PILIS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének
35/2003. (XII. 11.) sz. önkormányzati rendelete
a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 21/2002. (XII. 12.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról
Hatályba lépés napja: 2004. január l.
Ezen önkormányzati rendelet a helyben szokásos eszközökkel közzé téve 2003. december 11-tıl 2003. december 29-ig.
Pilis, 2003. december 29.
Csikós János polgármester
Kriskó Jánosné jegyzı
2
PILIS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZATA 35/2003. (XII. 11.) sz. önkormányzati rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 21/2002. (XII. 12.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény l. §. /1/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Képviselı-testület a magánszemélyek kommunális adójáról az alábbi rendeletet alkotja. I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. § /1/ Az önkormányzat adó megállapítási joga a helyi adókról szóló 1990. évi C . törvényben és e rendeletben meghatározott ingatlantulajdonra és ingatlanhoz kapcsolódó vagyonértékő jogra terjed ki. II. FEJEZET Az adókötelezettség 2. § Kommunális adókötelezettség alá esik: /1/ Az önkormányzat illetékességi területén lévı építmények közül a magánszemélyek tulajdonában álló lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész, /együtt: építmény/ a lakással azonos helyrajzi számon szereplı garázs, üzlet, mőhely kivételével.
/2/ Az önkormányzat területén a beépítetlen belterületi földrészlet /telek/.
/3/ Az, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Lakásbérleti jogviszony elsı félévben történı megszőnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszőnik. Az adó alanya 3. § /1/ Építmény, illetve belterületi beépítésre alkalmas földterület esetén az , adó alanya az, aki a naptári év elsı napján az építmény, illetve belterületi beépítésre alkalmas földterület tulajdonosa, bérlıje vagy tényleges használója. Az adó bevezetésének évében adó alanyának azt kell tekinteni, aki/amely az adót bevezetı rendelet hatálybalépésének napján megfelel az adóalanyiság követelményeinek. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt /a telket/ az ingatlan nyilvántartásba vagyoni értékő jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.
3
/2/ Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az /1/ bekezdésben foglaltaktól el lehet térni. /3/ Társasház, garázs és üdülı esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség. /4/ Bérlakás esetén az adó alanya az, aki a nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Az adókötelezettség keletkezése és megszőnése 4. § /1/ Adókötelezettség keletkezése: a./ építménytulajdon esetén: Az adókötelezettség a használatbavételi, illetıleg a fennmaradási engedély kiadását követı év elsı napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követı év elsı napján keletkezik. b./ belterületi beépítésre alkalmas földterület esetén: A tulajdonszerzés idıpontját követı év elsı napján. Az adókötelezettség a földrészlet belterületté minısítését, illetıleg az építési tilalom feloldását követı év elsı napján keletkezik. c./ vagyoni értékő jog megszerzése esetén: A jog megszerzését követı év elsı napján. d./ a nem magánszemély tulajdonában lévı lakásbérleti joga esetén: A lakásbérleti jogviszony létrejöttét követı év elsı napján. /2/ Az adókötelezettség megszőnik: a./ az építmény, telek elidegenítése esetén a tárgyév utolsó napján, b./ az építmény megszőnése esetén a megszőnés évének utolsó napján. Az építménynek az év elsı felében történı megszőnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszőnik. c./ belterületi földrészlet külterületté minısítése esetén az átminısítés évének utolsó napján d./ építési tilalomnak az év elsı felében történt kihirdetése esetén a félév utolsó napján e./ a nem magánszemély tulajdonában lévı lakásbérleti jogviszonya megszőnése évének utolsó napján, illetıleg a lakásbérleti jogviszonynak az év elsı felében történı megszőnése esetén a félév utolsó napján.
4
/3/ Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. Az adókötelezettség bejelentésének szabályai 5. § /1/ Az adózó az adókötelezettségét annak keletkezésétıl számított 15 napon belül az adóhatóságnak köteles bejelenteni. A bejelentést az e célra szóló nyomtatványon, írásban kell megtenni. /2/ Az adózónak az adókötelezettséget érintı változást annak bekövetkezésétıl számított 15 napon belül az adóhatóságnak be kell jelenteni. /3/ Az adót évente két egyenlı részben – március 15, illetve szeptember 15-ig lehet pótlékmentesen megfizetni. /4/ Az adó összegét, illetve annak mértékét a jegyzı határozattal állapítja meg. A megállapított fizetési kötelezettséget a következı években is e határozat szerint kell teljesíteni mindaddig, amíg a jegyzı újabb határozattal a fizetési kötelezettséget nem változtatja meg. /5/ A jegyzı kommunális adóügyben hozott I. fokú határozata ellen – a méltányossági jogkör gyakorlása esetén is – II. fokon a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal jogosult eljárni. III. FEJEZET Az adó évi mértéke 6.§ Az adó évi mértéke adótárgyanként, illetve lakásbérleti jogviszonyonként 5.000.-Ft/év IV. FEJEZET Az adómentességi és az adókedvezményi szabályok Adómentesség 7.§ Adómentes a./ az építési hatóság igazolása alapján beépítésre alkalmatlan, vagy beépítési tilalom alá esı földrészlet b./ a 70 éven felüli egyedülálló magánszemély lakóhelyéül szolgáló ingatlan c./ a 70 éven felüli közös háztartásban élı személyek lakóhelyéül szolgáló ingatlan, amennyiben kérelmezık együttes jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegérıl szóló jogszabályban meghatározott mérték kétszeresét nem éri el. Adókedvezmények
5
8. § Az egy évre megállapított kommunális adó 50 %-át kitevı adókedvezmény illeti meg lakóhelye céljául szolgáló ingatlana után azt az adóalanyt, aki egyedülálló nyugdíjas, és a havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegérıl szóló jogszabályban meghatározott mérték 150 %-át. V. FEJEZET Méltányossági eljárás 9. § /1/ Az adóhátralék elengedése vagy mérséklése iránti méltányossági kérelmének érdemi elbírálása során a jegyzı fordítson külön figyelmet a.) a gyermekét egyedül eltartó b.) a 60 éven felüli nyugdíjasok c.) három vagy több gyermek eltartásáról gondoskodó d.) a 67 %-os vagy e feletti százalékú munkaképesség-csökkenéső személyekre e.) kizárólag csak munkanélküli-segélyre, gyermekgondozási díjra, vagy gyermekgondozási segélyre jogosult f.) kizárólag önkormányzati rendszeres szociális ellátásból élı személyek kérelmének méltányos elbírálásra. /2/ A jegyzı az adóhátralékot elengedheti, ha a méltányossági kérelem elbírálásának idıpontjában az egy fıre esı számított havi nettó jövedelem a közös háztartásban élık jövedelmét is figyelembe véve- nem haladja meg a nyugdíjak legkisebb összegérıl szóló jogszabályban meghatározott mértéket.
/3/ Amennyiben az egy fıre esı számított havi nettó jövedelem meghaladja a nyugdíjak legkisebb összegérıl szóló jogszabályban meghatározott mértéket és önkormányzati adóhatóság megállapítja, hogy a szociális- viszonyok tekintetében a méltányossági törlés indokolt az adóhátralékot mérsékelheti elengedheti. VI. FEJEZET Értelmezı rendelkezések 10. § E rendelet alkalmazásában: 1./ Önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt bel- és külterületet magába foglaló térség, melyre az önkormányzati hatáskör kiterjed. 2./ Külföldi: az a természetes személy, akinek állandó lakóhelye külföldön van és nem tartózkodik Magyarországon 183 napnál hosszabb idıtartamban, továbbá az a jogi személy, gazdálkodó szervezet, vagy más személyi egyesülés, amelynek székhelye /központja/ külföldön van, de nem értve Magyarországon mőködı telepeit, fiókjait, képviseleteit.
6
3./ Vagyoni értékő jog: kezelıi jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használati jog – ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is – a földhasználat és lakásbérlet. 4./ Külterület: a település közigazgatási határának belterületen kívül esı földrészlet, ideértve a zártkertet is. 5./ Építmény: olyan ingatlan jellegő végleges, vagy ideiglenes mőszaki alkotás /épület, mőtárgy/, amely általában a talajjal való egybeépítés, vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása során jött létre. Nem minısül építménynek a három évnél rövidebb idıtartamra létesített építmény.
6./ Épület: olyan építmény, amely környezı külsı tértıl épületszerkezetekkel részben, vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó vagy idıszakos tartózkodás, illetıleg használat feltételeit biztosítja, ideérte az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környezı csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület mőszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része. 7./ Lakás és szükséglakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. Törvény 2. számú mellékletének 16./ pontjában foglaltak alapján ilyennek minısülı és az ingatlan nyilvántartásban lakóház, vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, a rendeltetésszerő használatához szükséges – helyben szokásos, vagy elıírt teleknagyságot meg nem haladó- földrészlettel együtt. 8./ Építmény megszőnése: ha az épületet lebontják, vagy megsemmisítik, illetıleg ha az illetékes építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonja. 9./ Belterületi földrészlet: épülettel be nem épített minden olyan földterület, amelyet az ingatlan nyilvántartás belterületként tart nyilván, de ide nem értve az ingatlan nyilvántartásban mővelési ág szerint aranykorona értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezıgazdasági mővelés alatt álló telek. 10./ Teleknek minısül továbbá mindazon terület, mely külön hrsz.-ként van feltüntetve az ingatlan nyilvántartásban és beépíthetı.
Záró rendelkezések 11.§ /1/ E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, valamint az adózás rendjérıl szóló 1990. évi XCI. törvény elıírásai az irányadók. /2/ Ez a rendelet 2004. január 1-tıl lép hatályba. /3/ E rendelet hatályba lépésével egyidejőleg hatályát veszti a 21/2002. (XII. 12.) sz. önk. rendelet. /4/ A rendelet kihirdetésérıl a SZMSZ-ban meghatározott módon a jegyzı gondoskodik.
7
Pilis, 2003. december 11.
Csikós János polgármester
Kriskó Jánosné jegyzı
