NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 30/2003. (VI. 26.) számú rendelete a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 1. §- ának (3) bekezdése, 16. §- ának (1) bekezdése, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: Szt.) 1. §- ának (2) bekezdése, 25. §ának (3) bekezdése, 26. §- a, 32. §- ának (1), illetve (3) bekezdése, 38. §-ának (2) bekezdése, 45 §- ának (1) bekezdése, 47. §-ának (1) bekezdése, 50 §-ának (2) bekezdése, 92. §- a, 93. §- ának (2) bekezdése, 94. §-a alapján az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja: I. Rész Általános Rendelkezések 1. § A rendelet célja E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében – az Önkormányzat anyagi teljesítő képességére is figyelemmel – meghatározza a szociálisan rászorultak részére nyújtandó, illetve nyújtható, pénzbeli, vagy természetbeni ellátások formáit, feltételeit, mértékét, valamint igénybevételük rendjét és garanciáit. 2. § A rendelet hatálya A rendelet hatálya kiterjed a: a Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező
bejelentett
aa: magyar állampolgárokra, ab:
állandó tartózkodásra bevándoroltakra,
jogosító
személyi
igazolvánnyal
rendelkező
2
ac: a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, ad: a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre b: az Szt. által meghatározott egyes ellátások esetében az önkormányzat közigazgatási területén tartózkodó hajléktalan személyekre c: a rendelet hatálya jelen rendelet 9. §-ának (1) bekezdése a) pontja és (1) bekezdése alkalmazásában kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. tv. rendelkezései szerint jogszerűen az önkormányzat közigazgatási területén belül tartózkodó állampolgáraira is. 3.§ E rendelet alkalmazásában a: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátás a(z): -
időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti segély, temetési segély;
b: természetben nyújtott szociális ellátás a(z): -
lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatással összefüggő lakásfenntartási támogatás átmeneti segély, temetési segély, köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság szociális étkeztetés térítési díjának megtérítése;
c: jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magánnyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül. Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,
3 a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a rokkantsági járadék, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, továbbá a tizenharmadik havi nyugdíj; d: vagyon: ha törvény, vagy e rendelet másként nem rendelkezik az az ingatlan, jármű, gépi meghajtású termelő- és munkaeszköz, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek da) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a húsz-szorosát, vagy db) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az ötvenszeresét meghaladja. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy lakik, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű; e: Szociálisan rászorult: ea: az az egyedülélő ( álló ) személy, akinek a (c) pont szerint számított jövedelme az - e rendeletben meghatározott kivételekkel - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százötven %-át nem haladja meg, eb: az a család, vagy az a háztartás, amelyben az élet-vitelszerűen együtt élő személyek, előzőek szerint meg-határozott, egy főre jutó havi jövedelme az - e rendeletben meghatározott kivételekkel - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg és az Szt- ben, valamint az e rendeletben meghatározott vagyonnal, nem rendelkezik, és létfenntartása oly mértékben veszélyeztetett, hogy azt, csak külső segítséggel képes biztosítani; f: aktív korú: a 18. életévét betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62.életévét be nem töltött személy; fa: aktív korú nem foglalkoztatott személy: az, aki a/ a munkanélküli járadék, illetőleg a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartamát kimerítette és álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesül, vagy b./ számára a munkanélküli járadék folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg és a keresőtevékenységet követően a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény / a továbbiakban: Flt. / alapján munkanélküli járadékra nem szerez jogosultságot, vagy
4
c: a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelőző kettő évben a megyei, fővárosi munkaügyi köz-ponttal /a továbbiakban: munkaügyi központ /, illetőleg annak kirendeltségével, vagy a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzattal, az SZt. 37/D. §-ának (2) bekezdése és e rendelet 8/E. §-a szerint, legalább egy év időtartamig együttműködött és keresőtevékenységet nem folytat, ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát; ga: lakás: az olyan összefüggő helyiségcsoport, amely a - helyiségei; - közművesítettsége; - melegvíz-ellátása; és - fűtési módja alapján, valamelyik komfortfokozatba (összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli) sorolható; gaa) összkomfortos az a lakás, amely legalább a)12 négyzetmétert meghaladó fürdőhelyiséggel és WC-vel,
alapterületű
lakószobával,
főzőhelyiséggel,
b) közművesítettséggel (villany- és vízellátással, szennyvízelvezetéssel), c) melegvíz-ellátással (táv-, tömb-, egyedi központi, etage melegvíz-ellátással, villanybojlerrel, gáz vízmelegítővel) és d) központos fűtési móddal (táv-, egyedi központi vagy etage fűtéssel) rendelkezik;
gab) komfortos az a lakás, amely legalább a./ 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főző főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel, b) közművesítettséggel, c) melegvíz-ellátással és d) egyedi fűtési móddal (szilárd- vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával, gázfűtéssel) rendelkezik; gac) félkomfortos az a lakás, amely a komfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább
5
a./ 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá fürdőhelyiséggel, WC-vel, b./ közművesítettséggel (legalább villany- és vízellátással) és c) egyedi fűtési móddal rendelkezik; gad) komfort nélküli az a lakás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, WC használatával és b) egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint c) a vízvétel lehetősége biztosított; gae) szükséglakás az olyan helyiség (helyiségcsoport), amelynek (amelyben legalább egy helyiségnek) a) alapterülete a hat négyzetmétert meghaladja, b) külső határoló fala legalább tizenkét centiméter vastag téglafal, vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal, c) ablaka vagy üvegezett ajtaja van; továbbá d) fűthető és e) WC használata, valamint a vízvétel lehetősége biztosított; h) elismert lakásfenntartási kiadás: az e rendeletben meghatározott - a lakás rendeltetésszerű használatával összefüggő - szokásos és indokolt mértékű, díjkiadás, valamint a lakás-célú hitel törlesztési kiadások együttes összege; ia) család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége, ib) közeli hozzátartozó, ha az Szt. másként nem rendelkezik: a házastárs, az élettárs, a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, illetve a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató, valamint korhatárra tekintet nélkül a
6 tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi értelmi, beszéd vagy más fogyatékos vérszerinti, örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermek; j)
hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa;
k) egyedül élő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik; ka) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy elvált vagy házastársától külön él, kivéve ha élettársa van; l) háztartás: az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége; m) gyógyszer: a társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök, protektikai és fogszabályozó eszközök, ideértve ez utóbbiak javításának költségeit, valamint járó beteg szakellátás keretében gyógyfürdőben nyújtott fizioterápiás kezelés. n) közhasznú munka: a) a lakosságot, vagy a Várost érintő közfeladat ellátása, b) az Önkormányzat által önként vállalt, vagy a későbbiekben vállalandó, a lakosságot, illetőleg a Várost érintő feladat ellátása, c) közhasznú tevékenység folytatása, o) közfeladat: a lakosságot, vagy a várost érintő az az állami, vagy - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben meghatározott önkormányzati feladat amelynek ellátásáról az államnak, vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia, p) közhasznú tevékenység: a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. 26. §ának c.) pontjában meghatározott tevékenységek folytatása, q) közmunka: az országgyűlés, vagy a kormány által meghatározott célok megvalósítására irányuló közmunkaprogramok keretében megvalósuló foglalkoztatás, r) közcélú munka: az a tevékenység, amely olyan állami, vagy önkormányzati feladat elvégzésére irányul, amelynek teljesítéséről az Önkormányzat – jogszabály alapján – gondoskodik.
7
s) munkanélküli: az a személy, aki sa) a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és sb) oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és sc) öregségi nyugdíjra nem jogosult, és sd) az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és se) elhelyezkedése érdekében kirendeltségével, és
együttműködik a munkaügyi központ
sf) akit a munkaügyi központ kirendeltsége munkanélküliként nyilvántart, t) kereső tevékenység: ha törvény másként nem rendelkezik: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; u) a személy lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a személy él a személy tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe ahol a személy a lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik, a személy lakcíme: bejelentett lakóhelyének illetve tartózkodási helyének címe. II. Rész Eljárási rendelkezések 4. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó pénzbeli vagy természetben nyújtott szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre (a továbbiakban: szociális igazgatási eljárás) az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, többször módosított 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit az Szt.-ben törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
8 (2) Az ellátások megállapítása iránti kérelmeket az ellátás formájának megfelelő nyomtatvány kitöltésével a Polgármesteri Hivatal Szociális Irodájánál /a továbbiakban: Iroda/ kell benyújtani. A formanyomtatványokat használatba vételéhez, tartalmuk megváltoztatatásához a Közgyűlés Szociális Egészségügyi és Lakásügyi Bizottságának /a továbbiakban: Bizottság /jóváhagyása szükséges. (3) Ha a szociális ellátásra való jogosultság a jövedelmi, vagy a vagyoni viszonyok függvénye a kérelmező köteles arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. A szükséges jövedelemnyilatkozatot a kérelem nyomtatványának, míg a vagyonnyilatkozatot mellékletének kell tartalmaznia (4) Ha az Szt. másképp nem rendelkezik, a jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a három hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatja meg. (5) Ha az Iroda hivatalos tudomása vagy a tényállásra tekintettel beszerzett környezettanulmány megállapításai alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel az (1) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető. (6) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az Irodát. (7) Ha a pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás a kérelem be-nyújtásától esedékes. III. Rész Pénzbeli ellátások Időskorúak járadéka 5. § (1) Az Önkormányzat időskorúak járadékában részesíti azt a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek a) havi jövedelme, valamint b) saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, egyedülálló esetén 95%-át.
9
(2) Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy a)
előzetes letartóztatásban büntetését tölti;
van,
elzárás,
illetőleg
szabadságvesztés
b) 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik. 6. § (1) Az időskorúak járadékának havi összege a) jövedelemmel nem rendelkező jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a, egyedülálló esetén 95%-a; b) jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az a) pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete. (2) Ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás összege az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére akkor is legalább ezer forint összegű járadékot kell megállapítani. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül jövedelemnek annak a nem rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységnek a havi ellenértéke, amely az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 40%-át nem éri el. (4) Az időskorúak járadékára való jogosultság feltételeit két évente legalább egyszer felül kell vizsgálni. Rendszeres szociális segély 7. § (1) Az Önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapít meg annak a személynek, aki a) a 18. életévét betöltötte és aktív korú, továbbá aa) munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, vagy ab) vakok személyi járadékában részesül, illetőleg ac) fogyatékossági támogatásban részesül, b) aktív korú nem foglalkoztatott, feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított.
10 (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetése a) az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt személynek, ha havi jövedelme, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, b) az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt személynek, ha havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70 %-át, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át és vagyona sem neki, sem családjának nincs. 8. § (1) Az Önkormányzat a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult aktív korú nem foglalkoztatott személyek legalább 30 munkanapot meghaladó időtartamú - közhasznú tevékenység, közcélú munka, közmunka keretében történő – foglalkoztatását a 4400. Nyíregyháza, Bokréta u. 22. szám székhelyű Városüzemeltetési Közhasznú Társaság /a továbbiakban: foglalkoztató/ útján biztosítja. A foglalkoztató a foglalkoztatás biztosítása érdekében az Önkormányzat által létesített intézmények szabad álláshelyeit is igénybe veheti, továbbá kihasználhatja a közhasznú és kiemelten közhasznú civil szervezetek nyújtotta lehetőségeket is. (2) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy akkor köteles a foglalkoztató által felajánlott munkát elfogadni, ha a) szakképzettségének, illetőleg iskolai végzettségének vagy annál eggyel alacsonyabb szintű végzettségnek megfelel, továbbá egészségi állapota szerint a munkavégzésre alkalmas, továbbá ha a munkahely és a lakóhelye közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi esetében a két órát nem haladja meg, b) a várható havi kereset eléri a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét. Legalább napi 4 órás részmunkaidős foglalkoztatás esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. c) részmunkaidős foglalkoztatás estén a munkaidő az a) pont szerinti munkaidő felét nem haladja meg és a várható havi kereset eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. 9. § (1) A jövedelmi és vagyoni viszonyok indokolta esetben sem állapítható meg rendszeres szociális segély, illetve a már megállapított ellátás folyósítását meg kell szüntetni annak a) a személynek, aki
11 aa) egyéb az Szt. 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott rendszeres pénzellátásban részesül, kivéve, ha annak összege a 6. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt személy esetében nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, a b) pontban megjelölt személy esetében pedig a 70 %-át, ab) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti, b) az aktív korú nem foglalkoztatott személynek, aki ba) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően folyósított jövedelempótló támogatásának időtartama alatt az önkormányzattal, illetőleg a munka-ügyi központtal nem működött együtt, bb) a rendszeres szociális segély megállapítását megelőzően, valamint a segély folyósításának időtartama alatt nem működött együtt, ideértve azt az esetet is ha az önkormányzat által szervezett foglalkoztatását a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg. bc) katonai szolgálatot teljesít, bd)
az Flt. szerinti munkanélküli munkaviszonnyal rendelkezik,
járadék
megállapításához
szükséges
be) keresőtevékenységet folytat ide nem értve az önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban való részvételt és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést, bf) közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali tagozatos tanulmányokat folytat, vagy az Flt. szerinti képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, 10. § Szünetel a rendszeres szociális segély folyósítása, ha az aktív korú nem foglalkoztatott személy az Önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban vesz részt, ide nem értve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást. 11.§ (1) A rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként az aktív korú nem foglalkoztatott személy az Önkormányzattal, a Munkaügyi Központtal, valamint a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal együttműködni köteles. (2) Az Önkormányzattal történő együttműködés a nyilvántartásba vétetéssel, a segélyre való jogosultság vizsgálatában és felülvizsgálatában történő közreműködéssel, az önkormányzat által felajánlott megfelelő munka elfogadásával valósul meg.
12 (3) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy köteles a Munka-ügyi Központ Kirendeltségénél az Flt. 54. § (3) bekezdésében foglaltak alapján az Flt. 58. § (5) bekezdés d. pontja szerint nyilvántartásba vétetni magát, és a Munkaügyi Központ Kirendeltsége által előírt időpontban jelentkezését, kötelezettségét teljesíteni, valamint a részére felajánlott megfelelő munkát elfogadni. (4) Az aktív korú nem foglalkoztatott személyek kötelesek a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat "Munkaerőpiaci esélyek javítása, és lelki egészség megőrzése" elnevezésű programjában részt venni.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott program keretében az aktív korú nem foglalkoztatottak életvezetési, munkaügyi és munkavállalási tanácsadásban részesülnek, lelki egészség megőrző tréningen és egészséges életmód csoportfoglalkozáson vesznek részt. (6) A programban való részvétel feltételeit - ide értve a megjelenési gyakoriságot is a szociális helyzet és a mentális állapot függvényében az intézmény és a segélyezett közötti írásos megállapodásban kell meghatározni. 12. § (1) A kérelemben a szociális igazgatási eljárásban egyébként is közlendő adatokon túlmenően fel kell tüntetni a kérelmező iskolai végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat is. (2) A kérelem benyújtásától számított tíz munkanapon belül meg kell vizsgálni a jogosultság jövedelmi és vagyoni feltételeit, és ezek fennállása esetén az aktív korú nem foglalkoztatott személy 7. § (1) bekezdése szerinti foglalkoztatásának biztosítására meg kell keresni a foglalkoztatót. (3) A foglalkoztató a megkeresés megérkezésétől számított öt munkanapon belül köteles megvizsgálni a kérelmező foglalkoztatásának lehetőségét és amennyiben a 8. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő foglalkoztatást biztosítani tudja a kérelmezőt a munka felajánlásáról, a munkakör, a munkaidő, a munkavégzés helye, a foglalkoztatás kezdő- és befejező időpontja és a munkabér megjelölése mellett haladéktalanul értesíti. A foglalkoztató a foglakoztatás lehetőségének hiányáról az Irodát ugyancsak haladéktalanul köteles értesíteni. (4) A rendszeres szociális segélyt megállapító határozat csak a kérelmező együttműködési kötelezettségének teljesítését követően hozható meg, illetve a kérelmet csak az együttműködési kötelezettség felróható megszegése esetén lehet elutasítani. (5) A jelen § rendelkezéseit a korábbi szabályok szerint megállapított rendszeres szociális segély évenkénti felülvizsgálata során is alkalmazni kell. (6) Az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban a Munkaügyi Központtal és a Családsegítő Szolgálattal
13 való együttműködés kötelezettséget, a következményekre való figyelmeztetéssel egyetemben, külön is elő kell írni. Ápolási díj 13. § (1) Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. (2) Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a hozzátartozó, ha önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló a) súlyosan fogyatékos, vagy b) tartósan beteg 18. év alatti személy gondozását, ápolását végzi. (3) Az (2) bekezdés alkalmazása során a) súlyosan fogyatékos személy az, akinek aa) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy alig látóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó – halló - életmód folytatására képes, ab) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segéd-eszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad, ac) értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9), ad) mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meg-határozott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes és állandó ápolásra, gondozásra szorul; b) tartósan beteg az a személy, aki a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy illetékes szakrendelő intézet arra jogosult szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján a háziorvos szakvéleménye szerint előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.
14 (4) Ápolási díj állapítható meg annak az előzőekben körülírt nagykorú hozzátartozónak is, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy otthoni gondozását végzi. 14. § (1) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha aa) a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy ab) az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy ac) az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg, b) rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válása esetén – folyósítanak, c) szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója, d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja, e) a közös háztartásban élő gyermek után a szülők bármelyike terhességigyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy gyermeknevelési támogatásban részesül. f) A 13. § (4) bekezdés esetében, ha a hozzátartozó családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül álló esetében annak 150%-át meghaladja. 15. § (1) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a.)az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,
15
c) az ápolt személy meghal, d) a 14. §- ban megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be. (2) Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő harmadik hónap első napjával kell megszüntetni 16. § (1) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos a.) igazolását arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, és b) szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az ápolt önmaga ellátására képtelen, ezért állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul. (2) A háziorvos az igazolását az Országos Orvosszakértői Intézet I. fokú orvosi bizottságának szakvéleménye, vagy a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása, illetőleg a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy a területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján állítja ki. Az ápolási díjat kérelmező, illetve az önkormányzat az (1) bekezdés b) pontja szerinti szakvélemény felülvizsgálatát az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes városi intézetének tiszti főorvosa által kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtől kérheti. 17. § (1) A 13. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben az ápolási díj összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél és nem haladhatja meg annak 150%- át. (2) A 13. § (4) bekezdése alapján megállapított ápolási díj összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-ánál és nem haladhatja meg annak összegét. (3) Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék és magán-nyugdíjpénztári tagság esetén magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötelezett. Az önkormányzat az ápolási díj folyósításának időtartamára a társadalom-biztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulék fizetésére kötelezett. (4) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit az önkormányzat kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. (5) Ápolási díj, csak az együttesen a jelen rendelet személyi hatálya alá tartozó ápoló és ápolt esetében állapítható meg.
16
Átmeneti segély 18. § (1) Alkalmanként - legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 60 %-ának erejéig terjedő összegű - átmeneti segély állapítható meg a) azon szociálisan rászorult személy részére, aki önhibáján kívül, előre nem tervezhető, nagyobb anyagi kihatással járó váratlan élethelyzetbe kerül és emiatt szociálisan rászorulttá válik, b) szociálisan rászoruló családban élő, nappali tagozatos egyetemi, főiskolai hallgató részére - ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének százhatvan %-át - egy tanévben félévente egy alkalommal. (2) Az átmeneti segély alkalmanként - a közgyógyellátásra jogosultságtól is függetlenül - a kérelmező, vagy családja megélhetését veszélyeztető mértékű gyógykezelési költségek részbeni fedezetéül gyógyszertámogatásként is nyújtható. (3) Átmeneti segély évente legfeljebb 5 alkalommal adható, egy naptári évben adható összegének felső határa nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát. (4) Az átmeneti segély rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében a segély alapvető élelmiszerek, és köz- szükségleti cikkek vásárlására jogosító utalványként felhasználható határozattal is nyújtható. (5) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben /pld.: rendkívüli haláleset, elemi csapás, bűncselekmény okozta a megélhetést veszélyeztető kár/ a szociális rászorultság vizsgálata nélkül, az összes körülményekhez igazodó mértékű átmeneti segély nyújtható. Havi rendszerességgel nyújtott átmeneti segély 19. § (1) Ha a kérelemre indult szociális igazgatási eljárás tényállásából az átmeneti segély feltételeinek tartós fennállására lehet következtetni az átmeneti segély a kérelmező kifejezett kérelmére, a létfenntartás költségeinek részbeni fedezetére havi rendszerességgel is nyújtható. (2) A havi rendszerességgel nyújtott átmeneti segély hat hónapi időtartamra állapítható meg és annak havi összege nem érheti el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%- át.
17 (3) A havi rendszerességgel nyújtott átmeneti segély, a jogosult napközbeni ellátásáért fizetendő térítési díj részben, vagy egészben való megfizetésére, természetben is nyújtható. (4) A havi rendszerességgel nyújtott átmeneti segélyben részesülőknek – a folyósítás időtartama alatt - az általános szabályok szerinti átmeneti segély nem állapítható meg. A kamatmentes kölcsön formájában nyújtott átmeneti segély 20. § (1) Ha a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet hátrányai más módon nem küszöbölhetők ki – különösen indokolt esetben - az átmeneti segély kamatmentes kölcsönszerződés alapján is nyújtható. (2) A kamatmentes kölcsön legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosa erejéig és legfeljebb 24 havi törlesztésre nyújtható. (3) Kamatmentes kölcsön, csak annak a megfelelő készfizető kezest állító személynek adható, akinek családjában, az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét, meghaladja, de nem éri el annak 200% -át, egyedül élő (álló) személy esetében meghaladja annak 150%- át, de nem éri el annak 200%-át. (4) A (3) bekezdés alkalmazásában megfelelő készfizető kezes – az egy háztartásban élő közeli hozzátartozó és hozzátartozó kivételével – az a határozatlan időre szóló munkaviszonyban álló, vagy rendszeres pénzellátásban részesülő tizennyolcadik életévét betöltött személy, akinek havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%- át meghaladja. Nem tekinthető megfelelő készfizető kezesnek az a személy, aki a korábban vele kötött kamatmentes kölcsönszerződést megszegte. (5) A kamatmentes kölcsönszerződés megszűnését követő hat hónapon belül újabb kamatmentes kölcsön nem igényelhető, illetve a kölcsönszerződést megszegő adós részére újabb kölcsön – a szerződés-szegéstől számított két éven belül nem folyósítható. Az átmeneti segélynek kamatmentes kölcsön formájában való nyújtására az e célra elkülönített éves pénzügyi előirányzat 30%- át, és a befizetett törlesztő részletek összegét lehet felhasználni. (6) Ha a megélhetést biztosító TB ellátásra való jogosultság fennáll, de az ellátás folyósítása még nem kezdődött meg, alkalmankénti és havi rendszerességgel járó átmeneti segély is csak kamatmentes kölcsön formájában nyújtható.
18 (7) A havi törlesztő részlet összege csak egy alkalommal lehet kevesebb a felvett kölcsön összegének 1/24-énél.
IV. Rész Természetben nyújtott szociális ellátások Lakásfenntartási támogatás 21. § (1) Lakásfenntartási támogatás nyújtható annak a lakás használatára – a jogszabályok szerint – érvényes jogcím alapján jogosult személynek, aki a (2) bekezdés rendelkezései szerint elismert lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban, vagy – lakhatásra alkalmas - nem lakás céljára szolgáló helyiségben legalább a kérelem benyújtását megelőző 6 hónap óta lakik és lakás hasznosításából származó jövedelemmel nem rendelkezik. A korábbi lakását a lakhatási költségek csökkentése érdekében kisebb lakásra cserélő személy az időbeli korlátozás alól mentesíthető. (2) Lakásfenntartási támogatás megállapítása szempontjából Nyíregyháza városban elismert maximális lakásnagyság: a./ Lakótelepi jellegű lakások esetén: A családban számításba veendő személyek száma 1 2 3 4 5 5 + n fő
A lakás komfortfokozata összkom. komf. 46 m2 53 m2 65 m2 73 m2 80 m2 +6m2
félkm. komf. nélk. 55 m2 65 m2 73 m2 80 m2 95 m2 + 6 m2
b./ Családi ház esetén: családnagyságtól függetlenül 100 m2 /beépített hasznos alapterület/ 100 m2 felett az egy főre eső átlagos lakás nagyság a 25 m2-t nem haladhatja meg. (3) Lakásfenntartási támogatás állapítható meg, ha:
19 a) a lakásfenntartás indokolt havi költsége eléri vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 35%-át, b) három, vagy több gyermeket – ideértve a főiskola, vagy egyetem nappali tagozatán tanulmányokat folytató legfeljebb 24. életévet be nem töltött gyermeket is nevelő családban a lakás fenntartásának indokolt költsége a háztartás összjövedelmének 20%- át meghaladja a lakásfenntartási támogatás méltányossági jogcímen is megállapítható, c) a lakás fűtési költségének havi összege eléri vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 20%-át és a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén a 200 %- át. A család összjövedelmét gyermekenként 3.000.-Ft-tal kell havonta csökkenteni, amennyiben a gyermek más helységben felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, illetve a kiskorú gyermek egészségi állapota, vagy más érdeke az általános, vagy középiskola nappali tagozatos tanulmányainak más helységben történő folytatását indokolja. (4) A külön rendelet szerint adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy, vagy család részére az adósságkezelés időtartamára, de legalább egy évre az önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt. 22. § (1) Lakásfenntartási támogatás csak abban az esetben állapítható meg, ha közműdíj, lakbérhátralék nem áll fenn, vagy a hátralék megfizetésére a közszolgáltató vállalattal, illetve a bérbeadóval határidőre szóló megállapodást kötöttek. (2) Meg kell szüntetni a lakásfenntartási támogatást, ha az (1) bekezdésben hivatkozott megállapodásban rögzített hátralékot az ügyfél időben nem fizeti. Meg kell szüntetni a támogatást akkor is, ha a felszólítás ellenére az ügyfélnek felróható okból három hónapon túli tartozása van. (3) Meg kell szüntetni a 20. § (4) bekezdése alapján jogosult lakásfenntartási támogatását, ha részére az adósságcsökkentési támogatás folyósítását megszüntették. 23. § (1) A 21. § (3) bekezdés a.) és b.) pontja alkalmazásában elismert kiadások különösen a : lakbér - ha valaki versenytárgyalás útján jut önkormányzati bérleményhez, abban az esetben lakbérnek a licit induló összege minősül -; albérleti díj; a lakáscélú (pénzintézeti, önkormányzati, munkáltatói) hitel törlesztő részlete; a fűtés díja, illetve költsége; a víz- és csatornahasználati díj; a szemétszállítás költsége; a villanyáram, a gázfogyasztás költsége; a társasházi
20 közös költség; önkormányzati bérlakásnál az üzemeltetési és a közvetített szolgáltatásként jelentkező költségek. (2) A 21. § (3) bekezdés c.) pontja alkalmazásában elismert kiadás: a lakás fűtéséhez felhasznált hőenergia fűtési szezonban felmerülő költségének, díjának 1/6-a a rendelet 3. számú melléklete alapján. 24. § (1) Lakásfenntartási támogatás az egy főre jutó jövedelem összegétől függően havonta a mindenkori öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 8-30%-a közötti összegben állapítható meg a 21. § (3) bekezdés a./ és b./ pontja esetében az 1. számú melléklet, a 21.§ (3) bekezdés c./ pontja esetében a 2. számú melléklet figyelembevételével. Ez az összeg azonban – 21. § (4) bekezdésében szabályozott eset kivételével - nem haladhatja meg a lakásfenntartás összköltségének a 60%-át. (2) A lakásfenntartási támogatás megállapításakor a támogatandó kiadási tételek elsősorban az alábbiak: a.) önkormányzati bérlakásoknál felmerülő lakbér b.) NYÍRTÁVHŐ-nél felmerült fűtési díj, c.) víz- és csatornadíj, gázdíj, valamint áramdíj, d.) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletének támogatása 25. § (1) A lakás fenntartásához kapcsolódó kiadások igazolása az előző 4 negyedév minden hónapjára vonatkozó igazolással történik. Az igazolásokat a kérelmező csatolja be. Ezek alapján kell a havi átlagos költségeket megállapítani. (2) Ha a kérelmező az (1) bekezdésben szereplő igazolásokat nem tudja becsatolni, mert egyedi fűtéssel fűt, valamint ha egy évet még nem lakott a lakásban, úgy a támogatás mértékét – a mellékletek alapján meghatározott átlagos lakhatási költségek figyelembe vételével - az alábbi táblázat szerint kell meghatározni. Egyedi fűtés esetén a támogatás kifizetésétől számított 60 napon belül köteles a kérelmező a becsatolt számlákkal a támogatást igazolni. Ennek elmulasztása esetén a kérelmező részére újabb támogatás nem adható. Támogatás csak akkor állapítható meg, ha a kérelmező legalább fél éve a lakásban lakik, kivéve, aki lakást cserél és alacsonyabb fenntartási költségű lakásba költözik. ___________________________________________________________________ Egy főre eső jövedelem:
Támogatás mértéke:
az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének % - ában
21
0 - 60 % 12 - 30 % 60 - 110 % 12 - 28 % 110 - 140 % 10 - 24 % 140 - 170 % 8 - 18 % 170 - 200 % 8 - 12 % ___________________________________________________________________ (3) A jogerősen megállapított lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtásának napjától esedékes és időtartama a 12 hónapot nem haladhatja meg. (4) A megállapított támogatást a közszolgáltató szervezetekhez, illetőleg a bérbeadóhoz kell átutalni utólag, minden hó-nap 15. napjáig. Kivételt képez a fűtési költség (szén, fa, olaj), és a bérleti- albérleti díjhoz nyújtott lakásfenntartási támogatás, melyet – ide nem értve az önkormányzati bérlakások bérletét - a kérelmező részére kell folyósítani. (5) A bizottság a kérelmező összes körülményeinek figyelembevételével egyedi esetekben méltányosságot gyakorolhat. A méltányosság feltételei: a rendeletben előírtnál: egy főre jutó nettó jövedelem legfeljebb 15 %-kal lehet magasabb, a lakásfenntartás indokolt költsége a jövedelem 25 %-át – rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a jövedelem 15 %-át – meghaladja, valamint a lakásnagyság 50 %-kal lehet nagyobb. A bizottság egyedi esetekben a támogatás mértékét a táblázattól eltérő összegben is megállapíthatja, de a maximális mértéket nem lépheti túl. Temetési segély 26. § (1) Temetési segély nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyeztetné feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát. (2) Az (1) bekezdés szerinti temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%- ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának megélhetését veszélyeztetné. (3) A (2) bekezdés szerinti temetési segély összegét havonta utólag, a temetkezési szolgáltatóval kötött külön megállapodásban megállapított feltételek szerint a szolgáltató bank-számlájára kell közvetlenül átutalni. Köztemetés
22 27. § (1) A Nyíregyháza közigazgatási város területén elhalálozott azon vagyontalan személyt , akinek nincs vagy 8 napon belül nem lelhető fel tartásra köteles és képes hozzátartozója, vagy az egyébként eltemettetésére köteles személy az eltemetéséről nem gondoskodik a Polgármester közköltségen temetteti el. (2) Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti önkormányzattal, illetve az eltemettetésre köteles személlyel, szembeni, továbbá az esetleges hagyatékkal kapcsolatos igényeket kötelező érvényesíteni. Közgyógyellátás 28. § (1) Közgyógyellátásra való jogosultság méltányosságból megállapítható a nem kielégítő egészségi állapotú, krónikus betegségben szenvedő és nehéz szociális helyzetben lévő személyeknek a havi rendszerességgel fogyasztott és igénybevett gyógyszerek támogatásához az alábbiak szerint: Családban élők esetében Jövedelem
a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összege
gyógyszerköltség egy főre jutó havi nettó jövedelem %-a
150 %-ig fő/hó
15
150 %-tól
160 %-ig fő/hó
20
160 %-tól
180 %-ig fő/hó
25
180 %-tól
190 %-ig fő/hó
30
190 %-tól
200 %-ig fő/hó
35
200 %-tól
22o %-ig fő/hó
40
220 %-tól
240 %-ig fő/hó
45
Egyedülállók esetében a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 200 %-ig
15
23 210 %-tó
215 %-ig/hó
20
215 %-tó
230 %-ig/hó
25
230 %-tól
245 %-ig/hó
30
245 %-tól
250 %-ig
35
260 %-tól
270 %-ig
40
270 % felett
45
(2) Rendkívüli méltányosság alkalmazható a családban élők esetében akkor, ha az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja a mindenkori legkisebb öregkori nyugdíj összegének 24o%-át, feltéve, hogy a kérelmező havi rendszeres gyógyszerköltsége magasabb az egy főre jutó jövedelem 50%-ánál. Egyedülállók esetében akkor, ha a havi nettó jövedelme meghaladja a mindenkori legkisebb öregkori nyugdíj összegének 270%-át, feltéve, hogy a havi rendszeres gyógyszerköltsége magasabb a jövedelme 50 %-ánál. Szociális étkeztetés térítési díjának megtérítése 29. § A külön önkormányzati rendeletben szabályozott szociális étkeztetésre jogosultak, illetve eltartottjaik részére nyújtott szolgáltatásért járó - külön rendeletben meghatározott - térítési díjakat az Önkormányzat, a szolgáltatásra jogosult helyett, az ott írt mértékben részben, vagy egészben megtérítheti. V. Rész A jogosulatlanul felvett ellátás jogkövetkezményei 30. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul igénybevevőt pedig kötelezni kell a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére; b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénz-egyenérték megfizetésére;
24 (2) Az (1) bekezdés szerinti megtérítést a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 232. § (2) bekezdésében meghatározott kamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel. (3) A (4) bekezdésben foglaltak szerint megtérítésre kell kötelezni azt a személyt is, akinek a szociális ellátás időtartama alatt visszamenőlegesen rendszeres pénzellátást állapítottak meg, feltéve, hogy a rendszeres pénzellátásra és szociális ellátásra együtt nem lett volna jogosult. (4) Az időskorúak járadékát, a munkanélküliek jövedelempótló támogatását, a rendszeres szociális segélyt, az ápolási díjat és a legalább három hónapot meghaladó időtartamú átmeneti segélyt igénylő - illetve ezen ellátások valamelyikében már részesülő személy a rendszeres pénzellátásra irányuló kérelem benyújtásától számított 8 napon belül - köteles a szociális hatáskört gyakorló szervnek bejelenteni, ha részére megállapítandó rendszeres pénzellátásra irányuló eljárás társadalombiztosítási igazgatási szervnél folyamatban van. (5) A megtérítés összege, illetve pénzegyenérték és a kamat összegét méltányosságból elengedhető, illetve csökkenthető. VI. Rész Hatásköri Rendelkezések 31. § (1) A közgyűlés a jelen rendelet 5. §- ában szabályozott időskorúak járadékával, 7. §- ának (1) a) pontja szerinti rendszeres szociális segéllyel, 13. §- a szerinti ápolási díjjal, 21. §- a szerinti lakásfenntartási támogatással – a 21. § (4) bekezdés kivételével összefüggő hatásköreinek gyakorlását a Szociális Egészségügyi és Lakásügyi bizottságra átruházza. (2) A jelen rendeletben szabályozott egyéb ellátásokkal összefüggő hatásköreinek gyakorlását – ideértve a 21. § (4) bekezdése szerinti lakásfenntartási támogatást is - a Közgyűlés a Polgármesterre ruházza át. Vegyes rendelkezések 32. § (1) A jelen rendelet 2003. augusztus 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés napját követően indult ügyekben kell alkalmazni (2) A többször módosított 46/ 1999. (X. 1.) számú rendeletét hatályon kívül helyezi..
25
(3) A jelen rendelet hatálybalépésével a szociális törvényből adódó egyes feladatokról szóló 4/1993. (III. 4.) számú helyi önkormányzati rendelet hatályát veszti, a bölcsődék nyitvatartási idejéről szóló 32/1993. (1994. I. 1.) számú helyi önkormányzati rendeletet, pedig három hónapon belül felül kell vizsgálni. Nyíregyháza, 2003. június 25.
Csabai Lászlóné polgármester
Dr. Szemán Sándor jegyző
Jelen rendeletet 2003. június hó 26. napján kihirdetem.
Nyíregyháza, 2003. június 26.
Dr. Szemán Sándor jegyző
26 1. sz. melléklet a 30/2003. (VI.26.) sz. rendelethez
A 21. § (3) bek. a./ és b./ pontjai szerinti LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁS AZ EGY FŐRE JUTÓ JÖVEDELEM CSOPORTONKÉNTI MEGHATÁROZASA AZ ÖREGSÉGI NYUGDÍJ MINDENKORI LEGKISEBB ÖSSZEGE ALAPJÁN I. csoport II. csoport III. csoport IV. csoport V. csoport 0 - 60 %
60 - 110%
110 -140%
140 - 170% 170 - 200%
A LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁS - AZ EGY FŐRE JUTÓ JÖVEDELEM ÉS A LAKHATÁS KÖLTSÉGEINEK AZ ÖSSZJÖVEDELMEN BELÜLI ARÁNYÁTÓL FÜGGŐ - MÉRTÉKE AZ ÖREGSÉGI NYUGDÍJ MINDENKORI LEGKISEBB ÖSSZEGNEK %- BAN
Támogatás mértéke a nyugdíj legkisebb összege %- ában Lakhatási költségek a háztartás összes I.csop. jövedelmének %ában
II.csop.
III.csop.
IV.csop.
V.csop.
55-60%
25-30%
24-28%
20-24%
16-18%
11-12%
50-55%
20-25%
20-24%
16-20%
13-16%
10-11%
45-50%
18-20%
17-20%
14-16%
11-13%
9-10%
40-45%
16-18%
14-17%
12-14%
9-11%
8-9%
35-40%
12-14%
12-14%
10-12%
8-9%
8%
27 2. számú melléklet a 30/2003. (VI.26.) sz. rendelethez A 21. § (3) bek. c./ pontja szerinti FŰTÉSI TÁMOGATÁS AZ EGY FŐRE JUTÓ JÖVEDELEM CSOPORTONKÉNTI MEGHATÁROZÁSA A AZ ÖREGSÉGI NYUGDÍJ MINDENKORI LEGKISEBB ÖSSZEGE ALAPJÁN
I. csoport II. csoport II. csoport IV. csoport V. csoport 0 – 50 %
50 - 100%
100 -130% 130 - 160% 160 – 200%
A FŰTÉSI TÁMOGATÁS MÉRTÉKE AZ ÖREGSÉGI NYUGDÍJ MINDENKORI LEGKISEBB ÖSSZEGÉNEK %-ÁBAN
Fűtési költségek a háztartás összes jövedelmének %-ában
Támogatás mértéke a nyugdíj legkisebb összege %-ában I.csop. II.csop. III.csop. IV.csop. V.csop.
32-35%
25-30%
24-28%
20-24%
16-18%
11-12%
29-32%
20-25%
20-24%
16-20%
13-16%
10-11%
26-29%
18-20%
17-20%
14-16%
11-13%
9-10%
23-26%
16-18%
14-17%
12-14%
9-11%
8-9%
20-23%
15-16%
12-14%
10-12%
8-9%
8%
28 3. sz. melléklet a 30/2003. (VI.26.) sz. rendelethez A 23. § (2) bekezdése szerint ELISMERT FŰTÉSI KÖLTSÉGEK
1986 előtt épült lakás: Fűtési mód:
1986 után épült lakás: éves ktg. 1/6 rész 2 2 Ft/m Ft/m
éves ktg. 2 Ft/m
1/6 rész 2 Ft/m
Földgáz
1082
180
649
108
PB- gáz
3695
616
2217
369
Hőtárolós villanykályha
2505
418
1506
251
7031
1172
4219
703
Távhő
1403
234
1403
234
Vegyes, szén
1553
259
891
149
Háztartási tüzelőolaj
A költségek meghatározásánál a 2003. energiahordozó árak szolgáltak alapul.
január
1.
napján
érvényes
29 INDOKOLÁS Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott ellátásokról szóló 30/2003. (VI.26.) számú helyi önkormányzati rendeletéhez Általános Indokolás A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény / a továbbiakban: Szt. / a szociális igazgatás általános szabályainak, illetve a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások szabályainak meghatározása mellet felhatalmazza a települési önkormányzatokat, hogy az egyes ellátások feltételeit a helyi társadalmi viszonyokhoz igazodó önkormányzati rendeletben szabályozzák. A tervezet a törvényi felhatalmazással élve meghatározza az egyes ellátások feltételeire, illetve az igénylésük rendjére és azok garanciáira vonatkozó a helyi viszonyokhoz igazított szabályokat. A tervezet kívánatosnak tartja, hogy a jogosultak és a jogalkalmazók olyan szabályozás alanyai legyenek, amely átfogóan és áttekinthetően tartalmazza a jogosultság feltételeit, de részletezi a jogosulatlanul igénybe vett ellátás jogkövetkezményeit is. A tervezet az eljárási szabályok meghatározásával az igény érvényesítés egyszerűsítését a jogosultak érdekeinek teljeskörű védelmét szolgálja. RÉSZLETES INDOKOLÁS A 3. §-hoz A tervezet az értelmező rendelkezések széles körének meghatározásával úgy a jogosultak, mint az ügyükben eljáró szociális igazgatási szervek részére pontos útmutatásokat tartalmaz. A 4. §- hoz A tervezet egyszerűsíti az igények érvényesítését, egyben fokozott következményeket fűz azon esetekre amelyekben megállapítható, hogy az ügyfél nyilatkozata nem mindenben fedi a valóságot.
30 Megjegyzendő, hogy a feltételek fokozottabb vizsgálata az ügyfelek érdekeit is nagyobb mértékben szolgálja, mert ezzel nagy mértékben csökkenthető a jogalap nélkül felvett ellátások visszakövetelésének kötelezettségéből eredő követelések száma. A 7- 12. §- okhoz A tervezet a rendszeres szociális segély feltételeinek részletes szabályozásával a jogosultság feltételeinek pontos meghatározását szolgálja. Külön figyelmet érdemel az aktív korú nem foglalkoztatott személyek esetében előírt együttműködési kötelezettség, amelynek megszegéséhez a tervezet súlyos következményeket fűz. A foglalkoztatási kötelezettség bevezetésével a tervezet az önkormányzattal szemben is fokozott követelményeket támaszt ezzel is elősegítendő, hogy a jogosultak ne csak passzív segélyezettek, hanem ha kis időre is, de visszakerülhessenek a munka világába. A 13- 17. §- okhoz Az ápolási díjra jogosultság feltételeinek részletes szabályozása egyaránt szolgálja az ápolt személyek és a jogosultak érdekeit. A tartósan beteg nagykorú személyek ápolása esetén megállapítható – jövedelemhatárhoz kötött - ápolási díj önkormányzati kötelezettség vállaláson alapszik. A 18-20. §- okhoz A tervezet az átmeneti segély valamennyi az Szt-ben szabályozott formájának bevezetésével a szociálisan rászorulta lehető legszélesebb körének gondjain igyekszik enyhíteni. Külön figyelmet érdemel a 17. § (5) bekezdésében szabályozott átmeneti segély, amely a rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben a jövedelmi viszonyoktól függetlenül is lehetővé teszi a segítség nyújtást.
31 A 21- 25. §- hoz A tervezet az elismert lakásnagyság és lakhatási költségek meghatározásával mindenben eleget tesz az Szt. követelményeinek. A támogatás méltányossági jogkörben való megállapítása lehetőségeinek szabályozásával a tervezet a rászorultak lehető legszélesebb körének biztosítja az ellátást. A 26- 29. §- okhoz Az e §- okban meghatározott természetben nyújtott ellátások szabályozása az Szt-hez igazodik, de a közgyógyellátás méltányossági megállapítása olyan önkormányzati kötelezettség vállalás, amely a rászorultak lehető legszélesebb körének ellátását biztosítja. A 30. §- hoz A jogosulatlanul felvett ellátás rosszhiszeműség hiányában is kötelező tételével az általános szabálytól eltérő rendelkezést vezet be a tervezet ezzel is fokozva a jóhiszemű eljárás kötelezettségét. A 31. §- hoz A hatásköri szabályok beépítésével az áttekinthetőség követelményét elégíti ki a tervezet.
