2003 Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ ISBN:

Tanári kézikönyv

A Tanári kézikönyv a „Toyota Environmental Activities Grant Program 2000” által támogatott Zöld útipakk környezetvédelmi oktatócsomag része — a Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ, valamint számos magyar oktató és környezetvédelmi szakember munkája. A Zöld útipakkot ingyenesen terjesztjük. Az óratervek szerzői: Bertalan György I Dr. Böddi Schróth Ágnes I Malgorzata Cydeyko I Anna Gajer I Józefa Magdalena Ciszkowska I Justyna Jedrzejewska I Barbara Kekusz I Kéri András I Izabela Majstruk I Kliment Mindjov I Urszula Osmólska-Jung I Malgorzata Podkanska I Jerzy Sadowski I Anna Schindler I Jacek Schindler I Miroslawa Sliwka I Szász Heszlényi Judit I Anna Talik I Elena Usheva I Honorata Waszkiewicz Adaptáció: Bertalan György I Dr. Böddi Schróth Ágnes I Kéri András Szász Heszlényi Judit

I

A gondolkodtató feladatok szerzője: Robert Atkinson Fordítás lengyelről magyar nyelvre: Takács Viktória Magyar nyelvi szerkesztő: Sándor Bea Korrektúra: Sapsál Júlia Angol nyelvi szerkesztők: Steven Graning I Ryder Thornton Illusztrációk, ábrák: Falvay László I Nelly Marinova Design: Magyar Sylvia Projektvezető: Kliment Mindjov Nyomdai munka: TypoNova Kft. A könyv egyes részeihez az alábbi kiadványokból merítettünk anyagokat és információkat: I Connections, Teachers manual, ECO Education, Saint Paul, MN, USA I The Green School Program, Center for Environmental Education, Pacific Palisades, CA, USA I Environment and Development Kit – the Global Perspective, Visual inform, A.S., Oslo, Norway I State of the World, Lester Brown, World Watch Institute Reports, 1995-2000 I 101 ideas for environmental activities, Borrowed Nature, Bulgaria, 2000 I The frog and the Ox, Borrowed Nature and Living Earth (UK), 1999 I Caring for our Future, Action for Europe’s Environment, European Commission, 1999 I Europe’s Environment: The Dobris Assessment, European Environmental Agency, 1995 I Europe’s Environment : The Second Assessment, European Environmental Agency, 1998 I Environment in the European Union at the turn of the century, European Environmental Agency, 1999 I Living in the Environment, Ninth Edition, G.Tyler Miller, Jr., 1996 © 2003 Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ ISBN: 963 9424 27 7 A Zöld útipakk háromféle környezetbarát papírra nyomtatva készült.

Tartalomjegyzék

Előszó

5

Köszönetnyilvánítás

6

A kézikönyv használatáról

7

Környezeti elemek

9

Levegő I

A szabadtéri és a szobai levegő minősége

11

Víz I I

Hogyan takarékoskodhatunk a vízzel? A háztartási szennyvíz útja — a keletkezéstől a tisztításig

18 22

Talaj I

A talaj — fontos vagyonunk védelme

27

Biológiai sokféleség I I I I

Biológiai sokféleség a folyóvölgyben Az erdő gazdagsága — az erdei életközösség tarkasága Az élőlények mint szimbólumok Egyedül vagyunk a városban?

33 39 44 47

Veszélyek

55

Városiasodás I I

Lakóhelyünk: múlt és jelen Az emberi tevékenység nyomában

57 60

Zaj I

Zaj mindenhol

63

Hulladék I I I I

A természet ajándéka: a szerves hulladék Az alumínium útja Nem minden papír, ami annak látszik A hulladékégetés a megoldás?

68 72 75 78

Vegyi anyagok I

Az elemek — a pozitív és a negatív pólus

84

Emberi tevékenységek

89

Energia I I I

Energiatakarékosság otthon Megújuló energiaforrások Az atomenergia felhasználása

91 96 99

Közlekedés I

Hétköznapi energiatakarékosság — a kerékpár a megoldás a közlekedésben?

103

Ipar I

Tegyük környezetbarátabbá az ipart!

108

3

Mezőgazdaság I I I

A tejtől a sajtig A gabonától a kenyérig A méhek útjai

112 116 120

Erdészet I

Nem élhetünk növények nélkül

126

Turizmus I

A falusi turizmus

129

Globális kihívások

89

Klímaváltozás I

Az üvegház foglyai vagyunk?

135

Az ózonréteg vékonyodása I

Nézz föl az égre!

138

Savasodás I

A te lakóhelyeden is jellemző a savasodás? Vizsgáld meg!

142

Értékek

147

Fogyasztói társadalom I I I

Vásároljunk még többet? A reklám Birtoklás és tulajdon

149 153 155

Egészség és környezet I I

A gyógyító növények A vizet szennyező kémiai anyagok és hatásuk az emberre

159 163

Emberi jogok I

Jogunk van tudni!

167

Földünk jövője I

4

Megoldandó problémák: a fenntartható fejlődés

171

Irodalomjegyzék

176

A könyvben szereplő leckék összesítő táblázata

178

Előszó

A Zöld útipakk oktatócsomag egy nemzetközi együttműködés eredménye. Bizonyítja, hogy különböző országok és nemzetek nemcsak a technikai értelemben vett környezetvédelem, hanem a környezeti nevelés és a fenntarthatóság pedagógiája terén is képesek az együttműködésre. Az összefogásra korunkban nagyobb szükség van, mint valaha. Az Európai integrációs folyamatban kontinensünk polgárai nemcsak egy közös, kontinens-méretű piacgazdaság tagjai lesznek, hanem közös felelősséget is vállalnak az erőforrásokért, a környezetért. A 21. század elején világszerte felismerték, hogy kizárólag a tudásalapú gazdaság biztosíthatja a polgárok számára azt az életminőséget, amelynek döntő szerepe lehet a fenntarthatóság biztosításában. A környezeti igazságosság, az egészséges, örömteli és értelmes élethez való jog csak olyan társadalmi környezetben érvényesülhet, amelyben az egyének és a közösségek rendelkeznek mindazzal a tudással és kompetenciával, ami a közös erőforrások felhasználásáról és a környezeti konfliktusokról való jó döntéshez szükséges. A 21. század elején fordulóponthoz érkezett a hazai környezeti nevelés azáltal, hogy rövidesen törvényi szabályozás kötelezi a közoktatási intézményeket helyi nevelési programjaik kidolgozására és megvalósítására. Ehhez megfelelő hátteret kínál a Nemzeti Alaptanterv megújuló változata, valamint a kormányzati és nem-kormányzati szakmai intézmények és szervezetek segítsége. Magyarországon széleskörű kormányzati erőfeszítések történnek az állampolgárok környezeti tudatosságának fejlesztése érdekében. A Nemzeti Fejlesztési Tervben körvonalazódó gazdaságpolitika meghatározó eleme a humánerőforrás-fejlesztés, a korszerű tudásmenedzsment és az élethosszig tartó tanulás támogatása. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és az Oktatási Minisztérium együttműködési megállapodást kötött a hazai környezeti nevelés közös felelősségű és finanszírozású támogatásáról. Szakmai szervezetek újraalkották a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégiát, amely meghatározó jelentőségű szakmapolitikai dokumentum. Az európai integrációs folyamathoz illeszkedik a második Nemzeti Környezetvédelmi Program és a Johann Béla Nemzeti Egészségfejlesztési Program. Kiemelt szakmapolitikai támogatást élvez a hazai erdei iskola mozgalom, amely kitűnő pedagógiai lehetőséget nyújt a differenciáló és személyes tapasztalásra épülő tanuláshoz, a környezetkultúra erősítéséhez. A hazai pedagógusok és oktatási intézmények közül mind többen kapcsolódnak nemzetközi környezeti nevelési hálózatokhoz. Ennek köszönhetően ma már sokszáz pedagógus és sokezer diák tagja a különböző nemzetközi oktatási-tanulási együttműködéseknek, amilyen például a GLOBE vagy a Science Across Europe program. Az OECD ENSI együttműködésnek köszönhetően egyre több a hazai ökoiskola, ahol nemcsak a tantervben, hanem az iskolai gazdálkodásban és a napi életvitelben is megvalósul a környezeti tudatosság, a környezetkultúra fejlesztése. A Zöld útipakk oktatócsomag hatékony és a gyakorlatban kipróbált tanulási eszköz, amelynek felhasználása különböző iskolákban, többféle iskolafokozaton és különböző tantárgyak óráin történhet, s ugyanakkor hasznos szakkörök, erdei iskolák, tehetséggondozó szaktáborok programjainak összeállításához is. A Zöld útipakk jelentős állomás a hazai közoktatás-fejlesztés (és egyúttal a pedagógusképzés modernizálása) számára, hiszen a tanulásfejlesztés rendszerszerűsége koherens eszközegyüttest hozott létre, amelyben jól illeszkednek a tanulási helyzetek, tartalmak, módszerek és eszközök — ezzel biztosítja a tanulási és tanítási kompetenciák fejlesztését. Mindehhez szervesen kapcsolódik az a tanulási technológiai és módszertani háttér, amely biztosítja a világhálón fellelhető nagytömegű információ és adatbázisok használatát éppúgy, mint az egymástól tanulás emberi egyszerűségét és szépségét. A Zöld útipakk remélhetőleg sokezer diákot és pedagógust, közösségeket kísér el azon az úton, amely egy fenntartható és ezáltal lakhatóbb világba vezet. dr. Havas Péter Országos Közoktatási Intézet Program és Tantervfejlesztési Központ Igazgatója

5

Köszönetnyilvánítás

I A Zöld útipakk létrejötte számos egyén és szervezet közös munkájának eredménye. I Köszönettel tartozunk a budapesti Trefort Ágoston Gyakorlóiskola tanárainak és környezetvédelmi szakembereinek, Dr. Böddi Schróth Ágnesnek, Kéri Andrásnak, Bertalan Györgynek és Szász Heszlényi Juditnak értékes közreműködésükért az óratervek kialakításában. I Köszönjük Beliczay Erzsébet és Levegő Munkacsoportbeli kollégái munkáját is — sokat segítettek a CD-ROM szövegeinek összeállításában. I Köszönettel tartozunk annak a három művésznek is, akik illusztrációikkal segítettek megjeleníteni mindazt, amit közölni szeretnénk a Zöld útipakkban: Falvay Lászlónak (Magyarország), Nelly Marinovának (Bulgária) és Stoyan Nikolovnak (Bulgária). I Hálánkat szeretnénk kifejezni mindazoknak a szervezeteknek és intézményeknek, amelyek oktató- és dokumentumfilmeket bocsátottak rendelkezésünkre: •

a Television Trust for Environment (TVE-International)-nek — az „Eden Shorts” című értékes oktatófilmért és a kisfilmekért, amelyeket a videókazettához és a CD-ROM-hoz használtunk;

•

az Eko Idea Association, Wroclaw (Lengyelország)-nak — a „Többet vagy jobbat” című izgalmas oktatófilm-sorozatért;

•

az Environmental and Occupational Health Sciences Institute (EOHSI) és a University of Medicine and Dentistry of New Jersey — School of Public Health (UMDNJ-SPH) Resource Center-ének — a „Környezeti döntések: mérgekkel élünk” és „A város dilemmája: munkahelyek vagy egészséges környezet” című értékes oktatófilmekért;

•

a bolgár Kölcsönvett Természet Szövetségnek – „Nézz föl” című kiváló filmjükért.

I Köszönjük Svitlana Kravchenkonak és Mary Taylornek (European Eco Forum) az Aarhusi Egyezményről szóló ismertetést. I Őszintén köszönjük a támogatást adományozóinknak, a Toyota Motor Corporation-nek és a Toyota Alapítványnak. Megértésük és bizalmuk abban, amit csinálunk, erőt adott nekünk a kemény munkával töltött hónapokban, amíg a Zöld útipakk létrehozásán dolgoztunk. Köszönjük!

6

A kézikönyv használatáról

A környezetvédelem egyes aspektusairól szóló kézikönyv a Zöld útipakk része. Elsősorban általános iskolai tanároknak és diákoknak készült, de az oktatás más szintjein is felhasználható. Ajánlatos a Zöld útipakk többi alkotóelemével, a videokazettákkal, a CD-ROM-mal és a Dilemma-játékkal együtt használni. A kézikönyv öt részből áll: I Környezeti elemek — levegő, víz, talaj és biológiai sokféleség I Veszélyek — urbanizáció, zaj, hulladékok és vegyi anyagok

I Emberi tevékenységek — energia, szállítás, ipar, mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és turizmus I Globális kihívások — éghajlatváltozás, ózonpusztulás, savasodás

I Értékek — a fogyasztással összefüggő etika és értékek, az egészség és a környezet, az állampolgárok jogai, felelősség Földünk jövőéért Mindegyik környezetvédelmi témához tartozik egy, esetenként több óraterv. Ezeket úgy szerkesztettük meg, hogy tartalmazzák a legfontosabb felvetendő kérdéseket, felsorolják a vonatkozó tantárgyakat, a felhasználandó anyagokat, a szükséges időt és a megfelelő helyszíneket, a célokat és a módszertant. A bevezetés alapvető információkkal szolgál — javasoljuk, hogy a könyv felhasználói használják a CD-ROM vonatkozó részeit, ha többet akarnak tudni az egyes témákról. Az óratervek legfontosabb részét a tevékenységek leírása teszi ki. Ezek inkább iránymutatóul szolgálnak, nem kötelező sémának szántuk őket. Arra valók, hogy ötleteket nyújtsanak, és a tanár hasonló feladatokat adjon a diákoknak, természetesen a tanulók szükségleteihez és képességeihez igazítva. A leckék végén feladatlapok és ábrák találhatók: ezeket arra terveztük, hogy a felhasználók mielőtt az egyes feladatokba belefognának, sokszorosítsák és osszák szét őket a diákok között. A kézikönyv végén található táblázat információt nyújt a környezetvédelmi témákról, az óratervekről és tantárgyi vonatkozásaikról, valamint a feldolgozáshoz javasolt videofilmekről és kisfilmekről. A kézikönyv célja nem annyira az, hogy a gyerekek több információt és tudást halmozzanak fel az egyes környezettel kapcsolatos területekről, hanem inkább új értékek kialakítása a gondolkodásukban, hogy megváltoztassák viselkedésüket az iskolában, otthonukban és a társadalomban. Ebben a tekintetben a diákok elsősorban partnerei a tanároknak a különböző feladatok végrehajtásában, a beszélgetésekben, szerep- és döntéshozási játékokban. A kézikönyv a tanárokon és a diákokon keresztül a család és a társadalom többi tagjához is szól. Kliment Mindjov Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ

7

Levegő Víz Környezeti elemek Talaj Biológiai sokféleség

Levegő A szabadtéri és a szobai levegő minősége 11

Víz Hogyan takarékoskodhatunk a vízzel? 18 A háztartási szennyvíz útja — a keletkezéstől a tisztításig 22

Talaj A talaj — fontos vagyonunk védelme 27

Biológiai sokféleség Biológiai sokféleség a folyóvölgyben 33 Az erdő gazdagsága — az erdei életközösség tarkasága 39 Az élőlények mint szimbólumok 44 Egyedül vagyunk a városban? 47 TOVÁBBI LECKÉK A CD-ROM-ON Táplálék- és energia-piramis Eltartóképesség

Példák és feladatok A levegőburok 17 A környezetbarát takarítás 25 Hogyan tisztítjuk a vizet? 26 Szinttájak a folyókban 37 Biológiai vízminősítési módszerek 38 A Föld erdői 42 Szemelvények a magyar erdőgazdálkodás kezdeteiről 43 Munkalap a fajok sokféleségét vizsgáló csoport számára 50 Munkalap a vízminőség meghatározását végző csoport számára 51 Munkalap a levegő tisztaságát kutató csoport számára 52 Munkalap a talaj tisztaságát vizsgáló csoport számára 53

1 Levegő

A szabadtéri és a szobai levegő minősége Szerzők: Kliment Mindjov, Szászné Heszlényi Judit

Bevezető gondolat Időtartam Évszak Hely Szükséges anyagok Tantárgyak Célok Módszerek

Az ember egészségének egyik előfeltétele a jó minőségű levegő. 2-3 tanítási óra. Bármikor. Osztályterem. Plakátok, számítógép, stopper v. másodpercmutatós karóra. Kémia, biológia, fizika, osztályfőnöki óra. Tudatosítani a szabadtéri és a beltéri levegőminőség legfőbb tulajdonságait, az összetételbeli különbségeket. Ötleteket gyűjteni, gyakorlati lépéseket tenni a levegő minőségének javítása érdekében. Előadás, vita, ötletbörze.

Bevezetés A levegő a nitrogén (78%), az oxigén (21%) és 1% egyéb anyag — például néhány nemesgáz, széndioxid — elegye. Változó mennyiségben tartalmaz vízgőzt is. Találhatunk benne természetes szennyező anyagokat, mint pl. a por és a vulkáni hamu, valamint olyan szennyezéseket is, amelyek az emberi tevékenység melléktermékei, és kifejezetten károsak a környezetre, az élőlényekre. A köztudatban a szabadtéri levegő minőségének fontossága ismert. Egészen elhanyagolt terület viszont a beltéri levegő minőségének vizsgálata.


11

1 Levegő

Egyes kutatók mostanában azt állítják, hogy a beltéri levegő gyakran sokkal szennyezettebb lehet, mint a szabadtéri — s ez az állítás még a nagy ipari városokban is igaznak bizonyul! Az emberek idejük nagy részét szobákban töltik el: ezért különösen fontos a beltéri levegő összetételével foglalkozni.

A foglalkozás menete 1. feladat: Ráhangolás Előkészületek: gyűjtsetek adatokat a tüdő vitálkapacitásáról!

1 2 3 4 5

Válassz néhány önkéntest! A gyerekek alakítsanak párokat! Egyikük vegyen egy mély lélegzetet, és tartsa vissza a levegőt, ameddig csak bírja! A pár másik tagja mérje az időt. Készítsetek statisztikát a mért értékekből! Kérdezd meg a gyerekeket, milyen érzés volt levegővétel nélkül! Lehet-e ezt az időt növelni? Hogyan? (Gondoljatok a gyöngyhalászokra!) Nagyobb gyerekekkel megbeszélhetjük a tüdő vitálkapacitásának fogalmát és annak növelési lehetőségeit. (Ezzel is nevelhetjük diákjainkat az egészséges életmódra.)

2. feladat: Mi van a tiszta levegőben? Előkészületek: készíts fénymásolatot a levegő összetevőinek listájáról!

1 2 3 4

Mutass fel egy üres poharat, és kérdezd meg, mi van benne? (Talán egy-két gyerek fogja mondani, hogy levegő.) Kérdezd meg, hogy miből áll a levegő! Készítsék el a gyerekek a levegő összetételének diagramját! Beszéljétek meg közösen, hogyan változhat a levegő összetétele! Melyik emberi tevékenység mit juttat a levegőbe? Nézzétek meg a CD-ROM „Levegő” című fejezetét! Dolgozzátok fel közösen a látottakat!

3. feladat: Mi van a kinti levegőben? Előkészületek: a csoportmunka előkészítése; csomagolópapír (6 db), filctollak minden csoport számára.

1 2

3

12

Alakíts ki az osztályban 6 csoportot! Mindegyiknek add oda a fénymásolatokat, cikkeket! Előre készíts össze minden csoport számára néhány kérdést, melyekre választ kell találniuk!

A csoportok számára javasolt témák: • A sztratoszférikus és a troposzférikus ózon és hatásai; •

A téli és a nyári szmog összehasonlítása, kialakulásuk okai;

•

A levegőszennyezés helyzete Magyarországon;

•

A levegőszennyezés helyzete Európában;

•

A levegőszennyezéssel kapcsolatos környezetvédelmi szabályok, intézkedések;

•

Mit tehetünk a levegőszennyezés csökkentéséért?

A csoportok beszámolói, közös értékelés


1 Levegő

4. feladat: Mi van a szobalevegőben? A variáció: Előkészületek: csomagolópapír, írószerszám, filctollak.

1 2

Mondd el a tanulóknak, hogy sok anyag bocsát ki láthatatlan, mérgező gázokat! Ezek veszélyesek az emberek egészségére. Például a cigarettafüst az egyik jól ismert beltéri légszennyező anyag.

3 4

Vitassátok meg közösen az eredményeket!

5 6

A foglalkozás végén készítsetek plakátokat a szobalevegőben előforduló szennyezőanyagokról! Mutassátok be ezeket! Adjatok ötleteket, hogyan lehet csökkenteni ezek mennyiségét a szobalevegőben!

Szervezzetek ötletbörzét arról, hogy milyen más tevékenységek okozhatnak beltéri légszennyezést! Gondoljatok az alábbiakra is: építőanyagok, festékek, kozmetikai cikkek, nyomtatók és másolók működéséhez szükséges kémiai anyagok, különböző szintetikus anyagok, laboratóriumi anyagok és kemikáliák, gyógyszerek, tisztítószerek stb.

Hogyan lehet csökkenteni ezeknek az anyagoknak a mennyiségét a háztartásban? Melyikkel mit lehet tenni, hogy ne kerüljön szennyezőanyagként a környezetbe? Mi lehet a következménye, ha ezek az anyagok még tovább terjednek? (Légzőszervi és szívbetegségek, nagyobb érzékenység, allergia, idegrendszerre ható mérgezés, immunrendszeri problémák.)

Használjátok a CD-ROM anyagát!

B variáció: Előkészületek: csomagolópapír, írószerszám, filctollak; fénymásolatok elkészítése.

1 2 3

Alakítsatok ki három csoportot! Oszd ki a csoportoknak a fénymásolatot (minden csoport ugyanazt az anyagot kapja, de mindegyik más kérdést kap a feldolgozáshoz). A csoportok számára kiadott kérdések: •

Sorold fel csoportosítva a szobalevegőben előforduló nemkívánatos anyagokat!

•

Sorold fel a szennyeződések okozta károkat! Csoportosítsd ezeket!

•

Mit tehetünk a szobalevegő tisztaságáért?

Beszéljétek meg az eredményeket!

További lépések • • • • • •

Bátorítsd diákjaidat, hogy családjukkal vitassák meg a beltéri levegő minőségének problémáját! A gyerekek készítsenek egy listát azokról az intézkedésekről, amelyeknek az a célja, hogy javítsák a levegő minőségét és csökkentsék az egészségügyi kockázatot! Gyűjtsetek ötleteket az osztályterem levegőjének javítására! Készítsetek egy plakátot a legjobb ötletekkel, és akasszátok fel a falra! Ne felejtsétek el később alkalmazni az ötleteket! További információt találhatsz az irodalomjegyzék megfelelő könyveiben. Ismereteket gyűjthetsz a „Nézz föl” és a „További tudnivalók a savasodásról” című leckékből! Nézd a CD-ROM „Levegő” című fejezetét!


13

1 Levegő

Példa: A LEVEGŐSZENNYEZÉSRŐL

Szmog A füstköd neve két angol szó összeragasztásából származik: „smoke” (füst) és „fog” (köd). A téli szmog akkor keletkezik, amikor a légcsere szegényes az időjárási viszonyok miatt, és a fosszilis tüzelőanyagokból keletkező kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, a nehézfémek és a por fokozza a ködképződést, ami kis területen összpontosul. Mivel ez a köd nem tud eltávozni, a földközelben marad és létrehozza a londoni vagy fekete szmogot. A legrosszabb szennyeződés a városi környezetben adódik, ahol az európaiak kétharmada él. Komoly, egészségügyi veszélyt jelentő, nagy kiterjedésű téli szmogok gyakran fordulnak elő Közép- és Kelet-Európa néhány részében, például Csehország, a volt NDK és Lengyelország sűrűn lakott területein, valamint más európai régiókban is.

A levegőszennyezés forrásai Városi légszennyezés. Napjainkban Európa nagymértékben urbanizálódott kontinens. Lakóinak több mint 70 százaléka városokban él. A közlekedés, az égési folyamatok és az ipari termelés kísérőjelensége a magas koncentrációjú szennyezőanyagok kibocsátása. Ez a szennyezés sok problémát vet fel: veszélyezteti egészségünket, gyorsítja az építőanyagok kopását, pusztítja a városi és városkörnyéki vegetációt. Fontos szennyezőforrás a fűtés, amelynek melléktermékei károsak az élővilágra. Közlekedés okozta légszennyezés. A közúti közlekedés (a személyszállítás és a fuvarozás) kártékony anyagkibocsátása határozottan megnőtt minden európai nagyvárosban. Ennek következménye a nyári szmog gyakoribb előfordulása, a kártékony összetevők (ólom, benzin, mikroszemcsés anyagok és benzpirén) arányának növekedése. Ugyancsak a közúti közlekedés okozza a nitrogén-oxidok kibocsátásának növekedését. A dízel-meghajtású járművek szintén mikroszemcsés anyagokat termelnek, amelyek különösen ártalmasak az emberi szervezetre. Az északi országokban sajátságos és jelentős légszennyezési problémát okoznak a szöges téli gumik: a szögek szinte lehántják az utak felső rétegét, a kőpor pedig a levegőbe kerül, és sokáig lebeg. Ipar okozta légszennyezés. Az ipar is okoz levegőszennyezést. A kémények magasságától és az uralkodó széliránytól függően a leginkább érintett terület általában néhány kilométerre van a kibocsátás forrásától. A hosszabb leülepedési idejű, elsődleges szennyező anyagok között vannak savas esőt okozó vegyületek (pl. a kéndioxid és a nitrogén-oxidok), és vannak felületaktív szennyezőanyagok (pl. a por vagy a nehézfémek).

14


1 Levegő

A LEVEGŐSZENNYEZÉSRŐL folytatás Mezőgazdaság okozta szennyezés. A munkagépek kipufogógázai, az intenzív állattartás és a műtrágyázás közben felszabaduló ammónia okoz gondot. „Hot spot” légszennyezés. Ezzel a terminológiával írjuk le a rövid ideig tartó, magas koncentrációjú szennyezést, amelynek a szennyezés forrása közelében lévő populációk olykor ki vannak téve. Ilyen „hot spot” szennyezés egy nagy forgalmú városi utca vagy az ipari kémények szennyezése a nagyvárosokban.

A levegőszennyezés anyagai a lakásban A formaldehid vízben oldódó, színtelen, speciális szagú, mérgező gáz. Sok fertőtlenítőés tartósítószerben, mezőgazdasági kemikáliában, bútorragasztóban és néhány összetett anyagban is jelen van (tűzálló elemként). Nyomai megtalálhatók a háztartási viaszban, olajokban, samponban, fogkrémben, sörben, borban, tapétában, festékekben, dohányban, autók belsejében is. Mivel a formaldehid soha nem képez teljes kémiai kötést, jóval azután is hathat, hogy már nincs érzékelhető szaga. Gőzei főleg a légzőszervekre, a bőrre és a szívre hatnak. A formaldehid emberi szervezetre kifejtett káros hatását zeolitokkal csökkenthetjük. A zeolitok nátrium- és aluminium-kalcium-szilikát ásványok, amelyek sajátos szerkezetük miatt nagy abszorpciós képességűek: elnyelik a formaldehid gőzét, csakúgy, mint a port, a szagokat, a füstöt és más légszennyező anyagokat. A radon a természetben előforduló, színtelen, szagtalan, íztelen, vízben jól oldódó nemesgáz. Radioaktív kémiai elem. Az uránium és a rádium bomlástermékeként keletkezik. Megtalálható a talajvízben, behatolhat házainkba a padló és a falak résein. Rákkeltő hatású. Orvosi célokra használják. A házakban a rések betömésével, a szellőztetés javításával harcolhatunk ellene. Az azbeszt finom, szálas, rostos magnézium-szilikát ásvány. Erős, tűz- és korrózióálló anyag, remek hőszigetelő. Ezek a tulajdonságok egykor „csodaanyaggá” tették, és széleskörűen alkalmazták. Azonban 30 évvel ezelőtt az emberek rájöttek, hogy milyen egészségügyi veszélyeket rejt az azbesztszálak belégzése. Ha egyszer belélegeztük őket, az azbesztdarabkák örökre csapdába esnek a tüdőben, és ott komoly veszélyeket (pl. rákot) okozhatnak. Lehet, hogy a hatás csak évekkel a szennyeződés után lesz észrevehető. Az azbesztet tartalmazó anyagok megfelelő kezelés és karbantartás mellett kevés veszélyt rejtenek magukban. Körültekintően szabad csak használni őket. Az elektromágneses mezők olyan fizikai erőterek, amelyek az elektromos töltésű részecskék között létesítenek kölcsönhatásokat. Megtalálhatók minden élő dologban, és mindenhol a természetben. Akkor beszélünk elektromágneses szennyeződésről, ha az elektromágneses mezők szintje magasabb a biztonságosnak tekintettnél. Nagyon ártalmas lehet, ha otthon sok időt töltünk ilyen feltételek között: számítógép előtt dolgozunk, a képernyőhöz közel ülve nézünk TV-t, vagy elektromos takaróval alszunk. Ma már egyre nyilvánvalóbb, hogy a hosszú ideig tartó elektromágneses szennyeződés okozhat rákot, leukémiát, immun-rendellenességeket, spontán vetélést és más problémákat is. A gyerekek még nagyobb veszélynek vannak kitéve, mivel növésben vannak. A tudósok feltételezik, hogy az elektromágneses sugárzás befolyásolja a sejtnövekedés szabályozásának mechanizmusát. Nagyon fontosak tehát az óvintézkedések. Néhány egyszerű intézkedés a veszély minimalizálására: • Ne használjunk elektromos takarót! • Tartózkodjunk az elektromos készülékektől (elektromos óra, számítógép) legalább egy méter távolságban! • TV-nézéskor legalább 2 méterre legyünk a készüléktől! • Legalább 50-60 centiméterre üljünk a számítógép képernyőjétől, használjunk képernyővédőt vagy speciális szemüveget! • Szabályosan váltogassuk a munkát és a pihenést!


15

1 Levegő

Példa: A SZOBALEVEGŐ ÁRTALMAI Életünk java részét zárt térben (lakásban, iskolában, munkahelyen, járművön) töltjük. Éppen ezért egészségünk szempontjából nem közömbös: mennyi és milyen vegyi és biológiai szennyeződés található a zárt téri levegőben, s mit tehetünk ellene. A zárt tér szennyeződései kívülről és belülről egyaránt származhatnak. Mivel minden zárt helyiségen vannak rések, a külvilágból mindenféle légnemű és szilárd anyag bejuthat a légtérbe. Ehhez adódnak hozzá a belső szennyeződések. Mit lélegzünk tehát be? Por-, korom- és azbeszt-szemcséket, a szőnyegben, bútorokban élő poratkákat, sokféle vírust, baktériumot, mikroszkopikus gombákat vagy spóráikat, virágport, a legkülönbözőbb — a kőolaj, a földgáz, a kőszén, a fa és a cigarettában lévő dohány égésekor szabaddá váló — füstgázokat, a lakásból kirekeszthetetlen radongázt, vegyi anyagok és oldószerek gőzét, flakonok hajtógázát, növényvédő és rovarirtó szereket, és a sornak itt még nincs vége. A hatás attól függ, hogy milyen, mennyire veszélyes és mekkora töménységű a szennyeződés. A levegő káros hatása attól is függ, hogy milyen a zárt helyiség szellőzése, hőmérséklete és páratartalma. A mesterséges levegőztető veszélyes is lehet, ha a légkondicionálóban keringő levegő nem elég tiszta. 1976 nyarán Philadelphiában huszonkilencen haltak meg, mert egy légkondicionáló vízpárologtatójában elszaporodott a Legionella pneumophila baktérium, amely súlyos tüdőgyulladást okozott a légkondicionált teremben dolgozóknak. A káros hatásokra akkor lehet számítani, ha a szobalevegőben bizonyos anyagok koncentrációja a meghatározott határérték fölé emelkedik. Vegyünk néhány példát: ha egy szobában „vágni lehet a füstöt”, az csípi a szemet, köhögésre ingerel, mert a füst irritálja az orr és a száj nyálkahártyáját. Tartós hatásnál fejfájás, szédülés, fáradtság is jelentkezhet. Ezek a hatások azonnal elmúlnak, ha tiszta levegőjű helyre kerül az ember. Gyógyszerrel nem érdemes próbálkozni, mert csak átmeneti segítséget jelenthet. A levegőben lévő szennyezőanyagok hatása az életkortól, az egyéni érzékenységtől, a szennyezés időtartamától és gyakoriságától, valamint az illető egészségi állapotától is függ. Sajnos a szennyeződés hatásai közül néhány csak évek múlva jelentkezik. A tüdőben lerakódó ásványi és szerves por miatt kialakult betegségek (a kőfejtők szilikózisa, a szénbányászok antrakózisa, az azbesztbányászok azbesztózisa, a gyapottal foglalkozók bisszinózisa, a paprikahasítók tüdőbetegsége), a rosszindulatú tüdődaganatok (ilyet a dohányzás is előidéz), valamint az allergiás bántalmak nem azonnal a szennyeződést követően alakulnak ki. A természetes gázszennyeződések közé tartozó radioaktív radon gáz minden lakásban előfordul. A radioaktív bomlás közben keletkező gáz a föld repedéseiből áramlik felfelé, így a pincében illetve a földszinti helyiségekben a legnagyobb a koncentrációja. Szabaddá válhat még az építőanyagokból és a vízből is. Gyors a felezési ideje, mégis nagy adagban, rendszeresen a légutakba jutva idővel növeli a hörgők és a tüdő daganatos megbetegedéseinek kockázatát. A dohányfüsttel együtt még nagyobb a kockázat. A cigarettafüstben negyven olyan égéstermék van, amely növeli a tüdőrák kockázatát. Ez a passzív dohányosokra is érvényes. Mit tehetünk a helyiségek légszennyezettségének csökkentéséért? A kívülről származó szennyeződések ellen gyakorlatilag semmit sem, mert tőlünk független (főleg ipari és közlekedési) okok következményei. A belső tevékenység révén keletkező szennyeződés mértéke ellenben rajtunk múlik. Ennek megfelelően nemcsak a szennyeződés képződésének a csökkentésére, hanem a levegő tisztítására, valamint hőmérsékletének és páratartalmának a szabályozására is lehetőség kínálkozik. A légszennyezés sokkal kisebb lesz, ha tökéletesen szigetelt kályhával fűtünk, mert abból nem jut füstgáz a helyiség levegőjébe. A nyílt lángú gáztűzhelyből származó füstgázok mennyiségét elszívó berendezéssel csökkenthetjük. Mindennél fontosabb azonban a rendszeres szellőztetés, mert a kinti levegő mindig tisztább, mint a belső. A légkondicionálóval szabályozható a levegő minősége, de a gáznemű szennyeződésektől nem tisztítható meg a levegő.

16


A levegőburok

Levegő Példák és feladatok

Az atmoszféra úgy borítja a Földet, mint egy takaró. Négy rétegből áll. A legalsó szintet troposzférának hívjuk. Habár ez a réteg csak 11-12 km vastagságú, mégis a troposzféra tartalmazza a gázok 95 százalékát. Itt zajlanak az időjárási jelenségek. A szennyező anyagok itt keverednek össze az atmoszféra összetevőivel, és reakcióba lépnek egymással. A troposzféra meghatározó szerepet játszik a földi élet fenntartásában.

A következő réteg neve: sztratoszféra. A Föld felett kb. 20-50 km-re van. Külső részének kétharmada tartalmaz ózont, ami különösen fontos a napból jövő UV-sugárzás megszűrésében. E nélkül a réteg nélkül a Földön nem létezhetne élet.

A két külső réteget mezoszférának (50-80 km-ig) és termoszférának (85 km felett) hívjuk. A mezoszférában a hőmérséklet a magassággal egyre csökken (0OC-ról -90OC-ra), a termoszférában pedig nő. Az atmoszféra természetes folyamatai önszabályzók. Az emberi tevékenység azonban visszafordíthatatlan változásokat okozhat, és a Föld klímájának fokozatos megváltozásához vezethet azáltal, hogy kémiai anyagokat juttat az atmoszférába.


17

1 Víz

Hogyan takarékoskodhatunk a vízzel? Szerzők: Kliment Mindjov, Schróth Ágnes

Problémafelvetés Időtartam

Ha változtatunk otthoni vízfelhasználási szokásainkon, jelentősen hozzájárulhatunk a környezet védelméhez. Egy tanítási óra.

Évszak

Bármely évszakban elvégezhető.

Hely

Osztályterem vagy laboratórium.

Szükséges anyagok

Fogkefe, jegyzetfüzet, toll, számológép, műanyag poharak, olló, szög, mérőhenger, filctoll, cellux, stopper.

Tantárgyak

Természettudomány, matematika, fakultációk, osztályfőnöki óra.

Célok

Annak bemutatása, hogy szokásaink egyszerű módosításával és egy kis odafigyeléssel takarékoskodni lehet az ivóvízkészlettel.

Módszerek

Modellkísérlet, vita, problémamegoldás, ötletbörze, csoportmunka.

Bevezetés A Földet a rajta található víz nagy tömege miatt Kék Bolygónak is nevezzük. A Föld felszínének 75%-át borítja víz. Ennek a víztömegnek kb. 97%-a óceán és tenger, s csak alig 3%-a édesvíz. Az édesvíz 80%-a is hó és jég formájában van jelen. A teljes édesvízkincs alig 1%-a használható fel emberi fogyasztásra.

18

Hogyan takarékoskodhatunk a vízzel?

1 Víz

Magyarországon évente 8 milliárd köbméter vizet használunk. Ez a teljes hazai vízkészlet kb. 55%-a. A vízhasználatból mintegy 9% a háztartások fogyasztása. Az egy főre jutó évi háztartási ivóvízfogyasztásunk 50-60 m3 (50-60 ezer liter). A háztartásokban a következőképpen alakul a vízfelhasználás: ivás és főzés: 3%; napi személyes higiénia: 7%; fürdés: 37%; ruhamosás: 17%; mosogatás: 5 %; WC-használat 21%; takarítás: 5%; egyéb tevékenységek: 6%.

A foglalkozás menete A fenti adatok felhasználásával beszéld meg a diákokkal, hogy az iható víz korlátozott mennyiségben áll rendelkezésünkre! Irányítsd rá a figyelmüket arra, hogy szokásaik egészen kicsi megváltoztatásával is jelentős mennyiségű vizet takaríthatnak meg!

1. feladat: Otthoni vízfogyasztás

1 2 3

1-2 perc alatt minden tanuló írja össze, hogy otthon milyen tevékenységeknél használ vizet! Írjátok fel a közös listát a táblára! Ha van rá idő, rajzos plakátokat is érdemes készíteni. Szavazzanak a tanulók, hogy szerintük melyik az a tevékenység, amivel a legtöbb vizet fogyasztjuk!

2. feladat: Fogmosás és vízgazdálkodás

1

A diákok írják le fogmosásuk folyamatát! Egy önként jelentkező a képzeletbeli mosdónál játssza is el! Amennyiben van kézmosó a teremben, a valóságban is érdemes egy fogmosást bemutattatni.

2

Vitassátok meg, hogyan lehet gazdaságosan fogat mosni! (Például ha kinyitjuk a csapot, hogy megmossuk a fogkefét vagy kiöblítsük a szánkat, és elzárjuk a csapot arra az időre, amikor súroljuk a fogunkat. Mennyi vizet lehet így megtakarítani?)

3 4

Kérd meg az osztályt, hogy oldja meg a „Matematikai probléma” című példát! Adj időt a diákoknak, hogy megvitassák a tapasztalataikat a számolás után!

3. feladat: Számoljunk!

1 2

Az adatok felhasználásával végezzenek a tanulók számításokat a vízfelhasználásról és a víz pazarlásáról! Beszéld meg a tanulókkal a „Víztakarékosság 12 pontjá”-t! A megbeszélést indítsd ötletbörzével!


19

1 Víz

További lépések • • • • • • •

A vízszámla és a csatornadíj alapján számoljátok ki, hogy a vízfogyasztás csökkentése hány forint megtakarítást jelent a családnak! Biztasd a diákokat, hogy mondják el családtagjaiknak és barátaiknak, amit tanultak! Buzdítsd őket arra, hogy szüleiket is bevonva készítsenek terveket a vízzel való takarékoskodásra, és mutassák be ezeket az osztályban is! Beszéld meg a diákokkal, hogy figyeljék az iskolában, hogy a WC-kben, zuhanyozókban folyik vagy csöpög-e a víz valahol! Ha ezt tapasztalják, rögtön szóljanak a gondnoknak. Hirdess meg egy versenyt a vízzel való takarékoskodásra készített legérdekesebb ötletekre és legambíciózusabb elképzelésekre! Nézd meg a CD-ROM „Víz” című fejezetét! További információt találhatsz az irodalomjegyzék megfelelő könyveiben.

Példa: MATEMATIKAI PROBLÉMA

Feltételezzük, hogy egy ember naponta kétszer mos fogat úgy, hogy közben nem zárja el a vizet. Általában 3 percig szoktunk fogat mosni. Az átlagos vízfolyási sebesség 2 dm3 (liter) percenként. Hány m3 vizet használ a fogmosáshoz évente ez az ember? (4,38 m3 — 4380 liter) Most feltételezzük, hogy egy másik ember szintén naponta kétszer mos fogat, de ő közben elzárja a csapot. Neki 1 dm3 vízre van szüksége, hogy megmossa a fogát. Hány m3 vizet használ a fogmosáshoz évente a második ember? (0,73 m3 — 730 liter) Mennyi vizet tud egy ember évente így megtakarítani? (3,65m3 — 3650 liter) Hány m3 víz takarítható meg évente, ha a magyar népesség fele (kb. 5 millió fő) megváltoztatja a szokásait, és úgy mos fogat, hogy közben elzárja a csapot? (1,825 x 107 m3 — 1,825 x 1010 liter)

20


1 Víz

Példa: A VÍZFELHASZNÁLÁSRÓL ÉS A VÍZPAZARLÁSRÓL SZÁMOKBAN Egy zuhanyozás (5 perc) alkalmával kb. 70-80 dm3 (liter) vizet fogyasztunk. Egy kádban történő fürdéshez pedig kb. 140 dm3 (liter) víz szükséges. Egy borotválkozó férfi kb. 6 percig folyatja a vizet. Az átlagos vízfolyási sebesség 2 liter percenként. Aki elzárja a csapot borotválkozás közben, az kb. egy liter vizet fogyaszt. A legtöbb WC-tartályból egy öblítésnél átlagosan 10 dm3 (liter) víz zúdul le. Erre a mennyiségre nincs minden alkalommal szükség. Egy személy naponta átlagosan 45 dm3 (liter) vizet használ. Egy folyó, rosszul működő WC-tartályból naponta akár 100 dm3 (liter) víz is elfolyhat. Egy automata mosógép egy teljes mosáshoz átlagosan 140 liter vizet használ. (Előmosás + mosás + ötszöri öblítés, azaz 7x20 liter.) Ha egy csapból percenként 10 csepp víz csepeg, akkor óránként általában 100 cm3 víz folyik el.

Példa: A VÍZTAKARÉKOSSÁG 12 PONTJA • • • •

•

• • •

• • • •

Szereltess fel saját vízórát! A fogyasztásod alapján fizetett vízdíj takarékosságra ösztönöz. Soha ne legyen a lakásodban csöpögő csap vagy folyó WC-tartály! A kádban való fürdés helyett inkább zuhanyozz! Vásárolj víztakarékos zuhanyfejet! A szappanozás idejére zárd el a vizet! Felújításkor, építkezéskor egykaros keverőcsapot vásárolj! Ezekből a csapokból rögtön a kívánt hőmérsékletű víz folyik, így megtakaríthatod azt a vízmennyiséget, ami akkor folyik el, amíg a hagyományos hideg-meleg csap esetében beállítod a megfelelő hőmérsékletű vizet. Vásárolj víztakarékos WC-tartályt, vagy — ha a hálózati víznyomás lehetővé teszi — használj tartály nélküli vízöblítőt! Csökkentsd a WC-tartály térfogatát egy olyan üveg (pl. egy literes üveg) behelyezésével, amelyből öblítéskor nem ürül ki a víz! Ne folyó vízben mosogass! A mosogatás előtt távolítsd el az ételmaradékot az edényről! Az öblítésnél zárd el a csapot, amíg a következő edényt elmosogatod, vagy szakaszosan öblítsd az edényeket! Várd meg, hogy annyi szennyes ruha vagy mosatlan edény gyűljön össze, hogy az automata mosó- és mosogatógép mindig teljes programmal működjön! Az előmosás helyett inkább áztasd be a ruhákat! Víztakarékos mosó- és mosogatógépet vásárolj! A kert öntözésére, a terasz és a járdák lemosására használj esővizet! A locsolás helyett csepegtetéses módszerrel öntözz! Öntözés után takard le a meglocsolt területet forgáccsal, levelekkel, szalmával! Autómosáshoz használj egy vödörnyi mosószeres vizet! Locsolóval csak a végén öblítsd le!


21

2

A háztartási szennyvíz útja — a keletkezéstől a tisztításig

Víz

Szerzők: Kliment Mindjov, Miroslaw Gaweda, Schróth Ágnes

Problémafelvetés

Időtartam Évszak Hely Szükséges anyagok Tantárgyak Célok

Módszerek

A háztartási munkák (mosás, főzés, takarítás, mosogatás) és a tisztálkodás során az ivóvíz szennyvízzé alakul. A káros környezeti hatások csökkenthetők, ha környezetkímélő vegyszereket és takarékos háztartási gépeket választunk ezekhez a tevékenységekhez. Három tanítási óra. Bármikor elvégezhető. Osztályterem. Papír, írószer, befőttesüveg, háztartási tisztító és tisztálkodó szerek, homok, kristálycukor, tölcsér, 250 cm3-es főzőpoharak, üvegbot, vatta, adatokat tartalmazó kiadványok. Kémia, fakultáció, osztályfőnöki óra. A diákok megismertetése a háztartási szennyvíz keletkezésével, összetevőivel, mennyiségével, tisztításával; annak bemutatása, hogyan csökkenthető a háztartási szennyvíz mennyisége illetve káros vegyszertartalma. Beszélgetés, adatelemzés, tanulói kiselőadás, önálló olvasás, riportkészítés, az Internet használata, modellkísérlet.

Bevezetés A háztartási szennyvíz nagy részét szerves anyagok alkotják: ezek lebontását elvégzik a különböző mikroorganizmusok. A szennyvíz összetétele, a szennyező anyagok koncentrációja a felhasznált tisztítószerek minőségétől és mennyiségétől függ. A legnagyobb gondot a háztartásokban használt fertőtlenítő- és tisztítószerek okozzák. Ezek a termékek ugyanis olyan vegyületeket tartalmaznak, amelyek megmérgezik a szerves hulladék lebontásáért felelős mikroorganizmusokat. Ha ilyen anyagok jutnak a szennyvízbe, az egész feldolgozási rendszerre (magukra a szennyvízkezelő telepekre is) káros hatással vannak. A vízfogyasztás csökkentése (lásd a „Hogyan takarékoskodhatunk a vízzel” című leckét) mellett a másik megoldás a környezetbarát fertőtlenítő- és tisztítószerek kiválasztása, a veszélyes és káros hatású vegyületek használatának korlátozása a háztartásokban.

A foglalkozás menete 1. feladat: Szennyvíz a környezetünkben

1 2 3

22

Előkészületek: Néhány vállalkozó diák menjen el a helyi önkormányzathoz, és kérjen tájékoztatást és adatokat a település szennyvízkezeléséről! A riport kérdéseit előre beszéld meg a tanulókkal! A „riporter” diákok tartsanak beszámolót társaiknak! Előkészületek: Nézz utána a megyei statisztikai évkönyvben, hogy a szennyvízre vonatkozó adatok hogyan alakulnak lakóhelyeden! A változásokról készítsetek grafikonokat! Előkészületek: A tanulók keressenek az Interneten a témára vonatkozó cikkeket! Tartsanak kiselőadást társaiknak!


2 Víz

2. feladat: Vegyszerek az otthonunkban

1

Előkészületek: A diákok 1-2 hónapon keresztül gyűjtsék

2 3

Nézzétek meg közösen a diákok által behozott csomagolásokat, olvassátok el a szerek összetételét!

4

Gondolkodjanak el a következőkön: milyen anyagokkal szennyezik az emberek a vizet mindennapi tevékenységeik, a mosás és a mosogatás, a takarítás vagy a WC használata közben? A csomagolásokon, címkéken található feliratok sokat segítenek a vegyi anyagok nevének megállapításában.

5 6

A diákok válaszaikat írják fel a táblára, vagy készítsenek plakátot!

össze a háztartásban használatos mosó-, tisztálkodó- és tisztítószerek csomagolását és címkéit, majd egy adott napon hozzák be ezeket az iskolába!

A tanulók csoportosítsák az otthon használt vegyszereket a következő szempontok alapján: konyhai tisztítószerek, takarításhoz használt szerek, mosószerek, tisztálkodási szerek!

Vesd fel a kérdést, hogy lehetséges-e határt szabni a rengeteg fajta kémiai szer használatának anélkül, hogy ezzel környezetünk és saját magunk tisztaságát és egészségét veszélyeztetnénk!

3. feladat: Kíméljük a környezetünket!

1

Mutass be az osztálynak néhány példát a környezetbarát tisztító- és tisztálkodószerek használatára! Használd fel „A környezetbarát takarítás” című példát!

2 3

Találtok-e valamilyen környezetkímélő terméket a behozott háztartási szerek között? Magyarázd el, hogy tökéletesen ártalmatlan tisztítószer, fertőtlenítő anyag nem létezik! Bizonyos mértékben minden ilyen szer szennyezi a környezetet. A megfelelő időzítéssel és a vegyszerek átgondolt használatával azonban kiválaszthatjuk a lehető legbiztonságosabb és a természetre is legkevésbé káros megoldást.

4. feladat: Készítsünk szennyvizet! Kísérlet: Állítsanak elő a tanulók háztartási szennyvizet! Az 1/3-ig vízzel megtöltött befőttes üvegbe tegyenek egy keveset a háztartási tisztító és tisztálkodó szerekből (fertőtlenítőszerek), a kristálycukorból (szerves anyag) valamint a homokból! A homok jelképezi a vízben nem oldódó nagyobb méretű részecskéket.

5. feladat: Víztisztítás

1

Magyarázd el a tanulóknak, hogy a háztartási szennyvíz háromféle összetevőjét három fő lépésben távolítják el a szennyvíztisztítás során: 1. mechanikai tisztítás (szűrés, ülepítés); 2. biológiai tisztítás (a szerves anyagok eltávolítása); 3. fizikai-kémiai tisztítás. Ha van rá idő, érdemes hosszabban is foglalkozni az egyes lépésekkel. (Oszd ki a diákoknak a „Hogyan tisztítjuk a vizet?” című példát!)

2

Kísérlet: A tanulók végezzék el az általuk készített háztartási szennyvízzel a mechanikai víztisztítást! (Ketten dolgozzanak együtt!) A tölcsért béleljék ki vattával! Keverjék fel a homokot a „háztartási szennyvízben”! Ez után helyezzék nyugalmas helyre a befőttes üveget, és várjanak — ez az ülepítés. Óvatosan öntsék le a homok feletti folyadékot, és a tölcsérben elhelyezett vattán szűrjék át a „szennyvizet”!

3 4

Rajzolják le a tanulók a kísérletsorozatot! Figyeljék meg, hogy hogyan változott a „háztartási szennyvíz” színe, szaga, átlátszósága a folyamat során! Tapasztalataikat írják fel! Vonjatok le együtt következtetéseket arról, hogy mire alkalmas a mechanikai víztisztítás, és mihez nem elegendő!


23

2 Víz


A résztvevők otthon válogassák szét a használt szereket: melyek a „jó” és melyek a „rossz” anyagok? Mely termékek használatát kellene abbahagyni? Végezzenek el hasonló kutatást egy helyi boltban is! Az eredményekről, tapasztalatokról számoljanak be az osztály előtt! A diákok vizsgálataik során kérjék szüleik, vagy szakértők (az ÁNTSZ vagy a Környezetvédelmi Felügyelőség munkatársainak) segítségét! Nézd meg a CD-ROM „Víz” című fejezetét! További információt találhatsz az irodalomjegyzék megfelelő könyveiben. A CD-ROM „Ipar”, „Közlekedés” és „Mezőgazdaság” című fejezeteinek felhasználásával beszéljetek a többi szennyezési forrásról!

Példa: A FELSZÍNI VIZEKBE VEZETETT SZENNYVÍZ 1. A felszíni vizekbe vezetett szennyvizek eredete Magyarországon: Települési szennyvíz: 68,1%; feldolgozóipar: 25%; bányászat: 1,5%; energiaipar: 1%; mezőgazdaság: 0,9%; egyéb: 3,5%. A kommunális (településekről származó) szennyvíz mennyisége gyakorlatilag megegyezik a vízfogyasztás mértékével (napi 100 — 170 liter/fő Magyarországon).

2. A felszíni vizekbe vezetett szennyvizek tisztításának mértéke Magyarországon: Tisztítatlanul elvezetve: 31,9%; csak mechanikailag tisztítva: 13,1%; mechanikailag és biológiailag részlegesen tisztítva: 18%; mechanikailag és biológiailag teljesen tisztítva: 37,1%. A háztartási szennyvizek 70%-át kezelik szennyvíztisztítókban. A fennmaradó mennyiség a jórészt elszivárgó rendszerű emésztőgödrökből közvetlenül a felszín alatti vizekbe kerül.

24


Víz Példák és feladatok

A környezetbarát takarítás Cserép, porcelán tisztítása:

A ma kapható porcelántisztítók többsége mérgező és elősegíti a fémek korrózióját. Helyettük ecet vagy vízben oldott szódabikarbóna is alkalmazható.

Ablakok, üvegek tisztítása:

A kereskedelemben kapható üvegtisztítók szintén toxikusak és maró hatásúak. A háztartásban található anyagokkal, pl. meleg víz és ecet 4:1 arányú hígításával kevésbé ártalmas szert kapunk.

Dugulást gátló anyagok:

Ezek a termékek erősen bázikusak. Maró és mérgező hatású alkotóelemeket tartalmaznak, égési sérüléseket is okozhatnak. A csatornák, csövek tisztítására használjunk mechanikus eszközöket, pumpát vagy drótot! A rendszeres tisztogatáshoz ecet és szódabikarbóna oldatát használjuk, s ezt utána forró vízzel öblítsük le!

Sütőbelsők, tepsik, edények tisztítására használt gélek, porok:

Ezek általában erős bázisok, mérgezőek és maró hatásúak. A sütő rendszeres tisztítása szódabikarbónával megfelelő megoldást kínál.

Hajápoló víz:

A hajnak szép csillogást ad, ha a mesterséges anyagok helyett a barna hajúak kevés ecetet, a szőkék pedig kevés citromlét tesznek az öblítővízbe.

Ajakápolás:

A különböző szín- és ízanyagokat tartalmazó ajakvédők helyett kiválóan ápolja és puhán tartja az ajkakat például a natúr mandulaolaj.


25

Hogyan tisztítjuk a vizet?

Víz Példák és feladatok

2

Szekunder szennyvíztisztítás. A tisztítás második lépcsője egy biológiai folyamat, amelynek során baktériumokat használnak a biológiai úton lebomló szerves hulladék akár 90 százalékának eltávolítására. A szennyvizet rendszerint nagy tartályokba pumpálják és néhány órára baktérium-gazdag iszappal és oxidáló légbuborékokkal keverik össze, hogy elősegítsék a mikroorganizmusok lebomlását. A víz ezután egy ülepítő-tartályba kerül, ahol a lebegő anyag és a mikroorganizmusok iszapként leülepednek. Az primer és szekunder kezelés során keletkezett iszap lebontáson megy keresztül, majd eltüzelik, vagy feltöltésre, esetleg trágyaként használják. A szennyvíz még a szekunder kezelés után is tartalmaz valamennyi oxigénelvonó hulladékot, lebegő részecskét (amelyek 70 százaléka foszfortartalmú, főként foszfátok formájában), valamennyi nitrátot és mérgező fém összetevőket.

Primer szennyvíztisztítás. A szennyvíztisztítás első lépcsője egy fizikai folyamat, amelynek során a törmelék, azaz kövek, fadarabok, foszlányok eltávolítása történik meg, szűrők segítségével.

26

1

Korszerű szennyvíztisztítás. A korszerű (tercier szintű) szennyvíztisztítás speciálisan kidolgozott kémiai és fizikai folyamatok sorozatából áll, amelyek segítségével eltávolítják azokat a speciális szennyezőket, amelyek az elsődleges, illetve a másodlagos folyamat után is a vízben maradtak. Ezt a kezelést ritkán használják, mert a kiépítési és működtetési költségei magasak. A költségek ellenére Finnországban, a volt NyugatNémetország, Svájc és Svédország területén a lakosság több mint egyharmadának szennyvizén, valamivel kisebb mértékben Dániában és Norvégiában is alkalmazzák a tercier kezelést.

3


1 Talaj

A talaj — fontos vagyonunk védelme Szerzők: Jery Sadowski, Malgorzata Podkanska, Szászné Heszlényi Judit

Problémafelvetés Időtartam Évszak Hely Szükséges anyagok Tantárgyak

A talaj az élet alapja a Földön, de az emberi tevékenység tönkreteheti. 3 óra. A kísérlethez: kéthetes periódusban napi 10 perc. Szabadon választható. A kísérletet melegebb időszakban érdemes végezni. Osztályterem, laboratórium. 4 tölcsér, 2 kispórusú szűrőpapír vagy géz, talajminták, festék, cseppentő, Bunsen-állvány, 2 főzőpohár, 2 szűrőkarika, fogók, stopper. A szennyezés vizsgálatához: átlátszó műanyag zacskó, címkék, nagyító, fémdarabka, kis darab pamutszövet, üveg, kerti talaj. Biológia, földrajz, kémia, osztályfőnöki óra.

Cél

Ökológiai szemléletformálás; a talaj természetben betöltött szerepének tudatosítása, ennek bemutatása; megmutatni, hogy melyik anyag hogyan bomlik le a talajban.

Módszerek

Előadás, gyakorlat, frontális megbeszélés, kísérlet, megfigyelés, jegyzőkönyv készítése.

Bevezetés A legtöbb élőlény élete közvetve vagy közvetlenül a talajhoz kapcsolódik. Talaj nélkül a Föld felszíne majdhogynem halott lenne: mindenütt látható volna az alapkőzet (bazalt, gránit, homokkő stb.) sziklák, kavics vagy homok formájában. Ehhez hasonlót csak a magas hegyekben vagy a sivatagokban találunk.


27

1 Talaj

A talaj az alapkőzetből alakul ki az éghajlati elemek, illetve az alacsonyabbrendű szervezetek (baktériumok, mohák, zuzmók) tevékenységének hatására. Az alapkőzet és a talaj nem mindig válik el élesen egymástól: a talaj az alapkőzet darabkái, a belőlük kémiai átalakulással keletkezett anyagok és a humusz keveréke. A ma ismert talajok nagyon lassan, az őket formáló fizikai, kémiai és biológiai folyamatok eredményeként több ezer év alatt alakultak ki. A természetes talajformáló folyamatok ma is hatnak, de az ember az utóbbi évezredekben akarva-akaratlanul átalakította környezetét, és ez sok esetben a talaj leromlásához vezetett. Európa legveszélyesebb talajpusztító tevékenységei: az erózió, az elsavasodás és a szennyezés. A gazdasági tevékenységek gyakran eredményezik a talaj elszennyeződését. A leggyakoribb talajszennyező anyagok között találhatjuk az ipari hulladékokat, a fémeket és különböző vegyületeiket, a szerves vegyszereket, az olajat és a kátrányt, a rovarirtó szereket és más veszélyes anyagokat. Az engedély nélküli szemétlerakás Európában a legnagyobb környezetvédelmi probléma — az ipari és a házi szemét nagyon sok olyan anyagot tartalmaz, ami káros a talajra. A talaj jelentősége sokrétű: 1. Gazdasági szerep: • az emberek és az állatok táplálékának előállítása; • építkezéshez és lakberendezéshez való faanyag ternelése; • megújuló energiaforrás termelése (szalma, tüzelési faanyag, tőzeg). 2. Hidrológiai szerep: • fontos a talajvíz újraképződése és ennek tárolása szempontjából. 3. Az elemek természetes körforgásában betöltött szerep: • az állati illetve növényi eredetű elhalt részek átalakítása, lebontása. 4. Tájformáló szerep: • a bioszféra változatosságának alakítása. 5. Védelmi szerep: • természetes szűrő. 6. Közvetlen felhasználás: • bizonyos speciális talajokat nyersanyagként használnak építkezéshez, a kerámiaiparban és a kertészetekben. A talajjal borított területek nagysága a Földön egyre csökken, és a talaj minősége sok helyen romlik. Ahhoz, hogy a talaj összes feladatát el tudja látni, meg kell állítani a talajromlás folyamatát. Különösen a magashegyi köves talajok értéke felbecsülhetetlen, mert ezek a területek döntő szerepet játszanak a talajvíz megújulási folyamatában (megkötik a csapadék formájában a felszínre hulló vizet). Többek között ezért is kell különös figyelmet szentelni az ilyen területek védelmének. Már Platón felismerte (lásd a 3. feladatot) az ókori Görögország magas hegyvidékeinek túlzott mértékű kiaknázását: az erdők kivágása és a túlzásba vitt legeltetés okozta problémákat. Ma is ezek okozzák a hegyvidékek talajának degradációját. A XX. században szembe kell néznünk a hegyvidéki erdők és rétek minőségromlásának új okaival is. Ezek közé tartozik például a turisztika fellendülése (lásd a „Turistainvázió” című fejezetet), ami új hegyi szállodák és parkolók építését, turistautak kijelölését jelenti. Egyes sportok, mint például a síelés fejlesztéséhez lesiklópályák kialakítására és a megfelelő infrastruktúra kiépítésére van szükség. Ezek pedig mind a talaj tönkretételét okozzák, szűkítik a természetes élőhelyek és a termőföldek mennyiségét.

28


1 Talaj

A foglalkozás menete A feladatok során a gyerekek sokféle szempontból ismerik meg a talajt, kreatív gyakorlatokat végeznek és betekintést nyernek a népművészetek néhány területébe.

1. feladat: Kísérlet — a talaj védelmi és hidrológiai funkciója Előkészületek: a kísérleti eszközök összekészítése, talajminták begyűjtése

1

Helyezzenek a gyerekek két tölcsérbe kispórusú szűrőpapírt vagy többszörösen rétegzett gézt!

2

Két kis főzőpohárban egyenlő mennyiségű vízhez adjanak egy-egy cseppnyi színező anyagot (például valamilyen tintát)!

Vegyszerkanállal tegyenek az egyikbe egy maréknyi agyagos, a másikba pedig ugyanannyi homokos talajt!

Lassan öntsék a színezett oldatokat az előkészített agyagos illetve homokos talajmintára! Stopperral mérjék, hogy az oldat mennyi idő alatt szivárog át a talajmintákon! Érdemes külön stopperral mérni a két időt. Figyeljék meg az átszűrt oldat színét! Vonják le a megfelelő következtetést és magyarázzák meg az eredményeket!

Elemzés: A homokon az oldat gyorsan átszivárgott, gyakorlatilag megőrizte a színét, míg az agyagon jóval lassabban jutott át, és az oldat elszíntelenedett. Azok a talajok, melyek több agyagot, hordalékos részecskét tartalmaznak, természetes szűrőként működnek, míg a köves, homokos, kavicsos talajoknak a talajvíz megújulásában van nagy szerepük. Ugyanakkor a hordalékos talajok jobban megkötik a különböző részecskéket, ezért gazdagabbak ásványi anyagban és humuszban, s ezért termékenyebbek. A köves aljzatról könnyebben kimosódnak a talajrészecskék. Hívd fel a tanulók figyelmét arra, hogy a köves magashegységi talajokon lényegesen kevesebb növényfaj található, mint a lejjebb fekvő területeken és a sík vidékeken, ahol humuszban gazdagabb a talaj!

3

Az magas hegységekben élő növényfajok alkalmazkodtak a kedvezőtlenebb éghajlati viszonyokhoz, illetve a tápanyagban szegényebb talajokhoz. Sok hegyvidéki növényfaj védelem alatt áll. A gyerekek gyűjtsenek példákat magas hegységekben élő növényekre! Készítsenek az összegyűjtött anyagból albumot vagy plakátot!

2. feladat: A sokoldalú agyag Előkészületek: agyag beszerzése; agyagból készült tárgyak, azok képeinek összegyűjtése; híres vidékekről származó kerámiatárgyak összegyűjtése (esetleg róluk készült képek).

1 2 3 4

A gyerekekkel gyűjtsétek össze, hogy a környezetünkben mi minden készül agyagból (tégla, tetőcserép, virágcserepek, porcelán, plasztikák, szobrok, kerámiák)! Mutass be közülük néhányat, hogy megtapinthassák, megvizsgálhassák közelről is a tárgyakat! Ismerjétek meg a különböző agyagtípusokat, és hogy melyiket mire lehet használni! A gyerekek készítsenek az előkészített agyagból formákat! Mondd el, hogy ezek után mit kell még tenni a szobrocskákkal, hogy azok maradandóak legyenek: szárítás, égetés, mázolás, festés, stb.! Mutassatok be egy-két olyan darabot, amelyek valamelyik tájegység jellegzetes munkái. Beszéljetek a jellemző színekről, formákról és motívumokról!


29

1 Talaj

3. feladat: Elmélkedés

1

Olvasd fel a tanulóknak a következő szöveget: „Már az ókori görög döntéshozók figyelmét felkeltette a természet devalválódásának problémája. Szolón jogalkotói javasolták már az időszámítás előtti IV. század elején, hogy a nagy lejtésű területek bevetésének tilalmát oldják fel, hogy ezáltal a talaj erózióját meggátolják. Pisystrátusz jutalmat vezetett be azon parasztok számára, akik olajfaültetvényeket telepítettek — így egyensúlyozták a hegyvidéki erdők kivágását, valamint a túlzott legeltetést.” Kétszáz évvel később Platón az Attika területét fenyegető elsivatagosodásról írt: „(…)A megmaradt talaj borította kis szigetet (a régmúlt időkkel összehasonlítva), ahhoz lehet hasonlítani, mint amikor egy beteg ember szervezetéből minden eltűnik, ami zsíros és puha volt és csak a váza maradt meg (…). A hegyek, melyekben jelenleg csak méhek találnak élelmet, egykor még erdőkkel borítottak voltak. (…). A talaj elképesztően sok takarmányt szolgáltatott, és a víz, melyet Zeusz évről évre nekünk adott, nem folyt el hiába .”

2

Értelmezzétek a felolvasott szöveget, és próbáljatok meg válaszolni a következő kérdésekre: • • • • • • • • •

3

Az elmúlt évszázad új keletű problémája-e a talajerózió és a talaj minőségének romlása? Melyek ennek a természetes, illetve ember által előidézett okai? Mi okozhatta 2500 évvel ezelőtt, hogy átgondolt intézkedéseket hoztak a lejtős területek beszántásának tilalmára, valamint az olajfa-ültetvények telepítésének támogatására? Milyen mérvű lehetett a fent említett probléma? Hogy hat a talajromlás a vízháztartásra? Szerintetek jól jellemzi a helyzetet Platón párhuzama a leromlott minőségű talajok és a beteg emberi szervezet között? Milyen hasonlatot használhatnánk a mai ipari területek talajának leírására, a talaj állapotának bemutatására? Régiónkban fellelhetők-e a talaj veszélyeztetettsége miatti problémák illetve a sivatagosodás jelei? Mit tehetünk a talaj degradációjának megállítása érdekében?

Valamennyien hozzájárulhatunk a talajvédelemhez. Néhány egyszerű ötlet: • • • • • • • •

Ne szemeteljünk! Olyan árucikkeket vásároljunk, amelyek csomagolása visszaváltható vagy újrahasznosítható! Figyeljünk arra, hogy ezek visszakerüljenek a boltba vagy a megfelelő gyűjtőládákba! Kirándulásra, nyaralásokra sokszor használható edényeket vigyünk magunkkal, s ne eldobhatókat! Takarítsunk magunk és mások után is a kempingekben, táborhelyeken, turistaösvényeken! Senki sem szereti a mások által otthagyott szemetet gyűjteni. A kirándulásokon a kijelölt ösvényeken haladjunk, ne tapossunk újakat! Táborozás alatt tüzet csak a kijelölt helyeken rakjunk! A felsoroltak megvalósítása egyszerű, és mégis jelentősen hozzájárul a környezet, a talaj védelméhez. A gyerekek folytassák, egészítsék ki a listát!

4. feladat: Kísérlet — Mi történik a talajban? Minden lebomlik? Előkészületek: a kísérleti eszközök előkészítése

1

Töltsenek meg a gyerekek egy műanyag zacskót kétharmad részéig kerti talajjal! Adják hozzá a következő hulladékokat: egy kis darab fém, kis darab pamutszövet, banánhéj és egy darab papír! Jól rázzátok össze a hulladékokat a földdel, és a keveréket nedvesítsétek meg! Szorosan csomagoljátok össze a zacskót és ragasszatok rá egy címkét, amelyre ráírjátok valamennyi földbe kevert anyag nevét! Tegyétek a csomagot fűtőkészülék mellé (de ne rá!) vagy egy napos ablakba!

30


2

1 Talaj

A következő két hét minden napján vizsgáljátok meg és írjátok le a megfigyeléseiteket: •

az elegy hőmérséklete, szaga, színe, súlya;

•

látható változások.

Ha a csomag túl száraznak látszik, időnként adjatok hozzá egy kis vizet! Ilyenkor mindig keverjétek össze a földet!

3

Két hét elteltével a diákok jegyzeteik segítségével válaszoljanak a következő kérdésekre: •

Van-e a talajban bármilyen látható változás?

•

Mik a hőmérsékleti és súlybéli változások?

•

A hozzáadott darabok közül melyik nem változott?

•

Milyen következtetést tudnak levonni a gyerekek a kísérlet alapján?

•

A kísérlet megismételhető több zacskóban, amelyeket különböző hőmérsékletű és páratartalmú helyen tartunk.

•

Hasonlítsátok össze a kapott eredményeket!

További lépések • • • • • • • • •

Szervezz kiállítást az elkészített agyagszobrokból! Ennek lehet olyan címet adni, amelyről az alkotások készülnek: „Ember és természet”, stb. Plakát-bemutató készítése az ország jellemző vidékeinek népművészetéről: alkalmazott formák, színek, motívumok, stb. Ötletbörze: mit tehetünk a talaj védelme érdekében? Példák keresése a talajerózióra. Hogyan lehet megtisztítani az elszennyeződött talajt? „Milyen módszerekkel képes az ember a talaj tulajdonságait megváltoztatni” — kiselőadások. További információt találhatsz az irodalomjegyzék megfelelő könyveiben. Nézd meg a CD-ROM „Talaj” című fejezetét! További információkat találsz a „Természet ajándéka: a szerves hulladék” és a „Turistainvázió” című leckékben.


31

1 Talaj

Példa: TALAJHELYZET „A termékeny talaj

A Föld jégmentes területének nem minden talaja alkalmas arra, hogy művelésbe fogják. A 13 milliárd hektárnyi összterületnek csupán a 11%-ában nincs akadálya a mezőgazdasági termelésnek. A többi talaj vagy túl száraz, vagy túl nedves, vagy túlságosan szegény tápanyagban, vagy túl vékony, vagy túl hideg.

Dél-Amerika

A fő gond az, hogy a talajok szegények tápanyagokban (ez a talajok 47%-át sújtja, és általában a hatalmas kiterjedésű erdőkre jellemző). A termékeny talajoknak kevesebb, mint a felét művelik.

Európa

E kis földrésznek viszonylag nagy hányadán (36%-án) termékeny a talaj, s ennek csaknem az egészén — összesen a földrész 31 %-án — folyik mezőgazdasági művelés. A talaj egyharmada tápanyagban szegény.

Afrika

A földrész 44%-át aszály sújtja. Habár a terület 16%-a mezőgazdasági művelésre alkalmas, csupán 6%-án termesztenek bármit is.

Délkelet-Ázsia

A terület 14%-a termékeny, mégis a 17%-át művelik. A talajoknak csaknem a 60%-a tápanyaghiányos, s ez arányban van az erdővel borított terület nagyságával.

Észak- és Közép-Amerika

A földterület 20%-a alkalmas művelésre, de csak 13%-át hasznosítják. Az Egyesült Államokban 1945 és 1975 között körülbelül 30 millió hektár került beton és aszfalt alá, s ennek fele termőföld volt.

Ausztrália

Afrikához hasonlóan az aszály a fő gond, hiszen a földrész 55%-át sújtja. Az ausztrálok nem művelik az összes termékeny földet, a 25%-ból 6%-on folyik termesztés.” (Természetbúvár 1990/4. számában megjelent cikk: Gaia, Földanya talajhelyzetéről)

Példa: GONDATLAN TURISTÁK „Bátorkodom a könyvhöz hozzáírni egy kis fejezetet, különösen, hogy ismét itt a tavasz, s kezdődik a hétvégi turista-szezon. Megint, mint minden évben, az erdőket, réteket, mezőket, folyó- és tópartokat elárasztja a sok tonnányi papírhulladék, a rengeteg üveg, doboz, lerágott csont, csomagolás, műanyag csomagolóanyag is, összetaposott fémdoboz, krémes doboz, mindenféle gumi és rongy. Mindezt azok az emberek hagyják ott, akik miután hazaérnek saját lakásukba, azonnal leveszik a cipőjüket. Azok, akik a legkisebb folt miatt az abroszon elfenekelik a gyerekeiket. A természet lágy ölén pihennek, tehát mindent, ami kiesik a kezükből, sorsára hagynak. Aztán elindulnak, és meg sem nézik, mennyit szemeteltek. Ez nem új jelenség, de minden évben riasztóbb méreteket ölt. Amikor táborozni megyek, az első dolgom, hogy a zöld környezetet kétszáz méteres körzetben megtisztítom. Meghökkentő mennyiségű szemetet gyűjtök össze.” (Wyszlawa Szymborska: Szabadon választott értekezések. Irodalmi Kiadó, Krakkó, 1996. 131-132. o.)

32


1

Biológiai sokféleség

Biológiai sokféleség a folyóvölgyben Szerzők: Malgorzata Czdecko, Izabelle Majstruk, Barbara Kekusz, Honorata Waszkiewicz, Kéri András

Bevezető gondolat Időtartam Évszak Hely Szükséges anyagok Tantárgyak Cél Módszerek

A természetben létező sokféleség a fennmaradás záloga, és egyben az egyik legfontosabb érték a Földön. 1 óra + 1 nap. Akármelyik, bár a kirándulásra a tavasz közepe a legmegfelelőbb. Osztályterem, terep. Határozókönyvek, térkép, gyűjtőháló, fotótál, műanyag poharak, csipesz, nagyító, gumicsizma, csomagolópapír, ragasztó, filc, toll, jegyzetfüzet, magnó, fényképezőgép. Biológia, osztályfőnöki óra. Ráébreszteni a tanulókat a sokféleség védelmének fontosságára. Beszélgetés, csoportmunka, irodalmazás, böngészés az Interneten, adatösszesítés, önálló meghatározás.

Bevezetés A biológiai sokféleséget (idegen szóval biodiverzitást) a tudósok többféle mérőszámmal határozzák meg: nemcsak fajgazdagságot fejez ki, hanem az egyedszámok eloszlását is jelenti a fajok között. A sokféleség mértéke eltérő például az egymásra utalt élőlények számától vagy a földrajzi helytől függően: a trópusi esőerdőké vagy a korallzátonyoké például sokkal nagyobb, mint a sivatagoké. A természetes élő rendszerek változatossága mindig nagyobb, mint az ember által létrehozottaké, például egy nyárfaültetvényé vagy egy kukoricatábláé. Ez a változatosság évmilliárdok alatt alakult ki a bioszféra evolúciója során, s annak egyik fontos jellemzője és fennmaradásának záloga. Az emberiség a Föld erőforrásainak felhasználása közben jelentős mértékben átalakítja a természetet, ami egyes fajok eltűnéséhez, a változatosság csökkenéséhez vezet.

Biológiai sokféleség a folyóvölgyben

33

1 Biológiai sokféleség

Ez hosszú távon veszélyezteti az élő rendszerek stabilitását, és ellentétes az emberiség érdekeivel is. A fajgazdagság megőrzésének céljából fogadtak el 1992-ben a Rio de Janeiro-i Föld Csúcstalákozón egy egyezményt a biológiai sokféleségről: ehhez még ugyanabban az évben hazánk is csatlakozott. Az áramló vizek — bár Földünkön a vízkészletnek csak töredékét (0,0001%-át) teszik ki — nélkülözhetetlenek a víz körforgásához. Bolygónk felszínének formálásában is aktívan részt vesznek. A folyók és az általuk kialakított völgyek szerves egységet képezve hálózzák be Földünket. Az emberiség régóta használja a folyóvizeket közlekedésre, energiatermelésre, ipari- és ivóvíz forrásaként, ezzel szennyezi is őket, és gyakran a folyómedreket is megváltoztatja. Ez természetesen hatással van az élővilágukra, s megváltoztatja a fajösszetételt és a biológiai sokféleséget.

A foglalkozás menete 1. feladat: Nézz utána! Előkészület: Kérd meg a diákokat, hogy keressenek további információkat a biológiai sokféleségről az Interneten! Keressenek más nemzetközi egyezményeket, amelyeknek a sokféleség megőrzése a céljuk! (Ramsari, Párizsi, Bonni, Berni Egyezmény.) Próbáljanak meg válaszolni a következő kérdésekre: Hogyan próbálják ezek az egyezmények megóvni a természetes élővilágot? Milyen intézkedéseket kívánnak meg az országoktól? Melyik egyezmény szól kiemelten a vizes élőhelyek védelméről? Csatlakozott-e hazánk az egyezményekhez?

2. feladat: A szinttájak világa

1

A tanulók keressenek képeket az Interneten és könyvekben! Keressenek képeket a „Szinttájak a folyókban” című példában szereplő állatokról, és írják fel a nevüket egy papírdarabra! A képeket nyomtassák ki, illetve rajzolják le az állatokat, és hozzák el a képeket az órára!

2

Az órán beszéljétek meg, milyen eredménnyel járt a keresés! Ezután olvassátok el a „Szinttájak a folyókban” című példát és beszéljétek meg a hozzá tartozó rajzot!

4

Az egyes csoportok jellemezzék szinttájukat a következő szempontok szerint:

3

5

Rajzoljátok fel a szinttájakat egy csomagolópapírra! Alakítsatok öt csoportot az öt szinttájnak megfelelően! Minden csoport írja fel egy papírra a fejezetben felsorolt állatok közül az ő szinttájára jellemző fajok neveit, majd keresse meg a képét, és ragassza mindkettőt az ábra megfelelő helyére!

•

Távolság a torkolattól

•

Vízhozam

•

Esés, áramlási sebesség, a mederfenék anyaga

•

Jellemző gerinctelenek

•

Itt élő halak

Beszéljétek meg, milyen hatással van a víz sebessége az itt élő gerinctelenek és halak alakjára, életmódjára!

A következő három feladatot egy kiránduláson végezhetitek el. Előkészület: A tanulók alkossanak három csoportot! Szervezz egynapos kirándulást a legközelebbi folyóhoz vagy patakhoz! Az előzetes terepbejárás során válassz ki a vízfolyás hosszában 3 könnyen megközelíthető szakaszt: ezek lesznek a mintavételi helyek a vízi és szárazföldi állatvilág, valamint a folyóvölgy növényzetének vizsgálatakor. A diákok minden mintavételi helyen másfajta feladatot hajtanak végre, így a végére mindenki részt vesz minden feladatban. Kérd meg a tanulókat, hogy tanulmányozzák a kirándulást megelőzően a megadott irodalmat! Hasznos, ha az 1. feladat megelőzi a vizsgálatot.

34


1


2. feladat: Biológiai vízminősítés Előkészület: Szerezd be a szükséges eszközöket (gyűjtőháló, fotótál, műanyag poharak, csipesz, nagyító)! A gyerekeknél legyen gumicsizma.

1

Azok a módszerek, amelyekkel a vízi élővilág egyes csoportjainak jelenléte vagy hiánya, illetve mennyiségi viszonyaik mérhetők, a bioindikáció elvén alapulnak, és azt használják fel, hogy az egyes élőlényeknek eltérő az ökológiai tűrőképessége. Vannak olyan érzékeny fajok, amelyek a szennyező anyagok jelenlétét, az oxigénhiányt vagy a környezet más kedvezőtlen megváltozását kipusztulásukkal, eltűnésükkel jelzik. Más fajok ellenben ezeket a változásokat is elviselik, így az ilyen vizekben egyeduralkodóvá válhatnak. Az élőlények segítségével történő vízminősítésnél nincs szükség drága műszerekre vagy vegyszerekre, a az utóbbiak használatával nem szennyezzük a környezetet. Az egyszerűbb módszerek könnyen, gyorsan megtanulhatók.

2

A fenéklakó vízi gerinctelen állatok (makrozoobentosz) gyűjtéséhez, amelyek vizsgálatán a biológiai vízminősítés alapul, egy fémkeretes vízihálóra van szükségünk (használd fel a „Biológiai vízminősítési módszerek” című példát!). A keret alsó része legyen egyenes, hogy le tudjuk tenni a fenékre, a háló pedig készüljön 0,06 — 0,1 mm lyukbőségű malomszitaszövetből. Köves patakban a mintavétel úgy történik, hogy az áramlással szemben haladva a köveket felforgatjuk (sekélyebb helyeken kézzel, mélyebb helyeken óvatos rugdosással), s így a víz a sodrása elé tartott hálóba viszi az élőlényeket. A hálózás mellett vegyük ki a köveket, vizsgáljuk át, csipesszel emeljük le róluk a rátapadt állatokat! Lassú folyású, laza mederanyagú, homokos, iszapos helyeken a hálót gyors, hirtelen mozdulattal toljuk végig a laza üledék felső, 3-5 centiméteres rétegén a folyásiránnyal szemben! A háló tartalmát mossuk egy nagyobb tálba, mély tálcára (pl. fotótál)! Innen aztán az azonos fajba tartozó, de legalábbis azonos alakú, mozgású állatokat tegyük külön műanyag edényekbe (pl. tejfölös dobozokba)! Ezt a műveletet végezhetjük csipesszel, de a legkíméletesebben akkor járunk el, ha kis fehér műanyag kanalakat használunk. A fajok meghatározását a terepen végezzük el, kézi nagyítók segítségével! Mindegyik mintavételi helyen háromszor ismételjük meg a merítést, és ezek átlaga kerüljön a jegyzőkönyvbe!

3

Ezután határozzuk meg a begyűjtött állatokat: ehhez segítségül használhatjuk „A témához kapcsolódó irodalom” fejezetben szereplő kiadványokat. A biológiai vízminőséget több módszerrel is meghatározhatjuk, az egyszerű megfigyeléstől a nagyobb felkészültséget igénylő biotikus indexekig. Az általunk alkalmazni kívánt módszer kiválasztásánál lényeges szempont, hogy milyen vizet szándékozunk vizsgálni. Más módszerek szükségesek középhegységi patakok, síkvidéki vízfolyások vagy nagyobb folyók esetében. Gyors folyású patakokban fontos indikátor-szervezetek a kérészek, álkérészek, tegzesek, lassúbb folyású alföldi vízfolyásokban pedig a férgek és a puhatestűek a vízszennyezés indikátorai. A módszerek közül hármat megtalálhatsz a „Példák” fejezetben, a továbbiakat pedig az ajánlott irodalom tartalmazza.

4

Ezután vessétek össze a négy helyszín vízminőségi értékeit! Vizsgáljátok meg, okozhatja-e a különbséget vízszennyezés! Mi a szennyező forrás? Beszéljétek meg az eredményeket!

3. feladat: Fülelj és nyomozz!

1

Az állatokat nehéz megpillantani, de jelenlétükre a vízparton sokszor utalnak nyomok, vagy elárulja őket a hangjuk. Nézzetek körül a folyóparton, főleg ott, ahol lazább és nedvesebb a talaj! A látható nyomokat rajzoljátok le! Az állatok nemcsak lábukkal hagyhatnak nyomot: árulkodó lehet a táplálkozásuk utáni maradék is (pl. a halmaradványok utalhatnak vidra jelenlétére, sok egyenként kitépett toll pedig ragadozó madáréra). Jellemző a vaddisznók dagonyázásának nyoma is.

2

Üljetek le csendben a folyóparton, és hallgatózzatok! Próbáljátok meg azonosítani a hallott hangokat! Esetleg készíthettek hangfelvételt is (igazán jó minőségű felvételt csak speciális parabolamikrofonnal lehet készíteni). A hangok azonosításában segítenek Országh Mihály CD-i, a békák hangját pedig azonosíthatjátok a Varangy Akciócsoport Egyesület (VAC) által kiadott oktatókazetta segítségével is. A VAC kézikönyve segítségével a populációk egyedszámát is megbecsülhetitek. A kirándulás végén beszéljétek meg az eredményeket!


35


4. feladat: Növénytársulások a folyóvölgyben

1

Vázoljátok fel a folyóvölgy keresztmetszetét azon a helyen, ahol jelenleg álltok! Rajzoljátok be az ott található a növénytársulásokat! Az egyes társulásokról készítsetek fotókat is!

2

Jelöljétek meg egy térképen a feltételezésetek szerinti legmagasabb és legalacsonyabb vízszintet a folyó völgyében! Mutatkozik-e különbség a vízparti növényzetben?

3 4 5 6

Próbáljátok meghatározni a társulásokat alkotó fa- és cserjefajokat! Jegyezzétek fel a nevüket a füzetetekbe! Próbáljátok meg eldönteni, hogy a területen található fák egyidősek vagy különböző korúak! Vannak fiatal facsemeték a területen? Milyen állapotról és eredetről tanúskodik a fás vegetáció általatok megfigyelt korösszetétele? Természetesnek tekinthetők ezek a társulások? Van-e különbség az eltérő égtájak felé néző völgyoldalak növényzetében? Jelöljetek ki egy 4 m2 alapterületű mintanégyzetet, majd határozzátok és számoljátok meg ezen a területen a növényfajokat! Hasonlítsátok össze a különböző társulások fajszámát, valamint az egyes helyek közötti különbségeket! A végén közösen értékeljétek az eredményeket!

További lépések • • • • • • • • • •

36

Plakát készítése a vizsgált növénytársulásokról (a fotók felhasználásával). További biotikus indexek, pl. a BISEL kipróbálása a vizsgált vízfolyásban. Adatgyűjtés a vizsgált folyóban előforduló halfajokról a horgászokkal készített interjúk alapján. Kiállítás szervezése, ahol a tanulók bemutathatják a vizsgált vízfolyásról szerzett ismereteiket. A szennyező források és a szemét pontos felderítése, térképre rajzolása. Kampány szervezése a szennyezés megszüntetéséért, a víz megtisztításáért. Példák keresése azzal kapcsolatban, hogy egy-egy folyóba a szennyezés csökkenése után visszatérhet az élet. Használhatod a „Az emberi tevékenység nyomában” című lecke anyagát is. További információt találhatsz az irodalomjegyzék megfelelő könyveiben, illetve Országh Mihály állathangokat tartalmazó CD-in. Nézd meg a CD-ROM „Biológiai sokféleség” című fejezetét!


Forrás

áramlási sebesség

nyári vízhőmérséklet

Biológiai sokféleség Példák és feladatok

1 2 3 4 5

NAGY KÖVEK

KAVICS

HOMOK

ISZAP

Torkolat

Szinttájak a folyókban A folyóvizek eredetüktől a torkolatukig hosszú utat tesznek meg, és egyes szakaszaikon lényegesen különböző életfeltételek uralkodnak. Ennek megfelelően élőviláguk is eltérő: a folyón tehát egy hosszanti irányú szakaszosság figyelhető meg. Az felső szakasztól a torkolatig öt szinttájat különbözetetünk meg — ezek legjellemzőbb halaikról kapták a nevüket.

1

Pisztrángszinttáj. Ide a nagy esésű hegyi patakok sorolhatók. Vizük jellegzetessége a nagyon magas oxigéntartalom és a köves meder. A gerinctelen szervezetek egy része lapos testalakjával, a köveket búvóhelyként használva védekezik az elsodródás ellen. Planktonikus, vízben lebegő apró szervezeteket nem találunk, a fenéklakó bentoszra jellemzőek a kérész-, az álkérész- és a tegzes-lárvák, az örvényférgek közé tartozó planáriák vagy a kövirák. A halak főleg ezekkel és a vízbe hullott rovarokkal táplálkoznak. Az itt élő halfajok: sebes pisztráng, szivárványos pisztráng, botos kölönte, kövi csík, fürge cselle.

2

Pénzespér-szinttáj. A patakok vízhozamuk növekedésével, esésük és sebességük csökkenésével hegyi folyókká válnak. Medrük fenekét apróbb kavics fedi, a csendesebb szakaszokon megjelenik a vízinövényzet is. A gerinctelenek közül a pisztrángszinttájhoz hasonlókat találjuk meg, de nagyobb számban fordulnak elő a szitakötők lárvái is. Halai közül ki kell emelni a pénzes pért (hazánkban ritka faj), a fenékjáró küllőt és a vágócsíkot.

3

Márnaszinttáj. A folyó esése és sebessége csökken, ahogy a hegyvidékről átér a síkságra. A víz hőmérséklete nő, a kavics mellett homok is alkotja a medret. Megjelennek a planktonikus szervezetek (vízibolha, kandicsrák), de a fenéklakó tegzeslárváknak, szitakötőlárváknak, árvaszúnyogoknak is jelentős szerep jut. Halai a márna, a fejes domolykó és a paduc.

4

Dévérszinttáj. A síkvidéki folyók, folyamok csendesebb, kanyargó, jobban felmelegedő vize sorolható ide. A vízsebesség és az esés lecsökken, a meder homokos és iszapos. Planktonikus és fenéklakó szervezetek, valamint a növények közt élő apró állatok egyaránt lakják, mint például a vízibolhák és a sárgaszegélyű csíkbogár vagy a víziászka. Halai a dévérkeszeg, a ponty, a compó, a csuka és a harcsa.

5

Félsósvízi szinttáj. A tengerbe ömlő folyamok torkolatában a sós és az édes víz keveredik, a víz esése és sebessége kicsi, a meder iszapos. Planktonikus és fenéklakó gerinctelenek egyaránt előfordulnak. Tengeri halfajok (sima lepényhal) és édesvíziek (sügér, dévérkeszeg, angolna, dunai hering) is élnek itt.


37

Biológiai vízminősítési módszerek


1

Megfigyelés. Ez legegyszerűbb módszer. Néhány jellegzetes, könnyen felismerhető állatcsoport jelenléte vagy hiánya alapján a középhegységi patakok vizének minőségét könnyen megbecsülhetjük. Hátránya, hogy nem számszerűsíthető. A minta helyszíni feldolgozása után az értékelés a következőképpen történik:

38

•

Ha találunk bolharákokat, akkor a víz jó minőségű, tiszta. Az ilyen vizekben tegzesek is előfordulhatnak.

•

Ha a bolharákok mellett kérész- és álkérész-lárvákat is találunk, akkor a víz igen jó minőségű.

•

Ha az előbbi állatcsoportokból egyik sem található a vízben, de sok vízicsigát találunk benne, akkor valamilyen szerves szennyezés van jelen. A vízminőség ebben az esetben még tűrhető.

•

Ha se bolharák, se csiga nincs, csak férgek és nyűszerű lárvák, vagy éppen nem találunk állatokat, akkor a víz oxigéntartalma tartósan alacsony, a víz tehát erősen szennyezett, rossz minőségű.

2

ÁKT- (álkérész—kérész—tegzes) érték. Ez az érték azt fejezi ki, hogy hány kérész, álkérész és tegzes faj található a mintában. A meghatározás után a három rovarrend fajainak számát összeadjuk. Minél nagyobb ez a szám, annál jobb a vízminőség. Amennyiben az egyes fajokat nem tudjuk meghatározni, akkor is meg lehet számolni, hányféle lárvát találtunk. Az értékek viszonylagosak, nem létezik abszolút érvényű skála, de a módszer alkalmas egyes helyek összehasonlítására. Középhegységi patakjainkban jól használható.

3

Biotikus index alapján. Az egyes rendszertani egységekhez (taxonokhoz, mint pl. a faj) egy-egy pontszámot rendeltek: minél érzékenyebb, annál nagyobbat. Ezeket a pontszámokat össze kell adni, s kiszámítani a taxononkénti átlagpontszámot, és mindkét esetben leolvasni a táblázatból a minőségi indexet. A két index számtani átlaga adja a biológiai vízminőségi osztálykategóriát. A határozókulcsot az egyes fajokhoz tartozó pontszámokkal, valamint a táblázatokat, amelyek alapján a vízminőség meghatározható, megtalálhatjátok dr. Kriska György cikkében (Kriska Gy.: „Az áramló vizek biológiai vízminősítése I-II.” A biológia tanítása, 2001. szeptemberi és novemberi szám).


2

Az erdő gazdagsága — az erdei életközösség tarkasága


Szerzők: Anna Gajer, Miroslava Sliwka, Honorata Waskiewicz, Szászné Heszlényi Judit

Problémafelvetés Időtartam Évszak Hely Szükséges anyagok Tantárgyak Célok

Módszerek

Az erdő sok vadon élő állat- és növényfaj élőhelye. Fontos az ökológiai egyensúly fenntartásának szempontjából is — s láthatóvá is teszi ennek az egyensúlynak a bonyolultságát. Három napos terepgyakorlat, egy tanítási óra, a házi feladat elkészítéséhez szükséges idő. Tavasz vagy kora ősz. Erdészet (tangazdaság), erdő, erdei génbank, oktatóközpont. Osztályterem, könyvtár, otthoni munka. Növény- és állathatározók a termések, a magok, a facsemeték és az állatfajok felismeréséhez, anyagok a formázásos gyakorlathoz, csomagolópapír, filctollak. Biológia, földrajz, pedagógia. • A közel fekvő erdőterületek ökológiai összetettségének és az ott található ökoszisztémák működésének megismerése. • Az erdővédelmi célokat szolgáló s a biológiai egyensúly szempontjából elengedhetetlen erdészeti feladatok megismerése egy közeli erdészetben (esetleg több erdőgazdaság munkájának összevetése). Megfigyelés, bemutatás, beszélgetés, kutatás, oktatási játékok.

Bevezetés Az erdő ősidők óta táplálta, védte, tüzelő- és építőanyaggal látta el az embert. Manapság, amikor természetes környezetünk veszélyeztetettsége egyre nő, az erdők felmérhetetlen ökológiai értékkel bírnak. A fával benőtt területek szabályozzák a vízháztartást, kiválóan szűrik a légszennyeződéseket, oxigént és szerves vegyületeket termelnek, megtisztítják a levegőt a káros mikrobáktól. Ahhoz, hogy az erdők e feladataikat el tudják látni, meg kell őrizni fajgazdagságukat, biológiai sokféleségüket.

A foglalkozás menete 1. feladat: Ismerkedés az erdővel Előkészületek: A példaolvasmányokban („Erdei rendszerek”, „Szemelvények a magyar erdőgazdálkodás kezdeteiről”, „Trópusi erdők”) megadott információk segítségével magyarázd el és beszéljétek meg a diákokkal az erdők természetben betöltött szerepét és azt, hogy milyen fontos megőrizni biológiai egyensúlyukat, sokféleségüket! Az iskolai év kezdetén szervezz találkozót egy erdésszel, aki beszél a környék erdészetében felmerülő problémákról!

1 2 3

Ősszel szervezz kirándulást valamelyik közeli erdőbe! Próbáljátok meg eldönteni, mely fajok határozzák meg az erdei ökoszisztéma jellegét! Készítsetek felmérést az előforduló növényekről és azok mennyiségéről! Hívd fel a diákok figyelmét a növényi élőhelyek mozaikszerű, bonyolultan rétegzett felépítésére, amely mesterségesen nem hozható létre, viszont kiemelten fontos a táj jellegének kialakításában, és nélkülözhetetlen a biológiai egyensúly megőrzéséhez! Az indikátor növények jelzik az élőhely tulajdonságait: •

a növények fejlődését meghatározó környezeti hatásokat;

•

a víz- és tápanyag-ellátottságot;

•

a különböző fajok közötti kapcsolatokat.


39


Néhány alapvető indikátor faj bemutatása után biztasd a tanulókat, hogy állítsanak össze saját növény-listát, és jegyezzék fel, mit jelent az egyes fajok jelenléte! Néhány példa segítségként:

3

•

juhsóska (Rumex acetosella) — savanyú talajt jelez;

•

borjúpázsit (Anthoxanthum odoratum) — savanyú talajt jelez;

•

lágy selyemperje (Holcus mollis) — savanyú talajt jelez;

•

mezei árvácska (Viola arvensi) -- savanyú talajt jelez;

•

nagy csalán (Urtica dioica) — nitrogéndús talajt jelez;

•

varjúháj fajok (Sedum sp) — száraz talajviszonyt mutat;

•

enyves égerfa (Alnus glutinosus) — nedves talajt jelez.

Keressenek a diákok olyan növényeket, amelyek jelzik a következőket: •

égtájak

•

napszakok

•

napos helyek

•

nedves talaj

•

évszakok

•

tápanyagszegény talaj;

olyan növényeket, •

amelyek rovarok beporzására utalnak

•

amelyek magját szél terjeszti

•

amelyek megmutatják, hogy merről fúj a szél leggyakrabban

•

amelyek a nektárgyűjtés időszakát mutatják;

olyan élőhelyet, amely előnyös •

gombafajok (pl. tinóru vagy vargányák) számára;

olyan jelenséget, ami •

4

eső közeledtét jelenti.

A diákok vizsgálataikból készítsenek plakátokat, és ezekből szervezzenek kiállítást! Így kutatásaikat ismeretterjesztésre is használhatják.

2. feladat: Kirándulás egy erdészeti génbankba Előkészületek: kapcsolatfelvétel egy erdei génbankkal; magoncok begyűjtése, hely előkészítése az ültetéshez.

40

1

Tavasszal szervezz kirándulást egy erdészeti génbankba! Ezek olyan erdőgazdálkodási területek Magyarországon, ahol legfőbb cél a természetes állapotok megőrzése. Ilyeneket általában a nemzeti parkok területén találhatsz. Érdemes látogatást szervezni valamelyik arborétumba, vagy a Martonvásáron működő Mezőgazdasági Kutatóintézetbe is.

2

A terepgyakorlaton a tanulók megismerhetik a magszelekció módszereit: azt, hogy hogyan lehet a jó géneket hordozó magokat kiválogatni, hogyan lehet az erdei ökoszisztéma génállományát megőrizni. Emellett az erdei fák magjaiból lehet mintát is kérni az iskolai gyakorlatokhoz. Kérjetek tanácsot a magok kezeléséhez! Tudjátok meg, hogy pontosan milyen feltételek kellenek a csíráztatáshoz, a kis növény neveléséhez!

3

Otthon próbáljatok a kapott magokból magoncokat nevelni! Figyeljétek meg a növekedésüket! Gondolkodjatok el azon, hogy mennyi időbe telik majd, amíg az erdei fák méretét eléri a magunk nevelte csemete!


2


3. feladat: Ültess te is fákat! Előkészületek: egy környékbeli faiskola megkeresése.

1 2 3 4

Szervezzetek kirándulást a legközelebbi faiskolába, ahol megismerkedhettek a fanevelés alapjaival, a faiskola feladataival! Keressetek fel egy erdészetet, ahol megismerkedhettek az adott terület erdőgazdálkodásának alapjaival, megtudhatjátok, hogy a gazdaság hogyan alkalmazkodik a tájék viszonyaihoz, hogyan válogatják ki a legmegfelelőbb fákat, milyen típusú erdőt és hogyan telepítenek! Ha lehetséges, vegyetek részt az erdőtelepítésben! Ez jó alkalom, hogy megismerjétek a gyakorlatban is a magoncok telepítésének módját, és megfigyelhetitek egy új erdő kialakulásának folyamatát is. Kérjetek a faiskolában az iskolai kert számára pár facsemetét! Visszatérésetek után ezeket ültessétek el az általatok kiválasztott helyre! Ha módotok van rá, figyeljétek meg egy általatok ültetett facsemete növekedését! Hasonlítsátok össze a magról nevelt és az ültetett növények fejlődését! Írjatok naplót a tapasztalataikról!

4. feladat: Ez itt a reklám helye… Előkészületek: papír, csomagolópapír, filctollak.

1

Javasold a tanulóknak, hogy készítsenek szabályzatot az erdő látogatói számára! Gyűjtsék össze azokat a dolgokat, amelyeket tehetnek és amelyeket nem tehetnek az erdőben! Szabad például: •

az élőhelyeket védeni, hogy ezzel is őrizzük az erdei növények és állatok sokféleségét;

•

a kijelölt helyeken tüzet rakni;

•

a kihelyezett szemeteseket használni.

Nem szabad például:

2

•

gombaszedés alatt a gombafonalakat tönkretenni;

•

árvalányhajat gyűjteni, mert az védett növény;

•

korpafüvet (Lycopodium) szedni, mert ritka kincs;

•

fenyőtűlevelet és mohát gereblyézni, mert ez tönkreteszi az avart, az erdő talajának érzékeny védőrétegét.

•

Használjátok „A talaj — fontos vagyonunk védelme” című leckét!

Folytatva az erdőtelepítés megfigyelése során kialakított együttműködést az erdészekkel, ajánljátok fel, hogy információs táblákat készítetek arról, hogyan kell az erdőben viselkedni! Itt előre láthatóan anyagi kérdések merülhetnek fel: egy tábla felállítását talán fizetheti az erdészet, a többit pedig társadalmi munkában vagy gyűjtéssel is meg lehet oldani... Keltsétek fel a szülők érdeklődését a témával kapcsolatban, biztosan szívesen segítenek!

5. feladat: Kölcsön karácsonyfa Gondolkodjatok azon, hogy Karácsonykor hagyományos, vágott karácsonyfát jobb venni, vagy gyökereset, amelyet később kertbe, udvarra, telekre lehet telepíteni! Mondd el a diákoknak, hogy néhány év óta sok helyen létezik „kölcsön karácsonyfa” akció!


Készítsenek a gyerekek vázlatot a sűrűségeloszlásról egy adott erdőben! Készítsenek felmérést a vizsgált erdő fáinak életkoráról, egészségi állapotáról! Készítsenek naplót a maguk nevelte magoncok és csemeték növekedéséről! Ne feledkezzenek meg a külső körülmények rögzítéséről sem (időjárás, hőmérséklet stb.)! További információt találhatsz az irodalomjegyzék megfelelő könyveiben. Nézd meg a „Nem élhetünk növények nélkül” és „A talaj — fontos vagyonunk védelme” című leckéket! Nézd meg a CD-ROM „Talaj” című fejezetét!


41

A Föld erdői


Erdei rendszerek Az ősi erdők nagy részét az ember tette tönkre, míg a mai erdők nagy részét az ember ültette. A természetes erdők az erdőgazdaságok tevékenységének következtében haszonerdőkké alakultak. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági szempontból nem fontos fafajták mára eltűntek. Helyettük olyan fajokat telepítenek, amelyek gyorsan nőnek, s így nagyobb haszonnal kecsegtetnek. Erre példa Németország is: 150 évvel ezelőtt az erdők kétharmad részét lombos fafajok alkották, s csak a fennmaradó részen nőttek tűlevelű fák. Mára ez az arány megfordult. A tűlevelű erdők gyorsabban nőnek, mint a lombos erdők. A Földközi-tenger medencéjében pedig olyan nyárfafajokat telepítenek, amelyekkel a kiirtott trópusi eukaliptusz- és tikfa-erdők helyét ültetik be, fatermelés céljából. Az így kapott monokultúrákban egy-egy fafajra nézve különösen veszélyesek a kártevők. A veszélyeztetett erdőket legtöbbször növényvédő szerekkel kezelik, amelyek viszont a kártevő rovarokon kívül a hasznosakat is elpusztítják. Az erdőben így csökken a biológiai sokféleség, mert kevés állatfaj marad. Mára sok helyen megváltozott az erdőtelepítés módszere. Egyre gyakrabban telepítenek vegyes erdőket, ahol egymás mellet különféle fafajok találhatók. Annak ellenére, hogy a monokultúrás erdők hétszer olyan gyorsan nőnek és érik el a vágásérettséget, mint a vegyes erdők, maradt némi remény arra, hogy fontosabb szemponttá válik a biológiai sokféleség megőrzése. A Földön egyre inkább felismerik azt a tényt, hogy az élet legfőbb feltételeit az erdők és a vizek jelentik, mert feltartóztatják az elsivatagosodást és javítják a környezeti viszonyokat. Ezért Tunéziában, Törökországban, Kínában és még nagyon sok helyen fákat, erdőket telepítenek. Barbara Veit, Christine Wolfrum, Könyv az erdőről, PKE, Krakow, 1995

A trópusi erdők A trópusi esőerdők a Föld fajokban leggazdagabb élőhelyei. Jelenleg a szárazföld területének 7 %-át foglalják el, itt él az ismert növény- és állatfajok több mint fele, az ismert rovarok 80 %-a, a főemlősök 90 %-a. Az ismert élőhelyek közül az esőerdőkben a legnagyobb a biológiai sokféleség. Egy-egy területen nem dominál egy faj sem: gyakran 400 métert kell légvonalban megtenni ahhoz, hogy az adott faj következő képviselőjét megtaláljuk. Lehetséges, hogy számos faj, mely ezt a gazdag ökoszisztémát alkotja, örökre eltűnik a Földről, még mielőtt a botanikusok vagy a zoológusok le tudnák írni őket. Napjainkban a világon háromévente 35-40 millió hektár trópusi erdő pusztul el. A természet így egyrészt hatalmas genetikai potenciált, másrészt a sztyeppesedéssel és az elsivatagosodással szembeni természetes védelmet veszít.

42



Szemelvények a magyar erdőgazdálkodás kezdeteiről Már a középkorban is vannak nyomai az ember által ültetett erdőknek. A „bányaerdők” folyamatosan biztosították a bányászat óriási faigényének kielégítését. Az erdők fenntartására 1426-ban Zsigmond király a következő intézkedéseket hozta: „Az ólombányák céljaira használt erdőkben tarvágásra minden esztendőben más és más részt kell kijelölni. Az így kijelölt erdőrész fáit teljesen sorjában rendre kell kivágni, és így szabad csak rátérni a más és más időközben kijelölt erdőrészekre. A kivágott erdő talaját semmi szín alatt sem szabad felszántani, hogy ott újra erdő nőhessen.” Az erdőirtásoknak már a XVIII. században gátat akartak szabni. 1769-ben a Mária Terézia által kiadott erdőrendtartásában a következő szerepel: • „… meg kell vizsgálni, a lehetőségeket fel kell mérni, és azután rendszeres vágásokra osztva kell használni. • …minden Vármegyékben egy kert a fáknak mintegy oskolájokká és plántáló helyekké szerveztessék, ahonnan azután az ültetésre alkalmatos fák azoknak, akik kérnek, adattassanak…” 1821-ben Nagyváthy János táblabíró a következőket írja a Magyar practicus termesztő című könyvében: • „ Mitsoda temérdek hasznai vagynak az országban az Erdőknek: tsak a’ nem látja, a’ ki nem akarja: és melly káros következései, azok elpusztításának: tsak a’ nem érti, a’ kinek mozgó szíve nints!” Széchenyi az erdővédelemről az alábbiakat mondta a XIX. században: • „.. hadd éljenek a fák s hadd jöjjön napvilágra a kőszén, mellyel az egész ország beéri, s kimondhatatlan olcsón csak legyen lakosai által Istentül rendelt céljához bírva.”


43

3

Az élőlények mint szimbólumok


Szerző: Szászné Heszlényi Judit

Problémafelvetés

Időtartam Évszak Hely Szükséges anyagok Tantárgyak

Az ember sok helyen használt és használ ma is különböző élőlényszimbólumokat. Ezek általában olyan élőlényeket ábrázolnak, amelyek valamiért kiemelten fontosak környezetünkben. 1 tanítási óra. Bármikor. Osztályterem. Érmék, pénzek, bélyegek, határozókönyvek. Biológia (ökológia), földrajz, történelem, osztályfőnöki óra.

Célok

• A mindennapi használati eszközeinken szereplő élőlények megismerése. • Annak tudatosítása, hogy milyen sokszor használjuk a növényeket és az állatokat mindennapi életünkben szimbólumként.

Módszerek

Előadás, kreatív munka, összehasonlítás, önálló kutatás, megfigyelés, csoportosítás, általánosítás.

Bevezetés A különböző emberi kultúrák gyakran használták és használják ma is a vadvilág képeit, elemeit az érméken, más fizetőeszközökön, bélyegeken, címerekben stb. Egyes képek valós, mások elképzelt élőlényeket ábrázolnak. A vad élővilágból vett példák gyakran valamilyen emberi értéket, külső vagy belső tulajdonságot is kifejeznek. Az ilyen ábrázolásmód sok országban már a régmúltban is megjelent. Az ókorban a római pénzérmék farkasokat ábrázoltak. Kínában sárkányokkal díszítették az aprópénzt. Kanada, Ausztrália és a Bahama-szigetek fizetőeszközein a szokottnál is több természeti ábrázolás figyelhető meg. Hazánk és szomszédaink érméin is szép számmal találhatók védett ritkaságok. Érdekes megfigyelni, hogy az élőlények néha csupán díszítőelemek, máskor viszont fő figurák. Azt is észrevehetjük, milyen gyakori a vad élővilág megjelenítése a körülöttünk lévő tárgyakon. A vadak sok esetben történelmi vagy szimbolikus jelentőséggel bírnak az emberek számára (a táplálékforrás, a ruházkodás, egyéb termékek, a felüdülés, az ökológiai egyensúly fenntartása, az erények és félelmek megtestesítői). Ezeket az értékeket számos esetben jelképként használják a bélyegeken, címerekben és a pénzeken. A gyakorlat fő célja annak felismerése, hogy a vadon élővilágának értékei hogyan kapnak helyet az emberek mindennapi életében. Ezeknek az értékeknek a megjelenését jelképezik az érméken, bélyegeken, címerekben található élőlények.

44


3


A foglalkozás menete 1. feladat: Ismerkedés a magyar címerekkel Előkészületek: A diákok keressenek fel egy könyvtárat, és végezzenek önálló kutatást arról, hogy milyen híres magyar nemesi címerekben jelennek meg élőlények!

1

Oszd fel az osztályt négy csoportra! Az 1. csoport keressen élőlényeket a magyar városok címereiben; a 2. csoport a felvidéki, délvidéki és erdélyi volt magyar városok címereiben; a 3. csoport a híres magyar nemesi családok címereiben; a 4. csoport pedig a magyar királyok címereiben! Kutassák fel, hogy melyik miért került oda, és mit jelképez! Készítsenek egyszerű statisztikát arról, hogy melyek a leggyakrabban előforduló élőlények a címerekben!

2 3

A csoportok számoljanak be egymásnak kutatásaik eredményéről! Ha a csoportok posztert készítenek kutatási eredményeikből, az egész iskola megismerheti ezeket az érdekességeket. Eredményeiket más tanórákon is felhasználhatják.

2. feladat: Ismerkedés a magyar pénzérmékkel Előkészületek: Gyűjtsetek össze ma használatos, s esetleg régi magyar pénzérméket is!

1

Oszd fel az osztályt öt csoportra! Az 1. csoport keressen élőlényeket a ma forgalomban lévő magyar pénzérméken! Kutassák fel a gyerekek, hogy melyik miért került oda! Készítsenek rövid bemutatót az élőlényről (előfordulás, élőhely, jellegzetességek, védettségük)! A 2. csoport keressen élőlényeket régi magyar pénzérméken! Kutassák fel a gyerekek, hogy melyik miért került oda, és mit jelképez! Készítsenek rövid bemutatót az élőlényről (előfordulás, élőhely, jellegzetességek, védettségük)! A 3. csoport keressen olyan élőlényeket, amelyeket díszítőelemként használnak a magyar pénzérméken vagy papírpénzeken! Hová tartoznak ezek az élőlények rendszertanilag? Hol fordulnak elő? A 4. csoport készítsenek egy plakátot, amelyen bemutatják az érméken szereplő élőlényeket: úgy, ahogyan az érmén előfordulnak, és amilyenek a valóságban! Az 5. csoport nézzen utána, hogy melyik nemzeti parkunk címerében milyen élőlény szerepel! Mutassátok be az élőlényeket!

2 3

A csoportok számoljanak be kutatásaik eredményéről! Ha a csoportok plakátot készítenek, az egész iskola megismerheti ezeket az érdekességeket. Eredményeiket más tanórákon is felhasználhatják.

3. feladat: Ismerkedés a magyar bélyegekkel Előkészületek: Gyűjtsetek össze magyar bélyegeket! Lehetnek ma használatosak vagy régiek is. Érdemes bélyegkatalógust beszerezni, az is használható.

1

Oszd fel az osztályt négy csoportra! Az 1. csoport keressen élőlényeket a ma forgalomban lévő magyar bélyegeken! Kutassák fel, hogy miért került a bélyegre az élőlény! Készítsenek rövid bemutatót az élőlényről (előfordulás, élőhely, jellegzetességek, védettségük)! A 2. csoport keressen élőlényeket régi magyar bélyegeken! Kutassák fel, hogy miért került a bélyegre az élőlény! Készítsenek rövid bemutatót az élőlényről (előfordulás, élőhely, jellegzetességek, védettségük)! A 3. csoport keressen olyan élőlényeket, amelyeket díszítőelemként használnak a magyar bélyegeken! Hová tartoznak ezek az élőlények rendszertanilag? Hol fordulnak elő? A 4. csoport készítsen egy plakátot, amelyen bemutatják a bélyegeken szereplő élőlényeket: úgy, ahogy a bélyegeken előfordulnak, és amilyenek a valóságban!

2

A csoportok számoljanak be kutatásaik eredményéről!


45


Továbblépés •

A vizsgálatok végeztével a diákok állítsanak fel különböző szempontokat, amelyek alapján csoportokba rendezik az élőlényeket! Ilyenek lehetnek például: — a képen látható állat vagy növény rendszertani besorolása; — valós, vagy kitalált-e az élőlény; — van-e köztük veszélyeztetett vagy kihalt faj; — a Magyarországon honos állatokat vagy növényeket élőhelyükkel együtt ábrázolták-e; — szokatlan állatok vagy növények; — ereklye-élőlények-e; — valósághű vagy elvont az ábrázolásuk; — védett élőlények-e?

•

Egy világtérkép segítségével jelöljük be azokat az országokat, amelyekről tudjuk, hogy felhasználják a vadvilágot pénzeik díszítésére! Hasonlítsuk össze az egyes területek, földrészek közötti hasonlóságokat és eltéréseket! Vizsgáljuk meg az egyes országok és földrészek viszonyát a természethez! Milyen nemzetek tesznek legtöbbet a természetvédelemért? A diákok csoportosítsák az állatokat a következő érzelmek, értékek szerint: szeretet, hatalom, szépség, félelem, büszkeség, szabadság stb.! Készítsenek listát arról, hogy milyen üzenetük, mondanivalójuk lehet az érméken, bélyegeken feltüntetett képeknek! További információt találhatsz az irodalomjegyzék megfelelő könyveiben.

• • • •

Példá: EREKLYENÖVÉNYEK „Van néhány olyan növény hazánk flórájában, amelyről elterjedési területe, termőhelyi igénye és rokonági kapcsolatai alapján joggal gondoljuk, hogy a jégkorszak valamelyik melegebb periódusában (interglaciálisában) jött létre. Ezek mind a Kárpát-medence bennszülött fajai (endemizmusok), és egyben régi idők hírmondói is (reliktumok). A tudomány az ilyen fajokat reliktumendemizmusoknak nevezi, de egyszerűbb és talán szebb rájuk az ereklyenövény kifejezést használni. Mindegyikük csak nagyon kis területen található meg ma, és ezeket tekintjük flóránk legbecsesebb értékeinek. Olyan kevesen vannak, hogy fel is sorolhatjuk őket.” Ereklye-növényeink: • pilisi len • tornai vértő • magyar vadkörte • magyar méreggyilok • magyarföldi husáng • magyar gurgolya • bánáti bazsarózsa • magyar kikerics Simon Tibor, Seregélyes Tibor: Növényismeret. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001, 25. oldal

46


4

Egyedül vagyunk a városban?


Szerzők: Anan Talik, Honorata Waszkiewicz, Schróth Ágnes

Problémafelvetés Időtartam Évszak Hely Szükséges anyagok

Tantárgyak Célok

Módszerek

A nagyvárosok kőrengetegei első pillanatra teljesen sivárnak látszanak. Úgy tűnik, mintha nem is lenne élet közöttük. Ez tévedés, mert még a nagyvárosokban is fel lehet lelni a természetet. Négy alkalommal a következő témájú foglalkozások: egy bevezető óra, három-négy óra terepgyakorlat, megfigyelés, két óra összefoglaló foglalkozás. Tavasz vagy ősz. Városi park, iskola melletti terület, folyópart vagy hétvégi telkek. Író- és rajzoló-eszközök, a plakátkészítés kellékei, 1:10000 léptékű topográfiai térkép, növény- és állathatározók illetve atlaszok, gerinctelenek megfigyeléséhez szükséges felszerelések, talaj- és vízminták elemzéséhez szükséges felszerelés, mikroszkópok, magnó, nagyító, távcső, szita, üvegcsék, Petri-csészék, munkalapok. Biológia, kémia, földrajz. • Az ember közelében élő állat- és növényvilág sokféleségének megismerése; • megismertetni a tanulókkal, hogy a különböző környezeti (főként az emberi tevékenységgel kapcsolatos) tényezők hogyan hatnak a városokban megtalálható élőlényekre. Megbeszélés, terepgyakorlat, megfigyelés, gyakorlati foglalkozás, plakátkészítés, tanulói kiselőadás, vita.

Bevezetés Az ember tevékenységének következtében a mai városaink területét eredetileg borító élővilág visszaszorult vagy teljesen eltűnt. Egyes fajok kihaltak vagy rákényszerültek, hogy új élőhelyet találjanak. Más fajok képesek voltak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez és megtalálni életfeltételeiket az ember közelében is. Vannak olyan fajok, amelyek később települtek be a lakott területekre. Sok élőlény számára a megélhetéshez elegendő, ha talál egy kis zöld foltot, élelmet és búvóhelyet. Ezeknek az élőlényeknek a megismerése izgalmas kaland. Ne felejtsük el, hogy a városi természet fokozottan ki van téve az ipar, a közlekedés és a háztartások szennyező hatásának — s a tényezők erősen rongáló hatással vannak rá.

A foglalkozás menete 1. feladat: Kutatás és kiselőadás

1 2

A tanulók az alábbi témákról tartsanak kiselőadást, beszámolót: •

Milyen állatok és növények éltek a városban a nagyszüleink idején (kb. ötven éve)? Beszélgessenek (készítsenek interjút) erről nagyszüleikkel vagy más idősebb emberekkel!

•

Milyen növények és állatok élnek ugyanazon a helyen napjainkban?

Két oszlopban írjátok fel a táblára a felsorolt fajokat! A tanulók készítsenek plakátot, amely jól szemlélteti a változásokat! •

Milyen állatok és mikor települtek be a városba? Például: kutya, macska, galamb, feketerigó, csótány, patkány stb. Jó-e ez az embereknek?

•

Hogyan alkalmazkodtak és milyen átalakuláson mentek át egyes fajok a környezetváltozás következtében? (Ez középiskolás diákoknak való feladat.)


47


2. feladat: Terepszemle

1 2

Készítsd fel a tanulókat a terepfoglalkozásra: •

Ismertesd a baleset- és egészségvédelmi szabályokat!

•

Mondd el a gyakorlat menetét és célját!

•

A tanulókat oszd négy csoportra!

Jelöljétek ki a vizsgálandó területet a térképen! Ha lehetőség van rá, három pontot határozz meg!

3. feladat: Vizsgálódás

1

A fejezet végén található munkalapok felhasználásával vizsgáljátok meg csoportokban a kiválasztott megfigyelési helyeken a következőket: •

a fajok sokfélesége,

•

a víz,

•

a talaj

•

és a levegő minősége!

Az utolsó három vizsgálatot lehetőleg háromszor végezzétek el minden helyszínen!

2

Fényképezzétek le a legérdekesebb természeti elemeket és azt is, ahogyan dolgoztok!

4. feladat: Beszámoló

1

A terepfoglalkozást az osztályteremben a következő módon foglalhatod össze: •

A csoportok képviselői mutassák be a végzett terepgyakorlat mérési eredményeit!

•

A csoportok készítsenek plakátot, amelyen látható a topográfiai térkép felnagyított részlete a kutatási helyekkel, az eredmények (ábrák, rajzok és fotók formájában), valamint a fajmeghatározás során kapott lista!

•

A megfigyelők mutassák be azokat az élőhelyeket, ahol a legtöbb, illetve a legkevesebb fajra bukkantak!

•

A csoportok olyan módon is bemutathatják vizsgálati eredményeiket, hogy a plakátokra további információt visznek fel (pl. zöld kör = tiszta levegő, sárga kör = közepesen szennyezett levegő, piros kör = erősen szennyezett levegő).

5. feladat: Vita Kezdeményezz vitát arról, milyen körülmények játszhattak közre a megfigyelt fajszám kialakulásában a vizsgálati területeken (szennyeződések, zaj, beépítettség, forgalom, területrendezés, tápanyag-ellátottság stb.)!

6. feladat: Felhívás

1

Készítsetek egy felhívást a felnőttek számára a Riói Egyezmény deklarációjának felhasználásával! Használjátok fel a következő befejezetlen mondatokat: •

Nem vagyunk egyedül…

•

A növényeknek és az állatoknak joga van…

•

Más élőlények nélkül…

•

A jövő generációnak joga van…

•

A békés, harmonikus együttélés alapvető feltétel, tehát…

A feladat megoldásához segítséget találsz a „Megoldandó problémák — fenntartható fejlődés” című leckében, valamint a lecke végén található „Az ember mellett élő növények” című szövegben.

48


4


További lépések •

•

•

Milyen élőlényekkel találkozhatsz a saját otthonodban, az iskoládban, a boltban? Milyen körülmények teszik őket alkalmassá az emberrel való együttélésre? Szervezzetek kiállítást a szülők segítségével, melyhez felhasználhatjátok az összefoglaló órán kapott eredményeket: a plakátokat, a fényképeket, a dokumentációt és a felnőttekhez szóló felhívást! Használhatod „A vizet szennyező kémiai anyagok és hatásuk az emberre”, „Az erdő gazdagsága — az erdei életközösség tarkasága” és „A talaj — fontos vagyonunk védelme” című lecke anyagát is! Nézd meg a CD-ROM „Biológiai sokféleség” című fejezetét!

Példa: AZ EMBER MELLETT ÉLŐ NÖVÉNYEK Ezek a növények az emberi lakóhelyek környékét vagy az ember által megváltoztatott élőhelyeket népesítik be. Ezért nevezzük őket szinantróp növényeknek (syn = -val/-vel, anthropos = ember, görögül). A szinantróp növények közé tartoznak a termesztett növények is a mezőkön, a szántókon és az emberi települések közelében. A szinantróp növények mindenhol felbukkannak, még a legkisebb darab földterületen is megélnek. A kikötőkből és pályaudvaroktól kiindulva terjednek a szomszédos utcák, terek felé. „Vándorolnak” a folyópart és a vágányok mentén. Elfoglalják a helyüket az eredeti természetben, a kerítés tövében, az udvarokban, a parkokban, a kertekben és a szeméttelepeken is. Ezek a területek különösen gazdagok szerves anyagokban és nitrogénben. Ezért itt csak néhány, nitrogént kedvelő faj él. (…) A emberi gazdaság, az újabb területek meghódítása, a vízi és szárazföldi közlekedés fejlődése miatt a természetes növényzet további változásokon megy keresztül. A természetes flóra sok faja kipusztult az ember hatására, azonban folyamatosan újabb és újabb jövevények jelennek meg. Minden elképzelhető közlekedési eszközt felhasználnak: beleragadnak a vándorok cipőjébe, bebújnak az utazók bőröndjébe, hozzátapadnak a ruházathoz és átutazzák az óceánt. A citrusfélékkel, a madáreleséggel, a gabonákkal, az olajos magvakkal, a fa-, gyapjú- és gyapot-szállítmányokkal együtt utaznak. (Zofia Schwarc, Jania Szober: Az ember mellett élő növények. WsiP, Varsó, 1992)

Példa: A ZÖLDÖVEZET ÉS A POR A nagyvárosok fölött, különösen a nyári nagy hőség idején 80-90 méteres magasságban megjelenik egy rétegszennyeződés, amely porból és gázokból tevődik össze (szmog). Ez gátolja a levegő függőleges irányú áramlását. Kiszámították, hogy Lengyelország minden négyzetkilométerén évi 7,6 tonna por termelődik, a nagyvárosokban pedig még ennél is jóval több. Magyarországon Tatabánya és Dunaújváros környékén a legnagyobb a porszennyezés. A technikai lehetőségek és módszerek, amelyekkel a levegőt meg lehet tisztítani, nem mindig bizonyulnak eredményesnek. Ilyenkor a városi zöldövezet menthet meg minket. A növények oxigént termelnek, növelik a levegő páratartalmát, megkötik a levelek felületén a port, s a számunkra káros gázokat átalakítják fontos szerves anyagokká. Egy tízéves nyár- vagy nyírfa egy ember számára elegendő oxigént állít elő. Amennyiben azonban a mérgező gázok koncentrációja túl magas, a zöld terület elpusztul.


49

Munkalap a fajok sokféleségét vizsgáló csoport számára


A megfigyelők neve

A megfigyelés helye

A megfigyelés időpontja (dátum, óra)

1. gyakorlat Olvasd el a „Az ember mellett élő növények” címú részt a lecke végén! Jegyezd le, milyen fajokat láttál a megfigyelési helyen! Használj növény és állathatározót! Növények

Állatok

Mikroorganizmusok

2. gyakorlat Járd körbe a megfigyelési hely környékét, s írd fel, milyen környezeti elemeket lehet megfigyelni! Természetes környezeti elemek

50

Nem természetes környezeti elemek


Munkalap a vízminőség meghatározását végző csoport számára


A megfigyelők neve



1. gyakorlat Végezz el három vízminta-elemzést, és jegyezd fel az eredményeket!

Mintaszám

Átlátszóság

Szín

Szag

pH

1.

2.

3.




51

Munkalap a levegő tisztaságát kutató csoport számára


A megfigyelők neve



1. gyakorlat Olvasd el a „A zöldövezet és a por” című részt a lecke végén! Végezd el a következő vizsgálatokat! Mintaszám

A mintavétel helye

Por mennyisége

Hőmérséklet

Légnyomás

1.

2.

3.


52



Munkalap a talaj tisztaságát vizsgáló csoport számára


A megfigyelők neve



1. gyakorlat Végezd el a minták elemzését, és jegyezd fel az eredményeket! Mintaszám

PH

Alapkőzet, emberi hatásra létrejött felszín

1.

2.

3.




53

Városiasodás Zaj Veszélyek Hulladék Vegyi anyagok

Városiasodás Lakóhelyünk: múlt és jelen 57 Az emberi tevékenység nyomában 60

Zaj Zaj mindenhol 63

Hulladék A természet ajándéka: a szerves hulladék 68 Az alumínium útja 72 Nem minden papír, ami annak látszik 75 A hulladékégetés a megoldás? 78 TOVÁBBI LECKÉK A CD-ROM-ON Hulladék, nyersanyag, szemét Melyik a legjobb: az üveg, a műanyag vagy a textil? Korunk anyaga, a műanyag Te is hasznosítsd újra a papírt!

Vegyi anyagok Az elemek — a pozitív és a negatív pólus 84 TOVÁBBI LECKÉK A CD-ROM-ON Veszélyes hulladékok

Példák és feladatok Kérdőív: „Az ember nyomában” 62 Hangszintskála 67 Problémák az alumíniummal 74 Miben tartjuk a tejet? 77 Ördögi kör 82 Feljegyzés a hulladékégetésről 83 Kérdőív az elemek használatáról 87

1

Városiasodás

Lakóhelyünk: múlt és jelen Szerzők: Kliment Mindjov, Kéri András

Problémafelvetés

Időtartam Évszak Hely Szükséges anyagok Tantárgyak Cél Módszerek

Az emberi tevékenység kis területen való koncentrálódása súlyosan megterheli a környezetet. A városi környezet állapotában bekövetkező változások a városi tevékenységek mintázatában gyökereznek. Egy tanítási óra. Bármikor. Osztályterem. Fényképek, rajzok, térképek. Földrajz, művészettörténet, osztályfőnöki óra. A városkép állandó változásának, a környezetbarát várostervezés jelentőségének felismertetése. Beszélgetés, fénykép- és rajzkészítés, térképolvasás.

Bevezető Az emberiség történelmének legnagyobb részét falusi környezetben élte le, de 2000-ben már a Földön élő emberek több mint fele városlakó volt. Különösen magas a városlakók aránya a fejlett ipari országokban (75% feletti arány jellemző pl. az Egyesült Államokra, Japánra, Németországra, Dániára). A városi népesség, a városok szerepének növekedése az urbanizáció, amelynek során a falu várossá fejlődött, és a városokból metropoliszok keletkeztek. Napjainkban Európa lakosságának több mint 2/3-a városokban él: Magyarországon ez a lakosság 63%-át jelenti. Az ökológiai rendszerek részeiként a városias övezetek hatással vannak a természeti körforgásokra (és viszont). Napjaink környezeti problémáinak többségét az ezeken a településeken folytatott emberi tevékenység okozza.

Lakóhelyünk: múlt és jelen

57

1

Városiasodás

A városi környezet állapotában bekövetkező változások a városi tevékenységek mintázatában gyökereznek. Az emberi tevékenység kis területen való koncentrálódása súlyosan megterheli a természetes környezetet. A víz, a talaj és a levegő elszennyeződése, a környezetet terhelő kommunális hulladék felhalmozódása, a városklíma mind a nagyvárosok mindennapos problémáit jelentik. Ezeknek a gyakran túlzsúfolt népesedési gócoknak a jövőben emberibbé, egészségesebbé kell válniuk.

• •

Számos mutató létezik a városi környezet állapotának meghatározására. Ezeket három fő csoportba sorolhatjuk: • az urbanizáltság mutatói (városlakók száma, népsűrűség, beépítettség, elhagyott és megújuló területek, mobilitás); a városi fogyasztás mutatói (víz, energia, nyersanyagok és termékek fogyasztása, hulladékképződés); a városi környezet minőségének mutatói (víz- és levegőminőség, zajszennyezettség, közlekedésbiztonság, lakóhely minősége, a zöld területek elérhetősége és a vadon élő állatok jelenléte).

A foglalkozás menete 1. feladat: Hogyan változott lakóhelyünk? Előkészület: kérd meg a tanulókat, hogy gyűjtsenek lakóhelyükről régi fényképeket (vagy a legközelebbi városról, ha falun laknak), és hozzák be az órára! Szerezd be a település régi térképeit (lehetőleg ötven évre visszamenőleg) és a jelenlegi állapotot bemutató térképet is!

1

Kezdeményezz beszélgetést a következő kérdések segítségével: • • • • • • • •

2

Mióta élsz a lakóhelyeden? Szüleid, nagyszüleid is itt éltek? Észleltél valami változást a lakókörnyezetedben a közelmúltban (új építkezések, régi épületek felújítása, parkosítás stb.)? Mit mutatnak a régi fényképek? Mi változott meg azóta? Kövesd nyomon a változásokat a térképen is! Hogyan változott a beépítettség, a város határa? Van-e elegendő pihenőhely, park, játszótér? Ha nem, miért? Tetszenek-e neked a bekövetkezett változások? Miért? Vannak-e visszatetszést keltő változások? Melyek azok? Mit lehet tenni a jövőben az ilyen hibák elkerülésére, és hogyan őrizhetjük meg lakóhelyünk városképét, vagy hogyan javíthatunk rajta? Ebben segít a „Példák” fejezet „Környezetbarát várost építünk” című írása.

Az ötleteket a tanulók csoportonként is kidolgozhatják, és aztán a csoportok beszámolhatnak egymásnak munkájukról.

2. feladat: Milyen településen szeretnék élni? A gyerekek készítsenek rajzokat, plakátokat elképzeléseikről!

További lépések • •

58

Kérd meg a tanulókat, hogy beszélgessenek szüleikkel és rokonaikkal a lakóhelyükön végbement változásokról! Szervezzetek rajz és fotókiállítást „Városunk legszebb látképe” címmel! A kiállítás megnyitására hívjatok meg régóta a környéken élő, idősebb embereket! Kérjétek meg őket, hogy a képek alapján idézzék fel emlékeiket a lakóhelyükről!


• • • •

Hívjátok meg az önkormányzat illetékes szakemberét, és beszélgessetek el vele a település városrendezési terveiről! Ismertessétek vele tapasztalataitokat, észrevételeiteket! Nézd meg a CD-ROM „Városiasodás” című fejezetét! További információt találhatsz az irodalomjegyzék megfelelő könyveiben. A környezet terheléséről adatokat találsz a „Levegő” és a „Víz” témakör leckéiben.

1

Városiasodás

Példa: KÖRNYEZETBARÁT VÁROST ÉPÍTÜNK

A tervezőknek jól kell ismerniük az adott táj földrajzi és földtani adottságait. Az alkalmazkodó építészeti szemléletet kell megvalósítani: az épületeknek kell alkalmazkodniuk az alapkőzethez, a domborzathoz, az éghajlathoz, a növényzet- és a talajadottságokhoz. Fontos várostervezési szempont a zsúfoltság elkerülése, a laza építkezés, a sok park és fasor. Ez jó szellőzést s egyszersmind a lakók számára kellő mozgásteret biztosít. Az jól tervezett városnak azonos számú lakos és szennyezőanyag-kibocsátás mellett is tisztább a levegője, mint egy zárt építésű, parkokban szűkölködő városé. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy városnegyedeket kell lerombolni, de az új épületek tervezésénél ügyelni kell erre. Gondoskodni kell az utak megfelelő beosztásáról is. Meg kell szüntetni a városon átvezető tranzitútvonalakat. Ehhez körgyűrűt kell építeni. A város forgalmasabb útjain az úttest és a lakóházak közé fasorokat kell telepíteni, mivel ezek csökkentik a zaj- és a levegőszennyezést. A házak épüljenek természetes anyagokból (organikus építészet): kerüljük a vasbeton és az üveg túlzott alkalmazását! A sűrűn lakott részeken nincs helye erősen szennyező ipari üzemnek.


59

2

Városiasodás

Az emberi tevékenység nyomában Szerzők: Elena Usheva, Kéri András

Problémafelvetés Időtartam Évszak Hely Szükséges anyagok Tantárgyak

A nagy népsűrűség és az ember környezetátalakító tevékenysége a városias övezetekben jelentkező helyi, regionális és globális környezeti kihívások fő előidézője. Három-négy tanítási óra. Tavasz, nyár, ősz. Osztályterem, lakóhely. Jegyzetfüzet, toll, ceruza, a település és környéke részletes térképe. Társadalomismeret, földrajz, biológia, osztályfőnöki óra.

Célok

• A tanulók sajátítsák el a sajtóban megjelent információk szelektálásának képességét; • tudjanak tájékozódni településük térképén; • ismerjék meg az urbanizáció térbeli és időbeli folyamatait, ezek környezetre gyakorolt hatását, különös tekintettel a vízfolyásokra.

Módszerek

Kirándulás, megfigyelés, térképelemzés, csoportmunka, megvitatás.

Bevezetés Európában a teljes népesség több mint kétharmada városias övezetekben él. Hazánkban a városlakók aránya az össznépesség 63%-a. 250 városi rangú településünk van. Mint az ökológiai rendszerek részei, a városias övezetek hatással vannak a természeti körforgásokra, és azok is a városokra. A városok a rendelkezésre álló természeti erőforrásokra támaszkodnak. Vizet, energiát és nyersanyagokat használnak fel: az ipari termelés ezeket átalakítja, majd szennyeződéseket és hulladékot juttat vissza a környezetbe. Napjainkban Európa fejlett és közepesen fejlett országaiban, így hazánkban is a levegő minőségén, valamint a vízellátás és a szennyvíz kérdésén kívül a nagy mennyiségű hulladék kezelése, ártalmatlanítása okozza a legnagyobb problémát. A városias övezetekben jelentkező helyi, regionális és globális környezeti problémákat főként a nagy népsűrűség és az emberi tevékenység nagyfokú koncentrálódása idézi elő. A víz könnyű elérhetősége és a kedvező közlekedésföldrajzi helyzet miatt városaink jelentős része valamilyen vízfolyás mellé települt. Az ipari és kommunális szennyvizek azonban erősen elszennyezték ezeket a vizeket, és természetes medrük is jelentősen átalakult. Ezeknek a vízfolyásoknak a védelme, vízminőségük megóvása, javítása gazdasági és közegészségügyi érdek. Kiegészítő információk találhatók a CD-ROM „Városiasodás” című fejezetében.

A foglalkozás menete 1. feladat: Gondolkodjunk a vízszennyezésről! Előkészület: Az óra előtt 10 nappal kérjétek meg a tanulókat, hogy gyűjtsenek a sajtóban vízszennyezésről, a vizek környezetvédelméről szóló cikkeket! Nevezzetek meg forrásokat, ahol ennek utánanézhetnek!

1

60

Az órán a tanulók létszámától függően alakítsatok négy 5-10 fős csoportot! A tanulók csoportmunkában dolgozzák fel (szöveges források segítségével), hogy egy város közelében milyen környezeti hatások érhetnek egy vízfolyást! Az óra végén beszéljétek meg, mire jutottak a csoportok!

Az emberi tevékenység nyomában

2

Városiasodás

2. feladat: Terepfelmérés Előkészület: Szerezzétek be a település és környéke viszonylag részletes térképét (legalább 1:40000 turistatérképet)! Egy héttel a feladat előtt függesszétek ki a térképet az osztályban, és kérjétek meg a tanulókat, hogy osszák szakaszokra a közeli vízfolyást! Ennek a beosztásnak a későbbi terepbejáráskor is szerepe lesz.

1

A órán a tanulók dolgozzanak csoportmunkában! Először tegyenek javaslatot a szakaszbeosztásra! A vízfolyás hossza és a szakaszok száma a csoportok számát is meghatározza. Minden csoport egy szakaszt dolgoz fel. A csoportokon belül alakuljon ki munkamegosztás! A tanulók vizsgálják meg a környező terület térképét, és állapítsák meg, honnan ered a vízfolyás! Amennyiben van rá adat, jegyezzék fel a vízfolyás vízhozamát! Hány lakott területen folyik keresztül a folyó vagy patak? A térkép alapján milyen szennyező forrásokat, hatásokat lehet feltételezni? Az óra végén beszéljétek meg az eredményeket, és foglaljátok össze egy táblázatban az egyes szakaszokról szerzett előzetes ismereteket!

3. feladat: Vízminősítés Előkészület: Szervezz terepbejárást a folyóparton! Ezt megelőzően hívd fel a tanulók figyelmét a megfelelő ruházatra és felszerelésre!

1

A korábbi csoportbeosztást megtartva keressétek fel a vízfolyás egy-egy szakaszát, lehetőleg azt, amit már előzőleg térképen tanulmányoztatok! Hasonlítsátok össze a folyómedret és a vizet a településen és azon kívül! Kérd meg a tanulókat, hogy jegyezzék fel, rajzolják be a térképre: milyen létesítmények találhatók a vízfolyás mentén, és azok hogyan szennyezik a vizet! A vízminőség megállapítására használjatok kémiai és biológiai vízminősítési módszereket! A szakaszok bejárása után telepedjetek le egy megfelelő helyen! Kérd meg a tanulókat, hogy töltsék ki az alább található kérdőívet („Az ember nyomában”)!

2

Utána vitassátok meg a következőket: • • • •

Hogyan változik a víz tisztasága az egyes települések után? Van-e különbség a vízminőségben a városi terület előtt és után? A vízfolyás szennyeződése főként emberi tevékenység következménye-e? Van-e különbség a meder anyagában, alakjában a városban és a városon kívül?

További lépések • • •

• • •

Ötletbörze: ki hogyan csökkentené a folyóba jutó szennyeződések mennyiségét? Ki az az ember vagy szervezet, aki ebben segíteni tudna? A tanulók írjanak hozzá levelet, amelyben megfogalmazzák a problémát és a kérésüket! Készítsetek a tanulókkal plakátokat a Víz Világnapjára! Tüntessétek fel rajtuk az eredményeiteket, hívjátok fel a figyelmet a szennyezés forrásaira és a megoldásra! Rendezzetek a plakátokból kiállítást az iskolában! Nézd meg a CD-ROM „Városiasodás” című fejezetét! Használhatod a „Vízszennyezés” című lecke anyagát is. További információt találhatsz az irodalomjegyzék megfelelő könyveiben.


61

Városiasodás Példák és feladatok

Kérdőív: „Az ember nyomában” Az ember gyakran keres állati nyomokat. Most az emberi tevékenység nyomait keressük a folyóparton! Milyen tevékenységek veszélyesek a vízfolyásra? Írd melléjük! Jegyezd fel, mennyit találtál belőlük, és rajzold be a térképen! A távolságokat a térkép méretaránya vagy becslés alapján hozzávetőlegesen add meg!

A folyómeder:

Természetes

km

Mesterséges

km

Jelöld a térképen a megfelelő szakaszokat különböző színekkel!

A folyómeder anyaga: ■ Beton

■ Köves, kavicsos

■ Iszapos

Becsüld meg az egyes szakaszok hosszát, jelöld a térképen!

Növényzet:

Természetes

Épület:

■ Híd

Ipar:

Gyártelep az iparág megnevezésével

Mezőgazdaság:

Növénytermesztés (van-e a vízfolyás partján és milyen kultúra) Állattartó telep

km

Ember által telepített

km

■ Lakóház

Szennyvízcsatorna-befolyók

db

Jelöljétek a térképen!

Közlekedés:

■ Autójavító ■ Benzinkút ■ Kikötő ■ Út a folyóparton km hosszan

Turizmus:

■ Szálloda:

■ Étterem:

Egyéb:

62


1 Zaj

Zaj mindenhol Szerzők: Kliment Mindjov, Kéri András

Problémafelvetés Időtartam Évszak Hely Szükséges anyagok Tantárgyak Cél Módszerek

Az emberek folyamatosan különböző zajoknak vannak kitéve, s ez hatással van az egészségükre is. Két tanítási óra. Bármikor. Osztályterem, az utca. Jegyzetfüzet, tábla vagy csomagolópapír, öntapadós papírlapok vagy cellux, video-lejátszó, a témához kapcsolódó videofilm. Fizika, biológia. Tudatosítani a tanulókkal, hogy a zaj mindenhova elkíséri az embert, és vannak olyan zajszintek, amelyeken nem szabad túlmenni, mert károsan befolyásolják az emberi egészséget. Beszélgetés, ötletbörze, kísérlet.

Bevezetés Az ember folyamatosan különféle hangoknak van kitéve. Ezek közül van olyan, ami „zene fülünknek”, míg mások zavarnak bennünket és károsíthatják az egészségünket. A hang is az energia egyik megjelenési formája, amely hullámokban terjed. A hanghullámok leggyakrabban a levegő vagy a víz molekuláinak közvetítésével terjednek, ezeknek a közegeknek a rezgései. Amikor nincsenek jelen közvetítő molekulák (pl. a világűrben), a hanghullámok nem tudnak terjedni. Zajnak nevezzük a 30 dB-nél nagyobb hangintenzitású, nem kívánatos, kellemetlen vagy káros hangokat, amelyek károsítják vagy zavarják a hallásunkat, stresszt okoznak, gátolják a koncentrálóképességet és a munkavégzés hatékonyságát, agresszívvá tehetnek és balesetet idézhetnek elő. (Ez a zajfogalom nem azonos a fizikában használatos zajfogalommal.)

Zaj mindenhol

63

1 Zaj

A hallás szempontjából a hangerőnek (pontosabban fogalmazva a hangnyomásszintnek, hangintenzitás-különbségnek) és a hang rezgésszámának van alapvető jelentősége. A hangerőt decibelben [dB] mérjük. Azt, hogy mit észlelünk hangosabbnak, több tényező is befolyásolja. Az azonos intenzitású hangokat hangosabbnak halljuk és jobban zavarhatnak minket, ha nagy a rezgésszámuk, mint ha kis rezgésszámúak. Ezért a zajszintet igazából a hangosság, a szubjektív hangerősség, a hangérzet határozza meg, amelynek mértékegysége a phon (fon). A gyakorlatban mégis inkább a hangintenzitást szoktuk megadni (dB-ben). A környezetbe jutó káros, általában határérték feletti zajterhelést hívjuk zajszennyezésnek. Hatására zajártalom léphet fel — így nevezzük a zajnak az ember fizikai és szellemi állapotára gyakorolt károsító hatását. A zajszennyezés komoly pszichológiai és fiziológiai hatásokkal járhat. Az emberekre kifejtett leggyakoribb hatás a stressz, magasabb zajszinteknél pedig a szív- és érrendszeri megbetegedések. Étvágytalanság, halláscsökkenés, sőt süketség is lehet a zajártalom következménye. Megadunk néhány példát a különböző hangerősségekhez kapcsolódó hatásra: • Hallásküszöb, 0 phon (ez a hangossága a 10-16 W/cm2 intenzitású, 1000 Hz frekvenciájú hangnak). • A 30 dB-nél erősebb zaj már alvászavart okozhat. • A 60-65 dB-es zaj már fejfájást, fokozott fáradtságérzetet okoz, a 75 dB feletti érték pedig egészségkárosodáshoz vezet. • A 8 órát meghaladó 85 dB körüli érték tartós halláskárosodást idézhet elő. • A 120 dB körüli hangerősség fájdalmat okoz (130 phon a fájdalomküszöb), míg a 180 dB megölheti az embert. • Egyre fokozódó zaj mellett az embereknek egyre hangosabban kell beszélniük egymással, vagy közelebb kell lépniük egymáshoz. A 35 dB körüli zajszint zavarja a verbális kommunikációt, 70 dB felett pedig lehetetlenné válik a normális beszéd. Bizonyos esetekben az ember automatikusan védekezik a hangok káros hatása ellen, s létrejön az ingermegszokás jelensége. Ilyen alakul ki például a vasút és a forgalmas utak mentén lakóknál. A levegő rezgései mellett a nagy teljesítményű gépek rezgései is áttevődhetnek az emberre: gondoljunk csak a légkalapácsokra, présgépekre, motoros fűrészekre! A vibráció bénulást, izomsorvadást okozhat, ezért ezekkel huzamosabb ideig nem szabad dolgozni.

A foglalkozás menete 1. feladat: Zajforrások és hatásuk a környezetünkben Előkészület: Kérd meg a foglalkozás előtti héten a tanulókat, hogy otthon és útközben (az iskolába jövet) figyeljék meg és jegyezzék fel, milyen kellemetlen zajhatások érik őket, és mi volt ezek forrása! Oszd ki a „Zajskála” című ábrát!

64

1

Az órán a következő kérdések segítségével beszéljétek meg a zajszennyezés problémáját:

2

Írjátok fel táblára vagy egy csomagolópapírra három oszlop címének: Közlekedés, Ipar, Szórakozás.

• • • •

Mi a zaj? Mit gondoltok: egy kellemes, dallamos zene válhat-e zajjá? Milyen zajok sértik a fületeket? Vannak-e olyan zajok, amelyektől megijedtek? Melyek a legfontosabb zajforrások? Segítségképpen: Közlekedés — autóutak, forgalmas közlekedési csomópontok, régi, elavult közlekedési eszközök, repülők (a városi zajterhelés 70-80%-a). Ipar — gyárak, üzemek, favágó gépek, építkezés. Szórakozás — technikai sportok, jet ski-k és vízi robogók, motorcsónakok, disco, rockkoncert stb.

Zaj mindenhol

3 4 5

Kérd meg a tanulókat, hogy sorolják az előző csoportokba, hol találhatók a lakóhelyükön vagy a közelükben különféle zajforrások! Írják fel a zajforrásokat egy-egy papírdarabra, és ezeket ragasszák fel a három csoport valamelyikébe!

6 7

Kérdezd meg, mindenkinek biztosítottak-e a nyugodt alváshoz szükséges körülményei? Ki tud olyan példát mondani, amikor valamilyen zajhatás felébresztette? Milyen gyorsan tudott utána visszaaludni, és milyen hatással volt ez másnapi közérzetére, teljesítőképességére?

1 Zaj

Kérdezd meg a tanulókat, mit gondolnak, milyen hatással vannak ezek a zajok az egészségükre! Magyarázd el, hogy a leggyakoribb zajhatások fokozott idegességet és alvászavart okoznak! Ahhoz, hogy zavartalanul aludjunk, egyetlen zajesemény (pl. elhaladó autó vagy repülőgép) sem haladhatja meg az 55 dB-t. Fokozottan igaz ez, ha a zajhatás nem tartós, hanem szakaszos (a megszokás nem tud kialakulni). A tartós tűréshatár feletti zaj szív- és érrendszeri megbetegedésekhez is vezethet.

Rendezz ötletbörzét a zajszint csökkentéséről! Segítséget találhatsz a CD-ROM „Zaj” című fejezetében.

2. feladat: Miért beszélsz olyan hangosan? Előkészület: Előzetes terepfelmérés után, mielőtt kimennénk az utcára, hallgassuk meg ráhangolóként az Omega együttes 6. nagylemezéről a „Huszadik századi városlakó” című számot!

1 2

Keressünk az iskola környékén egy forgalmas és egy csendes utcát vagy parkot! Hármasával végezzük el a következő vizsgálatot mindkét helyen: Az egyik tanuló álljon meg egy helyben, ő lesz az észlelő! A másik (a hangadó) távolodva tőle, két méterenként ismételje meg ugyanazt a rövid mondatot, lehetőség szerint ugyanolyan hangerővel! Az észlelő tanuló csukja be a szemét, hogy elkerüljük a szájról olvasást! A harmadik tanuló jegyezze fel, hogyan értette az észlelő (tisztán, nehezen, alig vagy egyáltalán nem) a különböző távolságokból a mondatot! Ha van rá idő, a tanulók szerepet cserélhetnek. Utána hasonlítsák össze, hogy a különböző forgalmú helyeken milyen távolságról nem hallották már a beszélőt! Vegyék figyelembe, hogy a hangerő, amivel beszéltek, egyénenként és alkalmakként eltérő lehetett, így az eredmények csak nagyságrendi összehasonlításra alkalmasak!

3. feladat: Kísérletezz a szertárban! Előkészület: Amennyiben a fizikaszertárban van hanggenerátor, a következő kísérletet is végre lehet hajtani az osztályteremben. A generátorokon általában lehet állítani a frekvenciát (ennek a mértékegysége a hertz [Hz]) és a hang erősségét is.

1 2 3

A tanulók álljanak azonos távolságra a készüléktől! Azonos hangerő mellett változtassuk a frekvenciát, és figyeljük meg, melyik tanuló milyen frekvenciaintervallumban hallja a hangot! Ezután a frekvencia és a hangerő változtatásával figyeljük meg, hogy a különböző frekvenciákon melyik az a hangerő, ami már kellemetlen a tanulók számára! Eredményeinket ábrázoljuk grafikusan!


• • •

Keressétek ki a táblázatban a témához kapcsolódó videofilmet, és szervezzetek róla vitát! Gyűjtsetek példákat a káros vibrációs hatásokra! A tanulók gondolkodjanak el azon, hogy az előző héten milyen zajt okoztak (pl. zenehallgatás, porszívózás stb.), és ezt hogyan lehetne csökkenteni (halkabb zenehallgatás, korszerűbb porszívó)! Mindenki próbálja meg otthonában és az iskolában (a tanórán is) csökkenteni az általa okozott zajt! Használhatod a CD-ROM-on található „Autók és emberek” című lecke anyagát is. További információt találhatsz az irodalomjegyzék megfelelő könyveiben.

Zaj mindenhol

65

1 Zaj

Példa: ZAJSZENNYEZÉS

A zajszennyezés világszerte súlyos környezeti problémát jelent. Becslések szerint:

66

•

Európában körülbelül 450 millió ember (a lakosság 65%-a) zavaróan magas környezeti zajszennyezésnek van kitéve (24 órán át kb. 55 dB).

•

Kb. 113 millió ember (17%) 65 dB-t meghaladó zajszint mellett él, amelynél a zajártalomnak már súlyos hatásai érzékelhetők.

•

Kb. 10 millió ember elfogadhatatlanul magas zajszintet kénytelen elviselni (24 órán át kb. 75 dB).

•

Hazánkban mintegy 120 ezer dolgozó szenved zaj okozta foglalkozási megbetegedésben.

•

A nagyvárosokban az elviselhetetlenül magas zajszintnek kitett emberek aránya általában kétszer-háromszor magasabb az országos átlagnál.

Zaj mindenhol

Hangszintskála

Zaj Példák és feladatok

Tökéletes csend érzékelése 0-20 dB Levelek halk susogása 30 dB Csendes lakott terület hajnali 2 és 4 óra között 40dB Normális szobai beszélgetés 50 dB Várakozó személyautó 50 dB Személyautó 50 km/h 60-80 dB Teherautó 50 km/h 78-92 dB Motorkerékpár 50 km/h 75-100 dB Vonat 100 km/h 100 dB Disco 85-103 dB Nagy sebességű vonat csúcssebességnél 300 km/h 110 dB Sugárhajtású repülőgép felszállása 110 dB Földfelszíni katonai harcok 105-120 dB Halláskárosodás lehetséges 120-140 dB 0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

110

120

130

140

150

Zajszint decibelben (dB)

Zaj mindenhol

67

1 Hulladék

A természet ajándéka: a szerves hulladék Szerzők: Jacek Schindler, Szászné Heszlényi Judit


A kommunális hulladék jelentős részét alkotó szerves hulladéknak csak elhanyagolható része kerül felhasználásra. 1 tanítási óra és további 3-4 óra a komposztkészítésre. Márciustól novemberig. Iskola és iskolánk környéke. A komposzt készítéséhez föld és szerves hulladékok, a kerethez alapanyag (fa, deszkák), tőzeg, öntözőkanna. 7 ív csomagolópapír, 4 különböző színű filctoll. Biológia, kémia. Annak felismerése, hogy milyen nagy szerepe lehet a szerves hulladékoknak; a szerves hulladékok felhasználásának népszerűsítése. Ötletbörze, megbeszélés, gyakorlat.

Bevezetés A körülöttünk képződő hulladék 60%-a szerves hulladék. Ez a hulladékfajta a legalkalmasabb a további felhasználásra. A hulladékok komposztálása nemcsak hogy nem károsítja a természetes környezetet, de még hasznos is, mert az egyébként hulladéktelepre kerülő anyagokat visszajuttatja a természetbe. A komposztálás sikere attól függ, hogy mennyire sikerült korábban szelektíven gyűjteni a szemetet. Ha a szerves hulladék összekeveredik más típusú anyagokkal, akkor nem lehet kertészeti célra felhasználni, mert káros anyagokkal is szennyeződhetett.

68

A természet ajándéka: a szerves hulladék

1 Hulladék

A szelektálás nélküli hulladékgyűjtés a szervetlen hulladékból visszanyerhető nyersanyagok minőségére is negatívan hat. A szerves anyagokkal szennyezett papírhulladékot legtöbb esetben csak eldobni lehet, a szennyezett üveget pedig külön ki kell mosni. Vagyis csak a szelektív hulladékgyűjtés teszi lehetővé a gazdaságos újrahasznosítást.

A foglalkozás menete 1. feladat: Ne szaporítsd a hulladékot feleslegesen! Előkészületek: Négy csomagolópapír felső részének közepére írjuk fel a következő szavakat: kenyér, gyümölcs, sajt, párizsi!

1

Oszd a gyerekeket négy csoportra! Mindegyik csapat kapjon egy előkészített csomagolópapírt és különböző színű filctollakat! Minden csapat készítsen egy „életciklus-ábrát” az adott élelmiszerről! Hasonlítsátok össze a csapatok munkáját, majd vitassátok meg az eredményeket! Vonjátok le közösen a megfelelő következtetést: a szerves anyagokat nem szabad kidobni, mert ezzel feleslegesen növeljük a hulladék mennyiségét!

2

Ennek a gyakorlatnak fontos célja az indirekt nevelés. A gyerekek maguk jussanak el a felismeréshez, hogy érdemes a hulladékot szelektíven gyűjteni! Ha megoldható, fontos a helyi komposztálás: így a szükségtelenné vált szerves anyag a tápláléklánc része marad. A szerves hulladék komposztálva sok mikroorganizmus számára szolgál élőhelyül, s segítségükkel a komposzt minden külön befektetés nélkül átalakul értékes nyersanyaggá: a konyhakerti és dísznövények jó minőségű trágyája lesz.

2. feladat: Készíts komposztot! Előkészületek: a komposztáláshoz szükséges anyagok, eszközök előkészítése.

1 2 3

A szerves hulladék az egyetlen olyan hulladék-típus, amelyet az iskola területén is semlegesíteni lehet. A technikatanár vezetésével építsetek komposztálót az iskola közelében! A „Komposztáló leírása” című részben található információk segítenek a komposztáló hely kialakításában. Buzdítsd a diákokat arra, hogy beszéljenek az iskola igazgatóságával arról, hogy az iskola területén rendszeresítsenek a szerves hulladékok számára külön konténert! Figyeljetek arra, hogy ezeket a konténereket rendszeresen kiürítsék, és rendszeresen nézzétek meg, ellenőrizzétek a komposztot is! Fontos, hogy a kívülállók számára a komposztáló hely ne tűnjön gazdátlannak, szemetesnek és elhanyagoltnak. Az a legjobb, ha az elkészült komposztot a gyerekek az iskola konyhakertjében vagy a virágok táplálására használják.


69

1 Hulladék

3. feladat: Biztosan ki kell dobni?

1 2 3

Ha iskolátok falun vagy kertes övezetben található, hirdessetek versenyt a „Házi komposztálóberendezés készítése az otthon képződött hulladék felhasználására” témakörben! Hirdessetek versenyt „A már nem szükséges dolgok felhasználásának, újrahasznosításának ötletei” címmel! (Pl.: régi drótkosár, falapok, régi hordó, harisnya, ruha, stb.) Az eredményhirdetést nagyobb nyilvánosság előtt valósítsátok meg!

4. feladat: Ötletbörze

1

Tegyetek a táblára három csomgolópapírt a következő felirattal:

2 3

A gyerekek mindegyik papírra írják fel az ötleteiket!

• • •

Hulladékok csoportosítása Hulladékok újrahasznosítása Hogyan csökkentsük a hulladék mennyiségét?

Értékeljük egyenként a papírokon lévő ötleteket!


Egyszerű kísérletet végezhetünk, amelyben a diákok megfigyelhetik, hogy milyen anyag mennyi idő alatt bomlik le. Mindezt cserépben is elvégezhetjük. Keressenek a diákok olyan élőlényeket, amelyek rész vesznek a szerves hulladékok lebontásában! Készítsenek plakátot a folyamat bemutatására! Készítsenek fotókat a komposztkészítés folyamatáról, s ezekből szervezzenek kiállítást! További információt találhatsz az irodalomjegyzék megfelelő könyveiben. Nézd meg a CD-ROM „Hulladék” című fejezetét! További információt találsz „ A talaj — fontos vagyonunk védelme” című leckében.

Példa: TISZTA HULLADÉKOK — A KISKAKAS SZOMORÚ TÖRTÉNETE Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kiskakas. Egy reggel a kiskakas a szokottnál korábban ébredt. Mivel volt még egy kis ideje a reggeli kukorékolásig, gondolta, kiugrik még egy kicsit a városszéli illegális szemétlerakó helyre kapirgálni. A szeméttelep rögtön az út mentén terült el. „Biztosan azért van ott, hogy minél több kiskakas észrevegye … Még szerencse, hogy a hatósági kiskakasok eddig nem jártak erre” — gondolta magában. Neki is kezdett a kapirgálásnak. A szemétdomb tetején zöldségmaradékok és fűfélék bűzlöttek. „Ó, bárcsak az otthoniaknak lenne komposztdombja, mint Kukoriéknak is … Akkor nem kellene ilyen messzire járnom egy kis gilisztáért.” Ahogy tovább kapirgált, egyszerre csak valami megszúrta a lábát. „Ujjujjujjujjj!” — kukorékolt a kiskakas. „Ki hordta ide ezt a sok üvegtörmeléket? Biztosan nem a Kukoriék háziasszonya” — morfondírozott keserűen magában. „Az soha nem hagyja kidobni a jó kövér befőttes üvegeket, mindig valami új finomságot tölt beléjük télire. No de sebaj, hátha itt is megbúvik még valami finomság, kapirgáljunk csak tovább!” Az üvegtörmelék alatt a kiskakas műanyagpalackba, sörös dobozokba botlott, félig kiürült festékes tartályokba … A kidobott újságpapír- és kartondoboz-halmok, használt ruhák és félbetört téglák, szárazelemek és gyógyszerhulladékok közül végül még egy kis íróasztal is előkerült. A kiskakas összevonta (volna, ha lett volna neki) a szemöldökét … … De már nem kukorékolt többé … A gombelem higanya, amelyet lenyelt, megtette hatását. A felkelő nap sugarai aranyba vonták a kiskakas tollait.” (Takács Péter, a miskolci Avas Gimnázium tanulója — részlet. In: Munkácsy Béla: A szeméthegyeken innen és túl. Pont Kiadó, Budapest, 1999, 122. o.)

70


1 Hulladék

Példa: MIT NE TEGYÜNK A KOMPOSZTBA? •

A beteg vagy kártevőktől hemzsegő anyagokat azonnal égessük el!

•

A felszedett burgonya fennmaradó szárrészeit rothadás terjesztésének veszélye miatt ne komposztáljuk, hanem égessük el!

•

A fák és cserjék nyesedéke lassan komposztálódik, ezért csak megfelelően darabolva kerülhetnek a komposzthalomra.

•

A dió-, gesztenye-, platán-, tölgy-, és jegenyefa lombja lassabban bomlik el, ezért mindig csak más anyaggal együtt keverve tegyük a komposztba!

•

A főtt konyhai hulladék gyakran rothadni kezd, megnyüvesedhet.

Példa: A KOMPOSZTÁLÓ RENDSZER A komposzt nagyon értékes szerves trágya. Elkészíthető szerves eredetű hulladékokból (ilyenek például az egészséges növényi hulladékok, a szalma, a krumpli héja, a levelek, a fiatal, még nem felmagzott gyomok, a konyhai hulladékok, a tőzeg, az állati eredetű hulladékok, a fa illetve tőzeg égetésével termelt hamu). A komposzt minőségét nem csak a felhasznált alapanyagok, nyersanyagok határozzák meg, hanem az elkészítés módja is. A szerves hulladékok komposztálásának receptje a következő: A komposztáló rendszer megépítésekor arra kell vigyázni, hogy a lehető legjobb szellőzést biztosítsuk. A építmény készülhet deszkákból, drótból, téglából vagy egyéb háztartásunkban megtalálható, környezetbe illeszkedő anyagból. Ha deszkából vagy téglából építkezünk, nem szabad légmentesen záródó falat készíteni: a szerkezetnek lyukacsosnak kell lennie. A komposztálót száraz, árnyékos helyre kell tervezni, 1-1,5 m szélességben és szabadon választott hosszúságban kell kialakítani. A talaj levegőző rétegének (kb. 20 cm) eltávolítása után a komposzt alatti helyet ledöngöljük, majd kb. 20 cm tőzeggel borítjuk a felületet. Erre a rétegre, amely a komposztált anyagokból kioldódó szerves anyag megkötésére szolgál, 20 centiméternyi komposztálandó anyagot terítünk, majd földdel borítjuk, s így haladunk tovább. Amikor a komposzthalom eléri az 1-1,5 m magasságot, 10 cm talajréteggel fedjük be. A tetején vezessünk be egy csövet, amely arra szolgál, hogy időnként meglocsolhassuk! (Ezt öntözőkannával is végezhetjük.) A komposztálandó anyagok egyenletes lebomlásához szükséges a nedvesség. Évente néhány alkalommal, de nem gyakrabban, mint kéthavonta a komposztot meg kell forgatni. Ekkor ügyelni kell arra, hogy az eddigi külső és felső rétegek a komposzt közepébe kerüljenek. Az utolsó forgatás során, ősszel 1,5-1,8 m magasra kell rakni a komposztot, s a fagytól levélréteg vagy forgács segítségével védeni. A komposzt egy év elteltével válik felhasználhatóvá. A szabad levegőn való komposztáláson kívül létezik más módszer is: lezárt, szigetelt tartályban is készülhet komposzt. Ezekben a tartályokban a természetes bomlási folyamatok termékeként hő keletkezik, ami gyorsítja a komposztálási folyamatot. Az úgynevezett érett komposzt homogén állagú, sötét színű. Trágyaként hatékonyabb, mint a természetes állati eredetű trágyák, mert a növények könnyebben felveszik belőle a számukra szükséges anyagokat. Ősszel vagy tavasszal használatos, 20-40 kilogramm szükséges belőle négyzetméterenként.


71

2

Az alumínium útja

Hulladék

Szerzők: Kliment Mindjov, Schróth Ágnes

Problémafelvetés

Időtartam Évszak Hely Szükséges anyagok Tantárgyak Célok Módszerek

Az alumínium újrafelhasználása energiatakarékosabb és jobban kíméli a környezetet, mint az alumínium előállítása. Az alumíniumgyártás igen energiaigényes és a környezetre nagyon káros hatásokkal járó folyamat. Egy tanítási óra. Bármikor elvégezhető. Osztályterem. Alumíniumból készült üdítősdoboz, alumínium fóliák, műanyag zacskó, fürdőszobamérleg. Kémia, földrajz, osztályfőnöki óra. • Az alumínium hosszú és költséges gyártási folyamatának megismertetése az ércbányáktól a fogyasztókig; • a diákok figyelmének felhívása az újrahasznosítás fontosságára. Beszélgetés, játék.

Bevezetés A Föld ásványianyag-készletei földrajzilag egyenlőtlenül oszlanak el. Az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Dél-Afrika, valamint a volt Szovjetunió területén található a világ 20 legfontosabb ásványának összes lelőhelye. Az alumínium is ezek közé tartozik. A legnagyobb bauxitkészletek Ausztráliában, Guineában, Jamaicában és Brazíliában találhatók — ezek együtt a világ alumíniumkészletének kétharmadát teszik ki. Timföldtermelésben a fenti országok mellett a volt Szovjetunió és India játszik jelentős szerepet. Az alumínium tehát hosszú utat tesz meg, mielőtt a boltokba vagy végső felhasználási helyére érkezik. Az alumínium és a belőle készülő áruk előállítása óriási mennyiségű energiát emészt fel. Magyarországon az ércbányászat ágazatai közül jelenleg csak a bauxit- és a mangánbányászat működik. Az 1990-es évek során a bauxitbányák száma tizenháromról négyre csökkent. A jelenlegi felhasználás ütemével számolva a Föld becsült készlete még több mint 100 évig elegendő lesz. Az alumínium jól megmunkálható, alaktartó, jó elektromos- és hővezetőképességű, korrózióálló könnyűfém. Egyik legértékesebb tulajdonsága, hogy igen vékony lemezek készíthetők belőle. Alumínium nélkül nem tudnának felszállni a repülőgépek, sokkal több folyékony üzemanyagot használnának az autók, működésképtelenek lennének a számítógépek és a tévékészülékek és akadozna az áramellátás. Az alumínium könnyűfém ugyan, de ötvözeteinek egyes tulajdonságai az acéllal vetekednek.

A foglalkozás menete 1. feladat: Alumínium az otthonunkban Előkészületek: Kérd meg a diákokat, hogy két-három hétig gyűjtsék otthon az elhasznált alumíniumot (pl.: üdítősdobozokat, alufóliát, joghurtok fedőfóliáját stb.), és írják össze, mi mindenre használnak alumíniumot otthon! A „gyűjteményt” és a listát egy adott napon hozzák be az iskolába!

1

72

Alakítsanak a diákok háromfős csoportokat! Gyűjteményük és listáik alapján a csoportok beszéljék meg a következőket: • Mire használják otthon az alumíniumot? • Mi lesz a sorsa az alumínium-hulladéknak?

Az alumínium útja

2 3

2 Hulladék

Minden tanuló készítsen saját feljegyzést! A csoportmunka után beszéld meg az egész osztállyal a feladatot! A diákok a válaszokat írják fel a táblára! Feltétlenül térjetek ki a kombinált doboz problémájára!

2. feladat: Méret és tömeg

1

A diákok rakják az összes üdítősdobozt egy nagy műanyag zacskóba (reklámszatyorba)! Mindenki emelje meg a teli zacskót!

2

Egy fürdőszobamérlegen mérjék is meg a tanulók az üdítős dobozok tömegét! Hogyan lehetne csökkenteni az üres dobozok által elfoglalt helyet?

Ezután tedd fel a következő kérdéseket: • Milyen nehéz a zsák? Becsüljék meg a gyerekek! • A csomag mérete alapján könnyebbre vagy nehezebbre számítanának?


1

A tanulók végezzenek számításokat a „Problémák az alumíniummal” című részben szereplő adatok felhasználásával!

4. feladat: Beszélgessetek!

1 2 3

Magyarázd el, hogy a természetbe vagy a szeméttelepre kerülő alumínium nem bomlik el, s ráadásul jelentős helyet foglal! Beszélgessetek arról, van-e lehetőség olyan hely kialakítására az iskolában, ahol az elhasznált alumíniumtárgyak összegyűjthetők, és később elszállíthatók újrafelhasználásra! Kérdezd meg a diákoktól, tudnak-e újrafelhasználással foglalkozó központokról a közelben! Ha igen, nézzenek utána, mennyi az alumínium átvételi ára! Készítsetek stratégiát az alumínium megfelelő gyűjtésére!


• • • •

Kérd meg a diákokat, hogy a hallottakat adják tovább a családjukban is! Próbálják meggyőzni a többieket arról, hogy más csomagolóanyagok (pl. az üveg) környezeti hatása jobb, s ráadásul olcsóbb is az alumíniumnál! Ha van a közelben alumínium üdítősdobozokat összepréselő automata, tanulmányozzátok együtt! Ha nincs ilyen, próbáljanak a diákok megtervezni és megépíteni egyet! A tanulók nézzenek utána, hogy milyen hatással van az alumínium az emberi szervezetre! További információt találhatsz az irodalomjegyzék megfelelő könyveiben. Nézd meg a CD-ROM „Hulladék” című fejezetét!

Az alumínium útja

73

Problémák az alumíniummal

Hulladék Példák és feladatok

Az alumíniumgyártás Egy tonna alumínium előállításához 4-5 tonna bauxitot, 1,3 tonna barnaszenet és 15000 kWh áramot használnak fel. A gyártás során 3 tonna vörös iszap keletkezik. A kohók környékén a levegőben mérgező szénhidrogének, kén- és széndioxid, valamint klór- és fluorvegyületek találhatók nagy mennyiségben. Ezek az anyagok légúti bántalmakat, savas esőt, üvegházhatást, a fluorvegyületek pedig csontritkulást, csonttörésre való hajlamot eredményeznek. A Magyarországon keletkező évi 3,5-4 millió tonna veszélyes hulladéknak kb. egyötödét a timföldgyártásból származó vörös iszap teszi ki. A külszíni bauxitbányászat gyógyíthatatlan sebet ejt a tájon.

Az alumínium újrahasznosítása Az alumínium újrahasznosítása 90-97%-os energia-megtakarítással jár, a levegő- és vízszennyezés pedig közel 95%-kal szorítható vissza. Bányászati hulladék ilyenkor nem is keletkezik. Az alumínium újrafelhasználási aránya világszerte közel 33%-os. Az újraolvasztás során a lakkréteg elégetése miatt rákkeltő anyagok kerülnek a levegőbe. A kapott másodnyersanyag gyengébb minőségű. Az alumínium újrahasznosítása pozitív lépés, de sok környezetvédő úgy véli, hogy az üdítősdobozok ékes példái azoknak a szükségtelen eszközöknek, amelyeket hatékonyan lehetne helyettesíteni valamilyen környezetkímélő anyaggal, például üvegpalackokkal.

Kombinált doboz A kombinált (pl. tartós tejet vagy rostos üdítőitalokat tartalmazó) dobozok fala több rétegből áll: alufólia, polietilén és kartonpapír alkotja. Összepréselésük után ezek az anyagok már nem választhatók szét. A dobozok a hulladéklerakóban nagy helyet foglalnak, elégetésükkel pedig mérgező anyagok kerülnek a levegőbe.

Energiafelhasználás Annyi elektromossággal, ami egyetlen alumínium üdítősdoboz gyártásához szükséges, egy 100 wattos izzó 100 órán keresztül világíthatna. Egy darab 0,33 literes alumínium üdítősdoboz gyártásához 1,2 kWh áram szükséges. Ennyi áramot használ el egy villanyborotvával borotválkozó férfi egy év alatt. Ezt az energiamennyiséget 0,66 liternyi kőolaj elégetésével lehet biztosítani.

74

Az alumínium útja

3

Nem minden papír, ami annak látszik

Hulladék

Szerzők: Jacek Schindler, Schróth Ágnes

Problémafelvetés


Módszerek

A mindennapok során gyakran találkozunk olyan anyagokkal, amelyek úgy néznek ki és úgy is viselkednek, mint a papír vagy a karton. Amíg nem válnak hulladékká, nem is okoznak gondot. Hulladékként azonban nem keverhetjük őket össze a „tiszta” papírral. Egy-két óra. Szabadon választott. Osztályterem. • Különböző anyagok, amibe a tejet csomagolják: üveg, műanyag flakon, polietilén zacskó, kartondoboz, kombinált doboz. • Vonalzó, számológép, egy nagy ív csomagolópapír, zsírkréta, az esettanulmány fénymásolata. Biológia, kémia. • Megtanítani a tanulóknak, hogy felismerjék az újrahasznosításra alkalmas anyagokat; • bemutatni a hulladékgazdálkodás szempontjából kedvezőtlenebb anyagok használatának hátrányait; • felismerni a hamis „környezetbarát” szöveget. Csoportosítás, számolási feladat, önálló kísérlet, esettanulmány megbeszélése, kapcsolódás egy előző leckéhez.

Bevezetés Az egyszerű anyagokat, mint például a fa, fém, üveg, papír, műanyag, egyre gyakrabban olyan anyagokkal helyettesítik, amelyek több, különböző alapanyagú rétegből állnak. Ennek köszönhetően a végtermékeknek jobb használati tulajdonságai vannak. A „Rejtett mérgek” órán elemeztük az iskolai asztallapokat. Ezek előállítása során a fa alapanyagot ragasztóval és műanyaggal keverik össze, s a végeredmény az, hogy egy a fához hasonlóan erős, s műanyaghoz hasonlóan ellenálló anyagot kapnak. Hasonló a helyzet az újabb fajta kartonokkal, dobozokkal is. Ebben az esetben papírt, alufóliát és műanyagot rétegeznek egymásra. Az így kapott „karton” egyesíti mindhárom alkotórész jó tulajdonságait: • hajlítható, mint a papír, és lehet rá nyomtatni is; • visszaveri a fényt és melegíthető, mint az alumínium; • ellenálló, mint a műanyag. E kétségtelen előnyökhöz azonban komoly hátrányok is társulnak. Ezek a rétegezett anyagok, melyeket laminált anyagoknak neveznek, hulladékként teljesen kezelhetetlenek. Nem lehet őket átalakítani, és a jelenleg ismert technológiákkal hasznosításuk különösen drága — jóval kevésbé kifizetődő tehát, mint az egyszerű anyagokból álló hulladékok kezelése. Ez az anyag Finnországban orosz fából készült papírt, ausztrál timföldből Németországban előállított alumíniumot, valamint finn, holland és német gyárak által termelt polietilén fóliákat tartalmaz: igazi multinacionális termék. Magyarországon évente legalább 60 millió kombinált dobozt adnak el. Ennek tömege 1800 tonna, térfogata — ha legalább ötödére összenyomják — 12 ezer köbméter.


75

3 Hulladék

A foglalkozás menete 1. feladat: Tejcsomagolás Előkészületek: Szólj a gyerekeknek, hogy gyűjtsenek otthon minél több olyan csomagolóanyagot, amiben a tejet árusítják! Ha nem vásárolnak tejet, akkor készítsenek feljegyzéseket egy üzletben!

1 2

Egy nagy csomagolópapírra, egymástól távol, nagy betűkkel írd fel a következő szavakat: műanyag, üveg, papír, laminált anyag! Válogassátok szét a behozott csomagolóanyagokat a fenti csoportoknak megfelelően! Jelöljétek meg, melyek azok, amelyek egyféle anyagból vannak, vagyis az az anyaguk, aminek látszik!

2. feladat: Verseny

1 2

Hirdess versenyt! Ki tudja hamarabb szétszedni az UHT jellel ellátott termékeket? Ez egy olyan feladat, amelyben mindenki vesztes.

3. feladat: Térfogatszámítás

1 2

Tegyetek egymás mellé szorosan legalább öt darab kombinált dobozt! Mérjétek meg, és számoljátok ki, mekkora térfogatot foglalnak el! A tanulók tapossák laposra a dobozokat, és így is számítsák ki az össztérfogatot! Vonják le a következtetést!

4. feladat: Összehasonlítás

1 2

A diákok alakítsanak néhány fős csoportokat! Hasonlítsák össze a tejes „karton” tulajdonságait a laminált asztallapéval, amely mellett ülnek! (Vesd össze a „Rejtett mérgek” című leckével!) A csoport egy képviselője mondja el a következtetéseket! A következő gondolatok mindenképpen szerepeljenek a közös összegzésben: • • •

A laminált anyagok mindkét esetben növelik a termék tartósságát. A tejet általában egy-két napon belül megisszuk, de az asztallapok esetében a tartósság a használati értéket növeli. Az asztallapok a szemét jóval kisebb részét alkotják, mint a naponta képződő „karton” hulladékok. Az üdítős és tejes „kartonok” nagyon veszélyesek a képződő nagytömegű hulladék miatt (lásd a „Bevezetés”-ben).

5. feladat: Esettanulmány-elemzés

1 2

Minden tanuló olvassa el „Az oktatóbusz története” című esettanulmányt! Elemezd a tanulókkal, hogy miben van igaza a szövegnek, és mit felejtettek ki a történetből!


• • •

76

Keressetek még olyan termékeket az üzletekben, amelyek szintén laminált anyagokból készülnek! (Pl. üdítős dobozok, levesporok csomagolása, poharak fedőfóliái stb.) Hogyan lehet elkerülni ezeknek a termékeknek a vásárlását? A tanulók beszéljék meg szüleikkel, ismerőseikkel, hogy a kombinált dobozokat mindig laposra összenyomva dobják a szemétbe! Nézd meg a CD-ROM „Csomagolóanyagok”, „Rejtett mérgek” és „Te is hasznosítsd újra a papírt” című leckéinek anyagát is! További információt találhatsz az irodalomjegyzék megfelelő könyveiben.


Miben tartjuk a tejet?


A tej csomagolóanyagai Üveg. Magyarországon a forgalmazása gyakorlatilag megszűnt. Csak néhány településen és magánforgalomban használják. A betétdíjas üveg sokszor újrahasználható lenne, így ez a leginkább környezetbarát. Nagy hátránya, hogy nehéz, ami növeli a szállítási költségeket, és a vásárló sem szívesen cipeli. Műanyag flakon. Az utóbbi időben néhány cég forgalmazza a tejet ilyen formában. Kevésbé sérülékeny, mint a zacskó, de nem olyan nehéz, mint az üveg. Mivel egyfajta műanyagból készül, hulladékként is kezelhetőbb, mint az összetett anyagok. Polietilén zacskó. Magyarországon 1968 óta használatos. Ha szelektíven gyűjtjük, újrahasznosítható. Maga az etilén nem mérgező, de a gyártás során használt adalékanyagok (nikkel-, antimon- és króm-vegyületek, butil-hidroxi-toluol) mérgezőek, esetleg rákkeltő hatásúak. Összetett fólia. Ezt kívülről fehér polietilén fólia, belülről alumínium vagy fekete fólia alkotja. A belső réteg a felmelegedéstől védi a tejet. Magyarországon az ún. féltartós tejet forgalmazzák ilyen zacskókban. A két réteg szétválasztása gyakorlatilag lehetetlen, ezért használat után csak az égetés vagy a lerakás lehetősége marad. „Papír”. Belül műanyag fólia, kívül pedig nyomtatott papírréteg alkotja. Ránézésre fehér kartonnak látszik. Újrahasznosítása gyakorlatilag lehetetlen. Kombinált doboz, amit helytelenül „kartondoboznak” neveznek. Belülről elindulva a következő rétegekből áll: műanyag fólia, alufólia, szürke karton, fehérre nyomtatott papír, műanyag külső réteg. Újrahasznosítása gyakorlatilag lehetetlen. A gyártási hulladék töredékének papírrostjait hasznosítják újra. Égetésekor mérgező anyagok juthatnak a levegőbe.

Feliratok a dobozokon Az UHT felirat a tejesdobozokon az angol Ultra Heat Temperature kifejezés rövidítése. Magyar fordítása: ultramagas hőmérsékleten hőkezelt. Ez azt jelenti, hogy a tejet 130OC-on, nyomás alatt töltik ki. Ez a hőmérséklet megöl minden olyan szervezetet, amely elindíthatná a tej megsavanyodásának folyamatát. A túlnyomás megakadályozza, hogy a csomagolásba vagy a tejbe kívülről baktériumok kerüljenek bele. Ez a technológia teszi lehetővé a tej eltarthatóságának meghosszabbítását.

Az oktatóbusz története A buszt újrahasznosított Tetra Brik dobozokból gyártott bútorokkal rendezték be, ékes bizonyságául annak, hogy a Tetra Brikből milyen hasznos dolgok készülhetnek. Az oktató mesélt a szelektív gyűjtés és az újrahasznosítás előnyeiről, a csomagolás körforgásáról, a dobozos tej kiváló élettani hatásáról. Ezt követően a gyerekek elutazhattak a dobozos Tejútra, mert a buszt felszerelték egy tizenkét játékprogrammal ellátott számítógéppel is. Ezeken a visszagyűjtött használt tejesdobozokból olyan szép bútorok készültek, mint amilyenen ők is éppen ültek. Mindeközben nem feledkeztek meg a visszaváltható üvegekről sem: erről a gyerekek megtudhatták, hogy könnyen törik, és gondot okoz a szállítása és a raktározása is. Az óra végén az iskola gáláns ajándékcsomagot kapott, és náluk hagyták a játékprogram szoftverét is, hadd gyakorolják a gyerekek… Ami kimaradt a történetből: • Hány darab Tetra Brik dobozt gyűjt vissza ténylegesen a Tetra Pak 800 millió darabos éves kibocsátásából? • Miért nem betétdíjasak a dobozok, ha tényleg vissza akarják gyűjteni őket? • Mi a sorsa valójában a vissza nem gyűjtött Tetra Brik dobozoknak? • Milyen környezeti károkat okoz az egyes rétegek előállítása? • Milyen hatással van a környezetre a kombinált doboz mint hulladék?


77

4

A hulladékégetés a megoldás?

Hulladék



Módszerek

A hulladékok elégetése kényelmes módja annak, hogy látszólag csökkentsük, esetleg meg is oldjuk a hulladék kezelésével kapcsolatos problémákat. De valóban így van-e ez? Egy-két tanítási óra. Szabadon választott. Az osztályterem. Vegyes háztartási hulladék, agyagháló, vasháromláb, gyufa, plakát készítéséhez anyagok. Kémia, biológia, állampolgári ismeretek. • A házi és az ipari keretek között történő hulladékégetés veszélyeinek bemutatása; • Felhívni a tanulók figyelmét arra, hogy a hulladék égetése helyett a szemét mennyiségének csökkentése jelenti az igazi megoldást. Szövegelemzés, modellkísérlet, kísérletelemzés, kiselőadás, csoportmunka, vita.

Bevezetés A hulladék mennyiségének jelentős növekedése és a hulladékszállítási díjak emelkedése következtében sokan azt gondolják, hogy a hulladékégetés a probléma biztonságos megoldását jelenti. Pedig az égetés során a hulladékból további hulladék (salak, füstgáz, pernye) keletkezik. Igaz, hogy az égetés után a hulladék térfogata kb. 10%-a, tömege pedig kb. 30%-a az eredetinek. Viszont a salakban és a pernyében nehézfémek maradnak vissza, a halogénezett szénhidrogének égetésekor pedig a füstgázzal együtt dioxinok és furánok is távoznak — s mindez súlyos gondot okoz. Az égetendő háztartási hulladék nagy mennyiségű vizet tartalmaz. Ennek elpárologtatása mindig csökkenti az égetőmű előre kiszámított energiatermelését. A hulladékégetés módszerével sok helyen találkozunk: • a házi gazdaságokban, ahol ilyen módon megszabadulunk a hulladék elszállításának költségeitől; • néha még a kazánban is égetünk hulladékot, hogy a házat fűtsük vele; • a földeken, ahol a tarlóégetés a területrendezés problémáját oldja meg; • ezen túlmenően építettek kommunális és speciális hulladékégetőket is (az utóbbiakban pl. kórházi vagy akár veszélyes hulladékokat égetnek el). Magyarországon a települési szilárd hulladék kb. 64,3%-át a lakosságtól, a fennmaradó részt az üzemektől és intézményektől gyűjtik be. Az összes begyűjtött hulladék 78,6%-a kerül rendezett, 5,7%a rendezetlen lerakásra, mintegy 14%-át pedig elégetik. A fennmaradó alig 1,7%-ot egyéb módon kezelik. Kommunális hulladékégető pl.: Budapesten, veszélyeshulladék-égető pedig Dorogon van.

A foglalkozás menete 1. feladat: Modellkísérlet és elemzés Előkészületek: Készíts össze egy adag vegyes hulladékot! Mennyisége attól függ, hogy tanteremben (agyaghálón) vagy tűzrakó helyen égetitek-e el. Fontos, hogy legyen benne papír, műanyag, fém, elem és növényi maradvány is. Oszd ki a „Feljegyzés a hulladékégetésről” című táblázatot!

1 2 78

Tanulmányozzátok közösen, hogy miből áll az égetendő hulladék! Amennyiben hozzá is értek, feltétlenül használjatok gumikesztyűt! A tanulók jegyezzék fel a hulladék összetételét! Mérőrúd vagy vonalzó segítségével számolással adjátok meg az égetésre kerülő hulladék térfogatát! Gyújtsd meg a hulladékot!


3

Az égés közben a tanulók írják le, mit tapasztalnak (pl.: szag, színváltozás, egyes anyagok csak olvadnak, mások lánggal égnek stb.)!

4

Térjetek ki az égés közben tapasztalt levegőszennyezésre, valamint arra is, hogy mit lehet tenni a keletkezett hamuval!

5

A diákok számolják ki a megmaradt hamu térfogatát!

4 Hulladék

Közösen beszéljétek meg, hogy mit jegyeztek fel a diákok az egyes anyagféleségek égéséről!

Képzeljétek el, hogy a lakóhelyeteken egy hulladékégető üzem található, így a hulladékgazdálkodással kapcsolatos gondok megoldódtak, hiszen mindent el lehet égetni. Saját tapasztalataitok tükrében összegezzétek az égetőmű előnyeit és hátrányait!


1 2

Alakítsanak a tanulók 3-4 fős csoportokat! Minden csoport beszélje meg, hogyan lehetett volna megoldani, hogy egyes hulladékokat ne kelljen elégetni! Az ötleteket beszéljétek meg közösen! Az 1-3. feladat feljegyzésére a mellékelt táblázatot is használhatják a tanulók.

3. feladat: Kiselőadás a PVC-ről

1 2

Kiselőadás: Kérj meg egy tanulót, hogy készítsen kiselőadást a PVC termékekről! Ajánld figyelmébe az Interneten található információkat. A kiselőadásban a következő kérdésekre kell választ találni: • • • • •

Milyen veszélyforrást jelent a PVC gyártásához szükséges klór felhasználása? Mi az adalékanyagok szerepe a PVC gyártásában? Milyen hatással van a PVC-gyártás a vízre és a levegőre? Mi történik a PVC-vel annak égése során? Mi korlátozza a PVC hulladékok felhasználhatóságát?

(A válaszok megtalálhatók például a Hulladék Munkaszövetség (HUMUSZ) honlapján: www.humusz.hu.)


79

4 Odpady Hulladék

4. feladat: Vita a szemétégetésről

1

Kezdeményezz vitát, amelyben a következő érvek szólnak a szemétégetés mellett: • • •

Az égetésnek köszönhetően a hulladék mennyisége csökken. Az égetés természetes folyamat. Mi is a bennünk végbemenő égési folyamatoknak köszönhetően élünk. Ezért a hulladékégetés környezetbarát dolog. A kommunális hulladékok égetése az újrahasznosítás egy módja. Csak abban különbözik a nyersanyagok illetve a felhasználható anyagok előállítását célzó újrahasznosítástól, hogy az égetés során energiát nyerünk. Ezért hasznos az égetés.

5. feladat: Gondolkodjunk együtt!

1

Záró gondolatmenetek

2

A vita végén értékeljék a tanulók saját érvelésüket! Használják az „Érvek a hulladékégetés ellen” című példát!

Vesd fel a tanulóknak a következő kérdéseket! (Előre is kiadhatod tanulópároknak, hogy készítsenek plakátot ezekben a témakörökben. A tanulók a gondolataikat a plakátok alapján mondják el.) • A szénaégetés (tarlóégetés) a földeken sok állat, alacsonyabb rendű élőlény pusztulását okozza, hozzájárul a talaj minőségének romlásához, tűzveszélyes, és az utak közelében balesetveszélyt jelent. • A széna- és tarlóégetés ugyanúgy, mint a hulladék égetése, gyakran a tudás hiányából ered. A szalmát jóval hasznosabb beszántani vagy elteríteni, mint elégetni. • Az ipari hulladékok esetében csökkenteni kell a hulladék mennyiségét. A keletkezett hulladékot a szelektív gyűjtés után a lehető legnagyobb mértékben újra kell hasznosítani. • A házak fűtésére tökéletesen alkalmasak az olyan olcsó anyagok, mint a szalma, a fűrészpor és egyéb fahulladékok. Nem égethetünk el minden házi hulladékot a kazánban! • Hosszú távon mindenkinek az az érdeke, hogy a hulladékot elszállíttassa. Csak ez teszi lehetővé az egészségre legkevésbé ártalmas hulladékkezelést.

6. feladat: Szabadulás az ördögi körből Oszd szét a tanulók között a „Példák és feladatok” részben található közvélemény-kutatás („Ördögi kör”) eredményét. Beszéljétek meg, hogy lehet ebből a megszokáson alapuló zárt körből kiszabadulni! Hívd fel a tanulók figyelmét arra, hogy a gazdasági feltételeken túl mennyire fontos a társadalmi háttér is!

További lépések • • • •

80

Látogassatok meg egy égetőművet! A gyerekek hívják fel otthon a szülők figyelmét arra, hogy a kerti növények elégetése helyett válasszák a komposztálást! Használhatod a CD-ROM-on található „Hulladék, nyersanyag, szemét” című lecke anyagát is. További információt találhatsz az irodalomjegyzék megfelelő könyveiben.


4 Hulladék

Példa: ÉRVEK A HULLADÉKÉGETÉS ELLEN Szlovákia a világ első országa, amely 2008-tól teljes tilalmat vezet be a PVC termékek gyártására. Minden országban lehetséges a PVC termékek helyettesítése más termékekkel [pl. polipropilénnel (PP), polietilénnel (PE), vagy polietilén-tereftaláttal (PET)]. A Lowell-egyezmény: nemzetközi egyezmény a hulladékégetés alternatívájáról. A Lowell-egyezményt, ezt a nemzetközi egyezményt a hulladék égetésének elkerülésére 2000 júniusában, a Nemzetközi Környezetbarát Termékek találkozón dolgozták ki az Egyesült Államokban. „A kórházi, települési és veszélyes hulladékok égetése veszélyes az emberi egészségre, mert az égetés során toxikus termékek (pl. dioxin) és egyéb káros anyagok keletkeznek és jutnak a levegőbe vagy a földbe. A dioxin származékai a hormonháztartás felborulását okozzák, kedvezőtlenül hatnak a szervezet szaporodási képességére, fejlődésére és ellenálló képességére. Az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutató Csoportja és az Amerikai Környezetvédelmi Szervezet is megállapította a dioxin rákkeltő hatását. Az Amerikai Környezeti Program a dioxinokat a tartós szerves szennyező anyagok kategóriájába sorolja, melyek környezetbe jutása esetén azonnal intézkedni kell. A hulladékégetés során keletkező toxikus anyagokat az égetőkben használatos filterekkel csak kiszűrik, s így szilárd alakban vagy szennyvíz formájában továbbra is veszélyeztetik az ember és a környezet egészségét. A hulladékégetés a helyi lakosságtól jelentős anyagi erőfeszítéseket igényel, energia- és anyagigényes, vagyis a hulladék kezelésének nem gazdaságos és racionális módja. A lakossági ellenállás főleg Észak-Amerikában és a fejlett országokban azt okozta, hogy a hulladékégetők támogatói újabb „piacokat” keresnek égetőik számára, főleg a harmadik világ szegényebb országaiban. A hulladékégetők minden országban jóval gyakrabban épülnek a szegényebb régiókban, mint a gazdagabb országrészekben. A hulladékégetők építése során nagyon gyakoriak a korrupciós botrányok és a nem demokratikus úton meghozott döntések. Ugyanakkor léteznek kipróbált, biztonságosabb és gazdaságosabb módjai is a hulladékkezelésnek. Mindezek miatt mi, az alább felsorolt személyek és szervezetek azzal a kéréssel fordulunk kormányainkhoz, hogy a folyamatban lévő hulladékégető-építkezéseket azonnal függesszék fel, a működő égetőket pedig zárják be! Kérjük, hogy a hulladékgazdálkodás olyan módjait vezessék be, amelyek összhangban vannak a környezetvédelem alapelveivel! Ezek az alapelvek a következők: a veszélyes hulladékok alkalmazásának korlátozása, a hulladék mennyiségének csökkentése, az újrafelhasználás és újrahasznosítás megoldása, az információkhoz való szabad hozzájutás a társadalom számára, részvétel a döntéshozatalban, és az egyenletes és igazságos fogyasztási mintázat kialakulásának biztosítása a fenntartható fejlődés elveivel összhangban. Meggyőződésünk, hogy léteznek a hulladékgazdálkodásnak környezetbarát formái és módszerei. Úgy gondoljuk, hogy a politikai vezetők számára kiáltványunk elfogadása, bemutatása s a benne foglaltak alkalmazása megteremti a lehetőséget arra, hogy a következő nemzedék számára biztonságos fejlődést biztosítsanak.” Ann Leonard, Essential Action and Multinationals Resource Center, USA, Neil Tangri, Essential Action, USA, Premysl Macham deti Zeme, Cseh Köztársaság, Madhu Dutta, Toxics Link, India, Olinca Marino, LaNeta, Mexikó, Von Hernandez, Greenpeace, Fülöp szigetek, Groundwork, Dél-Afrika


81

Ördögi kör


Lakó A közeli asztalosműhelytől kaptam a bútorgyártás során keletkező hulladékokat: furnérlapokat és valami ragasztót. Kicsit büdös, de legalább ingyen kapom a meleget. A koksz és a szén nagyon drága, így nincs is miről beszélni… Vállalkozó Az elmúlt évek során a szemétszállítási díjak folyamatosan növekedtek. A hulladék égetésével a költségeimet állandó szinten tartom. Dolgozó Valóban eléget pár darab műanyagot, de legalább munkát ad az embereknek. Szomszéd A szomszédom műanyag- és ragasztó-tartalmú hulladékokat éget. Ez disznóság. Be kell zárnunk az ablakokat, amikor a kéménye sűrű füstöt ereget. De mit tudunk vele kezdeni? Ez az ő háza, és amikor szólok neki, az a válasza, hogy ne üssem más dolgába az orrom. Paraszt Évente égetem a szalmát a földeken és a gyomokat is az árokparton. Ez olcsó és gyors módja annak, hogy a fölösleges szalmától megszabaduljak és megakadályozzam a gyomok magjának a terjedését. Rendfenntartó Természetesen a tarlóégetés, a csatornapartok égetése és a házi szemétégetés is tilos. Aki ilyet csinál, azt be kellene vinni a rendőrségre. De én itt lakom. Nem fordulhatok azok ellen az emberek ellen, akikkel nap mint nap találkozom.

82


Feljegyzés a hulladékégetésről

Égetendő anyag

Viselkedése égés közben (Pl. láng, olvadás, füst, büdös stb.)

Keletkezett termék (Pl. hamu, nem égett el, megrongálódott stb.)


Más hulladékkezelési javaslat (Pl. lerakás, újrahasznosítás stb.)

Újságpapír

Egyéb papír

Üveg

Fém üdítősdoboz

Műanyag flakon

Tejesdoboz

Egyéb műanyag

Ételmaradék

Növényi maradvány

Használt elem


83

1

Vegyi anyagok

Az elemek — a pozitív és a negatív pólus Szerzők: Kliment Mindjov, Schróth Ágnes

Problémafelvetés


Módszerek

84

A mindennapjainkban használt elemek olyan veszélyes anyagokat tartalmaznak, amelyek káros hatással vannak az emberi egészségre és a környezetre is. Ezt mindenkinek tudnia kellene, hogy helyesen bánjon az elhasznált elemekkel. Egy tanítási óra. Bármikor elvégezhető. Az osztályterem. Hordozható elektromos készülékek, elemek, telepek, nagyító, plakát készítéséhez való anyagok, néhány angol szótár. Kémia. • A tanulók figyelmének felhívása az otthon használatos elemek káros hatásaira; • Azt elérni, hogy minél kevesebb szárazelemet használjunk, és azokat is megfelelően kezeljük, amikor hulladék lesz belőlük. Ötletbörze, beszélgetés, kérdőív kitöltése, plakátkészítés, önálló megfigyelés.


Bevezetés

1

Vegyi anyagok

A kisméretű, zárt rendszerű szárazelemek széles körben elterjedt energiaforrások, ám veszélyeket hordoznak magukban az emberi egészségre és a környezetre nézve. Használatuk során nem okoznak semmilyen problémát, de miután kimerültek és a szemétbe kerülnek, már veszélyes hulladéknak számítanak. Budapesten évente 5-600 tonna elem válik veszélyes hulladékká, de ennek csak 2-3%-át, azaz 10-15 tonnányi elemet tárolnak szakszerűen. Egyes elemek olyan nehézfémeket tartalmaznak, amelyek már igen kis koncentrációban is károsítják az emberi szervezetet. Ilyen nehézfém például a kadmium, az ólom, a higany és a nikkel. Amikor az elemek a szemétbe kerülnek, külső fémborításuk elrozsdásodik, fellazul, és a nehézfémek a környezetbe jutnak. A leszivárgó esővízzel belemosódnak a talajba, majd a folyókba, tavakba, sőt a háztartások vízellátását biztosító felszín alatti vizekbe is eljutnak. Az egyik legveszélyesebb anyag, a higany, közvetlenül — az ivóvízzel —, vagy közvetett módon — a táplálékként elfogyasztott állatokban és növényekben felhalmozódva — is bekerülhet az emberi szervezetbe. A kidobásra kerülő elemek mennyiségét lényegesen csökkenteni lehet, ha úgynevezett újratölthető elemeket, vagyis kisméretű akkumulátorokat vásárolunk.

A foglalkozás menete 1. feladat: Hogyan bánunk az elemekkel? Előkészület: Fénymásoltasd le a tanulók létszámának megfelelően a lecke végén található kérdőívet!

1 2

3

A tanulók járjanak körbe, és tegyék fel egymásnak a kérdőíven szereplő kérdéseket! Így saját maguk szembesülnek az eredménnyel. Beszéljétek meg közösen, milyen eredmény született! A gyerekek végezzék el az iskolában is a felmérést!

2. feladat: Mindennapi elemeink Előkészület: Beszéld meg a diákokkal, hogy a következő órára hozzanak magukkal valamilyen hordozható készüléket — rádiót, hordozható magnót, elemlámpát, számológépet stb.!

1 2

A tanulók gondolkodjanak el azon, hogy milyen gyakran használunk elemeket a mindennapi életben! Az összegyűjtött példákat írják fel a táblára vagy készítsenek plakátot! Ebben segítenek az órára elhozott eszközök is.

3. feladat: Az elemek vizsgálata Előkészület: Kérd meg a diákokat, hogy gyűjtsék otthon a lemerült elemeket, és egy megbeszélt napon hozzák be őket!

1

A tanulók vizsgálják meg kívülről az otthonról hozott különböző elemeket: mekkora a feszültségük, újratölthetők-e, milyen az összetételük! Ha szükséges, használják az angol szótárt, és szükségük lehet nagyítóra is a feliratok elolvasásához.

2

Írjátok fel a táblára a szakkifejezéseket magyarul és angolul is!

4. feladat: Veszélyes elemek

1 2

Beszéld meg a diákokkal, hogyan válhatnak veszélyessé az elemek! Térj ki az egyes fémek, a sav és a műanyag szerepére! A magyarázathoz használd fel a lenti bekeretezett összefoglalást! Amennyiben jól felkészült, idősebb diákokkal dolgozol, a tanulók is tarthatnak előadást a témáról.


85

1

Vegyi anyagok


1 2

Tartsatok ötletbörzét arról, mit tehetnek a diákok a káros hatású elemek problémájának megoldása érdekében! A válaszokat ismét írjátok fel a táblára vagy egy plakátra! A válaszok között szerepelhetnek például ezekhez hasonlók: • •

Használjunk minél több helyen újratölthető telepeket! Így kevesebb elem kerül a szemétbe. Az elhasznált elemeket gyűjtsük össze és vigyük el őket a megfelelő gyűjtőhelyekre!


•

•

• •

Amennyiben még nincs az eldobott elemek összegyűjtésével foglalkozó cég a közelben, a diákok maguk is kezdeményezhetik (szűkebb környezetükben) az elemek begyűjtését és tárolását, majd megszervezhetik, hogy biztonságos helyre jussanak. Vesd fel, hogy az osztály készítsen egy dobozt fából, kartonból vagy műanyagból, amelyben összegyűjtik az elhasznált elemeket! Ösztönözd őket arra, hogy a kezdeményezést továbbadják másoknak is az iskolában, és a családjuk, rokonságuk köréből is begyűjtsék a régi elemeket! Szervezz meg egy találkozót a helyi Környezetvédelmi Felügyelőség vagy az ÁNTSZ munkatársával! Mondjátok el neki a kezdeményezés lényegét, és kérjétek meg, hogy oldják meg az elemek szakszerű kezelését, a veszélyes anyagok ártalmatlanítását! Az elvégzett munkáról jelentessetek meg újságcikket vagy készüljön róla riport a helyi rádióban! Nézd meg a CD-ROM „Vegyi anyagok” című fejezetét! További információt találhatsz az irodalomjegyzék megfelelő könyveiben.

Példa: FÉMEK AZ ELEMEKBEN Az elemekben leggyakrabban megtalálható nehézfémek és hatásuk az emberi szervezetre: Higany — súlyos idegméreg, látás- és halláskárosodást okoz, megtámadhatja az izomzatot is. Kadmium — a vesében raktározódik és károsítja is a vesét, magas vérnyomást okoz, károsítja a tüdőt és a csontozatot is, vegyületei rákkeltők. Mangán — nagyobb koncentrációban idegméreg. Nikkel — a nikkel por alakban belélegezve rákkeltő hatású. Ólom — a májban és a csontozatban raktározódik, súlyos idegméreg, a vérképző szerveket támadja meg, és szellemi lemaradást eredményez. Lítium — kis mennyiségben depresszió elleni gyógyszerként használják. Ezüst — nehézfém-ion. A leggyakoribb elemtípusok: Egyszerhasználatos • Alkáli-mangán (AM) LR: cink, ólom, higany. • Szén-cink (CZ) R: kadmium, higany. • Higanyoxidos (HgO) M, MR, Mercury: tömegének 30%-át a higany teszi ki. • Ezüstoxidos SR, AG: ezüst (25%), higany (1-3%). • Lítiumos (Li, Lith): nem tartalmaz higanyt, kadmiumot és ólmot. Újra feltölthető elemek • Nikkel-kadmium (NC, NiCd): kadmium 15%, nikkel 20-30%, minimális higany, kb. ezerszer újratölthető.

86


Kérdőív az elemek használatáról

Vegyi anyagok Példák és feladatok

Miután mindenkit megkérdeztetek, összesítsétek az eredményt a második táblázatban!

1. A karórád elemmel működik? ■ IGEN ■ NEM 2. Használtok otthon a háztartásban bármilyen elemmel működő készüléket? ■ IGEN ■ NEM 3. Használtok otthon újratölthető elemet? ■ IGEN ■ NEM 4. Az elhasznált elemet bedobjátok a háztartási hulladék közé? ■ IGEN ■ NEM 5. Van otthon „elemtöltőtök”? ■ IGEN ■ NEM 6. Ismersz olyan helyeket, ahova a használt elemet lehet dobni? ■ IGEN ■ NEM

Igen

Nem

1

2

3

4

5

6


87

Energia Közlekedés Ipar Emberi tevékenységek Mezőgazdaság Erdészet Turizmus

Energia 91 96 Az atomenergia felhasználása 99 Energiatakarékosság otthon Megújuló energiaforrások

Közlekedés Hétköznapi energiatakarékosság — a kerékpár a megoldás a közlekedésben?

103

TOVÁBBI LECKÉK A CD-ROM-ON Autók és emberek

Ipar Tegyük környezetbarátabbá az ipart!

108

Mezőgazdaság A tejtől a sajtig

112

A gabonától a kenyérig

116

A méhek útjai 120

Erdészet Nem élhetünk növények nélkül

126

Turizmus A falusi turizmus

129

TOVÁBBI LECKÉK A CD-ROM-ON Turistainvázió

Példák és feladatok Az energiatakarékosság házirendje

94

Különböző típusú égők összehasonlítása

95

A hagyományos és az energiatakarékos izzók legfőbb jellemzői Kérdőív a radioaktivitásról Sajtkészítés

102

115

A kenyér — mit eszünk nap mint nap? Méhproduktumok

124

Honnan kapjuk a mézet?

125

119

95

1 Energia

Energiatakarékosság otthon Szerzők: Justyna Jedrzejewska, Kliment Mindjov, Kéri András


Mindenki tehet valamit azért, hogy a Föld lakóinak energiafelhasználása ne haladja meg bolygónk lehetőségeit. 3 óra. Bármikor. Osztályterem, világítótesteket árusító szaküzlet. Jegyzetfüzet, toll, színes ceruzák, rajzlap. Fizika, földrajz, osztályfőnöki óra. Rávezetni a tanulókat, hogy energiatakarékos izzók használatával és szokásaik megváltoztatásával ők is tehetnek valamit a hatékony energiafelhasználásért, az energiatakarékosságért. Gyűjtőmunka, ötletbörze, megbeszélés, plakátrajzolás, példamegoldás.

Bevezetés Az ipari forradalom óta az emberiség energiafogyasztása több mint negyvenszeresére nőtt. Az iparosodás terjedésével megindult a városok növekedése — a népesség a nagyvárosokba özönlött. Több százmillió ember tért át az alacsonyabb energiafogyasztással járó falusi életformáról az energiaigényesebb városira. A világ energiafogyasztásának nagy részét a fosszilis energiahordozók adják, közvetlenül vagy átalakítva másodlagos energiahordozóvá, leggyakrabban elektromos árammá. A növekvő energiaigény két világméretű problémát vet fel: az egyik a készletek kimerülése, a másik pedig a fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor

Energiatakarékosság otthon

91

1 Energia

felszabaduló CO2 mennyiségének megnövekedése a légkörben, és az általa kiváltott globális felmelegedés, annak minden következményével. A megújuló energiahordozókat (pl.: a szél-, a víz- és a napenergiát) még csak korlátozott mértékben használják, mert egyelőre magasak a termelési költségeik — ezek felhasználása egyébként szintén környezeti problémákat vet fel. Összességében elmondhatjuk, hogy az a legtisztább energia, amit elő sem állítottak és fel sem használtak: ezért az energiatakarékosság a legjobb válasz az emberiséget fenyegető energiaválságra. Az ipar és a közlekedés mellett a lakosság is sokat tehet az energia hatékonyabb felhasználásáért. Fontos például az otthoni világítóeszközök megválasztása. Olcsósága és ismertsége miatt a legelterjedtebb világítási mód a hagyományos izzószálas villanykörte használata. Ennek alternatívái az energiatakarékos izzók, a kompakt fénycsövek. Ugyanazon az elven működnek, mint a neoncsövek, de alakjuk a hagyományos villanykörtékéhez hasonlatos. Ezek az új körték hosszú élettartamúak, s a teljesítményük is nagy. Sok ember számára a két körte közti legfontosabb különbség az áruk. Mivel ez a hagyományos izzók esetében kedvezőbb, a távlati előnyöket nem veszik figyelembe. Pedig a hagyományos égők a felhasznált energia 95%-át hő formájában adják le, s csak 5%-át fordítják világításra, míg a kompakt fénycsövek a hagyományos égők energiaszükségletének csak egyhatodát használják fel, s nyolcszor olyan hosszú az élettartamuk! Az energiatakarékos égők választásával azt is kifejezzük, hogy felelősséget érzünk a környezetünk iránt. A fűtési mód megválasztásával és a hőszigeteléssel is sokat tehetünk az energiatakarékosság érdekében, mint ahogy főzési szokásainkkal és háztartási gépeink megválasztásával is csökkenthetjük energiafelhasználásunkat. Mivel a felhasznált energiáért fizetni kell, méghozzá egyre többet, a takarékosság nemcsak környezetvédelmi cél, hanem anyagilag is érdekeltek vagyunk benne.

A foglalkozás menete 1. feladat: Adatgyűjtés az izzókról Előkészület: Egy héttel a tervezett foglalkozás előtt a tanulók alakítsanak 4-5 fős csoportokat! Kérd meg őket, hogy készítsenek a különböző égőkkel kapcsolatos felmérést a környékükön lévő, világítótesteket is árusító üzletekben! Oszd ki a tanulóknak a „Különböző típusú égők összehasonlítása” című táblázatot! A feladat az, hogy a boltokban gyűjtsenek adatokat a fellelhető izzófajtákról, és töltsék ki a táblázatot. Kérdezzék meg azt is, hogy melyikből fogy több a boltban: a hagyományos vagy az energiatakarékos égőkből!

92

1

Az órán kérd meg a tanulókat, ismertessék az eredményeket és feleljenek a következő kérdésekre: • Mely égők voltak drágábbak? Mennyivel? • Melyek tekinthetők közülük gazdaságosnak? • Melyeknek jobb a reklámja, s mivel ösztönzik ezek vásárlására az embereket (szebb csomagolással, ismert márkanévvel, a csomagoláson feltűntetett információkkal)? • Megadnak-e minden információt az üzletben az energiatakarékos égőkkel kapcsolatban? • Kérdezd meg a tanulókat, hogy a környezetükben (család, ismerősök, szomszédok) használnak-e energiatakarékos égőket! Próbáljatok meg elgondolkodni azon, miért választják az emberek gyakrabban a hagyományos égőket, mint az energiatakarékosakat! Kérd meg a tanulókat, írják össze az okokat (pl. megszokás, az információ hiánya az energiatakarékos égők kifizetődőbb voltával kapcsolatban, érdektelenség az ökológiai szempontok iránt)!

2 3 4

Biztasd a tanulókat, hogy találjanak ki érveket, amelyekkel egy-egy embert rá lehetne venni az energiatakarékos égők vásárlására! Találjanak ki reklámot az energiatakarékos égőknek! Alakítsanak csoportokat, és mindegyik a vásárlók egy-egy típusát célozza meg a reklámjával (pl. a „határozatlan vásárlót”, a „spórolós vásárlót”, a „vásárlót, aki nincs tisztában az energiatakarékos égők előnyeivel”)! Ezt a feladatot a diákok megoldhatják plakát készítésével vagy grafikus reklámmal, de elképzelhető dramatizálva előadott reklám is. Kérd meg a csoportokat, hogy mutassák be ötleteiket! Együtt beszéljétek meg, hogy a gondolatok közül melyek meggyőzőek!


1 Energia

2. feladat: Nem csak az energiával takarékoskodunk!

1 2

A boltban leírt adatok alapján a tanulók számolják ki, melyik gazdaságosabb: egy hagyományos vagy egy energiatakarékos, azonos fényerejű égőt üzemeltetni! Segítségül használhatjuk a „A hagyományos és az energiatakarékos izzók legfőbb jellemzői” című táblázatot. Először számítsuk ki, 1000 óra üzemeltetés mellett (ennyi egy hagyományos izzólámpa átlagos élettartama) melyik fogyaszt több energiát: • Hagyományos izzó: 60W x 1000h = 60 000 Wh = 60 kWh • Energiatakarékos: 11W x 1000h = 11 000Wh =11 kWh Már ebből is látszik, hogy az energia-megtakarítás jelentős. Az elfogyasztott energia ára pedig 22 Ft/kWh egységárral számolva: a hagyományos izzónál 22Ft/kWh x 60kWh = 1320 Ft, energiatakarékos izzónál: 22Ft/kWh x 11kWh = 242 Ft, azaz a megtakarítás 1078 Ft. Egy hagyományos izzó élettartama alatt az energiatakarékos égők használata megtérül (1078Ft - 1000Ft = 78Ft). Ha még azt is figyelembe vesszük, hogy a kompakt fénycsövek élettartama nyolcszorosa a hagyományos izzókénak, beláthatjuk, hogy tényleg sok pénzt spórolunk meg.

3

Beszéljük meg az eredményeket a tanulókkal! Ha mindez így van, miért nem térnek át többen a takarékos izzók használatára? Rendezzünk erről ötletbörzét! Közben adjatok körbe a tanulók között egy 60 W teljesítményű hagyományos izzót és egy vele azonos fényerejű 11 W teljesítményű kompakt fénycsövet! A lehetséges okok: • megszokás, idegenkedés az új dolgoktól; • a megvásárláskor kifizetendő magasabb ár; • esztétikai megfontolások (főleg az olcsóbb típusoknál); • a kompakt fénycsövek hosszabbak, így nem minden búra alá férnek be; • nem használhatók fényerősség szabályozóval együtt; • nem olyan barátságos, hidegebb a fényük.

3. feladat (gyakorlat): Takarékoskodjunk a fénnyel és a hővel!

1 2 3

Kérdezd meg a tanulókat, milyen típusú fűtést használnak otthon! Melyek a különböző típusok előnyei és hátrányai?

4 5

Az energiatakarékosság másik területe a konyha. Kérdezd meg a tanulókat, mivel főznek otthon? Hívd fel a figyelmüket, hogy itt is jelentős energiát takaríthatnak meg! Ötleteket meríthettek „Az energiatakarékosság házirendjé”-ből.

Rendezz ötletbörzét, milyen anyagokból épül fel egy ház? Írjátok két csoportba a hővezető és a hőszigetelő anyagokat! Kérdezd meg, hol távozhat hő az épületekből! Hogyan lehet elérni, hogy a veszteség minél kisebb legyen? Hívd fel a figyelmet a nyílászárók, főleg az ablakok hőszigetelésére! Magyarázd el, hogy a jól záródó ablakok 2-3OC hőmérséklet-növekedést jelentenek. Ezért megéri korszerű, gumiszigeteléssel ellátott ablakokat beépíteni, még ha magasabb is az áruk — ráadásul a kívülről jövő zajt is csökkentjük velük.

Kérd meg a tanulókat, hogy írják le, min változtathatnának otthon, hogy kevesebb áramot fogyasszanak! Olvassák fel egymásnak az ötleteket! Próbálják ezeket otthonukban megvalósítani, beszéljék meg ötleteiket a szüleikkel!

További lépések • • • • •

A tanulók mérjék fel, hogyan lehetne takarékoskodni az iskolában az energiával! Javaslataikat írják le és adják oda az iskolavezetésnek! Válasszanak „energiafelelőst”, aki figyel az ablakok becsukására és a villany lekapcsolására! Az iskolaújságban hirdessetek versenyt „A legeredetibb energiatakarékossági ötlet” címmel! Használhatod a „Vásároljunk még többet?”, a „Megújuló energiaforrások”, „Az atomenergia felhasználása” és a „Zaj mindenhol” című leckék anyagát is. További információt találhatsz az irodalomjegyzék megfelelő könyveiben.


93

Energia Példák és feladatok

Az energiatakarékosság házirendje 1 2 3 4 5 6

Szigeteld az ablakok réseit, ezzel 2-3OC-szal melegebb lesz!

7 8

Olvaszd le idejében a hűtőszekrényt, így 2%-kal csökkentheted a fogyasztását!

9

A mosógépet csak tele dobbal indítsd el: várd meg, amíg a ruhák összegyűlnek! Kevesebb ruha esetén használd a féltöltésű programot!

Használj hőszabályzós fűtőtestet, ezzel az energia 15%-át megtakaríthatod! A padlófűtés komfortosabb és 12%-kal csökkenti az energiafelhasználást. Jól csukd be a sütő ajtaját, ezzel az energia 5-7%-át megtakaríthatod! A gázláng ne érjen túl a fazekak vagy lábasok szélén: így az energia 15%-át takaríthatod meg! A túlnyomásos edényekben (kuktafazék) való főzés 20%-os megtakarítást jelenthet (arról nem is beszélve, hogy az ételek íze, ásványianyag-tartalma is jobb lesz, mint ha hagyományos edényekben főznél).

Ne tégy a hűtőszekrénybe forró ételt, hagyd előbb kihűlni! Az energia 5 %-át megtakarítod, és a készüléked is hosszabb életű lesz.

10 A porszívó porzsákját rendszeresen tisztítsd ki: ezzel az energia 20%-át megtakaríthatod! 11 Ha nem használod a szórakoztató elektronikai berendezéseket (TV, video, HiFi-torony), kapcsold ki őket teljesen!

AZ ENERGIATAKARÉKOS VILÁGÍTÁS ALAPELVEI

94

•

Ha lehetséges, használj energiatakarékos égőt!

•

Ne használj színes égőket — sok villamos energiát fogyasztanak!

•

Olyan lámpákat, csillárokat használj, melyek jól áteresztik a fényt!

•

Ha dolgozol, helyi megvilágítást használj az általános fényforrás helyett!

•

Használd ki maximálisan a napfényt a szobák világos festése és a bútorok elrendezése segítségével!

•

Rendszeresen töröld le a port a lámpákról, tisztíts ablakot!

•

Ha hagyományos izzókat használsz, amikor csak lehetséges, kapcsold le a világítást, még ha csak percekre is! Figyelem: az energiatakarékos kompakt fénycsövek élettartamát a gyakori le-fel kapcsolás megrövidíti, és teljes fényerejüket is csak néhány perc elteltével érik el.


1. táblázat: Különböző típusú égők összehasonlítása Gyártó

Izzótípus

Ár (Ft)


Teljesítmény (Watt)

Reklám, információ az energiatakarékosságról

2. táblázat: A hagyományos és az energiatakarékos izzók legfőbb jellemzői Átlag

Ár (Ft)

Fényerő (lumen)

Teljesítmény (Watt)

Élettartam (óra)

Hagyományos égő

70

1360

60

1000

Energiatakarékos égő

1000

1200

11

8000


95

2

Megújuló energiaforrások

Energia

Szerző: Kéri András

Bevezető gondolat

A globális felmelegedés árnyékában a megújuló energiahordozók előretörése várható.

Időtartam

2 + 1 óra.

Évszak

Bármikor.

Hely Szükséges anyagok Tantárgyak Cél Módszerek

Osztályterem. Papír, toll, ceruza, földrajzi atlasz. Földrajz, biológia, történelem (az ókori Egyiptom). A tanulók ismerjék meg a megújuló energiahordozókat, és lássák be, hogy az energiatermelés mindenképpen a környezet átalakításával jár. Ötletbörze, megbeszélés, drámajáték, vita.

Bevezetés Az emberiség az ipari forradalom óta egyre fokozódó ütemben termeli ki és használja fel egyre fogyó energiahordozóit, amelyek készletei a becslések szerint e század közepére végzetesen kimerülnek. Problémát okoz még, hogy a fosszilis energiahordozókat a villamos energiává alakításukkor el kell égetni, ez pedig fokozott CO2-kibocsátással jár. Az 1960-as évek óta az üvegházhatást okozó gázok mennyisége különösen megnőtt a Föld légkörében, és ez a továbbiakban globális felmelegedéshez vezethet. A megújuló energiahordozók (a víz-, a szél-, a Nap- és a geotermikus energia) alternatívát jelenthetnek, mivel nem bocsátanak szennyező gázokat a levegőbe, azonban részesedésük az energiatermelésből még igen kicsiny (4%), és azt sem lehet elhallgatni, hogy ezeknek az energiaforrásoknak a használata is felvet környezeti problémákat. A jövőben a megújuló energiahordozók által termelt áram egyre versenyképesebb lesz, a technika tökéletesedésének, a berendezések tömegtermelésének és a fogyó energiahordozók árnövekedésének köszönhetően.

A foglalkozás menete 1. feladat (kísérlet): Melyiket választanád? Előkészület: A tanulók alakítsanak négy csoportot! Kétszer öt tanuló maradjon ki: ők lesznek a kormány és a zöldek (környezetvédő civil csoport) képviselői! Másold ki és oszd szét a csoportok, a kormány és a civilek között a „Példák” fejezetben található „Megújuló energiahordozók” szövegrészt! Sorsold ki a csoportok közt a négy energiahordozót (napenergia, szélenergia, geotermikus energia, biomassza-energia)! Mindegyik csoport a rá eső energiahordozó szakértője lesz, s az a dolga, hogy meggyőzze a kormányt: hazánk távlati energetikapolitikájában az ő energiahordozójának hasznosítását kell kiemelten fejleszteni! A zöldek a megújuló energiahordozók mellett érveljenek, a kormány legyen óvatos, és törekedjen a biztonságos energiaellátásra! A csoportok kapjanak egy hét felkészülési időt! A vitára minden csapat készítsen magának logót (a kormány és a zöldek is), valamint hozzanak magukkal egy képet a saját erőművükről!

1 2

96

A vitára rendezzétek át a termet: a csapatok üljenek úgy, hogy mindenki lássa a másikat! A vitát a szaktanár vezesse! A kezdés előtt ne felejtsétek el figyelmeztetni a tanulókat a kulturált, demokratikus vita szabályaira! A vita során fontos, hogy a diákok tényekkel támasszák alá érveiket! Először minden csapat kapjon szót maximum öt percre, majd a kormány és a zöldek reagáljanak a beszámolókra! Ezután a kormány és a zöldek tegyenek fel kérdéseket (ezt a vitavezető kiegészítheti a saját kérdéseivel)! A válaszokra 1-1 perc legyen, s az idő betartására végig figyeljünk! A végén a kormány és a zöldek együtt szavaznak (ez is a civil szféra döntéshozatalba való bevonását jelzi), hogy melyik csoport javaslatát fogadják el.


2

2. feladat (kísérlet): Építsünk vízierőművet?

1

A vízierőművek nem szennyezik ugyan környezetüket, de létesítésük során számos nemkívánatos környezeti hatás lép fel. A völgyzárógátak nagymértékű tereprendezéssel járnak, a víztározók helyén elpusztul az eredeti élővilág, s egész településeket, emberek tízezreit kell átköltöztetni. A tározó környékén megváltoznak az ökológiai viszonyok, megemelkedik a talajvízszint, módosul az éghajlat. A vízsebesség és az oxigéntartalom csökkenésével elszegényedik a folyóvíz élővilága — az állóvizet kedvelő élőlények kerülnek túlsúlyba. A felhalmozódó hordalék előbb-utóbb feltölti a tározókat. A nagy gátak mögötti víztömeg nyomása földrengésveszélyes állapotot okozhat. Az ökológiai hatások és a vízmegosztás kérdése viták forrása is lehet két ország között, ahogyan azt a Bős-Nagymarosi Erőmű példája is mutatja.

2

Olvassátok el az Asszuáni gát környezetre gyakorolt hatásait a lap alján! Beszéljétek meg: • • • • • •

Energia

Melyek voltak a gát negatív hatásai? Melyek a pozitívok? Hosszú távon melyik hatás lesz az erősebb? Kinek állt érdekében a gát megépítése? Kinek nem? A gazdaság mely ágaira van kedvező hatással? Hol jelentkeztek a legnagyobb problémák? Lehetett volna mással helyettesíteni a gátat? Rendezzetek ötletbörzét!


A tanulók keressenek példákat a megújuló energiahordozók növekvő használatára az egyes országokban! Készítsenek működő (forgó) szélerőmű-makettet! Gyűjtsenek minél több példát a napelemek felhasználásáról (mindennapi élet, űrhajózás)! Gyűjtsetek a sajtóból újabb információt a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszerről! Használhatod a „Az atomenergia felhasználása” és az „Autók és emberek” című leckék anyagát is. További információt találhatsz az irodalomjegyzék megfelelő könyveiben. Nézd meg a CD-ROM „Energia” című fejezetét!

Példa: AZ ASSZUÁNI GÁT — ELŐNYÖK ÉS HÁTRÁNYOK A Nílus szeszélyes vízjárását az 1971-ben elkészült új, 3600 m hosszú és 111 m magas Asszuáni gáttal kívánták megzabolázni. Mögötte felduzzadt a nyolc balatonnyi méretű Nasszer-tó, a Föld második legnagyobb felületű mesterséges tava. Haszna felbecsülhetetlennek tűnt: egyenletessé tette a vízjárást, megállította a pusztító áradásokat, egész évben lehetővé tette az öntözést, segítségével négyszázezer hektár új földet tudnak megművelni, amire szükség is van a lakosság létszámának gyors növekedése miatt. A gátba beépített turbinák adják az ország áramtermelésének kétharmadát, s ez az ipar fejlődéséhez vezetett (alumíniumkohászat, vegyipar) és a falvak villamosítását tette lehetővé. Azonban előre nem látott nehézségekkel kell szembenézni. Az egyik legsúlyosabb, hogy a termékeny iszap a gát mögött maradt (évi 13 millió m3), és nem trágyázza többé a földeket, így Egyiptom az egyik legnagyobb műtrágyavásárlóvá vált. Az iszap hiányában a folyó halállománya is visszaesett. A túlöntözés miatt szikesedés, máshol pedig mocsarasodás lépett fel. A torkolati ágak alig szállítanak vizet a Földközi-tengerbe, ezért a delta pusztulóban van, visszafoglalja a tenger. Probáld Ferenc, Szegedi Nándor: Afrika és a Közel-Kelet gazdaságföldrajza


97

2 Energia

Példa: MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓK

A szélenergia: Olyan mechanikai energia, amely végső soron a napsugárzásból táplálkozik. A középkor óta használják a szélmalmokban és a vitorlás hajókon. A jelenlegi szélerőmű-telepek elég jó hatásfokkal alakítják át a mechanikai energiát elektromos energiává. Az így előállított villamos áram költsége csak kevéssel több, mint a hőerőművekben termelté. 1980 óta a világ szélerőmű-kapacitása 3000-szeresére nőtt — ebből legfőképp Észak-Amerika és Európa részesedik. A szélerőművek nem szennyezik a levegőt kémiai anyagokkal, de zajosak, és sokak szerint elcsúfítják a tájat, mert sok generátort kell elhelyezni ahhoz, hogy gazdaságosak legyenek. Minél erősebb a szél, annál nagyobb hatékonysággal működnek, ezért olyan helyekre telepítik őket, ahol tartós és erős szelek fújnak. Hazánkra a közepes szélerősség jellemző. A napenergia: Elméletileg a napfény sugárzási hőjének közvetlen felhasználása jelentené a legnagyobb energiaforrást. Széleskörű elterjedését azonban akadályozza óriási helyigénye és a napsugárzás erős ingadozása. Kétféle kihasználása létezik: az egyik a napkohók építése. Ezek tükrök segítségével vizet forralnak fel, és a keletkező gőz megforgatja a turbinákat. A napkohóknak óriási a helyigényük: egy 80 MW-os erőmű például 852 db, egyenként 100 m hosszú egységből áll. A napelemek ugyanakkor közvetlenül alakítják át a napsugárzást elektromos energiává. Működésük során nem károsítják környezetüket, de kiöregedésük után problémás hulladékot képeznek. A háztartások egyedi áramellátására kiválóan alkalmasak tetszőleges méretük miatt. Igazán nagy hatékonysággal sivatagos területeken működnek. Hazánkban a napsütéses órák száma nagyobb a szomszédos országokénál. Földrajzi atlaszodban nézz utána, mennyi ennek az értéke, és milyen területi különbségeket tapasztalsz! Az országban hova telepítenél naperőművet? A geotermikus energia: Hazánk alatt a földkéreg vékonyabb az átlagosnál (33 km helyett 29 km), ezért a geotermikus gradiens értéke magasabb, azaz ha lefelé haladunk a kéregben, nem 3OC-kal, hanem 6-8OC-kal nő a hőmérséklet. Ez magyarázza, hogy Magyarország hévizekben gazdag. A forró víz hője turbinákkal hajtott generátorokban elektromos energiává alakítható, de jelentős a hőszennyezés; az erőmű megépítése és üzemeltetése pedig a korrózió miatt drága. A biomassza-energia: A növényi anyagokból égetéssel energia nyerhető, és ilyenkor nem kerül több CO2 a légkörbe, mert legfeljebb csak annyi szabadul fel, amennyit a növények fotoszintézisük során megkötöttek. Felszabadul viszont CO és korom, s ráadásul a fejlesztett gőzzel meghajtott turbinák hatásfoka alacsony, és sok tüzelőanyagot kell hozzá odaszállítani: ezért az így előállított elektromos áram még drága. Megoldást jelenthet a növényi anyagok elgázosítása, és a gáz (főleg metán) elégetése gázturbinákban, mivel ezek jobb hatásfokkal működnek. A módszernek ott van jövője, ahol sok mezőgazdasági melléktermék keletkezik vagy jelentős termőterületek szabadulnak fel. Ha a biomasszából metanolt vagy etanolt erjesztenek, ezeket közvetlenül üzemanyagként járművek meghajtására is fel lehet használni (pl. Brazíliában a cukornádat erjesztik; sok helyen pedig alkohol-meghajtású autókat próbálnak kifejleszteni).

98


3

Az atomenergia felhasználása

Energia

Szerzők: Kéri András, Udvardi Edit

Problémafelvetés Időtartam Évszak Hely

Az atomerőművek működésével kapcsolatban tisztáznunk kell, hogy félelmeink mennyire nyugszanak valóságos alapon. 4-5 tanóra. Tetszőleges. Osztályterem.

Szükséges anyagok

Számológép, füzet, nagyméretű papír, filctoll.

Tantárgyak

Fizika, matematika, földrajz, osztályfőnöki óra.

Célok

Módszerek

• Ne utasítsuk el az atomenergia felhasználását az ismerethiányból származó aggodalom miatt — inkább ismerjük meg a nukleáris erőművek előnyeit és hátrányait! • Még napjainkban is vitatott a nukleáris energia felhasználásának kérdése, hiszen nem tudjuk mivel helyettesíteni, ugyanakkor tisztában vagyunk a veszélyeivel is. Mindkét oldalnak igaza van a saját szemszögéből. Éppen ezért ne tűzzük azt ki célul, hogy a diákokat megnyerjük valamelyik oldal számára! Fontos cél viszont az is, hogy a tanulók megtanuljanak kulturáltan vitatkozni, észérveket felhozni valami mellett. Előadások, szituációs játék, plakátkészítés, számolási feladatok megoldása, kérdőív.

Bevezetés A világ jelenlegi energiatermelésének döntő része a nem megújuló forrásokkal működő erőművek, köztük a nukleáris erőművek szolgáltatják. Magyarországon a Paksi Atomerőmű állítja elő az országban termelt villamos energia 40%-át. Sajnos a kívánatosnál egyelőre sokkal kisebb mértékben hasznosítják a víz, a szél, a nap, a biomassza és a geotermikus erőművek energiáját, és nem sikerült még megalkotni a fúziós erőművet sem. Ezért szembe kell néznünk a nem megújuló forrást használó erőművek környezetszennyezésével, az ózonlyuk növekedésével, az üvegházhatással. A nukleáris energia az üvegházhatásért felelős szén-dioxid és más, egészségkárosodást kiváltó szennyező anyagok kibocsátása nélkül termeli az elektromos energiát, ugyanakkor a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok tárolására nincs igazán jó megoldás. Az atomerőművek megítélésében közrejátszik a csernobili atomerőmű nukleáris katasztrófája is. Éppen ezért meg kell vizsgálnunk a nukleáris energia felhasználásában rejlő veszélyeket, foglalkoznunk kell a reaktorok biztonságosságával. Érdemes rávilágítani a paksi és a csernobili atomerőmű felépítésének különbségeire is. Általában csak az atomerőműveket tesszük felelőssé a radioaktív sugárzás növekedéséért, holott a szén urántartalma is lehet magas, s ez az elégetéskor tovább dúsul — ezért például Ajkán a szálló pernye miatt a lakosság sugárterhelése jóval nagyobb, mint Pakson. Ahhoz, hogy az atomerőművek kockázatosságával tudjunk foglalkozni, kell hogy legyen némi fogalmunk a sugárvédelemről is. A sugárzás ionizáló hatása miatt káros az élő szervezetre. Ezt a hatást mérjük dózisban. A sugárzás biológiai hatása a típusától függ, ezt pedig az Sv mértékegységű dózisegyenértékkel tudjuk meghatározni. Nem csak az atomerőművek jelentenek kockázatot. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy például a szénbányászat, a dohányzás vagy a közlekedési balesetek is nagyon veszélyesek. A kérdés inkább az, hogy megéri-e az eredmény a kockázatot.


99

3 Energia

A foglalkozás menete 1. feladat (kísérlet): Előadások Előkészület: Adj ki a tanulóknak a nukleáris energia felhasználásával kapcsolatostémákat otthoni illetve könyvtári feldolgozásra, melyekről a többieknek kiselőadást tarthatnak. Például: • Maghasadás: hogyan lesz belőle energia? • A reaktorok működési elve • A csernobili katasztrófa • Az atomerőművek biztonságossága • A radioaktív hulladék • Sugárvédelem és kockázat Anyagot, segítséget adhatsz nekik, de ezen témák feldolgozása alkalmas a kutatómunkára is, hiszen rengeteg irodalom jelent meg ebben a témában.

2. feladat: Kérdőív Előkészület: Fénymásold le minden tanuló számára a radioaktivitásról szóló kérdőívet!

1 2

A tanulók töltsék ki a kérdőíveket! Ismertesd a diákokkal a helyes megoldásokat, majd vizsgáljátok meg, mennyire különbözik a „közvélemény” a megadott adatoktól!

3. feladat: Számoljunk! Előkészület: szükséges füzet, toll és számológép.

1

Tűzz ki feladatokat a diákoknak a forrásanyagból, majd beszéljétek meg az eredményeket!

4. feladat: Kampány Előkészület: Tűzd ki a diákok elé feladatul, hogy gyűjtsenek minél több érvet az atomenergia felhasználása mellett és ellen!

1

Készíts elő nagyalakú papírokat és filctollakat! Oszd a diákokat négy csoportra! •

•

• •

2

Az első csoport feladata: Írjanak szónoklatot az atomenergia felhasználása mellett, összehasonlítva az atomerőműveket a többi, nem megújuló energiaforrást használó erőművel! A végén olvassák is fel! A második csoport feladata: Írjanak szónoklatot az atomerőművek ellen, pl. az alternatív lehetőségek (megújuló energiaforrások) felsorolásával, az energia hatékonyabb felhasználásának példáival! A végén olvassák fel! A harmadik csoport feladata: Készítsenek plakátot az atomerőművek „reklámozására”! A negyedik csoport feladata: Készítsenek plakátot az atomerőművek ellen!

A munkák segítségével vitát is lehet indítani a kérdésről.


100

A Paksi Atomerőmű meglátogatása. Teller Ede előadásainak megnézése videón. Nézd meg a CD-ROM „Energia” című fejezetét! Használhatod a „A megújuló energiaforrások” című lecke anyagát is. További információt találhatsz az irodalomjegyzék megfelelő könyveiben.


3 Energia

Példa: SZÁMOLÁS Például: 1.) A Paksi Atomerőműben 4 reaktor működik. Reaktoronként a hőteljesítmény 1375 MW, a villamos teljesítmény pedig 460 MW. a) Becsüljük meg egy reaktor üzemanyagtöltetét, ha tudjuk, hogy az üzemanyag 3,6%-ban tartalmaz jól hasadó 235U izotópot, és az izotóp koncentrációja (az egész töltetre nézve) évente átlagosan 1,3%-kal csökken! Tegyük fel, hogy a felszabaduló energia nagyrészt az 235U maghasadásából ered, ahol egy-egy hasadás alkalmával 32 pJ energia szabadul fel! (Egy évben átlag 330 napot üzemel egy reaktor.) b) Becsüljük meg, hány fokkal melegedhet fel az erőmű hűtésére szolgáló Dunacsatorna, ha vízhozama 100 m3/s! c) Mekkora lenne a paksi erőművel azonos hőteljesítményű hőerőmű évi üzemanyag-szükséglete, ha a 24,5 MJ/kg fűtőértékű szenet használna? d) Becsüljük meg a szénerőmű által évente kibocsátott gáz térfogatát normál állapotban! Milyen vastagon borítaná be ez a széndioxid-gáz Magyarország területét, amely 93033 km2? 2.) A Paksi Atomerőmű 1997-ben 13968 GWh villamos energiát termelt. A hazai szénerőművek 9,8 TWh éves termelés mellett 17300 megatonna oxigént használtak el. a) A Paksi Atomerőmű 1997-ben mennyi oxigént „takarított meg”, ahhoz képest, mint ha széntüzelésű erőmű termelt volna meg ugyanannyi energiát? b) Magyarország területének hány százalékát kellene erdősíteni annak a CO2-nek a megkötéséhez, amelyet az atomerőművet helyettesítő szénerőmű bocsátana ki? (Egy km2 átlagerdő 2200 tonna CO2 gázt köt meg évente. A szenes erőművek 1997-ben 9,8 TWh energiatermelés mellett 24135000 tonna CO2 gázt bocsátottak ki környezetükbe. Magyarország területe 93033 km2.) 3.) A csernobili atomerőmű-balesetnél a IV-es reaktorblokk megszaladásának eredményeképpen létrejött hőrobbanás a radioaktív törmeléket a sérült reaktor melletti épület tetejére repítette. Ezt vissza kellett lapátolni a sérült reaktor-épületbe, hogy azután el lehessen szigetelni a környezettől. Ezt a feladatot több százezer ember (ún. likvidátor) végezte el. a) Mekkora lehetett ott a dózisteljesítmény Sv/órában, ha a likvidátorok átlagosan csak egy percig dolgozhattak, s ez alatt az idő alatt kb. 200 mSv dózisegyenértéket kaptak? Ennyi az a sugárdózis, amelyet szükséghelyzetben egy ember életében egyszer megkaphat anélkül, hogy az egészségügyi kockázat túl magasra emelkedne. b) 100000 emberből átlagosan 30000 ember hal meg rákban többlet-sugárhatás nélkül is. Mennyivel több rákos megbetegedés várható 100000 likvidátor esetében a sugárzás következtében? Dr. Radnóti Katalin Modern fizika emberközelben című CD-ROM-jának feladataiból. Megoldások: 1.feladat: a) 42 tonna, b) 8°C c) 6,4X106 tonna, d) 12,85 cm 2.feladat: a) 2,464X107 tonna, b) 16,8% 3.feladat: a) 12 Sv/h, b) 1000


101

Mit gondolsz? — Kérdőív a radioaktivitásról


1. Statisztikai adatok vannak arról, hogy 10 millió ember közül évente hányan halnak meg különböző okokból. Próbáld meg sorbaállítani ezeket az okokat, azzal kezdve, ami szerinted az első helyen áll:

■ 1) alkohol

■ 7) orvosi sugárzás

■ 2) daganatos betegségek

■ 8) otthoni baleset

■ 3) dohányzás

■ 9) öngyilkosság

■ 4) gyilkosság

■ 10) szívbetegség

■ 5) kémiai légszennyezés

■ 11) természetes sugárzás

■ 6) motoros közlekedés

■ 12) vasúti közlekedés

2. Mit gondolsz, 1 mSv-nek megfelelő kockázatnak

............... hány csomag cigaretta, ............... hány liter bor, ............... hány km autóút felel meg? 3. A csernobili balesetet követően hazánkban folyamatosan ellenőrizték a tej radioaktivitását, és a 600 Bq/liternél magasabb radioaktivitású tej fogyasztását megtiltották. Szerinted mit lett volna érdemes tenni az ilyen tejjel?

■ Kiönteni, ■ inaktív tejjel 600 Bq/liter aktivitás alá hígítani, ■ sajtkészítésre fölhasználni és a sajtot télen eladni?

Megoldások: 1. kérdés: 1)8 • 2)2 • 3)4 • 4)9 • 5)3 • 6)6 • 7)12 • 8)7 • 9)5 • 10)1 • 11)11 • 12)10 2. kérdés: 4 • 26 • 3000 3. kérdés: A tej kiöntése megszabadít a radioaktivitástól, de gazdasági veszteséget jelent. A tej fölhígítása nem mond ellent a rendelkezéseknek, de a kollektív dózis ugyanaz marad, tehát nem oldja meg a problémát. A radiojód felezési ideje 8 nap, tehát 80 nap alatt ezredrészére fogy, gyakorlatilag eltűnik. A sajtkészítés és a sajt eladása 3 hónap elmúltával gazdaságos és teljesen veszélytelen megoldás.

102


1

Közlekedés

Hétköznapi energiatakarékosság — a kerékpár a megoldás a közlekedésben? Szerzők: Kliment Mindjov, Szászné Heszlényi Judit

Problémafelvetés


Módszerek

Az energiahatékonyság elve: nem szabad jó minőségű és nagy mennyiségű energiát pazarolni arra, amit véghez lehet vinni rosszabb minőségű és kevesebb energiával is. A kerékpár a leggazdaságosabb közlekedési eszköz. 3 tanítási óra. Tél kivételével bármikor. Osztályterem, kinn a szabadban. Egy részlet Antoine de Saint-Exupéry: Kis hercegéből, felmérések, számítógép, kartonlap, színes papír, képek, ceruzák. Biológia (ökológia), fizika, testnevelés, osztályfőnöki óra. • Rádöbbenteni a diákokat, hogy milyen mértékben terjed a személyés teherfuvarozás, s hogyan lehet ésszerűen csökkenteni ezeket; • rávezetni a diákokat, hogy a személyes közlekedést leginkább az emberi energia működteti; • megmutatni a bicikli mint rövid távú jármű fontosságát. Előadás, gyakorlat, frontális megbeszélés, kísérlet, megfigyelés, jegyzőkönyv készítése.


103

1

Közlekedés

Bevezetés A mára elterjedt személy- és teherfuvarozás lehetetlen lenne a legmodernebb szállítási eszközök segítsége nélkül. A könnyebb helyváltoztatás nagyobb személyes szabadságot jelent. A modern szállítás előnyei tehát megkérdőjelezhetetlenek — mégis, az emberek egyre inkább tudatában vannak az árnak, amit ezért fizetniük kell. A fuvarozás hatással van a természeti és városi környezetre, de az emberek egészségére is. A közép-európai országok nyitása és az őket összekötő kereskedelmi kapcsolatok fejlődése megnövelte mind a személyszállítás, mind a teherfuvarozás iránti igényeket. Előrejelzések szerint a közúti fuvarozás Nyugat- és Kelet-Európa között kb. négyszeresére, a vasúti fuvarozás pedig háromszorosára fog növekedni a közeljövőben. Az autóknak köszönhetően a világ közlekedése nagyon megváltozott. Ma már csak kevés ember él annak tudatában, hogy az egészséges életmód része a fizikai erőkifejtés, így a gyaloglás vagy a kerékpározás is. 30 évvel ezelőtt az autógyártók azt jósolták, hogy a világ első számú közlekedési eszköze a bicikli helyett az autó lesz — de nem így történt. Ma a Földön több mint kétszer annyi kerékpárt használnak és minden évben majdnem háromszor annyi kerékpárt gyártanak, mint autót. A biciklik több embert szállítanak Ázsiában, mint ahányat az autók az egész világon. Dániában, Franciaországban, Németországban, Svédországban és Hollandiában a városi biciklizés az 1970-es évek elejétől lendült fel. Ma a holland lakosság 33%-a a kerékpárt részesíti előnyben, amikor közlekedési eszközt választ. Odense-ben, Koppenhágában, Baselben és Hannoverben a teljes lakosság 20-25%-a nagyon gyakran biciklivel közlekedik. A városi közlekedésben az autók és a biciklik körülbelül ugyanolyan átlagsebességet érnek el. Külön kerékpárutakat használva a biciklisták gyakran gyorsabban haladnak, mint az autók.

A foglalkozás menete 1. feladat: A szállítás okozta hasznok és károk

1 2

A gyerekek keressenek adatokat arról, hogy a fuvarozás milyen hatással van a környezetre! Könyvtárba is elviheted a diákokat, ha ott több a hozzáférhető irodalom.

2. feladat: Mi mindennel lehet szállítani?

1 2

Olvassátok el a „Kis herceg” alább közölt részletét! Kérd meg a gyerekeket, hogy kommentálják Saint-Exupéry szövegét: hasonlítsák össze a világ ma használatos szállítójárműveit a könyvben szereplő eszközökkel!

3. feladat: Vitatkozzunk!

1

Ajánlott témák: • • • • •

Szükségszerűek-e hosszú távú ingázások? Mi történne a környezettel, ha mindenki a lakóhelye közvetlen szomszédságában dolgozna? Mi történne akkor, ha az emberek olyan almát fogyasztanának, amely a lakóhelyükön nőtt, ahelyett, hogy az ország más részéről odaszállított gyümölcsöt ennének? Hogyan lehetne a szállítás mértékét csökkenteni? Gyűjtsetek ötleteket! Mondjanak a diákok példát az áruk és az emberek nem igazán hatékony szállítására! Írjátok fel ezeket a táblára vagy egy plakátra!

4. feladat: Kérdőív készítése — vizsgálódj!

1

104

Készítsetek a gyerekekkel közösen egy kérdőívet nagyjából a következő kérdésekkel: • • •

Biciklizel? Milyen gyakran és mikor használod a kerékpárodat? Kell-e energia a bicikli megmozdításához? Honnan jön ez az energia?


• • • • • • • •

2 3

A családodban hányan használnak kerékpárt közlekedési eszközként? A lakosság hány százaléka használ kerékpárt közlekedési eszközként a lakóhelyeden? Hallottatok-e olyan európai országról, ahol a bicikli általánosan használt eszköz a mindennapi közlekedésben? (Használd a bevezetőben található információkat!) Milyen üzemanyaggal futnak az autók? (Benzin, dízelolaj.) Milyen energiát használnak a villamosok és a trolibuszok? (Elektromosságot.) Milyen üzemanyaggal mennek a vonatok? (Szén, dízelolaj, elektromosság.) Milyen üzemanyagot használnak a repülők? (Kerozin.) Igényel-e energiát a gyaloglás? Egészséges-e gyalogolni? Miért?

1

Közlekedés

A gyerekek végezzenek felmérést az iskolában és a családban! Közösen értékeljétek az eredményeket!


1

Válassz egy tetszőleges pontot a lakóhelyeden (2-3 kilométeres távolságban), s mutasd meg a gyerekeknek egy térképen!

2

Kérj meg négy önkéntest, hogy képzeljék el, amint különböző közlekedési eszközökkel megközelítik ezt a pontot (gyalogosan, biciklivel, buszon, helikopterrel)!

3 4 5

Mit igényel minden esetben a helyváltoztatás? A gyerekek állítsanak össze egy listát a közlekedési eszközökről aszerint, hogy mennyi az általuk felhasznált energia mennyisége! A listát készítsék el úgy is a tanulók, hogy segítségül megkapják a forrásanyagokban szereplő adatokat! Hasonlítsák össze az adatokat!


1 2 3

Beszélgessetek az alábbi kérdésekről: „Mik a bicikli használatának előnyei környezetvédelmi szempontból?” (Segíts a diákoknak az alább közölt táblázat adatainak felhasználásával!) Mik a hátrányai a kerékpározó szempontjából? Beszéljétek meg közösen az eredményeket!

7. feladat: Vitatkozzunk!

1

Ajánlott témák: • •

2

Mi akadályozhatja a biciklizést? (Időjárás, nagy forgalom, szennyezett levegő, a bicikli drágasága stb.) Írjátok fel a válaszokat a táblára! Hogy lehet legyőzni ezeket az akadályokat?

Keressetek néhány biztonságos és egészséges utat a lakóhelyeteken! Biztasd a diákokat, hogy adják elő javaslataikat a helyi hatóságnak! Határozzátok el együtt, hogy szerveztek egy találkozót a lakóhelyi vezetőkkel, amelyen előadhatjátok érveiteket, javaslataitokat!


105

1

Közlekedés


•

• • •

Biztasd a diákokat, hogy olvassák el a Kis herceget! Milyen egyéb ökológiai és etikai üzenetek találhatók a könyvben? Írjátok fel őket egy plakátra! Kérj meg önkénteseket, hogy menjenek el egy meghatározott helyre és jöjjenek vissza néhányan gyalog (normális sétatempóban), néhányan pedig biciklivel (normál tempóban)! Hányszor tudja a kerékpáros megtenni az oda-vissza utat addig, amíg a gyalogos egyszer megteszi a távolságot? Tégy próbát, hogy kerékpárral és autóval mennyi idő alatt érsz oda egy kijelölt ponthoz! A megadott adatok segítségével számold ki az útközben elfogyasztott energiát, majd hasonlítsd össze a számokat és vonj le megfelelő következtetést! Vedd figyelembe, hogy melyik a környezetbarátabb megoldás! Szervezz biciklitúrát a lakóhelyetek közelében! Beszélgessetek a többi közlekedési módról is, és vitassátok meg, hogy melyiket tartjátok a legegészségesebbnek és a legkellemesebbnek! Rajzolj egy nagy térképet arról, hogy egy-két csomópontból hogyan lehet biztonságosan megközelíteni az iskolát kerékpárúton! A diákok továbbfejleszthetik a térképet saját ötletekkel! Nézd meg a CD-ROM „Közlekedés” című fejezetét!

Példa: ADATOK AZ ENERGIA-FELHASZNÁLÁSRÓL Adatok 1 km-re: Biciklivel

22 kalória

1 karaj kenyér

Gyalog

62 kalória

3 karaj kenyér

Busszal/vonaton

550 kalória

25 karaj kenyér

Autón

1200 kalória

55 karaj kenyér

10 000 kalória

450 karaj kenyér

Helikopteren/repülőn

Példa: MIÉRT JÓ A KERÉKPÁR? Minden út, amit autó helyett biciklin teszünk meg, jelentős megtakarítást jelent mind az egyénnek, mind a városi közösségnek: • A kerékpáros nem hat negatívan a város életére (nem zajos, nem szennyezi a levegőt); • nem veszélyezteti a műemlékeket, a zöld füvet, a fákat; • kevesebb helyet foglal el utazás közben és parkoláskor is, így a terület jövedelmezőbben használható fel; • így kevesebb lesz a közlekedési dugó és ezért kisebb a gazdasági veszteség; • nő a tömegközlekedés vonzása; • a biciklisták figyelemreméltó időt takarítanak meg rövid és közepes hosszúságú távokon; • a háztartásban esetleg szükségtelenné válik a második autó (és így javul a háztartás költségvetése). Forrás: Bicikli: továbblépés közepes- és nagyvárosoknak, EC DG-XI, 1999

106


1

Közlekedés

Példa: RÉSZLET A KIS HERCEGBŐL

„

— Jó napot! — mondta a kis herceg. — Jó napot! — mondta a váltóőr. — Mit csinálsz te itt? — kérdezte a kis herceg. — Rostálom az utasokat, ezresével — mondta a váltóőr. — Hol jobbra küldöm a vonatokat, amik viszik őket, hol meg balra. És egy kivilágított gyorsvonat rázkódtatta meg mennydörgő robajjal a váltóházat. — De sürgős nekik — mondta a kis herceg. — Mit keresnek? — Azt maga a mozdonyvezető se tudja — mondta a váltóőr. Ellenkező irányból eldübörgött egy másik kivilágított gyorsvonat. — Máris visszajöttek? — kérdezte a kis herceg. — Ezek nem ugyanazok — mondta a váltóőr. — Ez egy ellenvonat. — Nem érezték jól magukat ott, ahol voltak? — Az ember sosem érzi jól magát ott, ahol éppen van — mondta a váltóőr. Földübörgött egy harmadik kivilágított gyorsvonat. — Ezek az első vonatnak az utasait üldözik? — kérdezte a kis herceg. — Egyáltalán nem üldöznek semmit — mondta a váltóőr. — Alusznak odabent vagy ásítoznak. Csak a gyerekek nyomják az orrukat az ablaküveghez. — Mert csak a gyerekek tudják, hogy mit keresnek — mondta a kis herceg. — Időt vesztegetnek egy rongybabára, amitől egyszerre nagyon fontos lesz az a rongybaba, és ha elveszik tőlük, sírnak… — Könnyű nekik — mondta a váltóőr.

”

Fordította: Rónai György

Példa: NÉHÁNY ELINTÉZNIVALÓ… Hosszabb utazásokra megbízható biciklitárolókat kell biztosítani a tömegközlekedési állomásokon, a buszokat és a vonatokat pedig alkalmassá kell tenni kerékpárszállításra is. Ilyen „bike-and-ride” rendszerek működnek már Japánban, Németországban, Hollandiában és Dániában is. Japánban sok helyen vannak olyan toronyházak, amelyekben külön lift található a biciklik szállításához. Magyarországon a HÉV vonalán az állomásokon zárható tárolók vannak. Sok vonatszerelvényen és a HÉV-en is lehet kerékpárt szállítani. Számos turistaházban és nemzeti parkban bérelhetők kerékpárok. Országszerte nő a kerékpárutak száma — ezek a biztonságos kerékpározást szolgálják.


107

1 Ipar

Tegyük környezetbarátabbá az ipart! Szerzők: Kliment Mindjov, Kéri András


A környezetbarát („zöldebb”) ipari technológiák kialakításának számos módja van, és ebben a folyamatban a polgároknak is fontos szerep jut. Három tanítási óra. Bármikor elvégezhető. Osztályterem. Füzet, toll, filctoll, napi- és hetilapok, csomagolópapír. Földrajz: Magyarország ipara témakör, a világ ipari termelése, globális problémák. A környezetbarátabb ipari technológiák megismerése és annak hangsúlyozása, hogy a polgárok milyen fontos szerepet játszhatnak kialakításukban és alkalmazásukban. Előadás, sajtófigyelés, megvitatás, ötletbörze, diagram-elemzés.

Bevezetés Az iparvállalatok nagyon sok embert foglalkoztatnak. Hazánkban a keresők közel egyharmada ipari munkahelyeken dolgozik. Az ipari termelés a társadalom számára nélkülözhetetlen termékeket állít elő. Másfelől azonban az iparvállalatok a környezetre és az emberi egészségre negatívan is hathatnak. Minden termelő vállalat energia- és nyersanyag-felhasználása révén valamilyen mértékben hozzájárul a környezetre nézve káros hatások kialakulásához. Ráadásul gyakran a termelés során is káros anyagok keletkeznek.

108


1 Ipar

Mindazonáltal az ipari eredetű szennyezőanyag-kibocsátás minimalizálható: egyrészt környezetileg „tiszta technológiák” alkalmazásával (ezek olyan technológiák, amelyek a lehető legkisebbre csökkentik a szennyezést, és nem a tisztításra koncentrálnak), másrészt kevesebb nyersanyagot és energiát felhasználó, korszerűbb ágazatok fejlesztésével, az iparszerkezet megváltoztatásával. A kelet-közép-európai országokban a politikai változásokkal együtt fellépő sokféle gazdasági változás, a gyökeres piacváltás, a világpiaci követelményekhez való alkalmazkodás kényszere pozitívan hatott az ipar szerkezetére. A helyenként túlméretezett, korszerűtlen, energia- és nyersanyagigényes nehézipari ágazatokat felváltották a versenyképes gépipari, vegyipari és könnyűipari ágazatok, s ezek környezetterhelése általában alacsonyabb. Sajnos az engedékenyebb környezeti szabályok miatt a fejlett országokban már sok helyen betiltott technológiák megmaradhattak vagy megjelenhettek ezekben az országokban, s ezek néha súlyos károkat okoznak a környezetben.

A foglalkozás menete 1. feladat: Mindennapi életünk és az ipar

1

Tedd fel az osztálynak a következő kérdéseket: • •

2 3

Milyen ipari termékek találhatók az osztályban és otthon? Mindenki írjon fel kettőt! Csoportosítsuk ezeket aszerint, hogy könnyű- vagy nehézipari ágazatok állítják elő őket! A tanulók szülei közül ki dolgozik iparvállalatnál? Az arányt vessük össze az országos és megyei statisztikával!

A bevezetésben található információ felhasználásával mutasd be a problémát az osztálynak! Használd a CD-ROM „Ipar” című részében található kiegészítő információkat! Vitassátok meg, melyek lehetnek a legfontosabb környezetet befolyásoló ipari hatások? Írjátok fel egy csomagolópapírra a felmerülő ötleteket, majd a gyerekek osszák szét őket a következő 3 csoportba: 1. levegőbe vagy vízbe kibocsátott szennyező anyagok; 2. hulladék keletkezése és elhelyezése; 3. nagy mennyiségű víz és különféle nem megújítható anyag fogyasztása, hatalmas földterületek beépítése.

2. feladat: Összetett elemzés

1

A tanulók elemezzék a forrásanyagok között található diagramot! Vitassák meg, hogyan részesedik az ipar a különböző szennyező források kibocsátásából. Magyarázd el a tanulóknak, hogy a különböző ipari tevékenységek jelentős hatással vannak az éghajlat változására (a CO2 termelésének kb. 22%-ért felelősek), és hozzájárulnak a globális felmelegedéshez! A levegőt is szennyezik, s az ózonréteg vékonyodására (a freonkibocsátás kb. 80%-ával) és a városi környezet minőségére (a zajszennyezés kb. 10%-ával) szintén hatással vannak. Hangsúlyozd, milyen kockázatos a levegőszennyeződés az emberi egészségre és a globális klímaváltozásra nézve!

2

Olvassátok el az 1. esettanulmányt („Az ipar is változhat”)! Vitassátok meg, mi a szerepe a nemzetközi szervezeteknek a CFC-k kibocsátásának csökkentésében, és milyen hatással volt ez az ipari termelésre! Magyarázd el az osztálynak, hogy bár az ipar negatívan hat a környezetre, mégis kulcsfontosságú szerepet játszik a környezeti problémák megoldásában (pl. a hatékony szennyezés-csökkentéshez szükséges új technológiák és berendezések kifejlesztésével)!

3

Hangsúlyozd, hogy a polgárok az alábbi módokon játszhatnak szerepet az ipar „zöldebbé tételében”: • ha vásárlásukkal a környezetbarát termékeket előállító vállalatokat támogatják (foszfátmentes mosóport, CFC-mentes spray-ket, újrahasznosított papírtermékeket, visszaváltható üvegekben, műanyag palackokban forgalmazott termékeket vásárolnak); • ha az önkormányzatokban valamint a civil szervezetekben részt vesznek a döntéselőkészítésben és az ellenőrzésben.


109

1 Ipar

3. feladat: Probléma és megoldás

1

Magyarázd el az osztálynak, hogy az ipari balesetek veszélyeztethetik a környezetet! Kérdezd meg a tanulókat, milyen olyan ipari balesetekről hallottak vagy olvastak, amikor veszélyes anyagok jutottak a környezetbe! Mutasd be a 2. esettanulmányt („Ökológiai katasztrófa a Tiszán”) és vitassátok meg a tanulókkal, hogy milyen következményei voltak a cianid-szennyezésnek, és hogyan lehetett volna megelőzni!

2

Vitassátok meg az ipar „zöldebbé tételének” lehetséges módjait! Például: • környezetbarát termelést segítő új adózási módok; • kevésbé szennyező termelési folyamatok és termékek kifejlesztése; • a termelési folyamatok igazgatásának és ellenőrzésének javítása stb.


• •

A tanulók készítsenek listát a régióban található ipari létesítményekről! Jegyezzék fel mindegyik mellé, milyen termékeket gyárt, és milyen negatív hatást gyakorol környezetére! Vitassák meg az eredményeket, és válasszanak ki egy iparvállalatot, amelyet felkeresnek! Lépjenek kapcsolatba az üzem környezetvédelmi felelősével, ismerkedjenek meg a helyszínen a gyártási folyamatokkal! Informálódjanak a cég környezetterheléséről és az ennek csökkentésére tett erőfeszítésekről! A találkozó során hangsúlyozzák, hogy a megoldások megtalálásának elősegítésében kívánnak partnerek lenni! Tegyenek javaslatokat, vitassák meg ezeket a vállalat képviselőjével! Beszéljenek olyan akciókról, amelyek hasznosak a helyi környezet és az emberek egészsége szempontjából! Vitassák meg, részt venne-e ilyen akcióban a vállalat, és hozzá tudnae járulni ennek költségeihez! Tájékoztassák a helyi sajtót a kezdeményezéséről! Nézd meg a CD-ROM „Ipar” című fejezetét! További információt találhatsz az irodalomjegyzék megfelelő könyveiben.

Példa: LEVEGŐSZENNYEZÉS A légszennyező források megoszlása (Nemerkényi A.: Általános természetföldrajz. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002)

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Szén-dioxid Háztartások

110

Szén-monoxid Ipar

Nitrogén-oxidok

Hőerőművek

Kén-dioxid

Közlekedés


1 Ipar

Példa: AZ IPAR IS VÁLTOZHAT 1987. szeptember 16-án a kanadai Montrealban a UNEP (az ENSZ környezetvédelmi szervezete) szervezésében összegyűlt tárgyaló felek véglegesítettek egy a nemzetközi környezetvédelmi diplomáciában korszakalkotónak számító dokumentumot, az ózonréteget károsító anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyvet. Azóta az egyezményt több mint 150 ország írta alá. Az egyezmény szigorúan korlátozza bizonyos vegyi anyagok használatát, amelyek károsítják a sztratoszférában található, a Földet és lakóit a káros UV sugárzástól védő ózonréteget. Az azóta elért eredmények biztatók: a legfontosabb ózonkárosító anyagok, a klórtartalmú klór-fluor-szénhidrogének (CFC-k) globális termelése 1995-ig már 76%-kal csökkent. Ez nem jelenti azonban az ózonréteg gyors regenerálódását, mert ehhez több évtizedre lesz szükség: teljes helyreállása 2045 körül várható. Amikor a húszas évek vége felé feltalálták a CFC-ket, csodaszereknek számítottak, mert nem voltak mérgezőek, gyúlékonyak, nem okoztak korróziót és nem bomlottak le. Ezért lettek népszerű hajtógázok az aeroszolos palackokban, s kedvelt habosítószerek és hűtőfolyadékok. Kiderült azonban, hogy a CFC-k eredeti formájukat megőrizve feljuthatnak a sztratoszférába. Ott a napsugárzás szabad gyököket, erősen reagáló klóratomokat hasíthat le belőlük, s ezek láncreakciót katalizálva nagy pusztítást végezhetnek az ózonban. Amikor az Antarktisz feletti ózonréteg elvékonyodásáról készült számítógépes ábrák bejárták a nyomtatott és elektronikus sajtót, kézzelfogható bizonyítékot nyertek az addigi baljós hírek. Ez az információáradat segített megteremteni a közös politikai szándékot. Az üzleti világ és az ipar álláspontja nem mondható egységesnek: kezdetben tagadták a probléma puszta létét is, majd lassanként elfogadták, később pedig részt vettek a helyettesítő anyagok kifejlesztésében. A vegyipari vállalatok nagyrészt két vegyületcsoporttal próbálkoztak: a HCFC-kkel és a hidrogén-fluor-szénhidrogénekkel (HFC-k). Ezeknek a gázoknak azonban jelentős az üvegházhatása: a szén-dioxidénak 4000-szerese. Ezért ezeket az anyagokat csak átmeneti helyettesítőknek tekinthetjük. Más természetű helyettesítők is eredményesnek bizonyultak, csökkentették a költségeket és egyszerűsítették a gyártási folyamatot. A hűtőfolyadékoknál újra ammóniát és egyszerű szénhidrogéneket kezdtek használni, a palackokba nitrogén vagy sűrített levegő kerül. A megállapodás példátlan hatással volt az iparra, és teret adott a nemzetközi környezetvédelem hatékony működésének. Hilary F. French: Az ózonügy tanulsága. A világ helyzete. Föld Napja Alapítvány, Budapest, 1997

Példa: ÖKOLÓGIAI KATASZTRÓFA A TISZÁN 2000. január 31-én hajnalban az ausztrál-román közös tulajdonú Aurul bányavállalat tározójából földcsuszamlás következtében az aranymosáshoz használt ciánvegyület került a Lápos, majd a Szamos folyóba. Percről percre, óráról órára bizonyosabbá vált, hogy olyan súlyos mérgezés történt, amely teljes pusztulással fenyegeti a Szamos és a Tisza élővilágát. A víz cianidtartalma kezdetben a megengedett 800-szorosa volt, Vásárosnaménynál 300-szorosa. A Tokaj alatti jégmentes vízen két perc alatt hatvan haltetemet számoltak össze. A gyilkos méreg pedig vonult tovább, és egy hét alatt elérte Tiszafüredet, majd továbbhaladva február 12-én elhagyta az országot. Az ország és a világ döbbenten és riadtan figyelte a Tiszát helyenként szőnyegként elborító haltetemekről sugárzott felvételeket. Az Esmeralda Exploration Ltd., az Aurul 50%-os tulajdonosának elnöke kétségbe vonta, hogy az aranybánya-vállalkozás telephelyéről kikerült cián miatt pusztultak el a halak Romániában és Magyarországon. Magyar Horgász, 2000/4. szám


111

1

Mezőgazdaság

A tejtől a sajtig Szerzők: Jeszy Sadowski, Malgorzata Podkanska, Szászné Heszlényi Judit


Módszerek

A tej és a tejtermékek egyik legalapvetőbb tápanyagunkat jelentik. A jelenleg forgalomban levő tejtermékek egyre változatosabbak. Sajnos ugyanakkor egyre több bennük a mesterséges adalékanyag. 1-2 tanítási óra. Szabadon választott. Osztályterem, laboratórium. 1 liter hagyományos tej, egy pohár ultrapasztőrözött tej, joghurt- illetve kefir-gombák, (vagy természetes joghurtok), üvegedények, géz, mérőpohár, sűrű szita, joghurtdobozok és tejeszacskók illetve -dobozok. Biológia, kémia, történelem. • A tej és a tejtermékek szerepének és előállításának megismerése, népszerűsítése. • A cél az, hogy térjünk vissza a tradicionális módon készült, minél kevésbé átalakított tejtermékek fogyasztásához. Gyakorlati foglalkozás, megbeszélés, szövegelemzés.

Bevezetés Ha a tejről beszélünk, elsősorban a tehéntejre gondolunk, mert a ma fogyasztott tej mennyiségének legnagyobb részét a tenyésztett tehenek adják. Számos országban azonban pl. Olaszországban vagy Indiában a tejtermékek nagy része juhtejből készül. A juhtúró és a juhsajt is kedvelt csemege. Egész Európában, de különösen a Földközi-tenger partvidékén népszerűek a kecsketejből készült termékek, például a kecskesajt. Lappföld lakói rénszarvastejet fogyasztanak, Peruban pedig lámatejet is isznak. Néhány sivatagban élő arab törzs tevetejet fogyaszt, míg Mongóliában kedvelt ital a kancatej.

112

A tejtől a sajtig

A különböző állatoktól származó tej más és más összetételű. A fő alkotóelemek minden esetben: víz, fehérje, szénhidrát (laktóz), szervetlen ásványi sók és zsír. Ezeknek az anyagoknak az aránya és minősége határozza meg a tej tápértékét és ízét. Vannak országok, ahol főként tenyésztett állatok tejét isszák, máshol nincsenek ilyen tenyészetek.

1

Mezőgazdaság

A tejek minőségét természetesen az állat által fogyasztott táplálék minősége is befolyásolja.

A foglalkozás menete 1. feladat: Az otthon készített mindig jobb … Előkészületek: A foglalkozás előtt három nappal mérjetek ki négy pohárban azonos mennyiségű tejet a gyerekekkel! Legyen az első pohárban hagyományos tej, a másodikban tej és kefir-gomba, a harmadikban tej és biokefir, a negyedikben pedig ultrapasztőrözött (féltartós) tej. A poharakat gézzel fedjétek le és tegyétek meleg, sötét helyre!

1

Bevezetés a gyakorlathoz: A tej megjelenése az ember étrendjében tizenegyezer évvel ezelőttre tehető. Ebben az időben kezdték meg néhány állat háziasítását: a tehénét, a kecskéét és a juhét. Valószínűleg már akkor — véletlenül — felfedezhették a tej természetes savanyodásának folyamatát, s annak variációit: a túrókészítést és a további felhasználás sokféle lehetőségét. A túrót sóval tartósították, s gombák segítségével sajtot is készítettek, amelyeket aztán szárítottak vagy füstöltek. A sűrített tej, bár új találmánynak tűnik, mégsem tekinthető napjaink újdonságának: a tatárok a VIII. században már tudták, hogyan lehet a kancatejet pasztaként tartósítani.

2 3

Hasonlítsátok össze az üvegedények tartalmát illatuk, sűrűségük, ízük, halmazállapotuk szempontjából! Megfigyeléseiteket, tapasztalataitokat rögzítsétek írásban (esetleg táblázatban a jobb áttekinthetőség kedvéért)! Óvatosan, lassan melegítve túrót nyerhettek a megfelelő edények tartalmából. Hogyan hat a magas hőmérséklet a savanyított tejre? Magyarázzátok meg a változást!

2. feladat: Ismerkedjünk a tejtermékekkel! Előkészületek: tejtermékek összegyűjtése, sajtok gyűjtése, alapanyagok előkészítése plakátkészítéshez, segédkönyvek, fénymásolatok előkészítése.

1

Bevezetés a gyakorlathoz. A tej és a tejtermékek a világ nagy részén, akárcsak Európában, az emberi táplálkozás fontos elemei. Néhány népcsoport, például az Afrikában élő maszáj törzs számára a tej jelenti a legalapvetőbb tápanyagot. Más népek, például a japánok és kínaiak az állatok kiválasztási termékeként tartják számon, ezért nem fogyasztják a tejet. Az indiánok sem ittak tejet, amíg az európaiak meg nem érkeztek Amerikába. Sok mezőgazdasági kultúra számára a tej a gazdagság szimbóluma: a Biblia is a „tejjel, mézzel folyó Kánaánról” beszél. Sajnos napjainkban a tej minősége folyamatosan romlik. A tejelő állattartás ipari méreteket öltött: a teheneket dúsított tápanyaggal etetik; a zsírtalanítás, a homogenizálás, a pasztörizálás és az ultrapasztőrözés ugyan növeli a tej eltarthatóságát, de a hozzáadott vegyszerek hatására az asztalunkra kerülő tej egyre kevésbé jóízű, s ráadásul egyre többször okoz allergiát. Fontos, hogy minél kevésbé átalakított tejet igyunk — az ideális megoldás az öko-gazdaságból származó tejellátás volna.

2 3 4

A foglalkozásra a gyerekek hozzanak különböző joghurtokat, kefireket és egyéb tejtermékeket! Nézzétek meg a címkén megadott információkat! Melyik tejtermék tartalmaz hozzáadott anyagokat? Melyiket miért adják a tejhez? A természetes joghurt tartalmaz például zselatint vagy keményítőt? Beszéljétek meg! Mi szól amellett, hogy öko-gazdaságból származó tejből joghurtot és kefirt csináljunk, vagy tejet savanyítsunk, és abból készítsünk túrót otthonunkban? Miért jobb az így készített tejtermék, mint a pasztörizált tejből készült?

A tejtől a sajtig

113

1

Mezőgazdaság

5 6

Milyen praktikus érvek szólnak amellett, hogy boltban vásároljunk ipari gyártással előállított joghurtot? (Időspórolás, csomagolás, amely lehetővé teszi, hogy iskolába, munkába is magunkkal vigyük.)

7

Milyen sajtfajtákat ismertek? (Penészes, túrós, homogenizált, krémes stb.) Melyik állítható elő adalékanyagok nélkül? Mitől függ a sajtok tápértéke és íze? Készítsetek plakátokat • a különböző sajtok reklámozására; • különböző híres sajtok bemutatására; • a sajtgyártás bemutatására; • sajtos ételek receptjeinek megismertetésére!

Egyre több ember helyettesíti a tejet és az iparilag gyártott sajtot öko-gazdaságokban készített kecske-, juh- vagy bivalytejjel és sajtokkal, vagy szójatejjel, s az abból készült sajttal (ennek tofu a neve). A vegetáriánusok általában nem esznek sajtot, mert az előállításához felhasználnak egy enzimet, amelyet a borjú gyomrából nyernek ki. Járjatok utána, hogy melyik ez az enzim!

3. feladat: Kutassatok!

1

Könyvtári óra megszervezése. • •

Miből állnak, hogyan készülnek az alábbi tejtermékek: író, vaj, tejszín, tejföl, orda, kefir, joghurt, aludttej? Milyen élőlények tevékenységének eredményeként keletkeznek ezek a termékek?


Biztasd a tanulókat arra, hogy otthonukban vezessék be a házilag készített joghurt és túró fogyasztását! Ha a közeletekben van olyan öko-gazdaság, ahol tejfeldolgozással is foglalkoznak, menjetek el oda látogatóba! Készítsetek otthon joghurtot és vezessetek a munkafolyamatról jegyzőkönyvet!

Példa: HAZAI KÓSTOLÓ „A mai értelemben vett sajtkészítés Magyarországon csak a 18. század végén és a 19. század elején kezdett kialakulni. Bár a finnugor eredetű „tej, fejni, vaj” stb. szavak bizonyítják, hogy őseink ismerték a tejtermelést, a tejgazdaság kezdetleges formája hazánkban a 11-13. században alakult ki. … A tehéntej feldolgozását a 13. században a Felvidékre telepített németek honosították meg, és a sajt nemsokára kereskedelmi cikk lett. Késmárk neve a „Käsmarkt” vagyis „sajtpiac” szóból származik. … A 18. század végétől kezdve létesültek olyan tehenészetek, amelyek a tejet rendszeresen feldolgozták. A múlt század második felében már több sajtkészítő üzem működött: ezek elsősorban az egyes uradalmak tehenészetében létesültek, majd a század végén a mind nagyobb számban létesülő tejszövetkezetek egy része is foglalkozott sajtkészítéssel. A 20. század elején Újhelyi Imre kezdeményezésére indult meg az akkori Moson megyében öt tejszövetkezetben a sajtkészítés. Az ömlesztett sajt gyártása is megindult hazánkban 1930-ban Répcelakon. A hazai sajtfogyasztás a jelentős fejlődés ellenére még nem éri el a fejlett országokét. 1960-ban a sajtfogyasztás fejenként évi 1,1 kg volt, 1979-ben már meghaladta a 6 kg-ot.” (V. L. Begunov: Sajtok könyve. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1981, 27-29. o.)

114

A tejtől a sajtig

Sajtkészítés Pillantás a múltba

Mezőgazdaság Példák és feladatok

„Az emberiség írott történelmében nincs arra vonatkozó adatunk, hogy mikor és hogyan készítettek először sajtot. ... Micsoda pillanat lehetett, amikor kiderült, hogy a levágott borjú gyomrából kivett tejalvadék, vagy akár a gyomor nyálkahártyája megalvasztja a tejet! Ugyanez a hatása egyébként a bogáncs virágzatának, a vadsáfránymagnak és a fügefa nedvének is. A sajt tehát — ősi táplálék. Az állatok háziasítása után az ember hamarosan megtanulta, hogyan készíthet a tejből különféle élelmiszereket. Rájött, hogy ha a megalvadt tejből kinyomja a folyadékot, eléggé tömör anyagot kap, amelyet kiszárítva tárolni is lehet (a sózást később kezdték alkalmazni). Ilyen sajtot ma is készítenek Keleten és Afrikában. … Az Odüsszeiában a küklopsz barlangjába vetődött görögök megfigyelik, amint az „…megaltatván a felét a fehér színű tejnek, átsajtolta, s a túrót font kosarakba helyezte…” És ebből a kosár szóból származik több nyelven is a sajt elnevezése. Görögül a kosár — formos. A rómaiak a sajt megjelölésére a forma szót használták, amely az ófrancia nyelvben formage-ként élt tovább, és így alakult ki a sajt mai neve franciául: fromage. A sajt az ókori görögök és a rómaiak kedvelt étele volt. A falusiak szállították a városokba a sajtot, és a piacokon vagy az utcákon árusították A patríciusok asztalán sem volt megvetett étel. A nagyobb háztartásokban a konyhán kívül volt egy úgynevezett sajtkonyha és egy sajttároló pince is. A sajtot tehén-, juh- vagy kecsketejből készítették. A görög szerzők a kecsketejből készített sajtot, latin források inkább a juhsajtot említik gyakrabban. Ha egy mai ínyenc az ókori Rómába toppanhatna, bizony nem győzné csodálni a bőséges sajtválasztékot. Készültek ott túró jellegű sajtok, sós és nem sózott sajtok borral és mézzel, vagy fűszerezve; közvetlen fogyasztásra szánt lágy túrófélék; kemény sajtok, amelyek a tengeri szállítás körülményeit is bírták, és reszelni való sajtok. Egyes sajtféleségeket gipsszel beöntött fedelű szurkozott hordókban, sólében áztattak, vagy musttal telítettek. Ismerték a füstölt sajtot, míg más fajtákat a napon szárítottak ki.” (V. L. Begunov: Sajtok könyve. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1981, 11-14. o.)

Miből állnak a sajtok? Pótolhatatlan aminosavak. „…A tej fehérjéi a szervezet számára kedvező aminosavösszetételűek. A sajt pedig nélkülözhetetlen aminosavak forrása, egyebek között a legritkábban előforduló aminosavakat is tartalmazza: a triptofánt, a lizint és a metionint. A szervezet számára azok a leghasznosabb fehérjék, amelyeknek aminosav-tartalma hasonló az emberi test szöveteiben megtalálható fehérjék aminosav-összetételéhez. A sajt fehérjeösszetétele alapvetően megfelel ennek a követelménynek.” Könnyen emészthető zsírok. „A sajt tápértékét nagy zsírtartalma is meghatározza: ez akár 30% is lehet. A tejzsír foszfatidokat is tartalmaz, főként lecitint, amely igen fontos szerepet játszik a zsírok megemésztésében és a szervezet kiegyensúlyozott zsírháztartásában.” Kalcium és foszfor. „A tej ásványi anyagokat bőségesen tartalmazó élelmiszer. Megtalálhatjuk benne a nátrium, a kalcium, a kálium, a magnézium, a foszfor, a kén, a klór és más elemek sóit, ezeken kívül olyan nyomelemeket is, mint a kobalt, a réz, a cink, a mangán, a fluor, a bróm, a jód, az arzén, a szilícium, a bór, a titán, a vanádium stb. A tej ásványi anyagainak nagy része átkerül a sajtba is.” Vitaminok. A tejben gyakorlatilag minden olyan vitamin megtalálható, amely az emberi életfolyamatokhoz nélkülözhetetlen. Ezek a következők: A-vitamin, B2-vitamin, B12-vitamin, B1vitamin és H-vitamin. (V. L. Begunov: Sajtok könyve. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1981, 33-40. o.)

A tejtől a sajtig

115

2

Mezőgazdaság

A gabonától a kenyérig Szerzők: Jerzy Sadowski, Malgorzata Podkanska, Szászné Heszlényi Judit

Bevezető gondolat Időtartam Évszak Hely Szükséges anyagok

Tantárgyak Célok

Módszerek

A kenyér és más gabonaőrlemények minden kontinensen az alapvető élelmiszerek közé tartoznak. 2-4 tanítási óra. Szabadon választott. Osztályterem, rajzterem, laboratórium. • Különböző kenyérfajtákon található címkék. • Rajzeszközök, rajzlap. • Mozaik: fű-, gabona- és búzakalászok; különböző gabona-magvak: búza, rozs, zab, árpa, kukorica, rizs, köles; darák: búzadara, gersli, zab, kukorica, árpa, kásák, kuszkusz stb. • Kb. 2 liter természetes alapú ragasztó (csiriz), színtelen lakk, karton, kés, olló. • Kb. 25 dkg öko-bizsutéria keverék (kevert gabona, kása, bab, papírtörmelék): ez hobbi-boltokban és egyes papírboltokban készen kapható; vékony drótok, kapcsok (fülbevaló vagy klipsz készítéséhez, brosshoz biztosítótű, színtelen lakk stb.), cérna, damil, tű, olló. Biológia, történelem, hittan, művészettörténet. • A kenyér szerepének bemutatása kultúránkban; • a kenyérfajták sokfélesége és a kenyérgabonák bemutatása; • a teljes őrlésű gabonából készült pékáru szerepének kiemelése az egészséges táplálkozásban. Példák bemutatása, frontális megbeszélés, szövegelemzés, táblázatelemzés kézimunka, kreatív foglalkozás, kérdőíves felmérés.

Bevezetés Valamilyen formában minden kultúrában és minden kontinensen megtalálható a kenyér — tehát az ember táplálékának alapeleme. Története kb. tizenkétezer évre nyúlik vissza. A kutatók úgy tartják, hogy amikor az ember letelepedett és helyhez kötötten kezdett élni, megtanulta azoknak a kalászos növényfajoknak a termesztését, amelyek magja eltartható és fogyasztható volt. A magokat kövek között aprították, s így a mai gabonapelyhekhez hasonló őrleményt kaptak. Ezekből később víz hozzáadásával lepényszerű kenyeret sütöttek felmelegített köveken. Hasonló módszerrel sütött kemény gabonalepényt ma is fogyasztanak Afrika és Ázsia számos országában. Ehhez kukorica- vagy árpalisztet használnak: olyan kalászosokat, amelyek sikérmentesek. A ma fogyasztott kenyérhez hasonló élelmiszer feltalálása az ókori Egyiptom lakóinak érdeme. Ők voltak azok, akik sütés előtt a sikért tartalmazó búza- vagy rozsliszthez először sörélesztőt adtak, vagyis kovászt készítettek. A történelem során először mintegy 4500 évvel ezelőtt sütöttek ilyen kenyeret az ókori egyiptomiak. (Bár ez egy kicsit még különbözött a mi naponta fogyasztott kenyerünktől, mert nem ugyanúgy kelesztették meg a tésztát, és a liszt őrlése is darabosabb volt.) Szintén az ókori egyiptomiak építették az első kenyérsütő kemencét. A régészeti ásatások felderítették, hogy az egyiptomiak több mint ötvenféle pékárut készítettek, különböző adalékokkal. Az emberiség nagy része számára a kenyér és a gabonából készült táplálékok jelentik a napi táplálék több mint felét. A latin-amerikai, kukoricalisztből készült tortilla, az arab pita, az indiai csapati és a sokféle afrikai és ázsiai lepénykenyér mind az eredeti lepényszerű készítmény leszármazottja. A kovászolt kenyérnek is sokféle formája létezik: a fehér- és barnakenyerek és a különböző ropogós péksütemények az ókori egyiptomiak találmányán alapulnak. Helytől és időtől függetlenül a legtöbb kultúrában a kenyér az élet és a jómód szimbóluma. A Földközi-tenger partján létrejött ősi kultúrákban a kenyér volt a fő táplálék, s nevét egyúttal

116


a táplálék és az evés szinonimjaként használták. A kenyér legismertebb szimbolikus jelentését azonban a keresztény kultúra hozta létre. A vallás szerint a kenyér szent dolog, s így nem szokás például állatokat etetni vele. Az ősi kultúrákban a kenyeret törni kellett, tilos volt késsel vágni.

2

Mezőgazdaság

A gabonaféléket lehet egészben is fogyasztani: főzve és pároltan, mint a rizst — ami a Távol-Kelet országainak alapvető élelmiszere —, sütve például kukoricakása formájában (mint a lengyel konyha jellegzetes eleme, a gryczana, az olasz mamylaga vagy a spanyol, kukoricából készült polenta, az észak-afrikai, búzából készült kuszkusz és tabuleh vagy a török piláf), vagy akár nyersen is, mint például az alpesi eredetű müzlit. Az a kenyér, amelyet ma veszünk a boltokban, jelentősen különbözik az előző generációk által fogyasztott házikenyértől. A lisztet annyira megtisztítják, hogy a sikéren kívül más tápanyag alig marad benne. Az így készített pékáru nem áll el sokáig, s alig van tápértéke, mert a legértékesebb alkotóelemeit kivonják a lisztből. Minél finomabbra őrölt és fehérebb tehát a liszt, annál kevesebb értékes tápanyagot és vitamint tartalmaz. Számos kutatás szerint a vastagbélrákos megbetegedések ugrásszerű növekedése a vidéki lakosság körében a 20. század második felétől kezdve a kenyér minőségének megváltozására vezethető vissza. A kenyér a Föld lakossága napi táplálékának 50%-át adja, főleg a szegényebb országokban. A fehér lisztből készült pékáru évszázadok óta a gazdagság és a jólét jele. A lakosság étrendjében azonban jelentősen csökkent a rostanyagok mennyisége, holott ezek nélkülözhetetlenek a bélrendszer egészséges működéséhez. Az emészthető rostok főként gyümölcsökkel és zöldségfélékkel jutnak a szervezetbe, és előnyösen befolyásolják a széklet mennyiségét és ürítését. Az emészthetetlen rostokat főként a gabonafélék tartalmazzák. A teljes kiőrlésű lisztek, amelyből a barnakenyerek készülnek, tartalmazzák a rostoknak ezt a típusát. Ezek a rostok fokozzák a bélmozgást, s így elősegítik a mérgek, rákkeltő anyagok gyors eltávozását a szervezetből. A napi ajánlott mennyiség a rostokból 30-40 gramm — Magyarországon azonban csak 10-15 grammot fogyasztanak az emberek. Fogalom: „Sikér: A búza vízben nem oldódó fehérjéiből álló, gyöngyházfényű, rugalmas anyag. A sikérképző fehérjék vízzel érintkezve megduzzadnak, összeragadnak. A liszt sikértartalma, a sikér terülékenysége megszabja a belőle készített tészta minőségét. A sütőipar számára az úgynevezett közepesen terülő sikértartalmú liszt a legalkalmasabb” (Akadémiai kislexikon, Akadémia Kiadó, Budapest, 1990.)

A foglalkozás menete 1. feladat: Milyen kenyeret szeretsz? Előkészületek: Kérdőív elkészítése a következő kérdésekkel: • milyen kenyeret szeretnek legjobban a tanulók? • milyet esznek? • milyet ennének szívesen és miért? • vásárlásnál milyen szempontok alapján válogatnak? • mennyi kenyérfélét fogyasztanak naponta?

1 2 3

Ismertesd a tanulókkal a bevezetésben elmondottakat! Készítsetek egy listát a kitöltött kérdőívek felhasználásával, amely a tanulók étkezési szokásait és ízlését foglalja össze a kenyérfélékkel kapcsolatban! A lista elkészítése után beszéljétek meg az eredményeket!

2. feladat: Miből készül a kenyér? Előkészületek: a kenyércímkék előkészítése; csoportok kialakítása

1

A kenyér lisztből, élesztőből, vízből és sóból készül. Hasonlítsátok össze a boltokban kapható kenyerek címkéit! Mennyi olyan adalékot találunk bennük, ami nem szükséges a kenyér készítéséhez? (Figyelem: más gabonafélék, napraforgómag vagy mák hozzáadását nem tekintjük adaléknak, de pl. az állagjavítókat, a színezékeket, a cukrot, a vitaminokat és az antioxidánsokat igen.) Szerintetek miért adják hozzá ezeket az anyagokat a kenyérhez?

2

Állapítsátok meg, hogy melyik a legegészségesebb kenyér! (Ezt a gyakorlatot érdemes csoportmunkában megoldani, így gazdaságosabban használhatjuk ki az időt.)


117

2

Mezőgazdaság

3. feladat: Díszek gabonaszemekből Előkészületek: a kreatív gyakorlatokhoz az anyagok előkészítése

1

Gyűjtsd össze a fejezet elején megadott anyagokat! Javasold a tanulóknak, hogy

2

Az elkészült munkákat állítsátok ki az iskolában, vagy rendezzetek vásárt valamilyen ünnep alkalmából!

• • • •

készítsenek kompozíciót a magokból, mozaiktechnikával; készítsenek a gabonamagvakból szemléltetésre használható gyűjteményt; készítsék el különböző pékáruk képeit a gabonaszemek felhasználásával; készítsenek díszeket (asztaldíszt, szalvétagyűrűt, karácsonyfadíszt), bizsukat (nyakláncot, gyűrűt, fülbevalót, kitűzőt stb.) gabonaszemek felhasználásával!

4. feladat: Szólások, közmondások Előkészületek: segédkönyvek összegyűjtése (esetleg könyvtári órát is szervezhetünk)

1

Gyűjtsetek a kenyérhez kapcsolódó szólásokat, közmondásokat, népszokásokat! Csapatok közötti versenyt is lehet szervezni.


Érdemes látogatást szervezni gabona-feldolgozó üzemekbe. A gyerekek egészséges étrendet állíthatnak össze a megadott táblázat segítségével. Megtanulhatnak olyan népszokásokat, amelyekben a gabonának vagy a kenyérnek szerepe van. Ezt bemutathatják valamilyen iskolai ünnepélyen.

Példa: A KENYÉR „A kenyérsütés a gazdasszonyok egyik legbecsesebb, nagy tisztelettel végzett munkája volt, amelynek technikája anyáról lányra öröklődött. Az ételkészítésben való jártasságot, így a kenyérsütés fortélyait is az anya, de a faluközösség is megkövetelte a férjhez menő lányoktól. A kenyérsütésnek nem volt meghatározott napja. A család nagyságától függően hetente vagy kéthetente került erre sor. A sütés 18-20 órát vett igénybe. Sütéshez használt kellék volt a dagasztóteknő, a dagasztóláb, a sütőabrosz, a keresztvessző, a szakajtó, a szakajtóruha, a sütőlapát és a sütőkemence (banyakemence, búbos kemence). A kelesztéshez a bolti élesztők mellett házilag előállított borélesztőt is használtak. A borélesztő úgy készült, hogy a forrásnak indult must habját leszedték, és búzakorpával összegyúrták. Amikor megkelt, kiszaggatták és élesztőszárítón megszárították. Ősszel készítették, s egy-egy alkalommal a következő őszig elegendő mennyiséget állítottak elő. Kenyértésztából sütötték a lángost, a sovánkát, a kiscipót és a vakarcsot is. A lángost a hűlő kemence alján, a láng előtt, a kemence szájánál sütötték. Zsírral, tejföllel, vagy lekvárral megkenve, esetleg magában fogyasztva kedvelt étek volt. A sovánka 2-3 cm-re lapított kerek kenyértészta, amelynek tetejét megirdalták, sóval, pirospaprikával (esetleg köménymaggal) megszórták, és a kemence fenekén megsütötték. A kiscipó zsemle nagyságú volt, gyerekek számára készítették. A vakarcs a teknőből összekapart tésztamaradékból készült pogácsaféle, amit szintén a kemence alján sütöttek meg.” (Ránky Edit: Táplálkozás. Egészségvirág Egyesület, Budapest, 129. o.)

118


A kenyér — mit eszünk nap mint nap?


Egyszerűen kenyér „(…) Sok országban a népesség nagy része számára a napi tápanyag felét a kenyér teszi ki. A leggazdagabb országokban, ahol a táplálék változatosabb, a felvett kalória mennyiségének csak 15 %-át szolgáltatja a kenyér. De még ezekben az országokban is fontosak a kenyérből nyerhető, s az emberek számára nélkülözhetetlen alkotóelemek. A naponta szükséges fehérje 20%-át, a B1 vitamin (tiamin) 26%-át, a B2 vitamin (riboflavin) 14%-át, a vas 34%-át és a kalcium 17%-át is a kenyér fedezi.”

Egészséges étrend

(az Amerikai Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának 1992-ben elfogadott ajánlása alapján):

TÁPANYAG

AJÁNLOTT ADAG

MENNYISÉG EGY ADAGBAN

AZ ÉLELMISZER FORMÁJA

Gabonafélék

6-11

1 szelet (kb. 3 g) 125 cm3

Kenyér rizs, tészta

Zöldségek

3-5

250 cm3 125 cm3 180 cm3

nyers zöldség főtt zöldség zöldséglevek

Gyümölcsök

2-4

1 db (közepes) 125 cm3 180 cm3

alma, banán, narancs befőtt gyümölcslé

Tej és tejtermék

2-3

250 cm3 3-4 dkg 4 dkg

tej, joghurt sajt ömlesztett sajt

Hús, tojás, hüvelyesek, olajos magvak

2-3

5,5-8,5 dkg

sovány főtt hús, baromfi, hal sovány hús mogyorókrém

3 dkg 30 cm3 Zsírok, olajok, édességek

mérsékelt mennyiségben

(Ránky Edit: Táplálkozás. Egészségvirág Egyesület, Budapest, 50-54. old.)


119

3

Mezőgazdaság

A méhek útjai Szerzők: Jerzy Sadowski, Malgorzata Podanska, Szászné Heszlényi Judit

Problémafelvetés Időtartam Évszak Hely Szükséges anyagok

Tantárgyak Cél

Módszerek

A méhalkatúak családjába tartozó rovarok száma függ a természetes és a termesztett növényzettől. 2-3 tanóra. Áprilistól júniusig, szeptember. Osztályterem, füves terület, vagy az iskola közelében lévő kert. Nagyító, magnó, mikrofon hangfelvételhez, „A dongó” (Nyikolaj Rimszkij Korszakov Mese Szaltán cárról című operájából) felvétele, különböző mézek, lépes méz, üres lép, virágpor, mikroszkóp, propolisz, alkoholban oldott propolisz, mézes finomságok, tea, méhviasz és kanócnak való fonal, határozókönyvek, milliméterpapír, kés, olló. Biológia (ökológia). A méhalkatúak családjának bemutatása, a természetben betöltött szerepük ismertetése, a mézfajták megismerése, a méhfélék sokféleségének bemutatása. Annak megbeszélése, hogy miért csökken a méhek száma napjainkban és hogyan lehet ezt megállítani. Önálló vizsgálat, megfigyelés a szabadban, előadás, frontális megbeszélés.

Bevezetés A természetben a méhek egyik legfontosabb szerepe a szántóföldi, termesztett növények beporzása. Ezzel közvetve óriási hasznot hajtanak az emberi társadalomnak. 1984-ben úgy becsülték, hogy az USA-ban a mezőgazdasági termelés egyharmadát a mézelő méheknek és más méhfélék beporzásának köszönhetik a gazdaságok. Így a beporzásból származó haszon a mézeladásból és a viaszgyártásból származó haszonnak akár 140-szerese is lehet, ami becslések szerint mintegy 19 milliárd dollárt jelent. Kanadában e haszon 2 milliárd dollárra tehető, míg az Európai Unió országainak erre vonatkozó kutatási eredményei azt mutatták, hogy a méhek mintegy 4,7 milliárd dollárt „hoztak”, ami a méztermelés hasznának kétszeresét jelenti. A méhek nagyszerű és összetett közösségekben élnek — tulajdonképpen „társadalmat” alakítottak ki a tisztaság fenntartása, a védekezés, az ivadékgondozás és a közmondásos szorgossággal végrehajtott méztermelés érdekében. (Lásd: „Tisztaság a kaptárban”.) A szakemberek véleménye szerint a méhek háziasítása kb. 6-8 ezer éve kezdődött. Az egyiptomiak már ötezer évvel ezelőtt méhészkedtek. Sok helyen egészen a XVII. századig a méz volt az egyetlen általánosan elterjedt és hozzáférhető édesítőszer. A méh az egyetlen olyan rovar, amely az „állatkedvencek” csoportjába került. Kedvelt díszítőelem, plüssállatkákat mintáznak méhekről, gyerekmesék szereplői. Volt, aki még többre vitte: Napóleon jelképállata is a méh volt. A méhek iránt érzett szimpátia és a méhfélék nyilvánvaló hasznossága ellenére a vadon élő méhfélék száma évről évre fogy. A fajok egy része kipusztult vagy veszélyeztetetté vált. Ennek az az oka, hogy a rovarok táplálék-bázisa egyre csökken. A városokban levő füves területek mindinkább eltűnnek, helyüket építkezések, utak foglalják el. A mezőgazdaságban a táblák szegélyét is felszántják, tavasszal tarlót égetnek, a növényvédő szereket nem megfelelően használják,

120

A méhek útjai

monokultúrás művelést folytatnak. Gyakran rovarölő szereket permeteznek az erdőkre és a mezőgazdasági területekre, s ennek ártatlan áldozatai a méhfélék is. Természetesen vannak olyan gazdaságok is, amelyek felhasználják a méhek segítő tevékenységét: az üvegházi paradicsom- és paprika-ültetvényeket sok helyen odaszállított méhek porozzák be. Sok mezőgazdász és gyümölcsös tulajdonosa szerződik méhészekkel, akik a fák virágzása idejére méheiket a gyümölcsös környékére viszik, s így a szorgos állatok elvégzik a beporzást. A méhészek gyakran szállítják állataikat nekik való táplálékban gazdag helyekre (pl. akácosok vagy egy virágzó rét mellé).

3

Mezőgazdaság

A méhalkatúak tehát a mezőgazdaságban és a természetes ökoszisztémákban is fontos szerepet töltenek be, s hozzájárulnak a növények sokféleségének fenntartásához. A természet működésének alapvetően fontos elemei, nélkülük a környezetünk szegényesebb lenne.

A foglalkozás menete 1. feladat: Ismerkedjünk a méhekkel! Előkészületek: jegyzetfüzet, írószerszám, kézi nagyító, mikroszkóp, mikrofon hangfelvétel készítéséhez. Nézzétek át együtt a „Honnan kapjuk a mézet?” című táblázatot!

1 2

Egy napos, tavaszi napon menjetek ki egy virágzó rétre, parkba, kertbe, akácosba, hársligetbe vagy vadgesztenyefák közelébe! Figyelmeztesd a tanulókat az óvatos vizsgálódásra, hogy ne tegyenek kárt a rovarokban! Jelöljetek ki alkalmas megfigyelőhelyeket! A gyerekek figyeljék meg a virágport és nektárt gyűjtő rovarokat: •

•

•

3 4 5 6 7

Nagyító és mikroszkóp segítségével vizsgálják meg a rovarok felépítését (rövid ideig végezzék a megfigyelést az állatok védelme érdekében)! Próbálják meg felismerni a fajokat, megkülönböztetni a mézelő méheket, a dongókat, a poszméheket és egyéb fajokat (eltérő formájuk, színük és méretük alapján)! Az eredményeket a gyerekek jegyezzék fel! Számolják meg, hányféle rovar dolgozik a kiválasztott területen!

A tanulók figyeljék meg, hogy milyen növényfajokat látogatnak leginkább a méhek! Eltérnek-e ezek a növények illatukban vagy színükben a többi, kevéssé látogatott virágtól? Számít-e vajon a rovaroknak a virág színe és illata? Figyeljék meg azt is a diákok, hogy a méhek virágporgyűjtő tasakja a hátsó combjukon üres-e, vagy tele van különféle színű virágporral! Próbáljátok magnóra venni a különböző méhfajok hangját! Az eredményeket beszéljétek meg közösen!

2. feladat: Hogyan élnek a méhek?

1 2

Az osztályteremben ismertesd a bevezető szövegét! (Esetleg fénymásolva ki is lehet osztani a csoportoknak.) Kérd meg a tanulókat, hogy a szövegben található információkat egészítsék ki az általuk ismert tényekkel, megfigyeléseikkel! Szervezzetek beszélgetést a következő témákról: • • • • •

Hol és mikor találkozhatunk a legtöbb beporzó rovarral? Találkoztak-e már a tanulók vadméhek fészkével padláson, a földön, épületekben stb.? Hogy néznek ki a vadméhek? Miért veszélyesek? Mik a méhek természetes ellenségei? (Darázsfajok, madarak, emlősök, a nagyobb állatok, amelyek kárt tudnak tenni a méhek fészkében.) Hogy néz ki egy kaptár? Hogyan viselkednek a méhek, amikor megérkeznek a kaptárba? Mit tesznek a bejáratnál lévő őrök, amikor új belépő érkezik a kifutóra?

A méhek útjai

121

3

Mezőgazdaság

• • • •

3

A méhek híres táncukkal jelzik, merre találhatnak a többiek táplálékot, és az milyen minőségű. Mi jellemzi ezt a táncot, hogyan történik pontosan az információátadás? Hogyan készítik a méhek a mézet? Mit készítenek még a méhek? (Használd a „Méhproduktumok” című példát!) Hogyan gyűjtik össze a mézet a méhészek?

Eredményesebb a beszélgetés, ha a csoportoknak előre kiadjuk a megfigyelési, kutatási szempontokat, és az órán csak összesítjük a tapasztalatokat. Készíthetnek plakátokat is a vizsgálataikról, így színesebb lesz a beszámoló.

3. feladat: Méhhangok Előkészületek: „A dongó” hangfelvételének előkészítése; a méhek hangjának tanulók által készített felvétele

1 2

Kérd meg a tanulókat, hogy üljenek le és figyeljenek a felvételekre, amelyeket hallani fognak! Játszd le az általuk felvett hangokat, s közvetlenül utána „A dongó” című kompozíciót! Milyen gyorsan jönnek rá a tanulók, hogy melyik az eredeti s melyik a zenei alkotás? Hasonlítsátok össze a két felvételt! • Melyiken milyen hangok hallhatók? • Mi a szerepe a méhek különböző hanghatásainak? • Hogyan érzékelik egymás hangját?

4. feladat: Méhlakás Előkészületek: méhviasz, milliméterpapír, íróeszköz

1

Figyeljétek meg együtt a méhviasz felépítését!

2

Rajzoljatok egy azonos nagyságú (10 cm2) területet milliméterpapírra, és töltsétek ki körökkel, négyzetekkel! Figyeljétek meg, melyik alakzatból fér el több? Legyen a formák között kör, négyzet és szabályos hatszög!

• •

Számoljátok meg, hány sejt van egy négyzetdeciméteren! Figyeljétek meg a sejtek alakját! Miért hatszög, és nem más (pl. négyzet vagy kör) alakúak?

Miért építenek vajon a méhek hatszög alakú sejteket? (Összefügghet ez a maximális helykihasználással és az egyes hatszögletű sejtek könnyű hozzáférhetőségével.)

5. feladat: Gyertyakészítés Előkészületek: méhviasz, kanóc, olló, kés beszerzése

1

Az előzetesen beszerzett méhviaszból és kanócból készítsenek a diákok különböző gyertyákat!

6. feladat: Mézes készítmények Előkészületek: mézféleségek, édességek, tea előkészítése

122

1 2 3 4

Készítsetek teát és ízesítsétek különböző fajta mézekkel!

5

Mutass be egyéb mézből készült termékeket, és beszéljétek meg, hogy melyik mire való!

Állítsatok össze kóstolót mézes készítményekből! Beszéljetek arról is, hogy melyik készítményt mire lehet használni, és melyik miért egészséges! Hasonlítsátok össze a különböző természetes mézeket színük, ízük, illatuk és sűrűségük szempontjából! Miben különböznek ezek a „mesterséges” (gyógynövény) méztől? A propolisz alkoholos oldatából kenjenek fel a gyerekek pár cseppet papírra, néhány cseppet pedig üvegfelületre! Várják meg, amíg megszárad! Figyeljék meg, hogy száradás után milyen lesz a papír és milyen az üveg? Próbálják meg lemosni vízzel! Mi történik a propolisszal a kétféle felületen? Hasonlítsák össze!

A méhek útjai


3

Mezőgazdaság

A méhek életének behatóbb tanulmányozása: ivadékgondozás, hőszabályozás, építkezés, érzékszerveik, stb. A mérgező mézek Múmiaméz Érdekes mézek a világ minden részéből Természetes ellenségek

Példa: TISZTASÁG A KAPTÁRBAN A méhek nagycsaládja kb. 50 000 egyedből áll, amelyek együtt élnek — jóval szorosabb kötelékben, mint bármelyik emberi család. Ez a nagycsalád képes állandó rendet tartani, a páratartalmat és a hőfokot szabályozni, megakadályozni a levegő szennyeződését, kidobni a szemetet és az elpusztult társak tetemét, és ami még ezeknél is fontosabb: nem engedik meg a paraziták és a betegségeket okozó mikrobák elszaporodását, mert ezek nemcsak a méheket, de az általuk gyűjtött tápanyag-készleteket is megtámadnák. A kaptárban a méz tartalék élelmiszernek számít arra az időre, amikor nincs virágpor és nektár a szabadban. A méz tehát tápláléka is a méheknek: egy átlagos kolónia 7-45 kg tartalékot tart állandóan a kaptárban. A tél átvészeléséhez egy méhcsaládnak legalább 27 kg mézre van szüksége. A fő fehérjeforrás azonban a virágpor, amelyből kevesebbet, maximum 7 kg-ot raktároznak. A méz és a virágpor a sejtekben felnevelt fiatal méhgeneráció egyetlen tápláléka. A méz, amely jobbára cukorból és virágporból áll, de fehérjéket és zsírokat is tartalmaz, más élőlények számára is vonzó tápanyag. Ezért elsődleges fontosságú a kolónia szempontjából, hogy meg tudják magukat védeni a parazitákkal szemben. A méhek által kiválasztott méreg általában elég erős, hiszen az állati betolakodókkal szembeni védelemre szolgál. A védelem másik eszköze a méhek fullánkja. Még télen is, amikor a méhek a hideg miatt nem tudnak repülni, ki tudják ereszteni a fullánkjukat. Sorokba rendeződve, kieresztett fullánkjukkal, mint a sündisznó a tüskéivel, visszavonulásra tudják kényszeríteni az éhes betolakodókat. Megfigyelhető, hogy ha idegen tárgy kerül a kaptárba, a méhek többsége minden addigi foglalatosságát abbahagyja, hiszen a számukra a kaptár tisztán tartása a legfontosabb feladat. Ha a tárgy túl nehéz, megpróbálják a földön odébb húzni legalább néhány méterrel. A kaptár életében a másik fontos közös munka a kórokozók elleni küzdelem. A méhek a fenyő- és nyírfákról mézgát, gyantát gyűjtenek, amelyet a méhészek propoliszként ismernek. Ez az anyag terpéneket tartalmaz, amelyek antibakteriális hatásúak: megölik illetve fejlődésükben gátolják a baktériumokat. A méhek ezzel töltik ki az egyenetlen felületeket a kaptárban, amelyek baktériumok, penészgombák és apróbb rovarok számára szolgálhatnának búvóhelyül. Ettől kényelmesebb is lesz a lakóhelyük. A dolgozók élete nyáron alig 6 hétig tart. A munkaszezonban naponta akár ezer méh is elpusztulhat. Ennek ellenére a bejárat közelében a földön sohasem találunk egy-két méhtetemnél többet. Ennek az az oka, hogy a méhek leggyakrabban munka közben pusztulnak el, mert nem kímélik az erejüket, az utolsó leheletükig dolgoznak. Laboratóriumi vizsgálatok során kiderült, hogy az idősebb méheket különféle betegségek támadják meg, s ezek között fertőzőek is vannak. Ha egy méh a kaptárban pusztul el, úgy kezelik, mint minden idegen anyagot: gyorsan kilökik a kaptárból, s az utolsó „takarító” távolabb szállítja a kaptár bejáratától. A méhek nem tisztaságot akarnak tartani a kaptár körül, csak egyszerűen eltávolítják az életüket veszélyeztető dolgokat.

A méhek útjai

123


Méhproduktumok Viasz: nagy szénatomszámú, egyértékű alkoholok és nagy szénatomszámú karbonsavak észtereiből áll. Alacsony olvadáspontú, szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú anyag. Elterjedt a növény- és az állatvilágban. Védő, víztől óvó szerepe közismert. Felhasználja a kozmetikai- és a faipar is. A méhek és a poszméhek dolgozóinak viaszmirigye termeli. Ebből az anyagból készülnek a kaptár sejtjei. Évszázadokon keresztül, egészen a XX. század második feléig a méhviaszból gyertyát készítettek — ezzel világítani a legnagyobb luxusnak számított. Ma is készítenek méhviaszgyertyát, ezenkívül a fából készült bútorok és a padló ápolására használják. Fontos szerepet játszik a műemlékvédelemben is.

Méz: a méztermelő méhek tápláléka illetve tartalék tápanyaga. A virágok nektárjából valamint mézharmatból készítik a méhek úgynevezett mézgyomrukban, és a lépben (viaszsejtekben) raktározzák. A méz szőlő- és gyümölcscukor 70-80%-os oldata, amelyben fehérjék (enzimek), keményítő, szerves savak (alma-, cser- és sóskasav), vitaminok, illat-, aroma-, és ízanyagok is találhatók. A későbbi érés során más biológiai hatóanyagok is kerülnek még bele. Az érett mézben is felismerhetők a virágporszemek (10 gramm százezer darabot is tartalmaz). A mézharmatból készült mézben moszat- és gombasejtek, spórák, rovarlárva-darabok és porszemek is találhatók. A méz minősége attól függ, hogy milyen minőségű volt a nektár. Nemcsak a virágpor, hanem a méhek által megivott víz minősége is hatással van rá. A méz vizsgálatakor a benne lévő virágporszemeket nézik meg mikroszkóp segítségével. A gyógynövény-mézek ezzel szemben emberi beavatkozással készülnek: egyes méhcsaládokat összegyűjtött gyógynövényekkel vagy ezekből készített sziruppal táplálnak. Ahhoz, hogy a méz megőrizze ízét, zamatát, értékes alkotóelemeit, nem tanácsos felmelegíteni, hiszen hő hatására a benne levő vitaminok nagy része elbomlik. A mézet mint édesítőszert és ízanyagot használjuk. Napjainkban azonban a gyógynövény-szaküzletekben sok méz-alapú készítmény kapható, s ezeket érdemes alkalmazni egészségünk megőrzése érdekében.

Propolisz: mézgából, gyantából készült massza, amely általában barnás-zöldes színű. A méhek főként fenyőrügyekről gyűjtik. A ragacsos anyagot a kaptár sérüléseinek foltozásához használják. Alkoholban oldódik. A propoliszt természetes antibiotikumként használják, valamint (rugalmasságának és vízhatlanságának köszönhetően) sebfelületek, bőrrendellenességek, csípések és égési sérülések kezelésére alkalmazzák. Nem ajánlott olyan személyek számára, akik allergiásak a méhtermékekre.

Virágpor: sokszínű galacsinok formájában látható — ezeket a méhek formázzák a mellső lábaikkal. A méhészek a galacsinokat a kaptárból gyűjtik össze. A színük attól függ, hogy milyen növényekről gyűjtötték össze őket. Magas a vitamin- (B-vitamin), szénhidrát- és fehérje-tartalma, azonban emberi fogyasztásra való alkalmasságát egyes orvosok vitatják. Csökkenti az allergiás reakciókat, növeli a teljesítőképességet. Méhpempő: a dolgozó méhek mirigyei termelik. Magas tápértékű, tejszerű nedv, amely vitaminokat és hormonokat is tartalmaz. A dolgozó lárvák az első 3-4 napon át méhpempőn élnek, míg a királynőt az egész lárvastádium és a peterakás ideje alatt is ezzel táplálják. Orvosi felhasználása vitatott, de a kínai gyógyászatban ősidők óta használják — állítólag növeli az ellenálló-képességet.

124

A méhek útjai

Honnan kapjuk a mézet?

ÉVSZAK tavasz

MÉZELŐ LÁGYSZÁRÚAK

MÉZELŐ FÁK, CSERJÉK

sáfrány (Crocus sp.)

juharok (Acer sp.)

gyermekláncfű (Taraxum officinalis)

vadgesztenye (Aesculus sp.)

repce (Brassica napus)

fűz (Salix sp.)

káposztafélék (Brassica sp.)

alma (Malus sp.)

hangák (Erica sp.)

szilva (Prunus sp.)


A MÉZ TULAJDONSÁGAI

repce: savanykás ízű

barackok, meggy, cseresznye, mandula akác (Robinia sp.) nyár

erdei füzike (Chamaenerion angustifólium)

szelídgesztenye (Castanea sativa)

aszat (Cirsium arvense)

fagyalfélék (Ligustrum sp.)

spárga (Asparagus officinalis)

hársak (Tilia sp.)

akác: illatos, világos

hárs: aromás, illatos

fátyolvirág (Gypsophila paniculata) napraforgó (Helianthus sp.)

napraforgó: aranysárga

zsálya (Salvia sp.) herefélék: ízletes

herefélék (Trifólium sp.) ősz

csarab (Calluna vulgaris)

borostyán (Hedera helix)

csarab: drága

vadrepce (Sinapis arvensis)

vadszőlő (Parthenocissus sp)

sáfrány: mézéből készül a mézsör

sáfrányok (Crocus sp.)

A méhek útjai

125

1 Erdészet

Nem élhetünk növények nélkül Szerzők: Kliment Mindjov, Szászné Heszlényi Judit


Módszerek

A víz és a szél eróziós munkája komolyan veszélyezteti a talaj minőségét, és rongálja a termékeny földet. 2 tanítási óra. Bármikor. Osztályteremben, szabadtéren egy fa alatt. Tábla, anyagok a plakátkészítéshez, csomagolópapír, filctollak, videofilm. Biológia (ökológia), földrajz, osztályfőnöki óra. • Megvitatni a növények jelentőségét az ember és a környezet szempontjából; • ráébreszteni a diákokat a növények létfontosságú szerepére az erózió elleni harcban. Előadás, vita, kreatív munka.

Bevezetés A talaj egyrészt környezeti elem, másrészt folyton megújuló természeti erőforrás. Hatással vannak rá a klimatikus tényezők, a rajta és a benne élő növények és állatok. Sajnos azonban az emberi tevékenység is hat a talajra: a mezőgazdaság, az ipar és a kommunális szennyezés mind nagy terhet jelent. Ez azért baj, mert a talaj szabályozza az építő és romboló folyamatokat, s egyensúlyban tartja őket, amíg az ember be nem avatkozik. A talajt természetes erők is pusztítják. A lefolyó víz a hegyoldalakon lemossa a talajt: ez az erózió. A szél pusztító hatását deflációnak nevezzük. Ezek az erők akkor hatnak igazán, ha a fák, a bokrok és a fűfélék eltűnnek, a talaj védtelen marad. Az erózió és a defláció természetesen elsősorban a talaj legfelső, termékeny rétegét érinti.

126


1 Erdészet

Az erózió közvetett módon hat az élelmiszeriparra is. A búza termésátlaga a 20. században egészen 1987/88-ig folyamatosan növekedett, azóta viszont csökkenő tendenciát mutat. Ez a tény különösen riasztó, ha figyelembe vesszük, hogy a Föld összlakossága évente 90-100 millió fővel nő. A mezőgazdasági termelés rombolja a talajszerkezetet, savasítja a talaj kémhatását. Az erózió hatására a Föld összes megművelhető földterülete évente kb. 0,5 %-kal csökken. Ez a folyamat a fejlett és a fejlődő országokra is kihat. Az eróziós folyamat Európának leginkább a déli részén és a mediterrán területeken hat. A termőtalaj eróziója és az árvizek következtében keletkező összes gazdasági veszteség az Európai Unión belül 280 millió euró. Az erodált régiókban a termőtalaj visszaállításának összes költsége a számítások szerint 15-20 év alatt 3 milliárd eurót tesz ki.

A foglalkozás menete 1. feladat: Mit kapunk a fáktól? Előkészületek: csomagolópapír (3 ív), filctollak.

1 2 3 4

Alakítsatok ki az osztályban 3 csoportot! Minden csoportnak ossz ki egy csomagolópapírt és filctollakat! Rajzolj egy hatalmas gyökeres fát a táblára! A csoportok feladatai: • • •

Mit kapunk a fáktól? (Válaszok: gyümölcsöt, diót, mézet, orvosságokat…) Mire használjuk a fákat? (Például: fűtés, építőanyag, szerszámnyél, néhány népnél kulturális és vallási ünnepek, állatok lakóhelye stb.) Miért hasznosak még a fák? (Pihenhetünk az árnyékukban, leveleik ősszel a talajba kerülve humuszt alkotnak stb.)

2. feladat: Mi is olyan jók vagyunk a fákhoz, mint ők hozzánk? Előkészületek: anyagok a plakátkészítéshez.

1 2

Alakítsatok ki 5 csoportot! Minden csapat kapjon plakátkészítéshez szükséges anyagokat! A plakátok témái: • • • • •

A növekvő széndioxid-koncentráció előnyös hatásai (fotoszintézis) és hátrányai (üvegházhatás) Növényekkel az elsivatagosodás ellen A növények gyökerei az árvizek ellen A növények szerepe a klíma alakulásában (hőmérséklet, pára, napsugárzás, szél) Vigyázz a növényekre!


Mondj el egy valamilyen fáról szóló mesét! Énekeljetek olyan népdalokat, amelyben fák szerepelnek! Keress fákat ábrázoló népi motívumokat! Keress olyan irodalmi műveket, amelyek fákról, növényekről szólnak! Hirdess versenyt olyan plakátok rajzolására, amelyek a zöld növények szerepét mutatják be! A legjobb munkákat állítsátok ki! Kérd meg a diákokat, hogy gyűjtsenek információkat a világban zajló elsivatagosodásról! Kiindulási pontnak használhatják a CD-n található adatokat! További információt találhatsz az irodalomjegyzék megfelelő könyveiben.


127

1 Erdészet

Példa: MEGHÖKKENTŐ ADATOK Az Egyesült Államok évente hektáronként 8 tonna termőtalajt veszít. Afrikában a szél évente mintegy 400 millió tonna talajt fúj szét. A súlyos esők tovább növelik az eróziós folyamatot. A kínai Sárga-folyó évente kb. 1600 millió tonna talajt szállít el, míg az Amazonas „csak” 360 tonnányit. A trópusi erdők ellenőrizetlen irtása miatt az Amazonas hatalmas területein minden évben fél centiméternyi talaj tűnik el. Az utóbbi 20 év során elvesztett talaj kialakulása sok ezer évet vett igénybe. A nagy hegyekből óriási mennyiségű termőtalajt mosnak le a heves esők és viharok. Ilyen területek az Andok Dél-Amerikában, a Himalája déli lejtői és a masszívumok Indonéziában és Malajziában. Nepál és India hegyvidékes területei évente kb. 1 cm talajt vesztenek. Elsivatagosodás. A sivatagokban az ember nemigen várhatja, hogy növényeket vagy esőt lásson. A sivatagok ott tudnak terjeszkedni, ahol kevés eső esik, és a termőföldek fokozatosan vesztik el vegetációjukat (fákat, bokrokat, füvet). Ez a termőtalaj felső rétegét kiteszi az időjárás viszontagságainak, s a kimerült talaj homokká válik. Az elsivatagosodással emberek milliói veszítik el megélhetésüket és kényszerülnek nomád életmódra. Sok állat is elhagyja a sivatagos területeket. Minden évben mintegy 60 ezer négyzetkilométer művelhető föld válik sivataggá. Másik 200 ezer négyzetkilométer megművelt föld és legelő súlyosan károsodik és kimerül. Nagy a veszélye annak, hogy ezek a területek a közeljövőben elsivatagosodnak. A világ sivatagai. A Föld felszínének egyharmad része sivatag vagy félsivatag. Mintegy 700 millió ember él ezeken a helyeken. Egytized részük (70 millió ember) olyan régiókban él, amelyek az erózió miatt csak nemrég váltak sivataggá. Szakértők kiszámolták, hogy évi 3-4 milliárd dollár beruházással lehetne megállítani ezt a folyamatot. Afrika. A helyzet a Szaharától délre a legsúlyosabb, ahol egy év alatt sok kilométerrel nő a sivatag. Az elsivatagosodás megfigyelhető Kelet- és Dél-Afrikában is. Ennek oka a népesség gyors növekedése és a mezőgazdasági tevékenység terjedése. Ázsia. A kontinens 40 %-át érinti az erózió és az elsivatagosodás. A fő ok itt is a népességnövekedés és a talaj kizsákmányolása. Észak-Amerika. Az intenzív földművelés és szarvasmarha-tenyésztés vezetett az erózió és terméketlenség növekedéséhez. 1988 óta az Egyesült Államok, a legnagyobb búzatermelő kevesebb búzát termel, mint amennyit a fogyasztás mértéke követelne. Dél-Amerika. A népesség gyors növekedése és az egyenlőtlen mezőgazdasági fejlődés elsivatagosodáshoz és talajerózióhoz vezetett, különösen a kontinens déli és nyugati részein.

128


1 Turizmus

A falusi turizmus Szerzők: Anna Schindler, Kéri András


A falusi turizmus mint a turizmus egy formájának bemutatása. Egész napos kirándulás, eredmények feldolgozása (1 óra). Tavasz, ősz. Egy kiválasztott falu. Jegyzetfüzet, toll, térkép, karton, filcek. Földrajz, biológia, társadalomismeret. A falusi turizmus népszerűsítése. Kirándulás, kiselőadás, megbeszélés.

Bevezetés A falusi turizmus gyűjtőfogalom: elnevezésén a szakemberek is sokat vitatkoznak, használják még az ökoturizmus vagy az agroturizmus elnevezéseket is. Legfőbb ismérve, hogy falusias környezetben történik, falvakban, kisvárosok kertes övezetében, városszéli, de falusi jellegű lakóházakban vagy vendéglátásra alkalmas tanyákon. Nem sorolható ide a kiemelt üdülőkörzetekben, gyógyfürdők közelében épített nyaralókat szálláshelyül használó turizmus. Ezt a szolgáltatást a falusi házak tulajdonosai nyújtják a pihenni vágyóknak. Aktív pihenést biztosít, s közben a helyi lakosság szokásait is meg lehet ismerni. A falusi turizmus (az ökoturizmust is beleértve) legfőbb vonzereje a természet közelsége. A városi ember egy számára teljesen új környezetben töltheti el pihenésre szánt idejét, s egy időre menedéket nyerhet a civilizáció káros hatásai ellen. Vonzereje még az időbeosztás kötetlensége és a vendéglátókkal való személyes kapcsolat is.

A falusi turizmus

129

1 Turizmus

Nem elhanyagolható szempont, hogy a lakosság helyben maradása minden ország érdeke, és az Európai Unió regionális és agrárpolitikájának egyik sarokköve. Ezért ösztönözni kell az olyan tevékenységeket, amelyek munkahelyeket és így jövedelemforrást teremtenek. A falusi turizmus segít megőrizni a települések hagyományos építészeti emlékeit, helyi sajátosságait is. A falusi turizmus a tömegturizmusnál kevésbé terheli a környezetet, mivel nem csupán egy-két kiemelt látnivalóra koncentrál. Magyarországon a falusi turizmus hosszú múltra tekinthet vissza. Az 1930-as évek második felétől európai összehasonlításban is jó minőségű, széleskörű falusi vendéglátás alakult ki. A II. világháború után elsorvadt turisztikai ág a rendszerváltás után éledt újra. 1994-ben alakult meg a Falusi Turizmus Országos Szövetsége. A fejlődés ellenére a falusi turizmus még mindig csekély arányban részesedik a teljes idegenforgalomból (a vendégek és vendégéjszakák számának 2,1%-át teszi ki a falusi turizmus). A jövőben a belföldi és a külföldi vendégek nagyobb hányadát kellene meggyőzni a turizmus ezen formának előnyeiről.

A foglalkozás menete Milyen adottságok szolgálják a falusi turizmust? Előkészület: Mérd fel, hogy a lakóhelyed közelében hol van olyan település, ahol nagyobb számú falusi turizmushoz tartozó szálláshely van! Információt, segítséget kaphatsz a Falusi Turizmus Országos Szövetségétől. Szervezz kirándulást az osztállyal, amelynek során a tanulók felmérik a falusi turizmust segítő és hátráltató tényezőket! Az tanulókat előzetesen oszd 5-6 fős csoportokra! A diákok keressenek az iskolai és a körzeti könyvtárban adatokat a vizsgálandó település földrajzáról, népességéről, történelméről, néprajzáról! Lépj kapcsolatba a település önkormányzatával, beszélj nekik a látogatásotokról, és kérd a segítségüket! Szerezd be a település részletes térképét!

1. feladat: Nézzetek körül! Utazzatok el a tanulókkal a kiválasztott faluba! A korábban megalakult csapatok osszák fel egymást közt a települést, és jegyezzék fel az általuk bejárt területen a következőket: • jelöljék be a térképen a szálláshelyeket; • jelöljék azokat a helyeket, ahol valamilyen népi, hagyományos mesterséget űznek; • jelöljék a boltokat és a vendéglátóipari egységeket, a valamilyen szolgátatást nyújtó portákat; • jelöljék a térképen, hogy hol milyen az útburkolat; • írják le a házak állapotát, hozzávetőleges korukat; • van-e múzeum vagy helytörténeti kiállítás a faluban?

2. feladat: Kérdezősködjetek! A csapatokon belül alakuljon ki munkamegosztás, minden részfeladatnak legyen felelőse! A csapatok feladata még interjút készíteni egy szállásadóval és egy régi mesterséget folytató emberrel, valamint egy járókelővel és az önkormányzat képviselőjével. Tegyétek fel a következő kérdéseket: • Szállásadó: Mióta vesz részt a falusi turizmusban? Hány vendéget tud egyszerre fogadni? Milyen szolgáltatásokat vehetnek igénybe a nála megszállók? Melyik időszakban van a legtöbb vendég? Honnan jönnek a turisták? Átlagosan hány éjszakát töltenek itt? Hányan segítenek a munkájában?

130

A falusi turizmus

•

• •

1 Turizmus

Iparos: Kitől tanulta, mióta műveli ezt a mesterséget? Ez a főfoglalkozása vagy csak keresetkiegészítésként űzi? Termékeit főleg külföldiek vagy főként magyarok vásárolják? Tarte bemutatót turisták számára? Vezet-e foglalkozásokat? Járókelő: Változott-e a közműellátottság az utóbbi évtizedben? Mit gondol, kapcsolatban van-e ez a növekvő falusi turizmussal? Ő maga milyen kapcsolatban van a falusi turizmussal? Önkormányzat: Mivel próbálják fellendíteni a falusi turizmust? Milyen anyagi forrásokat tudnak ehhez mozgósítani? Milyen kulturális rendezvényekkel csalogatják ide a turistákat? Hogyan alakult a falu népessége az utóbbi években?

3. feladat: Elemezzétek! A falu egy megfelelő helyén üljetek le a tanulókkal, a csoportok számoljanak be az elvégzett munkáról, és értékeljék a falu adottságait a falusi turizmus szempontjából! Írjátok fel két oszlopba a kedvező és a kedvezőtlen adottságokat (kedvezőtlen adottságok például: galvanizáló üzem, rossz minőségű útburkolat; kedvező adottságok: egységes falukép, szüreti mulatságok, horgásztó)! Vitassátok meg a kulturális rendezvények szerepét, vonzó hatását a tapasztaltak és a forrásanyagban található szöveg elemzése alapján!

4. feladat: Összegezzetek! Visszatérve az iskolába, tantermi órán készítsetek térképet és tablót a tapasztaltak felhasználásával!

5. feladat: Hasonlítsátok össze a tömeges és falusi turizmust!


Sajtófigyelés, prospektusok gyűjtése a falusi turizmusról. Egy osztálytárs élménybeszámolója, aki már nyaralt falun. A tanulók vegyék rá szüleiket, hogy a szünidő egy részét a család falusi turizmussal töltse el! Használd fel a CD-ROM „Turizmus” című fejezetét! Más leckék: Turistainvázió További információt találhatsz az irodalomjegyzék megfelelő könyveiben. Olvasd el a CD-ROM-on található „Turistainvázió” című leckét!

Példa: A RENDEZVÉNYEK SZEREPE A DÖRÖGDI MEDENCE PÉLDÁJÁN A Dörögdi-medence, ez az öt települést magában foglaló, a Déli-Bakony és a Balatonfelvidék között található kistáj kulturális rendezvényei révén vált a hazai turisztika egyik középpontjává. Olyan hátrányos helyzetű kistelepülésekről van szó, amelyek korábban csak a balatoni üdülőkörzet „háttértelepüléseiként” ismertünk. A „Kapolcsi Művészeti Napok”-ként megismert kulturális rendezvénysorozat tíz éve minden évben megújuló programjai, ez a két hétig tartó fesztivál tette ismertté ezeket a falvakat a turisták azámára. A fesztivál látogatottsága évről évre nő. Miután Kapolcson kívül a többi négy település is bekapcsolódott, az 1989-ben ideérkezett 4000 főről mára 70 000 főre duzzadt a fesztiválra ellátogató turisták száma. A rendezvénysorozat munkahelyeket teremt, s ezáltal többletjövedelmet jelent a helyi lakosságnak, és hatalmas közösségépítő ereje van.

A falusi turizmus

131

Klímaváltozás Az ózonréteg vékonyodása Savasodás Globális kihívások

Klímaváltozás Az üvegház foglyai vagyunk? 135

Az ózonréteg vékonyodása Nézz föl az égre! 138

Savasodás A te lakóhelyeden is jellemző a savasodás? Vizsgáld meg! 142 TOVÁBBI LECKÉK A CD-ROM-ON További tudnivalók a savasodásról

Példák és feladatok Hogyan védjük az ózonréteget? 141 Mennyire savas az eső? 145

1

Klímaváltozás

Az üvegház foglyai vagyunk? Szerzők: Kliment Mindjov, Kéri András

Problémafelvetés Időtartam Évszak Hely Szükséges anyagok Tantárgyak Célok Módszerek

Korunk egyik legsúlyosabb környezeti problémája az emberi tevékenységből származó üvegház-gázok koncentrációjának növekedése okozta globális felmelegedés. 2-3 óra, attól függően, hogy mindkét feladatot elvégzitek-e. Bármikor. Osztályterem, fizikai vagy kémiai labor. Papírlapok, csomagolópapír vagy tábla, a kísérlethez tanulópáronként 2 üveg, 2 hőmérő, jégkocka, celofán vagy polietilén fólia, 2 azonos teljesítményű lámpa, földrajzi atlasz. Földrajz, kémia, fizika, biológia. • Az emberi tevékenység hatásának bemutatása a Föld éghajlatára, • a Föld Naprendszerben elfoglalt kitüntetett helyzetének ismertetése. Előadás, ötletbörze, csoportmunka, kísérlet.

Bevezetés A Nap szabad szemmel is látható sugárzásának átlagosan 50%-a éri el a Föld felszínét. A felmelegedett földfelszín az emberi szem számára láthatatlan infravörös sugárzás, hő formájában sugározza vissza a világűr felé ezt az energiát. A légkör legalsó tartományában, a troposzférában lévő üvegházhatású gázoknak köszönhetően a kisugárzott energia csapdába esik és nem tudja elhagyni a légkört. Ezt üvegházhatásnak nevezzük. Ily módon, más égitestekkel ellentétben, a Föld légkörének hőmérséklete lehetővé teszi, hogy a víz folyékony állapotban maradjon meg bolygónkon. Ez elengedhetetlen az élet kialakulásához és fennmaradásához. Ha nem lenne üvegházhatás, a Föld átlaghőmérséklete több mint 30OC-al hidegebb volna.


135

1

Klímaváltozás

A múltban az üvegházhatású gázok mennyisége a természeti folyamatok hatására csak lassan változott. Az ipari forradalmat követően azonban növekvő mennyiségű CO2, CH4, Nitrogén-oxid illetve halogén tartalmú szénvegyület kerül naponta a légkörbe. Az üvegházgázok megnövekedett koncentrációja a csapdába esett napenergia növekedését eredményezi, amelynek következménye a Föld légkörének melegedése. Amennyiben az üvegházhatású gázok kibocsátása az utóbbi évtizedek ütemében folytatódik, az elkövetkező néhány évtizedben olyan mértékű éghajlatváltozással kell számolnunk, amilyen az emberiség történelmében még nem fordult elő. Az éghajlatváltozás hatással lesz az ökoszisztémákra is. Sok növény és állatfaj nem tud gyorsan alkalmazkodni a megváltozó körülményekhez, veszélyeztetetté válik vagy kipusztul. A Föld hőmérsékletének néhány fokos emelkedése is drasztikus változásokat fog előidézni a környezetben. A sarki jégsapkák és a gleccserek olvadása az óceánok vízszintjének emelkedését okozza, ami a jövő évszázadra akár egy méteres is lehet, s így víz borítja el az alacsonyan fekvő tengerparti területeket: a Föld népességének viszont jelentős része a partok mentén húzódó 50 km-es sávban él. Különösen veszélyeztettek a tengerparti mélyföldek (Hollandia) és alföldek (Bangladesh).

A foglalkozás menete 1. feladat (kísérlet): Az üvegházhatás modellezése Előkészület: A kísérlet egy dupla órát vesz igénybe. A tanulók hozzanak magukkal egy befőttesüveget és két alkoholos hőmérőt (ezeket az iskola szertárából is behozhatjuk)! Szükség lesz még celofánra vagy polietilén fóliára, zacskóra, illetve jégkockákra is.

1 2

Magyarázd el az üvegházhatás működését! Használd a CD-ROM „Klímaváltozás” című fejezetében található kiegészítő információkat! Világíts rá az üvegházhatású gázok szerepére! Hatásuk modellezéséhez végezzétek el a következő kísérletet: •

• • • •

3

Oszd két csoportra az osztályt, és tedd fel nekik a következő kérdéseket: •

•

4

136

A tanulók dolgozzanak párosával! Készítsenek egy Nap által megvilágított földmodellt, amelyben a kisugárzott hőt a légkör egy része elnyeli! Használjanak két üveget, két lámpát és fóliát! Helyezzenek egy-egy hőmérőt mindkét üvegbe! Az üvegek egyikét fedjék be fóliával! Ez fogja modellezni az üvegházhatású gázok megnövekedett koncentrációját a légkörben. Világítsák meg mindkét üveget egyforma fényerejű és teljesítményű lámpával azonos távolságról, 20-30 cm-ről! A lámpák jelképezik a Napot. 30 percen keresztül ötpercenként jegyezzék fel a hőmérséklet változását! Hasonlítsák össze és magyarázzák meg az eredményeket! Ismételjék meg a kísérletet úgy, hogy mindegyik üvegbe egyenlő számú jégkockát helyeznek! Beletehetnek néhány követ is, amivel szemléltetni tudják az óceánok vízszintemelkedését. Az eredményeket beszéljétek meg!

1. csoport: Mi történik a Földön, ha az üvegházhatás következményeként jelentkező globális felmelegedés folytatódik? (Jégsapkák olvadása, óceánok szintjének emelkedése, változások az életkörülményekben és az evolúció körülményeiben stb.) 2. csoport: Mit tehetnek az emberek, hogy csökkentsék a globális felmelegedés mértékét? (Ültessünk fákat, a szerves hulladékot égetés helyett komposztáljuk, használjunk kevesebb energiát, közlekedjünk gyalog vagy kerékpárral, használjunk minél gyakrabban tömegközlekedési eszközöket stb.)

A tanulók dolgozzanak párokban, írják le a lehetséges válaszokat! Beszéljétek meg a válaszokat az osztállyal! Írd fel a tanulók javaslatait a táblára vagy egy csomagolópapírra!


2. feladat: Milyen az éghajlat bolygószomszédainkon?

1

Klímaváltozás

Előkészület: Kérd meg a tanulókat, hogy az órára hozzanak magukkal egy középiskolai földrajzi atlaszt!

1 2

A foglalkozáson bontsd két csoportra az osztályt, és kérd meg őket, hogy tanulmányozzák a földrajzi atlaszuk hátsó lapjain az Univerzum és a Naprendszer szerkezetét! Határozzák meg a Föld helyét, és keressék meg legközelebbi bolygószomszédait!

3

Világítsátok meg a tanulóknak, hogy a barátságos földi éghajlat teszi lehetővé a víz folyékony állapotban való megmaradását, és ezzel az élet kialakulását és továbbfejlődését. Nem lenne jó, ha valamelyik bolygótestvérünk sorsára jutnánk. Értessük meg a tanulókkal, hogy különleges helyzetünk megőrzése közös felelősségünk.

Ezután az egyik csoport a Marsról, a másik a Vénuszról szóló részt olvassa el a „Bolygószomszédaink” című példából! Vitassátok meg, miért lett a két bolygó éghajlata eltérő, és miért különbözik a Földétől? Segítenek a következő kérdések: • Mi jellemzi az egyes bolygók Naptól való távolságát és légkörének összetételét? • Milyen mértékű az üvegházhatás? A légkör milyen tulajdonságainak köszönhető ez? • Mi ennek a következménye?


•

• • •

Kérd meg a gyerekeket, hogy gyűjtsenek az írott és elektronikus sajtóból olyan eseményekről szóló híreket, amelyek a globális felmelegedés következményei lehetnek (áradások, szökőárak, szélsőséges időjárási jelenségek)! Egy későbbi órán beszámolhatnak eredményeikről. A tanulók készítsenek térképet, amelyen feltüntetik a jégsapkák elolvadása miatti tengerszintemelkedés által veszélyeztetett területeket és nagyvárosokat! A statisztikai adatokat felhasználva becsüljék meg, hány millió embert érint ez hátrányosan! A térképeket ki lehet állítani az osztályban. A tanulók írják le ötleteiket, hogyan tudnák ők és családjuk csökkenteni az üvegház-gázok kibocsátását! Rendezzetek ötletbörzét! További információt találhatsz az irodalomjegyzék megfelelő könyveiben. Olvasd el a „Tegyük zöldebbé az ipart” és a „Szabadtéri és a szobai levegő minősége” című leckéket!

Példa: BOLYGÓSZOMSZÉDAINK A Föld a Naprendszer harmadik bolygója. Legközelebbi bolygószomszédai a Vénusz és a Mars. Mindhárman azonos típusú bolygók, azaz kisebb tömegűek, de nagyobb sűrűségűek, szilárd felszínük és légkörük van. A Vénusz a Földnél közelebb kering a Naphoz, átlagosan 108 millió kilométerre központi csillagunktól. Légkörének fő alkotórésze (96%-a) a CO2. A kénsavcseppekből álló felhőzet a napsugárzásnak csak a 2%-át engedi a felszínig, azonban az üvegházhatás olyan hatékonyan ejti csapdába az infravörös sugarakat, hogy a felszíni hőmérséklet 480oC körül van. Sok csillagász szerint régebben volt víz a Vénusz felszínén, de a Nap növekvő fényereje miatt az óceánok fokozatos párolgása megnövelte a légkörben a víz mennyiségét, ami fokozódó üvegházhatáshoz vezetett. A magas hőmérséklet hatására az óceánok elpárologtak, és a légkör felső rétegeiben a napfény a vízgőzt hidrogénre és oxigénre bontotta. Ezzel a bolygó felszínéről eltűnt a folyékony víz. A Mars Földünknél távolabb fekszik a Naptól, átlagosan mintegy 228 millió kilométerre kering tőle. Ritka légkörének legnagyobb része (95%-a) CO2, vízgőz csak igen csekély mennyiségben (0,03%) fordul elő benne. A ritka légkör miatt az üvegházhatás csekély, ezzel magyarázható a -40oC felszíni átlaghőmérséklet és a nagy különbség az egyenlítői (27CO) és a sarki (-135CO) középhőmérséklet között. A Mars felszínén jelenleg nincs cseppfolyós víz, de több bizonyíték utal arra, hogy a múltban volt folyékony halmazállapotú víz a bolygón. Találhatók ugyanis kiszáradt folyómedrekhez hasonló képződmények, valamint hordalékkúpok is bolygótestvérünk felszínén.


137

1

Az ózonréteg vékonyodása

Nézz föl az égre! Szerzők: Kliment Mindjov, Schróth Ágnes

Problémafelvetés

A következő 10-15 évben az ózonréteg kritikusan elvékonyodhat. Ezért életbevágóan fontos lesz, hogy megvédjük egészségünket a káros ultraibolya-sugárzástól. A nagyvárosokban ugyanakkor nagymennyiségű ózon keletkezik a talaj közelében.

Időtartam

Két-három tanítási óra.

Évszak

Bármikor elvégezhető.

Hely Szükséges anyagok Tantárgyak Célok Módszerek

Osztályterem. Videó-lejátszó, a témához kapcsolódó videofilm, plakát készítéséhez szükséges eszközök. Kémia, fizika, biológia. • Bemutatni az ózonréteg csökkenésének problémáját és annak módjait, • hogy hogyan védhetjük meg magunkat. Beszélgetés, vita, ötletbörze, plakátkészítés, „vásárlás”.

Bevezetés A magaslégköri ózonkoncentráció a Föld felszíne felett 20 és 40 km között a legnagyobb. Az itt kialakuló mintegy 10-25 km vastagságú ózonréteg neve az „ózonpajzs”. Állandó környezeti feltételek mellett az ózonmolekulák keletkezése és elbomlása egyensúlyban van, és ez biztosítja az ózonréteg állandóságát. Legfontosabb szerepe az, hogy megvédi a növényeket, az állatokat és az embereket az ultraibolya (UV) sugárzástól. 1985-ben a kutatók felfedezték, hogy az ózonréteg vékonyodni kezdett. Ez különösen az Antarktisz felett volt nyilvánvaló, ahol egy ún. „ózonlyuk” is keletkezett. Az ózonréteg elvékonyodása az UV-sugárzás veszélyes

138


megnövekedéséhez vezetett. A középső szélességi zónában, Európa felett az ózon mennyisége körülbelül 6-7 %-kal csökkent. Földfelszíni és műholdas megfigyelések is kimutatták az ózon csökkenését az északi félteke fölött.

1


Az ózonréteg vékonyodását az ózonkárosító vegyületek („Ozone Depleting Substances” — nemzetközi rövidítése ODS) okozzák. Ezek különböző emberi tevékenységek során szabadulnak fel. Az ODS vegyületek (freonok, halonok) általában teljesen veszélytelenek a Föld felszínén. Ugyanakkor ha kiszabadulnak az atmoszférába, az ODS vegyületek felszaporodnak, és az ózonréteggel érintkezve elkezdik azt lebontani. Az ODS vegyületek egyetlen molekulája ózonmolekulák ezreit bontja le. Ez a folyamat lassú, de az ózonpajzs lebontását eredményezi. A világ közösségének sürgős, példa nélküli intézkedéseket kellett hoznia az ózonréteg helyreállítása érdekében. Kutatók, üzletemberek, közösségi szervezetek és hírközlő szervezetek képviselői ültek össze, hogy megkezdjék a tárgyalásokat. Nemzetközi egyezmények szabályozzák az ózonréteget károsító vegyületek alkalmazását. Ezeknek köszönhetően a légkörben az ózonbontó klórvegyületek mennyiségének növekedése megállt. Becslések szerint 2050-re az ózon koncentrációja eléri az 1979-es szintet. A nagyvárosi közlekedés és a kedvezőtlen időjárási viszonyok hatására keletkező szmog egyik alkotóeleme a talajközeli ózon. Koncentrációja a nyári hónapokban a legnagyobb. Ez az ózon károsítja a növények, az állatok és az ember egészségét.

A foglalkozás menetete 1. feladat: Ötletbörze Minden tanuló három perc alatt írja össze, mit tud az ózonról! Ezután írjátok fel a táblára a tanulók által említett kulcsszavakat, alapvető kifejezéseket!

2. feladat: Beszélgetés

1

Az alábbi kulcsszavakat, kifejezéseket járjátok körül közös beszélgetés keretében:

2

Hangold rá az osztályt a beszélgetésre a következő kérdésekkel:

3

A beszélgetést úgy is szervezheted, hogy három csoportra osztod a gyerekeket, és a tanulók a „Hogyan védjük az ózonréteget?” című példában leírtak alapján felkészülnek az egyes témakörökre.

• • • •

• •

ózonpajzs, „ózonlyuk”; freonok, halonok, metil-bromid; nemzetközi egyezmények; UV-sugárzás és hatásai.

Élvezed, ha hosszabb időt töltesz a napon? Az évnek melyik szakasza a legjobb erre? Használsz bármilyen krémet, hogy megvédd a testedet? Miért?


139

1


3. feladat: Illatszer- és napszemüvegbolt Előkészületek: Kérd meg a tanulókat, hogy hozzák be napszemüvegüket és pumpás dezodorukat a foglalkozásra! Te is hozz magaddal néhány napszemüveget, légfrissítőt és dezodort!

1

Rendezzetek be „illatszerboltot”, ahol dezodorokat, légfrissítőket és napszemüveget lehet „vásárolni”! A tanulók járjanak körbe és jegyezzék fel, melyik terméket vásárolnák meg, és melyiket nem! A megbeszélés során térjetek ki a termékeken látható jelzésekre (UV-szűrő, nem károsítja az ózont stb.)! • Viseljünk napszemüveget, hogy megvédjük szemünket a veszélyes UV-sugárzástól! Megéri drágább napszemüveget vásárolni, amely bizonyítottan UV-szűrő, mint pénzt kidobni és feláldozni egészségünket egy dekoratív, bizonytalan minőségű napszemüvegért, amit az utcán árulnak. • A felhasználó viselkedése nagyon fontos. Csak olyan terméket válassz, amin „ózonbarát” vagy „CFC-mentes” címke található, ami azt jelzi, hogy az áru nem tartalmaz az ózonrétegre veszélyes vegyületeket.

4. feladat: Plakátkészítés A tanulók készítsenek plakátot az ózonpajzs megvédéséről!

5. feladat: Filmnézés Keressétek ki a táblázatban a témához kapcsolódó videofilmet, és szervezzetek róla vitát!


140

Biztasd a diákokat arra, hogy vitassák meg az ózonréteg károsodását a családjukkal! Kérd meg őket, hogy készítsenek listát azokról az otthoni termékekről és eszközökről, amelyek ODS-t tartalmazhatnak! A magasabb osztályba járó tanulók nézzenek utána az egyes vegyületek képletének és a lejátszódó kémiai reakcióknak! Nézd meg a CD-ROM „Az ózonréteg vékonyodása” című fejezetét! További információt találhatsz az irodalomjegyzék megfelelő könyveiben. Olvasd el a „Megoldandó problémák: fenntartható fejlődés” és a „Hulladékégetés a legjobb megoldás” című leckéket!


Hogyan védjük az ózonréteget? Az ózonkárosító vegyületek (ODS) •

• • •

Az ózonréteg vékonyodása Példák és feladatok

Freonok: klór—fluor—szénhidrogének (CFC). Amennyiben a szénatomhoz hidrogénatom is kapcsolódik, akkor lágy freonról (HCFC) van szó, ha hidrogénatom nincs, akkor kemény freonról beszélünk. Leggyakrabban hajtógázként, hűtőgázként és műanyaghabként használták. Halonok: brómtartalmú metán- és etán-származékok. A klórszármazékoknál sokkal gyorsabban bontják az ózonréteget. Tűzoltószerként használják őket. Metil-bromid (CH3Br): a mezőgazdaságban fertőtlenítőszerként használják. Különböző oldószerek és rovarölő szerek.

Az UV-sugárzás hatásai •

•

•

• •

Az UV-B-sugárzás megnövekedése rákot, szürkehályogot, bőrleégést, hóvakságot és immunrendszer-gyengülést okoz. A megbetegedések és a sugárzási szintek között nincs egyértelmű kapcsolat, mivel a különböző populációk érzékenysége az UV sugárzással szemben más és más. A bőrrák az ember egyik leggyakoribb rákos betegsége. Ennek az UV-Bsugárzással való összefüggését bebizonyították. Az UV-A-sugárzás a bőr barnulását, esetleg korai öregedését idézi elő. Magyarországon a nyári időszakban az időjárás-jelentéssel együtt informálják a lakosságot az UV-sugárzás erősségéről is. Télen az UV-sugárzás általában kisebb, ami azt jelenti, hogy egészségkárosító hatása is csökken. Az UV-sugárzás a vízi ökoszisztémákra is hat. Csökkenti a fitoplankton keletkezését, és a halak, garnélarákok, rákok, kétéltűek és más állatok korai egyedfejlődési stádiumában károsodásokat okoz. Az óceánokban a fitoplankton jelenti a tápláléklánc alapját. A világon az ember által fogyasztott állati fehérjének több mint 30 %-a a tengerből származik. A fejletlen országokban ez a szám jóval magasabb. Mivel a fitoplankton megköti az atmoszferikus CO2-ot, csökkenése befolyásolja az atmoszferikus CO2-koncentrációt, és erősíti az üvegházhatást. Az UV-sugárzás még a mai sugárzási szinten is hat a szárazföldi növények növekedésére. A különböző fajok természetesen különbözőképpen reagálnak az UV-sugárzásra. A növényeknek az UV-sugárzás hatásait bizonyos mértékig helyre tudják állítani, és valamennyire alkalmazkodni tudnak a megnövekedett sugárzási szinthez.

Nemzetközi egyezmények • • • • •

Montreáli egyezmény (1989) — A halogénezett szénhidrogének felhasználásának csökkentése két lépésben az 1986-os szintre. Londoni megszorítás (1990) — A CFC és a halon használatát és gyártását 2000-re be kell fejezni. Korlátozták a metil-kloroform és a szén-tetraklorid használatát is. Koppenhága (1992) — A határidőket előrehozták 1996-ra. A tilalmi listára felkerültek a lágy freonok is. A brómvegyületek károsító hatása is előtérbe került. Bécs (1995) — A metil-bromid felhasználásának és gyártásának megszüntetése. A metilbromid napjainkban a legveszélyesebb halogénvegyület. Globális Környezeti Alapítvány (Global Environmental Facility — GEF) (1991) — célja a fejlődő országok erőfeszítéseinek segítése. Ez magában foglalja az ODS-alapú termékek átalakítását is.

Magyarország • •

1992-ben írta alá a jegyzőkönyvet. Tilos freont alkalmazni hajtógázként, műanyag habosítására, hűtőszekrényekben. Speciális programokat fejlesztettek ki, hogy helyettesítsék ezeket a vegyületeket a kozmetikumokban, a hűtőiparban és a szigeteléstechnikai iparban.


141

1 Savasodás

A te lakóhelyeden is jellemző a savasodás? Vizsgáld meg! Szerző: Schróth Ágnes


Módszerek

142

A savasodás és annak következményei közvetlenül megjelennek a tanulók lakókörnyezetében is. Mennyire savas az adott településen az esővíz? Hogyan lehet megmérni? Két tanítási óra, két délutáni foglalkozás. Ősz és tavasz. Osztályterem, a település utcái és környéke. Nylonzacskó, befőttesüveg, égő, nagyméretű csipesz, üveghenger, üveglap, főzőpohár, kémcsőállvány, kémcsövek, kénlap, desztillált víz, pH-papír, indikátor oldat, háztartási vegyszerek, képanyag a zuzmókról (zuzmóskála). Kémia, biológia. • A tanulók ismerjék meg, milyen mértékben savas a lakóhelyükre hulló esővíz; • Ismerkedjenek meg a kémhatás fogalmával, az esővíz savasságának mérésével és a zuzmóval mint indikátor növénnyel. Tanári kísérlet, tanulói kísérlet, kísérletelemzés, megbeszélés, csoportmunka.


1

Savasodás

Bevezetés Az emberek kényelmi igényeinek kielégítése érdekében egyre több energiát használnak. Ennek következménye, hogy egyre több szenet, olajat és földgázt égetnek el, és ezáltal nő a levegő kéndioxid-, széndioxid- és nitrogénoxid-koncentrációja. A kéndioxid és a nitrogénoxidok egy része szárazon végbemenő kémiai átalakulások után kerül a talaj- vagy a vízfelszínre (száraz ülepedés), ahol a vízzel reakcióba lépve képez savakat. Ez a jellemző folyamat Magyarországon is. Nedves viszonyok között azonban már a légkörben savak keletkeznek, és ezek a csapadékkal együtt érkeznek a talajra és a vizekbe (savas eső). (Tehát ha pontosan használjuk, a „savas eső” kifejezés csak a nedves ülepedést jelenti.) A savképződés szempontjából a kéndioxid szerepe a döntő, így a savasodás mértéke is a levegő kéndioxidtartalmától függ. Vannak élőlények, amelyek jelenléte vagy hiánya egyértelműen utal a környezet elsavasodására. Ilyen bioindikátorok például a zuzmók, a gombák és a tűlevelűek.

A foglalkozás menete 1. feladat: Savas eső előállítása és kimutatása laboratóriumban (modellkísérlet) Előkészületek: kénlap, desztillált víz, égő, nagyméretű csipesz, üveghenger, üveglap, főzőpohár, indikátor oldat.

1 2 3

Gyújts meg egy kis darab kénlapot, majd (miközben még ég) tedd be az üveghengerbe és fedd le üveglappal! Ezután önts hozzá desztillált vizet, majd gyorsan fedd le újra az üveglappal! Jól rázd össze! Cseppents néhány csepp indikátort a keletkezett oldatba! A tanulók rajzolják le a kísérletet, és írják fel a tapasztalatokat! (Szag, láng színe, az oldat színváltozása.) Elemezzétek együtt a kísérletet! Használd a „Mennyire savas az eső?” című részben leírtakat!

2. feladat: A kémhatás kimutatása Előkészületek: kémcsőállvány, kémcsövek (a vizsgált anyagok számától függően), indikátor oldat, háztartási vegyszerek (pl. mosószer), citromlé, sütőpor, desztillált víz, csapvíz, ételecet, kóla, hypo, tej stb.

1

Két-három tanuló dolgozzon együtt! Az otthonról hozott vagy általad adott folyadékokból öntsenek egy keveset a kémcsövekbe, majd cseppentsenek hozzá 2-3 csepp indikátort! Készítsenek táblázatot a tapasztalatok alapján!

Folyadék

Kémhatás

citromlé

savas

mosószer

lúgos

desztillált víz

2

Az indikátor színe

semleges

A tanulók vonjanak le a következtetést: milyen színnel jelzi az indikátor a savas és a lúgos kémhatást? Miután már ismerik az indikátorok színváltozását, kísérleti úton állapítsák meg néhány számukra ismeretlen oldat kémhatását is! Készítsenek táblázatot a tapasztalatok alapján!

Oldat

Kémhatás


Az indikátor színe

143

1 Savasodás

3. feladat: A lakóhelyen lehulló csapadék kémhatásának vizsgálata Ezt a feladatot elvégezhetitek a témakör megbeszélése előtt vagy után is, hiszen a csapadékvíz gyűjtésének lehetősége leginkább az időjárástól függ. Előkészületek: Egy közepes méretű befőttesüveget bélelj ki tiszta nylonzacskóval! Ha igazán pontosan akartok mérni, akkor a művelethez a gyerekek mindig húzzanak gumikesztyűt. (Így a bőr felületéről sem kerülhet a csapadékvízbe olyan anyag, ami megváltoztathatja az esővíz kémhatását.)

1 2 3 4 5 6

Ha esik, a „mérőedényt” kb. másfél méter magasságban kell elhelyezni (hogy ne mosódhasson bele semmiféle szennyeződés). Ezt minden tanuló a saját lakhelyén is előkészítheti, de az iskola udvarán is felállíthattok egy mérőállomást. A diákok hozzák be az iskolába a csapadékvizet, és közösen mérjétek meg a pH-értékeket! Olyan pH-papírt használjatok, amely számértékkel mutatja a kémhatást! A tanulók készítsék el a település térképét, majd jelöljék be a mérőhelyeket és a mért pH-értékeket! Érdemes több napon keresztül, vagy több csapadékos időszakban is megismételni a mérést. Vonjatok le közösen következtetéseket a tapasztalatok alapján! Pl.: Milyen szennyezőforrások találhatók a közelben és távolabb? Melyek a település legveszélyeztetettebb területei? A tanulók fogalmazzanak meg javaslatokat, hogyan lehetne csökkenteni a szennyeződést!

4. feladat: A levegő tisztaságának megállapítása a zuzmók jelenléte alapján Előkészületek: Szerezz be képeket (szakkönyvből, videofilmen, CD-n stb.), amelyeken bemutatod a különböző zuzmótípusokat a tanulóknak!

1

Tanteremben. A tanulók — koruktól függő mélységben és módon — ismerkedjenek meg a zuzmók felépítésével, életmódjával és csoportosításával: egy diák esetleg tarthat róluk kiselőadást is! A képek alapján gyakorolják a különböző csoportok felismerését! Ismertesd a tanulókkal a levegő tisztasága és a zuzmócsoportok jelenléte közötti összefüggést! Határozzátok meg a vizsgálat módját és helyét (közös kirándulás, egyéni megfigyelések, településen belül, a környező erdőkben stb.)!

2

Iskolán kívül. A tanulók figyeljék meg, hogy milyen típusú zuzmó fordul elő az adott területen! A fákon kb. 1,5-2 m magasságban található zuzmókat kell csak figyelembe venni. Készítsenek feljegyzéseket, esetleg gyors rajzokat! • Helyszín • Pontos hely • Zuzmócsoport

3

Tanteremben. Összegezd a tanulókkal a tapasztalatokat! Készítsék el a vizsgált terület zuzmótérképét!


144

A diákok vegyék fel a kapcsolatot más települések iskoláival, és végezzenek összehasonlító méréseket! Több éven keresztül azonos időszakban ismételjék meg a méréseket! Tájékoztassák tapasztalataikról az iskola többi diákját és a helyi önkormányzat illetékeseit! A zuzmótérképhez végezzenek mennyiségi méréseket is! Nézd meg a CD-ROM „Savasodás” és „Levegő” című fejezeteit! Használhatod a „Tudnivalók a savasodásról” című lecke anyagát is. További információt találhatsz az irodalomjegyzék megfelelő könyveiben.


Mennyire savas az eső?

Savasodás Példák és feladatok

A savas eső modellezése. A hőerőművekben elégetett szén, olaj és földgáz kéntartalma kéndioxiddá alakul át. Magas hőmérsékleten (erőművek, gépjárművek működésekor) a levegő nitrogéntartalma nitrogén-oxidokká alakul. Kénlap: kéntartalmú fosszilis energiahordozó. Meggyújtás: a hőerőműben, autóban lejátszódó folyamat. Desztillált víz: esővíz, felszíni vizek.

A kémhatás. Egy oldat kémhatásának savas vagy lúgos tulajdonságát nevezzük. Savas kémhatású például a citromlé, az ételecet, míg lúgos kémhatásúak a mosószerek és a szappan. A desztillált víz sem nem savas, sem nem lúgos, hanem semleges kémhatású. Ilyen például a konyhasó vizes oldatának kémhatása is. A vizes oldatok kémhatását az oldatban található oxónium- és hidroxidionok aránya határozza meg. Semleges kémhatás esetén az oxónium- és a hidroxidionok koncentrációja azonos. Savas kémhatású oldatokban az oxóniumionok, lúgos kémhatású oldatokban pedig a hidroxidionok vannak túlsúlyban. Egy oldat savasságának vagy lúgosságának mértékét egy számadat, a pH-érték adja meg. Ez 0 és 14 közé eshet. A 7,0-es érték a semleges kémhatást jelenti. A savas oldat pH-ja 7,0-nél kisebb, a lúgos oldaté pedig nagyobb. A laboratóriumi indikátorok olyan festékanyagok, amelyek színváltozással jelzik az oldat kémhatásának változását. Leggyakrabban az ún. univerzális indikátort használjuk. Ennek színe savas oldatban narancssárga vagy piros, lúgos oldatban kék vagy lila, semleges oldatban zöld.

A csapadékvíz pH-értéke. Ha a légkör csak oxigénből, nitrogénből és kb. 0,03 térfogatszázalék széndioxidból állna, a csapadékvíz pH-értéke 5,6 körül lenne. Ennek oka, hogy a széndioxid a levegőben levő vízcseppekben savas kémhatással oldódik. Az emberi tevékenység következtében Magyarországon az utóbbi tíz évben átlagosan 4,5-es pHértéket mértek. Hazánkban a legsavasabb csapadék pH-ja 3,0 volt. Világviszonylatban az eddigi legsavasabb csapadékot (pH=2,25) 1981-ben Kínában mérték. 1993 októberében a Budapestre hullott csapadékvíz pH-ja 7,13 volt. Ezt a lúgosodást valószínűleg a szikes talajokból a levegőbe került por, esetleg a szaharai légáramlatokkal érkezett sivatagi homok okozhatta.

Zuzmók. A zuzmó lényegében gombák és algák szimbiózisa. A gomba biztosítja a víz és az ásványi anyagok felvételét, az alga pedig a fotoszintézist. A zuzmó táplálékát közvetlenül a levegőből és az esővízből veszi fel. Ezért rendkívül érzékeny a levegő minőségének változására. Kéregzuzmók: Olyan szorosan tapadnak a fa törzsére vagy a kő felszínére, hogy szinte leválasztani sem lehet őket. Nehezen észrevehető, mert gyakran kisméretű telepeket alkot. Lombos zuzmók: A zuzmó levél alakú, lebenyes, gyakran többrétegű telepet alkot. Könnyen leválasztható a kéregről. Bokros zuzmó: A fa kérgétől eltávolodva lóg szakállként lefelé, vagy bokorként növekszik felfelé. A levegő és a zuzmók: A nagyon szennyezett levegő jele a zuzmók hiánya, vagy hogy nagyon kevés kéregzuzmó van (0,17 mg SO2/m3 és efölött); közepesen szennyezett levegő esetén zömében kéregzuzmó, de kevés leveles zuzmó is található (0,07 mg SO2/m3 és efölött); ha a levegő tiszta, mindhárom csoportba tartozó zuzmók megtalálhatók: megjelennek a bokros zuzmók is (0,06 mg SO2/m3 és ezalatt).


145

Fogyasztói társadalom Egészség és környezet Értékek Emberi jogok Földünk jövője

Fogyasztói társadalom Vásároljunk még többet? A reklám

149

153

Birtoklás és tulajdon

155

TOVÁBBI LECKÉK A CD-ROM-ON Csomagolás Ami a csomagoláson áll… A kutyák és az emberek

Egészség és környezet A gyógyító növények

159

A vizet szennyező kémiai anyagok és hatásuk az emberre TOVÁBBI LECKÉK A CD-ROM-ON Táplálkozzunk egészségesen!

Emberi jogok Jogunk van tudni!

167

Földünk jövője Megoldandó problémák: a fenntartható fejlődés

Példák és feladatok 158 162 A víz tulajdonságai 166 Információ-igénylés 170 Kié a közös tulajdon?

Természetes gyógymódok

A természet túlzott kihasználása A fenntartható fejlődés alapelvei

174 175

171

163

1

Fogyasztói társadalom

Vásároljunk még többet? Szerzők: Jacek Schindler, Kéri András


Hogyan hat a fogyasztáson alapuló életvitel az életminőségre és a természetes környezetre, valamint az emberiség jövőjére. 1 tanítási óra, + 2 óra tanítás után. Szabadon választott. Osztályterem, egy szupermarket. Jegyzetfüzet, toll, otthonról hozott elromlott tárgyak, CD-lejátszó vagy magnó, Bródy János „Filléres emlékeim” című dala Földrajz, társadalomismeret, történelem, osztályfőnöki óra. A fogyasztáson alapuló életvitel az emberre és a környezetre egyaránt negatív hatásainak bemutatása, kiútkeresés. Beszélgetés, tanári magyarázat, önálló munka.

Bevezetés A XXI. század elejére sok ember egyetlen és végső célja a fogyasztás lett. Ma a Föld hatmilliárd lakosa közül több mint egymilliárd ember él fényűzően, egymilliárd pedig példátlan szegénységben. A jóléti társadalmak fogyasztásának, úgy tűnik, nincs felső határa. Az USA-ban például ma 21-szer több műanyagot használnak fel, 25-ször annyit utaznak repülővel és 2,5-szer annyit autóznak, mint 1950-ben. És erre a fogyasztási színvonalra vágynak világszerte százmilliók, azon igyekezve, hogy országuk gazdasági növekedésével behozza lemaradását a piacgazdaság rendszerében. Akiknek pedig elérhetetlennek tűnik a hasonló fogyasztási színvonal, útra kelnek, hogy a gazdasági menekültek áradatát gyarapítsák az USA-ban és Nyugat-Európában. A célországok nem győzik szigorítani a bevándorlási kérelmek elbírálását.

Vásároljunk még többet?

149

1


A vásárlást általános rutinfeladatnak is tekinthetjük. Szükségünk van kenyérre, ceruzára, égőre — tehát megyünk a boltba és megvesszük őket. De minden esetben csak azt vesszük meg, amire igazán szükségünk van? Kultúránkban épp az ilyen egyszerű rutinfeladatokat sikerült olyan fontos eseménnyé alakítanunk, amely kiszínezi, érdekessé teszi az életünket. Ceruzavásárlás során hosszan tanakodhatunk, milyen szín megy legjobban a kedvenc tolltartónkhoz, vagy épp az egyéniségünkhöz. Előfordul, hogy még nem is tudjuk, mit veszünk, amikor bemegyünk a boltba: aztán találunk valamit, ami a kedvünkre való, és így szerzünk egy kis örömöt magunknak. Ezek azonban néha életünk legfontosabb elemévé válnak. A vásárlás egyre több ember számára az egyik legalapvetőbb tevékenységgé válik, ami még a világhoz való hozzáállását is meghatározza. Így a vásárláson keresztül lehet leginkább bemutatni a fogyasztáson alapuló életstílust. Tulajdonképpen senki sem mondhatja magát függetlennek a vásárlástól, hiszen életünk fontos elemét jelenti, amely segít a stressz feldolgozásában, meghatározza társadalmi státuszunkat, és segít más emberekkel kapcsolatba kerülni (amikor például agyonreklámozott cikkekkel ajándékozzuk meg őket). A befolyásolás magas fokra fejlesztett művészete a reklám, amely ma már tudományos kutatások alapján működik. A reklámkészítők öntudatlan vágyainkkal játszva olyan dolgok megvételére ösztönöznek, amelyekre valójában semmi szükségünk, és az óriási reklámköltségeket velünk, fogyasztókkal fizettetik meg. A jobb eladhatóság kedvéért mindent becsomagolnak, s ez a csomagolóanyag aztán szeméthegyeinket növeli. Ez a jelenség a környezet számára végzetes következményekkel jár. Az állandóan növekvő fogyasztás a termelés növekedését, s a tömeges, minél hatékonyabb eladást szolgáló infrastruktúra állandó fejlesztését vonja maga után. Hogyan lehet megőrizni a Földet, mielőtt egészen megmérgezzük? Csak úgy, ha tagadjuk a gazdasági növekedés, a pénz és a globalizáció mindenhatóságát, és megvalósítjuk a hagyományos emberi értékeken és a fogyasztás korlátozásán nyugvó fenntartható fejlődést. Még időben, nehogy igaza legyen annak az indián törzsfőnöknek, aki ezt mondta: “Ha az utolsó fát is kidöntöttétek, az utolsó folyót is megmérgeztétek, az utolsó halat is kifogtátok, csak akkor fogjátok fel, hogy a pénzt enni nem lehet.”

A foglalkozás menete 1. feladat: Vásárlási szokások Előkészület: Szervezz egy próbavásárlást tanítás után egy bevásárlóközpontba! A tanulók hozzanak magukkal jegyzetfüzetet és ceruzát!

150

1

Kérd meg a tanulókat, hogy az üzletben mindenki érezze magát vásárlónak, és 25 percen át körbejárva rakja be a kocsijába mindazt, ami megtetszik neki, és amit megvásárolna! Ezután a minden terméknek, amit a kocsijukba helyeztek, írják fel a nevét! Írják mellé, hogy miért választották, hol találták a polcon, és milyen volt a csomagolása (egyszerű vagy színes, hivalkodó)! A végén mindenki tegye vissza a helyére az árukat!

2 3

A diákok figyeljék meg az üzletben, hogy a feliratok az eligazodást szolgálják vagy a termékeket reklámozzák! Hogyan próbálja a kereskedelem az egyes termékeket eladni? (Pl. árleszállítás, termékbemutató.)

4

Beszéljetek a tanulók és családjuk vásárlási szokásairól! Hol szerzik be az élelmiszert? A családból ki jár bevásárolni? Családi program-e a vásárlás?

A „vásárlás” után egy alkalmas helyen beszéljétek meg a tapasztaltakat! Segítenek a következő kérdések: • Gondoljátok végig, mire nem lett volna szükségetek azok közül, amit a kosárba tettetek? • Miért vásároltátok mégis meg? • Milyen volt ezeknek az áruknak a csomagolása és az elhelyezése? • Mi lett volna később ezeknek az áruknak a sorsa? • A feliratok az üzletben az eligazodást segítik vagy reklámoznak? • Mivel próbálják a vevőt vásárlásra csábítani?


A környezetbarát vásárlás alapelvei: • Mielőtt elmegyünk bevásárolni, készítsünk otthon listát a megvásárolandó árucikkekről! Ez nemcsak arra jó, hogy az emlékezetünket felfrissítsük, hanem arra is, hogy csak azt vegyük meg, amire szükségünk van, és ne azt, amit a szemünk megkíván. • Boltba menet vigyünk magunkkal egy természetes anyagból készült szatyrot! Ez környezetbarát és hosszú életű, ellentétben az egyszer használatos nejlonzacskókkal. • Figyeljünk a csomagolásra: olyan termékeket válasszunk, amelyek csomagolásában a lehető legkevesebb kidobásra kerülő anyag van! • Az áru kiválasztásánál a minőséget és az árat vegyük figyelembe, és ne a reklám hatására válasszunk! • Mindig minőségi terméket vásároljunk, mert ha drágább is, egészségesebb vagy tovább tart! • A szupermarketeket tekintsük üzletnek és ne szórakozóhelynek: csak vásárlás céljából menjünk oda, és ne tekintsük családi vagy baráti programnak!

5

1


Mondd el a tanulóknak, hogy a fogyasztás nem növekedhet határtalanul, mert ez kimerítené a Föld erőforrásait és ökológiai katasztrófát okozna! Kérd meg őket, hogy beszélgessenek el otthon szüleikkel, testvéreikkel a vásárlási szokásaikról.

2. feladat: Miért veszünk mindig újat? Előkészület: A tanulók hozzanak be magukkal otthonról egy tönkrement, megjavítandó holmit (ez lehet egy elszakadt ruhadarab vagy lyukas zokni, cipő, meghibásodott zsebrádió)! Hívjátok meg az egyik diák nagyszülőjét is, akivel a mindennapi életről fogtok beszélgetni!

1

Az óra elején beszélgessetek el a nagymamával vagy nagypapával, hogyan teltek fiatalkorában a napjai! • Kérdezzétek meg, milyen gyakran vásároltak új dolgokat, és mi volt a sorsa annak, ami elromlott? • Térjetek ki a tanulók által behozott tárgyakra! Ezekkel mi történt, ha elromlottak? • Mi történik velük ma? • Miért vásárolunk újat, és miért nem javíttatjuk meg az elromlott dolgokat? • Mennyibe kerül ma egy pár új cipő? Mennyibe kerül egy pár cipő megjavíttatása? • Mennyibe kerül ma egy új karóra? És a megjavíttatása? • Megéri az elromlott tárgyakat megjavíttatni? Miért nem? • Miért olcsóbbak az új dolgok a javításhoz viszonyítva?

2

Ennek okairól és következményeiről olvashattok a „Javítás” című példában.

3

Hallgassátok meg Bródy János: „Filléres emlékeim” című dalát! Beszélgessetek el arról, hogy a tárgyaknak nemcsak használati vagy piaci értéke lehet, hanem érzelmi is!

Mit tehetünk mi magunk, hogy felesleges fogyasztásunkkal ne növeljük a hulladékhegyeket, és ne járuljunk hozzá a kelleténél jobban a földi erőforrások kimerítéséhez? • Csak azt vegyük meg, amire valóban szükségünk van! Ne a reklámok hatására vásároljunk! • Vásároljunk olyan árut, ami a lehető legkevésbé van becsomagolva! • Ha választhatunk az eldobható és a többször használható között, vegyük az utóbbit! • Vásároljunk jó minőségű, később javítható termékeket, még ha többe kerülnek is! Kerüljük az olyan silány minőségű árukat, amelyeken látszik, hogy nem tartanak sokáig, és utána el kell dobni őket! • Ha valamilyen tartós használati cikkünk elromlott, javítassuk meg, még ha ez sok utánajárásba kerül is! • Ne cseréljük le bármit csak azért, mert már kiment a divatból, újabb típus jelent meg és a régi már nem menő! A tárgyakhoz gyakran emlékek kapcsolódnak, és ezeket nem lehet megvenni. • Ajándékozáskor nem az érték a fontos, hanem az ötlet, a személyesség.


151

1



Kérd meg a tanulókat, hogy mindenki hozzon be egy olyan tárgyat, ami szerinte a leghasznavehetetlenebb! Rendezzetek belőle kiállítást! Rendezzétek meg a „Pocsék áruk fórumát”! Kérd meg a gyerekeket, vegyenek fel a TV-ből olyan reklámokat, amelyek felesleges termékek megvételére buzdítanak! Nézzétek meg közösen a felvételeket! Készítsétek el az általatok ismert szervizek, javítóműhelyek listáját! Tegyétek lehetővé, hogy más is hozzáférjen! Használhatod a „Hulladék, nyersanyag, szemét”, a „Csomagolás”, az „Emberek és autók” és a „Reklám” című leckék anyagát is. További információt találhatsz az irodalomjegyzék megfelelő könyveiben.

Példa: JAVÍTÁS Az emberek nemcsak a reklámok hatására vásárolnak mind gyakrabban új dolgokat. Korábban az emberek rákényszerültek a javításra és az újrahasznosításra, mert kevés volt a pénzük. Az új dolgok drágák voltak ahhoz képest, hogy mennyibe került átalakíttatni vagy megjavíttatni a régit. A kilyukadt zoknikat megstoppolták, a ruhákat megvarrták, a cipőket megtalpaltatták a cipésszel. A munkaerő olcsóbb volt, az új áruk árához képest alacsonyak voltak a bérek. Napjainkban az emberek sokkal több dolgot meg tudnak vásárolni a fizetésükből, mint 50-100 évvel ezelőtt. Ennek két oka van: egyrészt a fizetések magasabbak (bár ezt sokan nem így gondolják), másrészt a termékek árai alacsonyabbak lettek a gépesítés és a tömegtermelés miatt. Ha egy terméket olcsóbb előállítani, többet lehet eladni belőle. Minél több terméket adnak el, annál olcsóbban lehet őket előállítani. Az üzemméretek növekednek, és egy idő után nemzetek feletti transznacionális és multinacionális vállalatok jönnek létre, valamint bővülő felvevőpiacra is szükség van, így szükségessé válnak az olyan integrációk, mint az Európai Unió. A régi, megunt vagy elromlott dolgok azután a szemétbe kerülnek, és csak jó esetben kerülnek újrahasznosításra. Amennyiben a jogszabályok vagy a magas nyersanyagárak miatt ez üzleti érdek, maguk a gyártók is gondoskodnak az újrahasznosításról, ellenkező esetben viszont a hulladék problémáját áthárítják az államra és az állampolgárokra, azaz a fogyasztókra.

152


A reklám

2




Módszerek

A reklám állandó fogyasztásra készteti az embereket. A bennük bemutatott életformát a fiatalok jó része követendő példának tekinti. 1-2 tanítási óra, a foglalkozás lefolyásától függően. Tetszőleges. Tanterem. Újságkivágások, fehér csomagolópapír, karton a plakátkészítéshez, tollak, ragasztó. Osztályfőnöki óra. • A kritikai képesség kialakítása a reklámokkal szemben; • a reklámoknak az életminőségre és a környezetre kifejtett negatív hatásának átgondolása; • megértetni a tanulókkal, hogy a reklámok egyetlen célja a fogyasztás növelése. Újságkivágások gyűjtése, filmvetítés, gondolattársítás, csillag-választás, képpárosítás, plakátkészítés.

Bevezetés A reklám állandóan jelen van az életünkben. Ott van az utcai óriásplakátokon, az újságokban, a boltokban, otthon a TVben, rádióban, a buszmegállókban és a pályaudvarokon. Igaz, úgy érezzük, hogy általuk a környezetünk színesebbé és izgalmasabbá válik. A reklámszlogenek gyakran bekerülnek a köznyelvbe is. A reklámok nagyon sokszor tudatosan az iskolába járó gyerekek korosztályát célozzák meg. A készítők azt tanulmányozzák, hogyan lehet az embereket már gyerekkorukban hozzászoktatni az általuk irányított vásárláshoz. A cél a jövő fogyasztójának megnyerése. A reklámok az esetek többségében nem hazudnak, csak nem mondanak el mindent. Általában igyekeznek a termék szükségességét valamilyen módon igazolni. Például azt mondják, hogy a termék egészséges, nyeremény, választásával a rászorulókat is segítjük, vagy hogy megvásárlója elismertebb és sikeresebb lesz.

A foglalkozás menete 1. feladat: Kedves és bosszantó reklámok Előkészületek: gyűjtés. A foglalkozás előtti héten szólj a tanulóknak, hogy gyűjtsenek reklámokat az újságokból! Elsősorban a fiataloknak szóló, vagy elektromos termékeket népszerűsítő reklámokat keressenek!

1 2 3

A tanulók csoportosítsák a behozott reklámokat aszerint, hogy melyik tetszik nekik és melyiket tartják inkább bosszantónak! Végy elő két ív csomagolópapírt! Az egyikre írd fel, hogy TETSZIK, a másikra pedig hogy BOSSZANTÓ! A gyerekek ragasszák fel az általuk kiválasztott reklámokat a megfelelő helyre! Kérj meg néhány tanulót, hogy indokolják meg, miért sorolták a reklámokat az egyik vagy a másik a csoportba!

A reklám

153

2


2. feladat: Kollázs

1 2 3 4 5 6

A tanulók alakítsanak három-négy fős csoportokat! Vagdossák szét a behozott reklámokat úgy, hogy a képeket és a hozzájuk tartozó szövegeket szétválasztják! Párosítsák őket újra, de úgy, hogy legképtelenebb jelszó és kép párosítás jöjjön ki! Összekapcsolhatják a szlogeneket magukat is úgy, hogy új, abszurd vagy mókás szlogen keletkezzen belőlük. Készítsenek plakátot ezekből a párosításokból, és függesszétek ki iskolátokban! Gondolkodjatok el rajta, miért tekinthetők az új párosítások abszurdabbnak az eredeti reklámoknál!

3. feladat: Csillagválasztás

1 2 3

Kérd meg a tanulókat, hogy írják fel egy papírlapra, kit tartanak az osztályból a legjobb barátjuknak/barátnőjüknek, és miért! Adjanak meg két-három okot, amelyekkel választásukat alátámasztják: írják le, miért tartják az illetőt „jó fejnek”!

4 5

Hasonlítsátok össze a két listát — a tanulók által választott „jó fej barát” tulajdonságait, és a reklámok sugallta dolgokat!

Írjátok össze azokat a tulajdonságokat, amelyek miatt a választott barátok vonzók egy-egy diák számára! Ezután nézzétek át együtt az összegyűjtött reklámkivágásokat! A táblára írjátok fel az „ideálisként” beállított fiatal tulajdonságait, amelyeket a reklámok sugallnak (pl. kólát iszik, megfelelő rágógumit rág, karamellás csokit eszik, mindig a legjobbra cseréli a mobilját stb.)!

Gondolkodjatok el azon, hogy a reklámok vajon a valódi emberi értékeket közvetítik-e!

4. feladat: Reklám az újság fele? Előkészületek: Hozz a foglalkozásra újságokat, magazinokat!

1 2

Kérd meg a tanulókat, hogy számítsák ki, a lapok hány százalékát teszik ki a reklámok! Tedd fel a következő kérdéseket: • • • •

Miért fogadják az újságok szívesen a reklámokat? Ismernek-e a diákok olyan kiadót, amely teljes egészében távol tartja magát a reklámoktól? Tudnak-e példát mondani arra, hogy egy terméket ingyen vagy olcsóbb áron lehet kapni a rajta található reklám miatt? Ezeket az árukat vajon a reklámozók finanszírozzák-e, és ha igen, honnan van erre pénzük?


• • •

154

A tanulók gyűjtsenek adatokat arról, hogy mennyibe kerül a reklámok megjelentetése a különböző újságokban, TV-csatornákon, a rádióban, utcai óriásplakátokon! Beszéljétek meg, ki fizeti meg a reklámköltségeket! Nézzétek és beszéljétek meg a tanulókkal a „Reklám” című filmet a „Többet vagy jobbat” sorozatból! Nézd meg a CD-ROM „Fogyasztói társadalom” című fejezetét! Használhatod a „Nem minden papír, ami annak látszik” és a „Vásárolj többet” című leckék anyagát is.

A reklám


3


Szerzők: Jacek Schindler, Szászné Heszélyi Judit


A birtoklás fogalma rendszeresen megjelenik az ember és a természet kapcsolatában. 1-2 tanítási óra. Szabadon választott. Iskola és környéke. Fénymásolatok, rajzlap, filctollak, biztosítótű, 4-5 fonalgombolyag, csomagolópapír. Történelem (társadalmi ismeretek), hittan, irodalom (etika), biológia. Átgondolni, hogy a birtoklási viszony hogyan hat az ember és a természet kapcsolatára. Műhely, gondolattársítás (asszociációk), ötletbörze, frontális beszélgetés, vita.

Bevezetés Tisztázzunk néhány fogalmat! (Forrás: Magyar értelmező kéziszótár, 1985) • Tulajdon: az az anyagi vagy szellemi érték, amellyel valaki vagy valamely közösség a sajátjaként szabadon rendelkezik. • Birtok: valakinek valóságosan a hatalmában lévő vagyontárgy. Jogi értelemben: valamely birtokot alkotó részek, tagok összessége. • Birtokbavétel: az a cselekvés, eljárás, amellyel valaki, valami birtokba vesz valamit. • Birtokol: birtokában tart a sajátjaként, vagy a saját hatalmában tart valamit. • Birtokos: akinek valami valóságosan a birtokában van. Látható, hogy a birtokbavétel olyan cselekvés, olyan alapvető vágy, amely a tulajdon megszerzését célozza meg. Ez a szerzési vágy meghatározza a környezethez való viszonyunkat. Különbség van a jogi értelemben vett és a szokásjog által kialakított tulajdon között. Ha a boltban vásárolunk egy tárgyat, akkor az a mi jogos tulajdonunkat képezi. Tulajdonunknak tekintjük azonban az erdőben talált botot vagy a domboldalon gyűjtött szedret is. Tulajdonjogunkat mások is elismerik. Az ember a természetet is sokszor birtokának érzi, és ez határozza meg a köztük kialakult viszonyt. A birtoklás joga kényes és sokszor nem egyértelmű. Ha a meghatározásokat figyelmesen elolvassuk, világossá válik, hogy az ember nem lehet egy ökoszisztéma birtokosa. Ugyanakkor az is világos, hogy az olyan dolgok, amelyek nem képezik senki tulajdonát, senkihez nem tartoznak, gyakran tönkremennek, megrongálódnak.

A foglalkozás menete 1. feladat: „Kapcsolat-gomolyag” Előkészületek: rajzlap és filctoll a kis jelzőtáblák elkészítéséhez (ami ezekre kerül: mező, ember, vakond, madarak), biztosítótű (a táblák rögzítéséhez), egy gombolyag fonal.

1

Olvasd fel as tanulóknak a következő történetet: Volt egyszer egy gyönyörű mező. A közepén egy öreg hársfa állt, amelynek koronája paradicsom volt a madarak számára. Egy nap a mezőt megvette egy ember, mert a természet lágy ölén, minden zajtól távol akart pihenni. Vett egy modern fűnyírót, és minden gyomot, vadnövényt levágott, majd azok helyére pompás füvet telepített. Ám a vakondok feltúrták a hibátlan pázsitot, ezért a gazda háborút folytatott ellenük. Ahol a legtöbbet túrtak, ott a gazda egy kis faházat emelt, hogy annak árnyékában lepihenhessen és hűsölhessen a forró napokon.


155

3


2

Oszd a tanulókat csoportokba! A csoportokon belül az egyik játssza a mezőt, a másik az embert, a harmadik a vakondot, a negyedik a madarat. (Célszerű néggyel osztható számú diákból álló csoportokat kialakítani.) Minden csoporttag írja fel a kapott papírra a csoport nevét! (Mind a négy fogalom szerepeljen minden csoportban!) A kis cédulákat jól láthatóan rögzítsék a gyerekek a mellükön! Ezután alakítsanak köröket (létszámuktól függően annyit, hogy minden fogalomból legfeljebb kettő legyen a körben, pl. 2 mező, 2 ember stb.).

3 4

Adj minden körben egy gombolyag zsineget a mező kezébe! A mező a zsineg végét fogva átadja a gombolyagot valakinek, akivel/amivel valamilyen tulajdonosi viszonyban áll, és ezt hangosan meg is nevezi: pl. „vannak földön fészkelő madaraim”. A madár elveszi a gombolyagot és továbbadja, megnevezve egy hozzá kapcsolódó birtokosi viszonyt. A játék során egyre bonyolultabb viszonyrendszer alakul ki a körben állók között — ez lesz az alapja a játékot követő beszélgetésnek.

2. feladat: „Gondolattársítás”

1 2

Oszd ki a tanulóknak a „Kié a közös tulajdon?” című olvasmányt! Olvassátok fel a szövegeket, majd a „Problémaelemzés” alapján beszéljétek meg a két példát!

3. feladat Ötletbörze Előkészületek: 2 ív csomagolópapír; filctollak (piros, fekete)

1 2

Helyezz a táblára két csomagolópapírt! Rajzolj az egyikre egy plusz-jelet, a másikra egy mínusz-t!

3

Gyűjtsenek össze a diákok olyan tényeket, eseteket, amelyek az erdő pusztulásához vezethetnek, ha magánkézre kerül (írjuk fel ezeket arra a papírra, amelyen a mínusz-jel szerepel). Keressenek olyan megoldásokat is, amelyek az erdő megmaradását eredményeznék (arra a papírra írjuk ezeket az ötleteket, amelyen a plusz-jel van)!

Ismertesd a következőket! Biztosan hallottátok már, hogy napjainkban a II. Világháború után államosított erdőket visszaadják eredeti tulajdonosaiknak. Emellett szól a jogi rendezés szükségessége: a kommunizmus alatt jogtalanul elvett dolgokat jogos tulajdonosaiknak adják vissza. Ellene szól viszont az erdők érdeke. A tulajdonosok ugyanis akár ki is vághatják a megkapott erdőket, hogy a fát eladhassák. Emiatt sok élőlény élőhelye megszűnik. Fontos valamilyen jogi szabályozás tehát, amely az erdőket védi.

Néhány példa: • A tulajdonos beismeri, hogy az erdőnek lehet turisztikai, rekreációs szerepe is. • Talál olyan vásárlót, aki nem a fa, hanem az erdő iránt érdeklődik. • Az erdei ökoszisztéma gazdagsága esztétikai örömöt jelent a tulajdonosnak és barátainak. • A tulajdonos érzelmileg kötődik az erdőhöz, pl. mert sok-sok generáción át a családi tulajdon része volt.

4

Értékeljétek a felírtakat egy beszélgetés során!


156

Gyűjtsenek a diákok olyan eseteket, amelyekben megváltozott a helyzet, amikor a „senki földje” gazdát kapott! A példák pozitív és negatív példák egyaránt lehetnek. Ezeket adják elő társaiknak! Készítsenek az gyűjtött esetekről plakátokat, s ezeken mutassák be a történeteket! Keressenek hazai és külföldi példákat az erdőgazdálkodásra! Gyűjtsenek olyan példákat, amelyek arról szólnak, hogy egy erdőt hányféleképpen lehet „használni”! További információt találhatsz az irodalomjegyzék megfelelő könyveiben.


Példa: APRÓSÁGOK A MAGYAR ERDŐGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETÉBŐL

3


(1616) a Soproni Levéltár anyagából: „A soproni városi erdőkben a fának szabad kivágása következtében nagy kár esett, ennek megakadályozása céljából a képviselet indítványozza, hogy a Tanács azoknak, akiknek fakivágási joguk van, az erdőrészeket, amelyekben vághatnak, kijelölje.”

(1769) Mária Terézia erdőrendtartása: „… meg kell vizsgálni, a lehetőségekhez fel kell mérni, és azután rendszeres vágásokra osztva kell használni. … minden Vármegyékben egy kert a fáknak mintegy oskolájukká és plántálóhelyekké szerveztessék, ahonnan aztán az ültetésre alkalmatos fák azoknak, akik kérnek, adattassanak. … Az alkalmazott erdőlegény szigorú utasítást kapott a kipusztított erdőrészek kiplántatására.”

(1821) Nagyváthy János: Magyar practicus „… tapasztalásom szerint ezek az erdők elpusztulásának nevezetesebb okai: • A’ helytelen időben és a’ fa derekának a föld színétől magasan eső elvágása. • Az Erdőnek igen elvénülése: a’ Makk és Gubats termesztés miatt. • A’ szanaszélt és minden rend nélkül való vágás. • A’ fatolvajokra kevés vigyázás. • Az erdőknek káros gyújtogatása. • A’ fáknak kiméllés nélkül való vágása, Hidak, Faházak, Borona-deszkák és hasogatvány — kerítések és egyebekre. • A’ Marháknak a’ Csemeték közt való legeltetése, és semmi magoknak nem vetése. • A’ Hamuzsír-égetés, Üveghuták, Mész és Tégla kementzék, Donga és Síndel hasogatás, fűrész-malmok. • A’ Közös Erdők tartása, és • Az új Lakosoknak a’ szükséges Erdőkbe való beszállítása. • A’ Fának a’ föld alá való beásása, holott tsak a’ holtat kell eltemetni.”

Széchenyi István erdővédelemmel kapcsolatos gondolatairól: „Sokan a Tiszavölgy mindinkábbi elaljasodását legfőképp az erdők általános elpusztításának tulajdonították, amelyhez képest a meztelen hegyekről leszakadozó föld és porond mind erősebben betöltené a lapályban folyó és alig hömpölygő vizek medreit. És ebben alkalmasint igazuk van! Tegyen tehát e tekintetben is minél előbb rendet a törvényhozás!”


157

Fogyasztói társadalom Példák és feladatok

Kié a közös tulajdon? Példák a lakótelepünkről „A” szöveg: A lakóházunk liftjéből állandóan kilopták a villanykörtét. A teljesen sötét liftet szörnyű volt használni. De hogy lehet megtalálni a tolvajt egy olyan tömbházban, ahol negyven család lakik? Bizonyos ideig nyugalom volt, mert a körtét dróthálóval borították be. Később ki kellett cserélni a liftet. Az új liftnek gyönyörű belseje volt, csillogó tükörrel, zölden világító gombokkal. A körtét most tejüveg borítja, és soha senki sem lopja el.

„B” szöveg: A lakótelepünkön volt egy zsákutca, ami egy üres telekben végződött. Nem tudni, ki és mikor, de valaki rendszeresen szemetet rakott le oda, illegálisan. Volt ott por, üveg, rongy és mindenféle egyéb lom. Értesítettük a rendőrséget, a tűzoltókat, de mindez nem segített a helyzeten. Mígnem egyszer valaki megvette a területet és rendbe hozta. Elkezdett rajta építkezni. A szemét problémája azonnal megszűnt.

Problémaelemzés Hasonlítsátok össze a két felolvasott részletet! • Milyen közös vonást fedeztek fel a két történetben? • Mi kapcsolja össze a történeteket? • Vajon mi lehetett az oka a kialakult áldatlan helyzetnek? • Hogyan oldódott meg a probléma?

158


1

Egészség és környezet

A gyógyító növények Szerző: Szászné Heszlényi Judit

Bevezető gondolat Időtartam Évszak Hely Szükséges anyagok Tantárgyak

Napjainkban egyre fontosabbak a természetes gyógymódok, így egyre hangsúlyosabb a gyógynövények szerepe is. Egy nap egy erdei iskolában vagy táborban. Bármikor. Szabadban, erdőben. Papír, írószer, karton, ragasztó, kivágható képek, színes papír, növényhatározó, a vizsgált terület térképe, olló, ragasztó. Biológia, osztályfőnöki óra.

Célok

• Az egészséges életmódra nevelés szempontjából fontos a gyógynövények ismerete, felhasználási lehetőségeik megismertetése, népszerűsítése. A résztvevők megtanulják felismerni az ehető növényeket, s megismerik a kapcsolatot a vadon élő növények és termesztett rokonaik között. • A lecke fő célja, hogy megismertesse az ehető növényfajokat, és rávezesse a diákokat, hogy a termesztett növények mindegyike vadnövényfajoktól származik.

Módszerek

Előadás, kreatív munka, interaktív gyakorlatok, rajz, elemzés, leírás, összehasonlítás, általánosítás.

Bevezetés Napjainkban egyre több ember érdeklődik a természetben található ehető növények iránt. Az egészségtelen adalékanyagok és a mesterségesen előállított élelmiszerek miatti aggodalom következtében egyre többen a természetes alapanyagok felé fordulnak.

A gyógyító növények

159

1


A vadon termő ehető növények műtrágyák, növényvédő szerek és emberi beavatkozás nélkül is meghozzák a termésüket. Számos közülük az emberiség történelmének korábbi szakaszaiban is táplálékul szolgált. Néhány kutató bebizonyította, hogy az ehető vadon termett növényekben olyan kedvező hatású tápanyagok találhatók, amelyek teljesen hiányoznak hagyományos ételeinkből. A vadnövények a természetközeli népek táplálkozásában ma is fontos szerepet játszanak. A botanikusok és a növénytani kutatók sokszor e növényeket genetikai anyagát használják a meglévő termesztett fajták tulajdonságainak javítására. A vadon termő növények új élelmiszerek és gyógyszerek alapanyagául szolgálnak. A növény- és állatfajok növekvő ütemű kipusztulása azonban ezeket a növényeket is veszélybe sodorja. A vadnövények természetesen nem csupán élelemül és gyógyszer-alapanyagul szolgálnak, hanem számos más hasznos anyagot is termelnek. A lecke gyakorlatai azokat a vadon termő növényeket veszik számba, amelyek az ember számára is táplálékul szolgálhatnak. A terepmunka során legyünk nagyon körültekintők! Csak akkor gyűjtsük be a növények termését, ha meggyőződtünk róla, hogy valóban ehető növénnyel van dolgunk! A gyakorlat helyszínén ugyanis könnyen előfordulhatnak mérgező, káros hatású növények is. Arra is fordítsunk figyelmet, hogy a ritka, esetleg védett növények termését ne bántsuk! Gondolkodjunk el azon, hogy milyen állatfajok lehetnek az általunk talált növényfajok fogyasztói közvetlenül, vagy közvetett módon (pl. amikor az állatfaj egy lépcsővel feljebb áll a táplálékláncban).

A foglalkozás menete 1. feladat: Az erdőben nem halsz éhen Előkészületek: megfelelő szakirodalom biztosítása; képek keresése az ehető növényekről.

1 2 3 4

Oszd a gyerekeket csoportokba! (5-6 fő tud kényelmesen együtt dolgozni.)

5

A csoportok számoljanak be az eredményeikről! Hangsúlyozzák a vadon élő növények hasznát és fontosságát az emberek és a vadon élő állatok szempontjából!

A diákok készítsenek egy listát a vizsgálat helyszínén található vadon élő és ehető növényfajokról, és nézzenek utána, hogy az egyes növények ehető részei az év melyik részében fogyaszthatók! Szükség esetén kérdezzék meg a helyi lakosokat! A résztvevő csoportok készítsenek egy plakátméretű kalendáriumot az évszakok feltüntetésével! Amelyik növényről nincs fotó, arról készítsenek rajzokat! Helyezzék el a rajzokat vagy a fényképeket a kalendáriumon aszerint, hogy a felfedezett növények melyik évszakban válnak alkalmassá az emberi fogyasztásra! Egyes növények több évszakon át is ehetőek. A fotó vagy rajz mellett gyűjtsenek össze minél több adatot az adott növényről: • milyen területen a leggyakoribb; • mely része fogyasztható; • milyen a hatása az emberi szervezetre (a mérgező növényeket is fel lehet tüntetni); • milyen állatok fogyasztják (és vannak-e köztük veszélyeztetett fajok); • milyen termesztett növény származtatható a vadon élő fajból; • milyen célra használható a növény (táplálék, gyógyszer, rost stb.)?

2. feladat: Erdei étlap Előkészületek: szükség lesz kartonra, ragasztóra, írószerszámra, ollóra és könyvekre, valamint megfelelő szakirodalomra.

1 2

160

Játsszuk el, hogy nagy baj történt (elöntötte a területet a víz, földcsuszamlás volt stb.), és nem tudjuk elhagyni a környéket! Valahogy túl kell élnünk ezt az időszakot. Keressenek a környéken ehető növényeket, és készítsenek róluk listát! Csoportokban tervezzenek étlapot a növényekből: szerepeljenek rajta levesek, főételek, köretek és édességek is! A csoportok mutassák be munkájukat!


3. feladat: A gyógyító természet Előkészületek: szükség lesz megfelelő szakirodalomra; gyógynövények képeire, esetleg gyógynövény-termékekre; teákra és a teafőzéshez szükséges edényekre, poharakra.

1 2 3

Alakítsanak ki a gyerekek csoportokat!

4

A csoportok mutassák be egymásnak munkájuk eredményét!

1


Derítsék ki a diákok, milyen gyógynövények élnek a környéken, és készítsenek róluk listát! Csoportosítsák a növényeket • • •

hatásuk alapján; felhasználható részeik alapján; és rendszertani hovatartozásuk alapján!

Készítsetek különböző teákból kóstolót, amit munka közben lehet kortyolgatni — ez is segít a gyógynövények népszerűsítésében!

4. feladat: A gyógyító illatok Előkészületek: különböző illóolajok beszerzése; mécses és párologtató edény előkészítése.

1 2 3 4

Oszd a diákokat csoportokra! Olvassák el a „Természetes gyógymódok” lapon található szövegeket! Minden csoportnak adj egy párologtatót és egy fajta illóolajat! Kapjanak leírást az adott olajról, annak hatásairól! Készüljenek fel a csoportok arra is, hogy be kell majd mutatniuk azt a növényt, amiből az illóolaj készült! A csoportok számoljanak be kutatásaik eredményéről!


• •

•

•

• • •

Készítsenek a diákok egy határozót a környéken található ehető vagy más emberi célra felhasználható növényekről! Jelöljék meg a növények elterjedtségét, és hívják fel a figyelmet a velük esetleg összetéveszthető, de káros vagy mérgező hatású növényekre! Írják le a fajok ehető részeinek emberi szervezetre gyakorolt hatását és bármely más hasznos információt! Nézzenek utána a lakóhelyük környékén található növények régebbi korokban való használatának! Mennyiben változott a felhasználásuk napjainkra? Tanulmányozzák a hagyományos vadászó és gyűjtögető társadalmak életmódját! Milyen változást hozott az emberek életében a növénytermesztés és az állattartás megjelenése? Hogyan befolyásolta ez a szükséges táplálékforrás előteremtését? Nézzenek utána, milyen vadon termő növények alapanyagaiból készült élelmiszerek kaphatók a boltokban. Próbáljanak utánajárni, hogy milyen rendeletek szabályozzák a vadnövények termésének betakarítását! Hogyan védik ezek az előírások a helyi állatvilágot, a táplálékláncot? Nevezzenek meg minél több felhasználási módot, amely a vadon élő növényekkel kapcsolatos! Például kutassanak növényekből készített permetezőszerek receptjei után! Keressenek kozmetikai készítmény-recepteket stb.! Milyen módon hat egyes ehető növények megritkulása vagy kipusztulása az emberek életére? Készítsenek leírást arról, hogy mire kell ügyelni, ha a természetben vadon termő növények begyűjtését tervezik! További információt találhatsz az irodalomjegyzék megfelelő könyveiben.


161

Egészség és környezet Példák és feladatok

Természetes gyógymódok Aromaterápia: „A fitoterápián belül az aromaterápia a növényeknek egyik összetett hatóanyagát, az illóolaját használja gyógyításra. Az illóolaj bizonyos növényekből különböző eljárásokkal nyert, szobahőmérsékleten maradék nélkül elillanó folyadék. (…) Az illóolajok előfordulhatnak a növények különböző részeiben: virágokban, levelekben, gyökerekben, termésekben és magvakban is. A növény különbözőképpen tárolja illóolajait: olajtartó üregekben, mirigyszőrökben, szövetközi járatokban stb. Az ugyanabból a növényből, de különböző részeiből nyert illóolajok hatása különböző lehet. Más a hatása például a narancsvirágból, a narancslevélből és a narancs terméshéjából nyert illóolajnak.” Temesvári Gabriella: A gyógyító méhecske. Illóolajokkal az egészségért. BioTer Bt, 2000, 36. oldal.

Hogyan hat az illóolaj? „A szagingerek a szaglóhártyáról közvetlenül agyunk legősibb részébe, a limbikus rendszerbe jutnak, a jelentősen befolyásolják életműködésünket, közérzetünket, viselkedésünket. Ezen kívül bizonyítottan antiszeptikus, véd a külső-belső fertőzések ellen. Mindegyik illóolaj baktériumölő, de van vírusölő (eukaliptusz) és gombaölő (borsmenta, kakukkfű) hatású is. Némelyek hatnak a hormonháztartásra (ánizs, kömény, levendula), némelyek nagy adagban görcsöt okoznak, így epilepsziásoknak tilos adni (kakukkfű, rozmaring, zsálya).” Temesvári Gabriella: A gyógyító méhecske. Illóolajokkal az egészségért. BioTer Bt, 2000, 38. oldal.

Hasznos receptek otthoni használatra 1. recept: megfázás és ebből eredő betegségek ellen Kakukkfű, örvénygyökér, tüdőfű, keskenylevelű útifű, martilapu, csalán, ökörfarkkóró, bodzavirág, hársfavirág, szurokfű, málnalevél. Mindegyik teafűből egy-egy teáskanállal teszünk egy fazékba, és a keveréket leöntjük egy liter forró vízzel! Lefedjük és egy óráig állni hagyjuk! Ezután leszűrjük, és az alábbiak szerint fogyasztjuk: Újszülött kortól egy éves korig

7 x 1 evőkanállal

1 évestől 3 éves korig

7 x 2 evőkanállal


5 x 0,5 deciliter


5 x 1 deciliter

14 éves kortól felfelé korhatár nélkül

naponta 5 x 2 decilitert jól felmelegítve (50-60OC — 1 héten át)

2. recept: a fiatalkori pattanások ellen Hársfavirág, zsurlófű, citromfű, nyírfalevél, csalánlevél, orbáncfű. Mindegyikből egy-egy teáskanállal tegyünk egy edénybe, majd öntsük le 6 deciliter forró vízzel, és lefedve hagyjuk egy órát állni, majd leszűrjük. Fogyasztása:

3 x 1 deciliter 30 perccel étkezés előtt, 3 hónapon át

3. recept: a fiatalkori gennyes pattanások esetén Cickafark, orvosi zsálya, zsurlófű és vadárvácska. Mindegyikből két-két evőkanállal tegyünk egy edénybe, majd öntsük le 5 deciliter vodkával! Keverjük össze, és öntsük egy zárható fedelű üvegbe! Helyezzük sötét helyre (szekrénybe) 6 napra, majd szűrjük le! Alkalmazása:

naponta 3-szor töröljük le az arcot a gennyes pattanások helyén és környékén, 3 hónapon át

Vázsonyi Miklós: Biztos út az egészséghez. Természetgyógyászat Kiadó, Kecskemét, 1995

162


A vizet szennyező kémiai anyagok és hatásuk az emberre

2


Szerző: Schróth Ágnes

Problémafelvetés


Módszerek

Az emberi tevékenység következtében (az ipari és mezőgazdasági termelésből valamint a háztartásokból) különböző kémiai anyagok és kórokozók is kerülhetnek a felszíni és a felszín alatti vizekbe. Ennek hatására a víz alkalmatlanná válik az emberi használatra, és a benne zajló természetes életfolyamatok számára sem optimálisak a feltételek. Két-három óra. Tanteremben bármikor, terepen tavasztól őszig. Tanterem, laboratórium, terep. Jegyzetfüzet, a vízvizsgálathoz vegyszerek, tesztcsíkok, gyorstesztek, vízminőségi osztályokat tartalmazó táblázat. Biológia, kémia. • Megismertetni a diákokkal, hogy egyes kémiai szennyező anyagok milyen tevékenységek során kerülnek a természetes vizekbe; • miért veszélyesek ezek az emberre, illetve a vízi ökoszisztémára; • egyszerű vízkémiai vizsgálatok elvégzésének megtanulása; • a vizsgált természetes víz kémiai paraméterek szerinti minőségének megállapítása. Kísérletezés, csoportmunka, verseny, terepmunka, következtetések levonása, beszélgetés, ötletbörze.

Bevezetés A természetes vizeket az ipar, a mezőgazdaság (főleg a műtrágya, a permetezőszerek és a rovarirtók) és a háztartások (mosó-, tisztító- és tisztálkodási szerek, valamint emberi ürülék) szennyezik. A szennyezések okozta három fő probléma: 1. az optimális értéknél lényegesen kevesebb az oldott oxigén mennyisége (pl. melegedés, műtrágya, foszfátos mosópor stb. hatására), ezért kevesebb fajta élőlény él a szennyezett vízben; 2. a víz betegségek forrása lesz (ha pl. baktériumok, vírusok, fémvegyületek, nitrát, növényvédő szerek stb. találhatók benne); 3. csökken a víz élvezeti értéke (pl. színe és szaga miatt), emberi fogyasztásra, sportolásra alkalmatlanná válik. A felszíni vizeket az oxigénháztartás (oldott oxigén, oxigénigény), a tápanyagháztartás (nitrogénés foszfortartalom), a mikrobiológiai jellemzők, a mikroszennyezések (fémek, fertőtlenítőszerek, fenolok) és egyéb jellemzők (pH, vezetőképesség, vastartalom) alapján sorolják öt vízminőségi osztályba: a víz lehet kiváló, jó minőségű, tűrhető, szennyezett vagy erősen szennyezett. A természetes vizek minőségét folyamatosan figyelik.


163

2


A foglalkozás menete A tanulók ismereteire építve tekintsétek át, hogy milyen szennyezések érik természetes vizeinket! Térjetek ki arra is, hogyan lehet megelőzni ezeket a szennyeződéseket! Beszéljétek meg a fontosabb szennyezőanyagok vízbe kerülésének módját, s hatásukat az élő szervezetekre! A tanulók végezzenek kimutatási kísérleteket, minősítsék az adott vízmintát kémiai szempontból! A legjobb, ha terepen dolgoznak, de elvégezhetők a vizsgálatok a tanteremben, gyűjtött vízmintából is.

1. feladat: Áttekintés Előkészületek: A tanulók elevenítsék fel otthon „A háztartási szennyvíz útja — a keletkezéstől a tisztításig” és a „Hogyan takarékoskodhatunk a vízzel?” című leckékben megismerteket!

1 2 3

A tanulók alakítsanak háromfős csoportokat! A csoportok számának megfelelően írj fel egyegy lapra témaköröket a fenti leckékből! Minden csapat húzzon egy témakört, és írjanak legalább három hozzá kapcsolódó kérdést! A csoportok sorsolással döntsék el, kiknek teszik fel kérdéseiket! A villámkérdésekre adott válaszokat pontozd, és a „verseny” végeredményét értékeld (érdemjeggyel, jutalmakkal)! Lehet az egyik csapat feladata is a bíráskodás.

2. feladat: Villámkérdések Előkészületek: „A víz tulajdonságai” című példa, illetve a megadott szakirodalom alapján állíts össze ismertetőt a vizsgálandó összetevőkről! (Az ismertető stílusa, hossza és részletessége a tanulók életkorától, előzetes ismereteitől függ.)

1 2 3

A vízvizsgálatok megkezdése előtt beszéljétek meg, hogy melyek azok a fizikai és kémiai paraméterek, amelyek a legfontosabbak a természetes vizek minősítése szempontjából! Egy-egy tanulócsoport olvassa el az ismertetőt, és mondja el a benne foglaltakat a többieknek! A kiselőadások anyagából mindenki készítsen saját jegyzetet!

3. feladat: A vízpart megfigyelése és a víz fizikai paraméterei Előkészületek: A tanulók nézzék át az „Egyedül vagyunk a városban?” című leckében megadott vízvizsgálati feladatlapot („Munkalap a vízminőség meghatározását végző csoport számára”)! Dolgozzanak önállóan!

1

A kémiai mérések előtt végezzenek vizsgálatokat az adott területen az „Egyedül vagyunk a városban?” című leckében leírtak felhasználásával! Egészítsék ki a vizsgálódást a hőmérséklet mérésével, valamint a víz (pl. helyszín, állóvíz, folyóvíz jellege stb.) és a vízpart (pl. természetes, mesterséges, sziklás, homokos, erdős stb.) jellemzésével!

2

Tapasztalataikat foglalják össze a következő táblázatban!

A mérőhely jellemzőinek összefoglalása Időjárás

Mérőhely

A mérőhely környezete

Vízpart

Szennyezési források

Zavarosság

Átlátszóság

Hőmérséklet

A fizikai paraméterek összegzése Szín

164

Szag


2


4. feladat: A víz kémiai paramétereinek vizsgálata Előkészületek: a szükséges vegyszerek és eszközök beszerzése és összeállítása.

1 2

A tanulók csoportokban dolgozzanak! Amennyiben több mérési pont is van a terepen, az egyes tanulók más-más paramétert mérjenek a különböző helyeken!

3 4

Az alkalmazott vizsgálati módszer és a kiértékelés részletessége is függ a tanulók életkorától és előzetes tanulmányaitól.

A rendelkezésre álló eszközökkel (laboratóriumi vegyszerek, tesztcsíkok, gyorstesztek, műszerek) a tanulók mutassák ki néhány ion jelenlétét a vizsgált természetes vízben, és határozzák meg a koncentrációjukat! (Tanítási órán a kimutatás — részben vagy egészben — történhet demonstrációs kísérlet keretében is.)

Táblázatban foglalják össze tapasztalataikat!

Összetevő

Mértékegység

Mért adat

Módszer

Minősítés

pH Oldott oxigén Oxigén-telítettség Ammónium Nitrit Nitrát Foszfát Keménység A vizsgált víz a ……………………. minőségi osztályba tartozik.

5. feladat: Összefoglaló beszélgetés

1

Tartsatok egy lezáró, összegző beszélgetést! (Te csak a beszélgetés moderátora légy!) Elemezzétek a mérési eredményeket, tapasztalatokat!

2 3 4

Gyűjtsétek össze a tanulók javaslatait a szennyezések megszűntetésére! Írjatok fel a táblára egy közös listát!

Gondoljátok végig, honnan származhatnak a szennyezést okozó anyagok!

Térjetek ki rá, hogy általában milyen lehetőségek vannak a természetes vizek szennyezésének megszüntetésére! Közösen vonjátok le a következtetést, hogy milyen feladatai vannak az egyes embereknek!


• • • • •

A lecke szorosan kapcsolódik a következő fejezetekhez: „A fajok sokfélesége a folyóvölgyben”, „Egyedül vagyunk a nagyvárosban?”, „Hogyan takarékoskodjunk a vízzel?”, „A háztartási szennyvíz útja — a keletkezéstől a tisztításig” Végezzétek el a méréseket több alkalommal is az adott helyszínen! (Monitorozás.) Hasonlítsátok össze a kapott eredményeket, kövessétek a változásokat! Keressétek meg a helyi önkormányzatot! Tájékoztassátok a felelősöket és a lakosokat a mérési eredményekről! (Személyes beszélgetés, levél, cikk a helyi sajtóban.) Nézd meg a CD-ROM „Víz” című fejezetét! További információt találhatsz az irodalomjegyzék megfelelő könyveiben.


165


A víz tulajdonságai

Hőmérséklet. A víz hőmérsékletének emelkedésével csökken a benne lévő oldott oxigén mennyisége, ami meghatározó tényező a halak, a növények, és a baktériumok számára. A víz hőmérsékletének emelkedése leggyakrabban az erőművek működésének következménye (hőszennyezés). pH. A természetes vizek elsavasodásának fő oka az ipari tevékenység következtében keletkező savas eső. A hidrogénion-koncentráció növekedése a halak pusztulásához, csökkenése a halak számára táplálékul szolgáló puhatestűek, ízeltlábúak megfogyatkozásához vezet. A savas közegben ráadásul nagyobb mennyiségben oldódnak ki a kőzetekből az emberek számára is toxikus nehézfém-ionok és a foszfátok.

Oldott oxigén. A vízben oldott oxigén mennyisége döntően meghatározza, hogy milyen élőlények képesek megélni az adott természetes vízben. A víz mozgásán, a hőmérsékletén és a légköri nyomáson kívül a vízi növényzet is szabályozza a víz oldott oxigén-tartalmát. Ha kevés az oxigén, rothadási folyamatok indulnak meg, s a víz emberi fogyasztásra, sportolásra, fürdésre alkalmatlanná válik. Foszfortartalom. A természetes vizek foszfortartalma a túlzott műtrágyázás, a kommunális szennyvizek nagy mosószertartalma és a vizek elsavasodása következtében emelkedik. A magas foszfortartalom a növényzet (főleg az algák) túlzott elszaporodását eredményezi (eutrofizáció). Ennek következményeként a vízfelület elzáródik, nem jut levegőhöz, és a víz emberi felhasználásra alkalmatlanná válik.

Nitrogéntartalom. A nitrogénvegyületek műtrágyázással és a kommunális szennyvizekkel kerülnek a természetes vizekbe. Egy részük (pl. az ammónia) mérgező az emberi szervezet számára. A magas nitrát-tartalmú ivóvíz kisgyerekeknél a methemoglobiémia nevű betegséget idézi elő. A nitrát a gyomorba kerülve rákkeltő vegyületté alakul. A természetes vizek magas nitrogéntartalma hozzájárul az eutrofizáció felgyorsulásához is.

A víz keménysége. A víz keménységét a vízben oldott magnézium- és kalciumsók

okozzák. Egy részük (a HCO3- ) forralással eltávolítható, másik részük (klorid, szulfát, nitrát, foszfát) pedig nem. A víz keménységét befolyásolja az alapkőzet is. A mészvázas állatok és az ember számára is nélkülözhetetlen a megfelelő mennyiségű kalciumvegyület a vízben. Kemény vízben csökken a nehézfém-ionok beoldódási képessége is. A nagyon kemény víz alkalmatlan ipari és háztartási felhasználásra, mivel a vízkő lerakódása balesetveszélyessé teszi a gépeket; ivóvízként felhasználva pedig vesekőképződést idézhet elő.

166


1

Emberi jogok

Jogunk van tudni! Szerzők: Kliment Mindjov, Kéri András


Demokratikus társadalmakban az embereknek joguk van az információszerzéshez, és ahhoz, hogy részt vegyenek a környezetet érintő döntés-előkészítési folyamatokban. Két tanítási óra. Bármikor elvégezhető. Az osztályterem. Tábla vagy csomagolópapír, filctoll. Társadalomismeret, állampolgári és jogi ismeretek, osztályfőnöki óra. A tanulók felvilágosítása arról, hogy joguk van részt venni a környezetet érintő döntés-előkészítési folyamatokban. Beszélgetés, szerepjáték.

Bevezetés Lehet valaki hivatali dolgozó, üzletember, tanár, buszvezető, pincér vagy egyetemista — mindenképpen egy adott környezetben él, amelynek állapota befolyásolja egészségét, munkavégző képességét és hangulatát. Nem kell környezetvédelmi joggal foglalkozó szakembernek lennünk ahhoz, hogy beleszólhassunk a környezetvédelem minket is érintő kérdéseibe. 1998-ban a dániai Aarhusben az európai környezetvédelmi miniszterek egy megállapodást írtak alá a polgárok jogairól a környezetüket érintő információszerzéssel, a döntési folyamatokban való részvétellel és az igazságszolgáltatással kapcsolatban. Ez a megállapodás hathatós eszköz a társadalom kezében, hogy beleszólhasson a megfelelő környezetpolitika kialakításába. Növeli a

Jogunk van tudni!

167

1

Emberi jogok

társadalmi stabilitást és az emberek bizalmát is, hiszen biztosítékot nyújt a polgároknak arra, hogy véleményük fontos a döntés-előkészítési folyamatokban. Az Aarhusi Egyezmény három alapvető jogot garantál: • az információszerzéshez; • a döntés-előkészítésben való részvételhez; • és az igazságszolgáltatáshoz való jogot.

A foglalkozás menete 1. feladat: Jogom van az ismeretszerzéshez!

1

Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el az „Információ-igénylés” című esettanulmányt! Ezután próbáljanak meg válaszolni a következő kérdésekre, majd vitassátok meg őket együtt: • Miért kíváncsi dr. Kovács a gyárak szennyezőanyagkibocsátására? • Joga van-e dr. Kovácsnak megtudni ezeket az adatokat? • Nem lenne jobb, ha a feletteseire bízná az ügyet, mert ők úgyis tudják a helyes megoldást? • Mi biztosítja, hogy dr. Kovács hozzájuthasson az adatokhoz? • Kiadhatók-e ilyen jellegű adatok külföldiek számára? • Kérhet-e segítséget dr. Kovács a helyi önkormányzattól? • Mihez kezd dr. Kovács az adatokkal, ha a rendelkezésére bocsátják őket?

2

Magyarázd el a diákoknak, hogy egy demokratikus társadalomban az embereknek joguk van ismereteket szerezni a környezet állapotáról. Napjainkban számos európai országban törvények garantálják, hogy mindenki hozzájuthasson az ilyen jellegű információkhoz. Ez a kormányok felelőssége. Magyarázd el, hogy az Aarhusi Egyezménynek megfelelően a helyi szervek kötelesek dr. Kovácsnak megadni a rendelkezésre álló információkat a természet állapotáról és a gyár szennyezőanyag-kibocsátásának havi mennyiségéről. Ha a helyhatóság nem rendelkezik a szükséges információkkal, kötelességük megnevezni legalább egy másik intézményt, amelyik meg tudja válaszolni a kérdéseket. Vannak persze kivételes esetek is: a hatóságok megtagadhatják az információnyújtást, ha az veszélyezteti a nemzetbiztonságot vagy az államok közötti kapcsolatokat. Minden esetben fel kell azonban világosítaniuk dr. Kovácsot, hogy amennyiben nem találja kielégítőnek a hatóságok válaszát, problémájával a bírósághoz fordulhat.

3 4

Egy szomszédos országot érintő információ esetén az Egyezmény garantálja a jogot a kért adathoz, feltéve, hogy mindkét ország aláírta az Egyezményt. A helyi hatóságokra az Egyezmény különböző kötelezettségeket ró a környezetre vonatkozó információgyűjtés és az emberek egészségének védelme tekintetében: bizonyos adatokat időről időre nyilvánossá kell tenniük valamilyen helyi sajtóorgánumon keresztül. Ennek állandó gyakorlattá kellene válnia helyi és országos szinten is.

2. feladat: Jogom van a részvételhez! Előkészület: A foglalkozást megelőző napokban kérj meg néhány tanulót, hogy olvassák el a „Birtok a főútvonal közelében” című esettanulmányt, majd az órán ismertessék a többiekkel!

1

Utána a tanulók próbáljanak válaszolni a következő kérdésekre, és a válaszokat Molnárék és a falu lakói szempontjából próbálják meg pozitív és negatív hatásokra bontani! Rajzoljanak fel négy oszlopot a táblára vagy egy nagyobb papírra, és jegyezzék fel a hatásokat! Például: Molnárék +

A tejet gyorsabban lehet a városba szállítani.

168

Molnárék A zaj miatt kisebb lesz a tejhozam.

S

Falu +

Falu -

Az emberek könnyebben tudnak munkába járni.

Az út menti növényzet kevésbé lesz alkalmas takarmánynak.

Jogunk van tudni!

A kérdések: • Milyen következményekkel jár az út forgalmának megnövekedése Molnárék és a falu számára? • Csak káros következményei lehetnek Molnárék számára az útnak? • Milyen következményei lehetnek a villamos távvezeték felállításának? • Melyik előbbre való: a falu vagy Molnárék érdeke? Összeegyeztethető-e esetleg a kétféle érdek? • Van-e lehetőség a káros hatások kiküszöbölésére vagy minimálisra csökkentésére? • Befolyásolhatják-e Molnárék az infrastruktúra fejlesztését?

2

Magyarázd el a tanulóknak, hogy a múltban számos okból — politikai, gazdasági és társadalmi okokból — megakadályozták a nyilvánosság részvételét a környezetet érintő döntés-előkészítési folyamatokban. Mára a nyilvánosság részvétele alapelv lett: ez az egyik legfőbb biztosítéka a fenntartható fejlődésnek, ami segíti a társadalmat az emberek tényleges szükségleteinek és a környezetnek leginkább megfelelő döntések meghozatalában. A polgároknak és civil szervezeteknek lehetőséget kell biztosítani, hogy kifejthessék az egészséges környezetre vonatkozó igényeiket és nézeteiket a hatóságok előtt, a hatóságoknak pedig figyelembe kellene venniük az emberek érdekeit.

3

Magyarázd el az osztálynak, hogy minden olyan tervezet és tevékenység esetében, amely energia vagy vegyi anyagok előállításával, fémgyártással, szennyvízkezeléssel, ipari termeléssel, gátak vagy utak építésével, bányászattal stb. kapcsolatos, a hatóságok kötelesek a nyilvánosságot is bevonni a döntés-előkészítési folyamatba. A hatóságok kötelesek továbbá bármely hasonló tervvel kapcsolatosan előre bejelentett helyen és időpontban nyilvános vitát szervezni. A nyilvános vitának a döntés-előkészítést megelőzően kell lezajlania. A hatóságoknak figyelembe kell venniük a különböző nézeteket és véleményeket. A végső döntésnek közmegegyezésen kell alapulnia, amely tükrözi az eltérő vélemények lehető legnagyobb részét, s ugyanakkor minimalizálja a tervezett fejlesztésnek az emberi egészségre és a környezetre tett káros hatását.

1

Emberi jogok

3. feladat: Jogom van a vitához!

1

Kérj meg négy önként jelentkező diákot, hogy játsszák el az „Érvek és ellenérvek” című példában található jelenetet (előre beszéld meg velük a szerepüket, és kérd meg őket, hogy használják a képzelőerejüket és rögtönözzenek, de azért néhány ténynek előtte nézzenek utána)!

2

Az osztály pedig alakuljon át egy lakossági fórummá, és beszéljétek meg a különböző nézőpontokat, majd álljatok elő egy akciótervvel!


A tanulók gyűjtsenek esettanulmányokhoz hasonló megtörtént példákat, és csoportokban játsszák el őket az osztálynak! Keressenek fel egy környezetvédelmi jogászt, és kérdezzék meg az információhoz jutással kapcsolatos jogaikról! Minden tanuló próbáljon meg válaszolni a következő kérdésre: Megváltoztathatja-e akár egyetlen ember is a környezetet? Vitassátok meg az eltérő nézőpontokat! Nézd meg a CD-ROM „Emberi jogok” című fejezetét! További információt találhatsz az irodalomjegyzék megfelelő könyveiben. Olvasd el a „Megoldandó problémák: a fenntartható fejlődés” című leckét!

Jogunk van tudni!

169

Emberi jogok Példák és feladatok

Információ-igénylés Dr. Kovács családi orvos egy kisvárosban, amelynek határában egy vegyi üzem működik. Éveken keresztül alaposan megfigyelte betegei egészségi állapotát. „Megfigyeléseim alapján a betegeimnél jelentkező allergiás megbetegedések és a közeli vegyi üzem által okozott szennyezés között végső fokon összefüggést lehet felfedezni. Az a szóbeszéd járja mostanában, hogy az üzem tevékenységét hamarosan bővíthetik, és a helyi lakosságot komoly nyugtalanság tölti el emiatt. Segíteni szeretnék, de ahhoz, hogy egyértelmű következtetésekhez juthassak, jobban kellene ismernem az üzem által kibocsátott anyagok természetét és koncentrációját. Megfelelő információkra van szükségem. Ezenkívül a szomszédos országban, közvetlenül a határon van egy másik vegyi üzem, amelyiknek szintén hatása van városunkra. Annak érdekében, hogy pontos információk birtokában vonhassam le következtéseimet, szükségem van annak a gyárnak a szennyezésével kapcsolatos legújabb információkra is. A szomszéd országban mégis azt mondták, hogy nem kaphatom meg ezeket az információkat, mert külföldi vagyok. Nem tudom megérteni, hogy mi köze van ennek az én nemzetiségemhez, amikor a szennyeződés nincs határok közé szorítva.”

Birtok a főútvonal közelében A Molnár család birtoka egy úthoz közel fekszik. Szarvasmarhatenyésztést szeretnének rajta folytatni, de az infrastrukturális változások terveiről szóló hírek komoly aggodalmat keltettek bennük. Molnár Péter: „Mostanában nagyon aggódom a térség úthálózatát érintő tervek miatt. A birtokunk mellett egy nyugodt és csendes falusi út halad. Most azt tervezik, hogy újjáépítik és kiszélesítik főútvonallá, s így a falu lakói sokkal gyorsabban eljuthatnak a városba. Ez viszont növelni fogja a forgalmat, nagyobb lesz a zaj és a levegőszennyezés, ami az állatállományom tejhozamára károsan fog hatni.” „A nagyfeszültségű villamos távvezeték építéséről szóló tervek szintén aggasztóak” — teszi hozzá Molnárné. „Hallottam, hogy az elektromágneses sugárzás káros hatással van az emberi és az állati egészségre is, sőt még a növények normális növekedését is gátolja. Mi lesz akkor a mi gazdaságunkkal?”

Érvek és ellenérvek Mihály, Anna, Barbara és János egy környezetvédelmi egyesület tagjai. A napokban a csoport értesült a városukban folyó fejlesztésekkel kapcsolatos új tervekről. A négy barát találkozik és megvitatja a helyzetet. Szerepek: Mihály — Mihály közli, hogy a helyi hatóságok azt tervezik, hogy engedélyezik egy növényvédőszer-gyártó üzem építésének megkezdését a város mellett, közvetlenül a városi park szomszédságában. Aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a gyár túlságosan közel lesz ahhoz a parkhoz, ahol az emberek sétálni és pihenni szoktak. Mihály ellenzi, hogy az új gyár éppen ezen a helyen épüljön. Anna — Anna aggodalmát fejezi ki a létesítendő gyár által kibocsátott anyagoknak a kisgyerekekre és szüleikre tett hatásával kapcsolatban. Határozottan ellenzi az új létesítmény létrehozását. Barbara — Barbara védelmébe veszi a hatóságok indítékait. A régió jól fejlett mezőgazdasággal rendelkezik, és a növényvédőszer-gyártás azzal a haszonnal járna, hogy csökkennének az árak és javulnának a vásárlási lehetőségek. Azonkívül az üzem számos új munkahelyet teremtene. Barbara édesapja is vegyésztechnikus, és éppen új állást keres. Ezért ő egy kompromisszumos megoldás megtalálását javasolja. János — János a csoportot a növényvédőszer-gyártással kapcsolatos lehetséges balesetekről tájékoztatja. Másrészről János fél részt venni bármilyen tiltakozó akcióban a tervezettel szemben, mert szüleinek boltja a helyi hatóságok tulajdonában van. Ő tehát bizonytalan.

170

Jogunk van tudni!

1

Földünk jövője

Megoldandó problémák: a fenntartható fejlődés Szerzők: Kliment Mindjov, Schróth Ágnes


Mindenkinek, a jelen és a jövő generációknak is joga van ahhoz, hogy egészséges és eredményes életet éljen, harmóniában a természettel. Egy tanítási óra. Bármikor elvégezhető. Osztályterem. [Semmire nincs szükség.] Földrajz, biológia, osztályfőnöki óra. • A rossz irányba mutató fejlődés következményeinek megvitatása; • megismertetni a diákokat a fenntartható fejlődés alapelveivel. Vita, ötletbörze.

Bevezetés Az 1992. júniusában Rio de Janeiróban az Egyesült Nemzetek Szervezete által szervezett Környezet és Fejlődés Konferencia jelentős esemény volt. Összehozta számos ország vezetőjét és képviselőit, sok nemzetközi szervezetet és jelentős számú civil szervezetet. Ez a konferencia azt demonstrálta, hogy az emberiség nem kezelheti továbbra is egymástól független témaként a környezet és a gazdasági fejlődés kérdéseit. A Riói Egyezmény tartalmazza azokat az alapelveket, amelyeket az állami és politikai döntéseknek hangsúlyozniuk kell a jövőben.


171

1

Földünk jövője

A konferencián 179 ország vett részt, s eredménye az „Agenda 21” című világméretű akcióprogram elfogadása lett. Ez egy nagyszabású terv az elkövetkező 100 évre. Feladata két globális cél megvalósítása: a környezet védelme és a stabil gazdaság megteremtése a világ minden országában. Ez a történelmi dokumentum a fenntartható fejlődés minden vonatkozását magában foglalja. 2002. szeptember elején Johannesburgban a Riói Konferencia tizedik évfordulója alkalmából újabb Föld Csúcstalálkozót tartottak a fenntartható fejlődésről. A johannesburgi konferencia a globális szegénység elleni cselekvésre összpontosított. Kiemelt szerepet kapott a vízellátás és a közegészségügy fejlesztése.

A foglalkozás menete 1. feladat: Játék a fenntarthatóságról

1 2

Egy halastóban történő „halászat” példáján mutasd be a gyerekeknek, hogy a fenntartható fejlődés alapfeltétele az emberi faj továbbélésének! A játék menetét a „Példák és feladatok” részben írtuk le. Tedd fel a kérdést, hogy mit kell tenni ahhoz, hogy az ember a rendelkezésére álló forrásokat a fenntarthatóságot figyelembe véve hasznosítsa!

2. feladat: Esettanulmányok

1

Tarts előadást az alábbi szempontok alapján! A tanulók előtte olvassák el a Húsvétszigetekről, valamint a norvég halászatról szóló esettanulmányokat! • Magyarázd el a diákoknak, hogy a természetnek sajátos regenerációs képessége van! Az ember mai tevékenysége brutálisan tönkreteszi a természet egyensúlyát, amely évmilliók során alakult ki. Hozz példákat arra, hogy az ökológiai rendszerek instabilitása az elpusztulásukhoz vezethet! • Emeld ki a Húsvét-szigetek példáját („A természet túlzott kihasználása” című részből), amikor egy elszigetelt ökoszisztémát elpusztított a populáció és a források felhasználásának gyors növekedését eredményező emberi tevékenység. Röviden: az emberi tevékenység átlépte a természet regenerációs kapacitásának határait. • A norvég „Hering” esettanulmány azt mutatja be, hogy az ökoszisztéma nem volt elszigetelve a világ óceánjaitól. A heringpopuláció egyensúlya csak hosszú idő után állt helyre, miután a norvég kormány megfelelő mértékű halászati tilalmat vezetett be. • Ismertesd „A fenntartható fejlődés alapelveit”, amelyeket a „Példák és feladatok” rész sorol fel! Ezeket egyenként vitassátok meg!

2

Emeld ki: A fenntartható fejlődés azt jelenti, hogy a természeti forrásokat úgy használjuk fel, hogy lehetőséget adunk a regenerálódásukra, hogy a jövő nemzedékeinek ugyanannyi lehetősége legyen a használatukra, mint a ma élő embereknek.


1 2

Szervezz ötletbörzét! Ismernek-e a diákok hasonló történeteket a saját régiótokból vagy a világ más részeiről? Vitassátok meg együtt ezeket!


• •

172

Kérd meg a diákokat, hogy vitassák meg szüleikkel a bemutatott eseteket, és próbáljanak meg helyi példákat találni a természeti források nem fenntartható használatára! Keressenek olyan anyagokat, amelyek a fenntartható fejlődéshez kapcsolódnak (a Rio de Janeirói Konferencia néhány dokumentuma népszerűsített formában, vagy a fenntartható fejlődésről szóló terv a saját környezetükben, „helyi Agenda 21”). Nézd meg a CD-ROM „Földünk jövője” című fejezetét! További információt találhatsz az irodalomjegyzék megfelelő könyveiben.


1

Földünk jövője

Példa: JÁTÉK A FENNTARTHATÓSÁGRÓL

1 2 3 4 5

Vegyél gyerekenként négy mogyorót vagy becsomagolt cukorkát! Ezek jelképezik a halakat.

6

3. feladat: Egymás után több körben „halásszanak” a tanulók! Mindig írd fel a táblára, hogy mennyi hal maradt, és ugyanennyit tegyél is be minden forduló után a zacskóba! A halászat közben nem szabad beszélgetni.

Oszd a gyerekeket 3-5 fős csoportokba! Helyezkedjenek el egy asztal körül, vagy álljanak körbe! Ők alkotják a halászfalu lakosságát. A tó biztosítja megélhetésüket, jövedelmüket. Minden csoport kapjon egy olyan zacskót, amelyben a csoport létszámának megfelelő számú (tanulónként négy) „hal” van. A zacskók egy-egy tavat jelképeznek. (Fel is írhatod rá a nevüket.) 1. feladat: Mindenki egyszerre „halásszon” ki a „tóból” annyi „halat”, amennyire szüksége van, hogy eltartsa a családját! Írd fel a táblára, hogy mennyi hal maradt egy-egy „tóban”! A halászat közben tilos beszélni. 2. feladat: Másnap van. Ma is kell halászni. Szerencsére a halak kétszeresükre szaporodnak egy nap alatt. Tegyél be minden zacskóba annyi „halat”, ahányat benne hagytak a tanulók. Így persze lehet, hogy egyes falvak éhen halnának, ezért lehetőséget adunk arra, hogy a tanulók újrakezdjék a halászatot.

Például négyfős csapatok esetén: A tó neve

7

1. kör

2. kör

3. kör

4. kör

5. kör

Balaton

0

12

6

8

8

Velencei-tó

0

2

4

4

6

Fertő-tó

1

10

12

6

8

Halas-tó

3

3

6

9

8

Elemzés: Ha kevés halat fognak ki, túlszaporodik a populáció, ha pedig túl sokat, akkor elfogynak a halak, éhezik a falu. Napi 8 (azaz fejenként két) hal kifogása az ideális.


173

Földünk jövője Példák és feladatok

A természet túlzott kihasználása A Húsvét-szigetek A szigetcsoport a Csendes óceánban található, körülbelül 3200 km-re Dél-Amerikától. Az első telepesek, akik kb. 15 évszázaddal ezelőtt érkeztek meg a szigetekre, a polinézek voltak. A szigeteken félszáraz klíma uralkodik, de ezt régen gazdag fás és füves vegetáció javította, amely felfogta és megtartotta az esővizet. A kb. 7000 szigetlakó növényeket termesztett, csirkét tartott, halászott, és kis falvakban lakott. A Húsvét-szigetek kultúrájának gazdagságát mutatják a tömör, nyolc méter magas, vulkáni eredetű obszidián-szobrok, amelyeket fatörzseken és görgőkön vonszoltak a helyükre a szigeteken keresztül. Amikor a 17. században az európai telepesek megérkeztek a Húsvét-szigetekre, ezek a szobrok, amelyeket „Moai”-ként ismerünk, már csak egy egykor gazdag civilizáció maradványai voltak. Ennek a civilizációnak a pusztulását a korlátozott forrásalapok megtizedelése indította el. Ahogy a Húsvét-szigeti populáció növekedett, lakosai kiirtották az erdőket, és egyre több területet alakítottak át a mezőgazdasági művelés érdekében. A fát eltüzelték, házépítésre, csónakkészítésre és vallási célokra (a Moai szobrok szállítására) használták fel. Elérkezett az idő, amikor az utolsó fa is eltűnt a szigetről. Nem lehetett több halászcsónakot készíteni, s ezért élelmiszerhiány alakult ki. Az erdőpusztítás erózióhoz és további élelmiszerhiányhoz vezetett. Az emberek fokozatosan a barlangokba költöztek. Fegyveres konfliktusok következtek, megjelent a rabszolgaság, sőt néhány embercsoport kannibállá vált a túlélés érdekében.

A heringhalászat Norvégiában A norvég heringhalászat az 1950-es évekig nem haladta meg a halpopuláció regenerációjának természetes kapacitását. A ’60-as évek elején azonban a halászati vállalatok forgalma drámaian megnőtt. Néhány év alatt a hering csaknem teljesen eltűnt, az országban pedig összeomlott a rá épülő iparág. Az 1970-es években törvényt hoztak a heringhalászat betiltására: a heringpopuláció csak napjainkra kezd lassan helyreállni.

174


A fenntartható fejlődés alapelvei (Rio de Janeirói Egyezmény a Környezetről és a Fejlődésről, 1992) •

Mindenkinek, a jelen és a jövő nemzedékeinek is joga van az egészséges és eredményes élethez, harmóniában a természettel.

•

A környezetvédelmet minden fejlődési folyamat szerves részének kell tekinteni.

•

Minden országnak joga van saját forrásainak felhasználására, ha az nem hat a határain kívüli környezetre.

•

A szennyezőnek meg kell térítenie a környezetben okozott károkat.

•

A gazdasági tevékenységek során megelőző jellegű tevékenységeket kell alkalmazni a környezet védelme érdekében.

•

Az országoknak együtt kell működniük a környezet védelme érdekében.

•

A szegénység és a világ különböző részein mutatkozó életszínvonalbeli egyenlőtlenségek enyhítése a fenntartható fejlődés szerves része.

•

Az országoknak korlátozniuk kell a termelés és felhasználás nem fenntartható fejlődési modelljeit.

•

A környezeti problémák megoldásának leghatékonyabb módja az, ha minden érintett oldalt belevonnak. Az országoknak fejleszteniük és támogatniuk kell a lakosság informált részvételét a döntéshozatali folyamatokban.

•

Az országoknak fejleszteniük illetve működtetniük kell a környezetvédelemmel kapcsolatos jogrendszerüket.

• •

A környezetvédelemnek minden társadalmi réteget magában kell foglalnia. A béke, a fejlődés és a környezetvédelem kölcsönösen függ egymástól — nem lehet őket egymástól elválasztani.

Földünk jövője Példák és feladatok

A Riói Fórumon öt fontos nemzetközi egyezményt fogadtak el: •

Rio de Janeirói Egyezmény a Környezetről és a Fejlődésről

•

Agenda 21 — világméretű program a fenntartható fejlődés elérésére

•

Egyezmény az összes erdőtípust érintő erdőgazdálkodási, erdővédelmi és a fenntartható fejlődést szolgáló elvről

• •

Az ENSZ Keretegyezménye a Klímaváltozásról Biodiverzitási Egyezmény

Az ENSZ johannesburgi Fenntartható Fejlődés Világtalálkozóján megszületett a Fenntartható Fejlődés Cselekvési Progam.


175

5

Táplálék- és energia-piramis


Szerző: Kliment Mindjov (A Kapcsolatok című tanári kézikönyv egy ötlete alapján)


A fajok kapcsolatban állnak egymással. Ezért egy faj eltűnése hatással van a többi fajra is. 1 tanítási óra. Tavasz, nyár, ősz. Szabad tér. Egy diagram a táplálék-piramisról (poszter, vagy minden diáknak A4-es fénymásolat a piramisról). Biológia (ökológia), testnevelés. A táplálék-piramis illusztrálása; megértetni a diákokkal, hogy a különböző szervezetek egymással kapcsolatban állnak. Szerepjáték, egyéb játékok.

Bevezetés A táplálék- és energia-piramis megmutatja az ökoszisztémán belül a növényi és állati szervezetek közötti komplex belső összefüggéseket. A piramisnak több szintje van. A legalsó és egyben a legkiterjedtebb szinten a termelők (a növények) helyezkednek el. A piramis alapját tehát termelő szintnek hívjuk. A növényevő állatok a második szinten találhatók. Ezek az elsődleges fogyasztók. A másodlagos fogyasztók, amelyek állatokkal vagy állatokkal és növényekkel táplálkoznak, a piramis harmadik szintjén helyezkednek el: ezek vagy ragadozók vagy mindenevők. A negyedik szinten már csak ragadozók találhatók. A piramis csúcsán a csúcsragadozók foglalnak helyet. Némelyik fogyasztó egynél több szinthez is tartozik. Például az ember a piramis különböző szintjeiről fogyaszt állati és növényi élelmet egyaránt. A táplálékkal együtt energia is áramlik a piramis szintjei között. A piramis egyes szintjeit elválasztó vonalak szemléltetik az energia átalakulását. Az alacsonyabb szintről egy magasabb szintre az energia megközelítően 10%-a jut át. Vagyis például az elsődleges fogyasztók (a második szintről) elfogyasztják a termelőket (első szint). Az elsődleges fogyasztók 100 kg biomassza elfogyasztása után termelnek 10 kg biomasszát. Ezzel szemben, amikor a másodlagos fogyasztók megeszik az elsődleges fogyasztókat, 10 kg biomasszából állítanak elő 1 kg biomasszát. Ezt a tényt gyakran idézik a vegetáriánusok annak szemléltetésére, hogy a táplálék- és energia-piramis alsó szintjeiről való fogyasztás jóval több energiát őriz meg. Minden, ami a legalsó szintre hat, feljebb jut a rendszerben, és így hat a felső szintekre is. Ha természeti katasztrófák (tűz, árvíz, fagykár) vagy pusztító emberi tevékenység (az erdők kivágása, kémiai készítményekkel való mérgezés, mérgező hulladék vagy másfajta szennyezés eldobálása) miatt növényi terület pusztul el, az a másodlagos fogyasztók táplálékhiányához is vezet, és így tovább. Ennek a láncnak az ember is tagja, így minden olyan esemény hatással van rá, amely a táplálék- és energia-piramisban következik be.


1


A foglalkozás menete 1. feladat: Játsszunk piramist! (1. változat)

1 2 3

Magyarázd el a diákoknak vagy elevenítsd fel velük az Elton-féle piramist (táplálék-piramis)! Kioszthatod a „Melyik állat mit eszik?” című ábrát is. A bevezetőben elmondottakra lesz szükség. Elemezzétek a piramist: •

Mit jelentenek a szintek?

•

Miért csökken a szintek területe felfelé haladva?

•

Hogyan változik az állatok testmérete a ragadozó-láncban?

Ha nagyobb létszámú az osztály, alakíts ki két csoportot! Kérd meg a diákokat, hogy képzeljék magukat egy erdő életközösségébe, és döntsék el, milyen növények vagy állatok lennének! Kérd meg őket, hogy sokféle különböző állatot és növényt válasszanak! Ezek után kérd meg a gyerekeket, hogy álljanak előre a növények, és párosával alkossanak „székeket” (egymás kezét megfogva, „gólya viszi a fiát” alakzatban)! A székekben foglaljanak helyet a növényevő állatok! Ők is alkossanak „székeket”, amelyekbe a mindenevők, majd a ragadozók kerülnek! Ha aránytalanul választottak állatokat, akkor nem tud felépülni a piramis-alakzat. Ebben az esetben kérjük meg a gyerekeket, hogy változtassanak élőlény-nevet! A gyerekek vonják le a következtetést: •

Mikor lehet csak sikeres az építkezés?

•

Milyen alakzat a sikeres?

•

Mit jelent ez a valóságban? Kik vannak a legtöbben az építményben? Miért?

Ha kevés az időnk, átalakíthatjuk a játékot.

Játsszunk piramist! (2. változat, kisebb gyerekek számára)

1

Válassz ki a diákok közül hét önkéntest, akik válasszanak maguknak egy listáról különböző növényi és állati szerepeket! (Másik lehetőség: leírhatod a növények és állatok nevét egyegy papírdarabra, és mindenki véletlenszerűen választ közülük.) A növényi szerepeket alakítók alkossanak kéttagú csoportokat, és egymás karját megfogva alakítsanak emberi székeket — ők alkotják a táplálékpiramis első szintjét!

2

Az elsődleges fogyasztók foglaljanak helyet a „székeken”! Ők a növényevők. Kérd meg őket, hogy úgy üljenek, hogy ők majd a következő szint számára tudjanak széket alkotni!

3

Elemezzétek a kész alakzatot! Tedd fel a következő kérdéseket:

Folytassátok tovább az építkezést!

•

Mi történne, ha nem lenne elegendő jelentkező a növények szerepének eljátszására?

•

Mi történne, ha valaki leesne a piramis középső szintjéről? Milyen következtetés vonható le a tapasztaltakból?

•

Ha tetszik a játék a diákoknak, más társulásokat is felépíthettek: vízi, mezei állatok és növények stb.


2

Alkossanak a gyerekek táplálékhálózatot! (Érdemes a szabadban, füves területen játszani.) Készítsenek képek felhasználásával plakátot a táplálék-piramisokról! Készítsenek parazita-láncot! Hasonlítsák ezt össze a ragadozó-lánccal! Készítsenek szaprofita-láncot! Hasonlítsák össze a három tápláléklánc típust! Miben különböznek, és miben hasonlítanak egymásra? Keressetek képes folyóiratokban a lecke anyagával kapcsolatos cikkeket! Nézzétek meg a középiskolai Biológiai Albumban szereplő adatokat az energia-átadásról! Nézd meg a CD-ROM „Biológiai sokféleség” című fejezetét!


Melyik állat mit eszik?


Írd a képen látható állatokat piramis megfelelő szintjébe!


3

6

Eltartóképesség


Szerzők: Kliment Mindjov, Szászné Heszlényi Judit (A Kapcsolatok című tanári kézikönyv nyomán)

Problémafelvetés Időszükséglet Évszak Hely Szükséges anyagok Tantárgyak Cél Módszerek

A természetben a növekedésnek mindig van határa. Egy tanítási óra. Bármikor. Az osztályteremben vagy szabadtéren. Víz, egy kis és egy nagy pohár, egy vödör. Biológia, osztályfőnöki óra. Megmutatni, hogy a természetben vannak határok, amelyeken már nem lehet túllépni. Bemutató, vita.

Bevezetés Előzetes információ: a természetben az eltartóképesség kifejezés arra utal, hogy egy terület maximum hány élőlényt képes eltartani. Ez főleg attól függ, hogy mennyi a rendelkezésre álló víz, élelem, fény, rejtekhely (lakhely), és mekkora a terület. A eltartóképesség minden élőlényre vonatkozik. Az emberek könnyebben át tudják alakítani a környezeti feltételeket, mint az állatok és a növények. Egy ökoszisztéma eltartóképessége változhat az évszakoktól függően, vagy a természeti katasztrófák (árvíz, viharok, fagykárok) által okozott környezeti változások miatt is. Az emberi tevékenység ugyancsak nagy hatással van az eltartóképességre. A természetben a növekedésnek mindig van határa. Bármely faj nagyon gyorsan növekedő populációja hamarosan valamilyen korlátba ütközik: elfogy a fény, a víz, a tér vagy a táplálék. A környezeti ellenállás úgy működik, hogy ezek a faktorok összeadódnak, csökkentve vagy megállítva egy-egy populáció növekedését. Ezek a tényezők együttesen határozzák meg az eltartóképességet, amit általában egy adott faj egyedszámával jellemezhetünk. Ez megmutatja, hogy a területen hány egyed tud folyamatosan élni. Egy faj populációjának méretét egy adott helyen a biológiai-környezeti lehetőségek (pozitív visszacsatolás) és a környezet ellenállása (negatív visszacsatolás) közötti kölcsönhatás határozza meg.

A foglalkozás menete 1. feladat: Hányan férnek el?

1

Vezesd be vagy elevenítsd fel a diákokkal az eltartóképesség fogalmát! A következő fogalmakra lesz szükségetek: eltartóképesség, élettér, ökoszisztéma, társulás, egyensúly, szaporodóképesség. A táblát vagy egy csomagolópapírt használva írjátok fel azokat az alapvető összetevőket, amelyek egy ökoszisztéma eltartóképességét meghatározzák!

Előkészületek: poharak, vödör, víz.

2

Tölts meg vízzel egy nagy poharat! Ez egy ökoszisztémát modellez a kísérletben: a pohár a terület nagyságát, a víz a területen élő különböző állatokat és növényeket (fákat, bokrokat, medvéket, nyulakat stb.) szemlélteti. Ebben az ökoszisztémában csak korlátozott számú szervezet élhet, mivel a terület erőforrásai végesek (nem fér a pohárba több víz).

3

Mondd azt, hogy a területet tűz pusztította el, így az élőlényeknek egy új élőhelyet kell keresniük (ez lesz a kis pohár)! Kezdd el kiönteni a vizet a nagyobb pohárból a kisebb pohárba! Amikor a kisebb poharat félig töltötted, kérdezd meg a diákokat, hogy vajon vane még elég hely az állatok számára!

Eltartóképesség

1

6

4 5 6


Folytasd a víz kiöntését, amíg a kisebb poharat teljesen meg nem töltötted! Kérdezd meg, hogy vajon elértétek-e az új ökoszisztéma eltartóképességét! Folytasd a víz kiöntését a kis pohárba, de tartsd egy vödör fölött! Mi történt a fölösleges vízzel (vagyis mi történik, ha egy területen több az élőlény, mint amennyit a terület képes eltartani)? Hogyan függ mindez össze egy ökoszisztéma egyensúlyával? Vonják le a következtetést a gyerekek! (A természetben, ha az állatok élettere csökken, akkor vagy elhagyják az élőhelyüket vagy kihalnak, mert csökken a szaporodóképességük, esetleg elfogy a táplálék vagy eltűnik a személyes élettér.)

2. feladat: Gondolkodjunk!

1

2 3 4

Tedd fel a diákoknak a következő kérdéseket, és vitassátok meg őket az egész osztállyal! Használjátok fel az eltartóképesség alapvető összetevőire vonatkozó ismereteket! •

Hány ember él az otthonotokban (a háztömbötökben, az utcában stb.)? Lehetne-e ezt a számot növelni?

•

Mi történik a költöző madarakkal ősszel? Miért repülnek délre, a meleg országokba?

•

Mi történik a fűvel télen, és hogyan reagálnak erre a növényevő állatok?

•

Miért alszik néhány állat téli álmot?

Minden esetben keressétek meg a megfelelő környezeti tényezőt, ami az adott példában szerepel! Ezeket írjátok fel a táblára! A beszélgetés végére egy olyan listát kaptok, amely az eltartóképességet meghatározó legfontosabb tényezőket tartalmazza. Biztasd a diákokat arra, hogy mondjanak hasonló példákat! A beszélgetés végén fogalmazzátok meg közösen a végső következtetést: a természetben vannak olyan határok, amelyeket nem lehet átlépni, amelyek meghatározzák a területen élő élőlények számát! Ezek a tényezők az úgynevezett korlátozótényezők.


• • • • • • •

2

Kérd meg a diákokat, hogy gondolkodjanak tovább, és vitassák meg a szüleikkel, meddig lehetne az ő helyi közösségüket növelni! Ha az osztályban valakinek van otthon akváriuma, kérd meg — ha lehetséges —, hogy növelje benne a halak számát! Jegyezze fel a megfigyeléseit (mekkora halakat telepített be, milyen fajok, fajták számát növelte stb.)! Meddig lehetett a halak számát „büntetlenül” növelni? Hívd fel a diákok figyelmét arra, hogy ha nem eléggé körültekintők, akkor a változások okát nehéz vagy lehetetlen megállapítani! Mi történne, ha egy erdő, amelyben sok madár él, kiégne, vagy egy vizenyős terület kiszáradna? Végezzenek gondolatkísérletet a gyerekek! Lehetséges-e a végtelenségig növelni a zöldség, a tej, a hús és a szőrme termelését? Miért? Lehetséges-e egy gyümölcsöskert fáit egymástól egy méterre ültetni, vagy 250 tehenet tenyészteni egy farmon, amely 50 tehén számára készült? Miért? Ábrázolják a gyerekek grafikusan az eltartóképességet! Magyarázzák meg pontosan az ábra szerkezetét! További információt találhatsz az irodalomjegyzék megfelelő könyveiben. Nézd meg a CD-ROM „Biológiai sokféleség” című fejezetét! Használd a tankönyv „Megoldandó problémák — fenntartható fejlődés” című leckéjének anyagát!

Eltartóképesség

5

Hulladék, nyersanyag, szemét

Hulladék

Szerzők: Jacek Schindler, Kéri András


Hogyan lehetne elérni, hogy a lehető legkevesebb hulladék képződjön? Egy óra, a feladatok közül lehet választani. Szabadon választott. Osztályterem. Nagyméretű papír, filctoll, jegyzetfüzet, toll. Biológia, földrajz, állampolgári ismeretek. A túlzott hulladékképződés megelőzésének népszerűsítése, a hulladék kezelésének megismertetése. Verseny, ötletbörze, megbeszélés.

Bevezetés A fogyasztói társadalom tevékenysége lépten-nyomon hulladék hátrahagyásával, s a természetes környezet rongálásával jár. A hulladéknak nemcsak a mennyisége nőtt meg, hanem az összetétele is előnytelenül változott. Megnőtt például a műanyagok és más nehezen bomló csomagolóanyagok aránya. Hazánkban egy átlagos család évente 1,2 m3 háztartási hulladékot „termel”, és ennek több mint 90%-a lerakásra kerül. Nemcsak a háztartások, hanem az ipar és a mezőgazdaság tevékenysége nyomán is keletkezik hulladék. A hulladék mennyiségének csökkentésére több mód van: • a nyersanyag-szükséglet és a termelési hulladék csökkentése; • a fogyasztás csökkentése; • a hulladék egy részének biztonságos visszajuttatása a természetbe (például fahulladékból humuszt lehet nyerni — figyelem, csak a hulladékok egy része alkalmas erre!); • a hulladékok környezetbarát, gazdaságos módon történő felhasználása (pl. ha az asztalosüzemben keletkezett fahulladékot fűtésre használják, az jó példája a hulladékból történő energianyerésnek, de ha ezzel a hulladékban található ragasztót is elégetjük, akkor a levegőbe káros anyagokat juttatunk).

A foglalkozás menete 1. feladat (kísérlet): Metszés után

1

A gyümölcsfák minden évben oldalágakat hajtanak, amelyeket a tavaszi metszés során levágnak. Tűzd ki feladatul a gyerekek elé, hogy gondoljanak ki minél több megoldást a levágott fattyúhajtások feldolgozására! Dolgozhatnak egyénileg vagy csoportmunkában, és versenyezhetnek is, hogy ki tud többet felírni. Megadunk pár használatos megoldást (abszurdabb ötleteket is javasolhatunk, mert ezek segítik az eredeti megoldások kitalálását): • Elvihetjük a gallyakat olyan területre, ahol senkit sem zavarnak, például a szántások közötti sávra vagy egy mezőre; • elszállíthatjuk szeméttelepre; • felapríthatjuk, és a kertben szétteríthetjük a humuszréteg tetején; • aprítás után zacskókba tehetjük és eladhatjuk talajjavítónak; • aprítás után komposztálhatjuk; • eladhatjuk egy fafeldolgozó üzemnek forgácslemez, bútorlap gyártásához; • eladhatjuk olyan üzemnek is, amely fűrészport gyárt belőlük (s így pl. tojások szállításához hasznosítható); • kiszárítás után eltüzelhetjük a gallyakat a kandallóban, fűthetünk velük.


1

5

2

Hulladék

Az ötletek értékelése: • • • • •

Kérd meg a tanulókat, hogy értékeljék az elhangzott ötleteket! Javasolj három értékelési szempontot! A hulladékot szemétnek tekintjük (1-2. javaslat); biológiai anyagként foglalkozunk vele (3-5. javaslat); vagy nyersanyagként (6-8. javaslat)? Természetesen az utóbbi kettőt díjazzuk. A javasolt ötletek illeszkednek- e a helyi realitásokhoz? (Pl. van-e a környéken fafeldolgozó üzem vagy olyan kertészbolt, ahol humusz értékesítésével foglalkoznak?) Eredeti-e az ötlet? Itt érdemes nem konvencionális ötletekkel foglalkozni: absztrakt, érdekes és valóban működő javaslatokkal egyaránt várunk. Az ötletelés eredményeit írjátok össze egy csomagolópapírra, és tegyétek közszemlére! A javaslatokat a gyerekek pontozzák 1-től 5-ig! A győztesek kapjanak újrahasznosított papírból készült füzeteket!

2. feladat (kísérlet): Megoldások a régi televízióra

1

Add a tanulóknak (esetleg csoportokra osztva őket) a következő feladatot: Szeretnétek új tévét venni, bár a régi még üzemképes. Mit lehet tenni a régi tévével? Íme pár szokásos ötlet: • Lehet mégis addig várni az új televízió megvásárlásával, amíg a régi működőképes. • A régi tévét oda lehet adni valakinek, akinek nincs, vagy nincs rá pénze, hogy vegyen magának. • Meg lehet hirdetni, hogy elajándékozod vagy jelképes áron eladod. • Be lehet adni használtcikk-kereskedésbe. • Külső részéből akvárium készíthető, míg a belsejét el lehet adni egy tévészerelő-műhelynek. • Le lehet takarni terítővel, s tévéasztalként használni az új berendezés alatt. • Le lehet vinni a pincébe, s ott tartani, „hátha egyszer még szükség lesz rá”. • Át lehet vinni egy másik szobába, hogy az újjal egy időben is lehessen nézni. • Ki lehet dobni a szemétbe.

2

Az ötletek értékelése: Írjátok össze az ötleteket! A tanulók szavazással értékeljék és pontozzák őket 1-től 5 pontig! A győztesek kaphatnak újrahasznosított papírból készült füzeteket. Értékelési szempontok: • Korlátozható-e a hulladék képződése a fogyasztás mérséklésével (pl. 1. megoldás)? Próbálja-e csökkenteni a hulladékképződést azzal, hogy a felesleges cikk további használatára tesz javaslatot (2-4. megoldás)? A szükségtelen termék viszont tovább növeli az energia-fogyasztást (több órát töltenek a tévé előtt, 7-8. pont). • Megvalósíthatók-e ötleteink a helyi körülmények között (pl. van a környéken olyan bolt, amely megveszi a régi televíziókészülékeket)? További lépések


• • •

2

Kérjük meg a gyerekeket, hogy egy héten át írják össze, mi kerül otthon a szemetesbe! Az osztályban írja fel ezeket mindenki egy nagy papírra, majd beszéljük meg, mi lenne közülük újrahasznosítható és hogyan? Látogassunk el egy hulladékudvarra! Hogyan gyűjtik itt a hulladékot? Szemét-e az ide hozott papír és fém vagy nyersanyag? Készítsenek a tanulók plakátokat „Újrahasznosítás” címmel! A Föld Napján tegyük őket közszemlére! Nézd meg a CD-ROM „Hulladék” című fejezetét! Használhatod a „Csomagolás” és az „Alumínium” című lecke anyagát is. További információt találhatsz az irodalomjegyzék megfelelő könyveiben.


6

Melyik a legjobb: az üveg, a műanyag vagy a textil?

Hulladék



Módszerek

Az ökológiai szempontú értékelés mellett a felhasználás szempontjait is figyelembe kell venni az egyes anyagok esetében. Egy óra. Szabadon választott. Osztályterem, lakótelepi üzlet. Nagyméretű papír, PVC-termékek. Biológia, földrajz, kémia. • Ne sztereotip szempontok szerint ítéljük meg a különböző nyersanyagok hasznosságát; • annak elfogadtatása, hogy a felhasználás, valamint a hulladék mennyiségének és minőségének szempontjait is figyelembe kell venni egy anyag megítélésekor. Kiselőadás, felmérés, megbeszélés, adatelemzés, táblázatkitöltés, csoportmunka.

Bevezetés Ha módunkban áll választani különböző összetételű anyagok közül, igyekszünk amellett dönteni, amelyiket a leginkább környezetbarátnak tartjuk. Legtöbbször a következő sztereotípia szerint hozzuk meg döntésünket: a természetes alapanyagból készült termékek jók, a műanyagból készült termékek pedig rosszak. Az emberek viszont nem tudnak meglenni mesterséges termékek, műanyagok nélkül. Sok tárgy a mindennapi élet kellékei közül nem is gyártható másként, csak műanyagok felhasználásával. A műanyagok sok esetben jobbak egészségügyi vagy éppen ökológiai szempontból is (pl. orvosi fecskendők; a növényvédő szerek forgalmazására megfelelőbbek a műanyag palackok). Ahelyett, hogy egyszerű sztereotípiákban gondolkodnánk, fontos, hogy ne csak nyersanyaguk szerint értékeljük a tárgyakat, hanem aszerint is, hogy mire használjuk őket.

A foglalkozás menete 1. feladat: Számítás Előkészületek: A tanulók számolják össze, hogy egy hét alatt mennyi műanyag zacskó kerül ki egy élelmiszerüzletből! A közeli bevásárlóközpontban érdeklődjenek a vásárlók számáról, s megfigyeléseik alapján végezzék el a felmérést!

1 2

A kapott adatokat írjátok fel a táblára! Számít-e, hogy fizetni kell a zacskóért vagy ingyen adják? Kezdeményezz beszélgetést a következő kérdésekről: • • • • •

Ez jelenti-e a legmegfelelőbb csomagolást a vásárolt áruk számára? Hogyan lehetne csökkenteni az egyszer használatos zacskók felhasználását? Milyen módon lehet a zacskókat újrahasználni a háztartásokban? Mivel lehetne kiváltani őket? Miért ennyire népszerű ez a vásárlási szokás?


1

6 Hulladék


1

Gondoljátok végig, hogy az egyes árukat mibe (és milyen módon) a legjobb csomagolni!

2

Töltsétek ki, majd válasszátok ki a legtöbb gondot okozó termékeket! A tanulók csoportjainak add ki feladatul, hogy foglalkozzanak ezekkel behatóbban! A feladat megoldásában segíthet a fejezet végén megadott példa.

Előkészületek: Másold le a tanulóknak az alábbi táblázatot!

1. táblázat Üveg, kő, beton

Mesterséges anyagok (a nem természetes textíliák is)

Visszaváltható üveg Egyszer használatos üveg?

PVC? PET?

0

Pohár

Üveg

Különböző műanyagok

0

Ablaküveg

Üveg


0


Fa

Műanyag

0

Üdítőitalok csomagolása

Vonalzó Fecskendő

Fémek

0

Növényi eredetű anyagok

0

Növényvédő szerek csomagolása

Üveg

PVC

Acél, alumínium

0

Motorolajos kanna

–

Műanyag

–

0

Hanglemez

–

+

0

0

Biciklikerék Kulacs Bevásárlószatyor Ing, nadrág Harisnya Locsolócső A táblázat jelrendszerének értelmezése: • Aláhúzás: a rendelkezésre álló anyagok közül a leginkább megfelelő. • Kérdőjel az anyagnév mellett: az anyagnak az adott helyzetben jelentős hátrányai vannak. • Áthúzott anyagnév (abc): az adott termék számára egyáltalán nem megfelelő anyag. • Megjelölés nélkül: az adott helyzetben az anyag kiválasztása környezetvédelmi szempontból közömbös. • Az alapanyag neve (+ másik alapanyag neve): a termék több nyersanyagfajta felhasználásával készült. • Nulla (0): az adott termék nem állítható elő ebből az anyagból (például növényi alapanyagokból lehet előállítani). • Vízszintes vonal (-): az adott anyag felhasználása lehetséges lenne, de senki sem teszi, mert vannak megfelelőbb anyagok a termék előállításához. Pl. lehetséges volna a motorolajat üvegkannákban forgalmazni, de nem teszik, mert a műanyag kannák biztonságosabbak.

3. feladat: A PVC Előkészületek: Két héttel a foglalkozás előtt szólj a tanulóknak, hogy gyűjtsenek össze PVC-ből készült tárgyak egy-egy darabját, majd a megbeszélt napon hozzák be őket! Aki nem tud ilyet behozni, írja fel egy PVC-ből készült tárgy nevét!

1 2

A tanulók készítsék elő a mintákat: pl. kis darab PVC-padló, műanyag ablak darabja, műanyag orvosságos üvegcse, vízvezetékcső darabja, stb.!


6 Hulladék

Kérd meg őket, hogy írják le ezeknek az anyagoknak a tulajdonságait! Például PVC-padló: elasztikus, ellenálló a karcolásokkal szemben, könnyű; orvosságos üvegcse: kemény, tiszta; ablakkeret: fehér vagy színes (ha a műanyagmasszába festékanyagot kevertek), kemény; vízvezetékcsövek: kemények, de hőre lágyulnak, így könnyű őket formálni, beszerelni. Előkészületek: Kérj meg előre egy tanulót, hogy készítsen kiselőadást a PVC-termékekről!

2

Válaszoljon a következő kérdésekre: • • • • • •

Milyen veszélyforrást jelent a környezetre a PVC gyártásához szükséges klór felhasználása? Mi a képlékenységet biztosító anyagok szerepe a PVC gyártásában? Milyen hatással van a PVC-gyártás a vízre és a levegőre? Mi történik a PVC-vel annak égése során? Mi korlátozza a PVC-hulladékok felhasználhatóságát? A fentiek megválaszolása után döntsétek el, mennyire alkalmas bármiféle termék előállítására a PVC!


Próbáljátok meg az általatok legjobbnak tartott ötletet megvalósítani annak érdekében, hogy kevesebb hulladék kerüljön a természetbe és a vizekbe (folyókba, patakokba)! A rajztanár bevonásával és a szülők segítségével varrjatok lenvászonból bevásárlószatyrot! Hirdessetek versenyt a legszebben megvarrt és megfestett szatyor elkészítésére! Nézd meg a CD-ROM „Vegyi anyagok” és „Hulladék” című fejezeteit! Információt kaphatsz a „Korunk anyaga, a műanyag” és a „Hulladékégetés a legjobb megoldás” című leckékből.

Példa: HULLADÉK ÉS HULLADÉK KÖZÖTT IS VAN KÜLÖNBSÉG Az egyik osztályban vita alakult ki az egyszerű iskolai segédeszközök értékelésével kapcsolatban. A tanár arról panaszkodott, hogy a tanulók tudják ugyan, hogy a favonalzók inkább tekinthetők környezetbarátnak, mint a műanyagok, mégis a műanyagot választják, mert az jobban tetszik nekik. Gondolkodjunk el a választáson! A fából készített eszközök nem okoznak hulladék-problémát. Még ha nem is törődünk a használt vonalzó faanyagként való újrafelhasználásával, és kidobjuk a szemétbe, akkor is gyorsan és biztonságosan lebomlik. Másrészt viszont az évenként kidobott használt vonalzók mennyisége annyira elhanyagolható, hogy a hulladék-gazdálkodás számára nem jelent gondot. A vonalzókat ráadásul hosszú ideig használjuk. Egészen másként áll viszont a dolog, ha a műanyag üdítősüvegeket kell értékelni! Ezt a hulladékba kerülő műanyag palackok mennyisége is tükrözi. A kidobott műanyag palackok között vonalzókat keresni olyan, mintha tűt keresnénk a szénakazalban. Gyakran felhozott érv a műanyag iskolai segédeszközök gyártása mellett, hogy a műanyag vonalzók, színes ceruzák s egyéb iskolai eszközök vásárlásával az erdőket védjük. Ez a gondolatmenet azért nem logikus, mert azt feltételezi, a műanyag gyártása semmilyen nyersanyagot nem igényel, s a kőolaj kiaknázása nem jár a környezet károsításával. Bár a műanyag vonalzók nem okoznak hulladék-problémát, ez nem jelenti azt, hogy a fából és egyéb természetes anyagokból készült segédeszközök propagálásának ne volna értelme. A természetes anyagból készült termékek előtérbe helyezése a környezetbarát életstílus fontos eleme. Jó ízlésük kialakítása miatt is fontos, hogy a gyerekek megkedveljék a favonalzókat és más természetes anyagokból készült tárgyakat, használati eszközöket.


3

7

Korunk anyaga, a műanyag

Hulladék

Szerzők: Jacek Schindler, Kéri András, Schróth Ágnes

Problémafelvetés

Időtartam Évszak Hely Szükséges anyagok Tantárgyak Cél Módszerek

Közelgő EU-tagságunk a hulladékkezelés eddigi gyakorlatának alapvető megváltoztatását teszi szükségessé. Ez különösen érvényes a háztartásokban is nagy mennyiségben keletkező műanyag hulladékok esetében. 3-4 óra Szabadon választott. Osztályterem vagy hulladékkezelő üzem. Jegyzetfüzet, toll, gumikesztyű, nagy műanyag fólia, kés vagy olló, vízzel teli vödör vagy más nagyobb edény, konyhasó. Kémia (műanyagok), társadalomismeret (önkormányzatok feladatai), földrajz (urbanizáció, fogyasztói társadalom). Megismertetni a tanulókkal a műanyag hulladék kezelésének módjait és a hulladék fajtáit. Szövegfeldolgozás, vita, kísérlet, plakátkészítés, tanulmányi kirándulás.

Bevezetés A felgyorsult gazdasági fejlődéssel és a fogyasztás növekedésével párhuzamosan a keletkező hulladékok mennyisége is ugrásszerűen megnőtt. A sokféle hulladék egyre nagyobb terhelést jelent a környezet számára. Magyarországon évente 104 millió tonna hulladék keletkezik (ez egy főre vetítve évi 10 tonnát jelent). Ebből 700000 tonna csomagolóanyag: az elmúlt években megjelentek és tömegesen elterjedtek pl. a „papírpelenkák” és a vissza nem váltható csomagolású italok. Magyarországon, mint a világon mindenütt, egyre több helyen alkalmazzák a műanyagokat. Könnyűek, könnyen formázhatók, szilárdak és ellenállók – így tehát sok mindenre lehet használni őket. Évről évre egyre több termék csomagolására használnak műanyagokat. Ennek az az eredménye, hogy a hulladékban megnőtt a műanyagok aránya. A hulladékba került műanyagok tömegaránya ma Magyarországon 5-6 %, a térfogatot tekintve viszont több mint 20%. Ahhoz, hogy ezeket az anyagokat ne kelljen a szemétbe dobni használat után, külön kell gyűjteni őket, anyagfajták szerint szétválogatva. A megkülönböztetés azonban nem könnyű, mert a látszólag azonos műanyagok is más-más összetételűek lehetnek. Mihelyt a műanyag a hulladékba kerül, a fent említett előnyös tulajdonságok egyszerre hátrányossá válnak. A legnagyobb gondot a műanyagok fajlagosan nagy térfogata, valamint az okozza, hogy nagyon nehezen bomlanak le (a szintetikus műanyagok lebomlásához kb. 200 év szükséges). A műanyaghulladékok aránya mára már elérte a 20 %-ot. Az ilyen hulladék lerakása a környezet terhelése, a tárolók telítődése és a költségek növekedése miatt egyre súlyosabb gondot jelent. Ezért Európában és az egész világon nagy erőfeszítéseket tesznek a műanyagok újrahasznosítása érdekében.

A foglalkozás menete 1. feladat (kísérlet): Mit rejt az iskolai szemetes? Előkészületek: Tervezd a foglalkozást az iskolai nap végére, az utolsó órára! Szerezz be megfelelő számú gumikesztyűt!

1

Az óra elején a következő kérdésekkel keltsd fel a tanulók érdeklődését: •

Tudjátok-e, mennyi és milyen összetételű hulladék keletkezik az iskolában és az otthonotokban?

Hulladékgazdálkodás

1

7

•

Hulladék

Mi történik az iskolai vagy az otthoni szemetesbe dobott hulladékkal? Mi lesz a sorsa az egyes hulladékfajtáknak (papír, komposztálható anyagok, veszélyes hulladékok stb.)?

Mindenki írja fel a válaszokat a jegyzetfüzetébe, hogy később összehasonlíthassátok a vizsgálódások eredményeivel!

2

Ezután borítsátok ki az osztályban található hulladékgyűjtő tartalmát egy műanyag fóliára! Válogassátok szét a hulladékot anyagfajták szerint csoportosítva (papír, fém, üveg, műanyag, szerves anyag, kevert anyagok)! Használjatok gumikesztyűt! Jegyezzétek fel az anyagcsoportok arányát! Melyik hulladékfajtából volt a legtöbb?

3

Csoportosítsátok a hulladékokat más szempontok alapján is: például újrahasznosítható az anyag vagy nem stb.! Beszéljétek meg a tapasztalataitokat!

4

A tapasztaltakról a tanulók készítsenek csoportmunkában tablót, amelyre felrakhatjátok az egyes hulladékokat és a képeket!

Próbáljatok meg választ keresni a következő kérdésekre: • Hol keletkezik a hulladék? • Mi kerül a kukába? • Ki, hogyan és hová szállítja el? • Mi lesz a külön gyűjtött hulladék sorsa?

2. feladat (kísérlet): Műanyag – a természetidegen csomagolás Előkészületek: Kérd meg a tanulókat a foglalkozás előtt egy héttel, hogy az órára mindenki hozzon magával valamilyen műanyagból készült tárgyat!

1 2

Az órán vizsgáljátok meg a műanyagok tulajdonságait! Ismertesd a tanulókkal, mit nevezünk műanyagnak, mióta használják, hogyan állítják elő, hol alkalmazzák őket! Segítségül használhatod az 1. forrásanyag szövegét.

3

Kérdezd meg a diákoktól: Miért kell szétválogatni a műanyagokat? Mit csinálnak a szelektíven gyűjtött műanyagokkal? (Segítséget nyújt a 3. forrásanyag.)

Csoportosítsátok a tanulók által behozott műanyagokat! Ehhez a 2. forrásanyag nyújt segítséget. A műanyagok nagy része újra feldolgozható, azonban ennek feltétele a különböző anyagú műanyagok szétválogatása. A csomagoláson nagyon gyakran nem tüntetik fel a műanyagok összetételét.

3. feladat: Milyen műanyagról van szó? A nem jelölt műanyagokat ti magatok is azonosíthatjátok, ha megvizsgáljátok, hogy úsznak-e a vízen vagy elsüllyednek. (Először célszerű olyan mintákkal kipróbálni, amelyekről biztosan tudjátok, milyen anyagból készültek.) • Vágjatok ki 1 x 4 cm-es mintákat különböző műanyag flakonokból, hulladékokból! • Töltsetek meg egy edényt félig vízzel, a tegyetek bele egy csepp mosogatószert! • Tegyétek bele a műanyagdarabkákat, és keverjétek össze a vizet! Lebegni fog, mert • •

könnyebb a víznél pl.: a PE, PP, PS. Fokozatosan adjatok a vízhez sót, és figyeljétek meg, melyik emelkedik fel először (PS)! A PVC és a PET általában nem úszik a vízen, de a kettő közül a PVC tűnik könnyebbnek.

Magyarázat: A mosogatószert azért kell a vízhez adni, hogy csökkentse a felületi feszültséget. Nagyon lapos tárgyak akkor sem süllyednek a víz alá, ha valamivel nagyobb a sűrűségük. A sót pedig azért adjuk a vízhez, mert így növeljük a sűrűségét. Ezáltal az eredetileg lemerülő könnyebb műanyagdarabok (PE, PP) feljönnek a víz tetejére. Ezt az elvet nagy méretekben is használják a szelektíven gyűjtött, de mégis vegyes műanyag hulladék szétválasztásához.

2


7 Hulladék

4. feladat (kísérlet): Látogatás a hulladékudvarban Előkészület: Szervezz látogatást a legközelebbi hulladékudvarba!

1 2 3

Hová kerül innen a hulladék? A tanulók készítsenek interjút a telep vezetőjével! Készítsenek fényképfelvételeket! Visszatérve az iskolába vitassátok meg a szelektív hulladékgyűjtés jelentőségét! Kérd meg a tanulókat, mondjanak példát a szelektív hulladékgyűjtésre a környezetetekből! Értékeljétek a hulladékudvarban látottakat, és minden csapat készítsen egy posztert az ott tapasztaltakról!

További lépések

• •

• • • •

Látogassatok el egy szeméttelepre! Vizsgáljátok meg, hogy mi lett a sorsa a műanyag hulladékoknak! Rendezzünk ötletbörzét arról, hogyan csökkenthető az iskolában a kidobott szemét mennyisége! Kérjük meg a tanulókat, keressenek környezetükben újrahasznosított műanyagokból készült tárgyakat, és rendezzenek be egy hangulatos sarkot velük az osztályteremben! Természetesen más újrafelhasznált anyagokat is behozhatnak ide! Rendezzünk ötletbörzét, milyen anyagokkal lehetne kiváltani a műanyagokat! Beszéljünk ennek gyakorlati megvalósíthatóságáról és környezeti problémáiról! Nézd meg a CD-ROM „Hulladék” című fejezetét! Használhatod a „Hulladék, nyersanyag, szemét”, a „Csomagolás”, a „Melyik a legjobb…” és az „Hulladékégetés a legjobb megoldás” című leckék anyagát is. További információt találhatsz az irodalomjegyzék megfelelő könyveiben.

Példa: A MŰANYAGHULLADÉKOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA A műanyagok újrahasznosítása nem könnyű feladat, mert rengeteg féle műanyag létezik. Sokszor ugyanannak a műanyagnak sem azonos az összetétele, mert a gyártás során erősítő anyagokat, töltőanyagokat, színezőanyagokat, stb. kevernek bele: ezért jelent gondot ezeknek az anyagoknak a szelektív gyűjtése is. Sokszor egyszerűen látható tulajdonságaik alapján nem lehet őket elkülöníteni, szétválogatni. Már ma is több megoldás létezik erre a problémára. Az anyagok sűrűségkülönbségét kihasználva úgynevezett lebegtető eljárással az egyes műanyagok szétválaszthatók. Ezen kívül alkalmaznak még fluoreszkáló festékeket, infravörös sugarakat és különböző oldószereket is az elkülönítéshez. A különválogatott műanyagokat azután másodnyersanyagként fel lehet dolgozni. Térburkolókat, jelzőoszlopokat, kerti bútorokat stb. lehet belőlük előállítani. Bizonyos területeken (mezőgazdasági fóliák, szemeteszsákok, élelmiszercsomagolások gyártása esetén) megoldást jelenthetnek a biológiailag vagy ultraibolya sugárzás hatására lebomló műanyagok. Ezek az anyagok megfelelő körülmények között (komposztálva) 3-5 év alatt széndioxidra és vízre bomlanak le. Sajnos azonban nem jelentenek tökéletes megoldást, mert kevésbé vízállóak és egyelőre még drágábbak is, mint a hagyományos, szintetikus műanyagok – így is jelentősen csökkentenék viszont a csomagolási hulladék mennyiségét.


3

7 Hulladék

Példa: A MŰANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA Hővel szembeni viselkedésük alapján két csoportba sorolhatók: • Hőre lágyuló műanyagok (ez azt is jelenti, hogy újrahasznosíthatóak) – ilyen például a PVC és a polietilén; • hőre nem lágyuló műanyagok – ilyen például a bakelit. Eredetük szerint vannak • természetes alapú műanyagok, amelyeket a természetben található anyagok (fehérjék, cellulóz) vegyi átalakításával állítanak elő; • szintetikus műanyagok, amelyek makromolekuláinak kialakításánál vegyi módszereket alkalmaznak. A háztartásban gyakran előforduló műanyagok: • PVC (poli-vinil-klorid): Van kemény PVC – ebből vízvezetékcsövek, csőszerelvények, gépalkatrészek, vödrök, flakonok, tartályok, csipeszek, elektromos áramot szigetelő dobozok, rudak, lemezek, nyomógombok stb. készülnek. Lágyított PVC-ből készül pl. az elektromos vezetékek szigetelő bevonata, az esőkabát, különféle műbőrök, padlóburkolatok, cipőtalp, könyvborító, labda, játékbaba, csomagolófólia. • Polietilén: ez lehet az anyaga különféle vegyszeres flakonoknak, hordóknak, palackoknak, tartályoknak, élelmiszeres edényeknek, dobozoknak, kupakoknak, háztartási gépek bevonatának, kábelszigeteléseknek, esőkabátoknak, zsinóroknak, zacskóknak. • Polisztirol: lámpák búrája, élelmiszeres és vegyszeres dobozok, műszerek, kisgépek burkolata, elektromos alkatrészek, gyerekjátékok, toll, gomb, bizsuk, habanyagok (Hungarocell) készülnek belőle. • Polipropilén: zacskók, vajas dobozok, flakonok készülnek belőle. • PET (Poli-etilén-tereftalát): üdítős flakonok anyaga. A műanyagok azonosítására szolgáló jelek és számok: a csomagolásra használt műanyagok hét fő típusát különböztetjük meg. • 01 Polietilén-tereftalát (PET) — üdítős flakonok. • 02, 04 Polietilén (PE-HD nagysűrűségű, PE-LD kissűrűségű) — műanyag flakonok, kupakok, zacskók. • 03 Polivinil-klorid (PVC) — élelmiszercsomagoláshoz használt tálcák. • 05 Polipropilén (PP) — vajas dobozok, burgonyaszirmos zacskók. • 06 Polisztirol (PS) — joghurtos edény, műanyag tojástartó. • 07 Egyéb műanyagok

Példa: A MŰANYAGOK Műanyagoknak azokat a szerves eredetű, óriásmolekulájú anyagokat nevezzük, amelyeket szintetikus úton vagy természetes óriásmolekulák átalakításával állítanak elő. A világon már több mint száz éve, Magyarországon az 1920-as évek közepétől gyártanak műanyagokat. Kezdetben hőre lágyuló műanyagokat gyártottak. Az 1940-es évektől kezdve fröccsöntéssel különböző műszaki cikkeket állítottak elő polisztirolból, cellulóz-acetátból. A hőre lágyuló műanyagokat néhány évvel később kábelszigetelésre kezdték használni. Nagyobb arányban azonban csak a 1960-as évek után indult meg a műanyaggyártás. A műanyagok szintetikus előállításakor valamilyen kismolekulájú (monomer) vegyületből kiindulva nagymolekulájú (makromolekulájú) vegyületet alakítanak ki (polimer). A műanyagokhoz a gyártás során különböző adalékanyagokat adnak a legmegfelelőbb tulajdonságok elérése érdekében. Óriási vegyipari vállalatokban és kisüzemekben is állítanak elő különféle műanyagokat illetve hozzájuk való alapanyagokat.

4


7 Hulladék

Példa: A HULLADÉKOK CSOPORTOSÍTÁSA

Veszélyes hulladékok: • szárazelemek; • elhasznált savas ólomakkumulátorok; • lejárt szavatosságú gyógyszerek; • festékes, vegyszeres csomagolóanyagok; • elhasznált étkezési olajok; • elektronikai készülékek; • tönkrement hűtőgépek.


Újrahasznosítható anyagok: • fémhulladék; • papírhulladék; • műanyaghulladék; • üveghulladék (öblös- és síküveg); • hulladék gumiabroncsok; • textilhulladék; • egyéb zöldhulladék; • bútor, lom; • építési törmelék.

5

8

Te is hasznosítsd újra a papírt!

Hulladék

Szerző: Schróth Ágnes

Problémafelvetés

Az ember évszázadok óta kivágja az erdőket, hogy a fát felhasználhassa. Erdőségek tűnnek el azért is, hogy az ipar a világ papírigényét kielégítse. A papírgyártás nagyon energiaigényes, és szennyezi a vizet, valamint a levegőt is. A problémák megoldására egyetlen lehetőség van: a papírfelhasználás csökkentése.

Időtartam

Három óra.

Évszak

Tetszőleges.

Hely Szükséges anyagok Tantárgyak Célok Módszerek

Osztályterem. Műanyag vödör, turmixgép, fototálca, hálós keret, újságpapír. Kémia, földrajz, biológia, osztályfőnöki óra, szakkör. • Felismertetni a diákokkal, hogy a meggondolatlan papírfelhasználás mekkora környezeti kárt okoz; • megtanítani őket arra, hogy takarékoskodjanak a papírral. Tanulói kiselőadás, beszélgetés, számolási feladatok, ötletbörze, kísérlet.

Bevezetés Az írásbeliség kialakulása magával hozta azt az igényt is, hogy az emberek maradandó anyagra rögzítsék gondolataikat. Az ókori Egyiptomban a papirusznád belsejét döngölték lappá — ebből lett a papirusz. A rómaiak állatbőröket csiszoltak vékonyra — ez volt a pergamen. Kínában először selyemre írtak, majd kidolgozták a növényi rostokból készült papír előállításának technikáját. Ennek fő alapanyaga a bambusznád lett. Az arabok ellesték a titkot, de ők alapanyagnak rongyot használtak. Európába a mórok juttatták a papírgyártás tudományát. Nagymennyiségű papírra igazán csak a könyvnyomtatás megkezdése (1440) után lett szükség. A papír előállítása a XIX. század második felétől, a gőzgép feltalálása után vált ipari méretűvé. A legjobb nyersanyagnak végül a fa bizonyult. Napjainkban kimondottan a papírgyártás céljaira telepítenek puhafa (nyírfa, lucfenyő, erdei fenyő) erdőket. Az ilyen monokultúrás termelés rontja a talaj minőségét. Amellett, hogy a papír előállításához nagy mennyiségű fát vágnak ki, maga az előállítás is nagymértékben szennyezi a környezetet: óriási a vízigénye, szennyvíz keletkezik, sokféle vegyszert (fehérítő-, enyvező- és színezőanyagokat) használnak hozzá és energiaigényes.

A foglalkozás menete 1. feladat: Kiselőadás

1

Néhány tanuló tartson rövid előadást társainak az alábbi témákról: • • • •

2

A papír története A papírgyártás folyamata (különös tekintettel környezetszennyező hatására) Papírfajták és felhasználásuk (minél több szemléltetéssel) A papír életciklusa (CD-ROM)

Azt is ki lehet adni feladatnak, hogy a diákok írjanak házi dolgozatot valamelyik általuk választott témáról. A dolgozatok alapján az egész csoporttal beszéld meg az egyes témákat! A témák feldolgozásához használjátok a „Bevezetés”, a „Papírfajták” és „A papír gyártása” szövegrészben található információkat!


1

8 Hulladék


1

A tanulók alakítsanak néhány fős csoportokat! Pár perces felkészülés után tartsatok ötletbörzét arról, hogy milyen javaslataik vannak a papírfelhasználás csökkentésére! Például: • a lapok mindkét oldalára írjunk; • az újságot és az irodai papírokat gyűjtsük össze; • feleslegesen ne csomagoljunk semmit papírba; • használjuk a csomagolópapírt többször; • vásároljunk újrahasznosított papírból készült termékeket; • jó állapotban levő tankönyveinket ajándékozzuk el stb.

2

Beszéljétek meg, melyek azok a javaslatok, amelyeket ők is meg tudnak valósítani!

3. feladat: Készíts újrapapírt! Számoljatok a „Mi kell a papírhoz” című részben megadott adatokat felhasználva! Például: mennyi fát mentettetek meg a legutóbbi iskolai papírgyűjtés alkalmával?

4. feladat: Készíts újrapapírt! Előkészületek: Készíttess a merítéshez szükséges keretet! Szólj a gyerekeknek, hogy hozzanak be a gyakorlat előtti napra újságpapírt! Készítsd össze a szükséges eszközöket!

1 2

Tépjetek össze régi újságpapírokat, és egy napra áztassátok be a fecniket! Másnap kis adagokban turmixoljátok össze az ázott papírt, és öntsétek egy mély fototálcába! Adjatok annyi vizet hozzá, hogy jól keverhető pép legyen, és helyezzetek egy szitát az aljára! Miután a rostok a szitára ülepedtek, a szitát vízszintesen tartva, óvatosan emeljétek ki! Hagyjátok lecsöpögni, majd tegyetek rá egy itatósréteget, és fordítsátok rá egy sima felületre az egészet! Fedjétek le még egy réteggel, és nyújtófával nyomjátok ki belőle a maradék vizet! Szedjétek szét a „szendvicset” és szárítsátok meg a lapokat!


Szervezzetek az iskolában papírgyűjtést! Valósítsatok meg a takarékossági ötletek közül néhányat az iskolában! Készítsetek az újrapapírból mindenféle érdekességeket, és rendezzetek kiállítást! Használhatod a „Nem minden papír, ami annak látszik” és a „Csomagolóanyagok” című leckék anyagát is. További információt találhatsz az irodalomjegyzék megfelelő könyveiben.

Példa: PAPÍRFAJTÁK Fatartalmú papír: alapanyaga facsiszolat, könnyen szakad és sárgul, nem tartós termékeket állítanak elő belőle (WC-papír, újságpapír). A felhasznált fa 95%-át hasznosítják a gyártásakor. Famentes papír: alapanyaga cellulóz, ezért ligninmentes. A felhasznált fának csak 50%-át hasznosítják. A famentes papír előállítása során használják fel a legtöbb vegyszert. Minőségi nyomdai papírokat, csomagolóanyagokat állítanak elő belőle. Környezetbarát (öko)papír: papírhulladékból készül, egyszerű pépesítéssel. Jellegzetesen szürke színű. A színes nyomtatás tompán látszik rajta. Iskolai füzeteket, borítékot, írólapot, csomagolópapírt, kartont, WC-papírt, fénymásolópapírt lehet belőle készíteni. Sajnos Magyarországon megszűnt a környezetbarát iskolai papíráruk gyártása. Élelmiszerek csomagolására nem alkalmas. Újrapapír: alapanyaga a papírgyártási és feldolgozási selejt, valamint a visszagyűjtött hulladékpapír. A szélesebb körű felhasználhatóság érdekében vegyszerekkel színtelenítik. Felhasználása hasonló a környezetbarát papíréhoz, de jobb minőségű és legtöbbször szebb kivitelezésű termék állítható elő belőle.

2


Mi kell a papírhoz?


Adatok • •

A világ éves papírfogyasztása kb. 260 millió tonna. Magyarországon az egy főre jutó papírfogyasztás 55 kg/év. Ez az érték Németországban 210 kg, az Egyesült Államokban 310 kg.

Kétféle papír 1150 kg fehér papírhoz szükséges:

1150 kg szürke, környezetbarát újrapapírhoz szükséges:

2 t (kb. 4,6 m3 fa) 100 kg kén 200 kg mészkő 200 m3 víz 225 kWh 4 t gőz

1322,5 kg fekete-fehér újság 115 m3 víz enyvező anyag 345 kWh 3,45 t gőz

1000 kg szürke cellulóz és 10 m3 szennylúg 70 kg klór 200 m3 víz 100 kWh 1000 kg fehér cellulóz 80 m3 víz töltőanyag enyvező anyag 500 kWh 3 t gőz 1150 kg fehér papír

1150 kg szürke környezetbarát papír

A papír gyártása A fából rostpépet készítenek, majd vegyi anyagokat adnak hozzá. Az így létrejött pépet szitaszalagra terítik, majd kirázzák és kipréselik belőle a vizet, megszárítják és nemesítik (máz, fényesítés, bevonatok kerülnek rá). Szennyvíz: ez az, ami a papírgyártás során a leginkább károsítja a környezetet. A problémát a zárt rendszerű vízellátás bevezetése oldhatja meg. Fehérítés: a nem fehérített papír szürkés színű. Esztétikai okokból többnyire fehérítik a papírt. Régebben erre a célra klórt használtak, ma egyre gyakrabban, jóval környezetbarátabb módon, oxigént alkalmaznak (hidrogén-peroxid formájában). Az élelmiszerekkel közvetlen érintkező papír (kávéfilter, reggeli csomagolására használatos papír) esetében a fehérítés nem javasolt. A papír további kezelési módjai: • Kitöltés — ezzel teszik simábbá. A nyers papírnak érdes, recés a felszíne. Hogy simábbá tegyék, kaolint és egyéb szereket adnak hozzá. Néha elhagyják ezt a folyamatot, a környezet védelme érdekében: az eredmény vastagabb, látható anyagszerkezetű papír. • Színezés — a teljes simaság eléréséhez használják. A színezett papírt különösen kedvelik a reklámanyagok kiadói. • Lakkozás — a nyomtatás után a végső lépés a papír lakkozása, esetenként laminálása (műanyag réteggel való bevonása). Ezek a lépések lehetetlenné teszik a papír újrahasznosítását!


3

2

Autók és emberek

Közlekedés

Szerzők: Kliment Mindjov, Kéri András


Módszerek

Az emberek sokkal hatékonyabban és a környezetet jobban kímélve is használhatnák az autójukat. Gyakorlatonként egy tanítási óra + a tanulói megfigyelésre szánt, tanítási időn kívüli percek. Bármikor. Osztályterem, utca. Jegyzetfüzet, tábla vagy csomagolópapír, fényképezőgép. Földrajz, osztályfőnöki óra. • Annak bemutatása, hogy az emberek sokkal hatékonyabban is használhatnák a járműveket; • ráébreszteni a diákokat, hogy az autó nem mindig a leggyorsabb közlekedési eszköz; • szembesítés azzal, hogy a szabálytalanul parkoló autók a gyalogosok elől veszik el a helyet a járdán. Megfigyelés, ötletbörze, beszélgetés, levélírás.

Bevezetés A közlekedés fejlődését hosszú időn át az új találmányok jelezték, de egyiküknek sem volt akkora hatása, mint az autónak. Ez a közlekedési eszköz példa nélkül álló ugrást jelentett az ember mozgékonyságának növelésében. Az autó használata kényelmet és mobilitást biztosít. Sok ember számára az autó az erő, a társadalmi helyzet és a siker szimbóluma. A világgazdaság jelentős részét alkotja a motorizált járművek előállítása és az ezeket kiszolgáló infrastruktúra: az autóutak, szolgáltatások és javítóműhelyek építése. Eltekintve az autók használatának gazdasági és személyes nyereségétől, a motorizált járműveknek számos káros hatása van az emberekre és a környezetre egyaránt. A közlekedés az egyik fő környezetkárosító ágazattá vált világszerte. Az autók szennyezik a levegőt (a fejlett országokban a légszennyezés 85%-áért felelősek) és zajszennyezést okoznak. Az elmúlt 15 évben a motorizáció hatására ötévenként megkétszereződött a kibocsátott zajenergia. Lakossági panaszok alapján Magyarországon minden ötödik lakás zajos, és a megkérdezettek 80%-a a közlekedést tekinti a fő zajforrásnak. A közlekedés nemcsak a levegőt, hanem a talajt és a vizeket is károsítja. Az utak mentén feldúsulnak a szennyező anyagok (pl. az ólom) a talajban és a növényzetben, a mosáskor és egyéb munkafolyamatoknál keletkező szennyvíz pedig az országos kibocsátás 4-5 %-át teszi ki. Nem szabad megfeledkeznünk a használt akkumulátorokról sem, amelyek újrafeldolgozása jelenleg még megoldatlan. A gépkocsik egyre növekvő száma forgalmi torlódásokat okoz, s ez nemcsak az utazással eltöltött időt növeli meg, de stresszt is kiválthat. Az első autó elkészülése, 1885 óta kb. 20 millió ember halt meg a Földön járműbalesetben. Mivel a személygépkocsik birtoklása összefügg a vagyoni helyzettel, az autók növelik a társadalmi feszültségeket. A motorizáció ártalmai ma már nemcsak a fejlett ipari országokra jellemzők: a harmadik világ országainak is egyre inkább szembe kell nézniük velük. További információkat találhatsz a CD-ROM „Közlekedés” című fejezetében!

Autók és emberek

1

2

Közlekedés

A foglalkozás menete 1. feladat: Kellően kihasználjuk-e az autókat? Előkészület: Kérd meg a tanulókat a következő 30 perces feladatra: reggel az iskolába jövet induljanak el korábban (vagy megoldhatják ezt délután, útban hazafelé is), válasszanak ki a városban egy forgalmas csomópontot, s figyeljék meg a rajta áthaladó autókat! Jegyezzék fel, hány ember ül egy-egy autóban!

1

Az órán kérd meg a tanulókat, hogy a következő szempontok figyelembevételével számoljanak be megfigyeléseikről: • A 30 perc alatt összesen hány autó haladt át a csomóponton? • Az autók hány százalékában ült egy, kettő, három illetve négy vagy több ember? • Szerintük az emberek tudnák-e ésszerűbben is használni az autójukat?

2

A tanulókat oszd kisebb csoportokba és kérd meg őket, hogy beszéljék meg: • • • • •

•

3 4

Milyen közlekedési eszközök állnak a személy- és a teherszállítás rendelkezésére? Hány ember utazhat ezekben a járművekben? Hasonlítsák össze a közlekedés egyes eszközeit! Ha a tanulók családjának van autója, általában hány ember utazik benne? A megfigyelések során kapott adatokat a tanulók ábrázolják grafikusan! Hasonlítsák össze, hogy mennyibe kerül autóval egyedül eljutni egy kiválasztott szomszédos városba, és mennyibe kerül, ha a benzinköltség négy utas közt oszlik meg? Ehhez add meg a tanulóknak a távolságot (de ezt ők maguk is lemérhetik a térképen) és az üzemanyag egységárát! Mit gondoltok, minden esetben autóval érünk gyorsabban célhoz? Olvassátok el az „Autóval gyorsabb?” című példát!

Beszéljétek meg a válaszokat az osztállyal közösen! Kérd meg a tanulókat, hogy eredményeikről számoljanak be otthon és beszéljék meg őket a család többi tagjával!

2. feladat: Mi történik az öreg autókkal? Előkészület: Kérd meg a tanulókat, hogy számolják meg, hány elhagyott vagy nem működő autó található az utcájukban és környékén!

1

Az órán tedd fel a tanulóknak a következő kérdéseket: • • •

2

Hány nem használt autót számoltak össze? Becsüljék meg a típus alapján az évjáratukat! Milyen volt az állapotuk? Megkezdődött-e belőlük az alkatrészek széthordása? Mit gondolnak, miért hagyták őket a sorsukra tulajdonosaik?

2

Magyarázd meg a tanulóknak, hogy hazánkban az autópark elöregedett: a személygépkocsik átlagéletkora 10-11 év. A régebbi, főleg keleti típusok sokat fogyasztanak, jobban szennyezik a levegőt, nem komfortosak, és biztonsági szempontból sem felelnek meg a korszerű előírásoknak. A kiöregedett autók jobb esetben a bontóba kerülnek, ahol a még használható alkatrészeket kiszedik belőlük, a veszélyes hulladékokat ártalmatlanítják, a fő tömeget kitevő fémeket pedig újrahasznosítják. Az utcán hagyott rendszám nélküli autókat (ilyenkor a rendszámot a tulajdonos visszaadja, hogy ne kelljen tovább adót fizetnie) az önkormányzatok évente összeírják, listájukat hirdetményben közzéteszik, és ha nem jelentkezik értük senki, saját költségükön a roncstelepre szállíttatják.

3

Beszéljetek a következő kérdésekről: • •

Milyen hatással vannak a autóroncsok a városképre? Okoznak-e valamilyen környezetszennyezést?

Autók és emberek

4 5 6

2

Közlekedés

Magyarázd el, hogy a magukra hagyott öreg autók nemcsak a városképet rontják, hanem veszélyes anyagok is kiszabadulnak belőlük (fáradt olaj, akkumulátorsav)! Vitassátok meg, kinek kellene a kiöregedett autókat elszállítani! Helyes-e, hogy ez a feladat az önkormányzatokra hárul? Beszéljétek meg, milyen anyagokból áll egy autó, és ezek bontás után hogyan hasznosíthatók újra! Milyen veszélyes hulladékok keletkeznek? Csoportosítsátok az anyagokat, s írjátok fel őket a táblára vagy egy csomagolópapírra! Ebben segíthet a „Hulladékgazdálkodás” című lecke.

3. feladat (kísérlet): A járda a gyalogosoké! Előkészület: Kérd meg a tanulókat, hogy számolják meg és jegyezzék fel, hogy az iskola környékén hány autó parkol a járdán vagy a kerékpárúton!

1

2

Az órán oszd csoportokra az osztályt, és kérd meg a csoportokat, hogy számoljanak be észrevételeikről és vitassák meg megfigyeléseiket! Kérdezd meg a következőket: • Láttatok a járdán parkoló autót? Milyen hatással van ez a járókelőkre? Szabályos-e a járdán parkolni? • Szerintetek van-e különbség a nagyváros, a kisváros és a falu között a parkolási lehetőségek szempontjából? Melyikben találhatjuk a legtöbb szabálysértő módon a járdán parkoló autót? • Mennyi hely marad a gyalogosoknak? Elfér-e például mindenhol egy babakocsi? A kerékpáros közlekedést akadályozták-e a parkoló autók? Idézd fel a megfigyelteket! A csoportok osszák meg a többiekkel tapasztalataikat!


•

• • •

Kérd meg a tanulókat, hogy fényképezzék vagy rajzolják le a legriasztóbb roncsautót lakóhelyük közelében! Rendezzetek a képekből kiállítást! Hívjátok meg a helyi önkormányzat egy képviselőjét, és számoljatok be neki a megfigyeléseitekről, s mutassátok meg a fényképeket! Beszélgessetek el vele a problémáról, s mondjátok el neki a megoldásra vonatkozó ötleteiteket! Kérd meg a tanulókat, hogy figyeljék meg, a város mely részén találhatók a gyalogosok közlekedését védő, a járdán való parkolást meggátló akadályok! Készítsetek erről egy térképet, s erre rajzoljátok rá a járdán parkoló autókat is! Küldjétek el megfigyeléseitek eredményeit levélben az önkormányzat illetékes képviselőjének! A levélben javaslataitokat is írjátok le! Nézd meg a CD-ROM „Közlekedés” című fejezetét! Használhatod a „Zaj mindenhol” és a „Hulladékgazdálkodás” című leckék anyagát is. További információt találhatsz az irodalomjegyzék megfelelő könyveiben.

Példa: AUTÓVAL GYORSABB? Nem csoda, hogy az autók olyan népszerűek: az ember szinte képtelen ellenállni a sebesség igézetének. Az autó luxusból lassan létfontosságú szükségletté vált, de eközben egyre kevésbé segít céljaink elérésében. Azokban az amerikai városokban, amelyeket autós közlekedésre terveztek, már nem biztosítják a várt kényelmet és közlekedési sebességet. 1907-ben a lovaskocsik átlagsebessége Manhattanen keresztül 18,5 km/h volt, míg napjainkban az ugyanott araszoló személy- és teherautók átlagos sebessége 8 km/h. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, egy átlagos amerikai autós életéből 2 évet forgalmi dugóban fog tölteni, bebörtönözve abba a fémdobozba, amelyet a sebesség, a szabadság és a mobilitás szimbólumának tekint. G. Tyler Miller, Jr.: Living in the environment

Autók és emberek

3

2

Turistainvázió

Turizmus

Szerzők: Anna Schindler, Kliment Midjov, Kéri András


A tömeges turizmus megterheli a környezetet, különösen ha a turistáknak nincs megfelelő ökológiai tudásuk és környezetvédelmi kultúrájuk. 2-5 óra, a feladatválasztástól függően. Bármely évszakban, tanítás nélküli munkanapon vagy munkaszüneti napon. Osztályterem, laboratórium. Nejlonzacskók, fényképezőgép, papírlapok, újságkivágások, utazási irodák reklámjai. Földrajz, biológia, osztályfőnöki óra. • A tanulóknak bemutatni, hogy a turizmus ártalmas lehet a környezetre; • elsajátítani a természetben való viselkedés szabályait. Kirándulás, megfigyelés, megbeszélés, vita.

Bevezetés A turizmus, bár még mindig viszonylag kevesek kedvtelése, a munkaidő csökkenésével és a jövedelmek növekedésével mára tömegméreteket öltött. Az idegenforgalom fontos gazdasági ág is: ez foglalkoztatja a világ keresőinek mintegy 11%-át. A turizmus célterületei a Földön nem egyenletesen oszlanak el, hanem kevés területre koncentrálódnak, amelyek éghajlatuk, tájaik, építészeti szépségeik, kulturális és történelmi emlékeik miatt nagy vonzerőt gyakorolnak az utazókra. Ezeken a területeken a természetes környezet gyakran károsodik, olyan mértékben, ami sokszor a városi környezetrombolás mértékéhez hasonlítható. A tömegturizmus nagyon sok energiát, vízellátást, áruszállítást és szolgáltatást kíván, repülőtereket, közlekedési úthálózatokat és parkolókat építenek miatta, vagy sűrűbb turistaút-hálózatot alakítanak ki, s ez gyakran környezetszennyezéssel, zajjal és a táj elcsúfításával jár. Ezért a tömeges turizmust „agresszív turizmusnak” vagy turistainváziónak is nevezik, így próbálván visszaadni a kedvelt és divatos turistaközpontokban a főszezonban uralkodó hangulatot. Egy idő után ezeknek a helyeknek a vonzereje éppen a zsúfoltság miatt csökken. Hazánkban megfigyelhető ez a jelenség: a turistákat a főváros, a Balaton-part és a Dunakanyar vonzza leginkább. Ahhoz, hogy a környezet ne károsodjon túlzottan ezeken a helyeken sem, fontos, hogy a turisták megfelelő ökológiai kultúrájával rendelkezzenek, s ezen felül érdekeltté kell tenni a őket a szabályok betartásában. Alternatívaként pedig fel kell kínálni a falusi turizmust és az ökoturizmust a zsúfoltságot és „tömegtermelést” nem kedvelő emberek számára.

A foglalkozás menete 1. feladat: Kiránduló-vizsgálódás Előkészület: Szervezz kirándulást a környéketeken egy a turisták által kedvelt, sokat látogatott helyre (Budapesten ilyet találsz például a Budai-hegységben, a János-hegy vagy Hűvösvölgy környékén)! Vigyetek magatokkal zacskókat az útközben talált szemét összegyűjtéséhez!

1

Válasszatok ki egy 3-4 km-es útvonalat, a végén pihenőhellyel! Kérd meg a gyerekeket, hogy a túra során szedjék össze az út mentén található szemetet! Figyeljék meg és jegyezzék fel, milyen ember okozta károkkal találkoztak (pl. ágtördelés, letépett virágok stb.)! A legjellemzőbb példákról készítsenek fényképet!

Turistainvázió

1

2

2 3 4

Turizmus

2

Azt is jegyezzék fel, hogy útközben hány turistával találkoztak, és hogyan viselkedtek a turistacsoportok! Számolják össze azt is, hogy hány hulladékgyűjtő edényt látnak az út során! Az út végén, egy rövid pihenő után kérd meg a tanulókat, hogy oszoljanak szét 100 méteres körzetben, és gyűjtsenek össze minden szemetet! Amikor visszatérnek, mindenki mondja el, milyen szemetet talált a pihenőhely körül és útközben! • Kérdezd meg, miért mennek az emberek kirándulni, mi a céljuk! • Csoportosítsátok a szemetet (ételhulladék, papír és műanyag csomagolóanyag, konzervdoboz és más fémhulladék stb.)! Kérdezd meg, kik és miért dobhatták el ezeket a dolgokat? Mi történik később az eldobált szeméttel? Melyiket tartják közülük a legártalmasabbnak, és miért? Kérdezd meg, mennyi szemetes edényt láttak útközben, és elfért volna-e bennük a szemét? Beszéljétek meg, van-e kapcsolat a szemetesek száma és az eldobált szemét között! Akkor is eldobálták volna a turisták a szemetet, ha több szemetes lett volna? Beszéljetek arról is, hogy mindenki összegyűjthette volna a maga után hagyott szemetet, és hazavihette volna, ahogy most ők teszik! • A tanulók alkossanak két csoportot! Az egyik írjon érveket a több szemetes kihelyezése, a másik pedig a szemét hazavitele mellett! Mindkét csapat (a te vitavezetésed mellett) próbálja meggyőzni a másikat! Ügyelj rá, hogy tartsák be a vita szabályait, és mindenki szóhoz jusson! • Vesd fel azt a kérdést, hogy tiltó és figyelmeztető táblákkal lehetne-e tenni valamit a szemetelés ellen! A két csoport most az ilyen feliratok ellen vagy mellett érveljen! • Beszéljétek meg a turisták által okozott másfajta károkat is! Hívd fel a figyelmet a felvilágosítás fontosságára (ami pl. a védett növényeket illeti) és a kirándulók létszámára! Kérdezd meg, hány kirándulóval találkoztak útközben! Világíts rá, hogy a nagy tömeg akkor is károsítja a környezetet, ha mindenki megfelelően viselkedik – így egyes védett területeken a látogatás korlátozása elengedhetetlen! • Beszéljetek a kirándulók viselkedéséről! Mit találtak belőle károsnak a környezetre nézve? Gondolkodjanak el, hogy ezen a túrán vagy máskor ők milyen környezetkárosító tevékenységet folytattak!

Turistainvázió

2 Turizmus

2. feladat: Kutatómunka Előkészület: A tervezett foglalkozás előtti héten kérd meg a diákokat, hogy keressenek olyan turistáknak szóló információkat (újságokban, utazási irodák prospektusaiban és az Interneten), amelyek hazai és külföldi pihenőhelyeket, turistautakat reklámoznak!

1

Az órán vizsgáljátok meg, amit találtak! Figyeljétek meg a következőket: • • • •

Miben hasonlítanak egymásra az utazási ajánlatok? Mit tálalnak a hirdetők egy-egy hely legfőbb vonzerejeként? Mennyire függenek ezek a tulajdonságok az adott régió sajátosságaitól, vagy mennyire uniformizáltak? Hasonlítsátok össze a tömeges turizmust a falusi turizmussal! Használjátok segítségként „A tömeges turizmus összehasonlítása a falusi turizmussal” táblázatot! Milyen hatással van a környezetre egy tengerparti nyaralóhely vagy egy téli sportcentrum kialakítása? Beszéljétek meg a diákokkal a „Példák, forrásanyagok” fejezetben található szemelvény elolvasása után.


Rendezzetek kiállítást az erdőben eldobált szemétről készült képekből! Készítsetek információs táblákat a falusi turizmusról! Beszéljétek rá a szüleiteket, hogy a következő szünidőben faluban nyaraljatok! További információt találhatsz az irodalomjegyzék megfelelő könyveiben. Nézd meg a CD-ROM „Turizmus” című fejezetét, valamint a „Falusi turizmus” című leckét!

Példa: EURÓPA TURISTAKÖZPONTJAI A tengerpartok kiépítése rendkívül gyors ütemben növekszik. Ennek Európában az lett a következménye, hogy a kontinens 1900 és 1990 között tengerparti dűnéinek összesen 43%-át elveszítette. (Franciaországban és Spanyolországban ez az érték 75%, Olaszországban 80%.) A beépítettséggel jelentősen megnő a tengerpartok ökológiai rendszerére nehezedő nyomás. A strandolók igényeinek kielégítésére olykor még a tengerpart jellegét is megváltoztatják. Franciaországban például minden szezon elején friss homokot kotornak ki a tengerből, és ezt szétterítik a Côte d’Azur eredetileg sziklás tengerpartján, hogy a turistákat a megszokott és megfelelő minőségű strand várja. Az úgynevezett élményturizmus előszeretettel irányul a tengerparti övezetekre, hiszen az ilyen turisták célja elsősorban a fürdés és a szórakozás. Sajnos jellemző rájuk a könnyelmű, a környezet iránt felelőtlen viselkedés. A síelés és más rokon alpesi sportok, s az őket kiszolgáló infrastruktúra hatása igen sokrétű. Sajnos gyakran közéjük tartozik a tájkép megbontása, a növényzet pusztulása és kopása, a fák kivágása és az állatvilág élőhelyének megzavarása a sífelvonók, sípályák építésével. Az autók nagyon sok embert eljuttatnak a magashegységek síelő-övezeteibe (miközben szennyezik a levegőt), a kiépített szállások pedig hosszabb ideig ott tartják őket, ezzel is növelve az adott térség terhelését. A legnagyobb gondot azonban a műhó készítése okozza. Az ezt előállító gépek ugyanis sok vizet igényelnek. Ahhoz, hogy 1 m2 területen 30 cm vastagságú hó létrejöjjön, 100 l vizet kell felhasználni. Ezekhez a berendezésekhez többnyire olcsóbb, szennyezett vizet használnak, s ennek az évek során súlyos következményei lehetnek a talajra, a talajvízre és a növényzetre nézve is.

Turistainvázió

3

A tömeges és a falusi turizmus összehasonlítása

Turizmus Példák és feladatok

TÖMEGES TURIZMUS

FALUSI TURIZMUS A pihenőhely elérése

Többszáz illetve többezer kilométerre irányul.

Legtöbbször egy-kétszáz km-en belül található helyre irányul.

Repülővel, autóval, vonattal érhető el.

Autóval vagy tömegközlekedési eszközökkel is elérhető

A szálláshely Hotel (gyakran légkondicionált); gyakran távol helyezkedik el a helyi lakosságtól.

Elszállásolás falusi házakban, a helyi lakosság között.

Táplálék Messziről szállítják az üdülőhelyekre.

A táplálék egy részét ott helyben állítják elő, nemritkán biogazdálkodás keretében.

A pihenés alatt bejárható területek A nagy embertömeg befogadásához és az általuk űzött sportokhoz szükséges infrastruktúrával a legértékesebb természeti értékeket pusztítják el (pl. síelés, motoros vízi sportok).

Természetes falusi környezet, azokkal a társadalmi és természetei feltételekkel, amelyek a magyar falut jellemzik.

A szabadidő eltöltése Fürdés, napozás, városnézés, éjszakai szórakozás.

Aktív pihenés, biciklizés, lovaglás, gombászás, a gazdálkodásban való segítés.

Szervező A hotelek, turistacentrumok tulajdonosai általában nagy társaságok.

A befektető és a tulajdonos azonos a gazdálkodó farmerral.

A helyi lakosság részesedése a profitból általában korlátozott.

A bevétel nem kerül ki a lokális környezetből.

A tömeges turizmus tartja el a turistairodákat is.

A helyi lakossággal való kapcsolat A turistákat üzletfélként kezelik.

A turistákat vendégként kezelik.

A megszerezhető tudás Műemlékek, városok megismerése.

4

A természet és a helyi lakosság szokásainak közelebbi megismerése.

Turistainvázió

2

További tudnivalók a savasodásról

Savasodás

Szerzők: Kliment Mindjov, Schróth Ágnes (A Svéd Civil Szervezetek Titkársága által rendelkezésre bocsátott anyag alapján)

Problémafelvetés

Időtartam Évszak Hely Szükséges anyagok Tantárgyak

A nagymértékű kéndioxid-kibocsátás miatt fellépő savasodás a modernkori társadalmak egyik legsúlyosabb és legösszetettebb környezeti problémája. Elhárítása érdekében egyszerű és költségkímélő eszközökkel lehet és kell is küzdeni. Két tanítási óra. Bármikor elvégezhető. Osztályterem. Tábla, plakát-karton vagy más nagyméretű papír; videó-lejátszó; a témához kapcsolódó videofilm. Biológia, földrajz, kémia.

Célok

• A savasodás különböző következményeinek megismertetése; • a diákok figyelmének felhívása azokra az egyszerű technikai megoldásokra, amelyekkel harcolni lehet a probléma ellen; • a globális szemlélet fejlesztése.

Módszerek

Előadás, filmelemzés, beszélgetés, csoportmunka, adatelemzés.

Bevezetés A vizek savasodása. Az 1950-es években észlelték először egyes dél-skandináviai édesvizekben a halak számának jelentős csökkenését. A száraz és nedves savas ülepedés következtében ma már mintegy 14000 savas tó található csupán Svédországban. Hasonló problémával küszködnek az Egyesült Királyságban és az Alpokban is. A savas kémhatású víz az élővilágra káros fémionokat old ki a kőzetekből. A folyamatot a tavak meszezésével próbálják ellensúlyozni. Növények és állatok kipusztulása. Az egyes élőlények érzékenysége az atmoszférikus szennyezőanyagokra valamint a levegő, a víz és talaj savasságára változó. A legnagyobb károsodást a halak, a zuzmók, egyes gombák és apró vízi élőlények szenvedik el. A zuzmók jelzik a levegő kéndioxid-tartalmát, azaz bioindikátorok. Erdőpusztulás. Európában minden negyedik fát, elsősorban a tűlevelűeket károsítják súlyosan a savas esők. Ez a fotoszintézis, vagyis az oxigéntermelés vészes csökkenését vonja maga után. A talaj elszegényedése. A talaj savasodása következtében csökken a felvehető tápanyagok mennyisége. A savasodás egyben bizonyos fémek magas koncentrációját is eredményezi, amelyek káros hatással vannak a szerves maradványokat lebontó mikroorganizmusokra és a növényzetre is. A talaj magas nitrogéntartalma, ami a savas esők valamint az ammónium-műtrágyák túlzott használatának következménye — jelentősen csökkenti a fajgazdagságot, az élőlények sokféleségét. A megfelelő pH-értéket a talaj meszezésével igyekeznek visszaállítani. Egészségkárosító hatás. Az emberek különösen érzékenyek a légköri szennyezésekre. A kedvezőtlen hatások érhetnek minket közvetlenül (ha a káros vegyületeket belélegezzük), és/vagy közvetett módon (ha a savas kémhatású talajból, vízből különböző szennyezőanyagok, nehézfémek bejutnak a táplálékláncba). Kulturális örökségünk is áldozatul esik a savas esőnek. Ennek következménye a fémek korróziója, az épületek és emlékművek állapotának romlása. A legsérülékenyebb építőanyag a homokkő és a mészkő.


1

2 Savasodás

Algásodás. A savas eső nitrogéntartalma hozzáárul a tavakban az algavirágzáshoz, s ezáltal az oxigénszegény környezet kialakulásához. Éghajlatváltozás. A kéndioxid szinte teljes mennyisége és a nitrogén-oxidok egy része is a szénés olajtermékek elégetése során szabadul fel. Ezek az üzemanyagok a széndioxid-kibocsátás fő forrásai is egyben. A felsorolt vegyületek az üvegház-hatás kiváltói, valamint a globális éghajlatváltozás előidézői.

A foglalkozás menete 1. feladat: Gondolkodjunk együtt!

1

Beszéld meg a diákokkal a savas eső és a savasodás jelenségét a fenti információk, valamint a megadott szakirodalom segítségével! Térjetek ki a hazai helyzetre is!

3

Ha szükséges, a gyakorlatot alakítsd át a résztvevők életkorának megfelelően!

2

Gondoljátok át együtt, hogyan lehet megelőzni a savas eső keletkezését!

2. feladat: A savas eső hatásai Előkészületek: A tanulók készítsenek házi dolgozatot a savas esőről! A terjedelem a korosztálytól és előzetes tanulmányoktól függ. Adj meg nekik a témához tartozó irodalmat, esetleg Internetes honlapot! A tanulók a kész munkákat a foglalkozás előtt két héttel adják le neked!

1 2

A beszélgetést úgy vezesd, hogy a diákok maguk mondják el dolgozatuknak a felvetett kérdéshez kapcsolódó részleteit! Előre állítsd össze, hogy kiket szólítasz fel! A következő problémákról mindenképpen essen szó: • • •

2

a savas esők okozzák a fák leveleinek elsorvadását, esetenként egész erdők halálát; hozzájárulnak az édesvizek savasodásához; az építészeti és történelmi műemlékek pusztulásához; ráadásul számos emberi és állati betegség forrásai.


2

Savasodás

3. feladat: Adatgyűjtés Előkészületek: Másolj ki könyvekből, vagy tölts le az Internetről ábrákat, grafikonokat, és oszd ki őket a tanulók között az elemzésekhez!

1 2 3

A „Kísérletek a savasodás megállítására” című részben megadott — és máshonnan gyűjtött — adatok elemzésével térjetek ki a hazai helyzetre! Először kisebb csoportokban elemezzék a tanulók az adatokat, majd vonjatok le közösen következtetéseket! Kérdezd meg a diákokat, mit tudnak a hazai erdőállomány savasodás által okozott veszélyeztetettségéről!

4. feladat: Filmnézés

1 2

A diákokkal közösen nézzétek meg a témához kapcsolódó videofilmet! Adj meg előre szempontokat, amelyekre különösen figyelniük kell a film nézése közben! Vitassátok meg a filmben látottakat!


1 2

Első lépésként minden tanuló önállóan írjon ötleteket: hogyan lehet megelőzni a savasodást! Utána az ötleteket, javaslatokat írják fel a táblára, vagy készítsenek róluk plakátot! A bekeretezett részben szereplő gondolatok feltétlenül jelenjenek meg a közös javaslatokban! A nemzetközi összefogás és érdekegyeztetés lehetősége is szerepeljen megfelelő hangsúllyal!


A diákok derítsék fel, milyen savas esőre visszavezethető károsodások figyelhetők meg otthonukban és közvetlen környezetükben (fákon, épületeken, emlékműveken stb.)! A tapasztaltakról családjukban is beszélgessenek! Nézd meg a CD-ROM „Savasodás” és „Levegő” című fejezeteit! Használhatod a „A te lakóhelyeden is jellemző a savasodás? Vizsgáld meg!” című lecke anyagát is! További információt találhatsz az irodalomjegyzék megfelelő könyveiben.


3

2 Savasodás

Példa: KÍSÉRLETEK A SAVASODÁS MEGÁLLÍTÁSÁRA Magyarországi helyzetkép. A kéndioxid-kibocsátás 1980 óta tartósan és folyamatosan csökken (ma kb. egyharmada az akkorinak). Ennek fő oka, hogy az iparban és a háztartásokban is sokan tüzelőanyagot váltottak: szén helyett gázzal fűtenek. A szigorodó környezetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően korszerűsítették a berendezéseket a hőerőművekben és más ipari ágazatokban is. A kéndioxid-kibocsátás megoszlása: hőerőművek — 77,3%; ipar — 12,9%; lakosság — 6,2%; szolgáltatások — 1,4%; mezőgazdaság — 1,2%; egyéb — 0,6%. A nitrogén-oxidok csökkenése viszont mérsékeltebb, és napjainkban meg is torpant. A csökkenést az autók minőségének javulása okozta (korszerűbbek a katalizátorok és a motorok), s a fokozott gépjármű-ellenőrzéseknek is részük volt benne. A gépkocsipark növekedése viszont növelte a nitrogén-oxidok kibocsátását. A nitrogén-oxidok kibocsátásának megoszlása: közlekedés — 56,1%; hőerőművek — 22,7%; ipar — 9,8%; lakosság — 4,6%; szolgáltatás — 3,1%; mezőgazdaság — 1,7%; egyéb hőtermelés — 1,9%.

Mit lehet tenni? A kén- és nitrogén-kibocsátás bizonyos mértékig szabályozható, akár lényeges anyagi vagy technikai ráfordítások nélkül is. Például a következő célok tűzhetők ki: • A légkör szennyezettségének csökkenése érdekében a járműveket katalizátorral, az ipari létesítményeket és a hőerőműveket pedig megfelelő tisztító berendezésekkel kell felszerelni. • Az üzemanyagokból felhasználás előtt teljes kéntartalmukat el kellene távolítani. • Szilárd tüzelőanyagok helyett természetes gázokat kellene használni. • Az ammónium-műtrágyákat ésszerűbben is fel lehet használni, és körültekintőbben tárolni. • Fontos a megújuló energiaforrások alkalmazásának elterjesztése — Nap, szél, víz, biomassza, geotermikus energia, hullámzás stb. • Szigorúan ellenőrizni kell a közúti szállítmányozást. • Az épületeket hatékonyabban kellene szigetelni, s ezzel csökkenne a hőveszteségük. • Fontos az energiakímélő technológiák széleskörű bevezetése.

Nemzetközi megállapodások — „A környezetszennyezés nem ismer határokat”. A nemzetközi együttműködések, szerződések célja a savasodást okozó gázok kibocsátásának csökkentése. Alapvető probléma, hogy a savasodást okozó gázok lecsapódási helye távol van a károkozás helyszínétől (hiszen a gázokat a légáramlatok messzire sodorhatják). A legnagyobb szennyezők pedig nem minden esetben csatlakoznak, mert ipari termelésüket kellene visszafogniuk vagy átalakítaniuk. Egyezmény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről — 1979, Genf. A kéndioxid kibocsátásának 30%-kal való csökkentése — 1984, Ottawa. (Magyarország 1986-ban csatlakozott az egyezményhez.) A nitrogén-oxidok mennyiségének csökkentése — 1988, Szófia. (Magyarország 1991-ben csatlakozott az egyezményhez.)

4


4

Csomagolás


Szerzők: Jacek Schindler, Kéri András

Problémafelvetés Időtartam Évszak

A csomagolás a háztartásokból származó hulladékok fő forrása; a fogyasztók meg is válogathatják. 1-2 óra a foglalkozás lefolyásától függően. Szabadon választott.

Hely

Osztályterem, boltok, otthoni környezet.

Szükséges anyagok

Rajzlap, toll, videomagnó, videokazetta.

Tantárgyak Cél Módszerek

Társadalomismeret, biológia (az anyagok körforgása), földrajz (a fenntartható fejlődés). Bemutatni a fogyasztók választásainak hatását a természeti környezetre, hangsúlyozni az egyéni felelősséget. Piackutatás, filmvetítés, gyakorlat.

Bevezetés A csomagolóanyagok ipari termelése a gazdaság leggyorsabban fejlődő ágazatai közé tartozik. A ma gyártott csomagolóanyagok révén a termékek tovább állnak el és jobban szállíthatóak. A csomagolóanyagok a csomagolt termék bemutatására is szolgálnak, s annak megvételére ösztönöznek. Gyakran előfordul, hogy a csomagolás vonzóbb, mint a tartalom. A csomagolóanyagok villámgyors karrierje viszont a környezet számára egyáltalán nem kedvező jelenség. Ezek alkotják a háztartási hulladék 70 %-át. Ez a szám jelzi a gondok sokaságát: a csomagolásra használt nyersanyag és energia mennyiségét, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos problémákat... A csomagolóanyagok ráadásul legtöbbször nagyon időállóak. A műanyagok több száz évig is lebontatlanul maradnak, s mi pár évtizeddel a műanyagok bevezetése után már gondban vagyunk a felhalmozódott szemét mennyisége miatt! Hazánkban évente körülbelül 17 millió m3 szilárd települési hulladék keletkezik.

A foglalkozás menete 1. feladat: Filmnézés és -elemzés

1

Szervezd meg a „Választási lehetőség” című videofilm megtekintését! A tanulók a film után válaszoljanak a következő kérdésekre: • Milyen hatással van a vásárlókra az áru megjelenése? • Mi lesz a szép, vonzó csomagolás sorsa? • Milyen hatással van a környezetére az ilyen csomagolás?

2

A tanulók a „vonzó csomagolás” központi fogalommal készítsenek asszociációs térképeket, majd vitassák meg őket, a rajzokat pedig tegyék ki a falra!

Csomagolás

1

4


2. feladat: Csomagolás-vizsgálat Előkészület: Egy héttel a tervezett foglalkozás előtt a tanulók alkossanak nyolc csoportot, és sorsolj ki közöttük előre elkészített termékneveket!

1 2

A termékek listája: a) tej, b) sütemények, csoki, cukorkák, c) joghurt, d) ollók, tollak és ceruzák, e) italok, f) gyümölcsök, g) tisztító- és mosószerek, h) fogkrém, szépítő szerek. Kérd meg a tanulókat, hogy ellenőrizzék (otthon vagy a boltokban), milyen csomagolásban adják el a fent említett termékeket, és gyűjtsenek információt minden elérhető csomagolásról! Jegyezzék fel az adatokat, és néhány csomagolást példának hozzanak is be az órára! „A csomagolás értékelése” című táblázat és a „Támpontok” felhasználásával értékeljétek a behozott vagy feljegyzett csomagolásokat!


• • •

A tanulók kísérjék el szüleiket a legközelebbi bevásárláskor, és beszélgessenek el velük, miért éppen a választott termékeket vásárolták meg! Bátorítsd a tanulókat, hogy a megszerzett tudást használják fel otthon, hogy a szülőkkel együtt ellenőrizzék — amennyire lehetséges — a vásárolt termékeket aszerint, hogy a csomagolóanyaguk minél inkább környezetbarát legyen! Nézd meg a CD-ROM „Fogyasztói társadalom” című fejezetét! Használhatod a „Hulladék, nyersanyagok, szemét”, „Az alumínium útja” és a „Nem minden papír, ami annak látszik” című leckék anyagát is! További információt találhatsz az irodalomjegyzék megfelelő könyveiben.

Példa: GONDOLKODJUNK A CSOMAGOLÁSRÓL!

1

2

Mindent be lehet csomagolni, még a csomagolópapírt is. De ha nincs szükség a csomagolásra, akkor a csomagolóanyagok csak a környezet terhelését növelik.

2 3

A visszaváltható csomagolóanyagok esetén a hulladék problémája minimálisra csökken.

4

Minden anyagot szét lehet választani és át lehet alakítani, de ennek nem mindig van értelme. Nemcsak az újra használhatóság tényét kell tehát mérlegelni, hanem a újrahasznosítás valódi esélyét is. Vagyis a csomagolóanyagokat nem elegendő összegyűjteni: az is fontos, hogy hogyan lehet őket újra nyersanyaggá alakítani és felhasználni. Ha a csomagolóanyagoknak csak 1/3 részét hasznosítják újra, akkor a fennmaradó 2/3 rész a szemétlerakón végzi. Mivel a csomagolás mintegy felét nem használják semmire, amikor szemétté válik, hasznosabb a biológiailag lebomló csomagolás.

5

A csomagolás egyszerűsége felépítésben és anyagában is megjelenhet. Ennek jó példája a golyós, kenhető dezodor. Ez — a hajtógázos kiszereléssel összehasonlítva — mind felépítésében, mind pedig anyagában (egyrétegű műanyag) egyszerűbb.

A tartalom és a csomagolás arányának javítását általában a következő négy módon próbálják elérni: • az egység tartalmának növelése: általában ha nagyobb mennyiséget tartalmaz a csomagolás, akkor kevesebb csomagolóanyag fogy, mint ha több kisebb kiszerelésű egységben forgalmaznak ugyanolyan mennyiséget; • a terméket sűrűsítik; • lemondanak a külső csomagoló rétegről; • tartósan felhasználható csomagolásban kínálnak árukat, pl. palackban vagy egyszerű, csupán az alapvető csomagolásra szolgáló anyagban, amilyen pl. a háló.

Csomagolás

A csomagolás értékelése


Értékeljétek a behozott termékeket a következő szempont sor szerint:

1. A termék forgalmazható csomagolás nélkül?

Nem

Igen

Ebben az esetben jobb, ha csomagolás nélkül kerül forgalomba.

2. Lehet visszaváltható csomagolásban forgalmazni?

Nem

Igen

Hasznosabb, ha visszaváltható csomagolásba kerül.

3. A csomagolás minden rétege ugyanolyan anyagból készül?

Nem

Igen

Minél kevesebb fajta anyag alkotja a csomagolást, annál jobb.

4. Újrahasznosított alapanyagból készült, vagy újra felhasználható a csomagolóanyag?

Nem

Igen

Ha újrahasznosítható az anyag, kevesebb a csomagoláshoz felhasznált nyersanyag és a keletkezett szemét.

5. Természetes, lebomló anyagokból készült?

Nem

Igen

Ezek kevésbé terhelik a környezetet.

6. A csomagolás más csomagolásokhoz képest egyszerűbbnek tekinthető?

Nem

Csomagolás

Igen

Az egyszerűbb csomagolás kevesebb nyersanyagot és energiát igényel.

3

Támpontok az értékeléshez


TEJ — ha van választék visszaváltható üveg, zacskós csomagolású és dobozos tej között, akkor • a 2. pontban a visszaváltható üveg esetén igennel válaszolunk; • a 4. pontban a zacskós csomagolás esetén igennel válaszolunk; • a 6. pontban a dobozos csomagolás esetén, ha a 4. pontban nem kapott „igent” a fóliás csomagolás, akkor itt „igen” lesz a válasz, ellenkező esetben „nem” az értékelés. SÜTEMÉNY — ha a választékban van kimért áru, vagy a boltban papírba, esetleg fóliába csomagolt áru, vagy műanyagba és fóliába, majd kartonba csomagolt áru, a 6. pontban a kimért áru nyer.

TOLLAK, CERUZÁK — már az első válaszban mondhatunk „igent”, mert lehet őket csomagolás nélkül is kapni.

GYÜMÖLCSLEVEK — ha választhatunk visszaváltható üveg, egyszer használatos üveg normális szörppel és dobozos termék között, akkor: az első variánsnak már a második pontban „igent” adunk, míg az üveg a 4. vagy a 6. pontban kap „igent”. Ne feledkezzünk meg azonban arról sem, hogy ételekről van szó, és az egészséges táplálkozás szempontjait is figyelembe kell venni! Így a cukros, tartósítószeres, élelmiszerszínezékkel teli szörp ebből a szempontból nem nyerhet a Tetra Pack dobozba csomagolt 100% gyümölcstartalmú lével szemben.

MOSÓPOROK: ha van választék kis vagy nagy kiszerelésű, karton és fólia csomagolások között, a 3. pont választja szét őket környezetbarát szempontok szerint. Itt a 6. pontban a karton „nem” választ kap, míg a fólia „igent”.

FOGKRÉM: Már az első pont szétválasztja a dobozba csomagolt tubusokat a tubusok egyszerű forgalmazásától — itt a karton felesleges csomagolás.

4

Csomagolás

5

Ami a csomagoláson áll…




Módszerek

Az egyes termékeken található jelzések tájékoztatják a vásárlót az áru jellemzőiről. Sajnos azonban nagyon sok esetben ezek az információk félrevezetőek, hamisak. Egy-két óra. Szabadon választott. Osztályterem. A tanulók által összegyűjtött terméktájékoztatók, kartonpapír, ragasztó, filctollak, a témához kapcsolódó videofilm. Biológia, kémia. • Annak megtanítása, hogy a tanulók kritikusan olvassák el a terméktájékoztatót; • a jelzések megismertetése; • annak felismertetése, hogy a fogyasztó vásárlási szokásaival befolyásolja a forgalmazót. Megbeszélés, gyűjtés, filmvetítés, plakátkészítés.

Bevezetés A csomagoláson található jelzések, feliratok többek között a termék minőségéről, összetételéről, felhasználási lehetőségeiről tájékoztatják a fogyasztókat. A forgalmazó és a termelő vagy gyártó szempontjából azonban ennél fontosabbak azok a járulékos megjegyzések, képanyagok, amelyek célja meggyőzni a vásárlót arról, hogy pont ez az a termék, amire érdemes a pénzét kiadnia. Ezért az informáló funkció gyakran háttérbe szorul, és a terméktájékoztató inkább elkábítja, félrevezeti a fogyasztót, mint valós információt ad a termékről. Másrészt viszont a terméktájékoztatónak éppúgy, mint az egész terméknek, ki kell elégítenie a vásárló ízlését és elvárásait. Ha a fogyasztó 100 %-os narancslére vágyik, akkor a terméktájékoztatón láthatóan fel kell tüntetni a narancslé tiszta voltát, és szép, színes, friss narancs képét kell rakni a csomagolásra — hiszen mindannyian szeretjük a színes, szépen illusztrált dolgokat. A forgalmazók és a termelők kötelessége, hogy elvárásainkat teljesítsék. A környezetvédelmi problémák jelentős része a fogyasztói társadalom szemléletéből és működéséből ered. Külön figyelmet kell fordítani azokra a terméktájékoztatókra, amelyek ökológiai jelszavakat hangoztatnak. Nem mindegy, hogy a terméktájékoztatón feltüntetett ökológiai információ tényleg környezetvédelemmel párosul, vagy a termelő csak üres szavakat használ.


1

5


A foglalkozás menete 1. feladat: Csomagolóanyagok és terméktájékoztatók gyűjtése Előkészületek: Egy héttel a tervezett foglalkozás előtt kérd meg a tanulókat, hogy gyűjtsenek olyan csomagolóanyagokat és terméktájékoztatókat, grafikai kivitelezéseket, amelyek közvetlenül (pl. egyszerű felirattal: öko-termék, környezetbarát termék) vagy közvetetten (pl. egy tájkép felhasználásával) a környezetvédelemmel kapcsolatosak. Javasold a tanulóknak, hogy ne csak otthon, hanem a boltokban is keressenek ilyen termékeket, s készítsenek róluk feljegyzést!

1

Beszéljétek meg, elemezzétek az egyes jelzéseket! • • •

Melyik utal a termék összetételére? Melyik egyértelmű mindenki számára? Mennyire figyelemfelkeltő a grafikai kivitelezés? stb.

2. feladat: Filmvetítés

1

Vetítsd le a témához kapcsolódó videofilmet! Beszéljétek meg a következő kérdésekre adható válaszokat: • Milyen információkat ad a termékeken található tájékoztató? • Adott-e információt a film a környezetvédelemmel kapcsolatban? • Mikor jelenik meg egy terméken a környezetbarát termék védjegy? • Ezelőtt is tudtak-e a diákok ilyen jelzésekről?


Készítsetek plakátot a terméktájékoztatók bemutatására, és állítsátok ki ezeket az iskolátokban! Nézd meg a CD-ROM „Vegyi anyagok” és „Hulladék” című fejezeteit! További információt találhatsz az irodalomjegyzék megfelelő könyveiben. Olvasd el a „Korunk anyaga, a műanyag” című leckét!

Példa: JELZÉSEK AZ ÁRUKON Védjegyek Cédrus: A termékek, technológiák és szolgáltatások környezetbarát vagy környezetkímélő voltát tanúsítja. Elnyeréséhez a termék egész életútjának meg kell felelnie az előírásoknak. Kék angyal: Csak néhány környezetvédelmi szempont alapján minősíti a terméket. Az egyik legismertebb és legkeresettebb ökovédjegy. Az Európai Unió környezetbarát termék védjegye: Olyan termék, amely az EU és az adott ország feltételeinek is megfelel. Nálunk még nem elterjedt. Szelektíven gyűjthető: Bárki használhatja. A csomagolóanyagot tedd szelektáló gyűjtőkonténerbe!

Gyakran félreértett jelzések Zöld pont/Der Grüne Punkt: Csak azt jelzi, hogy a csomagolás után a gyártó megfizette az ártalmatlanítási hozzájárulást. Ettől még a termék igen káros is lehet. Három egymásba forduló vastag nyíl: Nem lehet pontosan tudni, hogy a termék újrahasznosítható, vagy újrahasznosított anyagból készült. Mindenki önkényesen használja. WWF panda: Azok a vállalatok használják, amelyek együttműködési megállapodást kötöttek a WWF-fel, hogy bevételük meghatározott részét a szervezetnek adják.

2


6

A kutyák és az emberek


Szerzők: Kliment Mindjov, Szászné Heszlényi Judit


Módszerek

A kóbor kutyák egyre növekedő, megoldatlan szociális problémát jelentenek. Minél tovább húzódik a problémával való szembenézés, annál költségesebb lesz a megoldás. 1 tanítási óra. Bármikor. Osztályterem. Nincs. Biológia, osztályfőnöki óra. • Tudatosítani a diákokban a kóbor kutyák problémáját. • Meg kell velük értetni, hogy az emberi környezetben élő állatok helyzete milyen problémákat vet fel, beszélni kell velük a kutyatartókat terhelő felelősségről. • Fontos tudni, hogy a kutyatartók különböző magtartású emberek, és a problémákra különbözőképpen reagálnak. Vita, problémamegoldás.

Bevezetés A gazdasági nehézségek az egész világon egyre több családot arra kényszerítenek, hogy megváljanak kedvenc háziállatuktól. A kóbor kutyák problémája meglehetősen súlyossá vált, különösen városi területeken: jelenlétük növeli a szociális feszültségeket, közlekedési problémákat okoz és veszélyezteti az emberek egészségét. Minél hamarabb megtaláljuk a megoldást, annál kevesebb gazdasági erőforrást kell ráfordítani.

A foglalkozás menete 1. feladat: Kóbor kutyák

1 2

Kérd meg a diákokat, hogy olvassák el a „Kóbor kutyák” című cikkrészletet a „A kutya -- az ember legjobb barátja” szövegeiből! Vitassátok meg az osztályban a következő témákat: • Miért jelentenek egyre nagyobb problémát a kóbor kutyák — milyen okok vezettek az elszaporodásukhoz? • Kik a felelősek ezért a problémáért? • Mit lehet tenni ebben a helyzetben? (Pl. menhelyek építése, ivartalanítás vagy kiherélés, szervezett elpusztítás…) • Mik az egyes megoldások előnyei és hátrányai? Írjátok fel a válaszokat a táblára vagy egy plakátra!

2. feladat: Kutyagond Beszélgessetek arról a dilemmáról, amit a „Kutyagond” című olvasmány tartalmaz!


1

6


3. feladat: Froy és Villi Sigmund Kérd meg a diákokat, hogy olvassák el a két kutyáról szóló részletet („Froy és Villy Sigmund — páratlan higanykeresők”)! • Gyűjtsétek össze, hogy hogyan tudnak a kutyák segíteni az embereknek? (Vakvezetés, nyomkeresés, őrzés, mentés stb.) • Készítsenek a gyerekek plakátokat a válaszokból!

4. feladat: Becslések szerint…

1 2 3

Vitassátok meg, hogy hogyan tudunk mi segíteni az állatoknak; hogyan tudjuk fokozatosan megoldani a kóbor kutyák problémáját! Írjátok fel a válaszokat a táblára vagy egy plakátra! Tervezzetek meg egy segítő akciót! Mondd el a diákoknak, hogy vannak állatorvosi központok, amelyek elkezdtek ezen a problémán dolgozni! A kóbor kutyákat sterilizálják, beoltják, fertőtlenítik.

5. feladat: Szerepjáték

1

Sétálsz egy üres utcán. Hirtelen egy autó hajt el melletted nagyon gyorsan. Egyszer csak a kocsi elüt egy kutyát. Az autós még csak nem is próbál fékezni és nem áll meg, hogy megtudja, él-e a kutya. Mit teszel, ha tudod, hogy a szüleid soha nem engednék meg neked, hogy kutyát tarts? • Hazaviszed a sebesült állatot, kockáztatva szüleid haragját. • Elviszed a kutyát az állatmenhelyre, és otthagyod. • Elviszed a kutyát legkedvesebb barátnődhöz, ő biztosan gondját fogja viselni. • Otthagyod a kutyát, nem törődsz vele.

2

Játszd el mindegyik lehetőséget! (Érdemes csoportokat alakítani és akkor mindenki bemutathat egy-egy jelenetet.)


• •

Bátorítsd a diákokat, hogy osszák meg szüleikkel benyomásaikat és véleményüket! Vegyék fel a kapcsolatot helyi környezetvédő civil szervezetekkel, és vitassák meg együtt a problémát! Gyűjtsetek olyan kutyafajtákat, amelyek neve származási helyüket tartalmazza! Melyek voltak a híres régi magyar kutyafajták? Mutasd be ezeket egy plakáton! Mit tudtok a következő híres kutyákról? Bogáncs, Lassie, Buck, Mihály, Rin-Tin-Tin, Pletyka, Fickó? Melyik műben szerepelnek? Ki a mű írója? Gyűjts olyan szólásokat, közmondásokat, amelyekben kutyák szerepelnek! További információt találhatsz az irodalomjegyzék megfelelő könyveiben.

Példa: FELELŐSSÉG AZ ÁLLATOKÉRT Az állatok akkor érzik jól magukat, he nem szenvednek hiányt ételben, italban, kényelmes pihenő- és élőhelyben, életük nincs veszélyben, nem éri őket fájdalom és betegség, nem szoronganak és nem félnek, valamint ha viselkedésük természetes lehet. • Állatot akkor tarts, ha felelősséggel vállalod őt haláláig. Viseld gondját, és sose feledd, hogy mindegyikük vágyik a szabad mozgásra. Engedd futni, amennyit csak lehet! • Minden állat egyéniség: fogadd el szokásait, tulajdonságait, ne törd és ne alázd meg a kutyádat. • Megöregedett, beteg állatodat ne hagyd magára.” (Könczey Réka, S. Nagy Andrea: Zöldköznapi kalauz. Föld Napja Alapítvány, 1997. 259-260. o.)

2


A kutya -- az ember legjobb barátja


Kóbor kutyák A környezetvédelmi szakemberek azt állítják, hogy a kóbor kutyák problémáinak megoldásához városainkban legalább két-három kutyamenhelyre, s mindegyikben 50 állat számára elegendő helyre van szükség. Ezenfelül jobban be kell tartatni az állatvédelmi törvényeket. Az ellenzők viszont azt mondják, hogy sok embernek nincs elegendő ennivalója, a kóbor kutyák megharapják a gyerekeinket, minket meg bosszant az éjjel-nappal tartó kutyaugatás. A kutyák sok közlekedési balesetet is okoznak. Mindezek ellenére a környezetvédelmi szakemberek meg akarják védeni az állatokat. Senki sem tudja manapság megkerülni a kóbor kutyák problémáját, bár igazán senki sem vállalja a felelősséget a megoldásért. A 21. század elején a társadalom még mindig az alábbi problémákkal küzd: megöljük-e a kóbor állatokat vagy sem; gyűlöljük vagy szeressük a kutyákat; etetni kell a kóbor állatokat vagy hagyni őket éhen pusztulni. Ezek a dilemmák is azt bizonyítják, hogy a kóbor állatok megoldatlan társadalmi problémát jelentenek. Ha elhalasztjuk a probléma módszeres megközelítését, a megoldás csak egyre drágább lesz. Becslések szerint 3 millió kutya él ma Magyarországon. Közülük 300 ezer kóbor állatként csatangol. A fővárosi befogótelep évente 700 ezer kutyának szerez új gazdát, 350 ezret elad kísérletezésre, 2200-at elaltat. A gazdák, környezetvédők és filozófusok világszerte egyetlen módszert ismernek el etikusnak és humánusnak a kedvtelésből tartott állatok túlszaporodásának megállítására: az ivartalanítást. (Könczey Réka, S. Nagy Andrea: Zöldköznapi kalauz. Föld Napja Alapítvány, 1997. 260. o.)

Kutyagond Budapesten több mint százezer kutya él. Naponta 30 tonna ürülék és 70 ezer liter vizelet kerül a szabadba. Az érzékeny növények hajszálgyökereit és leveleit károsítja a kutyavizelet. A vastag viaszos levelű növények, a tölgy, a nyír, a platán, a páfrányfenyő jobban tűrik ezt a szennyezést. Kutyaillemhelyre vagy vizelettűrő növényekhez vidd a kutyádat! A városi utcákon heverő, kutyaellenes hangulatot keltő kutyaürülék eltávolításáról a gazda köteles gondoskodni. Kezedre húzott nejlonzacskóval könnyen felkaphatod és kidobhatod. (Könczey Réka, S. Nagy Andrea: Zöldköznapi kalauz. Föld Napja Alapítvány, 1997. 260. o.)

Froy és Villy Sigmund — páratlan higanykeresők A higany a világ egyik legveszélyesebb szennyező anyaga, és a távoli jövőben is fenyegetést jelent a környezetre. Nem lehet lebontani, sem kémiai reakciókkal megsemmisíteni. A talajban lévő mikroorganizmusok a mérgező fémet képesek átalakítani egy még veszélyesebb metilhigany vegyületté, amely a táplálékláncban felhalmozódik. A környezet megvédelmezésére az egyetlen módszer, hogy a higanyt kivonjuk, és biztonságos helyen tároljuk. Két páratlan svéd kutya jelentős szerepet játszik a higanyszennyezés elleni harcban: Froy német juhász, míg Villy Sigmund labrador. Végigszaglászták már a kórházakat, a fogászati rendelőket, az ipari telepeket, s minden svéd iskolát, egyetemet, kollégiumot. A kutyák azonnal megérzik a higany nyomát lefolyókban, a padlórésekben, ottfelejtett üvegekben, laboratóriumi szekrényekben és csatornahálózatokban. Mivel a kutyák naponta sok helyszínt tudnak átfésülni, és csak a higannyal szennyezett helyeken jeleznek, időt és pénzt takarítanak meg. Semmilyen technikai felszerelést nem lehet összehasonlítani az ebek szaglásával. Három év alatt a kutyák több mint három tonna higanyt találtak, és megspóroltak a svéd társadalomnak mintegy 20 millió koronát. A higanykeresés izgalmas játék a kutyák számára: versenyeznek, hogy ki bukkan előbb a szagra. A kutyák fantasztikus teljesítménye szenzáció lett: a tévéből, rádióból, újságokból, magazinokból és weboldalakról is tudhat róluk és munkájukról a nyilvánosság.


3

3

Táplálkozzunk egészségesen!


Szerzők: Jerzy Sadowski, Malgorzata Podkanska, Szászné Heszlényi Judit


Az egészséges élelmiszerek és a biotermékek megismerése. 2-3 tanítási óra. Szabadon választott. Osztályterem. Termékek egy szupermarketből illetve egy bio-élelmiszerboltból, lapok, tollak, karton, olló, ragasztó, címkék az élelmiszerekről, négyféle színes papír, olló, négy boríték, öntapadós papírcsík. Biológia, kémia. Megvilágítani a különbséget a bio-élelmiszerek és az úgynevezett egészséges élelmiszerek között. Megbeszélés, kiállítás, ötletbörze, megfigyelés.

Bevezetés A bio-élelmiszerek alapvető tulajdonsága, hogy természetes módon állítják elő őket, olyan módon, hogy a termesztés során ne károsítsák a környezetet. Nem minden egészséges élelmiszer tekinthető bio-élelmiszernek. A különböző fajta, jelenleg általánosan egészségesnek tartott élelmiszerek (pl. búza, gríz/búzadara, müzli, pelyhek, barna kenyér, gyümölcsök, zöldségek és tejtermékek, méz stb.) nem szükségszerűen egészségesek — néha akár mérgezők is lehetnek. A növényi eredetű élelmiszerekben, ha termőhelyük utak mentén, gyártelepek közelében helyezkedik el, vagy ha erősen műtrágyázott, növényvédő szerrel kezelt talajban nőttek, megtalálhatók a növények által felhalmozott nehézfémek, műtrágya- illetve növényvédőszermaradványok. Ezeken kívül a tartósítószerek is jelen vannak élelmiszereinkben. Nehezíti a helyzetet, hogy napjaink nagyipari állattartása többféleképpen igyekszik növelni az állatok termelékenységét. Közismert, hogy a takarmányba antibiotikumokat és hormonokat kevernek: ezek gyorsabb növekedést és nagyobb testtömeget eredményeznek. Az eljárás egyik negatív hozadéka, hogy Európában elterjedt a kergemarhakór, amelynek emberre is veszélyes változatai is ismertek. Mindez természetesen negatívan hatott az Európai Unió tagállamainak szarvasmarha-tenyésztésére. Az intenzív növénytermesztés túlzott műtrágyázással és permetezéssel jár együtt. Az alkalmazott anyagok viszont a növényekben és a környezetben egyaránt felhalmozódnak, és így veszélyforrássá válnak. A savas esők, az ipari és nem ipari eredetű szennyezések növekedése mind hozzájárulnak az élelmiszerek minőségének romlásához. Ráadásul még nem ismert veszélyeket rejthetnek a genetikailag módosított élelmiszerek, amelyeket többek között az élelmiszerhiány felszámolása miatt kezdtek el gyártani. Az élelmiszerek tartalmának megismerésére minden vásárlónak joga van. Az 1960-as évektől az EU tagállamaiban egységes rendszert dolgoztak ki, amely segít abban, hogy a vásárló megismerje az élelmiszerek pontos összetételét. Minden adalékanyag kapott egy úgynevezett E-számot. Eredetileg • E-100-tól kezdve a természetes és mesterséges színezékeket jelölik; • E-200-tól kezdve a különböző tartósítószereket jelölik; • E-300-tól kezdve az antioxidánsokat, az emulgeátorokat és a savanyítószereket jelölik; • E-400-tól kezdve a sűrítőanyagokat, zselésítő szereket jelölik.


1

3


Ma már több mint hétszázféle adalékanyagot használnak az élelmiszerekben. Az új magyar élelmiszertörvény kötelezően előírja, hogy az élelmiszerekben felhasznált adalékanyagok Eszámát vagy pontos nevét a „receptúra szerint csökkenő sorrendben” fel kell tüntetni. Nálunk az E-számokat 1996. január 1-én vezették be. Sajnos a nyugatról érkezett élelmiszerekben lényegesen több a megengedett adalékanyag, mint amit hazánkban használnak. Az E-számok ismerete igen hasznos. Az allergiás emberek például figyelhetnek olyan adalékanyagokra, amelyek fogyasztása számukra veszélyes lehet. De a számok ismeretében mindenki más is kiválaszthatja az egészségre nem ártalmas élelmiszereket.

A foglalkozás menete 1. feladat: Az „E”-számok rejtélye Előkészületek: az E-számok listájának elkészítése; termék-címkék begyűjtése a legkülönbözőbb élelmiszerekről; kartonpapír, ragasztó, olló, írószerszám.

1 2 3

Ismertesd a bevezető szövegét a tanulókkal! Kérdezd meg van-e a legközelebbi környezetükben valaki, aki figyel az elfogyasztott élelmiszer minőségére, vagy csak az áruk jó ízével, népszerűségével vagy éppen egészségességével foglalkozik? Alakítsatok négy-öt csoportot! Osszátok ki a begyűjtött címkéket és a plakátkészítéshez szükséges eszközöket! A csoportok feladatai: • • • • •

4

1. csoport: Keressetek olyan adalékanyagokat, amelyek allergiát okoznak! Írjátok fel őket egy plakátra! 2. csoport: Keressetek olyan élelmiszereket, amelyek csak egészségre ártalmatlan adalékanyagokat tartalmaznak! Írjátok fel őket egy plakátra! 3. csoport: Keressetek olyan élelmiszereket, amelyek többféle nem kívánatos adalékanyagot tartalmaznak! Írjátok fel őket egy plakátra! 4. csoport: Állítsatok össze egy kérdőívet, amely a vásárlók figyelmét felhívja az Eszámokra! Ezt próbáljátok is ki, az eredményeket értékeljétek! 5. csoport: Készítsetek olyan plakátot, amely reklámozza az E-számokat, megismerteti őket az érdeklődőkkel!

A plakátokat tegyétek ki az iskolátok folyosójára, hogy az egész iskola láthassa munkátok eredményét.

2. feladat: „Az vagyok, amit megeszem — igaz vagy nem?” Előkészületek: csomagolópapír, filctollak

1 2

Beszélgessetek a feladat címéről! Ne csak fizikai tényeket, hanem kulturális, filozófiai és esztétikai érveket is vegyetek figyelembe! Segítségül néhány példányban oszd ki a diákok között a „Mit eszünk?” című lapot!

3. feladat: Öko-bolt és szupermarket Előkészületek: bio-termékek és közönséges élelmiszerek megvásárlása; bio-bolt és szupermarket kialakítása az osztályban

1 2 3

2

Az óra előtti napon oszd a tanulókat két csoportra! Mindkét csoport tanulói vegyenek egyegy olyan élelmiszert, amelyet el szeretnének fogyasztani (pl. gyümölcs, zöldség, zsemle stb.): egyet bio-boltban, egyet pedig szupermarketben, abc-ben! Rendezzétek át a termet! Alakítsatok ki két „eladóhelyet”! Az egyik felirata „bio-bolt”, a másiké „szupermarket” legyen. Tegyétek a vásárolt termékeket a megfelelő helyre! A bemutatott áruk alapján hasonlítsátok össze a bio-boltot a szupermarkettel! Mik a tapasztalatok? Az öko-boltban általában kevésbé tetszetősek az áruk, ami éppen arra garancia, hogy a termékek nem tartalmaznak hozzáadott szereket, tartósítókat. Ne felejtsétek: minél kevésbé alakítják át az élelmiszert, annál egészségesebb!


4 5

3


Hogyan teszik kívánatossá termékeiket a bio-boltok? (Szalvéta, kosár, szép, természetes díszek, vászon, stb.) Hogyan lehet meggyőzni a családodat, barátaidat, környezetedet, hogy inkább bio-termékeket vásároljanak?

4. feladat: Miből mennyit kell ennünk? A táplálkozás alapelvei folyton változnak, a táplálkozáskutatók véleménye pedig gyakran attól is függ, hogy ki szponzorálja a kutatásaikat. Alább néhány olyan alapelvet és folyamatot ismertetünk, amelyek általánosan elfogadottak a táplálkozástudósok körében. Előkészületek: • Előzetes feladat: Kérd meg a tanulókat, hogy három napon át jegyezzék föl, mit esznek! • Az otthon elkészített listákat összesítsék a tanulók, és eredményeiket mennyiségi szempontból rajzolják illetve írják be egy piramis-formába! • Készíts elő 4 azonos tartalmú borítékot, amely a következőket tartalmazza: egy piramis, 7 csíkra vágva! Minden borítékba más színű lapot használj, hogy később egyszerűbb legyen kezelni a piramisokat! • Négyszer hét egyforma kis papírcsík, amelyekre a következőket írjuk: – hús, hal, tojás – hüvelyesek, olajos magvak – gyümölcsök – gabonafélék, kenyér- és tésztafélék – zöldségek – zsírok, olajok, édességek – tej, tejtermékek. (Természetesen mindegyikből 4 darabot készíts!)

1 2

Alakítsatok ki négy csoportot! Minden csoport kapjon egy borítékot! Kérd meg a csoportokat, hogy helyezzék el a piramis-darabokra a megfelelő „élelmiszer-cédulákat”, majd készítsék el a piramist! A kapott eredményeket vitassuk meg, s a gyerekek hasonlítsák össze az otthoni eredményeket az órán összeállított piramissal! Vonják le a megfelelő következtetést! Megoldás: A táplálkozási piramis alapját a gabonák és az ebből készült termékek képezik: barna pékáruk, teljesőrlésű lisztből sütött termékek. A második szinten a zöldségek és gyümölcsök találhatók: ezek nyersen, főzve vagy sütve fogyaszthatók. Figyelembe véve, hogy az emberek többségének alaptápláléka növényi eredetű, nagyon fontos, hogy ezek a termékek ökológiailag tiszta régiókból, ellenőrzött földekről származzanak. A piramis harmadik szintjén a fehérjét tartalmazó termékek állnak: a tej és a tejtermékek, a tojás, a hús- és haláruk, a hüvelyesek és a belőlük készített ételek, élelmiszerek. A piramis tetejét az édességek és a méz alkotják. Ide tartoznak még a zsírok és az olajok is. Vannak termékek, amelyek segítő szerepet töltenek be: ilyenek a só, a fűszerek és gyógynövények. Ezek használata egyéni választásunktól, ízlésünktől függ.

5. feladat: Olvasmány Oszd ki a tanulók két csoportjának „A génátvitel módszerei” és „A géntechnológia: a jövő nagyipara” című olvasmányokat (lásd forrásanyagok között)! Áttanulmányozásuk után a gyerekek foglalják össze az olvasottakat!


A klónozás és annak erkölcsi, etikai problémái — előadás, vita A génkezelt élelmiszerek — kielőadás A genetikai manipuláció veszélyei — kiselőadás A problémakörrel foglalkozó irodalom néhány terméke — könyvismertetés írása és előadása A problémával foglalkozó filmek feldolgozása További információt találhatsz az irodalomjegyzék megfelelő könyveiben.


3

3


Példa: A GÉNÁTVITEL MÓDSZEREI

„Egyes vírusok képesek arra, hogy felvegyék a gazdasejt bizonyos génjeit, és azokat más fajok sejtjeibe is átvigyék. Például amerikai kutatók anyatej-mérgezéses újszülöttből származó és szövettenyésztéssel életben tartott sejtekbe a kólibaktérium egészséges génjeit juttatták be bakteriofág vírus közvetítésével, és a beteg sejt eddig hiányzó enzimtermelése megindult. Biztató kísérletek folynak protoplasztok felhasználásával is. Ha a szövettenyészetben a növényi sejtek sejtfalát enzimes kezeléssel eltávolítják, úgynevezett protoplasztot kapnak. Egyetlen protoplasztból nagy regenerációs képessége alapján teljes növény fejlődik ki. Ha a protoplasztba idegen gént visznek be, a belőle fejlődő teljes növény minden sejtje tartalmazni fogja ezt a gént. A kutatóknak ezzel a módszerrel sikerült a karfiol tulajdonságait javítani. Az átvivő a karfiol mozaik-vírusa volt. A vírusközvetítéses génátvitel hátránya, hogy a sejtek vírussal fertőződnek, továbbá a vírus csak kis DNS-szakasz befogadására képes, ezért ma már a vírusközvetítéses módszert nem használják. Mikrosebészeti eljárással is be lehet juttatni géneket a sejtekbe. Ez lényegében közvetlen génbevitel, DNS befecskendezése a sejtek magjába. Technikai szempontból rendkívül kényes művelet, hiszen mindössze néhány pikogrammnyi (1 pikogramm = 10-12 gramm) tömeget kell mikroszkopikus méretű testecskébe juttatni. Az emberi kéz korlátozott képességeinek javítására különleges műszereket fejlesztettek ki. Egy nagy nagyítású fénymikroszkóphoz olyan berendezést kapcsolnak, amely a kéz mozdulatait mikromozgásokká alakítja át. Ennek segítségével hajszálvékony üvegcsöveket mozgatnak. A csövecskék mozgását mikroszkóppal követik. Rendkívüli ügyességgel átszúrják a csövecskével a sejtmembránt és a sejtmaghártyát is, és az idegen DNS-t a sejtmagba juttatják. Elsősorban a nagyobb méretű sejteknél, főképp a petesejtnél alkalmazható ez a módszer. A halak petesejtjei az emlősökénél sokkal nagyobbak, és rengeteg termelődik belőlük. Norvég kutatók például sikeresen ültették be lazacikrába az ember növekedési hormonjainak génjét.” (Berend Mihály, Gömöry András, Szerényi Gábor: Biológia IV. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1996. 838-840. o.)

4


3


Példa: EGY NÉPSZERŰ MÉREG A DDT-t (diklór-difenil-triklór-metán) már 1874-ben ismerték. Színtelen, kristályos anyag, amely szerves oldószerben oldódik. Megtapad a rovarok kültakaróján, majd áthatol rajta és elpusztítja a rovart. A Gesarol olyan rovarölő hatású növényvédőszer volt, amely biológiailag aktív DDT-t tartalmazott. Nagy gondot jelentett, hogy hosszú ideig megmarad a természetben: a talajban, a vízben, a növényi és állati szövetekben. A rovartörzsek egy része egy idő után ellenállóvá vált, viszont a méreg nem kívánt hatásai sokáig megmaradtak. Emiatt vonták ki a használatból az 1970-es években. Először 1939-ben állította elő az ismert svájci vegyész, Paul H. Müller, aki 1948-ban Nobel-díjat is kapott munkásságáért. A szert a második világháború idején tetvek, bolhák és szúnyogok ellen használták. Az 1970-es évekig a legelterjedtebb növényvédőszerek egyike volt, amellyel szántóföldi növényeket permeteztek.

Példa: A GÉNTECHNOLÓGIA: A JÖVŐ NAGYIPARA „… Élelmiszeripar: Ma már széleskörű a biotechnológia részesedése a különféle — főképp takarmányjavító — aminosavak (glutaminsav, metionin, lizin, aszparaginsav, fenilalanin) termelésében. A vitaminok közül elsősorban a B2-t, a B12-t, a C-t és az E-t termeltetik baktériumokkal. Számos enzim géntechnológiai előállítása is lehetséges ma már. Például a keményítőt cukrokra bontó amilázt, a gabonakeményítőt gyümölcscukorra bontó glükóz-izomerázt és a tejiparban használatos tejoltó enzimet termeltetik így. Vegyipar: Mikroorganizmusok közreműködésével ma már a következő termékeket állítják elő: zsírsavak, ízanyagok, növényi hormonok, szteroidok stb. A nitrogén-műtrágyák gyártása nagyon költséges és energiaigényes, felhasználásuk pedig súlyos környezetszennyezést okoz. A biotechnológusok már évtizedek óta kísérleteznek azzal, hogy a legfontosabb mezőgazdasági növényeket a pillangós virágú növényeknél megfigyelhető nitrogénkötő képességgel ruházzák fel. A kutatók főképp azt szeretnék elérni, hogy a Rhizobium-fajok más gazdasági növények, például gabonafélék gyökerein is képezzenek gümőket, azokkal is szimbiózisra lépjenek és ellássák őket nitrogénnel. Ha ez sikerülne, a nitrogén-műtrágyák gyártására illetve felhasználására szinte nem lenne szükség. Környezetvédelem: A települések, az ipar és a mezőgazdaság szerves szennyezőanyagainak, főképp a szemétnek a lebontásában a biotechnológiának nagy jelentősége lesz.” (Berend Mihály, Gömöry András, Szerényi Gábor: Biológia IV. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1996. 841-842. o.)


5

Mit eszünk?


A genetikailag módosított szervezetek (GMO) és a belőlük készített élelmiszerek potenciálisan veszélyesek a környezetre és a fogyasztókra nézve. Hatásuk egyelőre még kevéssé ismert, ezzel kapcsolatban jelenleg folynak a kutatások. Egészséges („életmeghosszabító”) táplálkozás: a táplálkozás azon fajtája, amelyben a felvett táplálék kiegyensúlyozottan tartalmaz lehetőség szerint kevéssé átalakított természetes élelmiszereket — magokat, gabonát, zöldséget és gyümölcsöt. Ezek kombinálása az egyéni igények szerint alakítható. Vegetarianizmus: a táplálkozás azon formája, amelyben csak növényi tápanyagokból áll az étrend. Egyes területeken vallási előírás, más esetekben önként választott táplálkozási mód. Egészségügyi szempontból minden állati eredetű élelem megvonása káros, mert sok olyan esszenciális aminosav létezik, amely csak az állati eredetű táplálékkal vehető fel. Ám ha a vegetarianizmus tejtermékek fogyasztásával egészül ki, akkor az egészségre nem ártalmas. Az USA-ban és Európában a vegetarianizmus népszerűvé válásának okai: • a keleti filozófiák elterjedése; • a nyugati civilizált világ elleni tiltakozás; • a természet iránti érdeklődés fokozódása; • az ökológiai mozgalmak; • a természetközeliség elvének terjedése.

Vegaság: a vegetarianizmus radikális formája, amely nemcsak a hús, de valamennyi állati eredetű táplálék fogyasztását mellőzi, olyanokét is, mint a tej, a tojás, a kaviár, a méz és az ezek átalakításával készített termékek. Az elnevezést az irányzat követői találták ki, hogy a többi vegetáriánustól megkülönböztessék magukat. A vegák szilárd meggyőződésük miatt nem hordanak semmilyen bőrből készült terméket, kiegészítőt sem. Bio-termékek: az ilyen termékek előállítása és maga a termelés is szigorú szabályok betartásával történik. E termékek speciális minősítéssel rendelkeznek, amely az eredetükről és a minőségükről ad felvilágosítást. Drágábbak, mint a közönséges, bármilyen boltban kapható áruk, de biztosak lehetünk abban, hogy tiszta öko-gazdaságból származnak, természetes termelési módokkal állították elő őket, tehát vegyszermentesek, nem tartalmaznak tartósítószereket és egyéb adalékanyagokat. Magyarországon különböző natura- vagy bio-boltokban lehet őket kapni. Az egészséges, a vegetáriánus és a vega étrend kedvelői gyakran keresik ezeket az élelmiszereket.

6


2003 Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ ISBN:

Recommend Documents