NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 97/2003. (IV. 30.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Fogyatékosügyi Programjának elfogadásáról
A Közgyűlés
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Fogyatékosügyi Programjában foglaltakkal egyetért, azt - a melléklet szerint – elfogadja.
k.m.f.
Csabai Lászlóné polgármester
Dr. Szemán Sándor jegyző
A határozatot kapják: 1./ A Közgyűlés tagjai 2./ A jegyző és a Polgármesteri Hivatal irodavezetői
1
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Fogyatékosügyi Program
-
A városi Fogyatékosügyi Program jogszabályi háttere
-
A fogyatékos személyek társadalmi helyzete, a fogyatékosság gyakorisága a lakosság körében
-
Az esélyegyenlőség megteremtéséhez szükséges intézkedések és feladatok o A környezet és közlekedés területén o Az egészségügy területén o Az oktatás, képzés területén o A sport és szabadidő területén o A foglalkoztatás területén o A szociális ellátások területén
-
A program megvalósításának időkeretei
2
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Fogyatékosügyi Programja I. A városi Fogyatékosügyi Program jogszabályi háttere A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXXVI. törvény 1999. január 1-i hatállyal lépett életbe. A törvény végrehajtására az Országgyűlés Országos Fogyatékosügyi Programot és a Kormány középtávú intézkedési tervet fogadott el. Mindkét dokumentumban átfogóan határozták meg a fogyatékosságból eredő társadalmi hátrányok enyhítésével és a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének biztosításával összefüggő feladatokat. A városi program célja, azoknak a feladatoknak a számbavétele, amelyeket a város önkormányzatának a kötelező feladatai ellátása körében el kell végezni, hogy a törvényben és az országos programban foglaltaknak megfeleljen. Ugyanakkor megteremtve ezzel a fogyatékkal élő személyek esélyegyenlőségének, önrendelkező képességének, önálló életvitelének, a társadalmi életben való aktív részvételének társadalmi feltételeit. Az Országos Fogyatékosügyi Program tartalmazza azon elveket, stratégiai célokat és feladatokat, amelyek helyi szinten önkormányzati intézkedéseket kívánnak a civil szervezetek és a fogyatékos személyek aktív részvételével. A városi program készítése és végrehajtása során irányadó alapelvek: • a prevenció elve: a társadalomnak mindent meg kell tenni a fogyatékosságot okozó balesetek és betegségek megelőzése érdekében. • a normalizáció elve: minden fogyatékos személy számára olyan életminták és hétköznapi életfeltételek váljanak elérthetővé, melyek a társadalom megszokott feltételeinek és életmódjának a lehető legteljesebb mértékben megfelelnek. • az integráció elve: a fogyatékos emberek kapcsolatot tarthassanak fenn más emberekkel és a társadalmi, gazdasági intézmények széles körével. • az önrendelkezés elve: a fogyatékos emberek megmaradt képességeik és lehetőségeik keretein belül szabadon rendelkezzenek életük alakításáról. Az önállóság kiterjed a személyes mozgás, az idő, a tulajdon feletti önrendelkezésre. • a hátrányos megkülönböztetés tilalmának és az előnyben részesítés kötelezettségének elve: a fogyatékos személy nem részesülhet hátrányos megkülönböztetésben, rá nézve sérelmes elbírálásban, kirekesztésben, fogyatékossága miatt nem lehet korlátozott a más emberek számára elérhető közjavakhoz való hozzáférésben. Miután az őket mindenki mással egyenlően megillető jogaikkal – állapotukból fakadóan – kevésbé tudnak élni, ezért indokolt, hogy előnyben részesüljenek.
3
• a rehabilitáció elve: a fogyatékos embereket képessé kell tenni arra, hogy érdemi erőfeszítéseket tehessenek állapotuk és képességeik javítására, vagy azok romlásának megállítására, lassítására. A fogyatékos személyek és a közszolgálati intézmények kölcsönös garanciákat tartalmazó rehabilitációs szerződéseket kötnek, egyéni rehabilitációs tervet készítenek. A Program kimondja, hogy a fogyatékos személyek megteremtése többirányú és hosszabb időtávú feladat.
esélyegyenlőségének
A stratégiai célok a következő fő pontok köré csoportosulnak: • a rehabilitációval kapcsolatos célok: képessé váljon alapvető fiziológiai és egyéb létszükségleteinek önálló vagy segítséggel történő ellátására; emberi kapcsolatok létesítésére; önálló értékteremtésre, önbecsülésének és társadalmi megbecsülésének ápolására; saját épüléséhez az oktatás, a szakképzés, a sport, a kultúra, a rekreáció lehetőségeinek felhasználására; szabad akarata és állampolgári jogai alapján való részvételre a közéletben. • a fogyatékos személyeket érintő társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltoztatásához szükséges tennivalók: társadalmi elfogadás, befogadás erősítése; megmaradhassanak természetes környezetükben, otthonukban, családjukban, lakóhelyi közösségükben kaphassák meg az életvezetésükhöz szükséges támogatásokat; ha saját otthonában nem maradhat, akkor nyitott, humanizált és modernizált, külső kapcsolataiban gazdag intézményi elhelyezés mellett kaphassa meg a megfelelő ellátást. • a fogyatékos személyek és családjuk életminőségének javítása: a segítségnyújtás formáinak elérhető kínálata; adaptálható eszközök használatának biztosítása; szociális alapellátási körben a személyi segítő szolgálatok kiépítése és a nappali elfoglaltságot biztosító szolgáltatási kör bővítése; fogyatékosokkal foglalkozók felsőfokú szakemberképzése; ösztönözni kell a fogyatékos személyek oktatásban történő integrációját; elő kell segíteni a munkahelyi integrációt; bővíteni kell a tanácsadó, közvetítő szolgálatokat és tréningeket. • a fogyatékos személyek aktív részvételének elősegítése a társadalom életében: fogyatékosok felsőoktatásban való részvételének támogatása; kommunikációs eszközök és szolgáltatások (jelző és hívórendszerek, speciális írott és elektronikus kommunikációs technikák; jeltolmácsok és egyéb kommunikációs segítők és közvetítők; a közlekedési feltételeket jobbító megoldások; az épített környezet akadálymentesítése. II. A fogyatékos személyek társadalmi helyzete, a fogyatékosság gyakorisága a lakosság körében. a)A fogyatékossággal élő népességre vonatkozóan kevés statisztikai adat áll rendelkezésre. A 2001-es népszámláláskor a fogyatékos személyek száma a
4
megyében 33.473 fő volt, ez a népesség kb. 6 %-a. Becslések szerint létszámuk ennek sokszorosa. A városban élő fogyatékos emberek létszámára és fogyatékosságuk mértékére statisztikai adat nem áll rendelkezésre, arra csak a fogyatékossági támogatás kapcsán lehet következtetni. Nyíregyházán a Területi Államháztartási Hivatal adatai alapján a fogyatékossági támogatásban részesülők száma a következőképpen alakul. -
sz. táblázat : A fogyatékossági támogatásban részesülők megoszlása
A fogyatékosság típusa : Személyek száma : Értelmi fogyatékos: 47 fő Siket, halláskárosult: 136 fő Vak, gyengénlátó: 48 fő Mozgássérült: 220 fő Halmozottan fogyatékos: 19 fő Forrás : TÁH 2002. Ugyanakkor a civil szervezetek által közölt adatok alapján az alábbi mutatók a jellemzőek Nyíregyháza városra. 2. sz. táblázat : A fogyatékosok számának alakulása Nyíregyházán 2002 -ben A fogyatékosság típusa : Értelmi fogyatékos: Siket, halláskárosult : Vak, gyengénlátó: Mozgássérült:
Személyek száma : 458 fő 449 fő 303 fő 1.415 fő (Nyíregyháza és térsége)
A lényeges eltérést indokolja a szigorú jogszabályi előírás, miszerint fogyatékossági támogatás csak súlyos fogyatékosság esetén állapítható meg.
a
A veleszületett fogyatékossággal élő személyeken túl az egyes fogyatékossági csoportokban különböző mértékben kell számolni a betegségből, balesetből szerzett fogyatékosság miatt akadályozott személyekkel is. A fogyatékos személyek demográfiai összetételére jellemző, hogy közöttük jelentősebb számban vannak az időskorúak, mivel nagy részük nem születésüktől fogva sérült, hanem életkora előrehaladtával betegség vagy baleset következtében vált azzá. Az időskori diabetes problémák miatt a látásfogyatékosok száma, a balesetek miatt pedig a mozgássérültek köre gyarapszik. b) A fogyatékos lakosság társadalmi helyzetét meghatározó tényezők (Országos Fogyatékosügyi Program adatai szerint):
5
• a fogyatékos személyek 11 %-a valamilyen speciális általános iskolában végezte tanulmányait. Az általános iskolánál magasabb fokú végzettséggel általában a mozgássérültek rendelkeznek, kisebb arányban a vakok és a hallássérültek. • Az iskolai végzettségük alacsonyabb, mint a népesség egészéé. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy munkavállalási esélyeik rendkívül kedvezőtlenek. Míg az összlakosság gazdasági aktivitása 43,6 %-os volt 2001-ben, addig a fogyatékos személyeké mindössze 16,6 %-os. • A fogyatékos személyek 16 %-a egyedül, vagy más fogyatékos személlyel élt közös háztartásban, 23 %-uk lakott másodmagával (nem fogyatékos személlyel); 49 %-uk három vagy annál nagyobb létszámú háztartásban él, míg megközelítőleg 12 %-uk intézetben kapott elhelyezést. • Egy 1994-1995-ben készült felmérés szerint a fogyatékos személyt ellátó családok 45 %-ának elsődlegesen kórházakkal van kapcsolatuk, a családok mindössze 5 %-a rehabilitációs központtal (mivel ilyenek alig vannak), 3 %-a korai fejlesztő központokkal áll kapcsolatban. Probléma, hogy a szolgáltatások messze vannak a családok lakóhelyétől, sokak számára nem, vagy csak részben hozzáférhetőek. c)A fogyatékos személyek részére a szociális ellátórendszer pénzbeli ellátásai a következők: vakok személyi járadéka, emelt összegű családi pótlék, mozgáskorlátozottak támogatása. A vakok személyi járadékát és az emelt összegű családi pótlékot a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, valamint az OEP folyósítja. A fogyatékosság jogcímén járó pénzbeli ellátásokat a fogyatékossági támogatás váltja fel fokozatosan. A mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeivel kapcsolatos támogatások 2002. december 31.-én a következőképpen alakultak: -
sz. táblázat : Mozgáskorlátozottak támogatásában részesülők
Támogatás típusa : Gépkocsi szerzéshez támogatás : Átalakítási támogatás : Közlekedési támogatás :
Részesülők száma : adható 473 fő 10 fő 2.429 fő
Forrás : Polgármesteri Hivatal 2002.
6
III. Az esélyegyenlőség feladatok.
megteremtéséhez
szükséges
intézkedések
és
1. Környezet és közlekedés Korlátozott közlekedőképességű emberek közlekedése A közlekedési rendszereknek, továbbá a tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek - beleértve a jelző- és tájékoztató berendezéseket is alkalmasnak kell lenniük a fogyatékos személy általi biztonságos igénybevételre. Korlátozott közlekedőképességű emberek közlekedési sajátosságai Kerekesszékkel közlekedők azok a súlyos mozgásfogyatékosok, tartós vagy egészségkárosodott járás-, illetve mozgásképtelen személyek, akik nagyobb távolságú helyi és helyközi közlekedésre önjáró elektromos kerekesszékkel, vagy speciális személygépkocsival képesek, amellyel a kerekesszéket magukkal vihetik, hogy arra úti céljuknál – megfelelő nagyságú és elhelyezkedésű várakozóhelyen – átszállhassanak. Közlekedési igényeik kielégítésének előfeltétele a kerekesszék, illetve a mozgáskorlátozott gépkocsijának fenntartott, - a kerekesszékbe átszálláshoz megfelelően bővített méretű – parkolóhely és onnan az úti cél akadálymentes megközelíthetőségének biztosított volta. A vakok és csökkentlátók mozgása – csak fehér bottal – lassú és bizonytalan. Bár mozgásszerveik épek, tájékozódó képességük hiányzik, vagy jelentősen csökkent, az akadályokra érzékenyek. Mozgásuk vakvezető kutya révén válik biztonságosabbá. Gyalogos mozgásukban akadálymentes útvonalat, fokozott vezetést, fényjelzőknél hangjelzéssel irányítást igényelnek. Korlátozott mozgásképességűek a középsúlyos mozgásfogyatékosok, hiányos mozgásszervű testi fogyatékos, illetőleg egészségkárosodás miatt korlátozott mozgásképességű személyek, akik önállóan csak testtámasztó segédeszközzel képesek mozogni. A tömegközlekedésben általában nem képesek vagy nem mernek részt venni. Gyalogos mozgásigényeik – az akadálymentesség igényével – a lakásra és annak szűkebb környezetére szorítkoznak. Hosszabb városi és távolsági utazási igényeiket már csak személygépkocsival elégíthetik ki. Nehezen járók az időskorúak, a terhes nők, a gyermekek 6 éves korig, az értelmi fogyatékosok, továbbá a kismértékben mozgásfogyatékos és mozgásukban külső okok (pl. gyermekkocsi) miatt akadályozott személyek. Gyalogos mozgásigényük általában nemcsak a lakóhely körzetére szorítkozik, úti céljaik akadálymentes megközelítését igénylik. Korlátozott közlekedőképességű emberek közlekedésének segítése Akadálymentes az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük.
7
A terület-felhasználást az emberhez méltó környezet folyamatos alakításával, értékeinek védelmével, figyelembe véve a lakosság fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idősek, a korlátozott képességűek igényeire kell kialakítani. Az új építésű utakat és egyéb közlekedési létesítményeket a településrendezési tervvel és a Közlekedés-fejlesztési Koncepcióval összhangban úgy kell megépíteni, hogy minden tekintetben feleljenek meg az akadálymentes közlekedés feltételeinek. A meglévő utak felújításakor és korszerűsítésekor is ki kell elégíteni e követelményeket. Akadálymentes közlekedéshez kerekesszék használatkor a gyalogos forgalmi sávtól szélesebb felületet kell biztosítani és kerekesszékek találkozása esetére kellő szélességű kitérési lehetőséget kell kiépíteni. A biztonságos közlekedés érdekében a forgalmi utak mentén, valamint a fogyatékosok által gyakran használt útvonalak mentén fontos a járda elválasztása az útburkolattól. A vakok és csökkentlátók folyamatos vezetésére a beépítési vonal beugrásainál szükséges a szegély kiemelése, az érintés útján való tájékoztatás, veszélyes helyre történő figyelmeztetés. A gyalogutakon és járdákon 50-100 m távolságban, tömegközlekedési megállóknál, és a közintézményeknél padokat célszerű elhelyezni. A belvároson kívül is biztosítani kell az akadálytalan közlekedést, ami a járdán történő parkolás megakadályozását (pl. parkolásgátló oszlopok) jelenti. A tömegközlekedési megállók és állomások használatát az akadálymentes burkolt járdán történő megközelíthetőséggel, a tömegközlekedési járműbe beszállás, illetve abból kiszállás lehetőségével (alacsony padlójú tömegközlekedési jármű használatával), és az útvonalról, a járatok menetrendjéről történő tájékoztatással kell biztosítani. A taxiállomásokat úgy kell elhelyezni, hogy gyalogos megközelítésük veszélytelen és akadálymentes legyen. Ha a taxiállomáson megállóhelyi sziget van, akkor a szigetet a homlokoldalán le kell süllyeszteni és az odavezető utat meg kell jelölni. A mozgáskorlátozottak, továbbá a nehezen közlekedők, gyerekkocsit tolók, stb. érdekében, új csomópont építésénél a kiemelt szegélyt az átkelőhely teljes szélességében, átépítésre nem kerülő csomópontnál a kiemelt szegély egy részét le kell süllyeszteni. A vakok és csökkentlátók közlekedésének elősegítésére a járdán a burkolatot úgy kell kiképezni, amelyen járás közben és/vagy botjukkal érzékelve megállapíthassák, hogy gyalogos átkelőhely közelében vannak. Mind a közúti, mind pedig a vasúti gyalogos-átkelőhelyeknél a gyalogosforgalmat irányító fényjelző készülékkel együtt hangjelző berendezést is fel el kell szerelni. Különszintű gyalogosátvezetések esetében a kerekesszékkel közlekedők részére, egyenes, egykarú lejtőt, vagy pihenővel megtört többkarú lejtőt is kell építeni. Közhasználatú parkolóban a közlekedésében akadályozott fogyatékos személyek számára - a külön jogszabály szerint - megfelelő számú és alapterületű parkolóhely kialakításáról kell gondoskodni. A parkolási engedélyhez kötődő kedvezményeket
8
szélesíteni kell, de a jogosultak körét pontosan meg kell határozni. Új közhasználatú építmények elhelyezése során biztosítani kell a mozgásukban korlátozott személyek részére is a biztonságos és akadálymentes megközelíthetőséget. Az építménynek és részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, felújítása, átalakítása, bővítése, helyreállítása, korszerűsítése során biztosítani kell a mozgásukban korlátozott személyek részére is a közhasználatú építmények esetében a biztonságos és akadálymentes használhatóságot. Közterületen, szabadban levő nyilvános WC-knek kerekesszékkel közlekedők számára is megközelíthetőnek és használhatónak, tehát lépcsők nélkül elérhetőnek kell lenniük. Legalább egy WC-fülkét úgy kell kialakítani, hogy azt kerekesszékkel közlekedő személyek is használhassák. A fogyatékos személynek, családtagjainak, segítőinek biztosítani kell a hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékosokat megillető jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak. Hozzáférhető az információ akkor, ha azt a fogyatékos személy érzékelheti, és az biztosítja számára a megfelelő értelmezés lehetőségét. A kommunikációban jelentősen gátolt személy számára a közszolgáltatások igénybevételekor lehetővé kell tenni a kölcsönös tájékozódás feltételeit. Az akadálymentesen kialakított létesítmények, berendezések használatát megfelelő tájékoztató-útbaigazító jelzéssel is elő kell segíteni. Ugyanígy jelezni célszerű az akadályt jelentő, nem járható létesítmények elkerülő útját. A tömegközlekedési járműveken utazókat a megállókról hangosan is tájékoztatni kell. A járatok jelzését a járművek oldalán és a megállókban úgy kell elhelyezni, illetve megismételni, hogy arról a vakok és csökkentlátók is tájékozódhassanak. 2. Egészségügyi ellátás A fogyatékos személyek egészségügyi ellátása döntően az egészségügy általános ellátórendszerében történik. Vannak veleszületett fogyatékosak és szerzett fogyatékosak. Az egészségügy nagyon sokat tehet a veleszületett fogyatékosságok megelőzéséért. Már a fogamzás előtt tisztázni szükséges azokat a családi anamnéziseket, melyek fogyatékos gyermek születését idézhetik elő. A problémás eseteket genetikai tanácsadóba kell elküldeni. A terhesség vállalása előtt a nőgyógyász orvosok célirányos kérdésfelvetéssel, szükség esetén kiegészítő vizsgálatokkal véleményt alakíthatnak ki arra vonatkozóan, hogy a házasságból, társkapcsolatból esetleg fogyatékos utód születhet. Jelentős szerepük van a védőnőknek, akik a terhesség folyamán gondozási tevékenységük során a várandós anyák egészséges életmódjának kialakítását, betartását segíthetik. Több kötelező szűrővizsgálaton kell a terheseknek részt venni, esetleges fogyatékosságok időben történő kiszűrése, illetve megelőzése érdekében. Mindezek városunkban a terhesek részére biztosítottak és elérhetőek. Javítani kell viszont a lakosság tudatformálásán.
9
A helyi kommunikációs rendszereket is igénybe kell venni a helyes életmód kialakítására, a szükséges vizsgálatok elvégzésére. Nagyon fontos a veleszületett fogyatékosságok korai felismerése és korai gyógykezelése. Gyógyításuk során személyre szabott rehabilitációs tervet szükséges meghatározni, melynek figyelemmel kell lenni a csecsemők, kisgyermekek fogyatékosságából adódó szükségleteire. A fogyatékkal élő emberek érzékenyebben reagálnak az egészségügyi ellátásra, a velük való törődésre és bánásmódra. Jelenleg az egészségügyi intézmények tárgyi feltételeik tekintetében nem kellően felkészültek a fogyatékos emberek sajátos igényinek kielégítésére. Új háziorvosi rendelők, védőnői tanácsadók építésénél a fogyatékosok ellátásához szükséges feltételeket biztosítani szükséges. Városunkban a háziorvosok tulajdonába került rendelők felújításakor minden esetben kialakításra kerültek a mozgássérült WC-k és az akadálymentes közlekedés feltételei. Ezt a folyamatot a rendelők felújításakor folytatni szükséges. A fogyatékosok részére be kell vezetni a fix időpontra vonatkozó előjegyzést a háziorvosi rendelőkben, hogy a hosszú várakozási idő ne terhelje a fogyatékosokat, illetve kísérőiket. Az egészségügy ellátórendszerének rendszeres kapcsolatot kell tartani a fogyatékosok érdekképviseleti szerveivel. A civil kezdeményezéseket, az érdekképviseleti szerveket támogatni kell programjaik megvalósításában. Az előző évekhez hasonlóan pályázati lehetőségek biztosításával pénzügyi támogatásban is részesíteni szükséges a programok megvalósítását. 3. Oktatás, képzés Az esélyegyenlőségi törvény összhangban a közoktatási törvénnyel egyértelműen meghatározza a fogyatékos gyermekek, fiatalok oktatáshoz, képzéshez fűződő jogait. A közoktatási törvény nem foglal állást abban a kérdésben, hogy a fogyatékos gyermeket, tanulót külön e célra létrehozott gyógypedagógiai intézményben vagy a többiekkel együtt kell nevelni, oktatni. Lehetővé teszi mindkét megoldást, kritériumként a sajátos neveléshez, oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét határozza meg. Az esélyegyenlőségi törvény ebben a tekintetben – türelmi időt hagyva ugyan – határozott előírást tartalmaz. Kimondja, hogy ha a fogyatékos gyermek képességei kibontakoztatása szempontjából előnyös, a többi gyermekkel, tanulóval azonos csoportban vagy osztályban kell nevelni, oktatni őket. Valamennyi települési önkormányzat törvényben meghatározott kötelező közoktatási feladatai közé tartozik a többi gyermekkel együtt nevelhető, oktatható gyermekek, tanulók ellátása, az ehhez szükséges feltételek megteremtése.
10
Az integrált oktatás kialakulását nehezíti, hogy a fogyatékos gyermekek neveléséreoktatására szakosodott intézményekben folyó munka szakmai színvonalát, tárgyi és személyi feltételeit a normál oktatási intézmények sok szempontból még nem képesek biztosítani. A különleges gondozást a gyermek életkorától és állapotától függően – a fogyatékosságot megállapító szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint – a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében kell biztosítani. Korai gondozásban, fejlesztésben azok a három-ötéves gyermekek vesznek részt, akik fogyatékosságuk miatt nem kapcsolódhatnak be az óvodai nevelésbe. Az ötödik életév betöltése után, ha a gyermek súlyos fogyatékossága miatt nem tudja a tankötelezettségét teljesíteni, a fejlődését segítő fejlesztő felkészítésben vesz részt. A fejlesztő felkészítésben való részvételi kötelezettség a képzési kötelezettség, amely a tankötelezettség fennállásának végéig tart. Ezen ellátási formák egy része valósul csak meg a közoktatás rendszerében, a pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátása keretében (korai gondozási és fejlesztő központ, konduktív pedagógiai ellátás). Megvalósulhat otthoni ellátás, bölcsődei gondozás, fogyatékosok ápoló gondozó otthonában, rehabilitációs intézményben vagy nappali intézményben nyújtott gondozás keretében. A feladatellátás megyei szinten történő szervezéséről a megyei önkormányzat gondoskodik. A korai gondozásban évente 25-35 gyermek, fejlesztő felkészítésben 15-25 gyermek, fiatal vesz részt. Az ellátásukba a város bölcsődéi, az önkormányzatunk által épületbeli feltételekkel is támogatott ÉFOÉSZ megyei szervezete, a Magdaléneum, ÉlIM Evangélikus Gyeremekotthon és az Irgalmas Samaritánus Gyülekezeti, Szociális és Módszertani Központ is részt vesz. Az önkormányzatunk által fenntartott óvodák közül két óvodában működik gyógypedagógiai csoport (Gyermekek Háza és Búzaszem Óvoda), melyekben értelmi, testi, érzékszervi fogyatékosok, autisták és halmozottan sérültek ellátását, fejlesztését biztosítják. A szakember-ellátottság biztosított, a tárgyi feltételek további fejlesztése indokolt. A város óvodái egyre inkább felvállalják az integráltan nevelhető fogyatékos gyermekek ellátását, fejlesztését (6-8 óvodában 15-20 gyermek nyer elhelyezést). A szükséges személyi, szakmai és tárgyi feltételek nem minden esetben biztosítottak. A beszédfogyatékos, a súlyos magatartási beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek óvodai fejlesztésében is indokolt a feltételek további javítása (a szakemberek biztosítása, a gyermekek terápiás gondozásba vétele). A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának, fejlesztésének feltételei az elmúlt években jelentősen javultak (intézmények elhelyezésével, tárgyi feltételek javulásával, rehabilitációs óraszámok, időkeret növelésével, fejlesztő szakemberek, gyógypedagógiai asszisztensek alkalmazásával). Az önkormányzatunk fenntartásában egy önálló gyógypedagógiai intézmény működik, a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és Általános Iskola. Az intézmény elsősorban enyhe fokú értelmi fogyatékos tanulók általános iskolai oktatását, 11
szakképesítés megszerzésére vonatkozó felkészítését látja el. Az oktatott szakmák körét bővíteni szükséges, valamint gondot jelent, hogy nem rendelkezik az iskola kollégiumi háttérrel. A középsúlyos értelmi fogyatékosok, valamint az autista tanulók iskolai oktatását a megyei önkormányzat által fenntartott Bárczi Gusztáv Általános Iskola és Diákotthon látja el. A városban élő testi, érzékszervi és beszédfogyatékos gyermekek többsége a megyei, regionális vagy országos beiskolázású gyógypedagógiai intézményekben folytatja tanulmányait, illetve részesül ellátásban. Az utóbbi időben egyre kifejezettebb szülői igény, hogy a fogyatékos gyermekek a helyi általános iskolák valamelyikében integráltan tanulhassanak. A Gárdonyi Géza Általános Iskola a szülői igényekre reagálva testi, érzékszervi fogyatékos, asztmás, szívbeteg, súlyos beilleszkedési, magatartási rendellenességgel, tanulási nehézséggel küzdő tanulók integrált nevelését, oktatását és speciális fejlesztését is felvállalta. A feltételek további javítása, az iskola külsőbelső akadálymentesítésének megoldása feltétlenül indokolt. Évente 15-20 fogyatékos gyermek tanul 6-8 további általános iskolában. Az integrált nevelésükhöz szükséges speciális eszközök, felszerelések gyakran hiányoznak, beszerzésük rendkívül költségigényes. A szakember-ellátottság sem teljes, nem épült még ki – a megyei szinten szervezhető – utazó gyógypedagógusi hálózat. Az önkormányzat által fenntartott pedagógiai szakszolgálati intézményben, a Nevelési Tanácsadóban sem biztosított az igényekkel összhangban lévő gyógypedagógusi létszám. Az óvodai ellátáshoz hasonlóan nem megoldott – többnyire szakember hiány miatt – az általános iskolások logopédiai ellátása, valamint a magatartási problémákkal, tanulási nehézségekkel, részképesség zavarokkal küzdő tanulók fejlesztése. A városban három középfokú gyógypedagógiai intézmény működik. Az egyik a már említett Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, a másik két intézmény nem önkormányzati fenntartású. A START Hendikep Oktatási Alapítvány által fenntartott START Szakiskola és Speciális Szakiskola az egészségkárosodott (belgyógyászati-, mozgásszervi-, idegrendszeri) és fogyatékos, tanulásban korlátozott tanulók oktatását, szakképzését és rehabilitációját látja el. Az intézményben gondot jelent a magasabb szintű rehabilitációs tevékenységhez szükséges speciális szakemberek hiánya (pszichopedagógus, pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus, mentálhigiénés) és a jelenleginél több speciális fejlesztő eszközre és bútorzatra lenne szükség, amit a fenntartó az állami normatív hozzájárulásból nem tud biztosítani. A Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány fenntartásában működik a Szakképző, Speciális Szakképző Iskola és Kollégium. A 14-25 éves korú egészségkárosodott (látás-hallás-mozgás-, enyhén értelmi fogyatékos) fiatalok általános művelését (9-10. évfolyam) és 4-6 szakmában szakmai oktatását, képzését végzi. Az intézmény országos beiskolázású, 1997-ben kezdte meg működését egy komplex szakképző, rehabilitáló és foglalkoztató program keretében. Az iskola létesítésekor 12
nem valósult meg a teljes beruházási terv, így mára már „kinőtte” az épületet. Az egyes épületegységek eredeti rendeltetésének megfelelő használatához legalább 6 tanterem megépítésére lenne szükség. A rehabilitációs tevékenységéhez a tárgyi feltételek további fejlesztésére, és speciális szakemberek alkalmazására van szükség. A város többi középfokú iskolájában integrált nevelés keretében 8-10 testi, érzékszervi fogyatékos tanuló folytatja tanulmányait. A fogyatékos tanulók szakképzési lehetőségei erősen korlátozottak, mivel a választható szakmák köre az Országos Képzés Jegyzékben elég szűknek mutatkozik. A jó képességű testi-érzékszervi fogyatékos tanulók gimnáziumi, szakközépiskolai oktatásának feltételei (speciális eszközök, berendezések, szakmai, személyi feltételek hiánya) a városban nem megfelelően biztosított. A közoktatási intézményekben a közoktatási törvény 1996. évi módosítását követően végbement „spontán” integrációs folyamat feltételei nem biztosítottak és az rendkívül költségigényes. A másik valamennyi intézményt érintő probléma, hogy az épületek akadálymentesítése nem megoldott, így a mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók egy része nem jut hozzá a szükséges ellátáshoz. A sajátos nevelési szükségletű gyermekeknek, tanulóknak a gyógypedagógiai intézményrendszeren túl sajátos pedagógiai szolgáltatások biztosítása szükséges. Az önkormányzat által fenntartott Nevelési Tanácsadó komplex pedagógiai szakszolgálati intézménnyé alakítása terén érdemi előrelépés történt. Az intézmény által korábban ellátott szakszolgálati feladatok (nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás) köre kibővült a konduktív pedagógiai ellátással, valamint az integráltan nevelt ép értelmű testi- érzékszervi fogyatékos gyermekek, tanulók óvodai, iskolai habilitációs foglalkoztatásának segítésével. Az intézmény körzeti feladatot is ellát a megyei és 7 községi önkormányzattal kötött megállapodás, ellátási szerződés szerint. A szolgáltatások iránti keresettség, valamint a folyamatos gondozási feladatok indokolták a személyi és tárgyi feltételek további javítását. Mivel az intézmény feladatai fokozatosan bővültek és átalakultak a szervezeti átalakítása is elkerülhetetlen (nevelési tanácsadó és gyógypedagógiai központ intézményegységek). Fejlesztési célok, feladatok A városban élő gyermekek korai gondozása, fejlesztése érdekében a védőnői hálózatra, a gyermekorvosi rendszerre, valamint a gyermekjóléti szolgálatra alapozva hatékony jelzőrendszert szükséges kiépíteni, működtetni. A rendszert úgy kell kiépíteni, hogy a fogyatékos gyermekek ellátása a későbbiekben is nyomon követhető legyen. A megyei önkormányzattal közösen át kell tekinteni a fogyatékos tanulók iskolai oktatása és a pedagógiai szakszolgálatok működtetése területén a feladatellátás megosztását, a megkötött együttműködési megállapodást, különös tekintettel a
13
következő területekre: korai gondozás, képzési kötelezettség, utazó gyógypedagógusi hálózat működtetése, az autista és a középsúlyos értelmi fogyatékosok ellátása). Az integráltan nevelhető, oktatható fogyatékos gyermekek, tanulók óvodai nevelése, iskolai oktatása feltételeit fokozatosan ki kell alakítani. Újabb óvodák és iskolák bevonása szükséges ezen ellátásba, ahol a fogyatékos gyermekek, tanulók speciális fejlesztésének tárgyi és személyi feltételei megteremthetőek. A fogyatékos tanulókat integráltan nevelő Gárdonyi Géza Általános Iskola épületét alkalmassá kell tenni a mozgásfogyatékos tanulók ellátására (liftház megépítésével és a tetőtér részleges beépítésével). Az integrált nevelés pedagógiai szakszolgálati hátterét fejleszteni szükséges a Nevelési Tanácsadó komplex szakszolgálati intézetté alakításával, a személyi feltételek javításával (tiflopedagógus, szomatopedagógus, pszichológus, logopédus; 8-10 álláshely fejlesztés). El kell végezni valamennyi közoktatási intézményben az akadálymentesítés műszaki felmérését. A szükséges átalakítások ütemezésére feladattervet kell készíteni. A beszédfogyatékos tanulók logopédiai foglalkoztatását teljes körűen biztosítani szükséges, kiemelt figyelmet fordítva a kommunikációs zavarban (dyslexiás, dysgráfiás) gyermekek speciális fejlesztésére, gondozására. A magatartási és beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók óvodai nevelése, iskolai oktatása feltételeit javítani szükséges. Indokolt esetben kis létszámú csoportok, osztályok szervezésével, illetőleg a differenciált készség- és képességfejlesztés szervezeti kereteinek kialakításával (egyéni és kiscsoportos foglalkoztatás), valamint pszichológiai terápiás gondozásba vételükkel. Az ehhez szükséges személyi feltételeket meg kell teremteni pedagógusok továbbképzésével, képzésével (fejlesztő pedagógus, pszicho-pedagógus, gyógypedagógus). A fogyatékos tanulók számára oktatott szakmák körét bővíteni szükséges egyrészt a speciális szakiskolai osztályokban, másrészt a „normál” szakiskolai osztályokban, valamint a gyógypedagógiai intézményekben. A speciális szakiskolai képzés kollégiumi hátterét a megyei önkormányzattal közösen meg kell teremteni. A fogyatékos fiatalok számára az érettségit adó képzésben való részvétel feltételeit javítani szükséges a középiskolákban (speciális eszközök, programok és szakemberek biztosításával). 4. Sport és szabadidő A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény nem ír elő konkrét kötelezettséget.
14
A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény szól a fogyatékosokról, mint kiemelt célcsoportról, utalás található arra, hogy ezen célcsoport ellátását kiemelt feladatként kell kezelni. Ebből következik, hogy a társadalom minden csoportja számára elérhetővé kell tenni ezeket a szolgáltatásokat, ezért fontos az épületek akadálymentesítése. A fogyatékosok esélyegyenlőségéről szóló törvény előírja, hogy az összes középületet, így a kulturális intézményt is szükséges akadálymentessé tenni. Kulturális területen a Vasutas Művelődési Ház – közművelődési megállapodás keretében – vállalta fel a feladatot, hogy teljesen akadálymentesített épületben biztosítja a fogyatékossággal élő magánszemélyek és szervezeteik számára a kulturális lehetőségeket. A sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény 59. §-a foglalkozik a helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos kötelező feladataival, amelyben konkrétan nem szerepel a fogyatékosok sportjának említése. A 60. § (1) bekezdése tartalmazza, hogy a helyi önkormányzat a kötelező feladatok mellett illetékességi területén a helyi sporttevékenységet elsősorban milyen módon támogathatja. Az (1) bekezdés d. pontjában meghatározásra került, hogy ez a gyermek- és ifjúsági sport, az utánpótlás-nevelés, a nők és a családok sportjának, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és a fogyatékosok sportjának, illetve a tömeges részvétellel zajló sportrendezvények lebonyolításának segítésével történhet. A XXII. Fejezet (Sportrendezvény szervezése) 80. §-ának (A szervezés feltételei) (4) bekezdésében az szerepel, hogy a szervező a sportrendezvény jellegének megfelelően köteles a fogyatékos nézőknek a helyszínre való akadálymentes bejutását, ott az akadálymentes közlekedést lehetővé tenni és a helyszín kommunikációs akadálymentesítését elvégezni. A (9) bekezdés meghatározza, hogy a fogyatékos sportolók részvételével tartandó sportrendezvények szervezésénél figyelembe kell venni a fogyatékos személyek különleges szükségleteit, amelyeket a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége állapít meg. 5. Foglalkoztatás A fogyatékos emberek a munkavállalók egyik legjelentősebb és leghátrányosabb helyzetű csoportja. Munkaerőpiaci helyzetük lényegesen rosszabb, mint a társadalom nem fogyatékos tagjaié. Összehasonlíthatatlanul nehezebben találnak tartós foglalkoztatást biztosító munkahelyet, illetve ha valaki már gazdaságilag aktív korában válik fogyatékossá, nagyon kicsi az esélye, hogy vissza tud menni korábbi munkahelyére. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a fogyatékos emberek anyagi szűkössége elsősorban a munkaerőpiaci lehetőségek korlátozottságára vezethető vissza. Nem jutnak a megélhetésüket biztosító foglalkoztatáshoz, munkához, így nincs más lehetőség számukra, mint a társadalombiztosítási és az önkormányzati szociális támogatások igénybevétele.
15
A munkaerőpiacon való részvétellel (normál vagy védett munkahelyen) pénzbeli és nem pénzbeli járandóságokhoz lehet hozzájutni, ami pozitív hatással van a résztvevők egészségére. Ezen túlmenően a munka elősegíti a személyiség fejlődését, meghatározott statust és elismertséget biztosít. Lehetővé teszi a társadalmi kapcsolatok kialakulását és a társadalomba való beilleszkedést. A dolgozó fogyatékos emberek fizetést kapnak, személyi jövedelemadót és társadalombiztosítás járulékot fizetnek, önálló életvitelre képesek stb. Az 1998-ban megszületett - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló - törvény az esélyegyenlőség egyik célterületeként a foglalkoztatást jelöli meg. Ez alapján a fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult. A munkáltató - amennyiben fogyatékos személy foglalkoztatását vállalja - köteles a szükséges feltételeket, átalakításokat biztosítani az integrált foglalkoztatás keretében. Ha a fogyatékos személy foglalkoztatása az integrált foglalkoztatás keretében nem valósítható meg, úgy számára speciális munkahelyek működtetésével kell a munkához való jogát biztosítani. A fogyatékos személyek állapotukból fakadóan kevéssé tudnak élni jogaikkal, ezért indokolt, hogy minden lehetséges módon előnyben részesüljenek, így érvényesülhet a hátrányos megkülönböztetés tilalmának, az előnyben részesítés kötelezettségének elve, az esélyegyenlőség és az önrendelkezés elve. Nyíregyháza Megyei Jogú Városban a munkaképes korúak száma 79.270 fő, a foglalkoztatottak száma 50.900 fő, inaktívak 22.670 fő. Az inaktívak közé sorolhatók a nyugdíjasok, a kiskorúak, a valamilyen okból nem foglalkoztatott személyek, így a fogyatékossággal élő, nem foglalkoztatottak is. A fogyatékossággal élő személyek csökkent illetve megváltozott munkaképességű személynek tekinthetők a munkaerőpiacon. A megváltozott munkaképességűek közé nemcsak a 1998. évi XXVI. törvényben meghatározott fogyatékossággal élő személyek tartoznak, hanem mindazok, akik az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodás miatt csökkentek. A foglalkoztatás rendszerében kiemelkedő szerepe van a Munkaügyi Központnak, a Start Rehabilitációs Vállalatnak, a védett munkahelyeknek, a fogyatékossággal élő személyek képzését, átképzését vállaló intézményeknek, tanácsadó szolgálatoknak. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ a megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkoztatását a következő támogatásokkal segíti: a) rehabilitációs foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás b) rehabilitációs munkahelyteremtő beruházás c) Távmunka támogatása d) közhasznú munkavégzés támogatása e) közmunka támogatása
16
f) egyéb támogatások: megváltozott munkaképességű munkanélküliek vállalkozóvá válásának, önfoglalkoztatásának, helyközi utazásának, csoportos személy szállításának, lakhatási hozzájárulásának támogatása. Mindezek a támogatások azonban csak a munkanélküliként regisztrált személyekre vonatkozóan vehetők igénybe. Városunkban négy védett szervezet működik. Védett szervezeteink
START Rehabilitációs Vállalat
Pro Rehabilitáció KFT
NYÍR-PLAST Általános Kereskedelmi-Ipari REVITA GROUP KFT Szolgáltató és Rehabilitációs KFT
A fogyatékosokkal foglalkozó civil szervezetek - Patrónus Egyesület, Rókahegyi Agapé Alapítvány, Kertvárosi Református Egyház – tagjaik részére, helyben végezhető munkákat szerveznek. A hátrányok már a képzés, szakképzés terén is megmutatkoznak: a fogyatékos emberek általában kevésbé kvalifikáltak, mint a nem fogyatékosok, magasabb közöttük a szakképzetlenek aránya is. Kiemelt fontosságú így a foglalkoztatási rehabilitáció területén a képzés, átképzés. A Munkaügyi Központ tapasztalatai azt mutatják, hogy a képzések iránti érdeklődés és motiváció alacsony, amelynek okai az egészségügyi állapot, a viszonylag magas életkor, de leginkább a tanulási hajlandóság hiánya. A 40 év feletti ügyfelek célja elsősorban a család eltartása, a megmaradt képességek munkában történő hasznosítása. Mindezek ellenére a tanfolyamokon való résztvevők száma évről-évre növekszik. A Munkaügyi Központ képzési támogatásai: a) képzések támogatása b) képzés gyakorló helyének támogatása Speciális képzőszervként működik Nyíregyházán a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány Szakképző, Speciális Szakképző Iskolája és Kollégiuma. A START Szakiskola alaptevékenysége egészségkárosodott (belgyógyászati, mozgásszervi, idegrendszeri), fogyatékos (mozgás –látás -hallássérült, beszéd, vagy más fogyatékos) tanulásban korlátozott és szociálisan hátrányos helyzetű tanulók oktatása és rehabilitációja.
17
A foglalkoztatás és az átképzés mellett a tanácsadás, tanácsadói hálózat működtetése elengedhetetlen. A Munkaügyi Központ által kínált szolgáltatások: a) rehabilitációs tanácsadás b) pálya korrekciós tanácsadás c) pszichológiai tanácsadás d) álláskeresési tanácsadás. A Nevelési Tanácsadó az elmúlt években folyamatosan vállalta fel a hallás és mozgásfogyatékos gyerekek korrekt szakirányú ellátását és többségi osztályokba való beilleszkedésük, tanulásuk elősegítését. Az intézmény: -nevelési és pszichológiai tanácsadást, -logopédiai tanácsadást, -konduktív pedagógiai ellátást, -fogyatékos gyerekek, tanulók integrált óvodai, iskolai oktatásának szakirányú segítését látja el. Az intézmény számos fogyatékossági csoporttal foglalkozik hiánypótlóan, ami eredendően nem feladatköre. Javaslatok a jövő feladataira vonatkozóan a.) Szemléletformálás: már kisgyermekkorban, az óvodától kezdve megfelelő nevelő, oktató felvilágosító munkával kell elősegíteni elfogadni a fogyatékost. Teret kell adni a személyes megtapasztalásra. b.) Meg kell teremteni a foglalkoztatói és a szociális ágazatok közötti együttműködést. Ennek érdekében hosszú távon el kell érni egy megfelelő szakképzett emberekből (pl.: szociális munkások, gyógypedagógusok) álló segítő szolgálat létrejöttét, amely felkutatja a munkalehetőségeket, előkészíti és megalapozza a munkába állást, kíséri a fiatalt és segít betanulásába, valamint nyomon követi és mögötte áll az elhelyezkedést követően. c.) A segítő szolgálat munkáját az érintett szervezetek, intézmények Városüzemeltetési Kht, Munkaügyi Központ, civil szervezetek, képző szervek – szakemberei segítsék, illetve vegyenek részt benne d.) A Munkaügyi Központ jelenleg a legkiterjedtebb adatbázissal rendelkezik, ezért szerepe jelentős és tovább növekedhet a minél pontosabb nyilvántartó rendszer kialakítása érdekében. A Munkaügyi Központ a Szociális és Családügyi Minisztérium 2001 évi pályázatán támogatást nyert Rehabilitációs Információs Centrum (RIC) létrehozására. Célja a komplex rehabilitációs szolgáltatás nyújtása mellett a megváltozott munkaképességűek, fogyatékosok számára az önálló életvitelhez szükséges adatbázis létrehozása.
18
e.) A képzés területén a képzőszervek és a foglalkoztatási oldal, valamint a képző szervek egymás közötti szorosabb együttműködését kell megvalósítani, mivel a szakmai képesítés megszerzése után az elhelyezkedés nem minden esetben megoldott. f.) Tömegkommunikációs eszközök (sajtó, rádió, televízió) igénybevétele a tájékoztatás, információ áramlás érdekében. 6. Szociális ellátás Önkormányzatunk feladata alapellátás keretében az étkeztetés, házi segítségnyújtás, a családsegítés és a speciális alapellátás biztosítása, továbbá a szakosított ellátások közül a nappali és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények működtetése. Az alapellátás Az alapellátás feladata a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban, lakókörnyezetükben történő segítségnyújtás annak érdekében, hogy önálló életvitelük fenntartható legyen. A szolgáltatónak segítséget kell nyújtania a rászorulók számára egészségi, mentális állapotukból, vagy más okból származó problémák megoldásában. Az 1993. évi III. törvény 62. §. (3) bekezdése – melyet a 2001. évi LXXIX. törvény 18. § iktatott be – alapján a településen élő fogyatékos személyek részére lehetőséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére, illetve segítséget kell nyújtani a saját lakóhelyükön történő étkezés biztosítására. Önkormányzatunk a Szociális Gondozási Központ működtetése révén tesz eleget e törvényi kötelezettségnek. Az étkeztetés bonyolítása 24 főzőhelyről történik, az elmúlt évben 821 fő vette igénybe a szolgáltatást. A házi segítségnyújtás feladatai sorába emelte a fenti hivatkozású törvény azokat a fogyatékos személyeket, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek. Házi segítségnyújtás a Szociális Gondozási Központ 13 gondozási körzetben történik. E szolgáltatást 662 fő vette igénybe 2002-ben. A szociális étkeztetésben és házi segítségnyújtásban részesülők 19 % -a fogyatékkal élő. 1999. februárjában a Máltai Szeretetszolgálat és a Szociális és Családügyi Minisztérium meghívásos pályázatán való részvétellel kísérleti jelleggel került bevezetésre a városban a jelzőrendszeres házigondozás. A jelzőrendszeres házi gondozás többek között fogyatékos személyek részére biztosított olyan ellátási típus, amelynek segítségével fenntartható az ellátást igénybe vevő saját lakókörnyezetében történő biztonságos életvitele, továbbá megelőzhetők olyan
19
sorozatos krízishelyzetek, amelyek a későbbiekben bentlakásos intézményi elhelyezést indukálhatnak. A fogyatékos személyek részére nyújtott ezen szolgáltatás esetében fontos lenne a támogató szolgálattal való együttműködés, mely szolgáltatás biztosítása a közeljövő feladata. Az intézmény 2001-ben szervezte meg a gyógyászati segédeszközök kölcsönzését, melyet térítésmentesen vehetnek igénybe az arra rászorulók. A Családsegítő Szolgálat speciális alapellátási szolgáltatást nyújt különösen a fogyatékkal élők és családtagjaik számára. E szolgáltatások: a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő; a családterápiás konfliktuskezelő mediációs programok és szolgáltatások; valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatások. Kiemelt figyelmet fordítanak az autisták és a fogyatékosságuk jellegéből adódóan tanulási nehézséggel küzdő gyermekre. Az intézményben jeltolmács foglalkozik a siket-nagyothallók ügyfelekkel, segítve őket ügyintézéseikben, problémáik megoldásában. E feladatok kiemelt kezelése valósulhat meg a Szolgáltatástervezési Koncepció alapján kialakítandó Mentálhigiénés Központban. Szakosított ellátások Azon fogyatékkal élő személyeket, akikről az alapellátás keretében nem lehet gondoskodni, állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni. Az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról az Önkormányzatunk kötelező feladatává teszi a nappali ellátások működtetését. Az ellátás keretében a saját otthonukban élők részére biztosítunk lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthonát működtet, 46 családban élő enyhe- és középsúlyos fogyatékkal élő személy részére az Őz-közben. A jogszabályok által meghatározott szolgáltatások közül különös hangsúlyt helyeznek a munkavégzés lehetőségének megszervezésére. A klubtagok habilitációs munkavégzés keretében a Piremon Kisvállalattal állnak munkaviszonyban. Ezáltal munkabérben részesülnek, társadalmi hasznosságtudatuk erősödik és a munkavégzés hozzájárul ahhoz, hogy a külső környezet is elfogadja másságukat. Az átmeneti elhelyezést nyújtó fogyatékosok gondozóháza hiányzó, ellátási forma városunkban, amelynek kialakítása a jövő feladata. Létrehozása esetén azon fogyatékos személyek elhelyezésére nyílik lehetőség, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá.
20
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2001. decemberétől működteti a 10 fős Kék Szirom Értelmi Fogyatékosok Lakóotthonát. A Lakóotthon az ellátottak részére életkorúknak, egészségi állapotuknak és önellátásuk mértékének megfelelő ellátást biztosít. Az intézmény gondoskodik az ellátottak foglalkoztatásáról, a szabadidős tevékenységek megszervezéséről, az egészségügyi, mentálhigiénés és szociális gondozásról. A jogszabály által előírt kötelezettségeit Önkormányzatunk teljesíti. Az ellátórendszer sokszínűségéhez hozzájárul, hogy Városunkban egyházi és civil szervezetek fenntartásában is működnek fogyatékosokat ellátó szolgáltatások: - Az Irgalmas Samaritánus Gyülekezeti, Szociális és Módszertani Központ 20 fős Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthonát működtet; - A Patrónus Egyesület a Szent József Védőotthont, amely 20 fő enyhe- és középsúlyos értelmi fogyatékos részére nyújt lehetőséget a napközben tartózkodásra, valamint 8 fő ellátására alkalmas lakóotthont működtet. - A Rókahegyi Agapé Alapítvány 25 fő felnőtt korú középsúlyos értelmi fogyatékos nappali ellátását biztosító Szent István Rehabilitációs Nappali Intézményt hozott létre 2001-ben. A fejlesztés irányai: A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény, az Országos Fogyatékosügyi Program, illetve a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2001. évi módosítása szerint az alapellátási feladatok körében a településeknek a helyben élő fogyatékos személyek ellátására kell koncentrálni, különös tekintettel a saját lakókörnyezetében történő ellátásokra. A feladatot támogató szolgálat megszervezésével tervezik megvalósítani. Ennek csírái már fellelhetőek az érdekképviseleti szervek által működtetett személyi szállító szolgálatokban. (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mozgáskorlátozottak Egyesülete és az Értelmi Fogyatékosok Országos Szövetségének Nyíregyházi Egyesülete) A 2001-ben indult modellkísérleti program keretében kialakított támogató szolgálatok alapellátásként segítik a fogyatékos személyek ellátásának integrációját a meglévő szociális-, család-, gyermekvédelmi hálózatba, ezzel is elősegítve a közösségi programokba való részvétel lehetőségeit. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 30/2003.(II.26.) számú határozata a Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióról, rögzíti a támogató szolgálat kialakítását egy új típusú intézmény, a Mentálhigiénés Központ keretében. Ellátási szükséglet mutatkozik a fogyatékosok gondozóháza létrehozására, amelyben azon fogyatékos személyek helyezhetők el, akiknek az ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá.
21
A Szociális és Családügyi Minisztérium által 2002-ben meghirdetett a megyei jogú városi önkormányzat fenntartásában működő bentlakásos szociális intézményekre vonatkozó rekonstrukciós program 2003-2009 között valósul meg. Ennek célja, az intézmények átalakítása, korszerűsítése épületrekonstrukcióval, beruházással és az akadálymentes közlekedés kialakításával. Terveink között szerepel e program végrehajtása valamennyi szociális szolgáltatást nyújtó intézményben. IV.A Program megvalósításának időbeli keretei Az esélyegyenlőségi törvény meghatározza a különböző célterületekhez tartozó átfogó feladatok végrehajtásának határidejét, valamint a 100/1999.(XII.10) számú OGY határozat az Országos Fogyatékosügyi Programról is jelöl meg időtartamokat. A környezet területén a már meglevő középületek akadálymentessé tételét fokozatosan, de legkésőbb 2005. január 1.-ig el kell végezni. Különösen fontos az egészségügyi, nevelési-oktatási és szociális intézmények teljes akadálymentessé tétele, melyet 2003-ban kell tervezni. A közlekedésben a már működő közlekedési rendszereknek, tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek, közlekedést, szállítást végző hálózat kiépítésének fokozatosan, de legkésőbb 2010. január 1.-ig kell az esélyegyenlőségi törvényben foglaltaknak megfelelnie. Az oktatásban, képzésben a törvény alapján a speciális tárgyi és személyi feltételeket fokozatosan, de legkésőbb 2005. január 1.-ig kell megteremteni. A sport és szabadidő területén a szakember képzés minőségi módosítását 2005.január 1.ig kell megvalósítani. A foglalkoztatás területén a fogyatékos személyek speciális munkahelyen történő foglalkoztatásának feltételeit fokozatosan, de legkésőbb 2005. január 1.-ig kell megteremteni. A szociális ellátások tekintetében a fogyatékos személyek számára tartós bentlakást nyújtó intézményeket fokozatosan, de legkésőbb 2010. január 1.-ig kell átalakítani. A szociális alap és nappali ellátás bővítését legkésőbb 2003.december 31.-ig kell megvalósítani.
22
Melléklet Nyíregyháza Megyei Jogú Város fogyatékosokat ellátó szociális intézményei A fenntartó típusa Az intézmény neve önkorm ányzati Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona
nem állami
X
Nyíregyháza, Őz köz
Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona
X
Nyíregyháza, Kazinczy u.
Szent József Védőotthon
X
Nyíregyháza, Közép u.
Szent István Intézménye
Értelmi
egyházi
Fogyatékosok
Nappali
X
Nyíregyháza, Sövény u 3.
Kék Szirom Lakóotthon Nyíregyháza, Újszőlő u.
Patrónus Egyesület Lakóotthona Nyíregyháza, Közép u.
X
X
23
NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 97/2003. (IV. 30.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Fogyatékosügyi Programjának elfogadásáról
A Közgyűlés
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Fogyatékosügyi Programjában foglaltakkal egyetért, azt - a melléklet szerint – elfogadja.
k.m.f.
Csabai Lászlóné polgármester
Dr. Szemán Sándor jegyző
A határozatot kapják: 1./ A Közgyűlés tagjai 2./ A jegyző és a Polgármesteri Hivatal irodavezetői
24
