NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 34/2003. (II.26.) számú határozata Nyíregyháza Városban a drogprobléma visszaszorítására készült stratégiából adódó feladat- és ütemtervének jóváhagyásáról
A Közgyűlés 1./ az előterjesztést megvitatta és elfogadja. Megállapítja, hogy az abban foglaltakkal és a javaslatokkal egyetért és azok megvalósítását támogatja. A fentiek alapján elhatározza, hogy 2./ támogatja az 1. számú mellékletben szereplő városi stratégiát a drogprobléma visszaszorítására.
3./ Stratégiai feladatok: 1. A városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájához további segítséget nyújt, pályázat útján a működtetéséhez támogatást biztosít, amellyel a működés rendjének hosszú távú megalapozása biztosítható. Felelős: Hajdu Sándor Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője és Dr. Pénzes Marianna társelnök Határidő:
2003.június 30.
2. A Közgyűlés illetékes bizottságai a hatáskörükbe tartozó költségvetési keret tervezésekor vegyék figyelembe a drog prevenció és kezelésre irányuló feladatokat és pénzügyi fedezetet. Felelős:
Közgyűlés bizottságai és a KEF társelnöke.
Határidő:
Költségvetés tervezésekor
3. A KEF hatékony működésének felülvizsgálatát elvégzik, hatáskörök rendszerében történő ülések bevezetésére törekszik.
Intézményvezetők, döntéshozók szükség esetén de legalább negyedévente találkoznak, a találkozók közötti időszakban a fórum különböző szakterületről érkező tagjai folyamatosan értékelik a droghelyzetet és javaslatokat készítenek elő. Az intézmények együttműködését és egészségpolitikai döntéseket érintő kérdésekben a vezetők fóruma illetékes. Felelős: a KEF társelnökei Határidő: 2003. március 31.
4./ Prevenció, oktatás:
1. Felelős: Hajdu Sándor Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője (Közvetlen elkészítéséért felelős: Rozgonyi Mária, Simon Bernadett KEF tagjai) Határidő: 2003. március 1.
2. Pályázati rendszer megteremtése az iskolai stratégiák kialakítására. Első lépésben a középiskolák, a következő tanévben pedig az általános iskolák férjenek hozzá. Patrónus rendszerbe való együttműködés alapján mentor iskolát választanak a pályázók azon iskolából, ahol már van működő egészségét támogató stratégia. Minden iskolában a drog-koordinátor feladata legyen a pályázat és a kapcsolattartás összefogása. Felelős: Hajdu Sándor Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője Határidő: 2003. március 31.
3. Oktatási és nevelési intézmények szülői csoportjainak aktivizálása, nagyobb mértékű bevonásának elősegítése az iskolai programokba. Kiemelt figyelmet szentelve a veszélyeztetett gyerekek szüleinek – „Okos szülők Konferenciája”. Felelős: Hajdu Sándor Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője és Knoll Ilona a Drogambulancia vezetője (közvetlen szervezésért felelős: Szatmári Judit, Hegyiné Gombkötő Éva KEF tagjai) Határidő: 2003. május 30.
4. A pedagógusok konzultációs lehetőségeinek megteremtése az iskolaigazgatókon keresztül az ifjúságvédelmi, drogkoordinátor és szabadidő szervező tanárok részére negyedévente továbbképzés kerül megszervezésre. Tematikáját a KEF tagjai dolgozzák ki.
Felelős: Hajdu Sándor irodavezető Határidő: 2003. szeptember 30.
5. Korai intervenciós programok folyamatának kidolgozása, beindítása. Konzultációs team létrehozása a drogprobléma kezelésében érintett szervek bevonásával Felelős: Knoll Ilona a Drogambulancia vezetője Határidő: 2003. Szeptember 30.
6.Javaslat tétel a pedagógusképzésben és továbbképzésben résztvevők számára, hogy jelenjen meg a drog prevenció oktatása és nevelése a képzésükben. Felelős: Hajdu Sándor Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője Határidő: 2003. szeptember 7. Iskola egészségügy felkészítése a drog probléma korai felismerésére, kezelésére és megelőzésére. Felelős: Dr. Pénzes Marianna KEF társelnöke Határidő: 2003. szeptember 30.
5./ Család és közösség
1. A hatékony jelzőrendszeri működés igényeként információs füzet elkészítése, amely a helyi stratégia mellett tartalmazza a drog probléma megelőzési és kezelési intézményrendszerének teljes bemutatását. Következő lépésben a jelzőrendszer folyamat leírása történik. Felelős: Deme Dóra, Szociális Iroda vezetője és Kemenes Erika a KEF tagja, Határidő: 2003. március 01.
2. A jelző és intervenciós rendszer folyamat leírásának elkészítése, széleskörű szakmai konszenzuson alapulva. Felelős: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője és Erdei Virág családgondozó a KEF tagja, Határidő: 2003. május 31.
3. Szenvedélybeteg szülők gyermekei számára jogsegélyszolgálat és életvitel tanácsadás biztosítása. Felelős: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője Határidő: folyamatos
4.Szenvedélybetegek és családjuk számára komplex családgondozás, életvitel tanácsadás biztosítása. Felelős: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, és a Drogambulancia vezetője Határidő: folyamatos
5. Modell programként induljanak munkahelyi színterű alkohol megelőző programok, ehhez készüljön ajánlás. Felelős: Dr. Pénzes Marianna KEF társelnöke, ÁNTSZ Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Intézet Határidő: 2003. szeptember 30. 6./ Média 1. A telefonkönyvben külön oldal a segítő helyek elér- hetőségéről. Felelős: Hajdu Sándor, Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője Határidő: 2003. szeptember 01.
2. Rendszeresen jelenjenek meg a KEF szakértőinek kontrollálásával preventív jellegű üzenetek. Készüljön szerződés a médiavezetőkkel, melynek tartalma: a reklámok tartalmának mérlegelése, a lakosság érzékenyítése a drog probléma kezelésére és megelőzésére, valamint legyen hatással a társadalom felelőségére a kiskorúak alkohol és dohányáruval való kiszolgálásának területén. Felelős: a KEF társelnöke Határidő: 2003. április 30. 3.Rövid reklám üzenetek kidolgozása és megjelentetése, a KEF honlapjának propagálása. ( www.nekabits.hu ) Felelős: dr. Pénzes Mariann KEF társelnök, dr.Hajdúné Rudi Éva KEF tagja Határidő: 2003.június 30.
7./ Egészségügy
1. Az alapellátás területén mind az orvosok, mind a szakdolgozók számára induljanak akkreditált képzések és szerveződjenek esetmegbeszélő csoportok. Felelős: ÁNTSZ, Drogambulancia Határidő: folyamatos
2. Készüljenek gyakorlati megközelítésű szakmai útmutatók az egészségügyben dolgozók számára a drogprobléma korai felismerésére és hatékony korai intervenciójára. Felelős: ÁNTSZ Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Intézet - Dr. Tokár Zsuzsa főorvos Határidő: 2003. április 30
8. Kínálatcsökkentés
1.A Büntetés-végrehajtási intézet munkatársainak képzése a probléma-azonosítás, és kezelési alternatívák, segítő intézkedések területén. Kidolgozásra kerül a prevenciós munkában való megjelenés a mentálhigiénés gondozás, valamint a munkatársak szupervíziója. Felelős: Hartman Mihály bv. őrnagy, Büntetés-végrehajtási Intézet képviseletében a KEF tagja Határidő: 2003. október 30. 2.A Büntetés-végrehajtási intézetben történő prevenciós foglalkozások kivitelezése. Felelős: Hartman Mihály bv. őrnagy, Büntetés-végrehajtási Intézet képviseletében a KEF tagja Határidő: 2003. június 30. 3. Akció csoport kialakítása, melynek elsődleges feladata a vendéglátó egységek, szórakozóhelyek, kereskedelmi egységek működési feltételeinek ellenőrzése, társhatóságok együttműködésével. Felelős: Dr. Pénzes Marianna KEF társelnöke Határidő: 2003. június 30.
4.A „Biztonságos Szórakozóhelyek” program elindítása, képzés szervezése. Felelős: Szabó Zoltán rendőr százados – Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőrfőkapitányság Bűnmegelőzési Osztály képviseletében a KEF tagja Határidő: 2003. június 30. 5. A Btk. módosítás után a rendőrség belső szabályozásának kialakításának eredményeként támogatni szükséges a rendőrség segítő szerepét a drogproblémás emberek elérésére, kezelésbe való bekapcsolásának területére kiterjedve. Felelős: Határidő: a szabályozás kialakítás utáni második hónap.
9. Szükségesnek tartja, hogy a drogprobléma visszaszorítására készült stratégiából adódó feladat – és ütemterv értékelésére, a feladatok végrehajtására 2003. decemberében térjen vissza a testület. Felelős: Hajdu Sándor, Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője Határidő: 2003. december 15.
k.m.f.
Csabai Lászlóné polgármester
Dr. Szemán Sándor jegyző
A határozatot kapják: 1.) a Közgyűlés tagjai 2.) a Polgármesteri Hivatal jegyzője és irodavezetői 3.) Városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum elnöke 4.) Ifjúsági és Sportminisztérium, Budapest Hold u. 1. 5.) Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, Budapest, Amerikai u. 96.
1. sz. melléklet
Nyíregyháza város stratégiája a drogprobléma visszaszorítására
HELYZET ELEMZÉS
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a jelentős gazdasági-társadalmi fejlődés ellenére sok mutató tekintetében igen rossz helyet foglal el. Lakosságát tekintve az ország 6. legnagyobb kiterjedésű és a harmadik legnépesebb megyéje. Korstruktúrája szerint az ország legfiatalabb megyéje. Nyíregyháza, a megyeszékhely 120 000 lakosú, Magyarország 7. legnagyobb lélekszámú városa. A jövedelmi viszonyok, a lakhatóság, a munkalehetőségek területén jelentkező hátrányok növelik a veszélyeztetettséget nemcsak a felnőttek, hanem a család közvetítésével a fiatalok felé is. A nagymértékű jövedelmi differenciálódás, jelentős mértékű elszegényedés ill. egyes lakossági csoportok meggazdagodása különösen a fiatalok szemszögéből határozottan megjelenik a korlátlan lehetőségek és a kielégítetlenség konfliktusában. Sajátos helyzetüknél fogva, a fiatalok családi és intézményi kötődéseik miatt a társadalomban végbemenő folyamatok (kedvezőek vagy kedvezőtlenek) felnagyítva, élesen jelentkeznek körükben. A család hagyományos funkciói átalakultak, a társadalomban jelentkező értékválságértékátalakulás hatását fokozzák a válások és a férfiak kedvezőtlen halálozási arányszámai miatt jelentkező egyszülős családok. A határok közelsége, az előbb említett negatív társadalmi, gazdasági hatásokkal együtt növelik a különböző devianciák, megoldatlan krízishelyzetek számát. Korábbi évek tapasztalata megerősíti a tényt, hogy a kábítószer fogyasztás szempontjából tranzit megyéből cél állomás lett.
Az illegális drog-probléma növekvő tendenciája a 90-es évektől Magyarországon is érezhetővé vált, és ez nem hagyta érintetlenül megyénket és a megyeszékhelyt sem. Ez azonban közel sem jelentette a hosszú múltra visszatekintő és a lakosság egészségi állapotát legsúlyosabban károsító legális drogfogyasztásnak tekintett alkoholfogyasztás és dohányzás csökkenő elterjedtségét és jelentőségét. A lakosság egészségi állapotát bemutató, halálozási adatokon alapuló elemzések szerint a korai (65 év előtt bekövetkező) halálozás 2/3-a, férfiak esetében még nagyobb aránya szoros összefüggésben van az alkoholfogyasztással és a dohányzással. Összhangban a nemzetközi elvárásokkal és a nemzeti drogstratégiával a drogproblémát átfogóan, a függőséget kiváltó szer ill. magatartás legális voltától függetlenül kezeljük a „Nyíregyháza város stratégiája a drogprobléma visszaszorítása és hatékony kezelése érdekében” dokumentum megalkotásakor. A városi drogstratégia, megalkotása és végrehajtása során a nemzetközi elvekkel megegyezően multidiszciplináris megközelítést alkalmaz.
Tehát a stratégia magába foglalja mind a legális szerek (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, visszaélésszerű gyógyszerfogyasztás stb.) mind az illegális szerek fogyasztása valamint a viselkedési függőségek (pl. játékszenvedély) okozta egészségbeli, szociális és társadalmi károsodások megelőzését, kezelését és visszaszorítását. Nyíregyháza város stratégiájának eredményes megvalósítása érdekében széleskörű szakmai és társadalmi összefogásra van szükség.
Helyzet elemzés
A lakosság egészségi állapotának leírására halálozási, megbetegedési és egyéb egészségkárosodást jelző adatok szolgálnak. E csoporton belül főleg az utóbbiak validitásával sok probléma vetődhet fel, mely alapjában torzíthatja a belőlük származó következtetéseket. A halálozási adatokból származtatott standardizált halálozási hányadosok (SHH) meghatározásakor az adott település/ek többlethalálozását fejezzük ki %-os formában az országos átlaghoz képest. Az alábbi ábrák bemutatják a megye különböző településeit az összhalálozás, valamint az alkohollal és dohányzással ( mint a két legfontosabb egészségkárosító rizikó tényezővel ) összefüggő halálozást férfiak és nők körében. A halálozási adatok szerint az összhalálozás tekintetében, a dohányzással összefüggő halálozás az országos átlagnál jobbak a megyeszékhely mutatói a férfiak és nők esetében. Az alkohollal összefüggő halálozás tekintetében a nőknél az országos szinthez hasonló, míg a férfiaknál annál kevesebb. Ezek az eredmények azonban korántsem jelentik azt, hogy Nyíregyházán a lakosság egészségi állapota kiemelkedően jó és nincs semmi különösebb tennivaló. A fenti következtetések ugyanis csupán az összhalálozási adatok figyelembevételével születtek. Alkoholfogyasztás Az alkoholfogyasztás és az ebből eredendő problémák széles skálán mozognak, dózis-hatás összefüggés áll fenn a fogyasztás és egészségkárosító, pszichológiai, pszichiátriai és szociális probléma között. Éppen ezért van nehéz helyzetben az a népegészségügyi szakember, aki a lakosság szenvedélyes alkoholfogyasztásából származó egészségkárosító hatásokról, társadalmi terhekről szeretne képet festeni a közvéleménynek, politikának vagy akár az egészségügyi szakembereknek. Ezen betegségek formájában megjelenő egészségkárosodásokat illeti, ma már bizonyított tény, hogy az alkoholfogyasztás fokozza a cirrózis, a májdaganatok, a szájüreg, a garat, gége, nyelőcsődaganatainak előfordulási gyakoriságát, kialakulásának kockázatát. Így a WHO meghatározott egy olyan betegségcsoportot,
melyek kialakulásában az alkoholfogyasztásnak bizonyítottan oki szerepe van. Ezen betegségcsoport ill. a következtükben létrejövő halálozások érzékenyen jelzik a lakossági alkoholfogyasztással összefüggő lakossági egészségkárosító hatásokat . Jelen munkánkban vázolni szeretnénk az alkoholfogyasztással kapcsolatos egészségkárosodások okozta társadalmi terhet Nyíregyháza és vonzáskörzetében. Vizsgálatainkban részben ezen WHO által meghatározott betegségek miatti halálozásokat elemeztük 1986-tól kezdődően, részben a fekvőbeteg-ellátásból szerzett adatokat értékeltük 1998-2001 között. Kiegészítettük még munkánkat az alapellátásban dolgozó házi orvosok ismereteit, véleményeit tükröző felmérés eredményeivel. Halálozási adatok elemzése A halálozási adatok gyűjtését a fenn említett, WHO által meghatározott, alkoholfogyasztással összefüggő halálokokra terjesztettük ki, s a Nyíregyháza város halálozási adatait hasonlítottuk a megyei és országos halálozási értékekhez. Módszerként standardizált halálozási arány számítást használtunk, mely képes a lakosság korösszetételi különbségeiből származó torzításokat kiküszöbölni, s ily módon ezek térben és időben is összehasonlíthatóvá váltak. Eredményeinket 100 000 lakosra vonatkoztatva ábrázoljuk. Elsőként, korcsoportos és nemenkénti bontás alkoholfogyasztással összefüggő halálozásokat. [1.ábra]
nélkül
elemeztük
az
Az alkoholfogyasztás okozta halálozások megyénkben jóval magasabbnak adódik, mint az Európai Unióban, sőt mint Magyarországon átlagosan is. Nyíregyházán ezen kockázati tényezővel kapcsolatos halálozás az 1990-es évek elején átmeneti emelkedéssel, meghaladta az országos átlagos halálozásokat, majd az 1990-es évek második felében már ismét csökkenő tendenciát mutat. Ennek ellenére 100 000 lakosra még mindig kétszer annyi halálozás következik be az alkoholfogyasztással összefüggésben, mint az Európai Unióban. Epidemiológiai tanulmányokból tudhatjuk azonban, hogy az alkoholfogyasztási szokások számos szociológiai, demográfiai, gazdasági és kulturális tényezővel függnek össze. Az ivási szokások jelentősen különböznek országonként, de országon belül is. Általában tapasztalható, hogy több férfi, mint nő iszik alkoholt, de számos országban a nők alkoholfogyasztási szokásai egyre hasonlóbbak a férfiakéhoz. Mindkét nem esetében az alkoholfogyasztás korral csökken. A fentiek értelmében vizsgálatainkat nemenkénti és korcsoportos bontással folytattuk. Elsőként a Nők alkoholfogyasztással kapcsolatos halálozását vizsgáltuk 0-65, valamint 65-X éves korcsoportokban [2.ábra] A fiatalabb, 65 év alatti korcsoportban a nyíregyházi halálozások, szinte minden vizsgálati évben a megyei átlag alatt maradtak. Az idősebb, 65 év feletti Nyíregyháza-városi nők halálozása azonban, az 1990-es évek elejétől egyértelműen, igaz változó mértékben, de meghaladja, mind az országos, mind pedig a megyei halálozási értékeket.
Az eredmények felhívják a figyelmet, arra, hogy az idősebb korosztályba tartozó nők alkoholfogyasztással kapcsolatos kockázata kiemelkedő, melynek hátterében társadalmi, szociális, gazdasági tényezők valószínűsíthetők. Célzott kutatásra lenne szükség a pontos okok beazonosítására, mely alapján hatékony program válna tervezhetővé a fenti probléma megoldására. Vizsgálatainkat a továbbiakban a férfi lakosság halálozási viszonyainak elemezésével folytattuk, az előzőekkel megegyező korcsoportokban.[3.ábra] A fiatalabb, 65 év alatti férfi lakosság halálozási adatait figyelembe véve, Nyíregyháza város esetében országos szintű értékeket láthatunk. Ha az utóbbi két ábra nagyságrendjeit összehasonlítjuk, akkor elmondható, hogy a férfiak ezen kockázati tényezővel összefüggő halálozásai több, mint kétszerese az ugyanolyan korosztályú nőkének. Számszerűsítve is az eredményeket Nyiregyháza városában 100 000, 65 év alatti nőre a vizsgált időperiódusban, évenként 60-100 közötti haláleset következett be alkoholfogyasztással összefüggésben, míg a férfiak esetében évente 200-250 haláleset volt regisztrálva. Az idősebb korsoztályú Nyíregyházi férfiak esetében nemcsak a halálozás trendje haladja meg olykor a megyei és országos értékeket, de a halálozás nagyságrendje is jóval magasabbnak adódik, mint a fiatalabb korosztályban. Az alkoholfogyasztással összefüggő halálozások jelentőségét az előbbi adatokon túlmenően az is hangsúlyozza, hogy számításaink szerint Nyíregyháza város összes halálozásának 18-24 %-át teszi ki az alkoholfogyasztással összefüggő, a vizsgált időperiódusban. Ez annyit jelent, hogy Nyíregyházán a halálozások /függetlenül korra és nemre/ 1/5-ében, oki tényezőként szerepet játszik az alkoholfogyasztás is. Alkoholfogyasztással összefüggő megbetegedési adatok Az alkoholfogyasztás okozta társadalmi teher egy része az egészségügyi szektorban realizálódik. Jelenleg nincs arra módunk, hogy az alapellátástól valid adatokat szerezzünk az alkoholfogyasztókra vagy az alkoholfogyasztási szokásokra nézve. Éppen ezért a továbbiakban a fekvőbeteg ellátásból származó adatokat értékeljük. A fekvőbeteg ellátásban az utóbbi időben bevezett teljesítmény elvű finanszírozás miatt, egyre inkább megjelenítésre kerülnek nemcsak az ellátást indokló betegségek, hanem az az ahhoz vezető kórállapotok is, így a kóros alkoholfogyasztás is. Ez alapján vizsgáltuk meg 1998 és 2001 között, az összes olyan megyében előforduló fekvőbeteg ellátást, melynél a kóros alkoholfogyasztás, mint kóroki tényező megjelenítésre került. Az adatok nem reprezentálják az alkoholfogyasztók számát, viszont tájékoztatnak bennünket arról, milyen mértékű a fekvőbeteg ellátás igénybevétele az alkoholfogyasztás következtében kialakuló súlyos egészségkárosodások következtében. A következőkben ábrázoljuk a 25-84 éves korú lakosságra jutó átlagos ápolási eseteket 1997 és 2001 között. Az eredményeket 10 000 ugyanilyen korú lakosra vonatkoztattuk [4.ábra] Látható, hogy az alkoholfogyasztással összefüggő ápolások száma 1998-tól folyamatosan emelkedik. Ezt a trendet két tényező magyarázhatja. Elsőként részletesebb lett a kórházi esetek dokumentációja, másrészt pedig az ellátók érdekeltekké váltak a minél nagyobb arányú a kórházi ellátások biztosításában. Mind a két tényező a HBCS alapú teljesítmény finanszírozás következménye lett.
Elmondható továbbiakban az ábráról, hogy nincs jelentős különbség a megyei és a városi átlagos igénybevétel között. Ami azt jelenti, hogy Nyíregyháza városában sincs több súlyos alkoholfogyasztással összefüggő egészségkárosodás, mint a megyében. Különösképpen figyelemre méltó, s a stratégiai tervezés célkitűzéseit alapvetően befolyásolja, az a helyzet,ami az ápolások intézmények szerinti megoszlását mutatja. [5.ábra] Az eredmények jól reprezentálják azt a tényt, miszerint Nyíregyháza és Nagykálló fekvőbetegellátó intézményei jelentős mértékben megyei ellátást is nyújtanak. Elmodható a fentiek értelmében, hogy a Nyíregyházán élő alkoholbetegek esetében a fekvőbeteg ellátás kapacitásai elégségesek, s megfelelő hozzáférésűek./Természetesen ez nem jelenti azt, hogy megyei szinten is igazak az állítások/. A stratégiai tervezésnél nem célszerű a fekvőbetegellátó intézményi struktúrát fejleszteni. Felmérés a házi orvosok addiktológiai ellátásról alkotottismereteiről és ezzel kapcsolatban jelentkező igényeikről Nyíregyháza város házi orvosait egy egyszerű, önkitöltős kérdőívvel kérdeztük meg arról, mennyire ismerik a jelenlegi additológiai ellátás nyújtotta lehetőségeit, azok elérhetőségeit, ill. mennyire látják megoldottnak az additktológiai beteg ellátását. Melynek eredményeit az alábbi csoportosításban közöljük: A felmérés alapján összefoglalható, hogy az alapellátás elsősorban az egészségügyi ellátás elérhetőségeiről tájékozott, s alig az egyéb társadalmi támogatottságot jelentő közösségi szervezetekről. Az alapellátásban dolgozók nem veszik igénybe a magasabb ellátás konzultatatív segítségeit. Az addiktológiai betegségek egy része rejtve marad az alapellátás számára. csoportokban /idősek férfiak, nők/ A drogokkal való visszaélés fogalmába beletartozik a törvény által tiltott (kábítószerek) fogyasztása, továbbá az engedélyezett gyógyszerek oly módon történő fogyasztása, mely nem az elfogadott orvosi gyakorlatnak megfelelő. Mind az engedélyezett gyógyszerekkel, mind pedig a kábítószerekkel való visszaélés jelentős probléma, mely ellen az egészségügyi ellátás és a társadalom minden szintjén összehangolt fellépésre van szükség. A drogokkal való visszaélésnek és az alkoholfogyasztásnak sok hasonló vonása van: Az engedélyezett gyógyszerek fogyasztási szokásairól, annak mértékéről és hatásairól jelenleg nincsenek elérhető valid adatok. Jelen munkánkban egyetlen forrásként, a fekvőbeteg ellátásból származó adatok szerepelnek. Ezek esetében, bár az előző fejezetben ismertetett okok miatt az adatszolgáltatás minősége javul, mégis csak a jéghegy csúcsát, a fekvőbetegellátásba bekerülő, súlyos szövődményekkel, mérgezéssel járó gyógyszerfogyasztó eseteket láthatjuk. A Nyíregyháza város és a megyei, 10 000 főre eső, gyógyszerfogyasztással kapcsolatos ápolási eseteket ábrázoltuk 1997-2001 között, 6. ábránkon
Az eredmények alapján elmondható, hogy 1999-től jelentősen megnőtt az ilyen jellegű gyógyszerek fogyasztásával kapcsolatos kórházi ellátások aránya, mely jelezheti a fogyasztás növekedését is. Megfigyelhető még, hogy az 1990-es évek végén még jelentősen magasabb volt, a Nyíregyházi betegek közül kikerülő ápolási esetek aránya, mint a megyében átlagosan, ami 2000-től kezdődően megszűnik. Ez utóbbi megfigyelést magyarázhatja a nagyvárosban érvényesülő könyebb “szerhez” ill. ellátáshoz való hozzáférés is. Mára azonban mind Nyíregyházán, mind pedig a megyében egy magasabb mértékű, akut ellátásként és kórházi fekvőbetegellátásként is jelentkező igénybevétellel kell számolnunk, a pszichoaktív gyógyszerek fogyasztása következtében. Alkohol fogyasztás az ifjúság körében Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelem helyzete Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében címmel 2001-ben elvégzett kutatás érdekes információkkal szolgál a megye fiataljai drogfogyasztásával kapcsolatban. A kutatást a Közoktatási Alapítvány megbízásából a Nyíregyházi Főiskola Neveléstudományi és Szociálpedagógiai Tanszéke végezte el. ( hivatkozás: Iskoláskori magatartás problémák, devianciák: Hadházy Jenő) A témát érintő vizsgálatokat 22 iskola 5., 7. ill. 9. és 11. osztályában végezték kérdőív segítségével. Az alkohol, dohányzás és egyéb drogok fogyasztását tekintve a vizsgált iskolások körében a kipróbálás és fogyasztás megoszlása az alábbiak szerint alakult: Alkohol Soha nem próbálta 28,8 Egyszer próbálta 39 Néhányszor próbálta 32,2
Dohányzás 58,1 23,8 18,2
Drogfogyasztás 97,8 1,7 0,5
A fogyasztók száma százalékban van megadva. A vizsgálatok eredményei szerint kiemelten magas az alkohol fogyasztók száma és az életkor előrehaladásával egyre növekszik.
Élvezeti szerek kipróbálása %-os megoszlásban fiúknál 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 5. osztály 7. osztály 9. osztály 11. osztály alkohol dohányzás drog Mint az ábrákon is látható az alkohol kipróbálás a fiúknál gyakoribb, azonban az idősebb korosztályoknál a lányok már megelőzik a fiúkat. Az 5. osztályban a fiúk 62%-a míg a lányok közel 57%-a fogyasztott már alkoholt. Ezek az értékek jelentősen megnőnek a 11. osztályban. A fiúk 72%-os kipróbálási arányával szemben a lányok 97%-a már fogyasztott alkoholt! Hasonlóan magas a lányok körében a dohányzást kipróbálók aránya is. A többször is dohányzók körében inkább a fiúk jelennek meg. A drogfogyasztás okai között leggyakrabban a kellemetlen, kínos érzések megszüntetése, valamint a kábítószer vélt kellemes hatása szerepel az iskolások megítélése szerint. Összességében ezek a vizsgálatok is alátámasztják az iskolai komplex szemléletű prevenciós programok fontosságát, vagyis a személyiségfejlesztés, pozitív döntéshozás és egészséget támogató alternatívák megismerésének jelentőségét. A programok hatékonysága szempontjából fontos, hogy minél hamarabb de legkésőbb az általános iskola felső-tagozataiban induljanak ezek a programok és kövesség a gyerekeket a serdülőkor végéig.
Drogfogyasztás
A drogfogyasztás elterjedtségének megítélésére különböző ún. indikátor rendszerbe foglalható adatok szolgálnak, melyek országos szinten kerülnek összesítésre, egy város szintjén még akkor is, ha az megye székhely, nehezen használhatók. Ennek oka egyrészt az adatszolgáltatás problémája, másrészt az alacsony esetszámok miatt statisztikai összefüggések nem egyértelműen vonhatók le. Szakmailag megalapozott kutatások a drogfogyasztásról Nyíregyházára vonatkozóan ill. vonatkoztathatóan alig történtek.
Nemzetközileg elfogadott indikátorok:
A 90-es évek eleje és vége közötti időszakban jelentősen emelkedett elsősorban a marihuána és amfetamin típusú szerek fogyasztása. Nem csökkent, sőt tovább emelkedett a legális drogok életprevalenciája valamint csökkent az életkor az első kísérletek tekintetében. Már az általános iskolás fiatalok között megkezdődik a cigaretta és alkohol kipróbálása, későbbi életkorban a rendszeres fogyasztás eléri a 15-20 %-os életprevalenciát. Az ERÜBS adatai alapján megyénkben 1997, 1998 összehasonlításakor több mint 20x-ára nőtt az ismertté vált bűncselekmények száma. Ezekben leggyakrabban amfetamin származékok, extasy tabletták és cannabis szerepeltek. A korábbi évekhez viszonyítva elsősorban a járóbeteg-ellátás területén jelentősen nőtt a kábítószer fogyasztók száma. A leggyakrabban előforduló szerek a cannabis származékok, ópiátok és a szipu. Nem hivatalos források szerint egyre több esetben fordul elő a peyote, a mágikus gombák és a Ketamin fogyasztása. Ugrásszerűen megnőtt, szinte mindennapossá vált a marihuána fogyasztása.
A korábbi évekhez viszonyítva elsősorban a járóbeteg-ellátás területén jelentősen nőtt a kábítószer fogyasztók száma.
Drogambulancia adatai
1999
2000
2001
Ópiátok
2
11
3
Kokain
-
1
1
Kannabisz
35
11
26
Amfetamin
7
2
8
Hallucinogén
-
1
-
Szipu
1
5
1
Politoxikomán
1
Nyugtató
22
egyéb
71
Fiatalokat érintő kutatási eredmények
A „Művelődés, szórakozás és értékrend a nyíregyházi tizenévesek körében” című kutatás (készítette: Murányi István)
A kutatás 2001-ben készült Nyíregyháza középfokú oktatási intézményeiben tanulók között. Fő célja a fiatalok művelődési és szórakozási szokásainak, lehetőségeinek valamint tömegkommunikációs szokásainak elemzése, emellett azonban fontos információkkal szolgált a drogfogyasztásról is.
A fiatalok életmódját, életvitelét nagymértékben befolyásolja a családi háttér, a családi környezet devianciára vonatkozó érintettsége. A kérdőívben felsorolt devianciák közül leginkább az alkoholfogyasztás jellemzi a fiatalok közvetlen (8 százalék) és tágabb (14 százalék) családját. A családok mentális szocializációs funkciójának problémáit jelzi, hogy öngyilkossági kísérlet előfordulását a fiatalok 9 százaléka, idegorvosi kezelést 18 százalékuk nevezett meg családjában, illetve rokonságában. „Sok családban előfordulnak az alábbiak. Jelöld be azokat, amelyek ezek közül nálatok is előfordulnak!” (említési gyakoriság százalékban) Sok nyugtatót vagy altatót szed Börtönben volt Idegorvoshoz/pszichológushoz jár(t) Kábítószert fogyaszt(ott) A fiatalok alkohol- és drogfogyasztását, valamint a dohányzás jellemzőit a következő kérdéssel mértük: „ Az utóbbi 30 napban hányszor fordult elő veled, hogy dohányoztál/ alkoholt ittál/ kábítószert fogyasztottál?”.
A válaszokat két csoportba sorolva (fogyasztó-nem fogyasztó) az eredmények azt mutatják, hogy az elmúlt hónapban a fiatalok 47 százaléka kipróbálta a cigarettázást, 59 százalékuk ivott alkoholt, 5 százalékuk fogyasztott valamilyen kábítószert. A fenti tapasztalatok összecsengenek a szakmai információkkal, miszerint a kábítószer fogyasztás „kapu drogjaként” tekinthető az alkohol és a dohány. Meglehetősen érdekesek a dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás szignifikáns kapcsolatai a háttérváltozókkal. A dohányzás az idősebbek, a fiúk a jó anyagi helyzetű és kulturális háttérrel rendelkezők, valamint a SZÓRAKOZÁSORIENTÁLT csoportba tartozók körében magasabb arányú, mint a megfelelő további csoportokban. Az alkoholfogyasztás a gimnazisták és a szakközépiskolások, a nyíregyháziak valamint – hasonlóan a dohányzáshoz – az idősebbek, a fiúk a jó anyagi helyzetű és kulturális háttérrel rendelkezők, valamint a SZÓRAKOZÁS-ORIENTÁLT csoportba tartozók körében nagyobb arányú az átlagosnál. A drogfogyasztás mértéke szintén több esetben eltér. Hasonlóan a dohányzásra és az alkoholfogyasztásra vonatkozó eredményekhez, a fiúk, a jó anyagi és kulturális környezetben élők valamint a SZÓRAKOZÁS-ORIENTÁLT csoportban élők körében szignifikánsan magasabb a drogfogyasztók aránya. A kábítószerre vonatkozó fenti eredményeket nem csak az önbevallás lehetséges problémái, hanem a fiatalok drogértelmezésének ellentmondásai miatt is érdemes óvatosan értelmezni: a válaszadók 72 százaléka gondolja azt, hogy a marihuána kábítószer, 14-14 százalék szerint nem az, illetve nem tudja. Az alkohol, mint kábítószer állítással a fiatalok 43 százaléka ért egyet, 47 százalékuk szerint nem drog, s minden tizedik fiatal (10 százalék) volt tanácstalan A kábítószerekhez viszonyítva az alkoholfogyasztás, berúgás és a dohányzás helytelenítése még kisebb mértékű. A fenti eredmények összecsengenek az ISM-OM (Ifjúsági és Sport Minisztérium valamint az Oktatási Minisztérium) által meghirdetett iskolai egészségfejlesztési program keretében végzett felmérések eredményeivel. A fiatalok szabadidejének nagy részét leköti a televíziózás, mivel a válaszadók fele (48 százalék) három órát vagy többet tévézik, illetve videózik naponta. Elgondolkodtató, hogy minden tizedik (11 százalék) válaszadó minimum öt órát ül a televízió előtt.
„Mennyi ideig nézed naponta a tévét / videót?” (százalékban)
kb. 3 órát kb. 2 órát kb. 1 órát órát, vagy többet egyáltalán nem
kb. 4 órát
fél órát, vagy kevesebbet 5
A napjainkban egyre terjedő információs és kommunikációs lehetőség, az Internet gyakorlati ismerete a fiatalok 93 százalékát jellemzi. Az Internetet már használók fele (52 százalék) hetente, 37 százaléka havonta, egytizede (10 százalék) naponta kapcsolódik a hálóra.
„Használtad-e már az Internetet?” (százalékban) Igen
Nem
Bár a túlzott Internet használat, függőséghez vezethet, igen fontos információs csatorna a fiatalok életében. A felnőtt társadalom zavaraitól (érték- és identitásválság, egzisztenciális gondok, elszegényedés, bizonytalan jövőkép és még sorolhatnánk) és gondjaitól nem független ifjúság a rendszerváltás egyik nagy veszteseként, a felnőtt társadalom iránti bizalmatlansággal, reménytelen jövőképpel jellemezhető. Olyan, számára idegen, de mégis vonzó identitásmintákkal áll szemben, amelyeket a mozi- és videofilmek kínálata, a divatos rock együttesek vagy az utcai ponyvakönyv áradat kellően reprezentál. Az önmagát kereső oktatási rendszer és a minta szerepét már régóta elvesztő pedagógustársadalom ugyanúgy nem nyújt - nem nyújthat - támaszt, mint a materiális értékekre és túlélésre koncentráló család. A gyerekek egyedül vannak. A kilencvenes évek kutatásai erről a magányról, csalódottságról és reménytelen jövőképről tudósítanak. Egészségmagatartás kutatás a főiskolások körében 2001-ben Az egészséget károsító magatartást (dohányzási, alkoholfogyasztási szokásokat, testmozgási jellemzőket, étkezési szokásokat) tekintve a felsőfokú intézményekben tanulók 63%-a sohasem dohányzott, 25%-a jelenleg is dohányzik. Az egyes oktatási intézmény típusokat tekintve legmagasabb a dohányzás aránya a Tanárképző Főiskolán (32%), legalacsonyabb a Hittudományi Főiskolán (17%). Az alkoholfogyasztás relatív gyakoriságát tekintve 11% sohasem, 86% alkalmanként, 2% rendszeresen iszik. A rendszeres alkoholfogyasztás gyakoribb a Mezőgazdasági (3,1%) és Tanárképző Főiskolán (2,6%) mint a többi főiskolán (1,3-1,7%).
A Tanárképző Főiskolán elvégzett attitűd vizsgálat (Dr. Hadházi Jenő) szerint problémaként jelenik meg a kábítószer fogyasztás a leendő pedagógusok között is. Elgondolkodtató, hogy a diákok egy része úgy nyilatkozik, hogy a kábítószer fogyasztót nem ítéli el, hanem megérti. A diákok 90%-a tartja veszélyesnek a kábítószer fogyasztást. 10%-uk nem érzi problémának és veszélyesnek, közülük többen saját bevallásuk szerint fogyasztanak kábítószert. Az iskolai prevenció szükségességében egyetértenek, azonban 72%-uk nem érzi kellőképpen tájékozottnak és felkészültnek magát. Intézményi háttér A Nyíregyháza Város Kábítószerügyi Egyeztető Fóruma által 2002-ben készített kérdőíves vizsgálat célja volt, hogy felmérje a város intézményeinek, szervezeteinek a drogproblémával kapcsolatos tevékenységét, feltárja a különböző területeken meglévő hiányosságokat. A kérdőív a WHO Egészséges Régiók Hálózata programjában alkalmazott adaptált formája. A kérdőív az alábbi kérdésblokkokat tartalmazta: A válaszadó 34 intézmény, szervezet csaknem fele nem rendelkezik a szenvedélybetegségek egyes területeire irányuló saját stratégiával, fokozottan érzékeny csoportokra vonatkozóan, pedig alig találkoztunk speciális egészségfejlesztési stratégiával. Terápia egy intézményben, a Drogambulancián folyik a megkérdezettek közül, az egyes típusok közül terápiás közösség, motivációs program és ambuláns ellátás került megjelölésre. Egyéb kezelési formák ill. alacsony küszöbű szolgáltatások nem jelennek meg. Elérési program 1 esetben szerepelt (Drogambulancia). Más egészségügyi szolgáltatásként tűcsere, biztonságos szex oktatás valamint az egyéb kategóriában külön nem jelölt szolgáltatás szerepelt. Rehabilitáció a városban nem elérhető (az eredmények szerint). Önsegítő csoport működik szülők (Drogambulancia) és más – Kertvárosi Református Egyházközség - (külön nem megjelölt) személyek bevonásával működik.
Kiemelten az iskolai közösségek tekintetében az általános és középiskolák közel fele rendelkezik saját stratégiával, kifejezetten sérülékeny fiatalokra irányuló program nem működik. Az iskolák nagy részében megtalálható valamilyen típusú egészségfejlesztési, egészséges életvitelt és készségeket kialakító program, azonban kiemelendő, hogy a programok értékelése legtöbbször hiányzik. A pénzügyi és humán források területén még vannak kihasználatlan lehetőségek, miután az általános iskolák egyharmada (finanszírozás) használja ki ezeket. A középiskoláknál a helyzet valamivel jobb. Az együttműködés is bővíthető, hiszen a több szervezettel való közös munka alig több mint az intézmények felét jellemzi. Az együttműködésben rejlő források lehetőségeit az intézmények 65%-a használja ki, közülük 4 vagy több intézménnyel 41%-uk tart fenn kapcsolatot. Az ÁNTSZ által készített kérdőív az iskolákban folyó egészségfejlesztési tevékenységről eredményei szerint: A megkérdezett 25 általános és középiskola felében nincs egészségfejlesztési és nevelési koordinátor, 56%-ukban tanévenként készítenek egészségfejlesztési program-tervezetet. Legnagyobb arányban az „Életvezetési ismeretek és készségek” programot ismerik és használják az iskolák. Életvezetési-egészségmegőrzési továbbképzésen 23 iskola 234 pedagógusa vett részt. Képzések mellett további segítséget igényelnek az iskolák az egészségfejlesztés és drog prevenció területén. A pályázati és a civil szervezetek által kínált lehetőségeket az iskolák kismértékben használják ki.
Nyíregyháza Város stratégiája a drogprobléma visszaszorítása érdekében A stratégia a nemzeti drogstratégián alapul, széleskörű társadalmi vitán keresztül jött létre. A stratégia elkészítése, menedzselése (monitorozás, értékelés) a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (továbbiakban KEF) feladata.
Szemléleti keretek:
1/ a drogprobléma kezelését átfogóan értelmezi, a különböző szerek fogyasztását és a különböző egyéb viselkedési addikciók megelőzését tűzi ki célul 2/ a kereslet és kínálat tekintetében mindkét oldalt figyelembe kívánja venni A stratégia tervezetét előbb a KEF tagjai vitatják meg. A kész anyagot az önkormányzat bizottságai, majd a Közgyűlés is megvitatja. A diák polgármester, a felsőoktatási intézmények, valamint az egészségügyi szakfelügyelet is véleményez. Végső formájában a közgyűlés fogadja el.
Misszió 1./ Hosszú távú egészségfejlesztési célkitűzések keretein belül hozzájárulni kíván a város közösségének boldogulásához, jobb életminőség eléréséhez, az egészségbeli egyenlőtlenségek csökkentéséhez, 2./ A drog probléma megelőzését közösségi megközelítéssel, össztársadalmi szinten kívánja megvalósítani a különböző színterekben és kisebb közösségekben, 3./ Célja, hogy a város közössége képes legyen kezelni a drogok használatával és terjesztésével összefüggő egészségbeli, szociális és bűnözési ártalmakat és hátrányokat. Stratégiai célok I.Közösség 1./ Hosszú távon javuljon a közösségi együttműködés és partnerség 2./ érzékennyé váljon a helyi társadalom a drogprobléma kezelése iránt 3./ növekedjen a probléma megoldó képesség és a társadalmi részvétel II. PrevencióBiztosítsa a felnövekvő generáció számára a lehető legteljesebb életminőség elérését III.Terápia és rehabilitáció Biztosítson esély egyenlőséget a drogprobléma által érintettek számára a szükségleteknek megfelelő szintű és típusú ellátás révén Csökkenjen a hozzáférés lehetősége
Rövid távú célok (2003- végéig),hosszú távú célok (2002-2010)
Közösségi színterek Döntéshozók Iskola Család Lakóközösség Szórakozás – szabadidő Média Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Céljai: feladata: helyzet elemzés, értékelés, prioritások, szakmai ajánlások megfogalmazása. Rövid távon: indikátor: meghívók, jegyzőkönyvek, szakértői lista, módszertani adatbázis, kiadványok, Hosszú távon: működési elírás, alapító okirat testületi döntések Döntéshozók: Közgyűlési, bizottsági jegyzőkönyvek, pályázati kiírás és értékelés, egyéb jegyzőkönyvek alapító okirat, elkülönített alapok, közgyűlési, bizottsági jegyzőkönyvek Iskola ill. oktatási intézmények A felsőfokú oktatási intézmények kiemelt szerepet játszanak. - külön modulként jelenjen meg a fenti ismeretanyag – kiemelten a pedagógiai, egészségügyi (szociális munkás, védőnő, diplomás ápolónő, mentőtiszt szak) valamint a lelkész képzésben.
Továbbképzés Média Célja a lakosság érzékenységének fokozása, információk átadása, attitűd változás elérése. Elvárás a média felé, hogy objektív információt adjon. Tájékoztassa folyamatosan a lakosságot, vegyen részt aktívan az egészségmagatartás formálásában. Információs kiadványok Civil szervezetek és egyházak : minden szervezet szakmai programja illeszkedjen a kábítószer probléma visszaszorítását célzó helyi és nemzeti stratégiához Erősíteni kell a civil szektor szerepét az alábbi kiemelt területeken:
Munkahely Minden munkahely stratégiájában jelenjen meg az egészséget támogató és fejlesztő szemlélet, érvényesüljön az értékes munkaerő megtartásának célja a szenvedélybetegségek megelőzése és kezelése területén.
Lakóközösség Cél a közösségi biztonság megteremtése, a bűnözés megelőzése
Család : legyen alkalmas a drogproblémák kialakulásának megelőzésére, valamint a szenvedélybetegség minden területén (dohányzás, alkohol-egyéb drogfogyasztás, más viselkedési addikció) képes legyen modell szerepet betölteni. Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekvédelmi intézmény rendszer
- minden nevelő kapjon speciális képzést a drogprobléma kezelése területén - kliens info, alapító okiratok, folyamat leírások, jegyzőkönyvek intézményi regisztrációk - intézményi regisztrációk, képzésen részvevők, kliens regisztrációk
IV. Kínálat csökkentés
Finanszírozás A stratégia finanszírozási kereteit a kormányprogramhoz igazítva kell kidolgozni, a 2003. év költségvetésének tervezésekor figyelembe kell venni. El kell érnünk, hogy a pályázati rendszerben minden drogproblémához kapcsolódó pályázatot a végső döntés előtt a KEF ill. ezzel megbízott szakértői értékeljék. A Gyermek-, Ifjúsági és Sport Minisztérium pályázatán a KEF tovább működtetéséhez pályázatot szükséges benyújtani.
2. sz. melléklet
A Nyíregyháza Város Kábítószerügyi Egyeztető Fóruma által javasolt stratégiai feladatok és ütemezésük 2003. évre
A./ Stratégiai feladatok: 1. A közgyűlés a Városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájához további segítséget nyújt, pályázat útján a működtetéséhez támogatást biztosít, amellyel a működés rendjének hosszú távú megalapozása biztosítható. Felelős: Hajdu Sándor irodavezető és Dr. Pénzes Marianna társelnök Határidő: 2003.június 30. 2. A Közgyűlés illetékes bizottságai a hatáskörükbe tartozó költségvetési keret tervezésekor vegyék figyelembe a drog prevenció és kezelésre irányuló feladatokat és pénzügyi fedezetet. Felelős: Közgyűlés bizottságai és a KEF társelnöke. Határidő: Költségvetés tervezésekor 3. A KEF hatékony működésének felülvizsgálatát elvégzik, hatáskörök rendszerében történő ülések bevezetésére törekszik. Intézményvezetők, döntéshozók szükség esetén de legalább negyedévente találkoznak, a találkozók közötti időszakban a fórum különböző szakterületről érkező tagjai folyamatosan értékelik a droghelyzetet és javaslatokat készítenek elő. Az intézmények együttműködését és egészségpolitikai döntéseket érintő kérdésekben a vezetők fóruma illetékes. Felelős: a KEF társelnökei Határidő: 2003. március 31.
B./ Prevenció, oktatás: 1. Készüljön módszertani levél az iskolaigazgatók részére, amely felhívja a figyelmet a drog prevenció és egészségfejlesztés fontosságára, módszereire – a Pedagógiai Intézettel együttműködve. Javaslatként fogalmazódjon meg: alakuljon minden intézménybe a drogprobléma megelőzésére és esetleges kezelésére drog-koordinációs csoport, melynek vezetője a drog- koordinátor legyen. Tagjai: szabadidő-szervező, ifjúságvédő, DÖK patronáló pedagógus, védőnő, iskolaorvos, szülői és diák képviselet.
Felelős:
Hajdu Sándor irodavezető (Közvetlen elkészítéséért felelős: Rozgonyi Mária, Simon mBernadett KEF tagjai)
Határidő:
2003. március 1.
2. Pályázati rendszer megteremtése az iskolai stratégiák kialakítására. Első lépésben a középiskolák, a következő tanévben pedig az általános iskolák férjenek hozzá. Patrónus rendszerbe való együttműködés alapján mentor iskolát választanak a pályázók azon iskolából, ahol már van működő egészségét támogató stratégia. Minden iskolában a drog-koordinátor feladata legyen a pályázat és a kapcsolattartás összefogása. Felelős: Hajdu Sándor irodavezető Határidő: 2003. március 31. 3. Oktatási és nevelési intézmények szülői csoportjainak aktivizálása, nagyobb mértékű bevonásának elősegítése az iskolai programokba. Kiemelt figyelmet szentelve veszélyeztetett gyerekek szüleinek – „Okos szülők Konferenciája”. Felelős:
Hajdu Sándor irodavezető és Knoll Ilona a Drogambulancia vezetője (közvetlen szervezésért felelős: Szatmári Judit, Hegyiné Gombkötő Éva KEF tagjai)
Határidő: 2003. május 30. 4. A pedagógusok konzultációs lehetőségeinek megteremtése az iskolaigazgatókon keresztül az ifjúságvédelmi, drogkoordinátor és szabadidő szervező tanárok részére negyedévente továbbképzés kerül megszervezésre. Tematikáját a KEF tagjai dolgozzák ki. Felelős: Hajdu Sándor irodavezető Határidő: 2003. szeptember 30. 5. Korai intervenciós programok folyamatának kidolgozása, beindítása. Konzultációs team létrehozása a drogprobléma kezelésében érintett szervek bevonásával Felelős: Knoll Ilona a Drogambulancia vezetője Határidő: 2003. Szeptember 30. 6.Javaslat tétel a pedagógusképzésben és továbbképzésben résztvevők számára, hogy jelenjen meg a drog prevenció oktatása és nevelése a képzésükben. Felelős: Hajdu Sándor irodavezető Határidő: 2003. szeptember
7. Iskola egészségügy felkészítése a drog probléma korai felismerésére, kezelésére és megelőzésére. Felelős: Dr. Pénzes Marianna KEF társelnöke Határidő: 2003. szeptember 30.
C./ Család és közösség 1. A hatékony jelzőrendszeri működés igényeként információs füzet elkészítése, amely a helyi stratégia mellett tartalmazza a drog probléma megelőzési és kezelési intézményrendszerének teljes bemutatását. Következő lépésben a jelzőrendszer folyamat leírása történik. Felelős: Szociális Iroda vezetője és Kemenes Erika a KEF tagja, Határidő: 2003. március 01. 2. A jelző és intervenciós rendszer folyamat leírásának elkészítése, széleskörű szakmai konszenzuson alapulva. Felelős:
Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője és Erdei Virág családgondozó a KEF tagja,
Határidő:
2003. május 31.
3. Szenvedélybeteg szülők gyermekei számára jogsegélyszolgálat és életvitel tanácsadás biztosítása. Felelős: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője Határidő: folyamatos 4.Szenvedélybetegek és családjuk számára komplex családgondozás, életvitel tanácsadás biztosítása. Felelős: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, és a Drogambulancia vezetője Határidő: folyamatos 5. Modell programként induljanak munkahelyi színterű alkohol megelőző programok, ehhez készüljön ajánlás. Felelős:
Dr. Pénzes Marianna KEF társelnöke, ÁNTSZ Szabolcs-SzatmárBereg megyei Intézet
Határidő:
2003. szeptember 30.
D./ Média 1. A telefonkönyvben külön oldal a segítő helyek elér- hetőségéről. Felelős: Hajdu Sándor irodavezető Határidő: 2003. szeptember 01. 2. Rendszeresen jelenjenek meg a KEF szakértőinek kontrollálásával preventív jellegű üzenetek. Készüljön szerződés a médiavezetőkkel, melynek tartalma: a reklámok tartalmának mérlegelése, a lakosság érzékenyítése a drog probléma kezelésére és megelőzésére, valamint legyen hatással a társadalom felelőségére a kiskorúak alkohol és dohányáruval való kiszolgálásának területén. Felelős: a KEF társelnöke Határidő: 2003. április 30. 3.Rövid reklám üzenetek kidolgozása és megjelentetése, a KEF honlapjának propagálása. ( www.nekabits.hu ) Felelős: dr. Pénzes Mariann KEF társelnök, dr.Hajdúné Rudi Éva KEF tagja Határidő: 2003.június 30.
E./ Egészségügy 1. Az alapellátás területén mind az orvosok, mind a szakdolgozók számára induljanak akkreditált képzések és szerveződjenek esetmegbeszélő csoportok. Felelős: ÁNTSZ, Drogambulancia Határidő: folyamatos 2. Készüljenek gyakorlati megközelítésű szakmai útmutatók az egészségügyben dolgozók számára a drogprobléma korai felismerésére és hatékony korai intervenciójára. Felelős: ÁNTSZ Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Intézet - Dr. Tokár Zsuzsa főorvos Határidő: 2003. április 30.
F./ Kínálatcsökkentés 1.A Büntetés-végrehajtási intézet munkatársainak képzése a problémaazonosítás, és kezelési alternatívák, segítő intézkedések területén. Kidolgozásra kerül a prevenciós munkában való megjelenés a mentálhigiénés gondozás, valamint a munkatársak szupervíziója. Felelős:
Hartman Mihály bv. őrnagy, Büntetés-végrehajtási Intézet képviseletében a KEF tagja
Határidő:
2003. október 30.
2.A Büntetés-végrehajtási intézetben történő prevenciós foglalkozások kivitelezése. Felelős:
Hartman Mihály bv. őrnagy, Büntetés-végrehajtási Intézet képviseletében a KEF tagja
Határidő:
2003. június 30.
3. Akció csoport kialakítása, melynek elsődleges feladata a vendéglátó egységek, szórakozóhelyek, kereskedelmi egységek működési feltételeinek ellenőrzése, társhatóságok együttműködésével. Felelős: Dr. Pénzes Marianna KEF társelnöke Határidő: 2003. június 30. 4.A „Biztonságos Szórakozóhelyek” program elindítása, képzés szervezése. Határidő: 2003. június 30. 5. A Btk. módosítás után a rendőrség belső szabályozásának kialakításának eredményeként támogatni szükséges a rendőrség segítő szerepét a drogproblémás emberek elérésére, kezelésbe való bekapcsolásának területére kiterjedve. Felelős:
Ivaskin Attila rendőr hadnagy – Nyíregyháza Rendőrkapitányság Akció Osztály képviseletében a KEF tagja
Határidő:
a szabályozás kialakítás utáni második hónap.
