2003. évi törvény. a sportról. A Magyar Köztársaság állampolgárait megilleti a testedzéshez, a sportoláshoz

2003. évi ………… törvény a sportról

A Magyar Köztársaság állampolgárait megilleti a testedzéshez, a sportoláshoz való jog. A testkultúra az egyetemes kultúra része, az egészségvédelem (rekreáció) fontos eszköze, a szabadidő eltöltésének társadalmilag is hasznos módja. A sport jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, a személyiség formálásában. Az állam feladata ezért, hogy közérdekből segítse elő az állampolgárok sportolásához fűződő alapjoga gyakorlati megvalósulását, és támogassa az autonóm civilszervezetek keretében kifejtett, tisztességes és az esélyegyenlőség jegyében is folytatott sporttevékenységet. Az állam emellett támogatja sportolóinknak a nemzetközi sportéletben való részvételét, kiemelkedő jelentőséget tulajdonít az olimpiai eszmének. A szabadidősport és a diáksport támogatásával is előmozdítja a mozgásgazdag életmód elterjedését, a rendszeres testedzést. Az állam erősíti a sport egyes területein a piaci viszonyok kialakulását, a sporttal összefüggő üzleti vállalkozásokat. A sport állami támogatását ugyanakkor össze kell hangolni a környezetvédelemmel és a területfejlesztéssel. Az állam feladata végül, hogy hozzájáruljon a sporttal kapcsolatos önveszélyeztető káros tendenciák (pl. dopping) csökkentéséhez,

hogy

gondoskodjon

a

sportrendezvények

biztonságáról,

a

sporthuliganizmussal szembeni fellépésről. Az Országgyűlés e célok jegyében az Európai Sport Chartával összhangban a következő törvényt alkotja.

2

I. fejezet

A sportoló jogállása

1. Cím: Általános szabályok

1. §

(1) Sportoló az a természetes személy, aki sporttevékenységet végez. (2) Sporttevékenységnek minősül a meghatározott szabályok szerint a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés, vagy szellemi gyakorlat, amely a fizikai és a szellemi erőnlét megtartását, valamint fejlesztését szolgálja. (3) Versenyszerűen sportoló (versenyző) az a természetes személy, aki a sportszövetség (19. §) által kiírt, szervezett vagy engedélyezett versenyeken vesz részt. A versenyző vagy amatőr, vagy hivatásos sportoló. (4) Hivatásos sportoló az a versenyző, aki jövedelemszerzési céllal foglalkozásszerűen folytat sporttevékenységet. Minden más versenyző amatőr sportolónak minősül.

2. §

3 (1) A sportszervezet (15. §) keretében sporttevékenységet folytató sportoló számára a sportszervezet biztosítani köteles a sportág jellege szerinti biztonságos sporttevékenység folytatásához szükséges feltételeket. (2) A sportoló a sportszervezet és saját adottságaihoz, illetve elért eredményeihez igazodó mértékben igényelheti sportszervezetétől az eredményes sporttevékenységhez szükséges felkészülési, és versenyzési lehetőség biztosítását. (3) A fogyatékos (mozgáskorlátozott, értelmi fogyatékos, siket és nagyothalló, vak és gyengénlátó, szervátültetett) sportolók felkészülésére és versenyeire az érintett

sportszövetségeknek

a

sportolók

egészségi,

illetve

fogyatékossági

állapotának megfelelő külön feltételeket kell megállapítaniuk. (4) A versenyző köteles a) a tisztességes játék (fair play) elvei szerint felkészülni és versenyezni, b) a sportág jellegének megfelelő – külön jogszabályokban meghatározott – sportorvosi alkalmassági, illetve szűrővizsgálatokon részt venni (sportegészségügyi ellenőrzés), c) a sportág hazai és nemzetközi versenyszabályzatában, valamint egyéb szabályzataiban foglaltakat betartani, d) a sporttevékenység során annak a sportszervezetnek az érdekeit is figyelembe venni, amellyel tagsági vagy szerződéses viszonyban áll.

3. §

(1) A versenyzőnek a sportszövetség (19. §) által kiállított, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő versenyengedéllyel kell rendelkeznie. A sportszövetség kivételesen indokolt esetben versenyengedéllyel nem rendelkező

4 sportoló részvételét is lehetővé teheti versenyein (rajtengedély). Ha a sportszövetség szabályzata másként nem rendelkezik, egy sportágban egy sportolónak csak egy versenyengedélye lehet. (2) A versenyengedély kiadására, nyilvántartására és vonatkozó

részletes

szabályokat

a

sportszövetség

visszavonására

szabályzatban

köteles

megállapítani. A versenyengedély tartalmazza: a) a sportoló nevét, születési helyét és idejét; b) a versenyrendszer megnevezését (30. §); c) a versenyengedély hatálya alá tartozó sportág megnevezését; d) a bajnoki osztály, illetve sportági kategória megnevezését; e) a versenyengedély érvényességi idejét; f) a versenyengedély nyilvántartási számát; g) a versenyengedély kiállításának dátumát; h) a sportorvosi engedélyt; i) valamint mindazt, amit a sportszövetség a sportág jellegére és nemzetközi szövetségének követelményeire tekintettel előír. (3) A sportág jellegéhez igazodva a sportszövetség szabályzatában határozza meg,

hogy

mennyiben,

illetve

milyen

versenyrendszer

esetén

írja

elő

a

versenyengedély megszerzésének előfeltételéül a sportoló sporttevékenységével összefüggő biztosítást (sportbiztosítás). Ha a versenyengedély kiadásának nem voltak meg a törvényes feltételei, a versenyengedélyt a sportszövetség visszavonja. (4) A sportszövetség folyamatosan – a külön jogszabályban előírt módon köteles adatot szolgáltatni az állami sportinformációs rendszernek (70. § a) pont) az általa kiadott versenyengedélyek számáról, illetve a versenyengedéllyel rendelkezők versenyeken való tényleges részvételéről. Az adatszolgáltatás személyes adatra

5 nem terjedhet ki. A sportszövetség köteles gondoskodni a versenyengedélyben feltüntetett, valamint az annak kiállításához felhasznált személyes adatoknak a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti kezeléséről. (5) Ha a sportszövetség erre jogosult szerve a versenyengedély kiadását megtagadja, e határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a kérelmező panaszt nyújthat be a sportszövetség elnökségéhez. Ha a panasznak a benyújtásától számított 15 napon belül nem adnak helyt, a kérelmező a sportszövetség határozatával szemben, annak kézbesítésétől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül keresettel a bírósághoz (Sport Állandó Választottbírósághoz) fordulhat. Ez a szabály az irányadó a versenyengedély visszavonására, valamint - a fegyelmi eljárás alá vont ügyek kivételével - az igazolással (6.§; 9. §), és az átigazolással (7.§; 10. §) kapcsolatos jogvitákra is. (6) A versenyengedély kiadását a sportszövetség a szabályzatában megállapított díj megfizetéséhez kötheti.

4. §

(1)

A

versenyző

nem

használhat,

illetve

nem

alkalmazhat

tiltott

teljesítményfokozó szereket, készítményeket, és módszereket. (2) A versenyző köteles részt venni a doppingtilalom betartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálaton (a továbbiakban: doppingvizsgálat). (3)

A

doppingtilalomra

és

a

doppingvizsgálatra

előírásokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

vonatkozó

részletes

6

2. Cím: Az amatőr sportolókra vonatkozó rendelkezések

5. §

(1) Amatőr sportoló sportegyesület keretében tagként és/vagy sportszerződés alapján, sportvállalkozás keretében pedig csak sportszerződés alapján sportolhat. Sportiskola tanulója, illetve a diák (iskolai) sportkör tagja (15. § (2) bek. c) pont) a tanulói jogviszony alapján minősül amatőr sportolónak. (2) A sportszerződés a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: sportszervezet,

Ptk.) illetve

hatálya a

alá

sportoló

eső

megbízási

megállapodnak

szerződés, a

amelyben

a

sporttevékenységükkel

kapcsolatos együttműködésük feltételeiről. (3) A sportszerződést írásba kell foglalni. A sportszerződés csak határozott időre, legfeljebb öt évre köthető. (4) Az amatőr sportoló sporttevékenységéért a sportszervezetétől díjazásban nem részesülhet. Nem minősül ilyen díjazásnak: a) az amatőr sportoló felkészüléssel és versenyzéssel összefüggő indokolt és igazolt költségeinek megtérítése, illetve az ezzel kapcsolatos természetbeni juttatás, b) a kiemelkedő sportteljesítményért nyújtott eredményességi elismerés (pénzbeli díjazás, érem, ajándéktárgy stb.), c) a szponzorálási szerződés keretében nyújtott támogatás.

7 (5) A sportszövetség versenyszabályzatában (70. § h) pont) szabályozza, hogy az amatőr sportoló milyen feltételekkel vehet részt hazai, illetve nemzetközi (külföldi) pénzdíjas versenyen, továbbá hivatásos versenyrendszerben. (6) A tagsági viszony, illetve a sportszerződés létrejöttével az amatőr sportoló játékjogának (70. § c) pont) használatát e jogviszony fennállásának időtartamára sportszervezetének ingyenesen átengedi.

6. §

(1)

Az

amatőr

sportoló

a

sportszövetség

által

megállapított

versenyrendszerben (70. § g) pont) csak akkor vehet részt, ha versenyengedéllyel rendelkezik (3. §). A versenyengedélyt az amatőr sportoló, mint sportegyesületi tag, vagy mint a sportszervezettel szerződéses jogviszonyban álló személy kapja meg, és az a sportoló adott sportszervezethez való igazolásának minősül. (2)

A

versenyengedély

iránti

kérelmét

az

amatőr

sportoló

csak

a

sportszervezetén keresztül nyújthatja be a sportszövetséghez.

7. §

(1) Ha az amatőr sportoló sportszerződés alapján sportol, e szerződés fennállásának

időtartama

alatt

csak

a

sportszervezete

előzetes

írásbeli

hozzájárulásával igazolhat át másik sportszervezethez. A sportszervezet a hozzájárulás megadását költségtérítés fizetéséhez kötheti.

8 (2)

A

költségtérítés

mértékét

a

sportszövetség

szabályzatban

meghatározhatja, ennek hiányában az érintett sportszervezetek egymás közötti megállapodása az irányadó. (3) Ha az amatőr sportoló nem sportszerződés alapján sportol, vagy sportszerződésének időtartama már lejárt, illetve a sportszerződés jogszerűen megszűnt, a korábbi sportszervezetének költségtérítés nem fizethető. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis. (4)

Amennyiben

az

amatőr

sportoló

sportszerződés

alapján

sportol,

sportszerződése fennállása alatt csak előzetes írásbeli hozzájárulásával igazolható át a két sportszervezet megállapodása alapján - ideiglenesen vagy véglegesen - más sportszervezetbe. A sportoló a hozzájárulás megadását ellenérték fizetéséhez nem kötheti.

3. Cím: A hivatásos sportolókra vonatkozó rendelkezések

8. §

(1) A hivatásos sportoló – amennyiben e törvény kivételt nem tesz – sportvállalkozással kötött munkaszerződés alapján fejti ki sporttevékenységét. Hivatásos sportoló sportegyesületben – szintén munkaszerződés alapján – csak akkor végezhet sporttevékenységet, ha ezt a sportszövetség szabályzata lehetővé teszi. (2) A hivatásos sportolóval kötött munkaszerződés csak akkor jön létre, ha az tartalmazza a munkavégzés módjára, a munka- és pihenőidőre, a szabadság kiadására, valamint a munka díjazására vonatkozó megállapodást.

9 (3) A hivatásos sportoló sporttevékenységgel összefüggő munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényt (a továbbiakban: Mt.) az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: a) a munkaszerződés csak határozott időtartamra, legfeljebb tíz évre köthető; b) próbaidő nem köthető ki; c) ha a hivatásos sportoló versenyengedélyét a sportszövetség visszavonja, a munkáltató a munkaszerződést az Mt. 88. § (2) bekezdésének alkalmazásával köteles megszüntetni. A megszüntetés ezen esetében a hivatásos sportoló a szerződéséből még hátralévő időszakra – az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve - az átlagkereset megtérítésére nem tarthat igényt; d)

a

hivatásos

sportoló

munkaszüneti

napokon

is

rendszeresen

foglalkoztatható. A heti pihenőnapra vonatkozó munkajogi rendelkezéseket nem kell alkalmazni, azonban legalább negyven órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidőt biztosítani kell, amelyet a felek eltérő megállapodása hiányában legfeljebb hathavonta összevontan is ki lehet adni. A munkaidő legfeljebb hat havi keretben is meghatározható a napi nyolcórai munkaidő alapulvételével; e) a hivatásos sportoló csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthet

sporttevékenységgel

össze

nem

függő

további

munkaviszonyt.

Sporttevékenység folytatására sportágában további jogviszonyt nem létesíthet, más sportágban való sporttevékenységre vonatkozó további jogviszony létesítéséhez a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges; f) a hivatásos sportoló egyéni szponzorálási szerződést a munkaviszony fennállása alatt csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával köthet;

10 g) a hivatásos sportolónak a nemzeti válogatott keretben történő szereplésére a kirendelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a kirendeléshez a hivatásos sportoló előzetes hozzájárulása szükséges; h) a hivatásos sportoló csak a játékjog használati jogának ideiglenes átadása esetén rendelhető ki munkavégzésre más sportszervezethez; (4) Semmis az a szerződés, amellyel a sportszervezet a hivatásos sportoló részére a sporttevékenységére kötött munkaszerződésben foglaltakon túl anyagi előnyt biztosít. (5)

A

hivatásos

sportolónak

a

munkaviszony

keretében

kifejtett

sporttevékenysége során történt balesete üzemi balesetnek minősül. A munkáltató – amennyiben a sportszövetség szabályzata ezt előírja - köteles a hivatásos sportoló javára élet- és balesetbiztosítást kötni. (6) Ha a köztartozás fennállása miatt, vagy más okból a sportszervezet nem indulhat a versenyrendszerben (bajnokságban), illetve abból utóbb kizárják, ez a munkáltató súlyos szerződésszegésének minősül, és ezért a munkaviszonyt a sportoló rendkívüli felmondással megszüntetheti. A felmondás után a sportoló – függetlenül az esetleges átigazolási időszaktól – azonnal igazolhatóvá válik. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni a sportszerződéssel rendelkező amatőr sportolókra is.

9. §

(1) A hivatásos sportolónak hivatásos sportolói versenyengedéllyel kell rendelkeznie. A versenyengedélyt a sportszövetség a hivatásos sportoló kérelmére adja ki.

11 (2) A sportoló hivatásos sportolói munkaszerződést sportszervezettel csak hivatásos versenyengedély birtokában köthet. (3) A hivatásos sportoló játékjogának használatát a sportszervezettel kötött munkaszerződésben, a munkaviszony fennállásának időtartamára ruházza át a sportszervezetre. A játékjog használatának sportszervezet részére való biztosítása a hivatásos

sportoló

igazolásának

minősül,

amelyet

a

sportszervezetnek

a

sportszövetség részére – a sportszövetség szabályzatában megállapított módon – be kell jelentenie. A játékjog használatáért a hivatásos sportoló a munkaszerződésben megállapított külön ellenértékre tarthat igényt. (4) A munkaszerződés időtartamának lejáratával, illetve a munkaszerződés jogszerű megszűnése esetén a játékjog használati joga ingyenesen visszaszáll a hivatásos sportolóra. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis. (5) Semmis az a szerződés, amely a játékjog, mint személyhez fűződő vagyoni jog elidegenítésére vagy megterhelésére irányul. Ez a rendelkezés az amatőr sportoló játékjogára is irányadó.

10. §

(1) A munkaszerződés fennállása alatt a játékjog használatát megszerző sportszervezet – a hivatásos sportoló előzetes írásbeli hozzájárulásával – ezt a használati jogot ideiglenesen, vagy véglegesen másik sportszervezetre átruházhatja (átigazolás). A hozzájárulás megadásáért a sportoló az átruházó sportszervezettől a megállapodásuk szerinti ellenértékre tarthat igényt. (2)

Az

(1)

bekezdés

szerinti

ideiglenes

átigazolás

a

sportoló

munkaszerződését nem érinti, azt az Mt. szerinti kirendelésnek kell tekinteni.

12 Végleges átigazolás esetén a munkaszerződést – annak még hátralévő időtartamára – a munkáltató személyében történt változás miatt módosítani kell, vagy új munkaszerződést kell kötni. (3) A játékjog használatának (1) bekezdés szerinti ideiglenes vagy végleges átruházásáért a sportszervezet a másik sportszervezettől ellenértékre tarthat igényt, amelynek mértékét a két sportszervezet közötti megállapodás határozza meg. E megállapodást írásba kell foglalni, és be kell jelenteni a sportszövetségnek.

11. §

(1) A hivatásos sportoló igazolásával, illetve átigazolásával kapcsolatos szerződések kereskedelmi ügynök közvetítésével akkor köthetők meg, ha az ügynököt a sportszövetség – e tárgyú szabályzatában foglalt feltételek fennállása esetén – nyilvántartásba veszi, vagy ha az ügynök a nemzetközi sportszövetség nyilvántartásában szerepel. A közvetítésért az ügynököt jutalék illeti meg. (2) Az ügynöki jutalék, valamint a (3) bekezdésben a sportszövetségnek fizetendő hozzájárulások kivételével semmis minden olyan megállapodás, amely a hivatásos sportolón, illetve a használati jogot ideiglenesen vagy véglegesen átruházó sportszervezeten kívül másnak biztosít részesedést a játékjog használati jogának átruházásáért fizetett ellenértékből. (3) A játékjog használati jogának sportoló általi átruházása esetén az igazoló sportszervezet az igazolásért az általa a sportolónak fizetett ellenérték; valamint a használati jog sportszervezetek közötti ideiglenes vagy végleges átruházása esetén a sportszervezetek közti megállapodásban megjelölt sportszervezet az átigazolásért fizetett ellenérték,

13 a) egy százalékának megfelelő összeget köteles a sportszövetségnek befizetni, valamint b) négy százaléknak megfelelő összeget köteles az utánpótlás-nevelést támogató sportszövetségi alapba befizetni (átigazolási díj).

4. Cím: A sportfegyelmi felelősség

12. §

(1) A sportszövetség sportfegyelmi eljárást folytathat le a sportolóval, illetve a sportszakemberrel (70. § f) pont) szemben, ha a sportszövetség verseny-, igazolási, átigazolási, illetve egyéb szabályzataiban foglalt kötelezettségeit vétkesen megszegi. (2) A sportolóra, illetve a sportszakemberre sportfegyelmi büntetésként a) szóbeli figyelmeztetés, b) írásbeli megrovás, c) kedvezmények megvonása (csökkentése), d) pénzbüntetés szabható ki. (3) A sportolóra a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a) a sportszövetség versenyein való részvételtől legfeljebb öt évre való eltiltás, b) az átigazolási szabályok megsértése esetén az ideiglenes vagy végleges átigazolásból legfeljebb két évre való kizárás büntetés is kiszabható.

14 (4) A sportszakemberre a (2) bekezdésben foglaltakon kívül a sportszövetség versenyrendszerében történő sportszakmai tevékenységtől (ideértve a sportági sportesemények látogatását is) legfeljebb öt évre való eltiltás büntetés is kiszabható. (5) A pénzbüntetés mértéke a (2) bekezdés d) pontja esetében a sportoló sporttevékenységből, illetve a sportszakember szakmai tevékenységből származó éves átlagjövedelmének hat havi összegét nem haladhatja meg. Amatőr sportolóra vagy ingyenes megbízási szerződés alapján tevékenykedő sportszakemberre pénzbüntetés nem szabható ki. A pénzbüntetés a (2) bekezdés c) pontjában, illetve a (3)-(4) bekezdésben meghatározott fegyelmi büntetésekkel együtt is kiszabható, egyébként a fegyelmi büntetések együttesen nem alkalmazhatók.

13. §

(1) Sportfegyelmi eljárást lehet lefolytatni a sportszervezettel szemben, ha a sportszövetség alapszabályában, illetve szabályzataiban meghatározott előírásokat vétkesen megszegi. (2) A sportszövetség a sportfegyelmi eljárást tagjaival, illetve az általa kiírt vagy szervezett versenyen (versenyrendszerben) részt vevő sportszervezettel szemben folytathatja le. (3) Sportszervezetre sportfegyelmi büntetésként a) írásbeli figyelmeztetés, b) a szakszövetség által adható juttatások csökkentése (megvonása), c) a rendezői létszám felemelésére kötelezés, d) sportszövetségi ellenőr fogadására és eljárási költségeinek viselésére kötelezés,

15 e) sportrendezvény nézők nélkül, zárt sportlétesítményben való megtartásának előírása vagy szektor lezárásának elrendelése, mindkettő legfeljebb hat hónapi időtartamra, f) pályaválasztási jog legfeljebb hat hónapra való megvonása, g) mérkőzés eredményének megsemmisítése, bajnoki pontok levonása, h) büntetőpontok megállapítása, i) nemzetközi sportrendezvényen való részvételtől eltiltás, legfeljebb két évi időtartamra, j) sportoló igazolásához (átigazolásához) való jog megvonása, legfeljebb két évi időtartamra, k) a versenyrendszer alacsonyabb osztályába sorolás, l) a versenyrendszerből vagy meghatározott számú, de legfeljebb öt versenyből kizárás, m) a sportszövetségi eljárás költségeinek viselésére kötelezés, n) a sportszövetségből kizárás, o) legfeljebb ötvenmillió forint pénzbüntetés szabható ki. (4) A pénzbüntetés a (3) bekezdés b)-m) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetésekkel együtt is alkalmazható. A c), d) és m) pontban meghatározott büntetések egymással és bármely más büntetéssel együtt is alkalmazhatók. A g) és h) pontban megállapított büntetések egymással és az i), illetve j) pontban meghatározott büntetésekkel együtt is alkalmazhatók.

14. §

16 (1) A sportfegyelmi eljárást első fokon sportfegyelmi bizottság, másodfokon a sportszövetség sportfegyelmi szabályzatában meghatározott fellebbviteli szerv (elnökség vagy fellebbviteli bizottság) folytatja le. A másodfokon hozott határozat kézbesítésével végrehajthatóvá válik. A sporttevékenységtől, a sportszakmai tevékenységtől, valamint a sportesemények látogatásától való eltiltás büntetést az elsőfokú fegyelmi bizottság a másodfokú határozat meghozataláig azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja. (2) Ha a sportfegyelmi eljárás lefolytatására a sportszövetség fegyelmi szabályzata szerint a sportszövetség területi szervezeti egysége vagy valamelyik tagozata jogosult, annak másodfokon hozott döntése ellen a másodfokú döntés kézbesítésétől számított 8 napon belül az érintett, valamint a sportszövetség hivatali szervezetének vezetője (24. § (4) bekezdés) felülvizsgálati kérelmet nyújthat be a sportszövetség elnökségéhez, amely azt tizenöt napon belül elbírálni köteles. (3) A sportszövetség által a sportolóval szemben a 12. § (2) bekezdés d) pontja, illetve (3) bekezdés a) és b) pontja alapján, a sportszakemberre a 12. § (2) bekezdés d) pontja, illetve (4) bekezdése alapján, a sportszervezetre pedig a 13. § (3) bekezdés b), e), f), i), j), k), l), n) és o) pontja alapján kiszabott másodfokú fegyelmi büntetéssel szemben a határozat kézbesítésétől számított – a (2) bekezdés esetében pedig a felülvizsgálati kérelmet elutasító határozat kézbesítésétől számított – tizenöt napos jogvesztő határidővel az érintett keresettel bírósághoz (Sport Állandó Választottbírósághoz) fordulhat. (4) A sportfegyelmi felelősségre, a sportfegyelmi eljárásra és a sportfegyelmi büntetésekre vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. A sportszövetségnek - e törvény és a külön jogszabály alapján - sportfegyelmi szabályzatában kell meghatároznia az eljárás további szabályait. A doppingvétségek

17 büntetésére és az ezzel kapcsolatos eljárásra jogszabály a fegyelmi szabályozástól eltérő szabályokat állapíthat meg.

II. fejezet

Sportszervezetek jogállása

1. Cím: A sportszervezetek típusai

15. §

(1) Sportszervezetek a sportegyesületek (16. §) és a sportvállalkozások (18. §). (2) A sportszervezetekre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a) a válogatott sportolók, illetve válogatott csapatok (keretek) működése kapcsán a válogatottakat működtető sportszövetségekre, b) a fogyatékosok sportja, illetve a szabadidősport területén működő azon sportszövetségekre, amelyek keretében sportolók közvetlenül – a sportszövetség alapszabályában

biztosított

lehetőség

alapján

–

sportegyesületen

kívül

sporttevékenységet fejtenek ki, c) a versenyrendszerben való részvétel szempontjából a sportiskolákra, illetve a diák (iskolai) sportkörökre.

18 (3) Amennyiben a sportiskola, illetve a diák (iskolai) sportkör nem jogi személy, a sportszervezet kötelezettségeiért a sportiskolát, illetve diák (iskolai) sportkört fenntartó jogi személy (iskola stb.) helytállni tartozik. A sportiskolák, valamint a diák (iskolai) sportkörök működését a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter (a továbbiakban: miniszter) és az oktatási miniszter együttes rendeletben szabályozza.

2. Cím: Sportegyesületek

16. §

(1) Sportegyesület – az e törvényben megállapított eltérésekkel – az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (továbbiakban: Et.), illetve a Ptk. szabályai szerint működő olyan társadalmi szervezet (egyesület), amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint az ehhez szükséges feltételek megteremtése. (2) A sportegyesület a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége, a tehetséggondozás, az utánpótlás-nevelés műhelye. Sportegyesület közvetlenül is részesíthető állami (önkormányzati) támogatásban. (3) Az egyesületekről vezetett bírósági nyilvántartásban a sportegyesület sportegyesületi jellegét kifejezetten fel kell tüntetni.

17. §

19

(1) Sportegyesület a) tagja csak természetes személy lehet. Szavazati joggal nem rendelkező pártoló tagként jogi személy is részt vehet a sportegyesület tevékenységében. Ha az alapszabály lehetővé teszi, a sportegyesületnek tanácskozási joggal rendelkező tiszteletbeli tagjai is lehetnek; b) közgyűlését évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számviteli törvény rendelkezései szerint készített beszámolót; c) sporttal össze nem függő tevékenységet csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenység (ideértve a sportegyesület

vagyoni

sportlétesítmények

értékű

használata,

jogainak illetve

hasznosítását működtetése

is), a

valamint

a

sportegyesület

alaptevékenységének minősül. (2) A sportegyesület a szakosztályát, illetve más szervezeti egységét a Ptk. 30. § (1) bekezdése, illetve az Et. 2. § (4) bekezdése szerint alapszabályában foglalt felhatalmazás alapján közgyűlési határozattal jogi személlyé nyilváníthatja. (3)

A

jogi

személlyé

nyilvánított

szakosztály

jogi

személységét

sportegyesületének bírósági nyilvántartásba történő bejegyzésével szerzi meg. A sportegyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a szakosztály jogi személysége is megszűnik. A jogi személy szakosztály kötelezettségeiért az egyesület kezesi felelősséggel tartozik. (4) Amennyiben az egyesület hivatásos bajnokságban indul, a sportegyesület köteles az érintett szakosztályt jogi személlyé nyilvánítani, és annak vagyonát az

20 egyesület

vagyonától

elkülöníteni,

valamint

a

szakosztály

gazdálkodásának

ellenőrzésére könyvvizsgálót alkalmazni. (5) A sportegyesületre – a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével – megfelelően alkalmazni kell a csődeljárásról, a felszámolásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szabályait. (6) A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyont az Et. 21. § (2) bekezdése alapján közérdekű sportcélra kell fordítani.

3. Cím: Sportvállalkozás

18. §

(1) Sportvállalkozásnak minősül az a gazdasági társaság, amelynek a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.) alapján a cégjegyzékbe bejegyzett alapvető tevékenysége sporttevékenység kifejtése egy vagy több sportágban. (2)

Sportvállalkozás

korlátolt

felelősségű

társasági

(kft.),

illetve

részvénytársasági (rt.) formában alapítható a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) szabályai szerint. (3)

A

fogyatékosok

sportja,

illetve

a

szabadidősport

sporttevékenység közhasznú társaság (kht.) keretében is szervezhető.

területén

21

III. fejezet

Országos sportági szakszövetségek, illetve más sportszövetségek

1. Cím: A sportszövetségek típusai

19. §

(1) A sportszövetségek meghatározott sporttevékenységek körében a sportversenyek szervezésére, a tagok érdekvédelmére és a részükre történő szolgáltatásokra,

valamint

a

nemzetközi

kapcsolatok

lebonyolítására

a

sportszervezetek által létrehozott, jogi személységgel és önkormányzattal rendelkező szervezetek. (2) A sportszövetségek típusai: a) országos sportági szakszövetségek, b) szabadidősport szövetségek, c) fogyatékosok sportszövetségei, d) sportági szövetségek. (3) A sportszövetség sportszövetségi jellegét a bírósági nyilvántartásban fel kell tüntetni.

22

2. Cím: Az országos sportági szakszövetségek

20. §

(1) Az országos sportági szakszövetség (továbbiakban: szakszövetség) olyan sportszövetség, amely sportágában kizárólagos jelleggel, az e törvényben és más jogszabályokban meghatározott feladatokat lát el, s törvényben megállapított különleges jogosítványokat gyakorol. A szakszövetség jogi személy. (2) A szakszövetségnek kizárólag olyan jogi személy sportszervezetek lehetnek tagjai, amelyek az adott sportág versenyrendszerében részt vesznek. A sportágban tevékenykedő sportszervezetek felvétele a szakszövetségbe nem tagadható meg, ha a sportszervezet magára nézve kötelezőnek elfogadja a szakszövetség alapszabályát. (3) A szakszövetségre – amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik – az Et. társadalmi szervezetekre, illetve a Ptk. egyesületekre vonatkozó szabályait megfelelően

alkalmazni

kell.

Egy

sportágban

csak

egy

szakszövetség

tevékenykedhet. (4) Szakszövetség csak olyan sportágban hozható létre, amely a) a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: NOB) által elismert sportág, vagy b) nem olimpiai sportág, de a sportág nemzetközi szövetsége tagja a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségének (AGFIS).

23 (5) A szakszövetségnek a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak olyan sportszövetség minősülhet, amelynek a) legalább tíz, az adott sportágban tevékenykedő sportszervezet a tagja, b) legalább három éve folyamatosan országos versenyrendszert (bajnokságot) működtet, c)

versenyrendszerében

rendszeresen

legalább

száz

fő,

sportági

versenyengedéllyel rendelkező sportoló vesz részt. (6) A Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) tagjaként tevékenykedő Magyar Sakkszövetség szakszövetségnek minősül.

21. §

(1) A szakszövetségeket a Fővárosi Bíróság kizárólagos hatáskörrel és illetékességgel külön jogi személy típusként (Ptk. 66. §) veszi nyilvántartásba. (2) A bejegyzési kérelemhez a nyilvántartásba vételi kérelmet benyújtó sportszövetségnek mellékelnie kell a minisztérium állásfoglalását, amely szerint a kérelmező sportszövetség megfelel a 20. §-ban meghatározott követelményeknek. (3) A GYISM állásfoglalását az érintett sportszövetségnek kell kérnie. Az eljárást a minisztériumnak az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) szabályai szerint kell lefolytatnia azzal, hogy a határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, de a határozat bíróság előtt megtámadható. (4) A szakszövetség jogosult elnevezésében a „magyar” megjelölés, továbbá a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának használatára. A szakszövetség a

24 közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CXIV. törvény szabályai (a továbbiakban: Kszt.) alapján közhasznú, illetve kiemelten közhasznú szervezetnek minősíthető.

22. §

(1) A szakszövetség alapvető feladata: a) szabályzatok kiadásával biztosítani a sportág rendeltetésszerű működését; b) a sportág nemzetközi szabályaival összhangban kialakítani a sportág versenyrendszerét, és e versenyrendszer alapján szervezni a sportág versenyeit (pl. megrendezni az országos bajnokságot, a magyar kupát stb.), meghatározni a sportág versenynaptárát; c) részt venni a sportág nemzetközi szövetségének munkájában, szervezni a sportág részvételét a nemzetközi sportkapcsolatokban. A szakszövetség működteti a válogatott kereteket, elősegíti a sportágához tartozó sportolók részvételét a nemzetközi sporteseményeken; d) meghatározni a sportág stratégiai fejlesztési, valamint utánpótlás-nevelési koncepcióit, és gondoskodni ezek megvalósításáról; e) képviselni a sportág érdekeit a Nemzeti Sportszövetségben (a Magyar Olimpiai Bizottságban), illetve a nemzetközi sportéletben; f)

az

alapszabályban

meghatározott

módon

szolgáltatásokat

nyújtani

tagjainak, közreműködni a tagok közötti viták rendezésében, elősegíteni a sportágban működő sportszakemberek (70. § f) pont) képzését és továbbképzését.

25 (2) A szakszövetség ellátja az alapszabályában, a sportági nemzetközi szövetség szabályzataiban, illetve a jogszabályokban meghatározott feladatokat. Ennek keretében különösen a) gondoskodik a sportágban a sportolók nyilvántartásáról, igazolásáról, átigazolásáról, valamint nyilvántartási rendszere alapján adatokat szolgáltat az állami sportinformációs rendszernek; b) kiadja (vagy megtagadja) a sportági nemzetközi szövetség, illetve a külföldi szövetség által megkívánt hozzájárulást magyar sportolók külföldi, valamint a külföldi sportolók Magyarországon való versenyzéséhez; c)

a

versenyszabályokat,

illetve

a

sportág

szabályzatait

megszegő

sportolókkal, sportszakemberekkel és sportszervezetekkel szemben az e törvényben meghatározott módon sportfegyelmi jogkört gyakorol; d) érvényesíti a doppingtilalmat; e)

meghatározza

a

sportlétesítmények

használatával,

illetve

a

sporteseményekkel kapcsolatos sportági követelményeket. (3) A sportág céljainak elérése érdekében a szakszövetség: a) szponzorálási és más kereskedelmi szerződéseket köthet, ide értve – e törvény 35-36. §-ában meghatározott módon – a sportági sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosítását is, b) megköti a sportág támogatását biztosító szerződéseket.

23. §

26 (1)

A

sportág

rendeltetésszerű

működése

érdekében

–

a

külön

jogszabályokban előírt más szabályzatok mellett - a szakszövetség az alábbi sporttevékenységgel összefüggő szabályzatokat köteles megalkotni: a) játék- és versenyszabályzat (továbbiakban: versenyszabályzat), b) igazolási (nyilvántartási) és átigazolási szabályzat, c) sportfegyelmi szabályzat. (2)

Amennyiben

a

szakszövetség

hivatásos,

vagy

vegyes

(nyílt)

versenyrendszert (bajnokságot) működtet, úgy a versenyszabályzatban külön rendelkeznie

kell

a

hivatásos,

vagy

a

vegyes

bajnokságban

részt

vevő

sportszervezetekkel, illetve sportolókkal szemben támasztott követelményekről. (3) A versenyszabályzatban kell rendelkezni a sportág jellegének megfelelően a sportolók élet-, baleset- és vagyonbiztosításának rendszeréről. (4) A szakszövetség – a 35-36. §-ban foglaltakra figyelemmel - szabályzatban rendelkezhet a sportági sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosításáról. (5) A szakszövetség szabályzataiban köteles a környezetvédelemmel és közbiztonsággal

kapcsolatos

követelményeket,

amennyiben

pedig

a

sporttevékenységben állatok is részt vesznek, az állatvédelmi előírásokat is érvényesíteni.

24. §

(1) A szakszövetség szerveire az Et. előírásait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

27 a) a szakszövetség legfelsőbb szerve a tagok képviselőiből álló közgyűlés. A szakszövetség alapszabályának rendelkezése alapján a közgyűlés hatáskörét küldöttgyűlés is gyakorolhatja. A küldöttek számát és a küldöttválasztás módját az alapszabályban kell megállapítani; b) amennyiben ezt az alapszabály lehetővé teszi, indokolt esetben – az arányosság elvének betartásával – egy tagszervezet több képviselőt, illetve küldöttet is küldhet a közgyűlésre, illetve a küldöttgyűlésre,; c)

a

közgyűlést

(küldöttgyűlést)

a

szakszövetség

ügyintéző-képviselő

szervének (elnökségnek) évente legalább egyszer össze kell hívnia, amelyen meg kell tárgyalni az elnökség szakmai, illetve a számviteli törvény szerinti pénzügyi beszámolóját, amennyiben a szakszövetség közhasznú szervezet a közhasznúsági jelentését, valamint a tárgyévre vonatkozó szakmai és pénzügyi tervét; d) a szakszövetség közgyűlésének (küldöttgyűlésének) legalább három tagból álló ellenőrző testületet kell választania a szakszövetség gazdálkodásának ellenőrzésére. Ha a szakszövetség hivatásos vagy vegyes (nyílt) versenyrendszert (bajnokságot) működtet, az ellenőrző bizottság mellett könyvvizsgálót is kell alkalmaznia. A közgyűlés (küldöttgyűlés) a pénzügyi beszámolóról az ellenőrző testület, illetve a könyvvizsgáló írásos jelentése hiányában döntést nem hozhat. (2) A szakszövetség közgyűlése (küldöttgyűlése) kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály megállapítása, illetve módosítása, b) a sportág stratégiai fejlesztési koncepcióinak elfogadása, c) az előző évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló, a közhasznúsági jelentés, valamint a tárgyévi pénzügyi és szakmai terv elfogadása,

28 d) a szakszövetség elnökének, az elnökség többi tagjának, az ellenőrző testület elnökének és tagjainak megválasztása, illetve visszahívása, e) a szakszövetség más szakszövetségekkel való egyesülésének, illetve szétválásának elhatározása, f) a szakszövetség szervezeti egységei jogi személlyé nyilvánítása, g) a vállalat, illetve gazdasági társaság alapításáról, és a gazdasági társaságban való részvételről szóló döntés, h) a szakszövetség önkéntes feloszlásának kimondása, rendelkezés a fennmaradó vagyonról az Et. 21. § (1) bekezdése alapján, i) a szakszövetség 29. § szerinti sportági szövetséggé való átalakulása saját kezdeményezésre, vagy a minisztérium felhívására abban az esetben, ha a 22. § szerinti követelményeket már nem tudja teljesíteni, j) mindaz, amit e törvény, más jogszabály, illetve az alapszabály a közgyűlés (küldöttgyűlés) kizárólagos hatáskörébe utal. (3)

A

közgyűlés

(küldöttgyűlés)

akkor

határozatképes,

ha

a

tagok

képviselőinek (küldötteknek) több mint a fele jelen van. A közgyűlés (küldöttgyűlés) – ha az alapszabály másként nem rendelkezik – a jelenlévő képviselők (küldöttek) több mint felének szavazatával (egyszerű szótöbbséggel) és nyílt szavazással hoz határozatokat. (4) Az elnökség – az elnököt is ide értve – legalább öt tagból áll. Az elnökség saját tagjaiból, illetve külső személyekből főtitkárt (ügyvezető elnököt, alelnököt, ügyvezető igazgatót, stb.) bízhat meg a szakszövetség hivatali munkájának és gazdálkodásának irányításával.

29 (5) Az elnökség és az ellenőrző testület elnöke, illetve tagjai megbízatásának időtartama legfeljebb öt év. A tisztségviselők újraválaszthatók, de a közgyűlés (küldöttgyűlés) által megbízatásuk lejárta előtt is visszahívhatók.

25. §

(1) A szakszövetség közgyűlése (küldöttgyűlése) a Ptk. 30. § (1) bekezdése és az Et. 2. § (4) bekezdése szerint alapszabályának felhatalmazása alapján a szakszövetség egyes szervezeti egységeit – pl: tagozatait, testületeit, területi szervezeteit, szakágait – jogi személységgel ruházhatja fel. A jogi személy szervezeti egység vezetésének és működésének rendjét a szakszövetség állapítja meg. A jogi személy szervezeti egység kötelezettségeiért a szakszövetség kezesi felelősséggel tartozik. (2) Ha a szakszövetség hivatásos bajnokságot rendez, köteles hivatásos tagozatot létrehozni, és azt jogi személlyé nyilvánítani. A hivatásos tagozatban a szakszövetség minden olyan tagja részt vehet, amely indul a hivatásos bajnokságban. (3) Amennyiben a szakszövetség területi (regionális, megyei, városi stb.) szervezeti egységeket hoz létre, és ezeket jogi személynek nyilvánítja, a szakszövetség közgyűlése a) engedélyezheti a területre utaló (pl. „megyei szövetség”) elnevezés használatát a szervezeti egység részére,

30 b) a területi szervezet részére olyan vezetési-szervezeti rendet állapít meg, amely szerint a szakszövetség adott területen székhellyel rendelkező tagjai gyűlésükön maguk választhatják meg a szervezeti egység vezetőit, c) a területi szervezet illetékességi területén székhellyel rendelkező tagjai tagdíját a területi szervezet rendelkezésére bocsáthatja, és biztosítja a szervezeti egység önálló gazdálkodásának lehetőségét, d) lehetővé teheti, hogy a területi szervezetek saját nevükben szponzorálási szerződéseket, illetve a helyi (települési, területi) önkormányzatokkal támogatási szerződéseket

kössenek,

és

az

ebből

származó

bevételekkel

maguk

rendelkezzenek, e) lehetővé teheti, hogy más szakszövetségek (sportszövetségek) területi szervezeti egységeivel az Et. 13. §-a alapján külön területi jellegű szövetségeket hozzanak létre. (4)

A

szakszövetség

jogi

személlyé

nyilvánított

szervezeti

egysége

szakszövetségének bírósági nyilvántartásába való bejegyzésével szerzi meg jogi személységét.

26. §

(1) A szakszövetség elsősorban a tagdíjakból, szponzori bevételekből, a szakszövetség kereskedelmi jogai értékesítéséből származó bevételekből, valamint központi költségvetési, önkormányzati, köztestületi, közalapítványi és egyéb támogatásokból gazdálkodik.

31 (2) A szakszövetség a Ptk. 70. §-a szerint vállalatot nem alapíthat, s csak olyan gazdasági vagy közhasznú társaságban vehet részt, amelyben felelőssége korlátozott, és e korlátozott felelősségének mértéke nem haladja meg a társaságba általa bevitt vagyon mértékét. (3) A válogatott keretekkel kapcsolatos költségek, illetve kártérítési felelősség a szakszövetséget terhelik, mint ahogy megilletik a válogatott keretek működéséből származó bevételek is.

27. §

(1) A szakszövetség működése felett a törvényességi felügyeletet az Et. 14. §a szerint az ügyészség gyakorolja. (2) Az ügyész keresete alapján a bíróság az Et. 16. § (2) bekezdés c) pontja alapján akkor is felfüggesztheti a szakszövetség ügyintéző-képviselő szervének tevékenységét, és a tevékenység irányítására felügyelő biztost rendelhet ki, ha a szakszövetség számviteli jogszabályok szerinti eredménye egymást követő két évben negatív, és kötelezettségei legalább ötven százalékkal meghaladják saját vagyonának mértékét. Ha a rendeltetésszerű gazdálkodás nem állítható helyre, a felügyelő

biztos

javaslatot

tesz

az

ügyésznek

a

szakszövetség

bírósági

feloszlatásának kezdeményezésére. (3) A felügyelő biztos tevékenységének időtartama a hat hónapot nem haladhatja meg. (4)

Súlyos

vagy

ismétlődő

jogszabálysértés

esetén,

amennyiben

a

szakszövetség törvényes működése más módon nem biztosítható, illetve a (2)

32 bekezdésben foglaltak szerint az ügyész keresetére a bíróság az Et. 16. § (2) bekezdésének d) pontja alapján feloszlatja a szakszövetséget. Feloszlatás esetén a hitelezők

kielégítése

után

fennmaradó

vagyont

a

Nemzeti

Sportszövetség

rendelkezésére kell bocsátani. Ez a rendelkezés irányadó akkor is, ha a szakszövetség az Et. 16. § (2) bekezdés e) pontja alapján szűnik meg jogutód nélkül.

3. Cím: Szabadidősport Szövetségek és a Fogyatékosok Sportszövetségei

28. §

(1) A szabadidősport szövetségek nem, vagy nem feltétlenül sportágak szerint szerveződő, a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló sporttevékenységre létrehozott országos

sportszövetségek,

amelyeknek

tagjai

a

sportegyesületek

mellett

természetes személyek is lehetnek, amennyiben ezt a sportszövetség alapszabálya lehetővé teszi. (2)

A

diáksport,

illetve

a

főiskolai-egyetemi

sport

sportszövetségei

szabadidősport szövetségnek minősülnek. (3) A fogyatékosok sportszövetségei alapvetően a fogyatékossági ágak szerint szerveződő,

a

fogyatékosok

verseny-

és

szabadidősportját

szolgáló

sporttevékenységre létrehozott országos sportszövetségek, amelyeknek tagjai – szabadidős sporttevékenység esetén - természetes személy sportolók is lehetnek, amennyiben ezt a sportszövetség alapszabálya lehetővé teszi. (4) Az országos szabadidősport szövetségek, illetve a fogyatékosok országos sportszövetségei elláthatják mindazon feladatokat és gyakorolhatják mindazon

33 jogköröket,

amelyeket

az

országos

sportági

szakszövetségek

ellátnak

és

gyakorolnak, amennyiben azok nem ellentétesek a szabadidősport jellegével, illetve a fogyatékosok sportjának rendeltetésével.

4. Cím: Sportági szövetségek

29. §

(1) Sportági szövetség, az Et. alapján működő társadalmi szervezet, amelynek tagjai kizárólag jogi személy sportszervezetek. Sportági szövetség elsősorban olyan sportágak működését szervezi, amelyben a 20. § (4), illetve (5) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában szakszövetség nem hozható létre. (2) Sportági szövetség olyan sportágban, illetve e sportág szakágában nem alapítható, illetve nem működhet, amelyben szakszövetség versenyrendszert működtet. Egy sportágban több sportági szövetség is alapítható, és sportági szövetség nem csak országos jelleggel működhet. Sportági szövetség állami támogatásban részesíthető, és az országos sportági szövetség felvehető a Nemzeti Sportszövetségbe. (3) A sportági szövetség szabályzatokat alkothat, versenyrendszert állapíthat meg, versenyengedélyeket adhat ki, sportfegyelmi jogkört gyakorolhat, országos szövetség pedig részt vehet sportága nemzetközi szervezeteiben. Hivatásos vagy vegyes (nyílt) bajnokságot a sportági szövetség nem szervezhet.

34

IV. Fejezet

A sport versenyrendszere és kereskedelmi szerződései

1. Cím: A versenyrendszer típusai és követelményei

30. §

(1) A szakszövetség a) amatőr, b) hivatásos, c) vegyes (nyílt) versenyrendszert működtethet (bajnokságot írhat ki). (2) Amatőr versenyrendszerben (bajnokságban) az amatőr sportolók és sportegyesületek mellett hivatásos sportolók, illetve sportvállalkozások csak a szakszövetség versenyszabályzatában megállapított feltételek mellett vehetnek részt. E feltételek keretében a szakszövetség korlátozhatja a sportvállalkozás által foglalkoztatható hivatásos sportolók számát. (3) A szakszövetség hivatásos versenyrendszert (bajnokságot) csak az amatőr bajnokság mellett írhat ki. Hivatásos versenyrendszer (bajnokság) helyett vegyes (nyílt) bajnokság is kiírható. (4) Hivatásos versenyrendszerben (bajnokságban) a hivatásos sportolók és sportvállalkozások mellett sportegyesület csak akkor vehet részt, ha a szakszövetség versenyszabályzata ezt lehetővé teszi, és ha a sportegyesület a hivatásos

35 versenyrendszerben (bajnokságban) részt vevő szakosztályát jogi személlyé nyilvánította.

A

hivatásos

versenyrendszerben

(bajnokságban)

induló

sportegyesületnek, illetve jogi személy szakosztályának mindazon pénzügyi, adminisztratív, technikai és szakmai feltételeket teljesíteni kell, amelyeket a szakszövetség

versenyszabályzata

a

hivatásos

versenyrendszer

(bajnokság)

résztvevőire nézve megállapít. (5)

Hivatásos

versenyrendszerben

(bajnokságban)

részt

vevő

sportvállalkozások amatőr sportolókat, sportegyesületek pedig hivatásos sportolókat egyaránt foglalkoztathatnak. A szakszövetség szabályzatában a hivatásos és amatőr sportolók számára, illetve arányára kötelező szabályokat állapíthat meg. (6) Vegyes (nyílt) versenyrendszerben (bajnokságban) amatőr és hivatásos sportolók, sportegyesületek és sportvállalkozások egyaránt korlátozás nélkül részt vehetnek.

31. §

(1) Versenyrendszerben csak az a sportszervezet vehet részt, amelynek nincs kilencven napnál régebben lejárt köztartozása. (2) Azt, hogy a sportszervezetnek nincs kilencven napnál régebben lejárt köztartozása, a sportszervezetnek a versenyrendszerbe (bajnokságba) való nevezéskor, illetve ha a versenyrendszer versenyeire versenyenként kell nevezni, az évenkénti első nevezésekor kell igazolnia. (3) A kilencven napnál régebben lejárt köztartozás nélkül történő működésnek a versenyrendszer (bajnokság) egész időtartama alatt fenn kell állnia. Ha ilyen

36 köztartozás fennállása a versenyrendszer (bajnokság) közben megállapításra kerül, a sportszervezetet a versenyrendszerből (bajnokságból) – fegyelmi eljáráson kívül – ki kell zárni. Az egyéni sportágakban a kizárt sportszervezettel jogviszonyban álló sportolóknak, a versenyrendszer (bajnokság) kizárás előtti versenyein elért eredményeit a kizárás nem érinti. (4) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) a sportszövetség írásbeli kérelmére, annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül

tájékoztatást

köteles

nyújtani

a

sportszövetség

versenyrendszerében

(bajnokságában) részt vevő sportszervezetek köztartozásairól. A köztartozás ténye és mértéke közérdekű adatnak minősül.

32. §

(1) Nem vehet részt a versenyrendszerben (nem nevezhet a bajnokságba) a 30. § (1) bekezdésében foglalt eseten túlmenően: a) az a sportvállalkozás, illetve az a sportegyesület, amellyel szemben a Cstv. szerint csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, b) az a sportegyesület, amely az Et. 20. §-a szerint elhatározta feloszlását, illetve amellyel szemben az ügyészség az Et. 16. § (2) bekezdés d) pontja szerint a sportegyesület feloszlatására irányuló kérelmet nyújtott be a bírósághoz. c) az a sportvállalkozás, amelynél végelszámolási eljárás indult. (2) A versenyrendszerben (bajnokságban) való indulás (nevezés) joga nem ruházható át, az erre irányuló szerződés semmis. E rendelkezés alól kivételt képez, ha

37 a) a sportegyesület a hivatásos versenyrendszerben (bajnokságban) való részvétel céljából gazdasági társaságot alapít (abban tagként részt vesz), és az indulási jogot erre a társaságra ruházza át, b) a sportvállalkozás az amatőr versenyrendszerbe (bajnokságba) kerül, köztartozása nincs és az indulási jogát a sportegyesület tagjára ruházza át. (3) Ha a sportszervezet általános jogutóddal szűnik meg, az indulási jog az általános jogutódra száll át. Ha a sportszervezet általános jogutód nélkül szűnik meg, az indulási jog megszűnik. (4) Ha a sportszervezet székhelyét, telephelyét és/vagy nevét megváltoztatja és a változás a sportszervezet indulási jogát érinti, a sportszövetség erre szabályzatában megjelölt szerve hivatalból vagy kérelemre megvizsgálhatja, hogy a változás az indulási jog, joggal való visszaélést (Ptk. 5. §) megvalósító átruházására irányul-e. A vizsgálat eredménye alapján a sportszövetség elnöksége az eset összes körülményei

mérlegelése

alapján

dönt

arról,

hogy

a

változást

végrehajtó

sportszervezet részt vehet-e a versenyrendszerben. Az elnökségnek az indulás jogát megtagadó

határozatával

szemben

az

érintett

sportszervezet

a

határozat

kézbesítésétől számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül keresettel bírósághoz (Sport Állandó Választottbírósághoz) fordulhat.

33. §

(1) A szakszövetség a versenyszabályzatában a hivatásos, illetve a vegyes (nyílt) versenyrendszerben (bajnokságban) részt vevő sportszervezetek számára azonos pénzügyi, adminisztratív, technikai és szakmai követelményeket kell megállapítania.

38 (2) A szakszövetség a hivatásos, illetve vegyes (nyílt) versenyrendszerre (bajnokságra) vonatkozó szabályzatában a) előírhatja a nevezés leadásával egyidejűleg meghatározott összegű óvadék (Ptk. 270. §) letételét. Az óvadékot a szakszövetségnek kamatozó külön számlán kell kezelnie, és azt a bajnokság befejezésekor a kamatokkal együtt a bajnokság befejezésétől számított nyolc napon belül vissza kell fizetnie a sportszervezetnek. Ha a sportszervezet a bajnokságot nem fejezi be, az óvadék a szakszövetséget illeti; b) a sportlétesítmény technikai színvonalával, illetve a sportesemény rendezésével kapcsolatban az amatőr bajnoksághoz képest többletkövetelményeket állapíthat meg; c) meghatározhatja a sportszervezet által kötelezően foglalkoztatandó hivatásos sportolók, továbbá a sportszervezet által az utánpótlás (tartalék) bajnokság(ok)ban indítandó csapatok, illetve versenyzők számát, d) előírhatja a sportszervezet előző évi pénzügyi beszámolójának, illetve tárgyévi pénzügyi tervének a szakszövetséghez történő benyújtását, e)

előírhatja,

hogy

a

sportszervezet

köteles

a

szakszövetség

könyvvizsgálójának betekintést biztosítani a sportszervezet könyveibe, illetve köteles felhatalmazást adnia az adóhatóság és a számláját vezető bank számára, hogy a sportszervezet köztartozásairól és pénzügyi forgalmáról – annak kérelmére - a szakszövetség könyvvizsgálóját tájékoztassa. (3) A szakszövetség hivatásos, illetve vegyes (nyílt) versenyrendszerére vonatkozó szabályzatában meghatározhatja a hivatásos sportoló részére a sportszervezet részéről fizethető munkabér és egyéb juttatások együttes felső határát, továbbá a részére fizethető igazolási, valamint átigazolási juttatások

39 legmagasabb mértékét, és a sportszervezet adott sportágban tevékenykedő összes hivatásos sportolója részére fizethető valamennyi juttatás felső határát. (4) A szakszövetség hivatásos tagozata jogosult a hivatásos sportolók érdekképviseletét ellátó szakszervezettel kollektív szerződést kötni.

2. Cím: Kereskedelmi szerződések

34. §

(1) Szponzorálási szerződésben a szponzor természetes, vagy jogi személy, illetve jogi személységgel nem rendelkező szervezet arra vállal kötelezettséget, hogy pénz vagy természetbeni szolgáltatás útján támogatja a szponzorált sportoló, sportszervezet, sportszövetség, vagy sportköztestület (37-43.§) sporttevékenységét, a szponzorált pedig lehetővé teszi, hogy sporttevékenységét a szponzor marketing tevékenysége során felhasználja. (2) A szponzorálás során a sporttevékenységet egészségre ártalmas életmóddal,

szolgáltatással

vagy

más

tevékenységgel

összefüggésben

tilos

megjeleníteni. (3)

Arculatátviteli

(piacépítési)

szerződés

alapján

a

felhasználó

marketingtevékenysége keretében ellenérték fejében a sportoló nevét, képmását, a sportszervezet, sportszövetség, illetve sportköztestület nevét, jelvényét, illetve a sporttevékenységgel összefüggő más eszmei javakat használ fel hirdetőtáblákon, dísz-, illetve ajándéktárgyakon, ruházaton, más tárgyakon, valamint elektronikus úton a fogyasztói döntések befolyásolása céljából.

40 (4) Arculatátviteli szerződést felhasználóként természetes és jogi személy, valamint jogi személységgel nem rendelkező szervezet köthet sportolóval, sportszervezettel, sportvállalkozással, vagy sportköztestülettel. (5) Sportoló nevét, illetve képmását arculatátviteli szerződés keretében – amennyiben a szerződést sportszervezet, sportszövetség, illetve sportköztestület köti a felhasználóval – csak a sportoló előzetes írásbeli hozzájárulása alapján lehet felhasználni, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Ez a szabály irányadó a sportoló nevét, illetve képmását érintő reklám-, vagy egyéb szerződésekre is. A sportoló, a sportszervezet, a sportszövetség, illetve a sportköztestület jó hírnevének, illetve személyiségi jogainak védelmére a Ptk. rendelkezései az irányadók. (6) A szponzorálási és az arculatátviteli szerződésre egyebekben a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános rendelkezései az irányadók.

35. §

(1) A sporttevékenység, illetve a sportversenyek televíziós, illetve rádiós, valamint

egyéb

elektronikus-digitális

technikák

(pl.

Internet)

útján

történő

közvetítésének engedélyezése (a továbbiakban: közvetítési jog) vagyoni értékű jogot képez. (2) A közvetítési jog gazdasági társaság törzs(alap)tőkéjébe nem pénzbeli hozzájárulásként nem vihető be és mellékszolgáltatásnak sem minősülhet. A közvetítési jog ügynöki, illetve bizományosi szerződésen keresztül is hasznosítható. (3) A közvetítési jog a sportolót, illetve a sportolóval fennálló tagi, vagy szerződéses viszony alapján a sportszervezetet illeti meg.

41 (4) A válogatott keretek mérkőzéseivel (versenyeivel) kapcsolatos közvetítési jog a sportszövetséget illetik meg. (5) A közvetítési joggal kapcsolatos szabályokat megfelelően alkalmazni kell a sporttevékenységgel kapcsolatos más vagyoni értékű jogokra is.

36. §

(1) A sportszövetség jogosult az általa kiírt és szervezett versenyrendszerre nézve szabályzatban úgy rendelkezni, hogy tagjai közvetítési jogát hasznosításra meghatározott időre magához vonja. Ebben az esetben a felhasználóval az értékesítésre irányuló szerződést a sportszövetség köti meg. (2) A közvetítési jogok elvonásáért a 35. § (3) bekezdésében megjelölt jogosultak részére a sportszövetségnek lehetőség szerint előre meghatározott és a közvetítési jog piaci értékével arányos ellenértéket kell fizetnie. Az ellenérték megállapítása, illetve az értékesítési szerződés megkötése előtt a sportszövetségnek ki kell kérnie az érintett sportszervezetek álláspontját. Ezt követően az ellenértéket a szabályzatban meghatározott módon úgy kell megállapítani, hogy az a sportág sajátosságainak megfelelően arányosan vegye figyelembe a) a közvetítések számát, továbbá nézettségét, b) a sportszervezet által elért versenyeredményt, c) a szakszövetség többi tagjával való együttműködés (szolidaritás) elvét, ide értve az amatőrök és az utánpótlás-nevelés támogatását is.

42 (3)

A

sportszövetség

a

sportszervezeteket

illető

közvetítési

jog

hasznosításából származó ellenértékből saját működése részére csak annyit vonhat el, amely a közvetítésekkel kapcsolatos szervezési költségeit fedezi. (4)

Ha

a

verseny

(sportrendezvény)

nem

képezi

sportszövetség

versenyrendszerének részét, a szervező a versenykiírásban úgy rendelkezhet, hogy a versennyel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosítását magának tartja fenn.

V. Fejezet

Sportköztestületek és sportközalapítványok

1. Cím: Magyar Olimpiai Bizottság

37. §

(1) A Magyar Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: MOB) a Ptk. 65. §-a szerinti köztestület, amely a Kszt. szerinti közhasznú társasági nyilvántartásba vétel nélkül, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősül. A MOB jogosult a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának használatára. (2) A MOB feletti törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja. (3) A MOB feladatai elsősorban: a) a NOB alapszabályában és egyéb szabályzataiban a nemzeti olimpiai bizottságok részére megállapított célkitűzések és feladatok végrehajtása;

43 b) a szakszövetségekkel együttműködve a sportolók olimpiai játékokra való felkészülésének, illetve részvételének szakmai elősegítése, az olimpiai mozgalom fejlesztése; c) az olimpiai mozgalom céljaira biztosított állami támogatás és a megszerzett saját bevételek felhasználásáról való döntés; d) az olimpiai mozgalom érdekében az olimpiai játékok jelképeinek védelme; e) az olimpiai mozgalom eszményének jegyében az ifjúság testi, erkölcsi és kulturális nevelésének segítése, a tisztességes játék (fair play) szellemében való versenyzés támogatása, fellépés a sportmozgalomra ható káros jelenségek ellen; f) együttműködés az állami szervekkel és a nemzeti sportszövetségekkel a sport stratégiai fejlesztési céljainak megvalósításában. g) a Nemzeti Sporttanácsban az olimpiai mozgalmat képviselve részt vesz a magyar

sport

állami

támogatása

elosztási

arányaira

vonatkozó

javaslat

kidolgozásában. (4) A MOB közreműködik az olimpiai központok szakmai tevékenységének kialakításában és fejlesztésében, valamint javaslattételi jogot gyakorolva a sportösztöndíj-rendszer működtetésében. (5) A MOB kizárólagosan jogosult a NOB előírásaival összhangban: a) a sportágak és a sportolók nevezésére az olimpiai játékokra; b) az olimpiai zászló, jelvény, jelmondat, valamint az „olimpia” és az „olimpiai” elnevezés kereskedelmi vagy egyéb célú használatára, illetve ezek mások általi használatának, hasznosításának engedélyezésére.

38. §

44

(1) A MOB legfelsőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A közgyűlésben az alapszabályban rögzített számú helyet kell biztosítani az olimpiai sportágak

országos

szakszövetségei

által

jelölt

személyeknek

azzal,

hogy

számuknak meg kell haladnia a MOB tagjai létszámának a felét. (2) A MOB elnökségének tagjait a közgyűlés választja. Az elnökség tagja csak büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet, s nem lehet olyan állami vezető, aki a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kát.) személyi hatálya alá tartozik. (3) A MOB közgyűlésén a miniszter, a Nemzeti Sporttanács elnöke, valamint a Nemzeti Sportszövetség elnöke tanácskozási joggal részt vehet. (4) A MOB rendelkezésére bocsátott állami támogatás felhasználásáról való döntés a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A támogatási szerződést a MOB részére rendelkezésre bocsátott támogatási kereten belül, átruházott hatáskörben a támogatásban részesülőkkel a MOB köti meg. A MOB köteles könyvvizsgálót alkalmazni gazdálkodásának ellenőrzésére. (5) A MOB részletes szervezeti és működési szabályait a NOB szabályainak, valamint e törvény, a Ptk., az Et. és a Kszt. rendelkezéseinek figyelembevételével a közgyűlés által elfogadott alapszabály határozza meg.

2. Cím: Az egyes nemzeti sportszövetségek

39. §

45 (1) A Nemzeti Sportszövetség ( a továbbiakban: NSSZ), az országos sportági szakszövetségek, illetve a sportági szövetségek önkéntes részvételével működő, a Kszt. szerinti közhasznú nyilvántartásba vétel nélkül, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő köztestület. (2) A szakszövetségek alanyi jogon, a sportági szövetségek pedig az NSSZ közgyűlésének az össztaglétszám kétharmados többségével hozott határozata alapján lehetnek tagjai az NSSZ-nek. (3) Az NSSZ a) az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint gondoskodik a rendelkezésére bocsátott állami támogatás tagjai közötti felosztásáról; b) képviseli tagjai közös érdekeit az állami szervek, önkormányzatok, a MOB, a két további nemzeti sportszövetség, a sportközalapítványok, illetve más társadalmi szervezetek irányában; c) koordinálja tagjai tevékenységét, illetve versenyrendszerét, összeállítja az országos összesített versenynaptárt, valamint sportszakmai, gazdasági, jogi és egyéb szolgáltatásokat nyújt tagjai részére; d) együttműködik a miniszterrel, a MOB-al és a további két nemzeti sportszövetséggel a magyar sport fejlesztésében; e)

véleményt

kormányzati

nyilvánít

intézkedések

a

sportpolitikai

megtételét,

kérdésekben,

véleményezi

a

kezdeményezi

sporttal

kapcsolatos

jogszabály-tervezeteket; f) részt vesz a nem kormányzati nemzetközi sportszervezetek, különösen az Európai

Nem

Kormányzati

Sportszervezetek

tevékenységében; g) működteti a Sport Állandó Választottbíróságot;

Szövetségének

(ENGSO)

46 h) együttműködik a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériummal az állami sportinformációs rendszer működtetésében; i) szervezi az AGFIS világjátékokon való magyar részvételt, illetve az arra való felkészülést. (4)

A

szakszövetségek

működésének

támogatása

az

NSSZ

közreműködésével történik. (5) Az NSSZ elnöksége tagjainak legalább a felét az olimpiai sportágakat képviselő tagok javaslata alapján kell az NSSZ közgyűlésének megválasztania.

40. §

(1) A Nemzeti Szabadidősport Szövetség (a továbbiakban: NSZSZ) az országos szabadidősport szövetségek önkéntes részvételével működő, a Kszt. szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vétel nélkül, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő köztestület. (2) Az NSZSZ a) az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint gondoskodik a rendelkezésére bocsátott, a szabadidősportot szolgáló állami támogatás tagjai közötti felosztásról; b) képviseli a szabadidősport, illetve tagjai közös érdekeit az állami szervek, az

önkormányzatok,

a

MOB,

a

két

további

nemzeti

sportszövetség,

a

sportközalapítványok és más társadalmi szervezetek irányában; c) koordinálja tagjai tevékenységét, továbbá sportszakmai, gazdasági, jogi és más szolgáltatásokat nyújt részükre;

47 d) részt vesz a szabadidősporttal kapcsolatos nemzetközi együttműködésben; e) véleményt nyilvánít a szabadidő-, a gyermek- és az ifjúsági, valamint a diáksportot kormányzati

érintő

sportpolitikai

intézkedések

kérdésekben,

megtételét,

e

területeken

véleményezi

a

sporttal

kezdeményezi kapcsolatos

jogszabálytervezeteket. f) együttműködik a miniszterrel, a MOB-al, és a két további nemzeti sportszövetséggel a magyar sport fejlesztésében; g) tagszervezetei útján segíti az utánpótlás-nevelést. (3) Az országos szabadidősport szövetségek működésének, továbbá a szabadidősportnak az állami támogatása (ideértve a diák-, főiskolai és egyetemi sportot is) elsősorban az NSZSZ -en keresztül történik.

41. §

(1) A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége (a továbbiakban: FONESZ) a fogyatékosok sportja területén működő országos sportszövetségek önkéntes részvételével működő, a Kszt. szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vétel nélkül kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő köztestület. (2) A FONESZ: a) az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint gondoskodik a rendelkezésére bocsátott, a fogyatékosok sportját szolgáló állami támogatásoknak a tagjai közötti felosztásáról;

48 b) képviseli az állami szervek, az önkormányzatok, a két további nemzeti sportszövetség, a sport közalapítványok és más társadalmi szervezetek irányában a fogyatékosok sportjának érdekeit; c) koordinálja tagjai tevékenységét, továbbá sportszakmai, gazdasági, jogi és más szolgáltatásokat nyújt tagjai részére; d)

részt

vesz

a

fogyatékosok

nemzetközi

sportszervezeteinek

tevékenységében; e)

véleményt

nyilvánít

a

fogyatékosok

sportját

érintő

sportpolitikai

kérdésekben, e területen kezdeményezi kormányzati intézkedések megtételét, véleményezi a sporttal kapcsolatos jogszabály-tervezeteket; f) a Paralimpiai Bizottsággal együttműködve elősegíti a magyar sportolók részvételét a paralimpiai játékokon, az érintett sportszövetségekkel együttműködve elősegíti és koordinálja a magyar sportolóknak a speciális világjátékokon való részvételét. g) javaslattételi jogot gyakorol sportösztöndíj-rendszer működtetésében. (3) A fogyatékosok országos szövetségeinek, továbbá a fogyatékosok sportjának állami támogatása elsősorban a FONESZ-en keresztül történik.

42. §

(1) A nemzeti sportszövetségek legfőbb szerve a tagok képviselőiből álló közgyűlés. (2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály megállapítása és módosítása;

49 b) az elnök, valamint az elnökség többi tagjának, az ellenőrző testület elnökének és többi tagjának megválasztása, illetve visszahívása; c) az állami támogatás felhasználásáról szóló döntés; d) minden olyan kérdés, amelyet az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. (3) A nemzeti sportszövetségek közgyűlésein tanácskozási joggal részt vehet a minisztérium, a Nemzeti Sporttanács, a MOB, valamint a két további nemzeti sportszövetség képviselője. (4) A nemzeti sportszövetségek törvényességi felügyeletét az ügyészség látja el.

43. §

(1) A nemzeti sportszövetségek ügyintéző-képviselő szerve az elnökség, amelynek tagja nem lehet olyan állami vezető, aki a Kát. személyi hatálya alá tartozik. (2) A nemzeti sportszövetségek gazdálkodását az ellenőrző testület mellett a közgyűlés által választott könyvvizsgáló is ellenőrzi. Az ellenőrző testület, illetve a könyvvizsgáló írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a számviteli törvény szerinti beszámolóról, illetve a közhasznúsági jelentésről nem dönthet. (3) Az állam évente – egymástól elkülönítve – hozzájárul a három nemzeti sportszövetség működési kiadásaihoz. A nemzeti sportszövetségek emellett a tagdíjból és a tagok által nyújtott más hozzájárulásokból, szponzori és egyéb bevételekből gazdálkodnak.

50 (4) A három nemzeti sportszövetség a részére biztosított állami támogatási kereten belül a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett köti meg a támogatási szerződést a támogatásban részesülőkkel. (5) A nemzeti sportszövetségek részletes szervezeti és működési szabályait e törvény a Ptk., az Et. és a Kszt. rendelkezéseinek figyelembevételével a közgyűlés által elfogadott alapszabály határozza meg.

3. Cím: A Sport Állandó Választottbíróság

44. §

(1) A Sport Állandó Választottbíróság (továbbiakban: Választottbíróság) eljárásának alapvető célja a sportszakmai szempontból megfelelő, gyors döntések meghozatala

a

sportjogi

vitákban,

az

érintettek

speciális

érdekeinek

figyelembevételével. (2) A Választottbíróság az e törvényben megállapított eltérésekkel a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Vbt.) rendelkezései szerint jár el – a felek kölcsönös alávetési nyilatkozatai alapján, egyezség létrehozására törekedve – az alábbi sportjogi ügyekben: a) a sportszövetségek és tagjaik, illetve a tagok egymás közötti – a sportszövetségekhez kötődő tevékenységük körében keletkezett – sporttal kapcsolatos polgári jogi vitákban. b) a sportszövetségek és a sportolók, valamint a sportszakemberek közötti sporttal kapcsolatos polgári jogi vitákban.

51 c) a sportszervezetek és a sportolók, valamint a sportszakemberek közötti sporttal kapcsolatos polgári jogi vitákban. (3) A Választottbíróság az érdekelt sportoló, sportszakember, valamint sportszervezet kérelmére eljárhat a 3. § (5) bekezdés, a 14. § (3) bekezdés és a 32.§ (4) bekezdés szerinti ügyekben is, ha egyébként bírósági eljárásnak van helye. Ezekben az ügyekben a Vbt. rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha e törvény, illetve a Választottbíróság eljárási szabályzata másként nem rendelkezik. (4) A (2) bekezdésben meghatározott ügyekben a Választottbíróság a választottbírósági tanács (egyesbíró) megválasztásától számított 30 napon belül köteles tárgyalást tartani, és a tárgyalás befejezésétől számított 15 napon belül az ügyet döntéshozatallal befejezni. A (3) bekezdésben meghatározott ügyekben a választottbírót a Választottbíróság elnökének a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül ki kell jelölnie. A Választottbíróság a választottbíró kijelölésétől számított 15 napon belül köteles tárgyalást tartani, és a tárgyalás befejezésétől számított 15 napon belül a) a kérelemnek helyt adva a sportszövetség határozatát vagy hatályon kívül helyezni (új eljárásra való utasítással vagy anélkül), vagy megváltoztatni, illetve b) a kérelmet elutasítani. (5) A Választottbíróság az NSSZ keretén belül működik. Elnökét és tagjait az NSSZ négy évre választja meg a jogi szakvizsgával és legalább öt év gyakorlattal rendelkező, a sport területén tapasztalatokkal rendelkező jogászok közül. (6) A Választottbíróság eljárási szabályzatát maga állapítja meg. A szabályzat hatálybalépéséhez

az

NSSZ

elnökségének

–

az

Igazságügyi

véleménye alapján hozott – előzetes jóváhagyása szükséges.

Minisztérium

52

4. Cím: A sportközalapítványok

45. §

(1) Sportközalapítványok a Kormány által létrehozott Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány

és

a

Mező

sportközalapítványok).

A

Ferenc

Közalapítvány

sportközalapítványok

a

(a sport

továbbiakban állami

együtt:

támogatási

rendszerében az e törvényben és az alapító okirataikban foglalt feladatokat látják el.

(2) A Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány folyósítja a Gerevich Aladár sportösztöndíjat.

Működési kiadásai nem haladhatják meg évente a központi

költségvetésből folyósított támogatás öt százalékát. (3) A Mező Ferenc Közalapítvány gondoskodik a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki

érmes

sportolók,

azok

özvegyei,

valamint

a

kiemelkedő

sporteredmények elérésében közreműködő nyugdíjas sportszakemberek erkölcsi és anyagi megbecsüléséről. (4) A Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány kuratóriuma öt tagból áll, akik évre kapnak megbízást. A kuratórium egy-egy tagját a MOB, illetve a három nemzeti sportszövetség, a fennmaradó egy tagot pedig a miniszter javaslatára a Kormány nevezi ki. A Mező Ferenc Közalapítvány kuratóriuma kilenc tagból áll, a kuratórium tagjait a miniszter javaslatára a Kormány nevezi ki. A kuratórium tagja nem lehet olyan állami vezető, aki a Kát. személyi hatálya alá tartozik.

53 (5) A sportközalapítványok kuratóriumainak tevékenységét az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottsága által megválasztott 3-3 személyből álló felügyelő bizottság ellenőrzi akiknek megbízási ideje öt év. (6) A sportközalapítványok szervezeti és működési szabályzatát az alapító okirat alapján a kuratóriumok állapítják meg. A sportközalapítványok minden évben beszámolót kötelesek készíteni az előző évi tevékenységükről. A beszámolót a Kormány számára a miniszter véleményezi.

VI. Fejezet

Az állam és a helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatai

1. Cím: Az állami feladatok és ellátásuk szervezetrendszere

46. §

A sport társadalmilag hasznos céljainak megvalósítása érdekében az állam: a)

meghatározza

a

szervezett

formában

történő

sporttevékenység

gyakorlásának jogszabályi feltételeit; b) az alsó-, közép- és a felsőfokú oktatás során közreműködik a rendszeres testedzés feltételeinek megteremtésében a nevelési-oktatási intézményekben, a felsőoktatási intézményekben és a kollégiumokban; c) elősegíti az egészséges életmód és a szabadidősport feltételeinek megteremtését;

54 d) az e törvényben foglaltak szerint, különleges eszközökkel is támogatja a gyermek- és ifjúsági sportot, a nők és a családok sportját, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportját; e)

törvényességi

felügyeletet

gyakorol

a

sportköztestületek

és

sportközalapítványok, a sportszövetségek és a sportszervezetek működése felett; f) korlátozza a sport önveszélyeztető, káros megnyilvánulását és ellenőrzi a doppingtilalom betartását; g) ösztönzi a sportpiac kialakulását és rendeltetésszerű működését; h) a környezetvédelmi, egészségügyi és az esélyegyenlőséget biztosító egyéb követelmények figyelembevételével sportrendezvények lebonyolítására alkalmas létesítményeket hoz létre; i) gondoskodik a kincstári vagyon részét képező, valamint az állam vállalkozói vagyonába

tartozó

sportlétesítmények

fenntartásától

és

rendeltetésszerű

hasznosításától; j) támogatja a nem állami tulajdonban lévő sportlétesítmények építését, karbantartását, korszerűsítését, akadálymentesítését illetve fejlesztését; k)

gondoskodik

a

sportrendezvények

közbiztonságáról,

hozzájárul

a

sportrendezvények biztonságos lebonyolításához; l) részt vesz a sporttal kapcsolatos nemzetközi együttműködésben; m) támogatja az olimpiai mozgalmat, a Magyar Köztársaság sportolóinak, sportszervezeteinek részvételét az olimpiákon és más, kiemelkedő jelentőségű nemzetközi sportversenyeken, ideértve a speciális világjátékokat, valamint a fogyatékosok más kiemelkedő jelentőségű nemzetközi sportversenyeit is; n)

támogatja

a

sportszakember-képzést,

a

sportorvosi

fejlesztését, és a sporttal kapcsolatos tudományos tevékenységet;

tevékenység

55 o) fenntartja az országos sportegészségügyi hálózatot; p) működteti az állami sportinformációs rendszert.

47. §

(1) Az Országgyűlés megalkotja a sporttevékenység gyakorlásának feltételeit meghatározó törvényeket, illetve határozatokat és folyamatosan ellenőrzi azok végrehajtását. (2) A Kormány kialakítja a hosszú távú sportstratégiát (fejlesztési tervet) és ennek alapján javaslatot tesz az Országgyűlésnek a sporttal kapcsolatos törvények, határozatok megalkotására, illetve egyéb döntések meghozatalára. (3) A Kormány az Országgyűlés döntései alapján: a) a költségvetésről szóló törvénnyel összhangban meghatározza a sport állami támogatásának alapvető célkitűzéseit, rendszerét, módszereit, b) részt vesz a sporttal kapcsolatos nemzetközi együttműködésben, ideértve a sporttal kapcsolatos feladatokat ellátó nemzetközi szervezetek munkájában való részvételt.

Előkészíti,

illetve

megköti

a

sporttal

kapcsolatos

nemzetközi

szerződéseket, valamint a miniszter javaslata alapján a nemzetközi sportszervezetek által megkívánt garanciát vállal a kiemelt nemzetközi sportrendezvények (olimpia, speciális

világjátékok,

világbajnokság,

Európa

Bajnokság)

magyarországi

megrendezéséhez; c) koordinálja a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek sporttal kapcsolatos tevékenységét;

56 (d) megalkotja a törvények sport területén való végrehajtásához szükséges rendeleteket, különös tekintettel a sportinformációs rendszer kialakítására; az országos

sportegészségügyi hálózatra; a doppingtilalomra; a sportrendezvények

biztonságára és a nézőtéri erőszak visszaszorítására; az olimpiai járadék és a nemzet

sportolója

cím

szabályozására;

a

sportlétesítmények

építésére

és

fenntartására. .

48. §

(1) A sport irányításával, szabályozásával és ellenőrzésével kapcsolatos - e törvényben és külön jogszabályokban meghatározott - feladatok ellátásáról a miniszter gondoskodik. (2) A miniszter a) előkészíti a sporttal kapcsolatos kormányzati döntéseket; b) ellátja a sportcélú központi állami pénzeszközök elosztásával kapcsolatos, e

törvényben

elosztásának

meghatározott részletes

feladatokat,

előírásait,

ellenőrzi

meghatározza a

e

pénzeszközök

pénzeszközök

felhasználását,

gondoskodik a jogosulatlanul igénybevett állami támogatás visszafizettetéséről; c) az e törvényben meghatározott feladatok teljesítése érdekében önállóan, illetve más miniszterekkel együttesen rendeletet ad ki; e) gondoskodik a sporttal kapcsolatos kormányzati döntések végrehajtásáról; f) szakmai támogatást nyújt a helyi önkormányzatok sporttal összefüggő feladatainak ellátásához;

57 g) részt vesz az Országos Területfejlesztési Tanács és a regionális fejlesztési tanácsok munkájában, valamint kapcsolatot tart a megyei területfejlesztési tanácsokkal, illetve a térségi fejlesztési tanácsokkal; h) együttműködik a Nemzeti Sporttanáccsal, a MOB-al és a nemzeti sportszövetségekkel, valamint kapcsolatot tart a sportközalapítványokkal és a sport területén működő érdekképviseletekkel; i) irányítja a felügyelete alá tartozó intézményeket; j) gyakorolja az e törvényben, valamint külön jogszabályokban meghatározott hatósági jogköröket; k) programokat dolgoz ki a szabadidő-, a gyermek- és ifjúsági sportnak, a nők és a családok sportjának, a fogyatékosok sportjának, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sportjának, a köz- és felsőoktatás sportjának, valamint a sportpiac

fejlődésének

a

támogatására,

e

programokban

biztosítja

az

esélyegyenlőséget; l) vagyonkezelési szerződés alapján gondoskodik az állami tulajdonú sportlétesítmények fenntartásáról, felújításáról, korszerűsítéséről és kommunikációs, valamint építészeti akadálymentesítéséről; m) kialakítja és működteti az állami sportinformációs rendszert; n) gondoskodik az utánpótlás-nevelésben, a sportszakember-képzésben és továbbképzésben hatáskörébe tartozó feladatok teljesítéséről, valamint a sport szakmai (oktatási, továbbképzési, sporttudományos, sportegészségügyi) hátterének biztosítása

érdekében

együttműködik

az

e

feladatokat

ellátó

intézmények

felügyeletét ellátó minisztériumokkal; o) ellátja a részére jogszabályban, valamint a Kormány által meghatározott egyéb feladatokat;

58

49. §

(1) A Nemzeti Sporttanács (a továbbiakban: Tanács) a Kormány mellett működő javaslattevő, illetve véleményt nyilvánító testület, amelynek alapfeladata – a hosszú távú sportpolitika alapvető kérdéseiben kialakítandó nemzeti egység érdekében –, hogy állást foglaljon, illetve ajánlásokat tegyen a magyar sport fejlesztésének stratégiai kérdéseiben, továbbá, hogy összeegyeztesse a sporttal kapcsolatos központi állami, helyi önkormányzati, valamint az üzleti érdekeket, illetve a sportmozgalom társadalmi érdekeit. (2) A Tanács kialakítja álláspontját és tájékoztatja a Kormányt a sportot érintő alapvető

jogszabályok,

illetve

stratégiai

jelentőségű

fejlesztési

elképzelések

tervezeteiről. A Tanács javaslatot dolgoz ki a sport állami támogatásának mértékére, illetve az állami támogatás elosztásának elveiről, arányairól, illetve alapvető irányairól.

50. §

(1) A Tanács alapszabályát – e törvény keretei között – a testület maga állapítja meg. (2) A Tanács elnökét a Kormány javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki a jelölt – illetékes országgyűlési bizottság által történt – meghallgatását követően. A Tanács társelnöke a miniszter, titkára a minisztérium közigazgatási államtitkára. (3) A Tanács – elnökkel és társelnökkel együtt – tizenöt tagból áll. Tagjai:

59 a) a belügyminiszter, az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, az oktatási miniszter, valamint a pénzügyminiszter, b) a MOB elnöke, az NSSZ elnöke, az NSZSZ elnöke, a FONESZ elnöke, a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány kuratóriumának elnöke, valamint a Sportegyesületek Országos Szövetségének elnöke, c) az önkormányzatok országos szövetségei által – megegyezésük szerint – jelölt, továbbá a sportot támogató üzleti körök (szponzorok tanácsa) által jelölt, végül a Nemzet Sportolói által, körükből választott személy. (4) A (3) bekezdés c) pontjában megjelöltek és a Tanács elnöke csak személyesen vehetnek részt a Tanács munkájában, a (3) bekezdés a) pontjában megjelölteket a politikai vagy a közigazgatási államtitkár, a b) pontban megjelölteket az alelnök vagy a főtitkár, a Tanács társelnökét a minisztérium politikai államtitkára helyettesítheti. (5) A Tanács elnökének megbízatása az országgyűlési választások után a Kormány megalakulásától számított hatvanadik napon jár le. A c) pontban megjelöltek megbízatása négy évre szól, de jelölő szervük által visszahívhatók, illetve tisztségükről bármikor lemondhatnak.

51. §

(1) A Tanács szükség szerint, de egy évben legalább négy ülést tart. Állásfoglalásait ülésein alakítja ki. (2) A Tanács adminisztratív és gazdálkodási feladatait a minisztériumban működő Titkárság látja el. A Tanács működési költségeit a minisztérium költségvetésén belül elkülönítve kell megállapítani,

60 (3)

A

Tanács

tevékenységében

való

részvételért

díjazás

nem

jár,

ügyrendjében azonban elnöke és a (2) bekezdés b)-c) pontjában megjelölt tagjai részére költségtérítést állapíthat meg.

2. Cím: A helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatai

52. §

(1) A helyi önkormányzat – figyelemmel a sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára – működési területén (a) meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodik annak megvalósításáról; (b) célkitűzéseivel összhangban támogatja a helyi sportszervezeteket, sportszövetségeket; (c) fenntartja, működteti és szükség szerint fejleszti a tulajdonát képező sportlétesítményeket; (d) biztosítja az iskolai sporttevékenység – beleértve az iskolai sportkörök (diáksportkörök) tevékenységét is – működési feltételeit. (2) A megyei (fővárosi) önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltakon túl sportszervezési feladatai körében (a)

biztosítja

a

területi

diáksport

szövetségek,

valamint

a

területi

sportszövetségek működésének alapvető feltételeit; (b)

közreműködik

továbbképzésében;

a

sportszakemberek

alapfokú

képzésében

és

61 (c) segíti a sportági, a szabadidős és iskolai területi versenyrendszerek kialakítását, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolítását, különös tekintettel a családok sportjára, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjára; (d) adottságainak megfelelően részt vesz a nemzetközi sportkapcsolatokban; (e) összeállítja és közreadja az éves területi versenynaptárt; (f) ellátja a feladatkörébe utalt ellenőrzési, pénzügyi és gazdasági feladatokat; (g) ellátja az állami sportinformációs adatszolgáltatással összefüggő területi feladatokat; (h) közreműködik a sport népszerűsítésében, a mozgásgazdag életmóddal kapcsolatos sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezésében, valamint a sportorvosi tevékenység támogatásában. (3) A helyi önkormányzatok a sporttal kapcsolatos feladataik ellátásához a költségvetési törvény szerint önálló normatív támogatásban részesülnek. Ezen kívül részükre a feladatellátáshoz szükséges egyéb pénzügyi eszközöket a költségvetési fejezetek ágazati, illetve szakmai célú támogatási pénzeszközei terhére kell biztosítani, az azok felosztására, felhasználására az Áht.-ban, illetve végrehajtási rendeleteiben megállapított szabályok szerint, elsősorban pályázati rendszer keretében. (4) Az e törvényben meghatározott feladatai alapján a helyi önkormányzatok adottságaiknak megfelelően rendeletben állapíthatják meg a sporttal kapcsolatos részletes feladataikat és kötelezettségeiket, valamint a költségvetésükből a sportra fordítandó összeget.

3. Cím: A sport állami támogatásának pénzügyi rendszere

62

53. §

(1) Az állam a sporttevékenység folytatásához pénzügyi támogatást nyújt. Az állami támogatás szerződés alapján vehető igénybe. A szerződés megkötésére, teljesítésére, az abban foglaltak ellenőrzésére az e törvényben foglaltakon túl a államháztartás működési rendjéről szóló jogszabályokat kell alkalmazni. (2) A sorsolásos szerencsejátékok játékadójának tizenkét százalékát, a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékát, valamint a sportfogadás (TOTÓ) játékadóját külön jogszabályban foglaltak szerint a sport támogatására kell fordítani, és a minisztérium költségvetési fejezetében kell megtervezni. Ezen bevételeket a központi költségvetésbe történő befizetést követő hónapban kell a minisztérium költségvetési fejezetéhez, majd ezt követően az e törvényben meghatározott sportköztestületkezhez, illetve sportközalapítványokhoz átutalni. (3) A hosszú távú sportstratégia alapján meghatározott sportfejlesztési programokat, a sportágfejlesztéseket, a gyermek- és ifjúsági sportot, a nők és családok, valamint a hátrányos helyzetűek és a fogyatékosok sportját, a sportlétesítmények korszerűsítését és fejlesztését, a sportpiac fejlődését a minisztérium az e célokat szolgáló költségvetési előirányzataiból is támogatja.

54. §

63 (1) Állami támogatás csak annak részére nyújtható, akinek a) nincs lejárt köztartozása; b) a jogszabályi előírásoknak megfelelően gazdálkodik, és c) a korábban kapott támogatással megfelelő módon elszámolt. (2) Nem kaphat támogatást a) az a sportvállalkozás, amellyel szemben a Cstv. szerint végelszámolási, csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban; b) az a sportszövetség, illetve sportegyesület, amelynek működését a bíróság felfüggesztette, valamint amelynek megszüntetésére az Et. szerint eljárás van folyamatban; c) az a sportegyesület, amellyel szemben a Cstv, szerint csődeljárás van folyamatban, vagy amely ellen a Cstv. szerinti felszámolási eljárás megindítása céljából kérelmet nyújtottak be, és felszámolását ennek alapján a bíróság jogerősen elrendelte. (3) A támogatást nyújtó a támogatási szerződéstől köteles elállni, ha a támogatott szervezet a) a támogatás igénylésekor valótlan vagy hamis adatot szolgáltatott, b) az (1) bekezdés szerinti feltételeket nem teljesítette, illetve a (2) bekezdés szerinti helyzetbe került, c) köztartozása a szerződés megkötése óta lejárt és arra fizetési halasztást sem kapott, d) a támogatást nem a szerződésben megjelölt célra használta fel, (4) Az állam többségi tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaságok csak a felettük állami tulajdonosi jogokat gyakorló szerv és a minisztérium együttes előzetes hozzájárulásával nyújthatnak bármilyen jogcímen ingyenes támogatást

64 sportszervezeteknek,

sportszövetségeknek,

sportköztestületeknek

és

sportközalapítványoknak, illetve köthetnek velük tízmillió forintot – évente és társaságonként

összesen

–

meghaladó

értékű

szponzorálási,

illetve

reklámszerződést. (5) A minisztérium írásbeli megkeresésére, annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az APEH tájékoztatást köteles nyújtani a sportszervezetek, a sportszövetségek és a sport-köztestületek köztartozásairól.

55. §

(1) A már elért sportteljesítménye alapján az olimpián vagy a speciális világjátékokon kiemelkedő sporteredményt elérő, az olimpiai vagy speciális világjáték-válogatott kerettag sportolók és az azok felkészítésében közreműködő sportszakemberek részére – egy döntéssel legfeljebb négy évre – Gerevich Aladár sportösztöndíj adható. A sportösztöndíj a válogatott kerettag sportoló tanulmányainak elősegítésére is biztosítható. (2) A Gerevich Aladár sportösztöndíj mértékét és adományozásának részletes feltételeit a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány kuratóriuma állapítja meg, és az ösztöndíjakat a közalapítvány folyósítja.

56. §

(1) Harmincötödik életévének betöltését követő év január 1. napjától kezdődően élete végéig olimpiai járadékra (a továbbiakban: járadék) jogosult az a

65 Magyarországon állandó lakhellyel rendelkező magyar állampolgár, aki a magyar nemzeti válogatott tagjaként akár egyéni számban akár csapattagként a) a NOB által szervezett nyári vagy téli olimpiai játékokon (ideértve az 1984ben a szocialista országok versenyzői számára rendezett „Barátság” versenyeket is) vagy a FIDE által szervezett sakkolimpián, illetve b) 1984-től kezdődően Paralimpián vagy a Siketek Világjátékain első, második vagy harmadik helyezést ért el (továbbiakban: érmes). (2) Élete végéig járadékra jogosult az érmes halálának időpontjától annak özvegye, ha magyar állampolgár és Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezik. (3) Élete végéig járadékra jogosult az érmes járadékra jogosultságának időpontjától annak edzője, mégpedig – az érmes járadékra jogosultságának időpontjára tekintet nélkül – negyvenötödik életéve betöltését követő év január 1. napjától. Az edző járadékra csak akkor jogosult, ha magyar állampolgár és Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezik. Olimpiai járadék szövetségi kapitányi feladatot ellátó vezető edző részére is megállapítható.

57. §

(1) Az első helyezést elért érmes járadékának mértéke a bérből és fizetésből élők előző évi – a Központi Statisztikai Hivatal által számított – országos szintű bruttó nominál átlagkeresetének megfelelő összeg. A második helyezést elért érmes járadékának mértéke az első helyezett részére meghatározott járadék hatvan százalékának, a harmadik helyezést elért érmes járadékának mértéke az első helyezett részére meghatározott járadék negyven százalékénak megfelelő összeg.

66 (2) Az az érmes, aki három vagy négy első helyezést szerzett, másfélszeres, az öt vagy ennél több első helyezést szerzett érmes kétszeres járadékra jogosult. (3) Az érmes özvegye az érmes járadéka fele részének megfelelő özvegyi, járadékra jogosult. (4) Az edző járadékát az edzői járadék alapját képező érmesi helyezés alapján kell megállapítani. Az edzői járadék az edző kérelmében megjelölt egy érmesi helyezés után járó járadék fele. (5) Olimpiánként (speciális világjátékonként) az érmes által elért helyezés után csak egy edző részesülhet járadékban, kivéve a szövetségi kapitányt, aki az edző mellett is részesíthető járadékban. (6) Az érmes – legjobb helyezése után -, valamint az özvegy és az edző csak egy járadékra jogosult, de azt, aki érmesként, özvegyként, illetve edzőként is járadékra jogosult, a járadék halmozottan is megilleti.

58. §

(1) A járadékra jogosultságot és a járadékot a minisztérium a jogosult kérelmére államigazgatási eljárás keretében állapítja meg és gondoskodik annak havonta történő folyósításáról. A járadék fedezetét és a végrehajtás költségeit a minisztérium éves költségvetésében kell biztosítani. (2) Az olimpiai járadékra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

59. §

67 (1) A Kormány a miniszter javaslatára a „Nemzet Sportolója” címet és az ezzel járó életjáradékot biztosíthatja a magyar sport tizenkét kimagasló egyéniségeinek. (2) A „Nemzet Sportolója” cím elnyerésének előfeltételeit és az adómentes életjáradék mértékét a Kormány rendeletben állapítja meg. Annak, aki a „Nemzet Sportolója” címmel járó életjáradékban részesül, olimpiai járadék nem folyósítható.

4. Cím: Sportlétesítmények

60. §

(1) Új sportlétesítmény építése vagy meglévő korszerűsítése csak akkor engedélyezhető, ha az a) minden biztonsági feltételnek, így különösen a nézők biztonságos elhelyezésének megfelel, b) mind építészeti, mind kommunikációs szempontból a fogyatékos sportolók és nézők számára biztosítja az akadálymentes használatot c) megfelel a környezetvédelmi követelményeknek. (2) Az ingatlan sportlétesítmény jellegét az ingatlan-nyilvántartásban fel kell tüntetni.

A

sportlétesítményekkel

kapcsolatos

településrendezési,

építésügyi,

környezetvédelmi és sportszakmai követelményeket külön jogszabály állapítja meg. (3) Iskola, kollégium és óvoda nem építhető a lakosság és tanulók számához viszonyított,

külön

jogszabályban

sportlétesítmény nélkül.

meghatározott

méretű

tornaterem

vagy

68 (4) A sportlétesítményeket biztonságtechnikai szempontból a rendőrség, a tűzoltóság, a katasztrófavédelem, a mentőszolgálat és a tulajdonos (üzemeltető) évente legalább egy alkalommal közösen ellenőrzi. Az ellenőrzés időpontjáról – azt legalább tizenöt nappal megelőzően – a sportlétesítmény üzemeltetője értesíteni köteles az érintett szervezeteket. Sportlétesítményben sportszövetségi versenyt rendezni csak a sportszövetség által évente az első verseny megkezdése előtt kiadott engedély alapján lehet.

61. §

(1) A Kormány által külön jogszabályban olimpiai központoknak minősített, állami kincstári vagyonba tartozó sportlétesítményekkel kapcsolatos vagyonkezelési jogokat – közvetlenül, avagy közhasznú társaság útján – a miniszter gyakorolja, amely a MOB közreműködésével ellátja az olimpiai központok sportszakmai felügyeletét. (2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó, védett természeti területnek nem minősülő, kincstári vagyont képező és a minisztérium vagyonkezelésében lévő sportlétesítményeket a miniszter kezdeményezésére a kincstári vagyonért felelős miniszter a)

ingyenesen

sportszövetségek,

illetve

vagy

kedvezményesen

sportegyesületek,

helyi

önkormányzatok,

valamint

kedvezményesen

sportvállalkozások tulajdonába adhatja; b) az Áht. előírásainak megfelelő alkalmazásával értékesítheti. (3) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó védett természeti területnek minősülő sportlétesítmény (2) bekezdés szerinti elidegenítése a külön jogszabályban

69 meghatározottak szerint kizárólag a környezetvédelmi miniszter egyetértésével, a védelem célját nem veszélyeztetve, a védettségből eredő korlátozások, tilalma maradéktalan betartásával és legalább azonos természetvédelmi értékű védett természeti területtel történő csere esetén lehetséges. (4)

Ingyenesen

vagy

kedvezményesen

történő

átruházás

esetén

a

kedvezményezett legalább tizenöt évig csak a miniszter engedélyével idegenítheti el, illetve terhelheti meg az ingatlant, amelyet csak sportcélokra használhat. A tulajdonátruházási

szerződésben

a

kötelezettségek

teljesítésére

megfelelő

biztosítékot és ellenőrzési lehetőséget kell kikötni. (5)

A

kincstári

vagyon

körébe

tartozó

sportcélú

ingatlan,

illetve

sportlétesítmény értékesítésére csak a miniszter egyetértése esetén kerülhet sor. A privatizációért felelős miniszter a tulajdonosi jogok gyakorlása során az állam vállalkozói

vagyonába

tartozó

sportcélú

ingatlan,

illetve

sportlétesítmény

értékesítését megelőzően köteles a gyermek, ifjúsági és sportminiszter véleményét kikérni. (6) Az állami tulajdonban lévő sportlétesítmények értékesítéséből származó bevételt a költségvetési törvényben meghatározottak szerint sportlétesítmények építésére, illetve fejlesztésére kell felhasználni.

62. §

(1) A sportszervezetek, a sportszövetségek és a sportköztestületek az állami tulajdonban lévő sportlétesítményeket a vagyonkezelővel kötött bérleti szerződés

70 alapján ellenérték fejében a környezetvédelmi és a természetvédelmi követelmények kielégítése mellett használhatják. (2) A sportlétesítmények használatára kötött bérleti szerződés csak határozott időtartamú lehet és legfeljebb harminc évre szólhat. A szerződésben megállapított időtartam után a bérlővel újabb bérleti szerződés köthető.

63. §

(1) Nem állami tulajdonban lévő sportlétesítmény elidegenítése esetén – ebben

a

sorrendben

-

a

sportlétesítmény

használatára

jogot

szerzett

sportszervezetet, illetve a területileg illetékes települési önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg az ingatlanok értékesítésére vonatkozó általános szabályok szerint. (2)

Az

(1)

bekezdés

szerinti

sportlétesítmény

megszüntetését

vagy

funkciójának megváltoztatását előzetesen az illetékes helyi önkormányzathoz be kell jelenteni. Az önkormányzat a sportfunkció megőrzése céljából saját vagy a sportlétesítményre

használati

jogot

szerzett

sportszervezet

részére

a

sportlétesítményt kisajátíthatja. (3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározottak szerint tulajdonjogot szerző sportszervezetre, illetve önkormányzatra az e törvényben az állami tulajdonban lévő sportlétesítmények elidegenítésére és megterhelésére vonatkozó korlátozásokat kell megfelelően alkalmazni.

VII. fejezet

Sportesemények szervezése

71

1. Cím: A szervezés feltételei

64. §

(1) Sportesemény (sportrendezvény) szervezője az a természetes, illetve jogi személy

lehet,

aki

erre

jogszabály

vagy

szerződés

alapján

jogosult.

A

sportlétesítmény tulajdonosa, üzemeltetője, illetve használója sportlétesítményében sportesemények

szervezésére

jogosult.

Külön

jogszabály

előírhatja,

hogy

meghatározott sportesemény szervezője csak sportszervezet vagy sportszövetség lehet. (2) A sportesemény szervezője a sportrendezvényt önállóan avagy rendező szerv közreműködésével bonyolítja le. Rendező szerv igénybevétele esetén a sportesemény lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a szervező és a rendező szerv közti szerződésben kell meghatározni azzal, hogy a sportrendezvény biztonságára vonatkozó előírások felróható megszegésével okozott károkért a szervező és a rendező szerv a Ptk. előírásai szerint egyetemlegesen felel.

65. §

(1)

A

sportszövetség

versenyrendszerébe

tartozó

sportrendezvény

lebonyolítására a jogszabályok, illetve a sportszövetség szabályzatában foglalt követelmények az irányadók. (2)

Sportrendezvény csak olyan sportlétesítményben szervezhető, amely –

a sportesemény jellegére is tekintettel – a sportrendezvényen résztvevők személyét

72 és vagyonát (biztonságát) nem veszélyezteti.

Ha a sporteseményt nem

sportlétesítményben tartják, a szervező az adott körülményekre és a sportesemény jellegére tekintettel köteles a sportolók és a nézők biztonságát biztosítani. (3)

A

sportesemények

szervezésénél

és

lebonyolításánál

a

környezetvédelmi követelményeket maradéktalanul ki kell elégíteni. (4)

A szervező a sportesemény jellegének megfelelően köteles a

fogyatékos nézőknek a helyszínre való akadálymentes bejutását és távozását, valamint a sportlétesítményben való akadálymentes közlekedését biztosítani. A fogyatékos

sportolók

részvételével

tartandó

sportesemények

szervezésénél

figyelembe kell venni - a fogyatékosok érintett sportszövetsége által megállapított követelményrendszer alapján - a fogyatékos személyek különleges szükségleteit.

66. §

(1) A sportrendezvényt csak a jogszabályokban, illetve a sportszövetségi szabályzatokban előírt feltételek fennállása és– amennyiben ezt jogszabály előírja – a szükséges hatósági engedélyek birtokában lehet megtartani. Jogszabály előírhatja, hogy adott sportesemény felelősségbiztosítás nélkül nem rendezhető meg. A jogszabályokban és a szabályzatokban előírt követelmények teljesítését az érintett hatóságoknak, illetve a sportszövetségnek folyamatosan ellenőriznie kell. (2)

Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek, illetve engedélyek

közül bármelyik hiányzik, a sporteseményt megtartani nem lehet. (3)

A szervező köteles biztosítani a sportesemény rendjét, a szabályok

betartását pedig folyamatosan ellenőrizni. Köteles megtenni, illetve az illetékes

73 hatóságnál kezdeményezni minden olyan intézkedést, amely a sportrendezvényen résztvevők személyi és vagyoni biztonságának megóvása érdekében szükséges.

67. §

(1) A sportrendezvény jogszabályoknak, szabályzatoknak és hatósági engedélyeknek megfelelő lebonyolításáért a szervező, illetve rendező szerv alkalmazása esetén a 62. § (2) bekezdése szerint a szervező és a rendező egyetemlegesen felel. A szervező sportesemény biztonságáért való felelőssége a nézők sportlétesítménybe való beléptetésének megkezdésétől addig tart, amíg a nézők a sportesemény helyszínét el nem hagyták. (2)

A

sportesemény

biztonságát

–

a

Kormány

által

rendeletben

meghatározott esetekben és feltételek mellett – a szervezőnek a megfelelő rendezői létszám mellett szakmailag akkreditált biztonsági szolgálattal és/vagy a rendőrség igénybevételével is biztosítania kell. (3)

A

sportlétesítményen

kívüli

közterületen

a

sportrendezvényhez

kapcsolódó közlekedési, illetve közbiztonsági feladatokat az erre rendelt állami szervek a rájuk vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint kötelesek ellátni.

2. Cím: A néző részvétele a sporteseményen

68. §

74 (1)

A

szervező

(rendező)

a

sportlétesítmény

területén

jól

látható

hirdetményekben közzétett általános szerződési feltételekben köteles meghatározni a sportrendezvény megtekintésének (a belépésnek és a benntartózkodásnak) a feltételeit. Az általános szerződési feltételek lényegét összefoglalva a belépőjegyen (bérleten, stb.) is fel kell tüntetni. (2)

A néző a sporteseményen nem folytathat olyan tevékenységet, amely a

sportrendezvényt megzavarja, annak, illetve a többi nézőnek a biztonságát veszélyezteti, a sportolók, sportszakemberek, illetve a többi néző testi épségét, vagyoni javait, illetve személyiségi jogait sérti vagy veszélyezteti. A szervező (rendező) jogosult a nézők ruházatának és az általuk a sportrendezvénybe bevinni kívánt tárgyak átvizsgálására. (3)

A néző – többes elkövetés esetén a kártérítési felelősség tekintetében

egyetemlegesen – a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségei megszegéséért polgári jogi kártérítési, szabálysértési, illetve büntetőjogi felelősséggel tartozik. (4)

A szervező (rendező) jogosult a néző számára a belépődíj eladását,

illetve a néző sportlétesítménybe való beléptetését megtagadni, ha a néző korábbi magatartása, illetve a belépőjegy vásárlása vagy a pályára való belépés megkezdésekori állapota vagy viselkedése miatt alaposan feltételezhető, hogy a néző a sportesemény lebonyolítását a (2) bekezdés szerint megzavarná. A beléptetés megtagadásának elbírálása érdekében – az adatvédelmi szabályok megtartásával – a szervező (rendező) jogosult a nézők nyilvántartására és ebben a körben személyi adataik kezelésére. (5)

A rendbontások megelőzése, illetve a rendbontások miatti felelősségre

vonás lehetővé tétele érdekében a szervező (rendező) jogosult a sportrendezvény ideje alatt a sportrendezvény helyszínét kamerával vagy más módon megfigyelni, és

75 rendbontás esetén a felvételeket az adatvédelmi szabályok betartásával a felelősségre vonáshoz, illetve a későbbi rendbontások megelőzéséhez felhasználni. (6)

Rendbontás esetén a szervező (rendező) jogosult a rendbontásban

részes nézőt a sporteseményről eltávolíttatni.

69. §

(1)

Ha a sportesemény biztonságos lebonyolítása rendbontás vagy más

okból veszélybe kerül és a megbomlott rend másként nem állítható helyre, illetve a helyreállításra irányuló intézkedések eredménytelennek bizonyultak, a szervező (rendező),

valamint

a

mérkőzésvezető

(versenybíróság,

stb.)

köteles

a

sportrendezvényt megszakítani. Ha a megszakítás időtartama alatt a veszélyhelyzet nem szűnik meg, a szervező (rendező), illetve a mérkőzésvezető a sportrendezvényt befejezetté nyilváníthatja. (2)

A néző a sportrendezvény befejezése után, illetve a szervezőnek

(rendezőnek) vagy a rendőrségnek a személyi és vagyoni biztonságot veszélyeztető helyzet kialakulása miatt tett felhívására köteles a sportrendezvény helyszínét elhagyni. (3) A nézőtéri erőszak meggátlásával, a sportrendezvények biztonságával összefüggő szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

VIII. fejezet

Záró rendelkezések

76

70. §

E törvény alkalmazásában

(a)

állami sportinformációs rendszer: a sportolókra, a sportszervezetekre, a

sportköztestületekre, a sportközalapítványokra, ezek tevékenységére, valamint a sportlétesítményekre vonatkozó adatoknak az állam által rendszerezett és nyilvánosan hozzáférhetővé tett összessége. (b)

edző:

a

külön

jogszabályban

meghatározott

szakképesítéssel

rendelkező természetes személy, aki a sportolónak a sporttevékenységre való felkészítését végzi. (c)

építészeti akadálymentesítés: annak biztosítása, hogy az épített

környezet kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított legyen, ideértve azokat a fogyatékos személyeket is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük; (d)

játékjog: a sportoló sporttevékenységéhez fűződő fizikai és szellemi

képességeinek összessége, amely vagyoni értékű jogot képez; (e)

kommunikációs

akadálymentesítés:

annak

biztosítása,

hogy

a

fogyatékos személy a sportrendezvény helyszínén információhoz hozzáférhessen, azt érzékelhesse és megfelelően értelmezhesse; (f)

speciális világjátékok: a Paralimpia, a Speciális Olimpia, a Siketek

Világjátékai és a Szervátültetettek Világjátékai. (g)

sportrendezvény helyszíne: az a nyilvános hely vagy a közterület

meghatározott része, ahol a sportrendezvényt megtartják, és ahol néző tartózkodhat.

77 (h)

sportszakember: az a természetes személy, aki a KSH elnökének a

foglalkozások egységes osztályozási rendszeréről (FEOR) szóló 9029/1993. (SK 1994. 1.) KSH közlemény szerinti szakképesítéssel rendelkezik, és/vagy a sportszervezettel

munkaviszonyban,

illetve

polgári

jogi

jogviszonyban

sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el. Sportszakember különösen az edző, a csapatvezető, a mérkőzésvezető, a versenybíró, a sportorvos, a gyúró. A sportszövetség szabályzatában határozza meg, hogy az adott sportágban kik minősülnek sportszakembernek. (i)

versenyrendszer: a sportág nemzetközi szövetsége és a hazai

sportszövetség által meghatározott szabályok szerint szervezett fizikai vagy szellemi sportteljesítményt mérő erőpróba. (j)

versenyszabályzat:

a

versenyrendszer

keretében

folytatott

sporttevékenységre és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó szakmai tevékenységekre vonatkozó előírások rendszerbe foglalt összessége, amely a versenyrendszerben részt vevő sportolók, sportszervezetek, sportszakemberek általános és sportági kötelezettségein

túlmenően

tartalmazza

a

versenyrendszert

működtető

szakszövetség eljárásának szabályait is.

71. §

Ez a törvény a kihirdetésétől számított hatvanadik napon lép hatályba.

72. §

78 (1)

Hivatásos sportoló sportszervezettel e törvény hatálybalépése után

egyéni vállalkozóként polgári jogi szerződést nem köthet. A már megkötött polgári jogi szerződések lejártukig, de legfeljebb 2006. december 31-ig hatályosak, e határidőig vagy át kell alakítani munkaszerződésekké vagy meg kell szüntetni. (2)

Sportszövetséggel szemben csőd-, illetve felszámolási eljárás e törvény

hatálybalépése után nem indítható. A folyamatban lévő eljárást meg kell szüntetni, az eddig felmerült költségeket az állam viseli. (3)

A sportszövetségek, valamint a nemzeti sportszövetségek, amennyiben

alapszabályuk vagy más szabályzataik ellentétben állnak e törvény előírásaival, a törvény hatálybalépésétől számított kilencven napon belül alapszabályukat, illetve szabályzataikat módosítani kötelesek. A nem módosított rendelkezés a kilencven nap elteltével hatályát veszti. (4)

A Kormány a törvény hatálybalépésétől számított kilencven napon belül

módosítani köteles a Wesselényi Sportközalapítvány alapító okiratát, valamint a 45. § (4) bekezdésének megfelelően újra kinevezni a sportközalapítvány kuratóriumának tagjait.

73. §

E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a sportról szóló 2000.

évi

CXLV.

törvény,

továbbá

az

amatőr

és

a

hivatásos

versenyengedély kiadásának feltételeiról szóló 3/2001. (IV. 5.) ISM rendelet.

sportolói