NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 161/2002.(VI.24.) számú határozata Nyíregyháza Város stratégiájának elfogadásáról a drogprobléma visszaszorítása érdekében
A Közgyűlés 1./ az előterjesztést megtárgyalta és az abban foglaltakkal egyetért. 2./ elfogadja az 1. számú mellékletben szereplő városi stratégiát a drogprobléma visszaszorítására. 3./ a város helyi drogstratégiájában megfogalmazottak végrehajtására intézkedési tervet és ütemezést készít. Felelős:
Csabai Lászlóné polgármester Dr. Pénzes Mariann Kábítószerügyi Egyeztető Fórum társelnöke Laborczi Géza Kábítószerügyi Egyeztető Fórum társelnöke
Határidő:
2002. november 30.
4./ A város drogstratégiájában markánsan jelenjen meg az alkoholizmus elleni küzdelem is. 5./ a városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájához további segítséget nyújt. Felelős: Határidő:
Hajdu Sándor, Oktatási, Kulturális és Sport Iroda helyettes vezetője 2003.június 30.
6./ Felkéri a város országgyűlési képviselőit, hogy a drogprobléma visszaszorítása érdekében a központi jogszabályok megalkotásakor elsősorban ne büntetés, hanem a megelőzés álláspontját képviseljék.
k.m.f.
2
Csabai Lászlóné polgármester
Dr. Szemán Sándor jegyző
A határozatot kapják: 1.) a Közgyűlés tagjai 2.) Polgármesteri Hivatal jegyzője és irodavezetői 3.) Városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum elnöke 4.) Ifjúsági és Sportminisztérium, Budapest Hold u. 1. 5.) Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, Budapest, Amerikai u. 96.
3 1. sz. melléklet
Nyíregyháza város stratégiája a drogprobléma visszaszorítására
4 HELYZETELEMZÉS
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a jelentős gazdasági-társadalmi fejlődés ellenére sok mutató tekintetében igen rossz helyet foglal el. Lakosságát tekintve az ország 6. legnagyobb kiterjedésű és a harmadik legnépesebb megyéje. Korstruktúrája szerint az ország legfiatalabb megyéje. Nyíregyháza, a megyeszékhely 120 000 lakosú, Magyarország 7. legnagyobb lélekszámú városa. A jövedelmi viszonyok, a lakhatóság, a munkalehetőségek területén jelentkező hátrányok növelik a veszélyeztetettséget nemcsak a felnőttek, hanem a család közvetítésével a fiatalok felé is. A nagymértékű jövedelmi differenciálódás, jelentős mértékű elszegényedés ill. egyes lakossági csoportok meggazdagodása különösen a fiatalok szemszögéből határozottan megjelenik a korlátlan lehetőségek és a kielégítetlenség konfliktusában. Sajátos helyzetüknél fogva, a fiatalok családi és intézményi kötődéseik miatt a társadalomban végbemenő folyamatok (kedvezőek vagy kedvezőtlenek) felnagyítva, élesen jelentkeznek körükben. A család hagyományos funkciói átalakultak, a társadalomban jelentkező értékválságértékátalakulás hatását fokozzák a válások és a férfiak kedvezőtlen halálozási arányszámai miatt jelentkező egyszülős családok. A határok közelsége, az előbb említett negatív társadalmi, gazdasági hatásokkal együtt növelik a különböző devianciák, megoldatlan krízishelyzetek számát. Korábbi évek tapasztalata megerősíti a tényt, hogy a kábítószer fogyasztás szempontjából tranzit megyéből cél állomás lett. Az illegális drog-probléma növekvő tendenciája a 90-es évektől Magyarországon is érezhetővé vált, és ez nem hagyta érintetlenül megyénket és a megye székhelyt sem. Ez azonban közel sem jelentette a hosszú múltra visszatekintő és a lakosság egészségi állapotát legsúlyosabban károsító legális drogfogyasztásnak tekintett alkoholfogyasztás és dohányzás csökkenő elterjedtségét és jelentőségét. A lakosság egészségi állapotát bemutató, halálozási adatokon alapuló elemzések szerint a korai (65 év előtt bekövetkező) halálozás 2/3-a, férfiak esetében még nagyobb aránya szoros összefüggésben van az alkoholfogyasztással és a dohányzással. Összhangban a nemzetközi elvárásokkal és a nemzeti drogstratégiával a drogproblémát átfogóan, a függőséget kiváltó szer ill. magatartás legális voltától függetlenül kezeljük a „Nyíregyháza város stratégiája a drogprobléma visszaszorítása és hatékony kezelése érdekében” dokumentum megalkotásakor. A városi drogstratégia, megalkotása és végrehajtása során a nemzetközi elvekkel megegyezően multidiszciplináris megközelítést alkalmaz. Tehát a stratégia magába foglalja mind a legális szerek (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, visszaélésszerű gyógyszerfogyasztás stb.) mind az illegális szerek fogyasztása valamint a viselkedési függőségek (pl. játékszenvedély) okozta egészségbeli, szociális és társadalmi károsodások megelőzését, kezelését és visszaszorítását.
5 Nyíregyháza város stratégiájának eredményes megvalósítása érdekében széleskörű szakmai és társadalmi összefogásra van szükség.
Helyzet elemzés A lakosság egészségi állapotának leírására halálozási, megbetegedési és egyéb egészségkárosodást jelző adatok szolgálnak. E csoporton belül főleg az utóbbiak validitásával sok probléma vetődhet fel, mely alapjában torzíthatja a belőlük származó következtetéseket. A halálozási adatokból származtatott standardizált halálozási hányadosok (SHH) meghatározásakor az adott település/ek többlethalálozását fejezzük ki %-os formában az országos átlaghoz képest. Az alábbi ábrák bemutatják a megye különböző településeit az összhalálozás, valamint az alkohollal és dohányzással ( mint a két legfontosabb egészségkárosító rizikó tényezővel ) összefüggő halálozást férfiak és nők körében. Ö ssz halálozásban (1-64éves populáció) mutatkozó területi különbségek Szabolcs -Szatmár-Bereg-Megye női és férfi lakosságánál 1986-1998
Fér fi
Nő
SH H >105 %, p ? 0, 05 SH H >105 %, p ? 0, 05 va gy esets zá m<20 SH H á tl ag os (9 5-10 5% kö zött) SH H <95 %, p>0 ,05 v agy esetszám <2 0 SH H <95 %, p? 0, 05
6
Alkohol fogyasztással összefüggő szignifikáns, többlethalálozású (25-64 év) települések,férfi és női lakosságra vonatkoztatva 1986-98 között Szabolcs-Szatmár-B ereg megyében
Férfi
Nő
SHH>1 05 %, p ? 0, 05 SHH>1 05 %, p ? 0, 05 vag y esetszá m<20 SHH átlago s (9 5-10 5% kö zö tt) SHH<9 5 %, p>0 ,05 va gy esetszám <2 0 SHH<9 5 %, p? 0,0 5
Dohányzással összefüggő szignifikáns, többlethalálozású (25-64 év) települések,férfi és női lakosságra vonatkoztatva 1986-98 között Szabolcs-Szatmár-B ereg megyében
Férfi
Nő
SHH>105 %, p ? 0, 05 SHH>105 %, p ? 0, 05 va gy esets zá m<20 SHH á tlag os (9 5-10 5% kö zött) SHH<95 %, p>0 ,05 v agy esetszám <2 0 SHH<95 %, p? 0, 05
A halálozási adatok szerint az összhalálozás tekintetében, a dohányzással összefüggő halálozás az országos átlagnál jobbak a megyeszékhely mutatói a férfiak és nők esetében. Az alkohollal összefüggő halálozás tekintetében a nőknél az országos szinthez hasonló, míg a férfiaknál annál kevesebb. Ezek az eredmények azonban korántsem jelentik azt, hogy Nyíregyházán a lakosság egészségi állapota kiemelkedően jó és nincs semmi különösebb tennivaló. A fenti következtetések ugyanis csupán az összhalálozási adatok figyelembevételével születtek.
7 Drogfogyasztás A drogfogyasztás elterjedtségének megítélésére különböző ún. indikátor rendszerbe foglalható adatok szolgálnak, melyek országos szinten kerülnek összesítésre, egy város szintjén még akkor is, ha az megye székhely, nehezen használhatók. Ennek oka egyrészt az adatszolgáltatás problémája, másrészt az alacsony esetszámok miatt statisztikai összefüggések nem egyértelműen vonhatók le. Szakmailag megalapozott kutatások a drogfogyasztásról Nyíregyházára vonatkozóan ill. vonatkoztathatóan alig történtek. Nemzetközileg elfogadott indikátorok: -
-
egészségügyi adatok: kezeltek száma, fogyasztott szerek típusa, fogyasztási szokások, első kezelési igény, büntetés alternatívájaként kezelésbe vontak száma, drogfogyasztással összefüggő halálesetek, drogfogyasztással összefüggő betegségek igazságszolgáltatás, bűnüldözés ide vonatkozó adatai (letartóztatások, büntetési tételek, lefoglalások, egyes bűnözési típusok) speciális kutatások – lakossági, iskolai felmérések, egyéb kutatási módszerek eredményei
A 90-es évek eleje és vége közötti időszakban jelentősen emelkedett elsősorban a marihuána és amfetamin típusú szerek fogyasztása. Nem csökkent, sőt tovább emelkedett a legális drogok életprevalenciája valamint csökkent az életkor az első kísérletek tekintetében. Már az általános iskolás fiatalok között megkezdődik a cigaretta és alkohol kipróbálása, későbbi életkorban a rendszeres fogyasztás eléri a 15-20 %-os életprevalenciát. Az ERÜBS adatai alapján megyénkben 1997, 1998 összehasonlításakor több mint 20x-ára nőtt az ismertté vált bűncselekmények száma. Ezekben leggyakrabban amfetamin származékok, extasy tabletták és cannabis szerepeltek. A korábbi évekhez viszonyítva elsősorban a járóbeteg-ellátás területén jelentősen nőtt a kábítószer fogyasztók száma. A leggyakrabban előforduló szerek a cannabis származékok, ópiátok és a szipu. Nem hivatalos források szerint egyre több esetben fordul elő a peyote, a mágikus gombák és a Ketamin fogyasztása. Ugrásszerűen megnőtt, szinte mindennapossá vált a marihuána fogyasztása. A korábbi évekhez viszonyítva elsősorban a járóbeteg-ellátás területén jelentősen nőtt a kábítószer fogyasztók száma. Drogambulancia adatai:
Ópiátok Kokain Kannabisz Amfetamin Hallucinogén
1999
2000
2001
2 35 7 -
11 1 11 2 1
3 1 26 8 -
8 Szipu Politoxikomán Nyugtató egyéb
1
5
1 1 22 71
Fiatalokat érintő kutatási eredmények A „Művelődés, szórakozás és értékrend a nyíregyházi tizenévesek körében” című kutatás (készítette: Murányi István) A kutatás 2001-ben készült Nyíregyháza középfokú oktatási intézményeiben tanulók között. Fő célja a fiatalok művelődési és szórakozási szokásainak, lehetőségeinek valamint tömegkommunikációs szokásainak elemzése, emellett azonban fontos információkkal szolgált a drogfogyasztásról is. A fiatalok életmódját, életvitelét nagymértékben befolyásolja a családi háttér, a családi környezet devianciára vonatkozó érintettsége. A kérdőívben felsorolt devianciák közül leginkább az alkoholfogyasztás jellemzi a fiatalok közvetlen (8 százalék) és tágabb (14 százalék) családját. A családok mentális szocializációs funkciójának problémáit jelzi, hogy öngyilkossági kísérlet előfordulását a fiatalok 9 százaléka, idegorvosi kezelést 18 százalékuk nevezett meg családjában, illetve rokonságában. „Sok családban előfordulnak az alábbiak. Jelöld be azokat, amelyek ezek közül nálatok is előfordulnak!” (említési gyakoriság százalékban) Közvetlen család*
Tágabb család**
Rendszeresen sok alkoholt fogyaszt
8
14
Öngyilkosságot kísérelt meg
2
7
Öngyilkosságot követett el
1
9
Sok nyugtatót vagy altatót szed
7
7
Börtönben volt
1
6
Idegorvoshoz/pszichológushoz jár(t)
10
8
Kábítószert fogyaszt(ott)
2
3
* szülők és testvérek ** nagyszülők és más rokonok A fiatalok alkohol- és drogfogyasztását, valamint a dohányzás jellemzőit a következő kérdéssel mértük:
9 „ Az utóbbi 30 napban hányszor fordult elő veled, hogy dohányoztál/ alkoholt ittál/ kábítószert fogyasztottál?”. A válaszokat két csoportba sorolva (fogyasztó-nem fogyasztó) az eredmények azt mutatják, hogy az elmúlt hónapban a fiatalok 47 százaléka kipróbálta a cigarettázást, 59 százalékuk ivott alkoholt, 5 százalékuk fogyasztott valamilyen kábítószert. A dohányzás és az alkoholfogyasztás közötti szoros összefüggés mutatható ki. A dohányosok 83 százaléka már ivott életében alkoholt, az alkoholfogyasztók 63 százaléka dohányzott. Hasonlóan egyértelmű a drogfogyasztás és a dohányzás, illetve az alkoholfogyasztás közötti kapcsolat. Azok, akik az elmúlt 30 napban fogyasztottak valamilyen kábítószert 88 százalékuk dohányzott, 92 százalékuk ivott alkoholt. A fenti tapasztalatok összecsengenek a szakmai információkkal, miszerint a kábítószer fogyasztás „kapu drogjaként” tekinthető az alkohol és a dohány. Meglehetősen érdekesek a dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás szignifikáns kapcsolatai a háttérváltozókkal. A dohányzás az idősebbek, a fiúk a jó anyagi helyzetű és kulturális háttérrel rendelkezők, valamint a SZÓRAKOZÁS-ORIENTÁLT csoportba tartozók körében magasabb arányú, mint a megfelelő további csoportokban. Az alkoholfogyasztás a gimnazisták és a szakközépiskolások, a nyíregyháziak valamint – hasonlóan a dohányzáshoz – az idősebbek, a fiúk a jó anyagi helyzetű és kulturális háttérrel rendelkezők, valamint a SZÓRAKOZÁS-ORIENTÁLT csoportba tartozók körében nagyobb arányú az átlagosnál. A drogfogyasztás mértéke szintén több esetben eltér. Hasonlóan a dohányzásra és az alkoholfogyasztásra vonatkozó eredményekhez, a fiúk, a jó anyagi és kulturális környezetben élők valamint a SZÓRAKOZÁS-ORIENTÁLT csoportban élők körében szignifikánsan magasabb a drogfogyasztók aránya. A kábítószerre vonatkozó fenti eredményeket nem csak az önbevallás lehetséges problémái, hanem a fiatalok drogértelmezésének ellentmondásai miatt is érdemes óvatosan értelmezni: a válaszadók 72 százaléka gondolja azt, hogy a marihuána kábítószer, 14-14 százalék szerint nem az, illetve nem tudja. Az alkohol, mint kábítószer állítással a fiatalok 43 százaléka ért egyet, 47 százalékuk szerint nem drog, s minden tizedik fiatal (10 százalék) volt tanácstalan A bizonytalan drogértelmezés ellenére a fiatalok túlnyomó többsége elítéli a drogfogyasztás kipróbálását, bár a nyugtatók vagy a marihuána fogyasztásának megítélése kevésbé szigorú. A kábítószerekhez viszonyítva az alkoholfogyasztás, berúgás és a dohányzás helytelenítése még kisebb mértékű. A fenti eredmények összecsengenek az ISM-OM (Ifjúsági és Sport Minisztérium valamint az Oktatási Minisztérium) által meghirdetett iskolai egészségfejlesztési program keretében végzett felmérések eredményeivel
10 A fiatalok szabadidejének nagy részét leköti a televíziózás, mivel a válaszadók fele (48 százalék) három órát vagy többet tévézik, illetve videózik naponta. Elgondolkodtató, hogy minden tizedik (11 százalék) válaszadó minimum öt órát ül a televízió előtt. „Mennyi ideig nézed naponta a tévét / videót?” (százalékban) kb. 3 órát
21
kb. 2 órát
19
kb. 1 órát
18
kb. 4 órát
16
fél órát, vagy kevesebbet
13
5 órát, vagy többet
11
egyáltalán nem
2
A napjainkban egyre terjedő információs és kommunikációs lehetőség, az Internet gyakorlati ismerete a fiatalok 93 százalékát jellemzi. Az Internetet már használók fele (52 százalék) hetente, 37 százaléka havonta, egytizede (10 százalék) naponta kapcsolódik a hálóra. „Használtad-e már az Internetet?” (százalékban) Igen
93
Nem
7
Bár a túlzott Internet használat, függőséghez vezethet, igen fontos információs csatorna a fiatalok életében. A felnőtt társadalom zavaraitól (érték- és identitásválság, egzisztenciális gondok, elszegényedés, bizonytalan jövőkép és még sorolhatnánk) és gondjaitól nem független ifjúság a rendszerváltás egyik nagy veszteseként, a felnőtt társadalom iránti bizalmatlansággal, reménytelen jövőképpel jellemezhető. Olyan, számára idegen, de mégis vonzó identitásmintákkal áll szemben, amelyeket a mozi- és videofilmek kínálata, a divatos rock együttesek vagy az utcai ponyvakönyv áradat kellően reprezentál. Az önmagát kereső oktatási rendszer és a minta szerepét már régóta elvesztő pedagógustársadalom ugyanúgy nem nyújt − nem nyújthat − támaszt, mint a materiális értékekre és túlélésre koncentráló család. A gyerekek egyedül vannak. A kilencvenes évek kutatásai erről a magányról, csalódottságról és reménytelen jövőképről tudósítanak
11 Egészségmagatartás kutatás a főiskolások körében 2001-ben Az egészséget károsító magatartást (dohányzási, alkoholfogyasztási szokásokat, testmozgási jellemzőket, étkezési szokásokat) tekintve a felsőfokú intézményekben tanulók 63%-a sohasem dohányzott, 25%-a jelenleg is dohányzik. Az egyes oktatási intézmény típusokat tekintve legmagasabb a dohányzás aránya a Tanárképző Főiskolán (32%), legalacsonyabb a Hittudományi Főiskolán (17%). Az alkoholfogyasztás relatív gyakoriságát tekintve 11% sohasem, 86% alkalmanként, 2% rendszeresen iszik. A rendszeres alkoholfogyasztás gyakoribb a Mezőgazdasági (3,1%) és Tanárképző Főiskolán (2,6%) mint a többi főiskolán (1,3-1,7%). A Tanárképző Főiskolán elvégzett attitűd vizsgálat (Dr. Hadházi Jenő) szerint problémaként jelenik meg a kábítószer fogyasztás a leendő pedagógusok között is. Elgondolkodtató, hogy a diákok egy része úgy nyilatkozik, hogy a kábítószer fogyasztót nem ítéli el, hanem megérti. A diákok 90%-a tartja veszélyesnek a kábítószer fogyasztást. 10%-uk nem érzi problémának és veszélyesnek, közülük többen saját bevallásuk szerint fogyasztanak kábítószert. Az iskolai prevenció szükségességében egyetértenek, azonban 72%-uk nem érzi kellőképpen tájékozottnak és felkészültnek magát. Intézményi háttér A Nyíregyháza Város Kábítószerügyi Egyeztető Fóruma által 2002-ben készített kérdőíves vizsgálat célja volt, hogy felmérje a város intézményeinek, szervezeteinek a drogproblémával kapcsolatos tevékenységét, feltárja a különböző területeken meglévő hiányosságokat. A kérdőív a WHO Egészséges Régiók Hálózata programjában alkalmazott adaptált formája. A kérdőív az alábbi kérdésblokkokat tartalmazta: -
Városi, intézményi ill. szervezeti stratégia Különböző életkori csoportokat érintő prevenció Monitorozás, kutatás, értékelés Kezelés, rehabilitáció Források – finanszírozás és együttműködés
A válaszadó 34 intézmény, szervezet csaknem fele nem rendelkezik a szenvedélybetegségek egyes területeire irányuló saját stratégiával, fokozottan érzékeny csoportokra vonatkozóan, pedig alig találkoztunk speciális egészségfejlesztési stratégiával. Terápia egy intézményben, a Drogambulancián folyik a megkérdezettek közül, az egyes típusok közül terápiás közösség, motivációs program és ambuláns ellátás került megjelölésre.
12 Egyéb kezelési formák ill. alacsony küszöbű szolgáltatások nem jelennek meg. Elérési program 1 esetben szerepelt (Drogambulancia). Más egészségügyi szolgáltatásként tűcsere, biztonságos szex oktatás valamint az egyéb kategóriában külön nem jelölt szolgáltatás szerepelt. Rehabilitáció a városban nem elérhető (az eredmények szerint). Önsegítő csoport működik szülők (Drogambulancia) és más – Kertvárosi Református Egyházközség - (külön nem megjelölt) személyek bevonásával működik. Kiemelten az iskolai közösségek tekintetében az általános és középiskolák közel fele rendelkezik saját stratégiával, kifejezetten sérülékeny fiatalokra irányuló program nem működik. Az iskolák nagy részében megtalálható valamilyen típusú egészségfejlesztési, egészséges életvitelt és készségeket kialakító program, azonban kiemelendő, hogy a programok értékelése legtöbbször hiányzik. A pénzügyi és humán források területén még vannak kihasználatlan lehetőségek, miután az általános iskolák egyharmada (finanszírozás) használja ki ezeket. A középiskoláknál a helyzet valamivel jobb. Az együttműködés is bővíthető, hiszen a több szervezettel való közös munka alig több mint az intézmények felét jellemzi. Az együttműködésben rejlő források lehetőségeit az intézmények 65%-a használja ki, közülük 4 vagy több intézménnyel 41%-uk tart fenn kapcsolatot. Az ÁNTSZ által készített kérdőív az iskolákban folyó egészségfejlesztési tevékenységről eredményei szerint: A megkérdezett 25 általános és középiskola felében nincs egészségfejlesztési és nevelési koordinátor, 56%-ukban tanévenként készítenek egészségfejlesztési program-tervezetet. Legnagyobb arányban az „Életvezetési ismeretek és készségek” programot ismerik és használják az iskolák. Életvezetési-egészségmegőrzési továbbképzésen 23 iskola 234 pedagógusa vett részt. Képzések mellett további segítséget igényelnek az iskolák az egészségfejlesztés és drog prevenció területén. A pályázati és a civil szervezetek által kínált lehetőségeket az iskolák kismértékben használják ki. Nyíregyháza Város stratégiája a drogprobléma visszaszorítása érdekében A stratégia a nemzeti drogstratégián alapul, széleskörű társadalmi vitán keresztül jött létre. A stratégia elkészítése, menedzselése (monitorozás, értékelés) a KEF feladata.
13 Szemléleti keretek: 1/ a drogprobléma kezelését átfogóan értelmezi, a különböző szerek fogyasztását és a különböző egyéb viselkedési addikciók megelőzését tűzi ki célul 2/ a kereslet és kínálat tekintetében mindkét oldalt figyelembe kívánja venni A stratégia tervezetét előbb a KEF tagjai vitatják meg. A kész anyagot az önkormányzat bizottságai, majd a Közgyűlés is megvitatja. A diák polgármester, a felsőoktatási intézmények, valamint az egészségügyi szakfelügyelet is véleményez. Végső formájában a közgyűlés fogadja el. -
Misszió
1./ Hosszú távú egészségfejlesztési célkitűzések keretein belül hozzájárulni kíván a város közösségének boldogulásához, jobb életminőség eléréséhez, az egészségbeli egyenlőtlenségek csökkentéséhez, 2./ A drog probléma megelőzését közösségi megközelítéssel, össztársadalmi szinten kívánja megvalósítani a különböző színterekben és kisebb közösségekben, 3./ Célja, hogy a város közössége képes legyen kezelni a drogok használatával és terjesztésével összefüggő egészségbeli, szociális és bűnözési ártalmakat és hátrányokat. -
Stratégiai célok
I. Közösség 1./ Hosszú távon javuljon a közösségi együttműködés és partnerség 2./ érzékennyé váljon a helyi társadalom a drogprobléma kezelése iránt 3./ növekedjen a probléma megoldó képesség és a társadalmi részvétel II. Prevenció Biztosítsa a felnövekvő generáció számára a lehető legteljesebb életminőség elérését III. Terápia és rehabilitáció Biztosítson esély egyenlőséget a drogprobléma által érintettek számára a szükségleteknek megfelelő szintű és típusú ellátás révén IV. Kínálat csökkentés Csökkenjen a hozzáférés lehetősége -
Rövid távú célok (2003- végéig),hosszú távú célok (2002-2010)
Közösségi színterek Döntéshozók Iskola Család Lakóközösség Szórakozás – szabadidő
14 Média Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Céljai: • •
• • • •
A helyzetértékelésen alapuló drogstratégia elkészítése, megvalósítása, monitorozása, értékelése a drogprobléma visszaszorítása érdekében tevékenykedő szervezetek, intézmények munkájának, valamint a különböző szintű prevenciós- terápiásrehabilitációs programok összehangolása, a hatékony és aktív információ csere biztosítása, a párhuzamosságok kiszűrése a különböző színtereken zajló programok hatékonyság vizsgálata és növelése, ajánlások megfogalmazása a drogprobléma átfogó kezelésének biztosítása minden szinten és minden területen olyan szakmai szervezet létrehozása mely szakmai alapot nyújt a helyi egészségpolitika kialakításához
Szerepek: Drog monitorozó team feladata: helyzet elemzés, értékelés, szakmai ajánlások megfogalmazása.
prioritások,
Stratégiai tervező teamben -
képviseltetik magukat a különböző szervezeti típusok ill. settingek képviselői: folyamatos kapcsolatot tartanak fenn az adott területekkel, összehangolják munkájukat kidolgozzák és karbantartják a drogstratégiát a monitorozó team jelentései alapján programokat terveznek, indítanak, szakmailag támogatnak, ajánlanak pályázati referens révén konkrét szakmai segítséget nyújtanak az erőforrások bővítéséhez mind a döntéshozók, pályázati kiírók mind a pályázó szervezetek felé különböző információ hordozók felhasználásával segítik a városi drogstratégia helyi szintű megvalósítását bekapcsolják a várost és lehetőséget nyújtanak az együttműködésre a hazai és nemzetközi programokba konkrét ajánlásokat fogalmaz meg
Rövid távon: -
segítse az önkormányzat /helyi döntéshozók munkáját, szakmai szerepét a döntések előkészítésében érvényesíti,
15 -
a drogprobléma visszaszorítására ill. a hatékony együttműködés megvalósítása érdekében megfelelő szervezeti formát alakít ki és működtet elkészíti és folyamatosan karbantartja a városi drogstratégiát ajánlásokat fogalmaz meg a döntéshozók, szakmai szervezetek és a lakosság meghatározott célcsoportjai felé, speciális programok elindítását és megvalósítását szakmailag támogatja folyamatos információ cserét katalizál a párhuzamosságok kiszűrésére, mind a lakosság mind a szakmai szervezetek és szakemberek tájékoztatása és aktív részvételének biztosítása érdekében szakmai, módszertani háttért biztosít szakértői lista, módszertani adatbázis kialakításával, kiadványok készítésével koordinátori feladatokat lát el szervezeti felépítése révén indikátor: meghívók, jegyzőkönyvek, szakértői lista, módszertani adatbázis, kiadványok,
Hosszú távon: -
intézményesült formában létrejött „clearing house”-t működtet mint önálló tanácsadó testület, az önkormányzatnak állandó része a különböző életterekben hatékony, céltudatos, magas szakmai színvonalú programok megvalósítását elősegíti és támogatja – ezek az életterek magukba foglalják a családot, iskolát, munkahelyet, szórakozási és rekreációs helyszíneket, speciális intézményeket és speciális élethelyzetben lévő embereket működési elírás, alapító okirat testületi döntések
Döntéshozók: Rövid távon: -
határozza meg az önkormányzat testületi szintű feladatait a drogprobléma kezelésében (bizottságok és irodák szintjén ) saját forrással támogassa a városi drogstratégia megvalósítását, pályázati rendszer és a KEF működtetésével A KEF-t mint tanácsadó testületet alkalmazza a döntéshozás folyamatában (Ifjúsági koncepció, szórakozó helyek engedélyezése Közgyűlési, bizottsági jegyzőkönyvek, pályázati kiírás és értékelés, egyéb jegyzőkönyvek
Hosszú távú célok: -
teremtse meg a prevenciós, módszertani és drogprobléma kezelését támogató intézményrendszert
16 -
növelje a drogprobléma kezelésére szánt hozzáférhető forrásokat a döntéshozók váljanak érzékennyé a drogprobléma kezelése iránt alapító okirat, elkülönített alapok, közgyűlési, bizottsági jegyzőkönyvek
Iskola ill. oktatási intézmények Rövid távú célok -
minden iskola, mint közösség alakítsa ki saját drogpolitikáját, készítse el és valósítsa meg drogstratégiáját, alakítson ki működő szövetséget a tantestület, diákság, szülők, iskolaegészségügyi szolgálat, és a lakóközösség között szükség esetén külső szakemberek és intézmények bevonásával az iskolai programok az órák keretében, tanórán kívül, iskolán kívül valósulhatnak meg, a drog probléma megelőzése legyen része az átfogó egészségfejlesztésnek, minden iskola bízzon meg drogkoordinátort a 10-18 évesek ill. a középfokú intézményekben tanuló idősebbek között szervezzen kortárs - segítő programokat az óvodai egészségfejlesztésben kapjon hangsúlyt az addikciók prevenciója
Hosszú távú célok: -
minden diák vegyen részt évente minimálisan 6 prevenciós órán, ezen túlmenően minden szaktantárgy érintse a prevenció témáját minden tanár szerepétől függetlenül kapjon alapszintű oktatást a drogprobléma átfogó kezelésével kapcsolatban minden oktatási intézményben legyen megfelelő módon értékelt prevenciós program az iskolai közösség minden tagja kapcsolódjon be és vegyen részt a korai jelző és intervenciós rendszerben.
A felsőfokú oktatási intézmények kiemelt szerepet játszanak. Rövid távon: -
minden intézmény valósítson meg kortárs programot és alkalmazzon drogkoordinátort a képzési rendszerben jelenjen meg a drogprobléma kezelésével kapcsolatos ismeretanyag
Hosszú távon - külön modulként jelenjen meg a fenti ismeretanyag – kiemelten a pedagógiai, egészségügyi (szociális munkás, védőnő, diplomás ápolónő, mentőtiszt szak) valamint a lelkész képzésben
17 Továbbképzés Rövid távon: -
új módszerek pl. távoktatás alkalmazásával az alapellátásban dolgozók legalább egyharmada kapjon speciális képzést
Hosszú távon: -
minden drog prevencióban érintett szakember kapjon speciális oktatást
Média Célja a lakosság érzékenységének fokozása, információk átadása, attitűd változás elérése. Elvárás a média felé, hogy objektív információt adjon. Tájékoztassa folyamatosan a lakosságot, vegyen részt aktívan az egészségmagatartás formálásában. Rövid távon -
legalább heti rendszerességgel jelenjen meg a különböző csatornákon szakmailag kontrollált üzenetek.
Hosszú távon - önálló műsorként ill. rovatként rendszeresen jelenjen meg a fenti tartalom - a média képviselői vegyenek részt olyan speciális képzésben, mely segíti őket az információk egészségfejlesztési szemléletű átadásában Információs kiadványok -
készüljenek és jussanak el a szakemberek, szülők, fiatalok, veszélyeztetett csoportok számára, erősödjön az új típusú kommunikációs csatornák – Internet – prevenciós szerepe minden kiadvány szakmai lektorálás után jelenjen meg Hirdetések csak mérlegelés után jelenhessenek meg
Civil szervezetek és egyházak Általános cél: minden szervezet szakmai programja illeszkedjen a kábítószer probléma visszaszorítását célzó helyi és nemzeti stratégiához Erősíteni kell a civil szektor szerepét az alábbi kiemelt területeken: - alternatív szabadidős programok, - veszélyeztetett csoportok - iskolából kiesettek, - munkanélküliek - büntetés végrehajtásból kikerültek ill. abban tartózkodók - szenvedélybeteg szülők gyermekei
18 -
egyszülős családokban élők állami gondozott fiatalok honvédség hajléktalanok ill. lakhatási problémákkal küzdők szenvedélybeteg hozzátartozók lakóközösségi programok korai elérési programok- megkeresési programok ártalom csökkentési programok (telefonos szolgálat, tanácsadás… alacsony küszöbű szolgáltatás rehabilitáció drogmentes szórakozó helyek kialakítása, működtetése
Rövid távon: -
A civil szervezetek vállaljanak szerepet a jelző és intervenciós rendszer működtetésében Rendeződjenek a szerepek és kompetenciák a különböző szervezetek között
Hosszú távon: -
készüljenek el a civil szervezetek belső minőségügyi rendszerei, egységes szakmai protokoll és széles szakmai konszenzus biztosítására legyen minden fentebb felsorolt terület a szükségleteknek és igényeknek megfelelően elérhető
Munkahely Minden munkahely stratégiájában jelenjen meg az egészséget támogató és fejlesztő szemlélet, érvényesüljön az értékes munkaerő megtartásának célja a szenvedélybetegségek megelőzése és kezelése területén. Rövid távon: -
ismerjék meg a munkahelyi vezetők az „Egészséges munkahelyek hálózata” programot és támogatási lehetőségeit Hosszú távon: -
legyenek védett munkahelyek minél több munkahely kapcsolódjon be az egészséges munkahelyek hálózatába
Lakóközösség Cél a közösségi biztonság megteremtése, a bűnözés megelőzése
19 Rövid távon: -
támogassa az elérhető szabadidős programokat ill. lehetőségét biztosítsa (iskola udvar, sport pályák igénybevétele) segítse a drogmentes szórakozási lehetőségek megvalósulását korlátozza az alkohol hozzáférését, szerezzen érvényt a törvényi szabályozásnak
Hosszú távon: - támogassa a gyógyult szenvedélybetegek társadalmi visszailleszkedését - minden lakóközösségben rendszeresen jelenjen meg egészségfejlesztési szemléletű alternatív közösségi programok Család Általános cél: legyen alkalmas a drogproblémák kialakulásának megelőzésére, valamint a szenvedélybetegség minden területén (dohányzás, alkohol-egyéb drogfogyasztás, más viselkedési addikció) képes legyen modell szerepet betölteni. Rövid távon: -
kapjon a lakosság szakmailag megfelelő információkat a média, oktatási és művelődési intézmények valamint civil szervezetek segítségével az egészséget támogató szemlélet alkalmazásáról és fontosságáról ismerje meg a kezelő helyek rendszerét és elérhetőségét a terhes gondozás, tanácsadás prevenciós hatékonysága növekedjen a szenvedélybetegségek területén
Hosszú távon: -
a családok ismerjék meg és legyenek a szülők és hozzátartozók részesei az intézményi stratégiáknak kapcsolódjanak be a lakossági programok szervezésébe és működtetésébe működjenek olyan programok, amelyek a szülő-gyermek kommunikációt és közös szórakozást segítik (pl. játszóház programok)
Gyermekjóléti Szolgálat Rövid távon: -
dolgozza ki a jelző rendszer folyamat leírását és monitorozását kapcsolódjon be prevenciós és szabadidős programok szervezésébe és megvalósításába
Hosszú távon: - megfelelő szintű szakmai felkészültség legyen a drogproblémák hatékony kezelése és megelőzése érdekében - növekedjen a segítő jelző rendszer hatékonysága az intézmények és civil szervezetek bevonásával
20
Gyermekvédelmi intézmény rendszer Rövid távon: -
a gyermekjóléti rendszerhez aktívabban kapcsolódjon
Hosszú távon: - minden nevelő kapjon speciális képzést a drogprobléma kezelése területén III. Terápia Rövid távon: - tisztázódjanak a terápiás rendszer egyes elemeinek szerepe és kompetenciája – készüljenek folyamat leírások a feladatok megosztásáról - alakuljon ki összhang az elérési programok és alacsony küszöbű szolgáltatások révén a lakosság igényei/szükségletei valamint az ellátás között - hangsúlyozottan érvényesüljön az alapellátás prevenciós szerepe, különösen az iskola-egészségügyi ellátás területén - a sürgősségi ellátás szorosabban kapcsolódjon a segítő rendszerhez - a fekvő betegellátásban a terápiás szakaszt lehetőleg minden esetben kövesse ambuláns utógondozás és rehabilitációs programba kapcsolódás - a szociális törvényben foglaltak szerint legyen a városban intézmény a szenvedélybetegek nappali ellátására - a BV intézményen belül legyen lehetőség megfelelő ellátásra kliens info, alapító okiratok, folyamat leírások, jegyzőkönyvek intézményi regisztrációk Hosszú távon: -
készüljenek speciális stratégiák a szakember ellátottság bővítésére és megtartására ( pl. rezidens és szakdolgozó képzésbe való részvétel) konzultációs központ jöjjön létre a szülészeten, sürgősségi ellátásban és alapellátásban dolgozók legalább fele vegyen részt speciális képzésben, pl. távoktatásos formában a drogprobléma korai felismerése és hatékony kezelése valamint megelőzése területén legyen elérhető szükség esetén nappali ellátás a drogbetegek számára kerüljön kialakításra terápiás közösség (hosszú terápiás intézmény) rehabilitációs és re-szocializációs programok valósuljanak meg • védett szállás, félutas ház • védett munkahelyek • rehabilitációs és önsegítő csoportok • átképzési programok • elhelyezkedést segítő tréningek intézményi regisztrációk, képzésen részvevők, regisztrációk
kliens
21 IV. Kínálat csökkentés Rövid távon: -
Jogi háttér tisztázása – egészségügyi, szociális törvények, PTK, BTK A rendőrség és a vám és pénzügyőrség dolgozza ki saját stratégiáját a nemzeti stratégia alapján A Polgárőrség csatlakozzon a lakóközösségi prevenciós programokhoz, vegyen részt a jelzőrendszerben
Hosszú távon: -
A kínálat csökkentés területén dolgozók kapjanak megfelelő képzést (pl. polgárőrség a drogprobléma korai felismerésére és megelőzésére, az orvos szakértők a segítő jelző rendszerben való pozitív szemléletű részvételre)
Finanszírozás -
A stratégia finanszírozási kereteit a kormányprogramhoz igazítva kell kidolgozni, a 2003. év költségvetésének tervezésekor figyelembe kell venni. El kell érnünk, hogy a pályázati rendszerben minden drogproblémához kapcsolódó pályázatot a végső döntés előtt a KEF ill. ezzel megbízott szakértői értékeljék.
