ELŐSZÁLLÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 27/2001. (X. 1.) ÖK. számú rendelete
az ebtartásról
A helyi önkormányzatokról szóló – többször módosított – 1990. évi LXV. törvény 16.§. /1/, valamint az 1995. évi XCI. tv. végrehajtására kiadott 41/1997./V.28./FM. rendeletben foglaltak alapján az alábbi rendeletet alkotja Előszállás Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete:
A rendelet hatálya
1. §.
Ez a rendelet Előszállás nagyközség közigazgatási területén tartott ebek tulajdonosaira, továbbá az ebek felügyeletével megbízott más személyekre terjed ki.
Bejelentési kötelezettség és nyilvántartás
2. §.
/1/ Az eb tartója köteles az eb tartási helye szerint illetékes jegyzőnek bejelenteni, ha állata a) a 3 hónapos kort elérte, b) elhullott vagy elveszett, c) tartási hele 3 hónapnál hosszabb időre megváltozott vagy d) új tulajdonoshoz került.
2
/2/ A jegyzőnek a bejelentett ebekről nyilvántartást kell vezetnie, amelyben az ebtartó adtain kívül (név, lakcím) az eb azonosítási adatait (fajtáját, születési évét, nemét, színét, ha van, jelölési számát) és a veszettség elleni legutóbbi védőoltás időpontját is fel kell tüntetni.
Ebtartási szabályok
3. §.
/1/ Belterületen lévő egyedi beépítésű lakótelken 6 hónaposnál idősebb kutyából 4 db tartható. Ennél nagyobb számú kutya tartása csak külterületen engedélyezett.
/2/ Többlakásos lakóépületben lakásonként csak egy 6 hónaposnál idősebb eb, valamint szaporulata tartható, legfeljebb 3 hónapos korukig.
/3/ Többlakásos lakóépületek lakásaiban ebtenyésztés nem folytatható.
/4/ A többlakásos épület lakásaiban az ebtartóval közös udvarban lakók (háztartások) írásbeli hozzájárulásával lehet kutyát tartani. A hozzájárulás hiányában el kell rendelni az ebnek a lakásból való eltávolítását.
/5/ A hozzájárulást ismételten meg kell szerezni, ha az ebtartó új kutyát kíván beszerezni.
/6/ Az egészségügyi okból igazoltan rászorulóknak vezető és jelző kutyák tartásához e hozzájáruló nyilatkozatot nem kell beszerezni.
4. §.
/1/ Az ebtulajdonos köteles ebét úgy tartani, hogy az eb a) a házban vagy annak szomszédságában lévő lakók nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon,
3 b) testi épségét és egészséget ne veszélyeztessen.
/2/ Ha az ebtulajdonos az /1/ bekezdésben előírt tartási feltételeket nem biztosítja, el kell rendelni az ebnek a portáról, a lakóházból való eltávolítását, vagy más módon kell intézkedni a panasz okainak megszüntetéséről.
/3/ Az eb eltávolítására javaslatot a panaszos lakó és az önkormányzati műszaki előadó tehet.
5. §.
/1/ Harapós vagy támadó természetű ebet – lehetőleg megkötve – biztos módon, zárt helyen kell tartani, a porta (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát kell szembetűnő módon elhelyezni.
/2/ Ha a harapós vagy támadó természetű eb tulajdonosa az előző bekezdésben foglalt rendelkezéseket megszegi, szabálysértést követ el.
6. §.
/1/ Nem szabad ebet beengedni, illetőleg bevinni: a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe, b) élelmiszert árusító üzletbe, c) élelmiszert feldolgozó üzembe, d) élelmiszerraktárba, e) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézmények területére (kivéve bemutatási céllal), f) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmények épületébe, g) játszótérre.
4 /2/ A fenti tilalmak indokolt esetben nem terjednek ki a vakvezető, a rendőrségi és az őrző ebekre (szolgálati idejében őrzést-védelmet hivatásszerűen folytató szervezettulajdonában lévő eb).
7. §.
/1/ Közterületen, közös használatú udvaron vagy bárki más által igénybe vehető egyéb területen a rendelet mellékletében felsorolt fajtájú ebeket szokásos méretű pórázon kell vezetni. Harapós vagy támadó természetű ebet a marás lehetőségét kizáró zárt szájkosárral kell ellátni.
/2/ Az ebet sétáltatni olyan közterületen lehet, ahol ezt tábla nem tiltja.
/3/ Az eb tulajdonosa vagy az eb felügyeletével megbízott más személy köteles gondoskodni arról, hogy az eb a gyalogjárdát, a nyilvános parkot, a lakóház közös használatú területét ne szennyezze. Az eb által e területen keletkezett szennyeződés azonnali eltávolításáról az eb tulajdonosa, illetőleg az eb felügyeletével megbízott személy köteles gondoskodni.
8. §.
/1/ Ebet tömegközlekedési járművön az érvényben lévő rendelkezések betartása mellett szabad szállítani.
/2/ Élelmiszer szállítására szolgáló járművön ebet szállítani tilos.
A veszettség elleni oltással kapcsolatos szabályok
9. §.
/1/ Minden 3 hónaposnál idősebb ebet a tulajdonosa vagy tartója köteles évenként – a 3 hónapos kort elérteket 30 napon belül, majd 6 hónapon belül ismételten – az Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás által megbízott állatorvossal veszettség elleni saját költségére beoltatni.
5
/2/ A veszettség elleni oltás megszervezéséről, nyilvántartás és összeírás alapján Előszállás Önkormányzata gondoskodik.
/3/ A szervezett oltás érdekében a jegyző a) az oltást megelőzően a nyilvántartás kiegészítése céljából az ebeket szükség szerint, de legalább 3 évenként összeíratja, b) az oltás (pótoltás) időpontját, helyét és költségeit a helyben szokásos módon közhírré teszi, c) az oltás megkezdése előtt az állatorvosnak az ebek naprakész nyilvántartását átadja, d) az oltás és az adminisztráció személyi és tárgyi feltételeit megteremti, e) az oltás megtörténtét a nyilvántartásba bejegyzi.
/4/ A veszettség elleni védőoltás beadása történhet az elővezetés helyén, az állattartó portáján vagy állatorvosi rendelőben.
/5/ Amennyiben a tulajdonos ebét nem a települési önkormányzat által szervezett oltáson oltatja be vagy a hozzá került eb oltása a szabályoknak megfelelően máshol már megtörtént, úgy köteles igazolni a hivatalnál az eb oltásának tényét.
/6/ Amennyiben a tulajdonos elmulasztja az eb életkornak megfelelő kötelező oltását, illetve az évenkénti oltást, s azt a hivatal által meghatározott időpontig, illetve a tárgyév december 31-ig nem pótolja, úgy az ebtartó szabálysértést követ el.
/7/ Bárhol végzett veszettség elleni oltásról igazolást (oltási igazolvány) kell adni az ebtartó felé, amit az eb tulajdonosa köteles megőrizni és tulajdonos-átruházás esetén az új tulajdonosnak át kell adni.
Az ebtartás közegészségügyi szabályai
6 10. §.
/1/ Az embert mart eb tulajdonosa köteles a marás megtörténtéről – a megmart személy személyi adatainak közlésével – az ebtartás helye szerint illetékes hatósági állatorvost értesíteni.
/2/ A megmart egyén – saját egészsége érdekében – köteles a lakóhely (tartózkodási hely) szerint illetékes háziorvosnál megjelenni és az eb tartási helye szerint illetékes hatósági állatorvost értesíteni.
/3/ Az embert mart ebet (macskát) hatósági állatorvos 14 napos megfigyelés alá köteles helyezni. A megfigyelést az ebtulajdonos házánál vagy a hatósági állatorvos által megjelölt helyen kell foganatosítani. A megfigyelés tartama alatt az ebet megkötve vagy zárt portán kell tartani úgy, hogy az onnan el ne szökhessen.
/4/ Az ebet a 14 napos megfigyelés időtartama alatt a hatósági állatorvosnak legalább hetenként (összesen 3 alkalommal) kell megszemlélnie.
/5/ A hatósági állatorvos az eb megfigyelésének elrendeléséről, annak megszüntetéséről, valamint a megfigyelés eredményéről, az eb gazdáját, az illetékes háziorvost, és a területileg illetékes Állategészségügyi Állomást értesíti.
/6/ Veszettség vagy veszettség gyanújának megállapításáról a hatósági állatorvos köteles a területileg illetékes háziorvost és az ÁNTSZ-t értesíteni.
/7/ Minden háziorvos köteles kutyától vagy macskától származó személyi sérülés észleléséről az eset helye szerint illetékes hatósági állatorvost értesíteni.
/8/ Veszett, veszettségre gyanús, veszettség fertőzöttségére gyanús vagy veszettség szempontjából aggályos ebbel való bánás tekintetében az Állategészségügyi Szabályzatban foglaltak szerint kell eljárni.
/9/ Az ebtulajdonos köteles: a) ebét egészségügyi szempontból megfelelő (higiénikus) körülmények között tartani,
7 b) ebének megbetegedése esetén gyógykezeléséről gondoskodni, c) külső élősködők észlelése esetén azok irtásáról gondoskodni, d) bélférgesség vagy annak gyanúja esetén e tényt állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni és az állat gyógykezeléséről gondoskodni.
/10/ Ha állatorvos eb megbetegedése esetén gümőkórra vagy egyéb bejelentési kötelezettségű fertőző betegségre utaló kóros tüneteket észlel, köteles az eb tartási helye szerint illetékes hatósági állatorvost értesíteni.
/11/ A hatósági állatorvos a diagnózis megerősítése után köteles az eb állami kártalanítás nélküli kiirtását haladéktalanul elrendelni.
/12/ Gümőkór vagy egyéb közegészségügyi vonatkozású betegség esetén a hatósági állatorvos köteles az ebtulajdonos lakhelye szerint illetékes háziorvost és az ÁNTSZ illetékes hivatalát értesíteni.
/13/ Aktív gümőkórban szenvedő személy környezetében élő ebet a környezetvizsgálatot végző orvos köteles jelenteni a hatósági állatorvosnak, aki a jogszabályokban előírtaknak megfelelően köteles eljárni.
/14/ A települési önkormányzat gondoskodik – a hatósági állatorvos felülvizsgálata után – az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint a település állatállományának egészségét veszélyeztető betegség tüneteit mutató vagy betegségre gynús ebek kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról.
/15/ A hatósági állatorvos elrendelheti az undort keltő betegségben szenvedő eb gyógykezelését vagy kiirtását.
Az ebtartással kapcsolatos állatvédelmi szabályok
11. §.
8 /1/ Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával, az eb fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről, tartásáról, takarmányozásáról, ápolásáról gondoskodni.
/2/ Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását.
/3/ Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről.
/4/ Az állattartó gondoskodni köteles az eb megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szökésének megakadályozásáról.
/5/ A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott eb számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét.
/6/ Tilos az ebeket kínozni.
/7/ Az ebek életét indokolatlanul, elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad.
/8/ Tilos a megunt vagy feleslegessé vált ebet elhagyni.
/9/ Ha az ebtulajdonos nem szándékozik ebét továbbtartani, köteles elhelyezéséről megfelelően gondoskodni. E célból eladhatja, elajándékozhatja, állatvédő egyesületnek felajánlhatja vagy állatorvossal fájdalommentesen kiirtathatja (kivéve embert mart ebet a 14 napos megfigyelési időn belül).
12. §.
/1/ A települési önkormányzat jegyzője az állatok védelme érdekében a) az állattartótól az állattartással kapcsolatos felvilágosítást, adatot kérhet,
9 b) az állattartás helyén helyszíni szemlét tarthat, c) a rendőrhatóság képviselője a veszélyes állatokkal kapcsolatban megtartott helyszíni szemlén köteles résztvenni.
/2/ A jegyző az állattartót az állat megfelelő és biztonságos elhelyezése, valamint szökésének megakadályozása érdekében meghatározott építési munka elvégzésére kötelezheti.
/3/ A jegyző az állatvédelmi és állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az eb védelme érdekében.
A veszélyes és veszélyesnek minősített ebek tartásáról
13. §.
/1/ A veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartására vonatkozó hatósági eljárás az eb tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozik.
/2/ Az engedély a kiállítástól számított 1 évig érvényes.
/3/ Az engedély kiadásáért, meghosszabbításáért a külön jogszabályban meghatározott összegű díjat kell fizetni.
14. §.
/1/ A veszélyes és veszélyessé minősített eb tartásának engedélyezésére vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell a) az ebtartó nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, b) az ebtartó nyilatkozatát, hogy nem áll cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt, c) az eb tartási helyét, címét,
10 d) az eb tartási helyének leírását, e) az eb fajtáját, születési idejét, nemét, színét, nevét, egyedi jelét (mikrochip számát) és marmagasságát.
/2/ A jegyző az engedély kiadásának előfeltételeit szükség esetén tenyésztési és más szakértő bevonásával vizsgálja.
/3/ Az ebtartó köteles a tartási körülmények ellenőrzését elősegíteni és tűrni.
/4/ A veszélyes eb ivartalanítását az eb tulajdonosának írásban kell kérnie az állatorvostól.
15. §.
/5/ A veszélyes és veszélyessé minősített eb nyakörvén jól látható jelzést („biléta”) kell elhelyezni. A biléta legalább 5 cm átmérőjű, piros szegélyű fehér korong, egyik oldalán a tulajdonos neve, lakcíme, másik oldalán az eb azonosító száma és fekete színű „veszélyes!” felirat szerepel.
/6/ A veszélyes és a veszélyesnek minősített eb olyan megfelelően zárt, bekerített vagy elkerített helyen tartható, amely megakadályozza az ebnek a közterületre történő, felügyelet nélküli kijutását, illetve, hogy az eb embernek vagy állatnak sérülést okozzon.
/7/ A veszélyes és a veszélyessé minősített eb tartására szolgáló ingatlan be- ill. kijáratain: „Vigyázat! Veszélyes eb!” feliratú táblát kell elhelyezni. A szöveg mellett támadó ebet ábrázoló grafika feltüntetése szükséges. A táblát jól látható helyen megfelelő módon kell elhelyezni.
/8/ Veszélyes és veszélyesnek minősített ebet közterületen vezetni, tömegközlekedési eszközön szállítani csak a harapás lehetőségét megakadályozó, biztonságos fém szájkosárral és a kibújást megakadályozó fojtó nyakörvvel, 2 méternél nem hosszabb pórázon, a tartási engedélyre jogosult felügyeletével szabad. Az ebet a pórázról elengedni és a szájkosarat levenni tilos.
11 16. §.
/1/ A veszélyes és a veszélyesnek minősített eb felügyelete – a tartási engedélyben meg nem jelölt személyre – ideiglenesen sem ruházható át.
/2/ A veszélyes és veszélyesnek minősített eb elhullását, elvesztését, valamint a tulajdonos megváltozását 24 órán belül – munkaszüneti nap esetén a következő munkanapon – jelenteni kell a jegyzőnek.
/3/ Aki veszélyes vagy veszélyesnek minősített ebet talál vagy befog, köteles azt 24 órán belül a jegyzőnek bejelenteni és a befogott ebet a hatóság képviselőjének átadni.
17. §.
/1/ A jegyző az önkormányzat illetékességi területén tartott ebekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a) az állattartás helyét, b) az állattartó nevét, lakcímét, c) az eb fajtáját, egyedi azonosításra szolgáló adatait, d) az ebtartás kezdetének és megszűnésének időpontját, e) az ebtartásra vonatkozó hatósági határozatok számát, kibocsátójának megnevezését.
/2/ A veszélyes és veszélyessé minősített eb tartási feltételinek megtartását a) a tartás helyén évente legalább egyszer a rendőrség, a hatósági állatorvos részvételével a jegyző, b) közterületen a jegyző és a rendőrség ellenőrzi.
/3/ A hatósági állatorvos a jegyző által elrendelt esetben végez ellenőrzést az eb tartási helyén, illetve állatorvosi rendelőben, az eb azonosítására és egészségi állapotára vonatkozóan.
12 /4/ Az ebtartó a tartási engedélyt az ellenőrzésre jogosult felhívására köteles bemutatni.
Gazdátlan és kóbor ebeknél követendő eljárások
18. §.
/1/ A közterületen kóborló ebek befogásáról Előszállás Nagyközség Önkormányzata gondoskodik.
/2/ A befogott állatokat 14 napig felügyelet mellett kell tartani és a befogás tényét a szokásos módon közhírré kell tenni, meg kell kísérelni a tulajdonos értesítését.
/3/ Amennyiben a befogott eb gazdája 14 napon belül jelentkezik, úgy a tartási költségek megtérítése után részére a kutyát vissza kell adni.
/4/ Amennyiben az eb gazdája nem jelentkezik a 14 napos felügyeleti, megfigyelési idő alatt, úgy az eb értékesíthető vagy kiirtható.
Szabálysértési előírások
19. §.
/1/ Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére és kíméletére vonatkozó jogszabály rendelkezését vagy hatósági határozat előírását megsérti – magatartásának súlyához, ismétlődéséhez igazodó – állatvédelmi bírságot köteles fizetni az 1998. évi XXVIII. törvény 43.§-a, a 244/1998./XII.31./, valamint a 245/1998./XII.31./ Korm. rendelet alapján.
/2/ A fenti jogszabályok alapján a bírság összege 5.000 Ft-tól 150.000 Ft-ig terjedhet.
13
/3/ A bírságot feladatkörében a települési önkormányzat jegyzője, az illetékes megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás szabhatja ki. A bírság kiszabását állatvédelmi szervezet is kezdeményezheti.
20. §.
/1/ Állatvédelmi bírság szabható ki azzal szemben, aki a) ebének szükségtelenül jelentős fájdalmat, tartós szenvedést, testi károsodást okoz, b) a felügyelet alatt álló eb tartási, takarmányozási igényének rendszeres kielégítéséről nem gondoskodik, c) állat életét indokolatlanul kioltja, d) a felügyelete alatt álló eb ápolási és higiéniai szükségleteinek kielégítéséről nem gondoskodik, e) az állat mozgásigényét kellően kielégítő szabad mozgáslehetőségről nem vagy nem szakszerűen gondoskodik, f) az állat állategészségügyi ellenőrzését és ellátását elmulasztja.
21. §.
61/ A bírság az azt kiszabó szerv bevételét képezi, amelyet kizárólag az állatvédelemmel kapcsolatos kiadási többletének fedezeteként lehet felhasználni. A bírságból befolyt összeget elkülönítetten és ellenőrizhetően kell kezelni.
22. §.
/1/ Szabálysértést követ el és e rendelet alapján 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki e rendelet 5.§-ában, 7.§-ában, valamint a 9.§. /6/ bekezdésében foglalt előírásait megszegi.
/2/ A szabálysértési eljárás lefolytatására Előszállás Önkormányzatának Jegyzője jogosult.
14
/3/ Ismételt vagy különösen súlyos szabálysértés elkövetése esetén a szabálysértési hatóság elrendelheti az eb elkobzását.
Átmeneti rendelkezések
23. §.
/1/ Az ebtartók a rendelet kihirdetésétől számított 90 napon belül kötelesek olyan helyzetet teremteni, hogy a rendelet előírásainak megfeleljenek.
/2/ Aki a rendelet hatályba lépésekor a többlakásos épületben kutyát tart, az a rendelet kihirdetését követő 90 napon belül köteles a közös házban lakók (háztartások) hozzájárulását megszerezni, ellenkező esetben köteles a kutyát eltávolítani.
Záró rendelkezések
24. §.
/1/ Ez a rendelet – a 21. §. /1/ bekezdése kivételével – a kihirdetéstől számított 15. napon lép hatályba.
/2/ A rendelet kihirdetéséről a Szervezeti és Működési Szabályzat előírásai szerint a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.
Előszállás, 2001. szeptember 12.
Szoboszlainé Huszár Anna
Szurma Katalin
polgármester
jegyző
15
Kihirdetési záradék:
Ez a rendelet 2001. szeptember 13. napján lép hatályba.
Előszállás, 2001. szeptember 13.
Szurma Katalin jegyző
1. számú melléklet
16 A rendelet 7.§. /1/ bekezdésében előírtak szerint az alábbi ebfajtáknál a szájkosár használata kötelező:
- német boxer
- skye terrier
- dobermann
- komondor
- német juhász
- óriás schnauzer
- kuvasz
- rotweiler
a felsorolt kutyák keverékei.
