NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK 46/1999. (X.1.) számú rendelete a szociális rászorultságtól függõ egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról.
Nyíregyháza Város Önkormányzatának Közgyûlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 1. §-ának (3) bekezdése, és a 16. § (1) bekezdése, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: Szt.) 1. §-ának (2) bekezdése, 38. §-ának (2) bekezdése, 39 §ának (3) bekezdése, 45 §-ának (1) bekezdése, 47. §-ának (1) bekezdése, 50 §-ának (2) bekezdése, 92. §-a, 93. § (2) bekezdése, 94. §-a alapján az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:
A rendelet célja
1.§
E rendelet célja, hogy az önkormányzat közigazgatási határain belül - a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló többször módosított 1993. évi III. tv-ben, a közgyógyellátási igazolványról szóló többször módosított 28/1993. (II.17.) sz. Korm. rendeletben, az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló módosított 30/1993. (II.17.) sz. Korm. rendeletben, a gyermeknevelési támogatás megállapításának szabályairól, valamint a szociális ellátások igényléséhez felhasználható bizonyítékokról szóló többször módosított 32/1993. (II.17.) sz. Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban - megállapítsa az önkormányzat által pénzben és természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, illetve azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.
A rendelet hatálya 2. § A rendelet személyi hatálya kiterjed a: az önkormányzat területén élõ, aa: magyar állampolgárságú, ab: állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkezõ bevándorolt, ac: az illetékes hatóságok által menekültként elismert, b: az Szt. által meghatározott egyes ellátások esetében az önkormányzat területén tartózkodó hajléktalan személyekre. 3.§
E rendelet alkalmazásában
a: szociális rászorultságtól függõ pénzbeli ellátás: - idõskorúak járadéka, - munkanélküliek jövedelempótló támogatása, - rendszeres szociális segély, - lakásfenntartási támogatás, - ápolási díj, - átmeneti segély, - temetési segély
b: Természetben nyújtott szociális ellátások: - lakásfenntartási támogatás, - átmeneti segély, - temetési segély,
- köztemetés, - közgyógyellátás, - egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság - szociális étkeztetés térítési díjának megtérítése
c: Aktív korú: a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetõleg a 62.életévét be nem töltött személy, d: rokkant: az a nagykorú személy, aki munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette. e: elismert lakásfenntartási kiadás: az e rendeletben meghatározott, és elismert, a lakás rendeltetésszerû használatával összefüggõ, szokásos és indokolt mértékû, díjkiadás, valamint az elismert, lakáshitel törlesztési kiadások együttes összege, ea: összkomfortos: az a lakás, amely legalább tizenkét négyzet-métert meghaladó alapterületû lakószobával, fõzõhelyiséggel, fürdõhelyiséggel és WCvel,közmûvesítettséggel/villany-és vízellátással, szennyvízelvezetéssel/, melegvíz-ellátással/táv-tömb-, egyedi központi, etage melegvíz-ellátással, villanybojlerrel, gáz vízmelegítõvel/és központos / táv-, egyedi központi vagy etage fûtéssel/ rendelkezik, eb: komfortos: az a lakás, amely tizenkét négyzetmétert meghaladó alapterületû lakószobával, fõzõhelyiséggel, fürdõhelyiséggel és WC-vel, valamint az e./ pontban körülírt közmûvesítettséggel és melegvízellátással és egyedi fûtési móddal / szilárd- vagy olajtüzelésû kályhafûtéssel, elektromos hõtároló kályhával, gázfûtéssel / rendelkezik, ec: félkomfortos az a lakás amely a komfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább 12 négyzetmétert meghaladó alapterületû lakószobával és fõzõhelyiséggel, továbbá fürdõhelyiséggel és WC-vel, közmûvesítettséggel / legalább villany és vízellátással / és egyedi fûtési móddal rendelkezik. ed: komfort nélküli az a lakás amely a félkomfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább 12 négyzetmétert meghaladó alapterületû lakószobával és fõzõhelyiséggel, WC használatával és egyedi fûtési móddal rendelkezik, valamint a vízvétel lehetõsége biztosított.
f: Szociálisan rászorult: fa: az az egyedülélõ személy, akinek a havi - a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott-munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magánnyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett jövedelme az - e rendeletben meghatározott kivételekkel - öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százötven %-át nem haladja meg, fb: az a család, vagy az a háztartás amelyben az életvitelszerûen együttélõ személyek, elõzõek szerint meghatározandó, egy fõre jutó havi jövedelme az - e rendeletben meghatározott kivételekkel - öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, és az e rendeletben meghatározott vagyonnal, nem rendelkezik, illetve nem rendelkeznek, g: vagyon: az az ingatlan, jármû, gépi meghajtású termelõ- és munkaeszköz, készpénz, takarékbetét, értékpapír, továbbá vagyoni értékû jog, amelynek ga: külön-külön számított forgalmi értéke, illetõleg az összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a húszszorosát, vagy gb: együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az ötvenszeresét meghaladja. A szociális rászorultságtól függõ pénzbeli ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minõsül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy lakik, ha: család: az egy háztartásban életvitelszerûen együttlakó kö- zeli hozzátartozók, hb: közeli hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelõszülõ, hc: hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, i: egyedülélõ: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik, j: háztartás: az egy háztartásban életvitelszerûen együttlakó személyek. k: gyógyszer: a társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök, protektikai és fogszabályozó eszközök, ideértve ez utóbbiak javításának költségeit, valamint járó beteg szakellátás keretében gyógyfürdõben nyújtott fizioterápiás kezelés.
Eljárási rendelkezések 4. § (1) A jövedelem számításához - és az e rendelet hatálya alá tartozó, szociális rászorultságtól függõ, juttatásokra való jogosultság igazolásához felhasználható, illetve szükséges, bizonyítékok a: a havonta rendszeresen mérhetõ jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelõzõ három hónap nettó átlagáról kiadott munkáltatói igazolás, b: munkanélküli járadék esetén az azt megállapító határozat, c: a társadalombiztosítás, illetve önkormányzat által nyújtott rendszeres juttatások, keretében folyósított ellátások esetén a kérelem benyújtását megelõzõ hónapban kifizetett ellátás összegét igazoló szelvény/ek/. Nem kell igazolni a Megyei Jogú Város Jegyzõje által kötelezõen vezetendõ nyilvántartásból megállapítható adatokat. d: vállalkozó és mezõgazdasági õstermelõ esetében az illetékes APEH igazolása a kérelem benyújtását megelõzõ gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról. e: egyéb jövedelmek esetében a kérelmezõ büntetõjogi felelõssége mellett tett nyilatkozata a havi átlagos nettó jövedelmérõl, f: a kérelem jellegétõl függõen: a lakás használatának jogcímét igazoló teljes bizonyító erejû okirat/ tulajdoni lap, bérleti-albérleti, vagy egyéb visszterhes, illetve ingyenes szerzõdés/, valamint a lakás használatával összefüggésben felmerült - e rendelet szerint elismerhetõ - költségeket igazoló, a kérelem benyújtását megelõzõ négy negyedévre vonatkozó, számla, vagy a szolgáltató errõl kiadott igazolása, (2) a szociális rászorultságtól függõ - e rendelet hatálya alá tartozó - pénzbeli és természetbeni ellátásokkal összefüggõ kérelmek elbírálására irányuló szociális igazgatási eljárások keretében hozandó határozatok alapjául szolgáló tényállás megállapításánál - a bank - és adótitkok sérelme nélkül felhasználhatók azok az adatok is, amelyeknek a döntést elõkészítõk, valamint a határozatot hozók hivatalból jutottak tudomására. 5. §
Az e rendelet hatálya alá tartozó pénzbeli és természetbeni juttatásokra való jogosultság elbírálása keretében -az ellátás jogalap nélküli megállapításának és folyósításának elkerülése érdekében - a szociális rászorultság jövedelmi és vagyoni feltételeit fokozottan kell vizsgálni.
6. §
A munkanélküliek jövedelempótló támogatása, és az ezt követõen megállapításra kerülõ - aktív korú nem foglalkoztatottak részére nyújtott - rendszeres szociális segély folyósításának kezdõ, illetõleg végsõ idõpontja a támogatásra, illetve segélyre való jogosultság keletkezésének, illetõleg megszûnésének napjával megegyezõ nap.
Pénzbeli ellátások
Ápolási díj 7. §
(1) Az ápolási díj összege nem lehet kevesebb:
a./ az õregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél és nem lehet több a legalacsonyabb munkabér mindenkori összegénél, ha - a jegyes kivételével - a hozzátartozó önmaga ellátására képtelen állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi, aa/ amennyiben a az ápoló keresõtevékenységet folytat és munkaideje a napi négy órát nem haladja meg az ápolási díj mértéke nem haladhatja meg a az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hetven százalékát, b./ az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 7O %-ánál, és nem lehet több a legalacsonyabb munkabér mindenkori összegénél, ha a hozzátartozó a 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozását végzi és a háziorvos szükség esetén, az egészségügyi szakrendelés szakorvosa - azt is igazolja, hogy a házi gondozás, illetve ápolás az ápolt személy érdekeivel nem ellentétes. ba./ amennyiben az ápoló keresõtevékenységet folytat és munkaideje nem haladja meg a napi négy órát az ápolási díj mértéke nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötven százalékát. (2) Annak a hozzátartozónak - a jegyes kivételével -, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg, és a házi segítségnyújtás keretében el nem látható, személy gondozását végzi ápolási díj csak abban az esetben állapítható meg, ha nem
jogosult az Szt. 4. § i./ pontjában meghatározott rendszeres pénzellátások valamelyikére, ide nem értve a külön törvényben szabályozott rendszeres gyermekvédelmi támogatást és a gyermekgondozási segélyt. (3) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha az ápolt személy két hónapot meghaladóan bármilyen nevelési-oktatási, egészségügyi vagy szociális intézményi ellátásban részesül, továbbá, ha szakiskola, középiskola, felsõoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója, vagy ha keresõtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történõ munkavégzés kivételével - a napi négy órát meghaladja. (4) Ápolási díj csak az együttesen a jelen rendelet személyi hatálya alá tartozó ápoló és ápolt esetében állapítható meg.
Idõskorúak járadéka és a rendszeres szociális segély
8.§
(1) Az idõskorúak járadéka iránti kérelmek elbírálására irányuló szociális igazgatási eljárás keretében, amennyiben a kérelmezõ ingatlan tulajdonnal rendelkezik, tartásra köteles és képes örököseként megjelölt közvetlen hozzátartozóját, vagy más az öröklés szempontjából érdekeltet, személyes meghallgatása keretében is tájékoztatni kell a folyósítandó járadék összegének, hagyatéki teherként, az Önkormányzat javára a területileg illetékes közjegyzõnél történõ bejelentési kötelezettségérõl
(2) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülõ személynek ingatlanon fennálló tulajdonjoga van, az Önkormányzat ezen ingatlanra - annak értékétõl függetlenül - a folyósított rendszeres szociális segély összegét hagyatéki teherként - a hagyatéki eljárás szabályai szerint - a területileg illetékes közjegyzõnél bejelenti. Az (1) bekezdésben megjelölteket ez esetben is személyesen kell meghallgatni.
Átmeneti segély 9.§ (1) Alkalmanként átmeneti segély állapítható meg:
a./ azon személy részére, aki önhibáján kívül, elõre nem tervezhetõ, nagyobb anyagi kihatással járó váratlan élethelyzetbe kerül és emiatt szociálisan rászorulttá válik, b./ szociálisan rászoruló családban élõ, nappali tagozatos egyetemi, fõiskolai hallgató részére - ha családjában az egy fõre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének százhatvan %-át egy tanévben félévente egy alkalommal. (2) Alkalmanként átmeneti segély gyógyszertámogatásként is adható annak a személynek, aki közgyógyellátási igazolványra nem jogosult, de hirtelen bekövetkezett egészségkárosodása, betegsége miatt havi gyógyszerkiadása oly mértékben megnövekedett, hogy gyógyszerköltségeinek összege miatt szociálisan rászorulónak minõsül. (3) Alkalmankénti átmeneti segély kamatmentes kölcsön formájában adható azokban az esetekben, amikor elõre nem tervezhetõ, más forrásokból nem finanszírozható váratlan élethelyzet áll elõ. Különösen indokolt kamatmentes kölcsön megállapítása elemi kár esetén, valamint hozzátartozó halála esetén a temetési segély kiegészítéseként. A kamatmentes kölcsön abban az esetben adható, ha a kérelmezõ háztartásában az egy fõre jutó jövedelem meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét, de nem éri el annak kétszeresét. Kamatmentes kölcsön az éves pénzügyi tervben átmeneti segélyre tervezett pénzügyi elõirányzat 20 %-áig adható. Tízezer forintot meghaladó támogatás esetén segély csak kamatmentes kölcsön formájában nyújtható. A kölcsöntartozás visszafizetéséig átmeneti segély nem adható. (4) Ha a megélhetést biztosító TB ellátásra való jogosultság fennáll, de az ellátás folyósítása még nem kezdõdött meg, alkalmankénti és havi rendszerességgel járó átmeneti segély is csak kamatmentes kölcsön formájában nyújtható. (5) A kamatmentes kölcsön összege: maximum az öregségi nyugdíjminimum ötszörösének megfelelõ összeg. (6) A havi törlesztõrészlet összege 2.000.- Ft-nál kevesebb nem lehet. (7) Átmeneti segély évente legfeljebb öt alkalommal adható, egy naptári évben adható összegének felsõ határa nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét.
Természetben nyújtott szociális ellátások Lakásfenntartási támogatás 10. § (1) Lakásfenntartási támogatás nyújtható annak a nyíregyházi állandó lakcímmel rendelkezõ, életvitelszerûen itt tartózkodó és tulajdonjoggal vagy haszonélvezeti joggal rendelkezõ, illetve fõbérlõ családnak vagy személynek, aki a (3) bekezdés szerinti minimális lakásnagyságot és minõséget meg nem haladó lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben lakik, és lakáshasznosításból származó jövedelme vagy más beköltözhetõ, lakás céljára alkalmas ingatlana nincs. (2) Lakásfenntartási támogatás nyújtható az albérletben lakó családnak vagy személynek is, ha legalább 3 éve - igazoltan - nyíregyházi állandó lakcímmel vagy nyíregyházi munkaviszonnyal rendelkezik, ugyanabban a (3) bekezdés szerinti minimális lakásnagyságot és minõséget meg nem haladó lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben - igazoltan - bejelentett tartózkodási helyként megjelölve legalább 1 éve lakik. Az albérleti jogviszony fennállását és az albérleti díj összegét az albérleti szerzõdés bemutatásával kell igazolni. (3) Lakásfenntartási támogatás megállapítása szempontjából Nyíregyháza városban elismert maximális lakásnagyság: a./ Lakótelepi jellegû lakások esetén: A családban számí- A lakás komfortfokozata tásba veendõ személyek összkom.komf. félkm. komf.nélk. száma: 1 46 m2 55 m2 2 53 m2 65 m2 3 65 m2 73 m2 4 73 m2 80 m2 5 80 m2 95 m2 5 + n fõ + 6 m2 + 6 m2
b./ Családi ház esetén:
családnagyságtól függetlenül 100 m2 /beépített hasznos alapterület/ 100 m2 felett az egy fõre esõ átlagos lakásnagyság a 25 m2-t nem haladhatja meg.
(4) Lakásfenntartási támogatás állapítható meg, ha: a) a lakásfenntartás indokolt havi költsége eléri vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 35 %-át, b.) három vagy több gyermeket nevelõ családban a lakásfenntartás indokolt havi költsége nem éri el a háztartás havi összjövedelmének 35 %-át, de legalább 2O %, a lakásfenntartási támogatás méltányosságból megállapítható, c) a lakás fûtési költségének havi összege eléri vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 2O%-át. (5) Lakásfenntartási támogatás megállapításánál figyelembe vehetõ jövedelemhatárok: a)a (4) bekezdés a.), b.) pontja esetében a háztartásban az egy fõre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 12O %-át, egyszemélyes háztartás esetén 16O%-át, b) a (4) bekezdés c.) pontja esetében a háztartásban az egy fõre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak másfélszeresét. A család összjövedelmét gyermekenként 3.000.- Ft-tal kell havonta csökkenteni, amennyiben a gyermek más helységben felsõfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, illetve a kiskorú gyermek egészségi állapota, vagy más érdeke az általános, vagy középiskola nappali tagozatos tanulmányainak más helységben történõ folytatását indokolja. 11. § (1) Lakásfenntartási támogatás csak abban az esetben állapítható meg, ha közmûdíj, lakbérhátralék nem áll fenn, vagy a hátralék megfizetésére a közszolgáltató vállalattal határidõre szóló megállapodást kötöttek. (2) Meg kell szüntetni a lakásfenntartási támogatást, ha az (1) bekezdésben hivatkozott megállapodásban rögzített hátralékot az ügyfél idõben nem fizeti. Meg kell szüntetni a támogatást akkor is, ha a felszólítás ellenére az ügyfélnek felróható okból három hónapon túli tartozása van.
12. § (1) A 10. § (4) bekezdés a./ és b./ pontja alkalmazásában elismert kiadások: lakbér ha valaki versenytárgyalás útján jut önkormányzati bérleményhez, abban az esetben lakbérnek a licit induló összege minõsül, albérleti díj, a legalább 10 éves futamidejû lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztõrészlete, a fûtés díja, illetve költsége, a vízés csatornahasználati díj, a szemétszállítás költsége, a villanyáram, a gázfogyasztás költsége, a társasházi közös költség, önkormányzati bérlakásnál az üzemeltetési és a közvetített szolgáltatásként jelentkezõ költségek. (2) A 10. § (4) bekezdés c./ pontja alkalmazásában elismert kiadás: a lakás fûtéséhez felhasznált hõenergia fûtési szezonban felmerülõ költségének, díjának 1/6a a rendelet 3. számú melléklete alapján. 13. § (1) Lakásfenntartási támogatás az egy fõre jutó jövedelem összegétõl függõen havonta a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 10-40 %-a közötti összegben állapítható meg a 10. § (4) bekezdés a./ és b./ pontja esetében az 1. számú melléklet, a 10. § (4) bekezdés c./ pontja esetében a 2. számú melléklet figyelembevételével. Ez az összeg azonban nem haladhatja meg a lakásfenntartás összköltségének a 60 %-át. (2) A lakásfenntartási támogatás megállapításakor a támogatandó kiadási tételek elsõsorban az alábbiak: a./ önkormányzati bérlakásoknál felmerülõ lakbér b./ NYÍRTÁVHÕ-nél felmerült fûtési díj, c./ víz- és csatornadíj, gázdíj, valamint áramdíj, d./ lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztõ részletének támogatása 14. § (1) A lakás fenntartásához kapcsolódó kiadások igazolása az elõzõ 4 negyedév minden hónapjára vonatkozó igazolással történik. Az igazolásokat a kérelmezõ csatolja be. Ezek alapján kell a havi átlagos költségeket megállapítani. (2) Ha a kérelmezõ az (1) bekezdésben szereplõ igazolásokat nem tudja becsatolni, mert egyedi fûtéssel fût, valamint ha egy évet még nem lakott lakásban, úgy a következõ táblázatban szereplõ támogatás mértékét kell alapul venni. Egyedi fûtés esetén a támogatás kifizetésétõl számított 60 napon belül köteles a kérelmezõ a becsatolt számlákkal a támogatást igazolni. Ennek elmulasztása esetén a kérelmezõ részére újabb támogatás nem adható. Támogatás csak akkor állapítható meg, ha a kérelmezõ legalább fél éve a lakásban lakik, kivéve aki lakást cserél és alacsonyabb rezsiköltségü lakásba költözik. _____________________________________________________________
Egy fõre esõ jövedelem: Támogatás mértéke: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének %-ában Kevesebb mint: 60 % 16-25 % 80 % 13-20 % 100 % 12-17 % 120 % 12-15 % Egyszemélyes háztartás esetén 80 % 16-25 % 100 % 13-20 % 130 % 12-17 % 160 % 12-15 % ______________________________________________________________ (3) A jogerõsen megállapított lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtásának napjától esedékes és idõtartama a 12 hónapot nem haladhatja meg. (4) A megállapított támogatást a közszolgáltató szervezetekhez kell átutalni utólag, minden hónap 15. napjáig. Kivételt képez a fûtési költség (szén, fa, olaj), és az albérleti jogviszonnyal rendelkezõk részére nyújtott lakásfenntartási támogatás, melyet a kérelmezõ részére kell folyósítani. (5) A bizottság a kérelmezõ összes körülményeinek figyelembe-vételével egyedi esetekben méltányosságot gyakorolhat. A méltányosság feltételei: a rendeletben elõírtnál: egy fõre jutó nettó jövedelem legfeljebb 25 %-kal lehet magasabb, valamint a lakásnagyság 50 %-kal lehet nagyobb. A bizottság egyedi esetekben a támogatás mértékétõl a táblázattól eltérõ összeget is megállapíthat, de a maximális mértéket nem lépheti túl. Temetési segély 15. § (1) Temetési segély jár annak a személynek, aki hozzátartozóját temetteti el és családjában az egy fõre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeresét.
(2) Az (1) bekezdés szerinti temetési segély összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszerese. (3) A /2/ bekezdés szerinti temetési segély összegét havonta utólag, a temetkezési szolgáltatóval kötött külön megállapodásban megállapított feltételek szerint a szolgáltató bankszámlájára kell közvetlenül átutalni.
(4) Az /1/ bekezdésben nem szereplõ esetekben temetési segélyben részesíthetõ az a temettetõ, akinek a családjában az egy fõre esõ jövedelem a mindenkori sajátjogú öregségi nyugdíjminimumot nem haladja meg.
Köztemetés 16. § /1/ A Nyíregyháza város területén elhalálozott azon vagyontalan személyt , akinek nincs vagy 8 napon belül nem lelhetõ fel tartásra köteles és képes hozzátartozója, vagy az egyébként eltemettetésére köteles személy az eltemetésérõl nem gondoskodik, közköltségen, temetteti el az önkormányzat. /2/ Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti önkormányzattal, illetve az eltemettetésre köteles személlyel, szembeni, továbbá az esetleges hagyatékkal kapcsolatos igényeket kötelezõ érvényesíteni. Közgyógyellátás
17. §
(1) Közgyógyellátásra való jogosultság méltányosságból megállapítható a nem kielégítõ egészségi állapotú, krónikus betegségben szenvedõ és nehéz szociális helyzetben lévõ személyeknek a havi rendszerességgel fogyasztott és igénybevett gyógyszerek támogatásához az alábbiak szerint:
Családban élõk esetében
jövedelem gyógyszerköltség egy fõre jutó havi
nettó jövedelem %-a
a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összege 120%-ig fõ/hó 10 120%-tól 140%-ig fõ/hó 15 140%-tól 160%-ig fõ/hó 20 160%-tól 175%-ig fõ/hó 25 175%-tól 190%-ig fõ/hó 30 190%-tól 205%-ig fõ/hó 35 205%-tól 220%-ig fõ/hó 40 a./ Egyedülállók esetében
a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 150%-tól 170%-ig 10 170%-tól 180%-ig/hó 15 180%-tól 190%-ig/hó 20 190%-tól 205%-ig/hó 25 205%-tól 230%-ig 30 230%-tól 240%-ig 35 240% felett 40 (2) Rendkívüli méltányosság alkalmazható a családban élõk esetében akkor, ha az egy fõre jutó havi nettó jövedelem meghaladja a mindenkori legkisebb öregkori nyugdíj összegének 220%-át, feltéve, hogy a kérelmezõ havi rendszeres gyógyszerköltsége magasabb az egy fõre jutó jövedelem 50%-ánál. Egyedülállók esetében akkor, ha a havi nettó jövedelme meghaladja a mindenkori legkisebb öregkori nyugdíj összegének 240%-át, feltéve, hogy a havi rendszeres gyógyszerköltsége magasabb a jövedelme 50%-ánál.
18.§ Szociális étkeztetés térítési díjának megtérítése A külön önkormányzati rendeletben szabályozott szociális étkeztetésre jogosultak, illetve eltartottjaik részére nyújtott szolgáltatásért járó - külön rendeletben meghatározott - térítési díjakat az Önkormányzat, a szolgáltatásra jogosult helyett, az ott írt mértékben részben, vagy egészben megtérítheti. 19. § Jelen rendelet 1999. október 1. napján lép hatályba. A folyamatban lévõ, elsõ fokon még el nem bírált ügyekben a hatálybalépés napjától e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg Nyiregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlésének 26/1994./V.18./ sz.rendelete hatályát veszti.
Nyíregyháza, 1999.szeptember 27.
Csabai Lászlóné
Dr. Szemán Sándor
polgármester
jegyzõ
Jelen rendeletet 1999. szeptember hó 29-én kihirdetem.
Nyíregyháza, 1999. szeptember 29.
Dr. Szemán Sándor jegyzõ
1.sz.melléklet a 46/1999. /X.1./ sz.rendelethez A 10.§ (4) bek. a./ és b/.pontjai szerinti
LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁS
AZ EGY FÕRE JUTÓ JÖVEDELEM CSOPORTONKÉNTI MEGHATÁROZASA AZ ÖREGSÉGI NYUGDÍJ MINDENKORI LEGKISEBB ÖSSZEGE ALAPJÁN
I.csoport II.csoport III.csoport
egynél több fõs háztartás 100 %-ig 100-120 %-ig 120 % felett
egyedülélõ 120 %-ig 120-160 %-ig 160 % felett
A LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁS MÉRTÉKE AZ ÖREGSÉGI NYUGDÍJ MINDENKORI LEGKISEBB ÖSSZEGÉNEK % -ÁBAN
EGY FÕRE JUTÓ JÖVEDELEM ALAPJÁN KÖLTSÉGSZINT ALAPJÁN
I.csoport II.csoport III.csoport 35-40 31-35 20-30 45 31-35 26-30 15-20 40 - 45 21-31 19-25 10-15 35 - 40 10-20 10-18 - 30 - 35
2.sz.melléklet a 46/1999./X.1./ sz.rendelethez
A 10.§ (4) bek.c./ pontja szerinti
FÛTÉSI TÁMOGATÁS
AZ EGY FÕRE JUTÓ JÖVEDELEM CSOPORTONKÉNTI MEGHATÁROZÁSA A AZ ÖREGSÉGI NYUGDÍJ MINDENKORI LEGKISEBB ÖSSZEGE ALAPJÁN
I.csoport II. csoport III. csoport
egynél több fõs háztartás 90 %-ig 90-100 %-ig 100 % felett
egyedülélõ 130 %-ig 130-150 %-ig 150 % felett
A FÛTÉSI TÁMOGATÁS MÉRTÉKE AZ ÖREGSÉGI NYUGDÍJ MINDENKORI LEGKISEBB ÖSSZEGÉNEK %-ÁBAN
EGY FÕRE JUTÓ JÖVEDELEM ALAPJÁN KÖLTSÉGSZINT ALAPJÁN I.csoport II.csoport III.csoport 35-40 31-35 20-30 35 felett 31-35 26-30 15-20 30-35 21-30 19-25 10-15 25-30 10-20 10-18 - 20-25
3.sz.melléklet a 46/1999./X.1./ sz.rendelethez
A 12.§ (2) bek.szerint
ELISMERT FÛTÉSI KÖLTSÉGEK
1986 elõtt épült lakás:
1986 óta épült lakás:
Tüzelési mód:
éves ktg.
1/6 rész
éves ktg.
1/6 rész
Ft/m2
Ft/m2
Ft/m2
Ft/m2
Földgáz
784
131
470
78
PB-gáz
1985
331
1191
199
Hõtárolós villanykályha
1883
314
1129
188
Háztartási tüzelõolaj
4362
727
2617
436
Távhõ
1053
176
1053
176
Vegyes, szén
1102
184
643
107
A költségek meghatározásánál az 1999. július 1. napján érvényes energiahordozó árak szolgáltak alapul.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Országgyûlés az 1999. évi LXXIII. törvénnyel módosította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt / a továbbiakban Sztv./. A módosítás következtében az önkormányzatok is kötelesek felülvizsgálni és, szükség esetén, az új törvényi rendelkezéseknek megfelelõen módosítani az Sztv. rendelkezéseinek - a helyi társadalmi viszonyokon alapuló - végrehajtásával kapcsolatos önkormányzati rendeleteket.
A jelen tervezet nem csak a törvényi szabályozás, de a korábban hatályos rendelet gyakorlati alkalmazása során felmerült jogalkalmazási tapasztalatok alapján is, igyekszik eleget tenni a jogszabályok alkalmazhatóságával szemben támasztott korszerû követelményeknek.
A tervezetben bevezetni javasolt módosítási indítványok alapvetõen a szociálisan rászorulók érdekeit szolgálják, ugyanakkor fokozottabb követelmények meghatározásával kívánják kizárni a pénzbeli, és a természetben nyújtható, juttatások jogosulatlan igénybe vételének lehetõségét. A tervezet változatlan abban a vonatkozásban, hogy az egyébként terjedelmes Szt.részbeni helyi végrehajtási rendeletének újra- alkotására törekszik. Változatlanul kívánatosnak tartja, hogy a jogosultak és a jogalkalmazók egyaránt olyan jogi szabályozás alanyai legyenek, amely áttekinthetõen, és alkalmazható részletességgel tartalmazza mindannyiuk jogait és kötelezettségeit. Ennek szolgálatában a rendelet szövegében az értelmezõ rendelkezése köre bõvül ugyan, de ez sem tekinthetõ ellentétesnek az elõzõekben megjelölt célokkal. A tervezet nem, vagy csak a legcsekélyebb mértékben érinti azokat a korábban hatályos és a gyakorlatban jól alkalmazható rendelkezéseket pld. a lakásfenntartási támogatással, vagy az átmeneti segélyezéssel kapcsolatos szabályok, amelyeknek változtatása inkább ártana a jogbiztonságnak, mint sem szolgálná azt.
A tervezet egyes rendelkezései aktualizálják azokat a költségeket, illetve egyéb számszerû adatokat, amelyek az idõ múlása folytán mára már meghaladottá váltak.
RÉSZLETES INDOKOLÁS A 3.§-hoz
A módosítási javaslat az idõközben bekövetkezett jogszabályi változásokat követõ szövegmódosításokat, és olyan új értelmezõ rendelkezéseket tartalmaz, amelyek úgy a jogosultak, mint az ügyükben eljáró közigazgatási szerv számára a korábbinál pontosabb útmutatásokat tartalmaznak.
A 4-5.§-okhoz
A módosítási javaslatok egyszerre igyekeznek egyszerûsíteni a kérelmek benyújtásának feltételeit pl.a kötelezõ nyilvántartásban vezetett adatokkal kapcsolatos rendelkezés, egyben pontosítják a benyújtandó bizonyítékokkal kapcsolatos elõírásokat. A tervezet határozottabbá teszi a szociális rászorultság tényleges fennállásának vizsgálati kötelezettségét ezzel is elkerülendõ az ellátások jogalap nélküli folyósításának lehetõségét. Megjegyzendõ, hogy a feltételek fokozottabb vizsgálata az ügyfelek érdekeit is nagyobb mértékben szolgálja, mert ezzel nagy mértékben csökkenthetõ a jogalap nélkül felvett ellátások visszakövetelésének kötelezettségébõl eredõ követelések száma.
A 7.§-hoz
A tervezetben merõben újként jelenik meg, hogy amennyiben adat merülne fel arra vonatkozóan, hogy a házi ápolás nem elsõdlegesen az ápolt érdekét, hanem az ápoló esetleges jövedelemszerzési lehetõségét szolgálná csak az illetékes orvos véleményének ismeretében lehet dönteni az ápolási díjra való jogosultság felõl. Ugyancsak új a házi gondozás lehetõségének, mint kizáró feltételnek meghatározása. Ezt az önkormányzat által alapellátási feladatként ellátott tevékenység is indokolja amely mellett ma már a házigondozás intézményes keretek között, az önkormányzatra nézve kedvezõbb anyagi kihatás mellett biztosítható, szakszerû szolgáltatás.
A személyi hatálynak az ápolóra és az ápoltra együttesen történõ kiterjesztésével a tervezet az ápolási díj igénybevételével kapcsolatos - elenyészõen csekély számú esetleges visszaéléseknek igyekszik elejét venni.
A 8.§-hoz
Örökösként számba jöhetõ személyek meghallgatási kötelezettségének elõírásával a tervezet az érintettek érdekét szolgálja, mert elõfordul, hogy a rászorulók megélhetésének biztosításáról a jelentõsnek mondható hagyatéki terhek ismeretében az érdekeltek maguk is gondoskodnának.
A 9-16.§-okhoz
A csekély számú és kis jelentõségû módosítással a rendelet szabályai jobban igazodhatnak a mindennapi életviszonyokhoz. A 17.§-hoz
A jövedelemhatároknak és a költségeknek az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege %-ában történõ meghatározásával a tervezet idõt állóan kívánja szabályozni közgyógyellátásra jogosultság feltételeit. A rendkívüli méltányosság alkalmazására csekély számban kerülne sor és ez a rászorulók érdekeinek elõtérbe helyezése mellett az önkormányzatra sem róna súlyos anyagi terhet.
A 18.§-hoz
A tervezet elfogadása esetén személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szolgáltatásainak igénybevételére és a fizetendõ térítési díjak mértékére vonatkozó külön rendeletre tartozó szabályok módosítását követõen lehetõség nyílik a rászorultak által a szociális étkeztetésért fizetendõ térítési díj részben, vagy egészben történõ átvállalására.
