-1-
2001. évi CXII. törvény a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény és a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény módosításáról Az Országgyűlés az európai közösségi szabályozással való összhang megteremtése érdekében a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvényt és a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvényt a következők szerint módosítja:
A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény módosítása 1. § 2. § 3. §
A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény módosítása 4. § (1) (2) 5. § (1) (2) (3) 6. § 7. § (1) (2) 8. §
Záró rendelkezések 9. § (1) Ez a törvény 2002. január 1. napján lép hatályba. (2) Az e törvény hatálybalépéséig alkalmazott, kötelező hitelesítés alá tartozó, korlátlan hitelesítési idejű mérőeszközök hitelességét tanúsító jelek érvényességét e törvény nem érinti, az időszakos hitelesítésű mérőeszközök hitelességét tanúsító jelek a hitelesítés érvényességi időtartamának lejártáig hatályosak. (3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az 1991. évi XLV. törvény 1. és 2. számú melléklete, valamint az 1995. évi XXVIII. törvény 1. §-ának h) pontja és 5. §-ának (6) bekezdése.
-2-
1991. évi XLV. törvény a mérésügyről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel [Vastag betűvel szedve az 1991. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Tv.), vékony betűvel a 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban Vhr.) szövege.] Az Országgyűlés a mérések hazai és nemzetközi egységességének és pontosságának biztosítása, a mérési valamint ennek révén mind a kutatási és fejlesztési, mind a gyártási, mind a kereskedelmi - kultúra színvonalának emelése, továbbá a fejlett iparú országokkal kiépülő gazdasági kapcsolatok bővítésének, s ennek érdekében termékeink versenyképességének a minőségbiztosítás mérésügyi eszközei által is megalapozott elősegítése céljából az alábbi törvényt alkotja: A Kormány a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 15. §-ban foglalt felhatalmazás alapján a törvény végrehajtására az alábbi rendeletet alkotja:
I. fejezet Általános rendelkezések A törvény hatálya Tv. 1. § E törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén a mérésügyi szervezet tevékenységére, a mértékegységek használatára és a joghatással járó mérésekre terjed ki.
Mérésügy, mérésügyi szervezet Tv. 2. § (1) A mérésügy a mérésekkel kapcsolatos tevékenységkörnek az a része, amelyet a mérések hazai és nemzetközi egységességének és pontosságának biztosítása céljából a jog eszközeivel kell szabályozni, és amelynek ellátásáról az állam gondoskodik. (2) Az Országos Mérésügyi Hivatal (a továbbiakban: OMH) önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező központi hivatal, irányítását a Kormány által kijelölt miniszter látja el, aki a hivatal elnökével kapcsolatos munkáltatói jogokat gyakorolja és jóváhagyja a hivatal szervezeti és működési szabályzatát, valamint éves munkatervét. (3) A mérésügy központi irányító, felügyeleti és ellenőrző szerve az OMH, területi szervei (a mértékhitelesítő hivatalok) tevékenységük során az e törvényben meghatározott állami feladatokat látják el a közigazgatási eljárás szabályainak alkalmazásával. (4) Vhr. 1. § (1) Az Országos Mérésügyi Hivatal (a továbbiakban: OMH) önállóan gazdálkodó központi hivatal, amely előirányzatai felett - a központi költségvetési szervekre vonatkozó jogszabályi előírások megtartásával - teljes jogkörrel rendelkezik. (2) Az OMH irányítására kijelölt miniszter az OMH, a mérésügyi szolgáltatások igénybevételében érdekelt tárcák és egyéb szervek képviselőiből Országos Mérésügyi Tanácsot hoz létre, amelyet saját tanácsadó szerveként működtet. A tanács működtetéséhez szükséges feltételeket az OMH biztosítja.
Hatáskör és illetékesség Tv. 3. § (1) A hatósági jogkört első fokon az OMH főosztályainak vagy a mértékhitelesítő hivataloknak a vezetői, másodfokon az OMH elnöke gyakorolja.
-3(2) Az eljárás lefolytatására az a mérésügyi szerv jogosult, amelynek illetékességi területén az ügyfél állandó vagy ideiglenes lakóhelye (székhelye, telephelye) van. Helyhezkötött mérőeszköz esetében az eljárásra a telepítés helye szerint illetékes mérésügyi szerv is jogosult. Vhr. 2. § Mérésügyi szerv alatt az OMH főosztályai és a mértékhitelesítő hivatalok értendők. A mérésügyi szervezet a mérésügyi szervekből épül fel, melyekre az jellemző, hogy hatósági tevékenységet végeznek.
A mérésügyi szervezet feladata Tv. 4. § (1) A mérések pontossága és egységessége érdekében az OMH a következő feladatokat látja el: a) gondoskodik a törvényes mértékegységek használatára vonatkozó szabályozás előkészítéséről, az országos etalonokról, azok nemzetközi összehasonlításáról és hazai továbbszármaztatásáról, valamint az e feladatok ellátásához szükséges mérésügyi kutatásról és fejlesztésről; b) meghatározza az egyes mérőeszközök mérésügyi követelményeit, kibocsátja a hitelesítési előírásokat, előkészíti a mérésügyi szabványokat és kidolgozza a műszaki irányelveket, ellátja a mérésügyi engedélyezési feladatokat, elvégzi a típusvizsgálatokat, a használati mérőeszközök hitelesítését, feljogosítja (akkreditálja) a kalibráló laboratóriumokat, gondoskodik a törvény és a végrehajtására kiadott mérésügyi jogszabályok megtartásának ellenőrzéséről; c) képviseli a Magyar Köztársaságot a nemzetközi mérésügyi szervezetekben, együttműködik más államok mérésügyi szerveivel, gondoskodik a nemzetközi mérésügyi egyezményekből adódó feladatok végrehajtásáról. (2) A mérésügyi szervezet a rendeltetésszerű működésével összeférő és az alaptevékenységét nem akadályozó egyéb mérésügyi feladatokat is ellát: különleges, nagypontosságú mérések végzését; használati etalonok, hiteles anyagminták készítését; nem kötelező hitelesítésű mérőeszközök típusvizsgálatát, hitelesítését és kalibrálását; szakvélemény adást, mérésügyi oktatást, mérésügyi kutatást és fejlesztést.
II. fejezet Mértékegységek Tv. 5. § (1) Minden olyan mennyiség értékének kifejezésére, melyre jogszabály törvényes mértékegységet állapít meg, ezt a mértékegységet kell használni. Az egyes fontosabb törvényes mértékegységeket e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg. (2) Törvényes mértékegységek: a) a Nemzetközi Mértékegység-rendszer (SI) mértékegységei, b) az (1) bekezdés szerinti külön jogszabályban meghatározott, az SI-n kívüli mértékegységek, c) az SI mértékegységeiből és az SI-n kívüli törvényes mértékegységekből képzett mértékegységek, d) az a), b), c) pont alatti mértékegységeknek az (1) bekezdés szerinti külön jogszabályban meghatározott módon képzett többszörösei és törtrészei. (3) A törvényes mértékegységeken kívül más mértékegységek is használhatók: a) a külkereskedelmi kapcsolatokban, b) nemzetközi megállapodások alapján, c) a tudományos kutatásban. Vhr. 3. § (1) Az egyes fontosabb törvényes mértékegységeket e rendelet 1. számú melléklete határozza meg. (2) A törvényes mértékegységben megadott mérési eredmény vagy érték után a mennyiség nagysága más mértékegységben is kifejezhető. (3) A törvényes mértékegységekre vonatkozó részletes előírásokat szabványok tartalmazzák.
III. fejezet Joghatással járó mérés és eszközei Tv. 6. § (1) Joghatással jár a mérés, ha annak eredménye az állampolgárok és/vagy jogi személyek jogát vagy jogi érdekeit érinti, különösen, ha a mérési eredményt mennyiség és/vagy minőség tanúsítására - a
-4szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékének megállapítására - vagy hatósági ellenőrzésre és bizonyításra használják fel; továbbá az élet- és egészségvédelem, a környezetvédelem és a vagyonvédelem területén. (2) Joghatással járó mérést a mérési feladat elvégzésére alkalmas hiteles mérőeszközzel vagy használati etalonnal ellenőrzött mérőeszközzel kell végezni. (3) Hiteles az a mérőeszköz a) amelyet a mérésügyi szervek hitelesítettek, b) amelynek külföldi hitelesítését az OMH első belföldi hitelesítésként elismerte. Vhr. 4. § (1) Joghatással járó mérés végzésére használt minden mérőeszközt - közvetlenül vagy közvetett módon az országos etalonról kell leszármaztatni, illetve arra visszavezetni. (2) Az etalon olyan mérőeszköz, amely a mennyiség mértékegységének reprodukálására és fenntartására szolgál, amelyről a mértékegység értéke átszármaztatható a használati etalonokra. (3) A használati etalon és a vele egy tekintet alá eső hiteles anyagminta olyan mérőeszköz, amely alkalmas a mennyiség egységének és/vagy helyes értékeinek előállítására és más mérőeszközökre való továbbszármaztatására. (4) Mérésügyi szempontból mérőeszköznek a mérések elvégzésére alkalmas olyan technikai eszköz minősül, amelynek a mérési pontosságot és megbízhatóságot jellemző tulajdonságai ismertek és ellenőrizhetők. (5) Az OMH - a mérőeszköz tulajdonosával kötött megállapodás alapján - nem mérésügyi szerv tulajdonában lévő mérőeszközt is országos etalonná nyilváníthat. Vhr. 5. § (1) Használati etalonnal kell rendszeresen ellenőrizni azoknak a joghatással járó mérés elvégzésére használt mérőeszközöknek a pontosságát, amelyeknek a hitelesítése nem kötelező. (2) A használati etalonnak érvényes hitelesítéssel vagy kalibrálási bizonyítvánnyal kell rendelkeznie. A használati etalonnak pontosabbnak kell lennie a vele ellenőrzött mérőeszköznél. (3) (4) A mérőeszközgyártó, -javító és -kölcsönző szervek, valamint a kereskedelmi forgalombahozatalra szánt árut adagoló, kimérő, töltő előrecsomagoló készülékek üzembentartói mérőeszközeik pontosságát használati etalonokkal kötelesek rendszeresen ellenőrizni. A mérőeszköz-kölcsönző szervnek ez a kötelezettsége az általa kölcsönzött mérőeszközökre is kiterjed.
IV. fejezet Kötelező hitelesítésű mérőeszközök Hitelesíttetési kötelezettség, felmentés Tv. 7. § (1) A hitelesíttetési kötelezettség az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben felsorolt kötelező hitelesítésű használati mérőeszközökre (a továbbiakban: kötelező hitelesítésű mérőeszköz) vonatkozik. (2) Kötelező hitelesítésű mérőeszköz csak érvényes hitelesítéssel forgalmazható, használható vagy tartható használatra kész állapotban. (3) A kötelező hitelesítésű mérőeszköz hitelesíttetéséről a) a belföldi forgalombahozatal előtt (első hitelesítés) a belföldi forgalombahozónak, b) javítás után (javítás utáni hitelesítés) a javítást végzőnek, c) meghatározott időközönként (időszakos hitelesítés) a mérőeszköz tulajdonosának, illetve használójának kell gondoskodnia. (4) A helyhezkötött mérőeszköz első hitelesíttetése az üzembehelyező szerv (személy) feladata. (5) Nem kötelező a mérőeszközök hitelesíttetése, ha azok nem kerülnek belföldi forgalomba, valamint nem kötelező a magánszemélyek által háztartási célra használt mérőeszközök időszakos hitelesíttetése. (6) Az OMH csak jogszabályban meghatározott esetekben adhat felmentést a hitelesíttetési kötelezettség alól. (7) A mérőeszközök sajátos használati körülményeire tekintettel az OMH - az általa meghatározott feltételek teljesülése esetén - feljogosíthat más szervet az időszakos javítás utáni mérőeszköz-minősítésre. A feljogosítás alapján végzett mérőeszköz-minősítés annak hitelesítését helyettesíti. Vhr. 6. § (1) Használatra kész a mérőeszköz, ha a külső jegyek alapján megállapítható, hogy az minden külön előkészület nélkül rendeltetésszerű működésre alkalmas.
-5(2) A kötelező hitelesítésű mérőeszközök felsorolását és a hitelesítés érvényességi időtartamát e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A hitelesítés érvényességi időtartamát az OMH a mérőeszköz használatának körülményeire tekintettel, indokolt esetben a 2. számú mellékletben előírttól eltérően is meghatározhatja. (3) Az első, az időszakos és a javítás utáni hitelesítést a hitelesíttetőnek az illetékes mérésügyi szervtől (időszakos hitelesítés esetén a hitelesítési időtartam lejárta előtt) írásban kell kérnie. A kérelemnek tartalmaznia kell: a) a hitelesítést kérő szerv (személy) nevét és címét, b) a hitelesítendő mérőeszközök megnevezését, típusjelét, mérési tartományát és darabszámát, c) helyszíni hitelesítés esetén a hitelesítés helyét. A kérelemre az illetékes mérésügyi szervnek 30 napon belül kell válaszolnia. (4) Az időszakos hitelesítés elvégzését - gazdaságossági és szervezési szempontok alapján - a mérésügyi szerv is kezdeményezheti. Időszakos helyszíni hitelesítés a helyi önkormányzati szervvel együttműködve, közösen kijelölt és meghirdetett ideiglenes hitelesítő központban is végezhető. (5) Az OMH felmentést adhat a mérőeszköz kötelező hitelesítése alól, ha a) b) a hitelesítésből eltérő egyéb vizsgálat (pl. külföldön végzett kalibrálás) és annak tanúsítása garantálja a mérésügyi előírások teljesülését, c) a mérőeszköz hitelesítést helyettesítő minősítését az OMH által feljogosított szerv elvégzi. (6) A mérőeszköz-minősítésre a hitelesítési előírás, a hitelesítési engedély, illetőleg az OMH egyéb rendelkezései az irányadók. (7) Az OMH a mérőeszköz-minősítésre feljogosító határozatban állapítja meg a minősítés mérésügyi feltételeit, és a minősítő tevékenység felett hatósági felügyeletet, illetve ellenőrzést gyakorol. (8) Az OMH a mérőeszköz hatósági vizsgálata előkészítésébe megfelelő szakértelemmel rendelkező közreműködőt is bevonhat. (9) A hitelesítés négyéves vagy azt meghaladó érvényességének időtartama azon a napon jár le, amelyik nap az érvényességi időtartam záró évének utolsó napja. (10) A hitelesítés négy évet el nem érő érvényességének időtartama a hitelesítés napjától számított azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel. Vhr. 6/A. § (1) A mérésügyi szervek által használt törvényes tanúsító jelek: a) huzalra fűzött, majd nyomóbélyegzővel lezárt fémzár (plomba); b) acél beütő vagy gumi nyomóbélyegzővel előállított hitelesítő bélyeg; c) öntapadós matrica. (2) A 6. § (7) bekezdésében meghatározott hitelesítést helyettesítő minősítést végző tanúsító jelként huzalra fűzött, nyomóbélyegzővel lezárt fémzárat (plombát) vagy öntapadós matricát használ. (3) A mérésügyi szervek által használt törvényes tanúsító jeleket, továbbá a 6. § (7) bekezdésében meghatározott hitelesítést helyettesítő minősítést végzők tanúsító jeleit, azok leírását és alkalmazásának módját e rendelet 3. számú melléklete határozza meg. (4) Amennyiben a tanúsító jel az eszköz belső szerkezetének illetéktelen beavatkozástól történő lezárására is szolgál, akkor a 6. § (7) bekezdésében meghatározott minősítő, valamint a 6. § (8) bekezdésében meghatározott közreműködő köteles az általa végzett hitelesítést előkészítő munka befejeztével egy darab fémhuzalra két darab egymást követő fémzárat (plombát) felfűzni, melyek közül a külső fémzárat a saját, a mérésügyi szervnek bejelentett nyomóbélyegzőjével lezárja. A belső fémzárat a mérésügyi szerv köztisztviselője a hitelesítéskor zárja le a törvényes tanúsító jellel.
Hitelesítési engedély, típusvizsgálat Tv. 8. § (1) A kötelező hitelesítésű mérőeszközök hitelesítési engedély alapján hitelesíthetők. A hitelesítési engedélyt az OMH típusvizsgálat alapján adja ki. (2) A hitelesítési engedély megszerzéséről a mérőeszköz belföldi forgalomba hozója, vagy ha ez nem állapítható meg egyértelműen, a mérőeszköz felhasználója tartozik gondoskodni. (3) A hitelesítési engedéllyel rendelkező mérőeszköztípuson változtatást csak akkor lehet végrehajtani, ha a forgalombahozó előzetesen gondoskodott a hitelesítési engedély módosíttatásáról. Vhr. 7. § (1) A hitelesítési engedély a mérőeszköz-típusra vonatkozó időbeli és/vagy mennyiségi korlátozásokkal is kiadható. (2) A hitelesítési engedély megszerzéséről gondoskodni köteles első belföldi forgalombahozó lehet: a) a belföldi előállító,
-6b) forgalombahozatal vagy saját felhasználásra történő behozatal esetén a külkereskedelmi tevékenységre jogosult, illetve az importáló, c) bizományi vagy társasági szerződés alapján történő behozatal esetén a megbízó, illetve a külkereskedelmi tevékenységre jogosulttal szerződő. (3) A hitelesítési engedélyben meghatározott feliratoknak a mérőeszközön való feltüntetéséről az első belföldi forgalombahozó köteles gondoskodni. Tv. 9. § (1) A mérőeszköz típusvizsgálat célja annak elbírálása, hogy a mérőeszköztípus megfelel-e a vele szemben támasztott mérésügyi előírásoknak. (2) Nemzetgazdasági vagy más fontos érdekből az OMH egyes nem kötelező hitelesítésű mérőeszközök meghatározott célú használatát típusvizsgálat eredményétől teheti függővé. (3) Kötelező hitelesítésű mérőeszközök esetében az OMH felmentést adhat a típusvizsgálati kötelezettség alól. (4) A hitelesítési engedélyt az OMH visszavonhatja, ha a mérőeszköztípus az engedélyezési okiratban foglaltaktól eltér, illetőleg a további hitelesítést vagy mérőeszközhasználatot újabb feltételekhez kötheti. Vhr. 8. § (1) Kötelező hitelesítésű mérőeszközök esetében a típusvizsgálat célja a hitelesíthetőség elbírálása. A vizsgálat során el kell bírálni, hogy a mérőeszköz-típus megfelel-e a gyártó által megadott specifikációnak, a szabványoknak, valamint az adott mérőeszköz-típussal szemben támasztott mérésügyi követelményeknek. (2) A típusvizsgálat kiterjed a mérőeszköz működés és használat szempontjából fontos méréstechnikai tulajdonságainak vizsgálatára. (3) A kötelező hitelesítésű mérőeszköz típusvizsgálata akkor mellőzhető, ha a következő körülmények valamelyike fennáll: a) azonos típusú, már engedélyezett mérőeszközcsalád más névleges értékű vagy mérési tartományú típusváltozatának hitelesítési engedélyéről kell dönteni, b) a külföldön végzett típusvizsgálat hazai érvényét az OMH elismeri, c) a típusba tartozó mérőeszközök csekély mennyisége a típusvizsgálat elvégzését nem indokolja, d) a mérőeszköz-típus mérési pontosságáról és tartósságáról egyéb megbízható ismeret áll rendelkezésre. (4) A típusvizsgálat tárgyát képező mérőeszközöket a forgalombahozó bocsátja az OMH rendelkezésére. (5) A hitelesítési engedély kiadása a gyártónak a mérőeszközre vonatkozó minőségtanúsítási kötelezettségét nem érinti. (6) Ha a hitelesítési engedéllyel rendelkező mérőeszköz-típus metrológiai jellemzőit módosítják, akkor a belföldi forgalombahozónak, a tulajdonosnak, illetőleg az üzemeltetőnek kiegészítő típusvizsgálat elvégzését kell kérnie.
Hitelesítési eljárás Tv. 10. § (1) A mérőeszköz-hitelesítés célja annak elbírálása, hogy a mérőeszköz megfelel-e a vele szemben támasztott mérésügyi előírásoknak. (2) A kötelező hitelesítésű mérőeszközök hitelesítése a hitelesítési előírásban és/vagy a hitelesítési engedélyben meghatározott mérésügyi vizsgálatból és a hitelesítés tanúsításából áll. (3) A hitelesítés tényét a mérőeszközön elhelyezett törvényes tanúsító jel és/vagy hitelesítési bizonyítvány tanúsítja. A mérésügyi szervek által használt törvényes tanúsító jeleket és alkalmazásuk módját az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet tartalmazza. (4) A kötelező hitelesítésű mérőeszközök mérésügyi követelményeit, a hitelesítés általános feltételeit és eljárási rendjét az OMH hitelesítési előírásban határozza meg. Vhr. 9. § (1) A mérőeszköz hitelesítésének ki kell terjednie az engedélyezett mérőeszköz-típussal való azonosságnak, a mérőeszköz műszaki jellemzői megfelelőségének, valamint a mérőeszköz helyes működésének a vizsgálatára. (2) Csak olyan mérőeszköz hitelesíthető, amely a mennyiség értékét törvényes mértékegységben méri. A szerencsejáték céljára szolgáló eszközök tekintetében a hitelesítési előírásban előírtak az irányadóak. (3) A hitelesítés lehet darabonkénti és mintavételes eljáráson alapuló. (4) A hitelesítésnél a mérőeszköz szerves tartozékának kell tekinteni mindazokat a kiegészítő berendezéseket, amelyek a mérőeszköz pontosságát vagy helyes működését befolyásolják. (5) A hitelesítési hibahatárok értékét a mérőeszközre vonatkozó hitelesítési előírásban vagy a hitelesítési engedélyben kell rögzíteni. A mérőeszközre előírt hitelesítési hibahatárok az első és az időszakos hitelesítésnél különböző nagyságúak lehetnek. (6) A mérőeszközt hitelesítést tanúsító jellel csak a mérésügyi szerv hitelesítésre feljogosított köztisztviselője láthatja el.
-7(7) A hitelesített mérőeszköz javítását végző szerv (személy) köteles a javítás megkezdése előtt a mérőeszköz korábbi hitelesítését tanúsító törvényes tanúsító jelet vagy bizonyítványt a hitelesítési előírás rendelkezéseinek megfelelően érvényteleníteni. (8) Mintavételes hitelesítésnél a tanúsító jel alkalmazása mellőzhető. Vhr. 10. § (1) Az első, az időszakos és a javítás utáni helyszíni hitelesítéshez - a mérésügyi szerv által meghatározott - alkalmas helyiségről és felszerelésről, valamint az üzemeltetés személyi és tárgyi feltételeiről a hitelesítést kérőnek kell gondoskodnia. (2) Ha a helyszíni hitelesítéshez szükséges műszaki felszerelés és a hitelesítő személy szállítását, illetőleg visszaszállítását a mérésügyi szerv műszaki vagy egyéb okból nem tudja biztosítani, akkor arról a hitelesítést kérő gondoskodik. Amennyiben a hitelesítés a mérésügyi szervnek felróhatóan hiúsul meg, a kapcsolódó egyéb szolgáltatások díja ismételten nem számítható fel.
V. fejezet Akkreditálás Tv. 11. § Az OMH a Nemzeti Akkreditáló Testülettel együttműködve - a nemzeti akkreditálásról szóló jogszabályok rendelkezéseivel összhangban - részt vesz a kalibráló és a vizsgáló laboratóriumok akkreditálásában. Vhr. 11. § (1) A kalibrálás azoknak a műveleteknek az összessége, amelyekkel - meghatározott feltételek mellett megállapítható az összefüggés a mérőműszer vagy a mérőrendszer értékmutatása, illetve a mérték, a hiteles anyagminta által megtestesített vagy használati etalonnal megvalósított érték (a helyes érték) között. (2) Az OMH - a nemzeti akkreditálásról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban - közreműködik a kalibráló és vizsgáló laboratóriumok akkreditálásában. (3)-(5)
VI. fejezet Mérésügyi ellenőrzés Tv. 12. § (1) Az OMH jogosult a mérésügyi és egyéb, mérésügyi feladatkörbe utalt tevékenységet érintő jogszabályok megtartásának ellenőrzésére. (2) Az OMH ellenőrzésre feljogosított dolgozói a magánháztartás kivételével ellenőrzést végezhetnek mindenütt, ahol joghatással járó mérés végzésére szolgáló mérőeszközt használnak. Vhr. 12. § (1) A mérésügyi ellenőrzés feltételeit és módját a fegyveres testületeknél és rendészeti szerveknél, valamint a haditechnikai eszközök körében az illetékes miniszter - az OMH elnökével egyetértésben - szabályozza. (2) A mérésügyi ellenőrzés kiterjedhet: a) a helyes mértékegység-használatra, b) a mérőeszközökre (mérőeszköztípusra), c) az alkalmazott mérési módszerre, d) a mérési eredmény megadásának módjára, e) a mérés személyi feltételeire, f) a mérésügyi jogszabályokban meghatározott egyéb kötelezettségek teljesítésére. (3) A mérésügyi ellenőrzés során feltárt hiányosságok súlyától függően a mérésügyi szerv, illetve az ellenőrzésre feljogosított dolgozói a következő intézkedéseket terhelik: a) a felelős személy írásbeli figyelmeztetése, b) a felügyeleti szerv vagy felelős személyek tájékoztatása a hiányosságokról és felelősségrevonás kezdeményezése, c) a hitelesítés érvénytelenítése és a mérőeszköz használatának megtiltása, d) megismételt típusvizsgálat kedvezőtlen eredménye esetén a hitelesítési engedély visszavonása, e) döntés a hibás mérőeszköz használatra alkalmatlanná tételéről, f) szabálysértési vagy büntető eljárás kezdeményezése a felelős személy ellen.
-8-
VII. fejezet Vegyes rendelkezések Hitelesített mérőeszközök használata Tv. 13. § (1) A hitelesített mérőeszközt úgy kell üzemben tartani és használni, hogy rendeltetésszerű működése, a mérési eredmények pontos leolvasása biztosítva legyen. (2) Ha a hitelesített mérőeszköz valamely méréstechnikai tulajdonsága a hitelesítés érvényének időtartamán belül megváltozik, vagy rendeltetésszerű működése kétségessé válik, a mérőeszköz használója köteles gondoskodni a mérőeszköz használaton kívül helyezéséről, javíttatásáról és hitelesíttetéséről. (3) A hitelesített mérőeszközt - az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy annak nincs a mérési eredményt befolyásoló hibája. Vhr. 13. § (1) A lejárat hitelesítésű, átmenetileg használaton kívül helyezett, helyhezkötött mérőeszköz lezárását a mérésügyi szervtől írásban kell kérni. (2) A mérőeszköz hitelesítése - függetlenül attól, hogy a mérőeszközt használták-e vagy sem - érvényét veszti, ha a) a hitelesítés érvényességi ideje lejárt, b) a hitelesítési bélyeget eltávolították, vagy megsérült, illetőleg a hitelesítési bizonyítvány elveszett, vagy azt megváltoztatták, c) a hitelesítési bélyeget vagy bizonyítványt érvénytelenítették, d) a mérőeszközön javítást vagy olyan változtatást végeztek, amely annak metrológiai jellemzőit befolyásolhatta, e) a helyhez kötött mérőeszközt áthelyezték. (3) A közüzemek (víz, gáz, hő és áramszolgáltató vállalatok) a hálózatukban üzemeltetett kötelező hitelesítésű fogyasztásmérők főbb adatait feltüntető folyamatos nyilvántartásról kötelesek gondoskodni.
Mérésügyi díjak Tv. 14. § (1) A mérésügyi szolgáltatások igénybevételéért igazgatási jellegű szolgáltatási díjat kell fizetni. (2) A mérésügyi díjkövetelés a gazdálkodó szervezettel szemben [Ptk. 685. § c) pont] azonnali beszedési megbízással érvényesíthető. Vhr. 14. § A mérésügyi díjakat - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a felügyeletet ellátó miniszter rendeletben állapítja meg.
VIII. fejezet Záró rendelkezések Tv. 15. § (1) Ez a törvény 1992. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a 8/1976. (IV. 27.) MT rendelet és az ezt módosító 61/1984. (XII. 13.) MT rendelet hatályát veszti. (2) Az e törvény hatálybalépéséig alkalmazott tanúsító jelek az időszakos hitelesítés érvényességi időtartamának lejártáig hatályosak. (3) A törvény végrehajtásáról a Kormány gondoskodik. Vhr. 15. § Felhatalmazást kap az OMH-t irányító miniszter, hogy a törvényes metrológia körébe tartozó egyes mérőeszközökre, mérési rendszerekre - segédeszközökre és - módszerekre vonatkozó részletes szabályokat rendeletben megállapítsa. Vhr. 16. § Ez a rendelet 1992. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg az 1/1985. (Mér. K. 1.) OMH utasítás, az 1/1988. (Mér. K. 2.) OMH utasítás és a 201/1990. OMH Közlemény hatályát veszti. Vhr. 17. § Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
-9a) a Tanács 90/384/EGK irányelve a tagállamok nem automata mérlegekre vonatkozó jogszabályainak közelítéséről; b) a Tanács 85/1/EKG, 89/617/EGK és az 1999/103/EK irányelvével módosított 80/181/EGK irányelve a tagállamok mértékegységekre vonatkozó jogszabályainak közelítéséről és a 71/354/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről.
1-2. számú melléklet a mérésügyről szóló XLV. törvényhez 1. számú melléklet a 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelethez Törvényes mértékegységek I. Fejezet A Nemzetközi Mértékegység-rendszer alapegységei 1. A hosszúság mértékegysége a méter; jele: m. A méter annak az útnak a hosszúsága, amelyet a fény vákuumban 1/299 792 458 másodperc időtartam alatt megtesz. 2. A tömeg mértékegysége a kilogramm; jele: kg. A kilogramm az 1889. évben, Párizsban megtartott 1. Általános Súly- és Mértékügyi Értekezlet által a tömeg nemzetközi etalonjának elfogadott, a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalban, Sčvres-ben őrzött platina-iridium henger tömege. 3. Az idő mértékegysége a másodperc; jele: s. A másodperc az alapállapotú cézium-133 atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9 192 631 770 periódusának időtartama. 4. A villamos áramerősség mértékegysége az amper; jele: A. Az amper olyan állandó villamos áram erőssége, amely két egyenes, párhuzamos, végtelen hosszúságú, elhanyagolhatóan kicsiny körkeresztmetszetű és egymástól 1 méter távolságban, vákuumban elhelyezkedő vezetőben fenntartva, e két vezető között méterenként 2 x 10-7 newton erőt hozna létre. 5. A termodinamikai hőmérséklet mértékegysége a kelvin; jele: K. A kelvin a víz hármaspontja termodinamikai hőmérsékletének 1/273,16-szorosa. 6. Az anyagmennyiség mértékegysége a mól; jele: mol. A mól annak a rendszernek az anyagmennyisége, amely annyi elemi egységet tartalmaz, mint ahány atom van 0,012 kilogramm szén-12-ben. A mól alkalmazásakor meg kell határozni az elemi egység fajtáját; ez atom, molekula, ion, elektron, más részecske vagy ilyen részecskék meghatározott csoportja lehet. 7. A fényerősség mértékegysége a kandela; jele: cd. A kandela az olyan fényforrás fényerőssége adott irányban, amely 540 x 1012 hertz frekvenciájú monokromatikus fényt bocsát ki és sugárerőssége ebben az irányban 1/683 watt per szteradián.
II. Fejezet A Nemzetközi Mértékegység-rendszer származtatott egységei
- 10 (1) A Nemzetközi Mértékegység-rendszer származtatott egységei az alapegységek hatványainak szorzataként vagy hányadosaként képezhetők a megfelelő mennyiségekre vonatkozó fizikai egyenletek alapján. A származtatott egységek az alapegységeken kívül az úgynevezett külön nevű egységek segítségével is kifejezhetők. A külön nevű származtatott egységek a következők: 1. A frekvencia mértékegysége a hertz; jele: Hz. 1 Hz = 1 s-1 2. A radioaktív sugárforrás aktivitásának mértékegysége a becquerel; jele: Bq. 1 Bq = 1 s-1 3. Az erő mértékegysége a newton; jele: N. 1 N = 1 m x kg x s-2 4. A nyomás mértékegysége a pascal; jele: Pa. 1 Pa = 1 N x m-2 5. Az energia mértékegysége a joule; jele: J. 1 J = 1 N x m 6. A teljesítmény mértékegysége a watt; jele: W. 1 W = 1 J x s-1 7. Az elnyelt sugárdózis mértékegysége a gray; jele: Gy. 1 Gy = 1 J x kg-1 8. A dózisegyenérték mértékegysége a sievert; jele: Sv. 1 Sv = 1 J x kg-1 9. A villamos töltés mértékegysége a coulomb; jele: C. 1 C = 1 A x s 10. A villamos feszültség mértékegysége a volt; jele: V. 1 V = 1 W x A-1 11. A villamos kapacitás mértékegysége a farad; jele: F. 1 F = 1 C x V-1 12. A villamos ellenállás mértékegysége az ohm; jele: . 1 = 1 V x A-1 13. A villamos vezetőképesség mértékegysége a siemens; jele: S. 1 S = 1 -1 14. A mágneses fluxus mértékegysége a weber; jele: Wb. 1 Wb = 1 V x s 15. A mágneses indukció mértékegysége a tesla; jele: T. 1 T = 1 Wb x m-2 16. Az induktivitás mértékegysége a henry; jele: H. 1 H = 1 Wb x A-1 17. A fényáram mértékegysége a lumen; jele: lm. 1 lm = 1 cd x sr 18. A megvilágítás mértékegysége a lux; jele: lx. 1 lx = 1 lm x m-2 19. A katalitikus aktivitás mértékegysége a katal; jele: kat. 1 kat = 1 mol x s-1 20. A síkszög mértékegysége a radián; jele: rad. 1 rad = 1 m x m-1 = 1
- 11 21. A térszög mértékegysége a szteradián; jele: sr. 1 sr = 1 m2 x m-2 = 1 (2) Az alap- és származtatott mértékegység többszöröseit és törtrészeit az egység neve elé illesztett, egy-egy szorzót jelentő, alább felsorolt prefixumok (SI-prefixumok) segítségével lehet képezni: Prefixum neve yotta zetta exa peta tera giga mega kilo hekto deka deci centi milli mikro nano piko femto atto zepto yocto
Prefixum jele
A prefixummal jelképezett szorzó
Y Z E P T G M k h da d c m ć n p f a z y
1024 1021 1018 1015 1012 109 106 103 102 101 10-1 10-2 10-3 10-6 10-9 10-12 10-15 10-18 10-21 10-24
III. Fejezet A Nemzetközi Mértékegység-rendszeren kívüli, korlátozás nélkül használható törvényes mértékegységek Térfogat (1) Térfogat (űrtartalom) mértékegysége a liter; jele: l 1 l = 1 dm3 = 0,001 m3 = 10-3 m3 (2) A liter jeleként a L is használható.
Síkszög (1) Síkszög-mértékegységek: a) a fok; jele: °
b) a perc (ívperc); jele: `
- 12 -
c) a másodperc (ívmásodperc); jele: ``
(2) A fokkal; az ívperccel és az ívmásodperccel kapcsolatban SI-prefixumok nem használhatók.
Tömeg Tömeg-mértékegység a tonna; jele: t 1 t = 1000 kg = 103 kg = 1 Mg
Idő (1) Idő-mértékegységek: a) a perc; jele: min 1 min = 60 s b) az óra; jele: h 1 h = 60 min = 3600 s c) a nap; jele: d 1 d = 24 h = 1440 min = 86 400 s d) a naptári időegységek: a hét, a hónap, az év. (2) A fenti időmértékegységekkel kapcsolatban SI-prefixumok nem használhatók.
Sebesség Sebesség-mértékegység a kilométer per óra; jele: km/h
Munka, energia Munka- (energia) mértékegység a wattóra; jele: W x h. 1 W x h = 3600 J
Hőmérséklet A t Celsius hőmérsékletet a T és T0 két termodinamikai hőmérséklet közötti különbség határozza meg, ahol T0 = 273,15 K. A hőmérsékleti tartomány vagy különbség mind kelvinekben, mind Celsius-fokokban kifejezhető. A "Celsius-fok" egység a "kelvin" egységgel egyenlő. Jele: °C.
- 13 -
IV. Fejezet A Nemzetközi Mértékegység-rendszeren kívüli, kizárólag meghatározott szakterületen használható törvényes mértékegységek Hosszúság (1) Csak a légi és tengeri hajózásban használható hosszúság-mértékegység a tengeri mérföld. 1 tengeri mérföld = 1852 m (2) Csak a csillagászatban használható hosszúság-mértékegység a csillagászati (asztronómiai) egység. 1 csillagászati egység = 1,496 x 1011 m (3) Csak a csillagászatban használható hosszúság-mértékegység a parsec; jele: pc. 1 pc = 3,0857 x 1016 m (közelítő érték) (4) Csak a csillagászatban használható hosszúság-mértékegység a fényév. 1 fényév = 9,460 x 1015 m (közelítő érték) (5) A tengeri mérfölddel, a csillagászati egységgel, a parsec-kel és a fényévvel kapcsolatban SI-prefixumok nem használhatók.
Terület (1) Csak földterület meghatározására használható terület-mértékegység a hektár; jele: ha. 1 ha = 10 000 m2 = 104 m2 (2) A hektárral kapcsolatban SI-prefixumok nem használhatók.
Síkszög Csak a geodéziában használható síkszög-mértékegység az újfok vagy a gon; jele: gon.
Tömeg (1) Csak az atom- és magfizikában használható tömegmértékegység az atomi tömegegység; jele: u. (2) Az atomi tömegegység a szén-12-atom tömegének 1/12-szerese. 1 u = 1,660 57 x 10-27 kg (közelítő érték)
Nyomás (1) Csak folyadékok és gázok nyomásának meghatározására használható nyomás-mértékegység a bar; jele: bar. 1 bar = 100 000 Pa = 105 Pa (2) Orvosi vérnyomásmérő készülékeknél használható a higanyoszlop-milliméter; jele: mmHg. 1 mmHg = 133,322 Pa
Energia (1) Csak az atom- és magfizikában használható energia-mértékegység az elektronvolt; jele: eV.
- 14 (2) Az elektronvolt az a mozgási energia, amelyre az elektron akkor tesz szert, ha vákuumban 1 volt potenciálkülönbségen halad át. 1 eV = 1,602 19 x 10-19 J (közelítő érték)
Teljesítmény (1) Csak villamos látszólagos teljesítmény meghatározására használható teljesítmény-mértékegység a voltamper; jele: VA. 1 VA = 1 W (2) Csak elektromos meddő teljesítmény meghatározására használható teljesítmény-mértékegység a var; jele: var. 1 var = 1 W.
2. számú melléklet a 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelethez Kötelező hitelesítésű mérőeszközök Sorszám Megnevezés 1. 2. 3. 4.
5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
12.
Kereskedelmi méterrudak, kereskedelmi hosszúságmérő gépek és berendezések, tartályméréshez használt mérőszalagok Kereskedelmi űrmértékek Súlyok (E1, E2, F1, F2, M1, M2, M3 pontosságú) Nem automatikus működésű mérlegek a) amelyek tömeg meghatározására szolgálnak - kereskedelmi ügyleteknél, - vám, illeték, tarifa, adó, bírság, díj vagy hasonló típusú fizetéseknél, - jogszabályok vagy más szabályok alkalmazása, illetve szakértői vélemények bíróság részére történő adása során, - gyógyszerek és gyógyhatású készítmények gyógyszertárban történő előállítása, valamint az orvosi és gyógyszertári laboratóriumokban végzett analízisek során, b) amelyek a mért tömeg alapján az ár meghatározására szolgálnak, az áruk fogyasztók részére történő előrecsomagolása, illetve egyéb módon történő közvetlen értékesítés során Közúti kerék- és tengelyterhelés-mérők Közúti ellenőrzésre szolgáló járműsebesség-mérők Gépjárművek emissziójának mérésére használt kipufogógáz gázelemzők Gépjármű-gumiabroncsnyomás mérők Viteldíjjelzők Gépjármű menetírók Vízmérők (hideg és meleg vízre) - bekötési és törzshálózati vízmérők - mellékvízmérők elszámolásra - mellékvízmérők költségmegosztásra Víztől eltérő folyadékok (ásványolajtermék, alkoholtermék, sör, pezsgő és köztes termék) mennyiségének meghatározására használt: - üzemanyagmérők, átfolyásmérők és mérőrendszerek - tároló tartályok első hitelesítés után - tároló tartályok minden további hitelesítés után - tartályszintmérők - szeszmérők és tartozékaik
A hitelesítés érvényességének időtartama (év) korlátlan korlátlan 2
2
2 2 2 2 2 2 6 4 6 korlátlan 1 5 15 2 10
- 15 -
13.
14. 15. 16. 17.
18. 19. 20.
- szeszfokmérők Sűrűségmérő eszközök - aerométerek ásványolaj, ásványolaj-származékok, must, szeszes ital és tej sűrűségének mérésére, piknométerek - folyamatos sűrűségmérők és sűrűség távadók Gázmérők, gázmérő rendszerek - 6 m3/h és ennél kisebb névleges méréshatárú - 6 m3/h-nál nagyobb névleges méréshatárú Hőfogyasztás-mérők Áram és feszültség mérőváltók 0,5 pontossági osztályba tartozók vagy pontosabbak Villamos fogyasztásmérők és egybeépített mellékkészülékei - egyfázisú elektromechanikus fogyasztásmérő - többfázisú elektromechanikus fogyasztásmérők - elektronikus fogyasztásmérők Sugárvédelmi és gyógyászati alkalmazású dózismérők és felületi szennyezettségmérők Környezetvédelmi, munkavédelmi és egyéb hatósági ellenőrzésre használt zajszintmérők Szerencsejáték céljára szolgáló eszközök
korlátlan korlátlan 2 10 5 4 korlátlan 15 10 10 2 2 2
3. számú melléklet a 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelethez A mérésügyi szervek által használt törvényes tanúsító jelek, hitelesítési bélyegzők, valamint a 6. § (7) bekezdésében meghatározott hitelesítést helyettesítő minősítők tanúsító jeleinek rajzai és alkalmazásuk módja 1. A törvényes tanúsító jelet a mérőeszköz a) külső felületén, vagy b) adattábláján, illetve a felületen e célra szolgáló helyen, vagy c) burkolatának felbontásakor egymáshoz képest elmozduló részek felületén kialakított, átfúrt elemeken átfűzött huzalos záróbélyeg fémpogácsáján (nyomóbélyegzés nyomóbélyegzővel lezárt fémzárral - plomba) helyezi el a hitelesítést végző köztisztviselő. A törvényes tanúsító jelek típusai: 1.1. Huzalra fűzött, majd nyomóbélyegzővel lezárt fémzárral (plombával) történik a lezárása a közüzemi szolgáltatásban használt fogyasztásmérőknek, valamint az olyan mérőknek, amelyek belső szerkezetét a ház lezárásával szükséges megvédeni illetéktelen beavatkozás elől. 1.2. Más mérők esetében, amikor nem szükséges vagy nem lehetséges a plombával történő lezárás, akkor fém beütő bélyegzővel vagy gumi nyomóbélyegzővel előállított hitelesítést tanúsító jellel történik a hitelesítés. 1.3. Ha a mérő jellege következtében beütő vagy nyomóbélyegző használata sem lehetséges, a hitelesítő köztisztviselő öntapadó matricát helyez el a mérőeszközön. 1.4. Az 1.1., valamint az 1.2. pontokban meghatározott törvényes tanúsító jel leírása: - a magyar Korona stilizált jele, körkeretben; - a hitelesítés éve; - a hitelesítést elvégző köztisztviselő egyéni száma.
- 16 -
1.5. Az 1.3. pont alatti öntapadó matrica leírása: - fekvő téglalap alakú, fekete keretes, ezüstszürke mezőben, bal oldalon a magyar Korona fekete kontúros, stilizált rajzolata, az Országos Mérésügyi Hivatal elnevezésének kezdőbetűi, valamint az elszámolást elősegítő egyedi azonosító jelölés (sorszám, betűkombináció).
2. Mérőeszköz-minősítő vizsgálat elvégzésének tanúsítása 2.1. Mérőeszköz minősítését tanúsító fémzár (plomba) leírása: - a magyar Korona stilizált jele, hatszög-keretben; - az évszám; - a minősítést elvégző egyéni száma.
- 17 -
2.2. Mérőeszköz minősítését tanúsító öntapadó matrica leírása: - hosszúkás, fekvő, nyolcszög alakú mezőben, a bal oldalon a magyar Korona fekete kontúros, stilizált rajzolata, "MÉRŐESZKÖZ MINŐSÍTÉS" felirat, valamint az elszámolást elősegítő egyedi azonosító jelölés (sorszám, betűkombináció).
- 18 -
1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról Az Országgyűlés annak érdekében, hogy elősegítse a nemzetgazdaság szereplőinek a piacképességhez szükséges korszerű műszaki ismeretekkel való ellátását és a Magyar Köztársaság által kötött nemzetközi megállapodásokban vállalt, szabványosításra vonatkozó kötelezettségek végrehajtását, a nemzeti szabványosításról a következő törvényt alkotja:
A nemzeti szabványosítás célja 1. § A nemzeti szabványosítással elő kell segíteni: a) az általános és ismételten alkalmazható eljárások, műszaki megoldások közrebocsátásával a termelés korszerűsítését, a szolgáltatások színvonalának javítását, b) a nemzetgazdasági igények érvényesítését a nemzetközi és az európai szabványosítási tevékenységben, c) a kereskedelem műszaki akadályainak elhárítását, d) a műszaki fejlesztés eredményeinek széles körű bevezetését, e) az élet, az egészség, a környezet, a vagyon, a fogyasztói érdekek védelmét és a biztonságot, f) a megfelelőségtanúsítás követelményrendszerének kialakítását, g) a hazai termékek és szolgáltatások nemzetközi elismertetését. h)
A törvény célja 2. § A törvény meghatározza a nemzeti szabványosítás szervezeti kereteit, működésének főbb elveit, követelményeit, kapcsolatrendszerét és gazdálkodásának főbb eszközeit.
Alapelvek 3. § A nemzeti szabványosításban a következő alapelveket kell érvényesíteni: a) az áttekinthetőséget és a nyilvánosságot, b) a közérdek képviseletét, c) az önkéntességet egyrészről a nemzeti szabványosításban való részvétel, másrészről a nemzeti szabványok alkalmazása szempontjából, d) a tárgyszerűséget, e) a függetlenséget a különböző érdekcsoportok túlsúlyától, f) az egységességet és ellentmondás-mentességet, g) az alkalmazkodást a tudomány, a műszaki gyakorlat és a tapasztalat általános eredményeihez, figyelembe véve a gazdasági adottságokat, h) az alkalmazkodást a nemzetközi és az európai szabványosítás rendjéhez, i) a nemzeti szabványügyi szervezet nem nyereségérdekelt jellegét.
A szabvány 4. § (1) A szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb.
- 19 (2) A szabványosítás során leggyakrabban használt fogalmakat az 1. számú melléklet tartalmazza.
A nemzeti szabvány 5. § (1) A nemzeti szabvány olyan szabvány, amelyet a nemzeti szabványügyi szervezet alkotott meg, vagy fogadott el, és tett a nyilvánosság számára hozzáférhetővé. (2) A nemzetközi és az európai szabványokat szabványként közzétenni a Magyar Köztársaságban csak nemzeti szabványként lehet. (3) A nemzeti szabvány nem lehet jogszabállyal ellentétes. (4) A nemzeti szabványt nemzeti szabványjellel kell ellátni. A nemzeti szabvány jele: MSZ (Magyar Szabvány). (5) A nemzeti szabvány csak a nemzeti szabványügyi szerv felhatalmazása alapján forgalmazható és terjeszthető. (6)
A nemzeti szabvány és a nemzeti szabványjel alkalmazása 6. § (1) A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes. (2) Műszaki tartalmú jogszabály hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek. (3) A nemzeti szabványjel más szabványon nem használható. (4) A nemzeti szabványjelet a szabványnak való megfelelőség jelölésére, a jelhasználat rendjének betartása esetén, bárki alkalmazhatja.
A Magyar Szabványügyi Testület 7. § (1) A Magyar Köztársaság nemzeti szabványügyi szervezete a Magyar Szabványügyi Testület (a továbbiakban: MSZT). (2) Az MSZT köztestület (Ptk. 65. §), amely az alapszabályának megfelelően működik. Köztestületként a nemzeti szabványosítással összefüggő közfeladatokat kizárólagos jogkörrel látja el e törvény felhatalmazása alapján. (3) Az MSZT jogosult a Magyar Köztársaság címerének a használatára.
Az MSZT feladatai 8. § (1) Az MSZT feladatai: a) a nemzeti szabványok kidolgozása, illetve kidolgoztatása, jóváhagyása és közzététele, módosítása és visszavonása, b) az európai szabványok nemzeti szabványként való közzététele, összhangban a kapcsolódó jogharmonizációs feladatok teljesítésével, illetve az európai szabványügyi szervezetek tagszervezetei számára előírt határidőkkel, c) a nemzetközi szabványok nemzeti szabványként való közzététele, d) a nemzeti szabványosítás módszertanának kidolgozása és egyeztetése a szabványosításban érdekeltekkel, e) részvétel és képviselet a nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetek munkájában, illetőleg más érintett szervek részvételének összehangolása, f) szaktanácsadás és szakvélemény készítése nemzeti szabványügyi kérdésekben, g) a nemzeti szabványosítással összefüggő kiadványok összeállítása és kiadása, h) a nemzeti szabványjel használati rendjének kidolgozása és kiadása, i) a nemzeti szabványosítással összefüggő nemzetközi és európai jelek használati rendjének honosítása és kiadása, j) a termékek, szolgáltatások nemzeti szabványnak való megfelelőség tanúsítási rendszerének létrehozása és működtetése, k) közreműködés a jogszabálynak vagy egyéb előírásnak való megfelelőség tanúsításában, l) tanúsítási rendszer létrehozása a minőségbiztosítási rendszerek tanúsítására a vonatkozó szabványok szerint, m) felkérésre közreműködik az Európai Unió irányelvein alapuló magyar jogszabályok előkészítésében, n) a nemzeti szabványosítási programról a kijelölt miniszter útján folyamatos tájékoztatás a Kormány részére, o) mindazon további feladatok ellátása, amelyeket külön törvény vagy törvény alapján az alapszabály a feladatkörébe utal.
- 20 (2) Az (1) bekezdés a), b), c) pontjaiban foglalt feladatokat az MSZT a nemzeti szabványosító műszaki bizottságokon keresztül látja el. 9. § (1) Az MSZT a jogalkotó szerv felkérése alapján gondoskodik a közérdekű, különösen az élet, az egészség, a testi épség, a vagyon és az emberi környezet védelmét, továbbá a fogyasztói érdekek védelmét szolgáló jogszabályokhoz kapcsolódó nemzeti szabványok kidolgozásáról, illetve kiadásáról. (2) Az MSZT véleménynyilvánításával közreműködik a nemzetközi és az európai kötelezettségeken alapuló, a nemzeti szabványosítással összefüggő jogszabály előkészítésében. 10. § (1) Az MSZT közreműködik a nemzeti szabványosítással összefüggő ismeretek oktatásában, a tananyagok tematikájának kidolgozásában, a képzési anyagok előállításában, valamint iskolarendszeren kívüli szakképzést végez. (2) Az MSZT meghatározza a nemzeti szabványügyi szakértőkre vonatkozó feltételeket, és kiadja a szakértői igazolványokat. 11. § (1) Az MSZT gyűjti és rendszerezi a nemzeti szabványtervezeteket és szabványokat, a magyar gazdaság számára jelentős külföldi szabványtervezeteket és szabványokat, valamint egyéb szabvány jellegű dokumentumokat. (2) Az MSZT az (1) bekezdésben meghatározott információkat az általa, illetve a nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetek által meghatározott díjazás ellenében rendelkezésre bocsátja. (3) Az MSZT gondoskodik a nemzeti szabványok és a nemzeti szabványosítással kapcsolatos kiadványok díjazás ellenében történő forgalmazásáról, illetve terjesztéséről. 12. § (1) Az MSZT nyilvántartást vezet: a) a nemzeti szabványtervezetekről és szabványokról, b) a nemzetközi és az európai szabványtervezetekről és szabványokról, c) a 6. § (2) bekezdése szerinti szabványokról, d) a nemzeti szabványügyi szakértőkről. (2) A nyilvántartásba bárki térítésmentesen betekinthet, kérésére az MSZT a nyilvántartásból kivonatot (másolatot) ad, térítés ellenében. 13. § Az MSZT az alapszabályában biztosítja: a) a nemzeti szabványosításban érdekelt körök, így különösen a központi közigazgatási szervek, köztestületek, gyártók, forgalmazók, szolgáltatók és a fogyasztók, illetve azok érdekképviseleti szervezetei kiegyensúlyozott részvételét az MSZT szerveiben, b) a jogalkotás szempontjainak, valamint a gazdálkodó szervezetek igényeinek figyelembevételét a nemzeti szabványosítási programok összeállításakor, c) a jogalkotáshoz kapcsolódó nemzeti szabványosítási igények kielégítését, d) a jogszabály kiadására feljogosított szervek bevonását a 6. § (2) bekezdése szerinti nemzeti szabványok kidolgozásába, e) a nemzeti szabványosítás területén a nemzetgazdasági érdekek képviseletének rendjét, f) a nemzetközi, az európai szabványügyi szervezetekkel és az egyes tagországok nemzeti szabványügyi szervezeteivel való együttműködés rendjét, g) a nemzeti szabványok megalkotására, valamint jóváhagyására, módosítására és visszavonására vonatkozó eljárási rend kiadását, h) ellentmondásmentes szabványrendszer kialakítását, i) tanúsítási tevékenységében a nemzetközi és az európai tanúsítási szervezetek előírásainak érvényesülését, j) a nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetek előírásainak betartását.
Eljárási rend 14. § (1) Az MSZT-nek a nemzeti szabványok megalkotására, valamint jóváhagyására vonatkozó eljárási rendben az 1998. évi IX. törvénnyel kihirdetett, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény Jó Gyakorlat Kódexére tekintettel különösen az alábbiakat kell szabályoznia: a) a nemzeti szabványosításban való részvétel módját és feltételeit, b) a nemzeti szabványosítási programok összeállítását és nyilvánosságra hozatalát, az új szabványosítási témák felvételének szabályait, c) a nemzeti szabványtervezetek nyilvánosságra hozatalát és a velük kapcsolatos felszólalások elintézésének rendjét, d) a nemzeti szabványok jóváhagyásának, módosításának és visszavonásának rendjét, e) a nemzeti szabványalkotással kapcsolatos panaszok kivizsgálásának rendjét,
- 21 f) a nemzeti szabványok közzétételének módját, g) a nemzeti szabványok nyilvántartását, h) az európai és a nemzetközi szabványosításban a nemzeti képviselet módját. (2) Az eljárás nyilvánosságának elve alapján meg kell hirdetni a nemzeti szabványosítás programját, a nemzeti szabványtervezetek jegyzékét, a nemzeti szabvány kiadásának és közzétételének időpontját, a nemzeti szabványok visszavonását, módosítását, a nemzeti szabványállományban bekövetkezett változásokat, a nemzeti szabványosítással összefüggő közleményeket.
Az MSZT tagjai 15. § (1) Az MSZT tagja lehet bármely jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely az alapszabályt magára nézve kötelezőnek elfogadja, és a nemzeti szabványosítás célkitűzéseit, intézkedéseit támogatni kívánja. (2) A közgyűlés az MSZT tagjaiból áll. A közgyűlésen minden tag egy szavazattal rendelkezik. (3) A tagok jogait és kötelezettségeit az alapszabály állapítja meg.
Az MSZT szervei 16. § Az MSZT szervei: a) a közgyűlés, b) a Szabványügyi Tanács, c) a nemzeti szabványosító műszaki bizottságok, d) a pénzügyi ellenőrző bizottság, e) az ügyintéző szervezet.
A közgyűlés 17. § (1) Az MSZT közgyűlését a nemzeti szabványosítás általános kérdései, valamint az MSZT saját belső szervezetét és működését érintő legfontosabb kérdések megtárgyalására az alapszabályban meghatározott időközönként, de legalább évenként egyszer össze kell hívni. (2) A közgyűlést, a napirend megjelölésével, az MSZT elnöke hívja össze. (3) Rendkívüli közgyűlést kell tartani, amennyiben ezt - a napirend megjelölésével - a közgyűlésen szavazásra jogosultak egyharmada írásban kéri. 18. § A közgyűlés hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály jóváhagyása és módosítása, b) döntés az éves beszámoló elfogadásáról, c) az MSZT elnökének és elnökhelyetteseinek megválasztása és felmentése, d) a Szabványügyi Tanács alapszabályban meghatározott választható tagjainak, valamint a pénzügyi ellenőrző bizottság tagjainak a megválasztása és a felmentése, e) a Szabványügyi Tanács és a pénzügyi ellenőrző bizottság beszámoltatása, f) a pénzügyi ellenőrző bizottság véleménye alapján az éves költségvetés, illetve az erről készült beszámoló jóváhagyása, g) a pénzügyi ellenőrző bizottság működési irányelveinek jóváhagyása, h) mindaz, amit törvény vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal. 19. § A közgyűlés lefolytatásának, a határozathozatalnak és a választásoknak a rendjét az alapszabály állapítja meg. 20. § (1) Az MSZT elnökét, aki egyben a Szabványügyi Tanács elnöke is, az alapszabályban meghatározott időre a közgyűlés választja. (2) Az elnök tevékenységéért a közgyűlésnek felel. (3) Az elnök látja el az alapszabály által a számára megállapított feladatokat. (4) Az elnököt akadályoztatása esetén az ezzel megbízott elnökhelyettes helyettesíti. Az elnökhelyettesek közötti feladatmegosztásról az alapszabály rendelkezik.
- 22 -
A Szabványügyi Tanács 21. § (1) A Szabványügyi Tanács az alapszabályban meghatározott létszámú tagból áll. Tagjainak kétharmadát az MSZT közgyűlése választja. A választott tagok nem lehetnek köztisztviselők. A tagok egyharmadát az MSZT felkérésére a szabványosításban érdekelt központi közigazgatási szervek delegálhatják. (2) A Szabványügyi Tanács hatáskörébe tartozik a) az alapszabály tervezetének, illetve a szükség szerinti módosítás tervezetének előterjesztése a közgyűlés részére, b) a pénzügyi ellenőrző bizottság javaslata alapján a tagdíj megállapítása, c) az MSZT működésének elvi irányítása a közgyűlés határozatainak megfelelően két közgyűlés közötti időszakban, d) az éves költségvetés betartásának ellenőrzése, e) a nemzeti szabványosítás távlati és éves programjainak a jóváhagyása, f) a nemzeti szabványok jóváhagyása, módosítása és visszavonása, g) döntés a nemzeti szabványosítással összefüggő vitás kérdésekben, h) a nemzeti szabványosító műszaki bizottságok létrehozásának és megszüntetésének jóváhagyása, továbbá működésükre vonatkozó követelmények kiadása, valamint a működésükkel kapcsolatos vitás kérdésekben állásfoglalás és döntés, i) a nemzetközi és az európai szabványosítási munkában való részvétel programjának jóváhagyása, j) az ügyintéző szervezet felépítésének és működési szabályainak és ezen belül az ügyvezető igazgató feladataira, felelősségére és jogaira vonatkozó szabályok jóváhagyása, k) az ügyvezető igazgató beszámoltatása. (3) A Szabványügyi Tanácsot az alapszabályban meghatározott időközönként, illetőleg szükség szerint az MSZT elnöke hívja össze és vezeti annak üléseit. (4) A Szabványügyi Tanács működésének részletes szabályait az alapszabály, illetőleg az alapszabály keretei között más belső szabályzatok állapítják meg.
A nemzeti szabványosító műszaki bizottságok 22. § (1) A nemzeti szabványosító műszaki bizottságok az MSZT önkéntes alapon szerveződő szakmai alapegységei, amelyek egy-egy szakterület nemzeti szabványosítási feladatait operatívan és felelősséggel látják el. (2) A nemzeti szabványosító műszaki bizottságok létrehozását, illetve megszüntetését bárki kezdeményezheti, de csak a Szabványügyi Tanács hagyhatja jóvá és dönt az ezzel kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekben is. (3) A nemzeti szabványosító műszaki bizottságok működésük részletes szabályait az alapszabály és a Szabványügyi Tanács által kiadott követelmények alapján maguk állapítják meg és azokat az ügyvezető igazgató hagyja jóvá. (4) Több egymáshoz kapcsolódó szakterületen működő nemzeti szabványosító műszaki bizottság a bizottságok elnökeiből álló programbizottságot hozhat létre. A programbizottság elnökét a bizottság saját tagjai közül választja. A programbizottságok feladata a műszaki bizottságok tevékenységének összehangolása és a prioritások meghatározása.
A pénzügyi ellenőrző bizottság 23. § (1) A közgyűlés legalább háromtagú pénzügyi ellenőrző bizottságot választ. A bizottság tagjának csak olyan személy választható, aki nem tagja a Szabványügyi Tanácsnak, illetőleg az MSZT ügyintéző szervezetének. (2) A pénzügyi ellenőrző bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. (3) A pénzügyi ellenőrző bizottság feladata az MSZT gazdálkodásának ellenőrzése. Ennek érdekében az MSZT tisztségviselőitől és ügyintéző szervezetétől minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, illetve minden olyan iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges. (4) A pénzügyi ellenőrző bizottság véleményezi a tagdíj megállapítására, illetőleg módosítására vonatkozó javaslatot. (5) A pénzügyi ellenőrző bizottság az MSZT éves költségvetését és az éves költségvetési beszámolót véleményezi.
- 23 (6) A pénzügyi ellenőrző bizottság tagjai tevékenységükért ellenszolgáltatásban nem részesülnek, kizárólag a közgyűlésnek tartoznak felelősséggel és feladataik ellátása körében részükre az MSZT tisztségviselői, illetve vezetői utasítást nem adhatnak.
Ügyintéző szervezet 24. § (1) Az ügyintéző szervezet feladata az alapszabály keretei között az MSZT működéséhez szükséges igazgatási és szervezési tevékenység ellátása. (2) Az MSZT ügyintéző szervezetének vezetője az ügyvezető igazgató, aki az MSZT-vel munkaviszonyban áll. Az ügyvezető igazgatót a Szabványügyi Tanács jóváhagyásával az MSZT elnöke bízza meg és menti fel megbízatása alól. Az ügyvezető igazgató feladatait az MSZT elnökének irányításával, a közgyűlés határozatai és a Szabványügyi Tanács iránymutatásai szerint végzi, tevékenységéről időszakonként a Tanácsnak beszámol. (3) Az ügyintéző szervezet felépítését és működését, valamint az ügyvezető igazgató feladatait az alapszabály keretei között a Szabványügyi Tanács határozza meg.
Az MSZT képviselete 25. § (1) Az MSZT-t az elnök képviseli, aki ezt a jogát az ügyek meghatározott csoportjaira nézve az ügyvezető igazgatóra, az ügyvezető igazgató pedig az általa megbízottakra átruházhatja. (2) Az MSZT nevében aláírásra az elnök, valamint az alapszabályban meghatározott esetekben az ügyvezető igazgató jogosult, továbbá azok, akikre az ügyvezető igazgató az aláírási jogát átruházta. Az elnök távollétében, annak felhatalmazása alapján, az elnökhelyettesek is jogosultak aláírásra.
Törvényességi felügyelet 26. § (1) Az MSZT feletti törvényességi felügyeletet a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter gyakorolja. (2) A kijelölt miniszter ellenőrzi, hogy az alapszabály és a többi belső szabályzat megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá, hogy az MSZT szerveinek határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt vagy a többi belső szabályzatot. (3) Az e törvény alapján gyakorolt törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye. (4) Ha az MSZT működésének törvényessége másképpen nem állítható helyre, a kijelölt miniszter a bírósághoz fordul. A bíróság a) megsemmisíti az MSZT testületi szervének jogsértő határozatát és új határozat hozatalát rendeli el, b) felfüggesztheti az MSZT testületi szerveinek és tisztségviselőinek működését, és irányítására - a felfüggesztés tartamára - felügyelőbiztost rendelhet ki. (5) A felügyelőbiztos köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni az MSZT közgyűlését. Ha a közgyűlés a működés törvényességét helyreállítja, az MSZT más testületi szerveinek és tisztségviselőinek működése sem függeszthető fel tovább. (6) Felügyelőbiztosként csak az rendelhető ki, aki egyébként az MSZT-ben tisztséget viselhetne. (7) A felügyelőbiztos tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot, valamint a törvényességi felügyelet gyakorlóját. 27. § Az MSZT azokat a határozatait, amelyekre a törvényességi felügyelet kiterjed, továbbá alapszabályát és egyéb önkormányzati szabályzatát - az elfogadástól számított 15 napon belül - köteles megküldeni a törvényességi felügyeletet ellátó miniszternek.
Az MSZT kapcsolatai 28. § Az MSZT a Kormánnyal a kapcsolatot a kijelölt miniszter útján tartja. Az MSZT a munkájáról szóló éves beszámolóját a Kormánynak is megküldi.
- 24 29. § (1) A nemzeti szabványosítást érintő nemzetközi kötelezettségeken alapuló jogszabályok kidolgozása során az MSZT együttműködik az érintett közigazgatási szervekkel. (2) A közérdekű, különösen az élet, az egészség, a testi épség, a vagyon, az emberi környezet, továbbá a fogyasztói érdekek védelmét szolgáló jogszabályokhoz kapcsolódó nemzeti szabványokat az MSZT az érintett közigazgatási szervek véleményét figyelembe véve dolgozza ki. 30. § Az MSZT együttműködik a gazdasági és szakmai érdekképviseleti szervezetekkel. Az együttműködés során az MSZT köteles az érdekképviseleti szervezeteket és a kamarákat tájékoztatni a nemzeti szabványosítási tevékenységet érintő kérdésekben. 31. § Az MSZT a törvényben rögzített feladatai ellátásához szükséges adatokat önkéntes adatszolgáltatáson alapuló saját adatgyűjtés és más szervektől történő adatátvétel útján szerzi be.
Az MSZT vagyona és gazdálkodása 32. § A törvény 2. számú mellékletében felsorolt vagyontárgyak tulajdonjogát a törvény hatálybalépésével egyidejűleg az MSZT szerzi meg, e vagyon az MSZT működését szolgálja. 33. § (1) Az MSZT működésének forrásai: a) tagdíj, b) a nemzeti szabványok értékesítéséből befolyt bevétel, c) az MSZT tanúsító rendszer szerinti tanúsítási tevékenységből származó bevétel, d) a nemzetközi együttműködés finanszírozását biztosító, központi költségvetésből kapott támogatás, e) a nemzeti szabványok kidolgozásáért kapott díj, f) az MSZT szolgáltatásaiért fizetett díj, g) adományok, egyéb juttatások. (2) Az MSZT működési hozzájárulásként tagdíjat állapít meg. (3) Az éves állami központi költségvetésben kell az MSZT részére biztosítani a nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetekben való képviselethez, illetve az ezekből eredő feladatok ellátásához a szükséges költségvetési hozzájárulást. (4) A kormányzati szervek által igényelt nemzeti szabványok kidolgozását az MSZT díjazás ellenében végzi.
Átmeneti rendelkezések 34. § (1) Az MSZT megalakításának előkészítésére előkészítő bizottságot kell alakítani, a (2)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. (2) A szabványosításban érdekelt szervezetek a törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül az MSZT felett törvényességi felügyeletet gyakorló miniszterrel (a továbbiakban: miniszter) közölhetik, hogy részt kívánnak-e venni az előkészítő bizottság megalakításában. (3) A miniszter a törvény hatálybalépésétől számított 45 napon belül összehívja azokat, akik az előkészítő bizottság megalakításában való érdekeltségüket kifejezték a (2) bekezdés szerint. (4) Az előkészítő bizottság tagjainak egyharmadát a miniszter felkérésére a szabványosításban érdekelt központi közigazgatási szervek jelölik ki, kétharmadát pedig előkészítő ülésen a (3) bekezdés szerint meghívottak választják úgy, hogy a gyártók, a forgalmazók, a szolgáltatók és a fogyasztók, illetőleg az érdekképviseleti szervezetek, valamint a szakmai és tudományos szervezetek képviselete biztosított legyen. Az előkészítő bizottságnak hivatalból tagja a miniszter képviselője. (5) Az előkészítő bizottság tagjai közül elnököt választ. Az előkészítő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. 35. § (1) Az MSZT alakuló közgyűlését az előkészítő bizottság elnöke hívja össze, a törvény hatálybalépésétől számított 4 hónapon belül. (2) Az előkészítő bizottság az alakuló közgyűlésnek javaslatot tesz: a) a közgyűlés levezető elnökének és más tisztségviselőinek személyére, b) az előkészítő bizottság tevékenységéről szóló beszámoló jóváhagyására, c) az alapszabályra, d) az MSZT költségvetése vitelének ideiglenes szabályaira, e) az MSZT elnökének és elnökhelyetteseinek, a Szabványügyi Tanács választható tagjainak és a pénzügyi ellenőrző bizottság tagjainak a személyére.
- 25 36. § (1) Az MSZT a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre az alapszabály elfogadásának napjára visszaható hatállyal. (2) Az MSZT bírósági nyilvántartásba vételével egyidejűleg a Magyar Szabványügyi Hivatal (a továbbiakban: MSZH) jogutód nélkül megszűnik. (3) Az MSZT a működését az e törvény hatálybalépését követő 4 hónap elteltével kezdi meg. (4) Azokat a köztisztviselőket, akiknek a közszolgálati jogviszonya a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 17. § (1) bekezdés a) pontja alapján felmentéssel megszűnik és az MSZT-vel munkaviszonyt létesítenek, a Ktv. 18. §-ban meghatározott felmentési idő, továbbá a 19. § szerinti végkielégítés nem illeti meg. (5) A munkaviszonyt létesítő személyek addigi közszolgálati jogviszonyban töltött idejét, az MSZT-nél munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni. A munkaszerződés megkötése során gondoskodni kell arról, hogy a munkaviszonyt létesítő személyek a korábbi közszolgálati jogviszonyukhoz képest, hátrányosabb helyzetbe ne kerüljenek. 37. § (1) Az alakuló közgyűlést követő 30 napon belül az alapszabályban meghatározott összetétellel létre kell hozni a Szabványügyi Tanácsot. Az MSZT elnöke a Szabványügyi Tanács jóváhagyásával megbízza az ügyvezető igazgatót. (2) Az MSZT elnöke közzéteszi a közgyűlés által jóváhagyott alapszabályt, valamint az ügyintéző szervezet és a nemzeti szabványosító műszaki bizottságok Szabványügyi Tanács által jóváhagyott ügyrendjét.
Záró rendelkezések 38. § Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. Hatályát veszti a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 50. §-a, továbbá a nemzeti szabványosításról, valamint a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálási rendjének ideiglenes szabályairól szóló 42/1994. (III. 25.) Korm. rendelet a törvény hatálybalépésétől számított 4 hónap elteltével. 39. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a katonai szabványosításra vonatkozó sajátos szabályokat.
1. számú melléklet az 1995. évi XXVIII. törvényhez A szabványosítással összefüggő fogalmak 1. Szabványosítás: olyan tevékenység, amely általános és ismételten alkalmazható megoldásokat ad fennálló vagy várható problémákra azzal a céllal, hogy a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb legyen. 2. Szervezetek: Szabványügyi szerv: olyan szabványosító szerv, amelyet nemzeti, regionális vagy nemzetközi szinten elismertek, és amelynek fő funkciója - alapszabályzatából adódóan - a közösség számára hozzáférhető szabványok kidolgozása és jóváhagyása vagy elfogadása. Szabványosító szerv: a szabványosításban elismert tevékenységet végző szerv. 3. Nemzetközi szabványosítás: olyan szabványosítás, amelyben az ISO tagországok illetékes szervei részt vehetnek. 4. Nemzetközi szabvány: olyan szabvány, amelyet nemzetközi szabványosító vagy szabványügyi szervezet fogadott el, és tett a közösség számára hozzáférhetővé. 5. Nemzetközi Szabványügyi Szervezetek: ISO: Nemzetközi Szabványügyi Szervezet IEC: Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság 6. Európai szabványosítás: olyan szabványosítás, amelyben teljes joggal az EK-hoz (Európai Közösséghez) és az EFTA-hoz (Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz) tartozó országok illetékes szervei vehetnek részt. Az európai szabványosítás az Európai Szabványügyi Szervezetek (CEN, CENELEC, ETSI) keretében folyó szabványosítás.
- 26 7. Európai szabvány: olyan szabvány, amelyet európai szabványügyi szervezet fogadott el, és tett a közösség számára hozzáférhetővé. 8. Európai Szabványügyi Szervezetek: CEN: Európai Szabványügyi Bizottság CENELEC: Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság ETSI: Európai Távközlési Szabványügyi Intézet 9. Nemzeti szabványosítás: valamely meghatározott ország szintjén végzett szabványosítás. 10. Nemzeti szabványügyi szervezet: olyan önkormányzati elven alapuló testület, amely az alapszabályának megfelelően működik és a nemzeti szabványosítással összefüggő feladatokat látja el kormányzati felhatalmazás alapján.
2. számú melléklet az 1995. évi XXVIII. törvényhez Az MSZT tulajdonába kerülő vagyon Az MSZT tulajdonába kerülnek, az MSZH tulajdonában lévő vagyontárgyak - a laboratóriumok, a tanúsító és ellenőrző szervezetek akkreditálására rendelt vagyonrészek kivételével -, valamint az alább felsorolt ingatlanok: 1. A Budapest IX. ker., 132. számú tulajdoni lapon 36838 hrsz. alatt felvett "lakóház, udvar" megjelölésű Budapest IX. ker., Üllői út 25. szám alatti belterületi ingatlannak a Magyar Állam tulajdonában és a Magyar Szabványügyi Hivatal (Budapest IX. ker., Üllői út 25.) kezelésében álló 21/38 része. 2. A Balatonmáriafürdő 1015. számú tulajdoni lapon 838 hrsz. alatt felvett "üdülőépület és udvar" megjelölésű Balatonmáriafürdő, Keszeg u. 54. szám alatti, a Magyar Állam tulajdonában és a Magyar Szabványügyi Hivatal (Budapest IX. ker., Üllői út 25.) kezelésében álló ingatlan. 3. A Ráckeve 4219 számú tulajdoni lapon 4655 hrsz. alatt felvett "üdülőépület és udvar" megjelölésű Ráckeve, Peregi Dunasor 27. szám alatti, a Magyar Állam tulajdonában és a Magyar Szabványügyi Hivatal (Budapest IX. ker., Üllői út 25.) kezelésében álló belterületi ingatlan.
