20. ÉVFOLYAM, 05. SZÁM
2009. MÁJUS
Ratkó József: ZSOLTÁR
Az anyák halhatatlanok, csak testet, arcot, alakot váltanak; egyetlen halott sincs közülük; fiatalok, mint az idő. Újra születnek minden gyerekkel; megöletnek minden halottal – harmadnapra föltámadnak, mire virradna. Adassék nekik gyönyörűség, szerelmükért örökös hűség, s adassék könny is, hogy kibírják a világ összegyűjtött kínját.
SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK AZ ÉDESANYÁKAT! A képviselő-testület és a szerkesztőbizottság
2009. MÁJUS
2
Bogdányi Híradó
Kedves Terike! 2009. március 18-tól a gyermekorvosi rendelő asszisztensnője, Melcher Andrásné Terike befejezte a praxisba tartozó gyermekekért végzett munkáját. Az elmúlt hónapokban már lánya helyettesítette, aki a fenti időponttól hivatalosan is átvette a „családi stafétabotot”. Terike több mint 30 éven keresztül volt asszisztens és szeme előtt nőttek fel nem csak Dunabogdány, hanem a Dunakanyar generációi. Az elmúlt években tucatjával fordultak hozzánk gyermekeikkel azok a szülők, akik még annak idején kis páciensekként jártak a rendelőben. Életek, sorsok ezrei játszódtak szeme előtt. Fantasztikus. A dunabogdányi gyermekorvosi rendelő történetében az orvosok hosszabb-
rövidebb időközökkel követték egymást, de az épület és Terike jelenléte mindvégig stabil pont volt. Terike munkáját folyamatosan az alázat, a szolgálatkészség, a becsületesség, tisztesség jellemezte. Indokolatlanul soha nem késett, hiányzott, a betegállományt nem ismerte, csak a mindennapi orvosi adminisztrációból. A betegrendeléseken túl a Tanácsadásoknak, iskolai, óvodai szűrővizsgálatoknak is aktív részese volt. Munkája, emberekhez való hozzáállása mindannyiunk számára példát mutat. Ennek ellenére Terike többször panaszolta ( de azt is csak halkan és négyszemközt), hogy bizony vannak olyan gyerekek, felnőttek, akik a rendelőn kívül köszönésre sem méltatják, holott a munkája révén számtalanszor találkoztak korábban. Kérem őket, hogy ne fordítsák el fejüket, ha Terikével talál-
koznak, köszöntsék illő módon, mert életútja alapján, ha van olyan, aki ezt megérdemli, akkor az Ő! Kedves Terike! Valamennyi korábbi kollégám nevében nagyon köszönöm a munkánkhoz nyújtott segítségedet! A dunabogdányiakért végzett hosszú és szép szolgálati időddel magasra állítottad a mércét, de bízom benne, hogy megadatik számomra ennek „megdöntése” és az, hogy ezt Veled együtt köszönthessük! Ezúton kívánok Neked és családodnak nagyon jó egészséget, hosszú, boldog, örömökben gazdag, továbbra is aktív életet!
Dr. Kovács Tibor
Kedves Terike! Azt hiszem, Te erre a hivatásra születtél. Minden betegnek, különösen, ha gyerek, szüksége van a jó szóra, a bíztatásra. Soha nem láttunk szomorúnak, mindig mosolyogtál, pedig nem volt mindig okod rá. Köszönjük a hosszú közszolgálatot és kiegyensúlyozott, nyugodt, boldog nyugdíjas éveket kívánunk. A képviselő-testület nevében: Schuszter József polgármester INGATLAN ÉRTÉKESÍTÉS Dunabogdány Község Önkormányzata értékesíti a Dunabogdány, Patak utca 10. szám alatti „Lakóház és udvar” megjelölésű ingatlanát. Az ingatlan területe 205 m2, ebből a lakás 66m2, komfort nélküli. Eladási ár: 5.500.000.-forint + ÁFA További információkért érdeklődni lehet a Polgármesteri Hivatalban. Képviselő-testület A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium felhívása
FULBRIGHT ÖSZTÖNDÍJAK AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOKBA A 2010/2011-ES TANÉVRE A Fulbright Magyar-Amerikai Oktatási Csereprogram Bizottság örömmel hirdeti meg a 2010/2011-es tanévre szóló ösztöndíjait az Amerikai Egyesült Államokba. Pályázati feltételek: - magyar állampolgárság - felsőfokú végzettség - megfelelő szintű angol nyelvtudás Ösztöndíj kategóriák: - Posztgraduális Hallgatói - Oktatói - Kutatói - Humphrey Fellowship
az erdőkre vonatkozó országos tűzgyújtási tilalom elrendeléséről
Pályázni bármely tudományterületen és művészeti ágban lehet.
A tűzesetek megelőzése érdekében az ország teljes területén lévő erdőkben és az erdőterületek határától számított 200 méteren belül – a kijelölt tűzrakóhelyen is –, valamint a közút- és vasút menti fásításokban mindennemű tűzgyújtás, beleértve a parlag- és gazégetést is, 2009. április 08tól átmeneti időre tilos.
Pályázati beadási határidő: 2009. május 15.
Aki a tűzvédelmi rendelkezéseket megszegi, szabálysértést követ el.
További részletes információ és on-line jelentkezés: http://www.fulbright.hu FULBRIGHT BIZOTTSÁG Magyar-Amerikai Oktatási Csereprogram Bizottság 1082 Budapest, Baross u. 62. Tel.: 462-8040
3
Bogdányi Híradó
2009. MÁJUS
Dunabogdány – eine Sprachinsel der Ungarndeutschen 1.
2003-ban a szakdolgozatom témájául választottam a dunabogdányi németek kultúráját, nyelvhasználatát, múltját, jelenét és jövőjét. Amikor nagyszüleimet hallottam „svábolni”, tudatosult bennem, milyen lehet egy másik országban tovább élni, a gyökereket újra megnöveszteni és az értékeket megtartani. Amikor már értettem az összefüggéseket, rájöttem a 24. óra elérkezett. 2009-ben ezt a témát egy kiadó érdemesnek találta arra, hogy német nyelvterületen kiadja és promotálja. Ez is mutatja: Dunabogdány egy csodás kincs birtokában van, amely világviszonylatban is egyedülálló. Bár az alábbi összeállítás végkicsengése peszszimistának tűnhet, sajnálatos módon a valóság talaján áll… Amikor elkezdtem foglalkozni a dunabogdányi németség felkutatásával, elsőként ez az idézet akadt a kezembe – gondolom nem véletlenül… „Néha úgy elfogytunk, magunk sem találtuk magunkat. Néha a magyar is idegen volt, Néha az idegenből lett a legjobb magyar.” (Babits Mihály) A dunabogdányi németek sorsának alakulása a babitsi idézettel egybevág: a valaha abszolút többségben levő német nemzetiségűeknek magyar földön magyarként kellett viselkednie, holott a falu lakosságának a többségét képviselték. Majd a hosszú évek asszimilációja során „igazi magyarrá” váltak mind a nyelvhasználatban és a kultúrában. A Dunakanyar e falujának nyelvszigeti helyzetéből adódóan a német dominanciát az élet minden területén eluralkodó magyar vette át. A vizsgálat elsődleges célja, hogy felmérje, ill. bemutassa, hogy ez a nyelvközösség és nyelvhasználata az idők során hogyan változott meg. A legégetőbb kérdés a jövőt illeti: Tovább tud élni ez a nyelvjárás egy létező nyelvközösség nélkül? Alapvető tételként a következőket lehet kijelenteni:
2.
Dunabogdányban a nyelvjárást az első és a második generáció beszéli (40-70 év között), de ők is már csak családi körben, szűk rokonságban használják, vagyis a nyilvánosság előtt soha. A fiatalok egyáltalán nem birtokolják a nyelvjárást. A legtöbben a német irodalmi nyelvet tanulják idegen nyelvként.
Dunabogdányban az a „sváb”, aki annak vallja magát, ill. mindenki, akit a „sváb” lakosság annak tart. A magyar nyelv a kommunikáció minden szintjén az elsődleges nyelv szerepét tölti be. Nemcsak a nyilvánosság előtt beszélt nyelv, hanem a magánszférából is egyre inkább kiszorítja a nyelvjárást. A magyar nyelv dominanciáját növelték a vegyes házasságok, valamint az a tény is, hogy ma már nem jellemző, hogy több generáció lakik egy fedél alatt, így a nyelvjárás nagyszülők általi átörökítése nehézkessé válik, vagy egyáltalán nem következik be. Az elmúlt évtizedekben funkcióváltásnak is tanúi lehettünk: A nyelvjárás egyre inkább a privát, szűkebb családi szférába szorult vissza. A nyelvjárás az „emlékezés” nyelvévé vált. A nyelvjárást gyakran a nyelvjárást nem beszélő gyermekek kommunikációból való kirekesztésére használják/használták. Ezek a változások új feladatokat rónak a kisebbségi nevelési és közoktatási rendszer minden intézményére, az ott dolgozó pedagógusokra. Szerencsére megállapítható, hogy új, modern funkciók rendelődtek a nyelvjárás mellé, amely a nyelv és a kultúra felelevenítéséhez vezetett. Úgy gondolom, hogy a dunabogdányi németek, mint közösség csak akkor tarthatja fenn magát, ha reálisan szembenéz a lehetőségeivel, az asszimiláció előrehaladottságával. A dunabogdányi németek száma még jelentős. Ennek ellenére igen csekély a nyelvhasználat gyakorisága. A közösség tagjainak száma csökken, a fiatalok egyáltalán nem beszélik ezt a nyelvet
(esetleg értik). A negatív attitűdök elkerülték ezt a nyelvet, a községben magas presztízse van. A mindennapokban a magyar az egyetlen kommunikációs eszköz, de a dialektus használata a magánszférában azért még előfordul. Az asszimilálódás gyorsan halad előre, de a legvégső állapotot még nem érte el. Az első generáció képviselői véleménye szerint tíz év múlva senki nem fogja beszélni a dialektust, hiszen az unokák nyelvileg nem öröklik. A második generáció az, amely nagy esélyt lát a nyelvjárás túlélésére: meglátásuk szerint beszélőközösség minden időben adott lesz, viszont problémának látják, hogy a legfiatalabbak abszolút nem beszélik a nyelvjárást. A harmadik generáció a legszkeptikusabb a jövőt illetően. Arra mutattak rá, a legnagyobb probléma, hogy a nyelvjárást nem beszélik és nem is értik. Mind a három generáció úgy gondolta, hogy ezt a nyelvjárást intézményi keretek között kell elsajátítani. Már kisgyermekkorban el kellene kezdeni a nemzetiségi nevelést és olyan rendezvényeket tartani, ahol a fiatalok a dunabogdányi német kultúrát megismerhetik. Voltak, akik konkrét elképzeléseket írtak le, de hangsúlyozták, minden esetben hiányzik a kezdeményezés. Elsőként szakkörök formájában kellene a hagyományokat és értékeket továbbadni. Másodsorban kórusokat, tánccsoportokat, nyelvőrző klubokat kellene életre hívni. A nyelvi emlékeket a különböző médiák segítségével lehetne rögzíteni. A fiatalok már régen belátták: ha a nyelvet nem beszélik és nem értik, attól még a hagyományokat ápolni lehet, ezért gondolják, hogy a nyelvet életben lehet tartani. De egy pontban mindenki egy véleményen van: nemsokára eljön az az idő, amikor nem lesz olyan réteg, aki beszéli a nyelvjárást és megszakad a lánc. És ez egyet jelent: egy nyelvjárással szegényebbek leszünk…
A kivonatot készítette: Kammerer Zsófia
[email protected]
2009. MÁJUS Jó alapokra – jó anyagból… Beszélgetés Liebhardt András művelődésszervezővel Liebhardt András 2006 januárja óta, alig több mint három éve dolgozik Bogdányban művelődésszervezőként. A budapesti tanítóképzőn szerzett diplomája után Pécsett folytatja tanulmányait a Janus Pannonius Tudományegyetemen, történelem szakon, levelező tagozaton. A Tudományos Diákkonferencia, az OTDK-hoz benyújtott szakdolgozatával országos első helyezést ért el, ami komoly trófeának számít. A téma félelmetes, és további meggazdagításra, kibontásra méltó: Bogdány történelmének legkomorabb szakaszával foglalkozik, a német nemzetiségek hányattatásainak, jogfosztottságának és a kitelepítéseknek a krónikáját dolgozza fel. A három év alatt mióta itt tevékenykedik, érezhető a pezsgés, és az, hogy jó irányban indult el valami a falu kulturális életében. A helyi fiatalok helyzetéről, esélyeiről, ambícióiról és a gondokról beszélgettünk. - Induljunk el a negatív mezőből. Nem mintha ezek a tendenciák lennének a meghatározók, hanem azért, mert ez a felszín, ami nemcsak „fecseg”, hanem állandóan tele torokból zajong, noha kisebbségben van. Ennek a szűkebb rétegnek a viselkedése deviáns és agresszív. Ez pedig mindenkinek szemet szúr, mindenkit élénken foglalkoztat. Hosszan sorolhatnám saját élményeimet ezen témakörben. Az ember kiviszi a kislányát a galira egy kis hangulatos szánkózásra. A terepen fiatalok csoportosulnak. Szövegükbe szinte a friss szűzhó is belevörösödik. Még kötőszóként is a legocsmányabb szavakat használják. Miért? Az ember kimegy egy sugaras szeptember végi reggelen az öreg stégre, hogy feltöltekezzék némi frissességgel, amikor 9 óra tájt feltűnik egy tizenéves csoport az iskola irányából. Nem zavartatják magukat, megszállják a stéget, szájukból ömlik a mocsok bagófüsttel elegyest. Egy másik csoport a templomkertben randalírozott éjjel, akkora lármával, hogy a rendőröket kellett kihívni. Ezek a permanensen jelenlévő tünetek jelentenek e komoly akadályokat a munkádban? - Ez a devianciára hajlamos csoportosulás valóban kisebbséget képvisel, s azt, amit produkál és provokál,
Bogdányi Híradó azt sajnos teljes mértékben otthonról hozza. Von haus aus. De szerencsére eltörpülnek a jó mag mellett, akikről viszont nem sok szó esik. A világ most ilyen: a jó hír nem bír információs értékkel. Csak a rossz. A jelenlévő jónak a kisugárzását kell felerősíteni – „meghangszerelni” – ha úgy tetszik. Ez a feladat. Mielőtt ide kerültem, egy évet Tahitótfaluban dolgoztam, aminek most utólag nagyon örülök. Le tudom mérni a lehetőségek közti különbségeket. A kontraszthatások jelentősen elősegítik a tisztánlátást. Bogdányban masszívak az alapok: a zenei hagyományok százéves múltra tekintenek viszsza, s ez mindig a közösségi érzés gerjesztője volt, közösséget formált és gazdagított. Mondhatjuk így is: fogékonyságra nevelt a közösségi értékek iránt. Ezekre a jó alapokra pedig jó emberanyagból lehet építkezni. - Minden megvan tehát, ami fontos… - Ez így igaz. Ez a biztosítéka annak, hogy évtizedek múlva is lesz itt közösség. A munka az erők összefogásával indult. A könnyűzenei együttesek produkciói felforrósították a hangulatot. Ilyen volt a nagy sikerű Beatlesestünk. A színjátszó csoport pedig újabb távlatokat nyitott. Ez már egy magasabb rendű szerveződés. A hosszú erőfeszítések hatása semmihez nem mérhető. - Ezt magam is igazolhatom, kitörölhetetlenül emlékszem Varsányi Ibi „Tantó” merész vállalkozására, „A kőszívű ember fiai”-nak 1956-os „időzített” színrevitelére, mely azóta bevonult a falu jelesebb legendái közé, s amelynek magam is szereplője voltam. Azóta is, ha kommunikálunk Ibikével, így írom alá: Palvicz Ottó őrnagy, első vértes dandár sk. - Szép sikert hozott az „Anconai szerelmesek”, most májusban pedig új premierre készülünk: Eisemann Mihály 1934-es évjáratú darabjával, az „Én és a kisöcsém”-mel rukkolunk elő. A kabaré jellegzetes ízeivel feldúsított operettről van szó, kellemes, szórakoztató játék igen jó zenével. De fontolgatjuk veretesebb művek bemutatását is, Milan Kundera „Jakab és az ura” című színművét szemeltük ki például. Továbbá: arra is gondoltunk, hogy Bogdány történelmének kegyetlen időszakáról, a kitelepítésekről egy musicalt komponálnánk és adnánk majd elő. A téma mára megérett egy ilyen feldolgozásra is érzésünk szerint.
4 - Csak így, önerőből akarjátok megvalósítani? - Igen. Van már egy helybéli muzsikusunk, ifjabb Ott Rezső személyében, aki most végez zeneszerző szakon, és már több ízben tanúbizonyságát adta tehetségének. Súlyos téma, mély és felkavaró. Nem kizárt, és számolunk is vele, hogy a faluban esetleg visszatetszést is fog szülni, esetleg sebeket feltépni, hogy ezt a drámát zenés színpadra akarjuk állítani. - Azt hiszem, ezt meg lehet érteni. Ezt majd maga a darab oldhatja fel, és söpörheti el. Be kell valljam, a musicalt jó ideig magam is a könnyed, súlytalan műfajok közé soroltam. Ez egészen addig tartott, míg Londonban az Old Vic Színházban nem nézhettem meg a „Jézus Krisztus szupersztár” legendás hírű előadását. - Ebben az oldódásban reménykedünk mi is. Ez a remény élteti az egy-két éves távlatban megrendezendő nagyszabású passiójátékot is, melyet tervezünk. Bogdányban ennek is hagyományai vannak. De mi valami egyedülállót szeretnénk megvalósítani a feltámasztással egyidejűleg. Olyat, amivel eddig még nem próbálkozott. - Éspedig? - Kivinnénk produkciót a szabad ég alá. Ha úgy tetszik, „belekomponálnánk” a falu jól megválasztott helyszíneibe, kihasználva az architektúra és a táj hangulatának remek lehetőségeit. Az események a plébániakertből indulnának – ezt neveztük ki Gecsemánénak, ahol az elfogás történt. Innen Kajafás házába vitték Jézust, ahol hajnalban összeült a nagytanács – erre a plébánia masszív épületegyüttesét szemeltük ki. A következő állomás Pilátus volt, aki koreográfiánk szerint a Szent János téren mondaná el elhíresült mondatait. Heródessel a református templomnál lenne a találkozó. A Golgota pedig adoatt: a Kálvária-domb – a Gali. Ennek az elfogadtatása sem lesz könnyű… - Azért csak vágjatok bele! A siker mindent igazol, de ehhez nagyon együtt kell lennie a társaságnak! - Van már, létezik és működik olyan keret, ami képes „megtermelni” a kellő kohéziót és a húzóerőt: ez a Fiatalok a Kultúráért Egyesület. Negyven főt számlál, az átlagéletkor harminc év.
5
Bogdányi Híradó
- Van itt még valami, amire rá szeretnék kérdezni. A közösséggé formálásnak természetesen meghatározó elemei a kulturális rendezvények. Ám az emberek másképpen is szeretik jól érezni magukat. Kell néha pörköltfőző és borverseny, meg ökörsütés és kirándulóhajó is. - Igen, hát persze. De mi ehhez is igyekeztünk valamit hozzátenni. Kialakult egy gyümölcsöző kapcsolat Tolnában Duzs kisközségben egy kitűnő borászszal, Lé m a n n G yö r gg yel. A „Líra és Jazz Bormártásban” fedőnevű rendezvényünkben megkíséreltük Szekszárd környékének pannon varázsát életre hívni, és némi reneszánsz zamatot csempészni a borkóstolás szertartásába. A rendezvény Baudelaire „A bor lelke” című költeményével indult. „Dalolt egy este a bor lelke a palackban: Hozzád beszélek, óh kitaszított barát, bíbor pecsét alól, börtönömhöz tapadtan küldöm feléd a fény s testvériség dalát! Tudom, mennyi erőd, kínod és verítéked kell a napban lángoló hegyoldalon ahhoz, hogy megszülessen és belém gyúljon a lélek; de ne félj, nem leszek se hálátlan, se rossz…”
- Ez igazán szép… Végülis… amikor hajdan nagyok voltunk, s nagy volt hatalmunk, birtokunk, csodálatos reneszánsz kultúra virágzott itt. Adja meg az Isten nekünk egy új reneszánsz esélyét. *
És most a beszélgetést lezárva engedjék meg, hogy egy pillanatra még visszatérjek arra, amivel indítottunk: a bomlasztó, disszonáns jelenségekhez. Hosszú pályám utolsó tíz évében rendszeresen foglalkoztam kriminalisztikával. Jártam Tökölön, a fiatalkorúak börtönében, és gyakorta kerestem fel azt az alosztályt, ahol az otthonról elszökött, eltűnt és veszélyeztetett fiatalok után nyomoztak. Következő könyvemben e tíz év sötét terméséből bő válogatás lesz olvasható. Tehát: a gyerekek, a serdülők és az érett fiatalok deviáns viselkedésének mélyebb okairól. Ismételjük meg: ez a leépülés-hullám, a rosszra való hajlandóság otthonról jön és nem máshonnan. A tököli börtön elítéltjei kivétel nélkül azzal kezdték vallomásukat, hogy elátkozták a szüleiket. Miért nem tartottak vissza? Miért
2009. MÁJUS nem kérdezték meg soha, hogy mi az, ami bánt minket? Ami e gyűlölködő miértekből szinte elősüvöltött: MIÉRT NEM SZERETTEK? Miért volt MINDEN fontosabb nálam?! A siker, a hiúságok kielégülése, és az a rohadt pénz! Szétmállott állapotban lévő, épphogy vegetáló Egy ünnepély után vagy már teljesen szétesett „családok” apái és anyái marják és gyalázzák egymást, mint akik eszüket vesztették. A gyermekeken keresztül. Ők az ütközőpont. Aki tizenéves gyermeke kezéből nem veszi ki a cigarettát meg a többi mérget, az emberölésben bűnrészes. És vannak a mérgeknél súlyosabb mérgek, melyek a formálódó lelkeket rángatják le a létezés legaljára, olyan mocsárba, ahonnan nincs visszatérés. Aztán amikor tetőzni kezd a baj, akkor az igazi bűnösök öklüket rázva átkozódni és mutogatni kezdenek főként az Isten felé, aki mindig kéznél van. A félreérthetetlen parancsok és törvények, melyekben ott áll a figyelmeztetés: NE TEDD, az nekik semmi. Ők jobban tudják, hogy mi nekik és a gyerekeiknek a jó. Sokáig ragozhatnám tovább ezt a szörnyű gondolatsort. Akik kiengedik a kezükből gyermekeik sorsának erős megalapozását (akik nem akartak világra jönni, de most itt vannak a szülők jóvoltából), nem tudják, mivel kell majd szembenézniük öreg korukra. El sem tudják képzelni, mit intéztek el önmaguknak. Ennyit mára. Baróti Szabolcs
Die Deutsche Minderheitenselbstverwaltung lädt zum Nationalitätentag ein. Termin: Der 17. Mai 2009 Sonntag, 17.00 Uhr im Kulturhaus Wir erwarten alle Bogdaner gern!
6
Bogdányi Híradó
2009. MÁJUS
Az „1948-as lista” Örömmel olvastam John Ede cikkét a Bogdányi Híradó legutóbbi számában. Ebben az írásában közli a KSH által feldolgozott 1948-ban készült, a németek kitelepítésével foglalkozó lista országos, megyei és dunabogdányi adatait. Ezt néhány helyi adattal egészíteném ki. A szóban forgó listán 2631 név szerepel (ez a névismétléseket levonva 2608 személyt jelent), ennyi helybelit vontak vizsgálat alá 1948. február 22-e és március 9-e között. A vizsgálatot a helyi Elöljáróság folytatta le. 1 Ezen időszakban személyesen a Községházára idézték be a családfőket, ezt aláírt vétívek igazolják. A vizsgálat ezen része általában reggel 8-tól, délután 5-ig tartott, kezdetben 5-6, később sietősebbre vették: 10-12 személyt vontak vizsgálat alá óránként. Természetesen a kitelepítetteket nem - a kitelepítés 1947. augusztusában történt - a lista azonban őket is tartalmazza, nevük után a 201-es számmegjelöléssel, ami a kiszállító vasúti szerelvény számát jelöli. Ami a személyeket illeti, ez az 1948-as lista 1941-es állapotot vett alapul (vélhetően KSH jegyzékeket) és a vizsgálat során ezt egészítették ki az 1948-ig történő változással, az azóta születettek felvételével, valamint jelölték az elhunytakat. (Ez utóbbi 232 személy). Az ábécébe rendezett lajstromon minden egyes személyről feltüntetésre került a név, anyja neve, születési idő, cím, betűjeles és számokból álló kódszám2, valamint ügyiratszámmal jelölve: hogy kivételeztetett-e, áttelepítették-e, áttelepítésre kötelezett-e. Az egyéb megjegyzés rovatban azt tüntették fel, hogy ismeretlen helyen tartózkodik, meghalt, más ismert helyen tartózkodik-e. Ez utóbbit településnévvel jelölték a lista készítői. Ha a fenti listáról a 201-es jelölésűeket kigyűjtjük, 828 nevet kapunk, a hatóság szerint ennyi személy került kitelepítésre. (Közvetlenül a kitelepítést követő (1947-es) jegyzői jelentésekben 843 fő3 szerepel kitelepítettként. A KSH 795 fő kitelepítettet tart nyílván.) Ez a bizonyos 1948-as lista jó kiindulópont tehát a kitelepítettek azonosításánál – a lajstromban szereplő 828 főt biztosan kitelepítették. E személyek adataiból megállapítható, hogy közülük 465 fő volt nő és 363 fő volt férfi. A nemek aránytalansága a németországi lakosság viszonyulásában is tetten érhető. A háborús veszteséget szenvedett Németországban a férfi munkaerőnek jobban örültek volna, mint ezt a visszaemlékezők is megemlítették. A kitelepítettek életkor és nem szerinti megoszlása kora 1947-ben
férfi
nő
Össz.:
71 éven felüli
4
9
13
61 – 70 éves
26
23
49
51 – 60 éves
46
61
107
41 – 50 éves
61
83
144
31 – 40 éves
45
74
119
21 - 30 éves
23
53
76
11 – 20 éves
87
94
181
0 – 10 éves
70
67
137
kora nem közölt
1
1
2
Összesen:
363
465
828
Korántsem biztos azonban, hogy pontosan ennyi a kitelepítettek száma. Azért határozható meg nehezen a számuk, mert a szóban forgó listán egyebek mellett további 160 olyan személy is szerepel, aki e dokumentum tanúsága szerint a hatóság előtt ismeretlen helyen tartózkodott. Minden eset egyéni vizsgálódást igényelne. Ők már a kitelepítés előtt kivonhatták magukat a hatóság látóköréből, persze nem feltétlenül üldöztetéstől való félelem okán. De amennyiben családjukat érintette a kitelepítés, talán a hírre követték hozzátartozóikat az indulásig a budafoki táborba, talán továbbra is – legalább a lista készítéséig - más településen maradtak. Az ismeretlen helyen tartózkodók életkor és nem szerinti megoszlása
1
kora 1947-ben
férfi
nő
összesen
71 éven felüli
-
2
2
61 – 70 éves
-
-
-
51 – 60 éves
1
2
3
41 – 50 éves
5
4
9
31 – 40 éves
18
10
28
21 - 30 éves
40
24
64
11 – 20 éves
17
22
39
0 – 10 éves
9
5
14
kora nem közölt
1
-
1
Összesen:
91
69
160
A BM Népgondozó Osztálya utasította az Elöljáróságot a munka elvégzésére. A jegyző néhány nap után a normál létszámon felül kisegítő alkalmazottat kért a járástól, mert „a sváb kitelepítési ügyeket csak a legnagyobb megerőltetéssel és túlórázással, igen sokszor éjszakai munkával” tudták elvégezni. A munka befejeztével az adatokat a BM Népgondozó Osztályára küldték, itt hagyták jóvá a végleges kitelepítési és mentesítési jegyzéket. 2 Pl. A., C., Ea., W., an., n, SS, Vb különböző számokkal jelölve. A kódszámok feloldása vélhetően a politikai érintettséget és a nemezetiséget, anyanyelvet jelöli 3 Pest Megyei Levéltár, Budapest V.1029 D/h 8/1947
7
Bogdányi Híradó
2009. MÁJUS
Az ismeretlen helyen tartózkodók csoportján kívül még 161 olyan személy volt, aki szintén más - országon belüli - településen tartózkodott, lakhelyüket a hatóság ismerte (a listán fel is tüntette), vizsgálatukat az adott településen folytatták le. Ez utóbbi két csoport legnépesebb részét a 18 – 40 éves korosztály teszi ki. Ez talán annyiban természetes, hogy e korosztályba tartozók családi állapotuknak köszönhetően és életkori sajátosságuknak megfelelően mobilabbak, és könnyebben találhattak munkát. S ez utóbbi körülmény már önmagában is ösztönözhetett többeket arra – főként a háborút követő gazdasági helyzetben, hogy a községet elhagyják. A lista készültekor hadifogságban még további 15 fő, háború során eltűntté nyilvánított pedig 9 fő volt. Meg kell említeni még egy feltűntetett csoportot, akik még a háború előtt illetve alatt kerültek Németországba és onnan már nem tértek vissza (101 fő). Ez részben a politikai érintettség miatt alakult így részben azért, mert a háborús konjunktúra idején külföldön vállaltak munkát. A kitelepítést megelőzően Németországba távozott dunabogdányiak életkora 1948-ban
férfi
nő
összesen
71 éven felüli
1
4
5
61 – 70 éves
3
7
10
51 – 60 éves
3
7
10
41 – 50 éves
10
4
14
31 – 40 éves
7
5
12
21 - 30 éves
17
10
27
11 – 20 éves
7
11
18
0 – 10 éves
2
2
4
1
1
51
101
kora nem közölt Összesen:
50
Jó, ha tudjuk, a lista készültét a közigazgatás népesedésváltozás-ügyben történő tisztánlátásának igénye mellett leginkább az indokolta, hogy a községünkben félbemaradt kitelepítés befejezést nyerhessen. Eredetileg 7-800 főre becsülték a még kitelepítendők számát. A helyi Elöljáróság végig számolt a kitelepítés folytatásával, sőt az illetékes fórumokon szorgalmazta azt. Ebben a tevékenységében csak az bizonytalanította el, hogy ily módon ugyan az újabb földek megszerzésével és juttatásával a szociális helyzet javulását remélte, viszont a már kitelepítettek házainak egy része is még üresen állt, mert a házzal megélhetést önmagában nem lehetett biztosítani egy betelepülőnek4. Az 1947-ben 279 elkobzott házingatlanból még 70 állt üresen 1948-ban és minden juttatott a földhiányra panaszkodott. Ennek következtében érkeztek a továbbiakban inaktívak – pl. nyugdíjas bányászcsaládok - nagyobb számban a községbe. Az Elöljáróság dilemmái ellenére a gépezet mégis beindult. Noha – nemzetközi nyomásra - 1948-ban már szélesítették a mentesítési jogcímeket5 és a lista szerint 888 személy az új szabályozás szerint sem tartozott annak hatálya alá 6, községünkből még így is további 171 főt kívántak kitelepíteni. 1948-ban áttelepülésre kötelezettek életkor és nem szerinti megoszlása kora 1948-ban
férfi
nő
Össz.
71 éven felüli
3
4
7
61 – 70 éves
2
4
6
51 – 60 éves
12
12
24
41 – 50 éves
11
12
23
31 – 40 éves
12
8
20
21 - 30 éves
17
12
29
11 – 20 éves
24
19
43
0 – 10 éves
9
9
18
1
1
81
171
kora nem közölt Összesen:
90
Erre az akcióra azonban már nem került sor. Természetesen a mentesítésekre vonatkozó rendeletváltozás nem volt visszaható jellegű, annak ellenére, hogy ennek reményében beadványok formájában nyomás nehezedett a hatóságokra az itthonmaradtak részéről, hogy a már kitelepítetteket hazahozzák. A mentesítés változása és persze az 1947-es kitelepítés technikai kivitelezése következtében igazságtalanság az igazságtalanságban, hogy a kitelepítés megszakításával például német anyanyelvűeket és nemzetiségűeket pusztán e minőségük miatt telepítettek ki, a politikailag valóban érintetteket pedig nem feltétlenül. 4
E házak télen állagromlás szempontjából veszélyeztetve voltak, a rendőrparancsnok sem vállalta a felelősséget biztonságukért, a megnövekedett patkányszaporulat is ennek volt következménye a nemzetgazdasági szempontból nélkülözhetetlenek - akár egykori volksbundos is, ha nem volt vezető tisztségben - mellett a német anyanyelvűeket és kényszerített SS-eseket sem kívánták kitelepíteni. (1947 október 28-án kihirdetett a 12330/1945 ME sz. rendelet (1945 dec.29) módosítása) 6 népgazdasági okokra hivatkozva például, az üzemek által írt mentesítésre javasolt listák alapján adtak mentesítést. Ilyen üzemek: Salgótarjáni Kőszénbánya Rt, dorogi mészüzeme 178 fő (családtagokkal), Óbudai Hajógyár , Pest és Nógrádmegyei Egyesített Kőbánya Rt 10 fő, Kincstári Kőbánya 101 fő 5
2009. MÁJUS
Bogdányi Híradó
8
A KSH kiadványban szereplő SS vagy Wehrmacht katonákat jelölő 1007 fős szám erős túlzásnak tűnik. Annak ellenére, hogy természetesen a családjukkal együtt értendők ezen személyek. Az adatok árnyalására álljon itt egy korábbi, 1945. április 18-ai keltezésű Igazoló Bizottsági összesítés7 a községünk lakosainak háború előtti politikai érintettségéről. Ez alapján megvizsgált 956 családból önkéntes SS katona 55 fő, kényszerített SS katona 153 fő, Nyilaskersztes Párt-tag 29 fő, Volksbund – tag és nemzetellenes magaviseletű 191 fő. Ezen adatokról csak annyit mondanék, az önkéntes SS katonák mindegyike vagy meghalt vagy vissza sem tért a háború után a faluba.8 Tisztában voltak ugyanis azzal, hogy az SS-be való belépésükkel egyidőben (1943. április 3.) magyar állampolgárságukat elveszítették. Viszont az 1944 őszén tartott sorozáskor elvitt, kényszerített SS katonák nagy része hazatért. A kényszerítettek közül többen már a besorozáskor írásban is kérték a magyar Hadügyminisztériumtól, hogy magyar hadseregben szolgálhassanak inkább.9 Az államközi megállapodásra hivatkozó elutasító válasz felveti a magyar kormány felelősségét abban, hogy egyes állampolgárait nem tudta vagy nem akarta megvédeni. Sőt jogutódja - igaz egy másik rezsim - ezért még büntette is ezen polgárait. A nyilas párt tagság nem feltétlenül svábokat érintett, a Volksbund tagság igen. Az Igazoló Bizottságtól csak az összesítés maradt fenn, listák nem, leszámítva egy 56 főt tartalmazó SS kötelékben szolgálókról készítettet, valamint kérdés, hogy hova sorolandó az a további 164 személy, aki a Volksbund ifjúsági szervezetének: a Deutsche Jugendnek volt tagja és amely személyekről még maradt fenn lajstrom.10 Ez utóbbi csoportban az 1940-es évek elején 10 év körüli gyerekek is vannak. Feltételezve, hogy ilyen kiskorúakat csak abban az esetben léptetnek ilyen szervezetbe, ha a szülők is Volksbund tagok, a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján 355 főnél nem lehet több a Volksbund érintettségű személyek száma. Azt a korabeli forrásokból megtudhatjuk, hogy a Volksbund tagság kivételével az Igazoló Bizottságnak álltak rendelkezésre listák (pl. SS kötelékben szolgálókról). A Volksbund-tagokat viszont tanúk meghallgatásával próbálták azonosítani, amely eljárás - valljuk meg - nem tartozott a túlontúl egzakt kategóriába, pláne hogy a „nemzetellenes magaviseletű” kategória értelmezése is szubjektíven elég tág(ítható) fogalom. Igaz, szűkíthető is. Ez ügyben szükséges további kutatás. Végül a lista történetéről egy mondat engedtessék meg. Ez a dokumentum 2004-ig a Belügyminisztérium Állampolgársági és Bevándorlási Hivatalában volt, hiszen állampolgársági, visszahonosítási kérdésnél használható és bizonyító erejű információkat tartalmazott. Oda, a telepítést végző BM Népgondozó Osztályról kerülhetett át. Most a Központi Statisztikai Hivatal őrzi. Mivel a dunabogdányi telepítési lista mindmáig nem került elő, ez az 1948-as összeírás pótolhatatlan forrás községünk kitelepítéstörténetének megismeréséhez. Ezenkívül a község több mint 60 évvel ezelőtti, németséghez kapcsolható társadalmi csoportjának több szempontból is kutatható adatforrása. Természetesen egyet kell értenem John úrral: az iratok vizsgálata fontos, de önmagában kevés. A személyes élmények elbeszélőit kikérdeznünk kötelesség, mielőtt a történet emberi mozzanatai és értékes információk válnak végleg pótolhatatlanná. És kutatói szempontból nagy igazság: a kor dokumentumai és a visszaemlékezések egymás forráskritikái. Liebhardt András történész-hallgató 7
Pest Megyei Levéltár, Budapest – XVII.66 Korabeli jegyzőkönyvekben (Pl.: 1945.április 15-ei Nemzeti Bizottság-i jegyzőkönyv) Pest Megyei Levéltár, Budapest – V.1029 D/h 960/45 10 Pest Megyei Levéltár, Budapest – V.1029 D/h 271/45 8 9
Kihívás napja, egészség nappal együtt A korábbi évekhez hasonlóan ez évben is megrendezésre kerül a Kihívás napja. Ezúttal egészségügyi szűrővizsgálatok igénybevételére is lesz lehetőség. Gyerekeket és felnőtteket, tehát mindenkit szeretettel várunk rendezvényeinken 2009. május 20-án, délután a strandon. A részletes programról szórólapon adunk időben tájékoztatást! Szervezők
Közérdekű közlemény A Duna, Zagyva és Ipoly folyók által érintett nagyvízi meder jellegének kijelölési eljárásának megszüntetése iránti kérelemmel kapcsolatosan az alábbi hirdetményt kapta a Polgármesteri Hivatal: "A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előtt KTVF 43312/2008 számon indult a jelenleg KTVF 274/2009 számon folyó vízügyi hatósági eljárást - tekintettel arra, hogy a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a kérelmét visszavonta - megszüntette. Dr.Kónya Katalin sk. osztályvezető "
9
Bogdányi Híradó
A tavaszi lomtalanítás időpontja: 2009. május 23. szombat. Kérjük a lakosságot, hogy csak péntek délután tegyék ki az elszállításra szánt anyagokat. Továbbra is érvényben van az a szabály, hogy sittet, veszélyes hulladékot, gumiabroncsot a szolgáltató cég nem szállít el.
2009. MÁJUS
WEBOLDALAK TERVEZÉSEÜZEMELTETÉSE HARDVER-SZAKTANÁCSADÁS ADAT-ÉS EGYÉB SZÁMÍTÓGÉPES FELDOLGOZÁS MUCSI ATTILA Telefon: +36 30 868 2446 http://www.mucsia.hu
Polgármesteri Hivatal Ismét felhívjuk a figyelmet, hogy
Dunabogdány Község Önkormányzata
kerti hulladékot égetni a következő napokon lehet:
eladásra kínálja a tulajdonában álló
Szerda
Dunabogdány,
8-18 óra között
József Attila u. 2. szám alatti,
Szombat
458 m2 nagyságú ingatlanát,
8-14 óra között
a rajta lévő épülettel együtt.
Aki az időpontok betartását megszegi, akár 30.000 Ft-ig terjedő szabálysértési bírsággal sújtható.
Értékesítési ár: 15 millió forint.
Dr. Kálmán József
Képviselő-testület
Jegyző
Mi az a „Madarász-ovi”? A környezeti nevelésben az óvoda szerepe egyedülálló, mivel egy igen kedvező életkorban rakja le azokat az alapokat, amelyekre a későbbiekben a környezeti gondolkodás fejlesztése épülhet. A „madarász-ovi” 2008 őszén kezdődött az óvodánk nagycsoportjában. Ez egy olyan programsorozat, melyet a PiTE (Pilis Természetvédelmi Egyesület, a Dunakanyar legmeghatározóbb természetvédelmi szervezete) környezeti neveléssel foglalkozó szakemberei tartanak óvodák számára. A „madarász-ovi” előadássorozat szervesen illeszkedik az óvodai környezeti nevelés programjához. Segíti az óvodapedagógusok munkáját, és mivel szakember vezeti, pontos válaszokat tud adni a gyerekek és az óvónők kérdéseire. A program feladata, hogy olyan szokásokat, viselkedési formákat és értékrendet alakítson ki, amely meghatározó a természetes és az ember által létrehozott környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában. A gyakorlatban ez az élőlények szeretetét, tiszteletét, a természet és az ember által
létrehozott értékek megóvását, és az ezzel kapcsolatos szabályok elfogadását jelenti. A program nyolc foglalkozásból áll, ezek között vannak óvodai (csoportszobai) órák: pl. „Mik azok a madarak?” – a madarak alaktana, jellemzői, összehasonlítás más állatcsoportokkal, állatok dalban, versben; „Félelmetes állatok” – nemszeretem állatok a valóságban – féljünk tőlük? szeressük őket? és, ha az időjárás engedi, terepfoglalkozások, kirándulások: pl. „Madársimogatás” – madárgyűrűzési bemutató, madarak bemutatása kézben; „Az állatok nem fáznak?” hattyú- és sirályetetés. A gyerekeknek lehetőségük van a spontán és irányított megfigyelésen kívül a közvetlen, érzékszervi úton nyert tapasztalatok megszerzésére is. Életkoruknak megfelelő érdekes magyarázatok során, gondolati, logikai úton való tudatosítással, sajátíthatják el az ismereteket. Nehéz kiválasztani, hogy az összes foglalkozás közül melyik volt az, amelyik a leginkább „szórakoztatta”, miközben sok új ismeretre is tanította a gyerekeket. Mégis
kiemelnék egyet, a legutolsót, amikor tavaszi sétára mentünk a gyerekekkel a Mogyoró-hegyre. E sétánk alkalmával rendkívül jól képzett vezetőnk a madarak fészekrakó helyeit ismertette meg velünk, eloszlatva azt a tévhitet, hogy ha egy madár megérzi, hogy ember nyúlt a fészkéhez, már nem költi ki a tojásait, ugyanis a madaraknak rendkívül rossz a szaglásuk. De megtudhattuk azt is, hogy nem a melegtől, hanem épp ellenkezőleg a hidegtől zápul meg a tojás és, hogy a madár nem is a tollaival melegíti a tojásokat, hanem csupasz hasának melegével. Ezek a foglalkozások azért is olyan érdekesek a gyermekek számára, mert lehetőség van a kérdezésre, de a tévedésre is, és arra, hogy a témával kapcsolatban saját tapasztalataikat, élményeiket elmeséljék. Szeretnénk, ha ennek a programsorozatnak a következő tanévben folytatása lehetne. Jó szívvel tudjuk ajánlani minden leendő nagycsoportnak. Áprilisi programunk támogatását köszönjük Zeller Tibornak.
Balogh Imréné óvónő
Bogdányi Híradó
2009. MÁJUS Művelődési Ház - májusi ajánló május 8. (péntek) 19 óra, valamint május 10.(vasárnap) 19 óra Az ÉN ÉS A KISÖCSÉM című zenés bohózat kerül színre. Eisemann Mihály és Szilágyi László kabaré világában fogant, operettes hatású szövevényes darabjában közreműködik: Kiss László, Kreisz Amanda, Kreisz Tamás, Liebhardt András, Schilling Boglárka, Schilling Márta, Schilling Tamás, Szabó Tamás, valamint a zenekar: Kiss Zoltán, Ott Ferenc, Ott Magdolna, Ott Rezső, Ott Rita. Rendező: Tóth László FAKULT Egyesület
május 17. (vasárnap) 17 óra BÚCSÚ NAPI NEMZETISÉGI EST. Közreműködnek: az óvoda növendékei, az iskola tanulói, Bogdaner Dorfmusikanten, Hagyományőrző Dalkör, Svábzenekar. Német Kisebbségi Önkormányzat május 20. (szerda) 14-18 óráig EGÉSZSÉGNAP – VÉRADÁS és egészségügyi szűrések. Magyar Vöröskereszt Pest Megyei Szervezete
XI. PÜNKÖSDI FÚVÓSZENEI FESZTIVÁL május 16. (szombat) 18 óra május 30. (szombat) 19 óra Gálaest KIÁLLÍTÁSMEGNYITÓ (Helyszín: Sportcsarnok) Horváth Emil, Svájcban élő zenész és Közreműködnek: Egressy Béni festő festménykiállítása Zeneművészeti Szakközépiskola KonA kiállítást megnyitja: Schuszter József certzenekara, Musikverein Lottstetten polgármester úr Fúvószenekar Németországból
Hasított tűzifa 2000 Ft/mázsa Vágott tűzifa 1900 Ft/mázsa Az ár a házhoz szállítás költségét tartalmazza. Fakivágást is vállalok. Tel: 06-20-5999-399
Vágott, hasított tűzifa eladó!
Balázs György: 06-70-268-4030
10 május 31. (vasárnap) 13.30 Csillagmenet – a község különböző pontjairól érkeznek a zenekarok menetzenés felvonulással 14 óra Közös térzene (Helyszín: Iskolakert) 14.30- 19.30 Délutáni szórakoztató hangverseny (Helyszín: Sportcsarnok) Közreműködnek: Musikverein Lottstetten Fúvószenekar (Németország), Dunabogdányi Ifjúsági Fúvószenekar, Pomázi Ifjúsági Fúvószenekar, Oberhausen Kórus (Németország), Budakalászi Fúvószenekar és Tánccsoport, Mezőfényi Ifjúsági Fúvószenekar (Románia), Ach Fanfar Fúvószenekar (Németország), Keil Ernő Fuvószenekar (Budapest), Balatonfüredi Fúvószenekar, Dunabogdányi Svábzenekar Kb. 20 óra Bál (Közreműködik: Pogdane Puve)
11
Bogdányi Híradó
2009. MÁJUS
PB-GÁZPALACK HÁZHOZSZÁLLÍTÁS DUNABOGDÁNY
*Ivartalanítási akció! *A nemkívánt szaporulat megakadályozása érdekében ivartalaníttassa macskáját,kutyáját akciós áron a tavaszi hónapokban.
PB-gázpalack INGYENES házhozszállítása!
25 % engedmény a Kamarai Minimáltarifa munkadíjából!
Shell GAS Megrendelhető: 06 20 342 1873
Dr.Szolnoki János, Állatkórház,Szentendre, 26-317-532,30-9370-863, Állatorvosi rendelő,Tahitótfalu:26-385-152, 30-9370-863. Folyamatos ügyelet:30-66-26-849 www.hegyvidekiklin.fw.hu
Balázs kerékpárbolt
dEkoRA Esküvők, rendezvények, kertek dekorációja. Koszorúk, alkalmi csokrok
Szentendre, Előd u. 2/a. 26/312/111
Tahitótfalu, Szentendrei út 16 26/385-820
készítése. Sírok tartós vagy szezonális beültetése. Ohács Erika Tel.:06/20 426-1955
[email protected]
Nyitvatartási idő: H-P: 10-18-ig Sz: 9-13-ig
Nyitvatartási idő: H-P: 15-18.30-ig Sz: 9-14-ig
12
Bogdányi Híradó
2009. MÁJUS Polgármesteri Hivatal Kossuth L.u. 76. (26)391-025 Fax: (26)391-070 hétfő 13-18,szerda 8-12 és 13-16, péntek 8-12
[email protected] www.dunabogdany.hu Dunabogdányi Általános és Zeneiskola Hegyalja u. 9-11. (26) 391-055, fax: 590-021
[email protected] Zeneiskola:(26) 391-101 Német Nemzetiségi Óvoda Kindergarten Óvoda u. 2-4. (26) 391-075;
[email protected] Művelődési Ház és Könyvtár eMagyarország Pont Kossuth L. u. 93. (26) 391-045 06-20-984-6453
[email protected] Helytörténeti Gyűjtemény Kossuth L.u.49. Látogatható: pénteken 17-18-ig Postahivatal Kossuth L. u .57. hétfő 8-18, kedd 8-14, szerda-péntek 8-16 Okmányiroda Visegrád, Fő u. 57. (26) 597-072 hétfő 13-16, kedd 8-12, szerda 8-12 és 13-16, csütörtök 8-12 Falugazdász – Losonczi Zoltán pénteken 9-10-ig a Művelődési Házban Dunakanyar Informatikai és Kommunikációs Kft. 2023 Dunabogdány, Kossuth L.u. 3. 590-072, 590-073, fax: (26)390-361 Karbantartói telefonszámok: 06-70-368-9278, 06-70-368-9279
[email protected] , www.dunainfo.net Építésügyi hatóság Tóth Győzőné (26) 398-255
Rókus Gyógyszertár Kossuth L.u. 96. (26) 391-035 hétfő-péntek 7.30-18 Mentők 104 vagy 310-424 Tűzoltóság 105 (csak segélykérés) Ügyintézés:500-017, 500-018 dr. Portik György 391-020, 590-054 hétfő,kedd,szerda,péntek 8-11 csütörtök 13-16 dr. Rozsályi Károly 390-209 hétfő 12.30-14.30, kedd 13-15, szerda 14-16,csütörtök 9-11,péntek 13-15 dr. Kovács Tibor gyermekorvos 390-220, 06-20-956-9095 hétfő, szerda, csütörtök 7.30-10.30, kedd, péntek 14-17. Tanácsadás: előjegyzés alapján szerda 10.30-12.30 (Dunabogdány), csütörtök 15-16.30 (egyéb települések). Dr. Weinhold Grit fogorvos 950-217 hétfő és péntek 8-13, kedd és csütörtök 13.30-18.30, szerda 8-tól gyermekfogászat Orvosi ügyelet Tahitótfalu (Tahi), Visegrádi út 12. (26) 387-030 Munkanapokon 17 órától reggel 7 óráig, munkaszüneti napokon folyamatosan. Gyermekorvosi ügyelet Szentendre, Bükkös part 27. Tel.) (26) 312-650 Munkaszüneti napokon 09-13 Tahitótfalu (Tahi), Visegrádi út 12. (26) 387-030 Munkanapokon 17 órától reggel 7 óráig, munkaszüneti napokon folyamatosan. Zékány Edit védőnő (26) 390-489, 06-20-591-3773
[email protected]
Rendőrség Szentendre, Dózsa Gy.u. 6/A. Tel.: 107 vagy (26) 310-233 hétfő 12-17, szerda 8-12 és 13-17, péntek 8-12 Körzeti megbízott 06-20-489-6759 ELMŰ Hibabejelentés: 06-1-238-3838 Ügyf. iroda: Szentendre,Dunakorzó 21/A, hétfő 12-20, csütörtök 8-14 Telefonos ügyfélszolgálat 06-40-383838 TIGÁZ Zrt. Gázszivárgás és üzemzavar bejelentése: 06 (80) 300-300 Ügyfélszolgálat: 06 (40) 333-338 DMRV ZRT. Jobbparti Üzemigazgatóság Hibabejelentés 7-14 óráig: (26) 398-179 14 óra után és ünnepnap: (26) 391-796 v. 501-666 Szentendre, Kalászi út 2. (26) 501-660,501-661,501-662,501-663 Földhivatal Szentendre, Dunakanyar krt.1. (26) 312-331, 311-091, 312-413 hétfő 13-16, szerda 8-12 és 13-16, péntek 8 -12 Gyámhivatal (26) 597-050 pénteken 8-12 Dunabogdányban Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
[email protected] Dunabogdányban kedd 13-15 Pest Megyei Munkaügyi Központ Szentendrei Kirendeltsége (26) 310-300, 302-889
[email protected]
Dunabogdány község Önkormányzata megvételre ajánl panorámás, vegyes beépíthetőségű, építési telkeket. Nagyságuk 967 m2-től 1071 m2-ig. További információk kaphatók a Polgármesteri Hivatalban. Bogdányi Híradó Kiadja: Polgármesteri Hivatal, Dunabogdány Elérhetőségeink: (26) 391-025, fax: (26)391-070,
[email protected] A CIKKEK LEADÁSI HATÁRIDEJE MINDEN HÓNAP 20-IG. Az újság teljes terjedelmében (és a helyhiány miatt kimaradt cikkek) olvasható(k) a honlapon: www.dunabogdany.hu Tipográfiai terv, nyomdai előkészítés: Globterm Kft.
