T/464/2.
VÉLEMÉNY a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről
•
1995. február 240.
A vizsgálatot vezette:
dr. Csépán Magdolna osztályvezető főtanácsos
A vizsgálatban résztvettek:
Balla Józsefné
tanácsos
dr. Fóhyad Erzsébet számvevő Hajagos Józsefné tanácsos Hegyes né dr. Solymosi Mária
számvevő
dr. Kurucz István Molnár Istvánné
tanácsos tanácsos
Szendrődi
számvevő
Józsefné
Állami Számvevőszék V-19-4/1994-95. Témaszám: 249.
V É L E MÉ N Y a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak !995. évi költségvetéséről
Az államháztartási törvény 86. §-a értelmében a társadalombiztosítás költségvetési előirányzatait a központi költségvetési törvénnyel egyidejűleg kell jóváhagyásra az Országgyűlés elé terjeszteni. Az Országgyűlés a társadalombizasitás költségvetését is az Állami Számvevőszék véleményével együtt tárgyalja meg. Mivel az előirások szerint a költségvetési törvényjavaslatot szeptember 30-ig kell benyújtani, a határidő értelemszerűen a társadalombiztosításra is érvényes. Ezt azonban !995-re vonatkozóan sem sikerült betartani. A T/464. számú törvényjavaslatot 1995 januárjában adták át az Országgyűlésnek, s azt az ÁSZ - hivatalosan január 30-án kapta csak meg. A késedelem legfőbb oka, hogy a biztosítási önkormányzatok és a kormányzat közötti véleménykülönbségek miatt az egyeztetések nagyon elhúzódtak. A kölcsönös kompromisszumokon alapuló költségvetéseket a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat Közgyűlése január 9-én, az Egészségbiztosítási Önkormányzat Közgyűlése pedig január !O-én fogadta el. A költségvetési törvény hatálybalépéséig követendő eljárásról az 1994. évi CIII. törvény intézkedett. Mindezek miatt az ÁSZ-nak, törvényi kötelezettsége teljesítéséhez, ezúttal sem állt elegendő idő rendelkezésére, mely problémákat jelezte az Országgyűlés elnökének(!. sz. melléklet). A vélemény elkészítése a tervező munka fázisainak figyelemmel kísérésére, a menetközben megszerzett információk összegzésére támaszkodik. Az előirányzatok mélyreható az egyes ellátási kiadások részleteire kiterjedő - vizsgálatára így nem volt mód.
- 2 -
ÖSSZEFOGLALÓ
MEGÁLLAPÍTÁSOK ÉS JAVASLATOK
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. ev1 O-szaldós költségvetése a biztosítási önkormányzatok és a Kormány közötti kölcsönös engedmények eredményeként született meg. A létrehozott egyensúly azonban meglehetösen bizonytalan, az alapok bevételeit és kiadásait illetően egyaránt. A pénzügyi egyensúlyhoz bevételi oldalon, minden eddigit meghaladó nagyságrendben vették számításba a vagyonból származó bevételt. (Ez különösen az Egészségbiztosítási Alap pénzügyi pozícióját teszi bizonytalanná). Eközben a mai napig nem tisztázódott az ingyenes vagyonjuttatás célja, s mindez azzal sem rendeződik, hogy az 1994. december 31-ével lejárt átadási határidőt egy évvel meghosszabbítják. A kintlévőségek nagyságrendje ma már 200 milliárd forint körül alakul. A biztosítási alapok kezelőinek joga és kötelezettsége. hogy a járulékfizetést késedelmesen vagy nem teljesítökkel szemben a megfelelő behajtási lépéseket megtegye és ellenőrzései során az ''elfedett" járulékat megállapítsa és kirója. A törvényjavaslat a 200 milliárdos követelésből 20 milliárd forint behajtásáva1, mint "rendkívüli" járulékbevétellel számol. Az eddigi években is volt ilyen tevékenység és ilyen bevétel is. Az hogy !995-ben ez miért vált rendkívülivé, nehezen érthető, s arra sincs pontos magyarázat, hogy az összeg miért ennyi. A két Alap együttes bevételi- és kiadási föösszege 850,5 milliárd forint, amit a társadalombiztosítás által folyósított, - de külső forrásokból finanszírozott pénzbeni ellátások összege már jóval !OOO mil!iárd forint fölé emel. A Nyugdíjbiztosítási Alap pénzügyi keretei a nyugellátások terv szerint emelkedő összegére (1995-ben 436,5 milliár forint) szűkösen bár, de elegendőnek látszanak. Amennyiben azonban a nettó keresetek növekedése a !3,5 %-os mértéket meghaladja, a fedezet biztosításáról pótlólag kell gondoskodni. A várakozások a keresetkiáramlás tervezettet meghaladó növekedésére utalnak.
- 3 -
Az Egészségbiztositisi Alapon beltil 197 milliárd forint szaigál a gyógyitó-megelőző egészségügyi szolgáltatások rendszerében is továbbfejlesztésre kerülő - finanszírozására. Az 1995-re tervezett intézkedések (főleg azok előkészítése) a költségvetési számokból még kevéssé tükröződnek vissza. A gyógyszertámogatás 62,4 milliárd forintos és a táppénzek 37 milliárd forintos kiadási előirányzatának megtartása számos klilső körülménytől függ és nem utolsó sorban épit az ellenőr zésekkel kapcsolatos elképzelések következetes végig vitelére. A költségvetést bevételi és kiadási oldalról megalapozó 1975. évi II. törvény aktuális módositása átütő erejű változásokat nem hoz, érdemben az ellátórendszer, a járulékalap és a járulékiDéiték sem változik. A társadalombiztosítás igazgatási költségei 1995-ben is növekednek, sokkal erőteljesebben, mint azt a járulékbevételek arányosan biztosítani tudják. Ez összefügg a két igazgatási szervezet létrehozásával, a feladatok bővülésével és a korszerűbb szolgáltatói háttér kiépítésére irányuló törekvésekkel is. Folytatódik az a gyakorlat, hogy a folyamatos működé si kiadások fedezetén túl, az alapok- növekvő- hozzájárulásokat teljesítenek különféle egyedi célok (fejlesztések, beruházások) megvalósitásához. Az alapok pénzügyileg és időközben már naturálisan megosztott tartalék vagyonáról a tőrvényjavaslat nem nyújt hű képet, mert az adatok az 1994. évi eseményeket nem tükrözik vissza és az 1995. évi tervekről sem számolnak be. Így nem látható az sem, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alapnál irodaházak vásárlására a befektetések hozama tartalékból 2 év alatt 3,5 milliárd forintot fordítanak. Az 1995-re összállitott költségvetési előirányzatoknál egyáltalán nem számoltak a kereskedelmi banki finanszírozásra való átállás (melyet törvény ir elő) hatásaival, ami pedig nagymértékben befolyásolhatja az alapok költségvetési egyensúlyát. Az átállás előtt meg kéne történnie a társadalombiztosítás konszolidációjának, ennek valószínűsége azonban az !995 június 30-i határidőig minimális.
- 4 -
A T/464. számon benyújtott törvényjavaslat több ellentmondást hordoz, a két alap szabályozásában különösen a müködési költségvetésnél - zavart okoz az összhang hiánya. Ehhez kapcsolódóan a törvény véglegesítése során az ÁSZ a következöket javasolja:
l. A törvény egészüljön ki a rendszeres és a rendkívüli rulékbevételek, valamint az elfedett járulék pontos galommeghatározásával.
jáfo-
2. A Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alap mű ködési költségvetését azonos tartalommal és szerkezetben fogalmazzák meg és ennek megfelelően pontosítsák a törvényi szöveg vonatkozó részeit és a mellékleteket is.
3. Gondoskodni kell arról, hogy a világbanki program hazai költségeire fordítható kiadások, az informatikai fejlesztések, illetőleg a Fővárosi és Pest megyei Egészségbiztosítási Pénztár elhelyezési költségeinek !995. évi fedezete mindkét ágban csak az adott cél megvalósitását szolgálhassa. Ennek érdekében elő kell írni, hogy a nevesített fejlesztési előirányzatok mindegyike csak a tényleges költségek mértékéig használható fel. Abból más célra átcsoportosítani nem lehet, pénzmaradvány képzését pedig csak az eredeti célra szabad megengedni.
4. Mindkét Alapnál úgy módosítsák a tartalékokat bemutató mellékleteket, hogy azok az 1994. december 31-i várható állapotot mutassák.
5.
Lehetőség
szerint egyszerűsődjék a társadalombiztosítás által folyósított ellátásokat bemutató törvényi melléklet.
- 5 -
6. Az alapok kezelői, az érintett kormányzati szervekkel kő zösen - 1995. április 30-ig- tekintsék át a költségvetési törvény végrehajtása szempontjából meghatározó kérdéseket, igy:
-az ingyenes vagyonjuttatás helyzetét, az alapok közötti szolgáltatási és működési vagyon megosztását, vagyonelemekben bekövetkezett főbb változásokat;
a behajtási tevékenység és a járulékellenőrzés javításra tett vagy tervezett intézkedéseket, a szakterületek külön ösztönzési rendszerét;
- az egészségügyi ellátás rendszerének átalakítását szolgáló intézkedéseket, a finanszírozás továbbfejlesztésének főbb kérdéseit;
- az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott sokkal összefüggő ellenőrzések rendszerét;
ellátá-
- a kapcsolódó jogszabályok megalkotásának helyzetét;
- a kereskedelmi banki finanszírozásra való átállás tételeinek megteremtését és
minderröl
részletesen tájékoztassák az
fel-
Országgyűlést.
7. Előzőeken túlmenően az ÁSZ időszerűnek és fontosnak tartja a Társadalombiztosítási rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos 60/1991. (X. 29.) OGY határozat végrehajtásának áttekintését is. Ezt a biztosítási ágak helyzete, illető leg az eddigi intézkedések hasznosulásának megismerése, a tapasztalatok összegzése feltétlenül indokolja.
- 6 -
RÉSZLETES
1.1 A
társadalombiztosítási 1994-ben
MEGÁLLAPÍTÁSOK
alapok
pénzügyi
helyze t ének
alakulá~a
Mivel a költségvetési törvényjavaslat tárgyalására csak a tárgyév elején kerül sor, az előző év pénzügyi teljesítési adatai (bár a zárlati munkák még folyamatban vannak) már közelítő pontossággal meghatározhatóak. Az 1993. évi CXV. tőrvény a Nyugdíjbiztosítási Alap 1994. évi költségvetését 371,9 milliárd forint bevételi 3.71' l milliárd forint kiadási előirányzattal, kisméretű szufficittel állapította meg. Az Egészségbiztosítási Alap bevételeinek és kiadásainak összege azonos, 336,4 milliárd forint volt. Ezt a KJT. egészségügyet érintő végrehajtásával összefüggésben az !994. ev1 L. törvény 5,4 milliárd forinttal megemelte. Az Egészségbiztosítási Alap o-szaldója eredetileg is úgy "áll t elő", hogy a nyugdijág a törvény szerinti járulékbevételeiből 6, l milliárd forintot átad a másik biztosítási ágnak. A gazdasági folyamatok alakulása és bizonyos intézkedések miatt !994. őszén felvetődött a pótköltségvetés benyújtásának gondolata, de arra végül mégsem került sor. Az alapok együttes hiányát akkor !8 milliárd forintban valószinűsitették. A T/464. sz. törvényjavaslat az alapok együttes 1994. évi bevételi főösszegét 750,6 milliárd forintban jelöli meg, ami a tervezettnél 42,3 milliárd forinttal több. Ez alapvetően a járulékbevételek számítottnál kedvezőbb alakulásával függ össze. A társadalombiztosítási önkormányzatok által támogatott, kedvezményes járulékbevételi akcióra ugyan nem került sor, de például a MÁV tartozásának rendezését külön törvény írta elő. Az !994. évi LXXXIV. törvény szerinti 16,2 milliárd forint átutalása még decemberben megtörtént. Az alapok kiadási főösszege a tervezett 712,9 milliárd forinttal szemben várhatóan 761,1 milliárd forint lesz. A nyugdíjak kiadásai az előirányzathoz képest jelentősen növekednek, összefüggésben az ellátások múlt év szeptem-
- 7 -
beri 8 %-os (visszamenőleges) emelésével. Az egészségbiztosítás ellátásai közül a legnagyobb túllépés - immár hagyományosan - a gyógyszertámogatásnál és a táppénzkiadásoknál mutatkozik. Az !994. évi bevételek között 16 milliárd forint a vissztehermentesen átadott vagyonból származó bevétel, amit az ÁSZ már !993 novemberében megalapozatlannak minősített. A vagyonátadás érdemben azóta sem haladt előre. Így gondoskodni kell arról, hogy ezt a kiesést a központi költségvetés terhére vagy más úton rendezzék. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az 1995. tényleges induló kondíció rosszabb az előzete~en feltételezettnél. Mindezek alapján nagy az esély arra, hogy az 1994. év valóságos hiánya a jelzett 10,5 milliárd forintnál (NY.A. ; 5,6, E.A. ; 4,9) lényegesen több lesz. A mai adottságokkal számolva ez 10,5 + 16 (vagyonból származó bevétel elmaradása) ; 26,5 milliárd forint. A hiányrendezés kérdésével az önkormányzatoknak (és az államnak) legkésöbb a társadalombiztosítás !994. évi zárszámadásakor szembesülnie kell. Ez az alapok kereskedelnd banki finanszírozására való átállása szempontjából sem közömbös körülmény. Az alapkezelő önkormányzatok és az igazgatási apparátus (OEP és ONYF) eredeti műkődési költségvetési előirányzata 14,6 milliárd forint, amit részletesen az 1994. évi L. törvény határozott meg. Ezt növeli meg 1,7 milliárd forinttal az !993. év pénzmaradványa. A pénzmaradvány összegét a társadalombiztosítás !993. évi zárszámadásának ellenőrzéséről készitett T/400/1. sz. jelentésben foglalt indokokra figyelemmel és számszerű összegben az ÁSZ csökkenteni javasolja. E kérdésben a döntés az Országgyűlés jogköre. 2.1 A társadalombiztosítási alapok 1995. évi
bevételi
elő
irányzatai 2.1. A bevételi méterek
előirányzatok
tervezését
meghatározó
para-
A társadalombiztosítás várható pénzügyi helyzetére vonatkozó számításokat 1995-ben is az állami költségvetésnél figyelembe vett makrogazdasági prognózisok alapozták meg. Az alapok együttesen 850,5 milliárd forintos bevételi összegét (ami 100 milliárd forinttal több az 1994. évinél) a következő főbb tételekkel számolták ki:
- 8 -
- a prognózisok szerint az 1995. évi bruttó meg 12 %-kal haladja meg az 1994. évit;
keresettö-
- a vállalkozói jövedelmek !994-ben várhatóan 34 %-kal emelkednek (a vállalkozók járulékfizetési kötelezettségét az előző évi jövedelmek alapul vételével kell teljesíteni); - az 1975. évi I I. törvény tervezett mótlosítása következtében növekszik az egyéni vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége (emelkedik a minimum járulékalap). A kiegészítő tevékenységet folytatók körének szűkítése miatt a járulékbevételek kismértékben ugyancsak nőnek, amit viszont "ellentételez" a nyugdíj mellett munkát vállalók járulékfizetésének megszüntetése. Előzőek
mellett a bevételek tervezésénél az eddigieknél hatékonyabb behajtási tevékenységre eredményesebb ellenőrzési munkára is alapoztak és továbbra is számításba veszik az ingyenes vagyonjuttatásból származó bevételeket. A bevételek tervezése a két alapra vonatkozóan közösen történt, a járulékbevételek megosztásánál az évek óta érvényes törvényi arányszámokat alkalmazva. A bevételi előirányzatok teljesítésére a társadalombiztositáson kivüli tényezők meghatározó befolyással birnak. A tervezés megalapozottságának minősítése ezért csak korlátozott lehet. 2.2. A tartozások behajtásából
eredő
járulékbevételek
•
A törvényjavaslat a járulékbevételeken belül (Nyugdíjbiztosítási Alapnál a 2. §. (l) bekezdésében, Egészségbiztosítási Alapnál az 5. §. (l) bekezdésében) úgynevezett rendszeres és rendkívüli járulékbevételeket különböztet meg. Utóbbinak összege 20,4 milliárd forint, melynek külön címzett megjelenítése nincs alátámasztva és indokoltsága is vitatható. A javasolt szabályozás révén a behajtási feladatokat ellátó Országos Egészségbiztosítási Pénztár működési költségvetése 1995-ben 400 millió forinttal (ösztönzési keret) gyarapszik, miközben a be-
- 9 -
hajtási költségeket átteszik az/Egészségbiztosítási Alap ellátási költségvetésébe (6. paragrafus (9) bekezdése). Természetesen a társadalombiztosítási tartozások behajtása nagyon fontos kérdés, a kintlévőségek nagyságrendje már meghaladta a 200 milliárd forintot. Ha ennek akárcsak töredékét is sikerül behajtani, annak a társadalombiztosítás pénzügyi egyensúlya szempontjából igen nagy a jelentősége. A cél elérése érdekében egy hatékony belső érdekeJtségi rendszer szükségessége sem vitatható. Az ÁSZ tehát nem a hatékonyabb behajtási tevékenységre irányuló szándékot kérdőjelezi meg, sőt elismeri az erő feszítéseket, csupán annak "rendkívüli"-jellegét. Itt egy természetes tevékenységről van szó. A biztosítási alapoknak, az alapkezelő önkormányzatoknak, az 1975. évi Il. törvényen alapuló joga és kötelessége, hogy a jarulékfizetési kötelezettséget késedelmesen vagy nem teljesítökkel szemben a megfelelő behajtási cselekményeket kezdeményezzen, hasonlóan, hogy ellenőrzései során az elfedett járulékot megállapítsa és kirója. Az összesen 20,4 milliárd forintos rendkívüli járulékbevételeknek - hogy miért éppen annyi - nincs érdemi számítási alapja. A múlt év végén meghiúsult egyszeri - kedvezményes - járulékbeszedési akcióról szóló törvényjavaslat visszavonásakor a Kormány országgyűlési határozat meghozatalára tett javaslat~t. Ennek célja egyebek mellett a korábbi kedvezményes lehetőséggel szemben egy megszigorított és gyorsított behajtási akció lebonyolítása lett volna. Az eredeti javaslatban (melyről az Országgyűlés még nem határozott) szerepelt, hogy 1995. június 30-ig legalább 20 milliárd forint többletbevételt eredményező intézkedés-sorozatot kell hozni. Ennek nyomán a költségvetési törvénybe azért került 20,4 milliárd forint, mert abból 400 millió forint - a már említettek szerint átkerül az OEP működési költségvetésébe. Más kérdés, hogy a törvényjavaslat szövegéből egyáltalán nem tűnik ki a többletbevétel elérésének követelménye! Időközben
az országgyűlési határozat ismét napirendre került. Abban már többletbevétel eléréséről nincs szó. Az Országgyűlés csupán arra kéri fel az Egészségbiztosítási Önkormányzatot, hogy "úgy szervezze meg a járulék-
-
l
o -
hátralékok beh~jtását, hogy 1995-ben a költségvetési egyensúlyt biztosító járulékbevételi előirányzat teljesüljön". A törvényjavaslatban szereplő nevesített összeg meghagyása mellett is feltétlenül szükséges a járulékbevételi kategóriák pontos fogalom meghatározása. Az OEP időközben már hozott intézkedéseket, a "rendkívüli" bevételek elkülönítésére, nyilvántartására. A Pénzügyminisztérium egyetértésével - még az egyszeri akcióhoz kapcsolódóan - a megyei egészségbiztosítási pénztárak ellátási bankszámláihoz csatlakozó alszámJák megnyitására került sor (1994 októberében). Majd, miután az év végén a tartozást mutató folyószámlákról a járulékfizetőket értesítették, rendelkeztek arról is, hogy az alszámlákra kell teljesíteni minden, a tartozások rendezésére történőbefizetést (2. sz. melléklet). Ide értendőek az egyenlegközlő levél, az azonnali beszedési megbízás alapján, a végrehajtásból, a csődeljárásokról, az adóssal kötött megállapodás nyomán az átütemezésből, a részletfizetésből befolyt összegek (beleértve a korábbi megállapodásokat is). Ebből
a megközelítésből ha az alszámlákra !995-ben a törvényszerinti 20,4 milliárd forint befolyik, nem fogadható el teljesítésként. Annál lényegesen többet kell teljesíteni, ugyanis a járulékbevételi 'előirányza tok már évek óta tartalmaznak 10-12 milliárd forintos behajtási hányadot. A "rendkívüli" járulékbevétel - megnevezéséből adódóan is - értelemszerűen csak töketartozás lehet. A törvényjavaslat egyébként is külön tételként tartalmazza a társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételeket (késedelmi pótlék, rendbírság, jogalap nélkül felvett ellátások visszafizetése stb.), amelyek szintén kintlévőségek, s igy megfizetésüknek is az alszámlán kell megjelenni. Ezek összege a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésében (2. §. (2) bekezdés) 11,2 milliárd forint, az Egészségbiztosítási Alap költségvetésében (5. §. (3) bekezdés) 9,4 millíárd forint, együttesen tehát 20,6 milliárd forint.
- ll -
Az ÁSZ számítása szerint az alszámlákra 1995-ben legalább 40 milliárd forintnak kell befolynia ahhoz, hogy a "rendkívüli" bevétel teljesítettnek legyen tekinthető. A 400 millió forintos ősztönzési keret részleges vagy teljes kifizetésének azonban nem csak ez a feltétele, hanem az is, hogy a "rendszeres" bevételi előirányzat teljesüljön. Mindezek egyértelműen beépíthetőkakialakítandó érdekeJtségi rendszerbe.
2.3. Az alapok egyéb bevételei Kamat- és egyéb hozambevételek eimén az alapok együttes bevételi előirányzata 3.250 míllió forint. Az alapok a szabályok szerint 90=10% arányban osztották meg vagyonukat. Ennek során az 1990-ben vásárolt lakás-kötvények - az önkormányzatok megállapodása alapján - a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz kerültek, ennek aktuális éves kamata 3,2 milliárd forint, amelyet az eddigi gyakorlat szerint a folyó finanszirozásba vonnak be. Az 1995. évtől megkezdődik a kötvények visszavásárlása, az ebből származó bevétel évente 1,3 milliárd forint. Ez azonban nem szerepel a költségvetés bevételei között, hiszen az "csupán" vagyonelemek közötti mozgást jelent a tartós befektetésekből átkerült a pénzeszközökhöz. Kérdéses azonban, hogy ezzel a tartalék "tartós"-jellege is megszűnt-e. Ha igen, a tőke megtérülésének összegét a befektetések hozama tartalékba kell helyezni, amelyet a jelenlegi szabályok szerint - az önkormányzat saját (közgyűlés által hozott) döntéseszerint használhat fel. Az Egészségbiztosítási Alap tervezett hozambevételeinek összege csupán 50 millió forint. A vagyonmegosztás során az Alap karta a banki részvényeket, amelyeket az év végén eladtak és helyette MEDICOR részvényeket vásároltak. Az említett összeg az egészségbiztosítás tartós befektetéseinek várható hozama.
Az év vegen bonyolított ügyletekről egyébként az Egészségbiztosítási Önkormányzat Elnöksége döntött, a Közgyűlés-amely a tulajdonosi jogok gyakorlására kizárólagosan jogosult - arról csak utólag a január 10-i ülésen kapott tájékozt3.tást!
- 12 -
Induláskor mindkét Alap költségvetésének egyensúlyi pozícióját úgy hozták létre, hogy a hiányzó összeg erejéig ismét az ingyenesen átadott vagyon hozamát, illetőleg a vagyon értékesítéséből származó bevételt vettek figyelembe. Ez is évek óta tartó gyakorlat, mert: 1992-ben együttesen 1.880 MFt 5.000 MFt - !993-ban együttesen 16.040 MFt - 1994-ben együttesen vagyonnal kapcsolatos bevételt terveztek. A valóságban ingyenes vagyonjuttatásból eddig csak az Egészségbiztosítási Alapnak volt hozambevétele (ami még a 40 millió forintot sem érte el. Ehhez képest 1995-re már több mint 23 milliárd forintos vagyon-bevétellel számolnak (a törvényjavaslat 2. § (4) bekezdésében a Nyugdíjbiztosítási Alapnál 6368 millió forinttal. az 5. §. (5) bekezdésében az Egészségbiztosítási Alapnál 16.799 millió forinttal). A bevételből alaponként 1000-1000 millió forint, mint "1994-ben megtörtént vagyonátadásból" származó bevétel szerepel. A tervezés során ugyanis felmerült egy olyan megoldás, hogy az 1994-ben elmaradt vagyonátadás 1995-ben, még előző évi dátummal történne meg. Az ÁSZ azonban ez sem szakmailag, sem technikailag nem tartja kivitelezhetőnek.
Még át nem adott vagyon miatti "hozamgarancia" eimén a Nyugdíjbiztosítási Alapnak 5368 millió forint, az Egészségbiztosítási Alapnak 4832 millió forint bevétele lenne. A hozambevétel garanciái nincsenek kidolgozva, a törvényjavaslatból sem derül ki, hogy az alatt mit kell érteni.
Példaértékü az Egészségbiztosítási Alapnak !994-ben átadott Rico-részvények esete. A cégnél az átadás után, az APEH-revízió, 1991-re és 1992-re. jelentős adóhiányt állapitott meg és 176 millió forint megfizetését írta elő. Az egészségbiztosítás ebből keletkező veszteségéért az ÁVÜ semmiféle felelősséget nem vállal.
- 13 -
Mindezen kívül - már csak az Egészségbiztosítási Alapnál - a költségvetési egyensúly biztosítására "vissztehermentesen vagyonjuttatás értékesítéséből" további közel ll milliárd forintos bevételi összeget is figyelembe vettek. A jelenlegi helyzet ismeretében - noha a múlt év végén az ÁV Rt. és az ÁVÜ is konkrét vagyonátadási javaslatot tett a társadalombiztosítási önkormányzatoknak a költségvetés vagyonbevétellel kapcsolatos számai nem minösíthetők megalapozottnak, azoknak csak "hiánypótló" szerepe van. A vagyonátadás 1992. óta elhúzódó ügye mielöbbi konkrét kormányzati intézkedéseket sürget. Ebből a szempontból még az sem megnyugtató, hogy a költségvetési törvény a lejárt határidőt !995. december 31-ig kitolja. Változatlan elveken tovább folytatódik az alapok közötti keresztfinanszírozás, melynek révén a Nyugdíjbiztosítási Alap a pénzbeni egészségbiztosítási ellátások után !995-ben 35,9 milliárd forint járulékbevételt vesz át az Egészségbiztosítási Alaptól. Az Egészségbiztosítási Alap pedig a nyugdíjkiadások után 55,9 milliárd forintot kap a Nyugdíjbiztosítási Alaptól. Az elszámolás !995-től mar a bruttó elszámolás elvének megfele!ően történik. Az ÁSZ már több alkalommal felvetette, hogy a keresztfinanszírozás megszüntetése, az E. Alapból finanszírozott nyugellátások ágazati hovatartozásának újragondolásával együtt, indokolt lenne.
3./ Az alapok kiadási
előirányzatai
3.1. A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai Az Alap tervezett kiadási főösszege 503,1 milliárd forint, amiből a nyugellátásokra 436,5 milliárd forint jut. A nyugdíjkiadások előirányzata 52 milliárd forinttal haladja meg az előző évi t. Ebből kb. l mi ll iárd forint az 1975. évi II. tőrvény január l-jétől életbelépett módosításának (a valorizáció és a degresszió korábbi szabályainak megváltoztatásal éves kihatása. A nyugellátások 1995. évi rendszeres emelésére a további 51 milliárd forint szolgál.
- 14 -
eredeti szándéka A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat !995-re egy 15 %-os mértékű nyugdíjemelés lett~olna, a novemberi közgyűlés még emellett foglalt állást. A központi költségvetés makrogazdasági prognózisából azonban a nettó átlagkeresetek várható növekedése 13,5 %. Ezt a mértéket a költségvetés végső változatának tárgyalásakor az Önkormányzat tudomásul vette, de konkrétan csak a márciusi nyugdíjemelésről határozott (januártól visszamenőlegesen 10 %). Az ehhez szükséges összeg a Nyugdíjbiztosítási Alap esetében 37-38 milliárd forint. Mint ismeretes, az Országgyűlés nem 10, hanem 11 %-os nyugdíjemelés mellett döntött, ami a márciusi ernelések hatását 4!-42 milliárd forinttal növeli. Így a szeptemberi emelésre maradó összeg 9-10 milliárd forint. Az emelés konkrét mértékéröl a gazdasági folyamatok függvényében késöbb döntenek. Amennyiben a (bruttó és nettó) keresetkiáramlás a prognózistól eltérő - nagyobb - lesz, az a nyugdíjak emelésének mértékére is hat. Az NY. Alap ·"bérfüggösége" bevételi oldalon azonos az E. Alappal, kiadási oldalon azonban annál sokkal erősebb. A Nyugdíjbiztosítási Alap 1995. évi bevételeiből 8.653 millió forintot, a bevételek 1,7 %-át (a járulékbevételek I ,9 %-át) adja át a működés céljaira. Ez az !994. évi eredeti előirányzatnál (7433) 1.220 millió forinttal több. A hozzájárulás mértéke azonban nem tükrözi a Nyugdíjbiztosítási Alap valóságos terhelését, mert nem tartalmazza a tartalékok terhére 1995-ben megvalósuló irodaházvásárlásokat és felújításokat. Az alapok működési költségvetéséről a vélemény 4. pontja, a tartalékok alakulásáról pedig az 5. pont szól részletesebben. Ezzel összefüggésben egyébként a törvényjavaslat 1. sz. mellékletének a müködési kiadásokat felsoroló részét 1994-re és !995-re más logikával állították össze. Ugyanez vonatkozik a 3. sz. mellékletre is.
3.2. Az Egészségbiztosítási Alap kiadásai A Kormány egészségügyi cselekvései programját, majd ennek alapján az egészségügy rövid- és hosszútávú feladatainak részletes programját az elmúlt év végén hozták nyilvánosságra. A megfogalmazott tennivalók szarosan
- 15 -
kapcsolódnak az egészségbiztosítás előtt áJló feladatok megoldásához, hiszen az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásának legfőbb forrása az Egészségbiztosítási Alap. A kitűzött célok csak a Kormány és az Egészségbiztosítási Önkormányzat közös erőfeszítéseivel érhetők el, amire az adott költségvetési év pénzügyi tehetőségei is nagymértékben hatnak. Az Egészségbiztosítási Alap 1995. évi főbb előirányzata inak (egészségügyi szolgáltatások, lakossági gyógyszerfogyasztás ártámogatása, táppénz) megalapozottságát éppen a várható változások miatt nehéz megítélni. Ma még inkább a változtatások elvei körvonalazódtak, az ezeket megfogalmazó konkrét intézkedések, döntések csak az elő készítés stádiumában vannak, az általuk előidézett hatások csak vélelmezhetőek. Az Egészségbiztosítási Alap 440,6 milliárd forintos fő összegéből 197 milliárd forint szolgál a gyógyító-megelőző egészségügyi szolgáltatások finanszírozására. Az 1994. évit 27 milliárd forinttal (15,9 %-kal) meghaladó összeg a finanszírozási reform tovább viteléhez az eddigieknél szűkebb mozgásteret nyújt. Az előirányzat Jevezetését a törvényjavaslat 4. sz. melléklete részlete<.i, nehezen áttekinthetően (a korábbi két törvényi mellékletet "összekombi nál va" l. A szintrehozott báziselőirányzat 174,9 milliárd forint, amiből 4,1 milliárd forint a KJT-vel összefüggő bérintézkedések és l milliárd forint a fejlesztések szintrehozása. Az 1995. évi további finanszírozási reformlépések kerete 1,9 milliárd forint. Ebből az ügyeleti szolgálatok, a fogorvosi ellátás és amentés-betegszállítás működteté sében terveznek változtatásokat, amelyeket 1994-ben a KJT miatt elhalasztottak. A háziorvosi szalgálatoknál a szakképzettségi szorzó emelésére várható jogszabály módosítás, ezzel összefüggésben kismértékben emelkedik a HSZ-kassza keretösszege. Fejlesztések finanszírozására a javaslat l milliárd forintot tartalmaz, korábbi évek rekonstrukcióinak működé si többletigényeként.
-
16 -
CélelőirinyzatkénJ
(az előbb emlitett fejlesztésekkel együtt) a tervezetben 4,4 milliárd forint szerepel, felosztisa részben-azonos az előző éviveL Új tétel a gyógyszer és tippénz kiadisok megtakarítisnak úgynevezett ösztönzést kerete. Ebből a tervezett - szigoritó intézkedések végrehajtásának feltételeit kívánják megteremteni, a konkrét felhasználásra azonban még nincsenek elképzelések. A szükszavúan csak "növekményként" megjelölt 13,9 milliird forintos összeg az ágazatot jelentősen érintő inflició részleges ellensúlyozisira és a csődhelyzetbe került intézmények támogatására szolgál. Ebből kell fedezni a KJT szerinti - 1995-től megemelt - 8500 forintos illetményalapot is. A tervezetben "nivellició" eimen megjelölt 5,2 milliird forint szolgál az egészségügyi finanszírozis 1995. évi Atalakitisinak intézkedéseire. Az egészségügyi kormányzat és az egészségbiztosítási önkormányzat között egyetértés van abban, hogy az ellitó rendszerek működésének racionalizilisa, strukturAlis átalakítása sürgető igénnyel jelentkezik és ezt a finanszírozás eszközeivel is elő kell segíteni. A finanszírozás technikája azonban önmagában nem eredményezheti a struktúra kívánatos átalakítását. Ismeretes, hogy a szakellátás, ezen belül is a ellátás területén súlyos ar6nytalansigok mutatkoznak, a kapacitások egy része túlzott, mig mások szűkösek, illetve hiányoznak. Az egészségügy jelenlegi szerkezetében a meglévő kapacitisok a rendelkezésre álló forrásokból nem finanszirozhatók. Eltérés van ugyanakkor az igények, a valós szükségletek és a gazdaság nyújtotta lehetőségek között. Az egészségügy működési költségeinek zömét jelentő - relative magas jirulékbevételek a szolgáltatások szinvonalának megőrzésé re sem elégségesek. fekvőbeteg
A finan'szirozási reform továbbfejlesztését szolgáló 1995-re tervezett változtatások közül legfontosabb az egészsegugyi kapacitások összehangolása a szükségletekkel, továbbá a finanszírozáson belül elmozdulisa normativitás irényába, a "nivellációs" program megkezdése.
-
17 -
Itt az egészségügyben működő fontosabb szerveknek (a kormányzatnak, a tulajdonosoknak, a biztosítási önkormányzatnak, a szakmai szervezeteknek) nagyon bonyolult feladatokat kell megoldaniuk. Az 1995. évi intézkedések alapját az a megállapodás (3. sz. melléklet) képezi, amelyet a népjóléti miniszter és az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnöke írt alá, s jóváhagyott a Közgyűlés is. A megállapodásban foglaltaknak megfelelően a költségvetési törvényjavaslat III. fejezete (8. 19. §-ok) keretjelleggel tartalmazza a változások alapelveit, a részletes szabályozással kapcsolatos hatásköröket, a finanszírozási rendszer átalakításának fő szabályait. Alapvetően
nem változnak a háziorvosi finanszírozás szabályai. A feladat-finanszírozás a jelenlegivel közel azonos körben marad fenn, kivéve a fogászati ellátást. A járóbeteg-ellátásban az egyedi bázisok megszüntetése rnellett szakrnánként, ellátási szintenként és területenként évente megállapított fix összegű alaptérítés bevezetését tervezik (a pontrendszer egyidejű felülvizsgálata rnellett). Az aktív fekvőbeteg ellátásban az eddigi - intézményenként eltérő - alapdíj helyett egy súlyszám forint-értékét egységesen, az országos összteljesítrnény alapján az Egészségbiztosítási Alap kezelője határozza meg. Az egységes díj mellett ellátási szintenként és szakmai összetétel alapján kialakított kórházcsoportok finanszírozásához szorzókat kivánnak alkalmazni. A krónikus fekvőbeteg ellátásban pedig egységes szakmánkénti ápolási nap finanszírozásra térnek át. A gyógyító-megelőző ellátásokat érintő konkrét intézkedéseket tehát még ezt követően kell meghozni. A finanszírozásra vonatkozó szabályokat a bevezetés előtt 60 nappal, kormányrendeletben kell megjelentetni. Az ern l í-
-
18 -
tett megállapodás szerinti minimális kapacitásszintet, amire a biztosítónak kötelező szerződést kötni március 31-ig kell megállapítani. A feleslegesnek ítélt kapacitások megszüntetésére, a feladatok átcsoportosítására az intézmények tulajdonosainak az OEP-NM június 30-ig tesz javaslatot. Az új szerződéseket a biztosítónak október t-jéig kell megkötnie, amelyhez az OEP-nek egy útmutatót is készítenie kell. A költségvetési törvénytervezetesem a kapacitásszűkí tés mértékéről, sem a végrehajtás módjáról nem nyújt információt. Az intézkedések gazdasági és társadalmi hatásai, következményei az országgyűlési döntés után válnak csak ismertté. Mint, ahogyan ma az sem ítélhető meg, hogy a "nivelláció" 5,2 milliárd forintos keretösszege a finanszírozási rendszer átalakitásának előzőekben vázolt intézkedéseihez elegendőnek bizonyul-e.
Az OEP-nél a hosszabb ideje tartó, alapos szakmai előkészítő munka alapján elemzések készültek az egészségügyi ellátó rendszer helyzetéről, a kapacitáskihasználtságról a költségszerkezet alakulásáról. Folyik a teljesítmény mérésére szolgáló pont és súlyszámrendszer felülvizsgálata. Az 1995. évi feladatok végrehajtására az NM-el közös munkacsoportot hoztak létre.
A gyógyszerek fogyasztói árának társadalombiztosítási támogatására szolgáló kiadási előirányzat 62,4 milliárd forint alig több az előző évinél (1994=61,2 milliárd forint). A támogatási rendszer változatlansága kb. 80 milliárd forintos gyógyszerkiadást jelentett volna, amit az Egészségbiztosítási Alap költségvetése már nem bir el. Megjegyzendő, hogy az 1994. évi gyógyszerkiadások még a közgyógyellátással kapcsolatos ráfordításokat is tartalmazzák, 3 milliárd forint összegben. Az 1995. év előirányzat már enélkül értendő. A 6 milliárd forintra e1'1elt közgyógyellátási keret amit a központi költségvetés finanszíroz - a törvényjavaslat 7. számú mellékletében szerepel. Elkerülhetetlenné vált a támogatási rendszer átfogó új szabályozása. A kidolgozás lényegében megtörtént, a vonatkozó kormányrendelet március I-jétől lép életbe.
- 19 -
A támogatás új rendszerének alapelvei, hogy: - az
krónikus betegségben szenvedőknek "elérhető áron" alapválasztékot biztosítson. Az úgynevezett alaplista - amelyen 750 féle gyógyszer szerepel - minden hatóanyag csoportból tartalmaz gyógyszert, illetve gyógyszereket; időskorú,
- a közgyógyellátás keretében továbbra is térítésmentesen rendelhetők egyes gyógyszerek, sőt az eddigi kör kibővül, a felhasználható forrás megemelkedik; - az egymással helyettesíthető, azonos hatóanyagú, de eltérő árakon forgalomba hozott készitményeknél a biztosító az olcsóbb termék árához nyújt támogatást. Ezzel szemben számos szakmai vélemény merül(t) fel. Például kétséges, hogy a biológiai egyenértékűség fennáll-e ezekben az esetekben, figyelemmel a mellékhatásokra. egyéni érzékenységre stb.
Az Uj rendszer szempontjából alaplistának tekintett gyógyszerek 90, 95 és 100 %-os támogatottságúnak. Itt az évközi árváltozások terheit a biztosító viseli, a beteg térítési díja nem változik. A 40 és 70 %-os támogatás esetében viszont az árnövekedést a fogyasztónak kell megfizetnie, így a támogatás valójában fix összegűnek is tekinthető.
Az alaplista gyógyszerválasztéka alig kevesebb mint az öt évvel ezelőtti 860 készítményt tartalmazó teljes gyógyszerválaszték! Több mint 550 készítmény esetében a biztosító 70 %-os támogatást nyújt (pl. antibiotikumok), közel 200 készítménynél pedig az ár 40 %-át. Mintegy 350 recept nélkül kapható gyógyszernek viszont a teljes árát kell megfizetni a patikákban. Az új rendszer belépésével egyidejűleg, átlagosan 14 %-kal nőnek a gyógyszerárak. A lakosság terheit így egyrészt a támogatási rendszer változása, másrészt az árnövekedés determinálja.
- 20 -
Számítások szerínt a lakossági gyógyszerkiadások átlagos növekedése 53% (természetesen a díjváltozás gyógyszerfajtánként nagy szóródást mutat), ami hozzávetőleg 10-11 milliárd forintos többletet jelent. Az 1995. évi költségvetési tervezést az determinálta, hogy nem lehet sokkal több mint 1994 -ben és a gyógyszertámogatási rendszer kidolgozásánál is a 62,4 milliárd forintot, mint "sarokszámot" vették figyelembe. Az új feltételek mellett elsődlegesen a lakosság terhei nőnek. Az azonban gyakorlatilag becsülhetetlen, hogy a téritési díjak dinamikus változásamennyire rendezi át a fogyasztási struktúrát, aminek hatása lehet az 1995-re tervezett 62,4 milliárd forintos előirányzat teljesitésére is. Az Egészségbiztosítási Alap kezelője jogosult lesz a gyógyszerrendelés ellenőrzésére, szigorú szankciókat alkalmazhat. Ettől azonban - pénzügyileg is számottevő eredményt csak akkor lehet várni, ha megvalósul a teljeskörű vényfeldolgozás, aminek !995-ben még nincs real i t ása. Olyan érdekeltségi rendszer bevezetéséről is szó van, amely a gyógyszertámogatás és a táppénzkiadások csökkentése érdekében az orvosokat a szakmailag korrekt, de költségkímélő eljárások alkalmazására ösztönzik. Ezzel szemben is sok fenntartás fogalmazódik meg. Az Egészségbiztosítási Alap pénzbeni ellátásaira 1995-ben előreláthatóan 117,7 milliárd forintot lehet felhasználni. Ezen belül a korhatár alatti nyugellátásokra, baleseti ellátásokra 68,5 milliárd forint fordítható. Az 1994. évihez viszonyitott 10,7 milliárd forintos növekedés az ellátások összegének emelésével, a létszám változásával (illetőleg a cserélödéssel) függ össze. Az Alap táppénzkiadásainak tervezett összege 37 milliárd forint, ami az előző évinél 4,5 milliárd forinttal kevesebb. Ismeretes, hogy a táppénzkiadások az elmúlt években növekvő tendenciát mutattak. Ezt csak részben okozta a táppénz alapjául szolgáló keresetek növekedése, abban a foglalkoztatási problémák is szerepet játszanak.
-
21 -
A betegszabadság 10 napra történt !992. évi kiterjesztése és a táppénz mértékének !994-től érvényes csökkentése ell ené re !991. és !994. között a táppén-zkiadások 43 %-kal emelkedtek. Az !995. évi költségvetés induló egyensúlyi poziciójához szükség volt a táppénzkiadások összegének csökkentésére. A csökkentés mértékében és a kapcsolódó szigoritó intézkedéseket illetően hosszú ideig eltérő volt a kormányzati és az önkormányzati álláspont. A 37 milliárd forintos előirányzat is kompromisszum eredménye, aminek a megalapozottságát ma aligha lehet megítélni. A társadalombiztosításról szóló 1975. évi I I. törvény jelenlegi módosítása nem tartalmaz olyan horderejű szigoritó intézkedéseket, ami valószínűsítené az előirány zat tarthatóságát. A törvénymódosítás: 3 napra korlátozza azt az időszakot, amig a bíztasitás megszűnése után táppér:zes állományba lehet kerülni; - szigorítja a táppénzes idő 2 évre hosszabbitásának feltételeit;
történő
meg-
- megszünteti a nyugdíj mellett foglalkoztatottak táppénzjogosultságát (de a kapcsolódó egyen1 járulékfizetési kötelezettséget is); viszont -nem változtatja a táppénz alapot, annak mértékét és a betegszabadság időtartamát.
A táppénzkiadások mérséklődését ma alapvetően a szigorított társadalombiztosítási ellenőrzéstől remélik. A keresőképesség orvosi elbírálása ellenőrzésének alapelveiről ésszervezeti kereteiról az NM és az OEP megállapodott, a konkrét intézkedések bevezetésének időpontja azonban ma még nem ismert, a megvalósítás költségigénye az egészségbiztosítás működési kiadásai között nevesitve nem szerepe l. (Zömmel bérjellegű és informatikai kiadásról van szó. ) ·
- 22 -
Az Egészségbiztosítási Alap 1995-ben saját bevételeiből 11,8 milliárd forintot, a bevételek 2,7 %-át (a járulékbevételek 3,5 %-át) ad át a működési költségvetésnek. Ez a hozzájárulás lényegesen meghaladja az !994. évit. Akkor az átvett pénzeszköz 6,3 milliárd forint volt, am i t megnövel t az !993-ról származó pénzmaradvány (7., 3 milliárd forintra).
4.1 Az Alapok müködési költségvetése A törvényjavaslatnak az alaponkénti működési kiadásokat érintő része - és a kapcsolódó mellékletek is tartalmában és szerkezetében eltérő, nem egyenszilárdságú. Ez egy törvényi szintű szabályozásnál kűlönösen zavaró és a végrehajtás ellenőrzését is megnehezíti. A Nyugdíjbiztosítási Alapnál a műkődési kiadásokat a teljes előirányzatból kiindulva vezetik le. Az Egészségbiztosítási Alapnál pedig a folyó kiadásokat és a különféle "egyszeri" tételeket elválasztják és a törvényben is megerősíteni kívánják az 5. sz. mellékletben foglaltakat (me!ynek révén a kiemeit fejlesztési célok az OEP költségvetésében igen nehezen nyomon követhetőek). Az 1995. évben is igen dinamikusan emelkednek a működési ki adások ( l. és 2. számú á b rák). Az alapok évrő l-évre az igényeknek megfelelően - növekvő mértékben járulnak hozzá a társadalombiztosítás ellátó rendszerének müködtetéséhez. A járulékbevételekkel arányosnál erőteljesebb növekedéshez alapvetöen hozzájárult az, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatok !993. ev1 megalakulásával szétvált az egységes igazgatási szervezet. létrejött az OEP és az ONYF. Az új felépítés értelemszerűen bizonyos funkciók megkettőződéséhez is vezetett, mindkét szerve zetnél az önállóságra ( az induló pozíció megerősíté sére) való törekvés volt megfigyelhető, ami óhatatlanul is a működési költségek növekedését eredményezte, s eredményezi a jövőben is. Tény az is, hogy a társadalombiztosítás területén csak néhány éve kezdődött meg a korszerű (megfelelő tárgyi, technikai és személyi feltételekkel működő) szolgáltatói háttér kiépítése, ami - tudomásul kell venni szintén "drágább". Az évek során ezen kivül, mindkét ágazatnál, jelectös volt a fela-atbővülés is.
- 23 -
a korábbi A működési költségvetés bevételeit 1994-töl, %-os mérték helyett (ami többé-kevésbé garantálta, hogy a járulékbevételek alakulásával arányos legyen a működtetés pénzügyi pozíciója), fix összegben határozzák meg. A szabályozásban korlátozó elem nincs. A müködési költségvetés ésszerű keretek között tartása elsősorban a biztosítási önkormányzatok hatáskörébe tartozik. A két biztosítási ág müködési kiadásainak együttes összege 1995-ben 21,7 milliárd forint, ami azonban nem tartalmazza az ONYF-nél irodaházak vásárlására, felújítására fordítható további 3 milliárd forintot. Az alapok folyó bevételeiből származó forrás 20,4 milliárd forint, ami 6,7 milliárd forinttal (50 %-kal) haladja meg az előző évit. Eközben az alapok járulékbevételei csak 16,9 %-kal emelkednek! Az 1989. és 1995. közötti években a működési kiadások 9-10 szeresére emelkednek, szemben az ellátások 3-4-szeres növekedésével. A központi költségvetési szervek szigorúbb gazdálkodási feltételeivel szemben a társadalombiztosítás igazgatási szerveinél gyors ütemben nőnek a bér és dologi (ezen belül a beruházási) kiadások. \z apparátus Iétszáma várhatóan 11,3 ezer fő körül alakul, a foglalkoztatottak száma a nyugdíjbiztosításban 4,6 ezer fő az egészségbiztosításban pedig 6,7 ezer fő lesz, de már csak a nyugdijágnál terveznek kisebb létszámnövelést. A
költségvetéshez készített szöveges indoklások szűkszavúak. A 4. sz. mellékletben részletezett előirány zatokat (különösen ágazatonként) ezért igen nehéz minősí teni. Nem állapítható meg például, hogy a bérkiadások növekedését milyen arányban terhelik a létszámváltozások, illetve a különböző bérintézkedések (már mind a két szervezet végrehajtotta a KTV elöírásait). működési
Kiemelést
érdemlő
előirányzatok:
- a budapesti igazgatási szervek elhelyezése, - a világbanki hitelből megvalósuló fejlesztések kiadásai, - az informatikai fejlesztések, - az épületberuházások.
hazai
- 24 -
Mindkét biztosítási ágnál súlyos gond a budapesti igazgatási szervek elhelyezése, a végleges megoldás évek óta várat magára. Az 1995. évi működési költségvetésben azonban csak az Egészségbiztosítási Alapnál irányoztak elő e célra 1,3 milliárd forintot, a Nyugdíjbiztosítási Alapnál ilyen célt nem jelöltek meg. Miután mindkét biztosító önálló elhelyezésben gondolkodik, az egymás közötti elszámolást - a már régóta húzódó - működési vagyon megosztásánál kell rendezni. A világbanki hitelből megvalósuló fejlesztések hazai hozzájárulásait a két alapnál eltérően határozták meg. Az Egészségbiztosítási Alap a projekt éves ütemezése szerint 807 millió forintot tartalmaz. Ehhez a Nyugdíjbiztosítási Alap hozzájárulása 622 millió forint lenne, ezzel szemben (a realitásokat figyelembe véve) a tervszerinti előirány zat 250 millió forint. A megvalósulást az ÁSZ is bizonytalannak tartja. Az informatikai fejlesztések tervezése is eltérő módon és szakmai tartalommal történt. Az Egészségbiztosítási Alapnál beruházásként 500 millió forintot, a Nyugdíjbiztosítási Alapnál fejlesztésként 613 millió forintot és folyamatos kiadásként további 310 millió forintot irányoznak elő.
Az előirányzatok az eltérő megközelítések miatt nem vethetök össze, szakmailag ez nem is lehetséges. Az igazgatási szervek működési zavarainak egyik alapvető oka az informatikai háttér hiányosságaiban rejlik (elég itt csak a folyószámla helyzetre gondolni). Ez azonban nem a pénzeszközök hiányával összefüggö kérdés, sokkal inkább magyarázható az egységes koncepció hiányával. Évek óta ugyanis csak részfejlesztések születnek, a folyó évi előirányzatok fel nem használt részét (pénzmaradványát) pedig más célokra fordították. Az igazgatási szervek szervezeti szétválása után nos igény merül t fel a külön elhelyezés iránt .
általá-
.\ szervezeti kettéválást közvetlenül megelőzően még jónak minósített, bizonyos létszámbővítést is elbíró irodaépületeket ma már nem tartják elegendönek. Az elhelyezés megoldását a működési költségvetésbÖJ. a járuléktartozás
- 25 -
fejében elfogadott ingatlan működési célú hasznositásából, a befektetések hozama tartalékból, illetőleg a vissztehermentesen juttatott vagyon működési célú hasznosításából kivánják biztositani. Az első két megoldás az alapok folyó bevételeit, a két utóbbi viszont a tartalékokat (az alapok vagyonát) terheli. Az Egészségbiztosítási Alap működési költségvetésében !995-re 360 millió forint értékű irodaépület létesítését irányozták elő, ennek zöme áthúzódó kötelezettség. Járuléktartozás fejében a sátoraljaújhelyi és a kiskunhalasi kirendeltség elhelyezését tervezik megoldani (aminek viszont arányos része a nyugdíjágat illetné), ingyenes vagyonjuttatásból pedig az egri és szolnoki egészségbiztosítási pénztárét, illetve a váci kirendeltségét. A Nyugdíjbiztosítási Alap működési költségvetése 1994-re 400 millió forintot tartalmazott épületberuházás eimén, ezzel szemben mintegy 900 millió forint valósult meg. A különbözet forrása a befektetések hozama tartalék volt. Az 1995. évi költségvetésben ingatlan beruházás nem szerepe!. Ezt azonban ki kell egésziteni azzal, hogy a befektetések hozama tartalékból ugyanakkor összesen csaknem 3 milliárd forintot forditanak épületberuházásokra, illetve felújításokra. (Ilyen tételek előreláthatólag 1996-ban is lesznek).
Az ONYF tájékoztatása szerint a beruházások a Nyugdíjbiztosítási Alap tartós befektetései lennének, s igy az Alap vagyana maradna és a működési költségvetésből fizetett bérleti díj pedig e vagyon hozama. A megoldás a nyugdíjbiztosítás érdekeit közvetlenül semmiképpen nem szolgálja (szabályszerűségét azonban az 1994. évi CIV. törvény 29. §. (3) bekezdésének értelmezési gondjamiatt az ÁSZ nem tudta megítélni). A befektetések hozama tartalékból elvégzendő felújítások esetében azonban eleve a működési vagyon értékét növelték az Alap vagyonából. A vagyonnal kapcsolatos önkormányzati döntést kizárólag a Közgyűlés hozhatja meg. A konkrét ügyletekről a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat Közgyűlése részben utólag és csak mintegy tájékoztató-jelleggel kapott információt (5. sz. melléklet).
- 26 -
Az igazgatási szervek teljes elkülönülése esetenként az indokoltnál nagyobb helyet biztosit az egyik ágazat számára és egyúttal a müködési költségek további növekedését is maga után vonja. (Az egyik szervezetnél az új épület fenntartási-üzemeltetési költségei, a másiknál a korábban közösen viselt költségek önállóan jelentkeznek.) Az előbbiekben részletesen ismertetett előirányzatok lényegében azor~sak a társadalombiztosítás működési költségvetésében korábban "egyszeri" kiadásként kezelt elő irányzatokkal, amelyeket valamely konkrét cél elérése érdekében - a folyó kiadások fedezetét meghaladóan - teljesítettek az alapok. Ezek az összegek együttesen 3,5 milliárd forintról van szó! -megkötöttség nélkül növelik a működési célok törvényi előirányzatát. Egyedül a világbanki hitelből megvalósuló fejlesztések hazai kiadásainál jelzi a törvényjavaslat, hogy amennyiben a tényleges kiadás kevesebb lesz mint az előirányzat, akkor azt megtakarításként más célra nem lehet felhasználni. (Itt viszont még a túllépést is megengedik, holott az csak az al ap ok terhére l ehetséges! ) Az adott szabályozás mellett lehetséges például, hogy a Budapesti Igazgatóság elhelyezésére 1995-ben nem születik intézkedés, de az l ,3 millíárd forintos e célra rendel t összeget másra fordíthatják. A Nyugdíjbiztosítási Alap müködési költségvetéséből az egymás számára végzett feladatokhoz történő kölcsönös hozzájárulás "egyenlegeként" 1995-ben 1500 millió forintot átadnak az Egészségbiztosítási Alap müködési költségvetésébe. A két Alap működési költségvetése közötti bruttó elszámolást most sem lehetett megoldani és a nettó elszámolás összegemögött sem állnak konkrét számítások, abban a két önkormányzat állapodott meg. A költségvetési törvényjavaslat 21. §-a értelmében külön ösztönzési keret szolgálja a hatékonyabb behajtási tevékenységet (az Egészségbiztosítási Alap működési költségvetésében 400 millió forint), illetőleg a járulékellenőr zés színvonalának javítását (a Nyugdíjbiztosítási Alap működési költségvetésében 40 millió forint). Az érdekeltség konkrét rendszerét azonban még nem alakították ki.
- 27 -
Jelenleg a behajtási tevékenység az egészségbiztosítás, az ellenőrzési feladat pedig,-a nyugdíjbiztosítás szervezeti keretei között működik, de már több alkalommal is felvetődött az egységes szervezeti megoldás gondolata. Ezt egyébként a vélemény 2.2. pontjában említett OGY. határozat is igényként fogalmazza meg. 5.1 Az alapok tartalékai
Az 1992. évi LXXXIV. törvénynek a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira vonatkozó szabályai szerint a költségvetési törvénynek az alapok tartalékainak alakulását is tartalmaznia kell. A jelen törvénytervezet 8. és 9. sz. mellékletei azonban nem alkalmasak erre, mert nem tartalmazzák az 1994. évi befektetésekkel kapcsolatos bevételeket és a vagyongazdálkodás során bekövetkezett évközi változásokat, a tartalékokból történt felhasználást. A Nyugdíjbiztosítási Alap táblázata ugyan az 1994. év végi állapot bemutatását jelzi, de az adatokból nem derül ki, hogy a befektetések hozama :artalékból - még az elroúlt évben- 500 millió forintért irodaházakat vásároltak. (Az irodaházvásárlások ráf0rdításai gyakorlati lag elfogyasztják a befektetések hozama tartalékot és az ÁFA befizetési kötelezettség miatt még vagyonvesztésset is járnak. ) Az Egészségbiztosítási Alap vagyonát bemutató 9. sz. melléklet az 1994. évi induló állapotot mutatja. Ez értelemszerűen az 1993. évi zárszámadáshoz kapcsolódik, mint ahogyan azt a T/400. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítvány számszakilag azonos módon tartalmazza is. Ezt 1995-ben még egyszer megismételni értelmetlen (az alapok közötti naturális vagyonmegosztás Egészségbiztosítási Alap tartalékaira gyakorolt hatását mutatja, semmi egyéb információt nem nyújt). A naturális vagyonmegosztásnál a tartósan befektetett eszközök között szereplő bérház vagyon értékét az 1993. december 31-i értékben vették figyelembe, amiről az ÁSZ megállapította, hogy helyesbítésre szarul. Vannak 1994. évi események is, amelyek a vagyonelemek értékét változtatják (tartozás en enében átvett vagyon, az ingyenes vagyonjuttatásként kapott RICO- részvények).
- 28 -
Célszerűen
az Egészségbiztosítási Alap tartalékainak 1994. végi állományát kellett volna bemutatni.
6.1 A társadalombiztosítási alapok tása 1995-ben
likviditásának
biztosí-
Az alapok napi likviditását jelenleg az állami forgóalaphoz kapcsolódó megelölegezési számlák hiteljellegü igénybevétele biztosítja. Az elmúlt év során az igénybevétel állandósult és az alkalmanként igénybevett összeg is növekedett. A Nyugdíjbiztosítási Alap év végi hitelállománya 14,7 milliárd forint, az Egészségbiztosítási Alapépedig 47,4 milliárd forint volt. Az 1994. évi CIV. törvény előírásai értelmében a társadalombiztosítási alapok számláit 1995-töl kezdődően legkésőbb június 30-tól - kereskedelmi bank vezeti és finanszírozza a hiteligényt is. A kereskedelmi banki finanszírozásra való átállás számos kérdést vet fel, ezekre az ÁSZ a központi költségvetéshez adott véleményében is felhívta a figyelmet. Így például arra, hogy - a
forgóalap használat megszüntetése gyakorlatilag egyenlő a társadalombiztosítással szembeni állami garancia teljes visszavonásával (noha az 1975. évi IL törvény 5. §-a ma is érvényben van!);
a ~zámlakezelő és hitelnyújtó kereskedelmi bank lölése a pénzintézeti törvénybe is ütközik;
kije-
- a társadalombiztosítás önfinanszírozásával kapcsolatos elképzelések kidolgozatlanok, alapvető feltételek hiányoznak; - a kamatfeltételek kiadásai t;
értelemszerűen
- az átálláshoz irreálisan rövid
idő
növelik
az
alapok
áll rendelkezésre.
A hivatkozott törvény előírja, hogy a megelőlegezési szánllán 1994. december 31-én fennálló tartozásállományt június 30-ig rendezni kell. Ennek érdekében a ki nem bocsátott államkötvények helyett az 1992-93. évi hiányok
- 29 -
fedezetére a társadalombiztosítási önkormányzatok egy évnél rövidebb lejáratú kincstárjegyeket is kibocsáthatnak. Nem rendelkeznek ugyanakkor az 1991. évi hiányról és az 1994. év várható hiányáról sem. Az alapok konszolidációja azonban nem egyenlő a hiány rendezéssel, az alapokat hitelképessé is kell tenni (ami bizonyos forgótőke létét éppúgy feltételezi, mint a hitelfedezetet biztosító vagyoni hátteret is, valamint a tartozásállomány konszolidációját is). E téren érdemi előrehaladást az ÁSZ eddig nem tapasztalt, így korábbi fenntartásait most is aktuálisnak érzi. A mai ismeretek alapján zárható nem ki, hogy más megoldást kell keresni. Az ÁSZ azt is igen lényegesnek tartja, hogy az alapok 1995. évi költségvetési egyensúlyát a kereskedelmi banki finanszírozásra való áttérés alapjaiban ingathatja meg (pótköltségvetés készítését is indokolhatja), bár az kétségtelen, hogy a két ág e tekintetben sincs azonos pozícióban. A költségvetési előirányzatok kialakításánál egyébként ennek hatásaival egyáltalán nem számoltak. Az önkormányzatok egyébként foglalkoznak a kérdéssel, ez azonban inkább csak tájékozódást, előzetes tárgyalásokat jelent, konkrét eÍőkészületek még nem történtek. 7./ A társadalombiztosítás forrásait nem
terhelő
ellátások
A társadalombiztosítási alapok !995-ben együttesen 217 milliárd forint összegben folyósítanak külső forrásokat terhelő ellátásokat. Ebből 71,3 milliárd forint a nyugdíjágnál, 145,7 milliárd forint az egészségbiztosításnál merül fel. A legnagyobb volument kitevő családi pótlék összege 104 milliárd forint, azonos az 1994. évivel. Az ellátások között 1995-ben 12,5 milliárd forintot tesz ki a foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes nyugdíj összege. Itt az ellátások jogszabályi háttere miatt a Nyugdíjbiztosítási Alap kezelőjének a fedezetlen nyugdíjakat is finanszíroznia kell. A korengedményes nyugdíjhátralék !994 december 31-én 7,3 milliár forint volt, ami a tartozások állományát növeli, erre jelenleg semmilyen garancia nem működik.
- 30 -
A törvényjavaslatban a 7. sz. melléklet rendkívül bonyolultan, az alapokkal is "összeadva" sorolja fel az ellátások bevételeit és kiadásait. Az alapok ellátásainak a folyósitott ellátások együttes szerepeltetése ugyan szemlélteti a teljes tevékenységet, de költségvetési szempontból egymástól független témákról van szó. A mellékletben egyes ellátásoknál (a nyugdíjágnál) nem szerepel cdat. Az ÁSZ ismeretei szerint a hadigondozottakhoz k. ;csolódó folyósításokat továbbra is a NYUFIG végzi, cs~pán a fedezetet biztosítja a Hadigondozottak Közalapítványa, ezért az előirányzatot adattal kell szerepeltetni.
Budapest,
1995. február
(G.
•
1. sz. melléklet a.V-19-4/1994-95.
sz.
véleményhez
Budapest,l995. január 30. A - 791 1995
Dr.Gál Zoltán úrnak
a Magyar Köztársaság Országgyűlésének-elnöke
B U DAP E S T Tisztelt Elnök Úr! Az Országgyűlés 1995. február havi tárgyalási anyagai között három olyan téma szerepel, melyhez a törvényi előirások szerint csatolni kell az Állami Számvevőszék jelentését, illetve véleményét. Ezek a következők: a társadalombiztosítási alapok 1993. évi zárszámadása, a társadalombiztosítási alapok 1995. évi költségvetése, illetve kormánybeszámoló az Állami Vagyonügynökség 1993. évi tevékenységéről. A társadalombiztosítás 1993. évi zárszámadásáról készült beszámoló és a hozzá kapcsolódó ÁSZ jelentés az Országgyűlés február 6-7-i ülésének napirendjén 1/A és 1/B pont alatt szerepel. Az ezzel kapcsolatos bizottsági vitákban az ÁSZ képviselői részt vesznek és jelzem, rövid szóbeli kiegészítéssel kivánunk csatlakozni a miniszteri expozéhoz. rb-:-;g.s>.ac:_!~lombiz.tosi:t.?-s._l_9_95.
év i
költségvetéséről
készül t
ú~~~.r..I~.!?..'i.I~§.;.;al'úüá'tfos"'v itáJá.nak.:· iiíe&kezctésé t· a· hozzánk. · ·e r:-
.r
'
juttatott OSZ-1/23/95. számú értesítés a február 13-14-i ülésre irányozza elő, azzal a megjegyzéssel, "ha a Kormány az előterjesztést időben benyújtja és az Országgyűlés sürgős eljárásban tárgyalja". Kérem a végleges napirendre tűzés mérlegelésekor annak figyelembevételét, hogy ezen előter jesztéshez is ~satolnL~keJLaz. államháztartásL törvény _ elő-::
,_}.r,éi.s,~.:,_é~! ~ ~~~~~,b-C:z;üerii.:F,sak.~á:::)eiarJ.~~
t,ekintet.t_.kormany_ e l öt erjesztés
~~cf.t~~t.é.I:J.~!l;~~íi;:iri.ég~~:···;..t·f~664:·":számú~erőtérjesztést. a:··
mai
napon kaptuk kézhez. A különböző tervezetek alapján munkatársaim természetesen már korábban is foglalkoztak az ÁSZ véleményének előkészítésével, de annak véglegesitéséhez, belső egyeztetéséhez - minden szervezési lépésünk, erőfeszí tésünk ellenére - m,iJ).:tegy_ 3hét... t~vábbi·~ddőre·:..·van~- szüksé.~ 1 r.;,;_gi}~k~ ~·:·~okiJ!l\~-~JJ~w~:t~fgr~--:·r.ebriiár~.::n~r~~d.~te:_:~~~I~§en · tud~uk ·, .,r~nde_lke7ésre ;:boc,sá,!a,n.~,._:-j ~!:'g!o •"'''''''
,,•-
•'-"•••'
OJ>•'
o0 •
-~-,..-
..... , ........ ,,·,,
-.',>·,~
• • :,,,
'
•-•·''
··-~•'·•
•
-~-}
/ - 2 -
A Kormány beszámolója az Állami Vagyonügynökség 1993. évi tevékenységéről ugyancsak a február 13-14-i ülés napirendjén szerepel. Szives figyelmébe ajánlom, hogy az 1993. évi költségvetési beszámolóval egyidejűleg nem csak az ÁVÜ tevékenységé(ől, hanem az ÁV Rt. 1993. évi munkájáról is számot kellett volna adni. Ez utóbbi dokumentum ma sem áll rendelkezésre és nem is szerepel a napirenden. Mint Ön előtt ismert, az ÁSZ a törvényi kötelezettségének megfelelöen, határidőre benyújtotta az ÁVÜ és az ÁV Rt. 1993.évi tevékenységének vizsgálatáról szóló jelentéseket. Az OGY Számvevöszéki Bizottsága megtárgyalta és hasznosításra az Országgyűlés figyelmébe ajánlotta. Kérjük, hogy az Avü beszámolóhoz kapcsolódóan, a törvényi előirásnak megfelelűen jelentésünk szerepeltetését és annak elfogadását, hogy itt is szeretnénk néhány kiegészítő gondolattal segiteni a vitát.
v' ;)
1\.•
Tisztelettel'
f1:>0
L...'. t-e~ tHagelmayer István
2. sz. melléklet a V-19-4/1994-95. sz. véleményhez
FAI -Jtl l 270ltl37
/
··~
.
!ill 00 l
OEP J..\Rt"LEK FOo
@
.
;
ORSZÁGOS !GÉSZSÉGBIZTOSIT.ÁSI PÉ..'VZTÁR. FÓIGAZGATÓ
Iktatószám: 30-JF-477/1-94 Valamennyi Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság
-.~ '
... : ... ··
Vezetője
részére
t
Jo...".,_
Székhelvén
Tisztelt Igazgató Asszony/Úr! A Számviteli. Törvényben előírtaknak eleget téve, a Megyei Pénztárnál és a Kirendeltségeknél 1994. szeprember 30-án tartozást mmató
folyószámlákról - az igazgatási szerv által könyvelésre megküldött adattartalommal - az egyenlegközlö levelek elkészültek és azok kih.1ildése 1994. december 19-en megkezdodött. A Postával történt megállapodás alapján az egyezterő levelek kézbesítése
!994. december 31-ig megtörténilc. fentiek..l<:ú kapcsolatos felszólalások. egyeztetések lebonyolításá-c megfelelő ütemezéssel, esetleg munkaerö átcsoportosítással is biztosítani sziíkséges . ..U eg;.,;enlegközlő levél egy példányát csatoltan megküldjük. A
\
Az egyenlegközlö levelek mel!é l db átutalási postamaívány is kik'.ildésre kerül, me!yen az !994. október hónapban megnvitott al számlaszámok kerültek fel tüntetésre. A továbbrikban az alszámJára ke!! teljesíteni ~s nyilvánta.~ásba venni rnJ.r.. ·en a Jaru.e trzero. a ta tanozas rendezesere történő befizerést. v
! !' '
J
FAI -36 l 2701637
OEP ,TART:LEK FOo
2
Tehát az egyenlegközlő. felszólító levél, az azonnali beszed~si megbízás alapján az ingó, az ingatlan végrehajtásból, a Csődtörvény hatálya alá tartozó eljárásokból, az átütemezésből, a részletfizetésből befolyt összegeknek ezen az alszámlán meg kell jelenniü.1<.. Ebbe bele kell érreni. a már megkötött megállapodások és a bank-és adóskonszolidációs szerzödések teljesítéséböl befolyó összeget is. A felszólftó levelekhez az alszárnia számot tartalmazó beiizetési lapot kell csatolni.
A felszólító levél szövegében meg kell adni az alszárnia számát, és fel kell hívni a járulékfizetőt, hogy befizetését erre az alszámla számra teljesítse. Az azonnali beszedési megbízásoknál az alszámla számot kell meg jelölni. A végrehajtási eljárások során készpénz befi.zetéshez az alszárniaszámot
tartalmazó betizetési lapot kell az adós részére adni. Pénztárban történő befizetés esetén a befizetett összegeket az alszárnia számra kell telepíteni, a lefoglalt vagyontárgyak énékesítése esetén a vételárat az alszárnia számra kell befizetni. A felszámolási eljárásoknál a felszámolóval az alszárola számát soron kivül közölni kell azzal a felhívással, hogy a felszámolás során Történő befizetéseket az alszámJára teljesítsék.
megállapodások megköTése eseién a jámlékfizető részére az alszárniaszámot tanalmazé betizetési lapot kell adrli és előírai, hogy sefizetéseit azon vagy átutalássai az alszámlára, vaz:;r a Pénztárnál teljesítheti. "Pénztárban törrénő befizetés esetén a befizetett összegeket az alszárolára kell telepíteni. tj
Az alszárniára befolvr összegekTől havonta összesírés; 1c>1J ké5-.:Í'e:J..i és
az OEP Járulékés Folyószámla Főosztályának, valamim az OEP
Behajtás1-Vegrehajtás1 Foosztalyanak a targyhüi: követő 10. napjáig meg kell h'iiidem.
.. '
''13
1~:-15
__Qf;_P JARrLEK FOo lj!) 003
3
Fentie..lcre tekintettel kérem az ügyviteli egységek vezetőit, hogy az új alszárolával ellátott átutalási postautalványt korlátozott számban rendeljenek, mivel a régi fonnátumú esekket 1995. március 31-ig fogadja a Posta az új rendszerre történő átállásig. gyakorlatnak megfelelően a társadalombiztosítás kinnlevőségeinek havi alakulásáról készítendő kimutatáshoz a nagygépes folyószámla feldolgozási rendszerben nem szereplő, manuálisan vezetett folyószámlákan fennálló hátralékok alakulásáról az igazgatási szerveknek december hónapban is jelentési kötelezettségük van. A
korábbi
A:z. 1994. évi valós adósállomány kimutatása érdekében az egyéb folyószámlákan (baleseti kártérítések, jogalap néllail felvett társadalombiztosítást terhelő ellátások, stb.) 1994. december 31-_én fennálló hátralék ok összegét, a hozzá kapcsolódó "311. F ökönwi számlák"-on nyilvántanott tartozási adatokkal szigorúan egyeztetni kell és az esetleges eltéréseket soron kivul korrigalDl siükSéges. A manuális folyószámlák 1994. december 31-i tartozási adatait a fókönyvi könyvelés adataival megegyezően -legkésőbb 1995. január 15ig- a Járulék és Folyószámla Főosztály részére kell megküldeni. Budapest. 1994. december 19.
Üdvözlettel
3. sz. melléklet a V-19-4/1994-95. sz.
véleményhez
;..0- /0(!9g;.
~~-:'·'· ·
..-----·----. A--hG. {0 J.. ........... h~:: l
~----~~
sz
MEGÁLLAPODÁS
Az egészségügyi szolgáltatások - közgyülés. által jóváhagyott társadalombiztosítási finanszírozásának szabályozásával kapcsolatosan a népjóléti miniszter és az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnöke az alábbi közös javaslat előterjesztésében állapodik meg:
l./ Az Egészségbiztosítási Ön.kormányzat elnöke javasolja az elnökség és a közgyűlés számára, hogy az Egészségbiztosítási · Alap 1995. évi határozza meg a költségvetéséró1 szóló törvény tervezete szerződéskötés és a finanszírozás általános szabályait, egyben felhatalmazza a Kormányt a minimális kapacitási szint, a prioritási sorrend .és a-szerzlfdéskötés, valamint a finanszírozás részletes szabályainak meghatározására. A biztosító a kormány rendeletében meghatározott kapacitás működtetésére köteles csak szerződést kötni, ezt meghaladóan- a népjóléti miniszter egyetértésével- szerződést köthet bármely szolgáltatóval.
2./ A népjóléti miniszter 1995. január 6-ig létrehoz az l./ pontban említett kormányrendelet eló1tészítésére egy munkacsoportot, amelynek munkáját az Egészségbiztosítási Önkormányzat. elnöke által kijelölt szakértó'k segítik. Az OEP főigazgatója január 15-ig átadja a munkacsoport részére a finanszírozott intézmények kapacitáskihasználtságára vonatkozó adatokat. Az alapkapacitások meghatározását március 31-ig el kell végezni. A kormányrendelet előterjesztésének határideje április 30. A munkacsoport által előkészítendő rendelet tervezetében rögzítésre kerül, hogy a fekvóbeteg szakellátás működtetésére - szakellátás fajtánként milyen területi megoszlásban és milyen terjedelemben köteles finanszírozási szerződést kötni a biztosító. Amennyiben egy adott területen . felesleges kapacitás működik azok megszüntetésére és a feladatok átcsoportosítására az érintettek bevonásával e célra létrehozott OEP-NM közös bizottság 1995. június 30-ig tesz javaslatot az érintett intézmények tulajdonosainak. Amennyiben az érintett intézmények tulajdonosai és a közös bizottság között egyetértés alakul ki a finanszírozandó intézményekró1, azokkal a szerződést októbed-jéig meg kell kötni. Amennyiben megállapodás nem születik, a Kormány rendeletében meghatározott alapkapacitás keretein belül a közös bizottság javaslatáról a népjóléti miniszter dönt. A népjóléti miniszter döntése alapján a biztosító október l-ig megköti a szerződéseket. Azoknak az intézményeknek a fenntartóit, amelyeknél többletkapacitás működik a népjóléti miniszter döntése alapján az
2
OEP július 31-ig értesíti arról, hogy 1995. október l-jével mely feladatra, illetve rnely kapacitásra nem köt finanszírozási szerződést.
A közös bizottság/ a feladatátcsoportosításra, illetve a kapacitás megszüntetésre tett·. javaslatában javaslatot tesz a kapacitás optimalizálással összefüggő konkrét anyagi és foglalkoztatáspolitikai megoldásokra is. A népjóléti rniniszter és az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnöke a tulajdonosokkal együttműködve megállapodik továbbá abban, hogy 1995. november 30-ig közös intézkedési tervet készít a megszűnt kapacitások hasznosítására. 3./ Az Önkormányzat által az egyes ellátási formákra javasolt finanszírozási rendelkezéseket a Minisztérium elfogadja azzal, a finanszírozási változásokat tartalmazó rendelkezések hatályba lépésének időpontjául a tervezet 1995. október l-jét tünteti fel. 4./ A felek a társadalombiztosítás terhére történő gyógyszerrendelés átalakításának ezévi első lépéseként elfogadják, hogy magánorvos illetve egészségügyi vállalkozás, valamint a pro familia gyógyszerrendelés a biztosítóval kötött szerződés alapján történjen, amely szerződés értelmében a gyógyszerrendelés társadalombiztosítási feladatellátásnak minősül. Ezzel egyidejűleg a társadalombiztosítási törvény végrehajtási rendeletét ki kell egészíteni a gyógyszerrendelés ellenőrzésére és szankcionálására vonatkozó rendelkezésekkel, amelynek értelmében az ellenőrzés során feltárt, a rendelés jogszerűtlenségére vonatkozó hiányosságak alapján a biztosító a társadalombiztosítási feladat ellátására ~il.l_qj~gostill.ságQtBJ.e@z~.t".tll.e~i. E rendszer megvalósítása esetéri ·mmden orvos számára nyitva áll a szerződés megkötésének lehetősége, azonban az e tevékenység során jogsértést elkövető orvosok társadalombiztosítás terhére történő gyógyszerrendelésre való jogosultsága az ellenőrzés során feltárt hiányosságak alapján megszüntethető. Lehetőséget kell biztosítani továbbá arra, hogy a vényellenőrzési rendszerben kiugró társadalombiztosítási támogatást igénylő gyógyszert rendelő. ozyosokat.a biztqsítcí ...felkerésere a --- ... - ·- -- ... ... ···-· szakfelügyelet ellenőrizhesse. Ezzel egyidejűleg az elóK.észítendő kormányrendelet tervezefébelíde.P.e.t építeni olyan öszt(j_Ilzó'ket, amelyek a gyógyszerártámogatás és táppénzkiadás csökkentését célozva érd,t;_keltté teszi az orvosokat a szakmailag korrekt, de költségkímélő eljárások alkalmazásában. ''"
-
l
~r . r.C' r-?.
~
r
''""-c '<
5.1 A felek egyetértenek abban, hogy az 1975. évi IL törvény 16/A. §-ának (4) bekezdését ki kell egészíteni a gazdaságosság követelményével.
1
3 egyidejűleg
6.1 Jelen megállapodás az
fl· / ._, '-(j
Budapest, 1r5, ~an~ár 4.
<:::l---ar (, /!_
/Dr. Sándor Lászl6/
aláírt záradékkal együtt érvényes.
ZÁRADÉK
az 1995. január 4-én az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnöke és a népjóléti núniszter által az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása tárgyában kötött megállapodáshoz:
'
A megállapodás érvényességének feltétele Önkormányzat közgyűlésének jóváhagyása. Budapest, /995. január 4..·
'
' ---r-···--.._ .:. . • •...,, j, l i
f
•
l
•
:
. . --,--t---_ .. lA:~ ..!.l_..~·,,. (\
..
/Dr. Sándor László/
/
az
Egészségbiztosítási
4. sz. melléklet a V-19-4/1994-95. sz. véleményhez
4/a.
A Nyugdíjbiztosítási Alap működési
költségvetésének
1995. évi
előirányzatai
/millió forint/ Bér
Tb.
j.
Dologi
Felújítás
NY. Önk. ONYF Területi lg. NYUFIG Központosított
7 260 1412 519 460
ll l l9 649 246 202
64 202 1156 620 19
244
Összesen:
265 8
1227
2061
246
Beruházás 4 40 40 5
89
Összesen 87 621 3 258 1390 925
6281
Informatikai fejlesztés Világbanki kölcsön Célfeladat l. tűz ... védel ern 2. folyamatos informatika Nettó hozzáj E.A.hoz
31 l 1500
Mindősszesen:
902 3
631 250 50
4/b.
Az Egészségbiztosítási Alap működési
költségvetésének
1995. évi
előirányzatai
/millió forint/ Bér E. Önk. OEP
IS
681
megyék 345 9 OOSZI 333 Központosított 704
Összesen:
5192
Tb.
j.
Dologi
65 333 !956 (világbanki hitel belf. kia=807) !688 !864 !60 93 310 35 (KTV=649 ösztönzés=400)
Pelújítás
Beruházás
IS
2 506
4013
!66! (Bp. Ig= =1300) 153
l 13 500 (informatika)
155
257 4
Összesen 95 463 2
7277
587 !549
14140
5. sz. melléklet a V-19-4/1994-95. sz. véleményhez
__._
-
'
..
. ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZOOSITÁSI FŐIGAZGATÓSÁG FŐ IGAZGATÓ
TÁjÉKOZTATÓ a Nyugdíjbiztosltási· Önkormányzat Közgyűlése részérE! a központi és a területi igazgatási apparátus elhelyezését szolgáló beruházásokról és felújításokról
A Nyugdíjbiztosítási Önkonnányzat Elnöksége, majd Közgyűlése több ízben foglalkozott az ágazat működési költségvetésének tervezése és zárszámadása keretében az igazgatási szarvezetek elhelyezési gondjaival és a megoldás lehetőségeiveL Az egészségbiztosítás és nyugdíjbiztosítás ágazati önkonnányzati irányítási, illetve igazgatás rendszerének kialakulása, valamint a korábbi elhasználódásból fakadó elhelyezési nehézségek és épülethiány - amely esetenként a hatósági ügyvitel feladatellátását veszélyeztette megszüntetése érdekében tett intézkedések a hivatali apparátus korszeru, az infonnatikai eszközök üzemeltetéséhez is nélkülözhetetlen munkafeltétételek megteremtését szolgálták: 1. állami vagyonjuttatás keretében megszerezhetó ingatlanok átvétele, 2. irodavásárlás, 3. saját beruházás keretében irodaházak építése, illetve bövítése. A hivatali szarvezetek elhelyezését alapvetően figyelembevételével tudjuk, illetve fogjuk megoldani.
e három
lehetőség
A Nyugdíjbiztosítási Önkonnányzat közgyűlése az 1995. évi költségvetési javaslat keretében foglalkozott az 1994-95. évi intézkedési javaslatokkal. Az ott leírtak kiegészítéseként a következő tájékoztató elfogadását kérem. Az elvégzett, illetve elkezdett munkák az Elnökség jóváhagyásával és kontrolljával történtek, illetve történnek.
-2-
1. Állami vagyonjuttatás keretében megoldódó elhelyezés:
a.
- Bács-Kiskun megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság,
Kecskemét,
b. - Fővárosi és Pest megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, váci kirendeltség (CEMÜ irodaház Egészségbiztosítással közösen)
2. Irodaház vásárlás: a.
- Somogy megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, Kaposvár,
b.
- Győr-Sopron megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, Győr,
CS)
-Békés megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, Békéscsaba,
d.
@
- Baranya megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, Pécs, -Zala megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, Zalaegerszeg,
CD -Hajdú-Bihar megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, Debrecen, @ - Fejér megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, Székesfehérvár, h.
i.
- Bács-Kiskun megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, bajai kirendeltség,
- Fővárosi- és Pest megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, ceglédi kirendeltség,
(A c., e., f., és g. jelü vásárlások az OEP-vel közösen történtek.)
-3-
3. Saját beruházás:
a.
- Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, Miskolc, ózdi kirendeltség, ·
b.
- Csongrád megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, Szeged (befejezett),
c.
-
Fővárosi és Pest megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, Petneházy u.
d.
\ o
- Heves megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, Eger (befejezett), ./ gyöngyösi kirendeltség, - Komárom megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, eszte~gomi kirendeltség,
f.
- Szabolcs-Szatmár-Beregszáz megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Nyíregyháza,
g.
- Jász-Kiskun-Szolnok megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, Szolnok,
h.
-Tolna megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, Szekszárd,
i.
-Vas megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, Szombathely,
j.
- Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, Budapest, Váci út 73. (udvari épület),
k.
- ONYF Budapest, Röntgen u.
Az e. jelzésű esztergomi kirendeltség beruházása az OEP-vel közös.
-4-
A fentiekben megnevezett beruházások, illetve felújítások forrása 1994. évben a müködési költségvetés (400 millió forint), illetve egyedi döntések alapján a befektetések hozama tartalék (1994 évben 911,1 millió Ft.). A Közgyűlés elölt 1995 évi költségvetés mellékleteként szereplö, a fentiekben tételesen bemutatott megkezdett, illetve tervezett beruházások, a befektetések hozama tartalék . terhére történnek, és az önkormányzat mükö~~pítják.
Kérem a~tatób811,f~laltak tudomásulvételét, folyamatban lévő intézkedések megerősítését.
illetőleg
a megtett és a
Budapest, 1995. január 4.
·-· .. ·- ·-
~
_-._
,-·
1994-95. ÉVI BERUHÁZÁSI, FELÚJÍTÁSI TERVEZETT ÖSSZEGEK A BEFEKTETÉSEK HOZAMA TARTALÉKÁBÓL -EFt+ÁFA~EK 1994.
l Pécs
IIJÁCS M._
l ~~_I~ES
-
15.000 48.000
3.750 12.000
-
-
--
-
35.000
-
150.000
l Gyula l Ozd
3.750
M.
l Miskolc
M.
-
r ) M.
l SzeQed 1szentes 1 ~EJER_ M._
37.500'
-
~~:,Es M.
-
-
-
40000
0000
-
-
-
-
--
-
-
-
-
-
-
-
530.000 32.000
132.500 8.000
t~ -
-
-
-
-
-
-
-
104.000
22.000
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
--
-
60.000
15.000
108.000
27.000
22.494
3.124
49.978
12.494
-
-
1.400
M.
M. l
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
52.000
13.000
-
-
-
-
18.665
-
ÁFA
--
-
-
1995.
-
-
1.500
-
.M.
n.
-
-
6.000
M.
l~ Sopron
-
-
-
ÁFA
198.000 10.000
Cegléd Vác
-
-
1994.
-
-"
-
~
ÁFA
.OOO
15.000 l Bala
iTs'
'
1995.
-
M.
>M
~
-
-
-
-
-
0.216
0.054
20.000
5.000
-
-
22.400
5.600
-
-
40.000
10.000
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
436.744
o.216
174.4oo
43.60o
-
-
-
,, M. M.
;SZA
M.
s;oi~ok
-
TOLNA_ M.
--
~M.
15.100
-
'NYUFIG ~u.
lSS~~
.. ""''
:
-
80.000
-
-
20.000 ~
7.060
'Pápa Taoolca 'ZALA M.
;O~YFI
-
8.640_ 100.000 499.959 l
-
-
-
640.000 560.000
2.160
25.434
l
160~
-
1 o.os4- 1
,
1994-95. évi beruházás a befektetések hozama tartalék terhére összesen: 2.822.937
1994-95. évi fela:yltás
a befektetések hozama tartalék terhére ösc:zesen: .J '-'""
l J '?:110 1--\Uv 'l-\.- , @ -\<>~ \~f, -Güu__ t, összesen: 2.991.553 ÁFA öSSZesen: W5.832
174.:~
"
-
l. sz. ábra
A társadalombiztositás múködési kiadásainak alakulása /1989-1995 között/ Mrd Ft.
25
24 , 7"1( 21,7
20
15
10
.A·······················································································........······························
································· ····························································
5
o+C== l(/ megjegyzés: a múködésre forditott kiadások összege 1995-ben épületberuházások nélkül~ 21,7 milliárd Ft. - irodaházvásárlásokkal ~ 24,7 milliárd Ft.
2. sz. ábra
A társadalombiztosítás ellátási kiadásainak alakulása
(1989-1995 között) f - - - - - - - + - - - - , 900 .,.-1 Mrd Ft r""" öuu· ·········································································································································· ········· ·············
l
700 600 500
........ 1\7~6.9
... .....
400
......... /627.8
300
200- ················
.·.........
l .... ..... .
538.5
. ············
,....,...·=····=····4··----o;r-4 l
H
l829.7
•
454.1
[j357.9
OH
266.9
100
o~'==~~~~~~~~~LJ~cl_~~~~~==~=i átások
l
1989
1990 ' 1991
1992
1993 ' 1994 ' 1995
