A 240 NAPOS AKADÁLYMENTES HAJÓZÁSI IDÉNYHEZ SZÜKSÉGES BEAVATKOZÁSOK 2. MELLÉKLET a „Tanulmányok a Duna hajózhatóságának javításáról” tárgyú projekt KÖRNYZETI ÉRTÉKELÉS fejezetéhez
Trans-European Transport Networks "TEN-T" (Hungarian section of the Priority Project No. 18) Program:
TEN-T
Tagállam:
Magyarország
Kedvezményezett: NFM Projekt felelős: KKK
Budapest, 2011. szeptember hó
TARTALOM Előzmények ........................................................................................................................ 5 A meghatározáshoz szükséges alapadatok számításának módszere .................................. 7 A számítás eredményeként kapott vízhozam adatok.......................................................... 8 A 240 napos hajózási idényhez tartozó felszíngörbe számítása ......................................... 8 4.1 Hidraulikai modell ....................................................................................................... 8 4.2 A 240 napos hajózási idényhez tartozó felszíngörbe számításának alapadatai és a modell futtatása ...................................................................................................................... 9 5. A felszíngörbéhez viszonyított hajózási akadályok meghatározása ................................ 11 5.1 Vác I-II. szűkület ....................................................................................................... 11 5.2 Kisapostagi szűkület .................................................................................................. 12 5.3 Kisapostagi gázló ....................................................................................................... 12 5.4 Dunaföldvári gázló .................................................................................................... 12 5.5 Solt-alsó gázló ........................................................................................................... 13 5.6 Bölcskei szűkület ....................................................................................................... 13 6. A 240 napos akadálymentes hajózási idény biztosításához szükséges beavatkozások .... 14 1. 2. 3. 4.
A 240 NAPOS AKADÁLYMENTES HAJÓZÁSI IDÉNYHEZ SZÜKSÉGES BEAVATKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA 1. Előzmények Az Európai Unió TEN-T támogatásával a VITUKI vezette konzorcium a nemzetközi hajóút javítása érdekében 2005 és 2007 között megalapozó tanulmány készített, amelyben meghatározta azokat a folyamszakaszokat, ahol javítani kell a hajózhatóság feltételein. A hajóút javítására irányuló munkálatokra azért van szükség, mert a magyar Duna-szakasz jelenlegi állapotában nem felel meg a nemzetközi víziút elvárható követelményeinek, nem rendelkezik az osztályba sorolásnak (ENSZ EGB-CEMT VI/B és VI/C) megfelelő paraméterekkel. A Szap-Déli országhatár közötti Duna szakaszon a hajózás szempontjából a biztonságos hajózást veszályeztető mélységi/szélességi anomália 51 helyen található. A projekt eredményei alapján Magyarország az EB újabb anyagi támogatását nyerte el, amely a megalapozó tanulmány által vizsgált Duna szakasz nagyobb részére, a Szob-Déli országhatár közötti szakaszára, (1708–1433 fkm) terjed ki, 31 beavatkozást igénylő helyre. Ennek a feladatnak a fő célja a környezeti hatásvizsgálatok és vízjogi létesítési engedélyes tervek elkészítése és a szükséges engedélyek megszerzésére. Ezen túlmenően kiegészítő feladatok (különböző engedélyezési eljárásokhoz szükséges mérések, vizsgálatok, VKI 4.7 szerinti vizsgálatok és kivitelezési tender dokumentációk) is elkészülnek. A munka 2009. július 31-én kezdődött és 2011. november 30-án fejeződik be.
A hajóút javítására irányuló szabályozási tevékenység arra irányul, hogy biztosítsa a tárgyi időszakot megelőző 30 év jégmentes időszakának 94 %-os tartósságú vízhozamának megfelelő vízszint (DB 2004) esetén a 2,5 méter merülési mélységű hajók akadálymentes közlekedését 180 méter széles hajóúton. Ez hajózási űrszelvény szempontjából azt jelenti, hogy kavicsos-homokos mederanyagú szakaszokon a kívánt vízmélység 2,7 méter, sziklás, márgás meder esetén 2,8 méter. A tényleges akadálymentes évi hajózási idény ilyen körülmények között (a továbbiakban részletezett számítások következtében) hozzávetőlegesen 300-310 nap között lenne. Ez megfelel a Belgrádi Egyezménynek, amelyet a Duna Bizottság érvényesít, valamint a magyar jogrendbe illesztett, az ENSz EGB égisze alatt alkotott, a nemzetközi jelentőségű vízi utakról szóló európai megállapodásnak (AGN Egyezmény).
5
A fentiekben részletezett hajóút paramétereket az Országos Környezetvédelmi Tanács
(az
SKV
Környezeti
Értékelésről
2009.
november
16-án
kelt
véleményezésében), valamint a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa (a Duna hajózhatóságának javítása tárgyú projektet megalapozó tanulmányról készített állásfoglalásában) túlzott követelménynek tartja. Az említett állásfoglalás arra a megállapításra jut, hogy az AGN Egyezmény alapján a mimimálisan szükséges merülési mélységet a Duna esetében úgy kell meghatározni, hogy az évi 240 napos akadálymentes hajózási idényt tegyen lehetővé. Ezt az állásfoglalást osztja a Vidékfejlesztési Minisztérium és a WWF Magyarország is. Ezért a Megrendelő Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ indokoltnak tartotta megvizsgálni, hogy 240 napos évi hajózási időtartam mellett a szükséges beavatkozások száma hogyan alakul. Az évi 240 napra biztosított akadálymentes hajózási idény nem felel meg a gazdaságos vízi szállítás követelményeinek. Ilyen időtartam mellett a vízi szállítás nem versenyképes az egyéb szárazföldi szállítási módokkal, ahol a szállítási idény alig kevesebb, mint 365 nap. Így a közúti-vasúti fuvarozás a megrendelői igényeket meghatározott időpontra (előre kalkulálható költséggel) képes teljesíteni. Ezzel szemben vízi szállítás esetén a fuvarozó csak úgy tudja garantálni az árú határidős érkezését, hogy alacsony vízjárási helyzetben a bárkát csak részben rakodja meg, amellyel a szállítás költsége növekszik. Nem lehet eldönteni, hogy a karavánt teljes, vagy részleges terheléssel (merüléssel) lehet indítani legalább egyhetes, vagy annál hosszabb szállítási időre, hiszen elfogadható biztonsággal a Dunán csak 3-4 napra lehet megbízhatóan vízállást előre jelezni. Így a gyakran emlegetett „nem strukturális” beavatkozásokkal (pl. folyami információs szolgáltatás) nem lehet ezen a helyzeten javítani. Amennyiben a hajózási idény eléri az évi 300-310 napot (amely nem összefüggő időszak, és alacsony vízjárású napokkal szabdalt), a fuvarozó képes gazdaságosan szállítani, kevésbé kényszerül előre nem tervezhető átrakásokra. 240 napos hajózási idény mellett a fuvarozó az év egyharmadában kényszerülhet várakozásra
(késésre),
átrakásra
(a
bárkák
terhelésének/merülésének
csökkentésére), vagy közúti szállításra (jelentős többletköltségre). Így a szállítási tevékenység már kevésbé lehet gazdaságos.
6
2. A meghatározáshoz szükséges alapadatok számításának módszere A DB 2004-hez (a 94%-os tartósságú vízhozamhoz tartozó felszíngörbe) tartozó hajózási idény meghatározása az alábbiak szerint történt. A Duna törzsállomásainak 30 éves idősorából leválogattuk a jeges napokat. Ez a számítás alapját képező évek és a vízmércék számtani átlagából 16 napnak adódott. Így a jégmentes napok száma 349. A 94%-os tartósságú napok száma ebből következően 328. Ez csökkentendő a hajózásra nem alkalmas árvízi vízjárású napok, valamint az egyéb akadályok (hajózási zárlat folyami építés, rendezvények, havária) miatt. Ennek 30 éves idősorából számított átlagos száma 20 nap. Így a megfelelő hajóút mélységet és szélességet valójában az év 308 napján kell biztosítani annak érdekében, hogy megfeleljünk nemzetközi egyezményekben lefektetett hajóút paramétereknek. A 240 nap akadálymentes hajózási időszak meghatározásánál az alábbi közelítő (de a vizsgálatnak megfelelő) pontosságú számítási módszert alkalmaztunk. A 240 napos akadálymentes hajózási idényhez 260 napos jég- és kisvízmentes időszak tartozik. Ez úgy adódik, hogy a 240 naphoz hozzáadtuk a 20 árvízes, hajózási zárlatos (baleset, rendezvény) napot. (Vö. a 94 %-os tartósságú jégmentes vízhozamhoz tartozó felszíngörbére vonatkozó fenti okfejtéssel.) A 349 nap a 100 %os tartósságú jégmentes vízhozamhoz tartozó vízfelszín éves tartama (328 nap a 94%-os éves időtartam). Az évi 260 napos vízfelszín tartóssága a két időtartam hányadosa (260/349), azaz 74,5%. A számításnál figyelembe vett napok éves megoszlását az 1. táblázat mutatja be. 1. táblázat: A hajózás szempontjából jellemző időszakok éves megoszlása akadálymentesen hajózható 308 240
árvízi- és nem egyéb hajózható események napok száma 20 21 20 89
a jeges időszakú
összes
16 16
365 365
Az évi 240 napos hajózási idény biztosításához végrehajtandó beavatkozások helyének, számának, mértékének meghatározásához felszíngörbe számításra van szükség egydimenziós hidraulikai modellel. A modell futtatásához a vízhozam meghatározásának módját a 3. pontban mutatjuk be.
7
3. A számítás eredményeként kapott vízhozam adatok A számítási vízhozam meghatározásához a Szob-Déli országhatár folyamszakasz vízmércéinek 30 éves vízállás adatsorából képeztük a vízállás tartósságokat, amelyből megállapítottuk a 74,5%-os tartósságú értékeket. Végül az állomások Q-H görbéiből meghatároztuk a fenti vízállásokhoz tartozó vízhozamokat. A kapott (és egymástól némileg eltérő) vízhozamokból átlagos értéket képeztünk olyan szakaszolással,
amelyet
a
94%-os
tartósságú
vízhozamok
2005-2007
évi
megalapozó tanulmányban történt meghatározás során követtünk. A kapott vízhozam értékeket mindkét tartósságra vonatkozóan a 2. táblázat tartalmazza. 2. táblázat: A 94%-os és a 74,5%-os tartósságú vízhozamok Szob-Baja közötti vízmérce állomásokon Az állomás neve Szob Nagymaros Vác Budapest Dunaújváros Dunaföldvár Paks Dombori Baja
94%-os 74.5%-os tartósságú vízhozama (m3/s) 1180 1720 1180 1720 903 1240 1180 1700 1180 1700 1180 1780 1180 1780 1180 1780 1254 1780
4. A 240 napos hajózási idényhez tartozó felszíngörbe számítása A felszíngörbe számításához matematikai modell futtatását végeztük el. Ehhez szükség volt a számítási vízhozamra (lásd. a fenti táblázatot), a középvízi meder keresztszelvényeire, valamint a folyam érdességi tényezőjére (annak hosszmenti változására.
4.1 Hidraulikai modell A 94%-os tartósságú jégmentes vízhozamhoz tartozó felszíngörbe (DB 2004, hajózási kisvízszint) hossz menti alakulását és a tervezett beavatkozások hatásait az un.
egy-dimenziós
(1D),
permanens,
fokozatosan
változó,
szabadfelszínű
vízmozgásokat leíró modell segítségével határoztuk meg. A modellezéshez az Amerikai Egyesült Államok Hadserege Mérnökszolgálatának (US Army Corps of
8
Engineers Hydrologic Engineering Centre) „HEC RAS” elnevezésű programját használtuk. Bár a program mind permanens, mind nem-permanens vízmozgások modellezésére alkalmas, feladatunknak megfelelően, csak az előbbi funkcióját használtuk. A numerikus modell a Bernoulli-egyenlet, iteratív, megoldásán alapul. A megoldás részletei
a
http://www.hec.usace.army.mil/software/hec-ras/hecras-document.html
címen megtalálható. A tervezési feladatnak megfelelően az eredeti modell a teljes magyar Duna-szakaszt lefedi. A modellbe általában a folyó 100 méterenkénti szelvényeit illesztettük be. A gázlós szakaszokon, a medergeometria pontosabb megfogása érdekében, a szelvények távolságát 50 m-re csökkentettük (ahol rendelkezésünkre álltak
a sűrűbb
szelvényezés adatai). A
keresztszelvények
alakját,
a
modell
igényeinek
megfelelően,
„írott
keresztszelvények” formájában adtuk meg. A hidraulikai modell felállítása és adatokkal való feltöltése után következett a modell kalibrálása ahhoz, hogy a vizsgálatot el lehessen végezni. 2003 júliusában, egy a hajózási kisvízszinthez nagyon közeli, kisvizes állapotban, a teljes szakaszon, felszíngörbe rögzítés történt. Ennek adatai alapján meg tudtuk határozni a StricklerManning-féle érdességi tényező hossz menti változását úgy, hogy a felszíngörbét visszaszámolva a mért és a számított értékek csak minimálisan tértek el egymástól. 4.2 A 240 napos hajózási idényhez tartozó felszíngörbe számításának alapadatai és a modell futtatása A felszíngörbe számításhoz szükséges adatok közül a 2005-2007 közötti megalapozó tanulmányhoz végzett mederfelmérések adatait használtuk oly módon, hogy a részletes tervezéshez (jelenlegi projekt) a beavatkozási helyek és hatásterületük újabb (sűrűbb) felmérését beillesztettük az adatbázisba. A 240 napos hajózási idényhez tartozó vízhozam adatokat a 3. pontban táblázatos formában
9
mutattuk be. A modellfuttatáshoz szükséges Strickler-Manning érdességi tényezők értékei megegyeznek a 94%-os tartósságú jégmentes vízhozamhoz tartozó felszíngörbe korábbi számításánál használtakkal. A fenti alapadatokkal elvégeztük a modell futtatását és meghatároztuk a 240 napos tartósságú vízhozamhoz tartozó felszíngörbét a Szob-Déli országhatár szakaszra. A kétféle tartósságú felszíngöbét, valamint a két görbe eltérését bemutató alábbi ábrából látható, hogy a 240 napos tartósságú felszíngörbe 80-130 cm közötti értékkel a 94%-os tartósságú jégmentes vízhozamhoz tartozó vízszin felett. E jelentős különbség ismeretében a beavatkozási helyek részletes vizsgálat előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a 31 beavatkozási helynek (ilyen viszonyító szint alatt) csak töredéke képez hajózási akadályt.
450
100
400
1710
1700
1690
1680
1670
1660
1650
1640
1630
1620
1610
1600
1590
1580
1570
50 1560
65 1550
100
1540
70
1530
150
1520
75
1510
200
1500
80
1490
250
1480
85
1470
300
1460
90
1450
350
1440
95
1430
felszíngörbe (mB.f.)
105
fkm 94% tartósságú felszíngörbe (DB 2004)
74,5% tartósságú felszíngörbe
10
felszíngörbék különbsége
különbség (cm)
1. ábra: A 94%-os és a 74,5%-os tartósságú vízhozamhoz tartozó felszíngörbék
5. A felszíngörbéhez viszonyított hajózási akadályok meghatározása A vizsgálathoz megszerkesztettük a Duna legújabb felméréséből a 240 napos hajózási
idényhez
tartozó
felszíngörbére
vonatkoztatott
mélységvonalas
helyszínrajzot. „A Duna hajózhatósának javítása tárgyú projektet megalapozó tanulmány”-ban (2005-2007) meghatározott és a „Tanulmányok a Duna hajózhatóságának javításáról” tárgyú (2009-2011 közötti, jelenleg kidolgozás alatt levő) projektben környezeti hatásvizsgálat alá vont 31 beavatkozási helyet részletesen ellenőriztük. Ennek során meghatároztuk azokat a helyeket/szakaszokat ahol a felszíngörbe alatti 2,7
m-es
(kavics-homok
mederanyagú),
illetve
2,8
m-es
(sziklás-márgás
mederanyagú) mélységvonalak a tervezett hajóút szélességében a mederbe metszenek. Az értékelésnél figyelemmel voltunk arra is, hogy az új felszíngörbéhez viszonyítva a hajóút vonalvezetésének megváltoztatására van-e mód. A vizsgálat eredményeként azt kaptuk, hogy hat beavatkozási helyen nincs meg a megfelelő hajózási űrszelvény. Ezek Váci gázló, a Kisapostagi szűkület és gázló, a Dunaföldvári és Solt alsó gázló valamint, a Bölcskei szűkület. A 240 napos hajózási idény
biztosításához
a
felsorolt
szakaszokon
az
alábbiakban
részletezett
beavatkozásokra van szükség. 5.1 Vác I-II. szűkület A gázló kiváltásához szükséges beavatkozások térképvázlatát a 2. ábra mutatja A 94%-os és a és 74,5%-os tartósságú vízhozamhoz tartozó felszíngörbék itteni különbsége átlagosan 90 cm. Az akadálymentes hajózás biztosításához a hajóút jobb oldalán az 1680,8-1680,7 fkm szakaszon, a bal oldalán az 1680,9 fkm térségében és az 1680,6-1680,0 fkm között mintegy 6 570 m²-en, átlagosan 20 m szélességben, átlagosan 45 cm vastagságban kell 2955 m3 mederanyagot eltávolítani. A szűk meder és a jobbparti meglévő szabályozási művek miatt a hajóút áthelyezésére nincs lehetőség. A 94%-os tartósságú vízhozam felszíngörbéje alatti hajózási űrszelvény kialakításához 39 400 m³ mederanyag eltávolítása szükséges. A beavatkozás a Torda-szigeti mellékágra nincs hatással, ezért annak rehabilitációja nem indokolt. 11
5.2 Kisapostagi szűkület A szűkület kiváltásához szükséges beavatkozások térképvázlatát a 3. ábra mutatja A 94%-os és a és 74,5%-os tartósságú vízhozamhoz tartozó felszíngörbék itteni különbsége átlagosan 75 cm. Az akadálymentes hajózás biztosításához a hajóút jobb oldalán az 1569,8 fkm-ben, az 1569,5-1569,3 fkm között és 1569,1 fkm környezetében, a balparton az 1569,6-1569,2 fkm között szakaszosan négy helyen kell mederanyagot eltávolítani. A letermelés összterülete 4500 m², átlagos vastagsága 30 cm. Így az összes térfogat 1 350 m³. A 94%-os tartósságú vízhozam felszíngörbéje alatti hajózási űrszelvény kialakításához 17 200 m³ mederanyag eltávolítása szükséges. A hajóút balpart felé történő áthelyezése nagyobb kotrási mennyiséggel járna, ugyanakkor nautikai szempontból rosszabb helyzetet teremtene. A 240 napos hajózási idény biztosításához szükséges kismértékű beavatkozások a Kisapostagi mellékág morfológiai és hidraulikai viszonyait nem befolyásolják, ezért a hajózhatóság javítása nem indokolja annak rehabilitációját. 5.3 Kisapostagi gázló A gázló kiváltásához szükséges beavatkozások térképvázlatát a 4. ábra mutatja. A 94%-os és a és 74,5%-os tartósságú vízhozamhoz tartozó felszíngörbék itteni különbsége átlagosan 70 cm. Az akadálymentes hajózás biztosításához a hajóút jobb oldalán az 1566,7-1566,4 fkm szakaszon mintegy 30-40 méter, a hajóút bal oldalán az 1566,8-1566,6 fkm szakaszon mintegy 30 méter szélességben összesen 8070 m² területen szükséges a mederanyagot eltávolítani. A beavatkozás átlagos vastagsága 40 cm, így az összes eltávolítandó mederanyag 3 280 m³. A 94%-os tartósságú vízhozam felszíngörbéje alatti hajózási űrszelvény kialakításához 68 300 m³ mederanyag eltávolítása, valamint két sarkantyú meghosszabbítása és egy új sarkantyú megépítése szükséges. Ezen kívül elmarad az 1566,8-1566,1 fkm között a sarkantyúközökben tervezett, eltávolított mederanyag elhelyezése, amely egyébként halas élő- ívóhelyek kialakítását szolgálja. A hajóút áthelyezésére a mederviszonyok nem adnak lehetőséget. 5.4 Dunaföldvári gázló A gázló kiváltásához szükséges beavatkozások térképvázlatát a 5. ábra mutatja. A 94%-os és a és 74,5%-os tartósságú vízhozamhoz tartozó felszíngörbék itteni 12
különbsége átlagosan 85 cm. Az akadálymentes hajózás biztosításához egyedül a hajóút jobb oldalán az 1559,7 fkm szelvény környezetében mintegy 1600 m²-en átlagosan 55 cm vastagságban kell mederanyagot eltávolítani, amely 880 m³ mennyiséget képvisel. Ennek a minimális beavatkozási helynek kikerülése a hajóút újravonalazása által nem lehetséges a hídpillérek közötti biztonságos áthajózás miatt. A 94%-os tartósságú vízhozam felszíngörbéje alatti hajózási űrszelvény kialakításához 13 800 m³ mederanyag eltávolítása és az 1559,0-1558,3 fkm között a jobbparton vezetőmű és T mű, valamint a jobbparton az 1559,7-1559,1 fkm között egy vezetőmű és egy T mű megépítése maradna el. A hajózási akadályt képező szakasz kiváltására szükséges beavatkozások ilyen mértékű csökkenése kizárja, hogy a Solti mellékágat bármilyen morfológiai, hidraulikai hatás érje. Így az ág revitalizációja a hajózási beavatkozás miatt nem indokolt. 5.5 Solt-alsó gázló A gázló kiváltásához szükséges beavatkozások térképvázlatát a 6. ábra mutatja. A 94%-os és a és 74,5%-os tartósságú vízhozamhoz tartozó felszíngörbék itteni különbsége átlagosan 95 cm. Az akadálymentes hajózás biztosításához egyedül a hajóút jobb oldalán az 1555,0 fkm szelvénynél mintegy 530 m²-en átlagosan 30 cm vastagságban kell mederanyagot eltávolítani, amely 160 m³ mennyiséget jelent. Ez a minimális beavatkozási hely a meder közepén van, tehát kikerülése a hajóút áthelyezésével nem lehetséges. A 94%-os tartósságú vízhozam felszíngörbéje alatti hajózási űrszelvény kialakításához 34 200 m³ mederanyag eltávolítása, az 1558,11557,0 fkm között a balparton és a jobbparton az 1558,2-1556,7 fkm között vezetőművek és T művek megépítése maradna el. Elmarad továbbá az 15554,71553,8 fkm között a sarkantyúközök feltöltése. A hajózási akadályt képező szakasz kiváltására szükséges beavatkozások ilyen mértékű csökkenése kizárja, hogy a Kéményesi-Dunát bármilyen morfológiai,
hidraulikai hatás érje, így az ág
revitalizációja a nem indokolt. 5.6 Bölcskei szűkület A gázló kiváltásához szükséges beavatkozások térképvázlatát a 7. ábra mutatja. A 94%-os és a és 74,5%-os tartósságú vízhozamhoz tartozó felszíngörbék itteni különbsége átlagosan 95 cm. Az 1551,5 fkm térségében a meder közepén egy római erőd maradványai vannak. Az erőd egyes maradványai kb. 2 m-re állnak ki a 13
mederből. A romok eltávolítására nincs lehetőség. A 94%-os tartósságú vízhozam felszíngörbéje alatti hajózási űrszelvény kialakítása így csak 120 m szélességgel lehetséges. A 240 napos akadálymentes hajózás esetén – a magasabb felszíngörbe miatt - a hajóút szélessége 150 m-re bővíthető. Mederbeli beavatkozás egyedül a balparton az 1550,5 fkm szelvényben lévő keresztgát meghosszabbítása lesz. Erre a romok alatti középzátony további növekedésének megakadályozása érdekében feltétlenül szükség van. A római erőd maradványainak mederközépi elhelyezkedése következtében a hajóút áthelyezésére nincs lehetőség. 6. A 240 napos akadálymentes hajózási idény biztosításához szükséges beavatkozások Az
előző
fejezetekben
meghatároztuk
azokat
bemutatott a
módszerű
helyeket,
amelyek
vizsgálatok a
eredményeként országhatár
Szob-Déli
folyamszakaszon a nemzetközi egyezményekben rögzített hajóút paramétereknél enyhébb feltételű (240 napos akadálymentes) hajózási idény biztosításához is beavatkozást igényelnek. A vizsgálat eredményeként összesen hat szakaszon állapítottunk
meg
szabályozási
kötelezettséget.
Ezeken
a
helyeken
számszerűsítettük a beavatkozások mértékét és számát, amely adatokat a 3. táblázatban foglaltuk össze. 3. táblázat: A 240 napos akadálymentes hajózási idény biztosításához szükséges beavatkozások katasztere Hajózási akadály Váci I-II. szűkület Kisapostagi szűkület Kisapostagi gázló Dunaföldvári gázló Solt-alsó gázló Bölcskei szűkület összesen
mederanyag áthelyezés kőmű építés és hosszabbítás 3 (m ) (db) 240 308 240 308 napos akadálymentes hajózási idény esetén 2 955 39 400 0 0 1 350 17 200 0 0 3 280 68 300 0 3 880 13 800 0 5 160 34 200 0 6 0 0 1 1 8 625 172 900 1 15
14
15
16
17
18
19
20
