2. Phoeniczia és a phoenicziaiak gyarmatvilága. Irta Schúrger Ferencz (ungvári kir. kath. fögymnasium)

147

P H IL O L O G IA I P R O G R A M M -É R T E K E Z É S E K .

szintily alaposan czáfolja Gladstone nézeteit, melyek Trójának Aegyptomhoz való viszonyát fejtegetik. A dolgozat utolsó része Troas tartomány sorsával foglalkozik a háború után. A lydiai, perzsa és görög uralom történetének főbb vonásai, valamint a római császárok látogatásai llion vidékén rekesz­ ük be a magvas értekezést, mely egészben véve gondolkodó fóré m utat és mint a tiszta búzaszem válik ki a sok polyva közt, melylyel az évi értesítők a piaczot elárasztják. H a egyes pontokban nem ie értünk egyet a szerzővel, úgy még sem vonhatjuk meg dicséretünket az ép oly nagy szorgalommal mint éleselműséggel írt dolgozattól, melynek sok olvasót kivánunk. Dr. Kont I. 2. Phoeniczia és a phoenicziaiak gyarmatvilága. Irta Schúrger Ferencz (ungvári kir. kath. fögymnasium). 1880.

Midőn Movers 1856-ban Boroszlóban meghalt, az egész tudós világ belátta, hogy oly munkát hagyott hátra, mely nem csak a phön. tanulmányok megrendíthetetlen alapját képezi minden korra, hanem egyszersmind mintaképül szolgálhat későbbi régészeti kuta­ tásoknak. A mi Lassen könyve a hindu, az Movers könyve a sémi régiségekben. Movers munkájának — melyet szerzője nagy sajnála­ tunkra és a tudomány kárára nem fejezhetett be — harmadik köteté­ nek megjelenése óta épen egy negyed század múlt el, oly huszonöt év, melyben a tudomány nem csak hogy nem állott meg, hanem ép ellenkezőleg a legfeltűnőbb és egészen váratlan haladásokat tette. Hogy a phön. régiséget feltüntető anyag valami nagyobb mértékben szaporodni fog, azt nem várta senki; ép ellenkezőleg, voltak tudó­ sok, kik határozottan állították, hogy a Movers munkájában feldol­ gozott anyag nem fog gyarapodhatni. Ezek azonban csakhamar csa­ latkoztak ; mert nem sokára az «ásatások korszaka» kezdődött, mely még mindig tart és már is a legfeltűnőbb eredményeket hozta. Barth, Erting, Smith, Levy, Michaelis, Hübner stb. összegyűjtötték a phön. feliratokat, melyek a Corpus Inscript. utolsó kötetében le vannak téve; La Marmora Szardínia szigetén, Robinson, Beulé stb. Karthagóban, di Cesnola tábornagy és főconsul Kypros szigetén, egy franczia expeditió Melos, Thera stb. szigeteken, egy angol expeditió Kréta szigetén, Schliemann Trójában stb. ásatásokat vittek véghez. Ezek számos és legnagyobbrészt fölötte értékes phön. maradványokat eredményeztek, melyek mind Movers állításait vagy kiegészítik vagy egyszerűen támogatják. Movers több nézete némi változást szenve-

Digitized by

148

D R . H E IN R IC H A L A JO S .

dett oly oldalról, melyről azt alig várták. A Layard, Smith, Rawlinsou és mások által Assyriában véghez vitt ásatások kimutatták, hogy a phön. nép elterjedése és befolyása még sokkal nagyobb volt, mint maga Movers gondolta, az aegyptomi papyrusok olvasása pedig bebi­ zonyította, hogy a tudománynak különbséget kell tenni syriai és aegyptomi phön. között, kiket a biblia kaphtorim név alatt említ. Az aegyptomi régiségekkel foglalkozó tudósok ez állítása a görög és italiai szigeteken, különösen pedig Szardínia szigetén talált phön. maradványok által tökéletesen helyesnek bizonyult. Az ilyen mó­ don létrejött változásokat legjobban tüntetheti fel Ebersnek azon értekezése, mely az említett tudósnak «Aegypten und die Bücher Mosis* czímtí munkájában a «kaphtorim» kérdését tárgyalja. Hogy az előttünk fekvő értekezés szerzője milyen viszonyban áll ezen dolgokhoz, azt m utathatja értekezésének első jegyzete, mely egész szárazon azt mondja, hogy Movers munkáját nem kaphatta meg, Movers beható értekezéséről az Ersch és Gruberféle encyclopaediában pedig, úgy látszik, nem is tud. Hogy szerző nem ismeri az itt szükséges irodalmat, m utathatja azon körülmény, hogy Grotefend, Levy, Erting, Smith, de Rougé, Chabas, Ebers, Brugsch, Schrader, Layard, Rawlinson, Lenormant, Oppert stb. stb. neveivel vagy munkáival egyszer sem találkozunk. Más ember a dolgok ilyen tényállása mellett egyáltalában nem fogott volna oly munkához, melyre öt sem tudományos előképzettsége, sem pedig a körülmények fel nem jogosítják.

Szerző azonban avval vigasztalja magát, hogy ő Movers munkáját «csak közvetve, vagyis más szerzőknek idézetei után* használta fel. Mért nem mondja szerző egyszerűen, hogy ezek a • szerzők* alatt csakis Duncker munkájának második kötetét kell értenünk 9 Szerzőnek különben milyen fogalma van tudományos idézetekről vagy források­ ról, m utathatja azon tény, hogy a phön. és zsidó nyelv közötti közel rokonság kimutatására hivatkozik Prschelre ! a phön. nép és hazájá­ nak tárgyalásában........... Hellwaldva, ! Az a könyv pedig, melynek czíme : Forbiger, Handbuch dér altén Geographie, Hamburg, 1S77, 11., uem létezik számára. Lássuk most magát az értekezést. Schürger úr értekezése tulajdonképen három részből áll, me­ lyekben egymásután Phöniczia földrajza, gyarmatvilága és míveltsége tárgyaltatik. Phöniczia föld- vagyis helyesebben mondva hely­ rajza, majdnem szóról-szóra Strabo munkájából van lefordítva , újabb kútforrás nincsen használva, ha eltekintünk Mannertnek a múlt szá­ zad vége felé közzé tett művétől, melyet szerzőnk csak egyszer idéz és

Digitized by v ^ . o o Q L e

149

P H IL O L O G IA I P R O G R A M M -É R T E K E Z É S E K .

tehát bizonyára nem olvasott. Szerző mi czélból fordította le Strabo munkájának ide tartozó részét, az talány előttünk ; ő, úgy látszik, fel akarta tüntetni az ország természeti viszonyait azon czélból, hogy egyszersmind kimutathassa azon okozati összefüggést, mely valamely nép művelődése é6 lakhelye között létezik ; és ez nagyon is czélszerű lett volna. Az úgynevezett mívelt közönség előtt ugyanis egészen mai napig azon nézet uralkodik, hogy a phönikusokat hazájok ter­ méketlensége a tengerre űzte és hogy a partok kedvező configuratiója a népet hajózási törekvéseiben támogatta. Már B ittér1) és utána Movers a legkimerítőbb kutatás alapján kimutatták ezen nézet hely­ telenségét, — mily eredménynyel, mutathatják szerzőnknek — ki sem Kittért, sem Moverst nem ismeri, hanem azok helyett H ellwaldot (!) használta — következő szavai: «A phön. nép cosmopolita szelleme a gyarmatosításokban nyilatkozott. E szellem fölébresztésére nagyon alkalmatos volt azon keskeny partszegély (!), mely hazáját képezte. Az ország maga, bár tengeri éghajlata (?) és követlen talajánál fogva bort, gabonát és olajat dúsan termő, mégis kicsiny volt arra, hogy az elszaporodó népnek elegendő ellátást (?) nyújtson 2) .......... S így az ország földrajzi helyzete az ismert föld közepén, annak jellege, a nép physiologiai sajátságai (? 1) egyaránt működtek közre abban, hogy a phön. nép már korán a tengerre adta magát.* Szerző ezen tökéletesen helytelen és sok tekintetben tökéletesen értelem nélküli phrasisainak ellenében felhozhatunk egy modern tudóst, ki „a hajózásra való velökszületett hajlammal bíró phön.“ — mint szerző szellemes nyelvezetében mondja — hazájáról következőképen nyilatkozik : «Nicht einmal besonders günstig gestaltet für die Entwickelung dér Schiffahrt, im Gegentheil arm an natürlichen schützenden Háfen ist die Küste zu nennen, selbst gegenüber den beBcheidenen Anforderungen einer frühen Stufe des Alterthums, und ihre dichte Bevölkerung ist erst für eine verháltnissmássig so spáte Zeit bezeugt, dass wir genöthigt sind, darin vielmehr die Folge als den Grund einer hochentwickelten, mercantilen und industriellen Thátigkeit zu erblicken.» 3) Szerzőnk *) B ittér, Asien, 15. k. és Movers, Die Phönizier, '2. Bd. 1. TIl p . 1— 20.

*) Szerző, úgy látszik, csak a túlszaporodást ismeri mint a kiván­ dorlás okát. Movers következő okokat hoz fe l: túlszaporodást, politikai pártviszályokat, népvándorlást és háborút, országos csapásokat (földrengés, terméketlen évek, drágaság, betegségek, különösen a pestis), nyerészke­ dési vágyat. *) Meltzer, Geschichte dér Kartliager, I. Berlin, 1879, p. 7.

Digitized by

150

D B . H E I N R I C H A L A JO S .

mit mond ehhez ? Szerzőnk egyáltalában nem szerencsés általáno­ sabb reflexiókban ; így pl. a phön.-nak a közlekedés iránt szerzett érdemeit feltüntetni akarván, azt mondja: «Hajdanában nem volt az úgy. A régibb (?) ókori népek távol minden közlekedési hajlam­ tól (!), rideg elkülönözöttségben éltek egymástól s így minden nem­ zet csak annyira emelkedett a műveltségben, a mennyire önmaga erejéből képes vala, azután századokra is megállapodott.* Jó lett volna ezen hiábavaló phrasis bebizonyítására egy pár példát felhozni! Máskor szerző reflexiói valóban triviálisok; így Tyrusról azt m ondja: «Általában mondhatjuk, hogy Tyrus Phön.-nak egyik legnagyobb és legrégibb városa, mely Sidonnál úgy nagyságra, gazdagságra és hírnévre, mint mondákkal felékesített történeti múltra nézve kiállja a versenyt.* Vagy még szebb következő mondata : «Egyébiránt bizo­ nyos tekintetben mind Tyrus, mind Sidon megérdemlik, hogy főváro­ soknak tartassanak » (!). Még megemlítjük, hogy egy *görög mythos Phönixétől* előttünk tökéletesen ismeretlen, mivel olyan nem léte­ zett soha. Szerző azután átmegy a gyarmatok tárgyalására, melyet a Középtenger leírásával kezd. Szerző ezen tengert, melyhez a Fekete­ tengert is számítja, 14 részre osztja fel, mi czélból, nem tudjuk, valószínűleg szerző sem tu d ja ;1) a földrajzi tudomány a Közép­ tengert Humboldt szerint három medenczére osztja, mely beosztás tökéletesen megfelel a természeti viszonyoknak szintúgy, mint a tenger körűi lakó népek történelmi fejlődésének. Tekintetbe véve, hogy szerzőnk a Fekete-tengert is mint a Középtenger egy részét tekinti, érthetetlenek következő szavai: «A mintegy 3 millió □ km. kiterjedésű Földközi tengerbe a Nilus, Po és Ebro folyókon kívül alig ömlik több jelentékeny folyó.» Hogy az Adriai tenger Adria város után neveztetett el, azt Strabo állítja és hogy a Pontos Euxinos neve nem P. Axenostól jön, hanem P. Askenaztól, mi annyit jelent mint a Phrygiai tenger, *) azt annak, ki a phönikusokról ír, legalább 1880ban már tudnia kellene. Felemlíti azután a phön. kereskedelem tárgyait, melyek közűi szerző csak a következőket nem ism eri8): l) Strabo sokkal helyesebben osztja fel a Közép-tengert (123. Cas.). — Humboldt Kosmos, II. p. 151; Kritische Unternehmungen über die Neue Welt, I. p. 52 és Reisen in den Aequinoctialg. III. p. 236 és B ittér Európa, Vorles. stb. Berlin, 1863, p. 298. *) Bocchart helyes etymologiája szerint. 8) Mi csak azokat említjük, melyek nem plioen. iparczikkek.

Digitized by v ^ . o o Q L e

151

P H IL O L O G IA I P R O G R A M M É -R T E K E Z É S E K .

ezüst, arany, ón, réz, v a s; lovak; kész ruhanem űek*) (különösen teve* és kecskeszőrből készültek); aromaticus és fűszeres czikkek (tömjén, kenőcsök, styrax, fahéj, kassia, nárdus, m yrrha); vászon, papyrus, vitorlakendők, kötelek, hálók, festékek, gyógyszerek, halak, borostyánkő és végre — last nőt least — rabszolgák ; különösen a rabszolgakereskedés fontosságát, elteljedtségét és jövedelmezőségét gyönyörűen m utatta ki Movers.2) Pliönicziának Aegyptommal táplált közlekedéséről a szerző nem tud sem m it; nem tudja, hogy Aegyptom északi partját a legrégibb időktől fogva és valószínűleg már az aegyptusok bevándorlása előtt phönikusok lakták, kiket a biblia „kaphtorim“ név alatt említ, és ezek a phön. monopolizálták az Aegyptom­ mal való közlekedést; ő mind ezt nem tudja, nem csoda, hisz Ebers szellemes könyve,8) mely ezen tárgyban teljes revolutiót keltett, előtte ismeretlen ! Szerző most átmegy a phön. gyarmatok tárgyalásához ; szóról* szóra leírja Strabo szerint mind azon szigeteket, melyeken a régiek állítása szerint phön. letelepedtek. Ezen leírás némelykor nagyon érdekes, pl. (Creta) «Hossza mintegy 3ö mill., szélessége 60 és 400 st. között változó............. körűle te 5000 st.» (!) A phön. telepek felsorolásában tökéletesen Dunckerben bízik, ki hiisz lapon száraz kivonatot ad Moversnek 659 lapra terjedő és csak a gyarmatokat tárgyaló munkájából. Duncker feladata különben egészen más volt mint Moversé; ez kitűnik azon körülményből, hogy Duncker csakis classicus forrásokra hivatkozik, míg Movers szerint a források követ­ kezők : 1. Es sind erstens die Nachrichten von geschichtlichem oder doch scheinbar geschichtlichem Gehalte ; sie befinden sich in grosser Zahl bei den altén Schriftstellern. 2. Eine zweite Quelle für Erkundigung dér Colonien und Stiftungen dér Phön. in fremden Lándern sind phön. Culte, Mythen und Denkmáler. 3. Als eine dritte Quelle sind phön. Ortsnamen anzusehen4. ) Duncker a második bizonyítékot csak részben, a harmadikat épen nem használja, mivel az arra

x) A görög yiTiúv, xc2-o>v (tunica) szó a phön. kitöltet szóból ered Movers, Die Phönizier, 2. Bd. 3. Th. 1. L. (Handel und Schiffahrt). p. 97. *) Movers, ugyanott p. 70—86. A kitűnő német tudós fejtegeti egy­ szersmind a rabszolgakereskedés fontosságát az eszmék terjesztésére. 8) Ebers : Aegypten und die Bticher Mosis, I. 1868. Kaplitorim, 127—252.1. *) M overs, Die Phönizier, II. á. (Geschichte dér Colonien). 1850. p. 1 - 4 .

Digitized by

152

I )B . H E IN R IC H A L A JO S.

szükséges előismeretekkel nem bír. Schürger úr bizonyítékai pedig Duncker bizonyítékaiból vett kivonat 1 Bizonyítékok helyett azonban más érdekes dolgokkal ismerkedünk m eg; pl. (Cyprus) «őslakói a phön.» Valóban? Cyprus őslakosai, a mi tudomásunk szerint, a bibliában „kittim“ név alatt említtetnek, és azonosak a chetitusok vagy chittaeusokkal. Hogy szerző nem ismeri di Cesnola tábornagy gyönyörű m unkáját,x) mely az általa Cyprus szigetén kiásott szám­ talan és fölötte értékes*) phön. kincsek leírását közli, ezt természe­ tesnek tekintjük. Kréta hosszadalmas és egészen fölösleges leírásában említi a Minős-mondát is ; de miért nem mondja őszintén, hogy a monda magyarázatát majdnem szóról-szóra Dunckerból (II. 30.) fordította ? A Rhodos szigetének leírásában említett «számos emlék és felirat* közűi szerző mért nem említ legalább egyet ? Sziczilia leírásában azon érdekes állítással találkozunk, hogy a sikulok keltek voltak ! Dieffenbach, Grotefend stb. hiába írtak ! Szerző egyáltalában kitűnő ethnographus : «A barlangokban lakó nyers és durva balearok félig meztelenül jártak, honnan a sziget görög neve: Gymnesiai• (!). Szerző végtelen tájékozatlanságát e téren mutathatja értekezésének azon része, hol a libyai nép eredetéről szólván, Sallustius Jugurthájának 18. fejezetében közzé tett néprajzi mesét teljes igazságnak veszi! 3) Azonkívül ismét a haszontalan és helytelen «libyphoenicziai» néppel találkozunk ! 4) Az európai gyarmatok tárgyalását His­ pánia körülményes leírásával, mely ismét szóról szóra Straboból van lefordítva, fejezi b e ; csak négy phön. gyarmatot ismer, t. i. Gadest, . Malacát, Carteiát és Hispalist, a többit (mint pl. Carthago-novát) nem is említi. Áttér azután a phön. kereskedelem keleti ágának tár­ gyalására, melyet egészen Duncker nyomán adja ; az Ophir-kérdés tárgyalása, hol még Lassent is idézi, ismét mutatja szerző végtelen tájékozatlanságát mind tárgyi, mind irodalmi tekintetben ; már Dióscorides sziget sanserit eredetű neve megczáfolja értelemnélkűli fej­ tegetését. 5) Ugyanezt kell mondanunk Afrikának Necho parancsára

*) Cesnola, Cypern. Übers. v. Stern, Leipzig, 1879. s| Cesnola kincseit a new-yorki muzeum harmadfél millió frankért vette m eg ! 8) Jugurtha meséjének keletkezését és tartalmát illetőleg lásd Movers II. 2. és Meltzer, Geschichte dér Karthager, I. 62. és Hcurtmann, Die Nigritier, Berlin, 1879, I. p. 362. *) A libyphön. elnevezést helyesen tárgyalják Meltzer és Hartmann. B) Hogy az ind nép hajdanában kiterjedt hajózást űzött, mxitatja

Digitized by v ^ . o o Q L e

P H IL O L O G IA I P R O G R A M M -É R T E K E Z É S E K .

véghezvitt körülhajózásáról is ; nem igaz, hogy csak Herodot emlék­ szik meg ezen utazásról; Strabo két helyütt említi (96, 100. Cas.), csakhogy összetéveszti Nechót Dáriussal. *) A Vörös-tenger phön. gyarmatairól szerző nem tud sem m it; nem tudja, hogy olyanok már I. Sethos aegyptomi király alatt léteztek; nem ismeri Hasob aeg. királyné ophiri expeditióját stb. stb. — Áttér azután Libya leírá­ sába, melyet ismét Strabo után ad. Fölösleges leírásából kiemeljük, hogy Karthago phön. neve nem Kartliahadadsa, minek semmi értelme sincsen, hanem Qart Chadascht; szerző miért nem mondja, hogy byrza annyit tesz mint vár ? mert nem tudja. Ezért szellemes refle­ xiókba bocsátkozik : «Hogy a carthagóiak phön. kivándorlók utódai, az kétséget sem szenved* stb. H át van e valaki, a ki ezt valaha két­ ségbe vonta ? talán szerző «közvetített* forrásai ? Következik Hanno expeditiójának tárgyalása, mely feltűnő hasonlatosságot mutat Peschel tárgyalásával ! Értekezésének ezen részét, a phön. ázsiai kereskedé­ sének tárgyalását, tökéletesen Duncker után fejezi be. Szerzőnk a következő phön. gyarmatokat nem ismeri, mivel azokat Duncker nem említi. Ázsiában : Hamat (későbben Epiphania) az Orontes mel­ lett, Eddana az Euphrat mellett, Nisib azou túl, Thapsacus : Kilikiáb a n : Sidon, Heraklia, Rhosus, Myriandrus, Aegae, Mallos, Nargit, Selinus : Palaestinában: Fór, Jope, Asdod, Askalon, Gaza ; Aegyptomról már szólottunk; Kis-Ázsiában: Pronectos, Astyra, Lampsacus Priapus, Abydus, Sestos, Krambis, Tium ; a Pontos vidékén: Salmydessos, Odessos; Thrákiában : Galepsus, Stryme, Oisyme, Torone, Abdera; Görögországban: Euboia, Salamis , stb., Melos és Oliaros szigete ; Illyriában: Edessa, Citium, Lychnidan ; Italiában : L ipari szigetek és Aegmsák , Gaulos, Kossura, Ebusus : Ibériában : Six, Abdera, Karthago, Barcino (Barcelona), Urci, Murgis, Selambina, Suel, Salduba , Belon, Besippo , Mergablum, Ebura, Leptis, Carmo, Ucia, Nebrissa, Asido, Ceret, Teba, Itucci, Attegua, Neubis, Saguntum , Hippo, Iiuseino, és legalább még ötvent; mi itt csak a fontosabépen Dioscoride8 n eve; hogy a hajózás csak későbben a brahmanok tilalmai folytán szűnt meg, mutatja Lassen, Ind. Alterthümer, 1868, II. p. 550. Miért nem használta szerző Weber (Indische Streifen) és Baer (Abhandl.) munkáit, különösen az utóbbit, melyben az összes nézetek behatóan vannak tárgyalva ? *) Tisztán nevetséges, ha szerző oly auctoritások ellenében, milye­ nek Peschel, s különösen Quatremére, azt mondja : «Herodotot rászedték az aegyptomi papok, vagy a Memphisben lakó phön.»

Digitized by

154

R IE D L F R I G Y E S .

bakat említettük, az egész lajstiomot pedig legalább még százzal szaporíthatnék, különösen, ha Kiepert fejtegetését követjük. Északi Afrika partja pedig telve volt phön. gyarmatokkal. Szerző értekezésének utolsó részében a phön. ipart, bányászatot és építészetet tárgyalja két lapon ; erről itt külön szólani felesleges­ nek tartjuk, mivel tárgyalása tökéletesen Duncker művéből (II. 186— 191.) van véve. A phön. hajókészítésről, mely oly annyira fon­ tos, csak azt m ondja: «Hogy végre a hajókészítés mesterségében páratlanok valának, azt tengerészeti vállalataik bizonyítják. * Ezen eszmedús mondattal szerző értekezését egyszersmind be is fejezi. Tekintetbe véve a felsorolt tévedéseket és helytelenségeket, továbbá a 34 lapra terjedő értekezés tartalmatlanságát, szerző határ­ talan tájékozatlanságát, végre, hogy az értekezés legnagyobb része Strabo és Duncker munkáiból van fordítva, bátran mondhatjuk, hogy az értekezés összeírására fordított idő és munka minden eredmény nélkül kárba veszett. *) D r . H e in r ic h A lajo s .

KÜLFÖLDI IRODALOM. Das deutsche Ritterdrama des achtzehnten Jahrhunderts. Studien über Joseph August von Törring, seine Vorgánger und Nackfolger von Ottó Brahm. Strassburg, 1880.

E tanúlmány, tartalm ánál és módszerénél fogva egyaránt ér­ dekes. Tartalmánál, mert kulturtörténelmileg igen fontos genret tárgyal, melyet az irodalomtörténetírók eddig vagy megvetéssel egé­ szen mellőztek, vagy felületesen elítélték ; módszerénél fogva pedig, mert az újabb német (Scherer V. vezette) irodalomtörténeti iskola sajátságait igen jellemzően tünteti fel. A német ritterdrám ák közvetlen Goethe Götzének köszönik 1) Az itt bírált értekezés alkalmából el nem nyomhatjuk csodál­ kozásunkat és egyszersmind sajnálatunkat a fölött, hogy nálunk még mindig találkoznak emberek, kik oly kérdések fejtegetésébe bocsátkoz­ nak, melyeknek megoldásához szükséges eszközökből a legeslegfontosab­ bakat nélkülözik. E jelenség bizonyos tudományos naivságról vagy könynyelműségről tanúskodik, melyet valóban nem lehet szó nélkül hagyni. Nem is képzelhető széles e világon sehol ember, ki a phoenicziaiakról akarna írni — Movers stb. munkái nélkül. Mit segít az a dolgon, hogy a szerző úr maga is belátja dolgozatának ez alapos baját ? Szerk.