1CN
=10 =^-
-© no
|UC£OR
GERGELY
no
PÁLYÁJA
S>
IRTA:
GYÖRGY ZSIGMOND.
KOLOZSVÁRT NY.
GOMBOS FERENCZ KÖNYVNYOMDÁJÁBAN 1903.
CZUCZOR GERGELY PÁLYÁJA
IRTA:
GYÖRGY ZSIGMOND.
KOLOZSVÁRT NY.
GOMBOS FEREMCZ KÖNYVNYOMDÁJÁBAN 1903.
*s.
1.
A magyarságnak talán földrajzi helyzete magyarázza meg azt, hogy egy különös jelenség, melyet az általános emberi is
szellem
megfigyelhetni, a magyar
désében kivitelesen
merben zados
új,
egészen
történetében
szellemi
Az
gyakori.
fejl-
élet
hogy
tudniillik,
idegen mveltség több szá-
fejldésének eredménykép kialakult árama keresztül nemzeti szellem kor-
hatol
lat
látain
és egészen
más irányba
tereli
ennek
folya-
mát, mint a milyet az a természettl vett volna.
S teszi magasabb tel
azt,
annál
az ernél fogva,
melylvel
a
mveldés bir, a kevésbbé kifejldötszemben. A keresztyénség felléptétl és megnagy átalakuláson keidkig a kisebb-nagyobb,
honosodásától, az 1848-iki resztül egészen a legújabb
többé
vagy kevésbbé mé
lyre ható újjászületések
nem
egész során tekinthetünk végig nemzetim k és
irodalmunk történetében, melyek ezen jelenségeket híven feltárják Hatásra talán leggyökeresebb, horderre talán legfontosa bb ezek közt az, mely zeti
kezddik a
18-dik század
mködésének nem teremhetett volna meg a Széchenyi
kora,
mely
t
felváltotta
végén
s eléri
tetpontját
virágkorában. Nélküle
az a másik, s
a
mely
a Kossuth
végre • i
a
—
4
—
nagy évben busásan meghozta gyümölcsét. Ez a nagy áramlat magán hordja a hasonló újjászületések jellegét, csakhogy útjában még kevesebb
maga
ellentállást talált
eltt.
ebben a mozgalomban s mindvégig kísérje maradt az irodalom, mely mint taérzett lálóan mondották, mindig inkább együtt a nemzettel vág3 aiban, örömeiben és bánataiban, mint bármely más népé. Szive verésében mindig Elüljárt
h
T
megtalálhatjuk amazénak lüktetését,
mert
soha-
sem maradt közönyös az iránt, a mi a nemzetet harcaiban vagy fejldésében izgatta. Olyannyira vele érzett a nemzettel,
hogy az
menete híven
visszatükrözteti a kor egyes mozzanatainak képét.
A
18-dik század végén és a 19-dik elején jelent-
kez is
már Erdélyi János
irodalmi eklekticizmust
úgy
tekintette,
hog3
r
h
kifejezje
az
akkori
Kezdenek magukhoz nagy tespedésbl és járatlantérni az emberek a ságukban szinte lázasan botorkálva keresik azt
politikai élet törekvéseinek.
a csodaforrást, a
melybl merítve
tagok új életre kapnak.
A
ellankadt
az
halottnak vélt nemzet
megmozdul, életjelt ad magáról, melynek visszhangja feltámad az irodalomban és újra a szinte halálszer friss, üde élet tanyáz után. Keresik a különböz irányokat álom tompa idegenben, szerencsésebb viszon3 ok közt fényessét, virágzóvá kifejlett civilizációkban, vagy keresik
lassan-lassan
r
az örökké
St
friss,
érintetlen
rétegben,
az ókori mveltség frissen
lanúl megtartott s a népeket
él
és
népben.
a
hervadat-
már sokáig
tápláló
serejében is kutatnak. Szóval ezekben a törekvésekben csak a szándék biztos, nem az elérése; inkább az út keresése, mint
maga az
S
út.
így
meg, hogy aránylag igen rövid korszakon
történik
belül egy egységes és legkevésbbé sem tagolt nemzetnek az irodalmában annyi egymástól me-
rben
idegen,
más
kor,
más
egészen
föld szülte,
elüt vérmérsékletnek megfelel irány találkozik. S mi több, találkozik egy egyéniségben, a mint hogy találkozik a legtehetségesebbikében, Csokonaiban, aki egyenl mértékben merít a görög, latin lyra kincseibl, a német irány bölcseimi termékeibl, a francia költészet könnyedségeibl s a kit a népies költészet is magáénak mondhat. Gyztesnek e sokféle irányzat közül egyiket sem mondhatni. Tévedés tehát az az álláspont, melyet Beöthy
Zsolt
irányok
külömböz
más
fölött
képvisel,
úgy
iskoláit,
lett,
mét
ki
ezen
fel
egy-
diadalmaskodtak, hogy végül csak az
egyik maradjon gyztesnek.
sem
tüntetve
mint a melyek
Gyztes
mert a magyar irodalom
lehetne mutatni
az
—
analógiát
egyik irány és
a
itt
is-
közélet
—
megteremtvén magának nem a a melybl tovább fejldhetett, hanem ennek a fejldésnek csupán képességét csak ekkor kezddhetett ersödni igazi európai hasonlatot és mai mértéket kiálló tartalmúvá. fejldésével
kiinduló pontot,
Irányt ismét az európai áramlat
nem
nélkülözhette az
Némi irodalom (a
adott neki
ert adó honi
talajt
;
de
sem.
eldjétl az így támadt új népies irány motívumai még a két
lökést vett
következ korszakra
—
6
mely Erdélyi hogy kell ered-
kiterjedtek,)
is
szavai szerint arról nevezetes,
mények lépcszetes haladása
vagy
nélkül,
amint
Széchenyi mondaná, második lépésen volt kezdve, de ezután a második lépés után többet
Különös hatása nem
hanem
fejldött patakká,
zonyos ert
tett.
nem
miután
elszikkadt,
bi-
Szóval, úgy járt mint eldei zárult s helyet adott egy másik
elért.
hatástalanul
;
máshova
iránynak, mely alapját
A
nem
utódjára, forrásból
volt
régi forrásból
pár csöpp az
új
csak
kér idegen forrásból szítta
vissza.
egy
szivárgott át
alig-alig
növénynek
vezette
az a
talajába,
magába
azt
az
gyöélet-
nedvet, amely szép terebélyes fává növesztette.
Az
után
eklekticismus
tehát az eddig emiitett
három
sodiknak beköszöntését
jelenti
következ
Kisfaludy
a
dor érdekes egyéniségének megjelenése. jelenés,
:
jelent-
Erdélyi jellemzi nagyon
ismét
találóan pár szóval
máSán-
Ez a meg-
mint minden reformátoré, ketts
ség. Az egyiket
kornak,
irány közül a
„Kisfaludy Sándor
volt,
—
—
az els igazi költ, ki ezen eklekticisúgymond must (melyet már fentebb említettünk) nemcsak gyanússá tette, hanem meg is döntötte. Kazincy még mindig fenntartá példával a mveltségi szép-
sem
tagadott,
„Regék"
dalnoka,
irodalom tekintélyét, melyet senki de „Himfy szerelmei" részint
állhatatos
és
a
hségével
a
részint túllángoló hazafiságával,
a
költészet
nyok
és
történetében
módok
ellen,
felvett
él
minden
kedvet
és
tárgyhoz,
tiltakozás
szétfolyó
példát
lett
irá-
adott
következetességre."
valamely állandó világra,
mködés
reformátori
tehát a
második
Itt
tényérl
van szó; az els lerombolni a régit „a széta másik megteremteni az új világot. Melyik ez az új, ez az állandó világ ? Kisfaludy Sán-
is
folyó irányt,"
még
dornál
tisztán,
élesen
nem
felismerhe'tn
közeled fénynek magyar tárteljesen Regékben már látszanak. A gyuk és légkörük dacára is már ott vannak els nyomai az elkövetkez magyar romanticismusnak,
látjuk,
de
a
sugarai
elszórt
melyet Toldy egyébként nemzeti klassicizmusnak nevezett. A nemzetik lassicizmusnak, bár szintén a hazafiság jegyében indult
nem
szerepét (s zeti
meg
a legkevésbé
érvényesülésért
folytatott
s játszotta
a
fontosat)
a
harcban,
maga nemmégis
megérzik motívumain, tárgyain, eszméi körén és felfogási módján az idegenség és pedig a német Természetes, hatása és francia romanticizmus
hogy amint a romanticismus az egyes nemzetek irodalmába átjutva, a
megfel
színezetet vett
nemzeti föl,
tulajdonságoknak
vagy különös
voná-
úgy a magyar romanticismusnak is megvannak a speciálisan magyar és általánosan jellemz alkatrészei. Amiben azonban a magyar romanticismus elhagyja az európai irányt, az a népiesnek a felvétele és annak tett mind nagyobb ernyedményei, amit talán még ha a mind követelbben elrelép politikai kényszersokat
tolt
eltérbe,
nek a súlya
nem
alatt is tett,
mégis
eredeti színt
és
legkevésbbé értékes elemet nyert vele.
Mindezeknek,
bárcsak futólagos felemlítése
s szükséges a Czuczor Gergely költi pályájának tárgyalásánál, ha tisztán ki akarjuk jelölni azt a helyet, mely t a magyar irodalom fejldésének menetében megilleti. Hovatartozandósága
már régebbi irodalom-történészeink hogy Czuczor két kor mesgyéjén
tekintetében is
belátták,
állva,
két iránynak a váltakozását megérve, tulaj-
donképen mindaketthöz hozzászámít. Születik egy évben Vörösmartyval, a romantikus irány legmarkánsabb képviseljével, ifjúsága, fejldése összeesik tehát, bár egészen függetlenül emezével.
Ugy Vörösmarty,
miként Czuczor ugyanegy irány-
nak a közös hatása kiséri
alatt állanak s
az
ez
Czuczort els felléptében és
irány
pályá-
betölti
jának nagy részét, amelyhez htlen sohasem
Az
az irány
tehát,
erejével az egész
engedi,
hogy
mely
ekkor
költészetet
meghódítja
magát
valaki kivonja
lesz.
ellenállhatatlan s
alig
nem-
alóla,
sokára eléri fénykorát legnagyobb képviseljében, Vörösmartyban, míg végre megdl, hogy helyet adjon egy másik áramlatnak, mely ennek nyomá-
ban
keletkezett.
szusra, mikor ott
Czuczor akkor a romanticizmus
uralkodó. Erejétl elkapva
is
a
lép volt
Parna-
egyedül
hatása alá jut
marad pályája legnagyobb részében, bár
s
szemé-
lyes vonzalmai, származása és tehetségének
fbb
iránya inkább a népies költészet mvelésére utalták volna.
Ha
lyája bizonyára
húsz
évvel
máskép
késbb
alakul s
születik,
ma
róla,
pá-
mint a
népiesség buzgó harcosáról vagy a népies iskola tehetséges,
temperamentumos
és
nem
utolsó sor-
— ban
álló
költjérl kellene megemlékeznünk.
a népies elemek lassú, de egyenletes
is
lásának hatása s
—
9
alatt,
legnagyobb siker
Az
új
találta
volt egyideig leghivatottabb
mvelje
ennek az iránynak.
iskolának végleges gyzelemre
t
már, mint aki pályája
ifjúkorának eszményeivel, els kereinek emlékeivel nagyon a régiekhez,
semhogy az
jutása
harcainak
hozzá
is
is
és
s si-
fzve
volt
kezdkhöz
ifjú
úgy
átlépte
delét
kozhatott volna, bármint egyeztek zetei s
így
térfogla-
csatla-
vágyai, né-
költi lényének sok vonása amazokéval*
Az
új
irány pedig, vagyis
gyzött s fényével
a
az
eltakarta
népies
elvek szorították ki a régieket, az új
désbe borították a régieket, az kat és hiteseket.
iskola
Uj
eltte valót.
nevek
egykor
fele-
csodálta-
De ekkor már Czuczor, mint
a
legtöbben a régiek közül, befejezte költi pályáját és egészen az ö új hivatásának költészet
legszebb
virágzásában
élt.
és
A magyar a
magyar
nemzet ujrafeléledt szép jövjének dagadó rereménye közt zárult be az a pálya, mely a legsivárabb és legkétségbeejtbb reménytelenségben kezddött.
^f
II.
Czuczor, mint
st egy hónapban 17-én,
1800. dec.
már
egy évben, Vörösmartyval
említettük
született
Andódon,
—
megyében,
Nyitra
azon a földön, melyet egyik történetírónk a magyarság nagy temetjének nevez. Az alsó Vág és alsó Nyitra völgyei közt elterül sík ez, amely mint a török idben stratégiailag az ozmán hatalomnak, úgy politikai szempontból a magyar-
ságnak volt mindenkor végerssége az
dd
és
tót
német
faj
területek ellen.
kez-
ott
Ma
a leg-
délibb kis részének kivételével teljesen eltótosodott,
és viselet
magyar család magyar tipus mutatják, a legtisztább magyar fajú
nép lakta
ezt a területet.
de egykor, mint a
tzsgyökeres
és községnevek, továbbá a gyakori
Ennek
a földnek volt szülötte Czuczor
Egy
léteért örökösen harcoló fajból támadt, és ennek a fajnak abból a csoportjából, a mely ezt a harcot ki tudta állani, st megersödött általa tüzes nemzeti érzésében, és az örökös súrlódások
nemzeti
által
—
—
mint ez a nemzetiségi határakon
a nemzeti érzés
nek a jelleme
is
ers
tudatában.
megedzdött a
rendes
Ennek a nép-
négy
évszázad
11
olyanná,
kemény
küzdelmeinek
szakadatlan
ma
milyennek
a
is
szivósság, nyakas
Sziklakemény akarat, kodás hagyományaihoz
nagy munkabírás
;
ragasz-
nyugodt megbirkózás
;
de
fáradtságokkal és veszélyekkel,
degség
iskolájában
megfigyelhetjük.
érzésbeli
nagy
mellett
a ri-
takaré-
ennek az érdekes népjellemnek. Valószín, hogy ezek a vonások így érintetlenül kerültek át az eldöktl. kosság
A
ezek a tipikus vonásai
;
hajlongó szürke fzfáktól
medr,
viz, kanyargós Nyitra
csillogó
méltóságosan
hömpölyg
melléket századok eltt
partját, a
lapospartú
széles,
is
szk-
szegélyezett,
nép
ilyen
lakta.
Vág Az a
idben serény földmível
nép, amely békés
volt,
a kisebb-nagyobb hadjáratokban adta a dunántúli és felvidéki törökver császári vezérek kemény ka-
st
tonáit,
a
maga
földjét
nem
vérével, a török
vagy a német
a német mellett
is.*
cokkal van
teli
áztatta
sokszor
de
S adta késbb Vak Bottyán
hires végújvári vitézeit, a kiket a
csér szárnyaira
egyszer
ellen,
kapott.
Még ma
kuruc nóta is
ennek a népnek az
kemény élete
;
di-
har-
földje,
bár televény, fekete szántóföld, folytonos, megfeszített
munkát
mölcsét.
*)
kivan,
hogy megadja bséges gyüszóljunk, ott van
Hogy egyebekrl ne
Érsekújvár mellett volt például 1621. jun. 20-án
a nevezetes ütközet Bethlen
Gábor
és a császáriak közt,
amelyben a császári tábornok Bouquoy tíznél több lándsadötéstól és harminc pisztolylövéstl találva elesett és amelyben résztvett Descartes is, a nagy philosophus.
—
12
—
örökös ellensége, a Vág folyó,
mely
a
minden
ellenségnél kegyetlenebbül pusztítja javait.
szívós kitartás és életrevalóság állja
mégis a harcot, mint
De
keményen
állotta
a
meg-
régebben, gya-
rapodva, diadalmaskodva életfenntartó és terjeszt erejével.
És ha az idk
lenséget
nem
folyása nagy szerencsétmagyarság si temetjének* halottaiból fakad még dicsséges feltámadás is. Andód, a Czuczor szülfaluja, a magyarság hoz, a
»
nagy temetjébl érintetlenül kiemelked sziget gyanánt áll fenn ma is. Egy kis község ez, alig két utcából, Érsekújvárhoz mintegy félóra járásnyira, de
húzódó
si fajmagyar nagy
szláv
jellegét
körülötte
a
nyelvterületek
mellett
el-
mai
napig szívósan megrizte. Lakossága nagy részben zsellérekbl, kisgazdákból áll, kiknek eldei mint jobbágyok a Károlyi grófok szolgálatában éltek. Ilyen jobbágy volt a Czuczor édes atyja, Czuczor János, a ki úgy látszik már Andódon a jobbmódúak közé tartozott. Házassága után két évre Érsekújvárra költözött és életét tisztességben,
közbecsülésben
itt
töltötte
le
elnyösmirl tanúsés
nek mondható anyagi helyzetben, kodnak Érsekújvár mezváros tanácsának 1840bl származó jegyzkönyvei. Az egyik jegyzkönyv szerint Czuczor János örökösei »egy fertály után való földeket minden hozzátartozandóival* eladnak 3275 forintért, a másik szerint pedig atyai házukat adják el az örökösök, de hogy mennyiért, arról nem világosít fel a jegyzkönyv. A fertály földes gazda háza ma is rend
—
szerint ezer forint
pénz
akkori
házát
13
—
érték, ennyire becsülhetjük a
értékének
arányában
a
Czuczor
is.
Czuczor anyja, Szabó Anna, bár nemes szü-
egyszer paraszt leány az Andódhoz
letés, de
szomszédos Szém faluból. Czuczor János, mint özvegy asszonyt vette el és harminc évig élt vele igen
boldog
született,
házasságban.
a kik közt
hat
Tizenkét
zsenge
gyermekök
korban
hunyt
Czuczor apja derék, józan, bár kissé rideg ember volt. Legékesebb emlékét maga a költ állította róla szép költeményében, de bizonyságot tesz derékségérl az az általános becsülés, melyben élete végéig részeltették polgártársai. Annál több értéke van ennek a becsülésnek, mert Czuel.
czor János
nem
nem
volt benszülött
mint említettük már java
érsekújvári, férfi
ha-
korában ván-
dorolt oda be. Érsekujvárott valószínleg a még most kizárólag földmivesek által lakott három külváros egyikében telepedett meg, talán épen az Andódi utcában, mely az Andód felé vezet utón fekszik, mehyben ma is sok Czuczor nev gazda lakik és a mely ellentétben a tle szom-
*)
Bár egészen közömbös,
vány Irén erre nézve
nincsen.
nev
felemlítjük,
hogy
Zolt-
más utcákat nevez meg, é.-ujvári levéltárban semmi adat
teljes biztonsággal
azonban az
E sorok
írója a
kuriosum kedvéért több Czuczor
parasztgazdánál és Czuczor Ferenc volt polgármes-
ter özvegyénél is tudakozódott. De ezekben a csaladoktan semmi emlék sem él a költröl vagy hozzátartozóiról.
14
Tót
szédos
Czuczor
teljesen
utcától,
egészséges életét
vetkez egy-két
iskolás fiú
élte
évet
Szémn
Késbb
magyar*
egy jómódú gazdagyerek
itt
szabad
A
koráig
töltötte
és
kö-
öreg
szü-
míg atyja vissza nem vitte Érsekújvárra. Itt Czuczor tovább végezte az nem iskolát az els grammatikáig, ami azonban osztágymnásium els felel meg teljesen a mai lyának, az érsekújvári gymnasiumot csak
leinél,
is
itt
járt iskolába,
—
—
hanem lehetett a be1842-ben állították fel,* fejez évfolyama az elemi iskolának, a hol a latinság
els elemeivel
megismertették
is
gyer-
a
mekeket mintegy befejezéséül az elemi oktatásnak, melyet minden fiú végig járt, mégha késbb be gazdaságába. Nem is nagyon is állott az apja feltn egyébként ez abban a városban, melyben
még ma
is
sium els
mények
elvégzi a legtöbb parasztfiú a
osztályait.
gymná-
Ezzel azután rendes
között a Czuczor tanulmányainak
szakadt volna, ha a szülk a esze, könyvszeretete
fiú
körülis
feltnen
vége élénk
(mohón n\ elte el mindazokat mveket, melyekhez hozzá-
a könyveket és ponyva
*)
Érdekes és jellemzen
volt Czuczor
sem próféta
a
mutatja, mennyire
maga hazájában, hogy
kola homlokzatára szánt felirat megszeikesztésére
nem az
is-
az új-
nem t, hanem Vörösmartyt kérték fel, aki aztán felelt a felhívásnak a következ distichonnal, mely még ma is olvasható az iskola kapuja felett lev ktáblán A közjót szeret polgárság áldozatából, váriak
meg
is
:
Állok az ifjúság jobb nevcie'se miatt.
—
15
—
nem
indíttatva, rá
mekük tovább
rábeszélésétl
mestere
férhetett) öregapja s talán
magokat gyér
szánták volna
tanítására. E) volt határozva tehát,
hogy tovább taníttathatják és pedig azon a pályán, mely a nép vélekedése szerint a nép gyér mekei számára leginkább volt ebben az idben vagyis a papi pályán. Megmegközelíthet felel volt-e a Czuczor hajlamainak és vérmér:
—
medd
sékletének ez a pálya, bizony való kérdés, mert a
sem
változtat
mit
a
t
i.
De
gyermek
igen
és
hiába-
már legkevésbbé
tényeken
jellemz az a pár epizód, fenntartottak, hogy
Czuczorról
szabad fellépés, tüzes természet, feltnen
gyermek volt, kirl Toldy Ferenc még azt tudja, hogy a táncot igen kedvelte. A papi
élénk is
pályára tehát ilyen eljelek és
után szemelték el
kellett
még
ki
Esztergomban
ban, vagyis tötte,
s a
egy
között
a
volt
az
német
az
egy Pozsony-
Nyitrán,
évet
idt
hátralév
három idegen nyelv
aminek meg
többek
rávalóságok
a grammatikát és a humaniórákat
végeznie, minek folytán évet
ilyen
sorsának intézi, elbb azonban
városban
erdménye,
nyelvet
is
töl-
hogy
alaposan
elsajátította.
El
kell
hinnünk, a mit többen
feljegyeztek
hogy ezekben az iskolákban Czuczor igen jól érezte magát. Mai álláspontból nézve régi rendszer, kissé maradi iskolák voltak ugyan róla,
ezek, tipusai a XIX. század
tézeteknek, de
egységes
eleji
szerzetes tanin-
oktatási rendszer
kodott bennük, mely a humanióráknak nagy
uraltért
— leaz
a reáliákat kissé elhanyagolta,
nyitott,
oktatást
azonban
tartotta.
A
uralma
nyelv
latin
magyar szellem
egész
kultuszában
klasszicizmus
a
dacára
is
ers
hatotta át ezen iskolákat, melyek-
nek légkörében a Czuczor költi vénája és rajongó hazafias érzése
Ha
ers
talán a
kevésbbé
tápot találtak.
szellemi
volt alkalmas az
felkeltésére,
kifejlesztésére
látókör
iskola, a
költi érzék
a tehetség megismerésére és izmoso-
nagy
dására viszont
tudott
szolgálatokat
tenni.
Igaza van abban Czuczor egyik életírójának, hogy a gyengébb tehetségnek
nygében
tartotta,
talán ártott
lentum, miután megtanult
bizonyára
nem nagy
pedig
kár.
Czuczor
az iskolai hagyományos hatta a
maga
ébredni
az
járni,
Végtelen
meglelte.
azzal,
hogy
csak kissé erteljesebb ta-
de
önálló
haszon is
ez,
utat
amaz
valószínleg
itt,
latin költészeten próbál-
kezd
tehetségét s egyéb-
is több költvé való fejldésére hasznos benyomást vehetett ezekbl a pozsonyi évekbl.
ként
Nagy hévvel mélyedt a tikába,
a római
s
rhetorikába és poé-
részben görög
alaposan mngismerte, olvasta
klasszikusokat
a kezébe jutó régi
magyar mveket, az iskolai latin verselésben pedig nagy buzgalommal vett részt. Ilyen hasznosan
eltöltött iskolai
dönt
lépésre.
Rövid
évek
után
otthoni
került
a sor a
tartózkodás
után
ugyanis Pannonhalmán belépett a Benedekrendbe
ln. Valószín, a mit életírói állíhogy hajlamán kívül szerzetestanárainak példája bírhatta rá, hogy ebbe a rendbe lépjen,
és szerzetessé
tanak,
—
17
—
valószíntlen azonban egyiköknek az a véleménye,
hogy az apa
ellenezte a fiú ezen pályaválasztását.
Czuczor szüli már
akkor végkép döntöttek, a mikor fiukat a grammatikába adták, az apának ez az ellenzése tehát a
dönt
pillanat eltt való hirtelen
támadt szüli aggodalom és parányi határozatlanság lehetett inkább, semmint '
leti
A pannonhalmi
komoly ellenkezés. a gyri bölcse-
próbaév és
tanfolyam két esztendeje,
nem
jelentenek va-
költ fejldésében. Azok a népies versek, vagy sokszor minda-
lami új lépcszetet a szerelmi és
kett együtt véve,
sokkal
egyéniségre vallanak, a
is
költi
kifejlettebb
technikának sokkal
na-
gyobb biztonságát mulatják, mint a mennyivel a gyri kispap rendelkezhetett. Toldy tehát alkalmasint téved, mikor azt mondja, hogy ezek a dalok „a falusi népnek még gyermek korában hallott, a kedélyébe betapadt rokonhangzás és
a
fekete
nyomán fakadtak, eltekintve attól, hogy Czuczor nem volt az a titkos fájdalmát elfojtó, mélán epeked pap, a milyennek talár alá
fojtott
Toldy szavai
érzései"
szerint kellett volna
bizonyos, hogy a költészetet
mvelte véért,
már
lennie.
szenvedélylyel, szükségbl, a
de
még
céljának
zonytalanságában. Azon
és
módjának
mveknek
Annyi
megszerette s
maga egész
hatása
kedbialatt
melyeket vagy a véletlen, mint Gvadányit, vagy pedig a kor szelleme hozott eltérbe, mint Himfyt ezt a verses nagy úttört, amely az egész magyarságot áthatotta és Czuczor kedélyében is bizonyos mély nyomokat hagyott. írt,
;
—
18
—
Mindazonáltal egészen
más
oldalról
jött
az
az áramlat, a mely irányt adott Czuczor pályája
mely felavatta t a magyar Egészen más téren teremtek azok a babérok, melyeket az elragadt magyar közvélemény Czuczor homloka köré font és a melyeket Czuczor majdnem két évtizeden
nagy részének
s a
költészet elismert harcosává.
át
Vörösmarty
mellett,
kiérdemelt jutalmát
—
mint költi munkásságának viselte.
III.
Ha
vérmérséklete, a függetlenség iránti
hajlama
s a
dora, különösen
élete
ütközésbe hozták
is
késbbi
ers
törd mo-
konvenciókkal keveset
folyamán
össze-
hivatásával Czuczort, pályája
mindenképen csak elnyös voltát érezhette a papságnak. Els költi benyomásait a szerzetesek iskoláiban nyerte, mint
elején fejldésére nézve
szerzetes
st
növendék
pedig a
irodalmi emlékekben
nemzeti
mveldés,
gazdag kolostor falai között és a gyri lyceumban a feltör irodalmi mozgalmak iránt fogékony és azt szeretettel ápoló társai körében csak éleszthette a költészet iránt lobogó lángot.
Fnökei
is
méltatták
az
ifjúban
a
fapátnak az az intézkenövendéket a Gyrött eltöl-
tehetséget, erre vall a
dése,
hogy a
tött két
fiatal
év után
papnevelbe
—
küldte.
1820-ban
—
a pesti központi
Jelentékeny
fordulat ez pá-
lyáján, eléggé méltányolható hatásaiban. Pest ek-
kor már irodalmi központ, a
Kármán József ked-
ves tervei kezdenek megvalósulni,
gondolatok forranak, a nézetek, az elméletek harca folyik, az
az eszmék, a
a tervezgetések,
egész
költi nem-
—
20
—
zedék küzd, próbálkozik, érezve ez
er
érvényesítésének
kozásteljes
st
id
lépését,
azét
amely
ez,
öntudatlanul a
sejteti
A
útját.
de keresve
erejét,
vihareltti vára-
megelzi,
rendszerint
már a nagytehetség amely
tehetségét,
fel-
gyakorlattá
emeli az elméleteket, testet ad az igének, véghez viszi azt,
amit eldjei tervezgettek.
Az
ilyen
vá-
hogy úgy mondjuk, ideges korral rendszerint a kedélyek ersen fokozott fogékonysága is együtt jár. Ez a fogékonyság magyarázza meg egyes kisebb jelentség eseményeknek bels jelentségükhöz épen nem mért nagy hatását a korra, amely hatás elttünk máskülönben szinte érthetetlen volna. Ilyen eseményekbl kettt is figyelhetünk meg ebben az idben egy politikait és egy irodalmit. Az els az újoncozó és rakozásteljes,
;
adóemel
rendeletek
1822.
1821.,
és
folytatásakép az 1825-iki országgylés dik
Aranyosrákosi
Székely
Sándor
;
mintegy a
máso-
eposzának
Az újoncozó rendelet mindenesetre nagy sérelem a nemzet jogán és a nyomát kö-
megjelenése.
vet
fölbuzdulás
rz
féltékenyen
sérelem és
még
szép
példája
az
alkotmányát
nemességnek. De még nagyobb fényesebb példája a nemesi eré-
nyeknek sem látszhatik magában véve elég oknak arra, hogy az egész nemzetbe, amely száz esztends céltudatos elnyomatási politika következtében
tel-
jesen elvesztette reményét jövjében, ezt a gyors és
meglep
És mégis az országgylés ilyen Az els mintegy végállomása a
reakciót
elidézze.
1822-iki felbuzdulás és a 25-iki
forduló pontok.
régi
iránynak és a
—
21
másik
bevezetése
és
sokat
igér kezdete az új, szerencsésebb áramlatnak. Józan szemmel nézve már most lehetetlen, hogy az országgylés felhozásán és a gravamen összehívásán forduljon
meg
az évtizedeken át
el-
nyomott nemzet sorsa. S ha mégis azt látjuk, hogy ezt tartja, ezt érzi mindenki, hogy azok, akik tegnap meg kétségbe estek, ma ujjongnak, hogy
még
azok, akiknek ezeltt
tnt
fel
legfeketébb színben
a
minden, most már
a
remény
kellemes
színeiben tekintik a dolgokat, azt következtethet-
hogy ez az események hatásai iránt túlérzékeny és a hatások által végletekbe ragadtatott
jük,
kedélyek játéka.
„A székelyek
Erdélyben" nagy
pedig szintén ez a nyitja. politikai és
mely 1821
a
irodalmi.
politikai
St
hatásának
ez a hatás ketts
Egyrészt az els hang
viszonyok
hatása
— 22-iki álláspontnak megfelelleg
alatt
ez,
az
azt hirdeti,
hogy bizzék a magyar erejében, van még fölötte gondviselés. Eloszlatása ez a pesszimismusnak az öner felismerése által* Másrészt pedig a magyar irodalom egy olyan mélyreható fontosságú fejezetének a kezdeményezése
fzdik
a Székely Sán-
* Érdekes ezt felemlíteni, mert a Czuczor két els hskölteményének is megvan ez a politikai idszersége. Az Augsburgi ütközet az 1821 —22-iki nem jó bántni a magyart, mett vérrel védi hazáját/' az Aradi gylés pedig ,,
az 1821-iki
országgylésre céloz „hogy inkább annak megmagyar lojalitásnak" mint ezt Czuczor
nyitása dicsérete a
élet irói is felismerték.
—
—
22
dor eposzához, a mely ezt a nagy fogyatékossá-
müvet bels becsénél fogva meg nem magyar romantikus eposz bevezetése, mert romantikus eposzoknak hívhatjuk a magyar
gokkal
telt
Ez
illeti.
a
epikai évtized sait
—
kereshetjük
1822
— 32. —
részben
a
termékeit. Forrá-
romanticis-
külföldi
musban, a
melynek egyik fvonása a nemzeti hsköltemény mvelése, vagy pedig mondhatjuk, hogy csudálatos sugallat folytán minden küls irodalmi
hatás nélkül
támadt,
mely
politikai
viszonyaiban
találva
ösztöklést,
önállóan
termett,
nem egy
példája
mint a hogy
a
csak a kor egész
világirodalom
mutatja, hogy egymástól egéégöveknek irodalmában is sokszor ugyanegy idben egy azon indítékok lépnek fel, anélkül, hogy kölcsönös hatást lehetne kimutatni.* Xem kereshetjük azonban a hatást sem a
szen idegen
régi
magyar eposzban,
sem
a Zrínyi eposzában,
amely, ha válfajok közé akarjuk sorolni, tartozik a renaissance-beli keresztyén eposzok közé, fenn-
számára természetesen magyar
tartva gét.
De
viszont
nem
állíthatjuk azt
eredetisé-
sem, mintha
a Székely Sándor eposza a Bessenyei, majd Rá-
day és egyenes arra,
Csokonai-féle folytatása,
hogy ezen
mert semmi
kísérletek
hatása következtében
Érdekes
eposzkisérleteknek jel
folyománya és irodalmi
állott
volna el.
A
Zrínyiász
példa a Kalevala és a Kanteletar megjele-
miben csak nagyon kevés hatása lehet lungen ének felfedezésének. nése, a
volna
sem mutat
a Niebe-
—
23
—
csak késbb, a romantikus után
teremtése
mondjuk,
vagy hogy ugy
eposznak már mega megteremtés,
Maga
folyt be.
felfedezés,
irodalom-
nevéhez fzdik.
Székely Sándor
történetileg, a
S mégis ha errl a szerencsés sugallatról szólottunk, a melynek oly nagy érdeme van a teremtésben,
nem
nem
ezt a nevet
a Horváth
t
is
említenünk, ha-
itt
Sándornak
Endréét. Székely
vitázhatatlan érdemei
köztudat
kell
vannak
e téren, az irodalmi
eltérbe,
állította
el-
jóllehet a tulaj-
donképeni kezdeményez, illetve kísérletez a hsi ének terén Horváth Endre volt, a kinek törekvékövetsét érdekesen jellemzik a Széchy Károly kez szavai: „Századunk elején a hsi ének
még
hangja iránt
az érzék
váratlanul 1821-ben egy
nos H.
E
bözve
barátaival, félre
meghasonolva a
cisterciek
szent
menekül
útja
kiveszett.
is
fiatal
világgal,
összekülöm-
a kolostori magányba, a
közé
falai
Egyszerre
pap, a téthi plébá-
egyengetése
akar végett
menekülni
és
megörökíti a
regényes Zirczet szerzeteseível és apátjaival.... Hatása alatt egyszerre megpendül az Árpád dicsítésének
és
a
honfoglalás
örökítésének eszméje.
dozása, mely
A
eposzba való meg-
hazafi lélek sóvár
a borús
jelenért a
sában keres magának vigaszt, már zik a pesti írók
:
mere,
Horvát
Zircz
énekesében
kor
hangulatának
19-dik századbeli
megnyilatko-
Virág, Kulcsár, Vitkovics,
István
kis
látja
körében
az Árpád
álmo-
múlt ragyogá-
és
Sze-
mindenki
dalnokát, ki a
Íme a magyar romantikus eposz els kifejezésére
hivatott."
nyoma,
ég}' teljesen
24
—
önálló,
hatástól
független,
csak csodálatos sugallat-szülte termék, mely
ugyan
még
van a romantikusnak nevezhet eposztól, de a melynek nyomában meglévén adva az irány már határozottabb eredmények távol
—
—
Sándor tehát
csak második
fok ebben a folyamatban, de els
abban, a kire
várhatók.
Székely
legfkép germán epikai indítékok hatotmagyar eposznak a kapcsolata a nagy külföldi romantikus kor epikával, ha csak gyöngén is, de megállapítható. Mindig szem eltt tartva a mi irodalmi viszokülföldi,
tak s a kin keresztül a 19. századi
nyainkat,
semmi
esetre
sem kicsinyelhet az
ered-
mvével az eposz terén elért. Nála az eposz már nem az események krónikaszer elsorolásában, hanem mény,
melyet
Székely
magasabb jelentségében,
Sándor
vagyis
natkozásaiban jelentkezik, ami
új
esztétikai vo-
teljes
pompájában
egyedül Zrínyinél érvényesült. Székely Sándorral az eposz meglehetsen nagy lépést tett elre épen
fleg nemzeti szempontból, de mindelfelednünk, hogy a kezdeményezés ebben az irányban nem az kizáró-
esztétikai és
amellett
nem szabad
lagos érdeme.
Mindezen hatásoknak felemlítése alkalomszer, mikor Czuczor Gergely költi pályájának a megindulását vizsgáljuk, mert ennek a pályának legelején kialakult képében mind megvannak ezek a vonások és az els irányt hozzá ezek a lökések adták meg. A csendes pesti papnöveldébe ép úgy behatoltak a politikai hullámzások izgalmai, mint
lo
bármely más körbe. A lelkes kispapok a többi hazafiakhoz hasonlóan töprengtek, aggódtak a haza sorsán, hánykódtak a bizalom és kétség szirtjei közt, reméltek a reménylkkel, csüggedtek a csüg-
gedkkel. Az irodalomnak mindenha jól ápolt melegágya volt a szeminárium. Fennállott még a
„Magyar társaság" természetesen
nem
annyira
a tehetségek teremtésére, mint inkább az irodalom szeretetének
A
ápolására.
köztük Czuczor e nélkül
is
kispapok lélekkel
azonban csüggtek
s
az
irodalmon, szeretettel olvasták a régieket, lelkesedéssel bámulták az újakat.
Olvasmányaik közt
ott
voltak az Evkönyvek, Kazinczy Ossianja, Horváth
Endre Zircz emlékezete és mindaz, ami mozgatta
k
akkor a lelkeket, így tehát résztvettek is ifjúságuk egész tüzével, hevül kedélyük egész rajongásával mindazokban az irodalmi törekvésekben,
melyek az érz magyarságot
k
is
az irodalmi
viszonyok hatása
betöltötték.
Várták
mely a politikai támadt eszmék fontosságát
élet fordulatát,
alatt
azoknak diadalát elkészíteni fogja. Az A. Székely Sándor kis hs költeménye tehát már nagyon jól elkészített talajra talált. A forrongó, útját keres, de már megérett eszmének ösvényt mutat az új megsrüs ezen eszméknek a södése vagy amint maga Czuczor mondja „a lélekben lappangó, de minden elkészület nélkül kitör heves indulatnak tüneménye" — pedig vahirdetni és
m
lóban az a forrongó és lázban született
Augsburgi
ütközet,
lomban, mint lelkes
melylyel Czuczor agitátor, biztató
dal,
az
az iroda-
szavakkal és
—
26
— Azok után
lelkesít eszmékkel megjelenik.
a bár-
csak közvetett hatások után, amelyeket
Czuczor mködésére megállapíthatóknak gondoltunk és azok után az eszmék után, amelyek a megszüle-
tend magyar hskölteményrl
az
irodalmi
tudatban, tehát bizonyára Czuczor eltt zódtak, az Augsburgi ütközetet, epikai
mvét
is
is
st Czuczor
köztisztá-
többi
alapjában elhibázottnak kell mon-
danunk, még akkor
is,
ha méltányosan a
tapogatózás és járatlanság rovására írjuk a
De
költi
kezd
eszme kivitelének ez a teljes sikertelensége talán nemcsak a költ tehetetlenségébl, hanem némikép az eszme felállításának az elhibázásában, vagy leg-
természetes fogyatékosságait.
az
alább a kívánalmak tlcsigázásában
Mert ha igaz Erdélyinek az az valódi eposz a
mondákból
is
rejlhetik.
hogy
állítása,
a
nem önkényü-
lesz és
annak igazi nemzeti eposz nem támadhat a mfíköltészet korában a naiv eposzi motívumok nak bármilyen ügyes visszakonstruálásával sem,
leg csináltatik, is,
akkor igaznak
kell
lenni
hogy az
hanem
elállhat a nemzeti éneklés valamely kez-
detleges állapotában, szállhat
nemzedékrl nem-
zedékre és a mköltészet tudatos
mveli
jebb gyjthetik, alkalmazhatják és ják,
de
meg nem
teremthetik.
eposzról tehát az állhat, amit
A magyar nemzeti késbb Arany János
a naiv eposzról szóló értekezésében kifejtett.
De mindenképen hibás
oby
egy
szépen
a Horváth Endre
után következ theoritikusok tana, azoké, a magyar epoepciat
legfel-
felhasználhat-
mkölttl
a kik
várták.
A
27
mveli
magyar romantikus eposz Czuczor
tehát részben
stb.
tannak, mely elérhetetlen s elérhetetlen
Vörösmarty,
egy
áldozatai
célokat
állított
hibás eléjök
példákhoz utasította ket. Amit adlehetett egyéb, mint történeti
nem
hattak tehát,
skori eposz És így nautánzata az gyon helyesen mondhatta Erdélyi Czuczorról, hogy költészet, mert csak azzá válhatik az
s
mvei
kor naivitása nélkül.
történetiek,
történeti
költészete
inkább, mint mondák,
költészet
hagyományok aranyfürtös
emlékeibl sztt költemények, Nagyobbára kigon-
De
dolt versek a históriai világból.
ez eltévelye-
désnél sokkal nagyobb és Czuczorra végzetesebb egyéniségének legkevésbé az a másik, a mely
t
sem megfelel irányba sodorta. Mert Czuczor, valamint Vörösmarty is, legkevésbé sem az epika termelésére termett tehetségek. S valamint Vörösmartyról elmondhatjuk, hogy nagy epikai
mvé-
korának legnagyobb megmutatta azt, hogy azonképen a Czuczor hskölteményei is tehetségének igazi tere. elárulják, hogy nem ez az Hogy mi, az egyelre még nem világlik ki tisz-
vel
lyrikusa,
tán, de
mindenesetre leginkább a lyra
Hiányzik
belle a legfbb
felé
mutat.
epikai tulajdonság, a
A mese
mindenütt Legkevésbbé gyengébb oldala Czuczornak, meseszövési
gásolható
képesség.
még
e tekintetben
Botond, bár
legkifoitt
is
cselekvény
szövésében.
Egyes megindított szálakat nem tud
felhasználni,
látszik a járatlansága a
a régi szálak
melyek késbb
elvesznek, helyökbe szinte feleslegesen
újak
jönnek,
szövdnek
belé
28 és azután aránytalanul nagy
szerephez jutnak a
Botond tehát még a legsikerültebb eposza, de a többi mind egy-egy bizonyítéka a költ gyengeségének. A szónoki elem minkimenetelben
stb.
denütt uralkodik és
amellett a
mese
szinte hát-
Az eposzi felfogásnak és koncepciónak majdnem semmi nyoma. Az Augsburgi ütközet a kezd szárny pró-
térbe szorul.
bálgatásainak
minden
adatának szinte
teljes
Mint Czuczor
maga
tapasztalatlanságával,
fel-
ismeretlenségével jelentkezik. is
felismerte,
nem egyéb
mint
folytonos fegyvercsörgetés,
közben némi
kísérlet
egy-egy mondai
motívum
beszövésére,
néhány
mithológiai elem
alkalmazásával
célzatával
megválasztásánál
fogva
is
(a
a
és
Az Aradi gylés már Béla
stilizálás
a tárgy
rossz
király
elleni
pártütk meghívása az aradi gylésre, a gylés, a pártütk lekaszabolása) a mely csak a szónoki elemnek ad helyet, a cselekvésnek azonban majd-
nem
semmit, igen fogyatékos történeti költemény,
mert
itt
már
történelemnek
teljesen
nagyon
áll is
az Erdélyi
tudatos korából való a tárgy,
nak csak legcsekélyebb
ítélete
;
a
nagyon is semhogy a mondá-
ismert
szerepe
és
lehetne
benne.
De ha nem kötjük magunkat az osztályozáshoz s nem keressük benne egy oly mfaj erényeit, a melyeket benne nem lelhetünk fel, akkor szépszólhatunk. Igaz ugyan, hogy a mese-
ségeirl
is
szövés
még gyenge,
de a feldolgozásban
már
nagyobb a biztonság. Miután belátta Czuczor az Augsburgi ütközet egyik fogyatékosságát az epi-
— zódok zódok
hiányában,
29
most tehát
A
beleszövésére.
törekszik az epi-
jellemzés
amíg az Augsburgi
mert
mutat,
— haladást
is
ütközet
hsei
mindig csak vasból és újra vasból vannak minden megkülönböztetés nélkül, addig itt már, ha csak
durvább vonásokban latai,
a
a ravasz
is,
a jellem többféle árnya-
hevülékeny Turda, a higadt Ofmár,
fiatal
Lampert,
az
indulatos
Buda
tnnek
élnkbe. Szóval az Augsburgi ütközettl az Aradi gylés megírásáig nagy út van, úgyszintén a csak
enged, de tapasztalatkölttl a tanult, tudatos céljaival és önmagával ismers mvészig. A Hunyadi ismét egy migy állomás Czuczornak, mint epikusnak fejldésében. Legnagyobbra való fellobbanása epikai
heves, költi indulatainak lan
tehetségének, tetpontja, de egyúttal befejezése
eposzkölti
pályájának.
Legnagyobb
mve
is
ez
hskölteményei közt, de a mellett olyan is, mely nagy koncepciójában nagy bizonyítékát adja Czuczor
eposzkölti
tehetsége
hiányának.
Pályája
botlásain okulva a helyes példához, a Zrinyiászhoz fordult,
de éppen a nagyobb példa, nemcsak, hogy
irányt szabott kerítette és
ségnek
mvének, hanem egészen hatalmába
amint az természetes, a nagy egyéni-
hatása
szinte
elnyomta a kisebbét
kimutatta eredetiségének hiányát, vagyis a mi
és itt
majdnem egy, tehetségének nagy fogyatékosságát. A Hunyadi, mint azt a töredékekbl is fenmaradt tervbl meg lehet Ítélni, nagyobb utánzata lett volna a Zrinyiásznak. Kezdve az a keresztyénség megváltása alapgondolattól azzal
— egy nagy
hs
részletekig, a
30
tettei által
hst
—
— folytatva
a
legkisebb
szentkép
bátorító
csodája, a
kobzos éneke stb. kétségkívül még így is nagy haladás az Augsburgi ütközethez viszonyítva, de ez a haladás csak a tudatosságban s az eszközök
nem pedig a tehetségben nyilatkozik meg/ A küls eszközök közt legfényesebb és ismeretében,
legnagyobb tökéletességre
emelkedik a nyelv, ez a hajlékony és egyúttal ers, iyraiasan simuló és
szónokian dörg, életnedvtl
duzzadt
magyar
új
nyelv, melyet egy istenadta tehetség sugallatának sikerült a
régibl
újjá
teremteni.
Ha nem
is
éri
szépségeiben a Vörösmartyét, de benne is van valami az menydörg, majd olvadékony hexametereibl. És a nyelv szintén fokozatosan halad el
Czuczornál az Augsburgi ütközet els határozat-
*
Hogy mennyire
tudatos eszközeiben
gylés megírásában, mutatja
históriai
már
az
forrásainak
Aradi jó
fel-
használása, mire bizonyság az akadémiai levéltárban lev, ide vonatkozó 12 levele (melyet
Nagy
már
Koltai
kritikai érzékkel rostálja Katona,
adatait, akiket felhasznált.
Az
is
átkutatott).
Feszler és
augs. ütközetben
Pray
forrásúi
Engelt, Fesziért és a két Budait használta, söt talán Anonymust, Thuróczit és Prayt is, de ez utóbbikra egyéb adat nincs, mint hogy olvasgatta ket. Hunyadinál szintén na-
gyon alaposak tanulmányai, mit
az
idevágó
kéziratbeli
jegyzetek bizonyítanak (lásd a tud. Ak, levéltár, valamint a
pannonhalmi levéltár adatait.) Hogy mennyire szolgaian
követi Zrínyit és hogy mennyire gyenge a
valószínleg
öntudatlanul,
jól
bizonyítja
jellemzésben, a
pannonhalmi
levéltárban rzött kézirati jegyzetek, ahol egészen a Zrínyi
motivumait utánzó útmutatások fordulnak el.
31
lan színezésétl a val tehát a
Hunyadi
Czuczor
tökélyéig.
szigorúan vett
A
Hunyadi-
epikai
kor-
Botond már csak részben tartozik ide, mintegy átmenet ez a klasszikusan merev hsi költészettl a Czuczor második irányára, a népiesre. Ez az átmenet a két felfogás között természetesen egészen az alapmotívumokig szaka
ható
lezáródik, a
el. Az epikai objektivitást már az eposzokban sem talál
változást idéz
(amelyet
Erdélyi
elégnek)
felváltja
a
egy
új
hogy
eltnik,
belülrl
foglalja a lyra, szóval
az
a szónokiság
subjectivitás,
gyengül, majd végkép
iránynak a hódítása, míg
tovább
eposzon belül
is
még
Ha már most
halad.
el-
már
külsleg a
törvényes formái közt egyideig
zamosan
helyét
kifelé folyik
régi
párhua rideg
érvényre juthat egy ilyen áramlat,
annyival inkább megfigyelhet ez a Czuczor epikai
mködésének másik
terén, a kisebb
elbeszél
mveiben. Ilyen kisebb elbeszél
vagy
tizenöt
mve
egészben véve
Néhány legenda
ismeretes.
félétl
mind balladák,
abban az értelemben, amint a balladát értelmezték, mieltt Arany János eltekintve
ihletett
költi
érzékével
megteremtette
azt
és
finom megkülönböztet elméjével szabályait megállapította
volna.
semmi nyoma,
A
lélekrajznak
természetesen
a cselekvés lehetleg hsi,
szerint sekély, keverve
sok
páthosszal,
ren, de hosszasan hömpölyög
rend-
egysze-
a megoldás felé, amely rendesen nem tragikus. Mindazonáltal a fokozatos fejldés, habár csak külsségekben, de
már ezen mveinél ható.
A
neje-\g
ha nem
is
is
lépten-nyomon
vesszük
fiatal
ldése, a
rab leány tói
tapasztal-
Hunyadi
a
szembetn ez számba a kezd
költ természetes
delén álló
mint a
32
Csókavölgyi
minduntalan
—
—
a és
fejldését.
lantosnak tapasztalt iróvá
célját
és
változás,
pályája
Több
ez,
való
fej-
megváltoztató, régi bálványait
el-
hagyó költnek útja ez. A magán teljesen Kisfaludi hatását visel Kazár és Zemirtl, a romantikus Hunyadin keresztül a „Legszebb ének" -ben, vagy még inkább „Kinizsi* -ben és „Hunyadi és nejé"ben már felhangzanak azok az újabb, szabadabb hangok, amelyek mködésének másik korszakát jelölik. Munkásságának nagyobb részét azonban az elbbi korszak foglalta el, ebbe esnek nagy mködései, nagy sikerei és ez a korszak van legnagyobb alkotásaival megjelölve. Eletének is talán ez a legboldogabb korszaka,
nos haladás egészen
a
költi
tehetségének
legdúsabb
kifejtéséig,
t.
a
i.
a sokat igér
pálya kezdetétl, annak legmunkásabb,
teremt
deléig.
a folyto-
kinyílásától
legtöbbet
IV.
Az az egy évtizednél tovább tartó idszak, mely a Czuczor költi pályájának kezdetétl fejldésének csúcspontjáig tart, küls életében nem jelent nevezetesebb változásokat. Egy nyugalmas szerzetes-tanári életnek egyhangúan leperg évei ezek, mozgalmasságot nekik kisebb-nagyobb küls összeütközésein kivl csak a költi izgalmak kölcsönöztek. Ezekben pedig els felléptétl kezdve mindvégig elég része volt. Irodalmi tervelgetéseit kísér tépeldések, az önfejlesztéssel járó lázas pillanatok között azonban már összeköttetésbe jut s az írói környezet iránt írói körökkel vonzalom, habár közvetlen összeköttetésben
az
nem fel
állt
velük, vágyakat, törekvéseket
lelkében.
Az
új
költi
környezet
Augsburgi ütközet megírása után mára, feje,
még
Kisfaludy Károly barátságával.
a Czuczor
pályája
ébresztett
mindjárt az
megnyílt
pedig egyszerre az irodalom
Károly szerepe
való
még
szá-
elismert
A Kisfaludy köri eléggé
megkötésének megható mindvégig küzdtársa írta le szép emlék-
tisztázva van, barátságuk jelenetét
maga
h
Toldy, Czuczornak
barátja és lelkes
es
—
—
34
bcizédében,* ez a barátság pedig
pályájának els
dönt
a Czuczor
Az *Augsburgi
felére.
ütközet*
megjelenésével Kisfaludy bevezette Czuczort nemcsak az Aurórába, hanem az irodalmi nyilvános-
ságba
is.
Nevét
megismerték,
egyszerre
az írók
vár akozással fordultak feléje s ezzel a kisérletével
egyszerre
döntve
volt
el
a
sorsa.
Most már az
irodalom képezi legfbb ambícióját, ennek
kielé-
hova oly sren hogy méltán nevezhette késbb tréfásan az Aurora házi poétájának magát. Közvetlenül azonban nem érintkezhetett még az Aurora
gítésére pedig ott
volt az Aurora,
irogat,
—
körrel,
szegdött
habár
—
mert
elfogadta
elvét
még 1823 ban
miatt kénytelen volt elhagyni
halmára
ment,
hol
szentelték és a
nevezték
nított
az alsó
és
Pestet
következ
követjéül
betegeskedése és Pannonévben pappá
gyri benedekrendi gymnasiumba
tanárrá.
ki
mikor a fapát
a
,
Gyrben
Komáromba osztályokban,
maradt
helyezte a
1830-ig,
át,
hol ta-
rhetorikában, ké-
sbb
a lyceumban, melynek azeltt maga is növendéke volt. Tanári hivatását komoh/an és igazi buzgalommal teljesítette, tanítványai szerették s a
polgárság körében
rokonszenvnek *
Hogy
is
— a hagyományok szerint —
örvendett
a
már akkor
jó
hír,
az ismerkedés csakugyan 1823. márc. nagyon valószín s a Koltai idézte levél nem dönti meg, mert abban, mint már Zoltvány is kimutatta, csak az áll, hogy megismerkedvén Vörösmartyval és Fenyérivel, Kisfaludit meglátogatta. Tehát az inkább Toldy mellett szól. 21 -én történt,
ez
—
Egyenes
pap-poéta.
fiatal
—
35
magyarosan
modora,
szinte, bár papi állásához mérten a konvenciókra keveset adó magatartása, társai és ismersei sze-
mében még csak rokonszenvesebbé
tehették. Feleb-
azonban visszatetszhetett ez a visela mely néha egészen az excentricitásig
valói eltt
kedés,
tudott fokozódni, mint a
magyar
létére
ruhát
hogy Komáromban pap bajuszt s szakállat
viselt,
növesztett és az álszenteskedk tére
még színházba Ugyancsak
már akkor
is
kötelességét
elég támasztékul
hoztak kisebb kellemet-
Hogy
lenségeket számára. kipásztor
késbb
okaiul, de a rossz
igazi
is
hiszem vádaskodásoknak épen szolgáltak,
kis rémüle-
külsségek, amelyek
a
nem
üldöztetésének
nem
eljárogatott.
is
a mellett az
az
igazi lel-
önfeláldozásig
hiven
komáromi kolera-járvány alkalmával megmutatta, ezt már nem igen vette számba a külsségeken fennakadó elfogultság és rosszakarat. Ha tehát nagyobb kellemetlensége nem is volt, de mindenesetre már Gyrött vagy
tudta teljesíteni, amint a
még inkább Komáromban amint azt Toldynak ges,
st
alakja,
irja.
voltak
Bár szervezete
kortársa
arcképbl
is
betegeskedett.
Egy
három
tanítást
sem
említettük,
Nagyon
egészsé-
st
izben attól
folytathatja.
inkább
elfoglalta
látszik,
tartott,
Az
mégis sokat
hétre üdülnie
hogy egy
s
bár
is
évig a
izgalmak, mint
bels természetek a költészet
dél-
bizonyítja és a Ba-
rabás festette
mennie,
ízetlen órái,*
különösen a magyar ruhában
ceg, mint azt több
kellett
»
már
lehettek.
még megma3.
radt az
36
Aurora elvénél
s
az eposznál, mégis nagy
bels hánykodtatásokon mehetett keresztül. Mutatja ezt az is, hogy hevének legnagyobb tüzében irt mveirl aránylag nagyon rövid id alatt már egészen elitélleg nyilatkozik. 1823-ban támadt az Augsburgi ütközet, az átdolgozás még sokkal késbb és alig pár év múlva már teljesen 1832-ben
elítéli,
mond
pedig
annyira
lesújtó
iléletet
hogy a felfogásnak jlyen gyors megváltoztatását még tízéves idtartamú fejldé- is magyarázza meg. St mintha a késbbi alig Aradi gylés-nok ez a hirtelen, meglep és az oly
b
felle,
bevezetés után egészen elfogadhatatlan
befe-
jezése, szintén valami
megúnást, a tárgytól való
elidegenítést jelentene
S ennek mintegy magyabekövetkez Hunyadi hskölteménynek a terve,
rázatául szolgál a rá rögtön terv,
egy nagy,
igazi
a melyre ismét egész hevével veti rá magát. Be-
utazza az Al-Duna
Nándorfehérvár
s
krónikákat forgat, történelmi
környékét,
tanulmányokba
bo-
nagy eposzi koncepciókkal próbálkozik (ugyanekkor Szondit is felakarja dolgozni), megHunyadi János történetét prózában, hogy írja aztán négy év múlva végkép abba hagyja a dolgot és 1840-ben már így írjon Toldynak csátkozik,
».
.
.
.minek
magam
eltt becse nincsen, azt nincs
kedvem másokkal közölnöm. ... « Mindenesetre sok benyomás játszik közre a szélsségek között való hánykolódásokban.
A Vörösmarty
adhatta az els lökést Czuczornak, de
Aurora
elvei szerint
a
nagy
»Zalán«-ja
késbb
eposzokhoz
az
fordult
tanulságért
37
—
Tanulmányozta az
ide
vonatkozó
ide-
gen mveket, s tanulmányozta a hazaiak közül ez Hunyadi-)kn mint a különösen Zrínyit, nagyon is meglátszik. Végi pedig az eposz müvelése is lanyhulni kezdett s Czuczor pályájának ezzel eg3 r újabb pontja következett be.
Ez
a forduló pont, ha
határozni, körülbelül a
kezdetével esik egybe. elvétve népdalok
meg
az
lehet
idt
komáromi tartózkodásának Már elbb is foglalkozott
gyjtésével,
de csak
itt
Komá-
romban kezdett valóban hozzá. Küls alkalmat az adott hozzá, hogy Weinmüller Bálint a komáromi Kalendárium kiadója t szólította fel a naptár szerkesztésére.* Késbb a Mezei naptárba is egy és más adatot idsb 1903. március 29-iki számában megjelent kedves visszaemlékezéseiben »Weinmüller Franciska a könyvnyomda tulajdonosnje is híres *
Érdekesen mond
Szinyei József a
el
»Komáromi lapok«
asszony volt akkor Komáromban; már szüleitl, kik szintén nyomdászok voltak, örökölte vagyonát, melyet az
tulajdonosn még szaporított. Akkor a kalendárium legelterjedtebb könyv volt az országban, 120000 példányban nyomtatták, idjóslataival, adomáival és kék borítékain a komáromi vár rajzával, ékes rigmusos magyarázat kíséretében, nélkülözhetetlen volt még a távol Erdélyben is. A könyvköt (ki akkor ünnepelt szép
komáromi
a
könyvárust helyettesítette) ha csomagot küldött plel, ha egy csomó ko-
Brassóba, azt csak úgy fogadták
máromi kalendárium volt ahoz mellékelve Ezen kelendségét emelték a 30-as években Czuczor Gergelynek paprikás versei. Ezen jeles benczés költnk, ki a komá-
romi gimnázium' tanára sét
is.
Az úrn
annak szerkesztékitnt a város többi ni közül,
volt, elvállalta
azáltal is
— írt,
a naptár pedig
népies irodalmi
38
már régóta a hagyományos
mfaj
tása volt a gyrinek, ért
legjobb alkalom tehát
volt,
a népies lyra mvelésére.
démiától
—
Komáromi miután
megtiszteltetés,
17-én Czuczor levelez tagja zetnek.
élete folyta-
nagyobb eseménye az akalett
Egyébként meglehetsen
még
1831.
febr.
az új inté-
elfoglalja hivatása,
a tanárság, egyidre leköti a színház
is, úgy hogy Honmvészbe. Lelki egyensúlya azonban komáromi élete alatt sem a legbiztosabb. Az elismerés egy darabig megnyugtatja, st nagy munkásságra is serkenti, de késbb már ismét
bírálatokat
is
ír
a
nyugtalan, a költészet s
a poézis helyett a
és jobban érdekelni.
szavakat, a nyelvbeli
iránt való
kedve hiányzik
nyelvészet kezdi mindjobban
A
tájszótár
újítások
számára
készítésébe s értekezés írásába kezd, de jezi
be. Erezte,
hathatósabb
hogy
saját
nem
„megrázás"-ra van szüksége,
kódás vágya
beteljesült,
fe-
szavai szerint sokkal
ismét belevághasson az elhagyott nyomba. szept.
gyjt
részére fordítások
midn
hogy
A
ráz-
az akadémia 1835.
12-én titkárrá választotta, mert Pestre kel-
hogy Parisból hozatta ruháit, még keztyüit is. Teméntekérje, de ö nem akart férjhez menni, mígnem egy Bárány nev szélhámos érsekújvári keresked háló-
len volt a
jába került, ki feleségül vette, rolta s a
n
koldusbotra jutott.
azután
Még
vagyonát elpazaláttam az
ötvenes
években az Erzsébet-téren fakó ruhájában, kis táskával a kezében ülve egy padon várva az arra sétáló Czuczort, (ez természetesen tévedés, mert az ötvenes években Czuczor nem járt Komáromban), ki aztán rendesen alamizsnát adott neki.«
— jett
mennie
39
—
környezetben új
s így új
életet
kezd-
hetett.
Ezzel az új
azonban
élettel
ményekben meglehetsen gazdag be, tehát az a talaj,
nak a lyrának ezer feltéve,
hogy ez a
szinte dalbaöntése
nygében
egy
lelki
ese-
régi élet záródott
amelyen leginkább fakadhats
ezerféle
lyra
(akár
az
változó
hangjai,
érzelmeknek
olyan
bizonyos formáknak a
—
is), amely támad, mikor mint a nagy német költ mondta a gondolatok már a lantos körmére égnek. A Czuczor lyrája azonban még nem ez az szinte költészet. Megcsendül egyegy szinte hang is lyrájában, mint a gyönyör „Öröm és Bú« cím verse mutatja, de általában inkább a költ képét adják, lyrai versei, az mintsem az emberét. Késze van ebben kissé tartózkodást követel állásának, de része van mint fejldésének egyéb terén, korának. A magyar lyra Kazinczy óta nagyot haladott, Kisfaludy Károly felszabadítja a magyar költi képzelet szárnyát,
—
a nemzeti élethez kapcsolja
smind a
nagy
és meggazdagítja tárgy,
magyar
feladatait s egyszer-
modern irodalmakhoz képzet és
törekvéseit
hangkörét.
A
hangköre terjedtebb lett, a hangszer több húrt kapott, de a mozgató lélek még keveset fejldött, még voltak nygei. Az igazi lyra tárgy és
és irodalmi értelemben vett
„szinte"
lyra
csak
magyar irodalomban, kihez képest ebben a genreban még Vörösmarty is nagyon merevnek, pathetikusnak, nehézkesnek látPetfivel kezddik a
szik.
A
Czuczor lyrája
is
az úgynevezett helyzet-
—
40
—
vagy amint némelyek gúnyosan nevezik — szobaköltészet, mely úgy a Hímfy, mint az Aurora
lyra,
hatását
magán hordja egészen
de az önálló lyrikus egyéniség vetlenségét
nem
Egyébként
melynek
irányig,
varázsát és köz-
tudják felkelteni. is
fejletlenebb oldala is,
a népies
a
lyra
leggyengébb és legkiúj irányban
Czuczornak. Az
magát ezentúl
másutt feküsznek az
kizárólag
ersségei.
^f
szentelte,
V.
Valamely költi pályafutásnak jelentsebb s is a költ egész
mélyreható fordulata önkéntelen pályáját átölel
általános
Az
a kérdés merül
az
a
ment
megfigyelés, át
föl
megfigyelésre
ugyanis
hogy
milyen
rázkódtatáson
a költ fejldése folyamán
mi idézte
el
ezt a változást.
késztet.
kérdés révén
s a
különösen
s
Melyik az az er,
mely egy megkezdett irány megváltoztatására elég hatalmas lökést tudott adni. A Czuczor pályájá-
nak fordulata elég jelentékeny arra, hogy ezeket a kérdéseket támaszszák s hogy azokra való felelet révén ennek a pályának jellegzetesen kidomborodó, általános vonását állapíthassuk meg.
Ha
akarunk
fe-
elször
is
kérdések
a
másodikára
hogy a nagy változás megindítója nem valami új, a költ lelkébl támadt s teljes szakitisztult elv, melynek uralom raj útása lelni,
azt látjuk,
kítást jelentene az eddigi környezettel,
mét, mint az els periódus
hatása
az egész társadalmat, különösen az
talmába kerít áramlat, mely érintette és
magával ragadta.
írói
Czuczort
Ez
hanem
a
is-
történt,
alatt
kört hais
meg-
példa pedig
—
42
—
egyik nagyon jellemz vonását
Czuczor költi jellemének, mely nyilvánul
t.
bizonyos önállót-
i.
nagy
lanságát, a
meg a
világítja
gében a küls áramlatok hatásai
engedékenyséiránt és a
mely-
nek folytán oly könnyen bele tud illeszkedni bizonyos iránynak, vagy mondjuk iskolának a szellemébe, így egészen az Aurora eszméinek szelévtizetöltötte be az eposzi mködésének dében (1822—32.) és újra csak az Aurora eszméi adták meg legalább is az impulzust a második irányra. Mert az Aurora sem maradt egészen érintetlen az új kort betölt eszméktl. A
leme
népiesség,
melynek
a
magyar
irodalomban
megújhodáskori magyaroktól (ez
utóbbiak
a
közé
keresztül egy-egy szikrája
Ádámot) Csokonain már fel-fellobbant, az
1830-iki francia forradalom
nyomán
számítva
Pálóczi
Horváth
egész Európát
átjáró demokratikus áramlat hatása alatt hatalmas
lángra kapott s a mint hódító
útjában feltartóz-
megis Egészen el nem hódíthatta eszme, de némi hatása volt rájuk is.
hatatlanúl elre haladt, a romantikusok
érezték
közeledtét.
ket az nem
tántoríthatta
El
tól,
új
ket egészen
eposztól, mint korszertlentl s
régi
ideáljaik-
de egyben-másban szakítottak velk.
kezdtek
(pl.
az
távolodni
némi engedményeket tettek az újnak.) így tehát Aurora népiességérl is, melyre
lehet- szólni az
az átmenetet annál
is
inkább megtalálhatta, mivel
motívumok ellentétben a Kazinczy klasszicismusával, ersen feltn jellemvonását képeztek a magyar romaticismusnak. Maga ez a a
nemzeti
—
43
—
még nem alkalmas ugyanarra, hogy annakalap-
tény
ján az Aurora népiességérl, mint feltétlenrl be-
elször tévedés, másodszor pe-
széljünk, mert ez
valótlanság
dig
összefüggést a
Csupán
volna. politikai
között, rámutatva,
megjelöltük
az
áramlatok
irodalmi
és
eszmék
hogy a demokratikus
beszivárgásának és terjedésének hatása
alatt
az
Aurora által képviselt költi irányzat önkéntelea népiesis engedményeket tett lassanként ségnek, a nélkül azonban, hogy maga népiessé vált volna. Az Aurora költi programmjában a
nül
a népiesség
nem
cél,
mely az idk hatása
még
kola tagjainál gel
bírt.
nem
is
Nem
hanem
utólagos
járulék,
ezen
alatt jelentkezett s
csak
is-
másodrend jelentség-
vonják kétségbe
jogosultságát,
de
melynek szárnyain
tekintik olyan célnak,
az igazi költészet magaslatára lehet
eljutni.
A
mit
Aurora népies cim alatt itt-ott mvelt, az korántsem nevezhet igazi népies költészetnek, hanem inkább olyan költészetnek, mely ellentéte tehát az
az uriasnak
s
ennélfogva a
vele
való
foglalko-
zás bizon}ros fokú nagylelk leereszkedés
a ma-
gasztos és nagy célú költészet trónusáról. a mint Erdélyi János elmésen
mondja
:
Vagy
az a
vi-
szony van a kett között »mint mikor a filozófus szabad óráiban nem átall tárcákat írni.«
A
népies
motívumok megjelenése
szetben, jelen esetben pedig az
a
költé-
Aurora-kör tag-
minden esetre igen érdekes irodalmi tünet, mely sok tanulságot is rejt magában. Viszont az Aurora költinek mködését is érthetvé teszi,
jainál,
—
44
—
kiknek népiességébenme gnyilatkozik már az egye-
temes
áramlat hatása, habár
politikai
ez a népi-
esség úgy tartalmában, mint karakterében egészen más fajtájú, mint a mit a negyvenes évek, vagyis a Petfi és Arany népiessége alatt szokás érteni.
Az Aurora
tagjainál
neti jelleg,
jelentkez
melynek
átme-
népiesség
jelentsége
éppen
abban
van, hogy elkészíti és egyengeti az utat a népies költészet igazi kialakulásához és kiváló képviseli-
hez
;
Petfihez és Aranyhoz. Az Aurora-féle néfbb vonásainak bár futólagos megemlí-
piesség tésével
jelöltük.
Czuczor népiességét
is
Mert habár elismert
összes bírálói
is
r
tény.
hangoztatják, hogy
vett népies költészet
Czuczor
terén
Kisfaludyt és Yörösmaityt
meg-
nag\ jában
mint
a
a
ezt
szorosan
meghaladta
de a viszony, mely
is,
a Czuczor népiessége és az igazi népiesség, vagyis a népköltészet között fennáll, lényegében ugyanaz, a mi az Aurora
viszony, ha
t
jellemzi.
például
Még szembetnbb
Czuczort
Petfivel
a
állítjuk
szembe, kinél a népies költészet már igazi tartalmasságában és nagy vonatkozásaiban jelentkezik, de mindamellett az általános
emberi
esz-
mék magaslatára is eljut. Ez az aránytalan szembe állítás, de másrészt Czuczor egész költi pályája mutatja, hogy a Czuczor-féle népiesség még alacsonyrend és küls jelleg, melynek épen ezért megkapó egyéni vonása és színezete nincsen. Az -
népiessége valójában kedés, népdalai
nem
népiesked
egyéb, mint
népies-
dalok, vagyis érdekes
játékok költi formában és olyan hangszeren,
a
— melynek kezeléséhez
—
45
a
ihlet
és
végeredményben mégis
csak játszik s ezen játékot sem
nak a költi
rutinnal
elég
játszó
raffineriával rendelkezik, de
másnem
tartja
egyenragú-
Népda-
termékeivel.
lainak azonkívül van valami oktató jellegük, amint
ezen kötetének elszavában
maga Czuczor
paprikás versben
minduntalan
eltérbe
ennek dacára, miként mondtuk, zeli
is
hangszerét,
jobban,
jól
bármelyik
mint
meg neki a származása lépten nyomon mazása adta
De
lép.
Czuczor
ke-
pálya-
nagyon valószín, hogy születése és
társa s
be-
vonás késbbi dalaiban és szatirikus
vallja s ez a
szár-
képességeket. Népies
erre
megérzik,
megérzik
különösen abban a nagy érzékben, a mely az útmutató példa teljes hiányában, képessé tette a népies dalok hangjának, tárgyának és formájának követésére.
Valóban Czuczor népies érzéke a
legfigye-
lemreméltóbb úgy a népdal utánzatokban, mint azokban a dörg, ersen oktató tirádáiban, vagy naivos krónikáiban és népies csúfondároskodásaiban, melyek jelzett kötetének gát képezik
meglehets
A népdalokban megnyilvánuló
anyanépies
hasonlatok, élénk szinek és a hangnak változatos skálája,
mind megannyi
Czuczor
példái
érzékének. S a mellett a rythmus is
az igazi népdalé.
Az
ilyenek
is
és
a Petfi korabeli
virágzás népdaltermékeire emlékeztetnek
memben tz talomban
Csak
is
néha
kiváló
a nyelv
(Pl.
lobog", ,,A megcsalt leány") a
„Szes tar-
legmvésziebbek közé sorozhatok.
csúsznak
be
népies
szempontból
—
46
—
hamis hangok, de ezek sem állandó jellegek. Paprikás verseinek józan tanácsai és korholásai Vas Gereben -féle kacskaringós magyaritt-ott
sággal eldörögve, ellenben nagyon didaktikus leggel bírnak s a történetileg
is
szer páterek
modorára
tetnek
prédikációinak
leggyakrabban.
jel-
megörökített nép-
emlékez-
Egyáltalában
a
népies
Czuczorban van sok vonás ebbl a typusból. Jóllehet a népbl származik is, de mint költ még sem azonos a néppel, hanem csak barátja, jóakarója, tanácsadója, melyhez egyébként ezer szállal van odafüzve.
Az
igazi
Petfi-féle
értelemben
ságról azonban természetesen
nem
vett
lyrai-
lehet szó. Leg-
költ az érzések sokféle változatába, de a motivumoknak épen ezen a sokféleségén s a lyrai hév némi hiányán érezhetjük, hogy ezek a dalok, még csak helyzet dalok. Ezért húzódik át egész költészeten valami oktató modor, mely még lyrai jelleg verseiben is megnyilvánul. A tiszta lyra különben is gyenge oldala. A didaktika azonban nagyon megfelel terfeljebb csak
beleilleszkedik
mészetének. Igen sikerültek
a
például meséi
;
frap-
páns csattanójukkal és új viszonyokra alkalmazott moráljukkal. Legfényesebb termékei pedig talán nem csak népies modorának, hanem általában egész költészetének azok a didaktiko-epikai és didaktiko-lvrai
darabok, vag\'
továbbá a majd naivos, majd csipked
dörgs
és korholó leíró képek,
tánc", „Falusi kis lány Pesten") stb.,
ma
is
(pl.
„Magvai-
melyek még
elismerést szereznek Czuczor nevének.
47
Humorának
pedig, ennek az érdes, paraszmondhatjuk barátos és kissé kesernyés humornak,) melyben mindig nagy része van legjobb szüllötte a magyar a gúnyolódásnak „Knittel vers" és „Remete Péter". A magj^ar népiesség fejldésében tehát Czuczor nagyon tiszteletre méltó és megbecsülend
tos (vagy tán
:
szerepet visz.
nem Egy
A
népiesség igazi megértésével
dicsekedhetik, bár kortársai közt
még
a legels.
annak az iránynak haladásában, mely-
fok
hez a magyar irodalomban a legnagyobb lángész tevékenységének emléke fzdik, s mint ilyen vagyis mint egy költi irány átmeneti képviselje,
Gyorsan
kétszeres igazságtalanságban
is
méltányolják
mérten kissé
s
tehetségéhez
részesül.
túl be-
hamar is felejtik, s gyorsan napirendre térnek felette. Az idk lázas folyamán maga Czu. csülik, de
ezor
mely
is
búcsút
mondott
élete delének,
kísérte
t.
második
ideáljának,
a
több mint egy évtizedén híven
VI.
Az akadémiai fejldésében,
de
fordulatot jelent
melyet az
kitüntetés,
és pedig
irig3 r ség
szenvedések
éledt,
megismertesse.
kálváriájával
munkakedve
megjelentek
meg
az uj
élet,
környezetben egészen
fel-
felfrissült
összegyjtött
1830, melynek
s
még
végén
az
Poétái Munkái,
Buda
mindvégig jó barát s végezte. 1836-ban az aka-
kiadását a
h
bajtárs, Toldy démia rendes taggá
—
választotta
osztályban, ugyanakkor a felvette tagjai sorába,
meg
a történeti
Kisfaludy Társaság
egyszóval bejutott a
irodalmi élet középpontjába, az egy célért
pályatársak és
költi
is
rosszravaló fordulatot,
Pedig a legjobb jelek közt indult ellankadt kedve az uj
nem
Czuczor személye ellen fel, hogy gyanútlan lel-
és a
való agyarkodás idézett két a
ha
további folyásában ismét
élete
is
pezsg
küzd
egyszersmind az odaadó barátok
lelkes társaságába.
A
jó barátokkal együtt azon-
ban elkeseredett ellenségekre is tett szert, akik amazokkal egyformán kitartók voltak érzéseikben és
kevéssé
Poétái
válogatósak
Munkák
közt
céljaik
szerelmi
kivitelében.
versek
is
A
voltak,
— jó
—
49
ürügy és alkalom néhány külsséggel együtt jellem és tiszta élet szerzetes
a kifogástalan
még
beárulására, szetes
nem
pedig
amint az
is,
a kancelláriánál.
Ez
meretlenebb
mert az árulkodó igen
hogy
hatta,
fognak
nem
volt,
a
vádjai a
nem
találni,
termé-
hanem egyenesen
volna, a fapátnál,
lett
cselekedet annál lelkiisjól tud-
kancelláriánál nyilt fülekre
valódi tartalmuknál fogva, ha-
ürügyük miatt a nagyon is hazafias érzés pap megfékezésére, aminthogy maga Czuczor is nagyon jól tudta, hogy benne >a magyarság lelkes ügyének harcosát « üldözik. S valóban a feljelentésre a tárgy fontosságához épen nem mért számban és heves hangon érkeznek le a fapáthoz a kancellár leiratai 1837. folyamán. Az els praesidialis vádja az, hogy Czuczor papi alkalmas
nem
állásához
verseket
méltó szerelmi
irt,
(poe-
mata-erotica a spiritu reguláris presbiteri aliena ....
nem
növesztett,
ban, színházba él,
(
.
.
.
ruhát
világi
ediderit),
.
quaquam
lakik
jár,
elkobzására,
de
késbb mind
a
és
bajuszt
nem
szóval paphoz
vitám, virum gerat).
hord,
ezt
Pál az elkobzás ellen
étkezik kolostor-
nem
méltó életet
religiosum decentem
Áprilisban
két
és szakállt
nem
haud
parancs jön könyve hajtották végre, mert
censor, JNagy Antal és Kiss nyilatkoztak.
Májusban pevá-
dig ismét szigorú rendelet érkezik a korábbi
dak felsorolásával és a fapát kemény megrová-
hogy az alárendelteket hivatásuktól eltér zésére ezentúl ne engedje, hanem minden gondját arra fordítsa, hogy azok a régi sával,
foglalkozás
4
—
50
rendtársak példájára a komolyabb hagyatik, hog}^ Czuczor
Pestrl, bár
tanulmárryok-
szigorúan meg-
Egyúttal
kal foglalatoskodjanak.
hivassék vissza
azonnal
olyan módon, hogy becsülete a nyil-
»
vánosság eltt ment legyen.*
A
elbb
Czuczort, a határo-
zott
óvatosságra
is
megrovások
az
els
inti
és
Czuczor eleget
már
után minden jó semmit érdekében, tehát még csak meg-
után
hogy
védiratot
szerkesszen.
a felszólításnak és megírta
tett
is
aki
tehetett
praesidiális felszólítja,
fapát,
rendeletek
és
sem
dacára
akarata
intette
azt a szép apológiát, amely még ma is megvan másolatban az Akadémia levéltárában, s amelynek
még ma
is
minden sorából az
kiviláglik
ártatlan-
sága tudatában sértett önérzetnek férfias és ható méltatlankodása.
a
semmiségöket. S
részben
kozás helyett dozására, necessarius
pár szónyi hivat-
kolera-járvány
égit,
talia
leirat
illine
alatti
önfelál-
»iam qui non religionis contemtus :
A
védirat mit sem használt, a
után
a fapát kénytelen volt visz-
obiici ?«
májusi
azután minden fogad-
szavakkal végezve
e
megcáfolja
valótlanságukat,
szerény, alig
a
kozás a komáromi
potest
Pontról-pontra
kimutatva részben
vádakat,
meg-
Pannonhalmára. A leiratnak mentve legyen* megfelelen, hogy >becsülete Czinár Mór, a fapát titkárja néhány útbaigazítást adott Czuczornak, hogy miként mentse meg
szahívni
Czuczort
a látszatot.
Czuczor
dást önérzetesen
maradt,
remélve,
azonban minden alakosko-
visszautasított.
hogy ügye
Egyelre Pesten
elalszik, ellenségei
-
51
—
azonban nem hagyták nyugodni a
A
dolgot.
fel-
onnan pedig a megrovó praesidiálisok Pannonhalmára. A vádpontjai egyre változtak legjobb bizonyságul, hogy az igazi ok, vagyis a gylölség, mindig ugyanaz volt. Még az az egy vágya, hogy az akadémiai nagygylést megvárhassa, sem teljesedett, bár az
jelentések egyre érkeztek Bécsbe,
,
elnök Teleky gróf
közbenjárt a fapátnál, így
is
sem várva be, július végén visznagyon szatért Pannonhalmára. Pannonhalmán egyhangúan folytak napjai, munkálkodott s egy hát Czuczor ezt
A
könyvtároskodott.
ideig
szenvedések között
gos megenyhülés
töltött
megaláztatások
valósá-
midn
augusz-
számára,
volt
és
napok után,
végén Pestre mehetett, hogy résztvegyen akadémia az nagy gylésén, ahol valósággal üntus
rolták,
jegyzkönyvbe
Erdemeit
nepelték.
mondását munkáit a a
tudomásul
sajnálattal
említett
dicsérettel
osztály
történeti
iktatták,
vették.
mvek
közé
so-
vá
tagjává
vidéki
le
Poétái
tüntet lelkesedéssel hallközönség fölolvasását Zerednai Vi-
lasztották, végül pedig
gatta
meg
a
téz Jánosról.
fváros íróvilágának rokonszenvével, tért vissza Pannonhalmára. A zaklatások még nem szntek meg, így elhalmozva a közönség
de kedélye kissé lecsillapodott. sedésével fapátja
lyceumhoz
nem
is
ki
is
A
és
vihar elcsende-
nevezte tanárrá
és állását 1838. tavaszán
gyanítva,
a
gyri
a
foglalta
hogy ujabb zaklatásnak 4*
el,
néz
ugyanis
Ellenségei*
elébe.
Metternich kormánya fogadta az ilyen
lojális
a legélesebb
leirata
nem nyugodtak, a nagyon
is
szi vesén
besugásokat.
A
kancellár
pedig
ffapát nemesen nagyon tapinta-
szólítja fel a
kitételekkel
apátot Czuczor visszahívására.
A
pártját fogta alantasának,
kissé
tosan, jobb útra
emlegetve,
térítését
de úgy ez,
mint Czuczor erlködései, hogy az ismételt megszégyenítést elkerülje, hasztalanok voltak.
újabb rendeletére tüstént
cellár
el
kellett
A
kan-
mozdí-
fapátnak Czuczort. A meghurcoltatásoknak még ezzel nincs vége, a Czuczor felségfolyamodványára ujabb megrovás a választ a haés zafias szerzetes tanár még mindig gyanús >rosszúl minsített* a bécsi kormány szemében. Lassan-lassan azonban a megrovások veszítnek hevességükbl s amit a közbenjárások nem értek elsimulnak a hullámok és el, elvégzi az id a felsbb hatóság elnézésével gyri tanári állátania a
;
sába
is
visszatér.
—
E
viharos
sen megviseli, sokszor rikus hajlamok
is
idszak természetehypokond-
betegeskedik,
ert vesznek
talán férfias természetének jele
*
Életirói több
mutatták, hogy ezek
hagyomány
nem
és
rajta,
—
de
ez
is
épen a küls
gyanúok alapján
ki-
Csathó Pál író és Dercsik János Esztergom egyházmegyei világi pap, ez idben egyetemi rektor. Csathó összeférhetetlen természete ismeretes, Dercsik dicstelen eljárása inditó okaiban pedig játszhatik közbe a vakbuzgóság, vagy talán szolgaiság, de mindenesetre ismeretlen okú személyes ellenszenvbl fakadó agyarkodás. lehetnek mások,
mint
—
53
—
csapások alatt nem törik meg egészen, a kétségbeesésnek egy hangját sem hallatja, panaszai nem élénkebbek, mint akár elbbi komáromi tartózkodása alatt. Dolgozó kedve élénk, sok népdalt,
naptárba, fordít ír a mezei Schmidt Kristófból, nyelvészeti dolgozik és emlékbeszédet tart
paprikás verset
Corn. Neposból,
munkákon Guzmics
is
Izidor felett. .St a
fapát
élénken részt vesz az új apát választásán,
kor az
jelöltje,
után
halála
Rimélyi Mihály kerül
ki
s
mi-
gyz-
azonban már csak néha néha zeng és nemsokára végkép költi elhallgat. Különben is vége már ekkor a pályának, mindinkább a tudós jut eltérbe, hogy végi az egész helyet az foglalja el. A költ szava még majd csak egyszer, a legnagyobb alkalommai csendül meg. Az üldözés napjai különben is végüket járták, a csendes bocsánat után megjön tesként, alkalmi költeményt
a formai
rehabilitáció is a
ír.
Lyrája
kancellár praesidialisa
alakjában, amelyben, némi megszorítással ugyan,
Czuczor újbóli alkalmaztatását megengedik. A nyugodalmas, zavartalan munkálkodás néhány éve következik ezután Gyrött, megara-
s.
n} ozva a T
már
általános költi hírnév nimbuszától
és az egész város szeretetétl.
Egy betegség
za-
varta csak, ezúttal veszedelmesebb a többinél, de
ers sors,
hogy
hanem is
ebbl
természete
sohse épült
ki
belle.
életét
is
kisegítette,
Ugy
habár teljesen
határozta
azonban a
ne e csendes helyen fejezze be,
sokkal mozgalmasabb környezetben. Most
az Akadémia idézte
el
a sorsfordulatot, 1844-
54
ben totta.
t.
a
i.
Nagy Szótár szerkesztjévé
A fapát
sem költ távozását.
czor Pestre költözzék, a kancellár
a józanabb elvekre
tért
válasz-
megengedte, hogy Czu-
szívesen
ellenezte
A gyriek
tisztelték meg városuk illusztris Czuczor pedig mindenütt rokonszenvtl,
fáklyás-zenével lakóját,
tisztelettl,
jó
zavartatan
jöv
is
Pestre,
barátoktól
körn\ ezve r
sikerei
nagy feladatának
és
egy szép,
másodszor üldöztetései helyére, hogy
reményével költözött szentelje magát.-
VII.
A fvárosba jutva, idejét
Czuczor most már minden szentelte. A Hatstúdiumoknak a nyelvészeti
harmad
vani-utca kis
emeleti
szobájában
nagyobbrészt nyelvészeti
idejét,
mvein
töltötte
dolgozva,
egyetlen szórakozását rövid sétáiban keresve. Leg-
fképen a nagy
szótár foglalta
tovább
vele,
munka, minél nagyobb arányúvá növekedett. Szorgalma azonban minden haladt
akadályt legyzött, s
annál
így lassan
léptekkel haladhatott elre.
bet
nyolc
— A— H —
Azonkívül idt szakított gozatokra
is,
el,
s a
szélesebbé,
A
bár,
de
biztos
forradalomig az els
szóanyagával elkészült.
még egyéb
többek közt
kisebb dol-
Vörösmartyval együtt
írt egy kis iskolai nyelvtant, a melyért az 1848-iki kormánytól 1100 forintot kapott. Lantja e szor-
galmas munka alatt egészen elhallgatott kedélye nyugodt volt, zavartalan, csak a betegség láto;
gatta
dásától, tak.
néha-néha. Eleinte még a közélet mozsem tudták elvonni figyelmét munkálkopedig már nagyon mozgalmas napok jár-
meg
zanatai
A
Széchenyi higgadt, mérsékelt, dolgos
tikája után, a
Kossuth viharos,
izgalmas
poli-
aerája
—
A leveg már
következett,
sejtésétl, Petfi
már
aztán a nagy napok a nagyon
is
is
erej volt. nyugalma oda van, hónapok minden izgalmát két-
át,
amúgy
hányás
feletti
tudósra elemi lelki
szenvedéseitl
régebbi
szeresen érzi
geskedéseitl
Nem
a nagy dolgok
a forradalmat Egyszerre
beköszöntöttek, és hatásuk
szükséges
a következ hetek,
uralkodni.
telítve volt
érzi
érzékeny
A munkához
—
56
is" feszült
idegein
és betealig
tud
szükséges valami különös szemre-
ingerültségbl magyarázni a Riadót,
az egész szabadságharc
Ez
megértetik azt
állapota eléggé
alatti lelki
és lázas forradalmi dal,
-a szilaj
csodálatos szüleménye egy állandóan lázban
ég,
költi
ke-
vérig
felizgatott,
délynek.
bántott, ingerlékeny
A formája
mény formában
tán a Petfié, de ez a költe-
annyira közvet-
való átkozódás,
szintén fakad a Czuczor lelkébl, hogy önkéntelenül ragadja magával ma is az olvasót.
lenól és
S amilyen
közvetlen
volt születése,
olyan
elementáris volt hatása e dalnak barátra, ellenségre egyaránt.
A
költje sajnos amazénak lelkesedése
December 21-én
miatt ennek haragját érezte meg. jelent
meg
jában, s
a költemény a Kossuth Pesti Hírlap-
már
nult ellenség
1849. január 17-én elfogta
Czuczort
és
a Pestre bevo-
vasraverve
a
napra rá már el is Ítélték hat évi vasban töltend várfogságra, mehyet Dank Aganius szerzetes társa hathatós közbenjárására budai várba vitték s
kegyelembl kapott meggyötrött
1 1
halál helyett.
költnek,
kezddnek. A börtönben
tehát
A már
újabb
egyszer
szenvedései
tür és remél, jó emberei
—
—
öí
közbenjárására némi enyhítésben van része és
kedves Nagy Szótárán
még
dolgozhatik. Február vége
is
s itt egy („nem „Bolond a Spkzig Ignác nev Miska" Spitzig Icigje" jegyzi meg Kurcz Vilmos egyik alkalmi emlékezésében, de talán egy ahhoz hasonló hazafias typusból való) van egy szobában
a József kaszárnyába „internálják"
felé
zsidóval
együtt
elzárva és
Legjobban szik.
attól
használja
retteg,
eveszközeit.
vele
hogy idegen börtönbe
Toldy és Toldyné
itt
vi-
közbenjárnak érde-
is
már nincs'soká szüksége közbenjárásra.
kében, de
Májusban Budavára
a
Görgei
alatt és
ugyanis
serege
a vár
bevételével
megjelenik
Czuczor
is
szabad.
A a
szabadulás csak rövid
szenvedések
hosszú
megszakítása volt
láncolatának.
Egyideig
Pesten idzött, majd a Balaton mellett, a szabad-
ságharc leveretése a
katonai
után pedig jelentkezett Pesten
parancsnokságnál,
hol
megengedték,
hogy mint fogoly egyelre a Ferenciek torában tartózkodjék. radhatott
itt,
Ámde
mert Haynau valamely kis kihágás
miatt az Újépületbe vitette.
h
végéig
barát,
járt
azonban nem tudott izben
is
kolos-
csak rövid ideig ma-
Itt
Toldy, az élete
is
közbe
elérni
s
sokat
ügyében, Toldyné,
a
ki
két
meglátogatta a foglyot, csak vigasztalást
hozhatott számára. rettegett, rövid
De a mitl Czuczor leginkább
id múlva
az
külföldi várfogságra hurcolták.
mély Mihály fapát és a pápai
is
bekövetkezett,
Bécsben még Rinuncius
is
pró
háltak envhítést eszközölni számára, de Czuczor-
—
58
—
nak nagyon is sok volt a rovásán, semhogy vele szemben a kormányt engedékenységre lehetett volna birni. így tehát Bécsen és Lincen keresztül Kufsteinba szállították, ugyanabba a várba, a
melyben ugyanolyfajta bnért félszázaddal azeltt Kazinczy is sinylett. Fogságában emberiesebb bánásmódban részesült, mintsem várta volna, s a kiállott
izgalmak után, szinte
ságát. Idejét
nyugodt-
meglelte
hasznos foglalatossággal
töltötte,
házi énekeket fordít, azután ethymologiai
bár
zatba kezd,
még
hiányzanak
kisebb
több
Azonkívül
forrásai.
dolgozatot
n\ elvészeti r
egy-
dolgo-
készít.
Természetesen a legszélsbb lelki-állapotok között hánykolódott
itt
voltak
is,
különösen ha valami
kétségbeesett
küls
napjai,
kellemetlenség
érte,
mint a milyenek voltak pénzbeli zavarai, de néha kitisztult
kedélye,
st még
hangolódni. Rabsága csak
a jókedvig
egy évig
tudott
is
tartott,
kegyelme
mert
szabaddá
1851.
május 22-én a
teszi.
Hosszú, kinos szenvedéseinek csak emléke
király
maradt meg ezután és a rablánc, melyet magával vitt
s
lettel.
meg
a melyet a Kisfaludy-társaság
Kufsteinbl a mai
visszatérve
Múzeum-körúti
a melyen emléktábla
is
mas
Körükben
telepedett
Erázay-íéle házban,
rizi emlékét. Jó barátjai,
élükön Toldyval, igyekeztek napjait.
riz kegye-
Pesten
felejtetni véle
fájdal-
láthatólag felvidult koron-
és munkakedve is felNagy munkájának, a JSla^y Szótárnak elkészítése már a börtönben sem hagyta pihenni, ként, visszatért kedélye éledt.
most tehát újra hozzáfogott, 1858 szén
azt be is
—
—
59
fejezte és október 11-én jelentette az akadémiának a szerencsés eredményt. Ebben az idben nagyon visszavonultan élt, leginkább dolgozott, s hosz-
szabb sétákat és
a vasárnapot
Ferencieknél
a
templomukban misézett és paptársain
akadémia
Eljárt az
tett.
s
emberrel
is
az
bár legbizalmasabb
kevés
kívül
üléseire
töltötte,
író
érintkezett,
száma egyre nagyobbodott. Panonhalmi rendtársai Kruez Krizonton fapáttal körivették szeretetükkel, st a fapát tisztelinek és hódolóinak
anyagi támogatásban telését,
a színházat
is
Régi
részesítette.
sem hanyagolta
kedv-
a mikor
el,
csak tehette, megjelent a színházban, mely ekkor
hatalmas
tényezje
önkény uralom ellenében. íme,
ilyen kör-
a nemzeti agitációnak volt az
egyik
nyezetben, ilyen munkásság és ilyen örömök kö-
Czuczor utolsó
zött teltek el a
Élete végét hatatlan öreg kor
az aránylag
évei.
csendes,
derje aranyozta
csendes és fájdalomnélküli
volt.
háborít-
be. Halála
Nem
érhette
is
meg
azonban sem nagy mve megjelenését, sem a szabadságnak újravaló feltámadását. A nagy szótárnak csak néhány füzetét láthatta nyomtatásban, a kiegyezésnek és az új korszaknak még csak derengését. 1866 szeptember 9 én halt meg kolerában, abban a kórságban, melynek egyik korábbi dühöngése alkalmával oly hsiesen viselkedett.
Temetése nemzeti
az
akadémia,
színház
és
sok
a Kisfaludy- társaság, a pályatársa
s
tisztelje
részvételével ment végbe fényes pompával. Meg-
emlékezett
róla
rendje,
mely
emléket
állíttatott
— sírja
—
meg az Akadémia, mely emléket veNagy Szótár elkészülésekor és megemlé-
fölé,
retett a
kezett a róla.
60
fváros
De nem
is,
mely egyik
utcáját nevezte el
volt háládatlan emléke iránt második
szülhelye, Érsekújvár sem, gely gyermekéveit töltötte.
a hol
A
nemsokára szoboremléke fogja hálás kegyeletét a nemzeti
Czuczor Ger-
róla elnevezett téren
hirdetni az
hsök
és
a
utódok nemzeti
dicsség kiváló bajnoka iránt, kinek emlékét ez a szobor a nemzet elismerésében fogja fentartani.
vív
VIII.
A
nagyszótár eszméje az akadémián az
tézet megalapítása
st, hogy
óta
folyton
napirenden
már elbb
a gondolatot
is
in-
volt,
felvetették,
mutatja a Teleky József 1817-bl való értekezése,
magyar szótár elrendeltetése és módja« érdekében. Mikor végre Czuczor és Fogarassy megbízást kaptak, már több ez »egy
tökéletes
készítése
irányban
munkára
végzett
tekinthettek
vissza.
Megvolt már a magyar-német szótár, táj- és szakszótárak, továbbá az összehasonlító dolgozatok
néhány
keleti
bízás mégis
nyelv körébl.
nyugati
s
nagyon korai
volt, két
A
meg-
elvnek a leg-
hevesebb viaskodása közepette, s a munka sajnos nem vezethetett jó eredményre. A régi magyar,
mondhatjuk romantikus Istvánon keresztül
még
elv,
az új irány, az
európai,
kálkodás hatása
alatt,
sonlító,
az
különösen német mun-
Bopp
a
Eberhard,
a régiektl Horváth
az öregebbekben, míg
élt
Fischer
általános összehaés
Strahlenberg
speciális altáji felfedezései, a Sajnovics és Bereg-
szászi
Nagy
már Hunfalvyhogy aztán Budenzben
Pál tapogatásai után
ban tudatosan lépnek
fel,
— és
követiben
az akadémia tos
gyzelemre jussanak. Maga
teljesen is
tudatában
—
62
ingadozott és épen
kidolgozandó
a
melyrl akként nyilatkozott magyar nyelvnek egyetemes magában, nem zárván
ki
eleinte,
nem
helyesen
hogy az a foglalja
abból semmit, mi nyelv-
ágán az
használtatik.
és
él
volt biz-
elveinek,
szókincsét
tanilag helyesen készült és bármily
nek és tudománynak
nem
szótár
képzett, de az
élet-
Még
életben vagy
a
más
tudománykörében felkapott szók is felveendk nemkülönben a nyelv fejldése folytán értelmüket változtatott szóknak régibb értelmük. Felveendk lettek volna továbbá az n'ijra lettek volna,
felébresztett «
mindazok,
szók
mik
is,
valamint
bármely
a tájszók közül
magukat annak nyelvtani és lexicographiai jelen állapotja szerint adván vissza, mellzni fogja annak bels történetét a szószármoztást és nyelvhasonlitást* mondja az ajánlják. ...
»A
szótár a nyelvet
akadémiai utasítás. kodik
tekintetben
Itt
még óvatosan
tehát
tartóz-
akadémia a szélsbb nyilatkozatoktól. azonban már a következ utasítást ol-
az
Késbb
vashatjuk
:
„Mi az etymologiai
getéseknek
netán
s
nyelvhasonlítási fejte-
szabandó
határokat
illeti.
.
.
.
leginkább a tudva s kétesen idegen szók, melyek több-kevesebb nyelvészek által s nem minden ok nélkül idegeneknek
tartatnak,
óvatosan
tárgyal-
a magyar nyelv eredeti birtokául meghasonlítás pedig a rokonhangú és értelm szók egymás mellett elsorolására szoríttassék. kivévén
tassanak
a
;
—
—
63
hol az egyik vagy másik nyelvbl nagyobb-kisebb
bizonynyal
állíttathatik."
Az akadémia
egészen
tehát
irányzat értelmében
szabad
dönt,
romantikus
a
utat
engedve
dilletans összehasonlításnak és a
metaphisikának.
S valóban Czuczor, a
szimpátiái úgyis
fogékonynyá
kit ifjúkora
tettek ezen elv iránt, talán befolyá-
a
solva dolgozótársától,
mesterétl
is,
nyelv
metaphisikájának
ezután a legszéls romantikai irány-
nak karjaiba dobja magát, s ezzel a szótár sorsa el van döntve a Hunfalvy legélesebb ellenmondásai dacára is. Általános felfogása egészen a Horváth Istváné, s ide vonatkozólag igen jellemzk Kuf„azon nyelvek, a steinbl írott következ sorai melyeket többé-kevésbbé ismerek, azon kulcs sze:
rint
nyelv
melyeket a
meghatározhatók,
legkönyebben
magyar
A
nyújt."
pontjában pedig, egészen
eg^es
vizsgálódások a rég
megdöntött
szolút metaphisikai alapra helyezkedik.
Úgy
az
abér-
külsség megállapításában sem enged a minden általános következtetést kerül összehasonlító rendtelmezésben,
mint
majdnem semmi szernek.
A
a
teret
morfológia
megállapításában
legkülönösebb elméletek jutnak például a
repérl, nak,
érvényre. Beszél
Fogarassy szellemében a oly
misztikus
mint ma
presszionista
a
körök közderltsége
értelmezést
mveli
mellett
egyes hangok jelentségét
hangok szeadva azok-
ultradekans
francia
költészet
s
aztán
ennek révén a
az abszolút okoskodó rendszer s
—
adtak.
az
és
im-
irodalmi
Fejtegeti
az
többek között, hogy
— találomra egy példát
ersség kifejezését benyomásával hat szóval az
—
64
idézzünk,
az
az r
betben az
mely a hatalmasnak a
látja,
emberi
beszédben.
Egy
nyelvészkedése a szimbolizmus és az
okkultizmus mezében folyik
le,
melynek a
törté-
semmi köze sincsen. Következik ezután a gyöktheoria, melyrl Czuczor úgy vélekedik, hogy elször a szógyököt kell keresni, neti nyelvészethez
azután az egész szótárt általfutva összálítani minde gyök feltaláltatik. Ha ugyanazon gyöknek többféle értelmére akadtunk, az egész összeget eszmerokonság szerint osztályozzuk. Azután a nagyobb igazság kedvéért összehasonlítjuk más nyelvekbeli rokonhangú s rokoneszméj szókkal. Végre a magyar nyelvnek mind régi, mind jelen, mind általános, mind tájdivatos
azon szókat, a melyekben
használata
képes pedig
nyomán elsorozzuk
jelentéseit.
már Horváth Istvánéhoz
a mely jogosnak
tulajdon,
(Ak. Ért. XI.) Azt
találja
az
lehet
a
átvitt
és
felfogást
hasonlítani,
idegeneknek
tartott
szók óvatos meghódítását a következ elv szerint t>
Vannak
oly szók
—
is,
—
így
szól
például
melyek mint kiképzett származékok idegenbl vétettek ugyan által, de gyökereikre nézve nyelvünkben is megvannak, például a latin-hellen szerkezet koronának mint fejet, egy helyt Czuczor
homlokot kerít díszjelnek gyöke, a kor, megvolt a korong, korlát szavakban s általában a kerek alakot jelent kor, ker, kör stb. származékaiban.
Betetzéséül ezen elméletnek következik szó és nyelvcsaládok tana.
Az egy családba
aztán a tartozó
—
—
65
szók egyenes vagy oldalágon rokonok,
A
egyeznek.
alapértelemben
saját
alaphangban
valami
jegygyei birnak, de gyökeik s
elsk
az
gyökbl támadnak, ezek
valami változatlan
nyelvcsaládokról
pedig megállapítja, bizonyosan a Bopp mindinkább
uralomra jutó tanának kikerülhetetlen hatása alatt, hogy ... .„A nyelvnek származási viszonya ha:
sonló az emberi
nem leszármazásához
meg-
s így
különböztetünk leánynyelveket és testvérnyelveket. Testvérnyelvek egymásközt például
spa-
olasz,
:
melyek ismét a régi latin nyelvbl származó leánynevek
nyol, portugál, francia,
Az
leányai.
egy
egyes szavai annál inkább elütnek az sanyáéitól, utókorra nézve." «A
mennél távolabb esnek tle mi édes anyanyelvünket
öÜO év
óta,
honnan
szintén szenvedett
illeti
holmi
oly lényegbevágókat,
—
így folytatja
—
hagyományaink vannak,
irott
melyek si
nem
de
változásokat,
természetét
el-
vagy az ifjúi arcvonásait ráncokba zsugorították, vagy elmázolták volna. Ugyanis a szógyökök jobbára illetlenül épen szállottak reánk. Alakjának f változatait a párhuzamossági hangkorcsosították,
rend okozá.»
Az
összehasonlító
Czuczor azonban nem
nem hasonlít nem végez, hogy
szercket
nyelvészet birta
össze,
igazi
felfogni,
elveit
nyelvrend-
hangtani
kutatá-
le magának következtetéseket, az összevetés és elváltozás réven. Tekintetét nagyon is elhomályosította a hangok metaphisikája. A magyar nyelv hovasi
>kat
tartozása
dolgában
azokból
nincs
vonjon
határozott
pártállása, 5
— talán titkon
66
lelkében a Horváth
élt
István eklek-
mondva
helyesebben
ticizmusa,
— panmagyariz-
musa.
A mával
els füzeteinek megjelenése
szótár
is
már sok
barátja
madt. Barátjai a régiek
s
sok
és
alkal-
ellensége
tá-
egy kissé Erdélyi János,
heves támadói, az új gyzedelmes magyar nyelvészet mveli, ell Hunfalyyval, ki szemtl szembe élesen támadta, míg halála után Szarvas Gábor mondta ki rá az igen kegyetlen, a nagyon kíméletlen, de igazságos Ítéletet. Ha az eredmény egészen elhibázott is, magát az önfel-
ellenségei és
.
áldozó
szorgalmat és
Nemcsak
nyolni fogja.
odaadást az
szeretetteljes
irodalom azonban mindenkor neki,
becsülni és
méltá-
másoknak
voltak
van közöttük Horváth
tévedései, ott
is
István, kirl
a legnagyobb túlzások és legmeglepbb naivitások derültek
ki,
mégis
s
mert törekvéseiben nemzeti eszme a
hazafias
könny
lelkes
meglep
hazafit, a
kinek
lelkét
betöltötték.
Igen
hogy felületes, kitudománytalanság nyi-
róla,
nyelvészkedéseiben
küls tényeket mködésének igazi csak
egészen
volna kimutatni
meg
a
lelk katonáját,
intenciók
csinyes s hogy latkozik
ott látjuk
hs
említjük nevét,
tisztelettel
;
állapíthatnánk
lényegét
nem
de
mindezzel
meg,
melyek
érintik.
Mert a
sok tévelygés között ott áll tisztán és érdekes egyénisége, ez a páratlan, nelen az lebilincse-
és ritka magyar szív, melynek minden dobbanása a magyarság dicsségét szolgálta. Czuczor Más id- és korviszonyok között
mes
.1
mködését zeti
is
A nemlegnyomorubb nyelvészeti munkája s a
ilyen hatások sugalmazták.
elnyomatás
éveiben
—
67
leggyászosabb,
nagy
készül
szeretetnek és a hazafias kis ereje kellett hozzá,
mas világában
nem
érzületnek bizony
hogy még a börtön
se veszítse
siral-
kedvét a vele való
el
foglalkozástól. Tévedések vannak benne és pedig nagy számmal, ez el nem tagadható. De mi szí-
mert
vesen eltekintünk a tévedésektl,
hogy
e tévedések dacára
is
a
munka
cselekedet volt. Üldöztetés, börtön
érezzük, hazafias rabbilincs
és
a jutalma a Czuczor túláradó hazafias érzésének; s
nem
hogy messze idegenben, sínyldve rabbilincsek ezen munkájának nagy ré-
kell elfelednünk,
távol hazájától, börtönben törték kezeit,
szét
irta.
midn
Tehát
eszményekért feladatát híven
több
mint
a
harcias
a
agitátor,
lelkesül martir munkája betöltötte.
másfél
S mikor
esztendeig
munka eredményében
aki
ez,
m
nagy
a
szorgalmas
tartó
Czuczor
a
hazafias
halála
után
megjelent, az akadémia elnöke joggal mondhatta,
hogy
hálakifejezéssel
elhunyt lettel
nem
Czuczor
kiérdemelte
koszorút
sírjára.
esett el
—
tenni
az
nemcsak az akadémiától, ha-
az irodalomtól és az
olyan katona, a
óhajt
Ezt a koszorút becsüutókortól
ki a zászló
a csatatéren.
m
is,
mint az
védelmében küzdve
XI.
A
Czuczor Gergely
elég teljében
személyes tisztelit hagyott nagy
s
halála, bár erejének
még
bár szomorúságra hangolta
találta s
az irodalom
rt, sem
az
híveit,
még sem
irodalomban,
sem
a
tudományban. Lantjában nem maradt benn egy dal se, élete nagy célját, a tudományos munkát (Nagy Szótár) be tudta fejezni s egy teljes, erinek legszebb
célokra
felhasznált élet tudatában környékezve a tehetséget meg-
jól
szállhatott a sírba,
illet elismeréstl, melyet
még
fokozott tiszteletre-
méltó személyiségének varázsa. S mégis ez a
utókorban
nem
te-
számára többet kivívni, mint egy bizonytalan, a személyes rokonszenvesség és a múltnak aranyos varázsával behetség
az
vont
id
zést.
Van ebben
tud
szrd
elismer érnémi igazságtalanság is, de van benne talán némi méltányosság is. A felszínre emlékein keresztül
került új eszmék,
elre Czuczort állították,
még
talán
új
felfogások
hullámai
vitték
gyorsabban és nagyobb helyre mint a hogy megérdemelte volna, st s
a tehetsége termékeinek
a becsét
is
Mert valószín, hogy ha Czuczor ugyanily
emelik. tehet-
— seggel félszázaddal
69
—
elbb születik, ma a magyar még nagyobb szerepet tölt
irodalom történetében be, de
désre
mvei
nem
az
koráéhoz hasonló
fejl-
talajt
találván, abszolút értékre sokkal kisebbek
lesznek, mintha félszázaddal utóbb, helyét sokkal
késbb
vívja ki és sokkal hátrább foglalja
el,
de
a mit termel valamivel maradandóbb. Helyét mindenütt megállotta volna,
sem
esetben, letett
igen
késn
sem
túl
az
els
nem
szü-
korán
a másodikban
volna. Tehetségének nincs olyan határozott
színezete,
mely valamely különös irányra kizáró-
lag és ellenállhatatlanul predesztinálta volna. Haj-
lamai olyanok, oltottak beléje fejtésére
tág
kevésbbé
melyeket
teret kapott.
abszolút
hogy ezeknek
ki-
Önállóságának ez a hiánya
kiváló alakjává
lomnak, mint
születése és neveltetése
s elég szerencsés,
a
teszi írót,
magyar ennek
de
iroda-
az
iro-
dalomnak olyan kevéssé szerencsések a viszonyai, hogy tüzének és melegének egy részét a közélet számára is kénytelen használni, és így nem csak önálló tehetség mvelkre, de lelkes, szent meggyzdés, s ha kell lür prófétákra is van szüksége. És ezt a szerepet Czuczor egészen az önfeláldozásig híven teljesítette, s így a mi a költnél,
mint az egyéniség hiánya, fogyatkozás számba
megy, a túlságos meghódolás hatásának, szinte erénynyé
n
bizonyos
szellem
küzd
téren, a
a
hol fegyelmezett, tüzeslelkü harcosokra van szük-
Ez utóbbi szempontot összes életírói figyelmen kivül hagyják, s innen ered az, hogy irodalmi mködésének értékelésénél túlzásokra és méltány-
ség.
70 talanságokra ragadtatják
tékben vel
tekintik,
szemben
m-
a viszonylagos mér-
a miben ez korával és tehetségé-
hanem
áll,
melyet ugyanolyan el,
magukat. Irodalmi
nem abban
ködését ugyanis
kizárólagosnak
szempontok
szerint
veszik,
bírálnak
mint a legkiválóbb alkotásokat. Eposzait szem-
hogy az Czuczor hátrányára es aránytalanság dacára, nagy irodalmi erényeit mégis kimagyarázzák. Ugyanígy tesznek lirai költészetével,
besítik az
eposz és epopia remekeivel,
önkéntelenül
is
kisebb elbeszéléseivel ciót é&
stb.,
melyekben nem az inten-
korviszonyok hatása
alatt
ményeket, hanem magukat a millieutl függetlenül dulatból
vagy
erényeket
részesítik,
illethetik,
-
melyek
t
tulajdonítanak
vagy olyan
rendelkezett,
merésben
kortól és
vizsgálják s felesleges jóin-
olyan
nem
neki, mikkel
jelentkez ered-
mveket,
valóban
elis-
meg nem
mert annál jóval többet érdemelt.
—
azonban már nem adnak feleletet, hogy a hosszú fejtegetések során igazolt költi alkotások Arra
hatása az irodalomra rövid
oly
Úgy
id
tetszik,
alatt
miért vált aránylag
nézve
meddvé
mintha ez
is
terméktelenné
és
egy
igazságtalanság
volna Czuczorral szemben, mely kételyeket hagy az
költi
felkeltését
mködésérl, igazán
anélkül,
szándékolná.
hogy azoknak
—
Pedig
nincs
semmi gyanús és semmi titokzatos a Czuczor költi mködésében, melynek legfbb lényegét az abszolút költi szempontokon kivl kell keresnünk.
—
Megtaláljuk
t
a korban, melynek
volt s ez a megtalálás
gyermeke
egy szinte, igaz és érdekes
—
—
71
kiben látjuk az
alakot tár elénk,
költi tehetséget, de
még
ennél
is
eltagadhatatlan
inkább a tüzes
lelk magyar embert, a haza sorsán aggódó hazafit és a nemzeti eszmék sikeréért fáradozó lelkes agitátort. Mert els sorban hazafi s csak azután költ. A haza sorsa lelkesíti minden munkájában hogy hazas a költi forma csak eszköz arra, fias érzésének kifejezést adjon. S épen azért, mert
nem
költi tehetsége kisebb az-
id
ki.
Mint
nagyszabású,
munkásságának
jelleg,
hanem csak az
ez
—
költ de mint
elavult,
író,
fzve három-négy
—
vésével,
elmondhatjuk
bátran
mködése
kinek
évtized politikai
ma
hatásban
oldala
nem
és az ízlés különféle változásait
birja
—
össze van
életének törek-
változatlan és az
is
már
iro-
Az Augsburgi ütköemlékezetes momentuma a XIX.
dalomtörénetben igazolva van.
zetma
is
csak egyik
század els évtizedeiben jelentkez nemzeti törek-
vésnek
s
értékkel
ha is
még
esztétikailag
bir,
érdemes
jára kel, mert fajunk egyik
van és pártharcosának
hazaszeretetét érezzük kiáradni belle.
lelkes
A
olyan kezdetleges
szívünk azért mellette
—
Czuczor kiválósága ezzel még legkevésbbé sincs épen csak megmagyarázva és mivolta
kisebbítve, szerint
bemutatva,
mely
fog biztosítani neki a ben, mint a bátor
Erénye
tiszteletet és
magyar irodalom
küzdk
egyik
és fogyatkozása
egy rég letnt idé.
A
történeté-
legbátrabbikának. is
különben
már
harcokat már kivívták, az
eszméket már elrengték és azt.érz, de mindent
elismerést
ma
megért
egy nem
is
ugyan
és mindent méltányló
72
utókor
veszi
az érte
is
köri
küzd
Ugyanez lamint egész
mködésére,
Az
irodalom
legkiválóbb és legnemesebb lelk
tábora
nem
volt,
hol
nemcsak a
siker
a szándék és a törekvés
is
szerint
nemzet
a
fiainak
és
a
elhi-
pusztán
szempontok
esztétikai
korában az
melyet
volna
dolog
igazságtalan
tudományos avagy bírálgatni.
tiszteiette,
nagy szellemek emlékét. nyelvészeti munkásságára, va-
irodalmi
st
bázott,
áll
megilletdéssel és
küzd
.
tett,
ha-
a küz-
igazolta
dk
munkásságát A legválságosabb idK politikai harcaiban támadt ez az irodalom, mely állandóan ébren volt és a
ben
tartotta a
maga
csapatait állandóan készenlét-
nemzeti törekvések védelmére. Egyik-
nek másiknak ebbl a táborból is
jutott,
a
lelkét
a szerint,
nemzeti
hogy
min
fontosabb szerep
ervel
szervezkedés
hatotta át
gondolata
Az
gylés* « Botond*, « Aradi megannyi szimbólumok annak az idszaknak kultúrtörténetében, melyeknek harsonaszer hang jai ébreszt gyanánt szólottak az elalélt nemzet «Augsburgi ütközet*,
stb.
hez
A
annál járni a
hatás
elvitázhatatlan volt s ez
értékesebbé nemzetet.
vált,
A
belejátszik a nemzeti
minél
Czuczor
inkább
a
mködése
öntudatra ébredés
hatás
át tudta
tehát
korának
legmozgalmasabb éveibe s innen ered munkásságának irodalmi fontossága. Róla épen azért nem szabad kicsinylésscl szólani, munkásságát nem lehet vállvereget elismerésben
részesíteni,
ellen-
ben kötelességünk megérteni, hogy annál inkább megbecsülhessük.
— És ép most, zottak
el
ünnepl
épen
e
73
—
a mikor csak
nem
rég
hang-
kor vezet szellemét (Vörösmarty)
dicséreteknek a hangjai,
ha a nagy ünnep
örökzöld
nem
méltánytalan,
babérkoszorúiból
a
hévben és harci készségben egyenl pályatárs emlékének is juttatunk egy szerényke levelet. kisebb, de vele lelkesedésben, hazafiúi
Repertórium. M. Tudós 45, 46, 47, 48 évf. k.
—
1840.
Társaság névkönyve 1839, 1841, 1844, M. Judós Társaság Évkönyvei IV.
—
1844-48
Pesti Hirlap,
évf.
— —
Életképek
Vasárnapi 1844—48. évf. — Honder 1846—48. évf. Újság több évfolyama, fként 1854, 1861, 1866, 1S75 Pesti Napló több évfolyama 1854 szept. 1, évekrl. Biographisches Lexikon 1866 szept. 11, 1875 jun. 7.
—
—
Wien
des kaiserthums Österreich.
a Nagyvilág 1S66. évf. Színházi Látcs (Pest) 1862. és
lemények 1870.
—
—
1854.
—
évf.
—
értesítje
évf.
—
Nyelvtudományi köz-
Magyar Nyelvr 1878— 79.
újvári kath. gymnasium
Magyarország
Délibáb 1856—57.
—
1882—83.
Az
érsek-
—
Egyet-
—
Egyetemes Phil. Közlöny 1897. évf. 1891 évf. Tanulók Lapja 1895. 4- sz Komáromi Lapok 18S3. Ferenczi és Danielik ; Magyar 17. sz. 1903. 15. sz. irók 1856. Toldy Ferencz összegyjtött munkái 187. IV, k VI. k. (Emlékbeszéd Czuczor felett.) Toldy F. : értés
—
-
—
—
—
—
A
magyar nemzet története
Budapest Erdélyi János: Pályák és Pálmák, Budapest 1886. Széchenyi István levelei Budapest 1890. Beöthy Zsolt A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése, Budapest 1891, Id. Szinnyei József: Magyar írók 1893. 1878.
rövid eladásban,
—
—
—
.
—
II.
k.
—
Beöthy Zs.
;
A magyar
1896
II.
fique. stb.
—
irodalom kis tükre. Bu-
— Beöthy Zs A magyar ircdalom törfénete k. — J. Eont. La Hongvie littéraire et scientiParis. — Udvardy Ignácz: A hsköltészet története
dapest 1896.
x
:
:
Koltai Virgil: Czuczor kisebb elbeszél
költemé-
—
Kottái Virgil: A teljes »Gyri Közlönyében.) Borsos István Klassikus költk haHunyadiász terve. tása Czuczor költészetére (Pápai ref. fiskola értesítje Vozáry : Czuczor Botondja. (Jeles irók iskolai 1892—93.) Dr. Veress Samu Czutára, elszó a Botond kiadáshoz.) Kerekes 1889.) czor Botondjáról (Sárospataki Lapok nyei. (A
—
:
—
—
—
—
Ern:
Botondról (Zilahi ref. fgymnasium értesítje.) Czuczor életrajza (Névtelen elszó az »01csó KönyvtársVass Gereben.: Aprósában Czuczor költeményeihez.)
—
Pallas Lexicon IV. kötet. — Bayer Ferencz: Lengyel Géza Dezs: Czuczor Gergely. Czuczor Gergely élete és költészete, Budapest 1879. Kelemen Károly: Czuczor G. életrajza (Pécs 1880.) Kó'halmi-Klimmstein József, Czuczor Gergely, Pozsony Koltai Virgil-. Czuczor Gergely élete és munkái, 1884.
gok Czuczor életébl.
—
—
— —
—
—
Zoltvány Irén: Czuczor Gergely élete, Budapest 1885. Budapest 1899. (Elszó Czuczor müveinek kiadásához.)
Presented
to the
LIBRARIES
ofthe
UNIVERSITY OF TORONTO by
George Bisztray