1CN =10 =^- - no UC OR GERGELY S> PÁLYÁJA IRTA: GYÖRGY ZSIGMOND. KOLOZSVÁRT GOMBOS FERENCZ KÖNYVNYOMDÁJÁBAN NY

1CN

=10 =^-

-© no

|UC£OR

GERGELY

no

PÁLYÁJA

S>

IRTA:

GYÖRGY ZSIGMOND.

KOLOZSVÁRT NY.

GOMBOS FERENCZ KÖNYVNYOMDÁJÁBAN 1903.

CZUCZOR GERGELY PÁLYÁJA

IRTA:

GYÖRGY ZSIGMOND.

KOLOZSVÁRT NY.

GOMBOS FEREMCZ KÖNYVNYOMDÁJÁBAN 1903.

*s.

1.

A magyarságnak talán földrajzi helyzete magyarázza meg azt, hogy egy különös jelenség, melyet az általános emberi is

szellem

megfigyelhetni, a magyar

désében kivitelesen

merben zados

új,

egészen

történetében

szellemi

Az

gyakori.

fejl-

élet

hogy

tudniillik,

idegen mveltség több szá-

fejldésének eredménykép kialakult árama keresztül nemzeti szellem kor-

hatol

lat

látain

és egészen

más irányba

tereli

ennek

folya-

mát, mint a milyet az a természettl vett volna.

S teszi magasabb tel

azt,

annál

az ernél fogva,

melylvel

a

mveldés bir, a kevésbbé kifejldötszemben. A keresztyénség felléptétl és megnagy átalakuláson keidkig a kisebb-nagyobb,

honosodásától, az 1848-iki resztül egészen a legújabb

többé

vagy kevésbbé mé

lyre ható újjászületések

nem

egész során tekinthetünk végig nemzetim k és

irodalmunk történetében, melyek ezen jelenségeket híven feltárják Hatásra talán leggyökeresebb, horderre talán legfontosa bb ezek közt az, mely zeti

kezddik a

18-dik század

mködésének nem teremhetett volna meg a Széchenyi

kora,

mely

t

felváltotta

végén

s eléri

tetpontját

virágkorában. Nélküle

az a másik, s

a

mely

a Kossuth

végre • i

a

—

4

—

nagy évben busásan meghozta gyümölcsét. Ez a nagy áramlat magán hordja a hasonló újjászületések jellegét, csakhogy útjában még kevesebb

maga

ellentállást talált

eltt.

ebben a mozgalomban s mindvégig kísérje maradt az irodalom, mely mint taérzett lálóan mondották, mindig inkább együtt a nemzettel vág3 aiban, örömeiben és bánataiban, mint bármely más népé. Szive verésében mindig Elüljárt

h

T

megtalálhatjuk amazénak lüktetését,

mert

soha-

sem maradt közönyös az iránt, a mi a nemzetet harcaiban vagy fejldésében izgatta. Olyannyira vele érzett a nemzettel,

hogy az

menete híven

visszatükrözteti a kor egyes mozzanatainak képét.

A

18-dik század végén és a 19-dik elején jelent-

kez is

már Erdélyi János

irodalmi eklekticizmust

úgy

tekintette,

hog3

r

h

kifejezje

az

akkori

Kezdenek magukhoz nagy tespedésbl és járatlantérni az emberek a ságukban szinte lázasan botorkálva keresik azt

politikai élet törekvéseinek.

a csodaforrást, a

melybl merítve

tagok új életre kapnak.

A

ellankadt

az

halottnak vélt nemzet

megmozdul, életjelt ad magáról, melynek visszhangja feltámad az irodalomban és újra a szinte halálszer friss, üde élet tanyáz után. Keresik a különböz irányokat álom tompa idegenben, szerencsésebb viszon3 ok közt fényessét, virágzóvá kifejlett civilizációkban, vagy keresik

lassan-lassan

r

az örökké

St

friss,

érintetlen

rétegben,

az ókori mveltség frissen

lanúl megtartott s a népeket

él

és

népben.

a

hervadat-

már sokáig

tápláló

serejében is kutatnak. Szóval ezekben a törekvésekben csak a szándék biztos, nem az elérése; inkább az út keresése, mint

maga az

S

út.

így

meg, hogy aránylag igen rövid korszakon

történik

belül egy egységes és legkevésbbé sem tagolt nemzetnek az irodalmában annyi egymástól me-

rben

idegen,

más

kor,

más

egészen

föld szülte,

elüt vérmérsékletnek megfelel irány találkozik. S mi több, találkozik egy egyéniségben, a mint hogy találkozik a legtehetségesebbikében, Csokonaiban, aki egyenl mértékben merít a görög, latin lyra kincseibl, a német irány bölcseimi termékeibl, a francia költészet könnyedségeibl s a kit a népies költészet is magáénak mondhat. Gyztesnek e sokféle irányzat közül egyiket sem mondhatni. Tévedés tehát az az álláspont, melyet Beöthy

Zsolt

irányok

külömböz

más

fölött

képvisel,

úgy

iskoláit,

lett,

mét

ki

ezen

fel

egy-

diadalmaskodtak, hogy végül csak az

egyik maradjon gyztesnek.

sem

tüntetve

mint a melyek

Gyztes

mert a magyar irodalom

lehetne mutatni

az

—

analógiát

egyik irány és

a

itt

is-

közélet

—

megteremtvén magának nem a a melybl tovább fejldhetett, hanem ennek a fejldésnek csupán képességét csak ekkor kezddhetett ersödni igazi európai hasonlatot és mai mértéket kiálló tartalmúvá. fejldésével

kiinduló pontot,

Irányt ismét az európai áramlat

nem

nélkülözhette az

Némi irodalom (a

adott neki

ert adó honi

talajt

;

de

sem.

eldjétl az így támadt új népies irány motívumai még a két

lökést vett

következ korszakra

—

6

mely Erdélyi hogy kell ered-

kiterjedtek,)

is

szavai szerint arról nevezetes,

mények lépcszetes haladása

vagy

nélkül,

amint

Széchenyi mondaná, második lépésen volt kezdve, de ezután a második lépés után többet

Különös hatása nem

hanem

fejldött patakká,

zonyos ert

tett.

nem

miután

elszikkadt,

bi-

Szóval, úgy járt mint eldei zárult s helyet adott egy másik

elért.

hatástalanul

;

máshova

iránynak, mely alapját

A

nem

utódjára, forrásból

volt

régi forrásból

pár csöpp az

új

csak

kér idegen forrásból szítta

vissza.

egy

szivárgott át

alig-alig

növénynek

vezette

az a

talajába,

magába

azt

az

gyöélet-

nedvet, amely szép terebélyes fává növesztette.

Az

után

eklekticismus

tehát az eddig emiitett

három

sodiknak beköszöntését

jelenti

következ

Kisfaludy

a

dor érdekes egyéniségének megjelenése. jelenés,

:

jelent-

Erdélyi jellemzi nagyon

ismét

találóan pár szóval

máSán-

Ez a meg-

mint minden reformátoré, ketts

ség. Az egyiket

kornak,

irány közül a

„Kisfaludy Sándor

volt,

—

—

az els igazi költ, ki ezen eklekticisúgymond must (melyet már fentebb említettünk) nemcsak gyanússá tette, hanem meg is döntötte. Kazincy még mindig fenntartá példával a mveltségi szép-

sem

tagadott,

„Regék"

dalnoka,

irodalom tekintélyét, melyet senki de „Himfy szerelmei" részint

állhatatos

és

a

hségével

a

részint túllángoló hazafiságával,

a

költészet

nyok

és

történetében

módok

ellen,

felvett

él

minden

kedvet

és

tárgyhoz,

tiltakozás

szétfolyó

példát

lett

irá-

adott

következetességre."

valamely állandó világra,

mködés

reformátori

tehát a

második

Itt

tényérl

van szó; az els lerombolni a régit „a széta másik megteremteni az új világot. Melyik ez az új, ez az állandó világ ? Kisfaludy Sán-

is

folyó irányt,"

még

dornál

tisztán,

élesen

nem

felismerhe'tn

közeled fénynek magyar tárteljesen Regékben már látszanak. A gyuk és légkörük dacára is már ott vannak els nyomai az elkövetkez magyar romanticismusnak,

látjuk,

de

a

sugarai

elszórt

melyet Toldy egyébként nemzeti klassicizmusnak nevezett. A nemzetik lassicizmusnak, bár szintén a hazafiság jegyében indult

nem

szerepét (s zeti

meg

a legkevésbé

érvényesülésért

folytatott

s játszotta

a

fontosat)

a

harcban,

maga nemmégis

megérzik motívumain, tárgyain, eszméi körén és felfogási módján az idegenség és pedig a német Természetes, hatása és francia romanticizmus

hogy amint a romanticismus az egyes nemzetek irodalmába átjutva, a

megfel

színezetet vett

nemzeti föl,

tulajdonságoknak

vagy különös

voná-

úgy a magyar romanticismusnak is megvannak a speciálisan magyar és általánosan jellemz alkatrészei. Amiben azonban a magyar romanticismus elhagyja az európai irányt, az a népiesnek a felvétele és annak tett mind nagyobb ernyedményei, amit talán még ha a mind követelbben elrelép politikai kényszersokat

tolt

eltérbe,

nek a súlya

nem

alatt is tett,

mégis

eredeti színt

és

legkevésbbé értékes elemet nyert vele.

Mindezeknek,

bárcsak futólagos felemlítése

s szükséges a Czuczor Gergely költi pályájának tárgyalásánál, ha tisztán ki akarjuk jelölni azt a helyet, mely t a magyar irodalom fejldésének menetében megilleti. Hovatartozandósága

már régebbi irodalom-történészeink hogy Czuczor két kor mesgyéjén

tekintetében is

belátták,

állva,

két iránynak a váltakozását megérve, tulaj-

donképen mindaketthöz hozzászámít. Születik egy évben Vörösmartyval, a romantikus irány legmarkánsabb képviseljével, ifjúsága, fejldése összeesik tehát, bár egészen függetlenül emezével.

Ugy Vörösmarty,

miként Czuczor ugyanegy irány-

nak a közös hatása kiséri

alatt állanak s

az

ez

Czuczort els felléptében és

irány

pályá-

betölti

jának nagy részét, amelyhez htlen sohasem

Az

az irány

tehát,

erejével az egész

engedi,

hogy

mely

ekkor

költészetet

meghódítja

magát

valaki kivonja

lesz.

ellenállhatatlan s

alig

nem-

alóla,

sokára eléri fénykorát legnagyobb képviseljében, Vörösmartyban, míg végre megdl, hogy helyet adjon egy másik áramlatnak, mely ennek nyomá-

ban

keletkezett.

szusra, mikor ott

Czuczor akkor a romanticizmus

uralkodó. Erejétl elkapva

is

a

lép volt

Parna-

egyedül

hatása alá jut

marad pályája legnagyobb részében, bár

s

szemé-

lyes vonzalmai, származása és tehetségének

fbb

iránya inkább a népies költészet mvelésére utalták volna.

Ha

lyája bizonyára

húsz

évvel

máskép

késbb

alakul s

születik,

ma

róla,

pá-

mint a

népiesség buzgó harcosáról vagy a népies iskola tehetséges,

temperamentumos

és

nem

utolsó sor-

— ban

álló

költjérl kellene megemlékeznünk.

a népies elemek lassú, de egyenletes

is

lásának hatása s

—

9

alatt,

legnagyobb siker

Az

új

találta

volt egyideig leghivatottabb

mvelje

ennek az iránynak.

iskolának végleges gyzelemre

t

már, mint aki pályája

ifjúkorának eszményeivel, els kereinek emlékeivel nagyon a régiekhez,

semhogy az

jutása

harcainak

hozzá

is

is

és

s si-

fzve

volt

kezdkhöz

ifjú

úgy

átlépte

delét

kozhatott volna, bármint egyeztek zetei s

így

térfogla-

csatla-

vágyai, né-

költi lényének sok vonása amazokéval*

Az

új

irány pedig, vagyis

gyzött s fényével

a

az

eltakarta

népies

elvek szorították ki a régieket, az új

désbe borították a régieket, az kat és hiteseket.

iskola

Uj

eltte valót.

nevek

egykor

fele-

csodálta-

De ekkor már Czuczor, mint

a

legtöbben a régiek közül, befejezte költi pályáját és egészen az ö új hivatásának költészet

legszebb

virágzásában

élt.

és

A magyar a

magyar

nemzet ujrafeléledt szép jövjének dagadó rereménye közt zárult be az a pálya, mely a legsivárabb és legkétségbeejtbb reménytelenségben kezddött.

^f

II.

Czuczor, mint

st egy hónapban 17-én,

1800. dec.

már

egy évben, Vörösmartyval

említettük

született

Andódon,

—

megyében,

Nyitra

azon a földön, melyet egyik történetírónk a magyarság nagy temetjének nevez. Az alsó Vág és alsó Nyitra völgyei közt elterül sík ez, amely mint a török idben stratégiailag az ozmán hatalomnak, úgy politikai szempontból a magyar-

ságnak volt mindenkor végerssége az

dd

és

tót

német

faj

területek ellen.

kez-

ott

Ma

a leg-

délibb kis részének kivételével teljesen eltótosodott,

és viselet

magyar család magyar tipus mutatják, a legtisztább magyar fajú

nép lakta

ezt a területet.

de egykor, mint a

tzsgyökeres

és községnevek, továbbá a gyakori

Ennek

a földnek volt szülötte Czuczor

Egy

léteért örökösen harcoló fajból támadt, és ennek a fajnak abból a csoportjából, a mely ezt a harcot ki tudta állani, st megersödött általa tüzes nemzeti érzésében, és az örökös súrlódások

nemzeti

által

—

—

mint ez a nemzetiségi határakon

a nemzeti érzés

nek a jelleme

is

ers

tudatában.

megedzdött a

rendes

Ennek a nép-

négy

évszázad

11

olyanná,

kemény

küzdelmeinek

szakadatlan

ma

milyennek

a

is

szivósság, nyakas

Sziklakemény akarat, kodás hagyományaihoz

nagy munkabírás

;

ragasz-

nyugodt megbirkózás

;

de

fáradtságokkal és veszélyekkel,

degség

iskolájában

megfigyelhetjük.

érzésbeli

nagy

mellett

a ri-

takaré-

ennek az érdekes népjellemnek. Valószín, hogy ezek a vonások így érintetlenül kerültek át az eldöktl. kosság

A

ezek a tipikus vonásai

;

hajlongó szürke fzfáktól

medr,

viz, kanyargós Nyitra

csillogó

méltóságosan

hömpölyg

melléket századok eltt

partját, a

lapospartú

széles,

is

szk-

szegélyezett,

nép

ilyen

lakta.

Vág Az a

idben serény földmível

nép, amely békés

volt,

a kisebb-nagyobb hadjáratokban adta a dunántúli és felvidéki törökver császári vezérek kemény ka-

st

tonáit,

a

maga

földjét

nem

vérével, a török

vagy a német

a német mellett

is.*

cokkal van

teli

áztatta

sokszor

de

S adta késbb Vak Bottyán

hires végújvári vitézeit, a kiket a

csér szárnyaira

egyszer

ellen,

kapott.

Még ma

kuruc nóta is

ennek a népnek az

kemény élete

;

di-

har-

földje,

bár televény, fekete szántóföld, folytonos, megfeszített

munkát

mölcsét.

*)

kivan,

hogy megadja bséges gyüszóljunk, ott van

Hogy egyebekrl ne

Érsekújvár mellett volt például 1621. jun. 20-án

a nevezetes ütközet Bethlen

Gábor

és a császáriak közt,

amelyben a császári tábornok Bouquoy tíznél több lándsadötéstól és harminc pisztolylövéstl találva elesett és amelyben résztvett Descartes is, a nagy philosophus.

—

12

—

örökös ellensége, a Vág folyó,

mely

a

minden

ellenségnél kegyetlenebbül pusztítja javait.

szívós kitartás és életrevalóság állja

mégis a harcot, mint

De

keményen

állotta

a

meg-

régebben, gya-

rapodva, diadalmaskodva életfenntartó és terjeszt erejével.

És ha az idk

lenséget

nem

folyása nagy szerencsétmagyarság si temetjének* halottaiból fakad még dicsséges feltámadás is. Andód, a Czuczor szülfaluja, a magyarság hoz, a

»

nagy temetjébl érintetlenül kiemelked sziget gyanánt áll fenn ma is. Egy kis község ez, alig két utcából, Érsekújvárhoz mintegy félóra járásnyira, de

húzódó

si fajmagyar nagy

szláv

jellegét

körülötte

a

nyelvterületek

mellett

el-

mai

napig szívósan megrizte. Lakossága nagy részben zsellérekbl, kisgazdákból áll, kiknek eldei mint jobbágyok a Károlyi grófok szolgálatában éltek. Ilyen jobbágy volt a Czuczor édes atyja, Czuczor János, a ki úgy látszik már Andódon a jobbmódúak közé tartozott. Házassága után két évre Érsekújvárra költözött és életét tisztességben,

közbecsülésben

itt

töltötte

le

elnyösmirl tanúsés

nek mondható anyagi helyzetben, kodnak Érsekújvár mezváros tanácsának 1840bl származó jegyzkönyvei. Az egyik jegyzkönyv szerint Czuczor János örökösei »egy fertály után való földeket minden hozzátartozandóival* eladnak 3275 forintért, a másik szerint pedig atyai házukat adják el az örökösök, de hogy mennyiért, arról nem világosít fel a jegyzkönyv. A fertály földes gazda háza ma is rend

—

szerint ezer forint

pénz

akkori

házát

13

—

érték, ennyire becsülhetjük a

értékének

arányában

a

Czuczor

is.

Czuczor anyja, Szabó Anna, bár nemes szü-

egyszer paraszt leány az Andódhoz

letés, de

szomszédos Szém faluból. Czuczor János, mint özvegy asszonyt vette el és harminc évig élt vele igen

boldog

született,

házasságban.

a kik közt

hat

Tizenkét

zsenge

gyermekök

korban

hunyt

Czuczor apja derék, józan, bár kissé rideg ember volt. Legékesebb emlékét maga a költ állította róla szép költeményében, de bizonyságot tesz derékségérl az az általános becsülés, melyben élete végéig részeltették polgártársai. Annál több értéke van ennek a becsülésnek, mert Czuel.

czor János

nem

nem

volt benszülött

mint említettük már java

érsekújvári, férfi

ha-

korában ván-

dorolt oda be. Érsekujvárott valószínleg a még most kizárólag földmivesek által lakott három külváros egyikében telepedett meg, talán épen az Andódi utcában, mely az Andód felé vezet utón fekszik, mehyben ma is sok Czuczor nev gazda lakik és a mely ellentétben a tle szom-

*)

Bár egészen közömbös,

vány Irén erre nézve

nincsen.

nev

felemlítjük,

hogy

Zolt-

más utcákat nevez meg, é.-ujvári levéltárban semmi adat

teljes biztonsággal

azonban az

E sorok

írója a

kuriosum kedvéért több Czuczor

parasztgazdánál és Czuczor Ferenc volt polgármes-

ter özvegyénél is tudakozódott. De ezekben a csaladoktan semmi emlék sem él a költröl vagy hozzátartozóiról.

14

Tót

szédos

Czuczor

teljesen

utcától,

egészséges életét

vetkez egy-két

iskolás fiú

élte

évet

Szémn

Késbb

magyar*

egy jómódú gazdagyerek

itt

szabad

A

koráig

töltötte

és

kö-

öreg

szü-

míg atyja vissza nem vitte Érsekújvárra. Itt Czuczor tovább végezte az nem iskolát az els grammatikáig, ami azonban osztágymnásium els felel meg teljesen a mai lyának, az érsekújvári gymnasiumot csak

leinél,

is

itt

járt iskolába,

—

—

hanem lehetett a be1842-ben állították fel,* fejez évfolyama az elemi iskolának, a hol a latinság

els elemeivel

megismertették

is

gyer-

a

mekeket mintegy befejezéséül az elemi oktatásnak, melyet minden fiú végig járt, mégha késbb be gazdaságába. Nem is nagyon is állott az apja feltn egyébként ez abban a városban, melyben

még ma

is

sium els

mények

elvégzi a legtöbb parasztfiú a

osztályait.

gymná-

Ezzel azután rendes

között a Czuczor tanulmányainak

szakadt volna, ha a szülk a esze, könyvszeretete

fiú

körülis

feltnen

vége élénk

(mohón n\ elte el mindazokat mveket, melyekhez hozzá-

a könyveket és ponyva

*)

Érdekes és jellemzen

volt Czuczor

sem próféta

a

mutatja, mennyire

maga hazájában, hogy

kola homlokzatára szánt felirat megszeikesztésére

nem az

is-

az új-

nem t, hanem Vörösmartyt kérték fel, aki aztán felelt a felhívásnak a következ distichonnal, mely még ma is olvasható az iskola kapuja felett lev ktáblán A közjót szeret polgárság áldozatából, váriak

meg

is

:

Állok az ifjúság jobb nevcie'se miatt.

—

15

—

nem

indíttatva, rá

mekük tovább

rábeszélésétl

mestere

férhetett) öregapja s talán

magokat gyér

szánták volna

tanítására. E) volt határozva tehát,

hogy tovább taníttathatják és pedig azon a pályán, mely a nép vélekedése szerint a nép gyér mekei számára leginkább volt ebben az idben vagyis a papi pályán. Megmegközelíthet felel volt-e a Czuczor hajlamainak és vérmér:

—

medd

sékletének ez a pálya, bizony való kérdés, mert a

sem

változtat

mit

a

t

i.

De

gyermek

igen

és

hiába-

már legkevésbbé

tényeken

jellemz az a pár epizód, fenntartottak, hogy

Czuczorról

szabad fellépés, tüzes természet, feltnen

gyermek volt, kirl Toldy Ferenc még azt tudja, hogy a táncot igen kedvelte. A papi

élénk is

pályára tehát ilyen eljelek és

után szemelték el

kellett

még

ki

Esztergomban

ban, vagyis tötte,

s a

egy

között

a

volt

az

német

az

egy Pozsony-

Nyitrán,

évet

idt

hátralév

három idegen nyelv

aminek meg

többek

rávalóságok

a grammatikát és a humaniórákat

végeznie, minek folytán évet

ilyen

sorsának intézi, elbb azonban

városban

erdménye,

nyelvet

is

töl-

hogy

alaposan

elsajátította.

El

kell

hinnünk, a mit többen

feljegyeztek

hogy ezekben az iskolákban Czuczor igen jól érezte magát. Mai álláspontból nézve régi rendszer, kissé maradi iskolák voltak ugyan róla,

ezek, tipusai a XIX. század

tézeteknek, de

egységes

eleji

szerzetes tanin-

oktatási rendszer

kodott bennük, mely a humanióráknak nagy

uraltért

— leaz

a reáliákat kissé elhanyagolta,

nyitott,

oktatást

azonban

tartotta.

A

uralma

nyelv

latin

magyar szellem

egész

kultuszában

klasszicizmus

a

dacára

is

ers

hatotta át ezen iskolákat, melyek-

nek légkörében a Czuczor költi vénája és rajongó hazafias érzése

Ha

ers

talán a

kevésbbé

tápot találtak.

szellemi

volt alkalmas az

felkeltésére,

kifejlesztésére

látókör

iskola, a

költi érzék

a tehetség megismerésére és izmoso-

nagy

dására viszont

tudott

szolgálatokat

tenni.

Igaza van abban Czuczor egyik életírójának, hogy a gyengébb tehetségnek

nygében

tartotta,

talán ártott

lentum, miután megtanult

bizonyára

nem nagy

pedig

kár.

Czuczor

az iskolai hagyományos hatta a

maga

ébredni

az

járni,

Végtelen

meglelte.

azzal,

hogy

csak kissé erteljesebb ta-

de

önálló

haszon is

ez,

utat

amaz

valószínleg

itt,

latin költészeten próbál-

kezd

tehetségét s egyéb-

is több költvé való fejldésére hasznos benyomást vehetett ezekbl a pozsonyi évekbl.

ként

Nagy hévvel mélyedt a tikába,

a római

s

rhetorikába és poé-

részben görög

alaposan mngismerte, olvasta

klasszikusokat

a kezébe jutó régi

magyar mveket, az iskolai latin verselésben pedig nagy buzgalommal vett részt. Ilyen hasznosan

eltöltött iskolai

dönt

lépésre.

Rövid

évek

után

otthoni

került

a sor a

tartózkodás

után

ugyanis Pannonhalmán belépett a Benedekrendbe

ln. Valószín, a mit életírói állíhogy hajlamán kívül szerzetestanárainak példája bírhatta rá, hogy ebbe a rendbe lépjen,

és szerzetessé

tanak,

—

17

—

valószíntlen azonban egyiköknek az a véleménye,

hogy az apa

ellenezte a fiú ezen pályaválasztását.

Czuczor szüli már

akkor végkép döntöttek, a mikor fiukat a grammatikába adták, az apának ez az ellenzése tehát a

dönt

pillanat eltt való hirtelen

támadt szüli aggodalom és parányi határozatlanság lehetett inkább, semmint '

leti

A pannonhalmi

komoly ellenkezés. a gyri bölcse-

próbaév és

tanfolyam két esztendeje,

nem

jelentenek va-

költ fejldésében. Azok a népies versek, vagy sokszor minda-

lami új lépcszetet a szerelmi és

kett együtt véve,

sokkal

egyéniségre vallanak, a

is

költi

kifejlettebb

technikának sokkal

na-

gyobb biztonságát mulatják, mint a mennyivel a gyri kispap rendelkezhetett. Toldy tehát alkalmasint téved, mikor azt mondja, hogy ezek a dalok „a falusi népnek még gyermek korában hallott, a kedélyébe betapadt rokonhangzás és

a

fekete

nyomán fakadtak, eltekintve attól, hogy Czuczor nem volt az a titkos fájdalmát elfojtó, mélán epeked pap, a milyennek talár alá

fojtott

Toldy szavai

érzései"

szerint kellett volna

bizonyos, hogy a költészetet

mvelte véért,

már

lennie.

szenvedélylyel, szükségbl, a

de

még

céljának

zonytalanságában. Azon

és

módjának

mveknek

Annyi

megszerette s

maga egész

hatása

kedbialatt

melyeket vagy a véletlen, mint Gvadányit, vagy pedig a kor szelleme hozott eltérbe, mint Himfyt ezt a verses nagy úttört, amely az egész magyarságot áthatotta és Czuczor kedélyében is bizonyos mély nyomokat hagyott. írt,

;

—

18

—

Mindazonáltal egészen

más

oldalról

jött

az

az áramlat, a mely irányt adott Czuczor pályája

mely felavatta t a magyar Egészen más téren teremtek azok a babérok, melyeket az elragadt magyar közvélemény Czuczor homloka köré font és a melyeket Czuczor majdnem két évtizeden

nagy részének

s a

költészet elismert harcosává.

át

Vörösmarty

mellett,

kiérdemelt jutalmát

—

mint költi munkásságának viselte.

III.

Ha

vérmérséklete, a függetlenség iránti

hajlama

s a

dora, különösen

élete

ütközésbe hozták

is

késbbi

ers

törd mo-

konvenciókkal keveset

folyamán

össze-

hivatásával Czuczort, pályája

mindenképen csak elnyös voltát érezhette a papságnak. Els költi benyomásait a szerzetesek iskoláiban nyerte, mint

elején fejldésére nézve

szerzetes

st

növendék

pedig a

irodalmi emlékekben

nemzeti

mveldés,

gazdag kolostor falai között és a gyri lyceumban a feltör irodalmi mozgalmak iránt fogékony és azt szeretettel ápoló társai körében csak éleszthette a költészet iránt lobogó lángot.

Fnökei

is

méltatták

az

ifjúban

a

fapátnak az az intézkenövendéket a Gyrött eltöl-

tehetséget, erre vall a

dése,

hogy a

tött két

fiatal

év után

papnevelbe

—

küldte.

1820-ban

—

a pesti központi

Jelentékeny

fordulat ez pá-

lyáján, eléggé méltányolható hatásaiban. Pest ek-

kor már irodalmi központ, a

Kármán József ked-

ves tervei kezdenek megvalósulni,

gondolatok forranak, a nézetek, az elméletek harca folyik, az

az eszmék, a

a tervezgetések,

egész

költi nem-

—

20

—

zedék küzd, próbálkozik, érezve ez

er

érvényesítésének

kozásteljes

st

id

lépését,

azét

amely

ez,

öntudatlanul a

sejteti

A

útját.

de keresve

erejét,

vihareltti vára-

megelzi,

rendszerint

már a nagytehetség amely

tehetségét,

fel-

gyakorlattá

emeli az elméleteket, testet ad az igének, véghez viszi azt,

amit eldjei tervezgettek.

Az

ilyen

vá-

hogy úgy mondjuk, ideges korral rendszerint a kedélyek ersen fokozott fogékonysága is együtt jár. Ez a fogékonyság magyarázza meg egyes kisebb jelentség eseményeknek bels jelentségükhöz épen nem mért nagy hatását a korra, amely hatás elttünk máskülönben szinte érthetetlen volna. Ilyen eseményekbl kettt is figyelhetünk meg ebben az idben egy politikait és egy irodalmit. Az els az újoncozó és rakozásteljes,

;

adóemel

rendeletek

1822.

1821.,

és

folytatásakép az 1825-iki országgylés dik

Aranyosrákosi

Székely

Sándor

;

mintegy a

máso-

eposzának

Az újoncozó rendelet mindenesetre nagy sérelem a nemzet jogán és a nyomát kö-

megjelenése.

vet

fölbuzdulás

rz

féltékenyen

sérelem és

még

szép

példája

az

alkotmányát

nemességnek. De még nagyobb fényesebb példája a nemesi eré-

nyeknek sem látszhatik magában véve elég oknak arra, hogy az egész nemzetbe, amely száz esztends céltudatos elnyomatási politika következtében

tel-

jesen elvesztette reményét jövjében, ezt a gyors és

meglep

És mégis az országgylés ilyen Az els mintegy végállomása a

reakciót

elidézze.

1822-iki felbuzdulás és a 25-iki

forduló pontok.

régi

iránynak és a

—

21

másik

bevezetése

és

sokat

igér kezdete az új, szerencsésebb áramlatnak. Józan szemmel nézve már most lehetetlen, hogy az országgylés felhozásán és a gravamen összehívásán forduljon

meg

az évtizedeken át

el-

nyomott nemzet sorsa. S ha mégis azt látjuk, hogy ezt tartja, ezt érzi mindenki, hogy azok, akik tegnap meg kétségbe estek, ma ujjongnak, hogy

még

azok, akiknek ezeltt

tnt

fel

legfeketébb színben

a

minden, most már

a

remény

kellemes

színeiben tekintik a dolgokat, azt következtethet-

hogy ez az események hatásai iránt túlérzékeny és a hatások által végletekbe ragadtatott

jük,

kedélyek játéka.

„A székelyek

Erdélyben" nagy

pedig szintén ez a nyitja. politikai és

mely 1821

a

irodalmi.

politikai

St

hatásának

ez a hatás ketts

Egyrészt az els hang

viszonyok

hatása

— 22-iki álláspontnak megfelelleg

alatt

ez,

az

azt hirdeti,

hogy bizzék a magyar erejében, van még fölötte gondviselés. Eloszlatása ez a pesszimismusnak az öner felismerése által* Másrészt pedig a magyar irodalom egy olyan mélyreható fontosságú fejezetének a kezdeményezése

fzdik

a Székely Sán-

* Érdekes ezt felemlíteni, mert a Czuczor két els hskölteményének is megvan ez a politikai idszersége. Az Augsburgi ütközet az 1821 —22-iki nem jó bántni a magyart, mett vérrel védi hazáját/' az Aradi gylés pedig ,,

az 1821-iki

országgylésre céloz „hogy inkább annak megmagyar lojalitásnak" mint ezt Czuczor

nyitása dicsérete a

élet irói is felismerték.

—

—

22

dor eposzához, a mely ezt a nagy fogyatékossá-

müvet bels becsénél fogva meg nem magyar romantikus eposz bevezetése, mert romantikus eposzoknak hívhatjuk a magyar

gokkal

telt

Ez

illeti.

a

epikai évtized sait

—

kereshetjük

1822

— 32. —

részben

a

termékeit. Forrá-

romanticis-

külföldi

musban, a

melynek egyik fvonása a nemzeti hsköltemény mvelése, vagy pedig mondhatjuk, hogy csudálatos sugallat folytán minden küls irodalmi

hatás nélkül

támadt,

mely

politikai

viszonyaiban

találva

ösztöklést,

önállóan

termett,

nem egy

példája

mint a hogy

a

csak a kor egész

világirodalom

mutatja, hogy egymástól egéégöveknek irodalmában is sokszor ugyanegy idben egy azon indítékok lépnek fel, anélkül, hogy kölcsönös hatást lehetne kimutatni.* Xem kereshetjük azonban a hatást sem a

szen idegen

régi

magyar eposzban,

sem

a Zrínyi eposzában,

amely, ha válfajok közé akarjuk sorolni, tartozik a renaissance-beli keresztyén eposzok közé, fenn-

számára természetesen magyar

tartva gét.

De

viszont

nem

állíthatjuk azt

eredetisé-

sem, mintha

a Székely Sándor eposza a Bessenyei, majd Rá-

day és egyenes arra,

Csokonai-féle folytatása,

hogy ezen

mert semmi

kísérletek

hatása következtében

Érdekes

eposzkisérleteknek jel

folyománya és irodalmi

állott

volna el.

A

Zrínyiász

példa a Kalevala és a Kanteletar megjele-

miben csak nagyon kevés hatása lehet lungen ének felfedezésének. nése, a

volna

sem mutat

a Niebe-

—

23

—

csak késbb, a romantikus után

teremtése

mondjuk,

vagy hogy ugy

eposznak már mega megteremtés,

Maga

folyt be.

felfedezés,

irodalom-

nevéhez fzdik.

Székely Sándor

történetileg, a

S mégis ha errl a szerencsés sugallatról szólottunk, a melynek oly nagy érdeme van a teremtésben,

nem

nem

ezt a nevet

a Horváth

t

is

említenünk, ha-

itt

Sándornak

Endréét. Székely

vitázhatatlan érdemei

köztudat

kell

vannak

e téren, az irodalmi

eltérbe,

állította

el-

jóllehet a tulaj-

donképeni kezdeményez, illetve kísérletez a hsi ének terén Horváth Endre volt, a kinek törekvékövetsét érdekesen jellemzik a Széchy Károly kez szavai: „Századunk elején a hsi ének

még

hangja iránt

az érzék

váratlanul 1821-ben egy

nos H.

E

bözve

barátaival, félre

meghasonolva a

cisterciek

szent

menekül

útja

kiveszett.

is

fiatal

világgal,

összekülöm-

a kolostori magányba, a

közé

falai

Egyszerre

pap, a téthi plébá-

egyengetése

akar végett

menekülni

és

megörökíti a

regényes Zirczet szerzeteseível és apátjaival.... Hatása alatt egyszerre megpendül az Árpád dicsítésének

és

a

honfoglalás

örökítésének eszméje.

dozása, mely

A

eposzba való meg-

hazafi lélek sóvár

a borús

jelenért a

sában keres magának vigaszt, már zik a pesti írók

:

mere,

Horvát

Zircz

énekesében

kor

hangulatának

19-dik századbeli

megnyilatko-

Virág, Kulcsár, Vitkovics,

István

kis

látja

körében

az Árpád

álmo-

múlt ragyogá-

és

Sze-

mindenki

dalnokát, ki a

Íme a magyar romantikus eposz els kifejezésére

hivatott."

nyoma,

ég}' teljesen

24

—

önálló,

hatástól

független,

csak csodálatos sugallat-szülte termék, mely

ugyan

még

van a romantikusnak nevezhet eposztól, de a melynek nyomában meglévén adva az irány már határozottabb eredmények távol

—

—

Sándor tehát

csak második

fok ebben a folyamatban, de els

abban, a kire

várhatók.

Székely

legfkép germán epikai indítékok hatotmagyar eposznak a kapcsolata a nagy külföldi romantikus kor epikával, ha csak gyöngén is, de megállapítható. Mindig szem eltt tartva a mi irodalmi viszokülföldi,

tak s a kin keresztül a 19. századi

nyainkat,

semmi

esetre

sem kicsinyelhet az

ered-

mvével az eposz terén elért. Nála az eposz már nem az események krónikaszer elsorolásában, hanem mény,

melyet

Székely

magasabb jelentségében,

Sándor

vagyis

natkozásaiban jelentkezik, ami

új

esztétikai vo-

teljes

pompájában

egyedül Zrínyinél érvényesült. Székely Sándorral az eposz meglehetsen nagy lépést tett elre épen

fleg nemzeti szempontból, de mindelfelednünk, hogy a kezdeményezés ebben az irányban nem az kizáró-

esztétikai és

amellett

nem szabad

lagos érdeme.

Mindezen hatásoknak felemlítése alkalomszer, mikor Czuczor Gergely költi pályájának a megindulását vizsgáljuk, mert ennek a pályának legelején kialakult képében mind megvannak ezek a vonások és az els irányt hozzá ezek a lökések adták meg. A csendes pesti papnöveldébe ép úgy behatoltak a politikai hullámzások izgalmai, mint

lo

bármely más körbe. A lelkes kispapok a többi hazafiakhoz hasonlóan töprengtek, aggódtak a haza sorsán, hánykódtak a bizalom és kétség szirtjei közt, reméltek a reménylkkel, csüggedtek a csüg-

gedkkel. Az irodalomnak mindenha jól ápolt melegágya volt a szeminárium. Fennállott még a

„Magyar társaság" természetesen

nem

annyira

a tehetségek teremtésére, mint inkább az irodalom szeretetének

A

ápolására.

köztük Czuczor e nélkül

is

kispapok lélekkel

azonban csüggtek

s

az

irodalmon, szeretettel olvasták a régieket, lelkesedéssel bámulták az újakat.

Olvasmányaik közt

ott

voltak az Evkönyvek, Kazinczy Ossianja, Horváth

Endre Zircz emlékezete és mindaz, ami mozgatta

k

akkor a lelkeket, így tehát résztvettek is ifjúságuk egész tüzével, hevül kedélyük egész rajongásával mindazokban az irodalmi törekvésekben,

melyek az érz magyarságot

k

is

az irodalmi

viszonyok hatása

betöltötték.

Várták

mely a politikai támadt eszmék fontosságát

élet fordulatát,

alatt

azoknak diadalát elkészíteni fogja. Az A. Székely Sándor kis hs költeménye tehát már nagyon jól elkészített talajra talált. A forrongó, útját keres, de már megérett eszmének ösvényt mutat az új megsrüs ezen eszméknek a södése vagy amint maga Czuczor mondja „a lélekben lappangó, de minden elkészület nélkül kitör heves indulatnak tüneménye" — pedig vahirdetni és

m

lóban az a forrongó és lázban született

Augsburgi

ütközet,

lomban, mint lelkes

melylyel Czuczor agitátor, biztató

dal,

az

az iroda-

szavakkal és

—

26

— Azok után

lelkesít eszmékkel megjelenik.

a bár-

csak közvetett hatások után, amelyeket

Czuczor mködésére megállapíthatóknak gondoltunk és azok után az eszmék után, amelyek a megszüle-

tend magyar hskölteményrl

az

irodalmi

tudatban, tehát bizonyára Czuczor eltt zódtak, az Augsburgi ütközetet, epikai

mvét

is

is

st Czuczor

köztisztá-

többi

alapjában elhibázottnak kell mon-

danunk, még akkor

is,

ha méltányosan a

tapogatózás és járatlanság rovására írjuk a

De

költi

kezd

eszme kivitelének ez a teljes sikertelensége talán nemcsak a költ tehetetlenségébl, hanem némikép az eszme felállításának az elhibázásában, vagy leg-

természetes fogyatékosságait.

az

alább a kívánalmak tlcsigázásában

Mert ha igaz Erdélyinek az az valódi eposz a

mondákból

is

rejlhetik.

hogy

állítása,

a

nem önkényü-

lesz és

annak igazi nemzeti eposz nem támadhat a mfíköltészet korában a naiv eposzi motívumok nak bármilyen ügyes visszakonstruálásával sem,

leg csináltatik, is,

akkor igaznak

kell

lenni

hogy az

hanem

elállhat a nemzeti éneklés valamely kez-

detleges állapotában, szállhat

nemzedékrl nem-

zedékre és a mköltészet tudatos

mveli

jebb gyjthetik, alkalmazhatják és ják,

de

meg nem

teremthetik.

eposzról tehát az állhat, amit

A magyar nemzeti késbb Arany János

a naiv eposzról szóló értekezésében kifejtett.

De mindenképen hibás

oby

egy

szépen

a Horváth Endre

után következ theoritikusok tana, azoké, a magyar epoepciat

legfel-

felhasználhat-

mkölttl

a kik

várták.

A

27

mveli

magyar romantikus eposz Czuczor

tehát részben

stb.

tannak, mely elérhetetlen s elérhetetlen

Vörösmarty,

egy

áldozatai

célokat

állított

hibás eléjök

példákhoz utasította ket. Amit adlehetett egyéb, mint történeti

nem

hattak tehát,

skori eposz És így nautánzata az gyon helyesen mondhatta Erdélyi Czuczorról, hogy költészet, mert csak azzá válhatik az

s

mvei

kor naivitása nélkül.

történetiek,

történeti

költészete

inkább, mint mondák,

költészet

hagyományok aranyfürtös

emlékeibl sztt költemények, Nagyobbára kigon-

De

dolt versek a históriai világból.

ez eltévelye-

désnél sokkal nagyobb és Czuczorra végzetesebb egyéniségének legkevésbé az a másik, a mely

t

sem megfelel irányba sodorta. Mert Czuczor, valamint Vörösmarty is, legkevésbé sem az epika termelésére termett tehetségek. S valamint Vörösmartyról elmondhatjuk, hogy nagy epikai

mvé-

korának legnagyobb megmutatta azt, hogy azonképen a Czuczor hskölteményei is tehetségének igazi tere. elárulják, hogy nem ez az Hogy mi, az egyelre még nem világlik ki tisz-

vel

lyrikusa,

tán, de

mindenesetre leginkább a lyra

Hiányzik

belle a legfbb

felé

mutat.

epikai tulajdonság, a

A mese

mindenütt Legkevésbbé gyengébb oldala Czuczornak, meseszövési

gásolható

képesség.

még

e tekintetben

Botond, bár

legkifoitt

is

cselekvény

szövésében.

Egyes megindított szálakat nem tud

felhasználni,

látszik a járatlansága a

a régi szálak

melyek késbb

elvesznek, helyökbe szinte feleslegesen

újak

jönnek,

szövdnek

belé

28 és azután aránytalanul nagy

szerephez jutnak a

Botond tehát még a legsikerültebb eposza, de a többi mind egy-egy bizonyítéka a költ gyengeségének. A szónoki elem minkimenetelben

stb.

denütt uralkodik és

amellett a

mese

szinte hát-

Az eposzi felfogásnak és koncepciónak majdnem semmi nyoma. Az Augsburgi ütközet a kezd szárny pró-

térbe szorul.

bálgatásainak

minden

adatának szinte

teljes

Mint Czuczor

maga

tapasztalatlanságával,

fel-

ismeretlenségével jelentkezik. is

felismerte,

nem egyéb

mint

folytonos fegyvercsörgetés,

közben némi

kísérlet

egy-egy mondai

motívum

beszövésére,

néhány

mithológiai elem

alkalmazásával

célzatával

megválasztásánál

fogva

is

(a

a

és

Az Aradi gylés már Béla

stilizálás

a tárgy

rossz

király

elleni

pártütk meghívása az aradi gylésre, a gylés, a pártütk lekaszabolása) a mely csak a szónoki elemnek ad helyet, a cselekvésnek azonban majd-

nem

semmit, igen fogyatékos történeti költemény,

mert

itt

már

történelemnek

teljesen

nagyon

áll is

az Erdélyi

tudatos korából való a tárgy,

nak csak legcsekélyebb

ítélete

;

a

nagyon is semhogy a mondá-

ismert

szerepe

és

lehetne

benne.

De ha nem kötjük magunkat az osztályozáshoz s nem keressük benne egy oly mfaj erényeit, a melyeket benne nem lelhetünk fel, akkor szépszólhatunk. Igaz ugyan, hogy a mese-

ségeirl

is

szövés

még gyenge,

de a feldolgozásban

már

nagyobb a biztonság. Miután belátta Czuczor az Augsburgi ütközet egyik fogyatékosságát az epi-

— zódok zódok

hiányában,

29

most tehát

A

beleszövésére.

törekszik az epi-

jellemzés

amíg az Augsburgi

mert

mutat,

— haladást

is

ütközet

hsei

mindig csak vasból és újra vasból vannak minden megkülönböztetés nélkül, addig itt már, ha csak

durvább vonásokban latai,

a

a ravasz

is,

a jellem többféle árnya-

hevülékeny Turda, a higadt Ofmár,

fiatal

Lampert,

az

indulatos

Buda

tnnek

élnkbe. Szóval az Augsburgi ütközettl az Aradi gylés megírásáig nagy út van, úgyszintén a csak

enged, de tapasztalatkölttl a tanult, tudatos céljaival és önmagával ismers mvészig. A Hunyadi ismét egy migy állomás Czuczornak, mint epikusnak fejldésében. Legnagyobbra való fellobbanása epikai

heves, költi indulatainak lan

tehetségének, tetpontja, de egyúttal befejezése

eposzkölti

pályájának.

Legnagyobb

mve

is

ez

hskölteményei közt, de a mellett olyan is, mely nagy koncepciójában nagy bizonyítékát adja Czuczor

eposzkölti

tehetsége

hiányának.

Pályája

botlásain okulva a helyes példához, a Zrinyiászhoz fordult,

de éppen a nagyobb példa, nemcsak, hogy

irányt szabott kerítette és

ségnek

mvének, hanem egészen hatalmába

amint az természetes, a nagy egyéni-

hatása

szinte

elnyomta a kisebbét

kimutatta eredetiségének hiányát, vagyis a mi

és itt

majdnem egy, tehetségének nagy fogyatékosságát. A Hunyadi, mint azt a töredékekbl is fenmaradt tervbl meg lehet Ítélni, nagyobb utánzata lett volna a Zrinyiásznak. Kezdve az a keresztyénség megváltása alapgondolattól azzal

— egy nagy

hs

részletekig, a

30

tettei által

hst

—

— folytatva

a

legkisebb

szentkép

bátorító

csodája, a

kobzos éneke stb. kétségkívül még így is nagy haladás az Augsburgi ütközethez viszonyítva, de ez a haladás csak a tudatosságban s az eszközök

nem pedig a tehetségben nyilatkozik meg/ A küls eszközök közt legfényesebb és ismeretében,

legnagyobb tökéletességre

emelkedik a nyelv, ez a hajlékony és egyúttal ers, iyraiasan simuló és

szónokian dörg, életnedvtl

duzzadt

magyar

új

nyelv, melyet egy istenadta tehetség sugallatának sikerült a

régibl

újjá

teremteni.

Ha nem

is

éri

szépségeiben a Vörösmartyét, de benne is van valami az menydörg, majd olvadékony hexametereibl. És a nyelv szintén fokozatosan halad el

Czuczornál az Augsburgi ütközet els határozat-

*

Hogy mennyire

tudatos eszközeiben

gylés megírásában, mutatja

históriai

már

az

forrásainak

Aradi jó

fel-

használása, mire bizonyság az akadémiai levéltárban lev, ide vonatkozó 12 levele (melyet

Nagy

már

Koltai

kritikai érzékkel rostálja Katona,

adatait, akiket felhasznált.

Az

is

átkutatott).

Feszler és

augs. ütközetben

Pray

forrásúi

Engelt, Fesziért és a két Budait használta, söt talán Anonymust, Thuróczit és Prayt is, de ez utóbbikra egyéb adat nincs, mint hogy olvasgatta ket. Hunyadinál szintén na-

gyon alaposak tanulmányai, mit

az

idevágó

kéziratbeli

jegyzetek bizonyítanak (lásd a tud. Ak, levéltár, valamint a

pannonhalmi levéltár adatait.) Hogy mennyire szolgaian

követi Zrínyit és hogy mennyire gyenge a

valószínleg

öntudatlanul,

jól

bizonyítja

jellemzésben, a

pannonhalmi

levéltárban rzött kézirati jegyzetek, ahol egészen a Zrínyi

motivumait utánzó útmutatások fordulnak el.

31

lan színezésétl a val tehát a

Hunyadi

Czuczor

tökélyéig.

szigorúan vett

A

Hunyadi-

epikai

kor-

Botond már csak részben tartozik ide, mintegy átmenet ez a klasszikusan merev hsi költészettl a Czuczor második irányára, a népiesre. Ez az átmenet a két felfogás között természetesen egészen az alapmotívumokig szaka

ható

lezáródik, a

el. Az epikai objektivitást már az eposzokban sem talál

változást idéz

(amelyet

Erdélyi

elégnek)

felváltja

a

egy

új

hogy

eltnik,

belülrl

foglalja a lyra, szóval

az

a szónokiság

subjectivitás,

gyengül, majd végkép

iránynak a hódítása, míg

tovább

eposzon belül

is

még

Ha már most

halad.

el-

már

külsleg a

törvényes formái közt egyideig

zamosan

helyét

kifelé folyik

régi

párhua rideg

érvényre juthat egy ilyen áramlat,

annyival inkább megfigyelhet ez a Czuczor epikai

mködésének másik

terén, a kisebb

elbeszél

mveiben. Ilyen kisebb elbeszél

vagy

tizenöt

mve

egészben véve

Néhány legenda

ismeretes.

félétl

mind balladák,

abban az értelemben, amint a balladát értelmezték, mieltt Arany János eltekintve

ihletett

költi

érzékével

megteremtette

azt

és

finom megkülönböztet elméjével szabályait megállapította

volna.

semmi nyoma,

A

lélekrajznak

természetesen

a cselekvés lehetleg hsi,

szerint sekély, keverve

sok

páthosszal,

ren, de hosszasan hömpölyög

rend-

egysze-

a megoldás felé, amely rendesen nem tragikus. Mindazonáltal a fokozatos fejldés, habár csak külsségekben, de

már ezen mveinél ható.

A

neje-\g

ha nem

is

is

lépten-nyomon

vesszük

fiatal

ldése, a

rab leány tói

tapasztal-

Hunyadi

a

szembetn ez számba a kezd

költ természetes

delén álló

mint a

32

Csókavölgyi

minduntalan

—

—

a és

fejldését.

lantosnak tapasztalt iróvá

célját

és

változás,

pályája

Több

ez,

való

fej-

megváltoztató, régi bálványait

el-

hagyó költnek útja ez. A magán teljesen Kisfaludi hatását visel Kazár és Zemirtl, a romantikus Hunyadin keresztül a „Legszebb ének" -ben, vagy még inkább „Kinizsi* -ben és „Hunyadi és nejé"ben már felhangzanak azok az újabb, szabadabb hangok, amelyek mködésének másik korszakát jelölik. Munkásságának nagyobb részét azonban az elbbi korszak foglalta el, ebbe esnek nagy mködései, nagy sikerei és ez a korszak van legnagyobb alkotásaival megjelölve. Eletének is talán ez a legboldogabb korszaka,

nos haladás egészen

a

költi

tehetségének

legdúsabb

kifejtéséig,

t.

a

i.

a sokat igér

pálya kezdetétl, annak legmunkásabb,

teremt

deléig.

a folyto-

kinyílásától

legtöbbet

IV.

Az az egy évtizednél tovább tartó idszak, mely a Czuczor költi pályájának kezdetétl fejldésének csúcspontjáig tart, küls életében nem jelent nevezetesebb változásokat. Egy nyugalmas szerzetes-tanári életnek egyhangúan leperg évei ezek, mozgalmasságot nekik kisebb-nagyobb küls összeütközésein kivl csak a költi izgalmak kölcsönöztek. Ezekben pedig els felléptétl kezdve mindvégig elég része volt. Irodalmi tervelgetéseit kísér tépeldések, az önfejlesztéssel járó lázas pillanatok között azonban már összeköttetésbe jut s az írói környezet iránt írói körökkel vonzalom, habár közvetlen összeköttetésben

az

nem fel

állt

velük, vágyakat, törekvéseket

lelkében.

Az

új

költi

környezet

Augsburgi ütközet megírása után mára, feje,

még

Kisfaludy Károly barátságával.

a Czuczor

pályája

ébresztett

mindjárt az

megnyílt

pedig egyszerre az irodalom

Károly szerepe

való

még

szá-

elismert

A Kisfaludy köri eléggé

megkötésének megható mindvégig küzdtársa írta le szép emlék-

tisztázva van, barátságuk jelenetét

maga

h

Toldy, Czuczornak

barátja és lelkes

es

—

—

34

bcizédében,* ez a barátság pedig

pályájának els

dönt

a Czuczor

Az *Augsburgi

felére.

ütközet*

megjelenésével Kisfaludy bevezette Czuczort nemcsak az Aurórába, hanem az irodalmi nyilvános-

ságba

is.

Nevét

megismerték,

egyszerre

az írók

vár akozással fordultak feléje s ezzel a kisérletével

egyszerre

döntve

volt

el

a

sorsa.

Most már az

irodalom képezi legfbb ambícióját, ennek

kielé-

hova oly sren hogy méltán nevezhette késbb tréfásan az Aurora házi poétájának magát. Közvetlenül azonban nem érintkezhetett még az Aurora

gítésére pedig ott

volt az Aurora,

irogat,

—

körrel,

szegdött

habár

—

mert

elfogadta

elvét

még 1823 ban

miatt kénytelen volt elhagyni

halmára

ment,

hol

szentelték és a

nevezték

nított

az alsó

és

Pestet

következ

követjéül

betegeskedése és Pannonévben pappá

gyri benedekrendi gymnasiumba

tanárrá.

ki

mikor a fapát

a

,

Gyrben

Komáromba osztályokban,

maradt

helyezte a

1830-ig,

át,

hol ta-

rhetorikában, ké-

sbb

a lyceumban, melynek azeltt maga is növendéke volt. Tanári hivatását komoh/an és igazi buzgalommal teljesítette, tanítványai szerették s a

polgárság körében

rokonszenvnek *

Hogy

is

— a hagyományok szerint —

örvendett

a

már akkor

jó

hír,

az ismerkedés csakugyan 1823. márc. nagyon valószín s a Koltai idézte levél nem dönti meg, mert abban, mint már Zoltvány is kimutatta, csak az áll, hogy megismerkedvén Vörösmartyval és Fenyérivel, Kisfaludit meglátogatta. Tehát az inkább Toldy mellett szól. 21 -én történt,

ez

—

Egyenes

pap-poéta.

fiatal

—

35

magyarosan

modora,

szinte, bár papi állásához mérten a konvenciókra keveset adó magatartása, társai és ismersei sze-

mében még csak rokonszenvesebbé

tehették. Feleb-

azonban visszatetszhetett ez a visela mely néha egészen az excentricitásig

valói eltt

kedés,

tudott fokozódni, mint a

magyar

létére

ruhát

hogy Komáromban pap bajuszt s szakállat

viselt,

növesztett és az álszenteskedk tére

még színházba Ugyancsak

már akkor

is

kötelességét

elég támasztékul

hoztak kisebb kellemet-

Hogy

lenségeket számára. kipásztor

késbb

okaiul, de a rossz

igazi

is

hiszem vádaskodásoknak épen szolgáltak,

kis rémüle-

külsségek, amelyek

a

nem

üldöztetésének

nem

eljárogatott.

is

a mellett az

az

igazi lel-

önfeláldozásig

hiven

komáromi kolera-járvány alkalmával megmutatta, ezt már nem igen vette számba a külsségeken fennakadó elfogultság és rosszakarat. Ha tehát nagyobb kellemetlensége nem is volt, de mindenesetre már Gyrött vagy

tudta teljesíteni, amint a

még inkább Komáromban amint azt Toldynak ges,

st

alakja,

irja.

voltak

Bár szervezete

kortársa

arcképbl

is

betegeskedett.

Egy

három

tanítást

sem

említettük,

Nagyon

egészsé-

st

izben attól

folytathatja.

inkább

elfoglalta

látszik,

tartott,

Az

mégis sokat

hétre üdülnie

hogy egy

s

bár

is

évig a

izgalmak, mint

bels természetek a költészet

dél-

bizonyítja és a Ba-

rabás festette

mennie,

ízetlen órái,*

különösen a magyar ruhában

ceg, mint azt több

kellett

»

már

lehettek.

még megma3.

radt az

36

Aurora elvénél

s

az eposznál, mégis nagy

bels hánykodtatásokon mehetett keresztül. Mutatja ezt az is, hogy hevének legnagyobb tüzében irt mveirl aránylag nagyon rövid id alatt már egészen elitélleg nyilatkozik. 1823-ban támadt az Augsburgi ütközet, az átdolgozás még sokkal késbb és alig pár év múlva már teljesen 1832-ben

elítéli,

mond

pedig

annyira

lesújtó

iléletet

hogy a felfogásnak jlyen gyors megváltoztatását még tízéves idtartamú fejldé- is magyarázza meg. St mintha a késbbi alig Aradi gylés-nok ez a hirtelen, meglep és az oly

b

felle,

bevezetés után egészen elfogadhatatlan

befe-

jezése, szintén valami

megúnást, a tárgytól való

elidegenítést jelentene

S ennek mintegy magyabekövetkez Hunyadi hskölteménynek a terve,

rázatául szolgál a rá rögtön terv,

egy nagy,

igazi

a melyre ismét egész hevével veti rá magát. Be-

utazza az Al-Duna

Nándorfehérvár

s

krónikákat forgat, történelmi

környékét,

tanulmányokba

bo-

nagy eposzi koncepciókkal próbálkozik (ugyanekkor Szondit is felakarja dolgozni), megHunyadi János történetét prózában, hogy írja aztán négy év múlva végkép abba hagyja a dolgot és 1840-ben már így írjon Toldynak csátkozik,

».

.

.

.minek

magam

eltt becse nincsen, azt nincs

kedvem másokkal közölnöm. ... « Mindenesetre sok benyomás játszik közre a szélsségek között való hánykolódásokban.

A Vörösmarty

adhatta az els lökést Czuczornak, de

Aurora

elvei szerint

a

nagy

»Zalán«-ja

késbb

eposzokhoz

az

fordult

tanulságért

37

—

Tanulmányozta az

ide

vonatkozó

ide-

gen mveket, s tanulmányozta a hazaiak közül ez Hunyadi-)kn mint a különösen Zrínyit, nagyon is meglátszik. Végi pedig az eposz müvelése is lanyhulni kezdett s Czuczor pályájának ezzel eg3 r újabb pontja következett be.

Ez

a forduló pont, ha

határozni, körülbelül a

kezdetével esik egybe. elvétve népdalok

meg

az

lehet

idt

komáromi tartózkodásának Már elbb is foglalkozott

gyjtésével,

de csak

itt

Komá-

romban kezdett valóban hozzá. Küls alkalmat az adott hozzá, hogy Weinmüller Bálint a komáromi Kalendárium kiadója t szólította fel a naptár szerkesztésére.* Késbb a Mezei naptárba is egy és más adatot idsb 1903. március 29-iki számában megjelent kedves visszaemlékezéseiben »Weinmüller Franciska a könyvnyomda tulajdonosnje is híres *

Érdekesen mond

Szinyei József a

el

»Komáromi lapok«

asszony volt akkor Komáromban; már szüleitl, kik szintén nyomdászok voltak, örökölte vagyonát, melyet az

tulajdonosn még szaporított. Akkor a kalendárium legelterjedtebb könyv volt az országban, 120000 példányban nyomtatták, idjóslataival, adomáival és kék borítékain a komáromi vár rajzával, ékes rigmusos magyarázat kíséretében, nélkülözhetetlen volt még a távol Erdélyben is. A könyvköt (ki akkor ünnepelt szép

komáromi

a

könyvárust helyettesítette) ha csomagot küldött plel, ha egy csomó ko-

Brassóba, azt csak úgy fogadták

máromi kalendárium volt ahoz mellékelve Ezen kelendségét emelték a 30-as években Czuczor Gergelynek paprikás versei. Ezen jeles benczés költnk, ki a komá-

romi gimnázium' tanára sét

is.

Az úrn

annak szerkesztékitnt a város többi ni közül,

volt, elvállalta

azáltal is

— írt,

a naptár pedig

népies irodalmi

38

már régóta a hagyományos

mfaj

tása volt a gyrinek, ért

legjobb alkalom tehát

volt,

a népies lyra mvelésére.

démiától

—

Komáromi miután

megtiszteltetés,

17-én Czuczor levelez tagja zetnek.

élete folyta-

nagyobb eseménye az akalett

Egyébként meglehetsen

még

1831.

febr.

az új inté-

elfoglalja hivatása,

a tanárság, egyidre leköti a színház

is, úgy hogy Honmvészbe. Lelki egyensúlya azonban komáromi élete alatt sem a legbiztosabb. Az elismerés egy darabig megnyugtatja, st nagy munkásságra is serkenti, de késbb már ismét

bírálatokat

is

ír

a

nyugtalan, a költészet s

a poézis helyett a

és jobban érdekelni.

szavakat, a nyelvbeli

iránt való

kedve hiányzik

nyelvészet kezdi mindjobban

A

tájszótár

újítások

számára

készítésébe s értekezés írásába kezd, de jezi

be. Erezte,

hathatósabb

hogy

saját

nem

„megrázás"-ra van szüksége,

kódás vágya

beteljesült,

fe-

szavai szerint sokkal

ismét belevághasson az elhagyott nyomba. szept.

gyjt

részére fordítások

midn

hogy

A

ráz-

az akadémia 1835.

12-én titkárrá választotta, mert Pestre kel-

hogy Parisból hozatta ruháit, még keztyüit is. Teméntekérje, de ö nem akart férjhez menni, mígnem egy Bárány nev szélhámos érsekújvári keresked háló-

len volt a

jába került, ki feleségül vette, rolta s a

n

koldusbotra jutott.

azután

Még

vagyonát elpazaláttam az

ötvenes

években az Erzsébet-téren fakó ruhájában, kis táskával a kezében ülve egy padon várva az arra sétáló Czuczort, (ez természetesen tévedés, mert az ötvenes években Czuczor nem járt Komáromban), ki aztán rendesen alamizsnát adott neki.«

— jett

mennie

39

—

környezetben új

s így új

életet

kezd-

hetett.

Ezzel az új

azonban

élettel

ményekben meglehetsen gazdag be, tehát az a talaj,

nak a lyrának ezer feltéve,

hogy ez a

szinte dalbaöntése

nygében

egy

lelki

ese-

régi élet záródott

amelyen leginkább fakadhats

ezerféle

lyra

(akár

az

változó

hangjai,

érzelmeknek

olyan

bizonyos formáknak a

—

is), amely támad, mikor mint a nagy német költ mondta a gondolatok már a lantos körmére égnek. A Czuczor lyrája azonban még nem ez az szinte költészet. Megcsendül egyegy szinte hang is lyrájában, mint a gyönyör „Öröm és Bú« cím verse mutatja, de általában inkább a költ képét adják, lyrai versei, az mintsem az emberét. Késze van ebben kissé tartózkodást követel állásának, de része van mint fejldésének egyéb terén, korának. A magyar lyra Kazinczy óta nagyot haladott, Kisfaludy Károly felszabadítja a magyar költi képzelet szárnyát,

—

a nemzeti élethez kapcsolja

smind a

nagy

és meggazdagítja tárgy,

magyar

feladatait s egyszer-

modern irodalmakhoz képzet és

törekvéseit

hangkörét.

A

hangköre terjedtebb lett, a hangszer több húrt kapott, de a mozgató lélek még keveset fejldött, még voltak nygei. Az igazi lyra tárgy és

és irodalmi értelemben vett

„szinte"

lyra

csak

magyar irodalomban, kihez képest ebben a genreban még Vörösmarty is nagyon merevnek, pathetikusnak, nehézkesnek látPetfivel kezddik a

szik.

A

Czuczor lyrája

is

az úgynevezett helyzet-

—

40

—

vagy amint némelyek gúnyosan nevezik — szobaköltészet, mely úgy a Hímfy, mint az Aurora

lyra,

hatását

magán hordja egészen

de az önálló lyrikus egyéniség vetlenségét

nem

Egyébként

melynek

irányig,

varázsát és köz-

tudják felkelteni. is

fejletlenebb oldala is,

a népies

a

lyra

leggyengébb és legkiúj irányban

Czuczornak. Az

magát ezentúl

másutt feküsznek az

kizárólag

ersségei.

^f

szentelte,

V.

Valamely költi pályafutásnak jelentsebb s is a költ egész

mélyreható fordulata önkéntelen pályáját átölel

általános

Az

a kérdés merül

az

a

ment

megfigyelés, át

föl

megfigyelésre

ugyanis

hogy

milyen

rázkódtatáson

a költ fejldése folyamán

mi idézte

el

ezt a változást.

késztet.

kérdés révén

s a

különösen

s

Melyik az az er,

mely egy megkezdett irány megváltoztatására elég hatalmas lökést tudott adni. A Czuczor pályájá-

nak fordulata elég jelentékeny arra, hogy ezeket a kérdéseket támaszszák s hogy azokra való felelet révén ennek a pályának jellegzetesen kidomborodó, általános vonását állapíthassuk meg.

Ha

akarunk

fe-

elször

is

kérdések

a

másodikára

hogy a nagy változás megindítója nem valami új, a költ lelkébl támadt s teljes szakitisztult elv, melynek uralom raj útása lelni,

azt látjuk,

kítást jelentene az eddigi környezettel,

mét, mint az els periódus

hatása

az egész társadalmat, különösen az

talmába kerít áramlat, mely érintette és

magával ragadta.

írói

Czuczort

Ez

hanem

a

is-

történt,

alatt

kört hais

meg-

példa pedig

—

42

—

egyik nagyon jellemz vonását

Czuczor költi jellemének, mely nyilvánul

t.

bizonyos önállót-

i.

nagy

lanságát, a

meg a

világítja

gében a küls áramlatok hatásai

engedékenyséiránt és a

mely-

nek folytán oly könnyen bele tud illeszkedni bizonyos iránynak, vagy mondjuk iskolának a szellemébe, így egészen az Aurora eszméinek szelévtizetöltötte be az eposzi mködésének dében (1822—32.) és újra csak az Aurora eszméi adták meg legalább is az impulzust a második irányra. Mert az Aurora sem maradt egészen érintetlen az új kort betölt eszméktl. A

leme

népiesség,

melynek

a

magyar

irodalomban

megújhodáskori magyaroktól (ez

utóbbiak

a

közé

keresztül egy-egy szikrája

Ádámot) Csokonain már fel-fellobbant, az

1830-iki francia forradalom

nyomán

számítva

Pálóczi

Horváth

egész Európát

átjáró demokratikus áramlat hatása alatt hatalmas

lángra kapott s a mint hódító

útjában feltartóz-

megis Egészen el nem hódíthatta eszme, de némi hatása volt rájuk is.

hatatlanúl elre haladt, a romantikusok

érezték

közeledtét.

ket az nem

tántoríthatta

El

tól,

új

ket egészen

eposztól, mint korszertlentl s

régi

ideáljaik-

de egyben-másban szakítottak velk.

kezdtek

(pl.

az

távolodni

némi engedményeket tettek az újnak.) így tehát Aurora népiességérl is, melyre

lehet- szólni az

az átmenetet annál

is

inkább megtalálhatta, mivel

motívumok ellentétben a Kazinczy klasszicismusával, ersen feltn jellemvonását képeztek a magyar romaticismusnak. Maga ez a a

nemzeti

—

43

—

még nem alkalmas ugyanarra, hogy annakalap-

tény

ján az Aurora népiességérl, mint feltétlenrl be-

elször tévedés, másodszor pe-

széljünk, mert ez

valótlanság

dig

összefüggést a

Csupán

volna. politikai

között, rámutatva,

megjelöltük

az

áramlatok

irodalmi

és

eszmék

hogy a demokratikus

beszivárgásának és terjedésének hatása

alatt

az

Aurora által képviselt költi irányzat önkéntelea népiesis engedményeket tett lassanként ségnek, a nélkül azonban, hogy maga népiessé vált volna. Az Aurora költi programmjában a

nül

a népiesség

nem

cél,

mely az idk hatása

még

kola tagjainál gel

bírt.

nem

is

Nem

hanem

utólagos

járulék,

ezen

alatt jelentkezett s

csak

is-

másodrend jelentség-

vonják kétségbe

jogosultságát,

de

melynek szárnyain

tekintik olyan célnak,

az igazi költészet magaslatára lehet

eljutni.

A

mit

Aurora népies cim alatt itt-ott mvelt, az korántsem nevezhet igazi népies költészetnek, hanem inkább olyan költészetnek, mely ellentéte tehát az

az uriasnak

s

ennélfogva a

vele

való

foglalko-

zás bizon}ros fokú nagylelk leereszkedés

a ma-

gasztos és nagy célú költészet trónusáról. a mint Erdélyi János elmésen

mondja

:

Vagy

az a

vi-

szony van a kett között »mint mikor a filozófus szabad óráiban nem átall tárcákat írni.«

A

népies

motívumok megjelenése

szetben, jelen esetben pedig az

a

költé-

Aurora-kör tag-

minden esetre igen érdekes irodalmi tünet, mely sok tanulságot is rejt magában. Viszont az Aurora költinek mködését is érthetvé teszi,

jainál,

—

44

—

kiknek népiességébenme gnyilatkozik már az egye-

temes

áramlat hatása, habár

politikai

ez a népi-

esség úgy tartalmában, mint karakterében egészen más fajtájú, mint a mit a negyvenes évek, vagyis a Petfi és Arany népiessége alatt szokás érteni.

Az Aurora

tagjainál

neti jelleg,

jelentkez

melynek

átme-

népiesség

jelentsége

éppen

abban

van, hogy elkészíti és egyengeti az utat a népies költészet igazi kialakulásához és kiváló képviseli-

hez

;

Petfihez és Aranyhoz. Az Aurora-féle néfbb vonásainak bár futólagos megemlí-

piesség tésével

jelöltük.

Czuczor népiességét

is

Mert habár elismert

összes bírálói

is

r

tény.

hangoztatják, hogy

vett népies költészet

Czuczor

terén

Kisfaludyt és Yörösmaityt

meg-

nag\ jában

mint

a

a

ezt

szorosan

meghaladta

de a viszony, mely

is,

a Czuczor népiessége és az igazi népiesség, vagyis a népköltészet között fennáll, lényegében ugyanaz, a mi az Aurora

viszony, ha

t

jellemzi.

például

Még szembetnbb

Czuczort

Petfivel

a

állítjuk

szembe, kinél a népies költészet már igazi tartalmasságában és nagy vonatkozásaiban jelentkezik, de mindamellett az általános

emberi

esz-

mék magaslatára is eljut. Ez az aránytalan szembe állítás, de másrészt Czuczor egész költi pályája mutatja, hogy a Czuczor-féle népiesség még alacsonyrend és küls jelleg, melynek épen ezért megkapó egyéni vonása és színezete nincsen. Az -

népiessége valójában kedés, népdalai

nem

népiesked

egyéb, mint

népies-

dalok, vagyis érdekes

játékok költi formában és olyan hangszeren,

a

— melynek kezeléséhez

—

45

a

ihlet

és

végeredményben mégis

csak játszik s ezen játékot sem

nak a költi

rutinnal

elég

játszó

raffineriával rendelkezik, de

másnem

tartja

egyenragú-

Népda-

termékeivel.

lainak azonkívül van valami oktató jellegük, amint

ezen kötetének elszavában

maga Czuczor

paprikás versben

minduntalan

eltérbe

ennek dacára, miként mondtuk, zeli

is

hangszerét,

jobban,

jól

bármelyik

mint

meg neki a származása lépten nyomon mazása adta

De

lép.

Czuczor

ke-

pálya-

nagyon valószín, hogy születése és

társa s

be-

vonás késbbi dalaiban és szatirikus

vallja s ez a

szár-

képességeket. Népies

erre

megérzik,

megérzik

különösen abban a nagy érzékben, a mely az útmutató példa teljes hiányában, képessé tette a népies dalok hangjának, tárgyának és formájának követésére.

Valóban Czuczor népies érzéke a

legfigye-

lemreméltóbb úgy a népdal utánzatokban, mint azokban a dörg, ersen oktató tirádáiban, vagy naivos krónikáiban és népies csúfondároskodásaiban, melyek jelzett kötetének gát képezik

meglehets

A népdalokban megnyilvánuló

anyanépies

hasonlatok, élénk szinek és a hangnak változatos skálája,

mind megannyi

Czuczor

példái

érzékének. S a mellett a rythmus is

az igazi népdalé.

Az

ilyenek

is

és

a Petfi korabeli

virágzás népdaltermékeire emlékeztetnek

memben tz talomban

Csak

is

néha

kiváló

a nyelv

(Pl.

lobog", ,,A megcsalt leány") a

„Szes tar-

legmvésziebbek közé sorozhatok.

csúsznak

be

népies

szempontból

—

46

—

hamis hangok, de ezek sem állandó jellegek. Paprikás verseinek józan tanácsai és korholásai Vas Gereben -féle kacskaringós magyaritt-ott

sággal eldörögve, ellenben nagyon didaktikus leggel bírnak s a történetileg

is

szer páterek

modorára

tetnek

prédikációinak

leggyakrabban.

jel-

megörökített nép-

emlékez-

Egyáltalában

a

népies

Czuczorban van sok vonás ebbl a typusból. Jóllehet a népbl származik is, de mint költ még sem azonos a néppel, hanem csak barátja, jóakarója, tanácsadója, melyhez egyébként ezer szállal van odafüzve.

Az

igazi

Petfi-féle

értelemben

ságról azonban természetesen

nem

vett

lyrai-

lehet szó. Leg-

költ az érzések sokféle változatába, de a motivumoknak épen ezen a sokféleségén s a lyrai hév némi hiányán érezhetjük, hogy ezek a dalok, még csak helyzet dalok. Ezért húzódik át egész költészeten valami oktató modor, mely még lyrai jelleg verseiben is megnyilvánul. A tiszta lyra különben is gyenge oldala. A didaktika azonban nagyon megfelel terfeljebb csak

beleilleszkedik

mészetének. Igen sikerültek

a

például meséi

;

frap-

páns csattanójukkal és új viszonyokra alkalmazott moráljukkal. Legfényesebb termékei pedig talán nem csak népies modorának, hanem általában egész költészetének azok a didaktiko-epikai és didaktiko-lvrai

darabok, vag\'

továbbá a majd naivos, majd csipked

dörgs

és korholó leíró képek,

tánc", „Falusi kis lány Pesten") stb.,

ma

is

(pl.

„Magvai-

melyek még

elismerést szereznek Czuczor nevének.

47

Humorának

pedig, ennek az érdes, paraszmondhatjuk barátos és kissé kesernyés humornak,) melyben mindig nagy része van legjobb szüllötte a magyar a gúnyolódásnak „Knittel vers" és „Remete Péter". A magj^ar népiesség fejldésében tehát Czuczor nagyon tiszteletre méltó és megbecsülend

tos (vagy tán

:

szerepet visz.

nem Egy

A

népiesség igazi megértésével

dicsekedhetik, bár kortársai közt

még

a legels.

annak az iránynak haladásában, mely-

fok

hez a magyar irodalomban a legnagyobb lángész tevékenységének emléke fzdik, s mint ilyen vagyis mint egy költi irány átmeneti képviselje,

Gyorsan

kétszeres igazságtalanságban

is

méltányolják

mérten kissé

s

tehetségéhez

részesül.

túl be-

hamar is felejtik, s gyorsan napirendre térnek felette. Az idk lázas folyamán maga Czu. csülik, de

ezor

mely

is

búcsút

mondott

élete delének,

kísérte

t.

második

ideáljának,

a

több mint egy évtizedén híven

VI.

Az akadémiai fejldésében,

de

fordulatot jelent

melyet az

kitüntetés,

és pedig

irig3 r ség

szenvedések

éledt,

megismertesse.

kálváriájával

munkakedve

megjelentek

meg

az uj

élet,

környezetben egészen

fel-

felfrissült

összegyjtött

1830, melynek

s

még

végén

az

Poétái Munkái,

Buda

mindvégig jó barát s végezte. 1836-ban az aka-

kiadását a

h

bajtárs, Toldy démia rendes taggá

—

választotta

osztályban, ugyanakkor a felvette tagjai sorába,

meg

a történeti

Kisfaludy Társaság

egyszóval bejutott a

irodalmi élet középpontjába, az egy célért

pályatársak és

költi

is

rosszravaló fordulatot,

Pedig a legjobb jelek közt indult ellankadt kedve az uj

nem

Czuczor személye ellen fel, hogy gyanútlan lel-

és a

való agyarkodás idézett két a

ha

további folyásában ismét

élete

is

pezsg

küzd

egyszersmind az odaadó barátok

lelkes társaságába.

A

jó barátokkal együtt azon-

ban elkeseredett ellenségekre is tett szert, akik amazokkal egyformán kitartók voltak érzéseikben és

kevéssé

Poétái

válogatósak

Munkák

közt

céljaik

szerelmi

kivitelében.

versek

is

A

voltak,

— jó

—

49

ürügy és alkalom néhány külsséggel együtt jellem és tiszta élet szerzetes

a kifogástalan

még

beárulására, szetes

nem

pedig

amint az

is,

a kancelláriánál.

Ez

meretlenebb

mert az árulkodó igen

hogy

hatta,

fognak

nem

volt,

a

vádjai a

nem

találni,

termé-

hanem egyenesen

volna, a fapátnál,

lett

cselekedet annál lelkiisjól tud-

kancelláriánál nyilt fülekre

valódi tartalmuknál fogva, ha-

ürügyük miatt a nagyon is hazafias érzés pap megfékezésére, aminthogy maga Czuczor is nagyon jól tudta, hogy benne >a magyarság lelkes ügyének harcosát « üldözik. S valóban a feljelentésre a tárgy fontosságához épen nem mért számban és heves hangon érkeznek le a fapáthoz a kancellár leiratai 1837. folyamán. Az els praesidialis vádja az, hogy Czuczor papi alkalmas

nem

állásához

verseket

méltó szerelmi

irt,

(poe-

mata-erotica a spiritu reguláris presbiteri aliena ....

nem

növesztett,

ban, színházba él,

(

.

.

.

ruhát

világi

ediderit),

.

quaquam

lakik

jár,

elkobzására,

de

késbb mind

a

és

bajuszt

nem

szóval paphoz

vitám, virum gerat).

hord,

ezt

Pál az elkobzás ellen

étkezik kolostor-

nem

méltó életet

religiosum decentem

Áprilisban

két

és szakállt

nem

haud

parancs jön könyve hajtották végre, mert

censor, JNagy Antal és Kiss nyilatkoztak.

Májusban pevá-

dig ismét szigorú rendelet érkezik a korábbi

dak felsorolásával és a fapát kemény megrová-

hogy az alárendelteket hivatásuktól eltér zésére ezentúl ne engedje, hanem minden gondját arra fordítsa, hogy azok a régi sával,

foglalkozás

4

—

50

rendtársak példájára a komolyabb hagyatik, hog}^ Czuczor

Pestrl, bár

tanulmárryok-

szigorúan meg-

Egyúttal

kal foglalatoskodjanak.

hivassék vissza

azonnal

olyan módon, hogy becsülete a nyil-

»

vánosság eltt ment legyen.*

A

elbb

Czuczort, a határo-

zott

óvatosságra

is

megrovások

az

els

inti

és

Czuczor eleget

már

után minden jó semmit érdekében, tehát még csak meg-

után

hogy

védiratot

szerkesszen.

a felszólításnak és megírta

tett

is

aki

tehetett

praesidiális felszólítja,

fapát,

rendeletek

és

sem

dacára

akarata

intette

azt a szép apológiát, amely még ma is megvan másolatban az Akadémia levéltárában, s amelynek

még ma

is

minden sorából az

kiviláglik

ártatlan-

sága tudatában sértett önérzetnek férfias és ható méltatlankodása.

a

semmiségöket. S

részben

kozás helyett dozására, necessarius

pár szónyi hivat-

kolera-járvány

égit,

talia

leirat

illine

alatti

önfelál-

»iam qui non religionis contemtus :

A

védirat mit sem használt, a

után

a fapát kénytelen volt visz-

obiici ?«

májusi

azután minden fogad-

szavakkal végezve

e

megcáfolja

valótlanságukat,

szerény, alig

a

kozás a komáromi

potest

Pontról-pontra

kimutatva részben

vádakat,

meg-

Pannonhalmára. A leiratnak mentve legyen* megfelelen, hogy >becsülete Czinár Mór, a fapát titkárja néhány útbaigazítást adott Czuczornak, hogy miként mentse meg

szahívni

Czuczort

a látszatot.

Czuczor

dást önérzetesen

maradt,

remélve,

azonban minden alakosko-

visszautasított.

hogy ügye

Egyelre Pesten

elalszik, ellenségei

-

51

—

azonban nem hagyták nyugodni a

A

dolgot.

fel-

onnan pedig a megrovó praesidiálisok Pannonhalmára. A vádpontjai egyre változtak legjobb bizonyságul, hogy az igazi ok, vagyis a gylölség, mindig ugyanaz volt. Még az az egy vágya, hogy az akadémiai nagygylést megvárhassa, sem teljesedett, bár az

jelentések egyre érkeztek Bécsbe,

,

elnök Teleky gróf

közbenjárt a fapátnál, így

is

sem várva be, július végén visznagyon szatért Pannonhalmára. Pannonhalmán egyhangúan folytak napjai, munkálkodott s egy hát Czuczor ezt

A

könyvtároskodott.

ideig

szenvedések között

gos megenyhülés

töltött

megaláztatások

valósá-

midn

augusz-

számára,

volt

és

napok után,

végén Pestre mehetett, hogy résztvegyen akadémia az nagy gylésén, ahol valósággal üntus

rolták,

jegyzkönyvbe

Erdemeit

nepelték.

mondását munkáit a a

tudomásul

sajnálattal

említett

dicsérettel

osztály

történeti

iktatták,

vették.

mvek

közé

so-

vá

tagjává

vidéki

le

Poétái

tüntet lelkesedéssel hallközönség fölolvasását Zerednai Vi-

lasztották, végül pedig

gatta

meg

a

téz Jánosról.

fváros íróvilágának rokonszenvével, tért vissza Pannonhalmára. A zaklatások még nem szntek meg, így elhalmozva a közönség

de kedélye kissé lecsillapodott. sedésével fapátja

lyceumhoz

nem

is

ki

is

A

és

vihar elcsende-

nevezte tanárrá

és állását 1838. tavaszán

gyanítva,

a

gyri

a

foglalta

hogy ujabb zaklatásnak 4*

el,

néz

ugyanis

Ellenségei*

elébe.

Metternich kormánya fogadta az ilyen

lojális

a legélesebb

leirata

nem nyugodtak, a nagyon

is

szi vesén

besugásokat.

A

kancellár

pedig

ffapát nemesen nagyon tapinta-

szólítja fel a

kitételekkel

apátot Czuczor visszahívására.

A

pártját fogta alantasának,

kissé

tosan, jobb útra

emlegetve,

térítését

de úgy ez,

mint Czuczor erlködései, hogy az ismételt megszégyenítést elkerülje, hasztalanok voltak.

újabb rendeletére tüstént

cellár

el

kellett

A

kan-

mozdí-

fapátnak Czuczort. A meghurcoltatásoknak még ezzel nincs vége, a Czuczor felségfolyamodványára ujabb megrovás a választ a haés zafias szerzetes tanár még mindig gyanús >rosszúl minsített* a bécsi kormány szemében. Lassan-lassan azonban a megrovások veszítnek hevességükbl s amit a közbenjárások nem értek elsimulnak a hullámok és el, elvégzi az id a felsbb hatóság elnézésével gyri tanári állátania a

;

sába

is

visszatér.

—

E

viharos

sen megviseli, sokszor rikus hajlamok

is

idszak természetehypokond-

betegeskedik,

ert vesznek

talán férfias természetének jele

*

Életirói több

mutatták, hogy ezek

hagyomány

nem

és

rajta,

—

de

ez

is

épen a küls

gyanúok alapján

ki-

Csathó Pál író és Dercsik János Esztergom egyházmegyei világi pap, ez idben egyetemi rektor. Csathó összeférhetetlen természete ismeretes, Dercsik dicstelen eljárása inditó okaiban pedig játszhatik közbe a vakbuzgóság, vagy talán szolgaiság, de mindenesetre ismeretlen okú személyes ellenszenvbl fakadó agyarkodás. lehetnek mások,

mint

—

53

—

csapások alatt nem törik meg egészen, a kétségbeesésnek egy hangját sem hallatja, panaszai nem élénkebbek, mint akár elbbi komáromi tartózkodása alatt. Dolgozó kedve élénk, sok népdalt,

naptárba, fordít ír a mezei Schmidt Kristófból, nyelvészeti dolgozik és emlékbeszédet tart

paprikás verset

Corn. Neposból,

munkákon Guzmics

is

Izidor felett. .St a

fapát

élénken részt vesz az új apát választásán,

kor az

jelöltje,

után

halála

Rimélyi Mihály kerül

ki

s

mi-

gyz-

azonban már csak néha néha zeng és nemsokára végkép költi elhallgat. Különben is vége már ekkor a pályának, mindinkább a tudós jut eltérbe, hogy végi az egész helyet az foglalja el. A költ szava még majd csak egyszer, a legnagyobb alkalommai csendül meg. Az üldözés napjai különben is végüket járták, a csendes bocsánat után megjön tesként, alkalmi költeményt

a formai

rehabilitáció is a

ír.

Lyrája

kancellár praesidialisa

alakjában, amelyben, némi megszorítással ugyan,

Czuczor újbóli alkalmaztatását megengedik. A nyugodalmas, zavartalan munkálkodás néhány éve következik ezután Gyrött, megara-

s.

n} ozva a T

már

általános költi hírnév nimbuszától

és az egész város szeretetétl.

Egy betegség

za-

varta csak, ezúttal veszedelmesebb a többinél, de

ers sors,

hogy

hanem is

ebbl

természete

sohse épült

ki

belle.

életét

is

kisegítette,

Ugy

habár teljesen

határozta

azonban a

ne e csendes helyen fejezze be,

sokkal mozgalmasabb környezetben. Most

az Akadémia idézte

el

a sorsfordulatot, 1844-

54

ben totta.

t.

a

i.

Nagy Szótár szerkesztjévé

A fapát

sem költ távozását.

czor Pestre költözzék, a kancellár

a józanabb elvekre

tért

válasz-

megengedte, hogy Czu-

szívesen

ellenezte

A gyriek

tisztelték meg városuk illusztris Czuczor pedig mindenütt rokonszenvtl,

fáklyás-zenével lakóját,

tisztelettl,

jó

zavartatan

jöv

is

Pestre,

barátoktól

körn\ ezve r

sikerei

nagy feladatának

és

egy szép,

másodszor üldöztetései helyére, hogy

reményével költözött szentelje magát.-

VII.

A fvárosba jutva, idejét

Czuczor most már minden szentelte. A Hatstúdiumoknak a nyelvészeti

harmad

vani-utca kis

emeleti

szobájában

nagyobbrészt nyelvészeti

idejét,

mvein

töltötte

dolgozva,

egyetlen szórakozását rövid sétáiban keresve. Leg-

fképen a nagy

szótár foglalta

tovább

vele,

munka, minél nagyobb arányúvá növekedett. Szorgalma azonban minden haladt

akadályt legyzött, s

annál

így lassan

léptekkel haladhatott elre.

bet

nyolc

— A— H —

Azonkívül idt szakított gozatokra

is,

el,

s a

szélesebbé,

A

bár,

de

biztos

forradalomig az els

szóanyagával elkészült.

még egyéb

többek közt

kisebb dol-

Vörösmartyval együtt

írt egy kis iskolai nyelvtant, a melyért az 1848-iki kormánytól 1100 forintot kapott. Lantja e szor-

galmas munka alatt egészen elhallgatott kedélye nyugodt volt, zavartalan, csak a betegség láto;

gatta

dásától, tak.

néha-néha. Eleinte még a közélet mozsem tudták elvonni figyelmét munkálkopedig már nagyon mozgalmas napok jár-

meg

zanatai

A

Széchenyi higgadt, mérsékelt, dolgos

tikája után, a

Kossuth viharos,

izgalmas

poli-

aerája

—

A leveg már

következett,

sejtésétl, Petfi

már

aztán a nagy napok a nagyon

is

is

erej volt. nyugalma oda van, hónapok minden izgalmát két-

át,

amúgy

hányás

feletti

tudósra elemi lelki

szenvedéseitl

régebbi

szeresen érzi

geskedéseitl

Nem

a nagy dolgok

a forradalmat Egyszerre

beköszöntöttek, és hatásuk

szükséges

a következ hetek,

uralkodni.

telítve volt

érzi

érzékeny

A munkához

—

56

is" feszült

idegein

és betealig

tud

szükséges valami különös szemre-

ingerültségbl magyarázni a Riadót,

az egész szabadságharc

Ez

megértetik azt

állapota eléggé

alatti lelki

és lázas forradalmi dal,

-a szilaj

csodálatos szüleménye egy állandóan lázban

ég,

költi

ke-

vérig

felizgatott,

délynek.

bántott, ingerlékeny

A formája

mény formában

tán a Petfié, de ez a költe-

annyira közvet-

való átkozódás,

szintén fakad a Czuczor lelkébl, hogy önkéntelenül ragadja magával ma is az olvasót.

lenól és

S amilyen

közvetlen

volt születése,

olyan

elementáris volt hatása e dalnak barátra, ellenségre egyaránt.

A

költje sajnos amazénak lelkesedése

December 21-én

miatt ennek haragját érezte meg. jelent

meg

jában, s

a költemény a Kossuth Pesti Hírlap-

már

nult ellenség

1849. január 17-én elfogta

Czuczort

és

a Pestre bevo-

vasraverve

a

napra rá már el is Ítélték hat évi vasban töltend várfogságra, mehyet Dank Aganius szerzetes társa hathatós közbenjárására budai várba vitték s

kegyelembl kapott meggyötrött

1 1

halál helyett.

költnek,

kezddnek. A börtönben

tehát

A már

újabb

egyszer

szenvedései

tür és remél, jó emberei

—

—

öí

közbenjárására némi enyhítésben van része és

kedves Nagy Szótárán

még

dolgozhatik. Február vége

is

s itt egy („nem „Bolond a Spkzig Ignác nev Miska" Spitzig Icigje" jegyzi meg Kurcz Vilmos egyik alkalmi emlékezésében, de talán egy ahhoz hasonló hazafias typusból való) van egy szobában

a József kaszárnyába „internálják"

felé

zsidóval

együtt

elzárva és

Legjobban szik.

attól

használja

retteg,

eveszközeit.

vele

hogy idegen börtönbe

Toldy és Toldyné

itt

vi-

közbenjárnak érde-

is

már nincs'soká szüksége közbenjárásra.

kében, de

Májusban Budavára

a

Görgei

alatt és

ugyanis

serege

a vár

bevételével

megjelenik

Czuczor

is

szabad.

A a

szabadulás csak rövid

szenvedések

hosszú

megszakítása volt

láncolatának.

Egyideig

Pesten idzött, majd a Balaton mellett, a szabad-

ságharc leveretése a

katonai

után pedig jelentkezett Pesten

parancsnokságnál,

hol

megengedték,

hogy mint fogoly egyelre a Ferenciek torában tartózkodjék. radhatott

itt,

Ámde

mert Haynau valamely kis kihágás

miatt az Újépületbe vitette.

h

végéig

barát,

járt

azonban nem tudott izben

is

kolos-

csak rövid ideig ma-

Itt

Toldy, az élete

is

közbe

elérni

s

sokat

ügyében, Toldyné,

a

ki

két

meglátogatta a foglyot, csak vigasztalást

hozhatott számára. rettegett, rövid

De a mitl Czuczor leginkább

id múlva

az

külföldi várfogságra hurcolták.

mély Mihály fapát és a pápai

is

bekövetkezett,

Bécsben még Rinuncius

is

pró

háltak envhítést eszközölni számára, de Czuczor-

—

58

—

nak nagyon is sok volt a rovásán, semhogy vele szemben a kormányt engedékenységre lehetett volna birni. így tehát Bécsen és Lincen keresztül Kufsteinba szállították, ugyanabba a várba, a

melyben ugyanolyfajta bnért félszázaddal azeltt Kazinczy is sinylett. Fogságában emberiesebb bánásmódban részesült, mintsem várta volna, s a kiállott

izgalmak után, szinte

ságát. Idejét

nyugodt-

meglelte

hasznos foglalatossággal

töltötte,

házi énekeket fordít, azután ethymologiai

bár

zatba kezd,

még

hiányzanak

kisebb

több

Azonkívül

forrásai.

dolgozatot

n\ elvészeti r

egy-

dolgo-

készít.

Természetesen a legszélsbb lelki-állapotok között hánykolódott

itt

voltak

is,

különösen ha valami

kétségbeesett

küls

napjai,

kellemetlenség

érte,

mint a milyenek voltak pénzbeli zavarai, de néha kitisztult

kedélye,

st még

hangolódni. Rabsága csak

a jókedvig

egy évig

tudott

is

tartott,

kegyelme

mert

szabaddá

1851.

május 22-én a

teszi.

Hosszú, kinos szenvedéseinek csak emléke

király

maradt meg ezután és a rablánc, melyet magával vitt

s

lettel.

meg

a melyet a Kisfaludy-társaság

Kufsteinbl a mai

visszatérve

Múzeum-körúti

a melyen emléktábla

is

mas

Körükben

telepedett

Erázay-íéle házban,

rizi emlékét. Jó barátjai,

élükön Toldyval, igyekeztek napjait.

riz kegye-

Pesten

felejtetni véle

fájdal-

láthatólag felvidult koron-

és munkakedve is felNagy munkájának, a JSla^y Szótárnak elkészítése már a börtönben sem hagyta pihenni, ként, visszatért kedélye éledt.

most tehát újra hozzáfogott, 1858 szén

azt be is

—

—

59

fejezte és október 11-én jelentette az akadémiának a szerencsés eredményt. Ebben az idben nagyon visszavonultan élt, leginkább dolgozott, s hosz-

szabb sétákat és

a vasárnapot

Ferencieknél

a

templomukban misézett és paptársain

akadémia

Eljárt az

tett.

s

emberrel

is

az

bár legbizalmasabb

kevés

kívül

üléseire

töltötte,

író

érintkezett,

száma egyre nagyobbodott. Panonhalmi rendtársai Kruez Krizonton fapáttal körivették szeretetükkel, st a fapát tisztelinek és hódolóinak

anyagi támogatásban telését,

a színházat

is

Régi

részesítette.

sem hanyagolta

kedv-

a mikor

el,

csak tehette, megjelent a színházban, mely ekkor

hatalmas

tényezje

önkény uralom ellenében. íme,

ilyen kör-

a nemzeti agitációnak volt az

egyik

nyezetben, ilyen munkásság és ilyen örömök kö-

Czuczor utolsó

zött teltek el a

Élete végét hatatlan öreg kor

az aránylag

évei.

csendes,

derje aranyozta

csendes és fájdalomnélküli

volt.

háborít-

be. Halála

Nem

érhette

is

meg

azonban sem nagy mve megjelenését, sem a szabadságnak újravaló feltámadását. A nagy szótárnak csak néhány füzetét láthatta nyomtatásban, a kiegyezésnek és az új korszaknak még csak derengését. 1866 szeptember 9 én halt meg kolerában, abban a kórságban, melynek egyik korábbi dühöngése alkalmával oly hsiesen viselkedett.

Temetése nemzeti

az

akadémia,

színház

és

sok

a Kisfaludy- társaság, a pályatársa

s

tisztelje

részvételével ment végbe fényes pompával. Meg-

emlékezett

róla

rendje,

mely

emléket

állíttatott

— sírja

—

meg az Akadémia, mely emléket veNagy Szótár elkészülésekor és megemlé-

fölé,

retett a

kezett a róla.

60

fváros

De nem

is,

mely egyik

utcáját nevezte el

volt háládatlan emléke iránt második

szülhelye, Érsekújvár sem, gely gyermekéveit töltötte.

a hol

A

nemsokára szoboremléke fogja hálás kegyeletét a nemzeti

Czuczor Ger-

róla elnevezett téren

hirdetni az

hsök

és

a

utódok nemzeti

dicsség kiváló bajnoka iránt, kinek emlékét ez a szobor a nemzet elismerésében fogja fentartani.

vív

VIII.

A

nagyszótár eszméje az akadémián az

tézet megalapítása

st, hogy

óta

folyton

napirenden

már elbb

a gondolatot

is

in-

volt,

felvetették,

mutatja a Teleky József 1817-bl való értekezése,

magyar szótár elrendeltetése és módja« érdekében. Mikor végre Czuczor és Fogarassy megbízást kaptak, már több ez »egy

tökéletes

készítése

irányban

munkára

végzett

tekinthettek

vissza.

Megvolt már a magyar-német szótár, táj- és szakszótárak, továbbá az összehasonlító dolgozatok

néhány

keleti

bízás mégis

nyelv körébl.

nyugati

s

nagyon korai

volt, két

A

meg-

elvnek a leg-

hevesebb viaskodása közepette, s a munka sajnos nem vezethetett jó eredményre. A régi magyar,

mondhatjuk romantikus Istvánon keresztül

még

elv,

az új irány, az

európai,

kálkodás hatása

alatt,

sonlító,

az

különösen német mun-

Bopp

a

Eberhard,

a régiektl Horváth

az öregebbekben, míg

élt

Fischer

általános összehaés

Strahlenberg

speciális altáji felfedezései, a Sajnovics és Bereg-

szászi

Nagy

már Hunfalvyhogy aztán Budenzben

Pál tapogatásai után

ban tudatosan lépnek

fel,

— és

követiben

az akadémia tos

gyzelemre jussanak. Maga

teljesen is

tudatában

—

62

ingadozott és épen

kidolgozandó

a

melyrl akként nyilatkozott magyar nyelvnek egyetemes magában, nem zárván

ki

eleinte,

nem

helyesen

hogy az a foglalja

abból semmit, mi nyelv-

ágán az

használtatik.

és

él

volt biz-

elveinek,

szókincsét

tanilag helyesen készült és bármily

nek és tudománynak

nem

szótár

képzett, de az

élet-

Még

életben vagy

a

más

tudománykörében felkapott szók is felveendk nemkülönben a nyelv fejldése folytán értelmüket változtatott szóknak régibb értelmük. Felveendk lettek volna továbbá az n'ijra lettek volna,

felébresztett «

mindazok,

szók

mik

is,

valamint

bármely

a tájszók közül

magukat annak nyelvtani és lexicographiai jelen állapotja szerint adván vissza, mellzni fogja annak bels történetét a szószármoztást és nyelvhasonlitást* mondja az ajánlják. ...

»A

szótár a nyelvet

akadémiai utasítás. kodik

tekintetben

Itt

még óvatosan

tehát

tartóz-

akadémia a szélsbb nyilatkozatoktól. azonban már a következ utasítást ol-

az

Késbb

vashatjuk

:

„Mi az etymologiai

getéseknek

netán

s

nyelvhasonlítási fejte-

szabandó

határokat

illeti.

.

.

.

leginkább a tudva s kétesen idegen szók, melyek több-kevesebb nyelvészek által s nem minden ok nélkül idegeneknek

tartatnak,

óvatosan

tárgyal-

a magyar nyelv eredeti birtokául meghasonlítás pedig a rokonhangú és értelm szók egymás mellett elsorolására szoríttassék. kivévén

tassanak

a

;

—

—

63

hol az egyik vagy másik nyelvbl nagyobb-kisebb

bizonynyal

állíttathatik."

Az akadémia

egészen

tehát

irányzat értelmében

szabad

dönt,

romantikus

a

utat

engedve

dilletans összehasonlításnak és a

metaphisikának.

S valóban Czuczor, a

szimpátiái úgyis

fogékonynyá

kit ifjúkora

tettek ezen elv iránt, talán befolyá-

a

solva dolgozótársától,

mesterétl

is,

nyelv

metaphisikájának

ezután a legszéls romantikai irány-

nak karjaiba dobja magát, s ezzel a szótár sorsa el van döntve a Hunfalvy legélesebb ellenmondásai dacára is. Általános felfogása egészen a Horváth Istváné, s ide vonatkozólag igen jellemzk Kuf„azon nyelvek, a steinbl írott következ sorai melyeket többé-kevésbbé ismerek, azon kulcs sze:

rint

nyelv

melyeket a

meghatározhatók,

legkönyebben

magyar

A

nyújt."

pontjában pedig, egészen

eg^es

vizsgálódások a rég

megdöntött

szolút metaphisikai alapra helyezkedik.

Úgy

az

abér-

külsség megállapításában sem enged a minden általános következtetést kerül összehasonlító rendtelmezésben,

mint

majdnem semmi szernek.

A

a

teret

morfológia

megállapításában

legkülönösebb elméletek jutnak például a

repérl, nak,

érvényre. Beszél

Fogarassy szellemében a oly

misztikus

mint ma

presszionista

a

körök közderltsége

értelmezést

mveli

mellett

egyes hangok jelentségét

hangok szeadva azok-

ultradekans

francia

költészet

s

aztán

ennek révén a

az abszolút okoskodó rendszer s

—

adtak.

az

és

im-

irodalmi

Fejtegeti

az

többek között, hogy

— találomra egy példát

ersség kifejezését benyomásával hat szóval az

—

64

idézzünk,

az

az r

betben az

mely a hatalmasnak a

látja,

emberi

beszédben.

Egy

nyelvészkedése a szimbolizmus és az

okkultizmus mezében folyik

le,

melynek a

törté-

semmi köze sincsen. Következik ezután a gyöktheoria, melyrl Czuczor úgy vélekedik, hogy elször a szógyököt kell keresni, neti nyelvészethez

azután az egész szótárt általfutva összálítani minde gyök feltaláltatik. Ha ugyanazon gyöknek többféle értelmére akadtunk, az egész összeget eszmerokonság szerint osztályozzuk. Azután a nagyobb igazság kedvéért összehasonlítjuk más nyelvekbeli rokonhangú s rokoneszméj szókkal. Végre a magyar nyelvnek mind régi, mind jelen, mind általános, mind tájdivatos

azon szókat, a melyekben

használata

képes pedig

nyomán elsorozzuk

jelentéseit.

már Horváth Istvánéhoz

a mely jogosnak

tulajdon,

(Ak. Ért. XI.) Azt

találja

az

lehet

a

átvitt

és

felfogást

hasonlítani,

idegeneknek

tartott

szók óvatos meghódítását a következ elv szerint t>

Vannak

oly szók

—

is,

—

így

szól

például

melyek mint kiképzett származékok idegenbl vétettek ugyan által, de gyökereikre nézve nyelvünkben is megvannak, például a latin-hellen szerkezet koronának mint fejet, egy helyt Czuczor

homlokot kerít díszjelnek gyöke, a kor, megvolt a korong, korlát szavakban s általában a kerek alakot jelent kor, ker, kör stb. származékaiban.

Betetzéséül ezen elméletnek következik szó és nyelvcsaládok tana.

Az egy családba

aztán a tartozó

—

—

65

szók egyenes vagy oldalágon rokonok,

A

egyeznek.

alapértelemben

saját

alaphangban

valami

jegygyei birnak, de gyökeik s

elsk

az

gyökbl támadnak, ezek

valami változatlan

nyelvcsaládokról

pedig megállapítja, bizonyosan a Bopp mindinkább

uralomra jutó tanának kikerülhetetlen hatása alatt, hogy ... .„A nyelvnek származási viszonya ha:

sonló az emberi

nem leszármazásához

meg-

s így

különböztetünk leánynyelveket és testvérnyelveket. Testvérnyelvek egymásközt például

spa-

olasz,

:

melyek ismét a régi latin nyelvbl származó leánynevek

nyol, portugál, francia,

Az

leányai.

egy

egyes szavai annál inkább elütnek az sanyáéitól, utókorra nézve." «A

mennél távolabb esnek tle mi édes anyanyelvünket

öÜO év

óta,

honnan

szintén szenvedett

illeti

holmi

oly lényegbevágókat,

—

így folytatja

—

hagyományaink vannak,

irott

melyek si

nem

de

változásokat,

természetét

el-

vagy az ifjúi arcvonásait ráncokba zsugorították, vagy elmázolták volna. Ugyanis a szógyökök jobbára illetlenül épen szállottak reánk. Alakjának f változatait a párhuzamossági hangkorcsosították,

rend okozá.»

Az

összehasonlító

Czuczor azonban nem

nem hasonlít nem végez, hogy

szercket

nyelvészet birta

össze,

igazi

felfogni,

elveit

nyelvrend-

hangtani

kutatá-

le magának következtetéseket, az összevetés és elváltozás réven. Tekintetét nagyon is elhomályosította a hangok metaphisikája. A magyar nyelv hovasi

>kat

tartozása

dolgában

azokból

nincs

vonjon

határozott

pártállása, 5

— talán titkon

66

lelkében a Horváth

élt

István eklek-

mondva

helyesebben

ticizmusa,

— panmagyariz-

musa.

A mával

els füzeteinek megjelenése

szótár

is

már sok

barátja

madt. Barátjai a régiek

s

sok

és

alkal-

ellensége

tá-

egy kissé Erdélyi János,

heves támadói, az új gyzedelmes magyar nyelvészet mveli, ell Hunfalyyval, ki szemtl szembe élesen támadta, míg halála után Szarvas Gábor mondta ki rá az igen kegyetlen, a nagyon kíméletlen, de igazságos Ítéletet. Ha az eredmény egészen elhibázott is, magát az önfel-

ellenségei és

.

áldozó

szorgalmat és

Nemcsak

nyolni fogja.

odaadást az

szeretetteljes

irodalom azonban mindenkor neki,

becsülni és

méltá-

másoknak

voltak

van közöttük Horváth

tévedései, ott

is

István, kirl

a legnagyobb túlzások és legmeglepbb naivitások derültek

ki,

mégis

s

mert törekvéseiben nemzeti eszme a

hazafias

könny

lelkes

meglep

hazafit, a

kinek

lelkét

betöltötték.

Igen

hogy felületes, kitudománytalanság nyi-

róla,

nyelvészkedéseiben

küls tényeket mködésének igazi csak

egészen

volna kimutatni

meg

a

lelk katonáját,

intenciók

csinyes s hogy latkozik

ott látjuk

hs

említjük nevét,

tisztelettel

;

állapíthatnánk

lényegét

nem

de

mindezzel

meg,

melyek

érintik.

Mert a

sok tévelygés között ott áll tisztán és érdekes egyénisége, ez a páratlan, nelen az lebilincse-

és ritka magyar szív, melynek minden dobbanása a magyarság dicsségét szolgálta. Czuczor Más id- és korviszonyok között

mes

.1

mködését zeti

is

A nemlegnyomorubb nyelvészeti munkája s a

ilyen hatások sugalmazták.

elnyomatás

éveiben

—

67

leggyászosabb,

nagy

készül

szeretetnek és a hazafias kis ereje kellett hozzá,

mas világában

nem

érzületnek bizony

hogy még a börtön

se veszítse

siral-

kedvét a vele való

el

foglalkozástól. Tévedések vannak benne és pedig nagy számmal, ez el nem tagadható. De mi szí-

mert

vesen eltekintünk a tévedésektl,

hogy

e tévedések dacára

is

a

munka

cselekedet volt. Üldöztetés, börtön

érezzük, hazafias rabbilincs

és

a jutalma a Czuczor túláradó hazafias érzésének; s

nem

hogy messze idegenben, sínyldve rabbilincsek ezen munkájának nagy ré-

kell elfelednünk,

távol hazájától, börtönben törték kezeit,

szét

irta.

midn

Tehát

eszményekért feladatát híven

több

mint

a

harcias

a

agitátor,

lelkesül martir munkája betöltötte.

másfél

S mikor

esztendeig

munka eredményében

aki

ez,

m

nagy

a

szorgalmas

tartó

Czuczor

a

hazafias

halála

után

megjelent, az akadémia elnöke joggal mondhatta,

hogy

hálakifejezéssel

elhunyt lettel

nem

Czuczor

kiérdemelte

koszorút

sírjára.

esett el

—

tenni

az

nemcsak az akadémiától, ha-

az irodalomtól és az

olyan katona, a

óhajt

Ezt a koszorút becsüutókortól

ki a zászló

a csatatéren.

m

is,

mint az

védelmében küzdve

XI.

A

Czuczor Gergely

elég teljében

személyes tisztelit hagyott nagy

s

halála, bár erejének

még

bár szomorúságra hangolta

találta s

az irodalom

rt, sem

az

híveit,

még sem

irodalomban,

sem

a

tudományban. Lantjában nem maradt benn egy dal se, élete nagy célját, a tudományos munkát (Nagy Szótár) be tudta fejezni s egy teljes, erinek legszebb

célokra

felhasznált élet tudatában környékezve a tehetséget meg-

jól

szállhatott a sírba,

illet elismeréstl, melyet

még

fokozott tiszteletre-

méltó személyiségének varázsa. S mégis ez a

utókorban

nem

te-

számára többet kivívni, mint egy bizonytalan, a személyes rokonszenvesség és a múltnak aranyos varázsával behetség

az

vont

id

zést.

Van ebben

tud

szrd

elismer érnémi igazságtalanság is, de van benne talán némi méltányosság is. A felszínre emlékein keresztül

került új eszmék,

elre Czuczort állították,

még

talán

új

felfogások

hullámai

vitték

gyorsabban és nagyobb helyre mint a hogy megérdemelte volna, st s

a tehetsége termékeinek

a becsét

is

Mert valószín, hogy ha Czuczor ugyanily

emelik. tehet-

— seggel félszázaddal

69

—

elbb születik, ma a magyar még nagyobb szerepet tölt

irodalom történetében be, de

désre

mvei

nem

az

koráéhoz hasonló

fejl-

talajt

találván, abszolút értékre sokkal kisebbek

lesznek, mintha félszázaddal utóbb, helyét sokkal

késbb

vívja ki és sokkal hátrább foglalja

el,

de

a mit termel valamivel maradandóbb. Helyét mindenütt megállotta volna,

sem

esetben, letett

igen

késn

sem

túl

az

els

nem

szü-

korán

a másodikban

volna. Tehetségének nincs olyan határozott

színezete,

mely valamely különös irányra kizáró-

lag és ellenállhatatlanul predesztinálta volna. Haj-

lamai olyanok, oltottak beléje fejtésére

tág

kevésbbé

melyeket

teret kapott.

abszolút

hogy ezeknek

ki-

Önállóságának ez a hiánya

kiváló alakjává

lomnak, mint

születése és neveltetése

s elég szerencsés,

a

teszi írót,

magyar ennek

de

iroda-

az

iro-

dalomnak olyan kevéssé szerencsések a viszonyai, hogy tüzének és melegének egy részét a közélet számára is kénytelen használni, és így nem csak önálló tehetség mvelkre, de lelkes, szent meggyzdés, s ha kell lür prófétákra is van szüksége. És ezt a szerepet Czuczor egészen az önfeláldozásig híven teljesítette, s így a mi a költnél,

mint az egyéniség hiánya, fogyatkozás számba

megy, a túlságos meghódolás hatásának, szinte erénynyé

n

bizonyos

szellem

küzd

téren, a

a

hol fegyelmezett, tüzeslelkü harcosokra van szük-

Ez utóbbi szempontot összes életírói figyelmen kivül hagyják, s innen ered az, hogy irodalmi mködésének értékelésénél túlzásokra és méltány-

ség.

70 talanságokra ragadtatják

tékben vel

tekintik,

szemben

m-

a viszonylagos mér-

a miben ez korával és tehetségé-

hanem

áll,

melyet ugyanolyan el,

magukat. Irodalmi

nem abban

ködését ugyanis

kizárólagosnak

szempontok

szerint

veszik,

bírálnak

mint a legkiválóbb alkotásokat. Eposzait szem-

hogy az Czuczor hátrányára es aránytalanság dacára, nagy irodalmi erényeit mégis kimagyarázzák. Ugyanígy tesznek lirai költészetével,

besítik az

eposz és epopia remekeivel,

önkéntelenül

is

kisebb elbeszéléseivel ciót é&

stb.,

melyekben nem az inten-

korviszonyok hatása

alatt

ményeket, hanem magukat a millieutl függetlenül dulatból

vagy

erényeket

részesítik,

illethetik,

-

melyek

t

tulajdonítanak

vagy olyan

rendelkezett,

merésben

kortól és

vizsgálják s felesleges jóin-

olyan

nem

neki, mikkel

jelentkez ered-

mveket,

valóban

elis-

meg nem

mert annál jóval többet érdemelt.

—

azonban már nem adnak feleletet, hogy a hosszú fejtegetések során igazolt költi alkotások Arra

hatása az irodalomra rövid

oly

Úgy

id

tetszik,

alatt

miért vált aránylag

nézve

meddvé

mintha ez

is

terméktelenné

és

egy

igazságtalanság

volna Czuczorral szemben, mely kételyeket hagy az

költi

felkeltését

mködésérl, igazán

anélkül,

szándékolná.

hogy azoknak

—

Pedig

nincs

semmi gyanús és semmi titokzatos a Czuczor költi mködésében, melynek legfbb lényegét az abszolút költi szempontokon kivl kell keresnünk.

—

Megtaláljuk

t

a korban, melynek

volt s ez a megtalálás

gyermeke

egy szinte, igaz és érdekes

—

—

71

kiben látjuk az

alakot tár elénk,

költi tehetséget, de

még

ennél

is

eltagadhatatlan

inkább a tüzes

lelk magyar embert, a haza sorsán aggódó hazafit és a nemzeti eszmék sikeréért fáradozó lelkes agitátort. Mert els sorban hazafi s csak azután költ. A haza sorsa lelkesíti minden munkájában hogy hazas a költi forma csak eszköz arra, fias érzésének kifejezést adjon. S épen azért, mert

nem

költi tehetsége kisebb az-

id

ki.

Mint

nagyszabású,

munkásságának

jelleg,

hanem csak az

ez

—

költ de mint

elavult,

író,

fzve három-négy

—

vésével,

elmondhatjuk

bátran

mködése

kinek

évtized politikai

ma

hatásban

oldala

nem

és az ízlés különféle változásait

birja

—

össze van

életének törek-

változatlan és az

is

már

iro-

Az Augsburgi ütköemlékezetes momentuma a XIX.

dalomtörénetben igazolva van.

zetma

is

csak egyik

század els évtizedeiben jelentkez nemzeti törek-

vésnek

s

értékkel

ha is

még

esztétikailag

bir,

érdemes

jára kel, mert fajunk egyik

van és pártharcosának

hazaszeretetét érezzük kiáradni belle.

lelkes

A

olyan kezdetleges

szívünk azért mellette

—

Czuczor kiválósága ezzel még legkevésbbé sincs épen csak megmagyarázva és mivolta

kisebbítve, szerint

bemutatva,

mely

fog biztosítani neki a ben, mint a bátor

Erénye

tiszteletet és

magyar irodalom

küzdk

egyik

és fogyatkozása

egy rég letnt idé.

A

történeté-

legbátrabbikának. is

különben

már

harcokat már kivívták, az

eszméket már elrengték és azt.érz, de mindent

elismerést

ma

megért

egy nem

is

ugyan

és mindent méltányló

72

utókor

veszi

az érte

is

köri

küzd

Ugyanez lamint egész

mködésére,

Az

irodalom

legkiválóbb és legnemesebb lelk

tábora

nem

volt,

hol

nemcsak a

siker

a szándék és a törekvés

is

szerint

nemzet

a

fiainak

és

a

elhi-

pusztán

szempontok

esztétikai

korában az

melyet

volna

dolog

igazságtalan

tudományos avagy bírálgatni.

tiszteiette,

nagy szellemek emlékét. nyelvészeti munkásságára, va-

irodalmi

st

bázott,

áll

megilletdéssel és

küzd

.

tett,

ha-

a küz-

igazolta

dk

munkásságát A legválságosabb idK politikai harcaiban támadt ez az irodalom, mely állandóan ébren volt és a

ben

tartotta a

maga

csapatait állandóan készenlét-

nemzeti törekvések védelmére. Egyik-

nek másiknak ebbl a táborból is

jutott,

a

lelkét

a szerint,

nemzeti

hogy

min

fontosabb szerep

ervel

szervezkedés

hatotta át

gondolata

Az

gylés* « Botond*, « Aradi megannyi szimbólumok annak az idszaknak kultúrtörténetében, melyeknek harsonaszer hang jai ébreszt gyanánt szólottak az elalélt nemzet «Augsburgi ütközet*,

stb.

hez

A

annál járni a

hatás

elvitázhatatlan volt s ez

értékesebbé nemzetet.

vált,

A

belejátszik a nemzeti

minél

Czuczor

inkább

a

mködése

öntudatra ébredés

hatás

át tudta

tehát

korának

legmozgalmasabb éveibe s innen ered munkásságának irodalmi fontossága. Róla épen azért nem szabad kicsinylésscl szólani, munkásságát nem lehet vállvereget elismerésben

részesíteni,

ellen-

ben kötelességünk megérteni, hogy annál inkább megbecsülhessük.

— És ép most, zottak

el

ünnepl

épen

e

73

—

a mikor csak

nem

rég

hang-

kor vezet szellemét (Vörösmarty)

dicséreteknek a hangjai,

ha a nagy ünnep

örökzöld

nem

méltánytalan,

babérkoszorúiból

a

hévben és harci készségben egyenl pályatárs emlékének is juttatunk egy szerényke levelet. kisebb, de vele lelkesedésben, hazafiúi

Repertórium. M. Tudós 45, 46, 47, 48 évf. k.

—

1840.

Társaság névkönyve 1839, 1841, 1844, M. Judós Társaság Évkönyvei IV.

—

1844-48

Pesti Hirlap,

évf.

— —

Életképek

Vasárnapi 1844—48. évf. — Honder 1846—48. évf. Újság több évfolyama, fként 1854, 1861, 1866, 1S75 Pesti Napló több évfolyama 1854 szept. 1, évekrl. Biographisches Lexikon 1866 szept. 11, 1875 jun. 7.

—

—

Wien

des kaiserthums Österreich.

a Nagyvilág 1S66. évf. Színházi Látcs (Pest) 1862. és

lemények 1870.

—

—

1854.

—

évf.

—

értesítje

évf.

—

Nyelvtudományi köz-

Magyar Nyelvr 1878— 79.

újvári kath. gymnasium

Magyarország

Délibáb 1856—57.

—

1882—83.

Az

érsek-

—

Egyet-

—

Egyetemes Phil. Közlöny 1897. évf. 1891 évf. Tanulók Lapja 1895. 4- sz Komáromi Lapok 18S3. Ferenczi és Danielik ; Magyar 17. sz. 1903. 15. sz. irók 1856. Toldy Ferencz összegyjtött munkái 187. IV, k VI. k. (Emlékbeszéd Czuczor felett.) Toldy F. : értés

—

-

—

—

—

—

A

magyar nemzet története

Budapest Erdélyi János: Pályák és Pálmák, Budapest 1886. Széchenyi István levelei Budapest 1890. Beöthy Zsolt A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése, Budapest 1891, Id. Szinnyei József: Magyar írók 1893. 1878.

rövid eladásban,

—

—

—

.

—

II.

k.

—

Beöthy Zs.

;

A magyar

1896

II.

fique. stb.

—

irodalom kis tükre. Bu-

— Beöthy Zs A magyar ircdalom törfénete k. — J. Eont. La Hongvie littéraire et scientiParis. — Udvardy Ignácz: A hsköltészet története

dapest 1896.

x

:

:

Koltai Virgil: Czuczor kisebb elbeszél

költemé-

—

Kottái Virgil: A teljes »Gyri Közlönyében.) Borsos István Klassikus költk haHunyadiász terve. tása Czuczor költészetére (Pápai ref. fiskola értesítje Vozáry : Czuczor Botondja. (Jeles irók iskolai 1892—93.) Dr. Veress Samu Czutára, elszó a Botond kiadáshoz.) Kerekes 1889.) czor Botondjáról (Sárospataki Lapok nyei. (A

—

:

—

—

—

—

Ern:

Botondról (Zilahi ref. fgymnasium értesítje.) Czuczor életrajza (Névtelen elszó az »01csó KönyvtársVass Gereben.: Aprósában Czuczor költeményeihez.)

—

Pallas Lexicon IV. kötet. — Bayer Ferencz: Lengyel Géza Dezs: Czuczor Gergely. Czuczor Gergely élete és költészete, Budapest 1879. Kelemen Károly: Czuczor G. életrajza (Pécs 1880.) Kó'halmi-Klimmstein József, Czuczor Gergely, Pozsony Koltai Virgil-. Czuczor Gergely élete és munkái, 1884.

gok Czuczor életébl.

—

—

— —

—

—

Zoltvány Irén: Czuczor Gergely élete, Budapest 1885. Budapest 1899. (Elszó Czuczor müveinek kiadásához.)



Presented

to the

LIBRARIES

ofthe

UNIVERSITY OF TORONTO by

George Bisztray