2. Melléklet. Mezőgazdasági és városi területekről származó diffúz tápanyagterhelés meghatározása

Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis. 3. Előrehaladási Jelentés

2. Melléklet Mezőgazdasági és városi területekről származó diffúz tápanyagterhelés meghatározása

ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. ● BME VKKT ● VTK Innosystem ● ARCADIS


Mezőgazdasági és városi területekről származó diffúz tápanyagterhelés meghatározása

Készítette: BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék

ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. ● BME VKKT ● VTK Innosystem ● ARCADIS


TARTALOMJEGYZÉK 1.

BEVEZETÉS, A TANULMÁNY CÉLJA ................................................................................. 2

2.

A DIFFÚZ TERHELÉS MEGHATÁROZÁSÁNAK MÓDSZERE....................................... 2 2.1. A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ MODELLEK TÍPUSAI ....................................................................................... 2 2.2. A MAGYARORSZÁGI DIFFÚZ TERHELÉSEK SZÁMÍTÁSÁRA JAVASOLT BECSLÉSI MÓDSZERT ................... 3 2.2.1. A MONERIS modell ........................................................................................................................ 3 2.2.2. Szennyezési potenciál elemzés......................................................................................................... 4 2.2.3. A két módszer kombinálása ........................................................................................................... 17 2.2.4. Folyóbeli anyagáramok számítása................................................................................................ 19

3.

FÜGGELÉK............................................................................................................................... 26

4.

IRODALOM ............................................................................................................................... 45

1


Mezőgazdasági és városi területekről származó diffúz tápanyagterhelés meghatározása (Kovács Ádám, Honti Márk, Clement Adrienne – BME VKKT) 1.

Bevezetés, a tanulmány célja

A diffúz terhelésekből származó tápanyag emissziókat a 2005. évi Nemzeti Jelentésben alkalmazott kétlépcsős (nagyléptékű modell és területi érzékenység alapú kockázatbecslés) módszerrel, illetve a foszfor terhelés esetében annak tovább fejlesztett változatával készítettük. A számítás együtt kezeli a felszíni vizek potenciális terhelés forrásait (mezőgazdasági területeken felhalmozódó tápanyagok, szikkasztott szennyvizek) és a terjedést befolyásoló transzport mechanizmusokat (hidrológia, topográfia, talaj, stb.). Végeredményként a terhelések víztest vízgyűjtő léptékű abszolút becslését kapjuk (tehát nem csak a négy részvízgyűjtőre, hanem az összes víztest-vízgyűjtőre), a lefolyást közvetítő transzport útvonalak szerinti bontásban, a mezőgazdasági és a városi területekre elkülönítve. A számításnál külön kezeljük a mezőgazdasági és a városi területeket. A továbbfejlesztés célja az volt, hogy a módszerrel forgatókönyveket tudjunk készíteni a terhelés csökkenését célzó beavatkozások hatásainak előrejelzésére, függetlenül attól, hogy a beavatkozások a szennyezőanyagok forrás-készletét, vagy a terjedési útvonalakat módosítják. A víztest léptékben előálló terhelési értékek lehetővé teszik a vízminőségi hatások ugyanilyen léptékű számítását, a jelenlegi terhelési helyzethez (lást a 12.2 feladat eredményeit, 19. melléklet) és a jövőbeli állapotra készített forgatókönyvekre egyaránt (baseline forgatókönyv, 3.2 feladat). Jelen tanulmányban első részében a számítási módszert ismertetjük. Ezután bemutatjuk a végeredményeként elkészült terhelésbecslést és a diffúz szennyezési potenciál térképeket (melyek alapját képezhetik a diffúz terhelés szempontjából érzékenynek minősíthető területek kijelölésének). A 2005. évi kockázat elemzés azt mutatta, hogy a diffúz tápanyagterhelés szempontjából a hazai felszíni vizek vonatkozásában a tápanyagformák közül a foszfor sokkal kritikusabb, mint a nitrogén terhelés. Ezért most részletesen csak a foszfor terhelés meghatározásával foglalkozunk. A módszer és az eredmények – a 2005. évi Nemzeti Jelentés háttértanulmányaiban a nitrogénre is rendelkezésre állnak. 2.

A diffúz terhelés meghatározásának módszere

2.1. A rendelkezésre álló modellek típusai A nem-pontszerű tápanyag emissziók meghatározása a jelenkori vízminőség-szabályozási stratégiák egyik kulcskérdése. Ugyanakkor kis vízgyűjtők esetén a diffúz terhelések számszerűsítése bonyolult feladat. Különféle matematikai modelleket fejlesztettek ki a diffúz terhelések meghatározására (Donigian and Huber, 1991; Jolánkai et al., 1999; Novotny, 2003), melyek a megközelítési módjuk szerint empirikusak vagy fizikai alapúak lehetnek. Az empirikus modellek nagyobb egyszerűsítéseket tartalmaznak és többnyire összevont paramétereket alkalmaznak. Ezek a modellek rendszerint nem hordoznak információt az emissziók térbeli változékonyságáról. Az eredeti kalibrációs tartományon kívüli kiterjesztésük jelentős bizonytalanságokat vihet az eredményekbe. Az ilyen típusú eljárásokat leginkább a hosszú idejű átlagos emissziók nagyságrendi becslésére használhatjuk. A modellek másik alapvető csoportját a fizikai alapú eljárások képezik, melyek rendszerint dinamikusak és osztott paraméterűek. Elméletileg ezek a modellek alkalmasak leginkább a diffúz szennyezések számszerűsítésére a környezeti folyamatok részletes leírása miatt. 2


Ugyanakkor e modellek alkalmazhatósága nagymértékben függ az adatok hozzáférhetőségétől. A módszerek legfőbb korlátja az adathiány, míg a kevéssé ismert környezeti folyamatok leírása a bizonytalanságot növeli (pl. tápanyag visszatartás a terepen, a talajokban és a folyómederben). Következésképp a lépték lecsökkenése a nagyszámú leírandó folyamat és a megnövekedett adatigény miatt sokszor megnövelheti a bizonytalanságot. A folyóbeli anyagáramok szintén számíthatóak a mért vízhozam- ás tápanyag koncentráció adatokból. Ugyanakkor viszont a monitoring rendszereket rendszerint nem hosszú idejű és nagy frekvenciájú mérések regisztrálására tervezik, így ezek sokszor nem alkalmasak az éves tápanyagterhelések megfelelő pontosságú kimutatására. Az állomások térbeli sűrűsége is számos esetben elégtelen a kisebb vízgyűjtők anyagáramainak mérésére. Így, mind a modellek, mind a mérések alkalmazása nagyszámú vízgyűjtő esetén az adathiány korlátozhatja a terhelések számítását. 2.2. A magyarországi diffúz terhelések számítására javasolt becslési módszert Az eljárás két módszert kombinálásával számítja a kisvízgyűjtők foszforemisszióit. Az egyik módszer a MONERIS modell (MOdelling Nutrient Emissions into RIver Systems, Behrendt et al., 2000), amely egy nagyléptékű empirikus eljárás. A másik, egy szennyezési potenciálelemzés, amely elemi cella szintű és a vízgyűjtő jellemzők részletes térbeli információin alapszik. A két módszer összekapcsolása lehetővé teszi az emissziók meghatározását valamennyi cellára, azaz a nagyléptékű terhelések térbeli eloszlása válik ismertté. Itt kell megjegyezni, hogy a nagyléptékű emissziók számítására alkalmazott modell helyettesíthető más hasonló eljárással vagy amennyiben rendelkezésre áll, mérési eredményekkel. 2.2.1. A MONERIS modell A MONERIS modellt közepes és nagy vízgyűjtők (100 km2-nél nagyobb terület) diffúz tápanyagterheléseinek meghatározása érdekében fejlesztették ki. A modell összevont paraméterű, empirikus egyenletekből áll és hosszú idejű átlagos eredményeket szolgáltat. Alkalmazása részletes statisztikai, mérési és irodalmi adatokat és paramétereket, továbbá a vízgyűjtőket jellemző különféle digitális térképeket igényel. A modell kimenő eredményei sokévi átlagos vízmérleg-elemek, tápanyag-emissziók és mederbeli anyagáramok. A modell nem különböztet meg eltérő foszforformákat, az összes foszfor emissziót számítja. Az összes diffúz foszfor emisszió hat különböző forrás, ill. útvonal összegződésként keletkezik, nevezetesen a légköri kiülepedés, a felszíni lefolyás, az erózió, a mesterséges drénrendszerek, a talajvíz és a városi területek. Valamennyi komponens esetén a megfelelő vízmérleg-elem (erózió esetén a lebegőanyag-áram) számára empirikus formula adott, majd ezek számára a jellemző foszfor koncentráció definiálása történik. A talajok foszforkoncentrációja a mezőgazdasági területek foszformérleg-számításából következik. Az egyes terepi transzport útvonalak mentén fellépő különböző visszatartási folyamatok hatását a modell figyelembe veszi (pl. az erodált talajszemcsék kiülepedése, az oldott foszfor adszorpciója a talajszemcséken). Végül az összes, a vízfolyásrendszerbe belépő emisszóból, empirikus mederbeli visszatartási összefüggéssel számítható a vízgyűjtők alsó szelvényének foszfor anyagáramai.

3


A modellt sikeresen alkalmazták (a mért anyagáramokkal elfogadható egyezést kaptak) a tápanyagemissziók számítására a Duna vízgyűjtőjén és a főbb mellékfolyók részvízgyűjtőin az 1998-2000-es időszakra (Schreiber et al., 2003). A magyarországi részesedés a teljes foszforemisszióból 2913 t P/év volt. Az egyes források közül a nem városi területekről származó, eróziós eredetű terhelés volt a legjelentősebb (lásd 1. táblázat). 1. táblázat. A magyarországi összes éves átlagos diffúz foszforemisszió és komponensenkénti megoszlása az 1998-2000-es periódusra. Emisszió komponens Felszíni lefolyás Erózió Alaphozam Összes diffúz

Nem városi t P/év % 46 1.6 1776 61.0 365 12.5 2187 75.1

Városi t P/év 122 367 237 726

Összes % 4.2 12.6 8.1 24.9

t P/év 168 2143 602 2913

% 5.8 73.6 20.7 100

A Duna vízgyűjtőre történt sikeres alkalmazásnak köszönhetően az ICPDR erősen támogatja a módszer használatát, és javaslatként szerepel a modellezéssel foglalkozó nagy projektek eredményei között (lásd a 12. mellékletben közölt, nemzetközi tapasztalatokat összefoglaló tanulmányt). A módszer számos előnye mellett azonban van egy hatalmas akadálya annak, hogy közvetlenül nem alkalmas a VKI-hez szükséges terhelés becslések céljára. A számítás térbeli léptéke ugyanis nem teszi lehetővé az 500 - 1000 km2-nél kisebb területekre történő emisszió becslést. Ennek az a magyarázata, hogy ennél kisebb léptékben nem állnak rendelkezésre azok a kiindulási (statisztikai) információk, melyek a számításokhoz szükségesek. 2.2.2. Szennyezési potenciál elemzés A fenti probléma megoldására egy újfajta közelítést alkalmaztunk, melynek során a nagy és közepes vízgyűjtő léptékű emisszió becslés eredményét indirekt módon, „visszaosztottuk” a víztest szintű elemzésekhez szükséges területekre. A szétosztás alapját az un. szennyezés érzékenységi potenciál meghatározása képezte. Ennek során nem azt számítjuk, hogy egy adott, kis területről mekkora a ténylegesen elmozduló szennyezés mennyisége, hanem annak valószínűségét határozzuk meg, hogy a diffúz szennyezés szempontjából meghatározó tényezők összessége milyen mértékben van jelen. Ezeket a tényezőket érzékenységi faktoroknak neveztük (pl. eróziós hajlam, tápanyagban telített talaj, stb.), és ezen faktoroknak a szorzatából állítottuk elő az un. területi érzékenységi térképeket. A számításokat digitális térképek felhasználásával, térinformatikai rendszerben végeztük. Ez lehetővé tette, hogy a Moneris – vízgyűjtőknél jóval kisebb léptékben, gyakorlatilag cella szinten végezzünk számításokat. A szennyezési potenciál elemzés három lépcsőben történt. Az első fázis az alaptérképek összegyűjtése, ill. elkészítése. Különféle digitális alaptérképeket használtunk fel a magyarországi vízgyűjtők jellemzésére. A második fázisban, kiindulva az alaptérképekből, elsőrendű potenciáltérképeket hoztunk létre, melyek a fő transzportfolyamatokhoz (felszíni lefolyás, erózió, alaphozam), ill. az ezek által szállított foszfor mennyiségéhez kötődnek. A harmadik fázisban az elsőrendű potenciáltérképekből másodrendű potenciáltérképeket határoztunk meg, melyek már a fő emisszió komponensekre vonatkoznak.

4


Adatgyűjtés és az alaptérképek elkészítése. Hét, az ország területét teljesen lefedő digitális alaptérkép információit használtunk fel az emissziók számításához, melyeket különböző adatállományok térképesítésével nyertünk (lásd 2. táblázat). A terepmodellből (MH katonai térképe) minden cellára lejtésértéket származtattunk. A talajtípusokra az AGROTOPO adatbázist, a területhasználatra a CORINE2000 adatbázist használtuk. A pontadatokat hordozó térképeknél a pontszerű információkat interpolációval kiterjesztettük a környező területekre. A statisztikai adatokat a földrajzi elhelyezkedésnek megfelelően a mezőgazdasági (műtrágyahasználat, termésmennyiségek), ill. a burkolt városi (csatornázatlan lakosság) területekhez rendeltük hozzá, majd ezekből számítottuk az átlagos foszfortöbbletet. 2. táblázat. Az emissziószámításhoz felhasznált alapadatok. Adat Digitális terepmodell Talajtípus Területhasználat Kisvízgyűjtők Humusztartalom Felvehető foszfortartalom Csapadékmennyiség Műtrágyahasználat, termésmennyiség Lakosszám, csatornázottság

Típus 50x50 m rasztertérkép 1:100 000 poligontérkép 1:100 000 poligontérkép 1:100 000 poligontérkép Ponttérkép Ponttérkép Ponttérkép Megyei statisztikai adat Települési statisztikai adat

Időintervallum 1990 1990 1970-2000 1960-2000 2000

Az átlagos foszfortöbblet a mezőgazdasági területek hosszú idejű éves átlagos foszformérlege, a humusz mineralizációja (Neitsch et al., 2002) és a talajok felvehető foszfortartalma alapján (mezőgazdasági területeken), a csatornázatlan laksűrűség és a fajlagos lakossági foszforkibocsátás alapján (nem csatornázott városi területeken, Schreiber et al., 2003) és a légköri foszforkiülepedési ráta alapján (egyéb területeken, Schreiber et al., 2003) számolható. A foszfortöbblet mértéke:

C Hum, i ⎧ ∆P j ⎫ ⋅ C P, av, i + ⋅ ROM − C ⋅ RC − P ⋅ ρ S ⋅ ⎪ ⎪ 100 ⎪ C Pav, j ⎪ ⎪ ⎪ SURi = ⎨⋅ 1 − Θ S , i ⋅ RMin ⋅ 10 4 ⋅ Z S + E Atm szántóföldi területnél ⎬ (1) ⎪ ⎪ csatornázatlan városi területnél ⎪ ⎪ PDns, i ⋅ E Pop ⋅ 0.365 + E Atm ⎪E ⎪ egyéb területnél ⎩ Atm ⎭

(

)

ahol SURi: az átlagos foszfortöbblet az i-edik cellában [kg P ha-1 év-1], ∆Pj: az átlagos hosszúidejű megyei mezőgazdasági foszfortöbblet a j-edik megyében [kg P ha-1 év-1], CPav,j: az átlagos hozzáférhető foszforkoncentráció a talajban, a j-edik megyében [mg P kg-1], CPav,i: a hozzáférhető foszforkoncentráció a talajban, az i-edik cellában [mg P kg-1], CHum,i: a humusztartalom a talajban, az i-edik cellában [%], ROM-C: a szervesanyag-szén arány [0.58], RC-P: a szén-foszfor arány [0.01], ρS: a talaj sűrűsége [2700 kg m-3], ΘS,i: a talaj porozitása [m3 m-3, lásd Függelék 4. és 6. táblázat], RMin: az évi átlagos mineralizációs arány [0.02], ZS: a felső talajréteg vastagsága [0.3 m], EAtm: az éves átlagos foszforkiülepedés a légkörből [ 0.4 kg P ha-1 év-1], PDns: a csatornázatlan lakossűrűség az i-edik cellában [fő ha-1], EPop: a fajlagos lakossági foszforkibocsátás [2 g fő-1 nap-1]. Az átlagos hosszúidejű, megyei mezőgazdasági foszfortöbblet a megyei statisztikai adatok és a mezőgazdasági növények átlagos tápanyagfelvétele (Schreiber et al., 2003) alapján: 5


∆P j = FERT j − PROD j

(2)

ahol FERTj: az átlagos hosszúidejű szervetlen műtrágyával bevitt foszfor mennyiség a j-edik megyében [kg P ha-1 év-1], PRODj: az átlagos hosszúidejű terméssel elvont foszfor mennyiség a j-edik megyében [kg P ha-1 év-1]. Az egységes parametrizálás érdekében a különböző térbeli felbontású térképeket egységesen 200x200 m élhosszúságú rasztertérképekké konvertáltuk át. A térképek jellemző időintervalluma is különböző volt, azonban minthogy a szétosztás számításához relatív értékeket használtunk és feltételeztük, hogy a fennálló relatív különbségek érvényesek a vizsgált periódusra is, a térképek között fennálló időbeli eltéréseket elhanyagoltuk. A számításhoz végül a következő nyolc alaptérképeket használtuk fel (a generált alaptérképeket a Függelék 1.-8. ábrái mutatják be): • • • • • • • •

Domborzati térkép; Lejtéstérkép; Talajtérkép; Területhasználat térkép; Vízgyűjtőtérkép; Humusztartalom térkép; Foszfortöbblet térkép; Csapadéktérkép.

Elsőrendű szennyezés potenciál térképek. Az alaptérképek információi alapján tíz elsőrendű potenciáltérképet hoztunk létre. Mindegyik potenciáltérkép relatív, 0 és 1 közötti értékekkel rendelkezik. A számadattal nem rendelkező térképeket (pl. talajtípus, területhasználat) megfelelő paraméterekkel töltöttük fel a szakirodalom alapján (lásd lejjebb). Azokban az esetekben, amikor a potenciáltérkép több alaptérkép kombinációjaként állt elő, a kombinációs függvény számára megfelelő szakirodalmi egyenleteket használtunk (lásd lejjebb). Az alaptérképek és az elsőrendű potenciál térképek közötti kapcsolatrendszert az 1. ábra szemlélteti.

Az elsőrendű potenciál térképek az alábbiak: • Felszíni lefolyási potenciál térkép a lejtés mértékétől, ill. a talaj és a területhasználat típusától függő lefolyási tényező alapján (Batelaan and Woldeamlak, 2004). A lefolyási tényező mértéke: ⎛ I ⎛ I s, i ⎞ ⎟ ⋅ C Rpot , i ⋅ C Ps, i + (1 − a s ) ⋅ ⎜1 − w, i C Ract , i = a s ⋅ ⎜⎜1 − ⎜ 100 ⎟ ⎝ ⎝ 100 ⎠

⎞ ⎟ ⋅ C Rpot , i ⋅ C Pw, i ⎟ ⎠

(3)

ahol CRact,i: az aktuális lefolyási tényező az i-edik cellában [mm a-1], as: a nyári féléves és a teljes évi csapadékmennyiség aránya [0.6], Is,i: a nyári féléves intercepció és a nyári féléves csapadékmennyiség aránya az i-edik cellában [%, lásd Függelék 1. és 6. táblázat], CRpot,i: a potenciális lefolyási tényező az i-edik cellában [-, lásd Függelék 1. és 6. táblázat], CPs,i: a nyári féléves lefolyást okozó és a teljes nyári féléves csapadékmennyiség aránya az i-edik

6


cellában [-, lásd Függelék 1. és 6. táblázat], Iw,i: a téli féléves intercepció és a téli féléves csapadékmennyiség aránya az i-edik cellában [%, lásd Függelék 1. és 6. táblázat], CPw,i: a téli féléves lefolyást okozó és a teljes téli féléves csapadékmennyiség aránya az i-edik cellában [-, lásd Függelék 1. és 6. táblázat].

Felszíni lefolyás Domborzat Erózi ó

Oldott P felszíni lefolyással

Oldott P felsz. lef.

Partikulált P erózióval

Part. P erózió

Oldott P alaphozammal

Oldott P alaphozam

Mag yarországi összes nem városi P emisszió minden komponensre

Lejtés Beszivárgás Talajtípus Csapadék

Területhasznál at

Átvi teli tényező Összes P emisszió

Kis vízgyűjtők Dúsulási ráta

Csapadék

Partikulált P konc. a talajban

Oldott P városi lefolyással

Oldott P vár. lef.

Partikulált P városi lefolyással

Part. P vár. lef.

Oldott P alaphozammal

Oldott P alaphozam

Kis vízgyűjtők Oldott P konc. a talajban Foszfortöbblet

Oldott P konc. a városi lefolyásban

Humusztartal om

Mag yarországi összes városi P emisszió minden komponensre

Part. P konc. a városi lefolyásban

Jelmagyarázat Alaptérkép

Nem városi másodrendű potenciál térkép (rel.)

Cellaszintű nem városi emisszió térkép (absz.)

Elsőrendű potenciál térkép

Városi másodrendű potenciál térkép (rel.)

Cellaszintű városi emisszió térkép (absz.)

Kis vízgyűjtő szintű összes emisszió térkép (absz.)

1. ábra. A szennyezési potenciál elemzés módszertani sémája. A lefolyási potenciál: POTSR ,i =

C Ract ,i

(4)

C Ract ,max

ahol POTSR,i: a lefolyási potenciál az i-edik cellában [-], CRact,max: a legnagyobb lefolyás értéke [-].

7


2. ábra: Lefolyási potenciáltérkép. • Eróziós potenciál térkép a lejtés és a humusztartalom mértékétől, ill. a talaj és a területhasználat típusától függő eróziós tényező alapján, az Univerzális Talajveszteségi Egyenlet paraméterei szerint (Neitsch et al., 2002; Novotny, 2003).

Az eróziós tényező mértéke: C Er ,i = K i ⋅ LS i ⋅ CM i ⋅ SPi

(5)

ahol Cer,i: az eróziós tényező az i-edik cellában [-], Ki: a talaj erodibilitási tényezője az i-edik cellában [-, lásd Függelék 2. és 6. táblázat], LSi: a lejtőszög-lejtőhossz tényező az i-edik cellában [-], CMi: a növényfedettségi tényező az i-edik cellában [-, lásd Függelék 2. és 6. táblázat], Pi: az erózió elleni védekezés tényezője az i-edik cellában [-, lásd Függelék 2. és 6. táblázat]. A lejtőszög-lejtőhossz tényező a következő: m

(

⎛D ⎞ LS i = ⎜ cell ⎟ ⋅ 0.065 + 0.04579 ⋅ S + 0.0065 ⋅ S 2 ⎝ 22.1 ⎠

)

(6)

ahol Dcell: a cella rácsmérete [200 m], Si: a cella lejtőszöge az i-edik cellában [%], mi: a lejtőhossz hatványkitevője a lejtőszög függvényében az i-edik cellában [-, lásd Függelék 3. és 6. táblázat].

8


Az eróziós potenciál: POTEr ,i =

C Er ,i

(7)

C Er ,max

ahol POTEr,i: az eróziós potenciál az i-edik cellában [-], CEr,max: a legnagyobb eróziós tényező értéke [-].

3. ábra: Eróziós potenciáltérkép. • Beszivárgási potenciál térkép a talajok telített hidraulikai vezetőképessége alapján (Rawls et al., 1993; Batelaan and Woldeamlak, 2004). A beszivárgási potenciál:

POTRe,i =

K Sat ,i

(8)

K Sat ,max

ahol POTRe,i: a beszivárgási potenciál az i-edik cellában [-], KSat,i: a telített hidraulikai vezetőképesség az i-edik cellában [mm óra-1, lásd Függelék 4. és 6. táblázat], KSat,max: a legnagyobb telített hidraulikai vezetőképesség értéke [mm óra-1]. • Csapadék potenciál térkép a hosszúidejű éves átlagos csapadékmennyiségek alapján. A csapadék potenciál: POTP,i =

Pi Pmax

(9)

9


ahol POTP,i: a csapadék potenciál az i-edik cellában [-], Pi: az éves átlagos csapadékmennyiség az i-edik cellában [mm a-1], Pmax: a legnagyobb csapadékmennyiség [mm a-1].

4. ábra: Beszivárgási potenciáltérkép. • Oldott ill. partikulált talaj foszforkoncentráció potenciál térképek a Langmuir-izoterma szerint a talajok agyag- és humusztartalmának, valamint pH értékének függvényében, továbbá a foszfortöbblet alapján (Novotny, 2003).

Az oldott foszfor koncentrációja a talajréteg anyagmérleg-egyenlete alapján:

(

)

ρ S ⋅ 1 − Θ S , i ⋅ Q0, i ⋅ bi − Θ S , i + SURi ⋅ C DP, i = −

100 ⋅ bi ZS

2 ⋅ Θ S , i ⋅ bi 2

+

⎞ ⎛ 100 100 ⎜⎜ ρ S ⋅ 1 − Θ S , i ⋅ Q0, i ⋅ bi + Θ S , i − SURi ⋅ ⋅ bi ⎟⎟ + 4 ⋅ Θ S , i ⋅ bi ⋅ SURi ⋅ ZS ZS ⎠ ⎝ + 2 ⋅ Θ S , i ⋅ bi

(

)

(10)

ahol CDP,i: a talajban évente átlagosan feleslegben lévő oldott foszfor koncentrációja az i-edik cellában [µg L-1], Q0,i: az adszorbeált foszfor maximális értéke az i-edik cellában [µg g-1], bi: az adszorpciós energia tényezője az i-edik cellában [L µg-1].

10


Az adszorpciós maximum értéke: Q0,i = −3.5 + 10.7 ⋅ C Clay ,i + 49.5 ⋅ C Hum ,i

(11)

ahol CClay,i: az agyagtartalom a talajban, az i-edik cellában [%, lásd Függelék 4. és 6. táblázat]. Az adszorpciós energia koefficiens a következő:

(

)

bi = 0.061 + 170 ⋅ 10 − pH i + 0.027 ⋅ CClay ,i + 0.076 ⋅ C Hum,i ⋅ 10 −3

(12)

ahol pHi: a talaj pH értéke az i-edik cellában [%, lásd Függelék 4. és 6. táblázat]. A partikulált foszfor koncentrációja az izoterma alapján: C PP ,i =

Q0,i ⋅ bi ⋅ C DP ,i

(13)

1 + bi ⋅ C DP ,i

ahol CPP,i: a talajban évenként átlagosan feleslegben lévő partikulált foszfor koncentrációja az i-edik cellában [µg g-1]. A partikulált foszfor felhalmozódása a talajban: C Hum, i ⎧ ⋅ + ⋅ ROM − C ⋅ RC − P C T ⎪⎪ PP, i akku 100 C PPtot , i = ⎨ ⎪Q + C Hum, i ⋅ R OM − C ⋅ RC − P ⎪⎩ 0, i 100

⎫ ha C PP, i ⋅ Takku < Q0, i ⎪ ⎪ ⎬ ha C PP, i ⋅ Takku ≥ Q0, i ⎪ ⎪⎭

(14)

ahol CPPtot,i: a talajban felhalmozódó partikulált foszfor mennyisége az i-edik cellában [µg g1 ], Takku: az akkumulációs idő [40 év]. Az oldott foszfor éves felhalmozódása a talajban:

C DPtot ,i

⎧C DP ,i ⎪ (C ⋅ T − Q0,i ) ρ S ⋅ (1 − Θ S ) ⎪ = ⎨C DP ,i + PP ,i akku ⋅ Q0,i ΘS ⎪ Takku − ⎪ C PP ,i ⎩

ha C PP ,i ⋅ Takku < Q0,i ⎫ ⎪ ⎪ ha C PP ,i ⋅ Takku ≥ Q0,i ⎬ ⎪ ⎪ ⎭

(15)

ahol CDPtot,i: a talajban évenként felhalmozódó oldott foszfor mennyisége az i-edik cellában [µg g-1].

11


Az oldott, feleslegben lévő foszforkoncentráció potenciál: POTDP ,i =

C DPtot ,i

(16)

C DPtot , max

ahol POTDP,i: az oldott foszfor koncentráció potenciál az i-edik cellában [-], CDPtot,max: a legnagyobb oldott foszforkoncentráció értéke [µg L-1]. A partikulált, feleslegben lévő foszforkoncentráció potenciál: POTPP ,i =

C PPtot ,i

(17)

C PPtot , max

ahol POTPP,i: a partikulált foszfor koncentráció potenciál az i-edik cellában [-], CPPtot,max: a legnagyobb partikulált foszforkoncentráció értéke [µg L-1]. • Lebegőanyag transzmissziós potenciál térkép a maximális magasságkülönbség és a legnagyobb terepi lefolyási úthossz aránya alapján (Ouyang and Bartholic, 1997). A transzmissziós tényező számítása kisvízgyűjtő-léptéken történt, az egyes kisvízgyűjtőkön belül a cellák transzmissziós képességét azonosnak feltételeztük. A transzmissziós tényező mértéke: ⎛ ∆Z max, k ⎞ ⋅ 10 −3 ⎟ log SDRk = 2.94259 + 0.82362 ⋅ log⎜ ⎜ TL f max, k ⎟ ⎝ ⎠

(18)

ahol SDRk: a transzmissziós tényező a k-adik részvízgyűjtőn [-], ∆Zmax,k: a legnagyobb magasságkülönbség a k-adik részvízgyűjtőn [m], TLfmax,k: a legnagyobb terepi lefolyási úthossz a k-adik részvízgyűjtőn [m]. A terepen megtett út mértéke: TL f max, k = S max, k ⋅ f k

(19)

ahol Smax,k: a vízgyűjtő kifolyási pontjától való legnagyobb távolság a k-adik részvízgyűjtőn [m], fk: a terepen megtett út arányát kifejező faktor (0 és 1 közötti értékkel) a k-adik részvízgyűjtőn [-].

12


5. ábra: Oldott foszfor potenciáltérkép.

6. ábra: Partikulált foszfor potenciáltérkép. A lefolyási hossz meghatározása a vízgyűjtő alakjából történt, közelítő módon. Konvex alakú kisvízgyűjtők esetén (ez általában azt jelenti, hogy csak egy vízfolyás van a vízgyűjtőben) egy egyszerű geometriai számítással – a konkrét lefolyási viszonyok ismerete nélkül – becsülhető a mederben, ill. a terepen megtett út mértéke.

13


A faktor számítási módja:

fk =

2

⋅

Ak

(20)

3 ⋅ π S aver , k

ahol Ak: a k-adik részvízgyűjtő területe [m2], Saver,k: a vízgyűjtő kifolyási pontjától való átlagos távolság a k-adik részvízgyűjtőn [m]. A lebegőanyag transzmisszós potenciál:

POTSDR ,i (i ∈ k ) =

SDRk SDRk ,max

(21)

ahol POTSDR,i: a lebegőanyag transzmissziós potenciál az i-edik cellában a k-adik részvízgyűjtőn belül [-], SDRk,max: a legnagyobb transzmissziós tényező értéke [-].

7. ábra: Átviteli tényező potenciáltérkép. • Foszfor feldúsulási potenciál térkép a talaj agyagtartalma és az átlagos terepi lefolyási úthossz aránya alapján (Novotny, 2003). A feldúsulási ráta számítása kisvízgyűjtő-léptéken történt, az egyes kisvízgyűjtőkön belül a cellák feldúsulási mértékét azonosnak feltételeztük.

14


A feldúsulási ráta mértéke: ⎛ C clay ,k ⎞ ERk = 2 − exp⎜⎜ − ⋅ TLaver ,k ⎟⎟ 5 ⎝ 10 ⎠

(22)

ahol ERk: a feldúsulási ráta a k-adik részvízgyűjtőn [-], Cclay,k: az átlagos talaj agyagtartalom a k-adik részvízgyűjtőn [%], TLfaver,k: az átlagos terepi lefolyási úthossz a k-adik részvízgyűjtőn [m]. TL faver , k = S aver , k ⋅ f k

(23)

ahol St a medren kívül, terepen megtett átlagos lefolyási hossz a k-adik részvízgyűjtőn [m], Smax,k: a vízgyűjtő kifolyási pontjától való legnagyobb távolság a k-adik részvízgyűjtőn [m], f a mederben megtett út arányát kifejező faktor (0 és 1 közötti értékkel) a k-adik részvízgyűjtőn [-]. A foszfor feldúsulási potenciál: POTER ,i (i ∈ k ) =

ERk ERk ,max

(24)

ahol POTER,i: a foszfor dúsulási potenciál az i-edik cellában a k-adik részvízgyűjtőn belül [-], ERk,max: a legnagyobb dúsulási ráta értéke [-].

8. ábra: Foszfor dúsulási potenciáltérkép.

15


• Oldott és partikulált, városi foszfor koncentráció potenciál térképek a városi területhasználati formák alapján (Novotny, 2003). A városi lefolyásra jellemző oldott foszfor koncentráció potenciál (csak burkolt városi területhasználat esetén): POTDPurb ,i =

C DPurb ,i

(25)

C DPurb ,max

ahol POTDPurb,i: a városi oldott foszfor koncentráció potenciál az i-edik cellában [-], CDPurb,i: a városi oldott foszfor koncentráció az i-edik cellában [g m-3, lásd Függelék 5. és 6. táblázat], CDPurb,max: a legnagyobb városi oldott foszfor koncentráció értéke [g m-3]. • A városi lefolyásra jellemző partikulált foszfor koncentráció potenciál (csak burkolt városi területhasználat esetén): POTPPurb ,i =

C PPurb ,i

(26)

C PPurb ,max

ahol POTPPurb,i: a városi partikulált foszfor koncentráció potenciál az i-edik cellában [-], CPPurb,i: a városi partikulált foszfor koncentráció az i-edik cellában [g m-3, lásd Függelék 5. és 6. táblázat], CPPurb,max: a legnagyobb városi partikulált foszfor koncentráció értéke [g m-3]. Másodrendű potenciál térképek. A másodrendű potenciál térképeket az elsőrendű térképek megfelelő szorzataiként állítottuk elő (lásd 1. ábra). Ezek a térképek már a fő emissziókomponensekre vonatkoznak. Hat különböző másodrendű térképet hoztunk létre, melyek a fő transzportfolyamatok (felszíni lefolyás, erózió és felszín alatti lefolyás) és a forrásterületek (városi és nem városi területek) szerint térnek el egymástól. A másodrendű potenciál térképek a következőek: •

Nem városi területek (csak nem burkolt cellák):

Oldott foszforemisszió potenciál felszíni lefolyás által a felszíni lefolyás-, a csapadék- és a talaj oldott foszfor koncentráció potenciáltérképek szorzataként:

♦

POTDP _ SR ,i = POTSR ,i ⋅ POTP ,i ⋅ POTDP ,i

(27)

ahol POTDP_SR,i: az oldott foszfor emisszió (felszíni lefolyással) potenciál az i-edik cellában []. Partikulált foszforemisszió potenciál erózió által az erózió-, a csapadék-, a talaj partikulált foszfor koncentráció-, a lebegőanyag transzmissziós tényező- és a foszfor feldúsulás potenciáltérképek szorzataként: ♦

POTPP _ ER ,i = POTER ,i ⋅ POTP ,i ⋅ POTPP ,i ⋅ POTSDR ,i ⋅ POTER ,i

16

(28)


ahol POTDP_SR,i: a partikulált foszfor emisszió (erózióval) potenciál az i-edik cellában [-]. Oldott foszforemisszió potenciál felszín alatti lefolyás által a beszivárgás-, a csapadék- és a talaj oldott foszfor koncentráció potenciáltérképek szorzataként:

♦

POTDP _ BF ,i = POTRe,i ⋅ POTP ,i ⋅ POTDP ,i

(29)

ahol POTDP_BF,i: az oldott foszfor emisszió (alaphozammal) potenciál az i-edik cellában [-]. •

Városi területek (csak burkolt városi cellák):

Oldott foszforemisszió potenciál városi lefolyás által a felszíni lefolyás-, a csapadék- és a városi lefolyás oldott foszfor koncentráció potenciáltérképek szorzataként:

♦

POTDP _ UR ,i = POTSR ,i ⋅ POTP ,i ⋅ POTDPurb,i

(30)

ahol POTDP_UR,i: az oldott foszfor emisszió (városi lefolyással) potenciál az i-edik cellában [-]. Partikulált foszforemisszió potenciál városi lefolyás által a felszíni lefolyás-, a csapadékés a városi lefolyás partikulált foszfor koncentráció potenciáltérképek szorzataként:

♦

POTPP _ UR ,i = POTSR ,i ⋅ POTP ,i ⋅ POTPPurb,i

(31)

ahol POTPP_UR,i: a partikulált foszfor emisszió (városi lefolyással) potenciál az i-edik cellában [-]. Oldott foszforemisszió potenciál városi felszín alatti lefolyás által a beszivárgás-, a csapadék- és a talaj oldott foszfor koncentráció potenciáltérképek szorzataként:

♦

POTDP _ URBF ,i = POTRe,i ⋅ POTP ,i ⋅ POTDP ,i

(32)

ahol POTDP_URBF,i: az oldott foszfor emisszió (városi alaphozammal) potenciál az i-edik cellában [-].

2.2.3. A két módszer kombinálása

A két módszer összekapcsolásával a másodrendű potenciál térképek relatív cellaértékeihez abszolút számértékeket rendeltünk. A MONERIS modell által számított nagyléptékű emisszió komponensek értékeit a másodrendű potenciálértékek szerinti súlyozással cellaszintre osztottuk szét. A szétosztás általános képlete valamennyi komponensre a következő:

17


e n ,i =

Etot ,n mn

∑ POT i =1

⋅ POTn ,i ⋅

10 3 Acell

(33)

n ,i

ahol en,i: az i-edik cellánál az n-edik terheléskomponens értéke [kg P ha-1 év-1], Etot,n: az nedik terheléskomponens értéke az országra (teljes emisszió a nagyléptékű modellszámításból) [t P év-1], POTn,i: az i-edik cella n-edik terheléskomponensre vonatkozó potenciál faktora a megfelelő másodrendű potenciáltérkép alapján [-], n: az adott terheléskomponens sorszáma (1-6 között) [-], i: az adott cella sorszáma [-], mn: az adatot tároló cellák száma az n-edik másodrendű potenciál térképen [-], Acell: az elemi cellák területe [4 ha]. A szétosztás eredményeként valamennyi cellára, mindegyik komponensre abszolút emisszió értékeket kaptunk (komponenstérképek). Ezután az egyedi cellákat részvízgyűjtőkbe rendeztük és az azonos részvízgyűjtőbe eső cellaértékeket komponensenként összegeztük. Az összegzés általános képlete valamennyi komponensre: mk , n

E k , n = ∑ e n ,i

(34)

i =1

ahol Ek,n: az n-edik terheléskomponens értéke a k-adik részvízgyűjtőre [kg P ha-1 év-1], mk,n: a k-adik részvízgyűjtőre eső, adatot tároló cellák száma az n-edik terheléskomponens térképen [-]. Az összegzés után további forrás-, vagy nyelőtagokkal nem számoltunk, azaz az oldott foszfor terepi transzportja (felszíni lefolyás, ill. alaphozam) során foszforvisszatartást nem vettünk figyelembe. Az eróziós eredetű emissziók esetén pedig ez azért nem volt szükséges, mert a transzmissziós tényezőre, ill. a dúsulási rátára vonatkozó potenciáltérképek létrehozásával a terepi visszatartás, ill. dúsulás hatását már bevittük a számításokba. Utolsó lépésként a vízgyűjtőkre számított hat emisszió komponens összegzésével azok összes diffúz foszforterhelését határoztuk meg: 6

DE k = ∑ E k ,n

(35)

n =1

ahol DEk: az összes diffúz foszforterhelés értéke a k-adik részvízgyűjtőre [kg P ha-1 év-1]. A számított emissziókat komponensenként, ill. az összegzett emissziókat a 9.-13. ábrák szemléltetik. A felszíni oldott foszfor emissziók 0.001 és 0.3 kg P ha-1 év-1 értékek között változnak. A kis adszorpciós kapacitású és nagy lefolyási hányadú területek rendelkeznek nagy fajlagos emissziókkal. A felszíni partikulált foszforemissziók jelentik a legnagyobb hányadot az összes emisszióból. Ez megfelel a foszfor környezeti viselkedésének, azaz a felszíni, erózió általi bemosódásnak. Az értékek 0.01 és 8 kg P ha-1 év-1 értékek között mozognak. Elsősorban a nagy lejtésű, nagy adszorpciós kapacitású területek járulnak hozzá legnagyobb mértékben a terhelésekhez. Végül a felszín alatti oldott terheléseknél (0.001-2 kg P ha-1 év-1) a kis adszorpciós kapacitású, nagy beszivárgási intenzitású térségek rendelkeznek számottevő kibocsátással.

18


2.2.4. Folyóbeli anyagáramok számítása

Az emissziók kontrollálása érdekében azokat mederbeli anyagáramokká konvertáltuk. Ehhez további hatásokat kellett figyelembe venni. A regisztrált pontszerű kibocsátások esetén a kifolyó szennyvíz mért mennyiségének és foszforkoncentrációjának szorzataként kalkuláltuk az emissziót:

PEi =

(

)

1 n ∑ PQi, j ⋅ PCi, j ⋅ 86400 ⋅ 365 ⋅ 10 −6 n j =1

(36)

ahol PEi: az i-edik pontszerű szennyezőforrás kibocsátásának értéke [t P év-1], PQi,j: az i-edik pontszerű szennyezőforrás elfolyó szennyvízhozama a j-edik regisztrált napon [m3 s-1], PCi,j: az i-edik pontszerű szennyezőforrás elfolyó foszforkoncentrációja a j-edik regisztrált napon [g m-3], n: az adott időszakban regisztrált napok száma [-].

9. ábra: Vízgyűjtők fajlagos oldott felszíni foszforemissziója (1998-2000).

19


10. ábra: Vízgyűjtők fajlagos partikulált felszíni foszforemissziója (1998-2000).

11. ábra: Vízgyűjtők fajlagos oldott felszín alatti foszforemissziója (1998-2000).

20


12. ábra: Vízgyűjtők fajlagos összes diffúz foszforemissziója (1998-2000). Nem regisztrált források esetén a szennyvíztelepekhez csatlakozó lakosegyenérték, a fajlagos, lakosegyenértékre vetített foszforkibocsátás és az adott telepen alkalmazott technológia eltávolítási hatásfoka (Somlyódy et al., 2002) alapján becsültük az emissziót: X P ,i ⎛ PE i = E Pop ⋅ N PE ,i ⋅ ⎜⎜1 − 100 ⎝

⎞ ⎟⎟ ⋅ 365 ⋅ 10 −6 ⎠

(37)

ahol NPE,i: az i-edik pontszerű szennyezőforráshoz csatlakozó lakosegyenérték [fő], XP,i: az iedik pontszerű szennyezőforrásnál alkalmazott tisztítási technológia hatásfoka [%]. A számított pontszerű kibocsátásokat végül a részvízgyűjtőkhöz rendeltük és mennyiségüket összegeztük: mk

PE k = ∑ PEi

(38)

i =1

ahol PEk: az összes pontszerű foszforterhelés értéke a k-adik részvízgyűjtőre [t P év-1], mk: a k-adik vízgyűjtőre eső pontszerű források száma [-]. Minthogy egy patak vagy folyó több különböző szakasza is önálló víztestként szerepelhet, a vízgyűjtő topológiának megfelelően az egyes részvízgyűjtőket fel kellett fűzni és a pontszerű és diffúz emissziókat eszerint kellett göngyölítve összegezni (emissziók abszolút értékeit lásd 13.-15. ábrák). Miután a foszfor nem tekinthető konzervatív anyagnak, a mederbeli transzport során lejátszódó visszatartási folyamatokat is számítani kellett. A mederbeli visszatartást egy

21


egyszerű elsőrendű egyenlettel vettük figyelembe (Campbell and Edwards, 2001). A mederbeli foszfor fluxus tetszőleges kifolyási pontra a következőképp alakul: n

[(

]

)

Li = ∑ D j + Pj ⋅ exp ( − k ⋅ s j ) j =1

(39)

ahol Li: a számított foszfor anyagáram az i-edik részvízgyűjtő kifolyási pontjánál [t a-1], DEj: az összes diffúz emisszió a j-edik részvízgyűjtőn a kifolyási pont felett [t a-1], DPj: az összes pontszerű emisszió a j-edik részvízgyűjtőn a kifolyási pont felett [t a-1], sj: a teljes mederbeli lefolyási úthossz a j-edik részvízgyűjtőtől az i-edik kifolyási pontig [m], n: a részvízgyűjtők száma az i-edik kifolyási pont felett [-], k: a konstans foszfor visszatartási modell parameter [m-1]. A számított fluxusok ellenőrzésére a regisztrált, monitoring állomással rendelkező kifolyási pontokon a mért vízhozam és foszforkoncentráció szorzataként kalkuláltuk az anyagáramot:

Lmeas, i =

Qaver _ dis, i

(

)

1 n ∑ Qmeas, i, j ⋅ C meas, i, j ⋅ 86400 ⋅ 365 ⋅ 10 − 6 Qaver _ qual , i n j =1 ⋅

(40)

ahol Lmeas,i: a mért foszfor anyagáram az i-edik részvízgyűjtő kifolyási pontjánál [t P év-1], Qaver,dis,i: az átlagos vízhozam az összes mért vízhozam adatból [m3 s-1], Qaver,qual,i: az átlagos vízhozam a vízminőséggel együttesen mért vízhozam adatokból [m3 s-1], Qmeas,i,j: a mért vízhozam az i-edik részvízgyűjtő kifolyási pontjánál a j-edik regisztrált időpontban [m3 s-1], Cmeas,i,j: a mért foszforkoncentráció az i-edik részvízgyűjtő kifolyási pontjánál a j-edik regisztrált időpontban [g m-3], n: az adott időszakban regisztrált, együttes vízhozam és vízminőség mérések száma [-]. Az ellenőrzést 50 monitoring állomásra hajtottuk végre, melyek megfelelő adatsűrűséggel rendelkeztek. A modellparamétereket a kalibráció során úgy állítottuk be, hogy a lehető legjobb egyezést érjük el a mért értékekkel. A kalibrációt követően r2 = 0.8 korrelációt találtunk a mért és számított anyagáramok között. Figyelembe véve a folyamatok bonyolultságát, a nagylétékű emisszós adatok, a becslési módszer és a mérési adatok fennálló bizonytalanságait, a becsült és mért értékek elfogadható módon illeszkednek, az eltérések nem számottevőek. A kalkulált anyagáramokat a 16. ábra szemlélteti. Jól látható, hogy a fő folyókon lefelé haladva növekednek a szállított fluxusok (0.01 és 3500 t P a-1 értékek között változnak). Elvégezve a mérlegszámítást az ország területére, a három fő kifolyási pontnál (Duna, Tisza és Dráva) a kilépő anyagáramok összege 4910 t P a-1. Az országos teljes emisszió értéke 7280 t P a-1 (ebből 4367 t P a-1 volt a pontszerű kibocsátás). A különbség (2370 t P a-1) a magyarországi vízrendszer foszforvisszatartása, ami mintegy egyharmados “hatékonyságot” mutat.

22


13. ábra: Vízgyűjtők éves átlagos összes diffúz foszforemissziója (1998-2000).

14. ábra: Vízgyűjtők éves átlagos összes pontszerű foszforemissziója (1998-2000).

23


15. ábra: Vízgyűjtők éves átlagos összes foszforemissziója (1998-2000).

16. ábra: Éves átlagos mederbeli foszfor anyagáramok a vízgyűjtők alsó szelvényénél (19982000).

24


25


3.

Függelék

1. ábra. Víztestek és vízgyűjtőik.

2. ábra. Éves átlagos csapadékmennyiség. 26


3. ábra. Domborzati viszonyok.

4. ábra. Lejtésviszonyok.

27


5. ábra. Fizikai talajtípusok.

28


6. ábra. Területhasználati típusok.

29


7. ábra. Talajok humusztartalma.

8. ábra. Talajok éves átlagos foszfortöbblete.

30


1. táblázat. Lefolyási tényezők értéke. Kód1 Kód2 Kód3 CRpot 1 1 1 0,0125 1 2 1 0,2500 1 3 1 0,3000 1 4 1 0,3500 1 5 1 0,4000 1 6 1 0,4000 1 7 1 0,4000 2 1 1 0,0075 2 2 1 0,1500 2 3 1 0,2000 2 4 1 0,2500 2 5 1 0,3000 2 6 1 0,3000 2 7 1 0,3000 3 1 1 0,0025 3 2 1 0,0500 3 3 1 0,1000 3 4 1 0,1500 3 5 1 0,2000 3 6 1 0,2000 3 7 1 0,2000 4 1 1 0,0225 4 2 1 0,4500 4 3 1 0,4800 4 4 1 0,5300 4 5 1 0,5800 4 6 1 0,5800 4 7 1 0,5800 5 1 1 0,6000 5 2 1 0,6000 5 3 1 0,6000 5 4 1 0,7000 5 5 1 0,7000 5 6 1 0,7000 5 7 1 0,7000 6 1 1 0,7000 6 2 1 0,7000 6 3 1 0,7000 6 4 1 0,8000 6 5 1 0,8000 6 6 1 0,8000 6 7 1 0,8000

IS 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 40,0 40,0 40,0 40,0 40,0 40,0 40,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

IW 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 30,0 30,0 30,0 30,0 30,0 30,0 30,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

CPs 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00

CPw 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00

Kód1 Kód2 Kód3 CRpot 1 1 2 0,0150 1 2 2 0,3000 1 3 2 0,3500 1 4 2 0,4000 1 5 2 0,4500 1 6 2 0,4500 1 7 2 0,4500 2 1 2 0,0100 2 2 2 0,2000 2 3 2 0,2500 2 4 2 0,3000 2 5 2 0,3500 2 6 2 0,3500 2 7 2 0,3500 3 1 2 0,0050 3 2 2 0,1000 3 3 2 0,1500 3 4 2 0,2000 3 5 2 0,2500 3 6 2 0,2500 3 7 2 0,2500 4 1 2 0,0250 4 2 2 0,5000 4 3 2 0,5500 4 4 2 0,6000 4 5 2 0,6500 4 6 2 0,6500 4 7 2 0,6500 5 1 2 0,6000 5 2 2 0,6000 5 3 2 0,6000 5 4 2 0,7000 5 5 2 0,7000 5 6 2 0,7000 5 7 2 0,7000 6 1 2 0,7000 6 2 2 0,7000 6 3 2 0,7000 6 4 2 0,8000 6 5 2 0,8000 6 6 2 0,8000 6 7 2 0,8000

31

IS 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 40,0 40,0 40,0 40,0 40,0 40,0 40,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

IW 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 30,0 30,0 30,0 30,0 30,0 30,0 30,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

CPs 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00

CPw 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00


1. táblázat. Lefolyási tényezők értéke (folyt.). Kód1 Kód2 Kód3 CRpot 1 1 3 0,0175 1 2 3 0,3500 1 3 3 0,4000 1 4 3 0,4500 1 5 3 0,5000 1 6 3 0,5000 1 7 3 0,5000 2 1 3 0,0125 2 2 3 0,2500 2 3 3 0,3000 2 4 3 0,3500 2 5 3 0,4000 2 6 3 0,4000 2 7 3 0,4000 3 1 3 0,0075 3 2 3 0,1500 3 3 3 0,2000 3 4 3 0,2500 3 5 3 0,3000 3 6 3 0,3000 3 7 3 0,3000 4 1 3 0,0275 4 2 3 0,5500 4 3 3 0,6000 4 4 3 0,6500 4 5 3 0,7000 4 6 3 0,7000 4 7 3 0,7000 5 1 3 0,6000 5 2 3 0,6000 5 3 3 0,6000 5 4 3 0,7000 5 5 3 0,7000 5 6 3 0,7000 5 7 3 0,7000 6 1 3 0,7000 6 2 3 0,7000 6 3 3 0,7000 6 4 3 0,8000 6 5 3 0,8000 6 6 3 0,8000 6 7 3 0,8000

IS 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 40,0 40,0 40,0 40,0 40,0 40,0 40,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

IW 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 30,0 30,0 30,0 30,0 30,0 30,0 30,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

CPs 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00

CPw 0,02 0,02 0,02 0,02 0,02 0,02 0,02 0,02 0,02 0,02 0,02 0,02 0,02 0,02 0,02 0,02 0,02 0,02 0,02 0,02 0,02 0,02 0,02 0,02 0,02 0,02 0,02 0,02 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00

Kód1 Kód2 Kód3 CRpot 1 1 4 0,0200 1 2 4 0,4000 1 3 4 0,4500 1 4 4 0,5000 1 5 4 0,5500 1 6 4 0,5500 1 7 4 0,5500 2 1 4 0,0150 2 2 4 0,3000 2 3 4 0,3500 2 4 4 0,4000 2 5 4 0,4500 2 6 4 0,4500 2 7 4 0,4500 3 1 4 0,0100 3 2 4 0,2000 3 3 4 0,2500 3 4 4 0,3000 3 5 4 0,3500 3 6 4 0,3500 3 7 4 0,3500 4 1 4 0,0300 4 2 4 0,6000 4 3 4 0,6500 4 4 4 0,7000 4 5 4 0,7500 4 6 4 0,7500 4 7 4 0,7500 5 1 4 0,6000 5 2 4 0,6000 5 3 4 0,6000 5 4 4 0,7000 5 5 4 0,7000 5 6 4 0,7000 5 7 4 0,7000 6 1 4 0,7000 6 2 4 0,7000 6 3 4 0,7000 6 4 4 0,8000 6 5 4 0,8000 6 6 4 0,8000 6 7 4 0,8000

32

IS 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 40,0 40,0 40,0 40,0 40,0 40,0 40,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

IW 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 30,0 30,0 30,0 30,0 30,0 30,0 30,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

CPs 0,62 0,62 0,62 0,62 0,62 0,62 0,62 0,62 0,62 0,62 0,62 0,62 0,62 0,62 0,62 0,62 0,62 0,62 0,62 0,62 0,62 0,62 0,62 0,62 0,62 0,62 0,62 0,62 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00

CPw 0,41 0,41 0,41 0,41 0,41 0,41 0,41 0,41 0,41 0,41 0,41 0,41 0,41 0,41 0,41 0,41 0,41 0,41 0,41 0,41 0,41 0,41 0,41 0,41 0,41 0,41 0,41 0,41 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00


1. táblázat. Lefolyási tényezők értéke (folyt.). Kód1 Kód2 Kód3 CRpot 1 1 5 0,0225 1 2 5 0,4500 1 3 5 0,5000 1 4 5 0,5500 1 5 5 0,6000 1 6 5 0,6000 1 7 5 0,6000 2 1 5 0,0175 2 2 5 0,3500 2 3 5 0,4000 2 4 5 0,4500 2 5 5 0,5000 2 6 5 0,5000 2 7 5 0,5000 3 1 5 0,0125 3 2 5 0,2500 3 3 5 0,3000 3 4 5 0,3500 3 5 5 0,4000 3 6 5 0,4000 3 7 5 0,4000

IS 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 40,0 40,0 40,0 40,0 40,0 40,0 40,0

IW 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 30,0 30,0 30,0 30,0 30,0 30,0 30,0

CPs 0,95 0,95 0,95 0,95 0,95 0,95 0,95 0,95 0,95 0,95 0,95 0,95 0,95 0,95 0,95 0,95 0,95 0,95 0,95 0,95 0,95

CPw 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85

Kód1 Kód2 Kód3 CRpot 4 1 5 0,0325 4 2 5 0,6500 4 3 5 0,7000 4 4 5 0,7500 4 5 5 0,8000 4 6 5 0,8000 4 7 5 0,8000 5 1 5 0,6000 5 2 5 0,6000 5 3 5 0,6000 5 4 5 0,7000 5 5 5 0,7000 5 6 5 0,7000 5 7 5 0,7000 6 1 5 0,7000 6 2 5 0,7000 6 3 5 0,7000 6 4 5 0,8000 6 5 5 0,8000 6 6 5 0,8000 6 7 5 0,8000

33

IS 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

IW 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

CPs 0,95 0,95 0,95 0,95 0,95 0,95 0,95 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00

CPw 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00


2. táblázat. Eróziós tényezők értéke.

34


Kód1 Kód2 Kód3 Kód4 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

1 1 1 2 2 2 3 3 3 4 4 4 5 5 5 6 6 6 7 7 7 1 1 1 2 2 2 3 3 3 4 4 4 5 5 5 6 6 6 7 7 7 1 1 1 2 2 2 3 3 3 4 4 4 5 5 5 6 6 6 7 7 7

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3

K

CM

SP

0,05 0,03 0,02 0,05 0,03 0,02 0,05 0,03 0,02 0,05 0,03 0,02 0,05 0,03 0,02 0,05 0,03 0,02 0,05 0,03 0,02 0,05 0,03 0,02 0,05 0,03 0,02 0,05 0,03 0,02 0,05 0,03 0,02 0,05 0,03 0,02 0,05 0,03 0,02 0,05 0,03 0,02 0,05 0,03 0,02 0,05 0,03 0,02 0,05 0,03 0,02 0,05 0,03 0,02 0,05 0,03 0,02 0,05 0,03 0,02 0,05 0,03 0,02

0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003

0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,5 0,5 0,5 0,6 0,6 0,6 0,8 0,8 0,8 0,9 0,9 0,9 1,0 1,0 1,0 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,5 0,5 0,5 0,6 0,6 0,6 0,8 0,8 0,8 0,9 0,9 0,9 1,0 1,0 1,0 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,5 0,5 0,5 0,6 0,6 0,6 0,8 0,8 0,8 0,9 0,9 0,9 1,0 1,0 1,0

Kód1 Kód2 Kód3 Kód4

35

4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6

1 1 1 2 2 2 3 3 3 4 4 4 5 5 5 6 6 6 7 7 7 1 1 1 2 2 2 3 3 3 4 4 4 5 5 5 6 6 6 7 7 7 1 1 1 2 2 2 3 3 3 4 4 4 5 5 5 6 6 6 7 7 7

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3

K

CM

SP

0,05 0,03 0,02 0,05 0,03 0,02 0,05 0,03 0,02 0,05 0,03 0,02 0,05 0,03 0,02 0,05 0,03 0,02 0,05 0,03 0,02 0,05 0,03 0,02 0,05 0,03 0,02 0,05 0,03 0,02 0,05 0,03 0,02 0,05 0,03 0,02 0,05 0,03 0,02 0,05 0,03 0,02 0,05 0,03 0,02 0,05 0,03 0,02 0,05 0,03 0,02 0,05 0,03 0,02 0,05 0,03 0,02 0,05 0,03 0,02 0,05 0,03 0,02

0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001

0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,5 0,5 0,5 0,6 0,6 0,6 0,8 0,8 0,8 0,9 0,9 0,9 1,0 1,0 1,0 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,5 0,5 0,5 0,6 0,6 0,6 0,8 0,8 0,8 0,9 0,9 0,9 1,0 1,0 1,0 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,5 0,5 0,5 0,6 0,6 0,6 0,8 0,8 0,8 0,9 0,9 0,9 1,0 1,0 1,0


2. táblázat. Eróziós tényezők értéke (folyt.).

36


Kód1 Kód2 Kód3 Kód4 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

1 1 1 2 2 2 3 3 3 4 4 4 5 5 5 6 6 6 7 7 7 1 1 1 2 2 2 3 3 3 4 4 4 5 5 5 6 6 6 7 7 7 1 1 1 2 2 2 3 3 3 4 4 4 5 5 5 6 6 6 7 7 7

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3

K

CM

SP

0,27 0,24 0,19 0,27 0,24 0,19 0,27 0,24 0,19 0,27 0,24 0,19 0,27 0,24 0,19 0,27 0,24 0,19 0,27 0,24 0,19 0,27 0,24 0,19 0,27 0,24 0,19 0,27 0,24 0,19 0,27 0,24 0,19 0,27 0,24 0,19 0,27 0,24 0,19 0,27 0,24 0,19 0,27 0,24 0,19 0,27 0,24 0,19 0,27 0,24 0,19 0,27 0,24 0,19 0,27 0,24 0,19 0,27 0,24 0,19 0,27 0,24 0,19

0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003

0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,5 0,5 0,5 0,6 0,6 0,6 0,8 0,8 0,8 0,9 0,9 0,9 1,0 1,0 1,0 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,5 0,5 0,5 0,6 0,6 0,6 0,8 0,8 0,8 0,9 0,9 0,9 1,0 1,0 1,0 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,5 0,5 0,5 0,6 0,6 0,6 0,8 0,8 0,8 0,9 0,9 0,9 1,0 1,0 1,0


37

4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6

1 1 1 2 2 2 3 3 3 4 4 4 5 5 5 6 6 6 7 7 7 1 1 1 2 2 2 3 3 3 4 4 4 5 5 5 6 6 6 7 7 7 1 1 1 2 2 2 3 3 3 4 4 4 5 5 5 6 6 6 7 7 7

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3

K

CM

SP

0,27 0,24 0,19 0,27 0,24 0,19 0,27 0,24 0,19 0,27 0,24 0,19 0,27 0,24 0,19 0,27 0,24 0,19 0,27 0,24 0,19 0,27 0,24 0,19 0,27 0,24 0,19 0,27 0,24 0,19 0,27 0,24 0,19 0,27 0,24 0,19 0,27 0,24 0,19 0,27 0,24 0,19 0,27 0,24 0,19 0,27 0,24 0,19 0,27 0,24 0,19 0,27 0,24 0,19 0,27 0,24 0,19 0,27 0,24 0,19 0,27 0,24 0,19

0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001

0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,5 0,5 0,5 0,6 0,6 0,6 0,8 0,8 0,8 0,9 0,9 0,9 1,0 1,0 1,0 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,5 0,5 0,5 0,6 0,6 0,6 0,8 0,8 0,8 0,9 0,9 0,9 1,0 1,0 1,0 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,5 0,5 0,5 0,6 0,6 0,6 0,8 0,8 0,8 0,9 0,9 0,9 1,0 1,0 1,0



38


Kód1 Kód2 Kód3 Kód4 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

1 1 1 2 2 2 3 3 3 4 4 4 5 5 5 6 6 6 7 7 7 1 1 1 2 2 2 3 3 3 4 4 4 5 5 5 6 6 6 7 7 7 1 1 1 2 2 2 3 3 3 4 4 4 5 5 5 6 6 6 7 7 7

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3

K

CM

SP

0,38 0,34 0,29 0,38 0,34 0,29 0,38 0,34 0,29 0,38 0,34 0,29 0,38 0,34 0,29 0,38 0,34 0,29 0,38 0,34 0,29 0,38 0,34 0,29 0,38 0,34 0,29 0,38 0,34 0,29 0,38 0,34 0,29 0,38 0,34 0,29 0,38 0,34 0,29 0,38 0,34 0,29 0,38 0,34 0,29 0,38 0,34 0,29 0,38 0,34 0,29 0,38 0,34 0,29 0,38 0,34 0,29 0,38 0,34 0,29 0,38 0,34 0,29

0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003

0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,5 0,5 0,5 0,6 0,6 0,6 0,8 0,8 0,8 0,9 0,9 0,9 1,0 1,0 1,0 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,5 0,5 0,5 0,6 0,6 0,6 0,8 0,8 0,8 0,9 0,9 0,9 1,0 1,0 1,0 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,5 0,5 0,5 0,6 0,6 0,6 0,8 0,8 0,8 0,9 0,9 0,9 1,0 1,0 1,0


39

4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6

1 1 1 2 2 2 3 3 3 4 4 4 5 5 5 6 6 6 7 7 7 1 1 1 2 2 2 3 3 3 4 4 4 5 5 5 6 6 6 7 7 7 1 1 1 2 2 2 3 3 3 4 4 4 5 5 5 6 6 6 7 7 7

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3

K

CM

SP

0,38 0,34 0,29 0,38 0,34 0,29 0,38 0,34 0,29 0,38 0,34 0,29 0,38 0,34 0,29 0,38 0,34 0,29 0,38 0,34 0,29 0,38 0,34 0,29 0,38 0,34 0,29 0,38 0,34 0,29 0,38 0,34 0,29 0,38 0,34 0,29 0,38 0,34 0,29 0,38 0,34 0,29 0,38 0,34 0,29 0,38 0,34 0,29 0,38 0,34 0,29 0,38 0,34 0,29 0,38 0,34 0,29 0,38 0,34 0,29 0,38 0,34 0,29

0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001

0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,5 0,5 0,5 0,6 0,6 0,6 0,8 0,8 0,8 0,9 0,9 0,9 1,0 1,0 1,0 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,5 0,5 0,5 0,6 0,6 0,6 0,8 0,8 0,8 0,9 0,9 0,9 1,0 1,0 1,0 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,5 0,5 0,5 0,6 0,6 0,6 0,8 0,8 0,8 0,9 0,9 0,9 1,0 1,0 1,0



40


Kód1 Kód2 Kód3 Kód4 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

1 1 1 2 2 2 3 3 3 4 4 4 5 5 5 6 6 6 7 7 7 1 1 1 2 2 2 3 3 3 4 4 4 5 5 5 6 6 6 7 7 7 1 1 1 2 2 2 3 3 3 4 4 4 5 5 5 6 6 6 7 7 7

4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3

K

CM

SP

0,28 0,25 0,21 0,28 0,25 0,21 0,28 0,25 0,21 0,28 0,25 0,21 0,28 0,25 0,21 0,28 0,25 0,21 0,28 0,25 0,21 0,28 0,25 0,21 0,28 0,25 0,21 0,28 0,25 0,21 0,28 0,25 0,21 0,28 0,25 0,21 0,28 0,25 0,21 0,28 0,25 0,21 0,28 0,25 0,21 0,28 0,25 0,21 0,28 0,25 0,21 0,28 0,25 0,21 0,28 0,25 0,21 0,28 0,25 0,21 0,28 0,25 0,21

0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003

0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,5 0,5 0,5 0,6 0,6 0,6 0,8 0,8 0,8 0,9 0,9 0,9 1,0 1,0 1,0 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,5 0,5 0,5 0,6 0,6 0,6 0,8 0,8 0,8 0,9 0,9 0,9 1,0 1,0 1,0 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,5 0,5 0,5 0,6 0,6 0,6 0,8 0,8 0,8 0,9 0,9 0,9 1,0 1,0 1,0


41

4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6

1 1 1 2 2 2 3 3 3 4 4 4 5 5 5 6 6 6 7 7 7 1 1 1 2 2 2 3 3 3 4 4 4 5 5 5 6 6 6 7 7 7 1 1 1 2 2 2 3 3 3 4 4 4 5 5 5 6 6 6 7 7 7

4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3

K

CM

SP

0,28 0,25 0,21 0,28 0,25 0,21 0,28 0,25 0,21 0,28 0,25 0,21 0,28 0,25 0,21 0,28 0,25 0,21 0,28 0,25 0,21 0,28 0,25 0,21 0,28 0,25 0,21 0,28 0,25 0,21 0,28 0,25 0,21 0,28 0,25 0,21 0,28 0,25 0,21 0,28 0,25 0,21 0,28 0,25 0,21 0,28 0,25 0,21 0,28 0,25 0,21 0,28 0,25 0,21 0,28 0,25 0,21 0,28 0,25 0,21 0,28 0,25 0,21

0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001

0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,5 0,5 0,5 0,6 0,6 0,6 0,8 0,8 0,8 0,9 0,9 0,9 1,0 1,0 1,0 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,5 0,5 0,5 0,6 0,6 0,6 0,8 0,8 0,8 0,9 0,9 0,9 1,0 1,0 1,0 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,5 0,5 0,5 0,6 0,6 0,6 0,8 0,8 0,8 0,9 0,9 0,9 1,0 1,0 1,0



42


Kód1 Kód2 Kód3 Kód4 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

1 1 1 2 2 2 3 3 3 4 4 4 5 5 5 6 6 6 7 7 7 1 1 1 2 2 2 3 3 3 4 4 4 5 5 5 6 6 6 7 7 7 1 1 1 2 2 2 3 3 3 4 4 4 5 5 5 6 6 6 7 7 7

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3

K

CM

SP

0,13 0,16 0,20 0,13 0,16 0,20 0,13 0,16 0,20 0,13 0,16 0,20 0,13 0,16 0,20 0,13 0,16 0,20 0,13 0,16 0,20 0,13 0,16 0,20 0,13 0,16 0,20 0,13 0,16 0,20 0,13 0,16 0,20 0,13 0,16 0,20 0,13 0,16 0,20 0,13 0,16 0,20 0,13 0,16 0,20 0,13 0,16 0,20 0,13 0,16 0,20 0,13 0,16 0,20 0,13 0,16 0,20 0,13 0,16 0,20 0,13 0,16 0,20

0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,575 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,010 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003 0,003

0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,5 0,5 0,5 0,6 0,6 0,6 0,8 0,8 0,8 0,9 0,9 0,9 1,0 1,0 1,0 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,5 0,5 0,5 0,6 0,6 0,6 0,8 0,8 0,8 0,9 0,9 0,9 1,0 1,0 1,0 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,5 0,5 0,5 0,6 0,6 0,6 0,8 0,8 0,8 0,9 0,9 0,9 1,0 1,0 1,0


43

4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6

1 1 1 2 2 2 3 3 3 4 4 4 5 5 5 6 6 6 7 7 7 1 1 1 2 2 2 3 3 3 4 4 4 5 5 5 6 6 6 7 7 7 1 1 1 2 2 2 3 3 3 4 4 4 5 5 5 6 6 6 7 7 7

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3

K

CM

SP

0,13 0,16 0,20 0,13 0,16 0,20 0,13 0,16 0,20 0,13 0,16 0,20 0,13 0,16 0,20 0,13 0,16 0,20 0,13 0,16 0,20 0,13 0,16 0,20 0,13 0,16 0,20 0,13 0,16 0,20 0,13 0,16 0,20 0,13 0,16 0,20 0,13 0,16 0,20 0,13 0,16 0,20 0,13 0,16 0,20 0,13 0,16 0,20 0,13 0,16 0,20 0,13 0,16 0,20 0,13 0,16 0,20 0,13 0,16 0,20 0,13 0,16 0,20

0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,500 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001

0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,5 0,5 0,5 0,6 0,6 0,6 0,8 0,8 0,8 0,9 0,9 0,9 1,0 1,0 1,0 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,5 0,5 0,5 0,6 0,6 0,6 0,8 0,8 0,8 0,9 0,9 0,9 1,0 1,0 1,0 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,5 0,5 0,5 0,6 0,6 0,6 0,8 0,8 0,8 0,9 0,9 0,9 1,0 1,0 1,0


3. táblázat. Lejtőhossz hatványkitevője. Kód2 1 2 3 4 5 6 7

m 0,2 0,3 0,4 0,5 0,5 0,5 0,5

4. táblázat. Talajparaméterek. Kód3 1 2 3 4 5

KSat [mm óra-1] 250 50 10 2 0,5

CClay [%] 5 10 15 35 60

pH 4,50 6,00 8,00 6,00 8,00

ΘS [m3 m-3] 0,437 0,453 0,463 0,464 0,475

5. táblázat. Városi lefolyás paraméterek. Kód5 1 2 3 4

CDPurb 0,548 0,258 0,213 0,018

CPPurb 1,096 0,516 0,851 0,001

6. táblázat. Kódok. Kód4

Városi területhasználat

Kód5

Szántó, gyümölcsös

Területhasználat

Kód1 1

0-1

Lejtés [%] Kód2 1

Homok

Talajtípus

Kód3 1

0-1

1

Sűrű beépítésű lakóterület

1

Rét, legelő

2

1-2

2

Homokos vályog

2

1-3

2

Ritka beépítésű lakóterület

2

Erdő

3

2-7

3

Vályog

3

3-10

3

Ipari, közlekedési terület

3

Városi zöldterület

4

Ritkás növényzet

4

7-12

4

Agyagos vályog

4

Lakóterület

5

12-18

5

Agyag

5

Ipari, közlekedési terület

6

18-24

6

24 felett

7

44

Humusztartalom [%]


4.

Irodalom

Batelaan, O., Woldeamlak, S. T., 2004, Water and Energy Transfer between Soil, Plants and Atmosphere under quasi-Steady State, Vrije Universiteit Brussel, Brussels, Belgium. Behrendt, H., Huber, P., Kornmilch, M, Opitz, D., Schmoll, O., Scholz, G., Uebe, R., 2000, Nutrient Emissions into River Basins of Germany, Institute of freshwater Ecology and Inland Fisheries, Berlin, Germany. Directive 2000/60/EC of the European Parliament and of the Council of 23 October 2000 establishing a framework for Community action in the field of water policy, Official Journal of the European Communities, L 327/1, 22.12.2000. Neitsch, S.L., Arnold, J.G., Kiniry, J.R., Williams, J.R., King, K.W., 2002, Soil and Water Assessment Tool, Agricultural Research Service, Temple, USA. Németh, T.: Talajaink szervesanyag-tartalma és nitrogénforgalma. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet, Budapest, 1996 Novotny, V.: Diffuse Pollution and Watershed Management. John Wiley and Sons Inc., Hoboken, USA, 2003 Salamin, P.: Erózió elleni küzdelem és környezetvédelem. BME Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest, 1982 Schreiber, H., Constantinescu, L. T., Cvitanic, I., Drumea, D., Jabucar, D., Juran, S., Pataki, B., Snishko, S., Zessner, M., Behrendt, H.: Harmonised Inventory of Point and Diffuse Emissions of Nitrogen and Phosphorus for a Transboundary River Basin (Delivery Report 5.5 of the EU-Project daNUbs). Institute of Freshwater Ecology and Inland Fisheries, Berlin, Germany, 2003 Somlyódy, L., Hock, B.: Vízminőség és szabályozása (in: Somlyódy, L. (szerk): A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései). MTA, Budapest, 2002 Thornton, J. A., Rast, W., Holland M. M., Jolánkai, G., Ryding, S. O., 1999, Assessment and Control of Nonpoint Source Pollution of Aquatic Ecosystems, The Parthenon Publishing Group, Pearl River, USA.

45

2. Melléklet. Mezőgazdasági és városi területekről származó diffúz tápanyagterhelés meghatározása

Recommend Documents