2 konstrukció és mint a fejünkben élő valóság 5. Három szakszociológiai irány: (a) Tudás-, kultúra-, tudomány- és

A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Szociológia I.: A társadalomtudományi 1 gondolkodás logikája, fogalmai A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma előadás 30 2 Tantárgyfelelős: Gereben Ferenc Oktató: Tomka Miklós, Gereben Ferenc Tantárgy célja: A tárgy bevezet az empírikus társadalomtudományi s ezen belül kiemelten a szociológiai gondolkodás logikájába, fogalomrendszerébe és fő koncepcióiba, összevetve mindezt a természettudományi, a filozófiai-teológiai és a történettudományi látásmóddal. A tárgy áttekinti a szociológia tematikai tagolódását, a szakszociológiákat és a szociológiának a társadalomtudományokhoz való viszonyát. Tájékoztat a társadalomtudományi kutatás módszereiről, azok felhasználhatóságáról, gyengéiről és korlátairól. Megtanít a társadalomtudományi adat- és egyéb információközlések használatának alapvető szabályaira. Információt ad a hazai és a nagy nemzetközi kutatóhelyekről s azok tevékenységéről. Végül bemutatja a szociológia hasznosíthatóságát az élet különböző területein. A TANTÁRGY LEÍRÁSA Sorszám Témakör Óraszám 1. A szociológia mint gyakorlati tudomány 2 2. A szociológia mint megismerés és mint krízistudomány 2 3. A szociológia emberképe: az ember társadalmi termék 2 4. A társadalom mint kemény tény, mint a szokásainkban megjelenő 2 konstrukció és mint a fejünkben élő valóság 5. Három szakszociológiai irány: (a) Tudás-, kultúra-, tudomány- és 2 kommunikációszociológia. (b) Vallás- és egyházszociológia. A „valóság” átértelmezése és kitágítása. Új problémamegoldó eszközök. (c) Közvélemény és közvéleménykutatás. 6. A társadalmiasulás és a társadalom önszabályozásának folyamatai és 2 elemei 7. Ifjúság-, nevelés- és iskolaszociológia 2 8. Közösség és társadalom, vagy: a társadalom mikro- és 2 makrorendszere. Közösségelméletek Tönniestől a kommunitarizmusig 9. Családszociológia és demográfia 2 10. Falu- és városszociológia 2 11. A társadalom tagolódása 2 12. A modernizáció értelmezése mint a társadalom funkcionális 2 differenciálódása, szegmentálódása 13. Politikai rendszerek. Pluralizmus, demokrácia, civil társadalom. 2 14. A társadalom mint makrorendszer működési elveinek és a társadalmi 2 változásnak különböző értelmezései 15. A szociológia módszerei. A szociológiai módszertan 2 alapkövetelményei Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Budapest, AULA 1992. Giddens, Anthony: Szociológia. Budapest, Osiris 1995. Ajánlott irodalom: Berger, Peter L. - Luckmann, Thomas: A valóság társadalmi felépítése. Budapest, Jószöveg 1998. (és több egyéb kiadás) 1

Riesman, David: A magányos tömeg. Budapest, Közgazdasági és Jogi 1983. (és több egyéb kiadás) Smith, Eliot R. – Mackie, Diane M: Szociálpszichológia. Budapest, Osiris 2001. Tönnies, Ferdinand: Közösség és társadalom. Budapest, Gondolat 1983.  A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma 1 Szociológia II.: Bevezetés a szociológiába A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma előadás 30 2 Tantárgyfelelős: Gereben Ferenc Oktató: Tomka Miklós, Hidas Zoltán Tantárgy célja: A szociológia különböző megközelítésmódjainak, iskoláinak, fogalomrendszereinek bemutatása. A TANTÁRGY LEÍRÁSA Sorszám Témakör Óraszám 1. A szociológiai szemléletről. A szociológia kialakulásáról. 2 2. Szociológiai behaviorizmus (viselkedéselmélet) – G.C. Homans 2 3. Szimbolikus interakcionizmus – G.H. Mead 2 4. Fenomenológiai szociológia – A. Schütz 2 5. Materialista társadalomelmélet – K. Marx 2 6. A strukturalizmus – C. Lévi-Strauss 2 7. T. Parsons rendszerelmélete 2 8. Konfliktuselmélet – R. Dahrendorf 2 9. Folyamat- és alakzatelmélet – N. Elias 2 10. Kritikai elmélet – J. Habermas 2 11. N. Luhmann rendszerelmélete 2 12. A posztmodern szociológiák I. 2 13. A posztmodern szociológiák II. 14. Még egyszer a szociológia értelmezéséről 2 15. Összegzés 2 Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom: Morel, Julius et al.: Szociológiaelmélet. Budapest, Osiris 2000. Berger, Peter L. - Luckmann, Thomas: A valóság társadalmi felépítése. Budapest, Jószöveg 1998. (és több egyéb kiadás) Ajánlott irodalom: Riesman, David: A magányos tömeg. Budapest, Közgazdasági és Jogi 1983. (és több egyéb kiadás) Smith, Eliot R. – Mackie, Diane M: Szociálpszichológia. Budapest, Osiris 2001. Tönnies, Ferdinand: Közösség és társadalom. Budapest, Gondolat 1983, legfontosabb 3-5 fejezet.  A tantárgy címe Társadalomtörténet I - 1920-1945 A tantárgy típusa

A tantárgy kódja Óraszám

Félévek száma 1 Kreditek száma 2

Előadás 30 2 Tantárgyfelelős: Bögre Zsuzsa Oktató: Hámori Péter, Bögre Zsuzsa Tantárgy célja: Megismertetni a hallgatókat a magyar társadalom átalakulásaival a két világháború között illetve az azokkal kapcsolatos kérdésekkel és vitákkal, amik a kor társadalomtörténete körül kialakultak. A társadalmi alakulások és változások hátterében álló magyar és európai (politika)történetéről vázlatos képet kíván adni, oly módon, hogy az a további elmélyedést is lehetővé tegye. A TANTÁRGY LEÍRÁSA: Sorszám Témakör Óra 1 Magyarország közigazgatása és választási rendszere 1918-1944. 2 2 Választások és pártok 1918-1944 (politikatörténeti vázlat) 2 3 A trianoni békekötés és következményei 2 4 Földreformok és agrártársadalmak Közép- és Kelet-Európában 2 5 Magyarország oktatási rendszere és a tudás, mint társadalmi érték 2 megoszlása a két világháború között; iskolatípusok és társadalmi szerepek; iskolareform-elképzelések 6 Egyházak és társadalom a két világháború közti Magyarországon 2 7 Nemzetiségi és kisebbségi kérdés 2 8 Társadalmi rétegződés. Az elitek: arisztokrácia; politikai elit; gazdasági 2 elit; katonai elit 9 Középosztályok és értelmezési kísérletek. Kispolgárság. 2 10 Parasztság rétegződése. Agrárproletariátus. 2 11 Városi munkásság. A munkásszervezetek. 2 12 A szegénységgel kapcsolatos értelmezési kísérletek a két világháború 2 között. Az állami és közületi társadalompolitika vázlata 13 Kitekintés: közép-európai társadalmak I. 2 14 Kitekintés: közép-európai társadalmak II. 2 15 Összegzés 2 Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom: Gyáni Gábor: Magyarország társadalomtörténete a Horthy korban. In: Gyáni Gábor, Kövér György: Magyarország társadalomtörténete. Osiris, Bp, 2000. 169-343.  A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Társadalomtörténet I. ( 1920-1945.) 1 A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma gyakorlat 30 3 Tantárgyfelelős: Bögre Zsuzsa Oktató: Hámori Péter, Bögre Zsuzsa Tantárgy célja: A gyakorlat a „Társadalomtörténet II. (1920-1945)” előadás kiegészítése, de önálló programmal. Célja a társadalomtörténeti szemléletbe és ismeretekbe való begyakorlódás rövidebb szövegek közös feldolgozása útján. A szeminárium tematikája szorosan kapcsolódik az előadáséhoz. Alapvető célja az is, hogy a hallgatók a források olvasásában, értékelésében jártasságot szerezzenek. A TANTÁRGY LEÍRÁSA:

3

Sorszám Témakör Óra 1 Feladatok kiosztása, a félév tematikájának, menetének ismertetetése 2 2 Mi a társadalomtörténet? Társadalomtörténet és szociológia viszonya 2 Kötelező közös olvasmány: Robert Darnton: A nagy macskamészárlás. 3 A magyar agrártársadalom I. A szegényparasztság. II. A kisgazdák 2 Kötelező közös olvasmány: Gyáni Gábor, Kövér György: Magyarország társadalomtörténete. Osiris, 2002. 191-193. és 205-208. 4 A magyar agrártársadalom III. Életforma, életkörülmények a 2 változások útján IV. A Nagyatádi-féle földreform és hatásai; telepítési tervek a két világháború között. Kötelező közös olvasmány: Szűcs Jenő: Vázlat Európa három történeti régiójáról 5 A népi szociográfia I. (Kovács Imre: Néma forradalom). A népi 2 szociográfia II. (Szabó Zoltán: A tardi helyzet vagy Cifra nyomorúság) 6 A népi szociográfia III. Veres Péter egy műve Kötelező közös 2 olvasmány: Illyés Gyula: Puszták népe 7 I. Törekvések a magyar falu szociális viszonyainak megjavítására 2 1907-1940. 8 II. Az arisztokrácia világa Kötelező közös olvasmány: 2 Agrárszociológiai írások Magyarországon 1900-1945. Szerk.: Tóth Péter Pál. Kossuth, Bp., 1984. 388-428. 9 Részösszegzés, ismétlés 2 10 I. Térhasználat a városokban 2 11 II. A munkásnegyedek népe Kötelező közös olvasmány: József Attila: 2 Hazám és Boldizsár Iván: Egy pesti bérház szociográfiája. Magyar Kultúra, 1935. augusztus 12 A „polgárság” I.. A „polgárság” 2 13 II. Kötelező közös olvasmány: Ránki György: A magyar zsidóság 2 foglalkozási szerkezete + Kornis Gyula: Mi a középosztály? In: Értelmiségszociológiai írások Magyarországon. Szerk.: Huszár Tibor. Kossuth, Bp., 1981. 93-102. 14 A zsidótörvények és fogadtatásuk Kötelező közös olvasmány: Uo., 2 320-386. 15 A félév összegzése, értékelés 2 Értékelés: gyakorlati jegy Kötelező irodalom: Gyáni Gábor: Magyarország társadalomtörténete a Horthy-korban. In: Kövér György – Gyáni Gábor: Magyarország társadalomtörténete, a reformkortól a második világháborúig. 189-391. Osiris, Bp., 2001. (Az oldalszámok erre a kiadásra vonatkoznak!) Ajánlott irodalom: A hallgatói irodalomkutatás alapjai: 1. Gyáni Gábor im. 2. Magyarország története 10 kötetben. 8. köt. (8/1, 8/2) Szerk.: Hanák Péter. Akadémiai Kvk, Bp, 1985. 3. Romsics Ignác: Magyarország története a XX: században. Osiris, Bp., több kiadás. A két világháború közti rész. 4. Romsics Ignác: Bethlen István. Osiris, Bp, 1999. 5. Gergely Jenő: Gömbös Gyula. Politikai pályakép. Vince Kvk., Bp., 2001. 

4

A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Társadalomtörténet II. - 1945 után 1 A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma Előadás 30 2 Tantárgyfelelős: Bögre Zsuzsanna Oktató: Bögre Zsuzsanna Tantárgy célja: Megismertetni a hallgatókat az 1945 és 1989 közötti társadalomtörténeti korszak nagyobb horderejű eseményeivel és változásaival. Az 1945 utáni társadalomtörténeti változásokat három szakaszra osztjuk. Az elsőként beszélünk az 1945–1948 közötti időszak politika- és társadalomtörténeti eseményeiről. Második szakaszban beszélünk az 1948-1956 közötti időszak politika- és társadalomtörténeti eseményeiről. Harmadik szakaszban beszélünk az 1956 utáni Kádár rendszer politikai-, gazdasági és társadalmi változásairól. A TANTÁRGY LEÍRÁSA: Sorszám Témakör 1 A II. vh. befejezése és annak hatása Kelet –Közép Európára és Magyarországra. A háborút követő közvetlen politikai események: demokratikus választás eredménye és következménye, a földosztás és következménye. 2 Az ellenzéki majd a koalíciós pártok fokozatos felmorzsolása. A második majd a harmadik választási eredmények és azok következményei. Az 1948-as kommunista hatalomátvétel. 3 Az egyház és az állam viszonya Magyarországon. 4 Kitekintés az állam-egyház viszonyának megváltozására a volt szocialista országokat illetően. Ukrajna, Lengyelország, Csehszlovákia, és Jugoszlávia esetében. 5 Hogyan lett a falu mintaadó téregéből, a középparasztokból „kulák”? A kolhozosítás első hulláma és annak következményei. 6 Az erőltetett iparosítás és annak társadalmi hatása. A falusi társadalom átalakulásának első jelei. 7 1953. Sztálin halála és annak következményei a Szovjetunió és Magyarország viszonylatában. 8 Kísérlet a humanizált szocializmusra és út az 1956-os forradalomig. Nagy Imre politikai szerepének értelmezése. 9 1956 –os forradalom és szabadságharc eseményei, bukása. A megtorlás módjai, a kádár kormány restaurációs kísérlete. 10 A Tsz – szervezés második hulláma, a paraszti társadalom átalakításának befejezése. A falusi társadalmak felbomlása, a lakáshiány a városokban. Kényszerű életformaváltás, és azok hatása. 11 A munkásság megosztottsága: A régi és az új típusú munkásság közötti ellentét, a munkásság önvédelmi technikái. A munkásság társadalmi helyzete, hatása és lehetőségei. 12 A „klasszikus” hidegháború vége, a békés egymás mellett élés kezdete –a nagypolitikában. A „szorgalmas” hétköznapok kezdetei Magyarországon. Gazdasági reformok és korrekciói. 13 A második gazdaság kialakulása és működési mechanizmusa. 14 Társadalmi problémák megjelenése és út a rendszerváltáshoz.

Óra 2

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

5

15 Összegzés 2 Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom: Romsics Ignác: Magyaroszág története a XX: században. Osiris. Bp. 2001. /Kijelölt fejezetek /. Valuch Tibor : Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében Osiris, Bp. 2001. /Kijelölt fejezetek /.  A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Társadalomtörténet II. (1945 után ) 1 A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma gyakorlat 30 3 Tantárgyfelelős: Bögre Zsuzsanna Oktató: Bögre Zsuzsanna, Hámori Péter Tantárgy célja: A szeminárium a „Társadalomtörténet III. (1945 után)” előadás kiegészítése, de önálló programmal. Célja a társadalomtörténeti szemléletbe és ismeretekbe való begyakorlódás rövidebb szövegek közös feldolgozása útján. A ’45 utáni magyar társadalomtörténeti előadásokat kiegészíti egy kötelező szeminárium. A szeminárium célja a hallgatókkal megismertetni a kádár korszak politikai, gazdasági kérdésekben hozott döntéseinek társadalmi következményeit. A hallgatók motiválása a korszak problémáinak és ma még vitatott kérdéseinek tanulmányozására esetenként kutatására. A TANTÁRGY LEÍRÁSA: Sorszám Témakör 1 Népesedési folyamatok alakulása Magyarországon 1945 után. Budapest társadalmának megváltozása. 2 Halálozási viszonyok alakulása Magyarországon 1945 után. Az 1956 utáni népességszám alakulása. 3 Település és társadalomszerkezet. Elmaradott falvak lakóinak életmódja. A lakótelepek szociológiai problémája. 4 A parasztság életmódjának megváltozása, munkaszervezeti formák átalakulása és annak következményei. 5 A TSz –szervezések, az I. és a II. szövetkezetesítés körülményei, célzott rétegek, politikai célok közötti különbségek. Elemzések visszaemlékezések és kordokumentumok alapján. 6 A német kitelepítés és a szlovák lakosságcsere a háború utáni években 7 A munkásosztály társadalmi helyezetésnek és szerepének megváltozása és annak következményei. 8 Az ’56-os forradalom és szabadságharc utóélete kordokumentumok kutatások alapján. 9 A ’68-as gazdasági reform és annak társadalmi, politikai következményei. 10 Az értelmiség társadalmi összetételének megváltozása és annak következményei 11 Felkészítés a Terror házának meglátogatására. Az időpont kijelölése és a feladatok kiosztása. 12 A második gazdaság kialakulása a mezőgazdaságban és az iparban.

Óra 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

6

13

Az oktatás helyzetének megváltozása a háború után, az iskolák 2 körzetesítése és annak hatása a falusi társadalmakra. 14 Vallásosság és identitás szociológia problémái. 2 15 Összegzés 2 Értékelés: gyakorlati jegy Kötelező irodalom: Magyarország Társadalomtörténete 1945-1989. Szöveggyűjtemény.(szerk. Fokasz Nikosz, Örkény Antal.) Új Mandátum. Budapest, 2000. (A kijelölt részek.) A szemináriumi dolgozatok elkészítéséhez a egyedi megbeszélés szerinti szakirodalmat kell felhasználni.  A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Logika 1 A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma előadás 30 2 Tantárgyfelelős: Mezei Balázs Oktató: Hankovszky Tamás Tantárgy célja: A logika a helyes következtetés elmélete, és mint ilyen a tudományos gondolkodás organonja. A kurzus bevezet a klasszikus elsőrendű logikába, emellett elsődleges célja, hogy a elmélyítse a hallgatókban az absztrakció és a logikus gondolkodás képességét és készségét. Sorszá m 1. 2. 3. 4. 5. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

A TANTÁRGY LEÍRÁSA Témakör

Óra

Bevezetés: Mi a logika? Logikai grammatika Szemantikai értékek Extenzionális predikátumok Igazságfunktorok I. (negáció, konjunkció, alternáció) Igazságfunktorok I. (kondicionális, bikondicionális, igazságfüggvények) Változók és kvantorok Univerzális és egzisztenciaállítások Azonosság A következményreláció Következtetések ellenőrzése analitikus táblázattal Következtetések ellenőrzése Venn-diagrammal Fogalmak és kapcsolataik

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom: Madarászné – Pólos L. – Ruzsa I.: A logika elemei. Budapest, Osiris, 1999. Ajánlott irodalom: Ruzsa I.: Bevezetés a modern logikába. Budapest, Osiris, 1999. Kneale, W. – Kneale, M.: A logika fejlődése. Budapest, Gondolat, 1987. Read, S.: Bevezetés a logika filozófiájába. Budapest, Kossuth, 2001.

7

 A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma 1 Filozófia I. A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma Előadás 30 2 Tantárgyfelelős: Mezei Balázs Oktató: Ocskay Gyula Tantárgy célja: A tantárgy célja, hogy rávilágítson a filozófia tudományok közt elfoglalt helyére, megmutassa történetének főbb eseményeit és ezek jelentőségét, és általában segítse az eligazodást a filozófia összetett világában. A kurzus megmutatja a kortárs világfelfogás filozófiai gyökereit, és azokat a kritikai és kritikus lehetőségeket, amelyekkel a történeti és a mai filozófiai gondolkodás szolgálhat. A hallgatók áttekintést kapnak a filozófia történetének főbb eseményeiről, speciális fogalmairól, valamint a filozófia aktuális kérdéseiről Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom: 1. Anzenbacher, Arno: Bevezetés a filozófiába. Budapest, Herder, 1992. 2. Jaspers, Karl: Bevezetés a filozófiába. Budapest, Európa, 1987. 3. Heidegger, Martin: Bevezetés a metafizikába. Budapest, Ikon, 1992. 4. Russell, Bertrand: A filozófia alapproblémái. Budapest, Kossuth, 1996.  A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma 1 Filozófia II. (Politikai filozófia) A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma Előadás 30 2 Tantárgyfelelős: Czakó István Oktató: Czakó István Tantárgy célja: A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a politikai filozófiai alapfogalmakkal (pl. hatalom, legitimitás, tekintély szabadság stb.), a jelentősebb ideológiai rendszerek (liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, nacionalizmus) filozófiai alapjaival, illetve a kortárs filozófia aktuális vitatémáival (igazságosság, újraelosztás, liberális és illiberális demokrácia, totalitarizmusok stb.). A kurzus áttételesen arra is törekszik, hogy a hallgatók képesek legyenek saját politikai koordinátarendszerük megalkotására. Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom: 1. Huoranszki Ferenc (szerk.): Modern politikai filozófia. Bp, Osiris – Láthatatlan Kollégium, 1998. 2. Kontler László: Konzervativizmus 1593–1872. Szöveggyűjtemény. Bp, Osiris, 2000. 3. Mill, John Stuart: A szabadságról. Bp, Századvég – Readers International, 1994. 4. Rawls, John: Az igazságosság elmélete. Bp, Osiris, 1997.  A tantárgy címe Kommunikációelmélet A tantárgy típusa Előadás Tantárgyfelelős: Tóth Pál

A tantárgy kódja Óraszám 30


8

Oktató: Tóth Pál A tantárgy célja: Bevezetés a kommunikatív jelenségek vizsgálatába. A kurzus tárgyalja a humán kommunikáció általános elméleti megközelítéseit, áttekinti a kommunikáció vizsgálatának legfontosabb területeit. A TANTÁRGY LEÍRÁSA Témakör

Sorszá m 1 Bevezetés 2 A kommunikatív jelenség, a kommunikáció tudományos vizsgálata, kutatási irányzatok, modellek. 3 A kommunikáció mint információátvitel, mint cselekvés és mint szimbolikus folyamata. A szimbolikus és alternatívái, a jel fogalma és tipológiája. 4 A kommunikáció individuális és kollektív ágenseinek leírása (kommunikációs szükséglet, kommunikátor-szerep, az ágens felkészültségei). 5 A kommunikáció egyé szerkezeti elemei (üzenet, kód, csatorna, kontextus). 6 Verbális és nemverbális kommunikáció. 7 A kommunikáció funkciói. Konfliktus és kooperáció. 8 A kommunikáció szintjei és színterei. Intraperszonális, személyközi és csoportkommunikáció. 9 Szervezetek kommunikációja. 10 Közéleti kommunikáció és a társadalmi nyilvánosság. 11 Tömegkommunikáció és médiaelméletek 12 Kultúraközi és nemzetközi kommunikáció. 13 Információs társadalom, tudástársadalom, a kommunikáció participációs modellje, a kommunikáció mint problémamegoldás 14 Az egyház a társadalmi kommunikációban. 15 Összegzés Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom: Béres I.-Horányi Ö. (szerk): Társadalmi kommunikáció. Bp.: Osiris, 2001. Griffin, E.: Bevezetés a kommunikációelméletbe. Bp.: Harmat, 2001. Horányi Ö.: Kommunikáció I-II. Bp: General Press, 2003.

Óraszám 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

 A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Társadalmi struktúra I. 1 A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma Előadás 30 2 Tantárgyfelelős: Bögre Zuzsanna Oktató: Bögre Zsuzsanna, Rosta Gergely Tantárgy célja: Az előadások célja egy bevezető kurzus megtartása a társadalom struktúra alapvető kérdéseiről. A struktúra felfogások legfontosabb elméleteinek és empirikus kutatásainak az ismertetése, különös tekintettel a hazai kutatások ismertetésére. Kiemelt fontosságot tulajdonítunk a rendszerváltás utáni társadalmi átrendeződésnek.

9

A TANTÁRGY LEÍRÁSA: Sorszám Témakör Óra 1 A társadalmi struktúra történelmi változásai. A prekapitalista 2 társadalmak struktúráinak áttekintése. 2 A tőkés társadalmi struktúra kialakulása. A tőkés fejlődés hatása a 2 parasztságra, a felekezetekre, Max Wéber alapján. 3 A rétegződéselmélet klasszikusai: Durkheim, Marx, Weber. 2 4 Társadalmi rétegződés főbb iskolái: A rétegződés funkcionalista 2 elvének néhány aspektusa és azok kritikája. 5 Konfliktuselméleti értelmezések. Az elidegenült munka marxi 2 koncepciója, az osztálystruktúra dichotom felfogása. 6 Tőkefajták és azok összekapcsolódásai a modern társadalomban, 2 Bourdieu felfogásában. 7 A rétegződéselméletek szintézise, a hatalom és a privilégium kérdése. 2 Az egyenlőtlenség és a heterogenitás kérdésének szintézise. 8 A magyar társadalmi struktúra kutatásának kezdetei. Ferge Zsuzsa 2 kutatása és a hatvanas évek struktúra felfogása . 9 Társadalmi struktúra és a politikai hatalom: Szelényi és Kolosi 2 kutatásai alapján. 10 A rendszerváltás előtti magyar társadalom struktúrájának leírása több 2 szerző alapján. 11 A rendszerváltás utáni elit Magyarországon. Elméletek és kutatások 2 tükrében. 12 A rendszerváltás utáni farmerek és mezőgazdasági vállalkozók. 2 13 A rendszerváltás utáni szegénység és egyenlőtlenség Magyarországon 2 14 Vesztesek és nyertesek a rendszerváltó Magyarországon 2 15 Összegzés 2 Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom: Angelusz Róbert (szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei. Budapest, Új Mandátum. 1999. Kolosy Tamás – Sági Matild: Rendszerváltás és társadalmi szerkezet. In: Társadalmi Riport. 1996. 149-198.o. Szelényi Iván: Új osztály, állam, politika. 1990. Budapest, Európa 7-51, 165-203, 375-401. o. Andorka Rudolf: Merre tart a magyar társadalom. Lakitelek, Antológia, 1996.  A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Társadalmi struktúra és mobilitás II. 1 A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma Előadás 30 2 Tantárgyfelelős: Bögre Zsuzsanna Oktató: Bögre Zsuzsanna, Rosta Gergely Tantárgy célja: A tantárgy célja a hallgatók megismertetése a társadalmi mobilitás főbb elméleteivel és azok jelentősebb empirikus kutatásaival. A mértékadó nemzetközi és hazai kutatások eredményeire külön hangsúlyt fektetünk. Magyar és a volt szocialista országok mobilitási sajátosságainak megismertetése elengedhetetlen a hazai szociológus képzésben,

10

hiszen a politikai rendszerből eredő sajátos mobilitás a rendszerváltás hatása a rendszerváltás után is érezhető. A TANTÁRGY LEÍRÁSA: Sorszám Témakör Óra 1 A mobilitás kutatás I. generációja. A vertikális mobilitás csatornái, az 2 egyének társadalmi rétegenkénti minősítésének, kiválasztásának, és elosztásának mechanizmusai. 2 A mobilitás kutatás I. generációjának kutatási eredményei. A társadalmi 2 mobilitás és az erőltetett nehézipar kialakításának következménye. Rétegződés a 60-as években Magyarországon. 3 A mobilitás kutatás II. generációjának elmélete. Donald J. Treiman 2 kutatásai és értelmezése. Az elmélet alkalmazása a magyarországi mobilitás kutatásban. 4 Rétegződéskutatás további nemzetközi eredményei. A magyar társadalmi 2 mobilitás egy másik nézőpontból. A mobilitás normatív felfogásának értelmezése a hazai gyakorlatra. 5 A mobilitás kutatás III: generációja. Intergenerációs mobilitás 2 nemzetközi trendjei: R. Ericson, J. Goldthorpe kutatása nyomán. Intergenerációs mobilitás Magyarországon a szocialista időszakban. 6 A státusszerzés folyamata Magyarországon. Az oktatás és a társadalmi 2 mobilitás összefüggései. A származás és a teljesítmény közötti összefüggések. 7 Rendszerváltás és mobilitás. A posztkommunista társadalmak 2 szerkezetváltozásai. Kitekintés a szomszédos országok változásaira. 8 Zárthelyi dolgozat írása az eddig tanultakból. 2 9 A migráció szociológiai problémái. Nemzetközi migráció elméleti 2 kérdései. 10 Legújabb migrációs elméletek: Hálóelmélet, centrum és periféria hatása 2 a nemzetközi migrációra, migráció és emberi jogok kérdése a fogadó országokban. 11 A migráció szociológiai következményei: kisebbségek helyzete, a fekete 2 piaci bűnözés. Diaszpórák és a többi társadalom. Kereskedőturizmus. 12 A migráció történeti okai Magyarországon Trianonig. 2 13 A migráció politikai okai Magyarországon 1989-ig. 2 14 Migráció a szomszéd országokból és Nyugat-Európa felé 2 15 A rendszerváltás utáni migrációs politika Magyarországon 2 Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom: Róbert Péter (Szerk.) Társadalmi mobilitás. Új Mandátum. 1998. (A kijelölt részek.) Sík Endre (szerk): A migráció szociológiája. Szociális és Családügyi Minisztérium, Bp. 2001. (A kijelölt részek) Lukács Éva – Király Miklós (szerk): Migráció és az Európai Únió. Szociális és Családügyi Minisztérium, Bp. 2001. (A kijelölt részek) Ajánlott irodalom: Róbert Péter: Társadalmi mobilitás. A tények és vélemények tükrében. Budapest, Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság – Századvég 2001 

11

A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Életmód és életciklus 1 A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma előadás 30 2 Tantárgyfelelős: Bögre Zsuzsa Oktató: Bögre Zsuzsa Tantárgy célja: Az életmód mint szociológiai kategória értelmezése, a struktúra és életmód, illetve az értékrend és életmód viszonyainak elemzése, az életmóddal foglalkozó szociológiai iskolák bemutatása, a kutatási módszerek megismertetése. Sorszá m 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

A TANTÁRGY LEÍRÁSA: Témakör Az életmódkutatás területei és elvei Életmód változása a társadalmi rétegviszonyok szerint Életmód és értékrend összefüggései Életmód és a társadalmi szerepek A családi életmód változásai és a családi életciklus Szabadidő-felhasználás és nemzetközi trendjei Városi életmód, tömegkultúra, lakótelepi lakosság sajátos helyzete A vidéki életmód változó viszonyai Szubjektív életminőség és kapcsolatok Időfelhasználás-kultúraközi összehasonlítás Mindennapi életmód, praxis és habitus Presztízs, társadalmi helyzet és társadalmi miliő Változó nemzetközi és hazai tendenciák Az életmódkutatás módszerei Összegzés

Óra 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom: Utasi Ágnes (szerk.): Társas kapcsolatok, Műhely 1., Budapest., Gondolat, 1991., 40-59., 169-193. o. Utasi Ágnes: A bizalom hálója, Budapest., Új Mandátum, 2002., 7-80. o. P. Bourdieau: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődés, Budapest., Gondolat, 1978., 136-150. o., 311-335. o., 379-400. M. Weber: Gazdaság és társadalom I., Budapest., Közgazdasági és Jogi, 1992., 66-72. o., 182201, 303-307. o. Társadalmi Riport 2004. Budapest., TÁRKI, 2004., 152-165., 309-332., 414-446. o. Ajánlott irodalom: Losonczi Ágnes: Az életmód az időben, a tárgyakban és az értékekben, Gondolat Kiadó, Bp., 1977 F. Braudel: A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, Budapest., Gondolat, 1985, L. Wirth: Az urbanizáció mint életmód. In.: Szelényi Iván (szerk.): Városszociológia, Budapest., Közgazdasági és Jogi, 1973. Szalai Sándor: Idő a mérlegen, Budapest, Gondolat, 1978. Th. Veblen: A hivalkodó fogyasztás, Gyorsuló idő, Budapest., Gondolat, 1987.

12

S. Hradil: Régi fogalmak és új struktúrák. Miliő-, szubkultúra, életstílus-kutatás a 80-as években. In: Társadalmi rétegződés, Budapest., Aula, 1995. (374-390. o.)  A tantárgy címe A tantárgy Félévek száma Társadalometika kódja 1 A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma Előadás 30 2 Tantárgyfelelős: Tomka Miklós Oktató: Tomka Miklós Tantárgy célja: A tárgy három témakört tekint át. (1) Az európai társadalometikai gondolkodás kialakulása, különös tekintettel a keresztény társadalmi tanításra. (2) A normatív társadalomelmélet kulcskérdései (mint: egyén és közösség; társadalmi felelősség; szociális elköteleződés; igazságosság; közjó; államközpontúság vagy alulról építkezés; civil társadalom; tulajdon; munka; béke stb.). (3) A vallás és egyház szerepe a társadalomban, történeti megközelítésben és modern, plurális viszonyok között. Az elméleti lehetőségek s a megvalósult modellek összehasonlító áttekintése. A TANTÁRGY LEÍRÁSA Sorszám Témakör 1. Bevezetés: a vallás nem magánügy. (A vallási és a profán élet egységéről és különbözőségéről való felfogások történelmi és interkultúrális összehasonlításban; az európai vallási tradiciók /egyházak/ felfogásbeli különbségei; a személyes és a társadalometika viszonya a katolikus felfogás szerint; a „strukturális bűn”.) 2. A vallás és a társadalom viszonyának története Európában. (A szociális gondoskodás intézményesülése a keresztény társadalom eszmekörében, összevetve ennek hiányával más kultúrákban.) 3. A keresztény társadalmi tanítás előzményei, társadalomtörténeti kontextusa, megszületése. (A hagyományos társadalom bomlása, az ipari társadalom szociális kérdés megjelenése, és a szociális kérdés megjelenése; egyéni és szervezett segítség; az alkalmi karitász és az intézményes és politikai megoldások keresése; a Katolikus Egyház hivatalos állásfoglalása.) 4. A keresztény társadalmi tanítás logikája, tudományrendszertani helye, változásai. (A természetjogi érvelésrendszerből a teológiai etika és az empírikus társadalomtudományok kapcsolatáig; a II. Vatikáni zsinat szerepe a paradigmaváltásban.) 5. A keresztény társadalmi tanítás nagy témái: I. Személyiség(elv), emberi jogok, egyenlőség, szolidaritás.. 6. A keresztény társadalmi tanítás nagy témái: II. Tulajdonjog. A jogok abszolút volta és a kötelességek és a másik ember joga általi korlátozottsága. 7. A keresztény társadalmi tanítás nagy témái: III. társadalomszerkezet, civil társadalom, szubszidiaritás 8. A keresztény társadalmi tanítás nagy témái: III. társadalomszerkezet, civil társadalom, szubszidiaritás 9. A keresztény társadalmi tanítás nagy témái: IV. A munka – mint az emberi kiteljesedés és mint a teremtésben való részvétel formája

Óraszám 2

2 2

2

2 2 2 2 2

13

10.

A keresztény társadalmi tanítás nagy témái: V. Társadalmi 2 egyenlőtlenségek vs. igazságosság; globalizáció és nemzetközi felelősség. (A társadalmi igazságosság katolikus értelmezésének sajátosságai.) 11. A keresztény társadalmi tanítás nagy témái: VI. A béke (negatív és pozitív 2 békeetika, a vallás és az egyházak szerepe a megbékélésben) 12. A modernizáció értelmezése mint a társadalom funkcionális 2 differenciálódása, szegmentálódása 13. A keresztény társadalmi tanítás nagy témái: VII. Lelkiismereti szabadság 2 és pluralizmus. A keresztény társadalmi tanítás érvényesülése a plurális (poszt)modern társadalomban.. 14. Vallás és politika, állam és egyház. (A viszony történeti és interkultúrális 2 áttekintése; a két szféra különválásának keresztény gyökerei; a kereszténység társadalmi helyzetének és abból adódóan köteleségeinek különbözősége a Konstantin előtti és az azt követő korban; a társadalmipolitikai szerepnek a vallási közösség többségi és kisebbségi helyzetétől való függése.) 15. Összegzés 2 Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom : Anzenbacher, Arno: Keresztény társadalometika. Budapest, Szent István Társulat 2001. Brague, Rémi: Európa. A római modell. H.n., Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1994. Büchele, Herwig: Keresztény hit és politikai ész. Budapest - Luzern, Egyházfórum 1991. Ajánlott irodalom: Dumont, Louis: Tanulmányok az individualizmusról. Pécs, Tanulmány 1998 Muzslay István: Az Egyház szociális tanítása. Budapest, Márton Áron 1997. Piper, Thomas R. - Gentile, Mary C. - Parks, Sharon Daloz: Tanítható-e az etika? Budapest, Közgazdasági Egyetem 1994. Tomka Miklós - Goják János (szerk): Az egyház társadalmi tanitása. Dokumentumok. Budapest, Szent István Társulat 1993.  A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma XX. századi politikatörténet 1 A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma előadás 30 2 Tantárgyfelelős: M. Kiss Sándor Oktató: Salamon Konrád Tantárgy célja: A huszadik század egyetemes történetének áttekintése, különös tekintettel a nemzetközi viszonyok, kapcsolatok alakulására. A TANTÁRGY LEÍRÁSA Sorszám Témakör 1. Az első világháború és a Párizs-környéki békék 2. Az 1917-es februári orosz forradalom 3. A bolsevik hatalomátvétel és a Szovjetunió létrehozása 4. Az 1920-as évek Európája 5. Az olasz fasizmus 6. A gazdasági világválság és következményei

Óraszám 2 2 2 2 2 2

14

7. A német nemzetiszocializmus 8. A szovjetkommunizmus 9. Az 1930-as évek Európája 10. A második világháború 11. A háború utáni Európa 12. A hidegháború korszaka (1947-1962) 13. A békés egymás mellett élés küzdelme {1963-1988) 14. A kommunizmus bukása 15. Az Európai Unió Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom: Paul Johnson: A modern kor. Budapest, 2000. Richard Pipes: Az orosz forradalom története. Budapest, 1997. W. Churchill: A második világháború. Budapest, 1999. Francois Furet: Egy illúzió múltja. Budapest, 2000. Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Budapest, 1998.

2 4 2 2 2 2 2 2 2

 A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Bevezetés a kulturális antropológiába 1 A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma Előadás 30 2 Tantárgyfelelős: Vidacs Bea Oktató: Vidacs Bea, Kisdiné Neményi Barbara Tantárgy célja: A félév során a hallgatók megismerkednek a kulturális antropológia alapfogalmaival, az antropológiai kutatás módszereivel és az antropológia sajátos kérdésfelvetésével. Megismerkednek a főbb adaptációs stratégiákkal és az antropológia legfontosabb kutatási területeivel. A TANTÁRGY LEÍRÁSA Sorszám Témakör 1 Mi a kulturális antropológia? 2 A kultúra fogalma az antropológiában 3 Az antropológia módszerei 4 Adaptációs stratégiák 5 Gazdasági rendszerek 6 Politikai rendszerek I (hordák, törzsek) 7 Politkai rendszerek II (fönökség, állam) 8 Nacionalizmus, etnicitás, identitás 9 A társadalmi nem 10 Rokonsági rendszerek, leszármazás 11 Házasság, család, háztartás 12 Vallás 13 Világkép 14 Alkalmazott antropológia 15 Ôsszegzés Értékelés: kollokvium

Óraszám 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

15

Kötelező irodalom: Service, E.R. - Sahlins, M.D. - Wolf, E.R. Vadászok, törzsek, parasztok. Budapest: Kossuth, 1973. Bodrogi Tibor, Társadalmak születése. Budapest: Fekete Sas, 1997. Hollós Marida, Bevezetés a kulturális antropológiába. Budapest: Szimbiózis, 1995. Ajánlott irodalom: Fejős Zoltán, Az átmeneti rítusok. Arnold van Gennep elméletének vázlata. Ethnographia 1979, 90(3):406-414. Geertz, Clifford, Az értelmezés hatalma. Budapest: Osiris 2001. Leach, Edmund, Szociálantropológia. Budapest: Osiris, 1996. Sárkány Mihály, Kalandozások a 20. századi kulturális antropológiában. Budapest: L`Harmattan, 2000 Wolf, Eric R., Európa és a történelem nélküli népek. Budapest: Akadémiai-Osiris, 1995.  A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Jogi alapismeretek 1 A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma előadás 30 3 Tantárgyfelelős: H. Szilágyi István Oktató: H. Szilágyi István Tantárgy célja: A hallgatók megismerik a jogszabályokban foglalt és a jogásztársadalom által használt szaknyelv fontosabb kifejezéseit, a magyar jog rendszerét, az államigazgatás, a büntetőjog, a munkajog területeit, valamint az EU-jog és a magyar jog viszonyáról áttekintést kapnak. A TANTÁRGY LEÍRÁSA Sorszám Témakör Óraszám 1 A jog fogalma, rendszere, kapcsolata más tudományágakkal 2 2 Az alkotmányos rendszer felépítése Magyarországon 2 3 A jogalkotás folyamata és az Országgyűlés funkciói 2 4 Az államigazgatás rendszerére vonatkozó szabályok I.: a közigazgatás 2 5 Az államigazgatás rendszerére vonatkozó szabályok II.: 2 önkormányzatok 6 A társadalomra káros cselemények I.: a büntetőjog általában. 2 7 A társadalomra káros cselekmények II.: bűncselekmények és 2 szabálysértések 8 A bíróságok rendszere, a büntetőeljárás legfontosabb szabályai 2 9 Munkajog I.: a munkáltatókra és a munkavállalókra vonatkozó 2 általános szabályok 10 Munkajog II.: a közszféra 2 11 Az EU-jog és a magyar jog viszonya I.: Az EU jogról általában 2 12 Az EU-jog és a magyar jog viszonya II.: a közösségi jogforrások 2 13 Az EU-jog és a magyar jog viszonya III.: a közösségi jog legfontosabb 2 jellemzői 14 A nemzetközi jog legfontosabb ismérvei 2 15. Összefoglalás: a közjogi rendszer áttekintése és nemzetközi vonzatai 2

16

Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom: Dr Szebellédi István (szerk): Jogi alapismeretek, Unió, Bp. 2002 Ajánlott irodalom: Az órákon megismert jogszabályok  A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Társadalom- és szociálpolitika 1 A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma Előadás 30 2 Tantárgyfelelős: Farkas Péter Oktató: Farkas Péter, Tomka Miklós Tantárgy célja: A társadalmi-szociális egyenlőtlenségek változásainak, helyzetének és tendenciáinak áttekintése aktuális kutatási adatok és társadalomstatisztikai források segítségével. A különböző társadalom- és szociálpolitikai koncepciók egymással való szembesítése. Bevezetés az egyes részterületek irodalmába és a részterületekkel foglalkozó intézményrendszerek tevékenységének megismertetése. Sorszám 1

A TANTÁRGY LEÍRÁSA: Témakör

A társadalom- és szociálpolitika hazai története, helyértékének változása az elmúlt évtizedekben 2 A foglalkoztatáspolitika eredményessége és eredménytelensége 3 A társadalombiztosítási rendszer kérdőjelei 4 A családpolitika alternatívái; nők és férfiak 5 Gyermek- és ifjuságvédelem 6 A társadalmi devianciák és a kezelésükre törekvő szociálpolitika 7 Stratégiák a fogyatékkal élők helyzetének javítására 8 A területi-regionális hátrányok kezelése 9 A roma népesség felzárkóztatása 10 A szegénység szociálpolitikai kezelése 11 A társadalom- és szociálpolitika régi és új intézményi ágensei 12 Önkéntes társadalmi részvétel a társadalom és szociálpolitikában 13 Idősek ellátása, gondozása 14 A társadalompolitika célitűzései: a személyes létbiztonság, az egyéni teljesértéküség és nivellált társadalom elősegítése 15 Összefoglalás: A társadalom és szociálpolitika legégetőbb feladatai Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom: Andorka Rudolf: Merre tart a magyar társadalom? Lakitelek, Antológia 1996. Ferge Zsuzsa: Elszabaduló egyenlőtlenségek. Bpudapest, 2002. Losonci Ágnes: Ártó-védő társadalom. Budapest, Közgazdasági és Jogi 1989. Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Budapest, 2003. Ajánlott irodalom: A Társadalmi Riport különböző évjáratai (évente változóan kijelölt részek.) Cseh-Szombathy László –Tóth : Népesedés – népességpolitika. Századvég 2001.

Óra 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

17

Münnich Iván – Moksony Ferenc (szerk.): Devianciák Magyarországon. Budapest, Közélet 1994. Ritter Ildikó (szerk.) Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről. Budapest, ISM 2000.  A tantárgy címe Szociálpszichológia I. A tantárgy típusa előadás

A tantárgy kódja BSZO - 1141 Óraszám 2


Tantárgyfelelős: Faragó Klára Oktató: Fargaó Klára, Gáspár Kinga Tantárgy célja: A szociálpszichológia nézőpontjának érvényesítése a szociológia és kommunikáció szakon szerzett ismeretek beépítésében, a szaknyelv elsajátítása, illetve az elsajátított fogalmi apparátus használatának gyakorlása. A félév során a szociálpszichológiával nem mint tantárggyal, hanem mint szemlélettel és szemponttal dolgozunk. A tárgyalt jelenségeket példaanyag és feladatlapok egészítik ki. A diákok írott jegyzetet kapnak vázlat formájában, amely tartalmazza a témánként kötelező és ajánlott irodalmat is. A TANTÁRGY LEÍRÁSA sorszám Témakör Ismerkedés a környezettel: a szociális megismerés eszközei – a tudás beépülése, nyelv és kommunikáció, identitáselemek és kommunikáció 1. viszonya, kódok és jelek, egyértelműség, többértelműség az értelmezés során Társas helyzetek kialakulása, ezek komponensei, mindennapi 2. kommunikációs helyzetek 3. A viselkedés dinamikája párviszonyban 4. A normától a normálisig: a keret rugalmassági mutatói, a tabu határai Sztereotípiák a gondolkodásban, a nyelvben és a viselkedésben és ezek 5. viszonya a normák elfogadásához, örökítéséhez – az előítéletek születése 6. A társadalomban kiválasztott hely: szerep, presztízs, hierarchia 7. Az attitűdök és sémák 8. A személyes és társadalmi identitás: képlékenység és stabil elemek 9. Identitásproblémák 10. Értékek, másság, normaszegés, deviancia 11. Döntés, együttműködés és konfliktus Tömegjelenségek szociálpszichológiája: nagyvárosi élet, divat, ünnep, 12. pánik 13. Esettanulmány 14. Elméletek a szociálpszichológiában A szociálpszichológiai vizsgálódás tudományos fokmérői: kutatási módszerek, hipotézis-alkotás, a vizsgálati módszer kiválasztása, a 15. megfelelő eszközök kidolgozása és kipróbálása, az eredmények értékelése és értelmezése

óraszám 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

18

Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom: Csepeli György: Szociálpszichológia. Osiris, Budapest. 1997. Smith, Eliot R. – Mackie, M. Diane: Szociálpszichológia. Osiris, Budapest. 2000. Erős Ferenc (szerk.): Megismerés, előítélet, identitás. Új Mandátum, Budapest. 1998. Allport, Gordon W.: Az előítélet. Osiris, Budapest. 1999. Ajánlott irodalom: Goffmann, Erving: A hétköznapi élet szociálpszichológiája. Gondolat, Budapest. 1980. Aronson, E.: A társas lény. Közgazdasági Kiadó, Budapest. 1978. Le Bon, G.: A tömegek lélektana. Hatágú Síp Alapítvány, Budapest. 1992. Csepeli György: Előítéletek és csoportközi viszonyok. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest. 1980.  A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Szociálpszichológia II. 1 A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma Előadás 30 2 Tantárgyfelelős: Faragó Klára Oktató: Faragó Klára, Gáspár Kinga Tantárgy célja: Az első félévben elsajátított fogalomrendszer segítségével továbblépünk a konkrét esetek vizsgálat felé. Közelítünk a társadalom egyes szféráinak sajátos jelenségeihez és problémáihoz, amelyek megértésében és megválaszolásában a szociálpszichológia segít. Célunk kettős: egyrészt a már elsajátított terminológia használatát magabiztossá tenni, másrészt a mai társadalom néhány jelenségét górcső alá venni szociálpszichológiai nézőpontból. A TANTÁRGY LEÍRÁSA Sorszám Témakör 1 I. A szociálpszichológiai megközelítés lehetőségei és korlátai a szociológiai kutatómunka során: elmélet, módszerek, eszközök, az eredmények fölhasználhatósága. 2 II.Az idő és a tér tagolásának és (fel)használásának szociálpszichológiai vonatkozásai. Jeles időpontok, ünnepek, hétköznapok és szórakozás. 3 Különleges terek: szűkítés és tágítás, szent és profán. 4 III.Egyes szakmák és intézmények sajátos szociálpszichológiája Pedagógiai szociálpszichológia. 5 Munkahelyi szociálpszichológia. 6 Intézményi korlátok: a kórház,a javítóintézet, a börtön és az iskola. 7 A marketing- és a pr-munka során érvényesülő szociálpszichológiai szempontok: a fogyasztói kultúra tökéletesedéséről. 8 A diplomácia és a protokoll szociálpszihológiai jellemzői. 9 Szociálpszichológia és a művészetek. 10 Vallás és szociálpszichológia 11 Média és szociálpszichológia 12 Politika és szociálpszichológia 13 IV A narratívumok, az írott és az elektronikus műfajok

Óraszám 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

19

szociálpszichológiájáról (pletyka, igaz történet, napló, levél stb.) 14 A szociálpszichológia mint segédtudomány: kapcsolata a pszichológiával, antropológiával, néprajzzal, szociológiával, politológiával, történettudománnyal, pedagógiával. 15 Összegzés Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom: Pataki Ferenc (szerk): Csoportlélektan. Gondolat, Budapest. 1980. Smith E.R. Mackie, D.M. Szociálpszichológia. Osiris, 2001.

2 2



A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Közgazdaságtan I: Mikroökonómia 1 A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma Előadás 30 3 Tantárgyfelelős: Tóth Lilla Oktató: Botos Katalin, Lepp-Gazdag Anikó Tantárgy célja: A tantárgy bevezetés a közgazdaságtan tanulmányozásához: a közgazdaságtan helyének meghatározása a tudományok rendszerében, a módszertani sajátosságok és a mikroökonómiai alapkategóriák megismertetése, különös tekintettel a mai magyar gazdaságra. Sorszám 1. 2. 3. 4. 5.

A TANTÁRGY LEÍRÁSA Témakör

Egyéni háztartások. Üzleti szervezetek. Kereslet és kínálat (fogalmak, egyensúly, rugalmasság). A termelés mikroökonómiája. A termelési költségek (költségelemzés, állandó és változó költségek, önköltség, határköltség). 6. Könyvviteli (számviteli) alapelemek. 7. A kompetitív vállalkozás és a kompetitív ipar (tökéletes verseny, rövid és hosszú távú kínálati görbe). 8. Monopólium (természete, a monopol erő forrásai, monopol kereslet, maximális monopol profit, monopol árak, újítások és a monopólium, természetes monopóliumok, a kormányzat által létrehozott és fenntartott monopóliumok, kartelek. 9. A monopolisztikus verseny, oligopólium, monopsómia. 10. Foglalkoztatás és bérek (átlag-bérek, bérdifferenciák, minimálbér, munkaerő-diszkrimináció). 11. Tőke, kamat, profit (kamatszint, megtakarítás, a beruházások és a kamatszint). 12. Társadalombiztosítás (ki fizeti valójában a TB járulékot?) 13. Szakszervezetek. 14. Közjavak és externáliák. 15. Összegzés Értékelés: kollokvium

Óra 2 2 2 2 2 2 2 2

2 2 2 2 2 2 2

20

Kötelező irodalom: Bittsánszky Géza – Dr. Botos József – Katona Klára – Dr. Tattay Levente – Richter Richárd: Vállalatgazdaságtan. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 1999.  A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Közgazdaságtan II: Makroökonómia 1 A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma előadás Heti 2 óra 3 Tantárgyfelelős: Tóth Lilla Oktató: Botos Katalin, Lepp-Gazdag Anikó Tantárgy célja: A tantárgy megismertet az alapvető makrogazdasági fogalmakkal és összefüggésekkel, kiemelt figyelmet fordítva a nyitott gazdaság sajátosságaira és a társadalmi rendszerek összehasonlító elemzéséhez szükséges ismeretekre. A TANTÁRGY LEÍRÁSA Sorszám Témakör Óra 1. Bevezetés a Makroökonómiába: fogalmak, történelmi gyökerek. Kérdések, 2 problémák, és politikai célok. 2. A makroökonómia felhasználói: a kormányzat és az üzleti körök. 2 3. Hogyan mérjük a nemzeti kibocsátást: GDP, GNP és a társadalmi jólét 2 fogalma. Jövedelem oldal, felhasználói oldal. Nominális és reál értékek. A szürkegazdaság szerepe – különös tekintettel Közép- és Kelet-Európára. 4. Instabilitás a makroökonómiában. Infláció, recesszió és munkanélküliség. 4 5. A makro-gazdaság egyszerűsített modellje. Aggregált kereslet és kínálat. A 4 multiplikátor hatás. 6. A kormányzat és a makroökonómia: a fiskális politika. 2 7. A pénzteremtés és a pénzügyi rendszer. A pénz kereslete és kínálata. A 2 pénzügyi rendszer szabályozása és felügyelete. 8. Munkanélküliség és infláció. Okok és következmények 2 9. A gazdasági növekedés. Történeti áttekintés. 2 10. A gazdasági növekedés határai: a fogyó erőforrások gazdaságtana. 2 11. A nyitott gazdaság makroökonómiája. Az árfolyamok és a fizetési mérleg. 2 12. Alternatív gazdasági rendszerek. Szocializmus versus kapitalizmus. 2 13 Feladatmegoldás 2 14 Feladatmegoldás 2 15 Összegzés 2 Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom: Samuelson-Northaus: Közgazdaságtan. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1987. Karl E. Case, C. Ray: Fair Principles of Economics. Prentice-Hall International Editions. 1989. Ajánlott irodalom: Bora Gy.-Korompai A. (szerk): A természeti erőforrások gazdaságtana. Aula, 2001., Todd G. Buchholz: Új ötletek halott közgazdászoktól. Európa, 1998.  A tantárgy címe

A tantárgy kódja

Félévek száma

21

A társadalomkutatás módszerei … 1 A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma előadás 30 2 Tantárgyfelelős: Ferencz Andrásné Oktató: Ferencz Andrásné Tantárgy célja: A kutatás elméleti alapjainak és a gyakorlatban alkalmazott legfőbb módszerek megismertetése. Az anyag elsajátítását támogatja a kiscsoportos forma, amelyben mód nyílik a megértés rendszeres tesztelésére és a felmerülő kérdések megvilágítására.

A TANTÁRGY LEÍRÁSA: Sorszám Témakör Óra 1. A hétköznapi vs. tudományos megismerés. Magyarázatmodellek és az 2 elméletalkotás típusai 2. A társadalomtudományi elméletalkotás. Elmélet és a kutatás 2 összefüggése 3. Az okság és az oksági kapcsolat. Determinizmus és társadalomtudomány 2 4. Az elmélet, módszertan és statisztika tárgya, a közöttük lévő kapcsolat 2 5. A kutatási folyamat modellje. A kutatási terv 2 6. Kutatási célok és elemzési egységek 2 7. Keresztmetszeti és longitudinális vizsgálatok 2 8. Konceptualizálás; indikátorok és dimenziók 2 9. A mérés minőségi kritériumai 2 9. Az operacionalizálás; terjedelem és precizitás 2 10. A kérdőíves vizsgálat típusai; célok, jellemzők, előnyök és hátrányok 2 11. A kérdőívszerkesztés menete, és lépései 2 12. A mintavétel logikája; reprezentativitás és kiválasztási valószínűség. 2 Populáció és mintavételi keret 13. A valószínűségi mintavétel elmélete és eljárásai. 2 14. Hibaforrások a mintavételben. Nem valószínűségi mintavétel 2 15. Kísérleti módszerek. Alanyok kiválasztása és az elrendezés típusai. 2 Korlátok a módszer alkalmazásában Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom Babbie, E. A társadalomtudományi kutatás módszertana. Budapest, Balassi 2003. 1. - 8. fejezetei Fischer, Gy. Hihetünk-e a közvélemény-kutatásoknak? Budapest, Bagolyvár 2001. 127-177.p. Ajánlott irodalom Köves Pál-Párniczky Gábor Általános statisztika. Budapest, Közgazdasági és Jogi Kiadó 1973-as vagy 1981-es kiadása Reimann, J.-Tóth, J. Valószínűségszámítás és matematikai statisztika. Budapest, Tankönyvkiadó 1991. vonatkozó fejezetei.  A tantárgy címe

A tantárgy kódja

Félévek száma

22

Bevezetés a társadalomtudományi munkába … 1 A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma Gyakorlat 30 3 Tantárgyfelelős: Rosta Gergely Oktató: Rosta Andrea. Tantárgy célja: A gyakorlat konkrét célkitűzése, hogy a hallgatókat képessé tegye - adott szakmai orientációjukban - egy lehetséges kutatás és annak zárótanulmánya (beleértve a hallgató eljövendő szakdolgozatát) elkészítéséhez: gyakorlati, módszertani ismereteket nyújtson, elsősorban az ezekkel szemben leggyakrabban támasztott tartalmi és formai követelményeknek a megismertetésével. Az órákon elhangzó ismeretek - az előzőekből kifolyólag – nem elsősorban megtanulandó tananyagot, mint inkább a kutatáshoz és a tanulmányíráshoz nyújtott módszertani segítséget, készségfejlesztő ismereteket, a beszámolók, és konkrétan a szakdolgozat írásához szükséges jártasságot kívánják nyújtani. A bemutatott kutatásmódszerek abban kívánnak segítséget adni, hogy a hallgatók könnyebben, gyorsabban, hatékonyabban legyenek képesek az esetleges pályázati, kutatási anyagokat, illetve a diplomához szükséges szakdolgozatot megírni. A gyakorlat látens célja, hogy a hallgatóknak olyan tapasztalatokat, ismereteket nyújtson egy tudományos jellegű mű megírásában, amely tapasztalatok a diploma megszerzése után is használhatóak, illetve megalapozzák, hogy a résztvevők a későbbiek során tudományos igényességű kutatásokon megalapozott munkát adjanak ki kezeikből. A TANTÁRGY LEÍRÁSA: Sorsz. Témakör Óra 1 Metodológiai bevezető: - a társadalom megismerésének alapjai (részei): 2 - társadalomtudományi (szociológiai) ismeretek, az elmélet; - a társadalom megismerésének szabályai, lehetőségei, akadályai; - konkrét eljárási technikák, módszerek. 2 A téma: -a témaválasztás szempontjai; 2 -kérdéseink és forrásaik: avagy mire jó az elmélet; -a kutatási probléma megfogalmazása; -a kutatási cél és a témaválasztás kapcsolata; -a vizsgálatok típusai: felderítő, magyarázó, leíró jellegű vizsgálatok. -a kutatás megtervezése, a kutatási koncepció elkészítése. 3 Adatforrások, adatgyűjtés: - a szakirodalom megírásának technikai menete; 2 - az (elméleti) irodalom, illetve a témában folytatott korábbi kutatási eredmények gyűjtése és feltárása; - szakirodalom/forrástípusok; - könyvtárak és könyvtárhasználat; - az Internet használat és szabályai; -a szakirodalmi jegyzetelés technikái. 4-5 A hivatkozás: -a hivatkozás szabályai I.: a bibliográfiai adatleírás, 2 lehetőségek a bibliográfia készítésben; -a hivatkozás szabályai II.: idézetek, végjegyzetek, lábjegyzetek. 6-7 Kutatási és elemzési módszerek (elkészítés, lekérdezés és feldolgozás, 2 prezentálásuk tudományos követelménye): -kutatási technikák: kérdőív-, interjú-, terepkutatás/megfigyelés; -egyéb kutatási technikák: tartalomelemzés, másodlagos eredmények feldolgozása; -mintavétel módszerei, nagysága, az eljárás szabályai; -próbafelvételek. 8 Adatfelvétel és feldolgozás: -kutatási különbségek: a kutatás egyik 2 23

résztvevőjeként, illetve vezetőjeként; -önkitöltős kérdőívek kiküldésének szabályai; -a kérdezőbiztosi útmutatás (a kérdezők alkalmazásának) fortélyai; -az anyag ellenőrzése; -nyitott és zárt kérdések feldolgozása, a kódolás alapelvei. 9 Adatértékelés és elemzés 2 10 A kutatási eredmény prezentálása I.: -pályázati kutatási beszámoló, egyéb 2 kutatási beszámoló, a diplomamunka megírásának hasonlósága és különbsége; -táblázatok, ábrák, grafikonok elkészítésének szabályai; -mi kerüljön a függelékbe és mi a dolgozatba. 11 A kutatási eredmény prezentálása II.: -a tartalomjegyzék elkészítésének 2 fokozatai; -formai szabályok a tartalomjegyzék készítésben; -az első fogalmazvány megírásának, a dolgozat újraírásának szabályai, technikai megoldásai. 12 A kutatási eredmény prezentálása III.: -a dolgozat végső formába öntése: 2 margók, betűtípus, betűméret, sortávolság; -a részek elhelyezése a dolgozatban (tagolás); -jellemző nyelvtani hibák és szabályai (nyelvhelyesség). 13 A metodológia tudományának (elméletének) gyakorlati vizsgálata: 2 -meglévő kutatási anyagok kritikai megismerése, megvitatása. 14 Összefoglalás, ismétlés 2 15 A félév lezárása: -az otthon elkészített feladatok ellenőrzése és 2 megbeszélése; -a kutatási eredmények szóbeli prezentálásának technikái; -a diplomamunka megvédésének gyakorlati tanácsai. Értékelés: gyakorlati jegy Kötelező irodalom: Earl Babbie (1996): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest. Szabó Katalin (1997): Kommunikáció felsőfokon. (Hogyan írjunk, hogy megértsenek? Hogyan beszéljünk, hogy meghallgassanak?) Kossuth Könyvkiadó, Budapest. Ajánlott irodalom: Antal László (1975): A tartalomelemzés alapjai. Tömegkommunikációs Kutató Központ, Budapest. Bognár Endre – Dongó György – Molnár Sándorné (1982): A diplomadolgozat elkészítése. (Módszertani útmutató.) Külkereskedelmi Főiskola, Budapest. Cseh-Szombathy László – Ferge Zsuzsa (1968), (szerk.): A szociológiai felvétel módszerei.Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. Evans et al: Az interjúkészítés lényege. 1992. Kézirat Klaus Krippendorf (1995): A tartalomelemzés módszertanának alapjai. Balassi Kiadó, Budapest. Paul A. Scipione (1994): A kérdőív megtervezése. In: P.A. Scipione: A piackutatás gyakorlata. pp. 139-167. Springer Kiadó, Budapest. Majoros Pál (1997): Kutatásmódszertan, avagy Hogyan írjunk könnyen, gyorsan, jó diplomamunkát. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Umberto Eco (1991): Hogyan írjunk szakdolgozatot? Gondolat Kiadó, Budapest.  A tantárgy címe

A tantárgy kódja

Félévek száma 24

Matematikai statisztika I: 1 Bevezetés a matematikába A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma Előadás 30 2 Tantárgyfelelős: Bozsonyi Károly Oktató: Bozsonyi Károly Tantárgy célja: A hallgatók matematikai tudásának egységes szintre hozása és az érettségihez megkövetelt szinten való gördülékeny kezelésének biztosítása, illetve a modern statisztikai módszerek felsőbb matematikai megalapozása.

A TANTÁRGY LEÍRÁSA: Sorszá Témakör Óraszám m 1 Lineáris algebra 1: vektorok és tulajdonságaik, vektorműveletek, 2 vektortér, lineáris kombináció, lineáris függetlenség, lineáris altér, skaláris szorzat, vektor hossza, merőlegesség, bázis, generátorrendszer 2 Lineáris algebra 2: mátrixok és tulajdonságaik, mátrixműveletek, lineáris 2 leképezés, transzformáció–mátrix, determináns, sajátérték, sajátvektor 3 Számsorozatok: számtani sorozat, mértani sorozat, korlátos sorozatok, 2 monoton sorozatok, konvergens sorozatok és tulajdonságaik, határérték 4 Differenciálszámítás 1: függvények elemi vizsgálata, függvények 2 határértéke, folytonosság, az érintő szemléletes fogalma 5 Differenciálszámítás 2: differenciahányados, differenciálhányados, 2 n differenciálhatóság és folytonosság, x deriváltja, inflexiós pont, 1/x deriváltja, négyzetgyökfüggvény deriváltja 6 Differenciálszámítás 3: differenciálható függvények menetének 2 vizsgálata, deriválási szabályok: szorzatfüggvény, hányadosfüggvény, függvénykompozíció, ex 7 Félévközi ZH 2 8 Integrálszámítás 1: egymásba skatulyázott zárt intervallumok vizsgálata, 2 területszámítás, határozott integrál, integrálfüggvény, primitívfüggvény, parciális integrálás, Newton–Leibnitz-tétel, improprius integrál 9 Integrálszámítás 2: példa nem integrálható függvényre, integrálszámítás 2 fizikai és társadalomtudományi alkalmazása 10 Valószínűség–számítás 1: események, eseménytér, gyakoriság, relatív 2 gyakoriság, a valószínűség fogalma és axiómái, valószínűségi mezők, geometriai valószínűség 11 Valószínűség–számítás 2: feltételes valószínűség, teljes valószínűség 2 tétele, Bayes–tétel, események függetlensége 12 Valószínűség–számítás 3: diszkrét valószínűségi változó, várható érték, 2 vonaldiagram és hisztogram, szórásnégyzet és szórás, nevezetes diszkrét eloszlások 13 Valószínűség–számítás 4: folytonos valószínűségi változó, 2 eloszlásfüggvény, sűrűségfüggvény, várható érték, szórásnégyzet és szórás, medián, p–kvantilis, terjedelem, módusz, nevezetes folytonos eloszlások 14 Konzultáció 2 25

15 zárthelyi 2 Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom: Czapáry Endre – Gyapjas Ferenc: Matematika a középiskolák 11–12. évfolyama számára Emelt szintű kiegészítő tananyag. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 2004. Ajánlott irodalom: Obádovics J. Gyula – Szarka Zoltán: Felsőbb matematika, Scolar Kiadó Budapest, 1999. Obádovics J. Gyula: Valószínűségszámítás és matematikai statisztika, Scolar Kiadó Budapest, 2001.  A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Matematikai statisztika II. 1 A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma Előadás 30 2 Tantárgyfelelős: Bozsonyi Károly Oktató: Bozsonyi Károly Tantárgy célja: A kvantitatív társadalomtudományi vizsgálatok elemzéséhez szükséges alapvető statisztikai ismeretek elsajátítása. a Matematikai Statisztika I. tantárgy elvégzése előfeltétel. A TANTÁRGY LEÍRÁSA: Sorszá Témakör Óraszám m 1 A mintavételes statisztikai módszerek története, a reprezentatív minta 2 2 Mintavételi módszerek, mintavételi hiba 2 3 Becslés elmélet, várható érték, arány pontbecslése 2 4 Intervallum becslés, konfidencia intervallum a várható értékre, arányra 2 5 Hipotézis vizsgálat alapfogalmai, u próba 2 6 Próbák a várható értékre és aszórásra: t próba Welch próba F próba 2 7 Robosztus próbák Mann-Whitney 2 8 Robosztus próbák rang t próba 2 9 Variancia analízis (ANOVA) 2 10 Kontingencia táblák elemzése (sor oszlop százalék, marginális 2 eloszlások) 11 Kontingencia táblák elemzése (függetlenség, Khi négyzet) 2 12 Kontingencia táblák elemzése (esélyhányados,asszociációs mérőszámok) 2 13 Outlayerek, adathiányok kezelése 2 14 Grafikonok használata a statisztikai gyakorlatban 2 15 Konzultáció 2 Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom: Hunyadi László – Mundruczó György – Vita László: Statisztika, Aula 1996. Ajánlott irodalom: Vargha András: Bevezetés a Matematikai Statisztikába  A tantárgy címe

A tantárgy kódja

Félévek száma 26

Matematikai statisztika III. 1 A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma Előadás 30 2 Tantárgyfelelős: Bozsonyi Károly Oktató: Bozsonyi Károly Tantárgy célja: A kvantitatív társadalomtudományi vizsgálatok elemzéséhez szükséges alapvető statisztikai ismeretek elsajátítása. a Matematikai Statisztika II. tantárgy elvégzése előfeltétel. A TANTÁRGY LEÍRÁSA: Sorszá Témakör Óraszám m 1 Kovariancia és korreláció 2 2 A korrelációs együttható becslése 2 3 Parciális korrelációs együttható 2 4 Kétváltozós regresszió számítás 2 5 Többváltozós regresszió számítás I. 2 6 Többváltozós regresszió számítás II. 2 7 A korrelációs együttható faktorizálása, útmodell 2 8 Több szempontos szórás elemzés I. 2 9 Több szempontos szórás elemzés II. 2 10 Több dimenziós kereszttáblák elemzése 2 11 Log-lineáris modellek 2 12 Logisztikus regresszió 2 13 Esettanulmány 2 14 Esetanulmány 2 15 Összegzés 2 Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom: Hunyadi László – Mundruczó György – Vita László: Statisztika, Aula 1996. Ajánlott irodalom: Vargha András: Bevezetés a Matematikai Statisztikába  A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Matematikai statisztika I: 1 Bevezetés a matematikába A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma Gyakorlat 30 3 Tantárgyfelelős: Bozsonyi Károly Oktató: Lőw András Tantárgy célja: A modern statisztikai módszerek felsőbb matematikai megalapozásának begyakorlása. A TANTÁRGY LEÍRÁSA: Témakör

Sorszá Óraszám m 1 Lineáris algebra 1: vektorok és tulajdonságaik, vektorműveletek, lineáris 2 kombináció, lineáris függetlenség, vektor hossza, merőlegesség, bázis, 27

generátorrendszer 2 Lineáris algebra 2: mátrixok és tulajdonságaik, mátrixműveletek, 2 transzformáció–mátrix, sajátérték, sajátvektor 3 Számsorozatok: számtani sorozat, mértani sorozat, korlátos sorozatok, 2 monoton sorozatok, konvergens sorozatok és tulajdonságaik, határérték 4 Differenciálszámítás 1: függvények elemi vizsgálata, függvények 2 határértéke, folytonosság, az érintő szemléletes fogalma 5 Differenciálszámítás 2: differenciahányados, differenciálhányados, 2 differenciálhatóság és folytonosság, xn deriváltja, inflexiós pont, 1/x deriváltja, négyzetgyökfüggvény deriváltja 6 Differenciálszámítás 3: differenciálható függvények menetének 2 vizsgálata, deriválási szabályok: szorzatfüggvény, hányadosfüggvény, függvénykompozíció, ex 7 Differenciálszámítás 4: első zárthelyi 2 8 Integrálszámítás 1: egymásba skatulyázott zárt intervallumok vizsgálata, 2 területszámítás, határozott integrál, integrálfüggvény, primitívfüggvény 9 Integrálszámítás 2: parciális integrálás, Newton–Leibnitz-tétel, 2 improprius integrál 10 Integrálszámítás 3: példa nem integrálható függvényre, integrálszámítás 2 fizikai alkalmazása 11 Valószínűség–számítás 1: események, eseménytér, gyakoriság, relatív 2 gyakoriság, a valószínűség fogalma és axiómái, valószínűségi mezők, geometriai valószínűség 12 Valószínűség–számítás 2: feltételes valószínűség, teljes valószínűség 2 tétele, Bayes–tétel, események függetlensége 13 Valószínűség–számítás 3: diszkrét valószínűségi változó, várható érték, 2 vonaldiagram és hisztogram, szórásnégyzet és szórás, nevezetes diszkrét eloszlások 14 Valószínűség–számítás 4: folytonos valószínűségi változó, 2 eloszlásfüggvény, sűrűségfüggvény, várható érték, szórásnégyzet és szórás, medián, p–kvantilis, terjedelem, módusz, nevezetes folytonos eloszlások 15 Valószínűség–számítás 5: második zárthelyi 2 Értékelés: gyakorlati jegy Kötelező irodalom: Czapáry Endre – Gyapjas Ferenc: Matematika a középiskolák 11–12. évfolyama számára Emelt szintű kiegészítő tananyag. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 2004. Ajánlott irodalom: Obádovics J. Gyula – Szarka Zoltán: Felsőbb matematika, Scolar Kiadó Budapest, 1999. Obádovics J. Gyula: Valószínűségszámítás és matematikai statisztika, Scolar Kiadó Budapest, 2001. gyakorló feladatsorok  A tantárgy címe Matematikai statisztika II. A tantárgy típusa Gyakorlat Tantárgyfelelős: Bozsonyi Károly



28

Oktató: Bozsonyi Károly, Lőw András Tantárgy célja: A Matematikai Statisztika II. előadáson elhangzott ismeretek elmélyítése és begyakorlása. A TANTÁRGY LEÍRÁSA: Témakör

Sorszá m 1 Minta eloszlások viselkedése 2 Minta hiba, különböző becslési stratégiák 3 Becslés elmélet, várható érték, arány pontbecslése 4 Intervallum becslés, konfidencia intervallum a várható értékre, arányra 5 Hipotézis vizsgálat alapfogalmai, u próba 6 Próbák a várható értékre és a szórásra: t próba Welch próba F próba 7 Évközi ZH 8 Robosztus próbák Mann-Whitney, rang t 9 Variancia analízis (ANOVA) 10 Kontingencia táblák elemzése (marginális eloszlások) 11 Kontingencia táblák elemzése (függetlenség, Khi négyzet) 12 Kontingencia táblák elemzése (esélyhányados, asszociáció) 13 Gyakorlás, ismétlés 14 Gyakorlás, ismétlés 15 Év végi ZH Értékelés: gyakorlati jegy Kötelező irodalom: Hunyadi László – Mundruczó György – Vita László: Statisztika, Aula 1996. Ajánlott irodalom: Vargha András: Bevezetés a Matematikai Statisztikába

Óraszám 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

 A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Matematikai statisztika III. 1 A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma Gyakorlat 30 3 Tantárgyfelelős: Bozsonyi Károly Oktató: Bozsonyi Károly, Lőw András, Rosta Gergely Tantárgy célja: A Matematikai Statisztika III. előadáson elhangzott ismeretek elmélyítése és begyakorlása. Sorszá m 1 2 3 4 5 6 7 8

A TANTÁRGY LEÍRÁSA: Témakör Kovariancia és korreláció A korrelációs együttható becslése Parciális korrelációs együttható Kétváltozós regresszió számítás Többváltozós regresszió számítás A korrelációs együttható faktorizálása, útmodell Félévközi ZH Több szempontos szórás elemzés

Óraszám 2 2 2 2 2 2 2 2 29

9 Több dimenziós kereszttáblák elemzése 10 Log-lineáris modellek 11 Log-lineáris modellek 12 Ismétlés gyakorlás 13 Összefoglalás 14 Konzultáció 15 Félév végi ZH Értékelés: gyakorlati jegy Kötelező irodalom: Hunyadi László – Mundruczó György – Vita László: Statisztika, Aula 1996. Ajánlott irodalom: Vargha András: Bevezetés a Matematikai Statisztikába

2 2 2 2 2 2 2

 A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Magyar politikai gondolkodás 1 története A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma Választható orientációs tárgy 30 3 Előadás Tantárgyfelelős: Molnár Károly Attila Oktató: Hámori Péter, Molnár Károly Attila Tantárgy célja: A hallgatókkal megismertetni a magyar politikai gondolkodás legnagyobb alakjait és műveiket, a kommunista totalitarizmus kezdetéig. A TANTÁRGY LEÍRÁSA Témakör

Sorszá Óraszám m 1. A reformkor politikai eszmerendszere I. 2 2. A reformkor politikai eszmerendszere II. 2 3. 1848-49 ideológiáitól az ókonzervatív rendezési kísérletig 2 4. A keresztény közéletiség liberális koncepciója (Eötvös József) 2 5. A liberalizmus konzervatív kritikája (Apponyi Albert, Széchenyi Imre) 2 6. A Tiszák uralma és a „magyar imperializmus” programja 2 7. A polgári radikalizmus és a marxizmus magyarországi formái 2 8. Konzervatív reformerek (Prohászka O.), Katedraszocialisták (Czettler J.) 2 9. „Magyarország újjáépítése és a kereszténység” (Bangha B.) 2 10. Neoliberálisok vagy neokonzervatívok? (Bethlen I.) 2 11. Gömbös, Imrédy és Teleki társadalmi kísérletei 2 12. Politikai szélsőségek a harmincas és negyvenes években 2 13. A népi írók 2 14. Bibó István 2 15. Összegzés 2 Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom: Schlett István: A magyar politikai gondolkodás története I. (Budapest: Korona, 1996), Schlett István: A magyar politikai gondolkodás története II/1 (Budapest: Korona, 1999), valamint válogatott szövegrészletek 30

 A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Magyar politikai rendszer (1990 után) 1 A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma Választható orientációs tárgy 30 3 előadás Tantárgyfelelős: Balázs Zoltán Oktató: Balázs Zoltán Tantárgy célja: A mai magyar politikai rendszer fölépítésével és működési mechanizmusával megismertetni a hallgatókat. A TANTÁRGY LEÍRÁSA Témakör

Sorszá Óraszám m 1. A rendszerváltás előzményei 2 2. A rendszerváltás 2 3. Az alkotmány és az alkotmánybíróság 2 4. Ideológiai irányzatok, pártok 2 5. Civil társadalom, érdekképviselet 2 6. Választási rendszer 2 7. Kampányok, választások, népszavazások 2 8. Az országgyűlés és bizottságai 2 9. A végrehajtó hatalom szerkezete és működése 2 10. Önkormányzatok, helyi politika, regionalizmus 2 11. Politika és nyilvánosság 2 12. Egyház és állam 2 13. Külpolitika 2 14. Bíróságok, ügyészség 2 15. Összegzés 2 Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom: Körösényi András: A magyar politikai rendszer (Budapest: Osiris, 1999) Bozóki András: Politikai pluralizmus Magyarországon 1987-2002, Budapest: Századvég, 2003. Tőkés Rudolf: Magyarország kialkudott forradalma, Budapest: Kossuth, 1998.  A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma EU ismeretek 1 A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma Választható orientációs tárgy 30 2 előadás Tantárgyfelelős: Csanády Márton Oktató: Csanády Márton A tantárgy célja:A hallgatók ismerjék meg az Európai Unió kialakulását, intézményeit, felépítését, működését és a nemzetközi intézményi környezetét.

31

A TANTÁRGY LEÍRÁSA Sorszám Témakör Óra 1. A nemzetközi intézmények és kialakulásuk 2 2. A nemzetközi szervezetek típusai és az ENSZ 2 3. A regionális nemzetközi szervezetek 2 4. Az európai integráció történeti előzményei 2 5. Az európai nemzetközi intézmények 2 6. A Montánunió és a Római Szerződés 2 7. Első összegzés 2 8. Az EGK fejlődése és bővülése 1960-1992-ig 2 9. A Maastrichti Szerződéstől a 2004-es bővítésig 2 10. Az EU Tanácsa, az Európai Tanács és az Európai Parlament 2 11. A Bizottság 2 12. Az Európai Bíróság, Számvevőszék, Gazdasági és Szociális Bizottság, 2 EBRD és EKB. 13. Közösségi politikák 2 14. Második összegzés 2 15. Kiértékelés 2 Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom: Blahó András - Prandler Árpád (2001) Nemzetközi szervezetek és intézmények. Budapest:AULA. Gazdag Ferenc (2001) Európai intézmények. Budapest:Osiris. Várnay Ernő – Papp Mónika (2004) Az Európai Unió joga. 29-141. pp, Budapest: KJKKERSZÖV. Ajánlott irodalom: Csanády Márton- Kovács Barnabás (2004) Munkavállalás az Európai Unióban, In. Európai Uniós követelményeknek való megfelelés szakmai-specifikus képzés. Budapest: Consultatio Kft. Daniel Guéguen (2003) Gyakorlati útmutató az EU-labirintushoz,. Budapest: Századvég. Kende Tamás (szerk.) (1995) Európai közjog és politika. Budapest: Osiris-Századvég. Navracsics Tibor (1998) Európai belpolitika. Budapest: Korona. Palánkai Tibor (1995) Az európai integráció gazdaságtana. Budapest:AULA.  A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Családszociológia 1 A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma Választható orientációs tárgy 30 2 Előadás Tantárgyfelelős: Farkas Péter Oktató: Farkas Péter, Schlemmer Éva Tantárgy célja: A tárgy történeti, interkulturális és funkcionális megközelitésben járja körül a családot és foglalkozik a családon belüli szerepekkel és funkciókkal, valamint azok ütközéseivel és sérüléseivel. Az utolsó nagy téma a család társadalmi szerepe, illetve a társadalom foglalkozása a családdal.

32

A TANTÁRGY LEÍRÁSA: Sorszám Témakör Óra 1 Mi a család? Család a történelemben 2 2 Családszociológia, -tudományos módszerei 2 3 Családi életciklus 2 4 Családi specializáció 2 5 Párválasztás-házasságkötés 2 6 A szexualitás szociológiai alapjai 2 7 Abortusz bioetikai kérdései 2 8 Családdemográfia 2 9 Feminizmus 2 10 Erőszak a családban 2 11 Válás problémái 2 12 Gyermekvédelem története 2 13 Gyermekvédelem intézményrendszere 2 14 Családok szociális támogatásának intézményei 2 15 Krízisben vagy változóban a család? 2 Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom: Andorka Rudolf: Gyermek, család, történelem. Budapest, Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság – Századvég 2001. Cseh-Szombathy László: A változó család. Budapest, Kossuth 1978. Cseh-Szombathy László: Családszociológiai problémák és módszerek. Budapest, Gondolat 1979. Farkas Péter: Családszociológia és gyermekvédelem, PPKE-BTK jegyzet, Piliscsaba, 2001 Spéder Zsolt (szerk.): Család és népesség itthon és Európában. Budapest, KSH Népesedéstudományi Intézet - Századvég 2003 Ajánlott irodalom: A boldogabb családokért, a Magyar Katolikus Püspöki Kar körlevele, Szt. István Kiadó, Bp., 1999. Lőcsei Pál: Család és házasság a mai magyar társadalomban Budapest, Közgazdasági és Jogi 1971. Teleki Béla: Kézikönyv a családról, I-II., Korda K., Kecskemét, 2000-2001 Somorjai Ádám (szerk.): Család és demográfia Európában. Budapest-Kecskemét, Korda 1997. Szilágyi Vilmos: A családi élet mai problémái. Budapest, Tankönyvkiadó 1980.  A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Társadalmi devianciák … 1 A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma Választható orientációs tárgy 30 2 gyakorlat Tantárgyfelelős: Rosta Andrea. Oktató: Rosta Andrea Tantárgy célja: A gyakorlat a szociológia tudománya szemszögéből igyekszik a társadalmi devianciákról képet adni. A tematika nagyobbrészt a deviáns viselkedések magyarázatául szolgáló elméletekre terjed ki, közöttük is elsősorban a társadalmi beállítottságú magyarázó elvekre. A szociológia tudományán túlmenőleg kitekintünk a pszichológia, a biológia, az

33

antropológia deviáns magyarázataira. Mindemellett a legújabb kori tudományos eredményekre is kitérünk, miközben igyekszünk különbséget tenni a szociológia s egyéb tudományok megközelítési módjai között. Sor kerül a klasszikus, illetve a modern szociológiai, társadalmi beállítottságú elméletek megismerésére. Ennek során tisztázzuk az anómia, stigmatizáció, szubkultúra, a differenciális asszociáció, az értékkonfliktus valamint a társadalmi dezorganizáció kulcsfogalmait. A TANTÁRGY LEÍRÁSA: Sorszá Témakör Óraszám m 1 ÉRTELMEZÉSI KERETEK I.: 2 Értékrendi alapok. Normák és szankciók. Szocializáció versus szocializáció zavara. Normalitás és másság. A szabálykövetés feltételei. Konformitás és deviancia. A „Deviáns viselkedések szociológiája” helye a tudományok rendszerében. 2 ÉRTELMEZÉSI KERETEK II.: 2 A devianciával kapcsolatban felmerülő kérdések. A deviancia szociális és patologikus jellege. A deviancia fogalmi meghatározásai. A deviancia vizsgálódások irányai. A deviáció funkcionalitása és diszfunkcionalitása. A deviancia felismerését befolyásoló tényezők. 3 DEVIANCIA ELMÉLETEK I.: 2 Biológiai elméletek: - született bűnöző elmélete, - kromoszóma rendellenességgel kapcsolatos elmélet, - ikerkutatások, - adaptációs vizsgálatok, - családfakutatás, - testalkat perdiszpozíció, - IQ vita. 4 DEVIANCIA ELMÉLETEK II.: 2 Pszichológiai elméletek: - akut feszültség helyzetekkel kapcsolatos elméletek, - pszichoanalitikus elméletek, - erkölcsi fejlődés elmélete, - anyahiány és kötődéselmélet, - szociális tanulás elmélete, - kondicionálási elmélet, - differenciális asszociáció megerősítés elmélet, - frusztráció-agresszió elmélet, - biokémiai elméletek. 5 Zárthelyi dolgozat. Bevezetés a társadalmi deviancia szociológiai 2 elméletekhez. 6 DEVIANCIA ELMÉLETEK III.: 2 Társadalmi beállítottságú elméletek - szociológiai elméletek I.: - anómia-elméletek 1. - Émile Durkheim . 7 Társadalmi beállítottságú elméletek - szociológiai elméletek II.: 2 - anómia-elméletek 2. - Robert K. Merton. 8 Társadalmi beállítottságú elméletek - szociológiai elméletek III.: 34

- kulturális devianciák elmélete 1. – társadalmi dezorganizációs elmélet. 9 Társadalmi beállítottságú elméletek - szociológiai elméletek IV.: 2 - kulturális devianciák elmélete 2. – differenciális asszociáció elmélete. 10 Társadalmi beállítottságú elméletek - szociológiai elméletek V.: kulturális devianciák elmélete 3. – kulturális konfliktusok elmélete. 11 Társadalmi beállítottságú elméletek - szociológiai elméletek VI.: 2 stigmatizációs elmélet. 12 Társadalmi beállítottságú elméletek - szociológiai elméletek VII.: 2 - szubkultúra elmélet. 13 Társadalmi beállítottságú elméletek - szociológiai elméletek VIII.: 2 - a társadalmi kontroll elméletei. 14 Ismétlés, összegzés, konzultáció 2 15. Zárthelyi dolgozat. A félév anyagának összegzése. A vizsgára való 2 felkészülés elősegítése Értékelés: gyakorlati jegy Kötelező Irodalom: Albert C. Cohen: Fiatalkorú bűnözők. A bűnöző szubkultúra. In: Andorka Rudolf - Buda Béla - Cseh Szombathy Béla (szerk.), (1974): A deviáns viselkedés szociológiája. 164-178.o. Gondolat Kiadó, Budapest. Andorka Rudolf - Buda Béla: A deviáns viselkedés szociológiájának elméleti problémái. In: Andorka Rudolf - Buda Béla - Cseh Szombathy Béla (szerk.), (1974): A deviáns viselkedés szociológiája. 11-44.o. Gondolat Kiadó, Budapest. Andorka Rudolf: A deviáns viselkedés. In: Andorka Rudolf (1997): Bevezetés a szociológiába. 512-547.o. Osiris Kiadó, Budapest. Anthony Giddens: Konformitás és deviancia. In: Anthony Giddens (1995): A szociológia. 137-177.o. Osiris Kiadó, Budapest. Clifford R. Show – Henry D. McKay: A fiatalkori bűnözés és a városi körzetek. In: Rácz József (szerk.), (2001): Devianciák. 15-33.o. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest. Edwin H. Sutherland: A differenciális asszociáció elmélete. In: Andorka Rudolf - Buda Béla Cseh Szombathy Béla (szerk.), (1974): A deviáns viselkedés szociológiája. 159-164.o. Gondolat Kiadó, Budapest. Elliot Aronson: A konformitás. In: Elliot Aronson (1999): A társas lény. 53-87.o. Emil Goffman (1981): Stigma és szociális identitás. In: Emil Goffman: A hétköznapi élet szociálpszichológiája. 179-239.o. Gondolat Kiadó, Budapest. Émile Durkheim: A bűnözés normális jelenség. In: Gönczöl Katalin - Kerezsi Klára (szerk.), (1993): A deviancia szociológiája. 9-14.o. Szociális Szakképzés Könyvtára. ELTE T-Twins Kiadó, Budapest. Émile Durkheim: A természetellenes formák. In: Émile Durkheim (1986): A társadalmi munkamegosztásról. 171-204.o. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest. Émile Durkheim: Az anómiás öngyilkosság. In: Émile Durkheim (2000): Az öngyilkosság. 232-260.o. Osiris Kiadó, Budapest. Frank Tannenbaum: A „rosszaság” dramatizálása. In: Rácz József (szerk.), (2001): Devianciák. 118-121.o. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest. Freda Adler – Gerhard O. W. Mueller – William S. Laufer (2000): Kriminológia. Osiris Kiadó, Budapest. Howard S. Becker: A kívülállók. Tanulmányok a deviancia szociológiai problémaköréből. In: Andorka Rudolf - Buda Béla - Cseh Szombathy Béla (szerk.), (1974): A deviáns viselkedés szociológiája. 80-115.o. Gondolat Kiadó, Budapest.

35

Kai Erikson: Önfejű puritánok. Rácz József (szerk.), (2001): Devianciák. 48-61.o. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest. Robert K. Merton: Társadalmi struktúra és anómia. 321-391.o. Újabb fejlemények a társadalmi struktúra és az anómia elméletében. 392-451.o. In: Robert K. Merton (1980): Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Gondolat Kiadó, Budapest. Thorsten Sellin: Magatartási normák konfliktusai. In: Rácz József (szerk.), (2001): Devianciák. 72-77.o. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest. Vigh József (1991): Kriminológiai alapismeretek. Tankönyvkiadó, Budapest.  A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek Keresztény társadalmi gondolkodók száma Magyarországon 1 A tantárgy típusa Óraszám Kreditek Választható orientációs tárgy 30 száma gyakorlat 3 Tantárgyfelelős: Hámori Péter Oktató: Hámori Péter Tantárgy célja: Megismertetni a hallgatókat a magyar keresztény társadalmi gondolkodók műveivel. Az órán egy-egy hallgató ismertet egy vagy több rövidebb művet, vagy hosszabb műnek a részletét; ennek alapján csoportos beszélgetés keretében történik a mű és írójának részletesebb bemutatása. A TANTÁRGY LEÍRÁSA Sorszám Témakör 1 A keresztény közéletiség liberális koncepciója Eötvös József értelmezésében 2 A Rerum Novarum és magyarországi fogadtatása (Kötelező közös olvasmány: Rerum Novarum) 3 Giesswein Sándor munkássága 4 Prohászka Ottokár: Diadalmas világnézet 5 Prohászka Ottokár: Korunk lelke 6 Prohászka Ottokár: Kultúra és terror 7 Bangha Béla: Magyarország újjépítése és a kereszténység 8 Mihelics Vid: Világproblémák és a katolicizmus 9 A Quadragesimo Anno és magyarországi fogadtatása (Kötelező közös olvasmány: Quadragesimo Anno) 10 Kovrig Béla és művei 11 A KALOT 12 A hivatásrendiség és útja Magyarországon 13 A kereszténydemokrácia új koncepciói (Kovrig Béla, Barankovics István) 14 A magyar közéleti kereszténység Slachta Margit, Mindszenty bíboros és Barankovics István között (politikai katolicizmus) 15 Összegzés Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom:

Óra 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

36

Rerum novarum. Leó pápa apostoli körlevele a munkások helyzetéről. Bp. : Szt. István Társ., 1991. XI. Pius "Quadragesimo anno" kezdetű apostoli körlevele a társadalmi rend megújításáról, Szent István Kvk, Bp., 1931. (vagy más, teljes szövegkiadás) Ajánlott irodalom: (Az óráknál felsoroltakon kívül:) Balogh Margit: A KALOT és a katolikus társadalompolitika. 1935-1946. Bp. MTA Történettud. Int., 1998. Mona Ilona: Slachta Margit. Bp., 2001, Félbemaradt reformkor. Katolikus Szemle, Róma, 1988. Prohászka Ottokár: Kultúra és terror. Összeáll, jegyz. előszó: Kajetán Endre, Budapest, Szenci Molnár Társ., 1997. (2. kiadás: Uo., 2000.)  A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Bevezetés a politikatudományba 1 A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma előadás 30 2 Tantárgyfelelős: Balázs Zoltán Oktató: Balázs Zoltán Tantárgy célja: Az előadássorozat keretében a politikatudomány jellegzetes kérdéseit, témáit vesszük sorra, áttekintve egyúttal az alapszak szaktárgyainak logikáját is. Először a politikai közösség problematikáját, majd a politikai gondolkodás alapkategóriáit, a politikai intézményrendszert, a politikai rendet és változását, a politikát mint tevékenységet, s végül a nemzetközi politikát tárgyaljuk.. A TANTÁRGY LEÍRÁSA Témakör

Sorszá Óraszám m 1. Bevezetés 2 2. Politikai közösség, állam, nemzet 2 3. Alkotmány 2 4. Ideológia, politikai érték 2 5. A politika mint társadalmi alrendszer 2 6. Intézmények, hatalmi ágak 2 7. Rend, rezsim, uralom 2 8. Reform, forradalom, rendszerváltás 2 9. Képviselet, érdekek, választás 2 10. Pártok és pártrendszerek 2 11. Döntéshozatal 2 12. Politika és nyelv 2 13. Politika és politikatudomány 2 14. Külpolitika 2 15. Összegzés 2 Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom: Bayer Józser: A politikatudomány alapjai (Budapest: Napvilág, 1999), részletek. Fisichella, Domenico: A politikatudomány alapvonalai (Budapest: Osiris, 1994), részletek. Bihari Mihály-Pokol Béla: Politológia (Budapest: Tankönyvkiadó, 2002)

37

 A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Bevezetés a pszichológiába 1 A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma előadás 30 2 Tantárgyfelelős: Faragó Klára Oktató: Faragó Klára A tantárgy célja az alábbi ismeretek, készségek bemutatása, illetve kialakítása: - a pszichológia rövid története, kiemelkedő képviselői, irányzatai - a pszichológiában használatos nyelvezet, szakkifejezések - a nemzetközi kapcsolatok során alkalmazható ismeretek - önmagunk és mások viselkedésének, reakcióinak jobb megértése - a pszichológia tudományának az áltudományos, hiedelmeken és babonákon alapuló információktól való elkülönítése

A TANTÁRGY LEÍRÁSA Sorszá Témakör m 1. A pszichológia rövid története, nézőpontok, területek 2. Érzékelés és észlelés, az érzékelés torzításai és befolyásolása, a reklámhatás 3. Tudat és tudatállapotok; disszociáció, módosult tudatállapotok (alvás, álom, álomelméletek; pszichoaktív szerek; meditáció, hipnózis) 4. Tanulás és emlékezés, önéletrajzi és implicit emlékezet, az emlékezet javításának technikái 5. Figyelem, gondolkodás és képzelet, fogalmak, kategorizáció, problémamegoldás 6. A döntéshozatal pszichológiája: az ítéletalkotás torzításai 7. A döntéshozatal pszichológiája: az ítéletalkotás torzításai folyt. 8. A döntéshozatal pszichológiája: az alternatívák közötti választás 9. Motivációk; motivációs elméletek, homeosztázis, drive-redukció, külsőbelső motiváció, érzelmek 10. Intelligencia; öröklés/környezet, mérhetőség; szociális és érzelmi intelligencia 11. Intelligencia; öröklés/környezet, mérhetőség; szociális és érzelmi intelligencia folyt. 12. Stressz; stressz-állapotok, a stressz kezelése, megküzdés 13. Kulturális összehasonlító pszichológia 14. Kulturális összehasonlító pszichológia folyt. 15. Összegzés Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom: Atkinson, R.L. és mtsai.: Pszichológia; Osiris Kiadó, Budapest, 1998 Cole, M.-Cole, S.: Fejlődéslélektan; Osiris Kiadó, Budapest, 1997 Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia; Háttér Kiadó, 1997 Eysenck: Elmevadászat; Kairosz Kiadó, Bp. 2000.

Óraszám 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

38

Fülöp Márta és Nguyen Lan Anh: Kulturális összehasonlító pszichológia, Osiris Kiadó, 2003 Faragó Klára: A döntéshozatal pszichológiája. In Paprika Zita Döntéselmélet, Alinea, 2002 Ajánlott irodalom: Atkinson, R. L. és mts.: Pszichológia. Osiris-Századvég, Bp. 1994. Bánki M. Cs.: Az agy évtizedében. Biográf, Bp. 1994. Cole, M.-Cole, S.: Fejlődéslélektan. Osiris kiadó, Bp. 1997. Czigler I.: Figyelem. Scientia Humana, Bp. 1994. Csányi V.: Evolúciós rendszerek. Az evolúció általános elmélete. Gondolat, Bp., 1988. Eysenck. J.: Ismerd meg az IQ-dat! Akadémia, Bp., 1994.  A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Szociológiatörténet I: XIX. század 1 A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma előadás 30 2 Tantárgyfelelős: Nagy Endre Előadó: Nagy Endre, Hidas Zoltán Tantárgy célja: Az „alapító atyák” máig paradigmatikus elméleteinek megismertetése A TANTÁRGY LEÍRÁSA: Sorszám Témakör Óraszám 1 Auguste Comte 2 2 Herbert Spencer 2 3 Karl Marx 2 4 Karl Marx 2 5 Karl Marx 2 6 Émile Durkheim 2 7 Émile Durkheim 2 8 Marcel Mauss, Maurice Halbwachs 2 9 Ferdinand Tönnies 2 10 Georg Simmel 2 11 Max Weber 2 12 Max Weber 2 13 Max Weber 2 14 Mannheim Károly 2 15 Összegzés 2 Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom: Felkai Gábor – Némedi Dénes – Somlai Péter (szerk.): Olvasókönyv a szociológia történetéhez. I. kötet: Szociológiai irányzatok a XX. század elejéig, Új Mandátum, 2000, 15– 105., 119–187., 272–616. o. Ajánlott irodalom: A. Comte: A pozitív szellem. Két értekezés, Magyar Helikon, 1979. H. F. Collins: Spencer Herbert synthetikus filozófiájának kivonata, Bp., 1903. [Karl] Marx és [Friedrich] Engels válogatott művei, 1–3. kötet, Kossuth, 1983. É. Durkheim: A társadalmi tények magyarázatához, KJK, 1978. É. Durkheim: Az öngyilkosság, Osiris, 2000.

39

É. Durkheim: A társadalmi munkamegosztásról, Osiris, 2001. É. Durkheim: A vallási élet elemi formái, L’Harmattan, 2003. M. Mauss: Szociológia és antropológia, Osiris, 2000. F. Tönnies: Közösség és társadalom, Gondolat, 1983, 20042. G. Simmel: Válogatott társadalomelméleti tanulmányok, Gondolat, 1973. G. Simmel: A pénz filozófiája, Osiris, 2005. M. Weber: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme, Gondolat, 1982. M. Weber: Gazdaság és társadalom, 1., 2/1, 2/2, 2/3, 2/4. kötet, KJK, 1987-től Mannheim K.: Ideológia és utópia, Atlantisz, 1996. Mannheim K.: Tudásszociológiai tanulmányok, Osiris, 2000.  A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Szociológiatörténet II. - XX. század 1 A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma Előadás 30 2 Tantárgyfelelős: Nagy Endre Oktató: Molnár Attila Károly Tantárgy célja: A kurzus célja, hogy megismertesse a résztvevőket a kortárs, XX. századi szociológiai gondolkodás fontosabb szereplőivel, fogalmaival és problémáival. Az egy félévre tervezett kurzus elsősorban a magyar nyelven hozzáférhető irodalomra támaszkodik. A TANTÁRGY LEÍRÁSA: Témakör

Sorszám Óraszám 1 V. Pareto 2 2 B. Malinowski 2 3 T. Parsons 2 4 T. Parsons 2 5 .R.K. Merton 2 6 N.Luhmann 2 7 G.H. Mead 2 8 A. Schütz 2 9 Berger-Luckmann 2 10 Horkheimer-Adorno 2 11 Marcuse-Fromm 2 12 Habermas 2 13 Bourdieu 2 14 Foucault 2 15 Összegzés 2 Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom: R.K. Merton: Társadalomelmélet és társadalomstruktúra, Gondolat 1980, 83-261.l. G.H. Mead: A pszichikum, az én és a társadalom, Gondolat, 1973, 5-106., 173-287.l. A fenomenológia a társadalomtudományokban, Gondolat, 1984, 96-118., 159-228., 69-350.l. H.Marcuse: Az egydimenziós ember, Kossuth, 1990, 11-106.l. J.Habermas: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása, Gondolat, 1971, 26-130., 261339.l.

40

P. Bourdieu: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelése, Budapest, Gondolat, 1978. 71151., 165-237., 350-401. Ajánlott irodalom: Malinowski: A funkcionalista elmélet, in: A szociológia története 1917-45 között, II.köt. Radcliffe-Brown: A funkció fogalma a társadalomtudományban, in: Mérföldkövek a kulturális antropológiában, Bp. 1997. 409-435. P.Berger – Th. Luckmann: A valóság társadalmi felépítése, Budapest, Jószöveg, M. Foucault: Fantasztikus könyvtár, Bp. 1998. 50-91. T.Parsons: Válogatás T.Parsons cselekvéselméleti írásaiból, SzoFü/38 T.Parsons: Talcott Parsons a társadalmi rendszerről, SzoFü/45 J.Habermas:Válogatott tanulmányok, Budapest, 1994, 11-223.l. Horkheimer-Adorno: A felvilágosodás dialektikája, Gondolat 1990,19-63., 147-200.l.  A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Magyar szociológiatörténet I A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma Előadás 30 2 Tantárgyfelelős: Nagy Endre Tantárgy célja:A magyar szociológiatörténeti gondolkodásba bevezeti a hallgatókat. A TANTÁRGY LEÍRÁSA: Sorszám Témakör 1 A magyar előszociológia(Tessedik, Széchenyi, Bereviczky) 2 A szociológia pozitivizmus megjelenése (Eötvös, Kemény Zs.) 3 A magyar szociológia kialakulása (Beöthy, Pulszky) 4 A magyar szociológia első virágkora: a Huszadik Század és köre 5 Polgári radikális szociológusok (Pikler, Somló) 6 Polgári radikális szociológusok (Jászi Oszkár, Leopold) 7 A marxista társadalmi gondolkodás (Szabó E., Lukács Gy.) 8 A konzervatív és keresztény szociális gondolkodás 9 A magyar szociológia a két világháború között, társadalmi helyzete 10 Szakszociológiák (zene-, jog-, közigazgatás szociológia) 11 A népi szociográfia 12 Erdei Ferenc és Bibó István 13 Emigráns gondolkodók: Polányi Károly és Mihály 14 A magyar szociológia 1945 után 15 Összegzés Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom: Nagy Endre: Eszme és valóság Huszár Tibor: Értelmiségtörténet-Értelmiségszociológia Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán: Magyar századforduló Borbándi Gyula: A népi mozgalom

Óra 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2



41

A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Bevezetés a szervezetek 1 működésébe A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma Előadás 30 2 Tantárgyfelelős: Balogh Gábor Oktató: Tóth Lilla, Balogh Gábor Tantárgy célja: A XXI. század vállalkozásai az információs és kommunikációs technikák/technológiák bázisára épülnek. Virtuális és fraktális jellemzők mentén szerveződnek. A tantárgy célja és feladata, hogy a hallgatók megismerkedjenek a szervezetek és a vezetés információs társadalmi környezetben működő modelljeivel. A TANTÁRGY LEÍRÁSA: Sorszám Témakör Óra 1. Szempontok a menedzsmentelméletekhez. Fogalmak és jellemzők. 2 2. Menedzsmentelmélet 3 3. Menedzsmentfunkciók 1 4. A menedzsment szakterületei 1 5. Magatartástudományi döntéselmélet 3 6. Szervezeti formák I. Munkamegosztás, hatáskör, koordináció 2 7. Szervezeti formák II. Lineáris, törzsegységi és funkcionális szervezet 2 8. Szervezeti formák III. Divizionális és mátrixszervezet. 2 9. Szervezeti formák IV. (Előnyök, hátrányok, SWOT) 2 10. Vállalati kormányzás I. (fogalma, előzmények) 2 11. Vállalati kormányzás II (kormányzó testületek, szereplők az ipari és a 2 posztindusztriális korszakban) 12. Emberképek, szerepmodellek 2 13. Vezetési módszerek és alkalmazások 2 14. Menedzsmentkutatás irányzatai. 2 15. Összegzés 2 Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom: Kieser, Alfred: Szervezetelméletek, Aula, 1995: 3. és 4. fejezet. Balogh Gábor- Kovács Martin: A gazdaság társadalmi dimenziói, Osiris-BIP, 2001: 2.3. alfejezet Dobák Miklós: Szervezeti formák és vezetés, KJK, 2001. (kijelölt fejezetrészek) Hoványi Gábor: Globális kihívások - menedzsmentválaszok, Kjk, 2001: 1. Fejezet Angyal Ádám: Vállalati kormányzás, Aula, 2001. (kijelölt fejezetrészek) Előadás anyaga Ajánlott irodalom: Heller, Robert: Menedzserek kézikönyve, DK, 2002. Hoványi Gábor: Vezetési modellek, Kjk., 1982  A tantárgy címe Kultúra és művelődéstörténet I: A Biblia világa I. A tantárgy típusa

A tantárgy kódja

Félévek száma 1

Óraszám

Kreditek száma

42

Előadás 30 2 Tantárgyfelelős: Fröhlich Ida Oktató: Fröhlich Ida Tantárgy célja: A kurzus célja az ószövetségi szentírás általános jellemzőinek bemutatása. Az előadássorozat első felében a bibliai szövegek kialakulásának történetébe, műfajelméletébe és kortörténetébe nyújtunk bepillantást. Az előadássorozat második felében az ószövetség teológiájának és világképének legfontosabb elemeivel, így az istenkép, az emberkép és a teremtésfelfogás fejlődésével, valamint ezek egymáshoz való viszonyával foglalkozunk. A TANTÁRGY LEÍRÁSA: Sorszám Témakör Óra 1. Általános bevezetés az Ószövetség könyveibe 2 2. A Pentateuchus és a Pentateuchus-kritika 3 3. Elbeszélésformák a Pentateuchusban 1 4. A bibliai őstörténet 1 5. A Deuteronomista tradíció 3 6. Biblikus és extrabiblikus irodalom 2 7. Az Ószövetség történelemszemlélete 2 8. Izrael története a babiloni fogságig 2 9. Izrael története a babiloni fogság után 2 10. Zsidó vallástörténet 2 11. Az istenkép alakulása az Ószövetségben 2 12. Az Ószövetség emberképe 2 13. Az Ószövetség etikája 2 14. A teremtésfelfogás fejlődése az Ószövetségben 2 15. Összegzés, konzultáció 2 Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom: Ószövetségi Szentírás [Ter 1-49; Kiv 1-24, MTörv 1-11; Bír 4-5, 9, 11, 13-16; Iz 6-11, 27-30, 40-42, 57, 60, 66; Zsolt 1-2, 18 (17), 23 (22), 51 (50), 55 (54), 68 (67), 84 (83), 92 (91), 93 (92), 106 (105), 150] RÓZSA Huba: Az Ószövetség keletkezése. Bevezetés az Ószövetség könyveinek irodalom- és hagyománytörténetébe. Szt. István Társulat, Bp., 1999. [Első rész 1-4. §, Második rész: I. fej. 5. § és 6. § 1-5., II. fej. 7. §; 15-49., 53-87., 141-170. o.] Ajánlott irodalom: BUBER, Martin: A próféták hite. Atlantisz, Bp., 1998. 5-47. o. RAD, Gerhard von: Az Ószövetség teológiája. Osiris, Bp., 2000. 99-138. o. THORDAY Attila: A szövetség mint ajándék és elkötelezettség: Isten és ember szövetségkötése az ószövetségi írásokban. Agapé, Szeged, 1996. 47-91. o. THORDAY Attila és BOROS István (szerk.): Jeromos Bibliakommentár. Szt. Jeromos Katolikus Bibliatársulat, Bp., 2002. 3-39. o. WOLFF, Hans Walter: Az Ószövetség antropológiája. Harmat-PRTA, Bp.-Pápa, 2001. 7-50. o.  A tantárgy címe Kultúra és művelődéstörténet III: A kereszténység alapjai II.

A tantárgy kódja

Félévek száma 1

43

A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma előadás 30 2 Tantárgyfelelős: Bodor Mária Oktató: Bodor Mária Tantárgy célja: A kurzus a hitélet és az általános műveltség keretein belül azokra a szempontokra koncentrál amelyek úgy a felsőoktatásnak mint az egyház tanításának megfelelnek. Az előadássorozat két nagy téma köré csoportosítható. Az első részben (I-VI. előadások) az európai hagyományok történeti elemzése lehetővé teszi azoknak a szellemi értékeknek az ismertetését amelyek nélkül sem műveltség, sem kereszténység nem képzelhető el. A második részben (VII-XII.) a szisztematikus elemzés a világ többi vallását ismerteti, és egyfajta vallásteológiai bevezetést nyújt, amely lehetővé teszi a keresztény tanítások jobb megismerését, támpontokat nyújt, hogyan és milyen módon van lehetősége a kereszténységnek párbeszédet kezdeményezni a világgal, és a nem keresztény vallásokkal. Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom: Gál Ferenc, A kereszténység mint vallás, JEL, Budapest, 1998. II. Vatikáni Zsinat, Budapest, Szent István Társulat, 1974. Kerényi Károly, Az örök Antigoné, Paidion, Budapest, 2003. Ivánka Endre, Heidegger filozófiája és az ókori metafizika, Paidion, Budapest, 2004. Bodor Mária Anna, Antik örökségünk fényében, Paulus Hungaros/Kairosz, Budapest, 2002.  A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Vallásszociológia 1 A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma előadás 30 3 Tantárgyfelelős: Tomka Miklós Oktató: Bögre Zsuzsanna, Tomka Miklós Tantárgy célja: A vallási jelenségkör, a vallás egyéni és társadalmi szerepének, a vallási változásoknak, valamint a vallás és a társadalom profán szférái közötti kapcsolatoknak társadalomtudományi értelmezése, továbbá a vallásosság és a nem vallásosság racionalitásának és társadalmi rendszerszerűségének bemutatása és mindezáltal a társadalom fokozódó pluralizmusában való tájékozódásra való felkészítés. A TANTÁRGY LEÍRÁSA: Sorszám Témakör 1. A vallás mint társadalmi tényező. A vallásszociológia kezdetei 2. A vallás fogalma. A vallás mint rendszer. A vallásosság mérése. 3. A vallás megszerzése (megtérés, szocializáció), átadása (példa, tanítás, misszió) és elvesztése (aposztázia) 4. A vallásosság relevanciája, következményei. Vallás és személyiség 5. A vallás társadalmi megfogalmazódása. Intézményesülés. Egyház – szekta. A vallási változás belső okai. 6. A vallási szervezet. Illetékeségek és feladatok. Specializálódás és demokratizálódás. 7. Vallási közösségképződés. Szekta szerzet, kisközösség. Egyházközség mint helyi társadalom. Az „odatartozás” szociológiája. 8. Vallás mint kultúra. A kultúra felsőfoka: transzcendens legitimáció. Vallás mint szubkultúra. Liturgia, vallási nyelv (versus köznyelv és

Óra 2 2 2 2 2 2 2 2

44

média). 9. A vallás szerepe a gazdaságban, a társadalmi rétegződésben ás a 2 társadalmi változásban. 10. Állam és egyház, vallás és politika. 2 11. A társadalmi változás hatása a vallásra. Szekularizáció pro és kontra. 2 12. Még egyszer: vallási struktúraváltás. Vallás a premodern és a modern 2 társadalomban. A hagyomány és az intézmény szerepe. „Különbözőidejűség”. 13. Vallási tendenciák világszerte, Európában, a volt szocialista tábor 2 országaiban és nálunk. 14. Magyarország és a határon túli magyarság vallási helyzete. 2 15. A világméretű vallási változások mérlege 2 Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom: Kaufmann, Franz-Xaver: Vallás és modernitás. Replika 1996. 21-22. 249-276. Robbins, Thomas: Az új vallási mozgalmak és a társadalom: elméletek és magyarázatok. Replika 1996. 21-22. 173-208. Hamilton, Malcolm B: Vallás, ember, társadalom. Budapest, AduPrint 1998. Tomka Miklós: Vallásszociológia. Szöveggyüjtemény. Budapest, Tankönyvkiadó 1984. Ajánlott irodalom: Tomka Miklós: Magyar Katolicizmus 1991. Budapest, OLI 1991.  A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Kvantitatív módszerek I.: 1 Mintavétel a gyakorlatban A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma gyakorlat 30 3 Tantárgyfelelős: Bozsonyi Károly Oktató: Bozsonyi Károly, Rosta Gergely Tantárgy célja: A gyakorlat célja, hogy a hallgatók a gyakorlatban is elsajátítsák a szociológiai kutatásokban gyakran alkalmazott véletlen és nem véletlen mintavételi eljárásokat, és ezáltal a kurzus végére alkalmasak legyenek önállóan megtervezni egy kutatás mintavételét. A TANTÁRGY LEÍRÁSA: Témakör

Sorszá Óraszám m 1 A mintavétel helye a kutatási tervben, a mintavétel alapfogalmai 2 Kutatási módszerek és mintavétel 2 A mintavételi eljárások két típusa: reprezentatív és nem reprezentatív 2 mintavétel 3 A reprezentatív mintavétel statisztikai alapjai 2 4 Reprezentatív mintavétel I: Egyszerű véletlen mintavétel, szisztematikus 2 mintavétel 5 Reprezentatív mintavétel II: Rétegzett mintavétel típusai és súlyozás 2 6 Reprezentatív mintavétel III: Csoportos mintavétel, Többlépcsős 2 mintavétel

45

7 8

Nem reprezentatív mintavétel I: Kvótás mintavétel Nem reprezentatív mintavétel II: Szakértői minta, hólabdás mintavétel, egyszerűen elérhető alanyok 9 Esettanulmány I: Mintavétel egy országos reprezentatív közvéleménykutatás során 10 Esettanulmány II: Mintavétel telefonos közvéleménykutatás során 11 A mintavételi eljárás során elkövethető hibák, a minták utólagos „javítása” 12 Számítógép a mintavételben (Excel, SPSS alkalmazhatósága) 13 A mintavételi eljárás során elkövethető hibák 14 Konzultáció 15 Zárthelyi Értékelés: gyakorlati jegy Kötelező irodalom: Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Budapest, Balassi 1995. Hunyadi László: A mintavétel alapjai, Budapest, Számalk, 2001. Scipione, P. A. A piackutatás gyakorlata, Budapest, Springer-Verlag 1994. 139-168.p. Ajánlott irodalom: Leslie Kish: Survey Sampling, New York, John Wiley &Sons, 1965

2 2 2 2 2 2 2 2 2

 A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Kvantitatív módszerek II. 1 Survey A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma gyakorlat 30 3 Tantárgyfelelős: Bozsonyi Károly Oktató: Ferencz Andrásné, Rosta Gergely Tantárgy célja: A hallgatók ismerjék meg a kérdőívszerkesztés lépéseit, és a szemeszter végére képesek legyenek önállóan összeállítani egy választott témához kapcsolódó kérdőívet. Emellett a kutatásszervezés legfontosabb gyakorlati tudnivalóit is elsajátítják. A TANTÁRGY LEÍRÁSA: Témakör

Sorszá m 1 A kérdőíves vizsgálatok szerepe a társadalomtudományokban Kvalitatív-kvantitatív kutatások 2 A kérdőív helye a kutatási tervben A megkérdezés módszerei standard kérdőív esetén 3 A kérdőívszerkesztés folyamata A keresett információ, a kérdőív típusa, az adatgyűjtés módszere 4 A hallgatók által választott téma alapkérdéseinek megvitatása 5 A kérdések típusai. A megfogalmazás szabályai 6 Skálák, táblázatok, egyéb eszközök alkalmazása 7 A kérdések sorrendje. A kérdőív szerkezete, elrendezése 8 Közös beszámoló az 1-7 alkalmak anyagából 9 Próbakérdezés. A kérdezés etikája 10 Hibák a kérdőívszerkesztésben, szakmai dilemmák

Óraszám 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

46

11

A kutatásszervezés alapkérdései: megbízás, kutatási terv, árajánlat, 2 határidők, költségvetés, kutatási beszámoló, prezentáció 12 A hallgatók által lekérdezett kérdőívek közös értékelése 2 Tapasztalatok és tanulságok I. 13 A hallgatók által lekérdezett kérdőívek közös értékelése 2 Tapasztalatok és tanulságok II. 14-15. Végleges kérdőívek ismertetése és közös minősítése 2+2 Értékelés: gyakorlati jegy Kötelező irodalom: Scipione, P. A.: A piackutatás gyakorlata, Budapest, Springer-Verlag 1994. Ajánlott irodalom: Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Budapest, Balassi 1995. Payne, Stanley L.: The art of asking questions. Princeton, Princeton University Press 1951.  A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Kvalitatív módszerek A: Biográfia 1 A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma Gyakorlat 30 3 Tantárgyfelelős: Bögre Zsuzsanna Oktató:Bögre Zsuzsanna, Ferencz Andrásné Tantárgy célja: A biográfia címmel tartandó szeminárium célja, hogy bevezesse a hallgatókat a kvalitatív módszerek egyikébe: az élettörténeti elemzésbe. A félév során el kell jutni oda, hogy minden résztvevő lehetőleg az önmaga által készített interjú elemzését elvégezze. A hallgatók bevezető ismereteket kapnak az elemzési eljárások mögött húzódó elméletekről, a választható elemzési technikákról. A TANTÁRGY LEÍRÁSA: Sorszá Témakör Óra m 1 A biográfia módszerének helye és szerepe a szociológiában. Általános 2 bevezetés. Az élettörténeti interjúk összegyűjtése és saját levelezőlistán való elhelyezése. Óra menetének megbeszélése, feladatok kiosztása. 2-3 A biográfia szövegek elemzési lehetőségei. A logikai és a narratív 4 gondolkodásmód megkülönböztetése. Az első közösen kiválasztott interjú megbeszélése. Kérdés, hogy milyen „virtuális” szöveg írható meg az elmondottak alapján. 4 A biográfia, mint elbeszélt élettörtének jellemzőinek megismertetése. A 2 második közösen kiválasztott interjú megbeszélése: Milyen virtuális szövegek születtek meg az interjú olvasása során? 5 A biográfia elemzésének lehetőségei: A biográfiai iskolák ismertetése N. 2 Denzin csoportosításában. A harmadik közösen kiválasztott interjú értelmezése, alapkérdés továbbra is: Milyen virtuális szöveg írható meg az olvasottak alapján. 6-7 A narratíva fogalma, ismérvei, elemzési lehetőségek. A biográfia a 4 narratívában, illetve narratíva a biográfiában. Egy korábban született biográfia elemzés kiértékelése, aminek szövegét a hallgatók előzetesen a címlistán megkapnak. 8 A biográfia elemzés és elméleti modellek összekapcsolásának lehetőségei. 2

47

Egy kész biográfia elemzés kiértékelése, a szöveget a hallgatók a címlistáról megkapják. 9 A biográfia lehetőségei a társtudományokban: pszichológiában. Megjelent publikációk ismertetése és értékelése. 10 A biográfia lehetősége a néprajzban. Publikációk ismertetése és közös értékelése. 11 A biográfia lehetősége a történelemben. Megjelent publikáció közös értékelése. 12 A félév során tanult ismeretek alapján a hallgatók folyamatosan készítik saját interjúikból az elemzéseket. Az „első három”’ elkészült elemzés meghallgatása és értékelése. 13 További három hallgató által elkészített elemzések ismertetése és közös értékelése. 14 További három hallgató által elkészített elemzések ismertetése és közös értékelése. 15 Elmaradt elemzések bemutatása és értékelése. A félév munkájának értékelése, továbblépési lehetőségek megbeszélése. Értékelés: gyakorlati jegy Kötelező.irodalom: Narratívák 4. Narratív történelem Narratívák 5. Narratív pszichológia Ajánlott irodalom: Pataki Ferenc: Élettörténet és identitás. Osiris. Bp. 2001.

2 2 2 2 2 2 2

 A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Kvalitatív módszerek B: Narratív 1 interjú A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma gyakorlat 30 3 Tantárgyfelelős: Bögre Zsuzsanna Oktató: Bögre Zsuzsanna, Ferencz Andrásné Tantárgy célja: A résztvevők megismerkednek a mélyinterjúzás technikájával – annak szakmai és kommunikatív összetevőivel. A TANTÁRGY LEÍRÁSA: Témakör

Sorszá m 1. A mélyinterjúzás szerepe a szociológiai kutatásban. A mélyinterjú célja, a kérdezői szerep szakmai és emberi vonatkozásai. Az interjúzás veszélyei 2. Viselkedési orientációk és alkalmazott technikák. Interjú tipológia 3. Az interjúhelyzet kommunikatív összetevői. Előzetes terepszemle, a kapcsolatfelvétel és az interjú indítása. A hallgatók által választott témák megvitatása 4-5 A partneri viszony kialakítása, szereptisztázás. A kérdezői kommunikatív magatartás: nyelvhasználat és nem verbális kommunikáció. Helyzetgyakorlatok 6. A kérdések standarditásának problémája ás lehetőségei. Módszertani

Óra 2 2 2 2+2 2

48

megfontolások. 7-8. A partner megnyilatkozásainak követése, az interjú menetének 2+2 kézbentartása, témaváltás és a csendek kezelése. Helyzetgyakorlatok 9. A megosztott figyelem szerepe és a reprodukálhatatlan elemek értéke. Az 2 interjú rögzítése. Előkészítés a feldolgozásra 10-12. A kérdezői hibák főbb típusai, szakmai és kommunikatív problémák. 2+2+2 Elakadások és vakvágányok. Dokumentáció elemzése az előzőek alapján 13-15. Beszámolók. A tapasztalatok közös megvitatása 2+2+2 Értékelés: gyakorlati jegy Kötelező irodalom: Heltai, E.-Tarjányi, J.A szociológiai interjú készítése. Tanulmány. www.tarki.hu Ajánlott irodalom: Jahoda, M.-Deutsch, M.- Cook, S. W. Research Methods in Social Relations. The Dryden Press, 1951. 463-492.p.  A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Kvalitatív kutatások 1 A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma Gyakorlat 30 3 Tantárgyfelelős: Bögre Zsuzsanna Gyakorlatvezető: Bögre Zsuzsanna, Ferencz Andrásné és az Intézet egyéb oktatói Tantárgy célja: A kvalitatív kutatási gyakorlat elsajátítása konkrét projekteken. Értékelés: gyakorlati jegy Kötelező irodalom: A választott gyakorlati témának és a helyszínnek megfelelően.  A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Terepismeret 1 A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma Gyakorlat 2 x 30 3+5 Tantárgyfelelős: Intézetvezető Gyakorlatvezető: az Intézet oktatói Tantárgy célja: A szakmai gyakorlatot „terepismeret” néven fél éves tematikai és helyismereti előkészület előzi meg, illetve ugyancsak féléves kiértékelési szakasz követ. Az első félévben minden hallgató saját kutatási tervet készít. 6-10 hallgatót egy oktató irányít, azaz nagyjából kétévente egyszer minden oktató részt vesz a szakmai gyakorlat megszervezésében, majd kiértékelésében. Értékelés: gyakorlati jegy Kötelező irodalom: A választott gyakorlati témának és a helyszínnek megfelelő.  A tantárgy címe Szakmai gyakorlat A tantárgy típusa

A tantárgy kódja Óraszám

Félévek száma Kreditek száma 49

Szakmai gyakorlat Legalább 14 nap terepen 20 Tantárgyfelelős: Intézetvezető Gyakorlatvezető: az Intézet oktatói Tantárgy célja: A szakmai gyakorlat egyfelől az empírikus kutatás (a koncepciókészítéstől, a mintavételtől, kérdőívkészítéstől és a kapcsolatfelvételtől kezdve a dokumentumelemzésig és adatok rögzítéséig, kiértékeléséig és a kutatási beszámoló elkészítéséig), másfelől a teljesen idegen közegbe belehelyezkedés első önálló gyakorlata. Értékelés: gyakorlati jegy Kötelező irodalom: A választott gyakorlati témának és a helyszínnek megfelelő.  A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Szociológiatörténet I-II-höz gyakorlat 2 A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma Választható gyakorlat 2 x 30 2+2 Értékelés: gyakorlati jegy Tantárgyfelelős: Molnár Attila Károly Oktató: Nagy Endre, Molnár Attila Károly, Hidas Zoltán Tantárgy célja: A kurzus célja szociológiai alapszövegek közös értelmezése, a terminológiába beletanulás, a szakirodalom kezelésének megtanulása, elméályedés egy-egy szerző néhány kulcsszövegében. A kurzus a Szociológiatörténet I-II. előadásaihoz igazodik, azzal együtt kell felvenni.  A tantárgy kódja

A tantárgy címe Félévek száma A társadalom kulturális és 1 művelődési tagoltsága A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma Választható előadás 30 3 Tantárgyfelelős: Gereben Ferenc Oktató: Gereben Ferenc Tantárgy célja: A hallgatók bevezetése a kultúra és a művelődési tevékenységek szociológiai, s ezen belül interdiszciplináris megközelítésébe; az alapfogalmak elméleti tisztázása mellett empirikus vizsgálatok főbb eredményeinek és módszereinek elemzése. A TANTÁRGY LEÍRÁSA: Sorszám Témakör 1. A művelődés- és művészetszociológia fogalma, tartalma; helye a szociológiai szaktudományok között. A művelődésés művészetszociológia, valamint az esztétika kapcsolata 2. Különböző művelődési tevékenységek és teljesítményszintek (zenei ízlés, filmízlés, TV-nézés stb.) szociológiai elemzése; a különböző művészeti közlésmódok egybevetése 3. A kulturális magatartás trendjei itthon és külföldön – életmód- és időmérleg-vizsgálatok tükrében 4 A művelődési aktivitást befolyásoló társadalmi tényezők 5. A „Máté-effektus” – avagy az „akinek van, annak adatik” elv

Óra 2 2 2 2 2

50

érvényesülése a művelődésszociológiában. 6. Kulturális beállítódás és az értékrend (az aktív és passzív kulturális 2 beállítódás értékszociológiai együttjárásai) 7. Kulturális teljesítményszintek és a vallásosság, illetve a felekezeti 2 hovatartozás kapcsolata 8. A kultúra és a regionalitás (Közép-Európa kulturális és vallási régiói) 2 9. Kulturális beállítódás és identitástudat 2 10. A határon túli magyarok kulturális aktivitása 2 11. Az irodalomtudomány és a szociológia határmezsgyéjén – az irodalmi 2 kánon kérdéséhez 12. Egy Babits-idézet, mint a művészet(befogadás)-szociológia 2 alaptörvényeinek foglalata – mű és befogadó 13. „Pro captu lectoris habent sua fata libelli” (az irodalmi ízlés változásai, 2 rétegspecifikus vonásai) 14. Kultúra és (poszt)modernitás – a hagyományos és modern médiumok 2 15. Összefoglalás 2 Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom: Falussy Béla: Társadalmi-gazdasági trendek a népesség időfelhasználásában= Statisztikai Szemle, 2002/9. sz. Gereben Ferenc – Katsányi Sándor – Nagy Attila: Olvasásismeret. Bp. 1979. Tankönyvkiadó, 180-184. 187-195.p. Gereben F.: Kellenek-e manapság a klsszikusok? Művelődésszociológiai töprengések. In: Genesia. Tanulmányok Bollók János emlékére. (Szerk. Horváth László et al.) Bp. 2004. Typotex K. 491-501.p. Gereben F.: Olvasáskultúra és identitástudat – határon innen és túl. In: Hagyomány, közösség, művelődés. Tanulmányok a hatvanéves Kósa László születésnapjára. (Szerk.: Ablonczy Balázs et al.) Bp. 2002. BIP.459-472.p. (Ld. még: intézeti honlap: „Hasznosságok“) György Péter: Magaskultúra és információs forradalom a jövő század közepén. In:Magyarország kultúrája az ezredfordulón. Bp. 1997. Média+Print. 10-21.p. Nemzeti és regionális identitás Közép-Európában (Szerk.: Ábrahám Barna et al.) Piliscsaba, 2003. PPKE-BTK. 17-48., 257-280.p. (Berényi István, Tomka Miklós és Gereben F.-Nagy Attila tanulmánya) Nyíri Kristóf: Információs társadalom és nemzeti kultúra = Replika, 1999. 38.sz. Szegedy-Maszák Mihály: A bizony(talan)ság ábrándja: kánonképződés a posztmodern korban. In: Lőrincz Judit (szerk.): Szó, művészet, társadalom. Bp. 1993. Múzsák K. 59-75. p. Wessely Anna (szerk.): A kultúra szociológiája. Bevezető. Bp. 1998. Osiris K. 7-27.p. Ajánlott irodalom: Fábri Anna: Jókai-Magyarország. Bp. 1991. Skíz K. 20-57. 80-154. p. Gereben F.: Olvasás- és könyvtárszociológiai vizsgálatok Magyarországon. In: Könyvtárosok kézikönyve 4. köt. . (Szerk.: Horváth Tibor és Papp István) Bp. 2002, Osiris K. 17-50. p. (Ld. még intézeti honlap: „Hasznosságok”) Gereben F.: Könyv, könyvtár, közönség. A magyar társadalom olvasáskultúrája olvasás-és könyvtárszociológiai adatok tükrében2. kiad. Bp. 2000. OSZK. (Kijelölt részek) Kamarás István: Olvasatok. Bp.1996. (Kijelölt részletek) Vári Péter et al.: Gyorsjelentés a PISA 2000 vizsgálatról = Új Pedagógiai Szemle, 2002/január Wessely Anna (szerk.): A kultúra szociológiája. Bp. 1998. Osiris K. 41-51., 96-113., 174-185. p. (Norbert Elias, Theodor W. Adorno, Pierre Bourdieu tanulmányai);

51

 A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Település, szegregáció 1 A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma Választható előadás 30 3 Tantárgyfelelős: Farkas Péter Oktató: Farkas Péter, Fekete Attila Tantárgy célja: Megismertetni a hallgatókkal a társadalmi lét térbeli dimenzióját, térbeli társadalmi egyenlőtlenségek és az urbanizáció társadalmi összefüggéseinek kérdéseit. A TANTÁRGY LEÍRÁSA Témakör Óra A településszociológia a településtudományok rendszerében 2 Városszociológia-faluszociológia-településszociológia 2 A településszociológia tud. történeti iskolái, forrásai 2 A chicago-i humánökológiai iskola tanítása 2 Az urbanizáció elméleti vitái (Enyedi György és Szelényi Iván vitái 2 alapján) 6 A nagyvárosi lakótelepek szociológiai problémái (Szelényi Iván vitái 2 alapján) 7 Lakásszociológia (Szelényi I., J. Musil stb.) 2 8 A modern városépítészet szociológiai összefüggései (Medgyes T., 2 Lukovich T., stb.) 9 A falukutatás időszerű kérdései (Braun R., Szabó Z., Féja G., Illyés 2 Gy., Erdei F., Márkus M., stb.) 10 Térbeli társadalmi egyenlőtlenségek 2 11 A régióképződés dimenziói 2 12 Földrajzi mobilitás Mo-n. 2 13 Településfejlesztés-településmenedzsment 2 14 Településfejlesztés-vidékfejlesztés regionalizmus 2 15 Településszociológiai kutatások módszerei 2 Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom: Szelényi Iván: Városszociológia, KJK, 1974 Neményi: Faluszociológia, Kolozsvár, 2001 Város és faluszociológiai szöveggyűjtemény, szerk.: Osiris Kiadó, Bp., 2004 Farkas Péter: Település- és környezetszociológia alapjai, Osiris, 1999 Max Weber: A nem legitim uralom szociológiája (in: M. Weber: Állam, politika, tudomány, Kossuth Kiadó, Bp., 1970) Ajánlott irodalom: Cséfalvay Zoltán: Modern társadalomföldrajz kézikönyve, IKVA, 1987 Csanádi G.-Ladányi J.: Budapest térbeli-társadalmi szerkezetének változásai, Akadémiai K., 1992. Társadalmi Riport kötetei  Sorszám 1 2 3 4 5

A tantárgy címe Városantropológia

A tantárgy kódja

Félévek száma 1

52

A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma Választható gyakorlat 30 3 Tantárgyfelelős: Vidacs Bea Oktató: Szántó Diana Tantárgy célja: A kurzus első felében áttekintjük a városantropológia amerikai, francia és magyaroszági hagyományait. Ezután a hallgatók náhány művön és megközelítésen keresztül bepillantást kapnak a városantropólógia fő kutatási területeibe. Sorszá m 1 2 3 4 5

A TANTÁRGY LEÍRÁSA Témakör Az antropológus otthon. Modern, urbanizált társadalmak kutatása A város a társadalomtudományok tükrében. Az amerikai és a francia városantropológia és fő érdeklődési területei A magyar városantropológia és fő érdeklődési területei Városok a harmadik világban. Városantropológiai kutatások Európán és Észak-Amerikán kívül

Óraszám 2 2 2 2 2

6 A harmadik világ a városokban. Bevándorlás és etnicitás 2 7 Várostipusok. A mezővárosoktól a globális megapoliszig 2 8 Szubkultúrák a városokban: városi gettók 2 9 Szubkultúrák a városokban: hobók, művészek, squatterek 2 10 Szubkultúrák a városokban : fiatalok, gangok, bandák 2 11 Tér és hatalom. A közterek vizuális szimbolikája 2 12 Város és emlékezet. Lokális identitás 2 13 Közterek proxemikája és társadalmi használata 2 14 Változás a városban : városi rehabilitáció, lakóhelyi mobilitás 2 15 Összegzés 2 Értékelés: gyakorlati jegy Kötelező irodalom: Eames, Edwin - Judith Granich Goode (1986) A városok kulturális szerepe. In: Folklór kultúra - életmód /Városantropológiai perspektívák/ (szerk.: Lammel Annamária és Niedermüller Péter). Művelődéskutató Intézet. Budapest. 15-30. Gyáni Gábor (1990) A városi mikroterek társadalomtörténete. Tér és Társadalom 4.1. 1-13. Niedermüller Péter (1986) A város: kultúra, mítosz, imagináció. Valóság. Redfield, Robert - Milton B. Singer (1982) A városok kulturális szerepe. In: Néprajzi szöveggyűjtemény I. kötet (szerk.: Tálasi István). Tankönyvkiadó. Budapest. 315-341. Wirth, Louis (1973) Az urbanizmus, mint életmód. In: Városszociológia. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 41-63. Burgess, Ernest W. (1973) A városfejlődés: hipotézisek egy kutatási javaslathoz. In: Városszociológia. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 147-160. Hannerz, Ulf: A világvárosok szerepe a kultúrában. In: Replika 38. 1999 december pp: 91103 Niedermüller P.: Etnicitás és politika a késő modern nagyvárosokban. In: Replika 38. 1999 december pp: 105-120 Simmel, Georg (1973) A nagyváros és a szellemi élet. In: Városszociológia. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 251-266. Gyáni G.: Mai várostörténet-írásunk: teljesítmény és irányzatok. In: Századvég Új folyam 4. 1987, pp: 55-69

53

Róbert Péter: Mobilitás és életút. In: Elméletek és hipotézisek. Rétegződés-modellvizsgálat. I Bp.1982 pp. 93-130. Ajánlott irodalom: A.Gergely András: Urbanizált méhkas, avagy a helyi társadalom. MTA PTI, Budapest, 1993 Foster, George M. - Robert V. Kemper (1974) Bevezetés: a városi antropológiai terepmunka áttekintése. Fordítás. (A mű eredeti címe: Anthropologists In Cities. Boston. pp. 1-17, 19, 41, 63, 93, 123, 153, 179, 201, 223). Goffman, E: The Presentation of Self in Everyday Life. Garden City 1959 Hajnal L. E.: Nagyvárosi cigányok az új gazdasági környezetben De Certeau, M.: The Practice of Everyday Life Mumford, Lewis: A város a történelemben. Gondolat (1961) 1985 Ladányi J.: Patterns of Residential Segregation and the Gypsy Minority in Budapest Ladányi J. – Szelényi I.: Class, Ethnicity and Urban Restructuring in Postcommunist Hungary. In: Enyedi Gy. (szerk.): Social Change and Urban Restructuring In Central EuropeLewis, Oscar: Sánchez gyermekei, Budapest 1968 Ambrus Péter: Dzsumbuj. In: Kultúra és Közösség. 1980. 4. sz. pp: 63-74 W. F. Whyte: Utcasarki társadalom. Egy olasz szegénynegyed társadalomszerkezete. Új Mandátum, Budapest 1999 Anderson, Nels: The Hobo. Chicago (1923) 1961 Thrasher, Frederic M: The Gang. Chicago, 1927 Wirth, L.: The Ghetto. Chicago, 1928 Szelényi I. (szerk.): Városszociológia. Bp. 1973

A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Magyar társadalom a szomszédos 2 országokban A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma Választható előadás + gyakorlat 30+30 3+3 Tantárgyfelelős: Gereben Ferenc Oktató: Gereben Ferenc Tantárgy célja: A megadott irodalom feldolgozása és elemzése révén megismerteti a Magyarországot környező országokban élő magyar kisebbségek Trianon utáni történetével, társadalmi, demográfiai, kulturális és vallási-felekezeti jellemzőivel, nyelvhasználati szokásaival, valamint Magyarországhoz és a többségi népekhez való viszonyukkal. Sorszám 1. 2. 3. 4-6. 7-8. 9-10.

A TANTÁRGY LEÍRÁSA: Témakör A nemzeti és etnikai kisebbségek fogalma, típusai Közép-Európa magyar és nem magyar kisebbségei Trianon, és ami utána következett Az erdélyi magyarság társadalmi és demográfiai jellemzői, nemzeti, kulturális és vallási identitása, nyelvhasználati szokásai A szlovákiai magyarok társadalmi és demográfiai jellemzői, nemzeti, kulturális és vallási identitása, nyelvhasználati szokásai A kárpátaljai magyarok társadalmi és demográfiai jellemzői, nemzeti, kulturális és vallási identitása, nyelvhasználati szokásai

Óra 2 2 2 2-2-2 2-2 2-2

54

11-12. 13. 14.

A vajdasági magyarok társadalmi és demográfiai jellemzői, nemzeti, kulturális és vallási identitása, nyelvhasználati szokásai A horvátországi és szlovéniai magyarok társadalmi és demográfiai jellemzői, nemzeti, kulturális és vallási identitása, nyelvhasználati szokásai A Kárpát-medence magyarságának identitás-változatai

2-2 2 2

15. Összefoglalás 2 Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom: Csernicskó István: A magyar nyelv Ukrajnában (Kárpátalján). Bp. 1998. Osiris K. 23-56.p. Gereben F.: A Kárpát-medencei magyarság identitástudatának regionális és össznemzeti vonásai. In: Éltető anyanyelvünk /Írások Grétsy László 70. születésnapjára/ Bp. é.n. Tinta K. 186-192. p. Gereben Ferenc – Tomka Miklós: Vallás és nemzettudat. /Viszgálódások Erdélyben/ Bp. Teleki László Intézet Alapítvány Göncz Lajos:A magyar nyelv Jugoszláviában (Vajdaságban). Bp.-Újvidék 1999. Osiris K. 3672.p. Gyurgyík László-Sebők László (szerk): Népszámlálási körkép Közép-Európából 1989-2002. Bp. 2003. Teleki László Alapítvány. (Egy-egy ország magyarságára vonatkozó tanulmányok, választás alapján) Lanstyák István: A magyar nyelv Szlovákiában. Bp.-Pozsony, 2000. 41-76.p. Szarka László: Kisebbségi léthelyzetek – közösségi alternatívák. Bp. 2004. Lucidus K. (kijelölt részek) Veres Valér: Az erdélyi magyarok és románok közösségi identitása a társadalmi struktúra tükrében = Szociológiai Szemle 2000/4. sz.  A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Kultúraközi kommunikáció 1 A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma Választható gyakorlat 30 3 Tantárgyfelelős: Botlik József Oktató: Botlik József Tantárgy célja: A tantárgy célja megismertetni a hallgatókat a közép-európai, illetve a kárpát-medencei népek sajátos és folyamatosan változó, több évszázados kultúraközi kapcsolatainak egyedi és különös vonatkozásaival. A TANTÁRGY LEÍRÁSA Sorszá Témakör Óraszám m 1 Bevezetés, áttekintés 2 2 A térség legfontosabb történeti-földrajzi nevei. 2 3 Nemzet és haza a közép-európai himnuszok tükrében. 2 4 Címerek és nemzeti identitás, különös tekintettel az 1989-1990. évi 2 címerek háborújára. 5 A szomszéd népek (szlovák, ruszin, ukrán, orosz, román, szerb, horvát, 2 szlovén, osztrák) magyar tükörben I. 6

A szomszéd népek (szlovák, ruszin, ukrán, orosz, román, szerb, horvát, szlovén, osztrák) magyar tükörben II.

2

55

7

A Kárpát-medencei magyarság és a szomszéd népek trianoni pszichózisa 2 és annak formái I. 8 A Kárpát-medencei magyarság és a szomszéd népek trianoni pszichózisa 2 és annak formái II. 9 A szomszédos népek magyarságképe, avagy a magyarság szlovák, 2 ruszin, ukrán, orosz, román, szerb, horvát, szlovén, osztrák tükörben I. 10 A szomszédos népek magyarságképe, avagy a magyarság szlovák, 2 ruszin, ukrán, orosz, román, szerb, horvát, szlovén, osztrák tükörben II. 11 Keleti és nyugati kultúrák találkozása Magyarországon I. 2 12 Keleti és nyugati kultúrák találkozása Magyarországon II. 2 13 Magyarságkép Nyugaton és Amerikában I. 2 14 Magyarságkép Nyugaton és Amerikában II. 2 15 Összegzés 2 Értékelés: gyakorlati jegy Kötelező irodalom: -Romsics Ignác: Nemzet, nemzetiség, állam Kelet-Közép- és Délkelet-Európában. Bp., 1998. Napvilág Kiadó, 9-31. p., különösen a térképek (16., 19., 30. p.) -Kiss Gy. Csaba: Nemzeti identitás – vallási identitás a közép-európai nemzet himnuszokban – In. A magyar művelődés és a kereszténység. A IV. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus előadásai: Róma-Nápoly, 1996. szeptember 9-14. III. kötet. Szerk. Jankovics József, Monok István, Nyerges Judit. Bp.–Szeged, 1998. 1681-1689. p. -Kocsis István: A trianoni pszichózisok – In. Hitel (Bp.), 1995. augusztus, 34-48. p. -Csetri Elek: A románok magyarságképe. – In. Korunk (Kolozsvár), 2003. 10. sz., 96-103. p. -Käfer István: A miénk és az övék. Írások a magyar–szlovák szellemi kölcsönösségről. Bp., 1991. Magvető Kiadó, 180-189, 256-279. p. Ajánlott irodalom: -Fiume és a magyar kultúra. Szerk. Kiss Gy. Csaba. Bp., 2004. ELTE BTK – Kortárs Kiadó, 43-59. p. -Soós Kálmán: Történelmi lecke tanároknak és tanulóknak. Adalékok az ukrán magyarságkép alakulásához Kárpátalján. – In. Forrás (Kecskemét), 1997. 5. sz., 31-45. p. -Dobos János: Magyar történelem a vajdasági iskolákban. 1. rész. – In. Erdélyi Magyarság (Bp.), 8. évf., 30. sz., 1997. április-május-június, 37-38. p. 2. rész., 31. sz., 1997. július-augusztus-szeptember, 28-30. p. -Benkő Samu: Himnusz, Szózat, trikolór Erdélyben. – In. História (Bp.), 2004. 4. sz., 20-24. p. -Falkné Bánó Klára: Kultúraközi kommunikáció. Bp., 2001. Püski Kiadó, 107-139. p.  A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Kultúra és művelődéstörténet II. : 1 A Biblia világa II. A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma Választható előadás 30 2 Tantárgyfelelős: Fröhlich Ida Oktató: Fröhlich Ida Tantárgy célja: A kurzus célja az ószövetségi szentírás általános jellemzőinek bemutatása. Az előadássorozat első felében a bibliai szövegek kialakulásának történetébe, műfajelméletébe és kortörténetébe nyújtunk bepillantást. Az előadássorozat második felében az ószövetség teológiájának és világképének legfontosabb elemeivel, így az istenkép, az 56

emberkép és a teremtésfelfogás fejlődésével, valamint ezek egymáshoz való viszonyával foglalkozunk. A TANTÁRGY LEÍRÁSA: Sorszám Témakör 1 Világkép, világnézet, vallás, kinyilatkoztatás 2 Az Ó- és az Újszövetség kapcsolata 3 Az Újszövetség könyvei. A keletkezés körülményei, ideje 4 A négy evangélium 5 A gyermekségtörténet 6 Messiási címek az Újszövetségben 7 Jézus tanítása az Isten országáról 8 Jézus példabeszédei 9 Csodák az evangéliumban 10 A szenvedéstörténet 11 A föltámadás 12 Az Újszövetség erkölcsi tanítása 13 Az Újszövetség eszkatológiája 14. Az Apostolok Cselekedetei 15 A levelek Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom: Megadott bibliai szövegrészek Gál Ferenc: Beszélgetések az evangéliumról Rózsa Huba – Gál Ferenc: Jézus kereszthalála és feltámadása Ajánlott irodalom: Gál Ferenc: Az Apostolok Cselekedeteinek olvasása Gál Ferenc: Pál apostol levelei

Óraszám 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

 A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Kultúra- és művelődéstörténet IV: 1 Világvallások I. A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma Választható előadás 30 3 Tantárgyfelelős: Jany János Oktató: Jany János A tantárgy célja: az európaközpontú gondolkodásnak más kultúrák felé való tágítása; a kereszténységen kívüli civilizációk és a világvallások történelmi és jelenlegi társadalmikulturális szerepének és jelentőségének megismertetése A TANTÁRGY LEÍRÁSA Sorszám Témakör 1. Hinduizmus 1.: A védikus vallás 2. Hinduizmus 2.: Brahmanizmus. Az upanisádok kora. Hindu mitológia. 3. Hinduizmus 3.: „Hinduizmus”. Újkori hindu megújulási mozgalmak. A hinduizmus társadalomformáló szerepe. 4. Buddhizmus 1.: Buddha és kora. Buddha tanítása.

Óra 2 2 2 2 57

5. 6.

Buddhizmus 2.: Hinajána, mahajána, vadzsrajána 2 Buddhizmus 3.: Buddhizmus és társadalom. A buddhizmus 2 Magyarországon. 7. Zoroasztrizmus forrásai és tanítása 2 8. A zsidó vallás forrásai és korai szakasza 2 9. A zsidó vallás tanítása 2 10. Zsidó misztika 2 11. Rabbinikus szokások és rítus 2 12. Az iszlám kialakulása 2 13. Az iszlám teológia és filozófia 2 14. Egyéb irányzatok: síiták, khárigiták, szúfik 2 15. Az iszlám jog alapvetése 2 Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom: Klostermaier, Klaus K.: Bevezetés a hinduizmusba. Akkord 2001. Skilton, Andrew: A buddhizmus rövid története. Budapest: Corvina 1997. John R. Hinnels: Perzsa mitológia. Budapest, 1992 Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás. Budapest, 1987, 226-241, 369-417. Mircea Eliade: Vallási hiedelmek és eszmék története I. Budapest, 144-161, 264-286, 291307. Rostoványi Zsolt: Az iszlám a 21. század küszöbén. Budapest, 1996, 21-88. Ajánlott irodalom: Küng, Hans-Heinrich von Stietencron: Párbeszéd a hinduizmusról. Palatinus 1999. Küng, Hans-Heinz Bechert: Párbeszéd a buddhizmusról. Palatinus 1998. Maimonidész: A tévelygők útmutatása. Budapest, 1997. Szimonidesz Lajos: A világ vallásai. Budapest, 1988, 267-289, 351-429.  A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Vallásantropológia 1 A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma Választható előadás Heti 2 óra 3 Tantárgyfelelős: Tomka Miklós Oktató: Vargyas Gábor, Tomka Miklós Tantárgy célja: A fél évre tervezett kurzus célja alapvetés szintjén megismertetni a hallgatókat a kulturális antropológia egyik legalapvetőbb aldiszciplinája: a vallásantropológia problémakörével és fogalomrendszerével, klasszikus témáival és szerzőivel, valamint eligazítást nyújtani a szakirodalomban. Az előadások a vallásantropológia főbb szerzőinek és irányzatainak a bemutatására koncentrálnak, a klasszikusoktól az utóbbi évtizedek szerzőiig bezárólag (evolucionista-intellektualista, pszichológiai, vallásszociológai, strukturalista, szimbolikus stb.) A TANTÁRGY LEÍRÁSA Sorszá Témakör Óraszám m 1. Vallás a törzsi társadalmakban – tételes vallások 2 2. Vallásdefiníciók 2 3. A vallást kutató tudományok (vallástörténet, fenomenológia, 2 vallásantropológia, vallásszociológia stb.)

58

4.

Az önálló vallástudomány és vallásantropológia kialakulásának 2 előzményei 5. Az intellektualista-evolucionista iskola (Spencer, Tylor, Frazer) 2 6. Durkheim és A vallási élet elemi formái 2 7. Durkheim és köre: Mauss, Hertz 2 8. M.Weber vallásszociológiája 2 9. A vallás pszichológiai (Freud) és pszichoanalitikai (Róheim) 2 magyarázatai 10. A funkcionalista iskola: Malinowski és R. Brown 2 11. A rituális folyamat: Van Gennep és V.Turner 2 12. Evans-Pritchard és az afrikai boszorkányság 2 13. A szimbolikus iskola: M. Douglas, E.Leach 2 14. A strukturalisták: L. Strauss 2 15. C. Geertztől a posztmodernig 2 Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom: Durkheim, E.: A vallási élet elemi formái. Budapest, L'Harmattan, 2002. (részletek) Eliade, M.: Az eredet bűvöletében. Vallástörténeti kutatás és módszertan 1912-től napjainkig. Bp. Cartaphilus, 2002: 9-125. Geertz, C.: A vallás, mint kulturális rendszer. In: Geertz, C.: Az értelmezés hatalma. Bp. Századvég Kiadó, 1994:63-103. Radcliffe-Brown, A. R.: Vallás és társadalom. In: Radcliffe-Brown, A. R.: Struktúra és funkció a primitív társadalomban. Debrecen, Csokonai Kiadó, 2004: 135-154. Vargyas G.: E. Durkheim és A vallás elemi formái. In: Durkheim, E.: A vallási élet elemi formái. Budapest, L'Harmattan, 2002: I-XXXI. Ajánlott irodalom: A vallástörténet klasszikusai. Szöveggyűjtemény. Simon R. (szerk.). Bp. Osiris, 2003. Antropológiai irányzatok a második világháború után. (Biczó G. szerk.) Debrecen, Csokonai Kiadó, é.n. [2003] (Szemelvények) Hamilton, M. B.: Vallás, ember, társadalom. Elméleti és összehasonlító vallásszociológia. ("Megújuló világképek") Bp. AduPrint, 1998. Douglas, M.: Rejtett jelentések. Bp. Osiris, 2003. (részletek) Hertz, R.: A halál mint kollektív képzet. In: Berta P. (szerk.): Halál és kultúra. Tanulmányok a társadalomtudományok köréből. I. Budapest, Janus/Osiris, 2001:11-79. Mauss, M.: Tanulmány az eszkimó társadalmak évszakonkénti változásairól. In: M. Mauss: Szociológia és antropológia. Budapest, Osiris, 2000: 449-536. Rosaldo, R.: A bánat és a fejvadászok őrjöngésének kapcsolata. In: Antropológiai irányzatok a második világháború után. (Biczó G. szerk.) Debrecen, Csokonai Kiadó, é.n. [2003]: 252279. Turner, V.: A rituális folyamat. Bp. Osiris, 2002. (részletek) Weber, M.: Vallásszociológia. (A vallási közösségek típusai.) In: Weber, M. Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai. 1/2. Bp. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1992. (részletek)  A tantárgy címe Számítógépes adatelemzés I. A tantárgy típusa Választható gyakorlat Tantárgyfelelős: Fekete Attila



59

Oktató: Fekete Attila Tantárgy célja: A statisztikai egy- és többváltozós elemzések alapjainak megismertetése. A kurzus során a hallgatók megismerkednek a számítógépes adatelemzés – SPSS – alapjaival. Elsajátítják az adatbázis készítés módszereit, megismerkednek az adatokkal végezhető műveletekkel, valamint a leíró statisztikák és a kereszttáblák készítésével. A kurzus fontos célkitűzése, hogy a hallgatók a program mechanikus kezelésén túl értelmezni tudják a kapott eredményeket. A TANTÁRGY LEÍRÁSA Sorszám Témakör Óra 1 Az adatbázis fogalma, változók definiálása, adatbevitel, gyakorisági 2 sor készítése 2 A gyakorisági sor készítése, statisztikák, grafikonok; Insert New Text; 2 descriptives 3 számítási műveletek; compute, count 2 4 műveletek adatokkal; select cases, case summaries, kategórizált 2 változó készítése 5 műveletek adatokkal; recod, automatic recod 2 6 Ismétlés gyakorlás 2 7 ZH Minimum követelmény: adatbevitel, gyakorisági sor, alap 2 statisztikák 8 Műveletek fájlokkal; összefűzés, rendezés, aggregálás 2 9 kétdimenziós kereszttábla készítése 2 10 többdimenziós kereszttábla készítése 2 11 Grafikus ábrázolások 2 12 Ismétlés gyakorlás 2 13 ZH Minimum követelmény: összefűzés, 2 dimenziós kereszttábla 2 értelmezése 14 Összefoglalás, a jellegzetes hibák megbeszélése 2 15 Félév végi ZH 2 Értékelés: gyakorlati jegy Kötelező irodalom: SPSS kézikönyvek Dr. Ketskeméty László - Dr. Izsó Lajos az SPSS for Windows programrendszer alapjai SPSS Partner Bt. 1996.  A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Számítógépes adatelemzés II. 1 A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma Választható gyakorlat 30 3 Tantárgyfelelős: Fekete Attila Oktató: Fekete Attila Tantárgy célja: A statisztikai egy- és többváltozós elemzések alapjainak további megismertetése. A tantárgy leírása: A tantárgy eredményes elsajátításának feltétele a Számítógépes adatelemzés I.-ben foglaltak felhasználó szintű ismerete. A foglalkozások főbb témakörei a következők: többdimenziós kereszttábla készítése, nominális és ordinális szintű - kategórizált - változók közötti függetlenség vizsgálata. Csoportátlagok összehasonlításának módszerei, egyutas szórás elemzés, korreláció és regresszió analízis.

60

Értékelés: gyakorlati jegy Kötelező irodalom: SPSS kézikönyvek Dr. Ketskeméty László - Dr. Izsó Lajos: az SPSS for Windows programrendszer alapjai. SPSS Partner Bt. 1996. Székelyi Mária – Barna Ildikó: Túlélőkészlet az SPSS-hez. Budapest, Typotex 2002. Moksony Ferenc: Gondolatok és adatok. Budapest, Osiris 1999.  A tantárgy címe A tantárgy kódja Számítógépes ismeretek A tantárgy típusa Óraszám Gyakorlat 30 Tantárgyfelelős: Fekete Attila Oktató: Fekete Attila Tantárgy célja: Alapvető informatikai ismeretek elsajátítása.


A TANTÁRGY LEÍRÁSA: Sorszám Témakör Óraszám 1 A számítógép felépítése, fontosabb részei. Hardverek: CPU (ALU, CU) belső busz, adatbusz, órajel, memóriák (RAM, ROM), beviteli eszközök 2 (klaviatúra, egér), kiviteli eszközök (monitor, nyomtató), háttértárak (HDD, FDD, CD, DVD), portok (soros, párhuzamos, USB), modem, LAN 2 File kezelés (Windows Intéző): Intéző részei és funkciói, file létrehozás, 2 másolás, beillesztés, törlés, áthelyezés, átnevezés, könyvtárlétrehozás, másolás, beillesztés, törlés, áthelyezés, átnevezés, LAN használata 3 File kezelés (Windows Intéző): Intéző részei és funkciói 2 könyvtárlétrehozás, másolás, beillesztés, törlés, áthelyezés, átnevezés, LAN használata 4 XP beállítások, háttér, mappák testre szabása, asztal és a tálca 2 használata, , (Word, Excel, SPSS) parancsikon létrehozása 5 e-mail használata, ingyenes e-mail címek létrehozása, levelezés, file2 csatolás, levelezőlisták 6 Ismétlés, gyakorlás, problémamegoldás 2 7 Internet: keresők használata, könyvtárak és adatbázisaik elérése, 2 egyetemi honlapok, online folyóiratok 8 ZH I. 2 9 Excel: adatok bevitele, táblázatok készítése, műveletek adatokkal 2 10 Word: szövegszerkesztés, formázás 2 11 Billentyűparancsok alkalmazása, adatok konvertálása 2 12 Egyéni tárhely kialakítása, kezelése 2 13 Grafikus adatok kezelése 2 14 Konzultáció 2 15 ZH II. 2 Értékelés: gyakorlati jegy Kötelező irodalom: órai jegyzet,

61

Farkas Csaba: Bevezetés a Windows és Office XP használatába J.O.S. Budapest 2003.  A tantárgy címe Prezentációs technikák

A tantárgy kódja

Félévek száma 1

A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma gyakorlat 30 2 Tantárgyfelelős: Fekete Attila Oktató: Fekete Attila Tantárgy célja: A kurzus során a hallgatók megszerzik a sikeres prezentációk megtartásához szükséges ismereteket, technikákat, módszereket. Elsajátítják a legelterjedtebb prezentációs szoftver, a PowerPoint használatát. A program segítségével megtanulnak prezentációt létrehozni, módosítani, különböző objektumokat mozgatni vagy másolni prezentáción belül, illetve több prezentáció között és képesek lesznek különféle vetítési, animálási effektusokat alkalmazni. A TANTÁRGY LEÍRÁSA: Témakör Óra Verbális és non-verbális kommunikáció, a kommunikáció hatékonysága 2 A prezentáció előkészítése, irányítása 2 A prezentáció tartalmának kidolgozása, tagolása, igényes kialakítása 2 Prezentációs segédeszközök, multimédiás prezentáció, diabemutató 2 készítésének elvei 5 A PowerPoint indítása, nézetei, beépített elrendezései 2 6 Tervezősablonok 2 7 Objektumok formázása 2 8 Szövegkezelés 2 9 Külső objektumok, táblázatok képek beillesztése 2 10 Szervezeti diagram és egyenletek beillesztése 2 11 Hangok, mozgóképek alkalmazása 2 12 Vetítés 2 13 Nyomtatás, prezentáció bemutatása 2 14 Prezentáció készítése, előadása 2 15 Prezentáció készítése, előadása 2 Értékelés: gyakorlati jegy Kötelező irodalom: Gerő Judit PowerPoint 2000 prezentáció készítése mesterfokon. ComputerBooks 2004 Ajánlott irodalom: Gubán Ákos A prezentációkészítés elméleti alapjai Műszaki könyvkiadó 2000

Sorszám 1 2 3 4

 A tantárgy címe Kutatási gyakorlat I-II. A tantárgy típusa Gyakorlat Tantárgyfelelős: Intézetvezető


Félévek száma 2 Kreditek száma 3+3

62

Oktató: az Intézet oktatói Tantárgy célja: Végigvezetni a hallgatókat a szociológiai kutatás egyes lépésein, felkészíteni őket egy kutatás elvégzésére és lefolytatni egy konkrét kutatást. A tantárgy leírása: A hallgatók csoportmunkában hajtanak végre egy kutatást előzetesen rögzített (s nem a hallgatók által választott) témában, lehetőleg „élesben”, azaz tényleges külső megbízás alapján és idegen felhasználó számára. A kutatás koncepcióját, irodalmazását, módszereinek kidolgozását, majd pedig az eredmények értékelését a szemináriumi csoport közösen végzi; egyébként a kutatás különböző résztémákból áll össze amelyek feltárását és feldolgozását egy-két hallgató végzi. A halgatók a félév folyamán kiselőadásokat tartanak az általuk végzett munkáról, a félév végére pedig 20-30 oldalas házi dolgozatot – kutatási részbeszámolót – készítenek. Értékelés: gyakorlati jegy 

A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Magyarország társadalomtörténete 1920 előtt 1 A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma előadás 30 3 Tantárgyfelelős: Bögre Zsuzsa Oktató: Keszei András, Bögre Zsuzsa Tantárgy célja: A kurzus célja elsősorban az, hogy a társadalmi jelenségek, folyamatok történetiségének bemutatásával háttértudást nyújtson. A társadalomtörténet a hagyományos, politika- és eseménytörténeti megközelítésektől eltérően a folyamatok, struktúrák, törvényszerűségek szintjén vizsgálja a múltat. Ennek során főként a különböző társadalomtudományok elméleti és módszertani eredményeire támaszkodik. A kurzus folyamán a főbb irányzatokra is kitérünk majd a félév során, illetve az elméleti és módszertani bevezető keretében. Az előadás szűkebb témája (Magyarország társadalomtörténete 1920ig) az utóbbi kétszáz év magyar történelmének főbb folyamatait öleli fel, különös tekintettel a rendi és a polgári társadalom közötti átmenetre, a két társadalomszerkezet alapvető különbségeire, illetve a polgári társadalom rendi „örökségének” hatására, jelentőségére. A TANTÁRGY LEÍRÁSA Sorszám Témakör Óraszám 1. Történelem és szociológia. Társadalomtörténet és/vagy történeti szociológia? 2 2. Elméletek és módszerek alkalmazása a társadalomtörténetben. 2 3. Értelmezési paradigmák - rendi társadalom/polgári társadalom 2 4. A polgárosodás folyamatának állomásai 2 5. Népesedés, család, háztartás 2 6. Tevékenységszerkezet - Rang és presztízs 2 7. Rétegződés a rendi és a polgári társadalomban 2 8. Urbanizáció, településszerkezet. 2 9. Mobilitás. 2 10. Kultúra, művelődés, mentalitás. 2 11. A felekezeti megoszlás alakulása és a vallásosság. 2 12. Etnikum, nemzetiség. 2 13. Participáció és uralom. 2 14. A századfordulótól Trianonig. 2 15. Összegzés 2 Értékelés: kollokvium 63

Kötelező irodalom: Gyáni Gábor-Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Budapest, 1998. 13-165. Kövér György (szerk): Magyarország társadalomtörténete I. A reformkortól az első világháborúig.(Szöveggyűjtemény): 1-2. kötet Szekfű Gyula: Három nemzedék és ami utána következik.  A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Nemek szociológiája 1 A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma gyakorlat 30 3 Tantárgyfelelős: Schlemmer Éva Oktató: Schlemmer Éva Tantárgy célja: A társadalomtudományi kutatásokban a nemek problematikája mára már megkerülhetetlenné vált. A kurzus folyamán elemezzük a nemspecifikus megközelítés létjogosultságát a szociológia hagyományos területein. A hallgatók bevezető jelleggel megismerkednek a feminizmussal, s annak hatásával a társadalomtudományokra. A TANTÁRGY LEÍRÁSA: Sorszá Témakör Óraszám m 1 Óramegbeszélés, bevezetés, a téma kereteinek, jelentőségének 2 bemutatása 2 A nemek kommunikációja 2 3 Nem és szexualitás 2 4 Feminizmus I. 2 5 Feminizmus II. 2 6 Férfikutatások, Férfiuralom 2 7 A munka világa I. 2 8 A munka világa II. 2 9-10 Esélyegyenlőség 2+2 11 Oktatás, tudomány 2 12 Film 2 13 Irodalom 2 14 Teológia 2 15 Konzultáció, Zárthelyi dolgozat 2 Értékelés: gyakorlati jegy Kötelező irodalom: NAGY Ildikó – PONGRÁCZ Tiborné – TÓTH István György (szerk.): Szerepváltozások – jelentés a nők és férfiak helyzetéről 2001. TÁRKI - Szociális és Családügyi Minisztérium Nőképviseleti Titkársága, LÉVAI Katalin – GYULAVÁRI Tamás – KISS Róbert (szerk.): Vegyesváltó. Pillanatképek nőkről, férfiakról. Egyenlő Esélyek Alapítvány, Budapest, 1999. Ajánlott irodalom: ARATÓ Mihály, A másik: NEM?! Nőkről és férfiakról – nőknek és férfiaknak, Grafit Kiadó, Bp., 1997.

64

 A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Demográfia 1 A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma előadás 30 2 Tantárgyfelelős: Tárkányi Ákos Oktató: Tárkányi Ákos, Husz Dóra A tantárgy célja: A hallgatók tudományosan megalapozott tájékozottságra tegyenek szert és jól eligazodjanak korunk legfontosabb, a különböző demográfiai folyamatokkal kapcsolatos kérdéseiben.. A kurzus konkrét demográfiai jelenségeket, trendeket elemez, főként családdemográfiai és családszociológiai ismereteket kombinálva. A termékenység és a házasodás változásaira és más hozzájuk kapcsolódó jelenségekre, problémákra koncentrál és csak ezekkel összefüggésben foglalkozik a halandóság és a migráció kérdéskörével. A TANTÁRGY LEÍRÁSA Témakör

Sorszám Óraszám 1 Mi a demográfia? 2 2 A világ népesedéstörténete, az első és a második demográfiai átmenet 2 elmélete. 3 A termékenység csökkenése a fejlett világban. 2 4 A harmadik világ demográfiai helyzete, a demográfiai robbanás 2 elmélete, negatív népesedéspolitika. 5 Az élettartam történeti alakulása. Az élet meghosszabodásának 2 társadalmi tényezői és következményei. 6 Születéskorlátozás, abortusz, fogamzásgátlás. 2 7 A termékenység csökkenésének következményei. Pronatalista politika 2 a fejlett világban - tudatos és nem tudatos, eredmények I. 8 A termékenység csökkenésének következményei. Pronatalista politika a fejlett világban - tudatos és nem tudatos, eredmények II. 9 A magyar család- és népesedéspolitika tapasztalatai I. 2 10 A magyar család- és népesedéspolitika tapasztalatai II. 11 A házasodás változásai, válás, házasságon kívül szülés és élettársi 2 kapcsolat. 12 A házasodás változásaival kapcsolatos társadalmi problémák és 2 kezelésük. 13 A főbb demográfiai trendek társadalmi háttere, ideológiai és 2 tudományos értékelése I. 14 A főbb demográfiai trendek társadalmi háttere, ideológiai és 2 tudományos értékelése II. 15 Összefoglalás 2 Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom: Andorka Rudolf : Gyermekszám a fejlett országokban. Budapest: Gondolat., 1987. Klinger András (szerk.): Demográfia. Budapest, KSH 1996. Livi-Bacci, Massimo: A világ népességének rövid története. Budapest: Osiris, 1999. valamint a kurzus kezdetén kiadott irodalom. Ajánlott irodalom:

65

Spéder Zsolt (szerk.): Demográfiai folyamatok és társadalmi környezet. Gyorsjelentés. Műhelytanulmányok I. Budapest, KSH Népesedéstudományi Kutatóintézet 2002.  A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Gazdaságszociológia 1 A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma Előadás 30 3 Tantárgyfelelős: Balogh Gábor Oktató: Balogh Gábor Tantárgy célja: A gazdaságszociológia alapozó tárgy, amelynek célja, hogy a hallgató az egyes gazdasági cselekvések és magatartások szociológiai vizsgálata, valamint a gazdasági intézményrendszer megismerésén keresztül ismereteket szerezzen a fontosabb szakterületekről, amelyeket kutatásai vagy elemzései során felhasználhat. A TANTÁRGY LEÍRÁSA: Témakör

Sorszá Óraszám m 1 A gazdaságszociológia fogalma, tárgya és helye a szociológia 2 rendszerében 2 A gazdaságszociológia osztályozása (osztályozás szempontjai, 2 sajátosságok) 3 A gazdaságszociológia alanyai; emberképek, embermodellek (gazdasági 2 ember, REMM stb.) 4 Közelítésmódok – magyarázati sémák (elméleti és empirikus módszerek; 2 antropocentrikus, rendszerelméleti közelítésmód; oksági, teleologikus magyarázat, gyakorlati szillogizmus) 5 Racionalitás és szubjektivitás; racionális cselekvés, cselekvés 2 racionalitása 6 A gazdaság társadalmi dimenziói (formalista és szubsztancialista 2 felfogás) 7 A gazdaság társadalmi dimenziói 2. (munka, munkanélküliség) 2 8 A gazdasági cselekvés koordinációs mechanizmusai (fogalmak, 2 funkciók, struktúrák) 9 A gazdaság koordinációs mechanizmusa 1. (a pénz társadalmi 2 dimenziói) 10 A gazdaság koordinációs mechanizmusai 2. (a piac mint társadalmi 2 struktúra, a piac szociológiája, koncentrált piacok) 11 A társadalom gazdasági dimenziói 1. (társadalmi munkamegosztás) 2 12 A társadalom gazdasági dimenziói 2. (gazdasági hatalom és bürokrácia) 2 13 A társadalom gazdasági dimenziói 3. (társadalmi rétegződés és 2 egyenlőtlenség) 14 Regulatív intézmények (reguláció fogalma, területe, funkciója, 2 intézményei) 15 Strukturális intézmények és rendszerváltozás 2 Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom:

66

Balogh Gábor- Kovács Martin: A gazdaság társadalmi dimenziói, Osiris-BIP, 2001: 1.; 4-6. Fejezet Bertalan László (szerk.): Magyarázat, megértés előrejelzés (kijelölt szövegrészek) Előadások anyaga (belső hálózaton hozzáférhető – továbbiakban: BHH) Ajánlott irodalom: Szemelvények az alábbi könyvekből: Smelser, Neil – Parsons, Talcott: Economy and society (BHH) Granovetter, Mark – Swedberg, Richard (Ed.): The sociology of economic life (BHH) Heinemann, Klaus (Hg.): Soziologie wirtschaftlichen Handelns, KZfSS/Sonderheft 28.  A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Menedzsmentszociológia 1 A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma gyakorlat 30 3 Tantárgyfelelős: Balogh Gábor Oktató: Balogh Gábor, Tóth Lilla Tantárgy célja: A tantárgy célja feltárni és bemutatni azokat a főbb intézményesüléseket, amelyek formailag determinálóan járulnak a XXI. század vállalkozásainak kialakulásához és működéséhez. A TANTÁRGY LEÍRÁSA: Sorszá Témakör Óraszám m 1 Szerződéselméleti és egyéb közelítésmódok, jellemzők 2 2 Tulajdonjogok elmélete (kontinentális és tengerentúli gyökerek, 2 szervezetek tulajdonjogi megközelítése) 3 Tulajdonjogok elméletének alkalmazásai (kereskedelmi vállalkozások, a 2 szocialista gazdaság vállalkozásai, non-profit szervezetek) 4 Ügynökelmélet 1. (alapok: az elmélet lehatárolása, egyéni viselkedések 2 modelljei, személyközi viszonyok bemutatása) 5 Ügynökelmélet 2. (diadikus és kooperációs kapcsolatok, hatékonyság 2 elve) 6 Ügynökelmélet 3. (hatékonyság elve mint a szervezetek 2 teljesítményének magyarázó elve, egyéb magyarázó elvek, szervezeti formák szelekciója) 7 Tranzakciós költségek elmélete 1. (a piac kudarca, O. E. Williamson 2 felfogása, egyéb definíciók, Arrow, Malone stb. tézisei) 8 Tranzakciós költségek elmélete 2. Az elmélet kritikája (North, 2 Donaldson, Granovetter) 9 Konvenció elmélete 1. (fogalom, közelítésmódok, a konvenció 2 dimenziói) 10 A konvenció elmélete 2. (konvenció és szervezet) 1 11 Konvenció és vállalatvezetés (döntéselmélet és konvenció kapcsolata, 3 konvencióelmélet és vállalatvezetés a gyakorlatban) 12 Menedzsment, szervezet és társadalmi kultúra 2 13 Piac mint többdimenziós társadalmi tér (társadalmi, szimbolikus és 2 gazdasági tőke) 14 Vállalkozási hálózatok kutatása (szervezeti formák és piaci kapcsolatok) 2

67

15 Menedzsmentszociológiai kutatások újabb irányzatai 2 Értékelés: gyakorlati jegy Kötelező irodalom: Kieser, Alfred: Szervezetelméletek, Aula, 1995: 7. Fejezet Pejovich, Svetozar: A tulajdonjogok közgazdaságtana, Budapest: Kjk, 1992. Zoltayné Paprika Zita: Döntéselmélet, Budapest: Alinea, 2002: 1. és 10. Fejezet Hunyady György- Székely Mózes (Szerk.): Gazdaságpszichológia, Osiris, 2003: 20. Fejezet Előadás anyaga Ajánlott irodalom: Clegg, Stewart R. (Ed.): Organisation theory and class analysis. New approaches and new issues, de Gruyter, 1990: II. rész Schmidt, Rudi et alii (Hg.): Managementsoziologie, Münhen: Rainer Hampp Verlag, 2002. König, Gérard (Ed.): De nouvelles théories pour gérer l’entreprise du XXIe siècle, Economica, 1999. Management aus soziologischer Sicht, Gabler, 1993. Picot, Arnold et alii:Organisation, Schäffer-Poeschel, 19992.  A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Információs társadalom 1 A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma Előadás 30 3 Tantárgyfelelős: Balogh Gábor Oktató: Balogh Gábor Tantárgy célja: Az információs és kommunikációs technikákon alapuló társadalom elhelyezése és bemutatása a társadalomkonstruálás folyamatában. Megismerkedés az információs társadalom kialakulásával, kritériumaival és jellemzőivel. Az információs társadalom kutatása és értelmezése az eddigi kutatási eredmények alapján. A TANTÁRGY LEÍRÁSA: Sorszá Témakör Óraszám m 1 Az információs társadalom előzményei (társadalmi formációk tipológiája 2 és jellemzői) 2 Az információs társadalom közelítésmódjai 1. (Fritz Machlup, D. Bell) 2 3 Az információs társadalom közelítésmódjai 2. (Maszuda Jonedzsi, 2 Manuel Castells) 4 Az információs társadalom közelítésmódjai 3. (az információs 2 társadalom mint … vö. Nico Stehr) 5. Információs társadalom az EU-ban (Bangemann jelentés) 2 6 Az információs társadalom alapintézményei (általában, mesterséges és 2 emberi szocialitás) 7 A homo informaticus 2 8 Információalapú kommunikáció 2 9 Információs és kommunikációs rendszerek szociológiai megközelítése 2 (empirikus közelítésmódok) 10 Tér és idő (társadalmi idő) fogalma, típusai 2 11 Társadalmi tér és idő mint IT-intézmény 2

68

12 Hálózat, hálózatiság, hálózati társadalom 2 13 Az információs társadalom sebezhetősége 2 14 Az információs társadalom kutatása, kutatási szempontok 2 15 Az információs társadalom kutatása hazánkban 2 Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom: Maszuda Jonedzsi: A információs társadalom mint posztindusztriális társadalom, OMIKK, 1988. Balogh Gábor: Új társadalomelmélet, (Kézirat), Piliscsaba, 2002-2003. A tudás társadalma, (Információs társadalom könyvek), 2002. (egyes fejezetrészek) Farkas János: Információs vagy tudástársadalom, Aula, 2002.; Előadás anyaga Ajánlott irodalom: Dordick, Herbert S. – Wang, Georgette: The information society, Sage, 1993. Duff, Alistair S.: Information society studies, Routledge, 2000. Banse G. –Langenbach C. J. –Machleidt P. (Eds.): Towards the information society, Springer, 2000. Shannon, Claude E. – Weaver, Warren: A kommunikáció matematikai elmélete, OMIKK, 1986.BHH  A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Értékszociológia 1 A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma Előadás 30 3 Tantárgyfelelős: Rosta Gergely Oktató: Rosta Gergely, Tomka Miklós Tantárgy célja: Az érték filozófiai és szociológiai fogalmának feltárása; az érték és az értékelés szerepének megismerése az emberi cselekvés és a társadalmi rendszer közegében; az érdek- és az értékszemléletű szociológiák megkülönböztetése; az értékmentesség-vita feldolgozása; az értékszociológiai iskolák és álláspontok áttekintése; az aktuális empirikus értékkutatás kérdésfeltevéseinek, logikájának, módszereinek és eredményeinek összehasonlítő elemzése

Sorszá m 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

A TANTÁRGY LEÍRÁSA: Témakör Bevezetés. Az érték és az értékelés fogalmáról. Az érték a társadalomtudományi hagyományban Az értékvilág a mindennapokban és az elméleti tudatban A dolgok és magatartások, mint értékhordozók Az értékszociológia kezdetei: Thomas és Znaniecki Társadalmi helyzet és érték: Lazarsfeld, Jahoda, Zeisel Érték a kulturális összehasonlításban Szociálpszichológiai értékkutatás I: Allport Szociálpszichológiai értékkutatás II: Rokeach és Morris Érték és világnézet – Kluckhohn

Óraszám 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

69

11 Személyiségfejlődés és értékfejlődés – Kohlberg, Fowler 12 Értékválság mint személyiségprobléma 13 Értékválság mint társadalmi egyensúlybomlás 14 Három nemzetközi értékkutatás: EVS, WVS, RAMP 15 Összegzés Értékelés: kollokvium

2 2 2 2 2

Kötelező irodalom: Váriné Szilágyi Ibolya: Az ember, a világ és az értékek világa. Budapest, Gondolat 1987. Losonczi Ágnes: Az életmód az időben, a tárgyakban és az értékekben. Budapest, Gondolat 1977. Schweitzer, Friedrich: Vallás és életút. Budapest, Kálvin 1999. Ajánlott irodalom: Hankiss Elemér: Érték és társadalom. Budapest, Magvető 1977. Jahoda, Marie – Lazarsfeld, Paul F. – Zeisel, Hans: Marienthal. Budapest, Uj Mandatum 1999. Nietzsche, Friedrich: Az értékek átértékelése. Budapest, Holnap 1998. Thomas, William I. – Znaniecki, Florian: A lengyel paraszt Európában és Amerikában IIII., Budapest, Új Mandátum, 2002-2003. Varga Károly: Értékek fénykörében. Budapest, Akadémiai 2003.  A tantárgy címe A tantárgy kódja Félévek száma Identitás, konverzió, vallási 1 magatartás A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma Gyakorlat 30 3 Tantárgyfelelős: Gáspár Kinga Oktató: Gáspár Kinga, Bögre Zsuzsanna, Tomka Miklós Tantárgy célja: Bevezetésszerű összeállítás az identitás jelenségkörének megismeréséhez. Kulcsfogalmakat kell elsajátítani, irodalmat kell olvasni, a már meglévő szaktudásba kell beágyazni az itt szerzendő ismereteket. A félév végén a hallgatóknak ismerniük kell az identitás kutatásának főbb irányvonalait, az egyes terminusok pontos használatát, remélhetőleg hasznosítani tudják a szemináriumon megbeszélteket saját kutatási területükön is.

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5.

A TANTÁRGY LEÍRÁSA: Témakör I. Az identitás értelmezésének lehetőségei: a fogalomhasználatról, a fogalom tartalmáról. Identitáselméletek. Kinek van szüksége identitásra? Az identitás jellemzői. Külső és belső körülmények, amelyek a személyes és társadalmi identitást alakítják – tudatosság, én-térkép. II. A társadalmi identitás elemei: 1. nyelvi szocializáció – az anyanyelv, mint identitáshordozó, szociolingvisztikai kitekintés 2. a nemi, életkori, szakmai és kulturális identitás 3. nemzeti és etnikai és kisebbségi identitás

Óraszám 2 2 2 2 2

70

6.

4. vallási és felekezeti identitás és magatartás 2 III. Az identitás szerveződése és megmutatkozása: 7. 2 1. narratív struktúrák (szellemi kultúra) szintjén 8. 2. cselekvések (viselkedéskultúra) szintjén 2 9. 3. javak előállításának (tárgykultúra) szintjén 2 10. IV. Identitásváltás: 1. „agymosás” és konverzió 2 11. 2. Alkalmazkodás, asszimiláció 2 V. A tér és az idő identitásszervező ereje: történetiség, regionális és 12. 2 lokális identitások. 13. VI. Identitásproblémák: egyének és csoportok viszonyaiban 2 VII. Hogyan definiálható az identitás? Milyen kategóriákkal írható le az egyén és a csoport identitása? A kijelentések időben meddig 14. 2 érvényesek? Mire szolgál az identitás megjelölése, meghatározása a terepmunka során? Esettanulmány: „Hat nemzetiség egy faluban?” (terepmunka 15. 2 Somoskán, egy moldvai csángó faluban) Értékelés: gyakorlati jegy Kötelező irodalom: PATAKI Ferenc: Identitás – személyiség – társadalom. In.: Erős Ferenc (Szerk.): Megismerés, előítélet, identitás. Szociálpszichológiai szöveggyűjtemény. Új Mandátum Kiadó, Budapest, 1998. 360-394. PATAKI Ferenc: Az én és a társadalmi azonosságtudat. Kossuth Könyvkiadó, Budapest. 1982. V. KOMLÓSI Annamária – NAGY János (szerk.): Énelméletek. Személyiség és egészség. Szemelvények az én lélektani kutatásának irodalmából. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 2003. Ajánlott irodalom: PATAKI Ferenc: Élettörténet és identitás. Osiris Kiadó, Budapest. 2001. BODÓ Barna: Az identitás egyetemessége. Polis Könyvkiadó, Kolozsvár. 2004. BALÁZS Sándor: Identitástudatunk zavarai. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest. 1995. HALL, Stuart – DU GAY, Paul (ed.): Questions of Cultural Identity. Sage Publications. London – Thousand Oaks – New Delhi. 1998. CSABAI Márta: Testhatárok és énhatárok: az identitás változó keretei. Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest. ELLEMERS, Naomi: Social Identity: Context, Commitment, Content. Oxford – Malden. 1999. CORRIN, Chris (ed.): Gender and Identity in Central and Eastern Europe. Portland. 1999. ERIKSON, Erik H.: Social Identity and Intergroup Relations. 1982. HALÁSZ Iván – MAJTÉNYI Balázs (szerk.): Regisztrálható-e az identitás? Az identitásválasztás szabadsága és a nemzeti hovatartozás nyilvántartása. Gondolat Kiadói Kör – MTA Jogtudományi Intézet, 2003. 2003. KRAPPMAN, Lothar: Az identitás szociológiai dimenziói. Szociológiai Füzetek 21. 1980. TURNER, Victor: A társadalmi összehasonlítás és a társadalmi azonosságtudat. In Csoportlélektan. Gondolat, 1980. 694-732.  A tantárgy címe Kultúra- és művelődéstörténet V.:

A tantárgy kódja

Félévek száma 1

71

Világvallások II. A tantárgy típusa Óraszám Kreditek száma Előadás 30 3 Tantárgyfelelős: Jany János Oktatók: Tomka Miklós, Jany János, Kisdiné Neményi Barbara Tantárgy célja: A kurzus kulturaközi összehasonlításban áttekintést ad a világvallások fejlődéséről, eszmeköréről, logikájáról, hogy ezzel történetileg is megalapozza mind a különböző civilizációkkal foglalkozást, mind a társadalmi helyzet és az ideológiák viszonyának a tanulmányozását, mind a nyugati keresztény kultúra és az egyéb civilizációk közötti különbözőségek, hasonlóságok és kapcsolódások tanulmányozását. A TANTÁRGY LEÍRÁSA: Témakör

Sorszá Óraszám m 1 Vallás és társadalmi magatartás I.: a buddhizmusban, hinduizmusban, 2 konfuceanizmusban 2 Vallás és társadalmi magatartás II.: a zsidó, a keresztény, az iszlám 2 kulturában 3 Vallás és társadalmi magatartás III.: katolikus, protestáns, orthodox, 2 kisegyházi gyakorlatban 4 A világvallások társadalometikája I: buddhizmus, hinduizmus, 2 konfuceanizmus 5 A világvallások társadalometikája II: zsidóság, kereszténység, iszlám 2 6 A világvallások társadalometikája III: katolikus, protestáns, orthodox, 2 kisegyházi változatok 7 Társadalomszerkezeti következmények I.: buddhizmus, hinduizmus, 2 konfuceanizmus 8 Társadalomszerkezeti következmények II.: zsidóság, kereszténység, 2 iszlám 9 Társadalomszerkezeti következmények III.: katolikus, protestáns, 2 orthodox, kisegyházi változatok 10 Vallás és politika I: a buddhizmusban, hinduizmusban, 2 konfuceanizmusban 11 Vallás és politika II: a zsidó, a keresztény, az iszlám kulturában 2 12 Vallás és politika III: katolikus, protestáns, orthodox, kisegyházi 2 gyakorlatban 13 Vallási fundamentalizmus különböző kultúrákban 2 14 Vallás, nemzet, nemzeti felszabadítás különböző kultúrákban 2 15 A vallási hagyományok szerepe a globális különbözőségekben és 2 érintkezésben Értékelés: kollokvium Kötelező irodalom Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás. Budapest, 1987, Weber, Max: Gesammelte Aufsätze zur Religionssoziologie I-II-III. Tübingen, J.C.B. Mohr 1963. Ajánlott irodalom: Lehmann, Hartmut – Ouédraogo, Jean Martin (szerk.): Max Webers Religionssoziologie in interkultureller Perspektive. Göttingen, Wandenhoeck & Ruprecht 2003. Schluchter, Wolfgang: Max Weber Sicht des Islams. Frankfurt, Suhrkamp 1987.

72

Schluchter, Wolfgang: Max Webers Sicht des antiken Christentums. Frankfurt, Suhrkamp 1985. Schluchter, Wolfgang: Max Webers Sicht des okzidentalen Christentums. Frankfurt, Suhrkamp 1988. Schluchter, Wolfgang: Max Webers Studie über das antike Judentum. Frankfurt, Suhrkamp 1981. Schluchter, Wolfgang: Max Webers Studie über Hinduismus und Buddhismus. Frankfurt, Suhrkamp 1984. Schluchter, Wolfgang: Max Webers Studie über Konfuzianismus und Taoismus. Frankfurt, Suhrkamp 1983.

73

2 konstrukció és mint a fejünkben élő valóság 5. Három szakszociológiai irány: (a) Tudás-, kultúra-, tudomány- és

Recommend Documents