A M A G Y A R K O R M Á N Y V Á L A S ZA I A B I ZO T T S Á G N A K A H A T Á R O N ÁTNYÚLÓ
K Ö ZL E K E D É S I
KÁRTÉRÍTÉSI
BALESETEK
IGÉNYEINEK
ELÉVÜLÉSI
ÁLDOZATAI
IDEJÉRŐL
S ZÓ L Ó
N Y I L V Á N O S K O N ZU L T Á C I Ó R A
1. Kérdés: Vesztett-e már el kártérítést az igényérvényesítési határidő lejárta miatt vagy tud olyan helyzetről, amely hatással volt egy határon átnyúló közlekedési baleset áldozatára? Kérem, adjon meg részleteket ilyen ügyekről. A polgári bírósági határozatok közül nem volt olyan elérhető, amely foglalkozott volna külföldi áldozat kártérítési igényérvényesítésével bármilyen módon.
2. Kérdés: Eltérő lett volna a helyzet, ha a balesetre nem külföldön került volna sor? Ha igen, kérem magyarázza meg, miért. Lásd az 1. kérdésre adott választ.
3. Kérdés: Gondolja, hogy a fent bemutatott lehetőségek megfelelőek lennének a probléma kezelésére, és, ha igen, miért? Van bármilyen sorrendre vonatkozó elképzelése ezen lehetőségek vonatkozásában, ha igen, miért? A
Bizottság
a
határon
átnyúló
közlekedési
balesetek
áldozatai
kártérítési
igényérvényesítésének javítására azonosított, alábbi lehetőségekre vonatkozó álláspontunk az alábbi. 1. opció: A külföldi áldozatok tájékoztatásának növelése az egyes konkrét esetekben – önkéntes alapon
2 Meglátásunk szerint ez a lehetőség támogatható különös tekintettel arra, hogy a legcsekélyebb beavatkozást eredményezi. Ezen belül támogathatónak tartjuk a biztosító társaságok ösztönzését arra, hogy maguk tegyenek közzé ilyen információkat önkéntes alapon. 2. opció: A külföldi áldozatok tájékoztatásának növelése az egyes konkrét esetekben – kötelező alapon Ezen opciót csak akkor tudjuk támogatni, amennyiben alapos hatástanulmányok támasztják alá annak szükségességét, és várható hatékonyságát, hogy akár az áldozat, akár a vélt károkozó biztosítójának tájékoztatásra kötelezése megfelelő megoldás lehet. Meglátásunk szerint a Bizottság által hivatkozott jelentés e körben nem tartalmaz megnyugtató megállapításokat. Különösen fontosnak tartjuk e körben a biztosító társaságokkal erre vonatkozóan folytatott, vagy folytatandó konzultáció(k) eredményét, amely nélkül meglátásunk szerint e kérdésben felelősen nem lehet dönteni. 3. opció: A jogvesztési és elévülési határidőkre vonatkozó általános tájékoztatás elérhetővé tétele Ezen opció meglehetősen tág megfogalmazást tartalmaz. Általában támogathatónak tartjuk ezen opciót, azzal, hogy annak konkrét megvalósulási formájának kiemelkedő a jelentősége. Meglátásunk szerint ezen opcióban felvázolt alopció, amely a Bizottság az e-Justice weboldalán – a közlekedési balesetekkel összefüggő kártérítési igényeket érintő nemzeti jogvesztő és elévülési jellegű határidőkről – történő tájékoztatását irányozza elő minden uniós nyelven, azért tűnik preferálandónak, mert az mindenki számára és ugyanott lenne elérhető. 4. opció: A jogvesztési és elévülési szabályok harmonizációja a határon átnyúló közlekedési balesetek vonatkozásában Elsősorban és mindent megelőzően az Európai Unió jogalkotási kompetenciát javasoljuk megvizsgálni e körben, ugyanis meglátásunk szerint nem egyértelmű ennek fennállása, különösen a nemcsak a határon átnyúló közúti balesetekkel összefüggő személyi sérüléssel kapcsolatos igények, hanem bármely határon átnyúló kontextusban keletkezett deliktuális igény vonatkozásában. E körben egyetértünk a kérdőívben szereplő azon felvetéssel, hogy a jogalkotás - figyelembe véve, hogy az igényérvényesítési határidők általában szélesebb
3 körben meghatározott igényekre vonatkoznak a nemzeti jogokban – erősebben kihatna a többi opciónál a nemzeti jogrendszerek integritására, ezáltal növelné a szélesebb körű komplexitás kockázatát. E körben jelezzük, hogy Magyarországon az új Polgári Törvénykönyv Országgyűlés előtti, részletes vitája folyik. A kodifikációs munka ugyan lezárult, azonban a szöveg parlamenti szakaszban is módosulhat. Erre is tekintettel a magyar kormányzati álláspont a későbbiekben, egyes pontokban, változhat. Az opciók közötti sorrendiség kérdésében a legkisebb beavatkozást eredményező 1. és 3. opciókat preferáljuk, míg a 2. és 4. vonatkozásában még a fentiek hiányában nem lehet állást foglalni.
4. Kérdés: Tekintettel az 1. opcióra, ki legyen köteles a releváns tájékoztatás megadására a külföldi áldozatok számára, azok saját biztosítója, vagy a felelős fél biztosítója? Mi a legjobb formája az ilyen tájékoztatásnak? Mint a 3. kérdésre adott válaszunkban is írtuk, nem támogatjuk az érintettek véleményének ismerete, és erre is kiterjedő hatástanulmány hiányában a biztosítók kötelezését, kizárólag az ösztönzését. Az ösztönzés körében pedig javasoljuk a sztenderdizált tájékoztatási formátum használatának ajánlásként való megfogalmazását.
5. Kérdés: Gondolja, hogy hasznos lenne a határon átnyúló közlekedési balesetek kártérítési igényei vonatkozásában az igényérvényesítési határidőket szabályozó nemzeti jogra vonatkozó általános tájékoztatás növelése? Álláspontunk szerint hasznos lenne a határon átnyúló közlekedési balesetek kártérítési igényei vonatkozásában az igényérvényesítési határidőket szabályozó nemzeti jogra vonatkozó általános tájékoztatás növelése, azt támogatjuk (ld. 3. pont).
4
6. Kérdés: A 4. opcióra tekintettel, az igényérvényesítési határidők mely aspektusait kellene európai jogszabálynak fednie: az igényérvényesítési határidő hosszát, az időszak kezdetét, lejáratát, az időszak felfüggesztési és megszakadási okokat, az idő számítására vonatkozó szabályokat, vagy ezek mindegyikét? Mint a 3. kérdésre adott válaszunkban is írtuk, nem támogatjuk az ilyen uniós jogalkotási kompetencia fennállásának alapos vizsgálata és ilyen intézkedések szükségességét és hatékonyságát
kétséget
kizáróan
alátámasztó
hatástanulmány
hiányában
az
uniós
harmonizációt.
7. Kérdés: Gondolja, hogy van más alternatív cselekvési lehetőség, amely alkalmazásával javítható a külföldi áldozatok helyzete, azáltal, hogy biztosítja a közlekedési balesetekben keletkezett károkra tekintettel az egyes jogosultakat megillető kártérítést? Ilyen cselekvési lehetőségeket a tagállamoknak, vagy az uniónak kellene megtennie? Meglátásunk szerint a kérdőívben felvázolt eszközök alkalmasak lehetnek a kitűzött cél szolgálatára a fentiek fenntartásával.
8. Kérdés: Meglátása szerint problémát jelent az áldozatok számára az a tény, hogy a közlekedési balesetekből eredő igényekre alkalmazandó jog egyes esetekben el fog térni az eljáró bíróság államától függően? Tapasztalt már vagy tudomása van konkrét helyzetről, amelyben mindez problematikus lett volna az áldozatok számára? Ha igen, mi a megfelelő megoldás a jelenlegi helyzet hiányosságainak kezelésére? Nincsenek gyakorlati tapasztalataink olyan konkrét ügyekről, amikor az alkalmazandó jog eltérései problémát okoztak volna az érintett feleknek. Mindazonáltal általánosságban elmondható, hogy támogatunk minden olyan megoldást, amely kiszámíthatóbbá teszi az alkalmazandó jog kijelölését, megállapítását, illetve hozzájárul a forum shopping lehetőségének korlátozásához. A Bizottság által javasolt opciókkal kapcsolatban meglátásunk szerint az első (hágai egyezmény és uniós jog koordinált hatálya) tűnik megvalósíthatóbbnak, mindazonáltal a széttagolt szabályozás ezzel sem szűnne meg teljesen.
5
