2-C

Brettner Zsuzsanna Madácsy József Tananyag-csomagok és validáció a részismereti képzésben

TÁMOP 5.4.4.-09/2-C-2009-0008 „Reflektív szociális képzési rendszer a 21. században”

2012

„Reflektív szociális képzési rendszer a 21. században” TÁMOP 5.4.4.-09/2-C-2009-0008

Bevezetés A PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék 2007-től teszi lehetővé a részismereti képzésben való részvételt. E képzési forma speciális, beiratkozással létesülő jogviszonyt jelent, melynek feltétele az államilag elismert diplomával rendelkezés, s amely megszakítás nélkül, legfeljebb két szemeszteren keresztül tartható fenn. A részismereti jogviszonnyal rendelkezők a Tanszék szociális munka nappali képzéséből teljesíthetnek meghatározott kurzusokat, abból a célból, hogy 1) saját igényeiknek megfelelően ismereteket szerezzenek, 2) mesterszakos tanulmányaikhoz szükséges különbözeti tárgyakat teljesítsenek. Előbbi esetre vonatkozóan a Tanszék a szociális munka BA képzés nappali tagozatán meghirdetett tantárgyak közül az alábbiakat kínálja fel részismereti képzésben történő teljesítésre:

1. táblázat. A szociális munka BA szak tantárgyaiból részismereti képzésbe felajánlott tantárgyak teljes listája Sárgával jelölt = őszi szemeszterben meghirdetett részismereti (különbözeti) tárgyak Kékkel jelölt = tavaszi szemeszterben meghirdetett részismereti (különbözeti) tárgyak Rózsaszínnel jelölt = mindkét szemeszterben meghirdetett részismereti (különbözeti) tárgyak MK-1 Alapozó

1

2

3

4

5

6

Megjegyzés

SMNB01 Szociális munka alapjai SMNB0101 Bevezetés a szociális munkába SMNB0102 A szociális munka elméleti alapjai

SMNB05 Bevezetés a társadalom- és szociálpolitikába


3k

elvárt alapismeret 3k

elvárt alapismeret

SMNB0501 A társadalom- és szociálpolitika változásai

3k

SMNB0502 A társadalom- és szociálpolitika elméleti alapjai


elvárt alapismeret

SMNB08 A társadalomismeret alapkérdései SMNB0801 A társadalomismeret alapkérdései

3k

SMNB0802 Bevezetés a közgazdaságtudományba


elvárt alapismeret

SMNB14 Bevezetés a jogtudományba SMNB1401 Jogi alapismeretek

3k

SMNB1402 Alkotmányjogi alapismeretek MK-2 Törzsképzés


1

2

elvárt alapismeret 3

4

5

6

SMNB02 Egyéni és családi szociális munka SMNB0201 Egyéni esetkezelés

5k

SMNB0202 Szociális munka családokkal SMNB0203 Szakmai módszertani készségfejlesztés I.

választható 5k

választható

3k

választható

SMNB03 Csoport- és közösségi szociális munka SMNB0301 Szociális csoportmunka

5k

választható

SMNB0302 Közösségi szociális munka

5 k elvárt alapismeret

SMNB0304 Szakmai módszertani készségfejlesztés IV.

2 k választható

SMNB06 A szociálpolitika rendszere és területei SMNB0601 A szociálpolitika mint rendszer SMNB0602 A szociálpolitika területei és módszerei


3k


elvárt alapismeret

SMNB07 Differenciált szociálpolitikai ismeretek SMNB0701 Differenciált szociálpolitikai ismeretek I.

2k

SMNB0702 Differenciált szociálpolitikai ismeretek II.

választható 2 k választható

SMNB09 Szociológia a szociális munkában SMNB0902 A szociális kutatás elmélete és módszerei

3k

elvárt alapismeret

SMNB10 A szociális munka társadalmi kérdései SMNB1001 A szociális munka társadalmi kérdései I.

2k

SMNB1002 A szociális munka társadalmi kérdései II.


SMNB15 Szociális jog SMNB1501 Jóléti jogok

3k

SMNB1502 Európai szociális jog

kötelező 3k

választható

SMNB16 Jogalkalmazás és jogvédelem a szociális munkában SMNB1601 Jogalkalmazás a szociális munkában

2k

SMNB1602 Jogvédelem a szociális munkában


SMNB23 Intenzív terepgyakorlat SMNB2301

Intenzív terepgyakorlat

25 k

választható

SMNB2302

Gyakorlatelemző szeminárium és szupervízió

5k

választható

Utóbbi esetben, azaz a részismereti képzésben mesterszakos előtanulmányok érdekében


részt vevő hallgatók esetében figyelembe kell venni, hogy a hallgatók különböző típusú, a Felsőoktatási törvény által is különböző kategóriákba sorolt diplomákkal jelentkeznek szociális munka, illetve szociálpolitika mesterszakjainkra, s e különbözőségek részismereti képzési csomagok – szám szerint öt csomag – kidolgozását teszik szükségessé. Figyelembe veendő továbbá, hogy e jelentkezők zömmel gyakorló szociális szakemberek, akik rendszerint rendelkeznek kreditátviteli eljárás keretében nem elismerhető, szakmailag mégis releváns, validálással beszámítható tudással és tapasztalatokkal.

1. Tananyag-csomagok 1. 1. A részismereti képzés sajátosságai

A szociális munka, szociálpolitika, szociálpedagógia vagy szociális szervező szakos diplomával rendelkezőknek nem kell különbözeti tárgyakat teljesíteniük, más azonban azok helyzete, akik az említettektől eltérő diplomával rendelkeznek. A szociális munka mesterszakra jelentkezők közül egyeseknek 30, másoknak 45, ismét másoknak 60 kredit, a szociálpolitika mesterszakra jelentkezők közül pedig egyeseknek 30, másoknak 60 kredit teljesítése szükséges. A részismereti képzés kidolgozásában nélkülözhetetlen szempont, hogy a mesterszakokra jelentkező nem szociális alapvégzettségű (azaz különbözeti tárgyak teljesítésére kötelezett) jelentkezők zöme főállásban, nem ritkán a szociális szférában dolgozik. Ezekkel a hallgatókkal szemben irrealisztikus, életidegen követelményt jelentene a különbözeti tárgyak nappali tanrendben történő teljesítésének elvárása. A részismereti képzésben felvett kurzusok tehát – az Intenzív terepgyakorlattól eltekintve – kedvezményes tanulmányi rendben teljesíthetők, melyben a hallgató az oktatóval történt egyeztetést követően, annak engedélyével mentesülhet rendszeres óralátogatási kötelezettsége alól. A kedvezményes tanulmányi rendben történő tanulás ugyan csökkenti a hallgató óralátogatási kötelezettségből adódó terhelését, ezzel arányosan növeli ugyanakkor az intézményen kívül


elvégzendő tanulási feladatok mennyiségét és a tanulmányokra való reflektálás követelményét. Ezeknek a hallgatói reflexióknak – az adott kurzus jellegétől függően – az oktatóval folytatott konzultációkon számot kell adniuk arról, hogy a kurzus tartalma milyen kapcsolatban áll a hallgató egyéb ismereteivel, illetve szakmai tapasztalataival. E reflektív tanulási módszernek már mintegy megelőlegezését jelenti, hogy a részismereti kurzusok felvételekor a hallgató validáltathatja, a kurzus teljesítésébe beszámíttathatja gyakorlati jellegű, vagy különböző képzéseken szerzett, de kreditátviteli eljárással nem elismerhető ismereteit, tapasztalatait, tudását. A részismereti tanulmányok ütemezésére vonatkozóan külön hangsúlyozandó következményei vannak azoknak a körülményeknek, amelyek szerint 1) a részismereti jogviszony megszakítás nélkül, legfeljebb két szemeszter erejéig létesíthető, 2) a mesterszakon csak az első két szemeszterrel párhuzamosan lehet részismereti tárgyakat teljesíteni, illetve a harmadik szemeszter az előírt tárgya teljesítése híján nem kezdhető meg, és 3) a részismereti képzésben meghirdetett kurzusok (az Intenzív terepgyakorlat, illetve a hozzá tartozó, tőle el nem választható Gyakorlatelemző szeminárium és szupervízió kivételével) nem kerülnek meghirdetésre minden szemeszterben. A hallgató felelőssége, hogy ezen korlátok együttes fennállását tanulmányai ütemezésekor figyelembe vegye. A Tanszék ajánlása az, hogy azok a jelentkezők, akiknek 30 kreditnél több különbözeti kreditet kell gyűjteniük, legfeljebb 30 kreditnyi tárgyat teljesítsenek mesterszakos tanulmányaikkal párhuzamosan, az efölötti krediteket pedig a mesterszak megkezdése előtt, részismereti jogviszonyban szerezzék meg. Továbbá, amennyiben a jelentkező a mesterszak megkezdése előtt részismereti jogviszonyt létesít, ajánlatos ennek keretében minél több különbözeti tárgyat teljesíteni, azaz a mesterszakos tanulmányok időszakára a lehető legkevesebbet hagyni. A mesterszakkal párhuzamosan történő teljesítés nyilvánvaló előnye a képzési idő lerövidülése, hátránya viszont az első két mesterszakos


szemeszterre eső jelentős tanulmányi többletterhelés.

2. táblázat. A mesterszakokra való bemenethez szükséges részismereti (különbözeti) kreditek száma a különböző végzettségű jelentkezők esetén Szociális munka mesterszak 30 kr

45 kr

Szociálpolitika mesterszak

szociológia

szociológia

társadalmi tanulmányok

társadalmi tanulmányok

politológia

politológia

pszichológia pedagógia ápolás és betegellátás egészségügyi gondozás és prevenció

60 kr

egyéb diploma

egyéb diploma

1. 2. Részismereti tananyag-csomag I.

Akik szociológia, társadalmi tanulmányok vagy politológia szakos diplomával rendelkeznek, azoknak a szociális munka mesterszakra való bemenet feltételként a szociális munka és a szociálpolitika alapismereteiből 30 kredittel kell rendelkezniük. Elképzelhető, hogy a PTE Kreditátviteli Bizottságával el tudják ismertetni e területeken korábban, államilag elismert felsőoktatási intézményekben szerzett ismereteiket, ilyen ismeretek híján azonban a részismereti képzésben meghirdetett kurzusok teljesítéséhez kell folyamodniuk. Miután a törvény adta keretek lehetővé teszik, hogy az így teljesítendő különbözeti tárgyak 30 kredit erejéig a mesterszakos tanulmányokkal párhuzamosan, annak első két szemeszterében is abszolválhatóak legyenek, a jelentkező eldöntheti, hogy a szükséges 30 (vagy korábbi, átkreditálható teljesítések megléte esetén ennél arányosan kevesebb) kreditet a mesterszak


megkezdése előtt – részismereti jogviszonyban –, avagy mesterszakos tanulmányaival párhuzamosan teljesíti. A Tanszék a fenti jellemzőkkel rendelkező jelentkezők számára az alábbi részismereti képzési csomagot ajánlja:

3. táblázat. 1. tantervi háló

1

2

3

4

5

6

Megjegyzés

MK-1 Alapozó SMNB01 Szociális munka alapjai SMNB0101

Bevezetés a szociális munkába

SMNB0102

A szociális munka elméleti alapjai

3k


elvárt alapismeret

SMNB05 Bevezetés a társadalom- és szociálpolitikába SMNB0501

A társadalom- és szociálpolitika változásai

SMNB0502

A társadalom- és szociálpolitika elméleti alapjai

MK-2 Törzsképzés

3k


1

2


4

5

6

7

SMNB02 Egyéni és családi szociális munka SMNB0201

Egyéni esetkezelés

SMNB0202

Szociális munka családokkal

5k


elvárt alapismeret

SMNB06 A szociálpolitika rendszere és területei SMNB0601

A szociálpolitika mint rendszer

SMNB0602

A szociálpolitika területei és módszerei

3k


elvárt alapismeret

SMNB07 Differenciált szociálpolitikai ismeretek SMNB0701

Differenciált szociálpolitikai ismeretek I.

SMNB0702

Differenciált szociálpolitikai ismeretek II.


2k


Miután a megszerzendő kreditek száma 30, a Differenciált szociálpolitikai ismeretek I-II. közül elegendő az egyiket – a hallgató által választottat – teljesíteni.

1. 3. Részismereti tananyag-csomag II.

Azok a szociális munka mesterszakra jelentkezők, akiknek pszichológia, pedagógia, ápolás és betegellátás vagy egészségügyi gondozás és prevenció szakos felsőfokú végzettségük van, jelentkezési feltételként a szociális munka és a szociálpolitika alapismereteiből 45 kreditet kell teljesíteniük:

a szociális munka elmélete és módszertana: 15 kredit a szociális munka gyakorlata: 15 kredit szociálpolitika: 15 kredit

A szociális munka elmélete és módszertana, illetve a szociálpolitika lényegében azonos a 2. táblázatban leírtakkal, amely kiegészül – a szociális munka gyakorlata keretében – az Intenzív terepgyakorlattal. A korábbi években az Intenzív terepgyakorlat – a hozzá tartozó, tőle el nem választható Gyakorlatelemző szeminárium és szupervízióval – csak 30 kredites változatban létezett, a 45 kredit különbözeti tárgy teljesítésére kötelezett részismereti hallgatók speciális igényére reagálva azonban 15 kredites formája is kialakításra került. Az e csoportba tartozó jelentkezők számára a Tanszék a következő részismereti képzési csomagot kínálja:

4. táblázat. 2. tantervi háló


1

2

3

4

5

6

Megjegyzés



SMNB0102


3k


elvárt alapismeret



SMNB0502


MK-2 Törzsképzés

3k


1

2


4

5

6

7



SMNB0202


5k


elvárt alapismeret



SMNB0602


3k


elvárt alapismeret



SMNB0702


2k




10 k

választható

SMNB2302


5k

választható


A fenti részismereti képzési csomaggal kapcsolatos tanszéki ajánlás, hogy a hallgató legalább az Intenzív terepgyakorlatot mesterszakos tanulmányait megelőzően, részismereti jogviszonyban teljesítse, s ezzel egyidejűleg – lehetőségei szerint – az előírt elméleti ismeretek megszerzését is kezdje meg. A Tanszék, mivel a részismereti képzésben teljesíthető kurzusokat a nappali tagozaton meghirdetett kurzusok közül válogatja ki, nem tudja minden esetben biztosítani, hogy a kreditek összege megegyezzen az előírt kreditek számával.

1. 4. Részismereti tananyag-csomag III.

A szociális munka mesterszakra „egyéb”, a fent említettektől eltérő diplomával rendelkezők jelentkezési feltételként a szociális munka és a szociálpolitika alapismereteiből 60 kredittel kell rendelkezniük, s ebből 45 kredittel az alábbi megoszlásban:

a szociális munka elmélete és módszertana: legalább 15 kredit a szociális munka gyakorlata: legalább 15 kredit szociálpolitika: legalább 15 kredit

A szociális munka elmélete és módszertana, illetve a szociálpolitika alapismeretek megegyeznek a 2. és 3. táblázatban ismertetett elméleti képzés elemeivel. Mivel Tanszékünk nagy hangsúlyt helyez a gyakorlati képzésre, a 60 kreditből „szabad felhasználásra” fenntartott 15 kredittel a jelentkezők gyakorlati képzését kívánja erősíteni. Ennek érdekében a Tanszék a törvény által nem meghatározott 15 kredit tananyagot összevonja a 15 kredites szociális munka gyakorlata területtel, s így kialakít egy 30 kredites szakmai gyakorlatot. A Tanszék a fentieket e 30 kredites Intenzív terepgyakorlattal, illetve a hozzá


elválaszthatatlanul kapcsolódó Gyakorlatelemző szeminárium és szupervízióval kiegészítve az alábbi részismereti képzési csomagot ajánlja a 60 kredit teljesítésére kötelezett jelentkezők számára:

5. táblázat. 3. tantervi háló 1

2

3

4

5

6

Megjegyzés



SMNB0102


3k


elvárt alapismeret



SMNB0502


MK-2 Törzsképzés

3k


1

2


4

5

6

7



SMNB0202


5k


elvárt alapismeret



SMNB0602


3k


elvárt alapismeret




2k

választható

SMNB0702


2 k választható



25 k

választható

SMNB2302


5k

választható

A fenti részismereti képzési csomaggal kapcsolatban a Tanszék ugyancsak azt ajánlja, hogy a hallgató legalább az Intenzív terepgyakorlatot mesterszakos tanulmányait megelőzően, részismereti jogviszonyban teljesítse, s ezzel egyidejűleg – lehetőségei szerint – az előírt elméleti ismeretek megszerzését is kezdje meg.

1. 5. Részismereti tananyag-csomag IV.

Azoknak a szociálpolitika mesterszakra jelentkezőknek, akik szociológia, társadalmi tanulmányok vagy politológia szakos diplomával rendelkeznek, 30 kreditnyi ismerettel kell rendelkezniük a szociális munka és a szociálpolitika alapismereteiből. A Tanszék számukra a következő részismereti képzési csomagot javasolja:

6. táblázat. 4. tantervi háló MK-1 Alapozó

1

2

3

4 5 6

Megjegyzés

SMNB01 Szociális munka alapjai SMNB0101 Bevezetés a szociális munkába

3k

SMNB0102 A szociális munka elméleti alapjai


elvárt alapismeret

SMNB05 Bevezetés a társadalom- és szociálpolitikába SMNB0501 A társadalom- és szociálpolitika változásai


3k

elvárt alapismeret


3k

elvárt alapismeret

SMNB14 Bevezetés a jogtudományba SMNB1401 Jogi alapismeretek

3k

SMNB1402 Alkotmányjogi alapismeretek MK-2 Törzsképzés


1

2


4 5 6

SMNB06 A szociálpolitika rendszere és területei SMNB0601 A szociálpolitika mint rendszer

3k

SMNB0602 A szociálpolitika területei és módszerei


elvárt alapismeret


3k

elvárt alapismeret

3k

kötelező

SMNB15 Szociális jog SMNB1501 Jóléti jogok

A hallgató – a szociálpolitika szeminárium vezetőjével való egyeztetés alapján – egyéni képzési igényei szerint eltérhet a fenti ajánlástól, s válogathat a részismereti képzésben felkínált teljes tantárgylistából (ld. 1. táblázat), ám ezek közül előnyben részesítendők az elvárt alapismeretek, illetve a kötelezőként feltüntetett elemek. A 30 kredit teljesítésére kötelezett hallgatók – a fentieknek megfelelően – mesterszakos tanulmányaikat megelőzően, részismereti jogviszonyban, vagy mesterszakos tanulmányaik első két szemeszterében, hallgatói jogviszony keretében teljesíthetik a különbözeti tárgyakat.

1. 6. Részismereti tananyag-csomag V.


Azok a szociálpolitika mesterszakra jelentkezők, akik egyéb, a fent említettektől eltérő diplomával rendelkeznek, jelentkezési feltételként a szociális munka, a szociálpolitika, a szociológia és a jogtudomány alapismereteiből 60 kredittel kell rendelkezniük, s ebből 30 kredittel az alábbi megoszlásban: szociális munka: legalább 15 kredit szociálpolitika: legalább 15 kredit A Tanszék ezen jelentkezők számára az alábbi részismereti képzési csomagot kínálja:

7. táblázat. 5. tantervi háló MK-1 Alapozó

1

2

3

4

5

6

Megjegyzés

SMNB01 Szociális munka alapjai SMNB0101 Bevezetés a szociális munkába

3k

SMNB0102 A szociális munka elméleti alapjai


elvárt alapismeret

SMNB05 Bevezetés a társadalom- és szociálpolitikába SMNB0501 A társadalom- és szociálpolitika változásai

3k



elvárt alapismeret

SMNB08 A társadalomismeret alapkérdései SMNB0801 A társadalomismeret alapkérdései

3k

SMNB0802 Bevezetés a közgazdaságtudományba


elvárt alapismeret

SMNB14 Bevezetés a jogtudományba SMNB1401 Jogi alapismeretek SMNB1402 Alkotmányjogi alapismeretek


3k


elvárt alapismeret

MK-2 Törzsképzés

1

2

3

4

5

6

SMNB02 Egyéni és családi szociális munka SMNB0201 Egyéni esetkezelés

5k

SMNB0202 Szociális munka családokkal

választható 5k

választható

SMNB03 Csoport- és közösségi szociális munka SMNB0302 Közösségi szociális munka

5 k elvárt alapismeret

SMNB06 A szociálpolitika rendszere és területei SMNB0601 A szociálpolitika mint rendszer

3k

SMNB0602 A szociálpolitika területei és módszerei


elvárt alapismeret

SMNB07 Differenciált szociálpolitikai ismeretek SMNB0701 Differenciált szociálpolitikai ismeretek I.

2k

SMNB0702 Differenciált szociálpolitikai ismeretek II.



3k

elvárt alapismeret

3k

kötelező

SMNB15 Szociális jog SMNB1501 Jóléti jogok SMNB1502 Európai szociális jog

3k

választható

SMNB16 Jogalkalmazás és jogvédelem a szociális munkában SMNB1601 Jogalkalmazás a szociális munkában


2k

választható

A fentekhez hasonlóan, a hallgató – a szociálpolitika szeminárium vezetőjével való egyeztetés alapján – egyéni képzési igényei szerint eltérhet a 7. táblázatban megfogalmazott ajánlástól, s válogathat a részismereti képzésben felkínált teljes tantárgylistából (ld. 1. táblázat). A 60 kredit különbözeti ismeret megszerzésére kötelezett hallgatók számára ajánlott, hogy a kreditek minimum felét a mesterszakos tanulmányaik megkezdése előtt, részismereti jogviszony keretében szerezzék meg.

2. Validáció - a „hozott” tudás elismerése 2. 1. A tapasztalati tanulás

A tapasztalati tanulás jelentősége a benyomások, az élmények visszatükrözésével egy logikai kapcsolat kialakítása az impresszió és a mindennapi munka során megtapasztalt élethelyzetek során. A tapasztalati tanulás egyik legismertebb modellnek tekinthető Kolb elgondolása, melyet négy elem alkot: -

a konkrét tapasztalat cselekvés jellemzi, ezen a szinten történik a „megélés”, a személyes részvétel dominál, ahol nyitottság és az alkalmazkodás kerül előtérbe valósul meg;

-

a visszatükröző megfigyelés a saját értékelés, mely a saját véleményre, gondolatokra helyezi a hangsúlyt, párhuzamosan a környezet értékelése is meg valósul;

-

az elvont fogalomalkotás az okok keresése, a logikai kapcsolat kialakítása zajlik az elméleti ismeretekre támaszkodva, a tervezést a rendszerszemlélet jellemzi;

-

a tesztelés cselekvés az új környezetben valósul meg, az adaptációt minden esetben értékelés, elemzés követi (Kálmán 2008).


az

A folyamat egyes elemeit Kolb ciklusként értelmezi, minden esetben tevékenységgel kezdődik a kör, melyet a reflektív megfigyelés követ. A harmadik lépés a konklúzió, mely a cselekvések hatásaiból vonható le (Kolb 1984).

1. ábra. Kolb féle tapasztalati tanulási modell

konkrét tapasztalat

elvont fogalomalkotás

visszatükröző megfigyelés

tesztelés Forrás: Kolb 1984 A tapasztalati tanulást akkor tekinthetjük eredményesnek, ha a felismerést követően a megtanultakat más helyzetekben is sikeresen tudjuk alkalmazni. A tapasztalati tanulás nem választható el a reflektivitástól, melynek során a szociális szakember saját tevékenységét értelmezi, folyamatosan értékeli, elemzi cselekedeteinek, beavatkozásainak hatásait, a kritikai elemzést minden esetben összegzésnek, szintézisnek kell követnie. Rohs a tapasztalati - és az oktatási rendszerben megszerezhető tudást hat kritérium alapján hasonlította össze.

8. táblázat. Formális, nem-formális tanulás jellemzőinek összehasonlítása


Formális tanulás

Nem-formális tanulás

Jellemzők

jellemzői

jellemzői

tanulás a cél

cél

probléma megoldás

szervezett pedagógiai

tanulástámogatás

igény szerint, nem szervezett

konformista, rögzített

ellenőrzés

tanuló által meghatározott

koncentrált

tartalom

holisztikus

tudatos tanulás

tudatosság

részben tudattalan tanulás

elméleti tudás

tanulás eredménye

tapasztalaton alapuló tudás Forrás: Rohs 2007

Rohs véleménye szerint a tapasztalati tanulás és a formális tanulás együttese adhat egy, a mai munkaerőpiaci igényeket is kielégítő tudást, a két tanulási folyamat egymás mellett történő megvalósítását javasolja (Rohs 2007).

2. 2. A validáció

A validáció „a legkülönbözőbb tanulási környezetekben megszerzett ismereteket, készségeket, kompetenciákat (hétköznapi kifejezéssel tudást) vetik össze előzetesen meghatározott

referenciákkal

(azaz

egy

adott

képesítés

vagy

képzési

program

követelményeivel), és megfelelőség esetén elismerik, vagyis lehetővé teszik az adott képesítés megszerzését, vagy pedig a korábban megszerzett (hozott) tudást egy képzési program követelményeinek teljesítésébe beszámítják” (Derényi, Tót 2011:9). A nemzetközi gyakorlatban különböző elnevezésekkel próbálták meg az előzetes tudás értékelésének fogalmát leírni, az angol nyelvű szakirodalomban leggyakrabban az APEL (accreditation of prior experimental learning), a PLAR (prior learning assessment and


recognition), vagy a RPL (recognition of prior learning) kifejezésekkel. találkozhatunk. A validáció elnevezést – mely korábban Franciaországban az előzetes tudás beszámítására használt terminológia volt – az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2009-ben tette hivatalossá, a nem-formális és az informális tudás elismerhetőségének lehetőségeit összegző dokumentumában (Benkei 2010). A nem formális képzési rendszerben megszerzett tudás nem idegen a munka világától, sok helyütt a munkahelyi előmenetel, a magasabb bérbesorolás feltétele. A munkahelyet tanulási környezetként, valamint az egymást követő munkafolyamatokat tanulási helyzetként is értelmezhetjük. A felsőoktatási gyakorlattól sem idegen a már korábbi képzésben/képzésekben megszerzett kreditek elismertetése, az eljárás jelenleg a formális oktatási keretek között szerzett tudást ismeri el. A validáció megvalósíthatja az elmélet és a gyakorlat közötti könnyebb átjárhatóságot, valamint ösztönzőleg hat a munkaerőpiaci igényekhez jobban illeszkedő képzési rendszerek kialakítására és elősegíti az egész életen át tartó, permanens tanulás megvalósulását. A validáció létjogosultságát az alábbi tényezők tették lehetővé: -

Az ismeretanyag elsajátításának nem kizárólagos helye a formális képzési rendszer, hanem attól függetlenül is megvalósulhat.

-

A gyakorlati munkasorán lehetséges korszerű és új ismeretek megtanulására, valamint azok rendszerezésére egy adott tárgykörben.

-

A tudás minden megjelenési formája értékelhető, mérhető.

-

A jelentkezőknek meg kell adni az előzetes tudás elismertetésének esélyét (Gourmelen 2006).

A validációs eljárás megváltoztatja a hagyományos képzési szerepeket, különös tekintettel a felnőttképzésben. Az oktatási intézmények munkatársai segítő tevékenységet látnak el a validációs eljárás folyamatában, tanácsaikkal támogatják a jelöltet, a tradicionális


tudásközvetítés és vizsgaáztatás helyett a megszerzett készségek, képességek, kompetenciák kontrollja, evaluációja valósul meg. Az eljárás legfontosabb szegmense a jelöltek önreflexiója és az önértékelésre való képessége, melynek segítségével a munkatapasztalat egyes elemeit kell összevetnie „a tanulónak” a képzési kimeneti követelményekben megfogalmazott kompetenciákkal. A validációs eljárás során a jelöltek nem csak formálisan elismert tudásra tesznek szert, hanem az önreflexió képességének fejlődése segíti a helyes önértékelés kialakítását is. (Benkei 2010).

2. 3. Nemzetközi gyakorlat

Franciaországban az 1930-as évek óta számítják be az előzetes tudást egyes mérnöki foglalkozások esetében, melyet oklevéllel ismernek el. Az USA-ban a II. világháború után a hadszíntérről hazatért katonák felsőoktatásban való bekerülését segítette elő a validáció folyamata. Az európai térségben különböző gyakorlatokkal találkozhatunk, az Európai Unió is számos programot kezdeményezett a validációs mechanizmusok fejlesztése, kialakítása kérdéskörében (Leonardo, Socrates projektek). Az Európai Unió tagországai eltérő módon és eltérő funkcióval alkalmazzák az előzetes tudás elismerését. Franciaországban a validációs eljárás során oklevél szerezhető az adott szakterületen, Portugáliában az alapfokú iskolai végzettség területén jelentkező deficitek, hátrányok mérséklését szolgálja az elismerés folyamata, Európa északi államaiban az életen át tartó tanulás elősegítése a cél. A validáció előfeltétele a képzési/képesítési követelménystandardok kialakítása. Az gyakorlati tapasztalatok elismertetése minden tagállamban elválaszthatatlan az élethosszig tartó tanulás koncepciójától, valamint a humánerőforrás gazdálkodás innovatív szemléletű megközelítésétől. Az Európai Unió területén nincs egységes validációs eljárási rendszer,


minden állam a nemzeti értékek és gyakorlatok mentén alakította/alakítja ki az oktatási, képzési rendszeréhez legjobban illeszkedő modellt. Minden tagállamban – ahol már működik az előzetes tudás elismerése – a formális képzési rendszerekkel párhuzamosan A formális képzési szerkezetben komplementer elemnek tekinthető a validáció, mely képes az oktatási rendszerben egyszer már elsajátított tudást egy újabb képzésbe beemelni, valamint a hátrányos munkerőpiaci helyzetű csoportok körében az oktatási/képzési reintegrációt elősegítő folyamatként is megjelenik. A validáció folyamata a tanulás hagyományos értelmezési kereteit túlhaladta, nem csak az egész életen át tartó tanulás szükségességének hangsúlyozásával, hanem az iskolarendszeren kívül megszerezhető tudások, tapasztalatok formális képzésekben történő elismerésével, valamint a reflektív és autonóm tanulás megvalósításának lehetőségével (Derényi, Tót 2011). A validáció legfőbb nyeresége, hogy a jelölt a reflektivitás képességének megtanulása, amelyben a szakmai személyiség felismerése és értékelése valósul meg (Gourmelen 2006).

2. 4. Hazai előzmények

2005 szeptemberében készült el a Magyar Köztársaság Kormányának Stratégiája az Egész Életen Át Tartó tanulásról, mely két alfejezetében érinti az előzetes tudás beszámításának kérdését. A stratégia 1.2.2 pontja szerint „Meg kell teremteni az állam által el nem ismert szakképesítések hazai elismerési és egyenértékű beszámítási rendszerét, összehangolva az EUROPASS rendszerrel; ki kell dolgozni a nem-formális tanulás útján szerzett – jogszerűen nem

dokumentált

–

tudás,

szakmai

képzettség

elismerési

rendszerét,

az

ún.

kompetenciakártya-rendszerbevezetését” (Stratégia az Egész Életen Át Tartó Tanulásról:7). A dokumentum a hátrányos helyzetű munkavállalók munkaerőpiaci helyzetének javítása érdekében fontosnak tartja a korábban megszerzett tudás beszámítását, javítva a képzéshez való hozzáférés lehetőségét (Stratégia az Egész Életen Át Tartó Tanulásról).


Magyarország 2006 tavaszán kapcsolódott be1 az OECD Recognition of Non-formal and Informal Learning (RNFIL) projektjéhez, melynek célja a nemzeti validációs (létező és formálódó) rendszerek vizsgálata, a jó gyakorlatok bemutatása a szakpolitika döntéshozói számára, valamint az élethosszig tartó tanulás megvalósításának biztosítása. Az európai térség az eredményes képzést és tanulást a társadalmi kohézió - valamint a gazdasági versenyképesség erősítés alapfeltételének tekinti. A képzésnek és az oktatásnak a munkaerőpiaci által generált igényeket kell kielégítenie, ezzel párhuzamosan a már korábban a munka világában megszerzett tudások, képességek elismerését be kell építeni a formális képzés rendszerébe. A múlt század végén már egyre erősebbé váló tendenciát figyelhettünk meg, az önkéntes munka során szerzett tapasztalatok elismerése is teret nyert a képzési rendszerekben, különösen Finnországban, Dániában, Hollandiában. Az európai gyakorlattól eltérően hazánkban a formális képzés túlsúlya figyelhető meg, a tapasztalati tudás elismertetése az oktatási rendszer struktúrája következtében feltehetően nem lesz gyors és gördülékeny folyamat (Derényi, Milotay, Tót, Török 2007). A felsőoktatási felvételi rendszer nemcsak a formális képzésben elsajátított tudásokat ismei el, hanem „jutalmazza” a többletteljesítést, mint a nyelvvizsga. A felsőfokú szakképzések esetében a felsőoktatási intézmények 30-60 kreditet beszámítanak az alapképzési szak esetében. A szakképzésbe, szakirányú továbbképzésbe való belépés feltétele egyes területeken a már megszerzett szakmai tapasztalat. A projekt tanulsága szerint a hazai felsőoktatás területén nem, azonban a munkavilágában érvényesül a nem formális és az informális tudás elismerése, mely a hazánkba betelepült transznacionális vállalatok szervezeti kultúrájában egyértelműen felismerhető. A hazai oktatási rendszer jelenleg még mindig az akadémiai tudást helyezi az előtérbe a gyakorlati tudással szemben (Derényi, Milotay, Tót, Török 2007). A Társadalmi Megújulás Operatív Program 4.1.3. „A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése” című projekt egyik alprojektje a „Központi/felsőoktatási

1

A projekt 2006 elején indult.


validációs rendszer” (2009-2011) kialakításának lehetőségeit vizsgálta. A projekt célja a hazai jogszabályi környezetben az uniós gyakorlatnak megfelelő validációs eljárási javaslatok kidolgozása, valamint javaslattétel a bevezetés lehetőségeire. A projekt keretében a nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével és a hazai lehetőségek figyelembe vételével ajánlások dolgoztak ki, hogy az elismertetési eljárás megfeleljen a hazai felsőoktatás sokszínűségének is. A programhoz szervesen kapcsolódó műhelymunkák, konferenciák, képzések a validációs eljárás megismertetését, modellek kidolgozását valósították meg, melyeken a felsőoktatás vezetői, munkatársai, az üzleti élet szereplői és a hallgatói önkormányzatok is részt vettek.

A fejlesztési folyamatban részt vevők az korábban megszerzett tudás

elismerése mellett tették le voksukat, de nem támogatták az eljárás során az oklevél megszerzését (Derényi, Tót 2011).

2. 5. Validáció – hazai jogi szabályozás

A hazai jogi szabályozás rendszerében lehetőség van az előzetes tudás beszámítására. A felsőoktatási törvény 58. § (7) bekezdése 2008. január 1. óta módot ad a más oktatási intézményben megszerzett kreditek elismerésére.

Ugyanezen paragrafus (8) bekezdése

szerint a felsőoktatási intézmények tanulmányi és vizsgaszabályzataikban rögzíthetik más képzési kreditek és a munkatapasztalat beszámításának eseteit2. A jogszabály nem értelmezi az előzetes munkatapasztalat fogalmát, a jogszabályban a validáció szinonimájaként jelenik meg az előzetes munkatapasztalat fogalma. A tudás meglétének ellenőrzését, módját intézményi hatáskörbe utalja a jogalkotó.

2

„Az (5)-(7) bekezdésben meghatározottak végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket a tanulmányi és vizsgaszabályzatban kell szabályozni, azzal a megkötéssel, hogy a hallgató a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzéséhez - a felsıoktatási intézményben folytatott, illetve más korábbi tanulmányok, továbbá munkatapasztalatok kreditértékként való elismerése esetén is - az adott intézményben legalább harminc kreditet köteles teljesíteni” [2005. évi CXXXIX. törvény a felsıoktatásról 58. § (8)].


TÁMOP 4.1.3. projekt3 szakértőinek véleménye szerint a jelenleg hatályos jogszabályi keretekben négy olyan eset ismerhető fel, mely megfelel a validáció, számukra elfogadott fogalmi meghatározásának. -

az olimpikonok a világversenyen elért 1-3. helyezés esetén maximális pontszámmal kerülhetnek be a választott felsőoktatási intézménybe;

-

munkatapasztalat elismerése;

-

egyéni felkészülés lehetősége a PhD képzés rendszerében;

-

megelőző

teljesítések

beszámítása

a

felsőoktatási

intézmények

belső

szabályozásában meghatározott módon (Princzinger 2010). A munkatapasztalat elismerése a felsőoktatási törvény 58. § (8) bekezdése alapján valósulhat meg. „A miniszteri indoklás szerint az Európai Felsőoktatási Térség kialakítására vonatkozó európai együttműködés keretében, az Egységes Képesítési Keretrendszer munkálatai során vált szükségessé a felsőoktatási intézmények formális és informális ismeretek beszámítására vonatkozó jogosultságának törvényi szinten történő rögzítése” (Princzinger 2010:10). A jogszabály megjelenését követően az egyes hazai felsőoktatási intézmények tanulmányi és vizsgaszabályzataiban rögzítették a munkatapasztalat kreditbeszámítási lehetőségeit. A munkatapasztalat nem helyettesíti a képzést, de lehetővé teszi az egyes tantárgyelemek esetében a formális oktatási keretek közötti elismerését. A munkatapasztalat elismerését tanulmányi és vizsgaszabályzatában rögzítette például a Budapesti Gazdasági Főiskola, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Pannon Egyetem, Corvinus Egyetem. A helyi szabályozásokban közös vonások fedezhetők fel, az intézmények ellenőrizni kívánják az informális keretek között megszerzett tudás meglétét, valamint a leggyakrabban a gyakorlat orientált tárgyak esetében valósul meg legtöbbször a munkatapasztalat beszámítása (Princzinger 2010).

3

TÁMOP-4.1.3-08/1-2008-0004 A felsıoktatási szolgáltatások rendszerszintő fejlesztése, A validáció a felsıoktatási jogi szabályozásban alprojekt.


A Pécsi Tudományegyetem tanulmányi és vizsgaszabályzata 13. fejezetében, a 2008. szeptember 1. óta hatályos rendelkezése értelmében lehetőséget biztosít a validációs eljárás lebonyolítására. „A KÁB4 a korábbi tanulmányokat és munkatapasztalatokat tanulmányi követelmény teljesítéseként elismerheti. A munkatapasztalat alapján beszámítható kreditek száma legfeljebb harminc lehet [PTE TVSZ 54. § (2)].

2.

6.

Előzetes

tudás

beszámításának

jelenlegi

gyakorlata

tanszékünkön

A szociális munka MA képzést elvégezni kívánó, más szakterületen már diplomával rendelkező, a szociális ágazatban dolgozó jelöltek esetében jelenleg is van lehetőség a részismereti képzésben az előzetes, tapasztalati tudás elismerésére. Az elismertetés folyamata azonban nem tekintjük formális validációs eljárásnak, az fellelhető hazai javaslatoktól és a nemzetközi gyakorlattól eltérő módon valósítottuk meg az beszámítás folyamatát. Az intenzív terepgyakorlat (SMNB0101) teljesítése esetében lehetőséget biztosítunk a részismereti hallgató jogviszonyt létesített hallgatók számára a megelőző munkaviszony során szerezett ismeretek, készségek, képességek elismerésére. Az alapképzésben a 7. félév gyakorlata 300 óra (akadémiai órában számolva) terjedelmű, melyet két évet meghaladó szakmai munka esetén tekintünk teljesítettnek. Az intenzív terepgyakorlathoz kapcsolódó szeminárium teljesítéseként dolgozatot kell beadni, a dolgozat elkészítésének szempontrendszerét a hallgatók írásban, az oktatási segédanyagban olvashatják. A dolgozat témája a gyakorlati intézmény és az intézményben végzett tevékenység megadott szempontok alapján történő bemutatása, tevékenységének elemzése, valamint a gyakorlatvezető által ajánlott szakirodalmak felhasználásával az alaptevékenységének kiválasztott munka során megismert konkrét eset, probléma, problémacsoport elemzése, az esetleges megoldások felvázolása, illetve egy megoldási terv

4

Kredit Átviteli Bizottság


kidolgozása. Az alábbi szempontok figyelembevételét kérjük a dolgozat elkészítését: -

a választott intézmény munkájának, feladatkörének, ellátási területének bemutatása;

-

az adott intézmény szolgáltatási stratégiái ismertetése,

-

szerepe az egyéb, azonos vagy hasonló területen működő intézményekkel közösen alkotott rendszerben;

-

az adott intézmény belső munkája;

-

a gyakorló szociális szakemberek kapcsolata más szakemberekkel;

-

a munka főbb módszerei, azok gyakorlati alkalmazásának lehetőségei;

-

az intézmény környezetét, illetve a klienskörét jellemző problémák;

-

a gyakorló szakemberek munkája, akik az elméleti magyarázatok empirikus hátteréről ismereteket sajátíthatnak el és a felmerülő problémákat tágabb kontextusba helyezve értelmezhetik, eljutva ezzel a „felismerési fázis” gyakorlati alkalmazásának megismeréséig, lehetőség szerint önálló részfeladat megoldásáig.

A részismereti hallgatói jogviszonyban lévő hallgatók esetében elengedhetetlennek tartjuk kritikai és a reflektív gondolkodásmód megjelenítését a dolgozatban. Az intézményi működés, a feladatellátás valamint a saját munkára, személyiségre való tudatos odafigyelés, elemzés értékelés segíti a szakmai identitásfejlődés, az önmeghatározás és folyamatát (Kelemen 2006). A részismereti képzésben a gyakorlat előtti vagy a párhuzamosan teljesített, a BA képzésből választott szociális munka –, illetve szociálpolitika tárgykörébe tartozó tantárgyak tartalma és a hallgatók által megvalósított gyakorlati munkamódszerek közötti összefüggések, adott esetben eltérések feltárása, értelmezésére is lehetőség van a dolgozatban. A dolgozat benyújtását követően személyes konzultációra kerül sor, a kurzus teljesítésért felelős oktató reflektál a dolgozat tartalmára, stílusára, mint tudományos írásműre. A hallgató lehetőséget kap a javaslatok beépítésére, a hiányosságok pótlására, a dolgozat


javított változatának elkészítésére, benyújtására. Az elkészített kiegészített dolgozatot az oktató ismét értékeli és érdemjeggyel osztályozza.

2. 7. Tervezett változtatások az előzetes tudás beszámításának gyakorlatában

A tradicionális oktatás kerete a megszokott, az induktív logika módszerét követő tanulási folyamat, melyben elsődleges az elméleti tudás megszerzése, majd a következő lépés a gyakorlatok során a tapasztalati tudás elsajátítása. A validáció folyamatában ezt a logika folyamatot a deduktív gondolkodás váltja fel, elsődlegesen a gyakorlati tudás megszerzése valósul meg, és a szakértelem elismerése történik meg. A formális oktatás keretei között az elméleti tudás beemelése valamint a már megszerzett ismeretek birtokában a gyakorlati tapasztalatokra történő reflexió egységes keretbe foglalja a formális és az informális keretek között megszerzett tudástartalmak (Benkei 2009). A szociális ellátások területén folytatott munka igen értékes tapasztalatokat nyújt a terepen dolgozó kollégák számára, a megszerzett tapasztalatok, készségek, képességek, tudások képzési rendszerünkhöz jól illeszthetők. A validáció a tanszék által indított és a jövőben indítandó képzésekbe bekapcsolódó hallgatók igen széles körét érinti(heti). Gourmelen által megfogalmazott alapelvekkel egyetértve (lásd 3. oldal), az előzetes tudás megszerzésének elismerési területeit bővíteni kívánjuk az alábbi képzéseink területén: -

szociális munka MA képzés

-

szociális munka MA képzés

-

szociálpolitika MA képzés

-

szakirányú továbbképzések.

Tanszékünk a formális és az informális keretek között megszerzett tudás elismerését is


biztosítja a jelentkezők számára. Formális illetve non-formális tudás forrásának tekintjük: -

a továbbképzéseken való részvételt

-

a publikációkat

-

a kutatás(ok)ban való részvételt (teljes folyamat: tervezés, kivitelezés, értékelés)

-

OTDK.

A tudás megszerzésének informális terepe lehet: -

az önkéntes munka

-

a tanulmányút

-

a projektmunka.

2. 8. A validációs eljárás A

Tájékoztatás képzéseinkre

jelentkező

hallgatók

tájékoztatása

a

tanszék

honlapján

(www.szocialismunka.hu) és Kari Hivatalon keresztül történik. A tanszék honlapján általános tájékoztatást teszünk közre, mely tartalmazza az eljárás rendjét valamint a tanácsadó kolléga nevét, elérhetőségét, valamint a mentor nevét, elérhetőségét. A Kari Hivatal Oktatásszervezési Iroda munkatársa személyes tájékoztatást nyújt a validációs eljárás menetéről, a szükséges dokumentumokról, határidőkről. -

Kérelem

A jelentkező összeállítja az adott kurzus teljesítésének elismertetéséhez szükséges dokumentumokat a mentor iránymutatása alapján. A kérelmező szakmai fejlődését reflektív portfólió összeállításával igazolja, melyben bemutatja a szakterülethez kapcsolódó tapasztalati tudását. Portfólió tartalmi elemei: -

Szakmai önéletrajz


-

A jelölt munkaköri leírása, önkéntes munka esetében a tevékenység bemutatása

-

Az adott kurzushoz kapcsolódó tanulmányokat (formális, non-formális, informális) igazoló dokumentumok másolatai.

-

Munka tapasztalat bemutatása, a tanulási folyamat részletes ismertetése, reflexiók.

Amennyiben az adott kurzus témaköréhez kapcsolódó továbbképzésen vett részt az igazolást is csatolni kell. Hasonló módon kell eljárni a kutatások, projektek esetében, a megjelent tanulmányok fénymásolatát kell benyújtani. A hallgató által benyújtott kérelem/kérelmek kreditértéke nem haladhatja meg a TVSZ-ben meghatározott, 30 kreditnyi mértéket a nappali valamint a levelező képzések, valamint a 15 kreditnyi értéket a szakirányú továbbképzések esetében -

Kérelem elbírálása

A kérelmet a KÁB-hoz nyújtja be a jelölt, a Kari Hivatal Oktatásszervezési Irodája ellenőrzi a formai követelményeknek való megfelelést és továbbítják a dokumentum csomagot a tanszékre. A tanszékvezető által kijelölt 3 fős bizottság megvizsgálja a benyújtott kérelmet és anyagokat, tájékoztatja a jelöltet további feladatairól. Kijelöli a szóbeli vizsga/írásbeli teszt időpontjáról, helyéről, a vizsgált készség, képesség meglétének mérési metódusáról. A vizsgát vagy tesztet -, valamint a portfólió vizsgálatát követően a bizottság a képzési kimeneti követelményekben megfogalmazottakkal, és a kurzus teljesítését követően megszerezhető készségekkel, képességekkel való összevetés után meghozza döntését. Az értékelést követően a jelöltet a bizottság írásban értesíti. -

A lehetséges kimenetelek: o Teljesítés alóli felmentés: a benyújtott dokumentáció és

a jelölt

vizsgaeredménye alapján a bizottság elismeri a hozott tudást. o Beszámítás: a vizsgabizottság véleménye szerint a jelölt hozott tudása fejlesztésre szorul. Lehetőség van dokumentumok pótlásával igazolni a tudás


meglétét, vagy a bizottság felmentheti a jelöltet az adott kurzus látogatása alól, de a vizsga letételére kötelezetté válhat. o Elutasítás: a bizottság a benyújtott dokumentumok, valamint a teszt/vizsga alapján nem tekinti elfogadhatónak az előzetes tudást. A döntésről és annak indoklásáról a tanszéki állásfoglalás figyelembevételével a KÁB határozatban tájékoztatja a jelöltet. -

Jogorvoslat

A jelölt, amennyiben nem ért egyet a határozatban foglaltakkal, a kar dékánjához fordulhat felülvizsgálati kérelemmel.

2. 9. Várható előnyök -

A validációs gyakorlat bevezetése, a gyakorlati munka során megszerezett tapasztalatok elismerése növelheti a szociális szektorban dolgozó szakemberek ön- és továbbképzési igényét, a különböző képzési programokba való bekapcsolódás lehetőségét, mely jól illeszkedik az életen át tartó tanulás megvalósításának hazai és európai eszméjéhez.

-

A hozott tudás elismerése a nem lineáris képzésből érkező, már szociális szakmai gyakorlatot szerzett kollégák számára lehetővé teszi a szakirányú felsőfokú képzettség megszerzését.

-

A korábban megkezdett és be nem fejezett tanulmányok esetében is lehetőséget teremt a munkaerőpiacon szerzett tapasztalatok mellett az elméleti ismeret beszámíthatóságára is.

-

A különböző képzési programokban elkerülhetővé válik az ismétlés, biztosítja a jobb időkihasználás lehetőségét a hallgatók számára, teret adva az elmélyültebb tanulásnak, specializálódásnak.


-

A tanszék által kínált képzési programok elérhetőbbé válnak, mely növelheti a képzés vonzerejét, növelheti a jelentkezők számát, kedvező változást eredményezhet a tanszék számára a hazai felsőoktatási piacon.

-

A képzés rugalmasabbá válása lehetőséget teremt az egyéni képzési utak megvalósítására.

2. 10. Várható nehézségek -

Bizalmatlanság a nem iskolarendszerű képzésben szerzett ismeretanyaggal, képességekkel, készségekkel kapcsolatban.

-

A tájékoztatás hiánya/hiányossága a munkatapasztalat, a korábban megszerzett tudás elismeréséről.

-

Az egyéni képzési utak nem valósulnak meg a tantárgyak egymásra épülése következtésben.

-

A portfólió összeállításánál problémaként jelentkezhet, hogy a korábban megszerzett tapasztalatok nem kellően dokumentáltak a civil szervezeteknél, illetve a munkaadóknál.

-

A jelölt nem vagy nem kellő mértékben veszi igénybe a mentorral történő konzultáció lehetőségét.

Felhasznált irodalom

Benkei Kovács Balázs (2009): Az előzetes tudás elismerésének gyakorlata Franciaországban. In: Karlovitz János Tibor (szerk.): Problémák az oktatás és képzés felnőttkori szakaszában. Neveléstudományi Egyesület, Budapest 21-30 http://www.eduscience.hu/NEK-002.pdf Letöltés időpontja: 2012. február 2.


Derényi András, Milotay Nóra, Tót Éva, Török Balázs (2007): A nem formális és informális tanulás elismerése Magyarországon. Oktatási és Kulturális Minisztérium, Budapest Derényi András, Tót Éva (2011): Validáció. A hozott tudás elismerése a felsőoktatásban. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Budapest Gourmelen, Bernard (2006): La validation des acquis de l’expérience. L'Harmattan, Paris Kálmán Anikó (2008): A tanulási ciklus. In: Zachár László (szerk.): A felnőttképzés módszertani

kérdései.

167-188

https://www.nive.hu/hefop351/ttk/download.php?filename=4 Letöltés időpontja: 2011. június 28. Kelemen Gábor (2006): Reflexív gondolkodás a szociális munkába. [Recenzió: Christine Oliver (2005): Reflexive Inquiry – A Framework for Consultancy Practice Karnac, London] Esély 16/1 89-92 Kolb, David A. (1984): Experiental Learning. Experience as the source of learning and developmen. Engelwood Cliff. http://www.infed.org/biblio/b-explrn.htm Letöltés dátuma: 2011. június 17. Princzinger Péter (2010): A validáció a felsőoktatási jogi szabályozásban. TÁMOP-4.1.3-08/12008-0004. A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése. Budapest tamop413.ofi.hu/tudastar/projekt-kereteben/princzinger-validacio Letöltés időpontja: 2011. június 28. Rohs, Mattias (2007): Zur Theorie formellen und informellen Lernens in der IT-Weiterbildung. Hamburg:

Helmut-Schmidt-University.

http://opus.unibw-

hamburg.de/volltexte/2007/1230/pdf/2007_rohs.pdf Letöltés időpontja: 2011. június 22.

Felhasznált jogszabályok

2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról


Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 5. számú melléklete a Pécsi Tudományegyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata


2-C

Recommend Documents