A tüntetés 1. 1956. október 6-án újratemették Rajk Lászlót, a korábbi belügy-, majd külügyminisztert, akit Rákosi féltékenységből 1949-ben, koncepciós perben elítéltetett és kivégeztetett. Az ünnepségen 200.000-es tömeg jelent meg, a feszültség már tapintható volt. 2. Az ÁVO-t (az ÁVH elődjét), aminek börtönében aztán ő maga is ült, egyébként Rajk László hívta életre, és az első koncepciós pereket is ő indította. 3. 1956. október 23-án valóban elhangzott Petőfi Sándor verse, a Nemzeti dal, mégpedig Sinkovits Imre előadásában. 4. Az egyetemisták tüntetésén született meg a jelszó: „Ruszkik haza!”. 5. A Bem téren vágták ki a zászlóból a gyűlölt hatalom jelképét, a Rákosi-címert (ami tulajdonképpen a szovjet címer lemásolása volt), s így lett a forradalom jelképe a lyukas zászló. 6. A Sztálin-szobor ledöntése után a Felvonulási teret Csizma térnek nevezték, a talapzaton maradt két óriási csizma miatt. 7. A békés tüntetésből a Magyar Rádió épületénél eldördült sortűz után lett fegyveres szabadságharc. 8. A Magyar Dolgozók Pártjának vezetése teljesen tanácstalan volt a tüntetéssel kapcsolatban: először betiltották, majd engedélyezték, sőt felszólították a párttagságot a részvételre (hogy kontrollálják az eseményeket), de ezzel együtt mozgósították az ÁVH-t, este pedig Gerő Ernő pártfőtitkár soviniszta, nacionalista rendbontó provokációnak titulálta az eseményeket. A szovjet katonai beavatkozás, fegyveres harcok 9. Már 1956 júliusában volt haditerv „Hullám” fedőnéven a szocialista társadalmi rend fenntartása, védelme, adott esetben helyreállítása érdekében. 10. 1956. október 23-án, az SZKP Központi Bizottságának elnökségi ülésén mindössze egyetlen egy ember (Anasztasz Mikojan) ellenezte a katonai beavatkozást. 11. November 4-én, moszkvai idő szerint hajnali négy órakor elhangzott a jelszó: „Mennydörgés”, amivel kezdetét vette a „Forgószél” hadművelet. 12. A hadműveletekben kb. 60.000 szovjet katona vett részt. 13. Szovjet részről 669 halálos áldozat volt. 14. A legjelentősebb ellenállási csoportok a Széna téren, a Móricz Zsigmond körtéren, a Corvin közben, a Kilián laktanyánál, a Baross téren, a Tompa utcában és a Tűzoltó utcában voltak.
15. Az ellenállási csoportok kiemelkedő vezetői: Pongrátz Gergely (Corvin köz), Szabó János (Széna tér), Angyal István (Tűzoltó utca), Bárány János (Tompa utca), Nickelsburg László (Baross tér). 16. Október 30-án, a Köztársaság téren, az MDP budapesti bizottságának épületét a szabadságharcosok megostromolták, az ott elfogott ÁVH-sokat a felkelők egy kis csoportja kivégezte, holttestüket meggyalázta. A brutalitás okai: az ÁVH korábbi kegyetlenkedései, Nagy Imre 28-án feloszlatta a szervezetet, így a székházban maradtak illegális fegyveres csoportnak minősültek, a téren átvonuló nemzetőrökre, sőt fegyvertelen járókelőkre is rálőttek, néhányukat az épületbe hurcolták, az a hír terjedt el, hogy őket a földalatti börtönökben kínozzák, a sebesültekért érkező mentőautókra szintén rálőttek. 17. A szovjet csapatok „segítségül hívása” mellett a Magyar Néphadsereget is riadóztatták, am a katonák döntő többsége passzív magatartásával, fegyverének átadásával, vagy tényleges csatlakozással a szabadságharcot támogatta. 18. Ugyanez elmondható a rendőrségről is. 19. A Határőrség Országos Parancsnoksága olyan nagyságrendű erőket vezényelt Budapestre, Győrbe és Debrecenbe, hogy a megmaradt egységek képtelenné váltak a határőrizet ellátására. 20. Csak Budapesten 1945 halálos áldozata volt a harcoknak. 21. A forradalom miatt kb. 200.000-en hagyták el Magyarországot. Nők, gyerekek 1956-ban 22. A fegyveres harcokban résztvevők kb. 15%-a nő volt. 23. Forradalmi tevékenysége miatt 5 nőt végeztek ki. 24. Forradalmi tevékenységért utoljára 1961-ben volt kivégzés. A hatalom meg akarta várni, még az illető betölti 18. életévét. A régi és az új hatalom 25. A második szovjet támadást követően hatalomra kerülő Kádár János korábban Rákosi Mátyás alatt börtönben ült. 26. Bár szovjet segítséggel került hatalomra, az új miniszterelnök minden lépését figyelte a KGB. 27. A Magyar Dolgozók Pártja elnevezés helyett a kommunista párt a Magyar Szocialista Munkáspárt nevet vette fel, amit Kádár János november 1-jén jelentett be rádióbeszédében. 28. A szabadságharc leverése után a párt új fegyveres testülete a Munkásőrség lett, Münnich Ferenc vezetésével.
29. Kádár János 1989. július 6-án halt meg, azon a napon, amikor a Legfelsőbb Bíróság kihirdette Nagy Imre és társainak rehabilitációját. 30. Rákosi Mátyás soha nem térhetett vissza Magyarországra, a Szovjetunióban halt meg. Nagy Imre és pere 31. Az október 23-án este a Parlament elé gyűlt tömeget Nagy Imre az „Elvtársak!” megszólítással köszöntötte, de kifütyülték. 32. November 4-én Nagy Imre rádióbeszédben közölte, hogy Magyarország ellen szovjet támadás indult, melynek célja a „törvényes, magyar, demokratikus” kormány megdöntése. „Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van.” – közölte a miniszterelnök. 33. Nagy Imrét, közvetlen munkatársait és családtagjaikat – miután a jugoszláv nagykövetségről az előzetes ígéretek ellenében kiadták őket – Romániába szállították felfegyverzett KGB-sek őrizete alatt, és a Bukaresttől északra fekvő Snagovi-tó partján voltak őrizetben. 34. 1957. április 4-én Kádár János kijelentette: „Nem lesz per Nagy Imre ellen…”. 35. A Nagy Imre-per anyagát meghamisítva, propaganda céljából, négy nyelvre lefordítva adták ki az ún. „Fehér könyvben”. 36. A kivégzés után Nagy Imrét és társait először a börtön udvarára temették, majd két évvel később, éjszaka, titokban a rákoskeresztúri Új Köztemető 301-es parcellájába (ez esett legmesszebb a bejárattól) hantolták el őket, arccal lefelé. 37. 1989. június 16-án ünnepélyes keretek között temették újra Nagy Imrét és társait. Megtorlás: 38. Kivégeztek kb. 350 főt. 39. A bebörtönzöttek száma kb. 22.000. 40. Kb. 13.000-en kerültek internálásra. 41. A katonai beavatkozás sikerének biztosítására, a nemzetközi jog megsértésével az ország katonai és politikai vezetésének jelentős részét deportálták, velük együtt 68 kiskorút. 1956 és a külföld 42. 1956 felgyorsította a nyugat-európai kommunista pártok felbomlását, és a korábbi szimpatizánsok (pl.: Pablo Picasso, Albert Camus) kiábrándulását. 43. Jean-Pierre Pedrazzini francia fotóriportert a Köztársaság téren, a pártszékház ostromakor meglőtték, pár nap múlva Párizsban belehalt sérülésébe.
44. Egy angol újságíró (Peter Fryer) tudósítását kétségbe vonták, és a Szovjetunió lejáratásának tartották az angol kommunista pártban. 45. A magyar szabadságharccal egy időben, Egyiptomban hidegháborús válság zajlott a Szuezi-csatorna ellenőrzéséért, ami elterelte a világ közvéleményének figyelmét hazánkról. 46. Eisenhower, az USA elnöke bizalmasan közölte Moszkvával: nincs terve Magyarországgal kapcsolatban, ami azt jelentette, hogy a Szovjetunió saját belátása szerint oldhatja meg a magyarországi helyzetet. 47. 1956-ban a Szovjetunió magyarországi nagykövete Jurij Andropov volt, aki később a KGB elnöke, majd a Szovjet Kommunista Párt főtitkára, vagyis a Szovjetunió vezetője lett. 1956 vidéken 48. Budapesten kívül az ország több pontján is voltak tüntetések, gyűlések, fegyveres ellenállás, pl.: Mosonmagyaróvár, Hódmezővásárhely, Szolnok, Veszprém, Esztergom, Debrecen, Kaposvár. 49. Az első halálos áldozatokat követelő sortűz Debrecenben dördült el, 23-án reggel. Érdekességek 50. Bibó István (Nagy Imre kormányának államminisztere) november 4-én akkor érkezett a Parlamentbe, amikor Nagy Imre és munkatársai eljöttek onnan. Egészen 6-áig az épületben volt, ahonnan számos felhívást intézett a magyarokhoz passzív ellenállásra buzdítva őket, és a világ közvéleményéhez a magyar szabadság ügyében. 51. A szabadságharc leverése után a melbourne-i olimpián a magyar vízilabda válogatott az elődöntőben 4:0-ra legyőzte a szovjet csapatot, a döntőben pedig 2:1-re a jugoszlávokat (akik, miután Nagy Imre követségükre menekült, kiadták őt a Szovjetuniónak). 52. Andrew G. Vajna, Quentin Tarantino és Lucy Liu voltak többek között a producerei a Szabadság vihara című dokumentumfilmnek, Vajna pedig szintén producere a Szabadság Szerelem játékfilmnek. Mindkettő a forradalom és szabadságharc eseményeit mutatja be párhuzamba állítva a vízilabda válogatott életével. 53. A Szabad Európa Rádió 1950-től sugárzott magyar nyelven adásokat. Sokat kritizált tevékenysége 1956-os szerepe. Az események pontos ismerete nélkül „közvetítették” a szabadságharcot, majd az utolsó napokban az egyenlőtlen fegyveres harc folytatására adtak gyakorlati tanácsot (!!!), és az ellenállás folytatására szólítottak fel. A CIA-nak fogalma sem volt, hogy mit ígér az USA nevében a rádió a magyaroknak. A rádió 1956-os felelőssége miatt ugyan vizsgálat indult, de az érdemi eredmény nélkül zárult. 54. A forradalom kiemelkedő alakja volt Mindszenty József esztergomi érsek, akit korábban a kommunisták szabadítottak ki a nyilas fogságból, majd ők ítélték életfogytig tartó börtönbüntetésre. 55. Nagy Imre unokája, Jánosi Katalin néhány évvel ezelőtt iskolánk vendége volt egy 56-os megemlékezésen.
56 emlékezete 56. Az 1989-ben létrehozott, közalapítványként működő ’56-os Intézetet 2012-ben megszűntették. Fő feladata a forradalom történetének dokumentációjával és kutatásával való foglalkozás volt. 57. Ebben az intézetben dolgozott Gyenes Judith, Maléter Pál második felesége. 58. 2006. október 23-án a Deák-téren a megemlékezés miatt emléktárgyként a helyszínen lévő T/34-es tankot sikerült civileknek beindítani, és több tíz métert haladni vele (egy korábbi filmforgatás miatt üzemkész állapotban volt). „Tankos” Gyuri bácsit – a harckocsi alkalmi sofőrjét – egy év nyolc hónap szabadságvesztésre (négy évre felfüggesztve), továbbá három évre járművezetéstől való eltiltásra és kártérítés megfizetésére ítélték. 59. Az október 30-án megostromolt pártszékházat (a mai II. János Pál pápa téren) a forradalom után megalakult új munkáspárt az MSZMP, majd a rendszerváltozás után annak jogutódja az MSZP használta 2007-es elköltözésükig. Ma az épület elhagyatott, pusztulófélben van, hajléktalanok, fémtolvajok, drogosok tanyáznak az omladozó falak tövében. 60. Az MSZP mikor elhagyta az ingatlant történelmi jelentőségű iratokat, dokumentumokat, mikrofilmeket hagyott hátra, melyeknek irattárban lett volna helye, kutatási célokat szolgálva.
