az elkövetkező években is az ünnepség

www.sahy.sk

Ipolyság

Honti Lapok XXI. évf.

2012. augusztus

Ipoly-napi rendezvényeink emlékezete Naptárunkban augusztus 13-án az Ipoly keresztnévként szerepel. Már jeles elődeink közül is többen viselték-fölvették ezt a nevet, mint például Ipolyi Arnold püspök és tudós egyházi személyiség vagy Fehér Ipoly pannonhalmi főapát, aki jelentős összeggel támogatta a Hont vármegyei Honti Múzeum alapítását, melynek később fővédnöke lett. Danis Ferenc mérnök, a Honti Múzeum és Galéria Baráti Körének akkori elnöke – ma is az egyesület tiszteletbeli örökös elnöke – jött 2003-ban a gondolattal, hogy jó lenne ezen a napon öreg folyónkat, az Ipolyt felköszönteni. Szerinte ahogy a folyó kanyargó szalagként összefűzi a part menti településeket, úgy köszöntésébe is be kellene vonni az ott élőket, különösen az Ipoly-előtaggal kezdődő nevű falvak-városok lakóit. Az ötlet valóra vált. A Honti Múzeum és Galéria Baráti Köre (HMGBK), valamint a

Pongrácz Lajos Társaság 2003. augusztus 13-án közösen megrendezték az I. Ipoly-napot. Rendezvényünk, melynek helyszínéül a Sóderost választottuk, délután 15.30 órakor kezdődött, igen gazdag programmal: megnyitó, szeminárium az Ipoly-mente történetéből és népi hagyományaiból, irodalmi öszszeállítás az Ipoly-menti alkotók műveiből. A vendégek között a Váci Múzeum Egyesület, a Szécsényi Múzeum Baráti Köre, a Balassagyarmati Honismereti Kör tagjait, valamint a neves írót és nyelvészt, a Dunakeszin élő Tóth Imrét köszönthettük. A megjelenteket Bélik György alpolgármester üdvözölte, majd Tóth Imre mondott ün-

Ára: 0,40 €

8. szám

nepi köszöntőt. Vas Ottó tanár Szabó Lőrinc verseiből adott elő, a szalkai menyecskekórus pedig népdalokkal, néptánccal lépett színpadra. Ipolysági előadók is szerepeltek: Bodonyi András szlovák és magyar költők megzenésített verseiből és saját szerzeményeiből tolmácsolt egy csokorra valót, utána a Kincskeresők léptek fel, akik Ipoly-menti magyar népdalokkal teremtettek remek hangulatot. A kultúrműsor befejeztével koszorúkkal és virággal ünnepélyesen felköszöntöttük folyónkat, az Ipolyt. Ez a programpont az elkövetkező években is az ünnepség lényege maradt. A rendezvény hagyományt teremtett, rangos programok szervezését tette lehetővé. A következő évben a Honti Lapok augusztusi száma már ekképpen jelezte az eseményt: „Ipoly-napi meghívó – A Honti Múzeum és Galéria Baráti Köre meghívja önöket a II. Ipoly-napra, amely 2004. augusztus 13-án 14.00 órakor kezdődik a II. Rákóczi Ferenc utcai parkban, szemben a Csemadok székházával.” A folytatásban olvashatjuk: „Az idei Ipoly-nap alkalmával leleplezésre kerül az emlékfal, rajta az első márványtáblákkal azok neveivel, akik dicsőséget szereztek városunknak. Erre az ünnepségre a Sigillum oppidi Saag – Ipolyság Város Pecsétje alap hívja meg önöket. A II. Ipoly-napi ünnepségsorozat utcabállal zárul.” Íme, az előzetes meghívó már ünnepségsorozatra invitálja a vendégeket. A Honti Lapok szeptemberi számának beszámolója is kiemeli a rendezvényt: „A Honti Múzeum és Galéria Baráti Köre, az Ipolyság Város Pecsétje alapítvány és Ipolyság város 2004. augusztus 13-án, az Ipoly keresztnév napján immár közösen ünnepelte a II. Ipoly-napot.” A II. Ipoly-napon a vendégek sorában többek között Lőwy János mérnököt, Ipolyság polgármesterét; dr. Hunčík Pétert, az Ipolyság Város Pecsétje alapítvány létrehozóját; Remo Cicutto-t, Pőstyén polgármesterét; Stugel Tibort, az érsekújvári székhelyű Regionális Művelődési Központ vezetőjét; Szabó Tibort, Ipolytarnóc polgármesterét; Kovács Gábort, a Csemadok Lévai Területi Választmányának alelnökét, valamint Kiss László választmányi titkárt és a határ mindkét oldaláról több Ipoly-menti (Befejezés a 2. oldalon)

A TARTALOMBÓL: Szavazzon! Falunapok: Deménd Ipolyvisk Nagytúr Petrezsél Zsuzsanna... Szete és a szent remeték – I.

3. old. 5. old. 10. old. 11. old. 9. old. 12. old.

A X. Ipoly-nap programja 2012. augusztus 11. (szombat) Helyszín: Ipolyság, a városháza színházterme 9.25 Megnyitó 9.30 Alsó-Ipoly menti népdalok a magyarországi archívumokban – Tóth Edit zenetanár (Szob), közreműködik Jámbor Mónika népdalénekes 10.00 Népviseletek a Börzsöny Múzeum gyűjteményében – Csukovits Anita etnográfus (Vác) 10.30 Templomi textíliák a Honti Múzeum gyűjteményében – Bendík Márta helytörténész, (Ipolyság) 11.00 Az Ipoly folyó köszöntése 12.30 Szondi György és Drégely vára emlékezete – Végh József helytörténész, a rétsági MKVK igazgatója (Diósjenő, Rétság) 13.00 Gazdászati és borászati szakíró is volt Hont vármegye főorvosa, Lübeck János Károly (1776–1814) – dr. Kiss László orvostörténész (Csilizradvány) 13.30 Nyaralás és fürdőzés a Dunakanyarban (XIX–XX. sz.) – Mándli Gyula helytörténész, a váci KLVK igazgatója (Nagymaros, Vác) 14.30 Szikora János, az utolsó palásti dudás – Istvánfi Balázs dudás (Zebegény)

2012. augusztus

2

Ipoly-napi rendezvényeink emlékezete (Befejezés az 1. oldalról) település polgármesterét köszönthettük. Az ünnepségsorozat a HMG BK rendezvényével párhuzamosan zajlott a Menora Saag Centrum Artisban (a Bartók téri zsinagógában). A Sigillum oppidi Saag – Ipolyság Város Pecsétje alapítvány jóvoltából Gágyor

Péter (Ipolyság szülöttje) rendezésében mintegy 150 főnyi érdeklődő előtt folytak az események. Többek közt leleplezték Bartusz György szobrászművész Ipolysági Polgár c. alkotását és átadták az Ipolysági Emlékfalat. Az emlékfalon elhelyezték Winter Sándor (a pőstyéni fürdő építője), valamint Kovács Sebestény Endre (az ipolysági kórház alapítója) emléktábláját. A Honti Lapok szeptemberi száma 2005-ben öt teljes oldalon tudósít a III. Ipoly-nap(ok) rendezvénysorozatról. Hagyományteremtő szándékkal és gondoskodással. E cím alatt rejlik a háromnapos program eszmei mondanivalója: „Az idei Ipoly-napok programjában, koncepciójában és magában a megvalósításban is meglelhető annak lehetősége, hogy Ipolyság és az Ipoly mente tartalmas, ember- és értékgazdagító rendezvénnyé gyökeresedjék és bokrosodjék.” A rendezvény program-

jának megfogalmazója és összeállítója a Sigillum Oppidi Saag – Ipolyság Város Pecsétje alapítvány. A háromnapos program főbb mozzanatai: ünnepi beszédek, emléktábla-leleplezés, új állandó tárlat a zsinagóga épüle-

tében, üdítő zenei programok, írócsapat a kávéházban. A III. Ipoly-napokat rangos személyiségek tisztelték meg jelenlétükkel: Bíró Ágnes, az SZK Kulturális Minisztériumának államtitkára, Ács Tamás, a Magyar Köztársaság Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára, Szesztay Ádám, a pozsonyi magyar nagy-

követség kulturális attaséja, parlamenti képviselők, valamint szlovákiai és magyarországi polgármesterek. A 2006. augusztus 11-e és 13-a között megrendezett IV. Ipoly-napok négy helyszínen zajlottak: a Menora Saag Centrum Artisban, a művészeti alapiskolában, a római katolikus templomban és a homoki Sóderoson. A jeles személyiségek falára (az Ipolysági Emlékfalra) ebben az évben Zanoletti József emléktáblája került, aki városbíróként kiváló személyisége volt a két világháború közti Ipolyságnak. A harmadik napon a Sóderos pihenőpark a HMG BK jóvoltából egy emlékkővel gazdagodott, melyet Csáky Pál, Lőwy János és Danis Ferenc leplezett le. A 2007. augusztus 9-e és 12e közötti V. Ipoly-napokra a három társrendező – Ipolyság Város Pecsétje, Ipolyság város, valamint a Honti Múzeum és Galéria Baráti Köre – négynapos programot készített. Az úgynevezett előprogramban (augusztus 9-én) az érdeklődők megtekinthették Szabó Gyula festőművész kiállítását, amit a művész születésének 100. évfordulója alkalmából rendeztek a zsinagógában. A tárlat képeit és a művészt Kubička Kučera Klára művészettörténész előadásban jellemezte. A többi három nap is gazdag programokkal telt: színházi előadáson, koncerten, beszélgetéseken, ismeretterjesztő előadásokon, sportrendezvényeken és az Ipoly ünnepélyes köszöntésén vehettek részt az érdeklődők. A VI. Ipoly-napok (2008.

augusztus 7–10.) a rendezők jóvoltából szintén sokoldalú és színvonalas produkciókkal töltötte meg az augusztusi hétvégét. A négynapos program tartalmilag sokszínű, sokféle volt: hangverseny, irodalom, színház, hagyományőrzők. Az Ipoly köszöntését a Kincskeresők zenés kísérete varázsolta igen szép élménnyé. A VII. Ipoly-nap (2009. augusztus 15.) rendezvényeivel visszakanyarodott a régi kerékvágásba; szervezése-rendezése régi-új formát öltött. A Honti Múzeum és Galéria Baráti Köréhez társszervezőnek az ipolysági székhelyű Ipoly Vadásztársaság csatlakozott. A nap délelőtti programjaként a vadászok gulyásfőző versenyt rendeztek a városi parkban. A gyér részvétel ellenére a versenyen kitűnő hangulat uralkodott. A díjakat és okleveleket Pásztor Lajos mérnök, Ipolyság polgármestere adta át. A délután a történelem és a néprajz jegyében telt. A Honti Múzeum és Galéria Baráti Köre meghívására Ipolybalog érkezett bemutatkozó vendégközségként. A vendégeket és az érdeklődőket Pásztor Lajos mérnök, Ipolyság polgármestere üdvözölte. A falu képviseletében Bálint Péter mérnök, alpolgármester mondott rövid köszöntőt. A falu és a koronás római katolikus templom történelméről Bodzsár Zsuzsanna tartott előadást. A továbbiakban a hagyományőrző csoportok szórakoztatták a közönséget: a Lőrincz Aranka Sarolta vezetésével működő Bukréta nevű csoport, majd a Kisbukréta gyermekcsoport. A gazdag kulturális programok után a résztvevők az Ipolyhoz vonultak, ahol virággal köszöntötték a vén folyót. Az Ipoly felköszöntése után a nap fénypontjaként a résztvevők az ipolysági katolikus templomban megtekinthették a magyar Szent Korona ipolybalogi (hiteles) másolatát. A VIII. Ipoly-nap (2010. augusztus 14.) délelőtti programját – az előző évhez hasonlóan – ismét a vadászok szervezték. A II. gulyásfőző verseny már sikeresebb volt, mert több csapat vett rajta részt. A délutáni programot a HMGBK rendezvényeként az Alsó-Ipoly mente közép-

Honti Lapok kori hajós és halász múltját bemutató konferencia töltötte ki. A városháza színházterme (várakozáson felül) megtelt érdeklődőkkel. A konferenciát kísérő, a szobi Börzsöny Múzeum Baráti Köre jóvoltából megvalósított kiállítást Fésű József György elnök mutatta be. A VIII. Ipolynap Istvánfi Balázs zebegényi dudás közreműködésével zenés Ipoly-köszöntővel ért véget. A tavalyi, IX. Ipoly-nap (2011. augusztus 13.) programja az előző évhez viszonyítva némi változással indult. Az Ipoly bal partján a Szlovák Horgászszövetség Ipolysági Helyi Szervezetének gondozásában került sor az Ipoly Kupa nemzetközi horgászversenyre. A városi City parkban az ipolysági Ipoly Vadásztársaság harmadik gulyásfőző versenye zajlott. A Honti Múzeum és Galéria Baráti Köre és a szobi Börzsöny Múzeum Baráti Köre közös rendezvényként nemzetközi konferenciát tartott a városháza színháztermében. A program végén a vadászok, halászok és az egyes intézmények képviselői köszöntésképpen közösen megkoszorúzták az Ipolyt.

Az idén a jubileumi X. Ipolynap következik. A HMGBK már elkészítette a rendezvény programját, melynek előkészítésében társrendezőként a szobi Börzsöny Múzeum Baráti Köre vett részt. Amint látjuk, az Ipoly-nap(-ok) ünneplése nem kis feladat, sok gonddal, kiadással jár. Mert a kultúra egyre inkább pénzigényessé válik. Megfelelő anyagi háttér mellett akár egyhetes ünnepségsorozat is megvalósítható. Pénz nélkül azonban nagyon nehéz, csak a kultúrától megszállott egyének hajlandók energiájukat és szabadidejüket ingyen feláldozni a közös cél érdekében. Hogy igény van-e a színvonalas kultúrára, az már egy másik kérdés. Mert lehet a rendezvény négyöt napos, szinte kárba veszik a fáradozás (akárcsak a beleölt energia és pénz), ha látogatottsága meglehetősen gyér. Ezért ezúton is szeretettel hívok minden kedves érdeklődőt, hogy együtt ünnepeljük a X. Ipoly-napot. Bendík Béla

Honti Lapok

2012. augusztus A

3

VÁROSHÁZA TÁJÉKOZTAT

Események, tárgyalások, kezdeményezések a városházán Lőwy János mérnök, polgármester Június 30. – megnyitotta a 2. pereszlényi falunap és a gyermeknap ünnepségeit; Július 3. – Veresegyház polgármesterével tárgyalt a két település testvérvárosi szerződésének előkészítéséről; Július 9–12. – a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma által szervezett tematikus tanulmányúton járt Bajorországban, melyen közigazgatási és önkormányzati témájú tapasztalatcserére került sor; Július 13. – a Janko Kráľ Alapiskola területére tervezett multifunkciós sportpálya építési szerződésének jóváhagyására összehívott ülést vezette; Július 18. – a Centire kft. képviselőivel tárgyalt a város javát szolgáló környezetvédelmi projekt lehetőségeiről. -ZP-

Meghívó Aug. 12. – Matej Varga, Chung Ning Tung, Peter Palacka – zenés est a Menora Saag Centrum Artisban 18.00-kor Aug. 18. – a szeniorközpont (nyugdíjasklub) szórakoztató műsora 15.00-tól a városháza udvarán

Ipolyság város tisztelettel meghívja a

XXXI. Honti Kulturális Napok rendezvényeire

2012. szeptember 13–16.

Árverés Az ún. „Zöldkereszt” épülete a hozzá tartozó telekkel együtt eladó. A 2012. augusztus 27-ére

kiírt árverés szövege a Hontianske listy júliusi számának 2. oldalán olvasható.

SZAVAZÁS 9966 €-ért SEGÍTSENEK Ipolyságnak TÁMOGASSÁK a jó ügyet...

Kedves szülők és gyerekek!

Az Ipolysági Szokolyi Alajos Olimpiai Klub és a városi hivatal iskolaügyi, ifjúsági és sportosztályának közös szervezésében heti egy alkalommal sportprogramokkal várjuk a kedves érdeklődőket. A szabadidő hasznos eltöltésére különböző programokkal készülünk – az időjárástól függően. A pontos

időpontot és a program jellegét majd rendszeresen közöljük a város honlapján és a városi hangszóróban. Lesz asztalitenisz, kerékpártúra, labdajátékok, turisztika, úszás, sport- és labdajátékok, valamint különböző versenyek – érdeklődés szerint. Révész A.

2012-ben Házasságot kötöttek Július 7. – Szabó Eliána és Petrík Marián Július 7. – Vavrek Mária és Magyar Róbert Július 13. – Oroslán Tünde és Zatrák Lajos Július 14. – Povrazník Diana és Tóth Ronald Július 14. – Velebný Melinda és Petráš Ottó Ipolysági újszülöttek Poló Gyula János – 2012. július 18. Pataky Zoé Viktória – 2012. július 23. Elhunytak Hajtol Ilona (* 1923) – június 19. Bardiovský József (* 1949) – július 2. Gyenes György (* 1949) – július 3. Telekes József (* 1931) – július 6. Lóška Gyula (* 1945) – július 12. Belágyi László (* 1957) – július 16. Makúch Péter (* 1922) – július 22.

SZAVAZZON ITT: www.sahy.sk vagy http://www.sppolocne.sk/sk/prihlaseneprojekty/detail-projektu/504 A szavazás ingyenes :) Szavazatukkal támogatást nyerhetünk :) Ha szavaznak, wellness üdülést nyerhetnek :) 9966 €-ért harcolunk IPOLYSÁG város és a városrészek lakóinak: * * * * *

a pódium befejezése vetítő-, hangosító- és fénytechnikai berendezés összecsukható napernyők DVD kiadása három érdekes kerékpártúra...

SZÍVVEL IPOLYSÁGÉRT ...építsük együtt városunkat :-)

2012. augusztus

4

Honti Lapok

Egy változatos rendezvényről 1910-ben Ipolyság a zenetörténet egyik óriását, Bartók Bélát látta vendégül. A kitűnő zeneszerző és népzenegyűjtő az itteni megyeháza (ma városháza) udvarán Hont megyei dudások és tülkösök zenéjét kottázta, illetve rögzítette fonográfhengerekre. E jeletős zenetörténeti eseményre emlékeztet 2012. július 12-től az egykori megyeházán a Simonyi Lajos Galéria folyosóját díszítő dombormű. A mutatós alkotás szerzője

Pintér Miroslav ipolysági fafaragó, anyagi hátterét az ipolysági polgárok adakozókedve biztosította. A dombormű Simon M. Veronika olajfestményével együtt, mely a városháza főbejárati folyosójának ékessége, minden, az épületbe lépő látogató számára felidézi Bartók Béla és Ipolyság kapcsolatát. Július 12-én a Bartók-reliéf átadása után képzőművészettel s helytörténettel egyaránt kapcsolatos kiállítást is nyitottunk galériánkban. Kanyuk József zselízi alkotó olajfestményei egy teremnyi kép erejéig a régi Zselíz hangulatát idézik számunkra a Garam menti városka műemlékeinek bemutatásával. A bemutatott kollekció további sorozata a Bars megyei zsidóság, cigányság, a Zselíz környéki parasztság sorsát tárja elénk. A festő fantáziáját az alkoholizmus, mint társadalmunk egyik rákfenéje, is megragadta. E témával kapcsolatos kollekciót is rendelkezésünkre bocsátott. A tárlat látogatói termeinkben viszontláthatnak ipolysági,

Balról: Kanyuka József, Pleva Péter és Pálinkás Tibor

lévai és selmecbányai műemlékeket, városrészleteket is. A kiállítás vendégművésze Pleva Péter, aki miniatűr másolatokon s a hozzájuk csatolt, szakavatott másolatok segítségével kalauzolja a látogatót a festészet történetének jelentős idöszakaiban. Értékes és érdekes része volt az a virtuális séta is, melynek keretében Jana Beniková, a Zselízi Városi Könyvtár igaz-

gatója vezetett minket végig az Esterházyak, Schubert és Sacherek nevével is fémjelzett város történetén. A délután hangulatát mindezek mellett a művészeti alapiskola diákjainak (Michaela Kaziová és Sztranyák Zoltán) fellépése tette teljessé. Zongorán közreműködött Makovínyi Hedvig iskolaigazgató. Pálinkás Tibor

Méry Beáta kiállítása az Ipoly Galériában Az alkotót és műveit Antal Gábor fiatal ipolysági képzőművész – aki szintén a képzőművészeti egyetem diákja – mutatta be a nagyszámú közönségnek. Méry Beáta és Antal Gábor munkáit már láthatták az ipolysági művészetkedvelők, akik az Ipoly Galéria előző, csoportos kiállítását megtekintették. A megnyitó bevezetőjében Méry Rebekának és Méry Bor-

Az Ipolysági Városi Könyvtár Ipoly Galériájában 2012. július 20-án nyílt meg Méry Beáta somorjai fiatal alkotó, a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetem diákjának képzőművészeti alkotásaiból öszszeállított Feltárás című tárlata.

A fiatal művész első önálló kiállításán nagyon ízléses és egyedi munkákkal találkozhatnak a látogatók. A műveket a körülöttünk látható természet, az egyszerű, természetes anyagok, a fák, a virágok, kerti növények és termések csodálatos kompozíciói ihlették.

A könyvtár nyári nyitvatartási ideje Kedd Szerda Csütörtök Péntek

– 9.00 – 11.30 9.00 – 11.30 –

13.00 – 16.00 13.00 – 17.00 13.00 – l6.00 13.00 – 16.00

bálának, a kiállító művész testvéreinek köszönhetően nagyon színvonalas, kellemes zenei és énekes programot élvezhettek a résztvevők. A kiállítás augusztus végéig látható az Ipoly Galériában, Solmoši Márta

Honti Lapok

5

2012. augusztus

Színvonalas II. falunapok Deménden Július 20-án, 21-én és 22-én került sor Deménden a II. falunapok megrendezésére. Kürthy Attila mérnök, polgármester és a községi önkormányzati testület, valamint közel harminc társadalmi munkát végző községi munkanélküli hathatós segítségével egy heti előkészületi munka után a helyi sportpályát átvarázsolták. Színpompás színpadot állítottak fel, a kultúrházból átszállították az összes karszéket, asztalokat, sátrakat állítottak fel a sportpálya környékén. Mindenre gondoltak, hogy a hazai és idegen vendégek jól érezzék magukat, és minden korcsoport kellemesen szórakozzon ezen a kultúrren-

dezvényen. Az esős idő ellenére is sikerült a tervezett programokat megtartani. A frissítőkről is példásan gondoskodtak mind a három napon. Július 20-án, pénteken este fél kilenckor léptek színpadra a budapesti United együttes tagjai Pély Barna irányítása mellett. Az élő koncert igen színvonalas volt, módjukban állt a nézőknek vastapssal jutalmazni a művészeket. Ilyen élő koncertet a falusi polgárok bizonyára csak a televízió képernyőjén láthatnak. Másnap, július 21-én délután 14 órakor kezdődött az ünnepség, amelyet Kürthy Attila mérnök, polgármester üdvözlő beszéde nyitott meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy az ilyen kulturális rendezvényekre szükség van, hiszen a munka mellett mindenkinek lehetősége nyílik a szórakozásra, új kapcsolatok létesítésére. Az ünnepi beszéd után került sor a jubilánsok köszöntésére, akik a község érdekében végeztek szorgalmas munkát. A polgármester köszönőlevelét és tárgyi jutalmát a következők vették át: Stutika Gyula, a nemrég 80. születésnapját ünneplő volt polgármester a faluszépítési és fejlesztési munkákért;

dr. Milan Ukrop fotodokumentációval növelte Deménd hírnevét és a Bújdosó alatt

című könyvvel lett népszerű a községben (Így éltünk Deménden címmel a kultúrházban fotókiállítását is megtekinthették a vendégek); Záborsky Edit volt igazgatónő, aki 37 éven át vezette a község óvodáját; a jövőre 80. születésnapját ünneplő Julianna Lalíková, egykori pedagógus érdemes pedagógiai tevékenységért; Varga József, aki több mint 40 éven keresztül állt a polgári védelem élén és jelentős szerepet játszott a községi fiatalság nevelésében és formálásában; Deménd község hírnevének a sport területén történő öregbítéséért in memoriam Ján Kmeťko, az egykori kiváló kapuvédő is elismerésben részesült.

egyaránt. Vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődött a kultúrház mögötti szabadtéri színpadon az ünnepi szentmise, amelyet a deméndi plé-

bános, Mede Károly celebrált. A sportpályán délután egy órakor kezdődött a Ján Kmeťko-emlékverseny. A labdarúgótornán négy csapat (Szántó, Bori, Felsőszemeréd és Deménd) mérte össze erejét. A fordulatos mérkőzéseket hozó rendezvényt a Nyitrai Kerületi Önkormányzat is támogatta. A győztes csapatnak járó szép

A jubilánsok köszöntése után a polgármester 11 újszülöttnek, illetve szüleiknek adott át ajándékot. Délután 16.00 órakor kezdődött a kultúrműsor. A műsorvezetők Baráti Péter (szlovák nyelven) és Kuti J. László (magyar nyelven) szólították színpadra a fellépő kultúregyesületeket. Elsőnek a csekei Čakanka folklóregyüttes lépett színpadra. Lakodalmas népszokásokat bemutató műsoruk nagy sikert aratott. Utánuk a százdi citeraegyüttes lépett színpadra, s több mint egy órán keresztül szórakoztatta a közönséget közismert Ipoly menti magyar és szlovák népdalok tolmácsolásával. Őket a nagyszombati EXIL együttes követte és Adam Ďurica szupersztár, majd nagy közönségsikert aratott a budapesti Flour Tomi szupersztár. A Két Zsivány budapesti művészduót a Retro Disco szórakoztató műsora követte Kuti J. László közreműködésével. Utolsóként a deméndi Trió, Béla és Já néven megismert és megkedvelt együttes mutatta be műsorát. Ők a késő éjjeli órákig szórakoztatták a nézőket, táncra invitálta fiatalokat és időseket

serleget végül a szántói együttes vihette haza. Nagy sikert arattak a polgármester volt munkatársai a sliači repülőtérről, akik a kupamérkőzések után madártávlatból több önkéntes néző kívánságára a kétmotoros paragliding repülőkkel körülrepülték a falu környékét, ami minden bátor vállalkozó részére felejthetetlen élményt jelentett. Leszögezhetjük: szép és emlékezetes élményekkel teli három nap volt. Csak remélhetjük, hogy jövőre is hasonló élményekben lesz részük a harmadik deméndi falunapok látogatóinak. Belányi János Fotók: Ladislav Tomis

Honti Lapok

2012. augusztus

6

Ipolysági ihletések – grafikai kiállítás Zselízen A budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetem diákjainak csoportos kiállítása Ipolysági ihletések címmel az Ipolysági Városi Könyvtár mellett működő Ipoly Galéria megnyitására készült. A kiállított munkák nem csak városunkban arattak sikert: hírük, egyediségük túllépte városunk, régiónk határát, és július 13-án Zselízre költözött, ahol a városi könyvtár kiállítótermében kapott méltó helyet. A kiállításmegnyitóra a hat kiállító diák közül Méry Beáta Somorjáról, Antal Gábor Ipolyságról és Furulyás K. Barbara

Balról: Méry Beáta, Antal Gábor, Furulyás K. Barbara és Solmoši Márta

Budapestről érkezett. Gitárjátékával Turczi Ákos, énekével Szikora Barbara, az ipolysági Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola diákjai köszöntötték a jelenlévőket. A fiatal művészek munkáit Zselíz polgármestere, Bakonyi Pál mérnök és Alžbeta Kádašiová elöljáró is megnézte. A városaink és a könyvtárak közötti együttműködés jegyében született kiállítást Jana Beníková zselízi könyvtárigazgató karolta fel, köszönjük. A kiállítás Zselízen augusztus végéig látható. Solmoši Márta

Események, eredmények, rendezvények a Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola életéből Május 17-én Garamkálnán (Kalná nad Hronom) az alapiskolások járási atlétikai bajnokságán iskolánk fiúcsapata összesítésben az előkelő 2. helyet szerezte meg. Ez az eredmény következő sportolóink gyorsaságának és edzettségének köszönhetően született meg: Píri Tamás (7.A) – távolugrás – 1. hely, Pádár Zoltán (5.G) – 300 m-es futás – 2. hely, Styevko Jiří (5.G) – súlylökés – 2. hely. Gratulálunk nekik és felkészítőiknek, Morva Éva, ill. Zachar Zoltán testneveléstanároknak. A Pueri Fabri nemzetközi rajzversenyen is szép eredményeink születtek. Morva Zsófia (5.G) elnyerte kategóriájának 2. helyét, Murin Barbara (6.A) pedig saját kategóriájának első helyezettje lett. Felkészítőjük Szikora Andrea. A tanév utolsó két hónapja az olimpia jegyében zajlott, a Szlovák Olimpiai Bizottság által kiírt pályázat keretébe iskolánk apraja-nagyja mozgásba lendült. Morva Éva és Zachar Zoltán irányításával öt különböző napon valósult meg ennek a nemes mozgalomnak az iskolai „változata”. Külön „olimpiát” rendeztünk az óvodásoknak, az alsó, illetve felső tagozatosoknak, a gimnáziumnak, de még a szülők és pedagógusok is bekapcsolódtak a mozgalomba. A pedagógusszövetség által szervezett Szlovákiai Magyar Alapiskolák Diákolimpiájának regionális egyéni asztalitenisz-versenyén Pásztor Rebeka (4.G) 1. helyezést ért el, Jónás Nikoleta (4.G) pedig 3. helyezett lett. Az ugyanitt rendezett futballtornán a fiúk csapata megszerezte az 1. helyet. A nyertesek ősszel részt vesznek a Dunaszerdahelyen megrendezésre kerülő országos bajnokságon. Az olimpiai futógálán elért eredményeink – városi szinten: 1. helyezést saját kategóriájukban következő tanulóink értek el: Jakab Sándor (6.G), Skladan Friderika (6.G), Gábris Dávid (6.A), Jakab Napsu-

gár (6.A), Gergely Kevin (6.B), Mihalovics Júlia (óvoda). 2. hely – Mudrák Nikolett (4.G), Rádi Dominika (6.A), Lauko Ronald (4.A), Varga Vivien (4.A), 3. hely – Ludrovan Szilvia (5.G), Kiss Patrik (4.A), Karvai Mercédesz (4.A). Június 3-án immár 12. alkalommal került sor a millenniumi ösztöndíj ünnepélyes átadására – ezúttal iskolánk kápolnájában. Az első díjátadó ünnepség 2000-ben volt, amikor három ipolysági gimnazista „öregdiák”, Molnár Imre, Csáky Pál

és Vanda Károly kezdeményezésére létrejött a Millenniumi Ösztöndíj nevű alapítvány. A jutalmazott diákokat az egyházi és az állami gimnázium tanári kara jelöli, kiugró teljesítményeik alapján. Az idei két díjazott Morva Mátyás (7.G) – iskolánk diákja és Kovács Veronika, az állami gimnázium tanítványa volt. A vándorplaketten és az elismerő oklevélen kívül jutalmuk egyhetes budapesti kirándulás, gondosan megtervezett kulturális programokkal, identitástudatot erősítő rendezvényekkel. Május 31-én gyermeknapot tartottunk az iskola udvarán. Kicsik és nagyok egyaránt megtalálták a nekik való szórakozást. Miközben a tornateremben zajlottak az osztályok közti sportrendezvények (kosár-

és röplabdamérkőzések), addig a pályán a fiúk „rúgták a bőrt”. A lányok játékának kicsúcsosodása a lányok-tanárnők közti rangadó, a fiúknál pedig a fiúk-tanárok közti focimeccs volt. A legkisebbek a kirakodóvásárnak és az ugrálóvárnak, a trambolínnak, no és persze a városi rendőrség szirénázó autójának, a tűzoltóautónak és a traktornak örülhettek. Ezúton kérünk elnézést az iskolánk szomszédságában élőktől – tudjuk, a hangzavar már-már a határokat súrolta. Mi is azzal nyugtattuk magunkat, hogy talán mindenki megérti: egyszer van egy évben gyermeknap, és az örömtől csillogó szemek látványa elfelejtette velünk az ezzel járó kényelmetlenségeket. Iskolánk harmadikos és hatodikos tanulói egyhetes úszótanfolyamon vettek részt Párkányban. Mindenki nagy megelégedésére az idő is jó volt, mindenki megtanult úszni. Ott-tartózkodásuk alatt sort kerítettek egy kis városnézésre és fagyizásra is, de a programból nem maradhatott ki a roston sütött kolbász és a szabadtéri játékok hoszszú sora sem. Június 12-én iskolánk két ügyes kezű, tehetséges diákja kimagasló eredményt ért el a Besztercebányai Egyházmegye iskolaügyi osztálya által meghirdetett rajzversenyen. Morva Zsófia (5.G) kategóriája 1. helyezettje lett, ugyancsak első helyen végzett Skladan Friderika (6.G) a középiskolások kategóriájában. A tanév végének közeledtével idén is megrendezésre került juniális családi programunk. Hadd említsük meg a színes rendezvény néhány helyszínét: hálaadó szentmise, petanque, íjászat, ugrálóvár, kézműves foglalkozások, arcfestés, családi akadálypálya, zumba. Június 26-án került sor legkisebbjeink ballagására és tanévbúcsúztatójára. Ők is egy eseménydús, fárasztó éven vannak túl, és méltán várták a nyári pihenést. Bukor Erzsébet

Honti Lapok

2012. augusztus

7

Ipolysági diákok Máltán A 2010-es londoni és a tavalyi párizsi tanulmányút után Viczencz Gábor kollégámmal elhatároztuk, hogy ezúttal összekötjük a kellemeset a hasznossal, azaz egyhetes angol nyelvtanfolyamot és üdülést szervezünk érdeklődő diákjaink számára Málta csodálatos szigetén. Miért pont Málta? Nos, egyrészt azért, mert a szigeten a máltai mellett az angol is hivatalos nyelv, amelyet érthetően, olaszos akcentussal beszélnek és a brit hatás (164 évig volt brit gyarmat) még most is érezhető: többek között a közlekedés is baloldali és az étkezési szokások is angolosak. Másrészt tavaly volt alkalmam pár napot Máltán tölteni és teljesen rabul

ejtett a lovagok szigete, hisz a nyelvtanulás mellett aktív nyaralásra is lehetőség nyílik, és az egész sziget történelmi atmoszférája is lenyűgöző: lépten-nyomon a kereszténység emlékeivel – hatalmas katedrálisokkal, templomokkal, szobrokkal, stb. – találkozhatunk. Ennél ideálisabb helyszínt a nyelvtanulásra és kikapcsolódásra nem is találhattunk volna. A szervezés már a múlt év végén elkezdődött, összesen 24 diák jelentkezett, többségük az állami magyar gimnáziumból és az állami alapiskolából, de pár egyházi gimnazista is velünk tartott. Újra a Student Lines utazási irodával mentünk Kovács Tímea tapasztalt ide-

genvezetőnk irányításával. Július 3-án a budapesti reptérről indultunk (a repülőút külön élmény volt a gyerekek számára, hisz a többségük először repült életében), majd mindössze két óra múlva landoltunk a máltai Luqa reptéren, ahol már várt ránk a nyelviskola autóbusza, amellyel Sliemába, a sziget egyik legforgalmasabb, legnyüzsgőbb városába hajtottunk. Diákjaink - kettesével-hármasával - máltai családoknál voltak elszállásolva, ezzel is motiváltuk őket arra, hogy ne csak az iskolában, hanem a családi környezetben is használják az angol nyelvet. Természetesen sokuknak szokatlan volt a más környezet, az

A Hviezdoslav utcai óvoda ballagói

Fiúk balról: Bukta Attila, Barták Kevin, Gruzman Darek, Pádár Zsolt, Murin Dániel, Sinka Roland, Tóth Kevin, Dekicky Ákos, Fajčík Viktor, Berki Daniel, Gál Richard Róbert, Pásztor Csaba, Lacko Levente, Pásztor Szabolcs; Lányok balról: Varga Hajnalka, Füle Evelin, Nagy Jázmin, Gál Noémi, Zsolnay Málna, Setény Vivien, Fehérváry Anna, Moys Marlen. Tanítónők: Danis Magdolna és Jánošík Mária.

ételek, étkezési szokások, illatok, s főleg a trópusi hőség, amely magas páratartalommal vegyült, így éjjel-nappal csurgott rólunk a veríték, de a gyönyörű, romantikus, sziklás, mészköves tengerparti részek mindezt feledtették velünk. A víz kellemesen hűs, a nagy forróságban ideális felüdülés volt. Minden nap az angolórák után estig úsztunk, fürödtünk, pancsoltunk a Földközi-tenger enyhet adó hullámai közt. Diákjaink a délelőttöt (9-től 12.30-ig) a nyelviskolában töltötték, még az első nap az írásbeli tesztek után kerültek nemzetközi csoportokba. Büszkén állapíthattuk meg, hogy diákjaink helytálltak, spanyol, francia és olasz kortársaiknál sokkal jobban beszéltek angolul és a kiejtésük is kitűnő volt. A szabad hétvégén természetesen kirándultunk. Szombaton Comino szigetén a Kék Lagúnát látogattuk meg, fél napot töltöttünk ott, pihentünk és főleg úsztunk a lagúna kristálytiszta, azúrkék vizében, amelyben pár medúzával is összefutottunk, s a találkozásnak kisebb, kellemetlen csípés lett az eredménye, de túléltük. Vasárnap pedig komppal mentünk át a szemközti fővárosba, Vallettába, ahol gyalogosan megnéztük e középkori hangulatot árasztó város nevezetességeit. Mindent összevetve elmondhatom, hogy felejthetetlen egy hetet töltöttünk e mediterrán szigeten. Egy szervező tanár számára tán nincs is nagyobb elismerés, ha a diákjától ezt hallja: Tanár úr! Én ide biztos visszajövök! Így legyen! Thank you Malta and see you soon. Köszönjük Málta és a mielőbbi viszontlátásra! Tóth Tibor

2012. augusztus

8

O

Honti Lapok

K T A T Á S

Kopjafaállítás a Pongrácz Lajos Alapiskolánál Történelmi időkre emlékeztek a Pongrácz Lajos Alapiskolában 2012. június 28-án. A háború utáni magyar nyelvű oktatás újraindításának tiszteletére kopjafát állítottak az iskola előkertjében. Az ünnepséget jelenlétével megtisztelte Ipolyság alpolgármestere, Baráti Tamás mérnök is. Az iskolai ünnepség a himnusz hangjaival kezdődött. Ezt követte Fabian Vivien szép szavalata, aki Reményik Sándor: Ha nem lesz többé iskolánk c. versét adta elő. Az ünnepi beszédet Farkaš Ildikó, az iskola igazgatója mondta el, majd Gazdag Katalin, a kopjafaállítás kezdeményezője magyarázta el a tanulóknak, mi is az a kopjafa, mi volt a célunk az emlékoszlop felállításával. Tőle tudtuk meg, hogy a kopjafát iskolánk egykori diákja, ifj. Pintér Miroslav faragta, akinek nem ez az első műve. A fiatal művész munkája pl. Ipolyságon az autóbusz-pályaudvar melletti kis parkban a faragott pad, a városba vezető utak szélén az érkezőket fogadó táblák, Szete községben felállított kopjafa stb. Munkái eljutottak külföldre is, hisz az ipolysá-

gi padhoz hasonlót már 21 helyre készített, legtöbbje Magyarországon van, de jutott belőle Franciaországba és Spanyolországba is. Az alapanyagként szolgáló tölgyet ajándékba kaptuk a Százdi Úrbéri Társaságtól. Hogy a kopjafa elkészülhetett, köszönjük a támogatóinknak, többek között iskolánk szülői szövetségének. A kopjafa alsó fele 3 részre tagolódik – tudtuk meg az alkotótól – ez jelképezi az élet ősi misztériumát: az apát, az anyát és a gyermeket. Az emlékoszlop alsó fele a láb, amelyen rovásírással ez a szó áll: VAGYUNK. Ezt Teknős Veronika, a 9.A osztály tanulója írta, aki a Kárpát-medencei rovásíró verseny győztese volt 2011-

XIII. ŐSZIRÓZSA magyarnóta-énekesek országos versenye A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya 2012. október 6–7-én rendezi meg a XIII. ŐSZIRÓZSA magyarnóta-énekesek országos versenyét. A versenyzők minősítve lesznek (arany, ezüst, bronz). A nótaénekesek versenyébe 2012. szeptember 1-jéig azok jelentkezését várjuk, akik betöltötték 16. életévüket, felső korhatár nincs. A versenybe 2 magyar nótával – hallgató, csárdás – lehet je-

ben. Ezt követi a törzs. Itt fogalmazódnak meg a magyarság kínjai, szenvedései, öröme, szívjósága. Végül a csúcsa tulipán formában végződik, mely tipikus magyar virágszimbólum, a szerelem ősi magyar jelképe. Az emlékoszlop felállításakor az alapzatba egy időkapszulát helyeztünk. Ebbe a zárt edénybe csupa olyan dolgot tettünk, ami a 2011/2012-es iskolai évre utal. Benne van minden osztály névsora, a pedagógusok és az alkalmazottak nevei, egy kinagyított fénykép a felújított iskolaépületről, meghívó a februári ünnepségre és a Sulitükör ünnepi száma. Ezzel az időkap-

szulával üzentünk a jövőnek. Az iskola nevében a kopjafát két kilencedikes tanulónk koszorúzta meg. Benő Barbara gyönyörű szavalata után az ünnepséget az iskola énekkara zárta Róth Anikó vezetésével, közreműködött Bodonyi András és Riedly József. A jó ötletnek köszönhetően, az iskola igazgatójának lelkesedése mellett, a városvezetés támogatásával, s természetesen a művész kitűnő munkája révén új emlékműve lett Ipolyságnak. Gazdag Katalin

lentkezni írásban név, elérhetőség (lakhely, e-mail cím, telefonszám), valamint a nóták címének feltüntetésével a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányánál: Oblastný výbor Csemadoku, Cesta slobody 457, 99128 Vinica. A borítékra írják rá: Őszirózsa. E-mail: [email protected] Az érdeklődők bővebb tájékoztatást kérhetnek a Csemadok NTV telefonszámán: 0907-856296 vagy 0907-842267. A jelentkezőknek részletes információt küldünk. A jelentkezési lapok letölthetők a Csemadok honlapjáról (www.csemadok.sk), vagy beszerezhetők a Csemadok területi választmányain.

BikeVeloSportŠahy Szeretettel várunk minden sportkedvelőt, aki szereti a túrabiciklizést!

Honti Lapok

2012. augusztus

9

O K TAT Á S

Petrezsél Zsuzsanna az állami magyar gimnázium új igazgatója Júliusi számunkban már hírt adtunk arról, hogy Szkladányi Endre, a Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium igazgatója nyugdíjba vonul. 2012. július 2-án a az iskola mellett működő iskolatanács – egyhangúlag – Petrezsél Zsuzsannát választotta meg az oktatási intézmény új igazgatójává, aki augusztus 1-jén vette át az iskola irányítását. Petrezsél Zsuzsanna 1960. augusztus 29-én született Ipolyságon, itt végezte a magyar alapiskolát és gimnáziumot is. A Nyitrai Pedagógiai Karon szerzett matematika-fizika szakos tanári oklevelet. 1984-től 2003-ig az Ipolysági Mezőgazdasági Szaktanintézetben tanított, 2003-tól az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium tanára. Petrezsél Zsuzsanna házas, férje Tibor agrármérnök-tanár. Három felnőtt fia van: Attila kertészmérnök, Tibor informatikus és Dávid egyetemista. A Honti Lapok szerkesztősége és olvasói nevében gratulálok igazgatóvá történt megválasztásodhoz. Milyen érzések kavarognak most benned? – Egyrészt felemelő érzés, hogy az iskolatanács egyhangúlag támogatott, ezt nagyon köszönöm, igyekszem megszolgálni a bizalmat. Másrészt most kezdem érezni a tisztség súlyát, hogy mekkora felelősség is nehezedik a vállamra, hiszen a város és a régió legrégebbi középiskoláját vezetem majd az elkövetkező öt évben. Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetemet fejezzem ki elődömnek, Szkladányi Endrének, aki 13 éven át

nagyszerűen vezette az iskolát, én pedig sokat tanulhattam tőle. Az ő nyomdokaiban szeretnék haladni, s folytatni a jó dolgokat, de természetesen változtatni is akarok. Bizonyára vannak elképzeléseid, koncepciód az iskola további fejlődését illetően. Lennél szíves ezt röviden ismertetni! – A legfontosabb célkitűzésem, hogy Ipolyságon minden körülmények között meg kell tartani az önálló magyar állami gimnáziumot, amely a 100 éve a minőségi középfokú oktatás egyik letéteményese. Ez csak úgy lehetséges, hogy továbbra is tartjuk a színvonalat, vagyis minőségi oktatást tudunk biztosítani. Meggyőződésem, hogy ehhez minden feltételünk megvan: elsősorban a szakképzett tanári karunk, kitűnően, a legmodernebb technikával felszerelt biológia, kémia, fizika, informatika és nyelvi szaktantermeink. A tehetséggondozásra is nagy figyelmet fordítunk, valamint kiemelném a harmonikus együttműködést a szülői szövetséggel. Úgy gondolom, hogy csak így tudjuk felvenni a versenyt az egyre erősödő konkurencia mellett.

Fontosnak tartom a különböző tanulmányi versenyeken való részvételt, elmélyíteném az együttműködést az alapiskolákkal, külföldi (magyarországi) tanintézménnyel is szeretnénk majd felvenni a kapcsolatot. Feltétlenül folytatni szeretnék a nyári nyugati tanulmányutak szervezését, hisz alapvető fontosságú, hogy diákjaink megismerkedjenek sokszínű kontinensünkkel. Eddig Londonba, Párizsba és Máltára látogattak el diákjaink. Fel szeretném újítani a sítúrákat és az úszótanfolyamot is. Alapvető fontosságúnak tartom a szlovák gimnáziummal való jó együttműködést, hiszen közös épületben vagyunk. Említetted, hogv változásokat is tervezel. – Hroncová Anna és Szkladányi Endre nyugdíjba vonult, Koháry Veronika kolléganőnk pedig anyasági szabadságra megy – ebből kifolyólag új tanerőket is fel kell vennem. Szeretném csökkenteni a részmunkaidős tanárok foglalkoztatását, s elérni, hogy teljes kötelezettséggel rendelkező tanárok tanítsanak. Ez az iskola hatékony működése szempontjából elsőrendű fontosságú. Továbbá több ezer kötettel rendelkező könyvtárunkat digitalizálni kell, ill. osztályteremmé, valamint megfelelő reprezentációs helyiséggé alakítani. Iskolánk láthatóbbá tétele is a céljaim között szerepel. Ez alatt nem csupán a városi vagy regionális kulturális akciókon való részvételünket értem – húszéves Bartók Béla Ifjúsági Vegyeskarunk szinte minden rendezvényen fellép -, de tantárgy-népszerűsítő akciókkal is

propagálni kell iskolánkat. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a diákok egy-egy témából (matematika, kémia, történelem stb.) prezentációt készítenek, s ezzel ellátogatnak a környező alap-és középiskolákba, ahol ezt előadják. Köztudott, hogy az iskolák anyagi helyzete enyhén szólva nem kielégítő. Szeretnék anyagi támogatást szerezni alapítványoktól, különböző projektekből, a 2 %-os adófelajánlásokból, s természetesen más szponzoroktól is. Jövőre ünnepli az iskola fennállásának 100. évfordulóját. Mik a terveid ezzel kapcsolatban? – Nem véletlen, hogy iskolánk állami művelődési programja is a Centenárium nevet viseli, utalván a százéves évfordulóra. Kollégáim nevében is elmondhatom, hogy nagyon büszkék vagyunk arra, hogy 100 évesek leszünk, s ezt kellőképpen igyekszünk is megünnepelni. A centenárium kapcsán szeretnénk nevet adni alma materünknek. Olyan személy nevét szeretnénk felvenni, akinek a tevékenysége kötődik iskolánkhoz, városunkhoz vagy régiónkhoz. S ezt szeretném fórumra bocsátani, várjuk majd tanáraink, diákjaink, a szülők, de a szélesebb közvélemény javaslatait is. Természetesen még nem tudok részletekbe bocsátkozni, de azt biztosan elmondhatom, hogy ünnepi évkönyv kiadását is tervezzük. Tehát lesz munkánk elég. Köszönöm a beszélgetést. Igazgatói munkádhoz kitartást, sok erőt és jó egészséget kívánok! Tóth Tibor

Deák László, az ELEKTRO-DELUX cég tulajdonosa tisztelettel értesíti Önöket, hogy megnyitotta üzletházát az Északi utca 8. szám alatt, ahol kellemes környezetben vásárolhatnak, illetve megrendelhetik a következő szolgáltatásokat: * Villanyszerelés * Padló- és falfűtés * Napkollektorok * Automata garázskapuk * Klímaberendezések

* Napellenzők * Sűrített levegőrendszerek * Ipari világítástechnika * Kovácsoltvas termékek * Rozsdamentes acélszerkezetek

Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk.

Honti Lapok

2012. augusztus

10

„Világraszóló” falunap Ipolyvisken Negyedik alkalommal gyűlt össze a falu apraja-nagyja Ipolyvisken, hogy az idén is felejthetetlen élményekkel gazdagítsák a községbe látogatókat. Az ipolyviski falunapot – ahogy az már hagyománnyá vált – július első szombatján rendezik meg, és a közösség minden évben igyekszik egy kissé emelni az előző évek színvonalán. Így történt az idén is: a község sportpályáján reggeltől folyt a munka, a színpad körül gombamód szaporodtak a sátrak, kerültek elő az üstök és kondérok, szol-

gálatba álltak a sörcsapok. Ahogyan az már megszokott, a falunapi ünnepség katolikus istentisztelettel kezdődött, melyet a falu frissen kinevezett plébánosa, Balga Zoltán atya celebrált. A mise után a nagysallói mazsorettcsoport felvezetésével elkezdődött a kispályás labdarúgótorna. A fiúk a tűző nap ellenére kiemelkedően teljesítettek, holott tudták, a sportpálya most nem a vérre menő küzdelem, sokkal inkább a kikapcsolódás, a baráti találkozások színtere. A kupát végül Urblík Szabolcs vezetésével a párkányi csapat vihette haza. Bár a kultúrműsor csak délután három órakor kezdődött, a fennmaradó időben sem unatkozhattak a vendégek: a községházán vadászkiállítás várta az érdeklődőket, valamint megtekinthették Ipolyvisk szülötteinek – Lőrincz József, Kassai Lajos

és Piatrik Péter – festményeiből nyílt kiállítást is. Az asszonyok sem tétlenkedtek – derült ki az épület aljában Pósa Szabina által megszervezett süteménykiállítást látva. Ahogyan az előző években, úgy az idén is a legtöbb háziasszony valamilyen nyalánkság elkészítésével járult hozzá az ünnepi hangulathoz, cserébe jelképes ajándékot kaptak a szervezőtől. Délután a templom melletti parkban gyülekeztek a fellépők és a vendégek, majd az ipolyviski mazsorettek vezetésével

felvonult a díszes társaság a

sportpályára. Gyurkovics József, a község polgármestere nyitóbeszédében mindenkinek megköszönte a segítséget, aki bármilyen formában hozzájárult ahhoz, hogy az addig csak papírfecniken szereplő program életre kelt. A megnyitó után a legkisebbek, az óvodások és az iskolások mutatták be, mivel készültek a nagy napra. Ezután következett a kemencei hagyományőrző csoport előadása. A

népi szokásokat bemutató program után modernebb vizekre kalauzolták a nézőket az ipolyviski mazsorettcsoport tagjai, akiket Krizsan Veronika készített fel. Auróra Gyurovics Perez latin dallamokkal szórakoztatta közönségét, majd a színpadot ellepték a művészeti alapiskola táncosai, Balla Viktorral az élen. A táncos performance után az ipolysági nyugdíjasklub csokra következett. Az első részben tornagyakorlatokat mutattak be a hölgyek, majd a hagyományőrző éneklő csoport következett Pintér Lajos harmonikakíséretével, a sort pedig könnyűzenei összeállítással zárták a szépkorú előadók. A nyugdíjasok után a gyerekeké lett a főszerep, a Kutytyom-Fitty Társulat interaktív bábelőadása alatt a színpad elé kuporodva követték a mese történéseit. Ahogy telt az idő s fogytak a szereplők, úgy fokozódott a hangulat a nézőtéren. Az ipolyviski asszonyok által alapított Csórésok kórus előadása vastapsot érdemelt, a népviseletbe öltözött menyecskék környékünkhöz köthető, ismert nótákkal szórakoztatták a közönséget. Ezután Köpöncei Dániel gitárelőadását hallhattuk, amely során sokak által kedvelt hazai és külföldi dallamok

csendültek fel. Az estet könnyűzenei koncertek zárták. Elsőként a több évtizedes múltra visszatekintő Emgeton zenekar lépett a színpadra, majd őket követte a mára legendássá vált ipolysági rockbanda, a W-rock. Igazi büszkeséggel töltötte el a viskieket, hogy egy, a faluból elszármazott énekesnő is megtisztelte jelenlétével a rendezvényt. Balla Réka gyönyörű hangja nem sokáig lesz ismeretlen, hiszen jelentkezett egy magyarországi tehetségkutatóba is, ahol ez idáig eredményesen szerepelt. Mire elérkeztünk az est fénypontjához, a színpad előtti tér zsúfolásig megtelt, a tomboló közönség óriási ovációval fogadta a falunap sztárvendégét, a Megasztár ötödik szériájának

győztesét, Tolvai Renátát. A művésznő fergeteges hangulatot teremtett, a színpad előtti tömeg egyként zengte a slágereket. A tartalmas napnak ekkor azonban még nem volt vége, Nemcsok István és a Deluxe ugyanis hajnalig húzta a talpalávalót. Az est végén a szervezők és a vendégek is elégedetten távoztak. A látogatók felejthetetlen élménnyel gazdagodtak, a szervezéstől, munkától fáradt viskiek pedig elmondhatták: ismét „világraszóló” falunapot rendeztek. Köpöncei Csilla

Honti Lapok

2012. augusztus

Túri kavalkád A hagyományt betartva a bizonyítványosztás utáni első hétvégén június 30-án tartotta Nagytúr község Túri kavalkád elnevezésű falunapi rendezvényét. A meteorológusok által jelzett szép időben nem csalatkoztunk, sőt a nap még túl is teljesítette a tervet: óriási volt a hőség. De azért mindenki tartotta a frontot, vidáman készültünk a helyi sportpályán a látogatók

fogadására. A vadászok már reggeltől sürgölődtek az öt katlan körül, hogy időben elkészüljön a disznó-, vad-, birkaés babgulyás. Minden a helyére került a 11 órakor kezdődő ökumenikus istentisztelethez is, melyet Ha-

na Peničková ipolysági evangélikus papnő és Nagy János felsőtúri plébános celebrált. Mintegy 150 hívő vett részt a szabadtéri szentmisén és énekelték közösen a szlovák és magyar egyházi énekeket. A falunapot 13.30-kor a község polgármestere, Péter Jaroslav nyitotta meg. A kultúrműsor a helyi óvodások néptáncával kezdődött, majd két modern-

tánc-bemutatóval folytatták a túri tini lányok. Természetesen nem maradhatott ki a zumba sem, hisz Nagytúron hetente hódolnak a hölgyek és urak ennek a szórakoztató, egész testet megmozgató sportnak. Kísérőprogramként az érdeklődőket a park

területén kisállat-kiállítás, lovas kocsikázás, noheball és paintball, a gyermekeket csúszda és arcfestés várta. Községünk bővelkedik zenészekben is, ennek kapcsán a különböző stílust követő zenekaroké volt a porond: az Even Now Pál Veronika énekessel, a Bukott Angyal Saliga Tamás gitárossal, a nagyhírű Emgeton Naniaš János, Csókási István, Csókási József, Belágyi Péter felállásban, végül a B-Verzió Gál Zsolt dobossal szórakoztatta a közönséget a tábortűzgyújtásig. A kultúrműsor közben a polgármester a színpadra invitálta községünk ifjú lakosát, Lukáš Jasenskýt, hogy gratuláljon neki, mivel tavaly motorversenyzőként közép-európai bajnok lett. Nagy örömünkre szolgál, hogy a régióból sokan megtisztelték rendezvényünket, családok, párok, egyedülállók, kicsik és nagyok. A lelátó tele volt nézővel, a sportpálya füvén vidám társaságok beszélgettek, szórakoztak, élvezték a semmittevést. Közben besötétedett, a színpadot pedig meghívott vendégeink, az ismert szerbiai 3+2

11

zenekar tagjai foglalták el, akik a 80-as évek nagy slágereivel szórakoztatták és táncoltatták meg a koncerten résztvevőket. Mindekközben fogyott a gulyás, a sültek, a kürtőskalács, a fagyi, csapolták a kofolát meg a sört. Az árusok mindenki igényét bőven kielégítették ezen a nagyon forró nyár eleji szombaton. A napot az utcabál tetőzte be, kora hajnalig táncolva, csápolva búcsúztattuk idei falunapi rendezvényünket, mely remélhetőleg sokáig fog élni látogatóink emlékezetében. Köszönjük a támogatók segítségét is, akik nélkül ez a vidám nap nem jöhetett volna létre. Jámbor Mónika

Honti Lapok

2012. augusztus

12

Antiqua Ecclesia Szeteiensis, avagy Szent András-Szórád és Benedek remetéknek, valamint nagy tisztelőjüknek, Szent László királynak patrocíniuma – I. „Nagyhírű férfiak dicséretét zengem, az atyáinkét, egymás után szépen… Voltak, akik bölcs tanácsot adtak… A nemzetségük örökre megmarad, igazságosságuk nem merül feledésbe. A tetemüket békén eltemették, nevük nemzedékről nemzedékre száll.” (Sir 44, 1.4-7, 11-15) Egy nemzet gazdagságát nemcsak természeti kincseinek sokasága, népességének nagysága, területének terjedelme, vagy esetleg az ország katonai ereje határozza meg, hanem elsősorban szellemi értékeinek bősége. Az ember időnként maradandó, máskor kevésbé tartós emléket hagy maga után. Az idő múlásával változnak a történelmi források is, melyekből a régebbi eseményekről vagy a közelmúlt történéseiről szerezhetünk tudomást. Rajtunk múlik, hogy emlékezzünk községünk, városunk vagy államunk múltjára, megőrizzük történelmét. Cicero sokszor idézett szavai, hogy „a történelem az idő tanúja, az igazság napja, az emlékezés forrása, az élet mestere és az elmúlt idők szószólója” a múltban is aktuális volt, ma is időszerű, és a jövőben is az marad. Július nemcsak a szünidő és a szabadságok kezdetének hónapja, de az évfordulók, jubileumok ideje is. Szetén július 17-e valamiféle mérföldkőnek számít, ilyenkor a plébániaközösség hívei minden évben megemlékeznek Szent András-Szórád és Benedek remetékről, az elpusztult középkori templom égi oltalmazóiról, a nyitrai egyházmegye fő patrónusairól. Az idén Szent András-Szórád († 1031-1032) halálának 980. évfordulóját is ünnepeljük. Jövőre, 2013 júliusában az említett két szent elevációjának, ill. kanonizációjának (szentté avatásának) 930. évfordulójára emlékezünk majd. A szentté avatási eljárást VII. Gergely pápa végezte 1083-ban. A szentéletű remetékkel együtt István királyt és fiát, Imre herceget, valamint Gellért csanádi püspököt is ekkor emelte a szentek sorába. Mi köti Szetét a szent remetékhez? Még a helybeliek közül is csak kevesen tudják, hogy a plébánia első patrónusa éppen a már említett két remete volt. Területünkön, illetve az egykori esztergomi főegyházmegye területén meglehetősen ritka védőszentekről van szó. Ez a patrocínium a plébánia és Szete történelmének alaposabb megismerésére késztet minket. A szetei plébánia (időnként fília) többéves kutatómunka eredményeként megszerzett egyházlátogatási jegyzőkönyveinek gazdag forrásanyaga igazolta a régi templom meglétét. A kánoni látogatások feljegyzései nemcsak kitűnő egyháztörténeti adatbázisok, de jelentős történelmi for-

rásértékkel is bírnak, hiszen céljuk az egyházi intézmény valós gazdasági, jogi és hitbeli állapotának feltárása volt. Magyarázatként előre kell bocsátanunk, hogy 1332 és 1337 között pápai tizedszedők jártak Magyarországon, akik végiglátogatták a plébániákat, feljegyezték a pap és a plébánia (ill. védőszentje) nevét, valamint az összeget, amit tized gyanánt behajtottak. A plébánost jövedelmének bevallásakor megeskették. Az okiratok eredetije a vatikáni archívumban megtalálható. Ezekben a feljegyzésekben az esztergomi érsekség honti főesperességébe tartozó

Seci (Szete) plébániája is szerepel. Az akkor Egyed (Egidius plebanus de Seci...) néven bejegyzett szetei plébános bevallása szerint évi jövedelme nem haladta meg a 70 garast, így 7 garas tizedet fizetett. Írásbeli bizonyítékkal bírunk tehát, hogy a plébánia 1332-ben már létezett. Mons. ThDr. Belás kanonok-apát a pohronci Szelepcsényi Györgyről publikált tanulmánykötet (Nyitra, 2011) egyik dolgozatában elemzi a szent remeték szetei patrocíniuma és nagy tisztelőjük, Szelepcsényi érsek közötti kapcsolatot. Pohronci György 1666. január 15-én elhagyta Nyitrát, mivel esztergomi érsekké nevezték ki, és Szete (Setich) is az érsekség területén feküdt; ráadásul az érsek tulajdonát képezte. A legrégibb, 1697-ből származó egyházlátogatási feljegyzés Szetén Szent András-Szórád és Benedek tiszteletére szentelt kápolnát említ, mely az ipolyviski plébánia fíliája. Szentmisét vasárnap és ünnepnapokon celebrálnak benne. Kőből épített, zsindellyel fedett rotunda. A szentély és a kápolna díszített, a Szentháromság és a halott Krisztus ábrázolása is megtalálható. Három, képpel díszített oltára van. Egy harang szintén felszereléséhez tartozik. A kápolna javítására az egykori püspök által ajándékozott 10 forintot a falu lakosai kikölcsönözték. A későbbi, 1713-as vizitáció már azt szögezi le, hogy a szetei fília kis

temploma az ipolyszakállosi plébániához tartozik (a török korban a szetei plébániáttemplomot a protestánsok foglalták el, a katolikusok csupán 1713-ban kapták viszsza), és védőszentje Szent András és Benedek vértanúk. A patrocíniumot (búcsút) az ünnepük utáni vasárnap tartják. A templom kőből emelt, rotunda alakú, és emberemlékezet óta a katolikusoké volt. Hogy felszentelték-e, nem tudjuk. A szentély boltíves, a templom többi részének mennyezete deszkából készített. A sekrestye rozoga állapotban van (düledezik), a temető kerítetlen. A faoltár képekkel díszített, az előírt terítőkkel és tiszta leplekkel leterített. A két oldalsó oltárt – bár kellőképpen díszítettek – nem használják. A fa haranglábban egy harang lakik, amely nem volt felszentelve. A szószék szintén fából készült. Az 1732. évi egyházlátogatás feljegyzése kicsit aprólékosabb. A szetei templom az ipolyszakállosi plébánia fíliája. Kőből épített rotunda, Szent András és Benedek remeték tiszteletére szentelve. Patrocíniumát magán az ünnepnapon tartják. A szentély (az oltárnál) és a sekrestye boltíves, a hajó fából készült. A kis templomban három oltár van. A kettő két oldalt, képekkel díszítve. A nagy oltár fából való. Középen a szent remeték képe, kétoldalt Szent István és Szent László királyoké. A szószék fából készült festett díszítéssel. Egy padsor van. Feltételezhetjük, hogy az egyházközség tagjainak kikölcsönzött pénzt hosszabb időn keresztül sem tudta behajtani a plébános. Ez okozhatta a templom állapotának katasztrofális romlását olyannyira, hogy istentiszteleti célokra alkalmatlanná vált. A helyzet egészen 1737-ig változatlan maradt, ekkor Eszterházy Imre esztergomi hercegprímás bőkezű adományából Szent László tiszteletére szentelt új, nagyobb templomot építettek a szeteiek. Az 1754. évi vizitáció Szent László főoltára mellett a hajó jobb oldalának előrészében másik – Szent András és Benedek remeték tiszteletére emelt – oltárt is említ. Felszentelt oltár, portatiliummal. A jelentésből megtudhatjuk, hogy a temető a községen kívül van, a dombon, a régi templom romjainál. A kis temploménál, melyet a régebbi egyházlátogatások alkalmával említettek. A községen kívüli, régi, kápolna jellegű kis templomot 1779-ből származó történelmi okiratok is említik. A tetőt a beomlás veszélye fenyegeti. Istentiszteletet a védőszentek, Szent András és Benedek remeték ünnepén tartanak benne. (Folytatás a szeptemberi számban) M. Kačáni Ford. B. Szabó Márta

Honti Lapok

2012. augusztus T

13

Ö R T É N E L E M

Egy „rejtőzködő” orvostörténész, aki Szalatnyán született

Antal Lajos (1902-1973) Aki az l848/49-es szabadságharc orvostörténetével foglalkozik és a honvédorvosok nevére kíváncsi, az egy, a szabadságharc centenáriuma alkalmából 1948-ban megjelent kötetből meríthet pontos és hiteles adatokat. A pesti Egyetemi Nyomda kiadásában nyomdafestéket látott A magyar szabadságharc honvédorvosai c. könyvről van szó, melynek – a címoldalon is szereplő – szerzője dr. Zétény Győző. Így tudtuk sokáig, ez szerepelt a bibliográfiákban, az irodalomjegyzékekben is. A legfrissebb monográfiákban azonban, például a 2001ben kiadott, Hermann Róbert által írt l848–1849 a szabadságharc hadtörténete című kitűnő kötetben már az eddig szerzőnek tartott Zétény után megjelenik az Antal Lajos név is. Az utóbbi évtizedekben ugyanis kiderült, hogy a levéltári fárasztó kutatómunkát egy Antal Lajos nevű doktor végezte el, ám 1948-ban az akkori hatalom úgy vélte, az ő neve alatt nem jelenhet meg könyv – ezért lett a kötet „szerzője” Zétény Győző röntgenfőorvos. A magyar orvostör-

ténetírás – sajnos most már beteg – nagy öregjétől, dr. Szállási Árpádtól tudjuk, hogy a történet igazságát bárki ellenőrizheti. Elég fellapozni az említett kötet Flór Ferenc címszavát: kezdő fejezeteinek kezdőbetűiből kiolvasható, hogy ANTAL LAJOS ÍRTA EZT A KÖNYVET. A történet önmagában is izgalmas, a Honti Lapok olvasója számára azonban még érdekesebb Antal Lajos személye. Antal ugyanis a Hont megyei Szalatnyán született 1902. július 31-én. Születésének helyét igazolja a pesti orvosi karon 1921 és 1951 közt végzett orvostanhallgatók jegyzékét közreadó „Promóciós könyv” 2006ban megjelent III. kötete is. E kötet szerint a római katolikus vallású, Szalatnyán (Hont) született Antal Lajos 1927-ben szerzett orvosi oklevelet. Belgyógyászként kezdett dolgozni, majd rövidesen a népesedés, a népbetegségek felé fordult figyelme. Az 1934-ben alakult Egészségpolitikai Társaság elnöke lett, és ez a funkciója meghatározta 1945 utáni sorsát is. Publikálni

Élet írta rövid történetek A fekete kenyér és a cukor Amikor a második világháború Százdon is átvonuló pusztító hulláma legyengült és az elhúzódó Alsó-Garam menti harcok miatt kitelepített lakosok is visszatérhettek otthonaikba, minket, a hetekig óvóhelyeken tartózkodó gyerekeket is kicsalogatott az ébredező tavasz egyre erősödő melege, virágainak illata. Végre kora reggeltől késő estig játszhattunk például csendőr-betyárra, gombocskára, szitytyára, záptojásra stb. Mielőtt haza indultunk volna, egy-egy játszótársunk háza előtt beszéltük meg a nap történéseit. Ilyenkor annak édesanyja vagy nagyanyja meg is „vendégelt” bennünket. Egy ilyen megvendégelésre még 66 év után is gyakran visszagondolok. Géza /így nevezték egyik játszótársamat/ nagyanyja cukros kenyérrel kedveskedett nekünk. Amikor elosztotta az inkább fekete mint barna „háborús” kenyeret közöttünk, és evőkanállal szórni kezdte rá az édességet, Géza rászólt: „Nagymama, ne tegyen rá, mert megijed a cukor a kenyértől!” Józsi – Losonc Nagyapámtól hallottam az alábbi történetet, s mivel érdekesnek találtam, elhatároztam,

hogy leírom a Honti Lapok olvasóinak. Az 1920-as években letelepedett falunkban egy „vándorló életmódot” folytató család. Mivel rendes, dolgos emberek voltak, s jól viselkedtek, az őslakosok is hamar befogadták őket. Viszonylag hosszú ideig éltek itt. Serdülőkorú, csillogó fekete szemű, göndörhajú Arana lányukra a helyi legények is felfigyeltek, de ő az időközben itt letelepedett hasonló sorsú család Józsi fiába lett szerelmes. A fiatalok azonban csak egymás keresztnevét ismerték. Mivel Józsi családja hamar elköltözött a faluból, a leánynak csak annyit mondott, hogy Losoncra mennek. A szerelmes lány nehezen viselte a fiú távollétét, s elhatározta, hogy levelet ír neki. Az ismert ok miatt a borítékra csak azt írta: Józsi – Losonc. Gyuri bácsi, a postás, a levelek rendezése közben figyelt fel a furcsa címre. Mivel tudta, ki a feladó, felkereste Aranát, hogy pontosítsa a címet. A leány azonban sem a fiú vezetéknevét, sem az új lakhelyét nem ismerte, így a levél feladatlan maradt. Azt nem tudta nagyapám sem, hogy később találkoztak-e, de a történetet még most is gyakran emlegetik a százdiak. Budai Ernő

nem engedték, 1950-től 1973. február 8-án bekövetkezett haláláig egy pesti rendelőintézet igazgató főorvosaként dolgozott. A már említett Szállási emelte őt ki a feledés homályából az Orvosi Hetilapban 2011-ben megjelent a „demográfus és orvostörténész” Antal Lajosról írt dolgozatával. Orvostörténészi tevékenységének fő „terméke” a bevezetőben említett honvédorvosi lexikon. Demográfusként pedig olyan kötetek jelzik nagyságát, mint A magyar népesedés kérdései (1942) vagy A cukorbaj Magyarországon (1942) c. kötetek. De írt monográfiát a magyarországi tuberkulózisról, a mezőgazdaságban dolgozók biztosításáról is, és főszerkesztője volt a Betegápolásügy c. szaklapnak. Antal Lajos személye, már csak honti gyökerei miatt is, megérdemli figyelmünket. Születésének 110. évfordulója jó alkalom arra, hogy egyrészt felkutassuk e gyökereket (pl. áll-e még a szülőháza Szalatnyán, kik voltak a szülei?), másrészt megvizsgáljuk, volt-e kapcsolata szülőföldjével, különösen az 1938–l945 közti években. Dr. Kiss László

A hónap műtárgya Szkíta típusú nyílhegy

Pereszlény határából került elő. Anyaga bronz, mérete 2x0,8x0,8 cm. Megjelenése a szkítákhoz kötődik, akiket elsősorban ókori görög írásos forrásokból, illetve régészeti leleteik alapján ismerünk. Iráni eredetű nomád nép, amelynek sorsa leginkább az időszámításunk előtti 8. századtól az időszámításunk szerinti 4. századig követhető, utána fokozatosan egyéb népekbe ol-

vadnak. Hatalmuk fénypontján Ázsia jelentős részét uralták. Leleteik legnyugatabbi előfordulási helyei a Balkán félsziget, Magyarország, Szlovákia és Lengyelország területe. Vidékünkön a kutatás jelenlegi állása alapján nem tudható biztosan, hogy e leletek kulturális hatás vagy személyes jelenlét (legikább zsákmányszerző hadjárat) következményei, mindenesetre az idősebb vaskorhoz (kb. i. e. 700-400) köthetők. Régiónkban az időszak egyetlen komolyabban kutatott lelőhelye egy Pereszlény határában előkerült temető. Pálinkás Tibor

Honti Lapok

2012. augusztus

14

A Szlovák Vöröskereszt tevékenysége Ipolyságon Minden év június 1-jén gyermeknapot ünneplünk. Idén városunkban a gyermeknapot június 2-án, azaz szombaton a City Parkban tartottuk meg. A programban részt vett a Szlovák Vöröskereszt Területi Szövetsége is. Önkéntesek és a Pongrácz Lajos Alapiskola 6. osztályos tanulói bemutatót tartottak a közönségnek elsősegélynyújtásból. A gyerekek maguk is kipróbálhatták, hogyan kell elsősegélyt nyújtani töréseknél, égési sebeknél és sok más sérülésnél. A legkisebbek kifestőt is festhettek. A gyerekek élvezték ezt a rendezvényt, kíváncsiak voltak, hogy mit és hogyan kell csinálni elsősegélynyújtásnál, és maguk is nagyon ügyesek voltak a sérülések ellátásának kipróbálásánál. A Szlovák Vöröskereszt Léván minden évben elsősegélyversenyt szervez alapiskolás tanulók részére. Az idei versenyt is a lévai vár területén tartották június 6-án az alsó tagozatos, június 7-én a felső tagozatos tanulók részére. A felső tagozatosok versenyén 15 csapat mérte össze tudását. Ipolyságot a Pongrácz Lajos Alapiskola csapata képviselte Mária Dubovská kíséretében, az E. B. Lukáč utcai szlovák alapiskoláról pedig a csapatok két tanár, Iveta Fabianová és Peter Paľa-

ga kíséretében vettek részt. Az öttagú csapatok elméleti és gyakorlati tudásukat több helyszínen is bemutatták. Olyan előre modellezett sérüléseket és vészhelyzeteket kellett a versenyzőknek megoldaniuk, amelyekkel a mindennapi életben is gyakran találkozunk. Az alapiskolák felső tagoza-

szítő állomás is volt. A csapatok kipróbálhatták, hogyan játszanak a látássérült gyerekek kirakójátékot, hogyan lehet az egyik helyről a másikra vakvezető pálca segítségével eljutni, egy rövidfilmet tekinthettek meg a vérádásról, volt rövid eligazítás egy rendőrrel, aki hasznos tanácsokkal látta el a gyere-

tos tanulói 9 helyszínen mutatták be tudásukat. Hat helyszínen gyakorlati elsősegélynyújtás zajlott: nyílt lábszártörés, egy kislány elveszett, stroke, baleset, vérző sebek, sokk, újraélesztés, továbbá hogyan segítsünk idős embereknek, akik gyógyszert szednek és hirtelen rosszullét jött rájuk és más hasonló feladatok. Három kiegé-

keket, például mi a teendő, ha valami történik valahol, hogyan lehet elkerülni a csalást, hogyan lehet biztonságosabbá tenni otthonunkat stb. Minden állomáson bírák értékelték a csapatok munkáját. Minden csapat nagyon jól felkészült volt. Remélhetőleg tudásukat képesek lennének használni hasonló helyzetekben a

valós életben is. A gyermekek már most várják, hogy jövőre a meglévő és az újonnan szerzett ismereteiket, készségeiket és tapasztalataikat felhasználhassák. Legyünk büszkék rájuk, segítsük őket munkájukban, mert sohasem tudhatjuk, hogy nem lesz-e szükségünk éppen nekünk az ő segítségükre. A Szlovák Vöröskereszt Lévai és Ipolysági Regionális Szövetsége az Újvári Transzfúziós Állomással együttműködve június 20-án az ipolysági kórházban ingyenes véradást tartott. Köszönet mindenkinek, aki eljött, és önzetlenül vért adott. A Szlovák Vöröskereszt Területi Szövetsége június végén elsősegélynyújtó tanfolyamot szervezett az ipolysági szakközépiskola diákjai számára. A Pongrácz Lajos Alapiskola 6. osztályos tanulói mint figuránsok vettek részt. A kezdeti elmélet után sor került a sebek ellátására. Maradt idő a kérdések megválaszolására és egy rövidfilm megtekintésére is. Remélem, hogy a jövőben is szervez a Szlovák Vöröskereszt hasonló rendezvényeket régiónkban, amelyekkel nagyban hozzájárul ahhoz, hogy főleg gyermekeink elsajátíthassák az elsősegélynyújtást és szükség esetén alkalmazni is tudják azt. Mária Dubovská

Zarándoklat a csitári forráshoz Zarándoklat alatt általában távoli kegyhelyek meglátogatását értjük. Annál nagyobb eseménynek számít egy zarándoklat életünkben, minél ismertebb és minél távolabbi a hely, ahová ellátogatunk. Pedig nem ez a fontos, hanem a hit és a lelkület, amely arra ösztönöz bennünket, hogy útnak induljunk. Akár közelre is. Így tettünk mi ipolyságiak is, amikor július 8-án részt vettünk Sarlós Boldogasszony ünnepe alkalmából a csitári forrásnál megtartott szentmisén. A csitári forrás (Kutyika, Kutyinka) és a Boldogságos Szűzanya kegyhelye – mint tudjuk – Hont és Drégelypalánk között, a Budapestre vezető 2-es úttól kb. 1 km-re jobbra található. A forrás miatt vált a hely ismert zarándokhellyé. Egykor itt három forrás fakadt, innen a többes szám: csitári források, így is használatos az elnevezés. (Ma egy csapon lehet inni belőle.) A legenda szerint a forrásnál már a török időkben is egy fakereszt állt, amelyhez egy juhász eljárt fohászkodni vak fiával. A fiúnak lá-

tomása volt: Szűz Mária szólította meg, hogy a forrás vizével mossa meg a szemét. A fiú ezt mindig megtette, mikor arra jártak, mígnem visszanyerte látását. Az első kápolna hálából épült, amelyben elhelyezték azt a Magyarok Nagyasszonya-szobrot, amit a pásztorfiú faragott. A szobor 1920ban eltűnt, majd egy asszony álma alapján előkerült Nagyorosziban. Így újra elhelyezték a kápolna oltára felett. 1948-ban a régi kápolnát lebontották, az újat, a mai engesztelő kegykápolnát 1949-ben szentelték fel. Az oltár felett újra helyet kapott a kegyszobor. A régi kápolna helyére egy lourdes-i barlang épült. A csitári búcsú ideje áldozócsütörtök, azonban szinte havonta tartanak itt szentmisét. (A szentmisék rendje Hont község honlapján megtalálható.) A július 8-ai szentmise ünnepélyes keretek között zajlott. Az oltár a lourdes-i barlang előtt állt, vele szemben félkörben helyezkedtek el a hívők, nekik balról a forrás, jobbról a kegykápolna nyújtott biztos támaszt. A nagy meleg ellenére kellemes volt

a magas fák nyújtotta árnyékban. Már kora délelőttől gyülekeztek a zarándokok a 11 órakor kezdődő szentmisére. Annak kezdetéig imádkoztak és énekeltek, a mise alatt gyónásra is volt lehetőség. Számunkra, ipolyságiak számára, külön élményt jelentett, hogy a szentmisét Mahulányi József ipolysági esperesplébános mutatta be, aki azt a rábízott hívekért ajánlotta fel. A gyönyörű természeti környezetben, madárcsicsergés kíséretében felemelő volt hallgatni szavait. Önkéntelenül is megfogalmazódott az emberben, milyen tökéleteset is alkotott Isten, az ember tökéletesedésére pedig tanítását adta, aminek egy részletét épp alkalmunk volt meghallgatni. A következő szentmise, amelynek szintén ipolysági vonatkozása van, augusztus 18-án este 21 órakor Nagyboldogasszony vigíliáján lesz Csitáron, amelyet Balga Zoltán volt ipolysági káplán mutat be. Ha tehetjük, zarándokoljunk el ez alkalommal is, hogy tovább erősödjünk hitünkben. Matyis Edit

Honti Lapok

15

2012. augusztus

Normális? Változnak az idők, változnak az erkölcsök – tartja egy régi mondás. Sajnos, így is van. Az erkölcs ma már talán csak az idegen szavak szótárában található, és azt bizony nagyon kevés ember lapozgatja. Gyermekkoromban – sosem felejtem el – egy olyan kis községben, mint amilyen kis falum volt, szinte jótestvériek voltak a viszonyok. Mindenki mindenkiről tudott mindent, sosem volt probléma a kölcsönös segítség. Igaz, ma is tud mindenki mindenkiről mindent, de azt már nem segítségnyújtásra, hanem többnyire intrikákra, pletykákra, irigykedésre használják fel az emberek. Irigykedve figyelik azt, akinek egy kiló krumplival több terem, irigykednek, mert a másik egész kenyeret vásárol, nem felet. Irigylik azt is, aki rendszeresen be tudja osztani kevéske fizetését, nem kap sorozatos felszólításokat adóssága törlesztésére. Munkahely ide, kisnyugdíj oda, azért mindenkinek akad valamilyen bevételi forrása. A gond csupán az, hogy van, aki beosztja (esetleg némi lemondás árán is), s

van, akinek elég, ha csak néhány napig (netán óráig) nagylábon élhet. Ahogy a vicc is mondja: Anyjuk! Még hármat alszunk, és jön a segély! Mire anyjuk: Aztán kettőt nem alszunk, és nem lesz segély. Itt a nyári szünidő, az üdülések és kirándulások időszaka, ami ugyancsak olajként hat a tűzre az olyan emberek előtt, akik arra sem képesek, hogy gyermekeiket legalább a patakra levigyék fürödni. Mert két napot már aludtak, így nem maradt pénz napolajra. De kenyérre sem. Nem maradt csak az előző és a következő fizetésig esedékes újabb kölcsön. Aztán az ilyenek irigykednek az olyan emberekre, akik ugyanannyi pénzből még egy kicsit félre is tudnak tenni. Szomorú dolog, hogy olyan kis falucskában, ahol szinte egymás tányérjába látnak az emberek, az évtizedes szomszéd köszönését fenntartással fogadják, míg

a jöttment csaló idegennek az első szóra bedőlnek. Mindenkit az „ő miért és hogyan” foglalkoztat, nem pedig az, hogy „én miért nem”. A tolerancia, megértés és kölcsönös tisztelet már régen értelmüket vesztették, míg az egy-más kiskanálban való megfojtása művészi színvonalra fejlődött. Azt mondják, a korszak hozta mindezt magával. A történelem folyamán voltak az emberek életében sokkal, de sokkal rosszabb korszakok is. És mit ad isten: éppen azok a korszakok kovácsolták össze az embereket a legjobban! Az embert a többi élőlénytől a gondolkodás képessége különbözteti meg, és teszi a teremtés koronájává. Szomorú dolog, hogy némelyik ember még csak a teremtés fillérjének sem nevezheti magát. Belányi Gyula

Receptajánló Sajnos, a korábbi hirdetésünkre mostanáig sem jelentkezett egy kedves olvasónk sem, mi mégis eredeti elgondolásunkhoz híven egy régi jól bevált ételreceptet kutattunk fel, hogy megőrizzük. Az alábbi recept Egegről, Pásztor Margit nénitől származik, aki ezt a szomszédasszonyától, Nikoleti Milka nénitől hallotta (A szomszédasszonyok jó szokása szerint egymásnak átadták a bevált recepteket.), aki valamikor régen a gróféknál szakácsként szolgált, és gyakran készítette ezt a finom, kiadós ételt. Persze kacsamellből, a csibe- vagy pulykamelles étel már mai változat. Állítólag a hús sütése közben finom illatot áraszt, már csak azt is érdemes megtapasztalni. Én személy szerint még nem kóstoltam, de egy meghívást egy ilyen ebédre sikerült „bezsebelnem”. Semmi kétség, nagyon finom lesz. Önöknek is jó étvágyat kívánok hozzá. Pácolt csibe-, kacsa- vagy pulykamell Hozzávalók a páchoz: 3 sárgarépa, 3 zöldséggyökér, 3 közepes fej hagyma, 3 gerezd fokhagyma, 2-3 babérlevél, 1 kiskanál só, 2 evőkanál ecet + a hús (60 dkg 4 személyre) A páclé elkészítése: A sárgarépát és a zöldséget karikákra szeleteljük, a hagymát félbe vágva hosszanti irányban fel-

vágjuk, a fokhagymát kockákra vágjuk, majd felengedjük annyi vízzel, hogy ellepje, és beletesszük a kiskanál sót, a 2-3 babérlevelet és a 2 kanál ectet. Kb. 5 percig forraljuk, majd hagyjuk kihűlni. Aztán egészben beletesszük a csibemellet (kacsa- vagy pulykamellet), lefedjük és 1-3 napig hűtőben hagyjuk állni, hogy a húst a páclé jól átjárja. Az étel elkészítése: Miután a pácolt húst a hűtőből kivettük, egy tepsit kikenünk zsírral vagy olajjal, belerakjuk a mellet és ráöntjük a pácot. Sütés közben is tehetünk még rá kb. 2 kanál olajat, néhányszor megforgatjuk, a lével megöntözzük. Amikor megsült, a húst kivesszük, hagyjuk kihűlni és felszeleteljük. A páccal tovább dolgozunk, mártást készítünk belőle, mégpedig a következőképpen: 2-3 evőkanál félgrízes liszttel megszórjuk a pácunkat, kicsit megpírítjuk a liszttel, felöntjük 2-3 tejföllel és belekeverjük az 1-2 kiskanál kristálycukorból készített és kevés vízzel felengedett karamellt. Állandó kevergetés közben felforraljuk. Kevés tejjel higíthatjuk, ha sűrűnek találjuk. Végül átpaszíroljuk, hogy mártást kapjunk belőle. A húsokat porciónként tányérra rendezzük, köretként knédlit rakunk mellé és leöntjük a mártással. ME

Családi ház Ipolyságon (Ifjúsági utca) eladó. Ár megegyezés szerint. Bővebb információk a 0903 72 72 03 telefonszámon.

Geodéziai iroda Geodéziai és kartográfiai munkák – geometriai tervek – épületek bemérése – tulajdonhatárok kimérése és kitűzése – építkezési területek és épületek kitűzése – egyéb Koháry Milan, tel.: 0908-632457 E-mail: [email protected] Ipolyság, Fő tér 17. /az emeleten/

Megemlékezés Összetört a lelkünk, megsebzett a szívünk, most van egy éve, hogy búcsúszó nélkül elmentél tőlünk. Azóta szomorú és üres a házunk, most sem hisszük el, hogy hiába várunk. Nálad nélkül már nincsenek ünnepek, csupán csak könnyes szemek. Pótolni Téged már soha nem lehet. Július 15-én volt egy éve, hogy szeretett fiunk, Čík Erik (Ipolyvisk) 26 éves korában tragikusan elhunyt. Akik ismerték, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot. Bánatos szülei, öccse Janko, nagyi és az egész rokonság

2012. augusztus

16

Tüskék Fő a lazaság Nem óhajtok a nyelvész szerepkörében tetszelegni. Eszem ágában sincs, hogy bárki nyelvhasználatát felülbíráljam, csak éppen nem győzöm tovább cérnával… Időnként szinte beteges késztetést érzek, hogy mélységesen felháborodva tollat ragadjak, és alapos fejmosásban részesítsem az édes anyanyelvet csűrő-csavaró „szakembereket”. Hogy egészen pontosan fogalmazzak: semmi bajom az alkotói szabadsággal élő irodalmárok alkalomadtán kissé meghökkentő szókapcsolataival, az árnyaltabb érzékeltetés eszközeként szolgáló szóképzésekkel; e módon gyakorta igen szellemes, találó vagy humoros fogalom is napvilágot lát. A köztetszésnek örvendő aztán a beszélt nyelvbe is szépen beépül, olyannyira, hogy eredete, keletkezésének körülményei lassan feledésbe merülnek. A jelenség aztán az alkotó számára lehet sikerélmény – elvégre ő a képződmény kikotlója –, esetleg kellemetlen (mert megfeledkeznek róla), a lényegen azonban mit sem változtat: a szó, a fogalom, a szókapcsolat önálló életet él. Idáig rendjén is lenne a dolog, a fejlődésnek, a nyelv gazdagodásának felesleges, sőt, nem is szabad gátat szabni. Általában akkor önt el a pulykaméreg, ha a pontos, szép magyar beszédet terjeszteni hivatottak tollából-szájából röpül világgá a zagyvalék. Még csak nem is ezernyi idegen hatásnak kitett kisebbségi létünk kínkeserves szüleményeként, hanem az anyanyelvi műveltség bástyájaként tisztelt anyaországban, a számunkra legkönynyebben elérhető sajtóorgánumban, a magyar rádióban vagy televízióban. Dohogok, mint a terhes felhő, mikor azt hallom a tudósítást színezni akaró riportertől, hogy az idén jó gólyatermés ígérkezik. Ja. A búzatenyészet peniglen mélyen az átlag alatt marad, mi? Na, erre már Grétsy tanár úr is bizonyára mondaná: ejnye-bejnye!

Igaz, hogy a Kelep-féléket nem tenyésztjük, de nem is termeljük! Bár a gólyafinak édes mindegy, mi úton-módon keveredik ki a tojásból, holmi születését kommentáló fogalomnál számára fontosabbak a jó életfeltételek, és az se igen izgatja, termelik-e, tenyésztik-e őkelmét, csak elegendő jó falattal lássák el a gólyaszülők. A tudósítónak azonban a magyar nyelv színessége, gazdagsága megengedi, hogy a gólyabébikkel kapcsolatban esetleg szaporulatról adjon hírt. Valahol meg azt hallottam, hogy sportolóból jó a felhozatal. Tessék engem megkövezni, de szerintem az ilyesféle megállapítás nem a sportműsorba, hanem a viccoldalakra való. Az érintettek helyében igenis kikérném magamnak a besorolást, elvégre a jó felhozatal alatt az őstermelők által a (fő)városi piacokra, üzletekbe vidékről szállított termékek széles skáláját, nagy választékát értették anno. A keményen edző, kivételes képességű sportemberek népes társaságát, közösségük sokszínűségét, az egyes ágazatokban működők nagy számát még a könnyed, laza stílus érdekében sem ildomos a piaci termékekhez hasonlítani. Még akkor sem, ha a lecsupaszított alapelv lényegében változatlan, a kínálat bőségét jelzi. Az adokveszek vonatkozásaiba most ne bonyolódjunk bele! Azt tartja a közmondás, hogy a kimondott szó elszáll, a leírt pedig megmarad. Egy nyúlfarkincányit vitáznék a tézissel, mert a kimondott szó ugyanúgy képes megtapadni az ember agyában (lásd a szájról szájra terjedő adomákat, poénokat), mint a papírra vetett. Ezért kétségtelen, hogy a szóbeli információkkal manipulálók éppen olyan felelősséggel tartoznak szövegeikért, mint az írottal munkálkodók. A kimondott és leírt szó erejéről sokan és sokat filozofáltak már, így a további fejtegetésektől én eltekintek.

Mielőtt a riporterek keresztre feszítenének, pár szót még ejtek a helyesírásról. Az írással foglalkozót – műfajtól függetlenül – a számítógépes szövegfeldolgozás ellenére is gyakran megtréfálja a nyomda ördöge. A legnagyobb odafigyelés mellett, többszöri vagy akár többek általi elolvasás után sem tűnk fel egy-egy melléütés vagy betűhiány. Bosszantó, de nem ezektől kerülget a guta. Hanem a trehányságtól. A világhálón (de sok nyomtatott verzió sem kivétel) sokasodó, helyesírási szabályokat teljesen mellőző tákolmányoktól. Nem az idegen anyanyelvű vagy félig írástudatlan emberkék megnyilvánulásairól beszélek, hanem az édes magyar anyanyelvünket semmire se becsülő, érettségizett, sőt, főiskolát végzett „írókról”. Akik pl. az egy t, két tt használatának, de más helyesírási szabálynak az alkalmazása mellett is úgy elsiklanak,

Honti Lapok mint az olajozott mennykő. Az egyszeri hiba lehet elütés, ám az ismétlődő már tudásbeli hiányosságról, illetve magas fokú lumpságról árulkodik. Kiütést kapok a szövegértelmezést nehezítő, hanyagul odavetett „véleményektől”, ahol fél mondat sincs hibátlanul leírva. Fő, hogy az illetőnek véleménye van, nagy dolog az manapság! Ha álnéven bátor, akkor is! Az internetet kárhoztatjuk, hogy leszoktat a helyesírásról. Hát, kérem, ez mese a zöld disznócskáról. Nem a világháló, de lustaságunk az oka, hogy elnagyolt textusokkal prezentáljuk magunkat. Ha egyeseknek épp oly ruhátlanul kellene mutatkozni a nagynyilvánosság előtt, ahogy lelkük pőreségét tárják a világ elé, meggyőződésem, hogy az orrukat se dugnák ki otthonaikból. Csakhogy semmire való a tanács, ha nincs követője. B. Szabó Márta

A Hont-Ipoly menti régió havilapja. Nyilvántartási szám: EV 3811/09 Főszerkesztő: Štrba Péter Tel.: 036/7411026, e-mail: [email protected] www.sahy.sk Nyomtatás: RunnerMedia, Balassagyarmat. Szerkesztőbizottság: Bendíkné Szabó Márta, Matyis Edit, Beata Bazalová, Bendík Béla, Tóth Tibor. Kiadó: Ipolyság város, Fő tér 1., 936 01 Ipolyság; tel.: 036 7411071. Grafika, tördelés: Hajdú Andrea. A szerkesztőség álláspontja nem mindenben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelősséget nem vállalunk.

Honti Lapok