2) a Társadalmi Megújulás Operatív Program

Szentesi Hajléktalan Segítő Központ (TAMOP-5.3.3/08/2) a Társadalmi Megújulás Operatív Program Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációját segítő programok támogatása c. Pályázati felhívásához Készített pályázatát megalapozó tanulmányok

Szentes, 2009.szeptember Készítette:

Barát László

Ternai Levente Gál Antal

Módszerek: I. Kérdőíves felmérések 1. Kérdőíves felmérés végeztünk 2009-07-12-15 közötti időszakban a Hajléktalan Segítő Központban, Gyermekek Átmeneti Otthonában

(Anyaotthon), Családok Átmeneti Otthonában a pályázati célcsoport körében. Iskolai végzettség, szakképzettség, foglalkoztatottsági, lakhatási

helyzet

és

életút,

programhoz

együttműködési készség feltárása céljából.

2. Kérdőíves

felmérést

foglalkoztató

munkáltatók

vonatkozásában.

3. Szociális

készítettünk

bérlakások

eladósodottságát

Bizottságának felkérésére.

helyi

legalább

lakóinak

szociális

körében

állapotát,

feltáró

a

való

kutatás.

viszony

és

ötven

főt

foglalkoztatási

Szentes

Város

terveik

helyzetét,

Lakásügyi

II. Dokumentumelemzés 1. Albérleti hirdetések több szempontú elemzése.

2. Intézmények ügyfél-adatlapjainak elemzése, iskolai végzettség, munkaerő-piacihelyzet, bekerülési szempontjaira fokuszálva.

problémák és a kigondozási

3. Ügyfélforgalom elemzése. Intézményi statisztikák 3 évre vonatkozó tematikus elemzése.

4. Szentesi Munkaügyi Központ elemzései, tanulmányai.

5. Szentes Város 2009.Közfoglalkozathatási terve és tapasztalati. III. Interjúk 1. Interjúk a célcsoport tagjaival.

I. A gyermekek átmeneti gondozása A rendszerváltozás követően kialakult társadalmi és gazdasági változások új

problémákkal,

illetve

korábban

már

létező

problémák

tömeges

megjelenésével (munkanélküliség, hajléktalanság, családon belüli erőszak,

társadalmi távolságok növekedése, stb.) a szociális és gyermekvédelmi

rendszert is új kihívások elé állította. Szakmai és civilszervezetek bevonásával sorra születtek meg azok a jogszabályok, amelyek e

társadalmi problémák kezelését intézményesítették és a helyi közösségek, önkormányzatok feladatává tették. (Szociális törvény 1993, Gyvt. 1997)

Az átmeneti gondozás helyét az ellátórendszeren belül a Gyvt. rendezi. 1997.

évi

XXI.

törvény

a

gyermekek

védelméről

és

a

gyámügyi

igazgatásról, a gyermekek alapellátásaként három plusz egy típusú átmeneti gondozási formát nevesít: 1. 1 Helyettes szülői hálózat

(Szentes) 3 család, 8 férőhely 2000,

(Szentesi Kistérség) 2005. április 1.

2. 2. Családok átmeneti otthona

(Szentes) 8 család, 33

3. 3. Gyermekek átmeneti otthona.

(Szentes) 6 szoba, 23 férőhely

férőhely,1996, 2000 (Szentesi Kistérség), 2005. április 1. 2004. szeptember, (Szentesi Kistérség) 2005. április 1.

4. Házi átmeneti gondozás

A gyermekek átmeneti gondozása a személyes gondoskodást nyújtó

alapellátásként került meghatározásra. Amit a szülő önkéntesen, illetve

számára felajánlottan megelőző, preventív ellátásként kérelmezhet. Tehát

a korábbi gyakorlattal ellentétben átmeneti krízis esetén a gyermekek

nem kerülnek ki a családból, hanem együtt maradnak szüleikkel, és komplex támogatásban részesülnek a család problémáinak rendezéséig.

Szentes városa már a jogszabályi rendezés előtt felismerte a szolgáltatás

fontosságát és a helyi szükségletekre alapozva a Katolikus Egyházzal együttműködésben 1996-ban létrehozta a Krízisotthont, ami 4 család (anya és gyermeke 18 férőhellyel) egyidejű elhelyezését tette lehetővé.

Az intézmény a bántalmazott anyák és a családom belüli erőszak ellen nyújtott védelmet, illetve a fiatal krízishelyzetben lévő kismamák számára tette lehetővé, hogy védett környezetben segítséggel, hozhassák világra

gyermeküket. Azonban rövidtávon kiderült, hogy a krízisotthon az egész

családok problémáit nem tudja kezelni, azaz a kétszülős családok esetén

az apák elhelyezésére nem nyílt lehetőség. E probléma a Családok Átmeneti Otthonának 2000-ben történő megnyitásával megoldódott. 2000-2005 év között a CSAO-ban kezelt jellemző problématípusok: 1. Hajléktalanság,

2. Rossz és zsúfolt lakáskörülmények, 3. Családi konfliktusok,

4. Családon belüli erőszak,

5. Szülő-gyermek betegség, 6. Életvezetési problémák,

7. Tanyán a várostól való távollét (munka hiány, orvos, iskola távolsága stb.)

A CSÁO 2000-ben történő megnyitása hatalmas előrelépés volt a Krízisotthon után, azonban hamar beigazolódott, hogy kapacitása a helyi igényeket teljes körűen nem tudja kielégíteni.

Az intézményben együtt voltak elhelyezve a lakhatási problémával

küszködő családok a bántalmazott anyák és gyermekeik, továbbá az ellátás és szülői felügyelet nélkül maradó gyermekek. A

2005-ben

megnyitott

Gyermekek

Átmeneti

Otthona

egyrészt

a

jelentkező igények teljes kielégítését eredményezte, másrészt lehetőséget adott a családi problémák differenciált kezelésére. Így a CSÁO-ban a kétszülős családok fogadása és a családi hajléktalanság esetében kerülnek

a családok, a GYÁO-ban pedig a gyermekeket is érintő krízishelyzetek

kezelése folyik, elsősorban az egy szülős családok, bántalmazott anyukák

és gyermekeik, valamint a válsághelyzetben lévő várandós kismamák nyernek elhelyezést.

Szentes városban 2005. évre a gyermekek átmeneti gondozásának törvényben meghatározott rendszere teljes körűen kiépült, melynek előnye, hogy a különböző típusú problémák minél gyorsabban történő rendezéséhez a legmegfelelőbb ellátási

formát lehet választani. A

Családok Átmeneti Otthona, a Helyettes Szülői Hálózat és a Gyermekek Átmeneti Otthona mindösszesen, egyidejűleg 63 fő elhelyezését teszi lehetővé. Az ellátási formák széles köre a szakemberek és a rászorulók

számára is lehetőset nyújt arra, hogy az egyéni élethelyzetekhez, problémákhoz igazodóan a legmegfelelőbb ellátást választhassák, ami a tapasztalatok alapján gondozás hatékonyságára is jótékony hatással van.

A gyermekek átmeneti gondozása az elkövetkezendő években új ellátási formák kiépítését nem igényli. A következő években a szolgáltatások fejlesztése, épületek karbantartása, felújítása és a családok kikerülési esélyeinek

növelése

jelentkezik

amely

gyermekjóléti

feladatként

(bérlakások

számának

intézményeken

túlmutató

növelése, lakáshoz jutás és a lakhatás fenntartásának elősegítése stb.), a

együttműködéseket igényel.

és

szociális

Ellátások alakulása

A CSAO és GYAO közötti feladatmegosztás azt eredményezi, hogy a GYÁO-ban gyorsabban cserélődnek az ellátottak, azaz a kevesebb férőhelyen több személyt gondoznak egy évben, mint a CSÁO-ban, ahol a problémák

hosszabb

távú

bennlakást

eredményeznek.

Az

átlagos

gondozási idő a GYÁO-ban 4 hónap volt, de krízishelyzet miatt 1 éjszakás,

illetve egy hetes elhelyezést is biztosított az intézmény. Ezzel szemben a CSÁO-ban több esetben fordult elő, hogy az egy évet meghaladta az ellátás.

Mindez nem jelenti a kihasználtság csökkenését, az mindkét intézmény esetében 90% feletti.

GyÁO-ban gondozottak számának alakulása

CsÁO-ban gondozottak számának alakulása

64 70

80 61

58

60 50 40

60 37

27

40

26 16

17

40

25

20

14

2006

2007

2008

2005

2006

2007

2008

egy napra jutó gondozottak száma

CSÁO kihasználtságának alakulása

GYÁO kihasználtságának alakulása

96%

93% 92%

100%

96% 76%

80%

76%

80%

20 20

összes ellátott család az év során

egy napra jutó gondozottak száma

100%

21

összes ellátott személy az év során

összes ellátott család az év során

83% 91% 80%

20

14

6

összes ellátott személy az év során

100%

15

12

10 0

0 2005

30

30 20

25

12

60

53

93%92%

78% 75% 67% 65%

60%

60%

szobák

szobák

40%

férőhely

40%

férőhely

20%

20%

0% 2005

2006

2007

0%

2008

2005

2006

2007

2008

A két intézmény 2007.-2008 évi forgalmi adatait az alábbi táblázat foglalja össze: Összes ellátott személy Ebből felnőtt gyermek Összes ellátott család Egy napra jutó ellátott személy Ebből felnőtt gyermek Új bekerülők az évben Átlagos gondozási idő Lakószobák kihasználtsága Férőhelyek kihasználtsága

CSÁO 2007. 2008. 37 fő 40 fő 24 fő 25 fő 13 fő 15 fő 12 cs 14 cs 25,0 fő 25,0 fő

GYÁO 2007. 2008. 64 fő 60 fő 20 fő 18 fő 44 fő 42 fő 20 cs 20 cs 21,2 fő 20,0 fő

Összesen 2007. 2008. 101 fő 100 fő 44 fő 43 fő 57 fő 57 fő 32 cs 34 cs 46,2 fő 45,0 fő

15,0 fő 10,0 fő 13 fő 9 hó 96 % 76 %

6,3 fő 14,9 fő 33 fő 4 hó 93 % 92 %

21,3 fő 24,9 fő 46 fő

21 fő 24 fő 45 fő

94,5 % 84,0 %

94,5 % 87 %

15,0 fő 10,0 fő 15 fő 9 hó 96 % 83 %

6 fő 14 fő 30 fő 4 hó 93 % 91 %

Közvetlen célcsoport bemutatása A

projekt

elhelyezésre

célcsoportjai került

között

otthontalan,

az

átmeneti

vagy

gondozási

hajléktalansággal

formákban

közvetlenül

veszélyeztetett családok. A családok lakhatással is összefüggő szociális krízis,

bántalmazás,

illetve

gyermeknevelésre

alkalmatlan

lakhatási

körülmények okán nyernek elhelyezést az intézményben. A gondozott családok 70%-a roma származású arányuk folyamatos emelkedést mutat.

A szülők 15%-a rendelkezik, túlnyomórészt az építőiparhoz kötődő szakképesítéssel, 85%-a szakképzetlen, alacsony iskolázottság. Az apák a jelentős része (60%) a szakképzettség és munkatapasztalat hiányában

nyílt munkaerő-piacon tartósan elhelyezkedni nem képes, többségük alkalmi

munkavállaló,

illetve

rendszeres

szociális

segélyezett,

vagy

közmunkaprogramból élő, az anyák 90%-a gyesen van gyermekekkel. Tehát a családok 70%-nak megélhetését a jóléti transzferek biztosítják. Természetes kapcsolataik

segítő

kapcsolataik

korlátozottak

sok

tekintetében

esetben

is

deriváltak,

konfliktusokkal

külső

terheltek.

A

gyermekek többsége életkorához képest elmaradással küzd, fejlesztésre szorul, az iskoláskorú gyermekek között sok az osztályismétlő, valamint a beilleszkedési problémával élő. A

rendszerváltást

követően jelentősen nőttek az egyes társadalmi

csoportok közötti különbségek. Szentesen is kialakult egy tartósan

leszakadó, huzamosabb ideje mindennapi megélhetéssel küzdő réteg. Az általunk megcélzott csoport is ide tartozik. Jellemzően 20-30 év közötti fiatal több gyermekes családok, a szülők alacsony iskolai végzettséggel

rendelkeznek, alkalmi munkából, segélyekből élnek, instabil családi és problémás intézményes kapcsolataik vannak, életvezetési problémákkal

küzdenek, hajléktalanok. Szüleik szintén hasonló szociális paraméterekkel rendelkeznek,

ezek

a

szülők

a

rendszerváltozás

elején

váltak

munkanélkülivé, vesztették el korábbi létbiztonságukat, nem rendelkeztek olyan

tudással,

alkalmazkodni

készséggel

tudtak

volna

és

a

kapcsolatokkal, megváltozott

melyek

segítségével

körülményekhez,

így

gyermekeiknek, a mai szülőknek sem tudtak olyan mintákat átadni

melyek sikeressé tehették volna őket. Ezekkel a fiatalokkal készített interjúink során kiderült, hogy ők már nem akarnak úgy élni, mint a

szüleik, de nem tudják, hogyan kellene másképpen, így gyermekeik

számára sem tudnak más mintát közvetíteni. Az interjúk során sokszor irreális célokat fogalmaznak meg, mert nem ismerik képességeik határait.

Sokszor túlbecsülik, sokszor pedig alul becsülik magukat. Negatív, vagy

korrigálásra szoruló énképpel rendelkeznek. Mindebből következően sok csalódás és kudarc éri őket, ami tovább erősíti ezt a negatív énképet,

alacsony önbecsülést okoz, és gátolja a hosszú távú felelős gondolkozás kialakulását, problémáik megoldását. életkörülményeit

titkolni

igyekszik,

A

célcsoport jellemzője, hogy

ezért

bizalmatlan

a

segítő

intézményekkel és hivatalokkal szemben. A családokkal való munka során a nehézséget a fentiekben vázolt kiúttalanság érzése és a segítők iránti

bizalmatlanság jelenti, ami a bizalom megszerzésével és a motiváltság felkeltésével, ébrentartásával leküzdhető.

Problémák, hiányok, melyeket a projekt megvalósítása érdemben nem változtat, de a bevont gondozottak esetében pozitívan befolyásol:

Jól

meghatározhatóak

azok

a

társadalmi

csoportok,

akiknek

jelen

feltételek mellett a CSÁO nem tudja tartósan rendezni élethelyzetét, és csak a pillanatnyi krízis megszűntetését éri el. Ilyenek a gyermekeiket

egyedül nevelő édesanyák, illetve egyre nagyobb számban a fiatal roma családok.

Ők

önerőből

tartós

munkavállalás

mellett

sem

tudnak

megnyugtató módon kiköltözni az intézményből (iskolázatlanságukból

következően alacsony munkabér, instabil állás), ezt mutatja az is, hogy közülük kerülnek ki azok a családok, akik leghosszabb időt töltik, illetve

kiköltözésüket követően néhány hónap múlva ismételten elhelyezésüket kérik az intézménybe. A fenti állítást támasztja alá, hogy a korábbi évekkel összehasonlítva a benntartózkodás ideje megnőtt, a lakók többsége közel egy esztendőt tölt az intézményben így kigondozott

családok száma évről, évre csökken. A folyamatot erősíti, az albérleti és

közüzemi díjak jelentős emelkedése, a reálkeresetek csökkenése, a romákkal szembeni előítéletek.

Ezeket, a problémákat az átmeneti

gondozási formák intézményei

önállóan nem képesek megoldani. Hosszú távú kezelése érdekében javasoltuk az önkormányzat illetékes bizottságainak: •

Egyszülős

•

Bérlakás állomány felmérése

•

átgondolását

családok

kiemelt

támogatási

lehetőségének

Lakhatást megvalósító támogatások összegének emelését

•

Átmeneti lakhatást biztosító intézményekből kiléptető lakások

•

Fiatal szülők szakképzésének támogatását, foglalkoztatásának

kialakítását

elősegítését.

Új szolgáltatások a következők: •

Életvezetési tanácsadás, háztartásvezetési, adósságkezelési tréning

•

A hajléktalan családok képességfelmérése, csoportfoglalkozások

•

Konfliktuskezelő készségek kialakítása, fejlesztése.

•

bevezetése.

szervezése önértékelésének fejlesztése érdekében.

Álláskeresési és érdekérvényesítő készségek kialakítása, fejlesztése.

Az elmúlt öt év intézményi adatlapjainak elemzése A Gyermekek átmeneti gondozása keretében 2003-2009. év július 15.

között 69 család, 101 nagykorú személy, szülő került elhelyezésre 37% férfi, 63% nő.

A 2003-2009 július1. között gondozott szülők életkori megoszlása

Család típus szerinti megoszlása a lakóknak 2003-és 2009. júliusa között

60 60 50

18 év alatti

40

18-20 év

fő 30 20 10

49%

21-25 év

1

6

14

10

10

51%

26-35 év 36-45 év 45-60 év

0 1 korosztály

Anya gyermekével költözött

Mindkét szülő költözött

Az összes gondozott szülő 60%-a 26-35 év közötti korosztályba tarozik,

ennél fiatalabb volt a szülők 17%-a, ennél idősebb pedig 23%-a. A gondozottak 77%-a 35 évnél fiatalabb. Az

átmeneti

gondozásban

részesült

családok

(CSAO,

GYAO)

49%

kétszülős (33 család, 66 szülő), 51% (35 család, 35 szülő) egyszülős volt

a vizsgált időszakban. A szülők 5%-a terhesen szülés előtt kérte felvételét az intézménybe. A szülők 42%-a két gyermeket, 27%-a egy gyermeket, 20%-a három gyermeket és 6% ennék több gyermeket nevelt. A szülők iskolázottsága:

A szülők 9%-a nem fejezte be az általános iskolát, 58%-nak a befejezett 8 általános iskolai osztály a legmagasabb iskolai végzettsége, 28% szerzett szakmunkás-bizonyítványt,

végzettséggel rendelkezett.

4

fő

érettségivel

egy

fő

felsőfokú

A férfiak között alacsonyabb a 8 általános iskolai osztállyal vagy annál

kevesebbel rendelkezők és magasabb a szakmunkás végzettségűek aránya, mint a nők esetében, viszont csak a nők között találunk érettségizett és diplomázott gondozottat.

nem * legmagasabb iskolai végzettség Legmagasabb iskolai végzettség

férfi Megkérdezett neme nõ

Fõ

Befejezett szakmunká, fõiskola 8 ált alatt 8 általános szakképzõ érettségi egyetem összesen 2 21 14 0 0 37

%

5,4%

56,8%

37,8%

,0%

,0%

100,0%

Fõ

7

38

14

4

1

64

%

10,9%

59,4%

21,9%

6,3%

1,6%

100,0%

Fõ

9

59

28

4

1

101

%

8,9%

58,4%

27,7%

4,0%

1,0%

100,0%

KOR* Legmagasabb iskolai végzettség Legmagasabb iskolai végzettség

18 év alatt 19-20 év 21-25 év KOR 26-35 év 36-45 év 46-60 év összesen

A

kor

és

az

Fõ

Befejezett szakmunká, 8 ált alatt 8 általános szakképzõ 1 0 0

érettségi 0

fõiskola egyetem 0

összesen 1

%

100,0%

,0%

,0%

,0%

,0%

100,0%

Fõ

0

4

2

0

0

6

%

,0%

66,7%

33,3%

,0%

,0%

100,0%

Fõ

1

7

2

0

0

10

%

10,0%

70,0%

20,0%

,0%

,0%

100,0%

Fõ

3

37

16

3

1

60

%

5,0%

61,7%

26,7%

5,0%

1,7%

100,0%

Fõ

2

7

4

1

0

14

%

14,3%

50,0%

28,6%

7,1%

,0%

100,0%

Fõ

2

4

4

0

0

10

%

20,0%

40,0%

40,0%

,0%

,0%

100,0%

Fõ

9

59

28

4

1

101

%

8,9%

58,4%

27,7%

4,0%

1,0%

100,0%

iskolázottság

tekintetében

a

vizsgált

szülők

minden

korcsoportban kedvezőtlenebb mutatóval rendelkeznek, mint a hasonló

korcsoportok társadalmi átlaga. Különösen szembetűnő a 26 évnél fiatalabb korosztály leszakadása a kortársaik társadalmi átlagtól. A

vizsgált

szülők

vonatkozásában

a

többi

korcsoporthoz

viszonyítva

legkedvezőbb mutatókkal a 26-35 év közötti korosztály rendelkezik, hiszen 34%-uknak legalább szakmunkásvégzettsége van.

Fõ

Gondozottak munkaerő-piaci státusza

GYES GYED CSP

Nyílt munkaerõ-piacon dolgozott Alkalmi munkát vállalt

Munkanélküli segélyt, álláskeresési támogatásban részesült Aktív korúak szociális segélyében RET-ben részesült Nyugdíjas, járadékos Összesen

%

43

42,6

28

27,7

10

9,9

5

5,0

9

8,9

6

5,9

101

100,0

A gondozottak 43%-a családtámogatásban részesülő anya volt. A szülők 28%-a

a

nyílt

munkaszerződéssel

munkaerőpiacon betanított

többségében

húsipari

határozott

munkásként

a

idejű

kistérség

legnagyobb foglalkoztatójánál a Hungerit Rt.-nél állt alkalmazásban.

Alkalmi munkavállaló volt a megkérdezettek 10%-a. A térség gazdasági helyzetéből adódóan ez tavasztól-őszig terjedő idénymunkát jelent a

mezőgazdaságban, illetve a hozzákapcsolódó feldolgozóiparban (paprika, káposzta, gyümölcs betakarítása és csomagolása). Munkanélküli

támogatásban

a

szülők

5%-a,

aktív

korúak

szociális

segélyében, vagy rendelkezésre állási támogatásban, illetve 9%-a az

ehhez kapcsolódó közfoglalkoztatásban részesül. A szülőknek 6%-a leszázalékolt nyugdíjas, illetve járadékos volt. Igénybe vétel indoka

1.

Albérlet elvesztése, hajléktalan

3.

Zsúfolt lakás

2. 4. 5.

Nem lakás céljára szolgáló lakás Konfliktus

Bántalmazás

Összesen

Fő

%

42

41,6

17

16,8

23 15

4

22,8 14,9

4,0

101 100,0

A szolgáltatást igénybevételét alátámasztó okok, illetve a jogosultságot alátámasztó

problémák

vonatkozásában

leggyakrabban

(37,5%)

az

alacsony iskolázottságból, szakképzetlenségből következő instabil állás és kiszámíthatatlan

és

rendszertelen

jövedelem

miatti

albérletvesztés.

Második leggyakoribb ok (24%), a korábbi otthon állapota a csecsemő fogadását, a gyermekek nevelését nem tették lehetővé. Minden ötödik

család esetében a gyermek születésével egy új generáció megjelenésével a korábbi lakás zsúfolttá a csecsemő nevelésére alkalmatlanná vált. Ez

utóbbi esetben a fiatal szülők kényszerültek az önálló életüket egy átmeneti intézményben elkezdeni.

Az elhelyezéseket 14%-ban családi, illetve lakhatási konfliktusok, míg 5%ban az anya vagy a gyermek bántalmazása tette indokolttá. Kigondozás helyszíne

1. 2. 3.

Segítő csalástag, rokon Albérlet

Bérlakás

Jelenleg is gondozott 4. 5. 6. 7.

Saját ház vásárlása Szolgálati lakás

Más intézmény GYAO Saját ház építése

Összesen

Fő

24

%

23,8

23

22,8

23

22,8

14

13,9

9

8,9

4

4,0

3

3,0

1

1,0

101

100,0

Az átmeneti otthonokból való kigondozás leggyakoribb helyszíne valamely

segítő családtaghoz költözés, közel minden negyedik ellátott lakhatása

oldódott meg ezen a módon. Ha bekerülés okai mentén képzett csoportok szerint a konfliktusok miatti elhelyezést kérők 47%-nak ezúton oldódik meg lakhatása, azaz a konfliktusuk rendeződik az elhelyezés alatt.

23%-23%-a gondozottaknak albérletbe, vagy szociális bérlakásba költözik

az intézményekből. A bérlakásba költözők jelentős többsége 78%-a

három, vagy több gyermekes családok közül kerül ki, melynek hátterében a szociális bérlakások kiutálásában érvényesülő szempontrendszer áll, ahol az eltartott gyermekszám kiemelt szempont.

Az albérletvesztés miatt hajléktalanná váltak közel harmada ismét albérletbe költözik, e csoporton belül találjuk azon gondozottakat is akik,

lakást vásároltak, vagy házat építettek (7fő) és e csoporton belül a

legalacsonyabb arányú a segítő családtaghoz költözés. E csoport tagjai anyagi helyzetük rendeződése (új munkahely) után képesek kiköltözni az intézményből.

A zsúfolt vagy gyermeknevelésre alkalmatlan lakhatási helyzetből érkezők albérletbe, illetve segítő családtagoz költözéssel, oldják meg legmagasabb

arányban lakhatásukat, míg a több gyermeket nevelők esetében szociális bérlakába költözés jellemzi e csoportot.

Bekerülés oka * Kigondozás helyszíne Kigondozás helyszíne

Bekerülés oka

zsúfolt lakás

jelenleg segítõ más is cslástag saját ház Saját ház intézmény szolgálati gondozott albérlet bérlakás rokon építése vásárlás GYAO lakás összsen 4 2 5 4 0 0 1 0 17 fõ %

23,5%

11,8%

29,4%

23,5%

,0%

,0%

5,9%

fõ nem lakás céljára szolgáló lakás %

3

6

5

6

0

2

1

4,3%

26,1%

21,7%

26,1%

,0%

8,7%

4,3%

4

13

9

7

1

6

0

7,1%

31,0%

21,4%

16,7%

2,4%

14,3%

,0%

fõ

2

1

2

7

0

1

2

%

13,3%

6,7%

13,3%

46,7%

,0%

6,7%

13,3%

fõ

1

1

2

0

0

0

1

%

,0%

25,0%

50,0%

,0%

,0%

,0%

25,0%

fõ

14

23

23

24

1

9

5

%

13,9%

22,8%

22,8%

23,8%

1,0%

8,9%

5,0%

fõ albérlat elvesztése, hajléktalan % konfliktus bántalmazás összen

,0% 100,0% 1

23

4,3% 100,0% 3

42

7,1% 100,0% 0

15

,0% 100,0% 0

4

,0% 100,0% 4

101

4,0% 100,0%

II.

Kérdőíves felmérés a pályázati célcsoport körében 2009-07-12-15 közötti időszakban Hajléktalan Segítő Központ,

Gyermekek Átmeneti Otthona (Anyaotthon), Családok Átmeneti Otthona. Szakképzettség, foglalkoztatottság, lakhatási helyzet és életút,

programhoz való viszony és együttműködési készség feltárása.

Adatfelvétel:

2009

júliusában

kérdezőbiztosok

által

felvett

kérdőíves

felmérést

készítettünk a Hajléktalan Segítő Központ, a Gyermekek Átmeneti Otthona

és a Családok Átmeneti Otthona gondozottainak körében. A megkérdezett

populáció a vizsgálat időszakban az intézményekben ellátott felnőttek voltak. A vizsgálatba bevont személyek száma 48 fő (N48).

A felmérést TÁMOP a pályázati kiírásában megfogalmazott elvárásoknak

megfelelően a gondozottak demográfiai mutatói mellett, a múltbéli és

jelenlegi élethelyzetükre vonatkozó adataikra és a közeljövőre vonatkozó és terveikre, motivációikra kérdezett rá a lakhatás, munkavállalás, megélhetés, és a program vonatkozásában.

Szentesi Kistérségben 2009. július hónapban 48 hajléktalanság okán

gondozott felnőtt volt elhelyezve az intézményekben. 30 fő (62%) a hajléktalan ellátórendszerben kapott elhelyezést 18 fő (38%) pedig a gyermekek átmeneti gondozását biztosító intézmények valamelyikében volt gondozott.

Demográfiai leírás:

A célcsoport 73% (35fő) férfi, 27% (13 fő) nő. Míg a hajléktalan

ellátásban a férfiak jelentősen felülreprezentáltak 93% (28 fő), addig a gyermekek

átmeneti

gondozásának

többségben 61% (11 fő).

intézményében

a

nők

vannak

A vizsgált populációban legtöbben 26-35 év és a 46-60 év közötti korosztályba tartoznak (21-21 %). Legkevesebben a 18-20 év közöttiek és a 60 évet már betöltöttek voltak (12,5-12,5 %).

A fiatalabb korcsoportok többségében a gyermek átmeneti gondozásának intézményeiben elhelyezettek. A 20 év alattiak 83%-a, a 26-35 év

közöttiek 70%-a ezen ellátási formákat veszi igénybe, a felmérés időpontjában idősebb ellátott nem volt az intézményekben. A két idősebb korcsoport tagjai kizárólag a hajléktalan ellátórendszer gondozottjai.

A megkérdezettek fele 24 fő egyedül él. A 2 fős családokban él a

megkérdezettek 12,6%-a, a háromfős családok aránya 15%, a célcsoport közel ötöde 4 fős, míg ketten ötfős családban élnek.

A célcsoport 46%-nak nincs gyermeke, 29%-nak egy, 19%-nak kettő, míg

a célcsoport 3 tagjának három gyermeke van. A megkérdezettek 65%-nak nincs általa nevelt kiskorú gyermeke, 7 fő egy, 9 fő kettő és 1 fő három kiskorú

gyermeket

nevel.

A

gyermeket

nevelő

megkérdezettek

mindegyike a családok, illetve a gyermekek átmeneti otthonának lakói.

A hajléktalan ellátásban részesülők többsége (83%) 36 évesnél idősebb egyedül élő kiskorú gyermeket nem nevelő férfi. Míg a gyermekek

átmeneti gondozás esten minden vizsgált személy 35 évesnél fiatalabb és többségében nő, aki egyedül vagy társsal gyermeket nevelő családban él.

Életkor alapján a célcsoport 12,5 % /6 fő nem felel meg a program kritériumainak.

A célcsoport munkaerő-piaci helyzete és az azt meghatározó mutatók

A célcsoport iskolázottsága 2008-ban

Magyarországon

a

25–64

éves

népesség

19%-a

rendelkezett főiskolai vagy egyetemi diplomával. 30%-nak a legmagasabb iskolai végzettsége az érettségi volt, további 30%

szakiskolai vagy szakmunkás, 20% pedig csak befejezett, vagy

befejezetlen általános iskolai végzettséggel rendelkezett. (KSH, Magyarország 2008.)

A népesség iskolázottsági szintje az elmúlt évtizedekben, így a 2001. évi népszámlálást

követően

is

folyamatosan

emelkedett.

Ennek

eredményeként Csongrád megye 18 éves és idősebb népességének

majdnem 43 százaléka legalább érettségivel, a 24 éven felülieknek 13,5 százaléka egyetemi vagy főiskolai diplomával rendelkezett. A megye

népességének iskolázottsága lényegében megegyezik az országossal, a vidéki – a kiemelkedő mutatókkal rendelkező Budapest nélküli országos – átlagot viszont messze meghaladja.

A megkérdezettek 52%-nak legmagasabb iskolai végzettsége a befejezett

8 általános iskolai osztály, két fő pedig nem fejezte be sikeresen az általános

iskolát.

40%-uk

szakmunkásvégzettséggel,

egy

szakközépiskolai egy fő pedig felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

fő

A vizsgált populáció iskolai végzettség vonatkozásában jelentős hátrányokkal rendelkezik, mint a magyar társadalom átlaga.

A vizsgált mintában a férfiak alapvetően iskolázottabbak a nőknél, mindegyikük sikeresen befejezte az általános iskolát, azonban 47%-uknak ez

is

maradt

a

legmagasabb

végzettsége.

49%-uk

rendelkezik

szakmunkás végzettséggel, és a közülük kerül ki az érettségizett és a diplomával rendelkező egy-egy fő is.

A nők két főnek nem sikerült sikeresen befejezni az általános iskolát,

többségének (69%) legmagasabb iskolai végzettsége a befejezett nyolc általános iskolai osztály, két fő rendelkezik szakmunkás végzettséggel

Ha korcsoportonként vizsgáljuk az iskolázottságot az társadalmi átlaghoz való lemaradás még szembetűnőbb a célcsoport vonatkozásában.

A 18-20 éves korcsoport csupán 16,7%-a rendelkezik szakmunkás

végzettséggel, 67%-nak csak 8 általános iskolai osztályt végzett és egy fő nem tudta befejezni az általános iskolát.

21-35 év közötti korosztály vonatkozásában egy főnek nincs meg a

sikeres alapiskolai bizonyítványa, 53%-uk csak az általános iskolát fejezte be és 41% rendelkezik szakmunkás bizonyítvánnyal. Ennél magasabb iskolai végzettséggel rendelkező nincs a korcsoportban.

A 36-és 60év közötti korcsoport 42%-rendelkezik 8 általános iskolai végzettséggel és 47%-uk szakmunkás bizonyítvánnyal egy fő középiskolát

és szintén egy fő felsőfokú végzettséget szerzett. A 60 év felettiek 67%-a 8 általános iskolai osztállyal 33% pedig szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezik. Ellátási

típusok

szerint

vizsgálva

az

ellátottak

iskolázottságát

megállapítható, hogy kedvezőbb iskolázottsági mutatókkal rendelkeznek hajléktalan ellátásban részesülők. Hiszen 47%-uk rendelkezik minimum

szakmunkás bizonyítvánnyal, míg a gyermekek átmeneti gondozásában ellátottak csupán 39%-a.

A gyermekek átmeneti gondozásában ellátott felnőttek (35 év alattiak) saját korosztályukhoz viszonyított iskolázottsági mutatói tekintetében

nagyobb mértékű lemaradást mutatnak, mint a hajléktalan ellátás gondozottjai (többségében 35 évnél idősebbek).

Szakma és szakképzettek: A megkérdezettek 50%-a nyilatkozott, úgy hogy rendelkezik valamilyen

típusú szakképzettséggel, három főnek 2 szakmája is van. A szakmák nagy

változatosságot

mutatnak:

ács-állványozó,

asztalos,

baromfifeldolgozó, bolti eladó, forgácsoló, forgácsoló technikus, hegesztő,

lakatos, gyümölcskertész, mezőgazdasági gépszerelő, kesztyűkészítő, hentes, tanár, villanyszerelő, felszolgáló, szobafestő, műköröm-készítő, csecsemő ápoló-gondozó, gazdasszony.

Foglalkoztatottság Szakképzettek:

A

szakmával

rendelkezők

közül

csak

egy

fő

dolgozok

a

nyílt

munkaerőpiacon ő is határozott idejű szerződéssel. 12,5%-uk közcélú foglalkoztatott és ugyanilyen arányban részesülnek rendelkezésre-állási támogatásban,

azaz

közeljövőben

közcélú

foglalkoztatásban

való

részvételükre van esély. Álláskeresési támogatásban részesül 17%-uk,

akik alakalmi munkavállalói kiskönyvvel dolgoznak (azaz még nem

szorultak ki végérvényesen a munka világából). 21% ellátásban nem részesülő

munkanélküliek

aránya

korcsoportban.

Gyermekgondozási

segélyben a megkérdezetteknek 8%-a részesül. A szakmával rendelkezők 25%-ának foglalkoztatására már kevés lehetőség mutatkozik, mert nyugdíjasok,

vagy

részesülnek

munkaképesség

csökkenése

miatt

járadékban

Szakképzetlenek:

A szakmával nem rendelkezők (2 fő) 8,4%-a a nyílt munkaerőpiacon áll alkalmazásban

egy

fő

határozatlan

és

egy

fő

határozott

idejű

Rendelkezésre

állási

munkaszerződéssel. Nincs közöttük közcélú foglalkoztatott erre 12,5 % van

esélye

a

közeljövőben,

hiszen

jelenleg

támogatásban részesülnek. Álláskeresési támogatásban részesül 21%-uk

(5fő) közülük négyen alakalmi munkavállalói könyvvel dolgoznak. 17%-uk

gyesen egy fő pedig gyeden van, azaz munkahellyel rendelkezik. 25 % nyugdíjas,

vagy

időskorúak

szociálissegélyében

részesülő,

leszázalékolt járadékos és 8,5 % ellátás nélküli munkanélküli.

vagy

A megkérdezettek 60%-a rendelkezik alkalmi munkavállalói kiskönyvvel, és 21% legalább 5 napot, 12,5% pedig hat vagy annál több napot

dolgozott is az adatfelvételt megelőző 30 napban. Azaz az alkalmi

munkavállalói kiskönyvvel rendelkezők több mint fele él is annak lehetőségével.

Eddigi munkaiszony A célcsoport munkaerő-piaci integrációjának fontos mutatója az életpálya során

megszerzett

elvesztésének ideje. A

megkérdezettek

munkaviszony

17%-nak

hossza

egyáltalán

és

az

nincs

utolsó

munkahely

munkaviszonya,

ők

mindannyian 25 évnél fiatalabbak 75%-ban nők, és ugyanilyen arányban szakképzetlenek, egy fő kivételével a CSAO-GYAO-ban gondozottak.

Egy évnél kevesebb munkaviszonya van 3 főnek, legalább egy éves, de

hét évnél kevesebb munkaviszonnyal rendelkezik a megkérdezettek 31%a. E csoport 25-45 év közötti 75%áuk férfi, és kétharmaduk a Családok Átmeneti Otthonában elhelyezett apa. A

célcsoport 46%-a a

hét vagy

ennél

többéves

munkaviszonnyal

rendelkezik. Ők 97%-ban férfiak és mindannyian 35 évesnél idősebbek, valamint a hajléktalan ellátásban gondozottak.

Megállapítható, hogy munkahelyi tapasztalattal teljes hiányáról az

iskolázatlanság, szakképzettség hiány és a korai gyermekvállalás

okán

csak

a

Gyermekek

és

Családok

Átmeneti

gondozott anyák többségének esetében beszélhetünk.

Otthonában

A közfoglalkoztatottak, az ellátásban részesülő, illetve ellátásban nem részesülő munkanélküliek a célcsoport (30fő) 63%-át alkotják, közülük

37% egy évnél korábban, közel negyedük egy és három év között, míg

40%-uk ennél régebben veszítette el utolsó munkahelyét. Azok közül,

akiknek már több mint három éve szűnt meg az utolsó munkahelye 58%a tartozik a 46-60 éves korosztályba, nekik az elhelyezkedési esélyeik a legrosszabbak.

A hét vagy annál többéves munkaviszonnyal rendelkezők 90%-a már több mint 3 éve elveszette munkáját. Azaz a többéves munkatapasztalat ellenére már huzamosabb ideje eltávolodtak a munka világától. Jövedelem A

vizsgált

populáció

jövedelemi

helyzetét

vizsgálva

a

különböző

jogcímeken szerzett összes nettó jövedelmet mértük fel a kérdezést megelőző egy hónapot alapul véve.

Ennek alapján külön kezeltük a családtámogatásként felvett társadalmi transzfereket

(GYES,

GYED,

CSP,

GYET),

nyugellátásból

származó

jövedelmet, az önkormányzati támogatást, segélyeket, a rendszeres munkajövedelmet,

az

alkalmi

munkából

származó

jövedelmet,

a

megkérdezett összes jövedelmet és az egy főre jutó jövedelmet. A

megkérdezettek 16 % az elmúlt hónapban semmilyen, illetve 2 főnek (3,6%)

csak

önkormányzati

eseti

támogatásból

volt

jövedelme

A

célcsoport 56%-nak fentebb említett forrásoknak csak az egyikéből, csupán 15% jutott két forrásból jövedelem az elmúlt 30 napban. Családtámogatás:

A

megkérdezettek

családtámogatási

25%-a

formában.

12

fő

részesül

Legkisebb

összege

legalább

15.000

egy Ft,

típusú

míg

a

legmagasabb összeg 121.500 Ft. A családtámogatások átlagos összege 51. 400 Ft.

Nyugellátásból származó jövedelem:

A célcsoport 25%-a 12 fő részesül valamilyen típusú nyugdíjszerű

ellátásban, járadékban. Legkisebb összege 28. 000 Ft, legmagasabb összege 76.000 Ft. Nyugdíjszerű ellátások átlagos összege: 41. 141 Ft Önkormányzati támogatás: Az elmúlt 30 napban a megkérdezettek 21%-a részesült valamilyen típusú önkormányzati

támogatásban,

melynek

legkisebb

összege

3.500Ft,

legmagasabb összege 35. 000 Ft volt. A Segélyek átlagos összege :17.410 Ft volt.

Alkalmi munkából származó jövedelem: Az adatfelvételt megelőző 30 napban megkérdezettek 25%-nak volt

alkalmi munkából jövedelme átlagosan 29. 000Ft, legkisebb összege 4. 000Ft legmagasabb összege 135. 000Ft.

Rendszeres munkából származó jövedelem:

A megkérdezettek 12,5%-nak van rendszeres munkajövedelme legkisebb

nettó munkabér 40.000Ft a legmagasabb 71.500Ft, az átlagos nettó munkajövedelem összege:62.203 Ft.

Átlagos havi jövedelem, illetve az egy főre jutó havi jövedelem:

A megkérdezettek átlagos havi jövedelme 40.610 Ft, a célcsoport 13%-

nak azonban az elmúlt 30 napban egyáltalán semmilyen jövedelme nem volt, a legmagasabb havi jövedelem a vizsgált személyek estében140. 000 Ft. Az egy főre jutó havi jövedelem a célcsoportban (CSAO, GYAO eltartott gyermekeit figyelembe is véve) 24. 560 Ft.

A megkérdezettek közül csupán egy fő állította, hogy jövedelme havi kiadásai fedezése mellett megtakarításokra is elegendő. 29% nyilatkozott

úgy, hogy beosztással, de szűkösen bevételei fedezi szükségleteit. 39%-

nak sokszor kell kölcsönkérnie, illetve értékeit elzálogosítania, hogy havi megélhetését rendszeresen

biztosítsa

jár

biztosítása okán.

30%

zálogházba

minden

önmaga

hónapban

és

családja

kölcsönkér,

és

megélhetésének

A program megvalósítása során kockázati tényezőt jelent a célcsoport eladósodottsága, anyagi kiszolgáltatottsága. Egyéni

kiválasztás, felkészítés, estkezelés és csoportfoglalkozások során mindenképpen

tervezni

kell

az

adósságok

kezelését

és

a

jövedelmek beosztását. A célcsoport jövedelmi helyzete a célzott csoportfoglalkozások szükségesnek

látszik

csoport működtetése.

igényét

egy

veti,

fel

adósságkezelési,

mindenképpen

háztartásvezetési

Lakhatás A célcsoport 37,5 %-a gyermekét nevelő, vagy gyermeket váró szülő, ők a

gyermekvédelmi

rendszer

alapellátásának

keretében

átmeneti

gondozást nyújtó intézmények lakói. A adatfelvétel időpontjában a Gyermekek, vagy a Családok Átmeneti Otthonában megoldott lakhatásuk.

11%-uk 30 napnál kevesebb ideje, 39% 1-3 hónapja, 11,5%-11,5% 4-6 hónapja és 2-12 hónapja, 34%-pedig egy évnél régebben lakik az intézményekben.

39%-uk most veszi igénybe először az ellátási formát, 61%-uk azonban

már korábban is volt az átmeneti intézmények lakója, azaz tartósan évek óta nem tudta rendezni lakhatási problémáit.

Hajléktalan ellátás keretében oldja meg lakhatását a célcsoport 62,5%-a.

13%-uk 30 napnál kevesebb ideje, 30 napnál több és 12 hónap közötti ideje 43%-uk, egy évnél hosszabb ideje 44%-uk él az intézményben.

Korábbi időpontokban minden érintett lakott már az otthontalanságot kezelő intézmények valamelyikében. 67% a hajléktalanok átmeneti

otthonában, 27% hajléktalanok éjjeli menedékén, 12%-uk pedig a Családok Átmeneti Otthonában.

A célcsoport 85%-a tehát tartósan nem képes lakhatási gondjainak megoldására.

A célcsoport tagjainak, tehát állandósult probléma az életében az önálló

lakhatás megteremtése, ezért különösen fontos a segítő szervezetek számára, hogy az intézményes elhelyezést megelőzően milyen módon oldották meg lakatásukat és milyen jogcímen éltek ott, illetve önálló lakhatásukat milyen okoknál fogva kényszerültek feladni. Korábbi lakhatás

A megkérdezettek 29% korábban családtagjánál lakott, 15%-uk rokonnál barátnál,

ismerősnél

szívességi

lakáshasználóként

lakott35%

önálló

albérletet tartott fenn, 6,3 % szociális bérlakásban élt 15 %k-nak részben vagy egészben sajáttulajdonú lakása háza volt.

A családok és gyermekek átmeneti otthonának lakói fiatal korai életkorban családot alapító, gyermeket vállaló alacsony iskolai végzettségű, és alacsony

elsősorban

családtámogatásokból

származó

jövedelemmel

rendelkező csoport, ebből adódóan korábbi lakhatásukat 56%-ban a szülőknél,

illetve

rokonoknál

családtagként,

vagy

szívességi

lakáshasználóként oldották meg. Az átmeneti intézmények az első önálló

háztartásuk. 33%-uk korábban albérletben lakott, 11% pedig saját tulajdonú

házban.

A

korábbi

lakhatások

megszűnésének

okai,

az

albérletből érkezők esetében minden esetben anyagi természetűek voltak.

A rendelkezésre álló jövedelemből azt fenntartani nem tudták mivel

lakhatásuk megoldásában egyéb segítségre nem számíthattak csak intézményi

elhelyezés

maradt

megoldásként.

28%-uk

esetében

a

családdal illetve a befogadókkal kialakult konfliktus vezetett lakhatásuk elvesztéséhez,

23%-uk

esetében

családalapításukkal,

gyermekvállalásukkal a túlzsúfolttá vált a lakás, 17%-uk esetében pedig a gyermekfogadására alkalmatlan volt korábbi otthonuk.

A fenti adatok alátámasztják azon tapasztalatainkat, hogy a GYÁO-CSÁO

jelenlegi lakóinak több mint 50%-nak esetében az családalapítással önálló háztartás megteremtéssel függenek össze a lakhatási problémák. A gondozottak szociális, munkaerő-piaci, a kibocsátó család lakáshelyzete,

társas és segítő kapcsolataik és azok minősége nem teszik lehetővé az önálló családalapítással egy időben az önálló otthon megteremtését. A

hajléktalan

családjánál,

ellátó

17%-a

rendszerben

barátnál

gondozottak

ismerősnél

lakott,

20%-a mint

korábban

szívességi

lakáshasználó. 37% albérlő volt, 10% lakott szociális bérlakásban és 17% részben vagy egészben tulajdonosa volt korábbi otthonának. 33%-nak

anyagi

problémák

miatt

szűnt

meg

a

lakhatása,

azaz

bérleményét jövedelméből nem volt képes fenntartani. A sajáttulajdonú otthonnal rendelkezők mindegyike esetében házasságának felbomlása

(konfliktusok) miatt szűnt meg a lakhatása, 10% esetében a korábbi otthon túlzsúfolt, vagy emberi lakhatásra alkalmatlan volt. Legtöbbjüknek

azonban 40% lakótársaival konfliktusok miatt veszett el a lakatási lehetősége.

Azoknál, akik korábban családtagjaiknál laktak leginkább (78 %) a konfliktusok és a lakás zsúfolttá válása vezetett a lakhatás megszűnéséig.

Azok esetében, akik albérletben éltek anyagi (65%) és konfliktusok a főbérlővel (35%) volt a lakatás megszűnésének hátterében. A

korábbi

lakhatás

rendelkezésre

álló

elvesztésének

jövedelem

nem

két

legfontosabb

tette

lehetővé

oka,

annak

hogy

fenn

a

és

megtartását 33%, és ugyanilyen arányban, hogy konfliktusok miatt kellett azt feladnia a megkérdezetteknek.

A felmérés eredményei alapján a rendszeres jövedelem, tartós foglalkoztatottság,

illetve

az

önismeret

fejlesztése

és

a

konfliktusok kezelés készségének kialakítása a tartós lakatás elengedhetetlen feltételeknek látszanak.

A célcsoport vonatkozásában a lakhatási kilátásaik szubjektív megítélése is fontos tényező, ebből a megkérdezettek motiváltságára, terveire és azok reálisának értékelésére egyaránt fontos információkat nyertünk.

A célcsoport többsége önálló lakhatásának két éven belüli rendeződésének

vonatkozásában pesszimista vagy teljesen bizonytalan, azaz lakhatásuk tervezésébe is nehezen motiválható. 8,3%-a nem hiszi, hogy rendeződik a helyzete a belátható jövőben, 21% legvalószínűbb megoldásnak a jelenlegi intézményi helyzetének állandósulását tartja, 40% pedig nem

tudja megítélni. Azaz közel 70% az, akinek nincsenek konkrét elképzelési lakhatásának megoldására. 19% (9fő) két éven belül albérletbe költözését tervezi, 12,5% négy fő pedig szociális-bérlakás kiutalásában bízik. Míg 6 fő saját lakás vásárlását tartja legvalószínűbb megoldásnak lakhatása

rendeződése szempontjából, ami helyzetének és lehetőségeinek irreális értékelésére enged következtetni.

A két ellátási formát összehasonlítva lényeges különbségek mutatkoznak az CSÁO-GYÁO lakói lényegesen optimistábban ítélik a jövőjüket a

lakhatás tekintetében 39%uk az nem hiszi, vagy nem tudja megítélni, illetve továbbra is az intézményben képzeli el lakhatását a következő két

éven belül, míg a hajléktalan ellátás gondozottjainak esetében ez az arány 73%. A

hajléktalan

rendeződésében

ellátásban bíznak

gondozottak

legvalószínűbb

közül,

azok,

megoldásnak

akik

az

lakhatásuk

albérletbe

költözést tartják (17 %) 5 fő, 3 fő (10%) pedig lakásvásárlásban bízik és

neki sem számít önkormányzati lakás kiutalására, míg a gyermekek

átmeneti gondozása kereteiben ellátottak albérlet és a szociális bérlakás

kiutalását (22,5%-22,5), 17% az önálló lakásvásárlást valószínűsíti lakhatásának megoldásként.

A célcsoport többsége elsősorban a hajléktalan ellátás gondozottjai

reménytelennek ítélik lakhatásuk megoldását az elkövetkező két évben. Többségüket jelenlegi lakhatási helyzetükbe való beletörődés jellemzi. Csupán

17%

az,

szociális

mutatóik

aki

reálisan

elérhető

célt,

az

önálló

albérlet

megteremtését tartja megoldásnak. 3 főnek lakásvásárlásra vonatkozó, ismeretében

irreális

tervei

vannak,

azonban

az

otthonteremtéssel kapcsolatosan, reálisan ítélik meg a szociális bérlakás kiutalására

szűkössége

vonatkozó

miatt

kiutalások területén.

a

esélyeiket,

többgyermekes

hiszen

a

családok

városi

élveznek

lakásállomány prioritást

a

A CsAO-GyAO lakó többségében kedvezően ítélik meg lehetőségeiket, ami

az albérletre és a szociális bérlakásra vonatkozóan terveik reálisak, a lakásvásárlási tervek azonban itt is irreálisnak látszanak a kedvezőtlen jövedelmi helyzet a szigorodó hitelezési gyakorlat, valamint a helyi ingatlanárak ismeretében.

A pályázati program vonatkozásában tehát fontos, hogy növeljük

az egyéni motivációt és a reális célok meghatározását a program

sikerességének érdekébe. Így mind az egyéni estkezelés, mind a csoportos

munkák

során

fontos

a

motiváció

növelése, valamint az önismeret fejlesztése.

kialakítása

és

Programban való részvétel motiváltság 10,4 % vélekedik úgy, hogy a projekt által felkínált lehetőségek ellenére

sem lenne tartós munkahelye és jövedelme, ezért elutasítja programban

való részvételt. 12,5%-ukat a csoportos fogalakozások és a képzések miatt nem élne a lehetőséggel, míg 14,6%-uk, attól tart, hogy a

támogatás megszűnésével nem lenne képes biztosítani lakhatását. 10,4% azok aránya, akik nem tudják eldönteni, hogy vállalnák-e a programban való részvételt.

A célcsoportból 18 fő (38%) nem kívánna részt venni a lakhatásifoglakozatási programban, 10,4% pedig bizonytalan.

25 fő (52,1%) a célcsoport több mint fele vállalná a programban való részvételt. 29,1%-uk a munka melletti biztos lakhatást és ebből kifolyólag

az önálló életre való lehetőségét látja a részvételben. 6,3%-uknak a biztos lakhatás

mellett

megszerezhető

szakképesítés

motiválja

elsősorban,

17,5%-uk számára a program által kínált új lehetőségek és a lakhatásuk tartós rendezésére kapott idő okán motivált a részvételben. A

hajléktalan

programban,

a

ellátásban dönteni

gondozottak

nem

visszautasította a részvételt.

tudók

43%

aránya

jelezte

17%,

részvételét

40%-uk

a

viszont

A projektben való részvételt vállalók, illetve bizonytalanok programhoz kapcsolódó

motiváltsága.

egyéni

és

csoportos

foglalkozásokra,

Nem Inkább nem

képzésre

Inkább szívesen

Nagyon szívesen

Részvétel a kiválasztásban egyéni 0% készségek képességek feltárásában

3%

40%

57%

10 %

37%

53%

Részt venne szakképzésben

0%

3%

30%

67%

szociális 0%

6%

27%

67%

Részt venne–e a munkavállalást 0% elősegítő csoportfoglalkozásokon Elvállalná-e a felkínált munkát Együttműködne-e munkással

a

0%

0%

17%

való

83%

Az a 25 fő, aki vállalná a programban való részvétel a mind a z öt vizsgált

területen motivált, azaz szívesen, vagy nagyon szívesen kapcsolódna, vállalná e területeken a részvételt. Leginkább a programhoz kapcsolódó munkalehetősége bír motiváló erővel, de jelentős a szakképzésben való

részvétel vonzó ereje és a segítővel való folyamatos kapcsolat lehetősége is. Legkisebb az egyéni készségek felmérése és a csoportos foglalkozások motiváló szerepe.

A bizonytalanok csoportja a programnak valamelyik elemére inkább nemet mondott. Azaz az adatfelvétel időpontjában nem volt kellőképpen motivált a program minden elemére.

Személyes és intézményes környezethez való viszony megítélés A célcsoport 62,5%-a probléma esetén leggyakrabban az intézmény munkatársaihoz

fordul

segítségért,

negyed

részük

szűkebb-tágabb

családjától remél segítséget, egy fő említette a barátját, míg 10% nem szokott senkihez sem segítségért fordulni.

A megkérdezettek 31%-a elégedett társas és intézményes kapcsolataival.,

21%-a szeretné javítani, szorosabbra fűzni kapcsolatát a családjával,

rokonságával. 40%-uk az intézmények segítő szakembereivel szeretné merősíteni a kapcsolatát, hiszen sokuknak ez az egyetlen segítő jellegű

kapcsolata, amit az is mutat, hogy a megkérdezettek 46%-a leginkább az

intézmény dolgozóiban bízik meg, ez az érték magasabb, mint a családtagokba vetet bizalomé, amely csak 38%.

Legfontosabb jelenlegi probléma megfogalmazása, melyhez segítségre van szüksége

A célcsoport 42%-nak legégetőbb problémája, melyhez segítségre lenne

szüksége a lakhatási körülményinek rendeződése, ezt követi 23%-kal a tartós elhelyezkedés és visszailleszkedés a munka világába. Ötödük

számára a legégetőbb probléma az anyagiak hiánya. Közel 10%-uk lelki

segítségre szorul elsősorban, míg 2 fő az alkohol-problémájának kezelését érzi leginkább megoldásra váró feladatnak.

III.

SZENTES VÁROS HELYI MUNKAERŐPIACI IGENYEKET ÉS SAJÁTOSSÁGOKAT FELTÁRÓ ELEMZÉSE

Jelen elemzés a Szentesi Hajléktalan Segítő Központ Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációját segítő támogatása című pályázatának

megalapozásához készült. Az elemzés elsősorban a Dél-Alföldi Munkaügyi

Központ Szentesi Kirendeltségének, adataira, felméréseire és elemzéseire alapoz. A helyi vállalkozások képzési és foglalkoztatási igényeit egy

elektronikus úton kiküldött kérdőívvel és telefonos megkereséssel mértük fel.

Kis

mértékben

építettünk

a

2001-es

népszámlálási

adatokra

elsősorban a lakosság iskolázottságának vizsgálata során. A helyi munkaerőpiaci

és

képzési

sajátosságok

vizsgálatához

még

felhasználásra

kerültek a város társadalomtörténetét bemutató tanulmányok.

Szentes a Dél-Alföldi Régióban Csongrád megyében található a 31. 638

(KSH 2001 Népszámlálás) lakónépességű város. A város a 19. század végétől a huszadik század közepéig Csongrád Megye székhelye volt. Az 19.század

második

feléig

a

település

gazdasága

kizárólag

a

mezőgazdasági termelésre korlátozódott néhány fő képviselte a kisipart és elsősorvban görög és zsidó kereskedők voltak jelen a településen. A megyeszékhellyé válást követően indultak el az első ipari vállalkozások. A

település talajadottságait kihasználva (agyagban gazdag terület) a tégla

és cserépgyártás honosodott meg elsősként, a helyi gyárak az egész

ország területére szállították minőségi termékeiket, jelentős volt még a korszakban a mezőgazdasági feldolgozóipar.

Az 1960-as évek ipartelepítési politikája a várost kedvezően érintette.

Számos nagyüzem létesült, amelynek következtében megszűnt az ingázás és

a

tömeges

elköltözés;

megnőtt

a

település

vonzereje,

lakosságmegtartó képessége. Az ipari létesítmények szaporodása ellenére Szentes továbbra is megmaradt mezőgazdasági jellegű településnek.

A rendszerváltást követő gazdasági átalakulás során több jelentős ipari

vállalat szűnt meg a városban (ruhagyár, építőipari vállalatok) ezzel egy időben a város több jelentős Termelőszövetkezete is megszűnt. A második

világháborút követően ekkor jelent meg ismét a településen nagyobb létszámú

munkanélküli

réteg.

A

munkanélküliek

száma

a

kezdeti

növekedést követően 2002-ig enyhén csökkent majd az óta folyamatosan nő.

Jelenlegi foglalkoztatók

Primer szektor

Jelenlegi jelentős foglalkoztatók agrárterületen az Árpád Agrár Zrt. és a Pankotai Állami gazdaság átalakulásával létrejött vállalkozások. Az Árpád Agrár

Zrt.

jelenleg

513

főt

foglalkoztat,

az

állami

gazdaság

utódvállalkozásai összesen hasonló nagyságrendben foglalkoztatatnak. A

két cégcsoport és az őstermelők a helyi foglalkoztatottak 17%-nak nyújtanak munkalehetőséget.

A szekunder szektor által foglalkoztatottak.

A mezőgazdaság feldolgozóipar területén a Hungerit ZRt. 1200 fős létszámmal a település legnagyobb foglalkoztatója foglalkoztatottainak

több mint 50%-a alapfokú végzettségű. A könnyűipart területén a Legrand

ZRt. (510 fővel) a legnagyobb foglalkoztató, jelentős részben felsőfokú végzettségű

munkaerőt

foglalkoztat

magas

hozzáadott

értékű

termékeinek előállítása során. GANZ-Szentes Acélszerkezeteket Gyártó Kft. acélipar, gépgyártás területén működő középvállalkozás 50 fő körüli létszámmal.

Az

acélipar

és

a

telekommunikáció

területén

működő

METALCOM-R Kft. mint fejlődő vállalkozás tartozik még a nagyobb

foglalkoztatók közé. Ezen vállalkozásokon túl még a Gáz és Üzemanyag Ker. Kft. (logisztika, szállítmányozás), TRAKTORBOLT Kft. (gépgyártás), JUSZTIN és FIA Kft. (fém- acélipar) tartozik a 9 főnél többet foglalkoztató vállalkozások közé.

Tercier szektor

A tercier szektorban a helyi önkormányzat által fenntartott intézmények a legjelentősebb foglalkoztatók. Őket követik a különböző multinacionális

kereskedelmi cégek. A szolgáltatás területén kisebb létszámmal, de fontos szereppel vannak jelen a helyi vállalkozások által működetett vendéglátó ipari vállalkozások.

Városfejlesztés

A város középtávú fejlesztési prioritásai: 1. Ipari park, 2. Turizmus, 3. Városfejlesztés 4. Közszolgáltatások fejlesztése 5. Foglalkoztatás elősegítése

A városban a Norvég Alap és a DAOP kiírásain sikeres projekt indítása

várható az elkövetkező időkben, e fejlesztések elsősorban az építőipar

számára nyújtanak megrendeléseket és az általuk foglalkoztatottak számára munkalehetőséget.

A városban több ÚMFT forrásból megvalósuló fejlesztés mellett a turizmus területén

jelentős

középtávon.

magánerőből

megvalósuló

fejlesztés

várható

A helyi képzési és munkaerőpiac szempontjából legfontosabb fejlesztések a következők: Petőfi Szálloda felújításával egy ötcsillagos szálló kialakítás.

Ehhez kapcsolódóan a városközpontban több vendéglátó ipari létesítmény

jön létre, étterem, kávézó, cukrászda, bár, pub és borozó. A fejlesztések mintegy kétszáz fő számára nyújtanak munkalehetőséget a vendéglátás

és szolgáltatás területén 2011.-től kezdődően. A szálló fejlesztése más turisztikai területeken is fejlesztéseket indukálnak, mint a fürdő és hozzá kapcsolódó szolgáltatások, és a sport turizmus. Ezeken a területeken várhatóak a jövőben új vállalkozások létesülése és általuk generált új munkahelyek.

A foglalkoztatás területén a településen már több erőfeszítés történt a hagyományos

kézműves

tevékenysége

újraélesztésére.

A

helyi

kézművesség elsősorban a helyben megtalálható alapanyagokra, agyag és

textil alapozva kívánja újjáéleszteni a hagyományos mesterségeket és a korábban a helyi munkaerő piacra jellemző háziipari szövetkezéseket. A

helyi kézműves termékek iránti keresletet a turizmus fejlesztésének köszönhető vendéglétszám szolgáltathatja.

Helyi szakképzés a fiatalok munkaerő-piaci lehetőségei

Csongrád megyében 6803 fiatal fejezi be a tanulmányit a középiskolákban

64%-uk saját bevallásuk szerint tovább tanul, 20% helyezkedik el a nyílt

munkaerőpiacon, az álláskeresők várható aránya 16%. Szentesen mintegy 686 fiatal fejezte be tanulmányit 2007-2008-tenévben 72% tanul tovább,

várhatóan 19% helyezkedik el és 8,7%. álláskeresőként jelenik meg a munkaerő-piacon.

Iskolatípusonként azonban jelentős különbségek mutatkoznak, míg a gimnáziumban

érettségizők

94%-a

számolt

be

a

továbbtanulási

szándékáról addig szakközépiskolások esetében 80% és szakiskolát befejező

diákoknak

már

csak

40%-a

tervezi

a

továbbtanulást.

A

gimnáziumban érettségizők 2%-a talál magának munkát és 4% válik

álláskeresővé, a szakközépiskolák vonatkozásában 7%-a jut álláshoz, és tíz százalékuk válik álláskeresővé. A szakiskolák vonatkozásában a végzősök 35%-nak elhelyezkedése várható és 25% válik álláskeresővé.

Ha szakmák szerinti elhelyezkedési esélyeket vizsgáljuk látható, hogy a szentesi középiskolák szakképzési kínálata között sok az olyan szakma mellyel

jelen

elhelyezkedni.

munkaerő-piaci

körülmények

Dísznövénykertészek

a

80%-a

fiatalok

nem

dísznövény

tudnak

és

zöldségtermesztők 64%-a, ABC eladó 38%-a, kőműves szobafestők 28%,

húsipari szakmunkások 27%-a géplakatosok26%-a válik álláskeresővé a bizonyítvány megszerzését követően.

Jelenlegi foglalkoztatási helyzet. A teljes lakosságból 12. 876 fő gazdaságilag aktív ebből 1385 fő munkanélküli. folyamatosan regisztrált

A

nő.

regisztrált Az

munkanélküliek

munkanélküliek

munkanélkülieken

belül

a

iskolai

száma

a

végzettség

legnagyobb

2002

szerint:

arányban

33%

óta A

a

szakmunkás végzettségűek vannak, őket a csak alapfokú végzettséggel rendelkezők követik 29%-al és magas a szakközépiskolát és gimnáziumot végzettek.

A szakmunkás végzettségűek magas aránya a helyi középfokú oktatás (gyakorlatilag

a

rendszerváltás

óta

azonos

szakmákat

oktatnak)

struktúrájában és a szakképzés minőségében, másrészről a keresleti oldal beszűkülésében szakképzés

az

hagyományos

keresendő.

egyikben

ipari

Szentesen

két

mezőgazdasági

szakiskola

(25

(két

szakma).

középiskolában szakma)

a

Az ipari

folyik

másikban

szakképzésre

elmondható, hogy olyan szakmákat oktatnak melyre az oktatott létszámra

a térségben nincs kereslet. Azon szakmákban melyre lett volna kereslet,

bolti eladó, a foglalkoztatók inkább a saját képzési rendszerükben végzetteket

részesítik

előnyben,

sok

esetben

újra

képzik

őket.

A

szakiskolában továbbtanulók között a legmagasabb a lemorzsolódás, így

ezen iskolából kerül ki a csak alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező lakosság többsége is. Megállapítható, hogy a szakiskolába járók későbbi munka-erőpiaci

lehetőségeik

már

a

középiskola

választásakor

beszűkülnek, a szakképzést választók többségéra a munkanélküliség vár. A

városi

szakképzés

megújulására

tett

első

kísérlet

a

jelenleg

megvalósítási szakaszba került TISZK pályázat, melynek keretében új

piacképesebb szakmák indulnak a szakiskolában, új tanműhely kerül kialakításra és megújul a képzés szerkezete.

A munkanélküliek között a szakmunkás végzettségűeket a szakmával nem

rendelkező alapfokú végzettségűek követik. Relatív előnyüket a Hungerit RT

magas

alapfokú

foglalkoztatottak

végzettségű

53%-a

csak

munkaerő

alapfokú

igénye

iskolával

biztosítja

rendelkezik

(a

ezen

nagyüzemben). Ám az ő foglalkoztatásuk nagyban függ a Hungarit Rt.

megrendeléseitől és piaci helyzetétől. Az üzem által előállított termékek iránti kereslet csökkenése esetén nagy létszámú elbocsájtásra lehet

számítani, miközben más foglalkoztatónak nincs igénye szakképzetlen munkaerőre. Középfokú

iskolai

gimnáziumban

végzettséget

lehet

szerezni.

három A

szakközépiskolában

szakközépiskolát

és

egy

végzettek

munkanélkülieken belüli relatíve magas arány rámutat az általuk nyújtott

végzettség

iránti

alacsony

keresletre.

A

szakközépiskolát

végzett

munkanélküliek a felsőfokú oktatásba be nem került érettségizettek teszik

ki, kiknek jelentős része az ország más területein elsősorban Szegeden és a fővárosban keres megélhetést. Ugyanez elmondható a gimnáziumot végzettekről

is

azok,

akik

nem

tanulnak,

tovább

egy

ideig

munkanélküliként vannak jelen a helyi munkaerő-piacon, majd elhagyva a térséget

máshol

keresnek

maguknak

megélhetést.

A

felsőfokú

végzettséget szerzett tanulók közül nagyon kevesen maradnak a városban és a kistérségben. A város demográfiai folyamatait nem csupán az országot jellemző tendenciák határozzák meg, hanem a nagyon magas elvándorlás is, így az idősebb lakosság aránya még az országos arányokat

is jóval meghaladja. A rendszerváltás óta eltel két évtizedben a település elvesztette vonzerejét és ennek következtében a lakossága 10%-át.

Életkor szerint a 36-45 év közöttiek 28%-al alkotatják a legnépesebb életkor

szerinti

csoportot

a

tartós

munkanélküliek

között.

Erre

a

korosztályra jellemző, hogy tagjai már kevésbé rugalmasan reagálnak a

munkaerőpiac kihívásaira és kevésbé mobilak minta a középiskolából frissen kikerültek. Ez a korosztály még a rendszerváltás előtt járt iskolába, nyelvi számítástechnikai kompetenciái messze elmaradnak a fiatalokétól,

így ha végzettségük megfelelő is lenne a foglalkoztatók elvárásainak

egyéb

kompetenciáik

hiánya

csoportokkal szemben.

miatt

hátrányba

kerülnek

a

fiatalabb

A második legnépesebb korcsoport a tartós munkanélküliek között a 2635 év közötti, fiatalok. Ebbe a csoportba szakmunkás végzettségű és középiskolai végzettségű fiatalok sorolhatók ők azok, akik a középfokú

iskolával befejezik iskolai pályafutásukat és a helyi munkaerőpiacon nem találnak maguknak megfelelő munkát.

Aktív korú rendszeres szociális segélyezettek (RET) 2008. december 31-én aktív korúak rendszeres szociális segélyében

részesült 305 fő, ebből 25 fő munkaviszony melletti továbbfolyósítást

kapott. A rendszeres szociális segélyezett férfiak 67% szakképzett és 33% szakképesítéssel nem rendelkező a nők 59%-a szakképzett és 41%-uk szakképzetlen.

Legmagasabb

arányban

a

35%

26-35

év

közötti

korosztályból kerülnek ki a szociális segélyezettek. Az ennél fiatalabb korosztály 13 %, 36-45 évesés, valamint a 46-55 éves korosztály közel

azonos 23 %, 20%, az idősebbek pedig 8% arányát alkotják a rendszeres segélyezettek csoportjának.

Aktív korú szciális segélyezettek nem és iskolai végzettség szeinti megoszlása /2008.12.31./ 60

53 50

43

40

férfi

42

36

nő

Fő 30

21 18 20

13

10

0

11

8

5

2

3

4

0 8

ál t.

8 al at t

ál t.

sz ak m un ká s

gi m ná ziu m

végzettség

sz fő is ak ko kö la zé pi sk ol a

eg ye te m

Ez évben készített közfoglalkoztatási terv 2009 évre a Rendelkezésre állási

támogatásban részsülők, azaz a közfoglalkoztatásba bevonhatóak számát

262 főre becsüli. Ágazatonkénti és szakma szerinti bontásban a következő megoszlás várható:

Közfoglalkoztatásba bevonhatók szakképesítés és ágazatok szerinti megoszlása 2009. évben

5%

7%

2% 37%

9%

11% 7%

21%

1%

Szakképzetlen Mezőgazdaság Szolgáltatás Adminisztráció Egyéb

Kereskedelem, vedéglátás Építőipar Fémipar Oktatás, szociális

Rövidtávú foglalkoztatási igények A gazdasági válság következtében a helyi nagyfoglalkoztatók jelenleg a

meglévő munkahelyek megőrzését tartáj legfontosabb feladatuknak. Új

munkaerő felvételét csak a Hungerit Zrt. jelezet. Megfelelő megrendelés esetén 50 fő alapfokú végzettségű munkaerőre lehet ez évben igénye, de csak szezonális jelleggel. A Legrand Zrt. két fő felsőfokú műszaki

végzettségű munkaerő felvételét tervezi az évben. Jelentős új munkaerő

felvétel a közfoglalkoztatás új szabályozásának köszönhetően a városi intézményekben

lehet

közfoglalkoztatottra kirendeltségen.

számítani.

jelentette

be

az

A

város

igényét

a

mintegy helyi

280

fő

munkaügyi

A helyi vállalkozások képzéseiket elsősorban saját szervezésen vagy vállalkozói szerződéssel piaci képzőkkel oldják meg. Elmondásuk szerint

nem szívesen veszik igénybe a munkaügyi kirendeltségek képzéseit, mert

azok túl

sok kötelezettséggel

minőségűek.

járnak és számukra nem megfelelő

Jelenleg Szentesen nincs olyan szakképzési igény a munkaerőpiac

keresleti oldalán, mely garantálná a képzésben résztvevők rövid távú

elhelyezkedését. A foglalkoztatók hosszú távon is saját szervezésben kívánják szakképzéseiket megoldani, így ezen a területen nincs szükség új felnőtt képzőkre a piacon.

Középtávon a helyi turisztikai fejlesztések generálnak új munkaerő igényt, melynek alapfeltétele lesz az idegen nyelvi és számítógépes kompetencia.

Az épülő ötcsillagos szállodában csak e kompetenciákkal rendelkező munkaerőre lesz igény.

A keresleti oldal igényeit kérdőíves módszerrel mértük fel. A kérdőívek a szentesi általános iskolák hátrányos helyzetű tanulóinak szülei töltötték ki.

Képzési igényeket elsősorban a nyelvi képzések területén fogalmaztak

meg a megkérdezettek 98%-a tanulna valamilyen idegen nyelvet. Az idegen nyelvet tanulók 92%-a elsősorban angolt tanulna szívesen. A

megkérdezettek 81%-a tanulna számítógép használatot, még azok a szülők is szívesen részt vennének ilyen képzésben, aki már használnak számítástechnikai eszközt.

Közcélú foglalkoztatás Szentes Város Közfoglalkoztatási terve vonatkozásában a felmérte a városi

intézmények

intézmények

összesen

közfoglalkoztatottak 211

munkakör

iránti

szükségleteket.

betöltésére

jelezték

Az

közcélú

foglakoztatás keretében igényüket. A jelentett munkakörök 57%-ban

szakképzettséget nem igénylő, míg a 43%-a valamilyen szakképesítést igényel. A szakképzettséget nem igénylő munkaköröket legnagyobb

számban a Városellátó Intézmény fogalmazott meg. A város csapadékvíz

elvetetési munkákra (40 fő), a közterületek ápolására és tisztántartására 30 fő, valamint a közintézmények karban tartására. (10 fő.).

Közcélú foglalkoztatokra való igénye a városi intézmények szaképzettség függvényében (211 fő)

43%

57%

szaképzett

További

szakképesítést

nem

szakképzetlen

igénylő

munkakörökben,

tartós

munkanélkülieket nagyobb számban a Városellátó Intézmény mellett az általános iskolák, óvodák és a központ konyha tud fogalakoztatni a következő munkakörökben: 14 fő takarító, 13 fő konyhai kisegítő, 8 udvaros, 6 kerti munkás. A többi intézmény többségében valamilyen típusú végzettséghez kötött munkaköre jelezte igényét.

Szakképzett munkaerő vonatkozásában a munkakörök vagy érettségihez, vagy

szakmunkás

bizonyítványhoz

kötöttek

és

az

intézmények

szakterületéhez illenek, és változatos képet mutatnak pl. szakács, ápoló, szociális gondozó, pedagógiai asszisztens, adminisztrátor, adatrögzítő, rendszergazda, raktáros.

Közfoglalkozatottak iránti szükséglete a városi intézményeknek a szakképzettség függvényében l ata Hiv i r e es t Ö rm CK l gá o P tár n yv Kö di ó Rá da Iro ági s a K zd HS Ga

8 3 5

0 0 0

1

1

3

1

1

3

de cső Bö SK Cs 3 k . Is Ál t 4 k odá Óv 4 ont öz p K i z ás ág ndo tós Go zol Tű n ho Ott ő d r 0 rke ont Pa öz p K i 10 és t10 ő d v el pon z Mű ö k nt 0 ül ő po Üd köz t r 0 o Sp ium l lég Ko 1 a nyh Ko i t n 18 ny z po mé Kö té z n I tó 0% 20% ell á ros á V

5

0

3

0 7 12 3

1

0

6

2 3 9 3 2 9 80

40%

60%

szaképzett

80%

100%

szakképzetlen

Célcsoport

A szentesi munkaerő-piaci helyzetből adódóan a pályázat életkorban a 18 -45 év közötti hajléktalan korcsoportot célozza meg. Ennek oka, hogy a

programban való részvételüket és együttműködésüket hajléktalanok e széles korcsoportba tartoznak. Iskolai végzettség szerint elsősorban a

szakképzetlen illetve a nem piacképes szakképzettséggel rendelkező otthontalanok számára kíván a pályázat szolgáltatásokat nyújtani. A célcsoport

szociális

munkatapasztalati

és

paraméterei

foglakozási

és

életútja,

foglakoztatási elsősorban

a

helyzete, közcélú

foglalkoztatás keretében látszik reálisnak. A helyi foglalkoztatóktól nyert

információk szerint a térség munkaerő-piacán sem a szakképzett sem a

szakképzetlen munkaerőre nincs igény, a helyzet a gazdasági válság miatt pedig valószínűsíthetően a projekt futamideje alatt sem fog pozitívan változni.

A képzések kiválasztásánál elsődleges szempont volt a helyi munkaerő-

piac keresleti oldalának igényei, azok középtávú fejlesztési igényei helyi önkormányzat fejlesztési elképzelései és a kínálati oldal szándékai.

Mivel rövidtávon nincs olyan képzési igény mely a helyi hátrányos helyzetű

lakosság

munka-erőpiaci

helyzetén

javítani

tudna,

ezért

elsősorban a közcélú foglalkozatás és a várható fejlesztések munkaerőpiaci igényeire dolgoztunk ki képzési válaszokat.

A helyi turizmus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a helyi természeti

és épített környezet védelme és gondozása, a közterek és intézmények külső és belső megjelenése, ezért esett a választás a parkgondozói és

takarítói képzésekre. E szakmák elsajátítása a közcélú foglakoztatás során a legnagyobb számban felkínált egyébként szakképesítéshez nem kötött

munkakörök, ezért szakképesítés megszerzése jobb helyzetbe hozza a célcsoport tagjait az e munkakörökért folytatott versenyben.

Szociális bérlakások és bérlőinek felmérése Szentes, 2009. július-augusztus

Kutatási

beszámoló

Szentes Város Önkormányzat Lakásügyi Bizottságának megbízásából készítette: Polgármesteri Hivatal Közigazgatási Osztály Szentesi Családsegítő Központ Szentes, 2009. szeptember

Szociális bérlakások és bérlőinek felmérése Szentes, 2009. július-augusztus Adatfelvétel célja: Szentes Város Önkormányzatának Lakásügyi Bizottsága felmérést végzett

a szociális bérlakások bérlőinek megkérdezésével, melyben a lakások

paraméterei mellett a bérlők szociális helyzetét és anyagi teherbíró

képességét vizsgálta, azzal a céllal, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg és javaslatot

készítsen

a

Képviselő-testület

számára

hátralékok csökkentésére, azok hatékonyabb kezelésére.

a

felmalmozott

A kutatási beszámoló a lakások jellemzőinek-alapterület, szobaszám, komfortfokozat, kapcsolódó

fűtési

kiadási

(iskolázottság,

és

mód,

műszaki

hátralékok

munkaerő-piaci

-

állapot,

a

lakók

helyzet,

lakbér,

szociális

vagyoni

és

lakáshoz

helyzetének helyzet,

jövedelemszerkezet, jövedelem-felhasználás, családi állapot, családméret, egészségi állapot) - leírása mellett, azokat az összefüggéseket is bemutatja

melyek

a

hátralékok

kialakuláshoz,

adott

esetben

felhalmozódásához vezettek. A beszámoló a felmérés eredményeire alapozva javaslatokat fogalmazott meg a Képviselő-testület számára. Adatfelvétel Időpontja, módszere: Kérdezőbiztosok által felvett kérdőíves adatfelvétel. Az adatfelvételt a Polgármesteri Hivatal, a Családsegítő Központ a Cigány Kisebbségi

Önkormányzat és az Önkéntes Pont munkatársai előzetes felkészítés után

térítésmentesen 2009. július 20. - augusztus 14. közötti időszakban

megbízólevéllel a szociális bérlakások lakóit otthonukban felkeresve végezték.

Az adatokat számítógépes statisztikai program segítségével rögzítettük és elemeztük.

Minta A felmérés során 436 (N) szociális bérlakásról (a bérlakások 97%) 315

háztartásról (háztartások 71%-a), 887 bérlakásban élő személyről (613 felnőtt, 274 gyermek), gyűjtöttünk adatokat.

Minta

gyerek

274

643

felnőtt

háztartás

lakás

315

436 1. sz.

Bevezetés

Önkormányzati tulajdonú bérlakások bemutatása

Szentes városban az önkormányzati tulajdonú bérlakások aránya a teljes

lakásállomány mintegy 3,5%-a. ez közelíti ugyan az országos átlagot, de mindenképpen

nagyon

kevés.

Következményeire

később

kitérek.

A

bérlakások – elhanyagolható kivételtől eltekintve- szociális bérlakásként vannak hasznosítva.

A bérlakások száma állandóan változik, építés, vásárlás, szanálás, épület

lebontása, vagy csak átminősítések miatt. A felméréshez a 2008. év végi adatot vettük alapul, mikor mintegy 440 bérlakásunk volt. Az elmúlt húsz évben 66 új bérlakás épült, kilenc új lakást pedig vásároltunk. A lakások komfortfokozata

Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli Szükséglakás Összesen

Mennyiség (db) 221 155 17 42 1 436

Százalék 50,7 35,5 3,9 9,6 0,2 100

Göngyölített százalék 50,7 86,2 90,2 99,8 100

Az önkormányzati bérlakás-állomány több, mint 85%-a komfortos vagy összkomfortos lakásokból áll. Ez megfelel annak a törekvésünknek, hogy minél több bérlőnk korszerű, jó körülmények közé kerüljön. (összhangban

van az építési szabályokkal is, amelyek nem engednek alacsonyabb

minőségű, új lakásokat építeni.) Sajnos az elmúlt időszakban a bérlők fizetőképessége

csökkent

(később

bemutatásra

kerül),

ezért

megnövekedne az igény az alacsonyabb komfortfokozatú lakásokra, amelyek csak korlátozott mértékben tudunk biztosítani. A lakások alapterülete

30m2-nél kisebb 31-40m2 között 41-50m2 között 51-60m2 között 61-70m2 között 71-80m2 között 81m2 nagyobb Összesen

Mennyiség (db) 22 68 90 147 69 27 13 436

Százalék 5 15,6 20,6 33,7 15,8 6,2 3 100

Göngyölített százalék 5 20,6 41,2 75 90,8 97 100

Elmondható, hogy a kisebb alapterületű lakások között a legmagasabb a komfort nélküliek aránya, mintegy 50%, az 51 m2-nél nagyobb lakások közül már 90%-nál is magasabb a komfortos vagy összkomfortos. Szobák száma

1 szoba 1,5 szoba 2 szoba 2,5 szoba 3 szoba 3,5 szoba Összesen

Mennyiség (db) 138 69 143 76 8 2 436

Százalék 31,7 15,8 32,8 17,4 1,8 0,5 100

A lakások fűtési módja

Hagyományos Vezetékes gáz Távfűtés Összesen

Mennyiség (db) 99 213 124 436

Százalék 22,7 48,9 28,4 100

Göngyölített százalék 31,7 47,5 80,3 97,7 99,5 100

Göngyölített százalék 22,7 71,6 100

Elmondható, hogy azok a lakások a legkeresettebbek, ahol a fűtési költségek alacsonyabbak, vagy legalább szabályozható a fűtés intenzitása.

Jelentős javulást hozhat a panelprogramban megvalósuló jobb szigetelés, illetve a termálprogram, de ezzel is csak a fűtési költségek szinten tartása,

vagy a megszokottnál kisebb emelkedése érhető el. Tudunk olyan bérlőkről, akik szinte nem is fűtenek.

A lakások műszaki állapotának megítélése alapvetően eltérő a lakásokat kezelő Szentes Városi Szolgáltató Kft. És a bérlők szempontjából. A

Szolgáltató Kft. Úgy ítéli meg, hogy a bérlakások mintegy 10%-a rossz műszaki állapotú, amelyek vagy felújításra szorulnak, vagy a szanálandó épületek között vannak nyilvántartva. A bérlők a lakások 2/3-át tartják jó vagy átlagos műszaki állapotúnak, a többit pedig felújításra szorulónak. Az

eltérés egyik oka a szakkérdések szubjektív megítélése. Van azonban egy

másik, a lakások állapotára jelentősen kiható ok is. A bérlakások belső állagmegóvása – jogszabály szerint is – a bérlő feladata. Sajnos ezek a rendszeresen

elvégzendő

karbantartási

feladatok

(festés,

mázolása,

elkopott berendezések, felszerelések cseréje, stb.) egyre több bérlakásban

az évek, sőt évtizedek során elmaradnak. Így azt érezhetik a bérlők, hogy a

lakás

felújításra

szorul,

pedig

komoly,

a

lakhatást

befolyásoló

hiányosság nincs. A bérlőknek ez az elodázó magatartása nagyon sokba kerül a lakás leadása, vagy cseréje esetén, mert egy évtizedek óta

elhanyagolt lakás alkalmassá tétele a következő bérlő számára nem kevés pénzbe kerül. Ezt a költséget a bérlőnek kellene viselnie, de gyakori, hogy a lakbérhátralékot felhalmozó bérlőtől ezt a költséget sem lehet behajtani. Gazdasági környezet és a lakbérek alakulása

Ahhoz, hogy értelmezhető legyen a bérlők anyagi teherbíró képessége, illetve a lakbérhátralékok létrejötte át kell tekinteni, hogyan alakultak az elmúlt mintegy húsz évben a jövedelmek, illetve azok a kiadások, amelyek a lakásfenntartást befolyásolják. Azért kell ezt az időszakot áttekinteni,

mert a bérlakások státusza és a bérlők helyzete alapvetően az új lakástörvény;

A

lakások

és

helyiségek

bérletére

valamint

az

elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXIII.

Törvény 1994. évi hatálybalépése után változott meg. Ezt megelőzően ugyanis a bérlakások - amelyek először állami, majd önkormányzati

tulajdonban voltak – elosztása igazgatási szabályok szerint történt, bérleti díjuk, sőt fenntartási költségeik is jelképesek voltak. A törvény előírta, hogy frissen önkormányzati tulajdonba került bérlakások többségét

kötelezően, viszonylag alacsony áron és nagyon kedvező részletfizetési

feltételekkel - kérésükre – a bérlőknek el kell adni. Szentesen a meglévő 1200-1300 darab bérlakásból csak a harmada-negyede maradt meg. Eltekintve egy kevés számú lakástól, amelyet a törvény szerint nem

lehetett eladni, főleg azok a bérlők maradtak meg, akik még az igen kedvező feltételek mellett sem tudták bérlakásukat megvásárolni.

A következő táblázatok bemutatják, hogy hogyan alakultak a jövedelmek és a lakhatással kapcsolatos kiadások, valamint a lakbérek. Az adatok a

KSH által megadott országos, illetve jogszabályok által meghatározott adatok,

kivéve

1995-től

kezdődően

a

lakbérek,

amelyeket

az

új

lakástörvény hatálybalépése után a Önkormányzat Képviselőtestülete állapítja meg.

A jövedelmek alakulása (országos adatok) Alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete, (Ft) Alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete, (Ft) A kötelező legkisebb munkabér (Ft) Az öregségi nyugdíjasok nyugdíjainak átlagösszege az év elején(Ft/hó) Az öregségi nyugdíj legkisebb összege (Ft/hó)

1990

1995

2000

2005

2006

2007

2008

38.900

87.645

138.343

171.351

185.017

198.942

25.891

55.785

103.149

110.951

114.282

122.047

5.600

12.200

25.500

57.000

62.500

65.500

69.000

6.450

15.009

33.258

63.185

69.145

74.326

87.482

4.300

8.400

16.600

24.700

25.800

27.130

28.500

Foglalkoztatási adatok (országos adat) Regisztrált munkanélküliek száma (fő) A munkanélküli járadék havi átlagos összege (Ft)

1990 79.521

1995

2000

2005

2006

2007

2008

495.893

372.409

410.649

403.439

445.011

477.351

11.730

23.273

41.675

43.670

47.714

51.468

A létminimum érték alakulása egy főre számítva (országos adat) 1 felnőtt 2 felnőtt, 2 gyermek Nyugdíjas korban egy főre számítva

1990 7.053

1995 16.435

2000 34.475

2005 56.408

2006 60.128

2007 66.271

2008 71.705

4.998

14.792

31.028

50.767

54.115

59.644

64.534

5.074

11.915

24.994

40.896

43.593

48.047

51.986

Termékek országos éves fogyasztói átlagára Vízdíj m3 Csatorna m3 Elektromos energia 10 kwh Vezetékes gáz 10m3 Brikett 100 kg Tűzifa 100 kg Házi jellegű kenyér, kg Tej 2,8%, l Sertéscomb csont nélkül, kg

1990

1995 59 42

2000 138 110

2005 209 195

2006 223 212

2007 252 247

2008 273 278

41,8

149

973

325

2640 1070

491

3840 1670

548

3750 1930

757

4090 2240

931

4440 2310

21,10

72,40

130

206

217

256

293

244

559

776

920

1000

979

1090

16,30 183

18,10

86,10

55,20

220

338

115

156

Rezsi költségek alakulása 5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0

343

383

168

420

187

219

Lakbérek és a hátralékok alakulása Vízdíj m3

300 250

Csatorna m3

Lakbérek öszkömfortos m2/Ft

200 Elektromos energia 10 kwh

150

Vezetékes gáz 10m3

100

Brikett 100 kg

50 0

19 90 19 95 20 00 20 05 20 06 20 07 20 08

19 90 19 95 20 00 20 05 20 06 20 07 20 08

Tűzifa 100 kg

Hátralék (százezer Ft)

Jövedelmek alakulása

Élelmiszerek árának alakulása 140000

1200 1000

Házi jellegű kenyér, kg

120000

Tej 2,8%, l

80000

Alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete, (Ft)

100000

800 600

40000 20000 2008

2007

2006

2005

0 2000

19 90 19 95 20 00 20 05 20 06 20 07 20 08

0

Sertéscomb csont nélkül, kg

1995

200

1990

400

A kötelező legkisebb munkabér (Ft)

60000

Az öregségi nyugdíj legkisebb összege (Ft/hó)

A rendelet adta keretek között is csak a legrászorultabbak kaphatnak szociális bérlakást, mivel nagyon kevés lakásunk van. A lakásigénylők

(bérleti ajánlatot tevők) száma jelenleg 217 fő illetve család, ez a szám évek óta hasonlóan alakul. Tapasztaltunk szerint a lakásigénylők számát az tartja ezen a szinten, hogy köztudomású a városban, kevés az önkormányzati tulajdonú lakás. A listára csak azok jelentkeznek, akik más megoldást

végképpen nem találhatnak lakatásuk megoldására. A lakásigénylőknél a Lakásügyi Bizottság tagjai minden év nyarán helyszíni szemlét tartanak,

majd a legindokoltabbakat úgynevezett sürgősségi listára felvettek. A listán jelenleg 43 igénylő szerepel, de 2009-ben még nem egészült ki a lista.

Amióta nem épülnek lakások évente 10-15 lakást tudunk biztosítani a sürgősségi listán szereplőknek.

A Lakásügyi Bizottság tagjainak az a véleménye, hogy annyira kevés az elosztható lakás, hogy pont azok az alsó középosztályba tartozó családok nem

kaphatnak

bérlakást,

akiknek

az

lenne

szükséges

a

normális

életfeltételeik kialakításához, és akik tudnák is fizetni a lakbárt. Ezek a családok kényszerülnek hatalmas adósságterheket vállalva lakást vásárolni, vagy

építeni,

húsz-harminc

életszínvonalukat.

évre

a

minimális

szintre

csökkentve

Bérlakások bemutatása Az önkormányzati bérlakások több mint fele (51%) összkomfortos, 35 % a komfortos és 4 %- a félkomfortos és 10 %- a komfortnélküli.

A lakások 5 %- a 30 m2 vagy annál kisebb alapterületű e lakások 50%-a

komfortnélküli. A lakás 142 db 51-és 60 m2 alapterületű ez a lakásállomány 33,3%-a

ezen

lakások

majd

mindegyike

(93%)

összkomfortos

vagy

komfortos. Közel azonos (15,6% és 15.8%) a 41-50 m2 és 51-70 m2 alapterületű lakások aránya.

71-80 m2 a lakások 6%-a, és csupán 13 db lakás (3%) az ennél nagyobb alapterületű bérlemény. Ezen lakások túlnyomó többsége (85% +-3%) összkomfortos vagy komfortos.

A 30 m2–nél kisebb alapterületű lakások fele a komfort nélküli, 18% -os arányt képviselnek a komfortnélküli lakások a 31-41 m2- és a 41-50 m2

alapterületű bérlemények vonatkozásában, az ennél nagyobb alapterületű lakások esetében ez az arány nem éri el a 10%-ot.

Az önkormányzati bérlakások több mint ötöde (23%) hagyományos módon 48%-a

vezetékes

kapcsolódik.

gázzal

fűthető,

míg

29%

a

távfűtési

rendszerhez

A bérlők véleménye és a kérdezőbiztosok tapasztalata alapján lakások 19%-a jó műszaki állapotú felújítást nem igényel, 49%-a

átlagos állapotban volt az adatfelvétel időpontjában és csak kisebb

felújításokra szorult, míg 32%-a rossz műszaki állapotú és rövid időn belül nagyobb felújítást igényel. Az

összkomfortos

lakások

16%-a,

a

komfortos

lakások

33%-a,

a

félkomfortos lakások 62%-a, a komfort nélküli lakások 67% van rossz műszaki állapotban, e lakások felújítása belátható időn belül indokoltnak látszik.

A felújításra szoruló lakások 75%-a egy, illetve kétszobás (ez az összes lakásnak valamivel több mint harmada) fele hagyományos fűtésű, harmada gázfűtéses és 17%-uk távfűtéssel rendelkezik. E két utóbbi lakástípus esetén

az iparosított technológiákkal épített lakásokra kiírt korszerűsítési pályázatok jelenthetnek megoldást, hiszen a kérdezőbiztosok helyszíni tapasztalatai és

a lakók beszámolói szerint elsősorban a fűtőberendezések hőleadói és a nyílászárók vannak legrosszabb állapotban e lakások vonatkozásában,

mindezek a lakások fenntartási költéseit növelik, ami komoly anyagi terhet

ró az egyébként is rossz szociális helyzetben lévő lakókra, amit a beszámoló későbbi fejezetében részletesen be is mutatunk.

53

A régi építésű polgári házakból kialakított, és közös udvarral rendelkező egyedi fűtésű zömében komfortnélküli és félkomfortos lakások szinte mindegyike teljes körű felújításra szorul. A házak külső homlokzatának

felújítását, a vízvezetékek és az elektromos hálózat cseréjét, a lakás

közművesztettségének kiépítését és sok esetben a kályhák, valamint egyéb

szerelvények cseréjét is magában kellene foglalnia. E lakások többsége a város központjában vagy ahhoz közel helyezkedik el városképi szempontból

is jelentős értékkel bíró épületben lettek kialakítva, ezért a szociális célú város-rehabilitációs programokba történő bevonásukkal lehetőség kínálkozna

felújításukra, mindemellett szociális programok beindításának lehetőségét is

megteremtené, hiszen e lakásokban élő bérlők rendelkeznek a legrosszabb iskolázottsági, foglakoztatási és jövedelmi mutatókkal. Lakbér A

jogszabályoknak

megfelelve

a

lakbér

megállapításánál

a

lakás

alapterületét, komfortfogazatát, a szobák számát kell figyelembe venni. A lakbérkedvezmény megállapítása esetében a jövedelmi helyzet a lakás

fenntartás jövedelemhez viszonyított arányát, a hátralék meglétét, illetve a családban nevelkedő kiskorú gyermekek számát kell figyelembe venni.

A megállapított lakbérek elemzésünk szerint a jogszabályban előírtaknak

megfelelően alakultak, tehát a komfortfokozat az alapterület és a szobák száma szerint lineárisan emelkedik, azaz további elemzést megítélésünk

szerint nem igényel. A lakások műszaki állapota a lakbérek megállapítása esetén nem kerül figyelembe vételre, ezért erre az alábbiakban kitérünk.

Az alacsony lakbérű lakások alacsonyabb komfortfokozatúak, és e lakások csoportjában vannak a legrosszabb műszaki állapotú bérlemények. A lakbérek növekedésével (komfortfokozattal, alapterülettel, szobaszámmal)

csökkent az adott csoportba tartozó lakások között a felújításra szoruló

bérlemények aránya. Összességében elmondható, hogy a lakások rossz műszaki állapota együtt jár az alacsony komfortfokozattal így érvényesül a lakbérekben.

54

Lakbér mértéke és a lakás állapta közötti kapcsolat 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

33

36 58

67

81

85

79

80

19

15

21

20

1000113000

1300115000

1500120000

20001-

64 42

03000Ft

71

30015000

50017000

29 700110000

felújításra szorul

nem szorul felújításra 2. sz.

A lakbér havi átlagos összege 11.030 Ft. A legalacsonyabb bérleti díj 750 Ft, míg a legmagasabb 32. 640 Ft. A bérlők közül legtöbben 10. 001-13. 000 Ft közötti lakbért fizetnek, ami az összes bérlő 31%-a, 13-15 ezer forint közötti

bérleti díjat a bérlők 23%-a, míg 15 ezer forintnál magasabb összegű lakbért a lakók 13%-a fizet. A bérlők 8%-a 3000 Ft-nál kevesebb, és 25 %-uk pedig 3001- 10. 000 Ft közötti bérleti díjat fizet havonta.

A megállapított lakbérek egyhavi összege összesen 4. 836. 949 Ft bevételt jelent, ami rendszeres fizetés esetén évi 58. 043. 388 Ft bevételt biztosít a

városnak. Ebből az összegből az üzemeltetés mellett, költ karbantartásra és a felújításokra, valamint működteti a lakbér-támogatási rendszert. Hátralékok Hátralékosok aránya Nincs hátraléka 69%

Hátralékos 31%

3.sz.

55

A bérleményben élő háztartások 31%-a halmozott fel hátralékot (133

háztartás). A hátralékosok közel háromnegyede 50 ezer Ft-nál kevesebb, 11%-uk, 50-és százezer forint, 8% 100- 200 ezer Ft, és szintén 8%-uk

ennél több adósságot halmozott fel a Városa Szolgáltató felé. 4 család az adóssággal rendelkezők 3%-a az, aki 300 ezer forintnál több hátralékkal

kénytelen együtt élni. Az ő esetükben már az adósságrendezési program

sem jelenthet megoldást a hátralékok belátható időn belüli rendeződésére. További 7 családot komolyan veszélyeztet a hátralékos lét állandósulása.

A legkisebb összegű hátralék 27 Ft, míg a legmagasabb összegű 528. 682

Ft. A hátralék átlagos összege 17. 237 Ft, azaz ez egyhavi átlag lakbér másfélszerese.

Hátralék mértéke szerinti megoszlás

73%; 95

11%; 15

8%; 11 3%; 4 5%; 7

50 ezer alatt

51-100 ezer között

201-300 ezer között

301 ezer felett

101-200 ezer között

A távfűtéses a lakásokban élő 124 család 89%-a rendszeresen tudja fizetni a 4. sz.

távfűtés költségeit, összesen 14 család halmozott fel hátralékot, amely a

távfűtéses lakásokban élők 11%-a. A legkisebb hátralék összege 3 ezer forint a legnagyobb hátralék pedig 150. 000 Ft. A hátralékosok 72%-nak 50

ezer forint alatti 21%-nak 51 ezer és 100 ezer forint közötti, míg egy főnek

ennél nagyobb összegű hátraléka van. Az összes tartozás összege 812. 572 Ft, a távfűtéses lakásokra jutó átlag 6019 Ft.

56

Távhő hátralék megoszlása Nincs ; hátraléka 89%; 110

; Hátralékos 11%; 14

5.sz.

Távfűtéses lakások, bérlők és a hátralékok kapcsolata (N124)

79%; 100

10%; 13

4%; 5 7%; 9

nincs hátraléka

csak lakbér

csak távfűtés

mindkettő

6.sz.

A távfűtéses lakásokban élő 14 hátralékos család közül 9 családnak

lakbérhátraléka is van 5 családnak csak távfűtésből származó adóssága és 13 családnak (távfűtéses lakások bérlőinek10%-a) csak lakbértartozása van. Ezek

az

eredmények

is

rámutatnak

arra

a

bérlők

általi

racionális

magatartásra, hogy a lakásfenntartás költségeinek kiegyenlítésekor a lakbérek kerülnek az utolsó helyre, hiszen közvetlen életvitelt befolyásoló hatása nincs, ellentétben pl. a gáz és villanyszámlákkal, a hátralékok kiegyenlítésekor is ezek a szolgáltatók élveznek előnyt.

57

Tartozás nagysága és a szerződés típusa szerinti megoszlás (fő, % ) 0

100% 80%

35

2

4

2

60% 4 40% 57

10

11

6

20% 0% 50 e alatt

51-100 e.

101-200 e.

Határozott idejű

201-300 e.

301 e felett

Határozatlan idejű

7.sz.

A hátralékosok csoportjában érdemes megnézni a szerződések típusát is.

Hiszen lehetséges megoldásként végső esetben a szerződés felbontása,

illetve nem meg hosszabbítása is szóba jöhet. Ez ugyan a hátralékot nem csökkenti, de a további halmozódást esetleg megállítja. (A behajtásra

legtöbb esetben nincs remény, hiszen sem megfelelő rendszeres jövedelem,

sem vagyontárgy nincs az adósok birtokában, lásd később a 2. fejezetben a szociális helyzet bemutatásánál). A teljes populáció vonatkozásában a bérlők 45%-a határozatlan idejű (többségében idős, nyugdíjasok, akik az új lakástörvény előtt is már szerződéssel rendelkeztek) és 55%-uk határozott

idejű szerződéssel rendelkezik. Jól látható, hogy a hátralékosok között

minden adósságsávban, többségben vannak a tatározott idejű szerződéssel rendelkezők és az adósság mértékének növekedésével arányuk, növekszik.

A szerződések lejárata és a hosszabbításának felülvizsgálata lehetőséget biztosít a szerződés megszűntetésére. Ebbe a csoportba tartozik 10 bérlő (200 e. Ft-nál magasabb hátralékkal rendelkezők). A határozatlan idejű szerződések felmondása valószínűleg hosszas pereskedéssel a bíróságon dőlne el.

58

Tartozás nagysága és kiskorú gyermek a családban 100%

26

80%

0

2

1 3

60% 40%

12

13

70

8

20%

1

0% 50 e alatt

51-100 e.

101-200 e.

van kiskorú

201-300 e.

301 e felett

nincs kiskorú

8.sz.

A grafikon jól szemlélteti, hogy a legmagasabb adósságtartományon kívül

minden csoportban többségében vannak azok a családok melyekben kiskorú gyermek,

nevelkednek,

valószínűséggel

(valószínűsíthető,

a

melyek

gyermek

hogy

az

esetében

családból

albérletet

a

szerződésbontás

való

ugyanúgy

kiemelésével

képtelenek

minden járna

lennének

anyagilag fenntartani, mint a bérlakást az átmeneti otthonok pedig csak ideig-óráig tudnák a gyermekeket a családban tartani). Ezekben az esetekben nem célszerű a lakásszerződés felbontása, eltekintve azoktól az

esetektől mikor más gyermekvédelmi intézkedés miatt a gyermekek kiemelésére kerül sor. A magas hátralékok esetekben viszont szükségeges a gyermekjóléti szolgálat felé való jelzés, hiszen a gyermekek anyagi és lakhatási veszélyeztetése áll fenn. A szerződések felmondása, illetve nem

meghosszabbítása vonatkozásában az adatok elemzése szerint 4 bérlő estében javasolható megoldás, itt már kiskorú gyermek nem nevelkedik, illetve a hátralékok összege miatt az adósság jelen szociális támogatási feltételek mellett nem kezelhető. Lakbérkedvezmény

A bérlők 80%-a nem részesül lakbértámogatásban, mely a lakók szociális helyzetét mérő mutatói tekintetében nagyon magas aránynak mondható.

Ennek oka lehet, hogy igénylése nagyon bürokratikus, hiszen évente kell

59

igényelni, ami sok utánajárást igényel. A jövedelem és gyermekszám igazolása mellett a szolgáltatóktól is be kell szerezni az igazolásokat, hogy hátralékkal

nem

rendelkeznek,

vagy

a

megállapodást

a

tartozás

rendezéséről, illetve az adósságrendezési programban való részvételről. A

másik ok lehet az információ hiánya, annak ellenére, hogy több csatornán keresztül is tájékoztatásban részesültek a bérlők. További lehetőség, hogy az igazán rászorulók a felhalmozott hátralékok miatt nem tudnak élni a

kedvezménnyel. A felmérés lehetőséget adott arra, hogy meghatározzuk, milyen arányban vannak a vizsgált populációban olyan rászorulók, akik a feltételrendszernek lehetőségével.

megfelelnek

mégsem

éltek

a

lakbérkedvezmény

Lakbérkedvezények

9%; 40 80% ; 347 4% ; 18 7% ; 29

nincs kedvezmény szociális helyzet gyermek szám okán szociális és gyermekszám okán is

9. sz.

A megkérdezettek 9%-a csak a szociális alapon igényelhető kedvezményre jogosult, ők olyan szociálisan rászorulók, akik már nem, vagy háromnál

kevesebb gyermeket nevelnek háztartásukban. Az összes bérlő 4%-a részsül csak a gyermekek után járó kedvezményben, azaz legalább három kiskorú gyermeket

nevelnek

otthonukban,

de

szociális

helyzetük

okán

kedvezményre nem jogosultak. 7%-a a bérlőknek pedig szociális helyzet és a gyermekek száma után is részesül kedvezményben. 60

Hátralék alakulása a család nagyságának függvényében 0

100% 80% 60%

54 84

78

0 25

39

41

50

75 100

100

40% 46

20% 16

22

25

1 fő

2 fő

3 fő

59

61

5 fő

6 fő

75 50

0% 4 fő

Hátralékos

7fő

8 fő

9 fő

10 fő

Nem hátralékos

10./a sz.

A 10/a sz. grafikonon szemléletesen mutatja, hogy a család nagysága és a

hátralékok kapcsolatát. A nagyobb lélekszámú családok között arányaiban és lineárisan magasabb a hátralékot felhalmozók aránya. E tény mögött a

kedvezőtlen eltartó és eltartotti arány a rossz munkaerő-piaci helyzetből

adódó alacsony egy főre jutó jövedelem húzódik meg. Ha mindezt 10./b sz.

táblázattal, amely a lakbérkedvezmény és a családnagyság kapcsolatát szemlélteti, világosan látszik, hogy a nagyobb lélekszámú családok a hátralékok miatt nem tudják igénybe venni a lakbérkedvezményt.

Lakbérkedvezmény eloszlása a családnagyság függvényében 100% 80%

22

15

12

0

15 41

60% 40%

78

85

88

100

85

0

31

59

69

5 fő

6 fő

50

50

50

50

9 fő

10 fő

100

20% 0% 1 fő

2 fő

3 fő

4 fő

Nincs lakbérkedvezmény

7fő

8 fő

Van lakbérkedvezmény

10/b sz.

61

Hártalékosok aránya a nevelt gyermekek függvényében 0

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

0

0

41

53

58

77

83 100

100

100

59

47

42

33

or ú ki sk 7

6

ki sk

or ú

or ú ki sk 5

ki sk 4

ki sk 3

2

or ú

or ú

or ú ki sk

or ú ki sk

ni nc

s

1

ki sk

or ú

17

Hátralékos

A

családban

nevelkedő

kiskorú

Nem hátralékos

gyermekek

11/a sz.

számának

növekedésével

lineárisan nő a hátralékosok aránya, azaz minél több kiskorú gyermekről kell

gondoskodni egy családban annál valószínűbb, hogy a családok mindennapi megélhetésük biztosítása miatt előbb vagy utóbb lakbérhátralékossá válnak (elgondolkodtató, hogy a 4,5, 6 gyermeket vállaló családok mindegyike hátralékos). A felhalmozott hátralék miatt azonban a lakbértámogatás

rendszeréből is kiszorul, így sem a kedvezményre, sem az adósság

rendezésére nem lesz lehetősége tartozását továbbra is halmozni fogja, amit a végrehajtási költségek és a bűntető/késedelmi kamatok csak növelnek. Lakbérkedvezmény a nevelt kiskorúak számának függvényében

ni

16

17

0

16

29

33

59 84

83

100

84

71

100

67

41

Nincs lakbérkedvezmény

ki sk or ú 7

ki sk or ú 6

ki sk or ú 5

ki sk or ú 4

ki sk or ú 3

ki sk or ú 2

ki sk or ú

0

1

nc s

ki sk or ú

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Van lakbérkedvezmény

11/b sz.

62

Hátralék az egy főre jutó jövedelem függvényében 0 37

53

100

97

100

11

3

0

Hátralékos

Ft fe le tt

12 1. e

51 -8 0

81 -1 20

e. Ft

e. Ft

47

21 -5 0

e. Ft 020

ni nc s

jö ve de lm e

63

89

e. Ft

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Nincs hátralék

12/a sz.

Az bérlakásban élők egy főre jutó jövedelem és a hátralék kapcsolatát

mutatja a 12/a sz. diagram. Jól látható, hogy a jövedelem emelkedésével a hátralékosok aránya csökken. A rendszeres havi bevétellel nem rendelkező

háztartások mindegyike hátralékos. A 20 ezer forintnál kevesebb egy főre jutó jövedelem esetén is közel kétharmada a háztartásoknak hátralékkal

rendelkezik, és még a 21-51 ezer forinti tartományba eső háztartásoknak is közel fele halmozott fel hátralékot. A jövedelmi helyzet alapján valószínűleg

kedvezményre jogosultak közül azonban csak kevesen veszik igénybe a lakbértámogatás intézményét. Ennek egyik oka, hogy olyan mértékű

hátralékot halmoztak fel (lakbér, víz, esetleg áram), melynek törlesztését sem egyéni szerződéssel, sem pedig az adósság rendezési támogatás keretében nem sikerült rendezniük.

Lakbérkedvezmény az egy főre jutó jövedelem függvényében

teljes összegű

6

0

85

94

100

81 -1 20

Ft fe le tt

15

12 1. e

e. Ft

69

21 -5 0

020

e. Ft

85

e. Ft

100

31

e. Ft

15

51 -8 0

0

ni nc s

jö ve de lm e

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

kedvezémyes

12/b sz.

63

A kedvezőbb jövedelmi csoportba tartozók (hátralékkal nem, vagy csak kisebb mértékű hátralékkal rendelkezők) arányaiban jobban tudnak élni a lakbértámogatás adta lehetőségekkel.

Míg a háromnál több gyermeket nevelők közül mindenki részesül

kedvezményben, aki megfelel a támogatás feltételeinek, addig 40 olyan

bérlőt

találtunk,

aki

szociális

kedvezményre, de eddig nem igényelte. Összegzésként

elmondható,

hogy

alapon

legkevésbé

jogosult

a

volna

a

legrászorultabb

csoportok számára elérhető, pontosabban számukra nem segítség a

lakbér-támogatási rendszer, azaz a nagy létszámú háztartások, a több gyermeket nevelő és a legszegényebb családok szorulnak ki e támogatási rendszerből. Ennek oka éppen a felhalmozott hátralék és

annak mértéke. Az ő esetükben a támogatás nem csökkenti, pontosabban

nem

befolyásolja

pozitív

irányban

a

hátralékos

helyzetet. Valószínűleg ők továbbra is hátralékosok lesznek és

várhatóan adósságuk mértéke is növekedni fog. E csoport számára más típusú ellátást kell találni, vagy a lakbér-támogatási rendszer módosítása során kell az ő helyzetükre is alkalmazhatóvá tenni.

Pl. A hátralék rendezési elem törlése a szabályozásból. Négy gyermektől és jövedelmi határtól függően alanyi jogúvá tétele a támogatásnak.

A támogatás viszont azoknál a háztartásoknál hatékonynak, melyek

esetében nincs jelentős hátralék, és van rendszeres legalább 30-40

ezer forintos egy főre jutó jövedelem. E csoportok esetében segít

megelőzni a hátralékossá válást, bár az elemzés arra is rámutat,

hogy a lakbértámogatásban részesülők közül is halmoztak fel hátralékot a támogatást megítélését követően, igaz ez nem jelentős mértékű (50. e. Ft alatti összegben).

Továbbá 40 szociálisan rászoruló bérlőt sikerült kimutatnunk, aki a lakbértámogatás feltételeinek megfelel, de támogatás iránti igényét 64

nem érvényesítette. Ezen lakók személyes megkeresését javasoljuk a szociális szolgáltatók által. Javaslatok: 1. Iparosított technológiával épült lakások esetén. Apponyi tér, Dr.

Brusznyai sétány stb. Az iparosított technológiával épült lakások korszerűsítésére kiírt pályázatokon való részvétel.

2. Udvaros lakások (Koszta u., Apponyi u., Zrínyi u. Kossuth u. stb.)

esetében foglakoztatási és komplex szociális programok beindítása

is indokolt, esetlegesen házbizalmiak foglalkozatása (házmester) rend, tisztaság állagmegóvás céljából. Szociális város rehabilitáció keretében történő felújítása

3. 4 gyermek és a 30. 000 Ft alatti egy főre jutó jövedelem esetén

alanyi jogú kedvezmény, vagy jelképes fix összegű bérleti díj Pl.

2000 Ft/hó. Vagy jövedelem %-ban meghatározni pl. 15% a rendszeres

jövedelemnek.

Esetleg

a

kereső

eltartott

arány

figyelembe vételével megállapított bérleti díjak megállapítása. A

lakbérkedvezmény

rendszerének

fenntartása,

mivel

preventív

jellegű, azaz új hátralékosok megjelenését fékező hatása van. 4.

Gyermeket

nem

nevelő

adósságkezelési

programba

nem

bevonható hátralékkal rendelkezők esetén –alacsonyabb lakbérű

lakásba költöztetés, vagy esedékességkor a szerződést nem meg

hosszabbítása lehet megoldás. Gyermeket nevelők esetén Gyjsz. értesítése. 5.

Felújítások

figyelembe

tervezése

vétele

működtetése.

Azaz

és

mellett). nem

ütemezése A

külső

65

(pályázati

felújítások

vállalkozók

lehetőségek

rendszerben

megbízása,

való

hanem

szakemberek alkalmazása, segédmunkásként közfoglalkoztatottak esetleg pont a bérlők alkalmazása.

6. A bérlők jövedelmi és vagyoni helyzete miatt a jelentősebb összegű

hátralékok

behajtás

költségei

behajtására

nincs

valós

lehetőség,

mivel

jövedelem és vagyon hiányában az adósságok nem behajthatók, sőt megoldások:

tovább

növelik

a

hátralékot.

Lehetséges

- A hátralék teljes elengedése.

- A hátralék azon részének elengedése, hogy az adósság rendezési támogatás igényelhetővé váljon.

- Adósok alacsonyabb költségű lakásba való költöztetése. - Alapítvány alapítása az adósságok rendezése céljából.

- A jelentősebb hátralékkal rendelkezőknek való felmondás.

7. A bérlők jövedelmi helyzete alapján (a lakások kiutalása is szociális

alapon

történik)

a

lakbérek

további

emelése

a

behajthatatlan hátralékok további növekedésével járna, ezért a lakbéremelést nem indokolt.

66

II. A bérlakásban élő felnőttek demográfiai és szociális jellemzőinek leírása Demográfiai leírás

A szociális bérlakásban lakó felnőttek 49%-a bérlőként 51%-a más jogcímen

leginkább családtagkén lakik a bérleményben. Nemek szerinti megosztása a lakóknak 42%-a férfi és 58%-a nő.

Felnőtt lakók nemek szerinti megoszlása

Férfi; 42%

Nő; 58%

13. sz.

A bérlakásban élő felnőttek harmada 33% tartozik az idős, nyugdíjkorhatár

felett korosztályokba az életkor előrehaladtával csökkenő arányban. A

negyven és hatvan év közötti középkorú korosztály a legnépesebb a

bérlemények lakói közül arányuk 44%. Míg a negyven év alattiak, az összes

bérlő 23%-a. A szociális bérlakásokat többségét (77%) a közép, illetve

idősebb korosztályok lakják, ami lakók közötti női többletet is indokolja, az

egyszülős gyermekes családok tudatos támogatása mellett (a felnőtt lakók

átlag életkora 52,2 év). A fiatal családok alacsony aránya egyrészt adódik a kedvezőtlen demográfiai helyzetből, a lakosság elöregedéséből, és felhívja a figyelmet a lakásállomány szűkösségére, illetve stagnálására, melynek

következtében a fiatalabb korosztályok kérelmezői csak hosszas várakozás

után juthatnak szociális bérleményhez. Ez a város népességmegtartó képességének, a fiatalok megtartásának szempontjából is figyelmeztető adat.

67

Bérlők életkor szerinti megoszlása 6%

80-89 év

12%

70-79 év

15%

60-69 év

20%

50-59 év

24%

40-49 év 30-39 év 19-29 év

19% 4% 14. sz.

Iskolai végzettség

2008-ban Magyarországon a 25–64 éves népesség 19%-a rendelkezett főiskolai

vagy egyetemi

diplomával.

30%-nak a legmagasabb

iskolai

végzettsége az érettségi volt, további 30% szakiskolai vagy szakmunkás,

20% pedig csak befejezett, vagy befejezetlen általános iskolai végzettséggel rendelkezett. (KSH, Magyarország 2008.)

Szentesi bérlekásban élők iskolai végzettség szerinti összehasonlítása az országos átlaggal Felsőfokú végzettség

Érettségizett

Szakmunkás

8 általános vagy kevesebb

19% 7% 30% 17% 31% 21% 20% 55% Szentesi bérlekásban élők

Országos átlag

15. sz.

A népesség iskolázottsági szintje az elmúlt évtizedekben, így a 2001. évi

népszámlálást követően is folyamatosan emelkedett. Ennek eredményeként

68

Csongrád megye 18 éves és idősebb népességének majdnem 43 százaléka

legalább érettségivel, a 24 éven felülieknek 13,5 százaléka egyetemi vagy főiskolai diplomával rendelkezett. A megye népességének iskolázottsága lényegében megegyezik az országossal, a vidéki – a kiemelkedő mutatókkal rendelkező Budapest nélküli országos – átlagot viszont messze meghaladja. Felnőtt lakók iskolai végzettség szerinti megoszlása egyetem főiskola gimnáziumi érettségi

3% 4% 5% 12%

szakközépiskola

21%

szakmunkás, szakképző befejezett 8 általános

45%

8 általánosnál kevesebb nincs iskolai végzettsége

8% 2% 16. sz.

A megkérdezettek 45%-nak legmagasabb iskolai végzettsége a befejezett 8 általános iskolai osztály, 8 % azok aránya, akik nem fejezték be az általános

iskolát, 2%-uknak pedig semmilyen iskolai végzettsége sincs. A szociális

bérlakások felnőtt lakóinak 55% maximum 8 áltanos iskolai végzettséggel rendelkezik.

21 % szakmunkás, 17% az érettségizett, 7%-uk felsőfokú végzettségű. A

felmérés tartalmazza a szolgálati lakásokban élők adatait is, ők a magasabb

iskolai végzettségűek csoportjaiba tartoznak. Ha csak szigorúan a szociális

bérlakásokat vennénk figyelembe ezek a mutatók még rosszabb képet festenének a bérlők iskolázottságáról.

A vizsgált populáció iskolai végzettség vonatkozásában jelentős

mértékű negatív irányú eltérést mutat mind az országos, mind pedig

a megyei lakosság mutatóval való összevetésben. Kiugróan magas a

maximum 8 általános iskolai osztályt végzettek aránya, ami már előre jelzi a foglakoztatási és jövedelmi helyzetét a bérlakásban élőknek.

69

Munkaerő-piaci helyzet

Nyílt munkaerőpiacon foglalkoztatott a bérlakásban élő felnőttek 29%-a,

tartós munkanélküliként közcélú foglalkoztatott 3%. Álláskeresők (ellátásban és

az

ellátásból

kikerült

regisztrált

állástalanok)

aránya

15

%,

családtámogatásban és egyéb rendszeres szociális támogatásban részesül 7%, tanuló 6%, felnőtt korú eltartott 5%. 29 % az öregségi nyugdíjasok és 6% a járadékosok aránya.

Bérlakásban élő felnőttek munkaerő-piaci helyzete (fő) 181

180

34

29

35

Aktív korú eltartott

Tanuló

7 Nyugdíjas

4

Ápolási díj

Mezőgazdasági kistermelő

GYES

Vállalkozó

Közcélú foglalkoztatott

1 Álláskereső

2

GYED

30

19

Járadékos

94

Alkalmazott

200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0

17. sz. Aktív és inaktív korúak foglalkoztatási helyzete 6%

29% 29%

5%

15% 6%

7%

3%

Aktív korú nyilt munkaerőpiacon dolgozik Aktív korú álláskereső Aktív korú közcélú foglakoztatott Aktv korú családtámogatás, rendszeres szociális támogatás Aktív korú tanul anuló Aktív korú eltartott Öregségi nyugdíjas Járadékos

18. sz.

70

Aktív korúak munkaerő-piaci helyzete 46% 2% 9%

7%

5% 8% 23%

Nyílt munkaerő piacon dolgozik

Közcélú foglalkozatott

Álláskereső

Családtámogatás

Eltartott

Tanul

Egyéb segélyezett

19. sz.

Ha a munkavállalás szempontjából aktív korúak csoportját vizsgáljuk, akkor kijelenthetjük, hogy a bérlakásban élő aktív korúak kevesebb, mint fele

(46%) foglalkoztatott a nyílt munkaerőpiacon, ez 11%-kal alacsonyabb, mint

az

országos

foglakoztatási

arány

(57%)

és

5%

a

közcélú

foglalkoztatottak aránya. Álláskereső 23%-uk, de csak minden negyedik

álláskereső részesül álláskeresési támogatásban. Az álláskeresők 77%-a

ellátásban

nem

részesülő

tartósan

munkanélküli.

A

bérlők

8%-a

családtámogatási rendszer ellátásaiban részesül 88% GYES-en, míg 12% GYED-en van, tehát élő munkaviszonnyal rendelkezik. 9% még tanuló, 7% az aktív korú eltartottak aránya és 2% egyéb rendszeres szociális ellátásban (ápolási díj) részesül. Az

iskolai

végzettség

hatása

természetesen

jelentkezik

a

bérlők

foglalkoztatottsági státuszban is. Míg a felsőfokú végzettségűek 85%-a, a nyílt munkaerőpiacon áll alkalmazásban, addig a maximum 8 általános iskolai osztályt végzettek 28%-a. A legiskolázottabb bérlők között csupán egy

álláskeresőt

találunk,

addig

a

legiskolázatlanabb

csoport

32%-a

álláskereső, és 9%-a közcélú foglalkoztatott és minden tizedik eltartotti státuszú.

A vizsgált sokaságra is igaz, hogy a magasabb iskolai végzettséghez kedvezőbb munkaerő-piaci helyzet társul.

71

90%

Iskolai végzettség és afoglakoztatottsági helyzet közötti kapcsolat a bérlők között 85%

80% 70%

63% 57%

60% 50% 40% 30% 20% 10%

28%

32% 25%

9% 11% 9%10% 1%

20% 12%

11% 1%

12%

3%1%1% 0%

2%2%2%

3% 0%0%0%0%

0% 8. ált. vagy kevesebb

Ha

szakmunkás

érettségizett

alkalmazott

tanuló

álláskereső

egyéb szoc.ell.

Közcélú f oll.

Eltartott

munkaerő-piaci

vizsgálódunk

szintén

helyzet

alapján

hasonló

képzett

helyzet

tárul

felsőfokú

családtámogatás

csoportok elénk.

Az

20. sz.

szemszögéből álláskeresők

csoportjának 59%-ban a legalacsonyabb iskola végzettségűek alkotják a legnépesebb részcsoportot ugyanúgy, mint a közcélú foglalkoztatottak, az eltartottak és az álláskeresők esetében, legkisebb az arányuk a nyílt

munkaerő-piacon foglalkoztatottak csoportjában. A legiskolázottabb bérlők a legmagasabb arányban az alkalmazottak és a még tanulmányokat folytató csoportban találhatóak, a többi munkaerő-piaci szempontok szerint képzett csoportokban jelenlétük alig vagy egyáltalán nem kimutatható

21. sz.

72

Bérlakásban élő álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása

8. ált. kevesebb

49%; 44

8. ált. szakmunkás 27%; 24 szakképző szakközép 0%; 0 11%; 10

0%; 0 1%; 1 6%; 5

6%; 5

gimnázium főiskola egyetem

22. sz.

Munkerőpiaci helyzet és az iskolai végzettség közötti kapcsolat az aktív korú bérlők között 9%

12% 28%

46%

11%

1%

0% 9%

29%

35%

0%

17%

0% 5% 11%

0% 10%

84%

90%

50% 59%

42%

56%

8. ált. vagy kevesebb

szakmunkás

érettségizett

t E lta rt ot

fo ll.

re ső cs al ád tá m og at ás eg yé b sz oc .e ll.

33%

ál lá sk e

ta nu ló

27%

3%

K öz cé lú

33%

al ka lm az ot t

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

felsőfokú 23. sz.

A korábban már bemutatott kedvezőtlen iskolázottsági mutató együtt jár a rossz az átlagosnál rosszabb munkaerő-piaci helyzettel.

A szociális bérlakásban élők foglakoztatási mutatói jelentősen

(11%) rosszabbak, mint az országos és városi átlag. Az aktív korúak kevesebb, mint fele dolgozik a nyílt munkaerőpiacon, a közcélú

foglalkoztatottakkal együtt az álláskeresők aránya 28%, ami a

városi mutató háromszorosa. Az álláskeresők 77%-a az ellátásból már kikerült huzamosabb ideje munkanélküli. Viszonylag magas (7%) az aktív korú eltartottak és a tanulók (9%) aránya. Egy foglalkoztatottra jutó eltartottak száma a bérlakásban élők esetén 4,8 fő.

73

Jövedelem

A vizsgált populáció jövedelemi helyzetét vizsgálva a különböző jogcímeken

szerzett összes nettó jövedelmet mértük fel a kérdezést megelőző egy hónapot alapul véve.

Ennek alapján együtt kezeltük a családtámogatásként felvett társadalmi transzfereket (GYES, GYED, CSP, GYET), az önkormányzati támogatást, segélyeket. Külön vettük figyelembe a nyugellátásból származó jövedelmet, a rendszeres munkajövedelmet, a vállalkozói jövedelmet, a vagyontárgyak értékesítéséből,

és

a

földbérletből

eredő

jövedelmet.

Vizsgáltuk

megkérdezett összes jövedelmét, és az egy főre jutó jövedelmet.

a

Hány forrásból van jövedelme a bérlőknek

14%; 88

18%; 111

68%; 414

nincs jövedelme

egy forrásból van jövedelme

több forrásból van jövedelme

24. sz.

A bérlők többségének 68%-nak csak egyetlen forrásból, 18%-nak több

forrásból is volt jövedelme az adatfelvételt megelőző hónapban. 14%-uknak

nem volt jövedelme. A jövedelemmel nem rendelkezők 30%-a tanuló, fele álláskereső és 20%-a eltartott.

Különböző forrásból származó jövedelmek megoszlása a bérlők között. Semmilyen forrásból nincs jövedelem Nyugdíj Egyéb rendszeres szociális támogatás Munkaügyi szervtől Földbérlrtből Vagyon lrtékesítéséből Vállalkozói jövedelem Munkajövedelem

14%

88

33%

204 28%

169 3,50%

22 0,50%

2

0,50%

3 0,50%

3

38%

233

25. sz.

74

Munkajövedelme van 38%-nak nyugdíjat a kap megkérdezettek 33%-a,

28% egyéb rendszeres szociális ellátásban részesül (GYES, GYED, ápolási díj stb.) 3,5% álláskeresési támogatásban részesül, míg egy százalék alatti a földbérletből, vagyon értékesítéséből, illetve vállalkozói tevékenységből jövedelmet szerzők aránya.

Az átlagos havi jövedelem 59. 000 Ft volt, míg az egy főre jutó havi jövedelem 40. 759 Ft.

Munkaviszonyból származó jövedelem

A bérlakásban élők 38%-nak volt munkából származó jövedelme az adatfelvételt megelőző hónapban.

Van e munkajövedelme

38%

62%

Van munkajövedelem

Nincs munkajövedelem

26. sz.

A munkajövedelemmel rendelkező bérlők 55%-a minimálbér vagy az alatti

munkabért kap. E csoporton belül a 40 ezer forint vagy annál kevesebb munkabérrel

rendelkezők

valószínűleg

rövidített

többségének

(62%)

más

forrásból

is

van

jövedelme. Járadék, nyugdíj, GYES, ápolási díj, illetve a tanulás mellett munkaidőben

munkát

vállalók,

e

csoportban

találhatók a napi 6 órában foglalkoztatott közcélú foglalkoztatottak. A

negyvenezer forintnál többet, de a minimálbért vagy annál kevesebbet keresők

között

munkásokat, többségében

és

találjuk két

(65%)

foglalkoztatottakat.

fő

a

teljes

nyugdíj

munkaidőben mellett

minimálbérért

a

foglalkoztatott

foglalkoztatott nyílt

Az alkalmazásban állók harmada

közcélú

bérlőtt,

de

munkaerő-piacon a minimálbérnél

többet, de minimálbér másfélszeresénél kevesebb fizetést visznek haza. Egy

bérlő nyugdíjasként áll alkalmazásban, egyébként a fizetési osztályba

75

tartózók

mindegyike

munkajövedelemmel

teljes

rendelkezőknek

munkaidőben közel

másfélszerese és a kétszerese közötti kétszeresét

meghaladó

fizetéssel

tizede

havi

rendelkezik

foglalkoztatott.

(9%)

a

A

minimálbér

fizetést kap. Minimálbér a

munkajövedelemmel

rendelkező bérlők 3%-a. Ez utóbbi csoport minden tagja alkalmazott.

Munkajövedelem mértékének megoszlása a jövedelemmel munkajövedlemmel rendelkezők között (fő) 181-220 ezer 141-180 ezer

2 5 21

101-140 ezer

76

71-100 ezer

94

41-70 ezer

34

0-40 ezer

27./a.

Munkajövedelem megoszlása a munkajövedelemmel rendelkezők között 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 0-40 ezer

41-70 ezer 71-100 ezer

101-140 ezer

141-180 ezer

181-220 ezer

A kedvezőtlen iskolázottsági jellemzők nemcsak a kedvezőtlen munkaerő27/b.

piaci

helyzettel

megszerezhető

függenek

állások

össze,

körét,

ezen

hanem

jelentősen

keresztül

pedig

befolyásolják

a

munkával

megszerezhető jövedelem mértékét is. Ezek az állások zömében instabilak,

76

tehát könnyen elveszíthetők, mint azt az álláskeresők magas aránya is

mutatja. Az iskolával megszerzett szakértelem és a jövedelem közötti kapcsolatot szemlélteti az alábbi diagram. A minimálbért vagy annál

kevesebbet keresők 50%-a csupán 8 osztályt végzett, addig a legmagasabb fizetési osztályban csak érettségizett, illetve felsőfokú végzettségű bérlőket találunk.

Munkajövedelem mértéke szeinti képzett csoportok és az iskolázottság kapcsolata 5% 15%

100%

8%

80%

41%

38%

30%

57%

60% 40%

30%

41%

24%

9% 9%

50%

43%

20%

0%

0% 1-70 ezer

71-100 ezer 101-140 ezer 141 ezernél több

8. ált. vagy kevesebb

szakmunkás

érettségizett

felsőfokú

28. sz.

A bérlők alacsony foglalkoztatottsági mutatói mellett azok, akik foglalkoztatottak

többségében

a

legalsóbb

fizetési

osztályba

tartoznak. Legnagyobb részük minimálbérért vagy annál kevesebb

fizetésért, részmunkaidőben dolgozik. A kedvezőtlen iskolázottsági mutatók

mellett

rövidtávon

nem

jelen

gazdasági

látszik

és

esély

jogi

munkajövedelmének emelkedésére.

a

körülmények bérlakásban

között élők

Nyugdíjak:

A nyugdíjszerű ellátások vonatkozásában is elmondható, hogy jelentős

többségében vannak a nyugdíjas bérlők között az alacsonyabb összegű nyugdíjjal

rendelkezők.

A

nyugdíjak

több

mint

negyede

(26%)

a

nyugdíjminimum vagy azt alig meghaladó összegű. A nyugdíjasok 66% a minimálbérnél kevesebből gazdálkodik havonta. 70-100 ezer forint közötti

77

nyugdíjat kap a nyugdíjas bérlők 26%-a, és nyugdíjak csupán 8%-a haladja meg a százezer forintot.

Nyugdíjszerű ellátások mértékük szerinti megoszlása (fő) 181-220 ezer

1 5

141-180 ezer

11

101-140 ezer

52

71-100 ezer

80

41-70 ezer

53

0-40 ezer

29./a.

Nyugdíjszerű ellátások mértékük szerinti megoszlása 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 0-40 ezer

41-70 ezer 71-100 ezer

101-140 ezer

141-180 ezer

181-220 ezer

Nemcsak a munkajövedelmek, hanem a nyugellátások mértékének 29/b.

vonatkozásában

is

kijelenthető,

hogy

a

alacsonyabb összegű nyugellátásban részesül.

bérlők

többsége

az

Álláskeresési támogatás Mint azt már korábban bemutattuk az álláskeresők csupán 23%-a részesül álláskeresési

támogatásban.

Az

támogatások

összege

alátámasztja

a

munkaerő-piaci helyzet bemutatásánál és a munkabérek vonatkozásában 78

tett kijelentéseinket. Hiszen e támogatás mértéke a munkabér és a munkaviszony függvénye és idővel csökkenő mértékű.

Álláskeresési támogatás méréke szerinti megoszlás (22 fő)

71-100 ezer

1

7

41-70 ezer

14

0-40 ezer

30/a.

Az álláskeresési támogatásban részesülők 64%-a 40 ezer forintnál kevesebb

összegű támogatásra jogosult, 32%-uk negyvenezer forintnál magasabb, de a minimálbérnél kevesebb összegű támogatásban részesül és csupán egy fő az kinek ennél magasabb összegű támogatást utal a munkaügyi központ.

Álláskeresési támogatás mértéke szerinti megosszlás (22 fő) 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 0-40 ezer

41-70 ezer

71-100 ezer

30/b.

Családtámogatás és egyéb rendszeres szociális támogatásból származó jövedelem.

79

Családtámogatás és egyéb rendszeres szociális támogatásból származó jövedelem mérék szerinti megoszlása (168 fő) 101-140 ezer

12

71-100 ezer

41-70 ezer

18 26

0-40 ezer

112

Összesen 168 fő részesül egyéb rendszeres szociális támogatásban. Ezek 31/a

többsége a családtámogatások valamely formája GYES, GYED, GYET, illetve rendszeres szociális támogatás elsősorban az ápolási

díj, vagy más

rendszeres segély. 81%-uk más jövedelemforrással is rendelkezik 32 főnek (19%) viszont ez az egyetlen jövedelme.

67%-uk 40 ezer forint alatti, 15%-uk ennél magasabb, de 70 ezer forintnál

kevesebb, míg 8%-uk ennél magasabb rendszeres támogatást kap havonta. Azoknál a bérlőknél ahol ez az egyetlen jövedelemforrása 60%-a 70 ezer

forint feletti támogatást kap (GYES-en van, illetve 3-nál több gyermeket

nevel), 12% 40-70 ezer forint közötti, míg 28% ennél kevesebb rendszeres szociális támogatásból él.

Családtámogatásból és egyéb rendszeres szociális ellátásból származó kövedelem mérték szerinti megoszlása 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 0-40 ezer

41-70 ezer

71-100 ezer

101-140 ezer

31/b Összes nettó jövedelem

80

Az alábbi diagramon 10 ezer forintos csoportokra bontottuk a bérlőket nettó jövedelmük alapján.

A bérlők 14%-nak nem volt jövedelme az elmúlt hónapban.

27% azok aránya, akik a legkisebb nyugdíjnak megfelelő vagy annál kevesebb jövedelemre tettek szert.

A bérlők 64%-nak a minimálbérnél kevesebb volt a havi jövedelme.

90%-nak 100 ezer forintnál kevesebb jövedelemből gazdálkodott. Csupán

a

bérlakásban

élők

10%-nak

volt

100

ezer

meghaladó jövedelme az adatfelvételt megelőző hónapban.

forintot

Az átlagos havi jövedelme a felnőtt korú bérlőknek 59. 000 Ft. Az egy főre jutó havi jövedelem 40. 759 Ft.

Nettő jövedelmek eloszlása (fő) 18

150001-200000 130001-150000

9 20

110001-130000 ft 100001-110000 Ft

13 36

90001-100000 Ft

58

80001-90000 Ft

60

70001-80000 Ft

73

60001-70000Ft

84

50001-60000 Ft

38

40001-50000 ft

32

30001-40000 Ft

55

20001-30000 Ft 1-20000 Ft

20 86

0 Ft

32./a sz.

81

Nettó jövedelem megoszlása

1 0 20 - 20 Ft 00 00 1 0 30 - 30 Ft 00 00 1 0 40 - 40 Ft 0 00 0 50 1- 5 0 Ft 00 00 0 1 60 - 60 0 ft 00 00 0 70 1- 7 Ft 00 00 0 1 80 - 80 0Ft 00 00 90 1- 9 0 F 00 00 t 10 1- 1 0 0 00 00 Ft 01 0 11 -11 00 F 00 0 0 t 01 00 13 -13 Ft 00 0 0 0 0 15 1 -1 0 ft 00 50 01 00 -2 0 00 00 0

16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0%

32/b sz.

A jövedelem felhasználása

A korábbi bemutattuk, hogy a bérlők többsége az alacsony jövedelmi csoportokba tartozik. A jövedelmek alacsony volta visszatükröződik a jövedelmek felhasználásában, a kiadásaik szerkezetében.

A bérlők több mint fele jövedelmének több mint 30%-át és majdnem tizedük

(8%) jövedelmének több mint felét költi élelmiszerekre. Közel ötödük nem költ élelmiszerekre, ők többségében jövedelem nélküli eltartott családtagok.

A bérlakásban élők 45 % jövedelmének, több mint 30%-t és 6%-uk több

mint felét költi bérleményének fenntartása. A lakók negyede nem költ rezsire, ők többségében jövedelem nélküliek, illetve családtagok.

Gyógyszerre a bérlők 17% költ rendszeresen, 8%-uk többet, mint a

jövedelmének 20%-t. A bérlők 13%-a van hitele így ilyen célú havi kiadása, 8%-uk esetében ez a kiadás meghaladja jövedelmének több mint ötödét. Az

adatfelvételt megelőző hónapban a bérlakásban élők ötöde költött háztartási szerekre, és három százalékuk utazásra.

82

Lakásfenntartásra fordított kiadások a jövedelem százalékában 1% 2% 2%

Tartós fogyasztási cikkekre fordított kiadások a jövedelem százlékáabn 0-%

0-10%

1%

1-20%

11-20%

25% 21%

95%

21-30%

21-30%

31-40%

31-40%

41-50%

41-50% 51-60%

51-60%

10%

61-80%

18%

2%

81-90%

20%

91-100%

61-80% 81-90%

1% 2%

91-100%

d.

a. Hiteltörlesztésre fordított kiadások a jövedelem százalékában

Élelmiszerre fordított kiadások a jövedelem százalékában 0-10% 1% 4% 2%1%

11-20%

21%

87%

0-%

21-30%

1-20%

31-40%

29%

7%

21-30%

41-50%

5%

51-60%

5%

61-80% 19%

0%

81-90%

16%

2%

31-40% 41-50% 51-60%

1%

91-100%

b.

e.

Gyógyszerre fordított kiadások a jövedelem százalékában

Kultúrára fordított kiadások a jövedelem százalékában

0-% 1-20% 99%

21-30%

83%

0-%

31-40%

2% 0%

1% 0%

11-20%

41-50%

9% 3% 2%

51-60%

1%

61-80% 81-90%

f.

c. 33/ a-f sz.

Munkaerő-piaci státusz és a jövedelem élelmiszerre fordított aránya 0

30 százalék

30-50 százalék

50 százalék felett

80% 80% 70% 60% 60% 60% 53% 50% 50% 42% 40% 36% 32% 30% 28% 30% 20% 17% 16% 14% 10% 10% 9%9% 7% 10% 11% 11% 4% 8% 3% 0% 0%

m al

t ot az

ás at og m tá ád al cs ő es er sk tt lá ál rto lt a ,e ló nu ta s ko dé ra já s ja dí ug ny

k al

34. sz.

83

Munkaerő-piaci státusz és a jövedelem lakásfenntartásra fordított aránya 87%

90% 80% 70% 60%

53% 52%

51%

50%

43%

30% 20% 10%

20%

43%

39%

40% 30% 24%

24%

23% 18%

14% 11% 11% 7% 7%

13%

11% 12% 7%

0%

0%

0

alkalmazott

0%

30 százalék 30-50 százalék 50 százalék felett

nyugdíjas

járadékos

tanuló, eltartott

álláskereső

családtámogatás

35. sz.

A munkajövedelemből élő alkalmazottak költenek a lakhatásra és étkezésre a legkisebb arányba jövedelmükből, de az ő esetükben is 46% azok aránya, akik 30% meghaladó költenek étkezésre és lakhatásra. Tehát alacsony

munkabér és a kedvezőtlen eltartotti arány velük kapcsolatban is jelentkezik a jövedelem felhasználás vonatkozásában. A

járadékosok

nyugdíjasok

és

a

családtámogatásban

részesülők

jövedelműkből nagyobb arányban költenek, mind élelmiszerre mind pedig

lakásfenntartásra, mint a más csoportokba tartózó bérlők, 60-70%-uk jövedelmüknek 30%-át meghaladó mértékben költ mind az étkezésre, mind a bérleménye fenntartására. Tehát jövedelmük egészét felemészti e két

kiadás típus, ami 125 bérlőt jelent, ez az összes bérlakásban élő 25%-a. Az

elemzés rámutat arra is, hogy az eltartottak, tanulók, álláskeresők többsége nem

vagy

csak

jövedelmének

nagyon

alacsony

százalékában

költ

élelmiszerre és lakhatásra. E csoportok közül azonban sokaknak nincs is jövedelme, tehát lakhatásuk és étkezésük költségeit mások fedezik.

Az összes megkéredzett 38%-a (237fő) az, akinek jövedelme szinte teljes egészében a lakhatásra és étkezésre fordítódik. A bérlakásban élők (31 fő) 5%-nak

a

jövedelme

lakásfenntartásra sem.

azonban

nem

84

elegendő

az

étkezésre

és

a

A családtámogatásból élők esetében fokozottan vetődnek fel kérdések a gyermekek iskoláztatásával, ruháztatásával kapcsolatosan, a nyugdíjasok és

járadékosok esetében a gyógyszerek kiváltásának vonatkozásában. Azaz sok

esetben a hátralékok felhalmozódása mögött: Az eszünk, öltözködünk,

vagy lakunk? Lakunk vagy betegek leszünk? kérdése húzódik meg a mindennapokban.

Jövedelem mértéke és a jövedelem élelmiszerre fordított aránya 60% 50%

53%

53%

52%

48%

46% 38%

40%

0 30% 20%

23% 19%

17% 12%

24%

21%

19% 13%

15%

30 százalék

15%

30-50 százalék

9%

7%

10%

16%

50 százalék felett

1% 0% Minimál nyugdíjnál alacsonyabb

Minimálnyugdíj és a minimálbér közötti

Minimálbértől a minimálbér másfélszerese közötti

Minimálbér másfélszerese és kétszerese közötti

Minimálbér kétszeresénél több

36 sz.

Jövedelem mértéke és a jövedelem lakásfenntartásra fordítottaránya 65%

70% 60% 49% 40% 30% 20%

47%

46% 45%

50%

25% 25%

0

37%

35%

30 százalék 27%

25% 15%

12%

13%

10%

8%

6%

3%

30-50 százalék 50 százalék felett

16% 0%

0%

0% Minimál nyugdíjnál alacsonyabb

Minimálnyugdíj és a minimálbér közötti

Minimálbértől a minimálbér másfélszerese közötti

Minimálbér másfélszerese és kétszerese közötti

Minimálbér kétszeresénél több

37 sz.

A jövedelmi csoportok vonatkozásában az élelmiszerekre fordított kiadások jövedelemhez

különbségeket

viszonyított (talán

csak

aránya a

esetében

legmagasabb

85

a

nem

találtunk

minimálbér

lényeges

kétszeresét

meghaladó jövedelmi csoportban látható jelentős eltérés). A vásárlási

szokásokat, a vásárolt élelmiszerek mennyiségét minőségét azonban nem mértük. Illetve nem tudjuk ebből a jövedelemből adott esetben hány fő étkezését

kell

megoldani.

családtámogatásként

kapott

(pl.

120

6

gyermekes

ezer

forintos

GYES-en

lévő

anyuka,

jövedelméből

7

főről

gondoskodik). Tehát nem elsősorban a megkérdezett jövedelme, hanem a család egy főre jutó jövedelme a meghatározó, tehát az eltartó és eltartotti arány.

A jövedelem lakásfenntartásra fordított arányát tekintve már jelentős különbségek mutatkoznak a jövedelmi csoportok között. A legalacsonyabb

jövedelmi csoportba tartozók között a legmagasabb a jövedelem 50%-t meghaladó

rezsiköltség

(15%),

a

minimálbérnél

többel,

de

annak

másfélszeresénél kevesebb jövedelemmel rendelkezők esetében. Ez az arány már csak 6%, a két legmagasabb jövedelmi csoportban már nincs olyan bérlő, akinek ilyen arányú lakásfenntartási költségei lennének. A

megkérdezettek

79%-költ

élelmiszerekre,

75%-

a

lakásfenntartásra,17%-nak van rendszeres kiadása gyógyszerre, a jövedelmi helyzetből adódóan csupán 13% van hiteltörlesztése, és

5%-uk fordított jövedelméből tartós fogyasztási cikkek vásárlására, 3%-uk

utazásra

bérleményekben

és

lakók

1%-uk

73%-a

kultúrára

három

és

évnél

szórakozásra.

régebben

A

vásárolt

utoljára könyvet, 88%-a az utóbbi 3 évben nem volt moziban, 92% színházban.

A kedvezőtlen eltartó és eltartotti arányból következően az egy főre

jutó alacsony jövedelem miatt szinte minden jövedelmi csoportban magas az étkezésre, lakásfenntárásra fordított jövedelem aránya. A

bérlakásban élők 38%-nak jövedelmét szinte teljesen felemészti az étkezési

és

lakhatási

szükségletek

kielégítése,

5%

esetében

jövedelmük még erre sem elegendő. Jobb helyzetben vannak az alkalmazottak

és

különösen

rossz

helyzetben

a

nyugdíjasok,

járadékosok és a kizárólag a családi támogatásokból élők.

86

Vagyoni helyzet Személyautó tulajdon

1% 4% 1%

Lakótelek és ingatlantulajdon

Nincs 97%

Igen egy 3 évnél fiatalabb

Nincs Igen Szentesen

Igen egy 3 évnél öregebb

Igen más településen

Igen több 3 évnél öregedd

1% 2%

94%

Földtulajdon

Más épülettulajdon Nincs 99% 98%

Nincs Igen Szentesen Igen más településen

Igen Szentesen 1%

1% 1%

38. a-d. sz.

A jövedelmi viszonyok alapvetően befolyásolják a vagyoni helyzetet. A

bérlakásban élők 97%-nak nincs birtokában lakótelek, illetve ingatlan. A

tulajdonnal rendelkezők kétharmadának a városban, míg egyharmadának más településen. Az ingatlanok átlagértéke 6,4 millió forint.

Más nem lakóépület tulajdona öt bérlőnek az összes bérlő alig 1%-nak van,

ezek átlagértéke: 600. 000 Ft. Termőföldet tulajdonol 11 bérlő, 7 főnek

Szentesen, míg 4 főnek más településen van birtoka. A termőföldek átlagértéke: 217. 000 Ft. Legmagasabb

arányban

16%

(36

fő)

személygépkocsi

tulajdonnal

rendelkeznek a bérleményekben lakók. 9 fő több gépkocsival is rendelkezik

azonban ezek a járművek mind 3 évesnél idősebb. Két bérlőnek van három évnél fialtabb, és 25 főnek ennél idősebb személygépkocsija. A gépkocsik átlagos értéke: 761.806 Ft

Üdülő vagy üdülőtelek, valamint tehergépkocsi tulajdonnal egy bérlő sem rendelkezik.

A bérlakók több mint négyötödének (83%) semmilyen vagyontárgya nincs. Legmagasabb arányban személygépkocsival rendelkeznek a 87

bérlők, a gépkocsik többségében 3 évnél idősebbek. 5% alatti az egyéb, lakó és egyéb ingatlan és a termőföldtulajdonnal rendelkezők aránya.

Egészségi állapot

A bérlők 62% válaszolta, hogy egészséges, a betegséggel küzdők aránya

38%. Valamivel alacsonyabb a tartós betegek aránya 36%, a válaszolók több mint ötödének van munkavállalást befolyásoló betegsége, a rokkantak aránya 19%.

Tartós betegek aránya a bérlakásban élők között

Bérlakásban élők egészségi állapota

Tartós beteg; 36%

Beteg 38%

Nincs tartós ; betegsége 64%

Egészséges 62%

Rokkantak aránya a bérlakásban élők között

Munkaképességet befolyásoló betegek arány a bérlakásban élők között

Rokkant 19%

Munkképesség et befolyásoló betegsége van 21%

Nem rokkant 81% Nincs ilyen betegsége 79%

39. a-d sz.

A foglalkozatási, vagy foglalkoztathatósági (munkaerő-piaci státusz) szerint

képzett csoportokon belül vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy minden esetben

az inaktívak (nyugdíjasok, járadékosok) az életkorukból is következően egészségi állapota a legrosszabb (77% beteg, 75% tartósan beteg). A

foglalkoztatottak és a tanulók egészségi állapota a legjobb (15% beteg és 13% tartósan beteg) és valamivel rosszabb egészségi állapotot mérő mutatóval rendelkeznek az aktív korú nem foglalkoztatott bérlők. Ez utóbbi

csoportba tartozó egészséges bérlők azok, akiknek fogalakoztatási helyzetét javítva,

képzésük

és

munkavállalásuk 88

elősegítésével

pozitív

változást

generálhatunk, annak érdekében, hogy javuljon a kereső eltartotti arány, ezáltal nőjön az egy főre jutó jövedelem a háztartásokban, melyek eredményeként

a

hátralékok

növekedése

későbbiekben

a csökkenése

várható. Az aktív korú, munkavégzést befolyásoló betegségben nem szenvedő, nem foglalkoztatottak az össze megkérdezett bérlő 11%-a.

Egészségesek aránya a munkarőpici státusz szerinti csoportokban

100%

15

90% 80%

Rokkantság megléte a munkaerőpiaci státusz szerint képzett csoportokban

19

100% 80%

70%

77

60%

60%

50%

85

40%

81

30% 20%

Beteg

40%

Egészséges

20%

23

10%

Nyugellátás, járadék

Aktív korú Dolgozik, tanul

96

94 Rokkant

55

Nem rokkant

Nyugellátás, Aktív korú Aktív korú járadék Dolgozik, tanul Szociális támogatás, eltartott

Aktív korú Szociális támogatás, eltartott

Tartós betegek aránya a munkaerőpiaci státusz szerinti csoportokban

Munkaképességet befolyásoló betegség megléte a munkaerőpiaci státusz szerint képzett csoportokban

100%

100%

13

20

80%

80%

48

60%

75 87

40% 20%

6

0%

0%

60%

4 45

80

15

Tartós beteg

40%

Nincs Tartós beteg

20%

0%

0%

Nyugellátás, Aktív korú Aktív korú járadék Dolgozik, tanul Szociális támogatás, eltartott

95

85 Munkát befolyásoló betegsége nincs

52 5

15

Nyugellátás, Aktív korú Aktív korú járadék Dolgozik, tanul Szociális támogatás, eltartott

40. a-d. sz.

89

Munkát befolyásoló betegsége van

90

A Szociális bérlakásban élő gyermekek

A bérlakásban nevelkedő gyermekek legmagasabb arányban (44%) az általános iskolás korosztályba (7-14 év) tartoznak, a 15-18 évesek aránya 28%. Három év alatti a gyermekek 9%, óvodás korú pedig 14%. Bérlakásban élő gyermekek életkor szerinti megoszlása

5%; 13

9%; 26 14%; 37

28%; 78

44%; 120

0-3 éves

4-6 éves

7-14 éves

14 -18 éves

18-20 éves

41 sz.

Életkor és oktatási helyzet szerinti megoszlás 5%; 13 1%; 3

7%; 20 16%; 43

22%; 61

5%; 14 44%; 120

0-6 éves otthon a szülővel

0-6 éves óvodás, bölcsödés

7-14 éves általános iskolás

15-18 általános iskolás

15-18 középiskolás

15-18 nem jár iskolába

19-20 oktatási intézménybe jár 42 sz.

Az általános iskolások közül legmagasabb arányban a Klauzál Gábor Általános Iskolába járnak (29%), 17%-uk jár a Petőfi Sándor Általános

Iskolába, míg legkevesebben a Koszta József Általános Iskolába járnak (8 fő, 6%).

A

bérlakásban

élő

középiskolások

34%-a

más településen

jár

középiskolába . A szentesi középiskolák közül legtöbben a Zsoldos Ferenc Szakközépiskolát (21 fő, 27%), míg legkevesebben (5 fő, 6%) a Horváth Mihály Gimnáziumot látogatják.

91

Bérlakásban nevelkedő általános iskolás gyermekek iskolánkénti megoszlása 13%; 16

16%; 21

10%; 13

6%; 8

9%; 11 29%; 37

17%; 22

Deák Ferenc

Koszta József

Klauzál Gábor

Szent Erzsébet

Kiss Bálint

Rigó Alajos

Petőfi Sándor

43 sz.

Bérlakásban élő középiskolás fiatalok iskolánkénti megoszlása 8%; 6 12%; 9 34%; 27 6%; 5

13%; 10

27%; 21

Barta János

Pollák Antal

Horváth Mihály Gimnázium

Boros Sámuel

Zsoldos Ferenc

Más településen

44 sz.

A gyermekek 83%-a egészséges, 15%.a tartós beteg és az átlagos életvitelt akadályozó betegséggel él 5 gyermek (2%).

Bérlakásban élő gyermekek egészségi állapot szerinti megoszlása

15%; 40

2%; 5

83%; 229

Egészséges

Tartós beteg

Átlagos életvitelt akadályozó betegség

45 sz.

92