[2] [4] [6] [7] [8] [12] [14] Dysmenorrhoea és aranyér. Harmónia. «Pipálunk rá?» Az otthon felépítése és berendezése. Születésnapra emlékezünk

2015 | Évfolyam IV |#38

[2]

Dysmenorrhoea és aranyér

A Te egészséged ....................................

[4]

«Pipálunk rá?»

FiatalOK ....................................

[6]

Az otthon felépítése és berendezése

A Te családod ....................................

[7]

Születésnapra emlékezünk

Tudomány világában ....................................

[8]

A gazdag ember és a szegény Lázár

Lelkünk ....................................

[12] Mikulásról őszintén Gyerek sarok ....................................

kereszténység [14] Alényege Történelem

Harmónia E szó hallatán kinek mi jut az eszébe? Van, akinek a zene. Van, akinek a képzőművészet, ahogy egy festmény szépsége láttán az összhang szinte megszólal. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a művészetben megnyilvánuló szépség a természetben látható rendből táplálkozik. Ezen a ponton viszont meg kell állnunk. Milyen képünk van a természetről? Mit nevezünk rendnek? Nem természetes anyagok az életünkben Mert a rend lassan azt jelenti már, hogy a környezetben levő nem természetes anyagok határértékét vizsgáljuk; mennyi a nitrogén-monoxid, a szén-monoxid a levegőben, s más nem kívánatos anyagok miként lopakodnak be az ember életterébe. Ha csak ezeket az anyagokat vesszük tekintetbe, azt fedezzük fel, hogy korábban ismeretlen betegségek szenvedő alanyaivá váltunk. Nagyvárosi területeken a levegő szén-monoxid-tartalmának 80%-a belsőégésű motoroktól származik. A közvetlen hatása fejfájás, szédülés, émelygés, a látás- és hallásképesség csökkenése. Közel van Isten országa Egy festmény láttán, egy zenemű hallatán a szépség, az összhang erős befolyását érezhetjük. Ez arra indíthat, hogy az életünket hozzuk összhangba a környezetünkkel… de melyikkel? A mesterségesen kialakított „rendet” célozzuk-e meg, vagy a teremtett világ rendjét tanulmányozzuk? Az egyik esetben az a reakció, hogy meghatározzuk a mérgező anyagok határértékét. Kérdés: a mérgező anyag kis mennyiségben csekély bajt okoz? A médiában elhangzó hírek szerint csekély baj is bőséggel van, s az egyre nagyobb baj lassan orvosolhatatlanná válik. Évtizedek óta hangzik el már ez. De ne legyünk pesszimisták, mert a Földnek csodálatos jövője van, és a Szentírás arra bátorít bennünket, hogy imádságainkban is fejezzük ki azt, mennyire vágyunk a boldog és örömteli jövőre. „…Jöjjön el a Te országod”, hangzik az ÚR imájának első részében. S ez az ország biztos! A Föld eredeti harmóniájára azonban ma is törekedhetünk. Ennek sokrétűsége tanulmányozható, sőt, egyes összetevőit gyakorolhatjuk is! Melyek ezek? Néhány szempontot említsünk meg! Ami hatalmamban áll, tegyem meg, a saját életemben, a kapcsolatrendszerben. Ez olykor ugyan nem látszik eredményesnek, a jó hatása mégis megmutatkozik a későbbiekben. Aki zenével foglalkozik, a legértékesebbet, a legnemesebbet hallgassa, művelje! Aki gyerekeket nevel, gondoljon a gyermekek jövőjére, s önmagát háttérben tartva, a család összhangjára tegye a hangsúlyt! Aki hatnapi munkát végez, kollégáival a harmónia kialakításán, fenntartásán fáradozzon; még akkor is, ha valaki arra biztatná, hogy nem muszáj olyan precíznek lennie. A harmónia kialakítása időigényes. Szánjunk erre időt!

Kedves olvasónk! Örömmel tájékoztatjuk, hogy az „Élet és egészség” havilap 2016-ban is meg fog jelenni. Ha ön szerint érdekes, hasznos a kiadványunk, és szeretne 2016-ban is az „Élet és egészség” olvasója lenni, akkor legyen szíves ezt jelezni úgy, hogy megrendeli a havilapot, megadva a pontos posta címét. ulevélben postacímünkre: 90202, Beregszász, Arany János u. 66, p/f 21. utelefonon (telefonhívás vagy SMS): 093 399 7539, 096 656 7174, 066 134 7072 uemailban: [email protected] 2016-ban is az „Élet és egészség” havilap ingyenes lesz, de csak azon olvasóinkhoz juttatjuk el, akik megrendelték, és megadták a pontos címüket. Köszönjük, hogy 2016-ban is velünk tartanak!

Fájdalmas menstruáció (dysmenorrhoea) A fájdalmas menstruáció tünetei közé tartozik a görcsös alhasi fájdalom, ami esetenként a lágyékba, a szeméremajkakba vagy a combba sugározhat. Általános tünetek is kísérhetik; rossz közérzet, hidegrázás, fejfájás, hasmenés, hányinger és hányás. A nők körülbelül ötven százalékánál előfordul, és a becslés szerint évente mintegy 140 millió kiesett munkaóra tulajdonítható ennek. A fájdalmas menstruációnak két típusát különböztethetjük meg: primer és szekunder dysmenorrhoea. Az előbbi kiváltó oka ismeretlen. Általában csak évekkel az első menstruáció után jelentkezik. A fájdalom rendszerint néhány órával a vérzés megindulása előtt kezdőik, és nem tart tovább néhány óránál, legfeljebb egy-két napnál. Az első nap szokott a legrosszabb lenni, majd fokozatosan alábbhagy a panasz. A maximális fájdalom idején a menstruációs folyás mennyisége csekély, és a vérzés fokozódásával párhuzamosan enyhül a fájdalom is. Számos tényező súlyosbíthatja a primer dysmenorrhoeát: kevés testmozgás, helytelen testtartás, elégtelen higiénia, idegesség, valamint bizonyos alkati tényezők, mint például vérszegénység, a székrekedés, illetve a fázós láb. A szekunder dysmenorrhoea már két-három hónappal a menstruáció előtt elkezdődik, hasi fájdalom jellemzi, ami a vesetájakba és az alsó végtagokba sugárzik. A fájdalom nem éles és görcsös, hanem inkább tartós. A tünetek végig fennállnak a menstruáció alatt, néha még kicsit tovább is tartanak. Szekunder dysmenorrhoea kísérheti a kismedencei betegségek egy részét. Ezek közé tartozik az endometrosis (a méhnyálkahártya szabálytalan elhelyezkedése), a méh nem megfelelő helyzete, a különféle gyulladásos folyamat, a tumorok stb. Ilyenkor mindig az alapbetegséget kell kezelni. A primer dysmenorrhoea kezelése 1)Egy melegítőpárna vagy forró vizes palack hasra helyezésével gyakran teljesen elmúlik a fájdalom. Néhány órás melegterápiát követően az érintettek rendszerint visszatérhetnek mindennapi tevékenységükhöz. 2)Kedvező hatás érhető el meleg itallal is, például gyógyteával (lucerna, málnalevél vagy kamilla). Kerülnünk kell viszont a hagyományos teát és a kávét. Dr. Penny Budhoff szerint a kávéban, teában, kólában és a csokoládéban levő metilxantinvegyület súlyosbíthatja a premenstruációs tünetcsoportot. Az általa vizsgált nők kisebb emlőfájdalomról panaszkodtak a metilxantin tartalmú táplálékok étrendből való kiiktatását követően. 3)Kimutatták, hogy a rendszeres testedzés a nők jelentős részénél enyhíti a görcsöt. Egy vizsgált csoportban harmadával kevesebb dysmenorrhoeás eset fordult elő a rendszeres testmozgást végző nők körében. A törzshajlítás az elsődlegesen választandó gyakorlat. 4)A dysmenorrhoeás panasz egy része a helytelen tartásra vezethető vissza. A gyógyulni vágyóknak a következő tartásjavító tornagyakorlatot tudjuk javasolni. A páciens álljon a fal mellé, attól körülbelül 45 2

Élet és Egészség

2015

| Évfolyam IV

centiméterre; a sarkait és a lábujjait zárja szorosan össze. A könyökével, alkarjával és kezével támaszkodjon a falnak vállmagasságban. A vállak végig maradjanak merőlegesek a falra, és a térdeket tartsuk nyújtva, majd feszítsük meg a hasizmokat, valamint a csípőizmokat, végül nyomjuk a csípőt a fal felé, és próbáljuk megérinteni azzal. A gyakorlatot háromszor ismételjük meg mindkét irányban, naponta három alkalommal, ami összesen napi kilenc-kilenc nyújtást jelent. Egy tanulmány szerint enyhe esetben egy hónap, középsúlyos esetben két hónap, súlyos esetben pedig három vagy több hónap torna után várható állapotjavulás. 5)Igyekezzünk megelőzni a székrekedést. 6)Úgy tűnik, hogy a menstruációt közvetlenül megelőző kimerültség is súlyosbíthatja a dysmenorrhoeás panaszt. Egész hónapban próbáljunk rendszeres időbeosztás szerint felkelni, tornázni és lefeküdni. 7)A túlzott kismedencei pangás szintén fájdalmas menstruációt idézhet elő. A kérdéssel foglalkozó egyik orvos véleménye szerint a rekeszizomból (hasból) lélegző nőknek nincsen menstruációs fájdalmuk. A légzőmozgásokat akadályozó szoros ruházat inkább a mellkasi légzésnek kedvez, a hasizom és a rekeszizom kevésbé tér ki, így kismedencei pangás lép fel. Az említett szerző a következő gyakorlatot javasolja. Vegyünk le magunkról minden ruhadarabot, és feküdjünk hanyatt valamilyen sík felületen. Térdünket hajlítsuk be, kezünket pedig nyújtsuk ki oldalra, a hasizmok teljes ellazítását megkönnyítendő. Egyik kezünket tegyük a hasunkra, így jobban megítélhető a hasi kitérés. Hasfalunkkal próbáljuk meg minél magasabbra emelni a kezünket, ezután süllyesszük le, amennyire csak tudjuk. Tízszer ismételjük meg a gyakorlatot reggel és este, egy jól szellőző helyiségben. Kerüljük a hirtelen és szaggatott mozdulatokat, igyekezzünk minél egyenletesebben lélegezni. A mély légvételtől eleinte elszédülhetünk kissé, de ez a gyakorlás során majd elmúlik. Egy páciensnél ezzel a gyakorlattal sikerült felszámolni a reggeli rosszullétet. 8)Az előző pontban szereplő szerző napi két forró kádfürdőt ajánl a menstruáció legelején. A forró fürdő a pangásos méhből a bőrbe hajtja a vért. 9)Ne viseljünk szoros ruhadarabokat. Fontos továbbá, hogy a végtagjainkra ugyanannyi réteg ruha kerüljön, mint amennyi a törzsünket borítja, ezzel elősegíthetjük a test egyenletes vérellátását. 10)Egyes beszámolók szerint négyperces, az ágyéki gerinctől (vesetájon) végzett hátmasszázzsal a fájdalom csillapítható. 11)Gyakran jótékony hatású a három-tíz perces meleg (40,5-46,1 °C) ülőfürdő, forró (43,3-47,2 °C) lábfürdővel kiegészítve. Mások kettő-tíz perces hideg (12,7-23,8 °C) ülőfürdőt, majd ezt kö-vetően ledörzsölést javasolnak. 12)Mindig ügyeljünk a megfelelő testtartásra. Dr. L. J. Golub a fordulásból és hajlításból álló gyakorlat sikeres alkalmazásáról számolt be. Álljunk kis terpeszbe, a lábaink legyenek negyven centiméter távolságban, egymással párhuzamosan. A karunkat fordítsuk kifelé, és tartsuk vállmagasságban. Nyújtott térdek mellett fordítsuk a törzsünket balra, majd hajoljunk le, és érintsük meg a jobb kezünkkel a bal lábunk előtt a talajt. Térjünk vissza a kiindulási helyzetbe, és ismételjük meg jobb oldalra is. Az első héten naponta négyszer végezzük el a gyakorlatot. Az idő előrehaladtával kéthetenként növeljük eggyel az ismétlés szá-

A Te egészséged

mát, amíg az oldalankénti tízet el nem érjük. A páci- a meleg vízben, majd üljünk át fél-egy percre a hideg ensek egy része már a következő menstruáció alkalmával is enyhülésről számolt be, de a legtöbb esetben több hónapot vesz igénybe a javulás. A szerző arra hívja fel még a figyelmünket, hogy ne a menstruáció alatt kezdjük el a gyakorlatot, mert ez esetben akár súlyosbíthatja is a fájdalmat. 13)A szakemberek egy része elismeri, hogy az allergiás faktorok szintén közrejátszhatnak a dysmenorrhoea kialakulásában. Egy tizenkét páciensen végzett tanulmány során nyolc nőnél teljes tünetmentességet sikerült elérni az olyan táplálék kiküszöbölésével, amelyre allergiát mutattak ki. A vizsgálat tanúsága szerint búza, tojás, tej, marhahús, csokoládé, dió, hal, bab, bors, karfiol és káposzta szerepelt a leggyakrabban a dysmenorrhoeát kiváltó élelmiszerek listáján. 14)Kerüljük a túlevést, mivel ez a hasi vérbőségnek kedvez. 15)A szexuális izgalom ugyancsak elősegíti a hasűri vérbőséget. 16)Sószegény diétával mérsékelhetjük a puffadást és a vízvisszatartást. A magas nátriumtartalmú táplálékot, vagyis a tejet és a tejtermékeket, a szójaszószt, a worchesterszószt, valamint a nátrium-glutamátot is kerülnünk kell. 17)Túlsúly esetén fogyókúrázzunk. A túlsúlyos nőknél gyakoribb a menstruációs fájdalom megjelenése, mint a nem elhízottaknál. 18)Ne dohányozzunk! A dysmenorrhoea gyakorisága egyenesen arányos a naponként elszívott cigaretták számával. Nem dohányozóknál a dysmenorrhoea előfordulási gyakorisága 7,2 százalék, szemben a dohányozók 13,4 százalékos arányával. 19)A menstruáció ideje alatt a reggel és este fogyasztott macskagyökértea enyhítheti a panaszt, illetve borsmentával a fájdalom csillapítható. A kamilla pedig egyesek szerint megszünteti a menstruációs görcsöt.

Aranyeresség Aranyérnek nevezzük a végbél és a végbélnyílás kitágult visszereit. Az aranyeresség kezelése 1)A rostban gazdag étrend lágyabb, lazább, tömegesebb széklet ürítését teszi lehetővé. 2)Elegendő víz bevitelével elkerülhető a nehezen üríthető, kemény széklet kialakulása. 3)Mindennapos, a szabadban végzett testmozgással biztosítható a normális bélműködés. 4)Ülőfürdő alkalmazásával csillapítható a fájdalom. Üljünk a harminc centiméter mély, 37,3°C-os vízbe tíz-húsz percre, naponta három-öt alkalommal. A farpofák széthúzásával megkönnyíthetjük a víz bejutását az érintett területre. Hajtogassunk párnát egy nagyobb méretű törülközőből, tegyük a kád aljára, és arra üljünk rá. Az ülőfürdő megnyugtatja a gyulladt szöveteket, és ellazítja a végbélnyílás, illetve a végbélnek a gyulladás miatt görcsbe rándult izmait. Kívánság szerint negyed csészényi varázsmogyoró-levelet is tehetünk a fürdővízbe. Súlyos esetben váltakozó meleg-hideg ülőfürdő alkalmazása javasolt. Erre a célra használhatunk például két darab galvanizált mosóteknőt, amelyet olyan szögben támasztunk alá, hogy kényelmes legyen az ülés ott. Az egyiket meleg, a másikat pedig csapvízzel töltsük meg. Üljünk öt percig 3

www.eese.org.ua

Ifjúsági és családi havilap

vízbe. A váltakozó meleg-hideg kezelést háromszor ismételjük. 5)Kerüljük a csípős és agyonfűszerezett ételféléket, mint a csili vagy a pizza, mivel ezek az amúgy is gyulladt területek további irritációjához vezethetnek. 6)Az enyhe hashajtástól jó eredmény várható, azonban igen kíméletesen kell végezni, mivel a hasmenés továbbsúlyosbítja a problémát. Mérsékelt hashajtóhatással rendelkezik a zabpehely, a teljes kiőrlésű gabona, a szilva, valamint a gyümölcs- és zöldségfélék többsége. 7)A székletürítést követően ne vigyük túlzásba a végbélnyílás körnékének megtisztítását. Dörzsölés helyett inkább óvatos simogató mozdulatokat végezzünk a kissé összegyűrt toalettpapírral. A zuhanyozás is kíméletes megoldás. 8)A főtt hagyma fokozza a vér alvadékonyságát. Feljegyeztek egy esetet, amikor sikerült megállítani a vérzést mindennapos hagymafogyasztással. 9)Szintén enyhülést eredményezhet a jégtömlő használata. 10)A helyi érzéstelenítő vegyületet tartalmazó készítmények alkalmazását érdemes elkerülni, mert irritálhatják a területet, és elhúzódóvá tehetik a gyógyulást. A szóban forgó anyagok elnevezése rendszerint „-cain”-ra végződik (például lidocain). Erre utalhat a készítmény gyári neve, de megtalálhatjuk az összetevők listáján is. 11)Egy 1976-os beszámoló szerint semmi nem bizonyítja, hogy a Preparation H elnevezésű készítmény önmagában, illetve annak valamely összetevője külön képes lenne csökkenteni a gyulladást, vagy az aranyér méretét megkisebbíteni. A Preparation H úgynevezett fertőtlenítő hatású „élő élesztősejt-kivonatot”, valamint cápamájolajat tartalmaz. 12)Forró vagy hideg pakolás formájában alkalmazható még az összehúzó és vérzéscsillapító hatású aranygyökér és a varázsmogyoró. 13)Ne üljünk vagy álljunk huzamosabb ideig egy helyben. 14)Vérző aranyér esetén kerüljük az aszpirin használatát, mivel a véralvadásgátló tulajdonsága miatt elhúzódóvá teszi a vérzést. 15)Hatékonyan alkalmazható az aloékúp. Vágjunk le egy nagyjából hat centiméteres darabot a növény leveléből, hámozzuk meg, majd helyezzük fel. 16)Sokan számoltak be kedvező eredményről az áfonyás pakolás alkalmazásával kapcsolatban is. Turmixoljunk össze egy maroknyi tőzegáfonyát, majd vegyünk abból egy kanálnyit, és csavarjuk be fátyol-, illetve tüllszövetbe. Helyezzük az érintett területre egy órára, majd szükség szerint ismételjük meg. 17)Jó eredmény várható a lecitintől is. Egyszerűen kenjük be a területet ugyanakkora mennyiséggel, mintha vazelint használnánk. 18)Hámozzunk meg egy gerezd fokhagymát, a felszínét kapargassuk meg, hogy levet eresszen, majd helyezzük fel éjszakára a végbélbe. Másnap a normál székletürítés során magától távozik. 19)A súlyos, és egyre fokozódó fájdalom arra utal, hogy az aranyeres csomóban trombózis alakult ki. Az enyhülés akkor következik be, ha az orvos megnyitja és eltávolítja onnan az alvadékot. Ez a módszer nem azonos az aranyér műtéti eltávolításával. Dr. Agatha M. Thrash, Dr. Calvin L. Trash, Phylis Austin: Természetes gyógymódok

A Te egészséged

„Pipálunk rá?” Egy divatos egészségkárosító szokás, a vízipipázás Néhány évvel ezelőtt a társasági együttléteken még ritkaságszámba ment, ma már gyakran a városképhez tartozó látvány, amint a parkokban heverésző fiatalok nagy átéléssel hosszú, kígyózó csövet szívogatnak. Kelet szokását felidézve, szó szerint elvarázsolódnak a mesés Bagdadba vagy Arábia más tájára, mindenesetre kellemesebb, stresszmentesebb világba. „Nem kábítószer, de még csak dohány sem, és az egészségre teljesen ártalmatlan” – hallható a fogyasztóitól, többnyire tiniktől. Így a szülők a legnagyobb nyugalommal „pipálnak rá”! A cigaretta elődje Hála a nyilvános helyeken való dohányzást tiltó rendelkezésnek, néhány országban dohányozni egy magára adó fiatalnak már nem sikk. Viszont vízipipázni kifejezetten divatos. A vízipipázás szokása Afrikából ered, még a Kolumbusz előtti időből. Később Ázsiában és Indiában is elterjedt. Az arab világban jelenleg is rendkívül népszerű ez a dohányzási forma, és Európában, ÉszakAmerikában is egyre inkább terjed ez a szokás. A dohányzásnak, vagyis a nikotin „élvezetének” a klasszikus cigarettázáson kívül számos formája ismert. A dohánylevél elrágása, az apróra zúzott dohánypor beszippantása és az égetéssel keletkezett füst belélegzése pipával vagy szivar formájában, levélbe sodorva. Az első vízipipákat kókuszdió héjából készítették. A mai változata egy fémtestből és az abból kígyózó egy vagy több gumicsőből áll. A vízipipatest alján hevített szénre dohányt tesznek, amelynek füstje a vízi tartályon keresztül szűrve érkezik. Amíg a füst a vízipipából a tüdőbe kerül, hosszú utat tesz meg. Ennek során találkozik fémfelülettel, a tartályon keresztül víz-, a szívókában pedig textíliafelülettel. A füstöt jobban megtisztítja a rendszer, mint a cigaretta végén levő füstszűrő. A víz sokkal jobb abszorpciós képességgel rendelkezik, mint a polimer vegyületből készült cigarettaszűrő. Dohányzás vagy annak imitálása? Az interneten menta, fahéj, málna, őszibarack, citrom, alma, cseresznye, mangó és rágógumi ízesítésű dohányt is kínál tört magyarsággal egy fiatalember, nagyokat pöfékelve a képernyőről felém. Széles mosollyal tájékoztat, hogy mennyire szerencsés vagyok, hiszen néhány héten belül piacra fogja dobni a brandy ízesítésűt is. Persze a reklámtörvény miatt ezt nem teheti ki a weboldalra, de „Nyugi! Továbbra is forgalmazom!”– biztat. Az agyonízesített nikotinnak és a vízipipa egzotikus formájának köszönhetően a fiatalok között sokan nincsenek tisztában azzal, hogy dohányt szívnak. Ők a vízipipázást nem azonosítják a dohányzással. A gyermekem tizenegy éves barátnője például szülői engedéllyel – értsd: a szülei társaságában – pipázott, minden bizonnyal azért, mert a szülők sem voltak tisztában a vízipipadohány káros hatásával. Az összetartozás illúziója A fiatalok összetartozását régen a közös tevékenység fémjelezte. Együtt arattak, mulattak, a falu apraja-nagyja együtt volt a termés betakarításakor stb. 4

www.eese.org.ua

Ifjúsági és családi havilap

Néprajzi feljegyzésekből ismerjük azt a szép szokást, amikor a vendégszeretet, az összetartozás kifejezéseképpen a háziak közös tálból ettek a vendégekkel. Ma a több csöves vízipipázás tölti be a fiatalok életében ezt a szerepet. Egyébként külön etikettje van; például mindig lefelé tartva, jobb kézzel kell körbeadni a csövet. Tényleg egészséges? Mint minden egészségkárosító szokás rabjai, a pipázók is számos felmentést találnak a szenvedélyük kockázatmentességének igazolására. Gyakran érvelnek azzal, hogy bár a vízipipázásnál egy töméssel több nikotin jut be a szervezetbe, sokkal ritkábban szokás pipázni, mint cigarettázni. Szerintük bőven elég idő marad arra két pipázás között, hogy a szervezetükből kiürüljön a nikotin, és a vízszűrő jobban kiszűri a káros anyagokat, mint a cigarettafilter. A füstje kellemes illatú, ami egyszerűen kiszellőztethető.

Mindezek ellenére a pipázók sokszor szédülésről, fejfájásról, gyengeségről, hányingerről, emésztőszervi problémáról, nehézlégzésről, enyhe szén-dioxid-mérgezésről, izzadásról számolnak be, ami a vízipipa hívei szerint kitartással, vagyis a szervezet hozzáedzésével legyőzhető. A nikotinmérgezés megmutatkozhat a végtagok zsibbadásában is. Azt mondják, hogy aki vízipipázik, az gyakran megszédül, picit bódult állapotba kerül. Hogy miért? Nos, a vízipipadohányban több a nikotin, így ha valaki sokat szív egymás után a pipából, annál előfordulhat némi kábulat. Amikor valaki túl sokat szív a füstből, a szervezetben oxigénhiány lép fel, amely szédülésként, illetve néha zsibbadó érzésben nyilvánul meg a végtagokban. Mint minden dohányzási formánál, a vízipipázásnál is fennáll hosszú távú hatásként a megnövekedett esély a tüdő, a torok és a szájüreg rákos megbetegedésére. Fontos megemlíteni azt is, hogy a szénvegyületek tökéletlen égése során szén-monoxid képződik, ami pipázáskor a vér hemoglobinjában (a vörösvértest fő alkotórészében) található vasatomokkal komplex, masszívabb vegyületet képezhet. Így a szervezet oxigénellátását akadályozhatja. Szakértők szerint a cigaretta körül-belül tízszer károsabb a vízipipánál, mivel a cigaretta papírja a több mint 700 Celsius-fokon történő elégetése során több mint 700-800 káros, többek között rákkeltő anyagot bocsát ki. Tehát mint dohányzási forma, a vízipipa szintén

FiatalOK

káros, azonban a beszívott vízipipafüst kémiai összetevőire vonatkozó tudományos vizsgálat mind a mai napig nem készült, mert ennek tudományos mérése a komolyabb vegyi anyagok esetén megközelítőleg 1,2 millió dollárba kerülne. Érdemes-e a kisebb rosszat választani? A vízipipázásnak létezik dohánymentes változata is, amikor a dohány helyett ásványi kövek hevítésével párologtatják a készülékbe az aromásított gőzt. Van olyan fajta pipa, amibe dohány helyett ízesített ásványi követ is lehet tenni. Ez hő hatására ugyanúgy viselkedik, mint a vízipipadohány; füstöl, és kiadja magából az ízét. Ha önmagában nézzük, ez valóban ártalmatlan az egészségre. Viszont kialakítja a dohányzás szokását, és innen már csupán alkalom és társaság kérdése, mi kerül a pipába. Bármely éghető anyag, alma, citromhéj, dohány vagy kábítószer. Az erős aromának allergén hatása van. S mivel a vízipipázás a társasági együttlét kelléke, nehezen képzelhető el, hogy egy pipázáshoz szokott fiatal nyíltan rákérdezzen a házigazdától, vajon kő, dohány, netán THC (a marihuána fő hatóanyaga) van-e a pipában. Az ártatlan gyümölcsaromán kívül az alkohol (például brandy) illatát utánzó aroma is vásárolható, s ha a levegőillatosító füstölőkből kapható ópiumillatú is, minden bizonnyal a vízipipa-aromából sem hiányozhat. Még ha egy társaság tagjai nem is használnak hallucinogén anyagokat a baráti beszélgetés, a pipázgatás kellemesebbé tételéhez, az illat rögzül az elmében, és az agynak a „kívánatos, vonzó, ártalmatlan” információt továbbítja. Így amikor valaki az ismert illatok vagy aromák eredetijével találkozik – a barátai, mondjuk, konyakot isznak vagy kábítószereznek egy koncerten –, kívánatosnak, elfogadhatónak és helyeselhetőnek fogja erkölcsileg megítélni, és valószínűsíthető, hogy nem fog nemet mondani, ha megkínálják. Sok szülő nem tud arról, hogy a vízipipának van egy „bong”-ra hallgató változata is, ami nagyon hasonlít a pipára. Ez a hasispipa, amellyel a cannabis sativa (indiai kender) virágzó ágvégződéseinek ragacsos gyantájából készült hasist szívják. Aki pedig egyszer hozzászokott a vízipipa használatához, gondolatához, élményéhez és élvezetéhez, kérdés, hogy mikor találkozik ezzel a vízipipával. A hasis kiszámíthatatlan hangulatváltozást okoz. Megváltoztatja az érzékelést, az időérzéket. A tájékozódási zavar, bizonytalanság mellett szédülést, bódultságot, egyensúlyzavart okoz. Lassítja a reflexet, csökkenti az összpontosító-, ítélő- és teljesítőképességet. Látás- és légzészavart okozhat. Láthatjuk, hogy a vízipipázás a dohányzáshoz hasonlóan egészségügyi kockázatot jelent, azonban a mentálisan romboló hatása sem elhanyagolható. A szenvedélybetegség kialakulásának melegágya, hiszen az ismétléssel itt is egyféle szokást rögzítünk magunkban, és pavlovi reflexként a társasági együttlét kellékévé válik. Csakúgy, mint a dohányzásnál, a szervezet itt is megszokja, hogy a feszültség oldására pipázzon, holott ugyanolyan stresszoldó, ráadásul egészséges hatás érhető el egyszerű légzőgyakorlat segítségével is. Csak alkalom kérdése, mikor vált át egy fiatal az egészségesnek gondolt vízipipáról a dohányzásra. Miért választanánk a kisebbik rosszat, amikor a rossz elkerülését is választhatnánk? Szász Ágnes 5

Élet és Egészség

2015

| Évfolyam IV

Népszerű, de egészségtelen ruhadarabok Szoros és szűk ruhanemű Sokak számára az alakra simuló, szűk ruha, farmer vonzónak tűnik. Bizonyára nálad is ismerős a helyzet, amikor a próbafülkében próbálod magadat beleerőszakolni – többé-kevésbé sikerrel – a divatos csőfarmerbe. A fel- és a levétel kész szenvedés, mégis megveszed, mert trendi. Viszont a vonzó külsőnek ára van, mivel ha sokáig hordod, elszoríthatja az ereket, ami az olykor fellépő bizsergő, viszkető érzésért felelős, sőt, rosszabb esetben a combod érzőidege is károsodhat ez által. Emellett – főleg, ha a vádlira erősen rátapadó csizmával viseled – zöld utat adsz a visszerek megjelenésének és szaporodásának. Tudni kell azt is, hogy nemcsak a nők testére van rossz hatással a szűk farmer, hanem a férfiakéra is, ugyanis a herék így gyorsan felmelegednek, ami a spermiumok rohamos pusztulásához vezethet; főleg, ha az illető ülőmunkát végez. A szorosra húzott öv is okozhat fájdalmat, és még a reflux kialakulását is elősegítheti. A szorosra gombolt ing és szűk nyakú felső, vagy a szorosra húzott sál agyi keringési zavart okozhat. Fejfájás, szédülés, enyhe zavartság érzése léphet fel. Alakformáló ruhadarabok E ruhadarabok feladata általában a test egyes részeinek elszorítása. A fűzők a vérkeringés akadályozásán kívül a légzést is nehezítik, valamint nyomják és deformálják a belső szerveket. A szorosra húzott széles övek hatása hasonló, de a combunk vagy fenekünk elszorítása is egészségügyi problémát okozhat. Melltartó A melltartó viselése 100 éves divat. E ruhadarab a fűzőt váltotta fel, tehát akár hálásak is lehetnek a feltalálójának a nők. Természetesen nem az összes melltartó egészségtelen, sőt, akiknek nagyobb a keblük, azoknak egyenesen ajánlott a viselése, viszont fontos eltalálni a megfelelő méretet. Ugyanis, ha ebben tévedünk, akkor komoly gyulladás alakulhat ki a mellben, illetve a hónaljban, mivel elszorítja a mellszövet egy részét. Éppen ezért érdemes évente megmérni a mellünk méretét, és ez alapján megállapítani, milyen számozásút is válasszunk, mert évente sokat változhat eme testrészünk nagysága. Túl rövid ruhadarabok Csípőnadrág, rövid top, miniszoknya… Nagy melegben kellemes viseletnek tűnhet, de pár fok lehűlés komoly következménnyel járhat. A szabadon maradó derék miatt gyakoribb a viselőjüknél a petefészekvagy vesemedence-gyulladás, a felfázás. Tanga Bármennyire is vonzónak is tűnhet a tanga, nem érdemes hordani. Sem nőnek, sem férfinak. Ez a szoros alsónemű mozgás közben apró, észrevehetetlen hámsérülést okoz, ami könnyen elfertőződhet. A kórokozókat a végbél felől a hüvely felé irányítja, emiatt gyakoribb annak gyulladása. Ha a fertőzés továbbterjed a méh felé, a tanga akár meddőséget is okozhat.

FiatalOK

Az otthon felépítése és berendezése Az épület építésénél – akár a közösség, akár lakás céljára készül – gondot kell fordítanunk a jó szellőztetésre és a bőséges napfényre.

A ház építésénél különösen fontos a megfelelő szellőztetés és a bőséges napfény biztosítása. Legyen levegőcsere és megfelelő napfény a lakás minden helyiségében. A hálószobákat úgy kell elrendezni, hogy elegendő légáramlás legyen éjjel-nappal. Az a helyiség nem alkalmas hálószoba céljára, amely nappal nem tartható nyitva a napfény és a szellőztetés számára. A legtöbb hálószobát el kell látnunk fűtőberendezéssel, hogy hideg és nedves időben teljesen átjárja a meleg és a szárazság. A vendégszobára éppúgy gondot kell fordítani, mint az állandó használatra szánt szobákra. Itt is levegőre és napfényre van szükség, továbbá gondoskodnunk kell fűtőberendezésről a nyirkosság kiszárítására, amely mindig felgyülemlik azokban a szobákban, amelyeket nem használunk állandóan. Azok, akik időseket gondoznak, fontos, hogy ne felejtsék el, hogy nekik különösen szükségük van meleg, kényelmes szobákra. Az évek múlásával fogy az erő, és az az egészségtelen körülménnyel szembeni ellenálló képesség szintén csökken. Ezért van az időseknek nagyobb szükségük bőséges napfényre és friss, tiszta levegőre. Kerüljük a sík vidéket! Ha azt akarjuk, hogy az otthonunk az egészség és boldogság maradandó helye legyen, akkor ne párás és ködös sík vidéken, hanem magaslaton építkezzünk, ahova szabadon beáramolhat a Menny életadó ajándéka. Ne használjunk nehéz függönyt, tárjuk ki az ablakokat, a redőnyöket; ne engedjük azt, hogy bármily szép futónövény árnyékba borítsa az ablakokat, és fák se álljanak oly közel a házhoz, hogy elzárják a napfénytől! Lehet, hogy a napfény kifakítja a drapériát, a szőnyegeket és a képkereteket, de egészséges pírt varázsol a gyermekeink arcára. A természetes szépség hatása a családra Isten szereti a szépet. Szépséggel ruházta fel a Földet, az eget, és atyai örömmel figyeli a gyermekei örömét a teremtett dolgokban. Azt kívánja tehát, hogy vegyük körül az otthonunkat a természet csodá6

Élet és Egészség

2015

| Évfolyam IV

latos dolgainak szépségével. Majdnem mindenki, aki vidéken lakik – bármily szegény is –, körülveheti az otthonát füves pázsittal, árnyékot adó néhány fával, virágzó bokorral vagy illatos virágokkal. Minden mesterséges díszítésnél jobban szolgálják majd a házuk népének boldogságát. Az otthon berendezése legyen egyszerű A mesterkélt szokásaink sokféle áldástól és örömtől fosztanak meg bennünket, és alkalmatlanná tesznek a leghasznosabb élet élésére. A fényűző és költséges bútorok nemcsak pazarlást jelentenek, hanem ezerszer értékesebb dolgoktól fosztanak meg bennünket. A munka, a gond és a zűrzavar nehéz terhét hozzák be az otthonunkba. Rendezzétek be otthonotokat világos, egyszerű bútorzattal, amely jól használható, könnyen tisztán tartható, és nagy kiadás nélkül pótolható. Megfelelő ízléssel a nagyon egyszerű otthont is vonzóvá és meghitté tehetitek, ha szeretet és megelégedés van ott. A boldogságot nem találhatjuk meg az üres látványosságban. Minél egyszerűbb és jó házirenddel irányított az otthon, annál boldogabb lesz. Kerüld a versengés lelkületét! Sokak számára az élet csalódás és fáradtság a szükségtelenül megterhelő munka miatt, hogy eleget tegyenek a szokás követelményének. A lelküket állandó gond zaklatja, hogy a büszkeségből és a divatból sarjadó kívánságnak eleget tegyenek… A kiadások, a gond és a munka, amelyet elpazaroltak – ami nem káros, de szükségtelen –, előrevinné Isten ügyét, ha hasznosabb célra fordítanák. Az emberek az élet úgynevezett fényűzése után sóvárognak, s feláldozzák az egészségüket, erejüket és javaikat, hogy megszerezzék azt. A versengésnek a sajnálatos lelkülete nyilatkozik meg a hasonló korosztályúak között, azért, hogy ki kelti fel a legnagyobb feltűnést a ruházkodásban és a háztartási kiadás dolgában. Az „otthont” jelentő szót kiforgatták, amely „az előkelő bútorzattal és díszítéssel berendezett négy fallal körülvett valamit” jelenti számunkra, miközben állandóan arra törekednek, hogy eleget tegyenek a szokások kívánalmainak az élet különböző dolgaiban. Sokan boldogtalanok az otthoni életükben, mivel keményen igyekeznek szinten tartani a látszatot. Szüntelenül óriási összeget és munkát fektetnek be azért, hogy feltűnést keltsenek, és elnyerjék az embertársaik dicséretét, akik valójában nem törődnek velük és a boldogulásukkal. A háztartás berendezésében az egyik cikket a másik után tekintik nélkülözhetetlennek, míg végül sokszoros költséges kiegészítést tesznek, amely talán tetszik a szemnek, hízeleg a büszkeségnek és becsvágynak, de a legkisebb mértékben sem növeli a család kényelmét. Mégis, e dolgok igénybe vették az erejüket s türelmüket, felemésztették az értékes idejüket, amelyet az Úr szolgálatára szentelhettek volna. Isten drága kegyelmét másodrendű, nem igazán fontos dolognak tartják. Sokan, miközben az élvezetet keresik, elvesztik a boldogság befogadóképességét. Tapasztalják, hogy az anyagi javaik nem adják meg azt a megelégedettséget, amelyet attól reméltek. A munka vég nélküli körforgása, a szünet nélküli aggodalom azért, hogy az otthonukat szépítsék a látogatók és idegenek csodálatára, az eltöltött idő s az anyagi javak végül sohasem térülnek meg. (Folytatás a hátoldalon)

A Te családod

Születésnapra emlékezünk A csillagos égboltot szemlélve, Dávid király így ír az élményéről a nyolcadik zsoltárban. „Amikor látom az egedet, a te ujjaid munkáját; a Holdat és a csillagokat, amelyeket teremtettél, micsoda az ember, mondom, hogy megemlékezel róla? És az ember fia, hogy gondod van reá?” Amikor látjuk az univerzum csodálatos szépségét, bennünket szintén eltölthet a Teremtő iránti csodálat, és a tudomány fejlődésével még szebb és élesebb képeket láthatunk a kozmoszról. Ezért emlékezünk meg most arról, hogy idén április 24-én ünnepelték meg a csillagászat kedvelői a Hubble-űrteleszkóp 25. születésnapját. Amióta a Discovery űrsikló 1990. április 24-én felszállította, a 25 éves szolgálatának nagy részében csodálatos képekkel nyűgözi le az embereket. A Hubble oly módon tárta fel előttünk az univerzum szépségét, ahogyan eddig semmilyen más eszköz. Azonban érdemes arról is megemlékeznünk, hogy a sokunk által látott csodaszép felvételeket készítő űrtávcső története kudarccal kezdődött. Amikor alig négy hét múlva az első képei megérkeztek a Földre, a csillagászok rendkívül csalódottan fogadták az életlen felvételeket. Az első, fény okozta csalódás döbbenetes volt, és szinte senki nem gondolta, hogy ebből valamikor is sikeres expedíció lehet. Az történt tehát, hogy a Hubble által lefotózott objektumok képe elmosódott, homályos volt. A földi távcsövek szakértői még a hibát is megmondták egy pillanat alatt: szférikus aberráció. A több százmillió dolláros tükör nem volt tökéletes, a beérkező és a főtükör közepéről, illetve széléről visszaverődő fény nem azonos helyen fókuszálódott, hanem kicsit az előtt vagy a mögött. Ilyenkor egy földi tükröt újra munkába fognak, és továbbcsiszolják, de a Hubble visszahozatalára maximum elméletileg – egy visszahozó és egy újabb feljuttató méregdrága shuttleküldetéssel – lett volna lehetőség, de a gyakorlatban azonban nem. Hamarosan a hiba oka mellett a hiba mértékét is sikerült meghatározni. 2,2 mikronnal csiszolták félre a 2,4 méter fesztávú tükröt, azaz a tévedés egy emberi hajszál 50-ed részét sem érte el, de az arra költött másfél milliárd dollár mégis kidobott pénznek látszott. Első lépésként a számítástechnikus szakemberek megpróbáltak beérkező képadatokat úgy manipulálni, hogy javuljon a képek minősége. Némi előrehaladást sikerült is elérni, de az űrtávcső képminősége így maximum azt a szintet érte el csak, mint amit a földi társaié, a várt áttörés elmaradt. Aztán bekattant a „nagy ötlet”. Miután a Hubble tervezési filozófiája eleve űrbeli javítással számolt, az első szervizküldetést választották ki a javításra, ami nem volt más, mint egy „szemüveg” felhelyezése. A HST csapata hamar rájött arra, hogy egy olyan kisegítő optikával, amely a fókuszhibával ellentétes mértékű „hibát” állít elő, pontossá tehető a távcső „látása”. Hamarjában meg is alkották a 10 lencséből álló COSTAR-t (Corrective Optics Space Telescope Axial Replacement), amelyet az érzékelők (a halvány objektumok kamerája és a spektrográfok) elé kellett beépíteni. A javítás, persze, áldozattal is járt, a COSTAR-t a gyors fotométer helyére lehetett csak beépíteni, erről a műszerről le kellett mondani. 7

www.eese.org.ua

Ifjúsági és családi havilap

Az első szervizút tehát a Hubble megmentésének reményével indult. 1993. december 2-án az STS-61 jelű, a program ötödik repülésén az Endeavour legénysége szó szerint megmenteni indult a HSTt, mivel addigra a hat giroszkópja közül három felmondta a szolgálatot, ahogy a két adattárolója is, és a napelemtáblák is a végét járták. Így nemcsak „látásában”, hanem működésében is akadályoztatott volt a műhold. Rekordot jelentő, összesen 35 órát töltöttek az öt űrséta során az űrhajósok a javítással. A leszállás után „a második első fényt” várta mindenki. 1993. december 18-án ismét izgatott emberek ültek a képernyők előtt. A megcélzott objektum egyetlen csillag, a 30 Doradus (Tarantula-köd) Melnick 34 jelű csillaga volt. A kép tűéles volt. A Hubble 3 és fél év után tökéletesen működött. A Hubble-űrteleszkóp története érdekes és hasznos tanulsággal szolgálhat számunkra is. Elgondolkodhatunk azon, hogy vajon a szemünk mennyire ad pontos képet arról a világról, ahol élünk! És van-e helyes képünk a mennyei világról? Nincs-e szükségünk a látáshibánk javítására, „korrigálólencsére”? A Szentírás feltárja előttünk, hogy nem Isten vakítja meg az embereket, nem Ő keményíti meg a szívüket. Ő világosságot küld, hogy kijavíthassák a hibájukat; biztos útra vezeti őket. Ennek a világosságnak az elvetése miatt vakul meg a szem, keményedik meg a szív. A folyamat sokszor fokozatos, és szinte észrevehetetlen. Az ember Isten Igéjéből kapja a világosságot, a szolgái által vagy a Lelkének ereje által; ám ha ezt a fénysugarat nem veszi figyelembe, a lelki felfogás részben eltompul, s a világosság következő megnyilatkozását kevésbé tisztán érzékeli. Így sűrűsödik a sötétség, míg végül is éjszaka lesz a lélekben. Krisztus végtelen támogatással fordul ahhoz, aki belátja azt, hogy szüksége van a megváltásra. A farizeusok azonban nem vallották meg a szükségletüket, nem voltak hajlandók Krisztushoz jönni, így vakságban maradtak; a vakságukért ők voltak a felelősek. Szívleljük meg tehát az ÚR Jézus tanácsát, és ne maradjunk lelki vakságban. „Azt tanácsolom neked, vegyél tőlem tűzben izzított aranyat, hogy gazdaggá legyél; fehér ruhát, hogy öltözeted legyen, és ne látsszon ki a meztelenséged rútsága; és szemgyógyító írral kend meg a szemedet, hogy láss!” (Jel 3:18)

Tudomány világában

A gazdag ember és a szegény Lázár Szükséges, hogy foglalkozzunk a gazdag ember és a szegény Lázár példázatával, ami már sokszor idézett elő fejtörést. Ezen belül részletesen fogunk néhány, nem fontosnak látszó részletre is kitérni. Elsőként fontos megállapítanunk, mi késztette Jézust, hogy a gazdag emberről és a szegény Lázárról beszéljen. A „Jeruzsálemi Biblia” a Lukács evangéliuma 16. fejezetének 1-31. verséhez szóló lábjegyzetében kimondja azt, ami minden Biblia-magyarázónak a szemébe tűnik, aki csak foglalkozik ezzel a fejezettel. „A fejezet két példázatot és Jézusnak több beszédét is tartalmazza a pénz helyes és helytelen felhasználásáról.” Ha gondosan átolvassuk Lukács evangéliuma 16. fejezetét, látni fogjuk, hogy a kortársai között Jézus olyan emberekkel vitatkozott, akik messzemenőleg az anyagi javaikba vetették a reménységüket. Azért, hogy a materialista gondolkodásmódjukból felrázza őket, két példázatot mondott el nekik, és mindkettő ezzel a mondatkával kezdődik: „Volt egy gazdag ember...” (Luk 16:1, 19). A hallgatói, a gazdag farizeusok reakciója azt is megmutatja, hogy Jézus első elbeszélését példázatként értették, aminek nem volt egyéb tartalma és célja, mint az, hogy az ő pénzszeretetüket hibáztassa. Lukács így tudósít. „Hallották mindezt a farizeusok is, akik pénzsóvárak voltak, és kigúnyolták őt.” (Luk 16:14) Az olvasónak a teljes összhangból világosan kitűnik, hogy mit akart nekik Jézus mondani. „1. Földi áldás a legjobb esetben is, rövid ideig tartó, és bizonytalan. 2. A gazdagok nemcsak azért felelősek, amit a vagyonukkal tesznek, hanem azért is, amit a javaikkal nem tesznek. 3. A jelenlegi élet nyújtja az egyetlen lehetőséget a jövőhöz való előkészületre. 4. Az önző embertelenség és az anyagi javak helytelen felhasználása alkalmatlanná tesz Isten országára. 5. A Szentírás világos tanítása elegendő számunkra az örök üdvösség ismeretére való eljutáshoz.” Ezek szerint hibás lenne Jézusnak e példázatából azt a következtetést levonni, amit az elbeszélő a hallgatóságának egyáltalán a közelébe sem hozott. A példázat olyan elbeszélés, ami egy bizonyos tanításnak keretet alkot, hogy az nyomatékosabb és könnyebben érthető legyen. És ha Jézus példázatot mondott, a legtöbbször saját maga érthetővé is tette, amit azzal mondani szándékozott, mint például a gazdag ember és a szegény Lázár példázatánál is. Sok Biblia-magyarázó elfelejtette ezt, és a lefektetett példázat súlypontját figyelmen kívül hagyta, és ehelyett arra használta fel a példázatot, hogy egy tantételt állítson fel azzal a jó és a gonosz emberek sorsa felől, amikor meghalnak. A gazdag ember és a szegény Lázár példázata nem a halottak állapota körül forog, hanem sokkal inkább azt mutatja meg, hogy ez az élet az egyedüli lehetőség az örök életre való felkészüléshez. Egy példázat Forduljunk hát Jézusnak ehhez a tanítói elbeszéléséhez, és őrizkedjünk attól, hogy olyan kifejezést adjunk Jézus szájába, amit Ő soha nem mondott. Jézus példázatát, amit Ő egy bizonyos témáról mondott, sohasem szabad a többi kijelentésétől függetlenül magyarázni. Szemléljük tehát először a példázatnak azt a részét, ami Lázárral foglalkozik. Jézus egy szegény ember helyzetét ábrázolta, s belőlük oly sok létezett és létezik ezen a Földön. De ahhoz, hogy Ábrahám keblére kerüljön, sokkal többre volt szüksége, 8

www.eese.org.ua

Ifjúsági és családi havilap

mint csupán szegénységre. Szüksége volt mindarra a feltételre, ami a nevében kifejezésre jut. Lázár neve a héber Eleázár szóból van levezetve, azt jelenti, „Isten segített”. A szegény Lázár sok ember sorsának a jelképe, de amit a neve kifejez, az sok szegény fölé emeli őt; ő olyan szegény, aki gazdag Istenben. Nos, ezt mondja Jézus erről az „Isten segített” nevű férfiról. „Történt, hogy a koldus meghalt.” (Luk 16:22) Most őt érte a sors, amely minden emberre ki van szabva, amióta a bűn uralomra jutott, meghalt. A temetése minden feltűnés nélkül folyik le, még csak meg sincs említve. A sír bezárja az ajtót mögötte, és elcsendesül minden. Nem dicsőítik a tetteit, egyszerűen elfelejtik, hiszen ő csak egy szegény volt, hasonló azokhoz, akik közül oly sokan halnak meg. Az emberek még csak nem is zavartatják magukat napirendjükben. Megint elhunyt egy ember, aki nem részesült igazságban ebben az életben. Aztán azt mondja Jézus tovább a példázatában, hogy Lázár Ábrahám keblére került. Figyelemre méltó módon nem azt a kifejezést találjuk, hogy „Lázár lelke” került oda, vagy valami hasonló megjelölést, hanem ezt mondja. „Történt, hogy a koldus meghalt, és az angyalok Ábrahám kebelére vitték.” Tehát a teljes ember Lázárról van szó. Egyébként az egész példázatban egyetlen szó sincs „lélekről”, hanem testbeli emberekről, szemekkel, ujjakkal és nyelvvel együtt, valamint Ábrahám kebléről. Ahhoz, hogy az „Ábrahám keble” kifejezés jelentését jobban felfoghassuk, a fogalmat el kell magyaráznunk. A görög szövegben a „kebel”-re használt szó a „kolposz”. Ez a keleti országokban használatos hosszú ruha elülső részének belső oldalát jelentette. Ugyanezt a szót találjuk János evangéliuma 13. fejezetének 23. versében. „Az egyik tanítványa pedig, akit Jézus szeretett, Jézus keblén nyugodott.” Egy szerző ezt írja erről. „A kebel szónál tulajdonképpen a köntösnek arra a legráncosabb részére kell gondolnunk, ami a köntös átvetésekor a mellen keletkezik. Itt ugyanúgy, mint Máté evangéliuma 8. fejezetének 11-12. versében, Lukácsnál, a 13. fejezet 2529. versében és más helyen is, az eljövendő boldogságot a megvendégelés képében festik le, ahol a ház urának kedvence – itt Ábrahám kedvence – azon a helyen hever, ahol az ő ura keblén nyugodhat.” Szintén ugyanilyen érthetően hangzik egy másik író magyarázata is. „Az örök élet boldogságát itt is úgy mutatja be Jézus, mint Lukács evangéliuma 13. fejezetének 25-29. versében, Máté evangéliuma 8. fejezetének 11. és a 26. fejezet 29. versében, a pátriárkákkal való vendégség képében (a velük való legbensőségesebb, legörömtelibb életközösségként) mutatja be, ahol a ház atyjának a kedvence (itt a hivők atyjának, Ábrahámnak a kedvence) a régiek szokása szerint úgy fekszik a nyuglócán, hogy kinyújtózkodva, annak keblére hajtja a fejét.” Ha tehát az ÚR Jézus azt mondja Lázárról a példázatban, hogy „Ábrahám keblére vitték”, akkor az ugyanazt jelenti, mint a más helyen elhangzott ígérete. „De mondom nektek, hogy sokan eljönnek napkeletről és napnyugatról, és letelepednek Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal a Mennyországban.” (Máté 8:11) Ábrahám keble alatt tehát csupán egy dolgot érthetünk: az ember Fiának eljövendő örök országát, ahol Krisztus „felövezi magát, asztalhoz ülteti őket, és megy, hogy kiszolgálja őket” (Luk 12:37). E nagy ünnepre Isten országában a megváltottakat az angyalok fogják odakísérni. Azon a napon a Lázárok is ott lesznek. Felvetődik a kérdés. Mikor viszik a szegény Lázárt az angyalok Ábrahám keblére? Erről egyetlen szó-

Lelkünk

val sem nyilatkozik Jézus ebben a példázatban. Más helyen azonban egészen precíz adatokat tudunk meg Krisztus ajkáról efelől. „Hagyjátok, hogy együtt nőjön mind a kettő az aratásig. És az aratás idején azt mondom majd az aratóknak: szedjétek össze először a konkolyt, és kössétek kévékbe, hogy megégessétek; a búzát pedig takarítsátok az én csűrömbe.” (Máté 13:30) Talán jó lenne itt emlékezetünkbe idézni egy szöveget Ésaiás próféta könyvéből. Isten népének bűnbánati imájában utalás van arra, hogy senki más, csak egyedül Isten segíthet. „Hiszen te vagy az Atyánk, hiszen Ábrahám nem ismer minket, és Izráel nem ismer minket. Te, Uram, vagy a mi Atyánk, megváltónk, ez a neved öröktől fogva.” (Ésa 63:16) A próféta tudta tehát, hogy Ábrahám és Jákób meghalt, és ennek következtében ők semmit sem tudhattak az Ésaiás korában élt zsidókról, nem is ismerhették őket. Már magában ez a szöveg is világosan megmutatja azt, hogy Lukács evangéliuma 16. fejezetében csak egy tanulságos elbeszélésről lehet szó. Jézus kijelentése a szadduceusokkal folytatott vitájában, ahol a halottak feltámadásáról volt szó, azt mutatja, hogy Isten „Ábrahám, Izsák és Jákób Istenének” nevezi magát, azért, mert fel fogja támasztani őket. A feltámadás olyan biztos, hogy Isten az élők Istenének nevezi magát. „A halottakról pedig, hogy feltámadnak, nem olvastátok-e Mózes könyvében a csipkebokornál, hogy miképpen szólt neki Isten, amikor ezt mondta. »Én vagyok Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene. Isten nem a holtak, hanem az élők Istene. Ti tehát igen tévelyegtek.«” (Márk 12:26-27) Amikor Jézus ezt a kijelentést tette, még nem voltak feltámasztva az ősatyák, az ígéretet még nem nyerték el (Zsid 11:39). Lázár tehát majd csak a feltámadás napján lehet „Ábrahám keblén”. Máté evangéliuma 13. fejezetének 39., 43. és 49. versében Jézus ezt mondta. „Az aratás a világ vége. Az aratók pedig az angyalok… Akkor az igazak fénylenek, mint a Nap az ő Atyjuknak országában. Akinek van füle a hallásra, hallja!… Így lesz a világ végén is; eljönnek majd az angyalok, és kiválasztják a gonoszokat az igazak közül.” Az aratáskor, a világ végén fogják végrehajtani az angyalok a kettéválasztást a jók és a gonoszok között. Jézus visszajövetelekor „elküldi az ő angyalait nagy trombitaszóval, és egybegyűjtik a választottait a négy égtáj felől, az ég egyik végétől a másik végéig.” (Máté 24:31) Honnan vesszük a bátorságot, hogy a gazdag ember és a szegény Lázár eseténél kivételt feltételezzünk? Mindketten meghaltak; a halál és a jutalom vagy a büntetés kiosztása közötti időről semmit nem mond Jézus a példázatban. Egy ilyen közbeeső állapot felőli hallgatása által megcáfolja Jézus mindazoknak a Biblia-ellenes elképzelését, akik a jutalmat vagy a büntetést rögtön a halál után feltételezik bekövetkezni. Az Isten által megszabott idő, hogy az embereknek kegyelmet ajándékozzon, a halál előtt van; és Isten ideje a jutalom kiosztására, a feltámadás után van. Jézus nem akarta ezzel a példázatával hatálytalanítani azt, amit második visszajöveteléről és a napok végén bekövetkező ítéletről tanított. Milyen gyakran elnyomhatta magában – a példázatban hasonlatként említett – Lázár azt a gondolatot, hogy vajon miért nem nyúl bele Isten a világon történő sokféle igazságtalanságba! A kitartó hite azonban mégis jutalmat nyert. Jézus helyet ígérhetett neki Isten országában; a lelki szemeivel már Ábrahám keblén látta őt feküdni, ott, ahol gond és keserű szenve9

Élet és Egészség

2015

| Évfolyam IV

dés soha többé nem gyötri őt. A szegény Lázár a feltámadáskor gazdag Lázárrá lesz. A gazdag ember számára is, aki Jézus tanulságos elbeszélése szerint „minden nap dúsan vigadozva élt”, eljött a meghalás ideje. Csakhogy közte és a szegény Lázár között óriási különbség állt fenn. Lázár fel volt készülve, a gazdag ember azonban nem. Neki mindene megvolt, amit csak kívánt, és végül még majdnem hogy jó szíve is volt… hiszen hagyta a szegényt, hogy a kapuja előtt tartózkodjon, megengedte, hogy a fölöslegéből valami Lázárnak is jusson. Meg kellett volna köszönnie Istennek azt, hogy a szegény „Isten segített” által minden nap emlékeztetve volt az ő saját múlandóságára... de volt szüksége erre? Nem Ábrahám fia volt-e ő is? Így gondolkodott legalábbis, és elfelejtette azt, hogy a buzgó elődeink nem tudnak megmenteni minket, hanem csak a személyes kapcsolat Istennel az egyedüli járható út, amely megmentést eredményez. A súlypont A gazdag emberről, aki a példázatunkban szintén meghatározott embercsoportot jelképez, a következő olvasható. „Meghalt a gazdag is, és eltemették. És amint a pokolban kínlódva fölemelte a szemeit, látta távolról Ábrahámot és Lázárt annak keblén.” (Luk 16: 22-23) A szöveget a revideált Károlyi-fordításból idéztük, mert ez a leggyakrabban használt fordítás, de sajnos, ez a vers nem a legvilágosabban van visszaadva. Azonban a latin Vulgata-fordítás és az ennek alapján végzett Káldy-fordítás a 23. vers kezdőszavát, „pokolban” még a 22. vers végéhez tette. Így írja. „…eltemették a pokolban”. Ehhez még egészen nagy jelentőséggel bíró utalás jön, hogy úgy az előbb említett két fordításban, mint a legrégebbi s leghíresebb görög kéziratban, a Szinaitikuszban, a 22. és a 23. vers között hiányzik az „és” szócska. Így írja ott. „Azonban a gazdag is meghalt, és eltemették. A hádesban…” A régi latin szövegeknek körülbelül a fele így adja vissza ezt a szakaszt. „A gazdag is meghalt, és eltemették a hádesban” (pokolban). Tehát nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy a pokol után kitett pont ugyanolyan jogos, mint a most általános olvasási mód. Eredetileg Martin Luther is így fordította németre. „De a gazdag is meghalt, és eltemették a pokolba (hádesba).” Több magyar újszövetségi fordítás is így adja vissza ezt a szöveget, például a Vulgata nyomán P. Soós István, karmelita által fordított Újszövetségben. „Meghalt pedig a gazdag is, és a pokolba temettetett.” Figyeljük meg azt, hogy mind a kétféle olvasási mód szerint, az elbeszélés súlypontja nem a pokol szóra esik, hanem a szemének felemelésére. A szem felemelése az ébredés jele. A Szentírás több helyen elmagyarázza, hogy a halottak csak a feltámadás és az ítélet napján fognak felébredni (Ésa 26:19; Ján 6:39-40; Jel 20:5). Tehát nem a halottak birodalma a színtér, hanem a jövőbeli események, a feltámadás és az ítélet. A halál idejétől a bekövetkező feltámadás idejéig semmi kijelentés sincs. A platóni filozófia feljövetelével kezdték a „hádest”, a sírt elevennek elképzelni. Így keletkezett az a gondolat, hogy a hádesba helyezzék át a gazdag embernek Ábrahámmal folytatott beszélgetését, pedig ezt Jézus nem tette. A „hádesba való eltemetés” és a „kínban való szemfelemelés” között van a halál állapota, amiről Jézus semmit sem mond, mert éppen semmi jelentőséget nem tulajdonít annak. Nem marad semmi hely arra, hogy ezt a közbeeső állapotot feldíszítsük. Reinhardt lelkész az általa németre fordított

Lelkünk

Újtestamentumban a Lukács evangéliuma 16. fejezete 23. verséhez egy lábjegyzetet csatolt, amiben ennek a szövegnek az értelmében történt változásról ír. „Az egyházi ortodoxiától befolyásolva, korábban azt hittem, a példázatot úgy kell értenem, hogy Jézus az Ő költői szabadsága folytán a drámának a második felét a pokolba helyezte át, anélkül, hogy Ő a pokolban létező életre gondolt volna. Tüzetesebb megfontolás után azonban megmutatkozott előttem, hogy az ilyen elképzelésre semmi szükség sincs, hanem sokkal egyszerűbb a dolog. »Amikor a sírban (seolban) a szemeit felemelte«, ez Jézus tanítása értelmében ugyanazt jelenti, mintha ezt mondta volna. »Amikor pedig a halálból felébredt«, vagyis feltámadt, és a (Hinnom völgyében) kínlódva találta magát… A Messiás-várás és Jézus és a kortársai nézete képezi itt is a példázat alapfeltételét.” A szegény Lázár temetése meg sincs említve. A gazdagot viszont biztosan nagy pompával kísérhették a nyugvóhelyére. Felismerjük a szegény Lázár és a gazdag ember földi sorsa közötti ellentétet. Már bölcs Salamon is utalt ilyen igazságtalanságra. „Így láttam, hogy a bűnösöknek temetést rendeztek, amikor meghaltak; de eltávolították a szent helyről azokat, akik becsületesen éltek, és elfelejtették őket a városban.” (Préd 8:10) Ennek hátterében még erőteljesebben hat, amit Jézus ezután mond. Teljesen helytelen azt feltételezni, hogy a gazdag ember teste el lett temetve, a lelke ezzel szemben egy másik helyre, a hádesba került volna. A példázat teljesen egyértelműen mutatja be, hogy a gazdag – tehát az egész ember – meghalt, és eltemették. A végérvényes szétválasztás az Isten-hivők és az istentelenek között csak az utolsó napon történik meg, noha az egyes embereknek már a haláluk pillanatában eldől, lezárul a sorsuk. Nincs semmi bibliai alapunk arra, hogy a pokolt két különböző részlegre osszuk. Csak a feltámadás fogja elhozni a kettéválasztást, mert azt egy vizsgálati ítélet előzi meg. „Mert az Emberfia eljön az Atyjának dicsőségében az angyalaival; és akkor megfizet mindenkinek a cselekedete szerint.” (Máté 16:27) Ez a szöveg érvényes a gazdag emberre és a szegény Lázárra is. Tehát láthatjuk, a példázatban elmondott események sorrendje pontosan megegyezik a Szentírás egyéb tanításaival. A gazdag meghalt. Eltemették őt a temetőbe. Az ítéletre való feltámadáskor felemeli a szemeit. Erről a napról A jelenések könyve is beszél. A tenger kiadta az abban levő halottakat, a halál és a pokol is kiadta az ott levő halottakat, és megítéltek mindenkit a maga cselekedete szerint.” (Jel 20:13) Figyeljük meg jól, hogy mit mond, a hádes kiadta a halottakat, nem a „lelkeket” vagy az „árnyakat”. A halálnak ki kell adni a zsákmányát, a halottaknak fel kell támadni; ebben az esetben az ítéletre. Azon a napon fogja az irgalmatlan gazdag felismerni, hogy elveszett, és az üdvösségét eljátszotta. Most már tudja, az új Jeruzsálem láttán, amely röviddel az istentelenek feltámadása előtt leszáll a Földre (lásd Jel 21:2 és 20:7-9), hogy ő a szent városon kívül van, a kizártak csoportjában. „Ott lesz sírás és fogcsikorgatás, amikor látjátok Ábrahámot, Izsákot, Jákóbot és a prófétákat mind Isten országában, magatokat pedig kirekesztve. És jönnek napkeletről, napnyugatról, északról és délről, és Isten országában letelepednek.” (Luk 13:28-29) Ez a szöveg tökéletesen bemutatja a példázatban ábrázolt gazdag ember helyzetét. A feltámadása után felemeli a szemét, és látja Ábrahámot a megvál10

Élet és Egészség

2015

| Évfolyam IV

tottakkal Isten országában, saját magát pedig kirekesztve. Ez tehát az ő kínjának kezdete, és most már azt is tudja, hogy rá csak az ítélet tüze vár, ahol „A halál és a pokol beleveszett a tűz tavába. Ez a második halál, a tűz tava. Ha valaki nem volt beírva az élet könyvébe, az a tűz tavába kerül.” (Jel 20:14-15) Senki se feltételezze azt, hogy az Üdvözítő figyelmeztetését nem bibliai tanításba öltöztette. Az igaz, hogy a példázatába beleépített ismert, azonban rosszul értelmezett kifejezést, de egyetlen szóval sem kölcsönzött annak olyan értelmet, amit bizonyos, a görög halhatatlanság tanától átszellemült emberek adtak annak. Pál apostol szintén használt olyan szavakat, amik görög környezetben egészen más jelentést kaptak; anélkül, hogy azokat a platóni szemüvegen át nézte volna. Amit az ÚR Jézus és az apostolok nem tettek, azt nekünk is el kell hagyni. A példabeszédében Jézus hagyja, hogy a meghalt gazdag ember a kínjáról beszéljen, és a kérését előadja. Ez csak az ábrázolás elevenebbé tétele miatt történik. Nem ritkán találkozunk a Bibliában ilyen tanítási móddal. A bírák könyve 9. fejezetének 8-15. verse ad nekünk ilyen szemléltetőpéldát. A próféta leírja, hogy a fák királyt választottak maguknak, és hogy felkenték azt. Az olajfa, a fügefa és a szőlőtő köszönettel visszautasította ezt a megtiszteltetést, csak a galagonyabokor egyezett bele, hogy király legyen a fák fölött. (Lásd 2Kir 14:9) Természetesen, sem akkor, sem most nem hiszi el senki, hogy a fák így tanácskoztak, és így cselekedtek volna. Képi nyelvről, megszemélyesítésről van itt szó, ugyanúgy, mint „a beszélő halott gazdag ember” esetében. Hasonló képeket találunk még az Ótestamentum más helyén is. Jób kérdezi, hogy vajon az ő szántóföldje kiáltott-e ellene, és a barázdái siránkoztak-e (Jób 31:38). Ésaiás a hegyeket és a halmokat hagyja ujjongani és énekelni, a fákat pedig tapsolni (Ésa 55: 12, 44:23, 49:13). „A folyóvizek tapsoljanak, a hegyek együttesen örvendezzenek!” (Zsolt 98:8) Habakuknál kövek kiáltanak a falban, és a gerendák visszhangoznak azoknak (Hab 2:11). A szegény gazdag Foglalkozzunk most a gazdag ember sorsával, aki most már minden szegény között a legszegényebb lett. Az ítéletre való feltámadás után kínlódva találja magát; lelki és testi fájdalmat kell elszenvednie. A gazdag ugyanazokkal a tulajdonságjegyekkel is támadt fel, mint amiket az életidejében fejlesztett ki magában, és még elég merész is ahhoz, hogy elvárja, Lázár az ő szolgája legyen. Lázár, aki az életidejében oly vigasztalanul ült a kapujában, és akinek fájdalmát ő nem enyhítette. És most, ennek a Lázárnak kellene neki segítséget vinnie! Csak egy csepp vizet az ujja hegyén; neki, aki nem tartozott azok közé, akik az éhezőknek enni adtak, és a szomjazóknak inni, akik a mezteleneket felruházták, a betegeket és a foglyokat meglátogatták (Máté 25:35-40). Az elveszett bűnös nem lett más a halál által! Óriási ijedelem ez azok számára, akik azt várják, hogy majd a halál megváltoztatja az embert, és hogy az új életben sok mindent korrigálni lehet. Felmérhetetlen csalódás ez mindazoknak, akik azt gondolják, hogy a halál után még megtérhetnek. Jézus szava nem hagy helyet az ilyen spekulációra! Úgy kel fel az istentelen, mint ahogy a sírba hanyatlott, csak az ítélet vár rá. Senkinek sem szabad tehát azt feltételeznie, hogy itt, ebben a példabeszédben szó szerinti beszélgetés folyik Ábrahám és a gazdag ember között, hanem Jézus a párbeszéd formáját használja fel az ele-

Lelkünk

venebb, szemléltetőbb ábrázolás miatt, és mesteri módon mutat rá az elveszett ember felfogására, a kibeszélésével és kifogásával együtt, amit ezen a világon a saját mentségére csak felhozott; ami azonban nem állja meg a helyét. Talán az egész Szentírásban sem létezik rettenetesebb figyelmeztetés az önző és istentelen gazdagság ellen, mint ez a büntetéssel való fenyegetés, amit a gazdag ember és a szegény Lázár példázata mutat be. Az Ábrahám és a gazdag ember közötti beszélgetés a valóságban sohasem fog végbemenni; ez a példabeszédnek egy alkotórésze csupán, és az Ábrahám szájába adott szavak csak egy ember reménytelen helyzetének elevenebb bemutatására szolgálnak, aki az üdvösségét nem az Úrnál kereste, hanem a testi leszármazására és a gazdagságára hagyatkozott. A halál nem változtat azon, amit az ember az életben elmulasztott. Egyetlen hitetlen sem tud a halála után megtérni. „És minden felett közöttünk és közöttetek nagy szakadék van, úgy, hogy akik innen hozzátok át akarnának menni, nem mehetnek, sem azok onnan hozzánk át nem jöhetnek.” (Luk 16:26) „Te elvetted a javaidat az életedben!” Nem érdeklődött az örök boldogság után, úgy élt, mintha a Mennyország és az új Föld nem létezne. Szegény gazdag ember! Nem gyűjtött semmi kincset a Mennyben, Az ÚR Jézus tanácsát semmibe vette. „Szerezzetek magatoknak oly erszényeket, amelyek nem avulnak meg, elfogyhatatlan kincset a Mennyországban, ahol a tolvaj nem fér hozzá, sem a moly nem emészti meg.” (Luk 12:33) A halál nem teszi szegénnyé azokat, akik örök kincs után vágynak, de aki csak magának halmoz fel kincset, az semmit sem vihet abból a Mennybe. „Lázárnak most vigasztalásban van része, a te osztályrészed pedig a gyötrelem.” Mit fog Jézus azoknak mondani, akik úgy éltek, mint a gazdag ember a példázatban – „minden nap dúsan vigadozva” –, anélkül, hogy mások jólétére is gondoltak volna? „Távozzatok tőlem, ti átkozottak, az örök tűzre, amelyet az ördögnek és az angyalainak készítettek.” Más az a hír, amit Lázár hallhat. „Akkor ezt mondja a király a jobb keze felől állóknak. »Gyertek, én Atyám áldottai, örököljétek az országot, amely számotokra készült a világ megalapítása óta!«” „A király ezt mondja majd nekik. »Bizony, mondom nektek, amennyiben megcselekedtétek eggyel az én legkisebb atyámfiai közül, énvelem cselekedtétek meg.«” (Máté 25:34, 4041, 46) A gazdag ember számára most már késő a bűnbánat, mert dönteni csak ebben az életben lehet. Ábrahám elmagyarázza, hogy később minden akarás haszontalan. „És minden felett közöttünk és közöttetek nagy szakadék van, úgyhogy akik innen hozzátok akarnának átmenni, nem mehetnek, sem azok onnan hozzánk át nem jöhetnek.” (Luk. 16:26) Itt és most kell választani! Nekünk a gazdag ember és a szegény Lázár példázata félreérthetetlenül mutatja be, hogy egyszer nem lesz már többé megtérésre lehetőség. A döntést, amit az ember ebben az életben hozott, aztán már senki nem tudja megváltoztatni. Különös, hogy milyen hamar belenyugodott a gazdag ember Ábrahám válaszába. Tudja, hogy a földi életmódja nem érdemelt más ítéletet a feltámadáskor. Krisztus azonban a példabeszédében még egy másik szempontra is rá akar mutatni. Hagyja, hogy a gazdag ember a következőt kérje. „Akkor arra kérlek, atyám, hogy küldd el őt az apám házához; mert van öt testvérem, beszéljen a lelkükre, nehogy ők is ide kerüljenek, a gyötrelem helyére.” (Luk 16:27-28) 11

www.eese.org.ua

Ifjúsági és családi havilap

Miért engedi meg Jézus, hogy a gazdag ember a feltámadása után ilyen kívánságot mondjon? Nagyon fontos figyelmeztetésről van itt szó. A halál napján késő lesz a megtérésre és mindannak a jóvátételére gondolni, amit az ember életében elmulasztott. Milyen sokan fognak az utolsó napon feltámadni, akiknek be kell ismerniük, hogy szomorú életük nemcsak saját maguk számára hozott kárhozatot, hanem az ő példájuk által még sok más embert is szerencsétlenségbe rántottak. Milyen tragikus az, hogy a gazdag ember csak most gondol arra, az emberek figyelték őt, „Ábrahám fiát”, és hogy ő másokat bűnbe vezetett. És milyen keserű lesz egyszer azoknak a sorsa, akik itt az áhítatosság látszatát keltik, de elmulasztják, hogy az embertársaik megmentésén dolgozzanak! A feltámadásakor nem tudja a gazdag ember, hogy milyen sokáig nyugodott a sírban, nem tudja, hogy a kegyelmi idő a többiek számára is lejárt. A halál pillanatától a feltámadásig tartó idő semmit sem változtat a gondolkodásmódján, hanem feltámad az ítéletre. A testvéreiről csak annyit tud, hogy ha azok meg nem változtak, akkor ők is a gyötrelem helyére jutnak, mint ahogy ő. De szavaiból nemcsak a testvérei iránt való szeretetet lehet hallani, hanem szemrehányást is Istennel szemben, „beszéljen a lelkükre…” A pogányok apostola szerint Isten gazdag bizonyságot tett, és számtalan alkalommal adott áldást az emberiségnek. „Bár nem hagyta magát bizonyság nélkül, mert jótevőtök volt, a Mennyből esőt adott nektek, és terméshozó időt; bőven adott nektek eledelt és örömet.” (Apcsel 14:17) „Van Mózesük, és vannak prófétáik, hallgassanak rájuk” (Luk 16:29), válaszol Ábrahám a kérésre, de a válaszával a gazdag ember még mindig nem elégedett. Állítólag ő tudja jobban, mint ahogy a merész kijelentése értésül adja. „Nem úgy, atyám.” Nyilvánvalóan jól ismeri a testvéreit; tudja, hogy Isten szava a kezükben volt, vagy legalábbis a kezükben lehetett volna, mégis, csupán a „betű”, mint ahogy ma némelyek oly felelőtlenül szólnak, nem elég nekik. A halottak közül kellene jönnie valakinek, hogy őket figyelmeztesse; aztán akkor igen…! (Luk 16:30) „Ha a halottak közül megy valaki hozzájuk!” Ma is sokan hiszik, hogy a halottak megjelenhetnek, és üzenetet közvetíthetnek. Nyilvánvalóan, Jézus tudni sem akar erről, mert egyáltalán nem bocsátkozik ilyen lehetőségbe, hanem elmagyarázza, hogy egy halottnak az ilyen misszió betöltésére először fel kellene támadnia. Csak ez lehet az értelme ennek a kifejezésnek, „ha valaki a halottak közül feltámad”, mert feltámadás nélkül a halottak halottak maradnak! Lukács evangéliuma 16. fejezetének 31. verse érthetően igazolja, hogy a gazdag ember és a szegény Lázár példázatában folytatott összes beszélgetés sohasem történt meg, hanem Jézus csupán a tanításhoz való segítség gyanánt és fontos igazságok megértésére szolgáló hídként használta fel, és hogy ezt saját maga találta ki erre a célra. A halottak közötti beszélgetés sohasem tudott, és sohasem tud végbemenni. A találkozás – mint ahogy azt a gazdag ember és a szegény Lázár között Lukács evangéliumának 16. fejezete ábrázolja – csak a feltámadás alkalmával (a második feltámadáskor, lásd Jel 20) fog végbemenni, amikor az istentelenek és a hivők utolsó konfrontációban fognak szembenállni egymással. Ez a példázat fontos tanítást tartalmaz, de nem szabad Biblia-ellenes gondolatokkal díszíteni. A legfontosabb tanítása, hogy az ember örök sorsa ebben a jelenvaló életben dől el; nincs másik kegyelmi idő.

Lelkünk

Mikulásról őszintén Kedves gyerekek! Amikor közeledik az év vége, mint most is, minden bizonnyal ti is sokszor szoktatok hallani arról, hogy minden év decemberében sok kisgyerek kap ajándékokat a Mikulástól. De ki is az a Mikulás? És vajon honnan van neki annyi ajándéka, hogy olyan sok kisgyereknek tud ajándékozni? Nos, kedves gyerekek, az ajándékosztó Mikulás eredetileg a katolikus vallású vidékeken Szent Miklósnak, a Lycia római provinciában fekvő Myra püspökének népies alakja. A modern magyar néphagyomány szerint december 5-én éjjel vagy december 6-án hajnalban meglátogatja a gyermekeket, s ha az elmúlt évben jól viselkedtek, kisebb ajándékot ad nekik. A szintén használatos Télapó kifejezés a 20. század első harmadában keletkezhetett, már a két világháború között is használták a Mikulás szó szinonimájaként. Szent Miklós fenti legendája és december 6-i egyházi ünnepe kapcsán terjedt el a 19. században. A reneszánsz korban Szent Miklós volt a legnépszerűbb szent Európában. Még azután is, amikor pedig a protestáns reformáció terjedésnek indult, és a szenteket sem nagyon ünnepelték meg már. De Szent Miklós még akkor is megtartotta a hírnevét.

Kedves gyerekek! A legendák és mondák szerint a képen látható bácsi volt az, akire a ma ismert Mikulás-szokásokat építették. Mindebből, kedves gyerekek, láthatjuk, hogy először is, egy katolikus eredettel rendelkező szokásról van szó, másodsorban meg azt is láthatjátok, hogy az egész szokás legendára épül. És hogy valóban igaz-e, amit Miklós püspökről mesélnek? Azt nem tudjuk ellenőrizni, de azt joggal kérdezheti bármelyik kisgyermek, hogy miként oszthat ajándékot az, aki ma már nem él... Hát, az igazság az, hogy sehogy sem, hiszen a Szentírás szerint azok, akik elhunytak, alszanak, vagyis a nem létezés állapotában vannak, ezért semmit sem tudnak, és sehova sem járnak, egyszerűen nem léteznek. De akkor kérdezhetitek, hogy honnan vannak az ajándéktárgyak. Nos, gondolom, sok kisfiú és kislány már rájött arra, hogy a szüleik vásárolják meg számukra az ajándékot, és majd később azt állítják a gyerekeknek, hogy a Mikulás hozta. Talán a szüleiteknek is érdekes lesz megtudni azt, hogy a Mikulás-legenda köré kiépített szokásnak nem mindig volt gyermekbarát arca. Magyarországon a hagyományos ünneplés a városokban és a falvakban az álarcos és jelmezes játék (alakoskodás) volt Miklós-napon, december 6-án, amely nyugatról 12

www.eese.org.ua

Ifjúsági és családi havilap

érkezett Magyarországra. Nem ismert, hogy a népszokás mikor került pontosan Magyarországra, a 18. század végén megjelent tiltás árulkodik először a jelenlétéről. Íme, tehát a Csepreg városából, 1785-ből való tiltás! „…Szent Miklós püspök napja előtt való estvéli vagy éjszakai üdőben némelyek különféle öltözetekben, álorcákban magukat elrejtvén, házrul-házra járnak… keményen megparancsoltatik, hogy senkit sem Szent Miklós előtt való estve, sem Üdvözétőnknek születése napján, éjszakáján akár alatta valói, akár gyermekei vagy leányai által az ilyetin szines öltözeteket, avagy házrul-házra való énekliseket, melyek által az éjszakai csendesség sértődik, megengedni ne merészeljenek…” (Bálint S. 1977: I. 47) A gyermekek ijesztgetése indokolta tehát a tiltást, mivel nem a ma ismert, jókedvű, pirospozsgás Mikulás járt házról házra, hanem egy félelmetes, koromfekete arcú, láncot csörgető rém, aki egyszerre jutalmazott és büntetett. A Dunántúlon egészen a közelmúltig élt az a szokás, hogy Miklós napján a legények, sőt, nős férfiak bekormozott arccal, kifordított bundában, láncot csörgetve ijesztgették a gyerekeket és a nagyobb lányokat is. Csákányban a Miklós-járásban két-két alakoskodó vett részt. Az egyik Szent Miklósnak, a másik ördögnek öltözött. A Miklóst alakító legény hosszú bundát viselt, kenderszakállat ragasztott, a derekát lánccal kötötte körbe, botot vitt a kezében. Az ördög rossz ruhába öltözött, néha szalmából púpot is készítettek a hátára. Kolompot vitt magával. Az „ördög” vesszőkorbáccsal fenyegette a gyerekeket, a nagyobb lányokra rá is vert. Várkonyon a legények hatan jártak, az egyikük püspöknek öltözött, öten meg ördögnek. A Miklós-napi alakoskodás másik formája feltehetően középkori diákhagyományból ered. A püspököt megszemélyesítő figura a kíséretével felkereste a házakat, a gyerekeket vizsgáztatta, megimádkoztatta, büntette és jutalmazta. Egyébként nemcsak Mikuláskor, hanem Borbála- és Luca-napkor is Európa-szerte ismertek az ijesztő, büntető, adományozó alakoskodók. Lányokkal és a fonással kapcsolatos a Miklós-napi fonalvizsga; kalotaszegi múlt századi leírás szerint „Miklós napján a leányos házakat az ifjú legények rendre járják, megvizsgálják a darab fonalakat, s azon leányt, ki nov. 1-ső napjától kezdve minden héten egy darab fonalat nem mutathat, hamúval tömött zacskóval megütögetik.” (Réső Ensel 1867: 175) A Miklós-napi ajándékozást a szent legendájával hozzák összefüggésbe. Ma a Mikulásnak két alakja él, az éjjel titokban ajándékot hozó és a megszemélyesített büntető, ajándékozó alakoskodó. Néhol úgy látszik, az ijesztő, „láncos Miklós” és az ajándékosztó püspök figurája összeolvadt. Gímesen a Mikulást alakító legény kenderből szakállt, bajuszt ragasztott, az arcát posztódarabbal fedte el, a fejére bundás sapkát tett, kezében suhogó vesszőkorbácsot vitt, ezzel ijesztgette a gyerekeket. Többféle eredetmagyarázat alakult ki, a legelterjedtebb álláspont szerint a rémisztő alak Odin germán főisten továbbélése, akinek kettőssége, a jó és a rossz mutatkozik meg a december 6-i szokásban; jóságos alakja ajándékot oszt, míg a büntető alakja ijesztget. Falvakban egészen a 20. század utolsó harmadáig élt a lánccsörgető alakoskodás, amelyet végül kiszorított a jóságos Mikulás alakja. Az ajándékosztogató, mosolygós, piros ruhás Mikulás tehát a városokban jelent meg először a 19.

Gyereksarok

század végén, valószínűleg függetlenül a Miklós-napi szokástól. A kipucolt cipőkbe és csizmákba ajándékot rakó, éjjel közlekedő Mikulást egyre inkább összekötötték Szent Miklós személyével. Amíg a 19. század végén megjelent szótárak a szent püspöki munkáját emelték ki, addig a 20. század első felében már a jótékonysága került a középpontba, a mai lexikonok pedig szinte csak az utóbbiról emlékeznek meg. A történelmi adatokat olvasva, és a modern Mikulás-kultusz népszerűségét szemlélve, egyvalami mindennél szembetűnőbb. Az egyébként mítoszból, legendából és egyéb pogány szokásból összeszerkesztett modern Mikulás elfedi a gyermekek elől az ÚR Jézust, aki az életét adta értük, és a szüleikért is. Ráadásul a szülők hazugsághoz folyamodnak a Bibliaellenes kultusz fenntartása érdekében. Ma a Mikulás egyike azon eszközöknek, amelyekkel a gyermekek figyelmét elterelik a Megváltóról. Azonban azok a szülők, akik szeretik Istent és a gyermekeiket, a Szentírás igaz és életet adó tanítását fogják követni mindenben. Jézus mindig is szerette a gyerekeket. Elfogadta a gyermeki együttérzésüket és nyílt, természetes szeretetüket. Tiszta ajkukról a zengő, hálás dicséret zeneként hangzott a fülében, lelkileg felüdítette, amikor lehangolták a fortélyos képmutatók. Amerre csak a Megváltó járt, a szelíd, kedves modora megnyerte a gyerekek bizalmát. A zsidók között szokás volt gyermekeket elvinni valamelyik rabbihoz, hogy az kinyújtott kézzel megáldja őket. A tanítványok azonban túl fontosnak gondolták a Megváltó munkáját ahhoz, hogy ilyesmivel meg lehessen szakítani. Amikor az anyák hozzá jöttek a kicsinyeikkel, a tanítványok neheztelve néztek rájuk. Úgy gondolták, hogy ezek a gyerekek túlságosan kicsik, semmi hasznuk sem lesz abból, ha meglátogatják Jézust, s azt a következtetést vonták le, hogy Ő sem örülne nekik. A Megváltó tudta, milyen gond nyomasztja az anyákat, akik Isten Igéje szerint akarják a gyermekeiket nevelni. Meghallgatta az imájukat. Ő maga vonzotta őket maga elé. Az Úr Jézus, amikor látta, hogy a tanítványok elküldik az anyákat, mert azt hiszik, ezzel neki kedveznek, rámutatott a tévedésükre, ezt mondva. „Engedjétek, hogy a kisgyermekek énhozzám jöjjenek, és ne tiltsátok el őket, mert ilyeneké Isten országa.” (Luk 18:16) A karjába vette a gyermekeket, a kezét rájuk helyezte, és részesítette őket az áldásban. Krisztus ugyanolyan személyes Megváltó ma is, mint amikor emberként élt az emberek között. Ugyanúgy segíti a mai anyákat is, mint azokat, akiknek a gyermekeit a karjába vette Júdeában. A mi otthonunk gyermekeit ugyanúgy a vérén váltotta meg, mint a hajdaniakat. A Menny uralkodója nem tartotta méltóságán alulinak, hogy a gyermekek kérdésére válaszoljon, s a fontos tanítását a felfogóképességük szintjére egyszerűsítse. Elültette elméjükbe az igazság magvait, amelyek majd évek múltán kikelnek, s az örök életre teremnek gyümölcsöt. Ma is igaz, hogy a gyerekek a legfogékonyabbak az evangélium tanítása iránt, a szívük megnyílik az isteni befolyás előtt, s elég erős a kapott lecke megőrzésére. A kisgyermekek keresztényekké válhatnak, és a koruknak megfelelő tapasztalatra tehetnek szert. Amikor gyermekeink megtérésén fáradozunk, arra tanítsuk őket, hogy vigyék a vétkeiket Jézushoz, kérjék a bocsánatát, higgyék, hogy megbocsát, és elfogadja őket, csakúgy, mint azokat a gyerekeket, akik akkor éltek, amikor Ő személyesen a Földön járt. 13

www.eese.org.ua

Ifjúsági és családi havilap

Tanítsátok meg a gyermekeket Jézust látni a természetben! Vigyétek ki őket a szabad levegőre és a nemes fák alá, a kertekbe! A teremtés csodálatos művei láttatják velük az Úr szeretetének kifejezését. Ta-

nítsátok meg őket, hogy Ő alkotta az egész élővilágot kormányzó törvényt, és nekünk is adott törvényt, hogy az a boldogságunkra, örömünkre szolgáljon. Amikor megpróbálod világossá tenni az üdvözítő igazságot, s a gyermekeknek személyes Megváltóként bemutatni Jézus Krisztust, az angyalok melletted fognak állni. Az Úr kegyelme által apák és anyák felkelthetik kicsinyeik érdeklődését a betlehemi Gyermek drága története iránt, aki valójában a világ reménye. Amikor a Szentlélek megindítja a gyermekek szívét, mondjátok el nekik, hogy a Megváltó hívja őket. Semmi sem szerezhet neki nagyobb örömet, mint az, ha az életük virágjában, ifjúságukban adják át magukat! A Megváltó végtelen gyöngédséggel tekint a tulajdon vérén megváltott emberekre. A szeretete magának követeli őket. Kimondhatatlan vágyakozással tekint rájuk. Amikor az ÚR Jézus azt mondta a tanítványoknak, hogy engedjék a gyermekeket hozzá jönni, valójában a minden időszakban élt és élő követőihez szólt. Jézus vonzza a gyermekeket, és megparancsolja nekünk, engedjük őket hozzá menni. Mintha azt mondaná, jönnek, ha nem akadályozzátok őket. Kedves szülők, mondjátok el a gyermekeiteknek, hogy Mikulás nem létezik, és minden szép és jó ajándék, amit az életükben kaptak, és az a jó, ami a jövőben vár rájuk, az mind Istentől származik, az Ő ajándéka. Csak az ÚR az igazi szeretet és boldogság forrása, mert „Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, és a világosság Atyjától száll alá, akinél nincs változás vagy a változás árnyéka.” (Jak 1:17)

Gyereksarok

A kereszténység lényege A mostani cikkünkben egy fontos, de sokak által elfeledett bibliai tanítást fogunk szemügyre venni, amely közvetlenül kötődik az úrvacsorához. A Szentírásból megtudhatjuk, hogy az ószövetségi páskaünnep helyébe Jézus Krisztus az utolsó vacsorán a maga áldozatára való emlékezést állította. A páskaünnep is szabadulási emlékünnep volt, a zsidó népnek Egyiptomból i. e. 1445-ben történt kivonulására való visszatekintés, amely csaknem ezerötszáz évig volt hatályban. Az ÚR Jézus áldozatának köszönhetően azonban minden eddiginél nagyobb szabadítás veszi kezdetét: minden egyes embernek a bűn fogságából való kiemelése, a hit segítségével. Ezért az úrvacsora csak a hívő közösség ünnepe lehet, nem az egész világé vagy a társadalomé. A követői számára alapította a Megváltó. Azoknak, akik elfogadták az értük hozott áldozatát, igen, azoknak is emlékezniük kell, mert az ember felejtő lény, és az elemi hála nemcsak a világban ritka jelenség. Az úrvacsorát a keresztények a kezdeti időben a lábmosással együtt gyakorolták; így ábrázolják a ránk maradt legrégibb alkotások Bizáncból, az ős- és az ókeresztény Nyugat időszakából. Az államegyházzá válás ezt az emlékezést nyilvánvalóan kifordította a sarkából, a lábmosás elmaradt, az erjedetlen szőlőléből – egyházi monopólium lévén – bor lett, a két szín alatti kiszolgáltatásból – a klérus és a laikus megkülönböztetésével – „egy szín alatti áldozás”. És a XVI. századi reformáció sem állította vissza teljesen az eredeti keresztény gyakorlatot, csupán a XIX. századi előreformációs mozgalmak, az 1840-es évektől kezdve, az adventizmussal az élen. A szertartás alapításának története Földi ittlétekor az ÚR Jézus, amikor közeledett kereszthalálának napja, az utolsó vacsora előtt tanítványainak ezeket a szavakat mondta. „Vágyva vágytam arra, hogy a szenvedésem előtt megegyem veletek ezt a húsvéti vacsorát. Mert mondom nektek, hogy többé nem eszem ebből a húsvéti vacsorából, amíg csak be nem teljesedik minden Isten országában.” (Luk 22:1516) A tanítványok egymás iránt megnyilvánuló féltékenysége fájdalommal töltötte el Jézus szívét. Tudta, még mindig azon vitatkoznak, hogy ki lesz közülük a nagyobb Isten országában (Luk 22:24; Máté 18:1; 20:21). A tisztségért folyó ügyeskedés, a büszkeségük és az önteltségük gátolta a tanítványokat abban, hogy megalázkodjanak, és a szolga szerepét vállalva, megmossák egymás lábát. Megtanulják-e valamikor, hogy Isten országában az igazi nagyság az alázatosságban és a szerető szolgálatban fejeződik ki? Poros lábbal érkeztek a felházba a húsvéti bárány elfogyasztására. Valaki hozott egy kancsó vizet, mosdótálat és törülközőt a szokásos lábmosáshoz, de senki sem akarta elvégezni e szolgai munkát. „Vacsora közben” (Ján 13:2, 4) Jézus csendesen felállt, vette a szolga törülközőjét, vizet öntött a mosdótálba, letérdelt, és kezdte mosni a tanítványok lábát. A Mester, mint szolga! A tanítványok megértették a ki nem mondott dorgálást, és elszégyellték magukat. Amikor Jézus befejezte a lábmosást, visszatért a helyére, és így szólt. „Azért, ha én, az Úr és a Mester megmostam a ti lábatokat, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát. Mert példát adtam nektek, hogy amiképpen én cselekedtem veletek, ti is akképpen cselekedjetek. Bizony, bizony, mondom nektek, a 14

Élet és Egészség

2015

| Évfolyam IV

szolga nem nagyobb az Uránál; sem a követ nem nagyobb annál, mint aki őt küldte. Ha tudjátok ezeket, boldogok lesztek, ha így cselekszetek.” (Ján 13:14-17) Jézus ezt követően a páskabárány feláldozásának ünnepe helyett bevezette az Ő nagy áldozatára emlékeztető szertartást, az úrvacsorát. A lábmosás és az úrvacsora alkotja ezt az Istentiszteletet. Krisztus rendelte el e szertartás mindkét részét, elősegítve azt, hogy szoros lelki közösségbe jussunk vele. A lábmosás szertartása Az ószövetségi korokban a páskabárány ünnepének megtartásához a kovásztalan kenyér hetének első napja előtt a zsidó családok teljesen eltávolították a kovászt – a bűnösség jelképét – az otthonukból (2Móz 12:15, 19-20). Ennek megfelelően a hívőknek meg kell vallaniuk és bánniuk minden vétket, beleértve a büszkeséget, versengést, féltékenységet, neheztelést, önzést is; így válhat a lelkületük alkalmassá arra, hogy mély közösségre jussanak Krisztussal. Ezért hozta létre Krisztus a lábmosás szertartását. Nemcsak példát mutatott, de ki is jelentette, hogy ők is ugyanezt cselekedjék, és az áldását ígérte nekik. „Ha tudjátok ezeket, boldogok lesztek, ha így cselekszetek.” (Ján 13:17) A szertartás jelentősége 1)A Krisztus megalázkodásáról való megemlékezés. A lábmosás szertartása emlékeztet bennünket a Krisztus testté létele és szolgáló élete általi megalázkodására. Bár az Atyánál csodálatos mennyei dicsőségben volt része, „önmagát megüresítette, szolgai formát vett föl, emberekhez hasonlóvá lett...” (Fil 2:7) Krisztus élete az önzetlen szolgálat élete volt. Nem azért jött, „hogy neki szolgáljanak, hanem hogy Ő szolgáljon” (Máté 20:28). A lábmosás cselekményével megmutatta, hogy az emberek megmentése érdekében mindenféle szolgálatot elvégez, bármilyen alantas legyen is az. A szolgáló és alázatos életével hatott a követői lelkére. Ennek az előkészítő szertartásnak az elrendelésével a Megváltó a mások szolgálatára indító gyengédséget és szeretetet akarta felébreszteni a hivőkben. E szertartás jelentőségén elgondolkodókat arra készteti, hogy másokkal alázatosan és együttérzéssel bánjanak. Ha a lábmosásban Krisztus példáját követjük, az Ő akaratát teljesítjük. „Szeretettel szolgáljatok egymásnak!” (Gal 5:13) Jóllehet, ez a szolgálat alázatot igényel, azonban egyáltalán nem lealacsonyító. Ki ne érezné kiváltságnak, ha meghajolhat Krisztus előtt, és megmoshatja azokat a lábakat, amelyeket keresztre szegeztek! Jézus ezt mondta. „Amennyiben megcselekedtétek eggyel emez én legkisebb atyámfiai közül, énvelem cselekedtétek meg.” (Máté 25:40) 2)A magasabb rendű megtisztulás jelképe. A lábmosás több volt a láb megtisztításánál. Magasabb rendű megtisztulást, a szív megtisztítását jelképezte. Amikor Péter azt kérte Jézustól, hogy egészen mossa meg, Jézus ezt mondta. „Aki megfürdött, nincs másra szüksége, mint a lábait megmosni, különben egészen tiszta.” (Ján 13:10) Aki megfürdött, az tiszta. De a nyitott saruba bújtatott láb csakhamar poros lesz, és újra meg kell mosni. Így volt ez a tanítványoknál is. A tanítványokhoz hasonlóan, az, aki befogadta Krisztust, és megkeresztelkedett, az Ő vére által megtisztult, de a keresztény életének során sokszor mulasztást követ el. A lába poros lesz. Krisztushoz kell

Történelem

fordulnia újból, hogy az Ő megtisztító kegyelme mossa le a szennyet. De nem kell újra megkeresztelkednie, mert „aki megfürdött, nincs másra szüksége, csak a lábait megmosni” (Ján 13:10). A lábmosás szertartása tehát emlékeztet arra, hogy rendszeresen meg kell tisztulnunk, és hogy teljesen Krisztus vérétől függünk. Maga a lábmosás nem tisztíthat meg a bűntől. Csak Krisztus tisztíthat meg bennünket.

3)Közösség a megbocsátásban. Az úrvacsorán részt vevők között a megbocsátásra való készség jelzi, hogy eredményes volt az e szolgálat által jelképezett megtisztítás. Fontos tudnunk, hogy Isten csak akkor bocsát meg nekünk, ha mi is megbocsátunk másoknak. „Ha megbocsátjátok az embereknek a vétkeiket, megbocsát nektek is a ti mennyei Atyátok. Ha pedig nem bocsátjátok meg az embereknek a vétkeiket, a ti mennyei Atyátok sem bo-csátja meg a ti vétkeiteket.» (Máté 6:14-15) Jézus azt mondta: „Nektek is meg kell mosnotok egymás lábát.” (Ján 13:14) Egyrészt készséggel kell megmosnunk mások lábát, és másrészt készséggel kell engednünk, hogy más megmossa a mi lábunkat. Az utóbbival elismerjük, hogy szükségünk van lelki segítségre. E szolgálat befejeztével a hitünk arról biztosít minket, hogy tiszták vagyunk, mert a bűnösségünkből megmosódtunk. Ki által? Krisztus által. Azonban hittestvéreink azok, akik Jézus szolgálatának jelképeivel szolgálnak nekünk. Ez a szolgálat tesz bennünket megbocsátó közösséggé. 4)Közösség Krisztussal és a hittestvéreinkkel. A lábmosás szertartása szemlélteti, hogy Krisztus „mindvégig” szereti a követőit (Ján 13:1). Amikor Péter apostol tiltakozott a lába megmosása ellen, Krisztus így szólt. „Ha nem moslak meg téged, semmi közöd sincs énhozzám.” (8. vers) Ha nincs megtisztítás, akkor Jézussal való közösség sincs. Azok, akik közösségben akarnak maradni Krisztussal, részt vesznek e szertartásban. Ugyanezen az estén az ÚR Jézus ezt mondta. „Új parancsolatot adok nektek, hogy egymást szeressétek!” (34. vers) Világos e szertartás üzenete. „Szeretettel szolgáljatok egymásnak!” (Gal 5:13) E szeretettel a szívünkben átengedjük a magasabb helyet a felebarátainknak, többre értékelve másokat, mint önmagunkat (Fil 2:3). Ez arra kötelez, hogy szeressük azokat is, akik mások, mint mi. Nem lehet bennünk sem felsőbbrendűség, sem részrehajlás érzése. Az életmódunk tükrözi a hittestvéreink iránti szeretetünket. Amikor előttük meghajolva megmossuk a lábukat, előre örülünk annak, hogy majd velük lehetünk 15

www.eese.org.ua

Ifjúsági és családi havilap

az örökkévalóságban is. Aki ezzel a szertartással követi Krisztus példáját, megtapasztalja, mit jelent úgy szeretni, ahogy Krisztus szeretett. Az ilyen szeretet eredményes bizonyságtétel lehet. A Hetednapi Adventista Egyházban az úrvacsorai Isten-tiszteletet negyedévenként egyszer tartják. Az Isten-tisztelet része a lábmosás és az úrvacsora szertartása. A szertartáson testvérek testvéreknek, és testvérnők testvérnőknek mosnak lábat. Az úrvacsora a legszentebb és a legörömtelibb alkalom mind a gyülekezet, mind a lelkész és a felszentelt presbiter számára is. Mivel az ÚR maga választotta a kovásztalan kenyér és a szőlő termésének erjedetlen leve mély jelentéssel bíró szimbólumait, és egyszerű eszközt használva, megmosta a tanítványok lábát, ezért tartózkodni kell más szimbólum és eszköz bevezetésétől, azért, hogy az Isten-tisztelet eredeti jelentősége megmaradjon. Egy buddhista szerzetes egyszer arra kért egy misszionáriust, javasoljon olyan jelenetet, amely bemutatja a kereszténységet. Ugyanis néhány művész azt a feladatot kapta, hogy a kolostornak az egyik termét a világ főbb vallási irányzatait ábrázoló freskókkal és domborművekkel díszítse. Rövid gondolkodás után a misszionárius olvasni kezdte János evangéliumának 13. fejezetét. „[A szerzetes] semmit sem szólt, miközben olvastam – idézte fel a hittérítő –, de valami különös, áhítatos csendet és erőt éreztem, ahogy az Ige bemutatta a tanítványok lábát mosó Jézust.» Nyilvánosan tenni bármit, ami a lábbal kapcsolatos, a buddhisták szerint sérti az illemszabályt. „Amikor befejeztem az olvasást, pillanatnyi csend támadt. A szerzetes hitetlenkedve nézett rám, és így szólt. »Azt akarja mondani, hogy az ön vallásának alapítója megmosta a tanítványai lábát?« »Igen« – válaszoltam. Az általában higgadt, borotvált szemöldökű ember arca összeráncolódott a döbbenettől és csodálkozástól. Megrémült ő is, én is. Többször nagyokat nyeltem. Mindkettőnket magával ragadott a drámai jelenet. Ahogy néztem őt, a hitetlenkedő tekintete tiszteletteljes áhítattá változott. Jézus, a kereszténység alapítója megérintette, és megmosta a halászok piszkos lábát! Néhány pillanat múlva a szerzetes úrrá lett az érzésén, felállt, és így szólt. »Értem már a kereszténység lényegét.«” És ön, kedves olvasónk, szeretné megérteni a kereszténység lényegét, amely az úrvacsorai szertartásban nyilvánul meg? Ha igen, akkor most itt az ideje, hogy ebben is kövesse az ÚR Jézus példáját. Ma még tart a kegyelmi idő, ezért ne halogassa a fontos döntést holnapra. Szeretne többet megtudni minderről? Látogasson el az önhöz legközelebbi hetedik napot ünneplő adventista gyülekezet egyikébe. Beregszász, Arany János út 66.; Nagybereg, II. Rákóczi Ferenc út 26.; Nagymuzsaly, Rákóczi Ferenc út 131.; Visk, Rákos út 2.; Csongor, Rózsa utca 39.; Beregrákos, Doktor Sándor utca 39. Szombat reggelenként általában 9.00-kor kezdődik egy csoportos Biblia-tanulmányozás, beszélgetés, majd 10.30-kor az Isten-tisztelet Ige-hirdetéssel folytatódik. Megtisztelő lenne, ha a vendégünk lenne. Az Isten-tiszteletünkön bővítheti az Ige-ismeretét, tanúja lehet a valódi úrvacsorai szertartásnak, és keresztségi felkészítést is kérhet. Látogasson el hozzánk, szeretettel várjuk! Az ÚR Jézus mondta, „…Ha nem moslak meg téged, semmi közöd sincs énhozzám.” (Ján 13:8)

Történelem

Az otthon felépítése és berendezése (Az első rész a hatodik oldalon olvasható)

Némely családban túlzásba is viszik az igyekezetet. A tisztaság és rend lényeges a kényelemhez, azonban ezt az erényt nem kell annyira túlzásba vinni, hogy az életet szünet nélküli rabszolgamunkává tegye. Az a merev pontosság, amely sok otthonnak kellemetlen jellegzetessége, nincs összhangban a természet nagy tervével. Isten a mező virágait nem ágyakba rendezve, kijelölt határok közé ültette, hanem drágakövekként szétszórta a zöld pázsiton, s azok különböző alakjukkal és színükkel szépítik a földet. A változatosságnak ezt a törvényét otthonunban is alkalmazhatjuk bizonyos mértékben. Azonban akár szerény az otthon, akár előkelő, akár drága a berendezése, akár olcsó, nem lesz boldogság a falain belül, ha a lakói lelkülete nincs összhangban Isten akaratával. Nem kell drága környezet vagy költséges bútorzat ahhoz, hogy a gyermekeinket elégedetté és boldoggá tegyük az otthonunkban. Azonban szükséges, hogy a szülők gyengéd szeretetet és gondos figyelmet mutassanak irántuk. Az egyszerű dolgokkal való megelégedés teszi boldoggá az otthonunkat, ha abban szeretet lakozik. Egyszerűség, szelídség és az igazi szeretet Édenné varázsolja a legegyszerűbb otthont is. Az otthon tehát sokkal több, mint a bútororral berendezett épület. Otthonunk az a hely, ahol jól érezzük magunkat és ahol szeretteink finom vacsorával várnak bennünket. Azonban fontos, hogy táplálékunk ne csak finom, hanem egészséges is legyen, és ebben nyújt segítséget az ÉDENKERT bolt. Itt megtalálhatja az egészségre hasznos élelmiszereket és az egészséges életmódot bemutató könyvekbe is betekinthet. Szeretettel várjuk önt nálunk, Beregszászban, a Bohdan Hmelnickij (Bocskai) út 17. (a Beregszászi 4. sz. Kossuth Lajos Középiskolával szemben). Az üzlet szombat kivételével naponta nyitva tart: hétfőtől csütörtökig 9:00-tól 16:00-ig, pénteken és vasárnap 9:00-tól 13:00-ig. Azon olvasóink, akik rendelkeznek internet-kapcsolattal, az Édenkert üzletlánc weboldalát is megtekinthetik: edensad.jimdo.com

Élet és Egészség™ Családi és ifjúsági havilap Felelős kiadó: Sevcsuk Valentin Főszerkesztő: Farkas Győző Szerkesztő: Teremta János Grafika: Gábor Norbert Lektorálta: Sebestyén Ilona, Túri Klaudia Munkatársak: Bíró Róbert, Király Ildikó, Székely Edmond Szerkesztőség címe: 90202, Beregszász, Arany János u. 66 p/f 21 Tel. 095 56 92 212, e-mail: [email protected] web: www.eese.org.ua Серія та номер свідоцтва: ЗТ 576/168Р 2013.

Листопад - № 38

A havilap megjelenését támogatja a Hetednapi Adventista Egyház www.adventista.hu

www.adventist.org.ua

www.remenytv.hu www.adventist-beregovo.org www.bibliai-kincsestar.hu www.kegyelem.net www.johirmedia.hu

Az egészségügyi állapotuk iránt nem közömbös olvasóink, Beregszászban Vászjuk Okszána „Egészségügyi irodájába” is ellátogathatnak. Ez a különleges kezdeményezés arra hivatott, hogy segítse az érdeklődőket az egészség elérésében. Az „Egészségügyi iroda” szolgáltatásai a következőek: masszázs, gerincbetegségek megelőzése Evminov Profilaktor segítségével, életmódtanácsadás az egészséges táplálkozáshoz és főzőtanfolyamok. Érdeklődni ezeken a telefonszámokon lehet: 063 1715 621 (life), 050 7322 770 (MTS).

www.hope.ua

099 19 59 498 Székely Edmond 096 65 67 174 Bíró Róbert

Цілодобове

супутникове телебачення

Налаштування супутника: Канал: Nadiya TV Супутник: Astra-4A (Sirius), 5‘ с.д. Частота: 12,284 МГц Швидкість потоку (SR): 27.500 Поляризація: горизонтальна V, FEC: 3/4

И

093 39 97 539 Farkas Győző

ТЕЛЕКАНАЛ

Д

Ha kérdései vannak a testi-lelki egészséggel kapcsolatban, hívjon minket. Várjuk hívásaikat hétköznaponként 9 és 16 óra között.

www.bli.hu

ВА ВИ РТ ТИ О СЯ !

https://www.facebook.com/eese.org.ua

Bibliai Levelező Iskola