Sectio Juridica eí Poliíica, Miskolc, TomusXXV/2. (2007), pp. 673-682 JOGVÁLASZTÁSSAL MEGVALÓSULÓ HIBÁS KAPCSOLÁS PALÁSTI GÁBOR*
1. A hibás kapcsolás és alapkérdése Jelen dolgozat a szerzőnek a nemzetközi magánjogban közismert jogválasztást feldolgozó publikációnak körébe tartozik.1 Korábbi írásainkban foglalkoztunk többek között azzal, hogy mi minden lehet a jogválasztás tárgya, illetve a szerzői jogi felhasználási szerződés és a termőföld haszonbérleti szerződés vonatkozásában foglalkoztunk azzal is, hogy egy szerződés mely rendelkezései nem esnek a jogválasztó klauzula hatálya alá. Érdemes röviden összekapcsolni a két kérdéskört, és kitérni arra is, hogy a választott jog tárgyi hatályának és az adott típusú szerződésnek vagy a jogviszony valamely konkrét kérdésének kell-e *DR. PALÁSTI GÁBOR egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem ÁJK, Európa Jogi és Nemzetközi Magánjogi Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros ' Külföldi jog alkalmazása a termőföld hasznosításáról szóló szerződésekre, irt: Napi Jogász, 2001. november, pp. 21-28; Determining the Law Applicable to The Internet, in: microCAD 2001 International Scientific Conference, Section A: Law, Kiadó: Miskolci Egyetem Innovációs és Technológia Transzfer Centruma, 2001, Miskolc, pp. 67-73; Jogválasztás a magyarországi termőföldek hasznosításával kapcsolatos szerződésekben, in: Publicationes Universitatis Miskolciennis SECTIO JURIDICA ET POLITICA Tomus XIX, Miskolc University Press, 2001, pp. 215-233; A felhasználási szerződések nemzetközi kollíziós minősítése, in: Gazdaság és Jog, 12/2001, pp. 3-8; A joghatóság kikötésének és a jogválasztásnak a kapcsolata, in: Cég és Jog és Napi Jogász (összevont szaklap), 2003. novemberi szám, pp. 33-39; A lokalizációs elmélet és a felek jogválasztása a nemzetközi magánjogban, in: Publicationes Universitatis Miskolciennis SECTIO JURIDICA ET POLITICA Tomus XXII, Miskolc University Press, 2004, pp. 441-454; A jogválasztással kapcsolatos kérdések minősítése a magyar jogban, in: PLACET EXPERIRI Ünnepi tanulmányok Bánrévy Gábor 75. születésnapjára, Budapest, 2004, pp. 213-227.; A felek akarati autonómiájának története, in: Jogtudományi Közlöny, 2004. decemberi szám, pp. 443-459.; The Future Impact of the Rome Convention on Hungarian Conflict Rules, in: European Integration Studies, Vol. 3. No. 1. (2004), Miskolc University Press, pp. 57-67.; Jogválasztás és csalárd kapcsolás, in: Jogtudományi Közlöny 2005/11, pp. 463-471.; Lex mercatoria, a nemzetközi jog elvei és hasonló kikötések a jogválasztó klauzulában, in: Külgazdaság - Jogi Melléklet - 2005/11 12, pp. 133-149.- Közrendi, imperatív, kógens és diszpozitív szabályok, in: Magyar Jog 2006/február, pp. 65-77.; Speciális jogválasztási modellek: az önszabályozó szerződés, in: Gazdaság és Jog, 2006/február, pp. 7-10.; Speciális jogválasztási modellek: a méltányosság választása, in: Gazdaság és Jog, 2006/március, pp. 11-15." Dépecage és tronc commune a nemzetközi magánjogban, in: Jogtudományi Közlöny 2006/3, pp. 83-91. Jelen tanulmány lezárva 2005-ben.
674
Palásti Gábor
valamilyen kapcsolatban állnia egymással. Más szóval szükséges-e az, hogy a választott jog vagy konkrét jogforrás éppen arra a szerződéstípusra vagy jogkérdésre nézve tartalmazzon szabályokat, amelyre nézve választották? Ugyan kézenfekvőnek tűnhet, hogy a két tényező - a választott jog tárgyi hatálya és a szerződés típusa - kéz a kézben jár, és pl. adásvételi szerződésükre a Bécsi Vételi Egyezményt választják a felek, egy építési szerződésre pedig esetleg egy adott államnak az azzal kapcsolatos speciális szabályait, míg egy licenciaszerződésre pedig valamely állam olyan ipaijogvédelmi jogszabályát kötik ki a felek alkalmazandónak, amelyik valóban tartalmaz kötelmi jogi kérdéseket is, a gyakorlatban nem példa nélküli az az eset sem, amikor a felek nem az adott jogviszonyra jellemző szabályt kapcsolnak szerződésükhöz. A Bécsi Vételi Egyezmény esetjoga szépen illusztrálja azt a problémát, hogy mennyiben alkalmazható adásvételi elemmel is rendelkező szerződésre az Egyezmény. Az is lehet, hogy a felek tévesen minősítik ügyletüket egy meghatározott szerződésnek, és míg a szerződésben kikötik, hogy „X" állam jogában ismert megbízási szerződésnek minősül esetleg megnevezve az adott állam jogszabályhelyét is - , és ezért az adott államnak az adott szerződést rendező szabályait (is) rendelik alkalmazni rá, addig a választott jogban a szerződés a vállalkozási és megbízási elemek keveredése miatt inkább vállalkozási szerződésnek minősülne, és így nem a felek által megjelölt jogszabályhely, hanem a vállalkozási szerződés szabályai vonatkoznának rá. Azt az esetkört, amikor a felek olyan jogforrást választanak, amelynek saját fogalmai szerint nem tartozik tárgyi hatálya alá a szerződés, a hibás kapcsolás elnevezéssel javasoljuk illetni, mert a tárgyi hatály szempontjából hibásan kapcsolnak egy jogforrást egy adott jogviszonyhoz! A hibás kapcsolásból fakadó legalapvetőbb kérdés kézenfekvő: a felek akarati autonómiája a választott jogforrás tárgyi hatályról szóló rendelkezése felett áll-e, vagy csak olyan jogforrás választható, amelyik saját rendszere szerint is az adott szerződéstípus szabályozására jött létre? A kérdésre egyértelmű válasz nem adható, azonban úgy találtuk, hogy a joggyakorlat és jogirodalom három, egymástól elhatárolható lehetőség mentén szerveződik. Ennek megfelelően lesznek esetek, ahol a tárgyi hatályról szóló rendelkezés következtében nem lesz a választott jogforrás alkalmazható; lesznek esetek, ahol részben alkalmazható lesz a választott jogforrás, és lesznek esetek, ahol teljes egészében a hibásan kapcsolt jogot fogják alkalmazni. Mielőtt azonban kitérnénk ezekre a kérdésekre, alább ismertetjük néhány olyan megállapításunkat, amelyek a hibás kapcsolásra általában vonatkoznak.
Jogválasztással megvalósuló hibás kapcsolás
675
2. A hibás kapcsolás további ismérvei Első látásra úgy tűnhet, hogy hibás kapcsolás csak anyagi jogi jogválasztásnál fordulhat elő, amikor is a felek valamely konkrét jogforrást vagy rendelkezést tesznek szerződésük részévé, amely mögött további lex causae található. Ez a megállapítás gyakorlati szempontból talán igaznak tűnhet, azonban elméletileg mindenképpen korrigálandó. így elképzelhető, hogy a felek által választott jog képes arra, hogy lex causae-ként viselkedjék, mert képes lefedni a szerződéses jogviszony minden kérdését, és a felek jogválasztása is ilyen irányú, valamint a fórum elismeri ezt a választást, mégis - a választott jog szerint nem a tárgyi hatálya alá tartozó ügyletről van szó. Ilyen pl. a lex mercatoria választása fogyasztói szerződésre vagy családi jogi szerződésre olyan fórum előtt, amelyik egyébként elismeri a lex mercatoriát. Hasonló példa az is, ha az adott jogviszony nem minősül szerződésnek a választott jog szerint, és ezért annak szabályai alapján nem is lehetne alkalmazni rájuk a szerződési jogot. Ilyen lehet pl. valamely, a felek által közigazgatási szerződésnek minősített jogviszony, ami a választott jogban azonban állami normatív aktus, és ezért a szerződési jog nem is vonatkozik rá. Hangsúlyozzuk, hogy itt elméleti lehetőségekről van szó - azaz nem találtunk joggyakorlatot vagy azt kommentáló jogirodalmat a kérdésben. Másodsorban megjegyzendő, hogy a hibás kapcsolás kérdése mind a primér, mind a szekunder minősítésnél felbukkanhat, azonban szerepük eltérő. Az igazán „izgalmas" kérdés annak a kollíziónak a feloldása, ami a felek által választott jogforrás tárgyi hatálya és a felek szerződése között feszül, a szekunder minősítés területén található. A primér minősítésnél pusztán annak a minősítési kérdésnek van szerepe, hogy az adott tényállás szerződés-e egyáltalán, és ezért kiteijed-e rá a jogválasztás a lex fori alapján, illetve hogy az adott típusú szerződésre nézve a jogválasztásnak vannak-e speciális korlátjai pl. fogyasztói szerződések esetén. Nyilvánvaló, hogy ezekben a kérdésekben, mint nemzetközi magánjogi kérdésekben a fórum joga dönt, ami felülírja a felek minősítését - azaz pl. a felek által nem fogyasztói szerződésnek ítélt kérdésben (pl. az egyéni vállalkozó részben személyes, részben vállalkozói használatra vásárol) is alkalmazni kell a fogyasztói korlátokat, ha a fórum joga szerint fogyasztói ügylet jött létre. Arra azonban, hogy a választott jog vagy konkrét jogszabály alkalmazhatóságát befolyásolná az a tény, hogy a fórum joga szerint a választott jognak nem az adott szerződéstípusnak megfelelő szabályát választották a felek, nem találtunk példát. Természetesen a hibás kapcsolásnak nincs köze a hasonló elnevezésű csalárd kapcsoláshoz: a felek részéről csalárdság nem kell, hogy fennálljon, illetve annak megléte vagy hiánya irreleváns. Pusztán hibásan kapcsoltak össze
676
Palásti Gábor
egy szerződést egy joggal vagy jogforrással a választott jog vagy jogforrás tárgyi hatálya alapján.
3. A hibás kapcsolásra adható válaszok Amint kiderül, a felek akarati auonómiáját a hibás kapcsolás csak kis részben korlátozza: a hibásan alkalmazni rendelt jogszabály érvényesülésének legfontosabb akadálya a gyakorlati alkalmazhatatlanság. Az egyes szerződéstípusok speciális szabályai nem feltétlenül alkalmasak más szerződéstípusokban való felhasználásra. így pl. a felek azon rendelkezése, hogy építési vállalkozási szerződésüket valamely állam termőföld haszonbérleti szabályai vagy esetleg fuvarszabályai szerint bírálják el, teljesen kézenfekvően nem fog érvényesülni. Egyes szerződéstípusok speciális szabályait sokszor nehezen, vagy egyáltalán nem lehet értelmezni más szerződéstípusoknál, és ez az ésszerűségi megfontolás a felek akarati autonómiája felett áll. Ez azt jelenti, hogy az akarati autonómia főszabály szerint kiterjed arra is, hogy a felek a jogalkotó szándékától eltérő tartalmú szerződésre kikössék valamely szerződéstípus rendelkezéseit. A gyakorlati alkalmazhatóság feltétele mellett érvényesül továbbá itt is a külföldi jog alkalmazásának két közismert korlátja: a közrend, illetve az imperatív szabályok köre. 3.1. A hibás kapcsolás miatt nem alkalmazható a felek által választott jog vagy jogforrás Két olyan okot találtunk, amelyik kizárja azt, hogy a felek hibás kapcsolása alapján alkalmazni lehessen a választott jogot vagy jogforrást. Az egyik ok kézenfekvő, a másik ok kivételes. Mindez azt vetíti előre, hogy a hibás kapcsolás ritkán vezet a felek akarati autonómiájának korlátjához. Az első ok az, ha a választott jog alkalmatlan arra, hogy a jogviszonyt rendezze. A Bécsi Vételi Egyezmény esetjogából ilyen volt a svájci hulladékfeldolgozó erőmű építésének esete1 amelyben a bíróság megállapíthatónak vélte a feleknek a CISG-re utaló h a l l g a t ó l a g o s jogválasztását, azonban a jogviszonynak a nagyberendezések szerelése és szállítása néven ismert szerződéstípust megvalósító jellege miatt, ahol az adásvételi elem elenyésző a tervezési, építési, munkavégzési, betanítási, stb. elemekhez képest, nem tartotta a svájci bíróság alkalmazhatónak a Bécsi Vételi Egyezményt. Bár nem sok olyan esettel találkozunk, ahol a felek jogválasztása egyáltalán nem
2
RT AG v. WT GmbH & Co. KG, HG Zürich [HG = Handelsgericht = Commercial Court], 2002. 07. 09., HG 000120/U/zs
Jogválasztással megvalósuló hibás kapcsolás
677
adásvételi szerződésben a CISG-re mutatott volna - kifejezett jogválasztással pedig egy esetben sem találkoztunk véleményünk szerint mindazok az esetek, amelyek a CISG autonóm alkalmazhatóságával és tárgyi hatályával kapcsolatosak, megállnák a helyüket akkor is, ha nem az autonóm alkalmazás körében merültek volna fel - pl. valamelyik peres fél érvelésében hanem jogválasztás útján kellene dönteni bennük. Ilyenek pl. azok a fúvaijogi szerződések, amelyeket adásvételi szerződés teljesítése céljából, vagy ahhoz kapcsolódóan kötöttek.3 A másik ok, ami miatt a hibás kapcsolással felhívott jog nem alkalmazható, a közrend. A jogirodalomban 4 ilyennek találták a fogyasztói ügyletre nem alkalmazható jogszabálynak fogyasztói ügyletre választását, illetve a hatósági határozat vagy bírósági végrehajtás útján létrejött szerződésre olyan jogforrás választását, amelyik kifejezetten kizárja az alkalmazhatóságát ilyesfajta ügyletekre mint a CISG. így az ilyesfajta ügyletre nem csak a szerződés részévé tenni kívánt Bécsi Vételi Egyezmény nem alkalmazható, hanem az egész lex mercatoria mint lex causae sem. 3.2. A hibás kapcsolás miatt csak részlegesen alkalmazható a választott jog vagy jogforrás A második eset az, amikor a jogviszony bizonyos részét képes átfedni a felek által választott jog, azonban a jogviszony más kérdéseinek a kezelésére már nem alkalmas. Amennyiben a szerződés egyes részei elválaszthatóak a teljes szerződéstől, és ezek kezelésére alkalmas az adott jogforrás, akkor ezen részeket rendszerint a felek által választott jog alapján ítélik meg, míg más részeire nem teljed ki a hibásan kapcsolt jogforrás. A Bécsi Vételi Egyezmény gyakorlata alapján ilyen eset volt a motorkerékpáros ruhák és felszerelések esete,5 ahol a bíróság megállapította a szerződésre a CISG hallgatólagos választását. A szerződés az adásvétel mellett a megbízási és a forgalmazói szerződés tartalmi elemeit is magán viselte. A felperes a motorkerékpáros felszerelések gyártója volt, aki eladóként több szállítmány vételárát is követelte a viszonteladó alperestől, aki viszont arra hivatkozott, hogy kifizetetlen megbízási díja fejében tartotta vissza több szállítmány „vételárát", és viszontkeresetet teijesztett be elmaradt megbízási díja fejéig. A bíróság a szerződéses konstrukciót szétbontva a CISG rendelkezéseit 3
Ld. pl. Sino-Add (Singapore) PTE. Ltd. v. Karawasha Resources Ltd., (2001) Haishangchuzi No. 119, 20020305 (5 March 2002), vagy Bundesgerichtshof 1 ZR 5/96, 1998. február 22., CLOUT 269. (Magyarul idézi Vörös II. 12.35.) 4 Winship 532. 5 Ismeretlen felek kőzött, 16 u 1/01, Oberlandesgericht Köln, 28.05.2001, Unilex forrás: http://www.unilex.info
678
Palásti Gábor
alkalmazta a dolog adásvételének kérdésében, de a viszontkeresettel érintett kérdésekre már nemzeti jogot alkalmazott. Ehhez hasonló tényállásról van szó akkor is, amikor az egyébként adásvételinek minősülő szerződésből folyó igénnyel szemben azonos eljárásban viszontkeresetet vagy kifogást terjeszt elő az alperes, amelynek alapja azonban már nem adásvételi szerződés. Ekkor a feleknek az egész komplex jogviszonyra vonatkozó, a Bécsi Vételi Egyezményre mutató jogválasztása esetén is rendszerint eltekintenek a CISG alkalmazásától a jogviszony azon kérdései körében, amelyeket a CISG nem képes rendezni.6 Nem alkalmazható hibás kapcsolás útján jutott el keresetében a felperes a Bécsi Vételi Egyezményhez az Eiffel Torony kábelei ügyében,7 ahol a felek ugyan a CISG-t választották adásvételi szerződésükre, azonban a vevő lekéste az irányadó német jog szerinti elévülési határidőt igénye érvényesítésével, és így arra hivatkozott, hogy a CISG választásával egyben arra is irányult az akaratuk, hogy a CISG alapján támasztható igényekre ne lehessen elévülési időre hivatkozni, mivelhogy annak meghatározása a CISG-ből hiányzik. Ekkor nem az egész szerződést, hanem csak a jogviszony egy kérdését próbálta az Egyezmény választásához kötni a fél, arra hivatkozva, hogy az közös akaratuk. Hogy végül ez a törekvése meghiúsult, nem annak volt köszönhető, hogy a közös akaratot nem lehetett bizonyítani, hanem annak, hogy a felhívott jogforrás alkalmatlan volt a konkrét kérdés rendezésére. 8 Hasonló kérdés merült fel a magyar jogirodalomban is ismertetett ghánai kakaóbab ügyében,9 a bizonyítási teher kérdése kapcsán. Végezetül megállapíthatjuk, hogy az Egyezmény alkalmazhatóságával kapcsolatos következtetések itt sem térnek el aszerint, hogy azokat az autonóm alkalmazás vagy a felek választása körében esetleg a kollíziós jogi alkalmazhatóság más formája alapján - vonjuk le. így a magyar nyelvű joggyakorlatban 10 és jogirodalomban" is ismert esetek végkövetkeztetése azonos azzal, ha az egyes tényállásokban a felek kikötése mutatott volna az Egyezményre.
6
Pl. Ismeretlen felek között, 1 Ob 77/01g, OGH [= Oberster Gerichtshof], Ausztria, 2001.10.22.ismeretlen felek között, 11 U 191/94; OLG Hamm [OLG = Oberlandesgericht], Németország, 1995.06.09, mindkettőhöz Unilex forrás: http://www.unilex.info 7 Traction Levage SA v. Drako Drahtseilerei Gustav Kocks GmbH, Cour d'Appel de Paris, Franciaország, 4607/2000, 06.11.2001, Unilex forrás: http://www.unilex.info 8 De vesd össze ugyanezt a problémát a Csatorna Alagút esettel, ahol az angol és francia jog közös elveire mutató jogválasztás szintén alkalmatlannak tűnik arra, hogy konkrét elévülési kérdésben döntsön, a bíróság végül mégis azokból vezette le az elévülési időre adandó választ! 9 Repubblica e Cantone del Tinico, La Seconda Camera civile del Tribunale d'appello; 12.97.00193. CLOUT 253,!«: Vörös II. 12.41. 10 VB/94131, VB/96038, 1997/10. Választottbírósági határozat stb. 11 Ld. Vörös II. 12.30.-12.44.
Jogválasztással megvalósuló hibás kapcsolás
679
3.3. A hibás kapcsolás ellenére teljesen alkalmazható a választott jogforrás Bizonyos esetekben sem gyakorlati, sem közrendi okok nem szólnak az ellen, hogy a választott jogforrást annak ellenére alkalmazzák a szerződésre, hogy a jogforrás nem tekinti az adott jogügyletet a szerződésre alkalmazhatónak. Elképzelhető, hogy a nemzetközi jogforrás megalkotásakor az államok nem tudtak megállapodni annak minden olyan lehetséges esetre való alkalmazásában, amelyre egyébként alkalmas volna, és ezért bizonyos jogtárgyakat kihagytak tárgyi hatálya alól. Honnold a CISG jogalkotási dokumentumainak vizsgálatával arra a következtetésre jutott, hogy éppen az ULIS és a Hágai Egyezmény szabályozási modelljének 12 összehasonlító vizsgálatával kapcsolatos jegyzőkönyvekből derült ki, hogy a Bécsi Vételi Egyezménynél nem arra irányult a jogalkotói szándék, hogy az Egyezmény hatályával kapcsolatos szabályok ellenére történő választást érvénytelenné tegyék, vagy automatikusan alárendeljék az egyébként alkalmazandó lex cauase szabályainak.13 Az, hogy a kérdés rendezése végül kimaradt a CISG-ből, annak köszönhető, hogy nem tudtak egyetértésre jutni abban, hogy mi legyen az Egyezmény és a nemzeti lex causae viszonya akkor, ha az Egyezmény alkalmazási körét a felek fogyasztói ügyletekre is kiterjeszetnék. 14 Bár a fogyasztói ügyletre való választás a fentiek alapján közrendi okokból feltehetően kizárt, további kizárt jogtárgyak esetében alkalmazható lehet a CISG. így a Bécsi Vételi Egyezmény tárgyi hatálya alól kizárt a hajó adásvétele, mégis, a jogirodalomban gyakran előforduló megállapítás, hogy hajó adásvételére a felek választhatják a CISG-t15; ugyanez vonatkozhat a kötvények, részvények, értékpapírok, villamos energia, stb. adásvételére is, ha a felek így kívánják. 16 Ehhez néhányan csak annyit tesznek hozzá,17 hogy az ilyesfajta jogválasztással szemben rendszerint érvényesíteni kell a fórum által kijelölt nemzeti jog kógens szabályait is azaz hiába választjuk a CISG-t hajó adásvételére, ettől még nem tudjuk megkerülni a lex causae-nak az adásvételre általában, vagy különösen a hajó adásvételére vonatkozó, a CISG-től eltérő szabályait. Mi ezt az érvelést nem tartjuk megalapozottnak: éppen az lenne a lényege az ilyesfajta jogválasztásnak és az akarati autonómiának, hogy ha a felek az Egyezményt akaiják alkalmazni akár a tárgyi hatály alá nem tartozó szerződésükre is (pl. hajó vétele), akkor azt megtehessék, ha azt gyakorlati alkalmazhatósági vagy közrendi okok nem gátolják. A lex causae csak annyiban lehet gátja a felek ilyesfajta
12
Vö. ULIS 4. cikkely és Hágai Egyezmény 7. cikkely (1) bekezdés Honnold 81-83. 14 Honnold uo. 15 Schlechtriem 36., Sándor 43., Honnold 83. Honnold 83. 17 Bianca-Bonnell 63., Sándor 43-44.
n
680
Palásti Gábor
rendelkezésének, amennyiben általában egy meghatározott jogforrás vagy nemzetközi egyezmény esetében gátja lesz. A CISG ugyanis nem tesz különbséget az autonóm út és a kollíziós út (itt: felek választása) alapján történő alkalmazhatóság terjedelme és korlátjai között, és rendszerint a nemzeti kollíziós jogok sem tartalmaznak olyan rendelkezést, hogy a helytelen szekunder minősítés („a szerződésünk igenis a CISG hatálya alá tartozó jogügylet!") eredménye az lenne, hogy a jogválasztásnak ettől olyan korlátai keletkeznének, amelyek a helyes szekunder minősítésnél ne állnának fenn. Elmondható továbbá a CISG kapcsán, hogy az elfogadott hibás kapcsolás esetén a felek hallgatólagos választása nem minden esetben állapítható meg akkor, amikor egyébként „hibátlan" kapcsolás esetén megállapítható lenne. Értelemszerűen ez vonatkozik arra az elvre, hogy a CISG-t tartalmazó nemzeti jog választása automatikusan elvezet miket a CISG-hez. Éppen a hibás kapcsolás esetében nem ez lesz a helyzet, hiszen ekkor kifejezetten figyelembe kell venni a tárgyi hatály rendelkezéseit. Példával illusztrálva ezt, míg egy szállítmány szekrénysor nemzetközi adásvételére vonatkozóan a magyar jog megjelölése a Bécsi Vételi Egyezmény alkalmazásához vezet minket, hajó adásvételére nézve a magyar jog választása nem vezet automatikusan az Egyezményhez hibás kapcsolás útján. Más szóval: a hibás kapcsolásnak ki kell tűnnie a felek rendelkezéséből, mert ennek hiányában az a vélelem áll fenn, hogy a nemzeti jog választásában megnyilvánuló ráutaló magatartásuk mögött a „hibátlan" kapcsolás szándéka állt. A CISG-n kívüli körből utalunk végül az ún. Csatorna Alagút esetre is. Rendkívül érdekes példája a tronc commune jogválasztásnak 18 a XX. század második felének egyik legnagyobb európai építési projectjéből, a Kontinenst az Egyesült Királysággal a La Manche Csatorna alatt összekötő alagút építéséből keletkezett, három szintet is megjárt, rendkívül hosszas bonyolult eset az ún. Csatorna-Alagút eset.19 A jogvita a koncesszionárius és a kivitelező között keletkezett. Mindkét fél olyan különféle gazdasági társaságokat tömörítő cégcsoport volt, amelynek tagjai között vegyesen voltak angol és francia cégek. Mivel az egész beruházáson áthúzódott ez a fajta vegyes angol-francia jelleg, a szerződő felek ezt juttatták kifejezésre jogválasztásukban is, amennyiben a szerződés „és annak értelmezése minden vonatkozására az angol és a francia jog közös elveit kell alkalmazni, ilyen közös elvek hiányában pedig a nemzetközi kereskedelmi jog azon általános elveit, amelyeket a nemzeti és nemzetközi 18
Ld. Palásti Channel Tunnel Group Ltd. v. Balfour Beatty Construction Ltd. (1992) 1 Q.B. 656, és Channel Tunnel Group Ltd. v. Balfour Beatty Construction Ltd. (1993) A.C. 334. Az elsőfokon született döntéshez - mivel semmilyen precedens értéke nincs - nem találtunk pontos forrásmegjelölést. Hivatkozva: Redfern-Hunter 2-45. 19
Jogválasztással megvalósuló hibás kapcsolás
681
választottbíróságok alkalmaznak." 20 A komplex jogvitában többek között felmerült néhány meghatározott igény elévülési idejének kérdése is, amelyet szintén a fenti „hibrid" jogrendszer (az angol és a francia jog közös elvei) alapján kellett volna elbírálni.21 Meglátásunk szerint ez a jogválasztás legalábbis egyes szerződéses kérdések - mint az elévülési idő kérdése - vonatkozásában hibás kapcsolást valósított meg, mert a két állam jogának közös elvei nem alkalmasak ilyesfajta konkrét szerződéses kérdések rendezésére. Ha úgy tetszik: a felmerülő jogkérdések nagy része kívül esik a közös jogelvek tartományán. A jogvita menetét az abban a felperes ügyvédjeként résztvevő Hunter úgy jellemezte, hogy egy csoport francia és egy csoport angol jogász minden egyes jogkérdésre kidolgozta az angol és a francia jog szerinti választ, és ahol az eredmény azonos lett, ott megpróbálták megállapítani, hogy az eredmény alapjául szolgáló elvek mennyiben fedték egymást. 22 Bár a jogválasztást több kritika és megjegyzés is érte a különböző szinteken eljáró bírák részéről,23 annak érvényességét egyikük sem vonta kétségbe. Amint az esetet kommentáló Sammartano megjegyzi, nem az volt a kérdéses, hogy a jogválasztó klauzula világos-e: az ugyanis elég világos volt. Ami nem volt világos - és az eljárás elhúzódásához vezetett - az a francia és az angol jog elvei közös tartományának meghúzása volt.24 A jogvitát övező kényes politikai és gazdasági helyzetben a bíróság mégis mindvégig tartotta magát a felek jogválasztásához, és tartózkodott attól, hogy bármilyen kérdésben is valamelyik állam - Franciaország vagy az Egyesült Királyság - jogának javára kelljen döntenie az alkalmazandó jogról. 25
20
„...in all respects to be governed by and interpreted in accordance with the principles common to both English law and French law, and in the absence of such common principles by such general principles of international trade law as have been applied by national and international tribunals" A jogválasztó klauzulát idézi: Redfern-Hunter 2-45. 21 Uo. 22 Uo. 23 Uo. 24 Sammartano 61. 25 Hunter érvelése szerint a kiemelt volumenű, rendkívül összetett konstrukciók esetén, ahol két államra leszűkíthetőek a résztvevők, a project rendkívüli komplexitása indokolhatja a két résztvevő jogának közös tartományára vonatkozó jogválasztást „egyszerű" nemzetközi szerződések esetében azonban ő sem látja ezt indokoltnak.
682
Palásti Gábor
Hivatkozások jegyzéke Bianca-Bonell-CM.
Bianca-M. J. Bonell (szerk.): Commentary on the International Sales Law, The 1980 Vienna Sales Convention, Milan, 1987. Honnold-J. Honnold: Uniform Law for International Sales Under the 1980 United Nations Convention, 1982 Palásti-Palásti Gábor: Dépecage és tronc commune a nemzetközi magánjogban, in: Jogtudományi Közlöny 2006/3., pp. 83-91. Redfern-Hunter (+ szélszám): Redfern, Alan-Hunter, Martin: Law and Practice of International Commercial Arbitration, Sweel & Maxwell, London, 2003. Sawi/wartano-Rubino-Sammartano, Mauro: The Channel Tunnel and the Tronc C o m m u n e Doctrine, in: 1993., 10 Journal of International Commercial Arbitration, 59. Sándor-SindoT Tamás: A nemzetközi adásvétel (Az áruk nemzetközi adásvételéről szóló 1980. évi ENSZ-egyezmény magyarázata), Napra-Forgó Kiadás (A kéz-
irat lezárásakor a kézikönyv Vékás Lajossal közösen frissített változata még nem jelent meg) Schlechtriem-Peter Schlechtriem: Uniform Sales Law The UN-Convention on Contracts for the International Sale of Goods, 1986. Manz, Vienna
Vörös (+ kötetszám) - Vörös Imre: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga I-III, K r i m Bt. 2 0 0 4 , Budapest Winship-Peter Winship: Changing Contract Practices int he Light of the United Nations Sales Convention: A Guide for Practitioners, in: 29 International Lawyer 525554(1995)
