Zsámbék Nagyközség Képviselőtestületének 1/1992. (I.24.)számú RENDELETE a magánszemélyek kommunális adójáról (a módosításokkal egységes szerkezetben) (A rendelet módosításai: 3/1993/ II.17./sz .rendelet módosítás, hatályos 1993.február 17-től, 12/1996/XII.03./sz. rendelet módosítás, hatályos 1997.január 1-től, 12/1997/XII.15./sz. rendelet módosítás, hatályos 1998.január 1-től, 3/1998/ III.09./sz. rendelet módosítás, hatályos 1999.március 9-től, 25/1999/XII.29./sz. rendelet módosítás, hatályos 2000.január 1-től, 25/2001/XII.18./sz. rendelet módosítás, hatályos 2002.január 1-től, 24/2002/ XI. 25./sz. rendeletmódosítás, hatályos 2003. január 1-től, 20/2003/ XII. 23./sz. rendeletmódosítás, hatályos 2004.január 1-től, 20/2004/ XII.15./sz. rendelet módosítás, hatályos 2005.január 1-től) 3/2005.(I.27.) Ö.K. sz. rendelet módosítás hatályos 2005. január 1-től) 9/2006.(VI.07.) Ö.K. sz. rendelet módosítás hatályos 2006. június 7-től, a 14. §. (1)-(2) bekezdés 2003. január 1-től 26/2007.(XII.05.) sz. módosító rendelet és a 39/2008.(XII.16.) számú rendelet 21/2010.(XII.09:) számú rendelet szövegét.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. §. /1/bekezdésében megfogalmazott felhatalmazás alapján az Önkormányzati Képviselőtestület megalkotja az alábbi rendeletet. A rendelet célja 1.§. E rendelet célja, hogy a benne foglaltak alkalmazásának eredményeképpen a községi önkormányzati költségvetésbe befolyó kommunális adóbevételek felhasználásával javuljon a települési infrastruktúra - különös tekintettel a gázhálózat kiépítésére, járda- és útépítésre, szennyvíz elvezetés megoldására -, valamint környezetvédelmi feladatok ellátása. 2.§. /1/ Az e rendelet alapján befolyt kommunális adóbevételeket a települési infrastruktúra fejlesztésére, környezetvédelmi feladatok ellátására, illetve az önkormányzat önálló gazdálkodási feltétele biztosítására használja fel. /2/ Az e rendelet alapján befolyt kommunális bevételek felhasználásáról az önkormányzat köteles a község lakosságát - a felhasználás ütemének megfelelően - rendszeresen tájékoztatni.
2
/3/ Az előző bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettségének az önkormányzat -választás szerint – a.) falugyűlés összehívásával, vagy b.) bármilyen más alkalmas módon / pl. szórólapok útján, önkormányzati híradó útján vagy a települési képviselők közreműködésével, bevonásával / eleget tehet.
Adókötelezettség 3.§. ./1/ Az adókötelezettség kiterjed a községi önkormányzati illetékességi területén található valamennyi magánszemély tulajdonában álló a.) lakásra és más nem lakás céljára szolgáló épületre, épületrészre /továbbiakban együtt: építményekre/, b.) belterületi beépítetlen építési telekre és azon belterületi földrészletre, ahol egy vagy több építési telek alakítható ki a település rendezési terve szerint. /2/ Az adókötelezettség kiterjed a községi önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakásokra, amelyekre nézve magánszemély bérleti jogviszonyt tart fenn. /3/ E rendelet alkalmazásában nem lakás céljára szolgáló épület - épületrésznek - minősül az üzlet, műhely, garázs, raktár, iroda, orvosi rendelő, várószoba, műterem, a panzió, a belterületen 100 m2-t meghaladó gazdasági épület, továbbá a belterületi és zártkerti egyéb építmények (présház, szerszámkamra, gyümölcstároló stb.). Adóalanyok 4.§. /1/ Az adó alanya - a /2/bekezdésben foglalt kivétellel - az, aki a naptári év /továbbiakban: év/ első napján az építmény vagy telek tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. /2/ Amennyiben az építményt vagy a telket az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. /A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos/ /3/ Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. /4/ E rendelet alkalmazásában vagyoni értékű jognak kell tekinteni: a.) a tartós földhasználati jogot, b.) a haszonélvezeti jogot, c.) a használat jogát,
3
d.) a földhasználat jogát, valamint e.) a bérleti jogot. /5/ E rendelet alkalmazásában tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben a az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották – melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott épület/épületrész tulajdonjogának – a használatbavételi engedély kiadását jogerőre emelkedését megelőző – átruházása esetén a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók. /6/ Az e § ./1/-/2/ bekezdéseiben foglaltakon túlmenően adóalany az a magánszemély is,aki ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéstől függetlenül - valamely, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tulajdonában álló lakásra céljára szolgáló építmény bérleti jogával rendelkezik. Adómentesség 5.§. ./1/ Ha a magánszemély a /4/ bekezdésben meghatározott beruházást hajt végre vagy ilyen beruházás céljára befizetést teljesít, akkor a saját beruházás számlával igazolt ellenértéke a beruházás befejezésének évében, illetőleg az egyösszegű befizetés esetén a befizetés támogatással csökkentett összege a befizetés évében levonható a beruházás helye szerint illetékes önkormányzat által megállapított, az adott évben esedékessé vált helyi adóból. /2/ Ha a helyi adó éves összege nem éri el az /1/ bekezdés szerinti levonható összeget, a levonási jog a megnyíltát követő négy évben esedékes helyi adóval szemben érvényesíthető. /3/ Ha a magánszemély a /4/ bekezdésben meghatározott kommunális beruházásra részletekben történő befizetést teljesít, akkor az első részlet befizetésének évében és az azt követő négy naptári évben esedékes helyi adóval szemben érvényesítheti levonási jogát. /4/ E rendelet alkalmazásában kommunális beruházásnak minősül a közmű a településekre vagy azok jelentős részére kiterjedő elosztó és vezetékrendszerek és az ezekkel kapcsolatos létesítmények, amelyek a fogyasztók vízellátási - e fogalmi körbe sorolva a belvíz-, a csapadékvíz- és szennyvízelvezetési, valamint szennyvíztisztítási tevékenységét is -, villamosenergia, hőenergia, gázenergia iránti, valamint távbeszélési igényeit elégíti ki, továbbá az út és járda építése. /5/ Az adómentességre való jogosultságot a polgármesteri hivatalhoz be kell bejelenteni és megfelelő módon / pl. befizetési csekkel, átvételi elismervénnyel / kell igazolni, kivéve ha a beruházás önkormányzati szervezésben történik. A bejelentést tevő adómentességre való jogosultságának meglétét, az esetleges fennálló más helyi adókötelezettségre is tekintettel kell megvizsgálni.
4
6.§. /1/ Személyi adómentességet élvez: a.) a lakás céljára szolgáló építményben állandó lakcímbejelentéssel tartózkodó tulajdonos, haszonélvező vagy bérlő abban az esetben, ha a lakásban állandó lakcímbejelentéssel tartózkodó közeli hozzátartozók között az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori minimális összegét, b.) az önkéntes tűzoltó egyesület aktív tagja. /2/ E rendelet alkalmazásában közeli hozzátartozónak kell tekinteni a házastársat, az élettársat, az egyeneságbeli rokont (leszámazókat és felmenőket), az örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeket, az örökbefogadó, mostoha és nevelőszülőt, valamint testvért (ideértve a féltestvért is). /3/ Az egy főre jutó havi jövedelem kiszámításánál nem szabad figyelembe venni a következő jövedelmeket: a.) szociális segélyek, b.) gyámügyi nevelési segélyek, c.) anyasági segély, d.) temetési segély, e.) családi pótlék, f.) gyermekgondozási segély, g.) a közép- és felsőfokú iskolai hallgatók, illetőleg szakmunkás tanulók ösztöndíja, továbbá szociális támogatása, h.) a sorkatona illetménye és egyéb pénzbeli juttatásai, i.) az intézeti vagy állami nevelésbe vett kiskorú családban való gondozásáért, neveléséért kapott díjazás, j.) az ápolásra kihelyezett beteg gondozásáért kapott díjazás, k.) a lakásépítéshez, lakásvásárláshoz nyújtott szociálpolitikai kedvezmény, hiteltörlesztési támogatás, továbbá munkáltatói, illetőleg helyi támogatás, l.) megváltozott munkaképességű dolgozók rendszeres szociális járadéka, m.) az életkezdési támogatás, n.) letelepedési támogatás, valamint o.) az állami szociálpolitika keretében nyújtott egyéb juttatások, p.) valamennyi olyan rendszeres juttatás, amely személyi jövedelemadó alá nem esik. /4/ Az adómentességre való jogosultságot, továbbá az azt érintő időközbeni változásokat a polgármesteri hivatalhoz be kell jelenteni és megfelelő módon (pl. jövedelem igazolással ) igazolni kell. 7.§. /1/ Tárgyi adómentességet élveznek: a.) a község külterületi részein található építmények, ide nem értve a zártkertekben fekvő építményeket, b.) a 3 évet meg nem haladó időtartamra létesített átmeneti, ideiglenes építmények,
5
c.) a hatályos jogszabályok értelmében szükséglakásnak minősülő építmény (épületrészek), d.) lelkészlakások, e.) f.) az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra, vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növény-termesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja. Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése
8.§. /1/ Az adókötelezettség kezdő időpont 1. építmény esetében: a.) használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. b.) engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év napján keletkezik. 2./ telek esetében: a.) a külterületi földrészlet belterületté való átminősítését, b.) a telken levő építmény lebontását, c.) az építési tilalom alóli feloldást követő naptári év első napja. 3./ az e rendelet 3.§. /2/ bekezdésének hatálya alá tartozó lakás esetében annak a naptári évnek az első napja, amelyet megelőző évben a lakásbérleti jogviszony keletkezett. /2/ Az adókötelezettség befejezési időpontja 1./ építmény esetében: a.) a lebontás, b.) a bármely okból bekövetkező megsemmisülés, c.) a használatbavételre vonatkozó engedély visszavonás naptári évének utolsó napja. 2./ telek esetében: a.) a külterületté történő átminősítés, b.) a beépítés, c.) az építési tilalom alá helyezett naptári évének utolsó napja. /3/ Az e rendelet 3.§ ./2/ bekezdésének hatálya alá tartozó lakás esetében annak a naptári évnek az utolsó napja, amelyben a lakásbérleti jogviszony megszűnt. A lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. Az adó mértéke 9.§. (1) Az adókötelezettség alá eső építmény után - lakás esetében: a.) 5150 Ft évi adót kell fizetni azon összkomfortos lakások után amelyek hasznos alapterülete meghaladja a
6
100 m2-t, b.) 3430 Ft évi adót kell fizetni a komfortos, félkomfortos, komfort nélküli lakások után, amelyek hasznos alapterülete a 100 m2-t meghaladja, továbbá azon lakások után komfort fokozatára tekintet nélkül, amelyek hasznos alapterülete a 100 m2-t nem haladja meg c.) 17150 Ft évi adót kell fizetni azután a lakás után, amely lakást a vagyoni értékű jogosultja, tulajdonosa vagy a tulajdonosok egyenes ági hozzátartozója életvitelszerűen nem lakja és abba a lakcímbejelentés szabályai szerint nincs bejelentve. /2/ Az adókötelezettség alá eső építmény után - nem lakás céljára szolgáló épületek, épületrészek esetében: a.) 2140 Ft évi adót kell fizetni a garázs, raktár, várószoba, műterem után, b.) 3000 Ft évi adót kell fizetni az üzlet, műhely, iroda, orvosi rendelő után, c.) 12870 Ft évi adót kell fizetni a panzió után, d.) 1720 Ft évi adót kell fizetni azon belterületi melléképület, gazdasági épület után, melyben egy önálló (műszakilag leválasztott) helysége 100 m2-t meghaladja. /3/ Az adókötelezettség alá eső építmény után belterületi épületek esetében: a.) 2860 Ft évi adót kell fizetni a belterületi mezőgazdasági célú présház, szerszámkamra, gyümölcstároló után, ha azt rendeltetésszerűen használják, az épületben nincs pihenőhelység, vagy a pihenőhelység alapterülete nem haladja meg a 12 m2-t, b.) 8580 Ft évi adót kell fizetni a mezőgazdasági célú présház, szerszámkamra, gyümölcstároló után, ha azt nem rendeltetésszerűen használják és a pihenőhelység alapterülete meghaladja a 12 m2-t. c.) 12870 Ft évi adót kell fizetni a 9.§ (3) bekezdés b.) pontja alatti épületek után, ha az épület kivitelezése módjában a külső megjelenése, épület anyaga kő vagy tégla, falazó-blokktégla, az épület jellege kétszintes, tetőtér beépítéses, alápincézett. (4) Az adókötelezettség alá eső építmény után a zártkerti épületek esetében: a.) 6430 Ft évi adót kell fizetni a mezőgazdasági célú présház, szerszámkamra, gyümölcstároló után, ha azt rendeltetésszerűen használják, az épületben nincs pihenőhelység, vagy a pihenőhelység alapterülete nem haladja meg a 12 m2-t, b.) 12870 Ft évi adót kell fizetni a mezőgazdasági célú présház, szerszámkamra, termény-vagy gyümölcstároló után, ha azt nem rendeltetésszerűen használják és a pihenőhelység alapterülete meghaladja a 12 m2-t, c.) 17150 Ft évi adót kell fizetni a 9.§ (4) bekezdés b.) pontja alatti épületek után, ha az épület kivitelezése módjában a külső megjelenése, épület anyaga kő, tégla, falazó-blokktégla, az épület jellege kétszintes, tetőtér beépítéses, alápincézett vagy hasznos alapterülete a 60 m2-t meghaladja
10.§.
11.§.
7
Az e rendelet 3. §. /2/ bekezdésének hatálya alá tartozó lakások után a kommunális adó éves összege egységesen 3220 Ft. Adókedvezmény 12.§. /1/ Az e rendelet 9 - 11.§ -ai alapján megállapított éves adó összegéből le kell vonni a magánszemély által a.) a község illetékességi területén végrehajtott kommunális beruházás ellenértékét, valamint b.) a község illetékességi területén végzett kommunális beruházás céljára teljesített támogatásokkal csökkentett- befizetést, feltéve hogy az nem tartozik e rendelet 5.§ ./1/ és /2/ bekezdésének hatálya alá. /2/ Az e rendelet 9 - 11.§ -ai alapján megállapított éves adó összegének 50 %-át kell megfizetnie a lakás céljára szolgáló építményben (ideértve a 3.§. /2/ bekezdésének hatálya alá eső lakásokat is) állandó lakcímbejelentéssel tartózkodó közeli hozzátartozók között az 1 főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori minimális összegének másfélszeresét. Az 1 főre jutó havi jövedelem kiszámításánál a 6.§. /3/ bekezdésében felsorolt jövedelmeket nem szabad figyelembe venni. /3/ Az adókedvezményre való jogosultságot az érintett magánszemélyek a polgármesteri hivatalnál be kell jelentenie és a megfelelő módon (számlával, feladóvevénnyel munkáltatói jövedelemigazolással, stb.) igazolni kell. /4/ Az /1/ bekezdés szerinti adókedvezményre való jogosultságot az érintett magánszemély esetleges más helyi adókötelezettségeire is tekintettel kell megvizsgálni. Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése 13.§. Az adózó, az adó megfizetésére kötelezett személy átmeneti ,neki fel nem róható fizetési nehézsége esetén, ha igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelentene fizetés halasztást, részletfizetést kérhet. Adómérséklés 14.§. (1) A magánszemély a magánszemélyek kommunális adója mérséklését vagy elengedését kérheti, ha annak megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. (2) A magánszemélyek kommunális adófizetési halasztására, részletfizetésére illetőleg mérséklésére, törlésére irányuló kérelmet az önkormányzat adóhatósága (a jegyző) bírálja el. Záró rendelkezések
8
15.§. /1/ Az e rendeletben külön nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. /2/ E rendelet hatálybalépésének időpontja 1992. január 1. /3/ E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik az alábbi tanácsrendeletek: a.) 2/1985/XI.28/sz.rendelet a településfejlesztési hozzájárulásról, b.) 1/1986/IV.10/sz.rendelet a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról, c.) 1/1987/I.08/sz.rendelet a házadóról d.) ........... sz. rendelet a közműfejlesztési hozzájárulásról, e.) magánszemélyek 1992.előtti telekadója, és a belterületi földrészletek után a magánszemélyek földadója. /4/ Annak a magánszemélynek, akinek az önkormányzat illetékességi területén végzett kommunális beruházás céljára az 1992. évben teljesített -támogatásokkal csökkentett- befizetés a tárgy évi helyi adókötelezettségét meghaladta, a fennmaradó összeggel az e rendelet hatálybalépését követően az ugyanott esedékessé vált helyi adója a helyi adórendelet - e rendelet 2.§ -al megállapított - 5.§. /1/-/2/bekezdésében szabályozottak szerint csökkenthető. Zsámbék, 1992. január 24.
Zink Imre s.k. polgármester
Muzsikné Dr. Dinnyés Terézia s.k. jegyző
