2/1972. (MK 6.) KPM rendelet a Közlekedési baleset‐elhárító és egészségvédő óvórendszabály IV. Anyagmozgatás, anyagtárolás című fejezetének kiadásáról 1. § (1) A dolgozók egészségének és testi épségének védelmével kapcsolatos kérdésekről szóló 6/1967. (X. 8.) SZOT szabályzat 1. §-a alapján - a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetével, az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a Közlekedési baleset-elhárító és egészségvédő óvórendszabály IV. Anyagmozgatás, anyagtárolás című fejezetét (a továbbiakban: óvórendszabály) kiadom. (2) Az óvórendszabály az Általános baleset-elhárító és egészségvédő óvórendszabály kiegészítését képezi, előírásait a szakmába tartozó tevékenység során a népgazdaság minden területén alkalmazni kell. (3) A föld alatti bányászat tekintetében az óvórendszabály előírásait az Általános bányászati biztonsági szabályzat által megállapított körben kell alkalmazni. 2. § Ha az óvórendszabály egyes rendelkezései a munkáltatónál csak eltéréssel alkalmazhatók, a 6/1967. (X. 8.) SZOT szabályzat 2. §-ának rendelkezései szerint kell eljárni. 3. § Az óvórendszabály értelmezésével kapcsolatos vitás kérdésekben a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumnak a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetével, egészségügyi vonatkozásban az Egészségügyi Minisztérium Közegészségügyi Felügyeleti és Járványügyi Főosztályával is egyetértésben kiadott állásfoglalása az irányadó. 4. § (1) Az óvórendszabály előírásait a munkáltatók és a dolgozók kötelesek megtartani. (2) Az ellen, aki az óvórendszabály előírásait nem tartja meg, a mulasztás, illetőleg a cselekmény súlyától és jellegétől függően - a vonatkozó jogszabályok alapján - büntető-, szabálysértési, illetőleg fegyelmi eljárást kell indítani. 5. § Ez a rendelet az 1972. évi június hó 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályukat vesztik - a 110/1960. (9-10) MüM utasítással életbe léptetett Emelőgépek baleset-elhárító és egészségvédő óvórendszabály jelen utasítással ellentétes pontjai; - a 102/1962. (1-2) MüM utasítással életbe léptetett Anyagtárolási baleset-elhárító és egészségvédő óvórendszabály; - a 112/1962. (11) MüM utasítással életbe léptetett Anyagmozgatási (szállítási, rakodási) baleset-elhárító és egészségvédő óvórendszabály.
IV. ANYAGMOZGATÁS, ANYAGTÁROLÁS 4.1 Anyagmozgatás 4.11 Általános követelmények 4.11.1 Anyagok mozgatásának megkezdése előtt meg kell győződni arról, hogy a szállítandó anyagok, tárgyak vagy azok csomagolási módja, illetőleg mozgatása nem veszélyezteti-e a dolgozók egészségét, testi épségét 4.11.2 Amennyiben a rakodást végzők, illetve a rakodás közvetlen környezetében tartózkodók biztonsága szükségessé teszi, a veszélyeztetett területekre való behatolást meg kell akadályozni, és figyelmeztető táblát kell elhelyezni. 4.11.3 Az ÁBEÓ 3.26 pontjában foglaltak alapján kijelölt irányítónak rakodásban jártas, 18 éven felüli, kellő gyakorlattal, rendszeres szállítás esetén biztonságtechnikai vizsgával is rendelkező dolgozónak kell lennie. Az irányító 200 kp vagy annál súlyosabb osztatlan teher mozgatása esetén az irányításon kívül más munkát nem végezhet. 4.11.4 Az irányító a munka megkezdése előtt köteles a dolgozókat tájékoztatni a végzendő munkáról, a szállítás, rakodás munkamenetéről, a helyes fogásokról és az alkalmazásra kerülő vezényszavakról. 4.11.5 A mozgatott tárgyak biztonságos megfogási lehetőségeiről (pl. fogantyúk, fülek kialakítása, alátétre helyezés) gondoskodni kell, vagy erre a célra megfelelő segédeszközt kell biztosítani.
4.11.6 Tárgyak lerakásánál, megemelésénél a rakodási technológiát meg kell határozni. 4.11.7 Anyagok kitermelését, megbontását fokozatosan, felülről lefelé haladva kell végezni. 4.11.8 Rakodás közben rakaton, ömlesztett depónián stb. tartózkodni csak akkor szabad, ha az ott-tartózkodás biztonságos. 4.11.9 Azoknál az anyagmozgatási munkáknál, illetve eszközöknél, ahol a kézsérülés veszélye fennállhat, gondoskodni kell a kéz védelméről. 4.11.10 Anyagokat, tárgyakat úgy kell szállítani, hogy közben ne veszélyeztessék sem a szállítást végzőket, sem a környezetben levőket. Például hosszú tárgyak vállon vagy kézen egy dolgozó által történő szállításakor a tárgyak mellső végét felfelé kell tartani úgy, hogy legalább 2 m magasan legyenek a föld felszínétől, vagy villamos szabadvezetékek esetén veszélyes közelségbe meg ne közelítsék azokat. 4.11.11 Csoportos anyagmozgatásnál biztosítani kell az emelés egyenletességét és egyidejűségét. 4.11.12 Hosszú tárgyak (oszlopok, gerenda stb.) több dolgozó által történő szállítása esetén a dolgozók csak egy oldalon helyezkedhetnek el. 4.11.13 Rúdon történő szállításnál a szállított terhet a rúdon elmozdulás ellen biztosítani kell. 4.11.14 A szállítóeszközön végzett munkáknál (rakodás, javítás stb.) a szállító eszközt elmozdulás ellen biztosítani kell. 4.11.15 Szállítóeszközön a le- és felrakodást úgy kell végezni, hogy annak stabilitását e munka ne veszélyeztesse. Ha ez nem biztosított, akkor rakodás előtt a veszélyeztetett oldalon alátámasztást kell alkalmazni. 4.11.16 A szállítóeszközre felrakott rakomány terjedelme csak akkora lehet, mint amennyit a biztonságos szállítás lehetővé tesz. 4.11.17 A szállítóeszközön alkalmazott oldalfalakat, rakoncákat, valamint a kibillenthető rakfelületeket, billenőszekrényeket akaratlan kioldás ellen biztosítani kell. 4.11.18 A szállítóeszközt úgy kell megrakni, illetve a terhet úgy kell rajta elhelyezni, hogy a rakomány súlypontja minél mélyebben legyen. A súlyosabb tárgyakat alul, a könnyebbeket felül kell elhelyezni. Egytengelyes szállítóeszközöknél a teher súlypontja a tengely fölé, illetve annak közelébe essék. A szállítóeszköz kezelőjét a rakomány a szabad kilátásban ne akadályozza. 4.11.19 A szállítóeszközök, illetve gépek, berendezések mozgatását, indítását, illetve leállítását a kezelőnek egyértelműen az ott dolgozók tudomására kell hoznia. Egyébként az indításra, illetve a leállításra az ÁBEÓ 12.02 előírásai értelemszerűen irányadók. 4.11.20 Uszályrakodásnál a rakodási munkát csak akkor szabad megkezdeni, ha a mentőcsónak a rakodópallónak a vízfolyás irányába eső oldalán készenlétbe van helyezve, és a mentéssel megbízott dolgozó a csónakban elhelyezkedett. A rakodókat a rakodás előtt a helyes magatartásra ki kell oktatni, és a mentőfelszereléseket készenlétben kell tartani. Úszni nem tudó dolgozók esetében a mentőcsónak személyzete legalább két fő legyen. Egyebekben a vízügyi óvórendszabály előírásai az irányadók. 4.11.21 Egészségre ártalmas, porzó anyagok göngyölegeinek kibontási és ürítési módját úgy kell kialakítani vagy megszervezni, hogy az a dolgozók egészségét ne veszélyeztesse. 4.11.22 Porzó anyagok szállításánál a porzást, a zárt rendszerekből a por- és gázkiáramlást meg kell akadályozni. 4.11.23 Gázpalackok rakodására, szállítására a vonatkozó előírások az irányadók. 4.11.24 Robbanóanyagok rakodásakor, szállításakor a belügyminiszter, illetve az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség által kiadott utasítások és egyéb vonatkozó előírások az irányadók. 4.11.25 Tűz- és robbanásveszélyes anyagok rakodásakor a vonatkozó tűzrendészeti előírások az irányadók. 4.11.26 Sugárzó anyagok rakodásánál, szállításánál a sugárvédelemre vonatkozó előírások az irányadók. 4.11.27 Maró, mérgező anyagok szállítása csak zárt, nyílásával, fölfelé fordított, törés ellen védett edényben történhet. Az ilyen edények nyílását üres állapotban is zárva kell tartani: 4.11.28 A maró folyadéknak a ballonból való kiöntéséhez gumival vagy más rugalmas anyaggal burkolt, nyakfogóval ellátott ballonbuktatót kell alkalmazni. Belső túlnyomással való ürítés tilos! 4.11.29 Ballonokban való szállítás esetén egyébként a 4.24.1-4 pontokban foglaltak is irányadók. 4.11.30 Maró vagy mérgező hatású folyadék tárolóedényből történő ürítésének és tisztításának egyéb biztonságos módját a VMSZ-ben kell szabályozni. 4.11.31 Tartályokba befagyott, bedermedt, besűrűsödött anyagokat nyílt lánggal megolvasztani tilos, ha ez a biztonságot veszélyezteti. 4.11.32 Folyékony, képlékeny halmazállapotú anyagokkal nyitott edényt, ládát, tartályt stb. szállításkor csak olyan mértékben szabad megtölteni, hogy szállítás közben a kiloccsanás, kiömlés veszélye ne álljon fenn. 4.11.33 Könnyen gyúló, lobbanó, illetve robbanó keverék képződésére alkalmas üzemanyaggal működő szállítóberendezések üzemanyagtartályainak töltőnyílásaiban biztonsági szitának kell lennie. Az üzemanyagtartályok töltése alatt a motort le kell állítani. Töltés alatt a jármű közelében a tűzrendészeti előírások által meghatározott
térségen belül dohányozni, valamint nyílt lángot használni nem szabad. Belső égésű motorok kipufogóit hangtompítóval kell ellátni. 4.11.34 Belső égésű motoros szállítóeszközöket, berendezéseket zárt helyiségben, állandó szállítási munka végzésre használni általában nem szabad; indokolt esetben megengedhető, ha a helyiség és a szellőzési viszonyok folytán biztosítható, hogy a levegő szennyezettsége a munkazónában a MAK-értéket ne haladja, meg. Ez esetben sem szabad a helyiségben a jármű motorját a fel-és lerakodás tartama alatt járatni. 4.11.35 Belső égésű motoros, illetőleg nem robbanásbiztos villamos szállítóeszközzel, berendezéssel tilos bemenni olyan helyiségbe, ahol az tűz- vagy robbanásveszélyt jelenthet! 4.11.36 Villamos hálózatról táplált szállítóeszközök, berendezések áramvezetékei a műhelyeken belül legalább 5 m, az egyéb területen legalább 6 m magasságban legyenek. Amennyiben a vezeték ezeknél az értékeknél alacsonyabban van, az akaratlan érintés elleni védelemről gondoskodni kell. 4.11.37 A villamos hálózatról táplált szállítóeszközöket, gépeket, berendezéseket elhelyezés, áthelyezés, elmozdítás, javítás, karbantartás és az üzemeltetés szüneteltetésének idejére feszültségmentesíteni kell. Amennyiben a szállítóeszközök, berendezések a hálózathoz dugaszolóval csatlakoznak, és munka közben elmozdítás, áthelyezés szükséges, úgy a dugaszolóval történő feszültségmentesítést és a feszültség alá helyezést a felelős vezető álta1 kijelölt, az előírást biztonságtechnikai vizsgával rendelkező dolgozó is végezheti. A kábelek sérülésmentes elhelyezéséről gondoskodni kell. 4.11.38 Olyan járműveknél, berendezéseknél, amelyeknél statikus villamos feltöltődés lehetősége áll fenn, gondoskodni kell a feltöltődés megelőzéséről. 4.11.39 Függőleges vagy lejtős szállítóberendezéseket az akaratlan visszafutás vagy továbbfutás ellen biztosítani kell. 4.11.40 Kapcsolt szállítóberendezések esetén biztosítani kell, hogy a kapcsolt berendezések bármelyik tagjának leállítása esetén a rádolgozó berendezések is leálljanak, és az átadóhelyeken a túltöltődés vagy a feltorlódás meg legyen akadályozva. 4.11.41 Folyamatos szállítóberendezéseknél azokon az útvonalszakaszokon, fel- és lerakóhelyeken, ahol a szállítóelem, -szerkezet szakadása, törése vagy az anyag lehullása a dolgozókra veszélyt jelenthet, olyan biztonsági berendezéseket kell alkalmazni, amelyek a teher lezuhanását biztonságosan megakadályozzák, vagy a dolgozókat a veszélyeztetett területtől távoltartják. 4.11.42 Kézi rakodás esetén a fel- és leadóhelyeken (be- és kirakóállomásokon) - amennyiben a biztonság érdekében szükséges - a fel-, illetőleg leadás csak segédeszközzel történhet. 4.11.43 Elemes szállítóberendezésekről mintavétel üzem közben csak az erre a célra szolgáló berendezéssel történhet. 4.11.44 Feladó-, leadó-, benéző- vagy mintavevő nyílásokat úgy kell kialakítani, hogy a dolgozókat a szállítószerkezet ne veszélyeztesse. A nyílásokat rácsokkal, rácshálókkal, fedelekkel kell befedni. A hézag vagy a hálótávolság a feladó- vagy leadónyílásokon nem lehet 50 mm-nél nagyobb, a benézőnyílásokon pedig nem haladhatja meg a 20 mm-t. 4.11.45 A védőburkolatokat, illetve nyílásfedeleket a meghajtóberendezéssel reteszelni kell, vagy csak a szokványostól eltérő, különleges szerszámmal, kulccsal legyenek nyithatók. 4.11.46 A szállítóberendezéseken átjárni vagy azok burkolatán közlekedni tilos! Amennyiben az ilyen berendezések feletti átjárás szükséges, veszélymentes átjárókat kell biztosítani. Az átjárók legalább 70 cm szélesek, és a szállított anyagok felett legalább 30 cm magasan, mindkét oldalon korláttal, lábléccel ellátottak, csúszásmentesek legyenek. 4.11.47 Szabadon függesztett feszítősúlyokra az ÁBEÓ 12.06 pontjában foglaltak az irányadók. 4.11.48 Géperejű járművet - amennyiben egyéb jogszabályok magasabb korhatárt nem szabnak meg - csak 18. életévét betöltött, vagy korengedéllyel rendelkező, orvosi vizsgán erre alkalmasnak minősített, a vonatkozó szabályok, illetőleg az irányító szerv által előírt vizsgán megfelelt és ennek megfelelő igazolvánnyal rendelkező dogozó vezethet. Minden egyéb anyagmozgató berendezés kezelésére az ÁBEÓ 16. pontjának vonatkozó előírásai az irányadók. 4.11.49 Járműveknél, amennyiben a helyi körülmények megkívánják, az irányításhoz arra alkalmas személyt kell biztosítani. 4.11.50 A teherszállító eszközön - amennyiben azzal személyszállítás is engedélyezett a - hordképességen kívül a maximálisan szállítható személyek számát is jól látható helyen fel kell tüntetni, rögzített ülőhelyről és kapaszkodóról kell gondoskodni. 4.11.51 Pótkocsin fékező csak akkor utazhat, ha a KRESZ ezt lehetővé teszi, és számára biztonságos, zárt fülke áll rendelkezésre. 4.11.52 Mozgó járműre fel- vagy arról leugrani tilos!
4.11.53 Hosszú tárgyak szállításához, amelyek a járműről 2 m-nél nagyobb távolságra nyúlnak ki, speciális járműveket kell alkalmazni. 4.11.54 Éles, hegyes szerszámokat járművön csak beburkoltan vagy egyéb, veszélyt nem jelentő módon szabad szállítani. 4.11.55 Rakodáskor a járművön csak akkor szabad tartózkodni, ha ezt a rakodási technológia szükségessé teszi, és a veszélymentes ott-tartózkodás biztosított. 4.11.56 Munkagépet, pótkocsit vagy más erőgépet csak merev, hibátlan vonórúddal szabad vontatni. A vontatás biztonsági követelményeit a VMSZ-ben kell meghatározni. 4.11.57 Vontatott gépen, annak vonó- vagy vontatott eszközein menet közben tartózkodni nem szabad. Kivételt képeznek azok a gépek, berendezések, amelyeken a tartózkodás technológiai okokból szükséges, és erre a célra biztonságos tartózkodási, illetőleg kezelési hely van kiképezve. Lejtős terepen történő vontatásnál a vontatott gépet hatásosan fékezni kell. 4.11.58 Szintkülönbségnél a felső szint pereme járművek által csak olyan távolságban közelíthető meg, amíg a partfal állékonysága nincs veszélyeztetve. A felső szint peremétől számított megközelíthetőségi távolságot az azzal megbízott műszaki személyzetnek meg kell határoznia. Ez a távolság a partfal anyagától, magasságától, dőlésszögétől, szilárdsági és egyéb tulajdonságaitól függően határozandó meg, a felső szint peremének élétől 2 m-nél kevesebb azonban nem lehet. A megadott távolságot el kell határolni, például megfelelő méretű szegélygerendával. Meg kell határozni egyben az ürítés biztonságos módját is. 4.11.59 A közúti forgalomban részt nem vevő, továbbá a külön rendelkezésekben nem szabályozott kötöttpályás járművekre, azok felszerelésére, üzemeltetésére a KRESZ, illetve a MÁV vonatkozó előírásai értelemszerűen irányadók. Az eltéréseket, kiegészítéseket a helyi és alkalmazási körülményektől függően a VMSZ-ben kell meghatározni.
4.12 Szállítási útvonalak 4.12.1 Szállítást végezni csak olyan útvonalon szabad, ahol az akadálymentesség biztosított és senkit sem veszélyeztet. 4.12.2 A szállítási útvonalat - a szállítóeszközök és a rakomány fajtájának, méreteinek, súlyának, a megrakott jármű önsúlyának, összsúlypontjának, a kerék felületi nyomásának, a közlekedés módjának, a terep-, valamint útviszonyoknak, az útvonalon közlekedőknek, a környezetnek és a szállítás sebességének figyelembevételével - a munka kiadásakor kell meghatározni. 4.12.3 Rakodási munkához, amennyiben szükséges, az igénybevételnek megfelelő anyagú és szilárdságú, elmozdulás, lengés ellen biztosított, hibátlan áthidalást kell rendelkezésre bocsátani. Az áthidalás legalább 0,9 m széles legyen. A szintkülönbségek áthidalása teherszállítás esetén legfeljebb 10% emelkedésű lehet. Több palló alkalmazása esetén a pallókat elmozdulásmentesen kell összekötni. 4.12.4 Fa járófelületre legalább 0,4 méterenként keresztléceket kell erősíteni, és egyéb anyagú áthidalásokat csúszásmentessé kell tenni. 4.12.5 A kezelőjárdákat csúszásmentesíteni kell; 10°-os dőlés felett csúszásgátló lécekkel kell ellátni. Amennyiben a dőlés szöge a 30°-ot meghaladja, lépcsőt kell alkalmazni. 4.12.6 Áttekinthetetlen terepen levő szállítási útvonalat jól látható módon meg kell jelölni.
4.13 A kézi szállítás segédeszközei Vállheveder 4.13.1 A vállheveder legalább 8 cm széles legyen. 4.13.2 A hevedereket nedvességtől, fagytól, erős melegtől, savtól, savgőzöktől és más roncsoló behatásoktól óvni kell.
Emelőrúd 4.13.3 Az emelőrudat az emelendő teher súlyától és az emelés módjából függően kell megválasztani, de hossza 1 m-nél kevesebb nem lehet.
4.13.4 Az emelőrúd kétkarú emelőként való használatához alátétként a várható terhelésnek megfelelő szilárdságú és stabilitású alátétet kell biztosítani. 4.13.5 Emelés közben az emelőrúddal szemben állni, arra ráállni nem szabad.
Görgő 4.13.6 Görgőt csak sima, egyenletes, a terhelésnek megfelelő talajon, illetve arra alkalmassá tett útvonalon szabad alkalmazni. 4.13.7 A görgők olyan hosszúak legyenek, hogy a tárgy veszélymentes továbbítása és irányítása mindkét oldalon biztosítva legyen. 4.13.8 A görgők aláhelyezésekor és kivételekor gondoskodni kell arról, hogy a tárgy el ne billenjen, el ne mozduljon, és vissza ne essen. A görgők igazítását kézzel végezni nem szabad.
Korcsolya és londina 4.13.9 A korcsolya tartóit szétcsúszás ellen biztosítani kell. A korcsolya és a londina felső végeit beakasztható kampókkal kell ellátni. 4.13.10 A tárgyak korcsolya, illetve londina segítségével történő mozgatásánál a tartók között és előtt tartózkodni tilos! Amennyiben a biztonság szükségessé teszi, a tárgyak leeresztéséhez vezetőkötelet kell biztosítani.
4.14 Szállítási eszközök Emelőcsiga, csigasor, vonszoló 4.14.1 Emelőcsigánál, csigasornál a kötélvezetést biztosítani kell. 4.14.2 A húzólánc vagy -kötél a kezelőszintről könnyen elérhető legyen. Végtelen lánc vagy kötél esetén a húzóelem alsó vége a kezelőszinttől 50 cm-nél magasabban nem lehet. 4.14.3 Csak olyan differenciál-csigasorokat szabad használni, amelyeknél a húzólánc kiugrás ellen biztosítva van, és a teher süllyesztése is csak a húzólánc működtetésével történhet.
Talicska 4.14.4 A talicskával szállító dolgozó részére vállhevedert kell biztosítani. Vállheveder nem alkalmazható, ha a helyi körülmények olyanok, hogy a talicska eldőlése esetén a dolgozó veszélyeztetve lehet. 4.14.5 Talicskával végzett szállításnál a feljáró kapaszkodólécei között a kerék számára a maximum 20 cm széles szabad közt kell biztosítani. 4.14.6 A talicskán végzett szállításnál általában 10%, kivételesen - rövid szakaszon maximum 10 m - legfeljebb 20% emelkedés engedhető meg, a dolgozóra jutó vertikális terhelés azonban ne legyen több az anyagmozgatási normában előírtaknál.
Kézikocsi 4.14.7 A kézikocsit csak lépésben szalad mozgatni. 4.14.8 Olyan kézikocsit, amelynek nincs vonórúdja, csak tolni szabad. Az ilyen kocsit csak olyan magasságig szabad megrakni, hogy a kocsit toló dolgozó az útvonalat áttekinthesse. 4.14.9 Kézikocsikat egymás után kapcsolva mozgatni nem szabad.
Csille 4.14.10 A csilleszállításhoz csak mindkét végén üközővel ellátott csille használható.
4.14.11 Billenőszekrényes, fenék- vagy oldalürítéses csillét szállításra használni csak akkor szabad, ha a csille feldőlés, a szekrény felbillenés ellen, az ürítőnyílások a nem szándékolt kinyílás ellen biztosíthatók. A biztosítószerkezet megsérülése esetén a csillét a használatból haladéktalanul ki kell vonni. 4.14.12 5‰-nél nagyobb lejtésű pályán csak fékberendezéssel ellátott csillét szabad használni. 4.14.13 A csillét vízszintes pályán, emberi erővel csak a vágányokon kívül szabad tolni, húzni tilos! Emelkedő pályán a csillét felfelé csak húzni, lefelé (lejtőn) - ha a csille magától nem gurul - csak tolni szabad. 4.14.14 Ha ugyanazon a vágányon egyidejűleg többen csilléznek, az egyes csillék között a vígszintes és 10‰-nél kisebb lejtésű pályán legalább 10 m, 10‰-nél nagyobb lejtésű pályán legalább 30 m követési távolságot kell tartani. 4.14.15 A kézi csillézés sebessége nem haladhatja meg a 4 km/órát, a csillét lépésben kell tolni. 4.14.16 Emberi erővel egyidejűleg egynél több rakott csillét mozgatni tilos! 4.14.17 Csillézés közben a kanyarok, váltók és keresztezések előtt, valamint akkor, ha a szállítás irányában a pályán valaki tartózkodik, lassítani kell. 4.14.18 25‰-né1 nagyobb lejtésű pályán kézi csillézést alkalmazni tilos! 4.14.19 A csillék összekapcsolásához vagy vontatókötélre (-láncra) kapcsolásához csak akaratlan kioldás ellen biztosítható kapcsolószerkezetet szabad alkalmazni. 4.14.20 A mozgásban levő csillére felugrani, tárgyakat feldobni vagy arról leszedni tilos! 4.14.21 Kisiklott csillét a vágányra gépi vagy állati erővel visszahúzatni vagy visszanyomatni tilos! A kisiklott csille vágányra való visszahelyezéséhez megfelelő segédeszközt (emelőkészülék, rúd stb.) kell rendelkezésre bocsátani. Ha a kisiklott csille másik csillével össze van kapcsolva, akkor visszaemelése előtt a kapcsolást meg kell szüntetni, és a beemelés közeléből a csillét el kell tolni. 4.14.22 A lejtős pályán kisiklott csilléket a vágányra való visszahelyezéskor megfutamodás ellen biztosítani kell. 4.14.23 A csillék veszélymentes össze-, illetve szétkapcsolását biztosítani kell. A csilléket kézi kapcsolás esetén csak nyugalmi helyzetükben szabad összekapcsolni vagy szétkapcsolni. Kapcsolás közben a csillék közé hajolni, és kézzel az ütközők közé benyúlni, a szétkapcsolást lábbal végezni tilos! 4.14.24 Több, de legfeljebb három üres csille egy személy által történő mozgatása esetén a csilléket egymással össze kell kapcsolni. 4.14.25 Teherszállításra használt csillén - a fékezőn kívül - másnak utazni, arra ráállni, fellépni, róla lelépni tilos! A fékező is csak akkor tartózkodhat a csillén, ha azon beépített fékberendezés és biztonságos fékezőállás van. 4.14.26 Egyvágányú pályán egyidejűleg általában csak egy arányban szabad szállítani. Többirányú szállítás esetén a szállítási sorrendet a szállítás irányítónak kell meghatároznia. 4.14.27 A fordítókorongokat használaton kívül a közlekedés fő irányába kell állítani és rögzíteni. A rőgzítőkarok süllyesztettek legyenek. 4.14.28 Sötétben a csille elején fehér fényű, s amennyiben a rátolás veszélye fennáll, a csille hátulján vörös fényű lámpát kell alkalmazni. 44.14.29 A pályakocsikra a csillékre előírtak értelemszerűen irányadók.
Dömper 4.14.30 Rendszeres közlekedésre kiépített úton közlekedő dömperen vezetőfülke legyen. Ahol a terepviszonyok miatt a felborulás veszélye fennállhat, vezetőfülkés dömpert csak abban az esetben szabad használni, ha a vezetőfülke felborulás esetén biztonságot nyújt. 4.14.31 A dömper puttonya akaratlan kioldás ellen biztosított legyen.
Targonca 4.14.32 Targoncával csak erre a célra kiképzett pótkocsit szabad vontatni. 4.14.33 A targoncán kísérő csak akkor utazhat, ha megfelelő - biztonsági követelményeket kielégítő - ülőhely van raja. 4.14.34 A villamos targoncán kisfeszültség esetén az érintésvédelmet biztosítani kell. 4.14.35 Villamos targoncát áramszedővel üzemeltetni - a már üzemben levőkön kívül - nem szabad. 4.14.36 A trolibuszvezetékek olyan biztonsági berendezésekkel legyenek ellátva, amelyek a vezeték elszakadása esetében a vezetéket feszültségmentesítik.
Üzemen belüli vasúti tolatás, vontatás
4.14.43 A forgalomra és szállításra vonatkozó követelményeket, továbbá az üzemre vonatkozó tudnivalókat (műszaki, forgalmi, jelzési utasítások alapján) VMSZ-ben kell szabályozni.
Vasúti kocsit ürítő berendezés (buktató) 4.14.44 A buktató üzemének lebonyolítására felelős üzemvezetőt kell kijelölni. 4.14.45 A buktatóberendezés kezelőjére az ABEÓ 2.2 és 2.3 pontjában foglaltak az irányadók. 4.14.46 A buktató kezelőfülkéjében a biztonságos kezelésre vonatkozó utasítást jól láthatóan ki kell függeszteni. 4.14.47 Buktatóval csak a buktató terhelhetőségének megfelelő súlyú, buktatásra alkalmas kocsi üríthető. 4.14.48 A kocsi buktatása alkalmával a hídnak a vízszintessel bezárt szöge 60°-nál nagyobb nem lehet. A hídon olyan, a kezelőfülkéből jól látható berendezést kell elhelyezni, amely a híd helyzetét fokokban mutatja. A megengedett bukatási szöget piros színnel meg kell jelölni. 4.14.49 A híd túlbuktatásának megakadályozására olyan szerkezetet kell alkalmazni, amely a híd emelését a 60° elérésekor önműködően megállítja. 4.14.50 A buktató egész hosszában a szabad űrszelvényt biztosítani kell. 4.14.51 Az akna előtt olyan vágányzáró készüléket kell alkalmazni, amely a híd emelésének megkezdése előtt automatikusan működésbe lép, buktatás közben kikapcsolni, behúzni nem lehet, és csak a híd visszasüllyesztése után szabadul fel. 4.14.52 A buktató hídját recézett vaslemezzel, az anyag aknáját vasráccsal kell lefedni. 4.14.53 A buktató aknájának mindkét oldalán - a vágánytengelytől legalább 1,70 m távolságban - 1 m magas, szabályos, kétsoros korlát legyen. 4.14.54 A buktató működésének jelzésére villamos hang- és fényjelző berendezést kell létesíteni. 4.14.55 Tengelymegfogásos buktatót alkalmazni nem szabad. 4.14.56 Ütközőfogásos buktatóknál a megtámasztásra szolgáló, lehajtható vagy lesüllyeszthető bakok úgy legyenek kialakítva, hogy csak teljes felemelésük után lehessen a hidat emelni, és buktatás közben ne lehessen lehajtani, illetve lesüllyeszteni. 4.14.57 Ha a kocsikat a buktatóra mozdonnyal tolatják, akkor gondoskodni kell olyan jelzőberendezésről, amellyel a buktató fülkéjéből a vasúti forgalmi utasításnak megfelelő jelzés adható a mozdony vezetőjének. 4.14.58 A kezelőfülke portól védett legyen. 4.14.59 Biztosítani kell, hogy a kezelőfülkében levő dolgozó a buktatót és a buktatás alatt álló kocsit jól áttekinthesse. Ha ez nincs biztosítva, akkor a buktatás idejére megfigyelőről kell gondoskodni, és oda-vissza jelző berendezést kell alkalmazni. 4.14.60 A kocsiban a bunkerrácson fennakadt anyag eltávolításának biztonságos módját a VMSZ-ben kell szabályozni.
Tolópad 4.1.61 Tolópadot mozgatni csak ennek kezeléséből vizsgát tett és ezzel megbízott, 18 éven felüli dolgozónak szabad. 4.14.62 A tolópadon a járművet elmozdulás ellen biztosítani kell. 4.14.63 A tolópadon a vezetőn kívül, illetve a tolópaddal mozgatott járműveken azok mozgása közben tartózkodni, azokon bármilyen munkát végezni tilos! 4.14.64 A járműnek a tolópadra állítása, illetve a tolópadról való levontatása előtt a tolópadot elmozdulás ellen biztosítani kell. 4.14.65 Ütközőkészülékke1 fel nem szerelt járművet csak egyedileg szabad tolópaddal szállítani. 4.14.66 Gondoskodni kell arról, hogy a tolópad kezelőhelyiségébe illetéktelenek ne mehessenek be. 4.14.67 Munkaidő befejezése után járművet a tolópadon hagyni nem szabad. 4.14.68 A tolópadhoz csatlakozó sínvégeket bontható ütközőkkel kell ellátni. 4.14.69 A tolópadot kézi mozgatás esetén húzni tilos! 4.14.70 A tolópaddal történő járműmozgatás egyéb szabályait a VMSZ-ben kell előírni.
Csörlő 4.14.71 A csörlőt az erőhatások figyelembevételével elmozdulás ellen biztosítani kell.
4.14.72 A csörlő emelőkötelének vezetése, illetve terhelése csak erre a célra szolgáló, biztonságosan rögzített terelőelemekkel végezhető. 4.14.73 A lebocsátás, ha sebességkorlátozó berendezés és kiiktatható forgatókar nincs, csak a hajtókar visszaforgatásával történhet. A kézi hajtású csörlőknél a tehernek emelés és leeresztés közben egyaránt meg kell állnia, ha a hajtókart elengedik. 4.14.74 A csörlő forgatókarja 30 cm-nél rövidebb és 35 cm-nél hosszabb ne legyen. A dolgozó által a forgatókaron kifejtett legnagyobb erő a 10 kp-ot ne haladja meg. 4.14.75 Az emelési és helyi körülményektől függően műszakilag, illetve - ha elégséges - hangjelzés úján biztosítani kell, hogy az emelési szint eléréséről a csörlő kezelője megbízhatóan jelzést kapjon, és a kezelő, valamint a fogadó személy egymásnak kölcsönösen jelzést adhasson.
Kéziemelő 4.14.76 Fogasrudas emelő csak akkor használható, ha kilincszárral el van látva, és a kilincs biztonságosan emelhető ki. 4.14.77 Az emelő olyan szerkezetű legyen, hogy a fogasrúd vagy csavarorsó kihajtott állapotában is biztosítsa annak stabilitását és megakadályozza kiesését.
4.15 Szállítóberendezések Szállítócsiga 4.15.1 A szállítócsiga egész hosszában zárt burkolatban legyen. A burkolat fedőlapján a tisztítás és ellenőrzés céljára szolgáló, befedhető nyílások legyenek. 4.15.2 Olyan anyagok szállításánál, ahol a szállított anyag jellegéből adódóan robbanás következhet be, a burkolaton robbanóajtókat kell biztosítani.
Szállítószalag 4.15.3 A heveder (szalag) végeit vulkanizálással, ha pedig ez a berendezés szerkezete miatt nem lehetséges, akkor kiálló részektől mentesen egyéb módon kell összekötni. 4.15.4 A szállítószalag működése közben észlelt bármilyen hiba esetén a szállítószalagot le kell állítani, és a hibát a felelős vezetőnek jelenteni kell. A hiba kijavításáig a szalagot üzembe helyezni tilos! 4.15.5 Ha a párhuzamosan elhelyezett szállítószalagok egymástól való távolsága 1,5 m-nél kevesebb, akkor a két szállítószalag között, legalább az egyik oldalon szilárd kapaszkodókorlát legyen. 4.15.6 A szállítószalag, dobjait a lehúzási oldalon burkolni kell. Abban az esetben, ha a szállítószalag méretei, továbbá a rajta szállított anyagok súlya által a szállítószalag és a görgők behúzási oldala a dolgozókra veszélyt jelenthet, a szalagok mentén védelmet kell biztosítani. 4.15.7 A hevederre tapadt anyagot kézi eszközzel letisztítani csak a szalag álló helyzetében szabad. Mozgás közbeni tisztítás csak beépített tisztítóberendezéssel végezhető. Üzemen kívüli szállítószalagon anyagot hagyni nem szabad. 4.15.8 Közlekedőutak vagy kezelőfolyosók mellett levő, a járószinttől 800 mm-nél alacsonyabban elhelyezett szállítószalagok mellett végigmenő, szabályos védőkorlátot kell biztosítani. 4.15.9 Osztályozást és szalagmunkát szolgáló szállítószalagoknál a görgőket a munkahelyeken minden oldalról le kell fedni. 4.15.10 Egyoldali válogatás esetén a szalag szélessége 800 mm-nél, kétoldali válogatás esetén 1400 mm-nél több nem lehet. 4.15.11 Nagyobb szállítási sebességeknél vagy nagyobb szalagszélesség esetén a válogatás csak önműködően vagy mechanikusan történhet. 4.15.12 A beépített szállítószalagot úgy kell felszerelni, illetve elhelyezni, hogy a kezelési oldalon a kezelési helyszükséglettől függően, de legalább 0,8 m, a hátsó oldalon pedig a karbantartástól függően, de minimum 0,6 m széles hely legyen. Amennyiben a hátsó oldalon semmiféle kezelés, karbantartás nem történik, ez a távolság 0,3 m-re csökkenthető. A kezelési oldalon a szabad magasság a padlószinttől legalább 1,9 m legyen. A berendezés leállítására
vészkikapcsoló berendezéseket kell alkalmazni. Ezek működtetőkészülékeit (nyomógomb, fogantyú stb.) legalább 25 m-enként, továbbá az irányváltozások helyén, az átjáróknál és a munkahelyeken kell elhelyezni. 4.15.13 A szalaghidakra az ÁBEÓ 5.22 pontjában foglaltak értelemszerűen irányadók. 4.15.14 Ha a leszedőszerkezet az anyagot a padlónyíláson át üríti, a nyílásban 10x10 cm-es rácsot vagy ezzel egyenlő értékű védelmet kell alkalmazni. 4.15.15 A beépített ferde szállítószalagok mentén, ha emelkedésük 10%-nál nagyobb, korlátot kell elhelyezni, és a járdán a csúszás meggátlásáról kell gondoskodni. 4.15.16 Amennyiben a szállítószalagok szalaghidakban vannak elhelyezve, a szalaghidakban megfelelő világításról, jó szellőztetésről, és amennyiben az anyag tulajdonsága megköveteli, vészkijáratról, illetve vészlejáratról is gondoskodni kell. 4.15.17 A hordozható szállítószalag hevederét a vízszinteshez képest olyan szög alatt kell beállítani, hogy a szállított tárgy, illetve anyag a hevederen vissza ne csússzék. 4.15.18 Állványzatra helyezett szállítószalag esetén megfelelő teherbírású alapzatról és elmozdulás elleni biztosításról kell gondoskodni. 4.15.19 Kerekes szállítószalagot csak szilárd talajra vagy pallóra szabad állítani, a kereket elmozdulás ellen rögzíteni kell. A szállítószalagot üzemeltetés előtt üresjárattal kell kipróbálni. 4.15.20 A szállítószalagok érintésvédelmére az MSZ 172 előírásai irányadók. 4.15.21 Gördítés közben a szállítószalagot stabil egyensúlyi helyzeten kell tartani. A szállítószalagot elgördítés előtt a legalacsonyabb állásba kell hozni.
Serleges felvonó 4.15.22 A serleges felvonó zárt csatornában legyen. 4.15.23 Eltömődött serleges felvonót csak elmozdulás ellen biztosított állapotban szabad tisztítani. 4.15.24 A vonóelem szakadásának, törésének esetére felfogóberendezés szükséges, vagy egyéb módon kell biztosítani, hogy szakadás következtében senki se legyen veszélyeztetve, és a javítás veszélytelenü1 elvégezhető legyen. 4.15.25 A vonóelem túlterhelése ellen túlterhelésbiztosítók legyenek, vagy a hajtások önműködően azonnal álljanak le.
Szánfelvonó, zsákemelő 4.15.26 A szánfelvonó és a zsákemelő pályája egész hosszában legfeljebb 4 cm nyílású léckerítéssel vagy 4 cm lyukbőségű sodronyhálóval legyen körülvéve. A berakáshoz legalább 180 cm szabad rész legyen. 4.15.27 Az egyes emeleteken kifelé nyíló, legalább 120 cm magas, önműködően záródó ajtókat (csapóajtókat) kell felszerelni. 4.15.28 Szánfelvonót csak teherszállításra szabad használni, személyt szállítani tilos! 4.15.29 A személyszállítás tilalmát minden állomáson és a szánkón jól láthatóan fel kell tüntetni. 4.15.30 A szánfelvonót működtető kormánykötél a szánból ne legyen működtethető.
Ferde felvonó 4.15.31 A ferde felvonó pályája alul és mindkét oldalon burkolva legyen. 4.15.32 Ha a ferde felvonó pályája alul aknában végződik, a biztonságos szerelési vagy karbantartási munkához a szükséges helyet biztosítani kell. 4.15.33 A ferde felvonó pályája mentén biztonságos feljáróról kell gondoskodni. 4.15.34 A felvonópálya alsó és felső véghelyzeténél önműködő végkapcsoló legyen. 4.15.35 A ferde felvonópálya burkolatán levő ajtókat olyan mechanikai reteszeléssel kell ellátni, hogy az ajtó csak a szállítószerkezet ajtóhoz érkezése után legyen nyitható, és az indítás csak zárt ajtók mellett történhessék.
Szén‐, salak‐, hulladékfelvonó
4.15.36 A zárt aknás felvonók ajtajának alsó, illetve felső nyílásán az ajtókat olyan reteszeléssel kell ellátni, amely biztosítja, hogy a felvonó csak csukott ajtó esetén legyen üzemeltethető. Kinyitni csak azt az ajtót lehessen, amely előtt a szállítószerkezet áll. 4.15.37 Azoknál a felvonóknál, amelyeknél az aknának a felső szinten levő nyílása a padlózatban van és azt csapóajtó zárja le, a csapóajtó olyan szerkezetű legyen, hogy csak a szállítószerkezet nyitóíve nyithassa fel, és önműködően záródjék. Ha ilyen csapóajtó nincs, az aknanyílást szilárd, kétsoros korláttal és lábléccel kell körülvenni. 4.15.38 A szállítószerkezetnek - amennyiben azt sínek vezetik - olyan fogóberendezése legyen, amely kötélszakadás esetén a szállítószerkezetet lezuhanás ellen biztosítja. 4.15.39 A szállítószerkezeten a salakszállító eszközöket elmozdulás ellen biztosítani kell. 4.15.40 Ha a salak felvonása nem szállítószerkezettel, hanem közvetlenül edénnyel történik, a felső szint kialakításánál biztosítani kell, hogy az aknába esés veszélye ne álljon fenn, valamint azt, hogy az alsó szintre üzem közben ne lehessen lemenni. 4.15.41 Ha a salakfelvonás közvetlenül edénnyel történik, az edény függesztőszerkezete önmagától ne nyílhasson ki. 4.15.42 A felvonón alsó és felső végálláskapcsoló legyen.
Csúszda, surrantó 4.15.43 A csúszdán szállított anyag kivágódását meg kell akadályozni. 4.15.44 A csúszda feladóhelyét - amennyiben az a padlószinten van - három oldalon körül kell keríteni, és a csúsztatás szüneteltetése alatt a negyedik oldalon is le kell zárni vagy le kell fedni. 4.15.45 Ha a csúszda padlónyíláson halad át, a nyílást el kell keríteni. A csúsztatás szünetelése alatt, ha nincs korlát, a nyílást lefedve kell tartani. 4.15.46 A lejövő anyag biztonságos felfogásáról gondoskodni kell. 4.15.47 Amennyiben a csúszda olyan helyen halad el, ahol a dolgozókra veszélyt jelenthet, biztosítani kell, hogy a veszélyeztetett területen senki ne tartózkodjék. 4.15.48 A fennakadt anyag biztonságos elindításának (pl. bolygatónyílás, bolygatóeszközök) módját a VMSZ-ben kell meghatározni.
Csővezeték 4.15.49 A folyadékok, gázok és félszilárd anyagok szállítására szolgáló cső-(csatorna-) vezetékek, valamint tartozékaik a szállított anyagok kémiai hatásának ellenálló anyagból készüljenek, és az előforduló legnagyobb nyomásnak és hőmérsékletnek, valamint a mechanikai igénybevételnek és a vonatkozó biztonsági előírásoknak feleljenek meg. 4.15.50 Földbe süllyesztett csővezetékek kezelendő szerelvényeinek helyeit jelölni kell. 4.15.51 A csapokon, szelepeken stb. olyan jelzés legyen, amely nyitott vagy zárt állapotukat egyértelműen, félreérthetetlenül jelzi. 4.15.52 Az 1,8 m-nél magasabban elhelyezett, rendszeres kezelést igénylő szelepek, csapok kezeléséhez biztonságos feljárót és kezelőállást kell biztosítani, vagy a szerelvényeket úgy kell kiképezni, hogy távvezérlés útján a padlóról is kezelhetők legyenek. 4.15.53 A csővezetékben alkalmazott önműködő szelepek esetén a kézi működtetés is biztosított legyen. 4.15.54 Közlekedési, szállítási utakat keresztező csővezetékek útvonal feletti részén csőkötések, szelepek stb. nem lehetnek. 4.15.55 A csővezeték a közlekedési út szintjétől gyalogút kivételével legalább 4,5 m magasan legyen. 4.15.56 A csővezetékek biztonságos szerelhetőségéről, felfüggesztéséről, illetve alátámasztásáról gondoskodni kell. 4.15.57 Maró, mérgező folyadékokat nyomás alatt szállító csővezetékek peremes csatlakozása olyan oldható burkolattal legyen körülvéve, amely a tömítés meghibásodása esetén megakadályozza a folyadék szétfröccsenését. 4.15.58 A maró folyadék szállítására szolgáló csővezetékek kezelőhelyei közelében, valamint javításakor, karbantartásakor könnyen hozzáférhető helyen közömbösítő anyagot kell készenlétben tartani. 4.15.59 A közömbösítő anyagot tartalmazó edényen annak tartalmát, célját és a felhasználás módját olvashatóan és maradandóan fel kell tüntetni.
4.15.60 Éghető gázokat és tűzveszélyes folyadékokat szállító csővezetékeket úgy kell vezetni, hogy hőhatás ne érje őket, és esetleges gázszivárgás következtében robbanásveszély ne álljon fenn. 4.15.61 Éghető gázok csővezetékeinek robbanása esetén fellépő, a megengedettnél nagyobb nyomásemelkedés meggátlásáról és a biztosítóberendezéseken kiáramló gázok veszélymentes elvezetéséről gondoskodni kell. Kivételt képeznek azok a csővezetékek, amelyek a robbanáskor fellépő felső nyomásra is méretezve vannak. 4.15.62 Éghető gázoknak, tűzveszélyes folyadékoknak és ezek gázainak, gőzeinek vezetésére egyébként a tűzrendészeti előírások, a vonatkozó szabványok és egyéb előírások az irányadók. 4.15.63 Maró, mérgező, tűzveszélyes folyadékokat, gázokat szállító csővezetékeket csak olyan 18 éven felüli férfi javíthat, aki ehhez a munkához előírt szakképzettséggel rendelkezik, és akit ezzel illetékes felettese megbízott. 4.15.64 A gőzök és gázok szállítására szolgáló csővezetékeken a lecsapódásból származó folyadék biztonságos elvezetéséről, illetve felfogásáról gondoskodni kell. 4.15.65 Az olyan vegyes rendeltetésű csővezetékeket, amelyekben a különböző anyagok szállítása felváltva történik, az előzően szállított anyagtól meg kell tisztítani. 4.15.66 Az olyan csővezetékek tisztítását, amelyekben a szállítás szünetelése alatt a szállított anyag (pl. habarcs, beton) megszilárdulása következhet be (anyagdugó képződése), a VMSZ-ben kell szabályozni. 4.15.67 A csővezetékeket a bennük szállított anyag mechanikai, illetőleg vegyi hatásaitól függően meghatározott időszakban felül kell vizsgálni. A vizsgálat időközeit és módját a VMSZ-ben kell meghatározni. 4.15.68 Áramlásos szállítóberendezéseknél, ahol a szállított anyag kiáramlásával, elárasztással vagy a levegőnek gázzal vagy porral való, meg nem engedhető feldúsulásával lehet számolni, vészkikapcsolókat kell alkalmazni. 4.15.69 Ha a biztonság vagy egészségvédelem érdekében szükséges, a szállítóberendezés önműködő leállítását is biztosítani kell. Ezt a VMSZ-ben kell meghatározni. 4.15.70 Áramlásos szállítóberendezések leállítása előtt, amennyiben a gyártó kezelési utasítása ezt nem tiltja, a csővezetékeket és a zsiliptartályokat ki kell üríteni. 4.15.71 Áramlásos szállítóberendezésekben végzett munkákra az ÁBEÓ 11. fejezetében foglalt előírások értelemszerűen irányadók. 4.15.72 A tömlőelzárók és a beadagolófedelek olyanok legyenek, hogy azokat nyomás alatt ne lehessen kinyitni. 4.15.73 A csővezetékekben alkalmazott csőperemeket árnyékolólemezekkel kell ellátni, ha a bennük levő nyomás következtében, meghibásodás esetén kilépő folyadéksugár villamos berendezéseket, feszültség alatt álló villamos vezetékeket érinthet, illetve veszélyes távolságban megközelíthet. Védelem nélkül felállított villamos berendezéseket úgy kell felállítani, hogy a kifolyó folyadékkal ne kerülhessenek érintkezésbe. 4.15.74 Hidraulikus szállítóberendezések felszállóvezetékeinek aljánál felfogó zsompot kell létesíteni. 4.15.75 Szállító csővezetékeket méretezés nélkül meghosszabbítani nem szabad. 4.15.76 Azoknál az adagoló-, töltő- és tisztítónyílásoknál, ahol a benyúlás veszélyt jelenthet, benyúlást gátló berendezést kell alkalmazni. Robbanásveszélyes keverék képződésére alkalmas anyagok esetén a védelmet, a helyi körülményektől és az anyagok tulajdonságaitól függően kell meghatározni.
Görgős szállítóberendezés 4.15.77 Görgős szállítóberendezést a szállítóút végén olyan biztonsági berendezésse1 kell ellátni, amely az anyag lezuhanását - elmulasztott levétel esetén - megakadályozza. 4.15.78 A görgős szállítóberendezés váltócsappantyúinak forgáspontjait úgy kell a szállítás szerinti húzóirányú oldalon alkalmazni, hogy a felcsapott görgős szállító a szállítási utat elzárja. 4.15.79 A görgős pálya szélessége nem lehet kisebb a szállítandó tárgyak szélességénél. A pályát az irányt változtató helyeken mindkét oldalon el kell látni a szállított tárgyak alakjától és magasságától függő, de legalább 12 cm magas, megfelelő erősségű, szilárd, folyamatos, akadálymentes védőperemmel. A pálya görbületi sugarát a szállított tárgyak méreteitől, alakjától függően úgy kell meghatározni, hogy a szállított tárgyak akadálymentesen, torlódásmentesen haladhassanak át. 4.15.80 Görgősoron csak olyan anyagot szabad szállítani, amely legalább 3 görgőn felfekszik. A görgőközöket a továbbítandó tárgy súlyának megfelelő teherbírású lemezekkel úgy kell lefedni, hogy a görgő felső része a továbbításhoz szükséges mértékben álljon ki a lefedés síkjából. A fedőlemezek és a görgők közötti rész 10-15 mmnél nagyobb nem lehet.
Láncos szállítóberendezés
4.15.81 Padozatáttöréseknél önműködően záró csappantyúkat kell biztosítani. Nyitott futólánc-szerkezetek alátámasztó görgőit burkolni kell. 4.15.82 Csúszósíneken mozgó, nyitott futóláncos szállítóberendezés teknőit védőszegéllyel kell ellátni. 4.15.83 Függőlegesen vagy ferdén elhelyezett láncos szállítóberendezésnél a szállítószerkezet vezetőpályáit 25 cm magasságig el kell keríteni, illetve csak szerszám segítségével eltávolítható burkolattal kell ellátni.
Vonszoló szállítóberendezés 4.15.84 Padozatba süllyesztett vonszoló szállítóberendezéseket burkolni kell, vagy a pálya mellett korlátot kell alkalmazni. 4.15.85 A csatornában vezetett vonszolóberendezés beakadásának lehetőségét ki kell zárni. 4.15.86 Lejtősen elhelyezett vonszolók visszafutását meg kell akadályozni.
Lengéssel továbbító szállítóberendezés 4.15.87 Biztosítani kell, hogy a berendezés működése közben a lengő tömegek, valamint a fellépő rezonancia a dolgozóra veszélyt ne jelentsenek. A berendezést nyomórugókkal kell alátámasztani. 4.15.88 Irányítórugókra támaszkodó vagy irányító-, illetve húzórugókra függesztett, lengő szállítóberendezéseknél a veszélymentesség rugótöréskor is biztosítva legyen.
Tálcás, himbás szállítóberendezés 4.15.89 Tálcás, himbás szállítás esetén a tálcák közötti közlekedés tilos! A kézi tolású tálcák között 10 m pálya menti távolságot kell biztosítani. 4.15.90 A láncvontatású tálcás szállítópálya alatti közlekedés biztonságáról gondoskodni kell. 4.15.91 A láncvontatású szállítópályán visszafutást gátló berendezést kell alkalmazni. 4.15.92 Ha a tálca a vezetőpályáról kiugrik, akkor a láncpályát le kell állítani.
Fel‐ és átadóberendezések 4.15.93 Zárt csúszdák és feladók benézőnyílásai max. 20 mm hálónyílású védőráccsal legyenek lezárva. 4.15.94 Merítőkerekes feladók üzeme alatt a szállított anyagot kézzel vagy kézi eszközökkel a merítők közelébe terelni vagy hozzájuk vezetni tilos!
4.16 Rakodógépek Géplapát 4.16.12 A munkahelyről vezérelt géplapát indítóberendezése olyan legyen, hogy meghibásodáskor (vezetőkábelszigetelés sérülése stb.) a berendezés önmagától leálljon. A vezérlés törpefeszültséggel történjen. 4.16.13 Műszakonként ellenőrizni kell a csörlőmű vezérlőkábelének állapotát, a vezérlőkábel terelőszerkezetének hibátlan működését. Amennyiben a géplapát csörlőjét külön gépkezelő kezeli, úgy az ÁBEÓ 12.023 pontjának előírásai az irányadók. 4.16.14 Több géplapáttal történő anyagmozgatás esetén a géplapátokat úgy kell telepíteni, hogy üzem közben, egymás hatókörzetébe áttérve, a vezérlőkábeleket és vonóköteleket ne veszélyeztessék.
Harácsoló és csigás rakodó 4.16.15 A harácsoló és csigás rakodó gyűjtőfejét és kihordószalagját üzem közben 2 m-es körzeten belül megközelíteni nem szabad.
Vegyes rendelkezések 4.16.16 Rakodógép mellé személynek, szállítóeszköznek stb. akkor szabad beállnia, ha a rakodógép a beállást nem veszélyezteti. 4.16.17 Marófejes rakodó marófejét és kihordószalagját üzem közben 2 m-es körzeten belül megközelíteni nem szabad. 4.16.18 Kanalas rakodó helyváltoztatást csak alsó állásba engedett gémmel végezhet. 4.16.19 Függesztett teher emelésére is szolgáló gépet csak emelőgép-kötözői vizsgával is rendelkező gépkezelő kezelhet. 4.16.20 A függesztett teher emelésére alkalmas szerelvény felszerelése után az emelőgépekre előírt üzemi teherpróbát meg kell tartani.
4.17 Anyagmozgatás állati erővel 4.17.1 Állati erővel vontatott járművet csak 18. évét betöltött, hajtásban jártas, arra alkalmas, az állattal bánni tudó, a közúti forgalomban való részvétel esetén a KRESZ alapvető szabályaiból vizsgát tett dolgozó hajthat. Ittas, testi vagy szellemi fogyatékos dolgozó fogatot nem hajthat. 4.17.2 Rakodásnál az igavonó állat istrángját vagy jármát le kell venni. 4.17.3 A rúgós lovakon a helyileg szokásos jelzést kell alkalmazni. Olyan állatot, amely a közelébe jutó személyek testi épségét veszélyezteti, közúton közlekedő járműbe fogni tilos! 4.17.4 Fogatolt járművek vontató állatait őrizetlenül hagyni tilos! 4.17.5 Csak a szállítószekrény billenését megakadályozó rúddal ellátott kordéllyal szabad szállítani. Egy hajtó legfeljebb három kordélyt vezethet. A második és harmadik vontatólovat az előző kordélyhoz kell kötni. 4.17.6 A kordélyokon személyeket szállítani nem szabad. Üres kordélyokra, a munkára fel-, illetve onnan történő elvonulás alatt a hajtó felülhet, ha azon biztonságos ülőhely van kiképezve. 4.17.7 Fogatolt járművek közlekedésére egyébként a KRESZ-ben foglalt rendelkezések az irányadók. 4.17.8 Kötött pályán, állati erővel csak akkor szabad vontatást végezni, ha a hajtó részére a pálya mellett, az alapűrszelvényen kívül 1 m széles út biztosított. 4.17.9 A csille lóval történő vontatása esetén a lovat a hajtó dolgozó a vágányon kívül haladva, kantárszáron fogva, lépésben vezesse. Harapós lóval csillét vontatni tilos! 4.17.10 A lovat a csilleszerelvény elé befogni csak akkor szabad, ha a szerelvény összes csilléit egymással már összekapcsolták. 4.17.11 Lóval csilléket csak vontatni szabad. 4.17.12 Ha a pálya emelkedése 50‰-nél nagyobb, a csilleszerelvénybe a lejtéstől függően annyi fékes csillét kell beállítani, amennyi a biztonságos fékezéshez, a csillék elmozdulás elleni biztosításához elegendő.
4.2 Anyagtárolás 4.21 Általános követelmények 4.21.1 Anyagokat terjedelmük, fajtájuk, alakjuk, súlyuk, mennyiségük, egyéb fizikai és vegyi tulajdonságuk, egymásra hatásuk, továbbá a környezetből adódó behatások (pl. rázkódás, rezgés, vegyi, fény), a tárolóhely megengedhető maximális teherbírása és a tűzrendészeti előírások figyelembevételével veszélymentesen kell tárolni. Raktárokban, állványokon, polcokon a legnagyobb megengedhető terhelhetőséget fel kell tüntetni. 4.21.2 Kézi rakodás esetén a rakodási magasságot a tárolandó anyagok, tárgyak megfogási lehetőségétől és a dolgozók megengedhető terhelhetőségétől függően a mindenkori rakodószinttől számítva kell meghatározni. 4.21.3 Különböző méretű, illetve különböző súlyú tárgyak felhalmozásánál alul kell a nagyobb méretű, illetve súlyú és felül a kisebb méretű, illetve súlyú darabokat elhelyezni. Zárt vagy fedett helyiségben történő tárolás esetén a tárolt anyag tulajdonságát, a tárolás módját, az anyag minőségét, az ott végzett munkát és a levegő szennyezettségének mértékét, továbbá az. ÁBEÓ előírásait is figyelembe véve, hatásos szellőzést kell biztosítani. 4.21.4 Anyagok egymáson való tárolása esetén, ha szabályos egymásra rakással az eldőlés-, elgurulásmentes tárolás nem biztosítható, kötéseket, sorok közé helyezett alátéteket (palló, léc stb.), kötésbe rakott támasztómáglyákat, kiékeléseket kell alkalmazni.
4.21.5 A tárolt anyagok szétgurulásának megakadályozására erre a célra szolgáló eszközöket, ékeket stb. kell biztosítani. 4.21.6 Az alátétek, ékek stb. a várható igénybevételnek ellenállók legyenek. 4.21.7 Többszintes raktárakban teherfelvonó hiányában az alakjuk, terjedelmük vagy súlyuk miatt nehezebben mozgatható anyagokat a földszinten kell elhelyezni. 4.21.8 Az anyagok szállítására szolgáló göngyölegeket, hordókat, ládákat, csomagolásmódokat általában úgy kell megválasztani, hogy azok a szállítás, tárolás közben várható igénybevételeknek feleljenek meg, a szállítás, tárolás biztonságát ne veszélyeztessék. 4.21.9 Anyagok, tárgyak tárolásánál biztosítani kell azok veszélymentes lerakásának és elszállításának lehetőségét. 4.21.10 Hosszú anyagok (csövek, rudak stb.) falhoz döntve való tárolása esetén, amennyiben az elcsúszás, eldőlés veszélye szükségessé teszi, ütközőket, rakathatárolókat kell alkalmazni. 4.21.11 Sérült anyagot, göngyöleget a rakatokban elhelyezni nem szabad, tárolásukról külön kell gondoskodni. 4.21.12 Olyan anyagokat, amelyekből hegyes, éles részek állnak ki, tárolás előtt ezektől mentesíteni kell, vagy veszélymentes tárolási módjukat kell biztosítani. 4.21.13 Egészségre káros, robbanás- vagy tűzveszélyes stb. tárolt anyagok mellett táblán fel kell tüntetni az anyag pontos megnevezését, tűzveszélyességi osztályba tartozását, tulajdonságát, a kezelésre, az egyéni védőeszközökre és a veszély esetén szükséges tennivalókra vonatkozó előírásokat. 4.21.14 Éghető, robbanásveszélyes elegyek képződésére alkalmas anyagok, folyadékok, gázok göngyölegeit csak szikramentes szerszámmal szabad felnyitni. 4.21.15 Minden göngyöleg (tartály, edény stb.) csak olyan anyaggal tisztítható, amely a göngyöleg tartalmával nem lép robbanásveszélyes reakcióba. 4.21.16 Az olyan anyagok, amelyek vízzel vagy a levegő nedvességtartalmával reakcióba lépnek, és ezáltal bárki biztonságát vagy egészségét veszélyeztethetik, csak légmentesen is lezárt göngyölegben szállíthatók és tárolhatók. 4.21.17 A vasúti tartálykocsiban szállítás csak akkor megengedett, ha hullámtörő lemezei sem a tartály belsejéből való mentést, sem a tartály átszellőzését nem akadályozzák. 4.21.18 A göngyölegek (tárolóedények stb.) biztonsági követelményeire értelemszerűen az anyagmozgatási részben foglaltak az irányadók. 4.21.19 A munkahelyen nyersanyagból, félkész termékből, készáruból csak olyan mennyiséget szabad tárolni, amely a munka folyamatos elvégzéséhez feltétlenül szükséges, és a dolgozót a gép kiszolgálásában, a biztonságos munkavégzésben, a szabad mozgásban nem akadályozza. Az A-C tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagból legfeljebb egy műszakhoz szükséges mennyiséget szabad a munkahelyen tárolni. 4.21.20 Munkahelyen az egyes nyersanyagok, készáruk, alkatrész tárolására vonatkozó meghatározásokat, az óvórendszabályban nem tárgyalt tárolási módokat, továbbá a tárolás rendjének részletes szabályait a VMSZ-ben kell meghatározni.
4.22 Részletes követelmények kézi rakodás esetén Megjegyzés: A 4.22 pontban rögzített értékek kézi rakodásra vonatkoznak. 4.22.1 Fűrészáru (palló, deszka, léc stb.) rakatokban történő tárolásánál az egyes sorokban csak azonos vastagságú anyagok lehetnek. 4.22.2 A rakatok szélessége a rakatmagasság 0,6-szeresénél kevesebb nem lehet. 4.22.3 A tégla, cserép, pala, kocka-, szegély- és egyéb idomkövek, burkolólapok rakatmagassága tégla esetében az 1,8 m-t, cserép esetében az 1,8 m-t, kocka-, szegély- és egyéb idomkövek esetében az 1,5 m-t, burkolólap esetében az 1,2 m-t nem haladhatja meg. 4.22.4 Vas- és fémlemezeket lapjukra fektetve, élükre állítva, állványon, alátétre helyezve vagy rekeszekben kell tárolni. 4.22.5 Papíríveket, papírlemezeket maximum 1,8 m magasságban szabad tárolni. 4.22.6 Táblaüvegeket keskeny rekeszekkel bíró állványon élükre állítva vagy szállítható rekeszekben kell tárolni. Az állványok rekeszeiből az üveg nem nyúlhat ki. 4.22.7 Henger alakú anyagokat általában palástjukon kell tárolni. Ha a kör keresztmetszetű anyag palásthossza egyenlő a kétszeres átmérővel (H = 2 D) vagy annál kevesebb, úgy homloklapján is tárolható. Kis átmérőjű (100 mm-ig) acél-, fémcsöveket és hasonló szálanyagokat biztonságos polcon szabad tárolni.
4.22.8 Hengeres fákat, rönkfákat nyergelve kell tárolni. A rakat magassága a 2 m-t nem haladhatja meg. 4.22.9 Bánya-, pillér- és papírfa rakatmagassága legfeljebb 2 m lehet. 4.22.10 Telt hordókat, súlyos, henger alakú dobozokat, papírhengereket egymás fölött legfeljebb két sorban, üres hordókat több sorban is szabad tárolni, amennyiben ezt egyéb előírások nem tiltják. 4.22.11 Betoncsöveket 1,2 m magasságig szabad tárolni. 4.22.12 Köszörű- és csiszolókorongok tárolására a vonatkozó szabvány előírásai az irányadók. 4.22.13 A sodrony- és kenderkötelet olyan helyen kell tárolni, ahol nedvesség, homok, maró anyagok és egyéb szennyeződések hatásának nincs kitéve. 4.22.14 Sodronykötelet, súlyától és átmérőjétől függően, kötegbe tekercselve vagy dobra csavarva kell tárolni. A dob átmérője a sodronykötél elemi szála átmérőjének legalább 400-szorosa legyen. A dob oldala (pereme) legalább 50 mm-rel legyen magasabb, mint a felcsavart kötél legfelső rétege. 4.22.15 Kenderkötelet száraz állapotban, faalátéten lazán fektetve, jól szellőzött helyen kell tárolni. 4.22.16 Szemesláncot és szerelvényeit felfüggesztve, az időjárás behatásától védetten kell tárolni. 4.22.17 Vasgerendákat legfeljebb 1 m magasan szabad tárolni. 4.22.18 Vasbeton elemek (előregyártott) tárolási módját a gyártó üzem köteles meghatározni és a felhasználó rendelkezésére bocsátani. 4.22.19 Tűzifa és hasonló nagyságú, hengeres vagy hasábfa rakatmagassága legfeljebb 2 m lehet. 4.22.20 Zsákok rakodási magassága legfeljebb 0,6 m lehet. 4.22.21 Öngyulladásra hajlamos ömlesztett anyagokat öngyulladás ellen biztosítva kell tárolni. 4.22.22 Salakot csak lehűlve, salaktárolón vagy zárt edényben szabad tárolni. 4.22.23 A jelen óvórendszabályban kézi rakodás esetére meg nem határozott anyagoknak, tárgyaknak a rakodószinttől számított rakodási magasságát, amennyiben a vonatkozó óvórendszabályok nem szabályozzák, a VMSZ-ben kell meghatározni.
4.23 Silók, bunkerek 4.23.1 A silók, bunkerek nem éghető anyagból és a tárolandó anyag tűzveszélyességi osztályának megfelelő tűzállósági kivitelben készüljenek. Amennyiben gyúlékony, robbanásveszélyes, egészségre ártalmas anyagokat tárolnak bennük, vagy ilyen képződés várható, gondoskodni kell azok munkakezdés előtti és alatti hatásos átszellőztetéséről. 4.23.2 Az ömlesztett, száraz anyag tárolására szolgáló silók, bunkerek - a mezőgazdasági takarmánysilók kivételével - alul zárható garaton keresztül legyenek kiüríthetők. 4.23.3 A silók, bunkerek beöntőnyílásait rácsozattal kell lefedni. Amennyiben az anyag szemnagysága az 5x10 cm-t meghaladja, és a rácsozaton az átjárás elkerülhetetlenül szükséges, korláttal és lábléccel átjárót kell biztosítani. 4.23.4 A bolygatást kézi eszközzel csak bolygatónyíláson keresztül szabad végezni. 4.23.5 A bolygatónyílások átmérője legfeljebb 100 mm lehet. A silók, bunkerek kiömlőnyílásán keresztül való ellenőrzés tilos! 4.23.6 Új létesítményeknél és rekonstrukcióknál a bunkerekben levő anyag lazítását, bolygatását gépesíteni kell. 4.23.7 A silókban, bunkerekben való munkára egyébként az ÁBEÓ 11. fejezetében foglalt előírások az irányadók.
4.24 Maró vagy mérgező hatású anyagok 4.24.1 Maró vagy mérgező hatású folyadékot csak az erre a célra szolgáló ép, lezárt, törés ellen védett edényben, fajtánként csoportosítva, tartalmukat megjelölve, elkülönített, elzárható helyen szabad tárolni. Be kell tartani a vonatkozó előírásokat. 4.24.2 Az edényeket kiürítésük után kitisztítva, lezárva, a tele edényektől elkülönítve kell tárolni. 4.24.3 Ballonokban való tárolás esetén a ballonok a tárolt anyag behatásainak ellenálló, tömítőanyaggal bélelt, vesszőből vagy vaslemezből készült, erős, füles kosarakban legyenek. 4.24.4 Telt ballonokat egymásra rakva tárolni nem szabad. 4.24.5 Oltott meszet nagyobb mennyiségben veremben kell tárolni. A beomlás megakadályozására a verem oldalait vagy rézsűsen kell kiképezni, vagy ki kell falazni. A vermet szilárd, kétsoros korláttal és 20 cm magas lábszegéllyel kell körülvenni, vagy pedig gerendákra fektetett pallókkal lefedni. Este a vermet ki kell világítani. 4.24.6 A verembe veszélymentes lejáratot kell biztosítani. 4.24.7 A mésztároló verem kézi kiemelés esetén 2 m-nél mélyebb nem lehet. 4.24.8 Gáz tárolására, kezelésére a vonatkozó előírások az irányadók.
4.24.9 A mérgek tárolására, kezelésére a vonatkozó előírások az irányadók.
4.25 Anyagmozgatási normák 4.25.1 Általános előírások Rendszeres rakodási és szállítási munkára alkalmazás előtt a dolgozókat előzetes orvosi vizsgára kell küldeni, és az orvossal részletesen közölni kell, hogy a rakodási és szállítási munkán belül milyen tevékenységre - lapátolás, zsákolás, darabáru-rakodás, gép-, szén-, vegyianyag-szállítás stb. - kívánja a munkáltató alkalmazni. Anyagmozgatási és szállítási munkára való beosztásnál a csökkent munkaképességűek esetében az Mt. V. 10. §ában, a terhes nők esetében az Mt. V. 12. §-ában foglaltakat kell figyelembe venni. A fiúk 14, a lányok 16 éves korig egyáltalán nem, a fiúk 14-16 éves korig, a lányok pedig 16-18 éves korig rendszeresen rakodással és szállítási munkával nem foglalkoztathatók. A fiúkat 14-16, a lányokat 16-18 éves korig az esetenkénti, nem rendszeres anyamozgatási és rakodási foglalkoztatás mellett is legfeljebb 15 kp-os darabáruk rakodásánál és csomagolásánál szabad foglalkoztatni. Anyagmozgatással munkaidejüknek legfeljebb 50%-át tölthetik. 4.25.2 Teheremelés és -szállítás segédeszköz nélkül A fiúk 14-16, a lányok 16-18 éves korig sík talajon, kézben 15 kp-ot, ketten 30 kp-ot emelhetnek és vihetnek. Ha a teherszállítás emelkedőn történik, az egyedi szállításnál a súlyhatárokat 1%-os emelkedőnél 10 kp-ra, 2%-os emelkedőnél 5 kp-ra kell csökkenteni. 2%-nál nagyobb emelkedőnél a fiúk 14-16, a lányok 16-18 éves korig segédeszköz nélküli teherszállítást nem végezhetnek. A fiúk 16-18 éves korig, és a 18 évesnél idősebb nők sík talajon, kézben 20 kp-ot, ketten 40 kp-ot emelhetnek és vihetnek legfeljebb 60 m távolságra. A 18 éven felüli férfi legfeljebb 50 kp-ot emelhet és vihet. A szállítási távolság 50 kp-ig, sík terepen 90 m, 10%-os emelkedés mellett 30 m. Az 50 kp-nál kisebb terhek arányosan nagyobb távolságra szállíthatók. Lépcsőn legfeljebb 3 m magasságig 50 kp-os teher szállítható. Ennél magasabb szintre a 18 éven felüli férfi sem vihet saját kéziszerszámán kívül más terhet. A 200 kp és ennél súlyosabb osztatlan terhek emelését, szállítását, rakodását megfelelő szállító-, illetve rakodóeszközzel szabad végezni. 4.25.3 Teherszállítás segédeszközzel Ömlesztett anyagok lapátolásánál vagy villázásánál a megterhelés (a lapát vagy villa súlyát is beleszámítva) 18 évesnél idősebb nő esetében legfeljebb 5 kp, 18 évesnél idősebb férfi esetében legfeljebb 8 kp lehet. A fiúk 14-16, a lányok 16-18 éves korig, maximum 2% emelkedőig. - kétkerekű kézikocsin 50 kp - három- vagy négykerekű kocsin 70 kp terhet szállíthatnak. 2%-nál nagyobb emelkedőn vagy egyenetlen felszínű talajon, kétkerekű kézikocsin 30 kp-nál, három- vagy négykerekű kocsin 50 kp-nál nagyobb teher nem szállítható. A fiúk 14-16, a lányok 16-18 éves korig egykerekű targoncán rendszeresen terhet nem szállíthatnak. 18 éven felüli nők és 16-18 év közötti fiúk 2%-os emelkedőig, egyenletes, süppedésmentes talajon - egykerekű targoncán 50 kp - kétkerekű kézikocsin
100 kp
- három- vagy négykerekű kézikocsin 150 kp terhet szállíthatnak. Egyenetlen felszínű talajon vagy 2%-ot meghaladó emelkedőn - egykerekű targoncán
20 kp
- kétkerekű kézikocsin
50 kp
három- vagy négykerekű kézikocsin 100 kp terhet szállíthatnak. 16-18 év közötti fiúkat, 18 éven felüli nőket 1% emelkedésen túl csillék mozgatására alkalmazni nem szabad. 18 évesnél idősebb férfi egyenletes, süppedésmentes talajon - egykerekű targoncán 100 kp
10% emelkedésig
50 kp
- molnárkocsin
200 kp
10% emelkedésig
100 kp
- emelőkocsin
500 kp
10% emelkedésig
200 kp
- csillén
1000 kp
5% emelkedésig
250 kp
- kétkerekű kézikocsin
500 kp
10% emelkedésig
250 kp
- három- vagy négykerekű kézikocsin 10% emelkedésig
1000 kp 300 kp
terhet szállíthat Az előző pontban meghatározottól eltérő talajviszonyok, illetőleg emelkedés esetén a terhelést a terepviszonyoknak megfelelően kell csökkenteni, és a vállalati munkavédelmi szabályzatban kell meghatározni.
FÜGGELÉK Kivonat az MSZ 9675-60 számú szabványból 6. sz. táblázat
Kötélcserét szükségessé tevő eltörött huzalok száma Az MSZ 2643, 2646, 2648, 2653, 17 706 és 17 708 szerinti köteleknél a huzalok száma
A látható huzaltörések száma keresztsodrás 6d
30 d
hosszsodrás 6d
30 d
hosszúságú darabon 114
8
16
3
6
152
18
222
30
36
6
12
60
10
20
296
40
80
12
24
