1935. fe b r u á r l5
ARn 4 riuCR
ÜL é v fo ly a m , l í . nzém
M egjelenik jú liu s és augusztus kivételével havonta kétszer, Szerkesztőség és k ia d ó h iv a ta l: Pápa, Ferencesek.
S
Előfizetési á r : félévre 40 f, egész évre 80 f
Tartsatok össze! Pompás dolog került a szemem elé. ság számára! íme, az össizefogás sikere! Amerikában történt a dolog. Már nem Látod, mit tudtak elérni a katolikusok tudták tűrni, miként szennyezi a fiatal ott, ahol a többség ellenük vo lt! Miért ? lelkeket az a sok erkölcstelen mozi. Nagy Mert egy elszánt meggyőződés fűtötte, lel dologra szánták el magukat a katolikusok: kesítette őket. Nem azt nézték, mennyien bojkottálták a rossz filmeket. AAit jelent vannak, hanem azt, hogy egyedül nekik ez ? Azt, hogy olyan moziba, amelyikben van igazuk. Hitler cinkostársai sokat gyil pimasz filmeket pergetnek le — ide be kolhatnak. De ha millió torok ordítja is Hitler nevét, — ezek gonosz gyilkosságok nem teszik a lábukat. Nem ! Csináltak is akkora mozgalmat, hogy maradnak. Hogy valami jó-e, nem attól még a zsidók és protestánsok is csatla függ, hogy sokan helyeslik-e. Nem! Az koztak hozzá. Szenzációs eredményt értek igaz igaz marad, jó a jó, ha mindenki el. A film -király, W ill Hays — aki kezé ellene lenne is. Csak az igaz, csak a jó ben tartja a filmgyártást — megrémült, győz! Sok katolikus tígy cselekszik, mint ha mert zsebére ment a dolog: egyszerűen kisebb számuk igazukat gyöngítené. Mienk nem kellett a kutyának se a gonosz film. az igazság, mienk az erkölcs, tehát mienk Tudod-e, mi lett? Július 15-ke óta csak a győzelem! Felesleges arról spekulálni, olyan filmek jelenhetnek meg, melyek se hányan vagyunk, csak az dobogtassa szí a vallást, se az erkölcsöt nem sértik. vünket, hogy mienk az igazság! Ráadásul: Egyre pedig még különösen is vigyáznak, mienk a többség is ! Hej, ha a jóért, az igazért mi összefog — arra, hogy a Te drága szivedet tiszta lel kedet ne piszkítsák be mocskos dolgokkal! nánk! Elsöpörnénk a világ tengernyi szemet-i S őt; külön sorozatot készítenek a fiatal jét. Hát rajta, kát. diákok, tartsatok össze!
81
Fogadjunk! Irta: De Sgardeili Caesar határőr alezredes. Csendes nap volt a lövészárokban, szünetelt a harc. M int rendesen, most is Bokor István közhonvéd vitte a szót. Ép pen a mellette gubbaszkodó monori nagy bőgőshöz, Lakatos Tutához intézte szavait, aki már egész este fogvacogva panasz kodott : — Ides khomám, nem birja el ázs én vikony csontom ezst á nágy hideget. Meglátja kend, egy reggel csák itt fognak találni megfágyvá! Hogy a fránya vigye el ázs átkozsott oláját, még csák egy kis meleget sem sábád gyújtani miatta! Talán bizsony áttól félnek, hogy á fist á torkukra sálád, oszt megkehegteti öketi — Szamár vagy te Tuta, dehogy azért! Hát nem tudod te azt, hogy ha világos ságot gj-^ujtasz, akkor idelát az a huncut oláj! Vagy talán jobb szeretnéd, ha meg látna, oszt’ beléd küldene a puskájából egy olyan kis ólomdarabkát?! — Jáj, dehogy is seretném, még csák ne is tréfáljon kend I Amikor ilyen csúnyá kat besél, mindig úgy érzsem, mintha hi deg vízs csurogna a pucér hátamra. — Talán bizony a vizet se szereted ? — Seretem én! Mán honne seret ném ! De csák ázst, amelyiket üvegbe’ tár tának, ostán úgy nyomják bele a borbá! Megszólal erre az eddig csendesen üldögélő Gazsi János honvéd is: — Nyilván a bort szereted te pákosztos cigány és nem a vizet! — Ázst! ázst! — feleli rá nagyhirtelen a more. — Hát látod, pedig ha olyan nagyon szereted a bort — veti oda Gazsi János — , akkor még ma ihatnál is annyit, amennyi csak beléd fér. Attól oszt meleged is lenne, ne búsulj! Nem fagynál már meg reggelig. — Ázs Isten áldja meg kendet, adja
82
ide ázst a cimet, ahol ázst á sok jó bort lehet kápni I — Hiszen ha csak cím kell, azt meg mondom, de mégse mered elhozni te ne künk azt a jó borocskát, ami ott van abban a kis házban, ahol tegnap, mikor járőrben voltunk, egy csomó oláj bakát láttunk inni belőle. Hosszút hallgat a cigány, aztán meg szólal : — Fogadjunk, hogy mielőtt kiviiágosodik, elhozsom én onnan ázst á bort. — Hát fogadjunk — szólt Gazsi. Összecsapták a tenyerüket és azzal megkötötték a fogadást, amely úgy szólt, hogy ha a more elhozza a bort, akkor Gazsi János egy hónapon keresztül min den nap odaadja a dohányát Tutának. Ha meg nem tudja elhozni, akkor Tuta adja oda Gazsinak. A cigány máris vette a puskáját és indult. Lassan, négykézláb kimászott a kis erdő felé. Ennek a közepén állott egy kis kolostor. Azelőtt szerzetes barátok lak tak benne, kiket az oláhok kiűztek ottho nukból. A lig ment egy negyed órája a more, hát egyszer csak hallja, hogy előtte ropog nak az ágak. Olyan érzés fogta el, mint amikor még odahaza a nagy erdőben nyúlra vadászott és kakastollas csendőr került az útjába. Hamar odalapult egy fához és várt. Hát amint így vár, egyszer csak kibújik a nagy fehér hold. Világánál észrevette, hogy nem messze tőle egy kis tisztás van, A közepén ott állt az a ház, ahonnan neki a bort el kellene hoznia. Nekibátorodva már éppen el akar indulni a ház felé, amikor ismét hallja, hogy recsegnek az ágak és nem t
sokkal utána a tisztás másik felén elöszÖr amúgy is megfélemlített oláhokat, közben egy, azután kettő . . . három, összesen szép óvatosan a házhoz kúszott. Felvette négy oláh katonát lát kibukkanni az erdő a sebesült oláh katonának földönfekvö pus káját és a házban bent reszkető oláhokra fái közül. Gondolt a cigány egy nagy merészet rázárta az ajtót. Az egyik puskacsövet az és a kezében tartott töltött puskából egyet ablakon át bedugta, ő maga belőtt a] csu az oláhok felé lőtt. A nagy meglepetésben kott ajtón és hangosan kiáltva cigányos oláhsággal felszó mind a négy oláh lította a fickókat, egyszerre hasra hogy adják meg vágódott. A Tuta magukat. És hogy meg fogta magát az oláhokat még és ham ar vagy jobbár, niegijesz15—20 darab fá sze, körbe-körbe val visszaszaladt. futott a héz kí)O nnan m e g in t lő tt kettőt, mire rül és Őssze^isszi az oláhok közül ^övöldözöti az abegy hangos fellaKökra. jajdulás volt a vá Az oláhok hal lasz. A kis more lották a lövéseket, most már ráesz a nagy ordítást, látták a beiiyúió mélt, hogy az olá hok m e g sem puskacsövet, mernek moccan szentül meg vol tak győződve ar n i. Felülkereke ról, hogy teljesen dett a bátorsága körülzárták őket és a cigány lele m ényességével a magyar katonák. Nagy ijedtségük rögtön beleélte ben a padlóra fe magját az a d o tt küdlek és meg helyzetbe. Elkez dett eszeveszetten sem mertek moz dulni. ordítani. Hangos Tuta ekkor vezényszavakat Újabb cselhez fo dobott az oláhok Tuta cigány a zsákmánnyal. lyamodott. felé, akik azt hit Hangos szóval kiadta a parancsot ték, hogy legalább is egy egész század nem létező katonáinak, hogy fel kell gyúj magyar katona fekszik velük szemben. A megrémült oláhok közben egyen tani a házat. Hamarjában felnyalábolt egy ként, szép lassan a kis elhagyott ház felé csomó rozsét, meggyujtotta és újra felszó kezdtek visszahúzódni. Észrevette ezt a lította az oláhokat, hogy egyenkint, puska more, hát megvárta, míg az erdei házba nélkül jöjjenek ki a házból és adják meg értek az o)áhok. Ekkor ismételten hangos magukat. Az oláhok hallották az égő rőzse parancsszavakkal kezdte rémítgetni a már ropogását, azt hitték, hogy máris a háztető ✓
83
ég a fejük felett. Hirtelen egy seprönyélre tüzölt fehér zsebkendőt dugtak ki, jeléül annak, hogy megadják magukat. Tuta megint jó hangosan megparan csolta az ott nem lévő, saját nemlétezö embereinek, hogy vonuljanak vissza a tisztás szélére és ha valamelyik oláh őt megtámadná, akkor minden szó nélkül löjjék agyon őket. Ezzel az ajtóhoz ment és bekiáltott: — No most gyertek előre, de csak eg>^enkint, mert mindenegyikkel kezet aka rok fo g n i! Az oláhok, miután puskájukat a szo bában hagyták, félve-reszketve egyenként kijöttek. Tuta ekkor puskapucoló zsinórjával szép sorba összekötözte és egymás mellé állította őket. — Meg ne mozduljatok — mondotta vészes hangon, fogait csikorgatva — mert az erdőből katonáim rátok lőnek és men ten a halál fiai lesztek! Azzal beugrott a házba, kigurított egy hordó bort és rárakta az oláhok vállára. Elindultak. Az oláhok lehajtott fejjel
hl
árvíz áldozatainak feltámasztása.
Egy előkelő páduai nemes család évkönyveiben olvassuk az alábbi történetet; Antal gróf egyik reggel lórakapott és kiment egyik közeli majorjába, hogy utána nézzen gazdaságának. Egyetlen gyermekét, a hétéves kis Ferdinándot szolgái gond jára bízta. Történt azután, hogy a féltve őrzött kis gróf egy óvatlan pillanatban kiosont a kastély kertjéből s vagy más tíz pajtásával együtt a mezőn játszott. Játék közben eljutottak azután a folyó medrébe épített hatalmas zsilipig, amely épen fel duzzasztottá a vizet, hogy legyen mivel öntözni a határt. A gyermekek nézegették a hatalmas építményt s egyik közülük vé letlenül elmozdította helyéből azt a reteszt, ami a vizet visszatartotta. A következő p il lanatban elemi erővel zuhant alá a hatal
84
baktattak a magyar lövészárok feté. Szégyenlették az esetet, de már késő volt, jól össze voltak kötözve. Hazaérve mindenki legnagyobb cso dálkozására, Tuta begurította a lövészárokba a hordó borocskát, a foglyokat pedig az ezredes úrhoz vitte, aki sok fontos hírt hallott a remegő oláhoktól. Ezekért a jó hírekért, no meg a vitézségéért, másnap reggel az ezredes úr bronz vitézségi érmet tűzött a more mellére. Azért csak bronz érmet és nem ezüstérmet, mert Tuta fon tosabbnak tartotta a hordó bort, mint az oláhok fegyverét. A százados úr pedig a bajtársak előtt igen szépen megdicsérte az ügyes és bátor katonát. Gazsi János fájó szívvel adta oda az aznapi dohányát és szomorúan nézte, hogy milyen boldogan pöfékeli Tuta. De azért néha egy szippantás jutott Gazsinak i s ; — Hogy meg ne sákádjon a síved! Gazsi még harminc napon át min dig pontosan odaadta Tutának a dohány porcióját, mert a magyar ember ha vala m it megígér, akármilyen nehezére esik is — de mégis biztosan megadja.
más víztömeg és elsodorta a gyermekeket. Nem telt bele félóra s tíz ártatlan gyer mek holttestét himbálták a tengerré vált völgy hullámai. Megjött Antal gróf, a vízbefullt kis fiú édesapja. A cselédek sírás, zokogás között tudatták vele a szerencsétlenség le folyását. A fiát vesztett édesapa nem esett kétségbe. A kastély kápolnájába sietett, térdreborult, imádkozott, hosszas, buzgó könyörgéssel ostromolta Szent Antal köz benjárásával az Urat. Órák múltak az imád ságban s mi történt? Az ima áhítatát üte mes gyermekléptek zaja zavarja; feltárul az ajtó s vidám kacagás közben, mintha mi sem történt volna, bevonul a házikápolnába a tíz megfulladt, de Szent Antal közbenjárá sára csodálatosan feltámadt gyermek.
R jó Istenért mindent. Amikor a híres szépségű kölni dóm nak —, hiszen úgysem látszik ide a földre; épült, egy úr sétálgatott a felállított kö- igen messze van tőle! müvesállványok alatt. Csodálkozva nézett — Az éghez meg közelebb van, a jó Is egy munkást, — akiről nem tudta, hogy ten gyönyörködjék benne. Hiszen neki csi a mester, — milyen bámulatos türelem náltam! — felelte a kérdezett és dolgozott mel és szorgalommi véste, faragta, szépí tovább. — De szép lenne, ha követnénk tette azt az apró szobrocskát, mely a dóm ennek a buzgó mesternek a példáját, ha szédületes magasságban lévő tornyát diszí- minden apró dolgunkat, munkánkat a jó tetette. Nem állhatta szó nélkül. Istennek ajánlanánk s olyan lelkiismeretes — Minek pazarol annyi idöt, meg pontossággal végeznek, hogy abban első fáradságot arra — kiáltotta fel a munkás sorban Ö lelje gyönyörűségét.
Ima,
nagy bajban.
Uram , hát h a lld meg, a Nevedet k iá lto m ! H allgass meg, ha lelkem Sebeit E l ő t t i Reménnyel feltárom .
Ugye, hogy most itt vagy 7! Add hát a kezedet, — S én el nem bocsátom, M íg be nem kotozvd Legfájóbb sebemet.
R megláncolt Krisztus. Ha Bécsben a 111. kerületi Erzsébetapácák templomába belépsz, rögtön sze medbe ötlik egy Krisztus-szobor, melynek nyakán és kezein hosszú vasiánc lóg. „No, ez mégsem szép, hogy Krisz tust úgy ábrázolják, mint egy rablót,, — gondolnád magadban. Hát nekem is ez volt az első gondolatom s mégis kérdez tem az egyik kedves nővértől a dolgot. Erre ő elmondta a szobor történetét: Valamikor nagyon régen meggyilkol tak egy jó asszonyt. Minden jel arra vallott, hogy saját fia volt a gyilkos. Szegény fiú hiába sírt és ellenkezeít, nem hittek neki és halálra is ítélték. Nagy kiváncsi tömeg kísérte a vesztőhelyre a szerencsétlen fiút, aki még mindig ártatlanságát hirdette. Utolsó kívánsága az volt, hogy hadd men jen be az Erzsébetek templomába imádkozni. Megengedték neki. A fiú hóhéraival együtt, megláncolva bement a templomba. Sírva térdelt le a Krisztus-szobor elé és hangosan könyörgött ;
Jóságos Úr Jézus, Te aki a szíveket ismered. Te tudod, hogy én ártatlan va gyok. Még mindig megsegítettél, tedd hát most is nyilvánossá ártatlanságomat és ments meg e szörnyű haláltól! S íme, hangos örömkiáltásba tört ki a fiú. A súlyos láncok csörögve hullottak le a földre. A hóhérok és az egész nép térdenállva adott hálát Istennek, hogy a szegény fiút ilyen csodálatos módon meg mentette. A nép pedig, hogy a szobor mindig Jézus irgalmas szívére emlékez tessen, a leesett vasláncokaí a szobor nya kába és kezeire akasztotta. Azért, kedves kis barátom, ha pajtá saidtól vagy bárki mástól ártatlanul szen vedsz, ne ess kétségbe, hanem panaszold el az Úr Jézusnak. Meglátod, leveszi ne héz fájdalmadat és szomorúságodat szívecskédről és Ö maga fogja helyetted hor dozni, mint ennek az ártatlanul gyanúsí tott fiúnak nehéz, szégyenletes vasláncait még ma is hordozza.
85
( 10 )
f\
singaraí kis vértanú.
5. Hogyan tudódik ki a titok a zsidók ünnepén és mit tesz Abdu'l haragvó atyja,
Ahogy Ascher hazafelé tartva a ked ben. Mindannyian letelepedtek a gazdagon ves otthon közelébe jutott, letért az ösvény megrakott asztalhoz és hízelgő módon föl ről és anyja szobáiba akart lopózni. Az szólították a fiút, hogy foglaljon helyet köudvar bejáratában ott álltak atyja szolgái zöttük és egyék velük. 0 azonban ezt váés amint öt meglátták, eléje siettek és loszolta: — Ne feledjétek el, amit nektek eg>^eneset bevezették a felékesített lako dalmi terembe. Az asztalnál pedig ült Lévi, mondtam. En keresztény vagyok és nem az Ö atyja és a zsidók, akiket az ünnepre illik Krisztus tanítványához, hogy egy asz meghívott. És fölnézvén látták az ajtón talnál étkezzék a zsidókkal. Ekkor az atyja újra fölindult, mint bejövő fiút. Amikor azonban észrevették a fülén ragyogó függőt, nagy mozgolódás a párduc szökött fel helyéről, hogy meg támadt a teremben. M int mikor a szélvész fenyítse a gyermeket. A vendégek azonban fodrozza fel a víz sima tükrét, oly sötét visszatartották és újra szóltak a fiúhoz: Gyere csak Ascher, egyél velünk és volt az ábrázatuk és összehúzták szemöl döküket. Kemény hangon kérdezte a fel- majd lecsillapodik atyád haragja, mint a ingereit atya: mély tó a vihar után. Ha azután atyád — M i az, Ascher? Ki csábított el haragja elmúlik, megint jó lesz minden, és döntött téged ekkora szégyenbe? Nem íme mi hallgatunk és nem zúgolódunk a tudod te, hogy nálunk a rabszolgával szo törvény megsértése miatt, melynek itt a kás ezt tenni és a jobbágyi sorsnak a jele füleden a bizonyítéka. M i belátjuk, hogy te tudatlan vagy még és tekintettel vagyunk ez a mi népünknél ? Az ifjú tiszta, nyugodt hangon felelte; a nagy ünnepre és a finom lakomára. — Ne indulj fel ennyire, atyám; jól Ascher, légy jó gyermek, gyere egyél! A fiú azonban állhatatos maradt és tudom én azt, amit te nekem mondtál. De tudom azt is, hogy örökre beálltam így szólt; - - Ha tudnátok, mi történt és mit Krisztus rabszolgái és foglyai közé s hogy kereszténnyé lettem és örökké az is ma müveit az Úr az ő gyermekével, talán nem radok. kényszerítenétek engem, hogy veletek egyem. Amint az atyja meghallotta, vad ha Bizony mondom nektek: fátyol fedi az ragra gerjedt, kemény öklével a fiú arcába Istentől küldött Mózesnek arcát egészen sújtott, a vendégek lábai előtt a földre ve ez ideig. Amikor ezt meghallották, csodálkoz tette és rátaposott, ahogy a féregre szokás az úton. A vendégek azonban felálltak, tak a titokzatos beszéden és bámulták biz visszatartották és mondták: tos szavait. Egymásközt sugdosták pedig: — Lévi, hagyj fel haragoddal és ne — Talán valami álma volt, vagy ki öld meg! Fiad még gyermek és lelke tév kinyilatkoztatásban részesült az Úrtól ? úton jár. Felejtsd el mára haragod, hogy Mert nem ördöngős szavak ezek. S nem nyugodtan folyhasson le a lakom a; mert is valami különös dolog ez atyáink Istene ünnep van ma és a felháborodás illetlen előtt. Sok csodálatos dolog történt a pró dolog. fétákkal, amikor még fiatalok voltak s nem Ekkor ismét csend támadt a terem messze gyermekségük napjaitól, mint pél fi
f
86
dául Mózessel, a törvényhozóval történt, Józsuával és Gedeonnal, Sámuellel és Dá viddal, Jeremiás prófétával, sőt Dániellel és Ananiással és a többi fiúval, az ö tár saikkal is. Nem lenne tehát hallatlan va
lami, ha közülünk ismét csodálatos fény támadna. Mert valóban nagy a mi nem zetségünk Izrael népében és dicsőségünkre válik, hogy a hamisítatlan törvény a mi birtokunkban van. (Folvt. köv.)
Kis levélszekrény. Kedves kis O lv a s ó im ! Ö röm m el látom.hogy m ilye n szorgalm asan fejtitek meg a rejtvényeket. A m egfejtők számát m ajd egyszer közöljük. Most még csak a rra kérlek benneteket, hogy az eddig kö zö lt szabályok szerint küldjétek be a megfejté seket. M in d ig va n n a k olyanok, a kik alig külde nek be va la m it, jó lle h e t csak a legnagyobb pont szá m felével lehet nyerni. A k i kevesebbet küld be. az nem nyerhet. Természetesen lehetőleg többet fejtsetek meg. mert nem biztos, hogy h i b átla n a megfejtés. A z eddig elm aradt ju ta lm a ka t hamarosan e lk ü ld jü k . P. 7.. Pápa. A z új egyházi törvénykönyv 1918. pünkösdjén lépett érvénybe. Egyébként is az im akönyvekben ta lá lt összes imádságokat nem lehet nyilvánosan használni. Ha tehát azt kér dezzük, hogy hány litá n iá t használ az Anyaszentegyház nyilvánosan, a kko r röviden felelhe
tü n k '• négyet, még pedig Jézus szentségr:; Ne vének. Jézus szenlséges Sziv. r, lilániáját, azL tán a loretüi és a mindenszentek iítániéjót A többi litániát csak mftgán.hasznáUtra engedé lyezte az Egyház. C z ir á k y J., C r lld ö m ö lh A lapok bekÖH^e egész vászonban VSO F, [él--ov/.,ni ín 8'J - ií K. E., Papa. Lelke? nr.unkiidh >z A jó sajtó te r jt’ ; ' : bizony na..,, Szűzanya segítsen meg I F. R% Székesfehérvár. A sz«:t»ijr;/Oi:‘íbOH« ha nagy bűnt letagad valaki, akkor szt nts.'^glörést követ el. ha pedig vftV.hi a vai-'Lags^a^ ellen kező dolgot esküvel é ilil akkor e-sl'.ul kö vet el. Természetesen a felelelod El : csaí. h.ierí írom, hogy az eseti-iges kéteiypkel tlos^la.'.vefn. Zs. F., Pápa. Az öUxn!-'-‘ tkeddí ban lévő imákat lehet más ájtalosságnél i>. im ád kozni (pl. tizenháromkedd, kilenced stb.).
J u ta lm a k : 1 tá b la csokoládé- Bognár M ária (Pápa). Blaskó M . : A Csodatevő: A Szent O rsolya-rend polg. leányiskolája (Heves). Egy évfolyam „Szent A n t a l" : Szabó Erzsébet (Mór). Gőző János (Sopron), Stermeczki István (Pápa). Fél évfolyam „Szent A n t a l" : Szinável M ári^ (Mór). V arga Franciska (Kerekdom b). T átrai Ferenc (Sopron). Sánta M ária (Üjkécske). Ötvenkétheddi ájlO' to s s á g : P irgi T iv a d a r (Tolna). Bernyák T ib o r (Pápa). Győző Rózsi (Üjkécske). Tizenhárom im ádság: B e lla Jenő (Pápa). TüttÖ Jenő (Csácsbozsok), Csillag Ágnes (Mór). Kiss Ottokár (Székesfehérvár). B eleznai István (Bodvica), Piszker Pál (Ugod>. Sinka F.: Szent A n ta l csodái: Krivarics Magdolna (Nagyatád), K alzer E rvin (Szücs). Piszker Dezső (Pápa). Művészi Szent Fercnc-fecp: Barfos Imre (N ém etboly), H ubert Ferenc (Pápa), Gróf Júlia (Mór), Gyarm ati András (Sopron). Művészi Szent A n ta l- k é p : H a lm a i Lajos (Pápa), H orváth István (Nagykanizsa). Gacs Ilonka és József (Szany). H a n tó László (Sopron). Dudás Lajos (M iskolc). Dombi László (Bodvica). Szentföldi rózsafűzér: B aráth Ilo n ka (Pápa). 2—2 drb. c e ru z a : Györkös Jenő (Zalalövő), Fazekas Rozália (Pereghalom). T ö r lő g u m i: Pápai Teréz (Üjkécske). 4—4 drb. szentkép: Szulimán Magda. Tóih Juliska (Bodvica), C zirá ky G yula (C elldöm ölk), Bagi Ferenc, Kanyó M ária (Üjkécske), Németh István. Szücs Béla (Kerek dom b), G u lrich Teréz (Mór), György István (Siklós). Maródi Gyula (Nagygyimót), Baksa Béla. Gyöngvösi G yula. Nagy Pál (Sopron), Juranics Gyula, Kleva Elek (Pápa). 3—3 drb. szentkép: Patocska János (Pápa). M ohácsi M ih á ly (Sátoraljaújhely), Azsboth Ferenc, Túri István, Tánczos Ferenc (Sop« ron). N eubacher János. Usváth János (Székesfehérvár), Vági M iklós (Ugod). Kuzmin Sándor. Varga K ató (Üjkécske). A k ile n c e d ik számban közölt jutalom helyeit Eisler János 2 drb. szentképet. Kovács Ilona. Farkas Róbert. Kuszák Stefánia, Révész Ilona, Kopcsándi János művészi Szent Ferenc képet. Maibe László. Celei Ilonka, Láner György művészi Szent Antal-képet kapnak. A tizedik számban közölt ju ta lo m helyett Nagy E m ilnek egy évfolyam ..Szent A n ta l“ *t küldünk. H le m is ta o lv a s ó in k tó l nem kérjük a Kis hittanóra utolsó Öt kérdését. K özép isko lá s m egfejtőink n e k le g aláb b 15 pont k e ll ahhoz, hogy nyerjenek. (Elemisták már 10 ponttal is nyerhetnek.)
87
I. Keresztrejtvény. M egfejtési h a t á r id ő : m á rc iu s ^ lS ,
(10 pont.)
K ö z li: K e rk a A n ta l.
V í 2 s 2 tníes s o ro k : 1. K risztus hét szavának egyike. 3. M ójvá la d é k. 5. É ke ze tte l: lángol. 6. E lle n tétes kötőszó. 8 M ássalhangzó (fon.^ 9. H á ziá lla t. I I . Vissza ; A növény légzőszerve. 13. D arabol. 15. V issza : Pihentetett föjd. 16. A lka trész. 17. Kilégzés. 19. M utató névmás. 21. Ü lőhely. 23. Tüzelőanyag. 24. Igekötő. 26. G abonahalm az. 28. Esztendők. 30. V ásári szó. 32. Ilyen növény is van. 33. M á r előbb. Függőleges s o r o k : 1. K ellem etlen h á ziá lla t. 2. K ü líö lcii. 3. Magas házak mértéke. 4. H elyhatározó (hova ?). 5. Igekölő. 7. V is s z a : esik. 8. Felvesz. 10. K ise b b h á z iá lla to k lakóhelve. 12. Eszközh. rag. 14. M űveltelö ige képzője. 18. Ész. 19. M in d e n m unkához kell. 20. Ilyen eszköz is van. 21. G azdasági eszköz. 22. Sivatag h a jó ja . 23. Igekölő. 25. T a lá l. 26. ke. 27. Férfi név. 28. Esztendeje. 29. Építőanyag. 31. L. 10. függ. 32. Időm érték. (lU pont.)
II. Kis hittanóra.
szerzetesrendet 1. M ilye n m agyar alapítású ism ersz ? 2 . M ib en k ü lö n b ö z ik a feszület a kereszttől ? 3. H ány napi búcsút nyerünk, ha szenteltvízzel vetünk keresztet? E ladhatunk-e o lya n dolgot, m ely m ár meg van á ld va ? 5. K i v o lt az első g yilko s ? 6 . M i a különbség m egszólás és rágalm azás
7.
8. 9. 10.
kö zö lt ? M ik o r lépett életbe az új egyházi törvénykönyv ? H ogyan ü d vö zü lh e tü n k, ha h a lá lo s bűnben nem g yó n h a tu n k m eg? M i a k a to lik u s a k c ió ? M ily e n S zenlirást szabad olvasni ?
A 7—8. szám rejtvényeinek megfejtése. l. K eresztrejlvény.
s z ü re t kőszeg z r ó e d e és v ámen ma r m i s e lig a e lé anór 1 és kü e ópapa d lemék i ma r é v v é r s z e n t r barCS z ü r ké z amaz e r ő m a r i ^
.
m a r u gű.z a j a k O á l éke e t 1 Sámuel g a b o n a
IV . Bűvös négyzet. 16
3
2
5
10 11
9
6
7
13 1 t
8 12
Ili. Szórejtvények. D a lla m o k. A d v e n ti böjt. V . K is h itta n ó ra .
11. Betűrejtvény
a d 0 m! d a r a 0 r V 0 m a 0 r a b s 1
a b
s 1 t
I — 2. H ústól va ló m egtartóztatás (a b sti n en tia ) és n a p já b a n egyszeri jó lla k á s (je ju n iu m ). A z előző a h e te d ik életévtől kötelező, az u tó b b i pedig a b etöltött 21. évtől a 60. életévig. V a n n a k o lya n napok. m ik o r csak húst nem szabad enni. de többször is jó l szabad la k n i (pl. pénteken). Ezek a m egtartóztatási napok. A m ik o r szabad húst enni, azon4
15 14
1
ban csak egyszer szabad jó lla k n i és csak három szor lehet étkezni, a kko r m o n d ju k, hogy enyhített b ö jti nap van. (pl. a nagyböjt hétköznapjain). A m ik o r pedig húst sem szabad enni és csak egyszer szabad jó lla k n i, a kko r
szigorú b o jt va n (pl. kará cso ny v ig iliá já n ). 3. Szent János. 4. H á rm a t: a napkeleti bölcsek m egérkezéséi. K risztu s m egkereszteltetését és első cso dáját. 5. Ú jév és vízkereszt kö zötti vasárnap. H a ily e n nincs, a k k o r ja n u á r 2-án. 6. Nem. 7. Igen. 8. Hogy kegyelm et n y e rjü n k . 9. Nem k e ll. 10. H a beleegyezünk. L a p tu la jd o n o s és k ia d ó : A Szűz M á riá ró l nevezett Ferences Rendtartom ány. Felelős szerkesztő : M arkó M arcell 0 . F. M Keresztény N em zeti N y o m d a v á lla la t R>T. Pápa
88
Egyházm . én rendi Jóváhagyással. F e le lő s : N em csics E lek ügyv
lljúságf reitvényszelvény. 1835. feb ru ár 15.
igdzga'ó.
