16

> A z Ő rségtől G öcsejig

besz állók árt ya Őrök vidéke / 8 Az Őrségi Nemzeti Park / 12 A kópickötéstől a tökmagolajütésig / 16

Az építészet nyomában / 20 A múlt nyomában / 24 A régió követei / 28 Programajánló / 31

B e s z á l l ó k á r t ya

Őrök vidéke A dombos, szerekre tagolódó vidéknek történeti szerepe a honfoglaláskor vált jelentőssé: a magaslatokon megtelepedett magyarok innen tartották szemmel és védelmezték fiatal államuk határát. Erről a szerepéről kapta a táj a nevét: Őrség. Az itt élők közvetlenül a király fennhatósága alá tartoztak, szolgálataikért kiváltságok jártak nekik. Az ősi családok leszármazottai ma is ezeken a településeken élnek.

Az Őrség zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken húzódó történeti és néprajzi tájegység. Az ezen a vidéken gyakori szeres településszerkezet (➤ 66) egyik legjellegzetesebb példáját láthatjuk a térség központjában, Őriszentpéteren. Szalafőn, a Pityerszeri Skanzen (➤ 62) régi lakóházai között sétálva pedig azt is elképzelhetjük, milyen lehetett az élet egykor a szereken, amelyeken a kisparcellás gazdálkodási formát hosszú évszázadokon keresztül alakították ki az itt élők. Az éghajlat és a silány termőföld megművelése sok küzdelemmel járt, az őrségiek ezért szerényen éltek, a kirívó gazdagság nem volt jellemző. > A z Ő rségtől G öcsejig

pedig a Fazekasház (➤ 86). A fafaragás, kópickötés (➤ 19), méhészkedés ma is él ezen a tájon. A kora középkor viharos évszázadainak emlékeiben gazdag e vidék. Az erődítményszerű templomok – ilyen például a kercaszomori Szent Vencel-templom (➤ 80), vagy az őriszentpéteri és a domonkosfai templom – az itt élők védelmét is szolgálták. Sokat elárulnak a történelemnek erről a korszakáról Aquila Jánosnak (➤ 200) a veleméri Szentháromság-templomban (➤ 89) fennmaradt freskói is. A vallás fontos szerepet játszott az őrségi ember életében. A reformáció idején jó A föld művelése mindig sok küzdelemmel járt részük áttért az új hitre, a katolikus restaurációkor pedig tömegesen elhagyták földA lomboserdők, fenyvesek, kaszálók, jüket. Ebben az időszakban készülhettek a láprétek, patakvölgyek, valamint a Rába (➤ 116) folyó határozta meg az itteni életEzt is jó tudni! módot – ezt jeleníti meg az Őrség címere is, amelyben egy fél lábon álló, csőrében > Őrségi falvak Magyarországon és követ tartó darumadár látható. A szimSzlovéniában találhatók. A vidékbólumot a tatárjárás után IV. Béla király hez tartozó magyarországi falvak : tetette az őrvárak címerébe, a daru ugyanBajánsenye, Felsőjánosfa, Felsőmarác, Hegyhátszentjakab, Hegyhátszentis az éberség jelképe: figyel, és ha veszélyt márton, Ispánk, Ivánc, Kercaszomor, érez, jelez – mint az őrálló határvigyázók. Kerkáskápolna, Kisrákos, Kondorfa, Az emberek megélhetési forrását több Magyarszombatfa, Nagyrákos, Őriszáz éven keresztül az erdő jelentette: az magyarósd, Őriszentpéter, Pankasz, Szaknyér, Szalafő, Szatta, Szőce, adta a fát, amiből a boronaházak (➤ 65) Velemér, Viszák. A szlovéniai őrségi épültek, és készültek belőle a mindennapi falvak: Hodos, Kapornak, Domonkosélethez szükséges használati tárgyak, amefalva, Szerdahely, Pártosfalva, Kisfalu, lyek előállítása számos mesterség kialakuCsekefalva és Szentlászló. lásához vezetett. Elterjedt foglalkozássá > A vasfüggöny lebontása után a határvált a fazekasság, amelynek képviselői nál véget érő utakat tovább építették, így kerülők nélkül juthatunk át a elsősorban a háztartások számára készíszomszédos országokba, Szlovéniába tettek kerámiaedényeket. Régi darabokat és Ausztriába. őriz ezekből a szentgotthárdi Pável Ágoston Múzeum (➤ 49), Magyarszombatfán www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

B e s z á l l ó k á r t ya települések jellegzetességei, a szoknyás fa haranglábak (➤ 21). A vidék életébe az I. világháborút lezáró béke alapvető változást hozott: az Őrség három települése, Hódos, Kapornak és Bükkalja Szlovéniához került. A terület hármashatár menti vidékké vált, aminek következtében elmaradt a gazdasági fejlődése. Megőrződtek azonban a hagyományok, az egységes településszerkezet,

Burgenland

Burgenlandot magyarul Őrvidéknek, vagy Felsőőrvidéknek is nevezik. Évszázadokon keresztül Magyarországhoz tartozott, még sincs hivatalosan elfogadott magyar elnevezése, miután soha nem volt egységes közigazgatási vagy földrajzi egység. Burgenland területét 900 körül foglalták el a honfoglaló magyarok. Védelmi vonal volt, ezért számos vár épült a vidéken. A középkorban a magyar királyok, az osztrák hercegek és a német-római császárok közötti gyakori háborúskodások következményeként gyakran változtak a birtokosai. Az Őrséghez és a Vendvidékhez közel eső része, Dél-Burgenland központja évszázadokon át Németújvár (Güssing), a Batthyány család birtoka és lakóhelye volt. A területet 1919-ben, a trianoni békeszerződéssel csatolták Ausztriához, végső határai 1923-ban alakultak ki. Ausztria Magyarországgal határos szövetségi tartományának fővárosa Kismarton (Eisenstadt). 10


ezzel együtt a vidék hangulata, amely ma vonzerejét jelenti. A tájegység elzártságát a vasfüggöny lebontása, majd Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása változtatta meg. Azóta az Őrség Nyugat-Magyarország egyik legjelentősebb turisztikai központja lett. A vidéket, amelyhez számos környékbeli úti cél kapcsolódik, a nyugalomra és a természeti szépségekre vágyó bakancsos és kerékpáros turisták kedvelik különösen. (A tájegység 2007-ben elnyerte a Kiváló európai turistacélpont – European Destination of Excellence award címet is.) Az Őrség kapuja – régóta így emlegetik Szentgotthárdot (➤ 42), a magyar–szlovén–osztrák hármas határhoz legközelebb eső település. Történelmének kezdeti időszaka szorosan összekapcsolódott a ciszterci renddel, amelynek ma is látható emléke a templom és a kolostor (➤ 46) együttese. A város remek kiindulópontja nemcsak az Őrségben, hanem a Vendvidéken (➤ 100) tett kirándulásoknak. A magyarországi szlovének, a vendek (➤ 98) már az Alpokaljához hasonlatos tájon élnek. A népcsoport emlékeit a szentgotthárdi Pável Ágoston Múzeumban (➤ 49) gyűjtötték össze. Szentgotthárdtól néhány kilométert kell csak megtenni, hogy a dél-burgenlandi magyar emlékekhez eljussunk. A Nagyfalva (Mogersdorf) melletti Várhegyen (Schlösslbergen) az 1664-es szentgotthárdi csatára emlékeztető Anna-kápolna és a Török Múzeum (➤ 185) hirdeti a győzelmet, és emlékezik az elesettekre. A magyar történelem köszön vissza a Németújvárhoz (Güssing) kötődő Batthyány család (➤ 190) várának (➤ 189) kiállításain is.

Őrök

vidéke

A Rába a Vendvidéken Felsőszölnöknél lép be Magyarországra

A Rába, a térség meghatározó folyója ne- a Batthyányak emlékeit láthatjuk. Vasvávezetes településeket köt össze. Csákány- ron (➤ 127) a középkori domonkosrendi doroszlón (➤ 114) és Körmenden (➤ 115) templom, a szentgotthárdi csatát lezáró vasvári békekötés helyszíne, a szentkúti kápolna és az itt húzódó gyepűrendszer is arra emlékeztet, hogy a település fontos helyszíne volt a magyar történelemnek. „Muránia” Murániát egyik térkép sem tünteti föl, Göcsej, ez a különálló tájegység szeges hiszen idegenforgalmi övezetről, turisztelepüléseivel, a vidéket egykor vigyázó tikai közösségről van szó, amelyhez a őreivel, népi építészetének gazdagságával Mura, a Lendva és a Kerka folyók vihasonlatos az Őrséghez. A vidék határán déke, az Őrség és a Göcsej kis darabja, fekszik Zalaegerszeg (➤ 140), az egykori valamint a hetési falvak tartoznak. Az vármegye központja, amely számos látnierdők borította dombok és termékeny valót kínál a kirándulóknak. völgyek között malmok, kastélyok, baInnen a szlovén–magyar határvidéket is rokk templomok és kis fa haranglábak, bejárhatjuk. Felsőlendva (Grad) (➤ 100), múzeumok és tájházak bújnak meg. Néhány helyen egy-egy jó pohár helyi Alsólendva (Lendava) (➤ 162), Muraborra is betérhet az utazó. Számos szombat (Murska Sobota) (➤ 164) térsébakancsos és kerékpáros útvonalat ge a kulturális, az építészeti, valamint az jelöltek és építettek ki a vidéken, ezeket együttélés emlékeit őrzi. egységes eligazító táblák jelzik. A vidék természeti értékeinek megóvása az Őrségi Nemzeti Park (➤ 12) feladata. www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

11


Az Őrségi Nemzeti Park Az őrségi táj változatos élővilágot rejt. Ritka növényfajok, gazdag madárvilág jellemzi, de figyelemre méltóak az itt látható népi és kultúrtörténeti emlékek is. A tájegység természeti értékeinek védelmére hozták létre az Őrségi Nemzeti Parkot.

12

A hazai nemzeti parkok közül a legfiatalabbat, az Őrségi Nemzeti Parkot 2002. március 8-án avatták. Területe az 1978-ban alapított Őrségi Tájvédelmi Körzetet, az 1976-ban létrehozott Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzetet, valamint a Belső-Őrség és a térség határán futó Rába-völgy természetközeli állapotban fennmaradt vidékét öleli fel. Kiterjedése 43 938 hektár, ebből 3086 hektár fokozottan védett terület. A térség folyók és patakok által erősen tagolt dombvidék A lapos hátú dombokat észak-déli lefutású, bővizű patakok völgyei szabdalják, nagyobb összefüggő kiemelkedést csak a Nádasd-Szőcei-fennsík alkot. A terület déli és nyugati irányban is enyhén emelkedik. Legmagasabb pontja a > A z Ő rségtől G öcsejig

alfe jezetcím

A túravezetők segítségével részletesen megismerhető az Őrség és a Vendvidék

Vendvidék nyugati csücskében 384 méter, vényei a boróka, a szőrös nyír, az egyébként legalacsonyabb része a Zala, vagy itteni ritka fekete- és vörös áfonya, a korpafüvek nevén Szala völgyében, Pankasz határá- és a körtikék. Magyarországon csak itt ban van, itt 194 méter. A tájat északról a Rába (➤ 116), délről a Zala és a Kerka folyók határolják. Segítség a túrázóknak A vízfolyásokban, forrásokban gazdag A tájegység felfedezésében segítséget nyújt vidék természetes állóvizeinek száma az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága csekély. A legismertebb a Fekete-tó (➤ azoknak, akik az önálló túraszervezés 58), amely napjainkra tőzegmohás dahívei, és azoknak is, akik szakvezetőkgadóláppá vált, és nem rendelkezik nyílt kel szeretnék bebarangolni a tájat akár vízfelülettel. A patakok felduzzasztásával gyalog, akár kerékpáron. Kerékpárokat azonban turisztikai szempontból is jelenbérelni a nemzeti park igazgatóságánál tős mesterséges tavakat hoztak létre, ilyen lehet. Érdekes program a vezetett szekéra Vadása-tó (➤ 205), a Himfai-tó (➤ 205) túra, amelyen a kirándulók muraközi lovakkal húzott kocsikon járják be a és a Hársas-tó (➤ 205). vidéket. Iskolásoknak többnapos erdei Az Őrség éghajlata nedves, szubalpin tábort is szerveznek az Őrség megisjellegű. Az éves csapadékmennyiség 700merésére. Egyéni túrázóknak térképek, 950 milliméter között van, az évi középprospektusok állnak a rendelkezésükre az hőmérséklet 9-10 Celsius-fok körüli. útvonalak megtervezéséhez. A területen kialakult erdők leggyakrabban erdei fenyvesek, amelyek jellemző nöwww.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

13


Patakok mellett, nedves talajú réteken nyílik a zergeboglár

Bakhátas szántók

A csapadékosabb területeken és a dombos tájakon használták a bakhátas szántási módot, amelynek lényege, hogy 2–5 méteres közökben többször egymásután összeszántják a földet. Ez azt jelenti, hogy az első barázda szántása után, közvetlenül mellette haladnak vissza. Ily módon, mivel az eke mindig jobbra fordítja a földet, kis domb jön létre, amelynek felületéről könnyen lefolyik az esővíz és a hólé, amelyet a hátak közötti széles barázdák vezetnek le. A szántóművelésnek ez a speciális formája, amely főként az Őrségben és a Zala vidékén volt használatos, a sekély termőréteg megvastagítására is szolgált. 14


ismert az avarvirág, a havasi éger és a fenyérgamandor. A gyertyános tölgyesek és a bükkösök jellemző virága a helyenként tömegesen előforduló kakasmandikó és a ciklámen. A patakokat ritka struccpáfrányos égerligetek kísérik. Több helyen tőzegmohás átmeneti lápok és láprétek alakultak ki. Az előbbiek nevezetes növényfajai a tőzegeper, a vidrafű és a kereklevelű harmatfű. A nedves talajú réteken tavasszal a sárgaliliom, a zergeboglár, a szibériai nőszirom és különböző kosborfajok virítanak, ősszel kornistárnics nyílik tömegesen. Szinte mindenhol találkozni a szártalan bábakaláccsal, amelynek 10 centiméter átmérőjű fészekvirágzata csaknem a földön ül. Az állatvilág változatosságát jelzi, hogy az Őrségben található hazánk leggazdagabb lepkefaunája, de nemzetközileg védett, ritka

A z Ő r s é g i N e m z e t i Pa r k szitakötőfajok is előfordulnak itt. A folyóvizek különleges halfaja a dunai ingola, a kétéltűek között pedig ritkaság a Vendvidéken (➤ 100) élő alpesi gőte. Nagyobb vizek mentén a védett vidra is megtalálható. A madárvilág értékes képviselői a fekete gólya, a darázsölyv, a haris, a kék galamb, a keresztcsőrű, a süvöltő és a tüzesfejű királyka. A vidék természeti adottságaiból adódóan egyéni jellegzetességek fedezhetők fel a mezőgazdasági művelésben is. Az erdőkkel övezett településeken gyümölcsösök, bakhátas szántók, rétek, legelők váltogatják egymást. Ez adja a táj legfőbb sajátosságát és vonzerejét. Az Őrség természeti és kulturális értékeinek megismerésére az Őrségi Nemzeti Park tanösvényeket alakított ki. A Töllös tanösvényen (➤ 202) a szálaló erdővel ismerkedhet meg a látogató, a Velemérről Magyarszombatfára vezető Sárgaliliom tanösvény (➤ 202) a Belső-Őrségben kalauzol el, a Fürge cselle tanösvény pedig a Kerca patak élővilágába nyújt bepillantást. Kercaszomor nevezetességei a Szomoróci tanösvényen (➤ 201) fedezhetők fel, míg a Szala menti, a Felsőszeri és a Körtike tanösvények a szeres (➤ 200) települések, a régi paraszti gazdálkodás és a népi építészet jellegzetességeit mutatják be. praktikus Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága Cím: 9941 Őriszentpéter, Siskaszer 26/A Tel.: 94/548-034 E-mail: [email protected] Honlap: www.onp.nemzetipark.gov.hu

www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

A szálaló erdőn átvezet a Töllös tanösvény

Szálaló erdő

A szálaló erdő területéről a fákat egyenként vagy csoportosan vágják ki, az erdőfelújítást pedig a természet végzi el, magról. Az erdőben ezért sokféle fajtájú és korú fa található egyidőben, változatos állományszerkezet figyelhető meg. A szálaló erdő a kisparaszti gazdálkodás nyomán alakult ki: az erdőirtásokon legeltettek, makkoltatták az állatokat, fát gyűjtöttek tüzeléshez, így fokozatosan vágták ki a fákat, a magról növőket pedig meghagyták. Az Őrségben legszebb példa erre a szentgyörgyvölgyi szálaló erdő, amely a nemzeti park része. 15


A kópickötéstől a tökmagolajütésig A mai napig számos népi kismesterségnek a művelője él az Őrségben, Göcsejben, a Vendvidéken és Hetésben. Általuk is megtudhatjuk, mi az a kópic, a fumu, vagy a lükü…

16

Az egyik legjellegzetesebb mesterség az Őrségben (➤ 8) a fazekasság. A népi fazekasok a régi formákat követve készítik napjainkban is a boros és vizes korsókat, a tejeskancsókat, a lakodalmas korsókat, tálakat, a kalácssütőket például Őriszentpéteren (➤ 66). A mesterség központja azonban Magyarszombatfán (➤ 80) volt, ahol a Fazekasházban (➤ 86) tekinthetjük meg a gerencséreknek (➤ 87) is nevezett mesterek munkáit. A község ma is a fazekasok faluja, jelenleg tíz mester foglalkozik a kerámiák készítésével. A településen híres fazekas dinasztiák is kialakultak, ilyen volt a Czúgh család, de olyan fazekasok is híressé tették híressé a mesterséget, mint a vend Doncsesz Károly. > A z Ő rségtől G öcsejig

A

kópickötéstől a tök magol a jütésig

A fazekasság kialakulását, fejlődését, valamint a különböző korokból származó termékeket a szentgotthárdi Pável Ágoston Múzeumban (➤ 49) tekinthetjük meg. A kerámiakészítés másik ága a habán kerámia (➤ 82). A színes, mázas kerámiák készítése Velemérhez (➤ 81) kötődik: itt telepítette le a habánokat Batthyány III. Boldizsár. Az ónmázas, ecsettel festett fajanszok a közönséges fazekas árunál lényegesen jobb minőségűek és díszesebbek voltak, ezért a XVI. század második felétől gyorsan elterjedtek. Veleméren ma is találunk habán kerámiát készítő műhelyt. A gasztronómiához több népi foglalkozás kapcsolódik ezen a vidéken. A legjellemzőbb a tökmagolajütés (➤ 68). www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

Hagyományos tökmagolajütő Szalafőn

Ételek vargányából

A gomba is főszerepet kapott a térség konyháiban, főként a vargányát részesítették előnyben. A leggyakrabban főzött étel a szárított vargányaleves volt, amit krumplival dúsítottak. De készítettek belőle gombapaprikást, vagy egyszerűen csak megsütötték. Vadhúsokhoz, sertéshúsokhoz is előszeretettel párosították. Ragukhoz adták, vagy gombaragut készítettek, és azzal töltötték meg a húsokat.

17

B e s z á l l ó k á r t ya A művelet a köpesztéssel kezdődött, ami a tökmag héjának eltávolítását jelenti. Erre az alkalomra többen összejöttek egy-egy háznál, a közös tevékenység közben beszélgettek, iszogattak, a fiataloknak pedig alkalom volt ez az ismerkedésre. Régi olajütő áll napjainkban is Szalafőn (➤ 57), a Csörgőszeren, ahol hétvégeken bemutatják az olaj készítésének módját. A XIX. század elejéig az őrségi háztartásokban mindent mézzel édesítettek. A méhes, a méhcsaládok számára készült épület ezért a porták tartozéka volt. Jellegzetes édesség volt a mézeskalács, ünnepi alkalmakra lakodalmas kalácsot

A dödölle

A dödölle jellegzetes zalai étel. Elkészítéséhez sós vízben krumplit főztek, ezt összetörték, majd liszttel vagy köleskásával összekeverték. Az így készült masszából kanállal gombócokat szaggattak, amit zsírban apróra vágott hagymára görgették rá. Fogyasztották egymagában, tejföllel vagy köretként, sokszor vadhúsok mellé. 18


sütöttek, Hetésben (➤ 162) pedig fumut, azaz a pólyás gyermek formájú ünnepi kalácsot a keresztelőkre. A Hetés vendégül lát (➤ 31) elnevezésű rendezvényen minden évben újra megsütik ezt a különlegességet. A rétest ezen a vidéken sokféle töltelékkel készítették, leggyakrabban mézzel édesített tökös-mákos rétes készült. Megkóstolható ez a Rétesfesztiválokon (➤ 33), amelyet nyaranta Vasváron és Kondorfán tartanak. Sok étel készült kölesből és hajdinából. A gabona töréséhez használatos mozsarat, a lüküt a néprajzi gyűjteményekben nézhetjük meg, például a zalaegerszegi Göcseji Falumúzeumban (➤ 144), a novai Plánder Ferenc néprajzi gyűjteményben (➤ 153), vagy a Pityerszeri skanzenben (➤ 62). A térség erdei vadban gazdagok – a vadászat és vadgazdálkodás ma is kiemelt tevékenység. Gyakori étel az Őrségben és Göcsejben a vadhúsból készült pörkölt, amit dödöllével tálalnak. Az erdőben sokféle gomba terem, amit szárítva tettek el a téli hónapokra. Gyakran fogyasztottak szárított gombából készült leveseket. Az Őrség talaja mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas, ezért sok gyümölcsfát ültettek az itt élők, a termést pedig aszalva tették el télire. Az aszalás fontos tevékenység volt ezen a vidéken, főként Göcsejben ahol külön aszalóházakat építettek és aszalóedényeket készítettek. A fölösleges gyümölcsből pálinkát főztek – egy szép réz pálinkafőző látható a Kapornaki Néprajzi Gyűjteményben (➤ 84) is.

A

kópickötéstől a tök magol a jütésig

Az ételek alapanyagát, a zöldséget, gyümölcsöt, gabonaféléket a háztól külön álló éléskamrákban, a kástuban (➤ 64) helyezték el és kópicokban tárolták. A zsúpszalmából készült, mogyoróvesszővel megerősített tárolóeszköznek különböző változatait – a magas, kosárformájú alkalmatosságoktól az alacsony aszalóedényekig, kenyeres kosarakig – láthatjuk a néprajzi gyűjteményekben. Készítését Őriszentpéteren, a Kovácsszeren (➤ 70) nézhetjük meg. A paraszti életmód rengeteg szőttest igényelt, ezért szinte minden asszony tudott fonni és szőni. Kenderből készültek az abroszok, a lepedők, a függönyök, törülközők, a párnák, az ágytakarók, a kewww.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

Kópicokat készít Orbán Lajos Őriszentpéteren

nyérsütéskor használt vékaruhák. A leghíresebb a hetési szőttes, amelynek alapjához nyersszínű lenvásznat használtak, ezt hófehér, sötétpiros és bordó, esetleg kék pamutfonallal díszítették. A motívumok változatosak voltak, megtaláljuk köztük a jellegzetes rózsát, a kistulipánt, a gránátalmát, a csillagot, valamint a galambot. Zalaszombatfán ma is foglakoznak hetési szőttes készítésével. Az erdő sokféle fát adott, ezért a fafaragás is elterjedt elfoglaltság volt. A háztartásokban sok évszázadon keresztül – a kerámián kívül – minden fából készült: a használati eszközök, a szerszámok, sőt maga a ház is, az úgynevezett boronaház (➤ 65).

19


Az építészet nyomában Az Őrség, Göcsej és a Vendvidék kiemelkedő látványosságai a népi építészeti hagyományok, az értékes, néhol eredeti freskókkal díszített középkori templomok, illetve a várak és kastélyok.

20

A lakóházak sok évszázadon keresztül csak fából készültek az Őrségben, Göcsejben és a Vendvidéken. Az itt élők úgynevezett boronaházakat (➤ 65) építettek. Az erdőkben hatalmas törzsű tölgyfák nőttek, amelyekből gerendákat faragtak, majd azokat a sarkokon keresztbe fektetve emelték a falakat. A tetőt rozsszalmával, azaz zsúppal fedték. A lakóházak berendezése egyszerű volt, hasonlatos a jobbágy-, vagy zsellérsorban élőkéhez, aminek az oka a mostoha természeti adottságokban keresendő. Az itt élők igyekeztek mindent egy fedél alá építeni. Szabadon csak a ház melletti pajta, a favágó kamra, a méhes és az éléskamra, helyi elnevezésén a kástu (➤ 64) állt. Ennek emeletes változatára egyedülálló példát látunk a szalafői Pityerszeri Skanzenben (➤ 62), ahol egyébként valamennyi őrségi háztípust szemügyre vehetjük. A porták> A z Ő rségtől G öcsejig

Az

épí t észe t nyomában

Hajlított ház a zalaegerszegi Göcseji Falumúzeumban

hoz tartozott egy vízgyűjtő és víznyerő A házakban egészen a XIX. századig gödör, a tóka (➤ 63), az ebben összegyűlt úgynevezett füstös konyhát alakítottak ki, vizet állatok itatására és mosásra használ- és csak a XIX. század végén, a XX. század ták. A házak alaprajza eleinte L alakú volt – ez volt az úgynevezett hajlított ház, amelyek mellé építették a kamrát, az ólakat és Mitől szoknyás egy harangláb? istállót is. Később U alakú kerített portáAhol nem voltak templomok, fából kat (➤ 62) alakítottak ki, amelyek szabaácsoltak haranglábat az Őrség, Göcsej don maradt végét boronakapuval zárták és Hetés településein. A szerkezetre le. Az így kialakított udvarba hajtották be két tető került. A fölső, kisebbik a az állatokat éjszakára és télire. harangot védte. Ez alá négy lábon álló, A házak egyszerűek voltak, díszítést a faszerkezetet is óvó, nagyobb méretű, szoknyaszerű tetőt építettek, amelyről csak az oromzaton alkalmaztak: az oromaz építmény az elnevezését kapta. Ez deszkákra geometriai formákat véstek, utóbbi védte a harangozót is a terméamelyeket csipkézett kontúrral zártak le. szet viszontagságaitól. A haranglábak Főként Göcsejben alkalmaztak változatos fedeleit szalmával, fazsindellyel vagy orommintákat – ezek közül láthatunk nécseréppel fedték. hányat a zalaegerszegi Göcseji Falumúzeum (➤ 144) kiállításán. www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

21


Porta kódisállásos házzal Szalafőn

elején jelentek meg azok a tüzelőberendezések, amelyek kéményhez csatlakoztak, és bennük kemence, sütő, vízmelegítő és takaréktűzhely is volt. A tüzelőhely nyílásait díszes vasajtók fedték, a tűzhelyet gyakran csempe borította.

Füstös konyha

Az őrségi népi lakóházakat a XIX. századig füstös konyhával építették. Ezeken az épületeken kémény nem volt, a füst az ajtón, az ajtó fölé vágott nyíláson, vagy a deszkás tolóablakokon keresztül távozott, feketére színezve a fehérre meszelt falakat. A kemencével is ellátott tűzhelyet az ajtóval szemben lévő sarokba építették. 22


Az Őrségben az 1870-es években jelentek meg az olasz téglaégetők, akik felfedezték, hogy az itteni föld kiváló agyagot rejt. Ettől az időtől kezdődött a vidéken a téglaégetés. A téglából készült épületeket stájer kőművesek építették. Eleinte azonban nem lakó házakat, hanem az állatok istállóit emelték ebből az anyagból, az épület elé még boltíves tornácot is építettek. Később terjedt el a kódisállásos ház (➤ 61), amely elnevezését a bejárati ajtó elé készített tornácról kapta. Szép példáját láthatjuk ennek a háztípusnak Szalafőn, Ispánkon, Pankaszon és a Hetés falvaiban. A zsúpfedelet ekkoriban váltotta fel a sindütető, azaz a cseréptető. A cserepekből többfélét használtak, mint látható ez a veleméri Sindü Múzeum (➤ 82) gyűjteményében. A népi építészet emlékei a fából ácsolt szoknyás haranglábak is, amelyek közül

Az

épí t észe t nyomában

sok áll még ezen a vidéken – a leghíresebbek és legrégebbiek Pankaszon, Nemesnépen és Kercaszomoron. Érdemes közelebbről megnézni az Őrségben a középkori templomokat is, hiszen ezen a vidéken számos fennmaradt. A román korból származó épületek olykor gótikus jegyekkel egészülnek ki – a vastag falak, a lőrésszerű és csúcsíves ablakok, az ülőfülkék erre utalnak például az őriszentpéteri Árpád kori templom (➤ 71), a bödei középkori templom (➤ 158) esetében. A templomok falait freskók borították, ezek nagy részét ezen a vidéken Aquila János (➤ 28) festette. Ma is gyönyörködhetünk színes falképeiben többek között a veleméri Szentháromság-templomban (➤ 89) és a mártonhelyi Szent Mártontemplomban (➤ 170). A barokk stílusú templomok közül igen jelentős a szentgotthárdi ciszterci templom (➤ 46), amelynek freskóit Ste-

fan Dorffmeister és fia Josef készítette. Ők ugyancsak több templomban dolgoztak, ma is láthatók műveik a szentgyörgyvölgyi katolikus templomban (➤ 83), és a Nován álló Nagyboldogaszszony-templomban (➤ 158). Az ország védelmére épített erődítmények közül több is fennmaradt ezen a vidéken. A legnevezetesebb ezek közül a Batthyány család (➤ 190) vára az ausztriai Németújváron (➤ 187). A szlovéniai Alsólendva (➤ 168) és Felsőlendva (➤ 105) várhegyén is áll egy-egy erődítmény – az előbbiben történeti és néprajzi kiállítás látható, az utóbbiban mesterségeket bemutató rész látogatható. Kastéllyá alakította a Batthyány család a körmendi várat (➤ 120), amelyben most a Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum (➤ 190) anyaga vezet végig a város és a Batthyány család történetén. Ugyancsak kastély lett a szlovéniai Muraszombatban álló Szapáryvár, amely a Tartományi Múzeumnak (➤ 165) ad otthont.

Lábaspajta

A tégla elterjedésével a fából készült pajtákat is „modernizálták”. Téglából oszlopokat raktak, közéjük deszkapalánkot építettek, és fából készült a hatalmas méretű ajtó is. A téglaoszlopok olyan hatást keltenek az épületeken, mintha azoknak a lábai lennének. A pajták széna tárolására és cséplésére is alkalmasak voltak, még a szekerek is elfértek benne.

Minden gazdaságban épült lábaspajta

www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

23


A múlt nyomában Borostyánkő út I–II. század

Az Őrség területére vonatkozó korabeli források és ásatási leletanyagok elég ritkák és nem eléggé megbízhatóak ahhoz, hogy bátran kijelenthessük: ez a vidék már a rómaiak idejében is lakott volt. Bár a tájegység mai központja, Őriszentpéter határából előkerültek a római korból származó emlékek, de ezek nem elegendőek ahhoz, hogy tartós jelenlétüket bizonyítsák. Az innen nem túl messze húzódó, a rómaiak által az I. században épített Borostyánkő útvonal – amely Észak-Európától a Földközi-tengerig húzódott – viszont elképzelhetővé teszi, hogy az itt élő lakosság is igénybe vette ezt a nagy forgalmú kereskedelmi utat. Ahol a Borostyánkő út a Zala folyót keresztezte, ott feküdt a római kori Salla

24


(ma Zalalövő). Tipikusan olyan település, amelynek jelentőségét elsősorban a rajta áthaladó fontos kereskedelmi útvonal határozta meg. Salla 124-ben Hadrianustól városi (municipium) rangot kapott, és egy közigazgatási egység (territórium) központja lett. A településen talált régészeti leletanyag a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban (➤ 155), illetve Zalalövőn, a Salla kiállítóhelyen látható. A Borostyánkő út Lenti és Körmend közelében is húzódott, egyik megállóhelye Halicanum, a Szlovéniában található Lendva (Lendava) területén volt. Honfoglalás, korai Árpád-kor IX–XI. század

Az Őrségnek mint tájegységnek a történeti szerepe a magyar honfoglalást követő időszakban erősödött fel, amikor a törzsszövetség szállásbirtokainak peremén létrejött a hadászati stratégiai feladatokat ellátó úgynevezett gyepűrendszer. Ez őrhelyek láncolatát jelentette, melyben fontos szerepet játszottak az átjárók, az úgynevezett titkos kapuk, ahol az őrállók vigyázták és védelmezték a fiatal magyar állam nyugati határát. A megerősödött német hatalom ellen kiépült védvonal a Mura, a Kerka, a Rába és a Répce folyók mentén, valamint a Fertő-tó mocsaras, er-

A

m ú lt n y o m á b a n

dős területein húzódott. Egy helyreállított szakasza, a Vaskapu, Vasvár (➤ 127) határában látható. A határt védők, az őrállók az őrségi és a göcseji dombok magaslatain telepedtek le, ahol létrehozták a szeres (➤ 66), illetve szeges (➤ 138) településeket. Megtaláljuk nyomukat a burgenlandi Wart (Felső-Őrség) területén is. A nyugati határ Vas megyei részeit a székelyek, a Göcsejt pedig a besenyők biztosították. Sok település neve, például Őriszentpéter (➤ 66) őrzi az őrök emlékét. Az Őrség jogállása XII–XIII. század

A gyepűk az I. László és Könyves Kálmán uralkodása idején megépített földvárrendszer kialakulása után már az új, állami hatalmi rendszerhez kapcsolódtak. Katonáskodó népe őrszolgálattal tartozott, cserében az akkori társadalom szabad jogállású királyi alattvalói voltak. Az őrök feltehetően nemzetségi szervezetben éltek, a nemzetségfők vezetése alatt. A XIII. században a gyepűrendszer hadászati jelentősége csökkent, hiszen a tatárjárást követően IV. Béla parancsára ezen a vidéken is kővárak épültek. Az egykori őrök szerepe leértékelődött, és fokozatosan a térség nagyhatalmú földesurainak a jobbágyaivá váltak. V. István 1270-ben kelt oklevele még a nemzetségként való közös földbirtoklást is eltörölte. Ebben a korszakban indultak fejlődésnek a térség városai, amelyek közül néhány kiváltságokat kapott: Körmendet például a „civitas”-ként, azaz a királynő városaként említették az oklevelek, és már ekkor száwww.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

mos egyházi épület emelkedett itt. Ekkor alapították Szentgotthárdon a ciszterci monostort (➤ 46), amely mellett majorság is létesült, és virágzott a feudális rendszerű mezőgazdálkodás. Vasváron a domonkos rend telepedett meg, majd épített templomot és kolostort (➤ 127). Őrökből jobbágyok XIV–XVI. század

1391-ben Németújvár (Güssing) vára (➤ 187) Zsigmond király adományaként Sárosi László temesi ispán kezébe került, amelynek következményeként az őrök végképp lemondhattak minden korábbi kiváltságukról. A németújvári uradalmat és annak központját, a várat 1524-ben Batthyány Ferenc (➤ 190) kapta adományul II. Lajos királytól. Ettől kezdődően három és negyed századon keresztül a Batthyány család lett az őrségi falvak földesura. Egy 1550-ben kelt urbárium, összeírás szerint az Őrségben 281 jobbágy és 37 szabados élt. Ebben az időszakban Zala vármegye legjelentősebb főúri családjai a Bánfiak és a Kanizsaiak voltak, Szentgotthárdot pedig a Széchy család birtokolta.

25

B e s z á l l ó k á r t ya A szentgot thárdi csata 1664. augusztus 1.

26

tizmushoz. Tanult lelkészeik elővették a régi királyi okleveleket, hogy ezekkel is bizonyítsák, méltánytalanul kerültek jobbágysorba. A szabad jogállás visszaszerzéséért folytatott hétéves küzdelem azonban eredménytelenül végződött. A Rákóczi szabadságharc idején az őrségiek oltalomlevelet kértek a fejedelemtől, de ő sem állította vissza régi szabadságukat, csupán a hadi szolgálat fejében felmentette őket az országos és a megyei adó, illetve a katonaság beszállásolásának terhe alól. A Zala folyó térségében Zalaegerszeg néven új központ alakult ki, a város jelentősége a török háborúk idején, Kanizsa elfoglalása után nőtt meg.

Szigetvár 1566-os eleste után a portyázó törökök az Őrséget is végigdúlták, és központjának, Őriszentpéternek a kis erődvárát (➤ xx) is bevették. A XVII. század elején így az itt élő emberek – túlélésük reményében és érdekében – nemcsak a földesuruknak, hanem a töröknek is adóztak. Az egyre növekvő terhek, valamint a török és a magyar katonaság zaklatásai miatt sokan elmenekültek szülőföldjükről. A szövetséges keresztény hadak Montecuccoli tábornagy vezetésével 1664. augusztus 1-jén a szentgotthárdi csatában (➤ 186) győzelmet arattak a túlerőben lévő, Köprülü Mohamed nagyvezír által vezényelt oszmán csapatok felett. A csatát követően „Őrségi exodus” 10 nap múlva megkötötték a vasvári békét. 1732–1736 A XVII. században az Őrség falvai szinte kivétel nélkül csatlakoztak a protestan- Az 1732-ben kihirdetett Carolina Resolutio lehetőséget adott a protestáns templomok erőszakos elfoglalására. Katonasággal szállták meg a falvakat, elűzték a prédikátorokat. A katolikus restauráció közel 150 évig tartó protestáns virágzásnak vetett véget az Őrségben. Következtében a lakosság közel egyharmada vált „futamossá”, és hagyta ott hitéért szülőföldjét. A fennmaradt adatok szerint az „őrségi exodus” éveiben, 1733-36 között 70-80 család költözött el innen, az összlakosság közel egyharmada. Az otthonmaradtak és földesuruk, a Batthyány család évszázados pereskedésének az 1848-as törvények vetettek véget, amelyek kimondták a jobbágyfelszabadítást. Ennek értelmében az egykori őrál> A z Ő rségtől G öcsejig

A

m ú lt n y o m á b a n

lók leszármazottai, az őrségi jobbágyok Trianon földjük szabad tulajdonosaikká váltak, és 1919–1922 azok után semmilyen szolgáltatással nem tartoztak már földesuraiknak. A trianoni döntést követően az Őrség három települése, Hódos, Kapornak (➤ 78) Városról városra és Bükkalja került Magyarországtól Szlovéniához. Kercaszomor (➤ 79) község 1732–1873 korábbi önálló részét, Szomorócot 1919 A törökök kiűzése után Zalaegerszeg a augusztusában a délszláv állam hadserege vármegye közigazgatási központjává vált, szakította el Magyarországtól, de a helyiek amely státusz a megyeháza (➤ 141) 1732- a következő évben elűzték a megszállókat. ben történt felépítésével állandósult. A települést végleg a párizsi békekonfeKörmend életében az 1716-os év hozott rencia határmegállapító bizottsága csatolnagy változást: a Batthyányiak a települést ta vissza 1922 elején Magyarországhoz. majorátusuk központjává tették, innen irányították a németújvári, a kanizsai, a A vasfüggöny lebontása dobrai és a trautmannsdorfi birtokaikat. 1989 Batthyány Lajos (➤ 190), az ország nádora ekkortól alakíttatja a várat főúri kastéllyá. Az Őrség három országhatár közé ékelőSzentgotthárd iparosodását az 1873- dött, elzártsága a II. világháborút köveban megépült, Graz felé tartó vasútvonal tő években, a hidegháború időszakában segítette elő. A század végén egymás után egyet jelentett a fejlődés megrekedésével. alakultak itt a gyárak, üzemek: játékgyár, Az 1950-es évek elején a magyar politikai dohánygyár, óragyár, selyemszövő gyár, vezetés egy esetleges III. világháborúra kaszagyár. Ez gyors társadalmi fejlődés- készült, és az egyik legnagyobb veszélyhez is vezetett. A kiegyezést követően, forrásnak az akkori, Tito vezette Jugosz1867-től kezdődött Zalaegerszeg második láviát tekintették. A déli országrészben nagy fejlődési korszaka, amely egészen az ekkor kezdték meg a határvonal megerőI. világháborúig tartott. A város 1892-től új sítését. 1951 és 1955 között 630 kilométer szárnyvonalak építésével az országos vasúti hosszan 1500 beton lőállást, tankcsapdávérkeringésbe is bekapcsolódhatott. Ekkor kat és harcálláspontokat építettek. A sziépült a vasútállomás, a kaszárnya, az Arany gorúan titkos építkezés 7 milliárd forintot Bárány Szálloda, a pénzügyigazgatósági emésztett fel. A védelmi vonal lebontását palota, az új városháza, a kórház. Elkezdő- az 1960-as évek elején kezdték meg. dött a város új utcáinak kiépítése is. Az Őrség elzártságát a vasfüggöny leKörmend, ahol ebben az időszakban bontása és Magyarország Európai Unióhoz elsősorban kereskedelemmel foglalkoztak való csatlakozása oldotta fel. Azóta a vidék az ott élők, ugyancsak a vasútvonal meg- a nyugat-magyarországi térség egyik legkeépítésének köszönheti fejlődését. resettebb turisztikai központjává vált. www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

27


A régió követei Aquila János freskófestő Regede (Bad Radkersburg, Ausztria), XIV. század második fele

Teljes nevén Johannes Aquila de Rakespurga személyéről kevés adat maradt fenn, nem ismerni születésének évét, halála időpontját és helyét sem. Ágoston-rendi építkezéseken vett

részt, hogy jártasságot szerezzen az építészetben, később festeni is megtanult. Magyarország nyugati részén több faluban is felkérték a templomok kifestésére. Eddig ismert első művei a veleméri templom (➤ 89) freskói, ezeken található életéből az első évszám is: 1378. A következő évszám 1392, ekkor a szlovéniai mártonhelyi templomot (➤ 170) festette ki. A kisnemesi megrendelők ebben a két faluban megengedték, hogy önarcképét is megfesse. A századforduló körüli években Regedén élt és tevékenykedett, ahol festőiskolát alapított.

és a XVIII. század egyik legtermékenyebb festője volt. Elsősorban falképeket készített. Témáit a magyar történelemből és a Bibliából merítette. Kiemelkedő alkotása a szentgotthárdi ciszterci Dorfmeister István templom (➤ 46) díszítése. Meghatározó munfestő kája a szigetvári templom Zrínyi halálát ábrázoló Bécs, 1725 körül – Sopron, 1797. máj. 29. festménye, és a szombathelyi szeminárium számára készített alkotásai. Nagyobb munkái közül Osztrák származású festő volt. A bécsi képzőmű- ma is láthatók a novai templomban (➤ 158) fesvészeti akadémián tanult festészetet. 1761-ben tett freskói is. Emellett oltár- és arcképfestészettel Magyarországon telepedett le, Sopronban la-kott, is foglalkozott.

sőbb Novára helyezték plébánosnak, halálig itt szolgált. Alapos ismerője volt a dél-zalai népéletnek, Göcsej első kutatójának tartják. Plánder Ferenc Két tanulmányt is írt a göcseji nyelvjárásról pap, néprajzkutató és az ott élő emberek szokásairól – ezek a reformkorban a Tudományos Gyűjteményben (Kiskanizsa ,1796. jan. 5.– Nova, 1867. márc. 5.) jelentek meg. Nevét viseli a Nován található Plánder Ferencet Szombathelyen szentelték néprajzi gyűjtemény (➤ 153). Sírja a község pappá és egy ideig tanított is a városban. Ké- temetőjében van. 28


A

régió köve tei

három évig Latabár Endre színtársulatának tagja volt. Tanítói képesítést Pápán szerzett, majd a szentgyörgyvölgyi iskola tanítója lett. Nevéhez fűződik a veleméri templom (➤ 89) Gózon Imre felfedezése. Szerepet vállalt Nyugat-Magyarnéprajzkutató ország műemlékeinek megismertetésében. (Ógyalla (Hurbanovo, Szlovákia), 1826. okt. 25. – Kutatóútjairól készített jelentései ma is forrásSzentgyörgyvölgy, 1918. febr. 16.) értékűek. Tevékenységének elismeréseként a Középiskoláit a komáromi református gimná- műemlékek országos bizottságának kültagjává ziumban végezte. Az 1848-49-es szabadság- nevezték ki. Bútoraiból, írásaiból Szentgyörgyharcban honvédként harcolt. Leszerelése után völgyön állandó kiállítás (➤ 82) látható.

Széll Kálmán miniszterelnök, bankigazgató (Gasztony, 1843. jún. 8. – Rátót, 1915. aug. 16. )

Teljes nevén dukai és szentgyörgyvölgyi Széll Kálmán nemesi családban született. Jogi doktorátust szerzett. Vörösmarty Mihály lányát, Ilonát (Deák Ferenc gyámleányát) vette feleségül. Vas megyében szolgabíró volt, majd a

Zala György szobrászművész (Alsólendva (Lendava, Szlovénia), 1858. ápr. 16. – Budapest, 1937. júl. 31.)

Mayer Györgyként született, apja porcelángyáros volt. Szüleit korán elvesztette, és a nagybátyja nevelte. Budapesten a Mintarajztanodába járt, hogy rajztanári képesítést szerezzen. Közben szobrokat is mintázott. Ösztöndíjat www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

szentgotthárdi és a pozsonyi kerület országgyűlési képviselője lett. 1875-től pénzügyminiszter, 1899–1903 között miniszterelnök volt. Bankigazgatóként dolgozott, megalapítója volt a Magyar Jelzálog Hitelbanknak. Rátóti birtokán mintagazdaságot hozott létre, amely a szarvasmarha tenyésztéséről lett híres. Több évtizedes képviselői tevékenysége alatt sokat tett Szentgotthárd fejlesztéséért. Sürgette a Győr–Graz vasútvonal megépítését, és az ő közbenjárására települt a városba az első gyár, a dohánygyár. Szentgotthárdon szobrot állítottak és teret (➤ 42) neveztek el a politikusról. nyert, és a bécsi művészeti akadémiára iratkozott be. Később Münchenben tanult. Budapestre 1884-ben tért vissza. Műterméből egyre jelentősebb szobrok kerültek ki. A századforduló hivatalos művészetének képviselője volt, a neobarokk emlékműszobrászat jeles mestereként vált ismertté. Monumentális alkotása a budapesti Hősök terén álló Millenniumi emlékmű, amelyet több mint harminc éven át készített. Szobrai, szobortanulmányai, illetve több jelentős művének a másolata a lendvai vár egyik szobájában berendezett állandó kiállításon (➤ 168) is megtekinthető. 29

B e s z á l l ó k á r t ya Vörösmarty Gimnáziumba járt, majd a Budapesti Magyar Királyi Tudomány Egyetemen (ma Pázmány Péter Egyetem) szerzett diplomát. Több éven keresztül a szombathelyi Pável Ágoston múzeum könyvtárának őre volt, tevékenysége nyelvész, néprajzkutató, költő alatt kategorizálták a könyveket. A történeti (Vashidegkút, 1886. aug. 28. – Szombathely, 1946. jan. 2.) Vas megye területén lévő településekről közel hétszáz tárgyat gyűjtött össze útjai során. MaVas megye szellemi életének kiemelkedő alak- gyarországon a leghíresebb szlovénként tartja a vendek népi kultúráját, irodalmát kutatta. ják számon. Róla nevezték el többek között a Vend családban született. A szentgotthárdi szentgotthárdi néprajzi múzeumot (➤ 49).

Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész (Alsórajk, 1884. július 1. – Budapest, 1975. augusztus 14.)

Az Iparművészeti Iskolán 1901 és 1904 között tanult, majd egy évig Bécsben folytatta tanulmányait. Első gyűjteményes kiállítása 1909ben volt. Az 1920-as évektől számos hősi emlékművet készített, köztéri alkotásai közül több

Öveges József tanár, fizikus (Páka, 1895. nov. 10. – Budapest, 1979. szept. 4.)

Középfokú tanulmányait a győri Bencés Gimnáziumban végezte. 1912-ben jelentkezett a piarista rendbe. A Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult tovább számtanfizika szakon. 1920-ban pappá szentelték. 30


mint ötven áll hazai köztereken. 1924 és 1960 között a Művészeti Főiskola tanára volt. Az 1930-as években több utazást tett Angliában, ahol mintegy 70 portrét alkotott, köztük G. B. Shaw és az akkor még trónörökös Erzsébet királyné arcmását – ezek az alkotásai a zalaegerszegi Göcseji Múzeum (➤ 155) állandó kiállításán láthatók. Munkásságának elismeréseként 1950-ben és 1953-ban Kossuth-díjat kapott. Egyik legismertebb műve a Felszabadulási-emlékmű. Nyolcvannégy éves volt, amikor elkészült a Végvári vitézek című, Egerben felállított köztéri szobra. Tatán, Vácon és Budapesten tanított, majd a Közgazdaságtudományi Egyetem tanára lett. 1953-tól az Élet és Tudomány című hetilap szerkesztőbizottsági tagja, majd a Magyar Televízió 100 kérdés című műsorának főszerkesztője. Emellett a Magyar Rádióban is tartott 256 előadást. Több mint 30 éven keresztül a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) országos elnökségének tagja volt. Halála méltó volt életéhez: egy kísérlet bemutatása közben kapott agyvérzést Budapesten. Pákán, az általános iskolában látható az életét bemutató kiállítás (➤ 166).

Progr ama jánló

Programajánló kukorica- és krumplimálé, a bürkés-babos káposzta, a tejfölös húsosrépa, a dödölle, a laska, a tökmagolajos krumplisaláta, A program a fazekasok országos versenye, a búbostúró, a hőkön sült perec, a fumu amelyen a nevezőknek több témában is (gyermek formájú ünnepi kalács) és a pörmeg kell mutatniuk tudásukat. A több- költtorta. napos versengést mesterségbemutatók, Időpont: Pünkösd játszóház, mutatványosok műsora, kiraHelyszín: Zalaszombatfa, Szijártóháza, Gáborhákodóvásár és táncház kíséri. za, Böde Zalaegerszegi keramikustalálkozó és -fesztivál

Időpont: április utolsó hétvégéje Helyszín: Zalaegerszeg, Mindszenty tér, Göcseji Falumúzeum, Falumúzeum út. Tel.: 92/314-537 Honlap: www.zmmi.hu

Tel.: 92/553-060 Honlap: www.redics.hu/hetes Egerszeg Fesztivál

Zalaegerszeg legnagyobb fesztiválján könnyű- és komolyzenei koncerteken vehetnek részt. A programot népi mesterséA hetési gasztronómiai vásárban számos gek udvara, vendéglősök utcája, prószahelyi különlegességgel találkozhatnak a sütő fesztivál és göcseji borok kóstolója látogatók. Megkóstolható többek között a színesíti. Hetés vendégül lát!

Időpont: május közepe Helyszín: Zalaegerszeg, belváros Tel.: 92/502-100, 92/316-160 Honlap: www.zalaegerszeg.hu Virágzás napjai

Az Őrség négynapos művészeti fesztiválját 1994 óta minden évben pünkösdkor rendezik meg. Programját előadói estek, színházi és filmbemutatók, koncertek és kiállítások alkotják. A gyerekeknek művészeti játszóházat, a felnőtteknek ismeretterjesztő előadásokat és közös estebédeket is szerveznek. www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

31

B e s z á l l ó k á r t ya Időpont: pünkösdkor Helyszín: Őriszentpéter, Szalafő, Pityerszer Információ: Őriszentpéter, Őrségi TeleHáz Tel.: 94/548-038 Honlap: www.viragzasnapjai.hu

Országos FazekasPályázat és Kiállítás

A kiállítás és pályázat célja a népi fazekasság hagyományainak ápolása, a nagy múltú fazekasközpontok tárgyi művészetének megőrzése. A találkozón fazekasmesterek mérik össze gyakorlati és elméleti tudásukat. A kész alkotásokból kiállítást, a termékekből vásárt rendeznek.

előadás, koncert és képzőművészeti kiállítás várja a látogatókat. A népművészeti hagyományokat a Vásár utcában mutatják be a népi kismesterségek művelői, a gyerekeket Meseudvarban várják. A rendezvény alkalmat nyújt az Őrség megismerésére, hiszen gyalogtúrákat is szerveznek az idelátogatóknak. Időpont: június utolsó hétvégéje Helyszín: Őriszentpéter Információ: Művelődési Ház Tel.: 94/428-022, 94/429-020 Honlap: www.museum.hu Magyarszombatfai Nemzetközi Fazekastalálkozó

Időpont: május vége–augusztus vége Helyszín: Körmend, Kulturális Központ Tel.: 94/410-132 Őrségi vásár

Az őrségi vásárt az országos „nagyvásárok” között tartják számon. Három napja alatt számos kulturális bemutató, színházi

32

A fazekas termékek háromnapos vására ez, amelynek programjában korongozó bemutató és verseny, valamint sokszínű kulturális, sport és szórakoztató rendezvények szerepelnek. A találkozóra vajdasági, burgenlandi és romániai résztvevők is érkeznek, akik hazájuk fazekas hagyományait hozzák el ide. Az érdeklődők bemutatókon ismerhetik meg a kerámiák készítésének mozzanatait. > A z Ő rségtől G öcsejig

Progr ama jánló Időpont: július közepe Helyszín: Magyarszombatfa, Fazekasház és környéke Információ: Fazekasház Tel.: 94/544-003 Völgyhídi vásár

kat, zenei rendezvényeket tartanak. Ekkor zajlik a minden korosztály számára rendezett szentgotthárdi csata emlékfutás is. Időpont: július vége Tel.: 94/554-107 Honlap: www.pannonkapu.hu Vasvári rétesfesztivál

A fesztivál a rétessütő csapatok sütőbemutatóival kezdődik, majd ételszobrászati látványosságokkal folytatódik. A lacikonyhában rozscipóban sült csülköt és más ínyencségeket szolgálnak fel, amihez vasi ásványvizeket lehet kóstolni. A látogatók kékfestő kézműves termékkel ismerkedhetnek meg, de népi játékokat is tanulhatnak. A hagyományos kirakodóvásáron népművészek és kézművesek árulják portékáikat. A gyerekek kézműves foglalkozáson vehetnek részt, a nagyok pedig betérhetnek az Etnomoziba is. A vásár ideje alatt rendezik a településről elszármazottak találkozóját, amely különleges eseménye a falunak. Időpont: július harmadik hétvégéje Helyszín: Nagyrákos, Völgyhíd Információ: önkormányzat Tel.: 94/428-111, 30/235-0895 Honlap: www.nagyrakos.hu Szentgotthárdi Történelmi Napok

A többnapos fesztiválon középkori lakomát, középkori felvonulást, hadi játékowww.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

Időpont: augusztus eleje (a vasvári búcsút megelőző szombat) Helyszín: Vasvár, Városi Művelődési Ház, Bartók Béla út 4. Tel.: 94/573-070 Honlap: www.vasmuv.hu 33

B e s z á l l ó k á r t ya Göcseji Kenyérfesztivál

Időpont: augusztus közepe Helyszín: Körmend, Batthyány kastély, Rába-part Tel.: 94/410-107 Honlap: www.kultur.kormend.hu

Az új kenyér ünnepén kemencében sütik a hagyományos kenyeret a falumúzeumban, sőt versenyt is hirdetnek a legfino- Hétrétország – mabb házikenyér elkészítésére. Ezen a na- a szerek és porták fesztiválja pon bemutatkoznak azok a települések is, ahonnan a skanzen házai származnak. Az egész napos programot népzenei bemutatók színesítik. Időpont: augusztus 20. Helyszín: Zalaegerszeg, Falumúzeum, Falumúzeum út Tel.: 92/314-537 Honlap: www.zmmi.hu Körmendi Napok

Kulturális és szórakoztató programok sora várja a látogatókat a kéthetes rendezvénysorozaton, amelynek programjában színházi bemutatók, könnyű- és komolyzenei koncertek, kiállítások, utcabál és folklór gála szerepelnek. Ekkor zajlanak a Nemzetközi Szobrász Szimpozium rendezvényei is. A Rába-parton a hagyományőrző csoportok bemutatóját, a folyón pedig a vizikarnevált rendezik meg.

Az Őrvidéken tartott tíznapos fesztivál látogatói a képzeletbeli Hétrétországot ismerhetik meg. A program bővelkedik zenei, színházi, irodalmi és filmes eseményekben, emellett kialakult egy sajátos „hétrét” műfaj is: a látogatás. A „vizit órákban” megnyílnak a régi falusi porták, de a kézművesek műhelyeibe, a művészek műtermeibe is bebocsátást nyerhetnek az érdeklődők. A fesztivál egy-egy esemény erejéig átlépi a szlovén és az osztrák határt is. Időpont: augusztus közepe Helyszín: Őriszentpéter Információ: Őrségi TeleHáz, Őriszentpéter Tel.: 94/548-038 Honlap: www.hetretorszag.hu

34


Progr ama jánló Őrségi Rétesfesztivál és Rétessütő verseny

Rétessütő verseny, réteskóstolás, valamint kulturális műsor várja a látogatókat a hagyományos eseményen. A helybeli asszonyok a rétes elkészítésének minden mozzanatát megmutatják az érdeklődőknek, és bárki benevezhet a legfinomabb rétest készítők közötti versengésbe. Időpont: szeptember második hétvégéje Helyszín: Kondorfa, Kultúrház, Alvég út 1. Tel.: 94/428-103 Honlap: www.kondorfa.hu Szüreti vigadalom

A Göcseji Falumúzeumban a térség szüreti hagyományait elevenítik fel. Zenés kísérettel indulnak a szőlőhegyre, ahol leszüretelik a termést. A jól végzett munka után színházi bemutató, játszóház, szekerezés, szüreti ételek kóstolása jelent kikapcsolódást. A rendezvényen a hordókészítéssel, a kovácsmesterséggel és a kosárfonással is megismerkedhetnek a résztvevők. Időpont: szeptember közepe Helyszín: Zalaegerszeg, Falumúzeum, Falumúzeum út Tel.: 92/314-537 Honlap: www.zmmi.hu Őrségi Tökfesztivál

Az Őrség jellegzetes tájtermékét a középpontba állító rendezvény része a tájételek gasztronómiai versenye, a vadételek főzőversenye, valamint az öko- és biotermékek seregszemléje. Emellett gyermekprograwww.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

mok, népi kézműves bemutatók, humoros vetélkedők, töklökőverseny, kirakodóvásár, tökkirály-választás, tökcsoda bemutató, esti töklámpás felvonulás és táncház várják a látogatókat. Időpont: október második hétvégéje Helyszín: Szentgotthárd Színház, Őriszentpéter Tel.: 94/544-106, 94/500-354 Természetesen, Őrség! – őszi őrségi vásár

A bio-hétvége a környék érdekességeit, értékeit bemutató kiállítók találkozója. A biotermék kiállítás és vásár alatt – a régmúlt eszközeinek bemutatása mellett – a tönkölybúzakenyértől a hajdinakásáig, a régi őrségi gyümölcsfajtáktól a lekvárfőzésig, a népi gyógymódoktól a természetgyógyászatig – számos téma körbejárható, az étel megkóstolható, a gyógymód kipróbálható.

35

B e s z á l l ó k á r t ya Időpont: október második hétvégéje Helyszín: Őriszentpéter Tel.: 94/548-038 Honlap: www.orsegitelehaz.hu

a tollfosztás hagyományával. A gyerekek mesemondóversenyen léphetnek föl, de tanulhatnak népi játékokat is.

Tökparti, avagy Halloween gotthárdi módra

Időpont: november eleje Helye: Zalaegerszeg, Falumúzeum, Falumúzeum út Tel.: 92/703-295 Honlap: www.zmmi.hu

Arcfestés, rémítő jelmezek, felvonulás a városban – izgalmas, kalandos játékok ré- Kárpát-medencei Mézfesztivál szesei lehetnek a szentgotthárdi Tökparti résztvevői. A zene és a tánc ugyancsak ré- A háromnapos fesztivál szinte csak olyan sze az őszbúcsúztató programnak. programokat kínál, amely a mézhez kapcsolódik. Felvonulnak a mézlovagrendek, és Időpont: október vége édes bált is rendeznek. Fotókiállításon, méHelyszín: Szentgotthárd belváros zeskalács alkotások seregszemléjén vehetnek Tel.: 94/554-107 Honlap: www. pannonkapu.hu a részt a felnőttek, a gyerekeknek játszóházat szerveznek. A gyógyító hatásáról is jól ismert Márton-napi Vigasságok méz különböző fajtáiból vásárt tartanak. A gasztronómiai rendezvényen elsősorban a libából készült ételek és az újbor kerül a középpontba, de sütnek gesztenyét, tököt és almát is. A látogatók megismerkedhetnek

36


Időpont: december eleje Helyszín: Zalaegerszeg, Keresztury Dezső Művelődési Központ, Lanorhegyi út 21. Tel.: 92/314-120 Honlap: www.kereszturyamk.hu


ir ány tű Közlekedés / 38 Információs pontok / 40

Irány tű

Közlekedés Megérkezés vonattal

Budapestről Szentgotthárdot csak átszállással lehet elérni. A fővárosból ebbe az irányba a Déli és a Keleti pályaudvarról is indulnak vonatok, mindkét esetben Szombathelyen kell átszállni. Szombathelyig közlekedhetünk InterCity-vel, vagy az ausztriai Grazba induló nemzetközi járatokkal, amelyekről személyvonatra átszállva juthatunk el Szentgotthárdra. A menetidő általában 6 óra. Zalaegerszegre és Lentibe Budapestről szintén a Déli és a Keleti pályaudvarokról indulnak vonatok. A Zala-völgyi települések, illetve Pankasz, Nagyrákos és Őriszentpéter a Zalaegerszeg–Hodos (Őrihodos) vonalon 1-2 óránként közlekedő járatokkal érhetők el. Szlovéniába az egyetlen nemzetközi, Zalalövő–Hodos (Őrihodos) vonalon leg-

38


inkább csak személyvonatok járnak, amelyekhez többnyire nincs csatlakozás. Kivétel a budapesti Keleti pályaudvarról Ljubljanába tartó nemzetközi gyorsvonat, amely érinti Őriszentpétert, a szlovéniai Hodost és Muraszombathelyt is. MÁV központi információ: 40/49-49-49 Honlap: www.elvira.hu Megérkezés autóbusszal

Budapestről a Népliget autóbusz-állomásról átszállással lehet Szentgotthárdra közlekedni. Ha Zalaegerszegre érkezik a busz, akkor a szentgotthárdi járat csatlakozik hozzá. A Nagykanizsára érkező buszról Körmend irányába kell átszállni, és onnan egy következő járattal lehet Szentgotthárdra jutni. A csatlakozásra általában több órát kell várni. A szentgotthárdi buszpályaudvarról helyközi járatokkal érhetők el az Őrség és a Vendvidék települései.

Közlek edé s A göcseji kistelepülésekre a zalaegerszegi buszpályaudvarról, Lentiből pedig a hetési falvak felé indulnak buszjáratok. Őriszentpéterre Körmendről és Zalaegerszegről is eljuthatunk menetrend szerinti járatokkal, amelyek megállnak az útikönyvünkben érintett őrségi településeken is. Információ: Zala Volán Zrt. Tel.: 92/503-600

Zalaegerszegen közel kétezer fizető parkolóhely található a zónák szerint beosztott parkolóövezetekben. Parkolójegyek automatákból válthatók, vagy mobiltelefonon keresztül. A belváros egyes részei – mint például a Mindszenty tér – elzártak az autóforgalom elől. Ingyenes parkolásra a belvároson kívül lévő utcákban nyílik lehetőség. Utazás repülővel

Autóbuszpályaudvarok Tel.: 92/503-612 (Zalaegerszeg) 92/351-038 (Lenti) Honlap: www.zalavolan.hu

Az Őrséghez a legközelebbi nemzetközi repülőtér Sármelléken található, 102 kilométer távolságban. A repülőtérről a 76-os, majd a 8-as számú főúton lehet SzentgottInformáció: Vasi Volán Zrt. hárdra jutni. Tel.: 94/311-134 Honlap: www.vasivolan.hu Kisebb személyszállító gépeket fogad a Szentgotthárdtól 20 kilométerre lévő Megérkezés autóval ausztriai Fürstenfeld, illetve a 30 kilométerre lévő Punitz repülőtere, de a 60 kiloBudapestről Szentgotthárd felé az M7-es méter távolságban található szombathelyi autópályán kell elindulni. A székesfehér- repülőtér is. vári körgyűrűnél a 8-as számú főútra kell Honlap: www.flybalaton.hu letérni, amely Szentgotthárdra visz. Tel.: 83/554-200 Zalaegerszegre az M7-es autópályán egészen Balatonszentgyörgyig kell autózni, majd ott a 76-os főútra térve érünk el a városba. Zalaegerszegről Szentgotthárd a 76-os főúton, majd Körmendnél a 8-as főútra térve közelíthető meg. Parkolás

Szentgotthárd belvárosában fizető parkolóhelyeken hagyhatjuk az autót, de a központtól távolabbi utcákban ingyenesen is parkolhatunk. www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

39

Irány tű Utazás kisvonattal

Információs pontok

TOURINFORM KÖRMEND Cím: 9901 Körmend, Dr. Batthyány-Strattmann L. u. 5. (Batthyány-kastély) Tel.: 94/410-107 Honlap: www.kormend.hu

Lenti és Csömödér között 32 kilométer hosszan szállítja az erdei kisvasút a kirándulókat. A járatok május 1. és szeptember 30. között menetrend szerint közlekednek. A rendszeres járatok mellett gőzmozdony vontatta különvonatok indítására is van lehetőség. Honlap: www.zalaerdo.hu Tel.: 92/579-033, 30/474-2079

Határátkelők

40

Szlovéniába és Ausztriába a schengeni övezeten belül élők útlevél és vámvizsgálat nélkül utazhatnak. Autóval Szlovénia felé hat átkelőn is át lehet lépni. Ezek közül a legjelentősebb a rédicsi határátkelő, amely a 75-ös úton érhető el. Ezenkívül a Bajánsenye–Hodos, Felsőszölnök–Martinje, Magyarszombatfa–Prosenjakovci, Nemesnép–Kobilje, Tornyiszentmiklós–Pince átkelőkön is átkelhetünk. Az ausztriai Dél-Burgenlandot a Rábafüzes–Heiligenkreutz és a Szentgotthárd– Mogersdorf határátkelőkön érhetjük el. > A z Ő rségtől G öcsejig

TOURINFORM LENTI Cím: 8960 Lenti, Táncsics M. u. 2/a Tel.: 92/551-188 Honlap: www.lenti.hu TOURINFORM ŐRSÉG Cím: 9941 Őriszentpéter, Siskaszer 26/a Tel.: 94/548-034 Honlap: www.onp.nemzetipark.gov.hu TOURINFORM ZALAEGERSZEG Cím: 8900 Zalaegerszeg, Széchenyi tér 4-6. Tel.: 92/316-160 Honlap: www.zalaegerszeg.hu TURIZEM LENDAVA Cím: 9220 Lendava (Lendva), Glavna ulica 38 (Fő utca 38.) Tel.: +386 (02)5788-390 Honlap: www.lendava-turizem.si (magyar nyelven is)

További hasznos információk, túraajánlatok, szálláskeresés, szállásfoglalás: www.vendegvaro.hu

16

Recommend Documents