15 VILLÁMVÉDELEM KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ

1

Szennyvíztisztító telep létesítése Üzemviteli épület 2946 Csép, Hrsz: 0153/15

VILLÁMVÉDELEM KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ

Tervező: Kaszál László V-T-11-0033 Tatabánya, Sárberki ltp. 208. I/3. Tel: 20/518-4707 E-mail: [email protected]

Tervező: Kaszál László V-T-11-0033

Tatabánya, 2013. november

2

TARTALOMJEGYZÉK Szennyvíztisztító telep létesítése Üzemviteli épület 2946 Csép, Hrsz: 0153/15

Villámvédelem kivitelezési terv

Előlap Tartalomjegyzék Tervezői jogosultság igazolása Villámvédelmi tervezői jogosultság igazolása Műszaki leírás Kockázatelemzés Földelő rendszer méretezése Költségvetés

Tervlap Vn – 1 Elrendezési rajz (M1:100)



3



4



5

MŰSZAKI LEÍRÁS Szennyvíztisztító telep létesítése Üzemviteli épület 2946 Csép, Hrsz: 0153/15

Villámvédelem kivitelezési terv

Tervdokumentáció alapadatai Megbízó megnevezése:

OMS Környezetvédelmi Kft. 2890 Tata, Bacsó Béla u. 37.

A tervezett építési tevékenység: - Hely, cím, hrsz.:

2946 Csép, Hrsz: 0153/15

- Megnevezése, rövid leírása:

Szennyvíztisztító telep létesítése Üzemviteli épület

Tervfajta:

villámvédelem kivitelezési terv

Felelős tervező:

Kaszál László V-T -11-0033 2800 Tatabánya, Sárberki ltp. 208. I/3. : 20/518-4707 : [email protected]

Tervezői nyilatkozat A vonatkozó rendelkezések alapján kijelentem, hogy a műszaki terveket a vonatkozó érvényes előírások alapján készítettem. A tervezés során alkalmazott műszaki megoldások megfelelnek az általános érvényű és a tervezést megelőző, valamint tervközi egyeztetések során felmerült eseti követelményeknek, előírásoknak. A terveket a szakági, tűzrendészeti, munka- és környezetvédelmi követelményeket megállapító rendeletek, országos és ágazati szabványok figyelembevételével készítettem. A Szennyvíztisztító telep létesítése Üzemviteli épület (2946 Csép, Hrsz: 0153/15) villámvédelem szerelésére vonatkozó, általam készített műszaki tervek elkészítésére jogosultsággal rendelkezem. Külső villámvédelmi rendszer Az épület villámvédelmi felfogó rendszere az épület tető fémlemez burkolata. A burkolati elemeket több acél szegeccsel összekötve fémesen összefüggővé kell tenni és a jelölt helyeken átm. 8 mm-es alumínium levezetőkön keresztül le kell földelni. A földelő csatlakozásoknál vizsgáló összekötőt kell kialakítani. A villámvédelmi rendszer összekötő és bekötő elemei az erre a célra kifejlesztett gyártmányok legyenek. A levezetők csatlakoztatásánál koncentráltan jelenik meg a lemezekben addig szétoszlott villámáram. Itt nagyobb villamos és mechanikai igénybevételre kell számítani. Ennek megfelelően min. 8-10 szegeccsel rögzített csatlakozó sínt kell használni ezeken a helyeken.



6 Földelési rendszer B típusú vízszintes körföldelőből álló földelési rendszert terveztem. Fontos, hogy a földelési rendszert legalább egy helyen az épület fő potenciálkiegyenlítő sínjéhez csatlakozzon. A fő potenciálkiegyenlítő sínhez csatlakoznak az épületbe az LPZ 0A zónákból érkező kábelek villámvédelmi potenciálkiegyenlítései is, amelyet 1. típusú villámáram-levezetőkkel kell megoldani, mind az erősáramú, mind pedig az adatátviteli kábelek esetében. Minden egyes levezető vizsgáló összekötőn keresztül csatlakozik az átm. 12 mm-es horganyzott acélból készült földelő körvezetékhez. Villámimpulzus elleni védelem Az épület körítő falai elektromágneses árnyékolásának hiányában és a diszkrét levezetők által villámcsapáskor okozott elektromágneses villámimpulzus hatásai miatt, továbbá az épületben telepített érzékeny elektronikus rendszerek védelme érdekében, a kockázatelemzés védelmi intézkedései között is szereplő, koordinált túlfeszültség-védelem kialakítására van szükség. Az épületbe becsatlakozó, minden LPZ 0A zónából érkező kábelre, az épületbe történő belépési pontjához lehető legközelebb villámvédelmi potenciálkiegyenlítést kell kialakítani., melyet 1.+2. típusú kombi levezetőkkel kell megoldani. A villámvédelmi kockázatelemzés során az épületre meghatározott zónakoncepció alapján az irányítási helyiségben elhelyezett adatátviteli rack szekrénybe belépő minden egyes kábelre LPZ1-LPZ2 zónahatárra alkalmas túlfeszültség-védelmi készüléket kell telepíteni. Ez a rack szekrény erősáramú betáplálásán 3. típusú túlfeszültség-védelemmel és zavarszűrővel ellátott dugaszolóaljzat-sávot jelent, míg a gyengeáramú rendszeren Cat 6 vizsgálattal rendelkező, RJ 45 csatlakozóaljzattal rendelkező, LPZ1-LPZ2 zónahatárra telepíthető túlfeszültségvédelmet kell kialakítani. A kivitelezés során olyan túlfeszültség-védelmi eszközöket kell alkalmazni, amelyek esetében az 1+2. típusú durva védelem és az LPZ1-LPZ2 zónahatárra telepítendő túlfeszültség-védelmi készülékek között az energetikai koordináció biztosított. Karbantartás A villámvédelmi rendszer karbantartási programja biztosítsa a villámvédelmi rendszernek a szabvány szerinti folyamatos korszerűsítését. A villámvédelmi rendszer elemeinek hatékonysága a korrózió, az időjárási károsodások, mechanikai károsodások és a villámcsapásból származó károsodások miatt az évek során csökken. A karbantartások gyakorisága a következőktől függ:   

az időjárástól és a környezettől függő elhasználódás mértéke; a villámcsapások által okozott tényleges igénybevétel; az építményre vonatkozó védelmi szint.

A karbantartási program a következő feladatokat tartalmazza:      

a villámvédelmi rendszer minden egyes vezetőjének és elemének ellenőrzése; a villámvédelmi rendszer villamos folytonosságának ellenőrzése; a földelő rendszer földelési ellenállásának mérése; a túlfeszültség-védelmi eszközök ellenőrzése; az elemek és vezetők rögzítésének ellenőrzése; annak ellenőrzése, hogy az építményben vagy a benne lévő berendezésekben történt módosítások vagy változtatások nem csökkentették-e a villámvédelmi rendszer hatékonyságát.



7 Ellenőrzés A tervezett villámvédelmi berendezést legalább hatévenként, tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melyek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell. A létesített villámvédelmi berendezés esetében a felülvizsgálatok vezetésére és abban érdemi munka folytatására csak olyan személy jogosult, aki a jogszabályban meghatározott „villámvédelem időszakos felülvizsgálója” szakképesítéssel rendelkezik, és a vonatkozó műszaki követelményen anyagából eredményes vizsgát tett. A felülvizsgálat elvégzését a felülvizsgálatról készített jegyzőkönyv és az ennek alapján elkészített minősítő irat tanúsítja. A minősítő irat tartalmazza:       

  

 

az ellenőrzés időpontjának kezdetét és végét, a vizsgált építmény pontos, azonosításra alkalmas megnevezését, a vizsgálat tárgya pontos, egyértelmű határainak megvonásával, a felülvizsgálat alapját képező szabványokat – évszám feltüntetésével – vagy előírásokat, az eltérési engedélyeket a keltezés és az iktatási szám feltüntetésével, a építmény villámvédelmi kiviteli vagy átadási dokumentációjának azonosítóit és a villámvédelmi szintet, a vizsgálatkor elfogadott különféle bizonylatok, érintésvédelmi mérések, tűzvédelmi besorolás felsorolását, a vizsgált berendezések „megfelelő”, „nem megfelelő”, „hibaelhárítás után megfelelő”, vagy „tervezői közreműködést igényel” minősítéseit, valamint valamennyi talált és azonnal ki nem javított hiba, hiányosság felsorolását – azok helyének azonosításra alkalmas meghatározásával – és kijavításának dátumszerű határnapját, összefoglaló minősítő véleményt arról, hogy a villámvédelmi berendezés a rendeltetésszerű használatra biztonsági szempontból megfelel-e, az ellenőrzést vezető személy(ek) nevét, aláírását, szakképzettségét igazoló vizsgabizonyítvány számát, ha a felülvizsgálatot gazdálkodó szervezet végzi, akkor cégszerű aláírást is, a vizsgálatot végző gazdálkodó szervezet nevét és telephelyét, vagy magánszemély esetén annak lakcímét és a vizsgált berendezés azonosításra alkalmas vázlatát.

Létesítési előírások  

28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról MSZ EN 62305 Villámvédelem.

Kaszál László villamosmérnök V-T-11-0033



KÖLTSÉGVETÉS Szennyvíztisztító telep építése Üzemviteli épület 2946 Csép, Hrsz: 0153/15 Villámvédelem kivitelezési terv Ö S S Z E S Í T Ő:

Anyag ár: Szerelési díj: Szerelési díj és anyag ár összesen: ÁFA 27% Kivitelezési költség összesen:


2/2. oldal

Szennyvíztisztító telep építése Üzemviteli épület (2946 Csép, Hrsz: 0153/15) villámvédelem kiviteli terve Tételszám

Megnevezés

Mennyiség

Mért. egys. A. egységár

71. Elektromos energia ellátás, világítás 1/ 71-331-001-003-0106502

Villám és érintésvédelem, levezető vezeték oldalfalra, tartók beépítésével, f 8 mm köralumínium

25

m

2/ 71-331-001-003-0207401

Villám és érintésvédelem, földelő vezeték földárokba, f 12 mm köracél, földmunkával

60

m

3/ 71-331-001-003-0207543

Mérési pont kialakítása levezető és földelő csatlakozásnál

4

db

4/ K

Tető panelek fémes összeköttetésének biztosítása

1

előirányzat

5/ 71-331-001-003-0207674

Tetősíkból kiemelkedő fámtárgy bekötése

3

db

6/ 71-391-001-001-0001010

Villám és érintésvédelmi mérés és jegyzőkönyv készítése

4

mp*

Összesen 2013. november

Normaidő

Anyag

Díjak

1/8

Villámvédelem Kockázatelemzés létrehozva az IEC 62305-2: 2006 nemzetközi szabvány Magyarország ország specifikus függelékeinek figyelembe vételével az MSZ EN 62305-2 nemzeti szabvány szerint

OMS Környezetvédelmi Kft. 2890 Tata, Bacsó Béla u. 37. számára

A projekt 09/011 Szennyvíztisztító telep létesítése Üzemviteli épület 2946 Csép, Hrsz: 0153/15

A kockázatelemzést készítette:

Kaszál László V-T-11-0033



2/8

A kockázatelemzés megbízója OMS Környezetvédelmi Kft. 2890 Tata, Bacsó Béla u. 37. A projekt, melyet az elemzés érint 09/011 Szennyvíztisztító telep építése, Üzemviteli épület H-2946 Csép, Hrsz: 0153/15

Tartalomjegyzék 1.

Előszó

2.

Jogi előírások

3.

Szabványi alapok

4.

A figyelembe veendő kockázatok kiválasztása

5.

Általános adatok a(z) Épület 1 változathoz

6.

Csatlakozó vezetékek

7.

Kockázat

8.

Általános információk



3/8

1. Előszó A villámcsapás okozta károk megelőzéséhez a védendő objektumokon célirányos védelmi intézkedések szükségesek. A villámkutatás folyamatosan haladó tudományos felfedezései segítségével a villámvédelmi szabványokat is ehhez az állapothoz illesztették. A szabványban ismertetett kockázat-kezelésnek egyik részét képezi a kockázatelemzés, amelynek segítségével az építmény villámcsapás elleni védelmi követelményeit meg lehet határozni. A kockázat nagyságát a földrajzi elhelyezkedés, a kár forrása, a kár oka, valamint a kár fajtája határozza meg. A kár forrása a villám becsapási talppontjára vonatkozik. A villámcsapás okozta kár nagysága az építmény, és a szomszédos építmények tulajdonságaitól függ. Azonban a minősítés során az ellátó vezetékeket sem szabad figyelmen kívül hagyni. A kockázatértékelés során a kár okok három alaptípusát különböztetjük meg. Ezek az élőlények sérülésére, a fizikai károkra, valamint a villamos és elektronikus rendszerek kiesésére vonatkoznak. A károk okaiból különböző kárfajták erednek, melyek mind a védendő objektumon belül, mind akörül is felléphetnek. Az ebből eredő veszteségek magától az objektum tulajdonságától és annak tartalmától függetlenek. A károk fajtáit a következőképpen különböztetjük meg: L1: L2: L3: L4:

Emberi élet elvesztése Közszolgáltatás kiesése Kulturális örökség elvesztése Gazdasági érték elvesztése

Az éves veszteségek nagyságából adódik az R kárkockázat mértéke. A kockázatokat a következőkre osztjuk: R1: R2: R3: R4:

Emberi élet elvesztésének kockázata; Közszolgáltatás kiesésének kockázata; Kulturális örökség elvesztésének kockázata; Gazdasági érték elvesztésének kockázata;

A kockázatkezelés célja, hogy azt a kockázatot, mely villámcsapás hatására alakul ki egy épület számára, célzott védelmi intézkedésekkel csökkentsük egy elfogadható kockázati értékre. 2. Jogi kötelezettségek A függelékben elvégzett kockázatelemzés az épület üzemeltetőjének, tulajdonosának, vagy egy olyan szakembernek az adataira támaszkodik, melyek közelítőek, kiértékeltek, vagy a helyszínen határozták meg azokat. Rámutatunk arra, hogy ezeket az adatokat az értékelés után még egyszer ellenőrizni kell. A DEHNsupport szoftver által a számítás során használt eljárást a szabványból (IEC 62305-2; DIN EN 62305-2 (VDE 0185-305-2); CEI EN 62305-2; BS EN 62305-2; ČSN EN 62305-2; MSZ Kaszál László V-T-11-0033


4/8

EN 62305-2; STN EN 62305-2; ÖVE/ÖNORM EN 62305-2) vezettük le. Az összes paraméter megfelel a szabványi követelményeknek. Nyomatékosan utalunk arra, hogy a szabványi rövidítések a nyomtatvány következő részében a jobb érthetőség érdekében részben át lettek nevezve. Rámutatunk arra, hogy az összes feltevés, melléklet, ábra, rajz méret, paraméter, valamint eredmény semmilyen jogi kötelezettséggel nem rendelkezik a kockázat-értékelést végző személy számára. 3. Szabványi alapok: Magyarország A(z) MSZ EN 62305 szabványsorozat a következő részekből áll: MSZ EN 62305-1 „Villámvédelem – 1. rész: Általános alapelvek“ MSZ EN 62305-2 „Villámvédelem – 2. rész: Kockázatkezelés“ MSZ EN 62305-3 „Villámvédelem – 3. rész: Építmények fizikai károsodása és életveszély“ MSZ EN 62305-4 „Villámvédelem – 4. rész: Villamos és elektronikus rendszerek épületekben“ 4. A figyelembe veendő kockázatok kiválasztása A következőkben ismertetett kockázatelemzés során a 09/011 - Szennyvíztisztító telep építése, Üzemviteli épület (H-2946 Csép, Hrsz: 0153/15) projektben a következő kockázatokat vettük figyelembe. R1: Emberi élet elvesztésének kockázata R4: Gazdasági veszteségek kockázata 5. Az épület általános adatai Td Ng

Zivataros napok évenkénti száma Villámsűrűség

19 nap 1,9 per km/év

Az épület méretei Lb hosszúság Wb szélesség Hb magasság Hpb a létesítmény legmagasabb pontja

48,44 m 19,94 m 9,62 m 9,62 m

Gyűjtőterület Ad közvetlen villámcsapás gyűjtőterülete Am közvetett villámcsapás gyűjtőterülete

7529 m 231505 m

Cdb

elhelyezkedési tényező 0,5 Az építmény legfeljebb azonos magasságú objektumokkal, pl. fákkal van körülvéve

ND NM

építményt érő villámcsapások száma építmény környezetét érő villámcsapások száma


0,007153 1/év 0,432707 1/év Tatabánya, 2014. november

5/8

6. Adatok a csatlakozó vezetékekhez

Lc rho

Vezeték fajtája Vezeték hossza Talajfelszín fajlagos ellenállása

Földkábel 150 m 500 Ωm

Al Ai

közvetlen villámcsapások gyűjtőterülete közvetett villámcsapások gyűjtőterülete

21548 m 559017 m

Cd

elhelyezkedési tényező 0,5 Az építmény legfeljebb azonos magasságú objektumokkal, vagy fákkal van körül-

véve Ce

Környezeti tényező 0,5 Elővárosi környezet (az épületek 10 m-nél alacsonyabbak)

Ct

Transzformátor Csak csatlakozó vezeték - vezeték transzformátor nélkül

1

NL NI

építményt érő villámcsapások száma építmény környezetét érő villámcsapások száma

0,020471 1/év 0,531066 1/év

Adatok a legközelebbi, a vezetékkel összekötött létesítményről La Wa Ha Hpa

hossz szélesség magasság legmagasabb pont

5m 2,5 m 2,5 m 2,5 m

Cda

Az összekötött létesítmény elhelyezkedési tényezője 0,5 Az építmény legfeljebb azonos magasságú objektumokkal, vagy fákkal van körül-

véve Aa NDa

Az összekötött létesítmény gyűjtőterülete Villámcsapások gyakorisága

301,714587 m 0,000287 1/év

7. A kiválasztott kockázatok kiértékelése 7.1 Az R1 kockázat kiértékelése, emberi élet elvesztésének kockázata Általános: Az R1 kockázat az emberi élet kárforrásnak megfelelő veszélyeztetése által bekövetkezett elvesztését adja meg. Emberi élet elvesztése mind az épületen belül, mind azon kívül megtörténhet a villámhatás által okozott érintési- és lépésfeszültség következtében. De akár fizikai behatások, mint pl. tűz, robbanás is okozhatják az emberi élet elvesztését.



6/8

Az épület változat R1 kockázatának értékelése A számítással meghatározott R1 kockázat = 1,9446565274E-6 R1 = 1,9446565274E-6 < RT 1E-5 Mivel a kockázat az RT elfogadható kockázat értéke alatt van, az épület e kárfajtát tekintve megfelelően védve van. Az R1 kockázat a következő kockázati összetevőkből áll: RA

7,153E-10 Az élőlényeknek az építményen kívül a 3 m-ig terjedő sávban az érintési és lépésfeszültségből származó sérüléséhez tartozó összetevő (Az építményt érő villámcsapások következtében).

RB

1,78825E-6 Az építményben veszélyes szikrázás következtében kialakuló – esetleg a környezetet is veszélyeztető - tűz vagy robbanás miatt fellépő fizikai károsodáshoz tartozó összetevő (Az építményt érő villámcsapások következtében).

RC

0 A belső rendszerek olyan meghibásodásához tartozó összetevő, amelyet az elektromágneses villámimpulzus idéz elő (Az építményt érő villámcsapások következtében).

RM

0 A belső rendszerek olyan meghibásodásához tartozó összetevő, amelyet az elektromágneses villámimpulzus idéz elő (Az építmény közelében történő villámcsapások következtében).

RU

6,2274E-12 Az élőlényeknek az építménybe belépő vezetékek által bevezetett villámáramok következtében az építményben megjelenő érintési és lépésfeszültségből származó sérüléséhez tartozó összetevő (Az építményhez csatlakozó hálózatot érő villámcsapások következtében).

RV

1,55685E-7 A belépő hálózat által bevezetett villámáram okozta fizikai károsodáshoz tartozó összetevő (Az építményhez csatlakozó hálózatot érő villámcsapások következtében).

RW

0 A belépő vezetékekben indukált, és az építménybe bevezetett túlfeszültségek által a belső rendszerek meghibásodásához tartozó öszszetevő (Az építményhez csatlakozó hálózatot érő villámcsapások következté-



7/8

ben). RZ

0 A belső rendszerek olyan meghibásodásához tartozó összetevő, amelyet a belépő vezetékekben indukált, és az építménybe bevezetett túlfeszültségek idéznek elő.

8. Általános információk A külső villámvédelem kialakítása során felhasznált komponenseknek meg kell felelniük bizonyos mechanikai és villamos követelményeknek, amelyek az MSZ EN 50164-x szabványsorozatban vannak rögzítve. Ez a szabványsorozat az alábbi részekből áll: - MSZ EN 50164-1:2009 - MSZ EN 50164-2:2009 - MSZ EN 50164-3:2009 - MSZ EN 50164-4:2009 - MSZ EN 50164-5:2009

Összekötő elemek követelményei A vezetők és a földelők követelményei Az összecsatoló szikraközök követelményei Vezetőtartók követelményei A földelők ellenőrzési aknáinak és a földelők tömítéseinek követelményei

8.1.1 MSZ EN 50164-1:2009 Összekötő elemek követelményei Az összekötő elemekkel, mint például a kapcsokkal szemben támasztott követelmények az MSZ EN 50164-1 szabványban vannak rögzítve. Ez a külső villámvédelmet kivitelező villamos szakember számára azt jelenti, hogy az összekötő elemeket a beépítés helyén várható terhelés alapján kell kiválasztani (H vagy N változat). Így például felfogó csúcs esetében (100%-os villámáram) H (100 kA) terhelhetőségű kapcsot kell választani, míg felfogó háló vagy földbe történő bevezetés esetén (a villámáram már több ágáramra eloszlott) N (50 kA) terhelhetőségű kapcsot kell választani. A fenti különböző terhelhetőségeknek megfelelő alkalmazást gyártói vizsgálati jegyzőkönyvekkel kell igazolni. 8.1.2 MSZ EN 50164-2:2009 A vezetők és a földelők követelményei A vezetőkkel szemben, mint pl. felfogó- és levezetőkkel illetve földelővezetőkkel szemben az MSZ EN 50164-2 konkrét követelményeket támaszt. Ezek a következőképpen foglalhatók öszsze: - mechanikai tulajdonságok (minimális folyási- és szakítószilárdság), - villamos tulajdonságok (maximális fajlagos ellenállás) és - korrózióvédelmi tulajdonságok (mesterséges öregítés). A földelőkkel és mélyföldelőkkel szemben az MSZ EN 50164-2 szabvány külön követelményeket határoz meg. Ebben az esetben mindenekelőtt az anyag típusa, a geometria, a minimálisan használható méretek és a villamos tulajdonságok fontosak. Ezek a szabványból származó követelmények fontos termékjellemzők, amelyeket a gyártói dokumentumokban és a termék adatlapján fel kell tüntetni.



8/8

8.1.3 MSZ EN 50164-3:2009 Az összecsatoló szikraközök követelményei Az összecsatoló szikraközöket földelő rendszerek galvanikus leválasztására lehet használni. Az összecsatoló szikraközök kialakítása szempontjából az MSZ EN 50164-3 meghatározza, hogy ezeket úgy kell méretezni, hogy az egyes komponensek, amennyiben a gyártói adatoknak megfelelően vannak beépítve megbízhatóan, tartósan és biztonságosan működjenek a személyek és a környező berendezések veszélyeztetése nélkül. 8.1.4 MSZ EN 50164-4:2009 Vezetőtartók követelményei Az MSZ EN 50164-4 rögzíti a fémes és nemfémes anyagból készült, a felfogóval és levezetővel kapcsolatba kerülő vezetőtartók műszaki követelményeit és bevizsgálásának módját. 8.1.5 MSZ EN 50164-5:2009 A földelők ellenőrzési aknáinak és a földelők tömítéseinek követelményei Minden vizsgáló dobozt és földelő átvezetőt úgy kell kialakítani és megtervezni, hogy rendeltetésszerű használat mellett megbízhatóan és személyek vagy a környezet veszélyeztetése nélkül üzemeljenek. Az MSZ EN 50164-5 a vizsgálódobozok és földelő átvezetők műszaki követelményeit és bevizsgálásának módját írja elő (pl. nyomásállóság, tömítettség). Készült 2014.11. hóban a DEHNsupport Toolbox 12/43 (2.047) kockázatelemző programmal



gewählte Sprache:

HU

Megbízó: Projekt: Projekt-sz.:

OMS Környezetvédelmi Kft. (2890 Tata, Bacsó Béla u. 37.) Szennyvíztisztító telep Üzemviteli épület (2946 Csép, Hrsz: 0153/15)

A földelőszonda hosszának számítása az DIN EN 62305-3 1. „A” típusú földelőrendszer Ez az elrendezés függőleges, vagy vízszintes földelőkből áll, melyeket a védendő építményen kívül telepítünk és minden levezetővel összekötünk.

Védelmi osztály:

LPS I LPS II LPS III LPS IV

Földelő fajtája:

1 Vízszintes1földelő 2 LPS I Függőleges (vagy ferde) 1 LPS földelő II LPS III Függőleges (vagy ferde) földelő LPS IV LPS I

Talaj fajlagos ellenállása: 5 Földelő l1 minimális hossza:

SPF I SPF II SPF III bsk S 1 PF IV 5 bsk 2 5

(Az értéket a program automatikusan számítja!)

(lásd a 2. ábrát az DIN EN 62305-3)

A színes cellák hátterének jelentése: Beviteli mező Köztes eredmény Végeredmény

2. „B” típusú földelőrendszer keretföldelő vagy betonalap-földelő elrendezésben A "B" típusú földelő-elrendezés egy, a védendő építményen kívül elhelyezett keretföldelőből áll, mely teljes hosszának legalább 80%-án a talajban van fektetve.

Védelmi osztály:

3

LPS III

A földelő által körbezárt terület:

135,36 m²

Fajlagos földelési ellenállás:

500,0 Ωm 5,0 ?m 5,0 m

Szükséges l1 hossz:

6,56 m

re közepes sugár:

Példa:

5 bsk 2 5

Építmény területe 400m²

(l1 elért hossz)

Eredmény

További A típusú földelőket A gyűrűs földelő kell telepíteni! (vagy betonalap-földelő) földelőrendszerként megfelelő!

A gyűrűs földelő (vagy betonalap-földelő) földelőrendszerként megfelelő! Vízszintes földelő: Függőleges földelő:

Terület: 400m²

közepes sugár re Ajánlatos, hogy a további A további földelők földelőket száma össze ne legyen kell kötni kisebb, a gyűrűs mint földelővel a levezetők a levezetők száma, decsatlakozási legalább 2 legyen. pontjainál, és amennyiben =11,28m

Délky zemničů 2014.11.27

© Copyright 2010 DEHN + SÖHNE

Földelés

15 VILLÁMVÉDELEM KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ

Recommend Documents