Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Tanulmányi tájékoztató
2014/15. tanév TARTALOMJEGYZÉK Dékáni köszöntő A Közgazdaságtudományi Kar története Egyetemi hagyományok A kar épületének megközelítése, az épület elrendezése A szombathelyi és a budapesti konzultációs központ A Közgazdaságtudományi Kar vezetése A Közgazdaságtudományi Kar szervezeti felépítése Hallgatói Szolgáltatások Központja, Mentálhigiénés tanácsadás, Ökumenikus szoba Fogyatékos Hallgatók Esélyegyenlőségét Biztosító Bizottság Nemzetközi kapcsolatok Központi és Kari Könyvtár Sportolási lehetőségek Hallgatói szervezetek Tudományos Diákkör Tanulmányi ügyintézés Fontos tudnivalók, beiratkozás, állami ösztöndíjas-önköltséges képzés, hasznos linkek Ösztöndíjak az önköltséges képzésre felvett alapszakos hallgatók részére A NEPTUN rendszer A 2014/15. tanév rendje Idegen nyelv oktatása Az oklevél megszerzéséhez szükséges nyelvi követelmények az egyes szakokon A Közgazdaságtudományi Kar képzéseinek mintatantervei Soproni egyetemi diákhotel és kollégium SZABÁLYZATOK Hallgatói követelményrendszer A Közgazdaságtudományi Kar kiegészítései a Juttatási és térítési szabályzathoz A Közgazdaságtudományi Kar ügyrendje A Széchenyi István Gazdálkodás- és szervezéstudományok Doktori iskola Működési Szabályzata
2 3 3 5 8 9 9 10 10 11 14 14 15 16 17 17 18 19 22 24 24 27 57 58 172 178 192
Dékáni köszöntő Kedves nappali és levelező hallgatóink, jövendő diákságunk! Ezen az oldalon a mindenkori dékán vázolja fel azokat a gondolatait, amelyek a következő években munkáját vezérlik. Most rajtam a sor, hogy összefoglaljam Karunk jövőépítésének főbb céljait. A jövőépítés erkölcsi alapja számomra egyrészt a ragaszkodást jelenti a soproni Alma Materem meghatározó, élő hagyományaihoz, egyetemünk mai értékközösségéhez. Másrészt vállalása, továbbvitele azoknak az új és időtálló értékeknek, amelyeket a Közgazdaságtudományi Kar megalapítása óta tisztelt elődeim: Professzor Gidai Erzsébet és Professzor Székely Csaba dékánsága alatt felhalmoztunk, illetve felhalmozunk – oktatók és diákságunk, dolgozóink közösen. Remélem, hallgatóink diplomájuk átvétele után hasonló érzésekkel, büszkeséggel gondolnak majd a Nyugat-magyarországi Egyetemre, a Soproni Közgázra, tanáraikra; és Sopronra, mint a hűség, a hazaszeretet városára. A jövőépítés tudományos, oktatási feladatai szorosan összefüggnek a magyar és a világgazdaságban zajló változásokkal. Régi munkafajták tömeges eltűnésével, újabbak keletkezésével van és lesz dolgunk. Ez életünk átrendeződésével jár együtt. A fejlett országokban már harmadik műszaki– tudományos forradalom szelei zúgnak. Hazánkban például az autógyártásban az Audi, a Mercedes, a Suzuki már ezt a szintet képviseli, közvetlenül láthatjuk, mi mindent hoznak magukkal. Sok-sok ezren dolgoznak itthon is a legmodernebb munkafeltételek között. Hiszen az autó tulajdonképp számítógéppel, automatikákkal vezérelt robot, amit azonban mi, emberek építünk össze, s vezetünk az úton. A gazdaságtudományokban is észleljük az elméleti–gyakorlati gondolkodásmód változását. Látjuk, hogy az informatika, a modern rendszerelmélet milyen új lehetőségeket kínál a gazdasági–társadalmi számítási modellekben, hatalmas adattömeg közötti eredményes „megbízható” bányászásban és elemzésében. De: a gazdaság nem csupán matematikai modellekben, számításokban és statisztikai mutatókban tükröződik. Nem csupán a mért vagy mérhető teljesítmények tárháza, objektív törvények megnyilvánulása, hanem maga az élő–lélegző társadalom, amelynek ismerete, közérzetének számításba vétele nem nélkülözhető az elemző, döntéshozó közgazdász számára sem. Ez a gazdaság–társadalom szemlélet például már egy néhány személyes vállalkozás, középméretű cég, önkormányzat, a közigazgatás, az egészségügyi gazdálkodás és anyaggazdálkodás, érdekvédelmi képviseletek keretei között használandó iránytű. Sőt, a mérnöki, egyes modern informatikai technológiát, műszaki berendezéseket alkalmazó orvosi területeken is. A közgazdász munkalehetőségei tehát sokrétűek s még sokrétűbbek lesznek a jövőben. Többi között a fentiekre is gondolva határoztuk el a Kari Tanácsban, hogy változásokra van szükség a tudományos, nemzetközi kapcsolati, oktatási, minőségfejlesztési, diákszolgáltatási, szervezeti, pályázati területen, valamint a marketing hatékonyságának növelésében. Hiszen fő célunk, hogy a soproni közgazdasági diploma egyedisége, minősége – miként egyetemünk más karai által kibocsátottaké –, hallgatóink számára olyan sajátos, bővíthető tudást is adjon, amely értékőrző garancia a munka világában. Nem tévesztjük szem elől azonban azt sem, hogy az egyetem kreatív emberek tudásközössége is. Ennek szellemében egymás értékeit, tudását tisztelő és megbecsülő partneri kapcsolatot ajánlunk fel a hallgatóinknak. Kölcsönösen gazdagító, felnőttes szakmai és emberi együttműködést a tanításban, tanulásban. A partnerség részünkről nem engedékenység, hanem a diákok jó teljesítményének előfeltétele, tehát érdeke. Minél sikeresebbek egyetemi éveikben és az életben, ezáltal karunk sikerességét, tekintélyét is gyarapítják. Azt mondhatom: kölcsönösen érdekeltek vagyunk a teljesítményben: sikerre vagyunk ítélve. A Hallgatói Szolgáltatások Központjának a HÖK-kel közös létrehozásával – remélem, elégedetten fogják tapasztalni – nemcsak tudásukat, hanem mindennapi életüket is igyekszünk gazdagítani, megkönnyíteni, hogy minél több energiát fordíthassanak a tanulásra, sportolásra, kulturált szórakozásra, közösségi együttlétekre. Kollégáim és a magam nevében a nappali és levelező hallgatóinknak a közös gondolkodáshoz és a közös tettekhez is erőt és jó egészséget kívánok! Jó szerencsét! Dr. Fábián Attila dékán 2
A Közgazdaságtudományi Kar története A soproni egyetem őse a Selmecbányán III. Károly által 1735-ben alapított Bányatisztképző Iskola, amelyet Mária Terézia 1770- ben akadémiai rangra emelt. 1919-ben az intézmény Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskola néven Sopronban talált új otthonra. 1962-ben létrejött az Erdészeti és Fa-ipari Egyetem, amelynek keretében Erdőmérnöki, Faipari Mérnöki, és Föld-mérési és Földrendezői Fő-iskolai Kar működött. 1996-tól 1999-ig az egyetem hivatalos neve Soproni Egyetem. A felsőoktatásban zajló integráció eredményeképpen 2000. január elsejétől a Soproni Egyetem NyugatMagyarországi Egyetem néven, Sopron székhellyel működik. A Nyugat-magyarországi Egyetem tíz karral rendelkező, országos és regionális szerepű, nemzetközileg is jelentős felsőoktatási intézmény, a nyugatmagyarországi régió szellemi, oktatási és kutatási központja. A közgazdászképzés 1995-ben indult Sopronban levelező tagozaton. Az első nappali tagozatos évfolyam 1996 szeptemberében kezdte meg tanulmányait a Gazdálkodási Szakon. 1998 őszétől a gazdasági főiskolát végzettek számára egyetemi szintre hozó képzés is indult. A Kar – jogosítványaival élve – a 2000/2001-es tanévtől kezdve posztgraduális képzéseket is folytat. A 2002/2003-as tanévtől az eddigi képzések mellett felsőfokú szakképzéseket is indított.2001 szeptemberében akkreditálták a Kar Doktori Iskoláját, így lehetőség nyílt PhD-fokozat megszerzésére és ezzel együtt habilitációs eljárás lefolytatására is. A 2014/15. tanévben a képzési kínálat a felsőoktatási szakképzésekből, alapképzésekből, mesterképzésekből, szakirányú továbbképzésekből és doktori képzésből áll.
Egyetemi hagyományok A XIX. század első felében a selmeci akadémián, elsősorban a bányászhallgatók között jellegzetes diákszokások alakultak ki. Ezekre jellemző, hogy gyökereik valószínűleg évszázados szokásokból sarjaznak, a német egyetemek közvetítésével kerültek át hazánkba, és számtalan szállal át vannak szőve a bányászathoz fűződő szokásokkal, emlékekkel. Balekfogadás, balekvizsga A selmeci akadémisták régi hagyománya, hogy az újdonsült hallgatótársakat a helyi viszonyokkal, az akadémiai renddel és szokásokkal mielőbb meg kell ismertetni. A dékán az évkezdés előtt egy héttel a leendő elsőéveseket Sopronba hívja, hogy órarend szerinti balekoktatáson vegyenek részt. Az oktatást a firmák és felkért előadók végzik. Témája az egyetem, szakma és a város története, diákhagyományaink, dalaink megtanítása, Sopron és környékének megismertetése, az ifjúsági kulturális és sportélet bemutatása, túrák, kirándulások szervezése. Az oktatás elmaradhatatlan kelléke a „Nótáskönyv”, a legismertebb diákdalok szövegével. A balekoktatásra a közvetlen stílus jellemző, hogy minden, az egyetemünkre felvett hallgató érezze: egy önmagát kritikusan építő diákközösségbe került, ez a közösség hagyományőrző és hagyományteremtő szabályok szerint él, s ennek tagjának lenni érdem. A balekvizsgára szinte kivétel nélkül minden balek elmegy. A vizsga időtartama általában két óra, befejezése után a közönség távozik, a firma és balekévfolyam hallgatói rövid beszélgetésre ott maradnak. Itt választanak firmát maguknak a balekok. A balekbált novemberben, Katalin-nap táján rendezik. A díszbalek megtisztelő feladata, hogy a rektor üdvözlő, megnyitó szavai után felcsendülő keringőre felkérje annak nejét, és vele táncolja az első táncot.
3
A szakestélyek Selmeci örökségünk egyik legkedvesebb és legszínesebb eseménye a szakestély. A szakestély lényege a rituális szabályok szerinti ivással egybekötött együttes nótázás, jókedv, humor, barátságos együttlét. A szakestély ünnepélyes alkalom, optimális létszáma 50-150 fő. A szakestélyeken csak meghívottak vehetnek részt, akik keresztelt egyetemi polgárok. Erre az alkalomra csak illendő öltözékben lehet megjelenni, lehetőség szerint egyenruhában. A hivatali beosztások a szakestély tartamára elvesztik érvényüket. Megkülönböztetett szerepe a szakestély tisztségviselőinek van. Nevezetesebb szakestélyek Balekkeresztelő szakestély A szakestélyre a balekvizsga után, általában november elején kerül sor. A balek keresztapát és keresztanyát választ a firmák társaságából, akik a sörrel való megkeresztelés után új nevet is adnak a baleknak. Stafétaátadó szakestély A leköszönő firmák a szakestélyen átadják tisztségeiket az addigi balekoknak. Firmaavató szakestély A firmák befogadják balekjaikat, és firmává avatják őket. Ilyenkor a firmajelöltek névre szóló korsót kapnak. Szalag- és korsóavató szakestély A szakestély a jelenlevőket búcsúzókká nyilvánítja. Gyászszakestély A keresztelt egyetemi polgár vagy oktató elhalálozásakor, emlékére gyászszakestélyt tartanak. Balekszámláló szakestély Jelképesen a levizsgázott balekok számbavételére szolgál. Felező szakestély Az ötödik félév végén tartják, és az egyetemen eltöltött időszak felét jelképezi. Egyesített szakestély A selmeci hagyományok szerint élő testvérkarok diákjai közösen tartanak szakestet. Valétálás A valétálás a valétaszalag feltűzésével kezdődik a valétaszakestélyen. Ekkor történik a hattyútollazás is. A ballagásra május második felének első szombatján kerül sor. Délután a valétálókat búcsúztató negyedéves évfolyam szervezésében karneváli menet vonul végig a városon. A valétálás megszervezése a valétabizottság feladata. A ballagási menet elején haladnak a firmák bányászlámpákkal a kezükben, szalamandermenetben. Őket követik a valétálók négyesével egymásba karolva, őket két oldalról fáklyások sora kíséri. Közben felhangzanak az ősi valétáns nóták. A menet a városkapun át a Városháza előtti térre vonul, itt a valétálók elbúcsúznak a várostól, Sopron nevében pedig a polgármester búcsúzik tőlük. A napot a valétabál zárja, amikor a szalaglevételre is sor kerül, a rektor ünnepélyes búcsúszavai után. A valétaelnök átadja szalagját az utána következő évfolyam leendő valétaelnökének. Az egyenruha A II. világháború után a hallgatók évekig nem hordhatták egyenruháikat. Az erdészeknek az 1971-es Vadászati Világkiállítás kapcsán engedélyezték hivatalosan az egyenruha viseletét. A mai egyenruhákon kevesebb folt van, mint a régieken. Megtalálható többek között az állományjelző a bal mellnél, az évfolyamcímer a jobb felkaron, a bal felkaron a kar színének megfelelő pajzson a megkezdett félévek számát jelző sárga csíkok, címerek, jelvények. A közgazdász egyenruha neve: Veblen. 4
Megközelíthetőség
A Közgazdaságtudományi Kar címe: 9400 Sopron, Erzsébet u. 9. Autóval Budapest felől a Győri út–Csengeri utca–Mátyás király utca–Kis János utca (Széchenyi tér)–Erzsébet utca útvonalon. Bécs felől a Lackner Kristóf utca–Ógabona tér–Petőfi tér–Széchenyi tér–Erzsébet utca útvonalon. Vonattal Érkezés a GySEV pályaudvarra, onnan gyalogosan a Mátyás király utca–Deák tér–Erzsébet utca, vagy az Állomás utca–Erzsébet utca útvonalon. Autóbusszal a Csengery utcai megállónál leszállva: a Mályás király utca–Deák téren keresztül gyalogosan, a Várkerületi megállónál leszállva: a Széchenyi téren keresztül gyalogosan, a Buszpályaudvarnál leszállva, a Lackner Kristóf utca–Ógabona tér–Petőfi tér–Széchenyi tér útvonalon gyalogosan, vagy helyközi járattal az Erzsébet utcáig, a felszállás utáni második megállóig (megfelelő buszjáratok: 1, 2, 5, 9, 10, 12, 17, 18, 19, 20).
5
Az Erzsébet utcai campus Büfé, tantermek
Aula, Tanácsterem, vendégszobák, számítástechnikai labor
6
Előadótermek (alsó bejárat)
Előadótermek (felső bejárat), számítástechnikai laborok, videókonferencia-terem, tantermek
7
A szombathelyi konzultációs központ Címe: 9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. Karunk a Savaria Egyetemi Központban konzultációs lehetőséget biztosít a felvételi eljárás során erre a képzési helyszínre felvett hallgatók részére.
A konzultációs központ szakmai vezetője: Némethné dr. Tömő Zsuzsanna főiskolai docens (36 99) 518-468
[email protected]
Adminisztrátor: Gergácz Ibolya oktatásszervező (36 94) 504-319
[email protected]
A budapesti konzultációs központ Címe: 1052 Budapest, Piarista köz 1.
8
A Közgazdaságtudományi Kar vezetése Dr. Fábián Attila dékán, intézetigazgató, egyetemi docens (36 99) 518-119
[email protected],
[email protected]
Dr. Happ Éva nemzetközi, innovációs és pályázati ügyekért felelős dékánhelyettes, egyetemi docens (36 99) 518-197, 518-120
[email protected] Dr. Koloszár László oktatási és hallgatói szolgáltatásokért felelős dékánhelyettes, egyetemi docens (36 99) 518-261
[email protected]
Dr. Wilfing János hivatalvezető, egyetemi főtanácsos (36 99) 518-253
[email protected],
[email protected]
A Közgazdaságtudományi Kar szervezeti felépítése Hallgatói önkormányzat
Kari Tanács DÉKÁN
Dékáni Hivatal
Oktatási és hallgatói szolgáltatásokért felelős dékánhelyettes
Doktori Iskola
Nemzetközi, innovációs és pályázati ügyekért felelős dékánhelyettes
Közgazdaságtani és Módszertani Intézet
Pénzügyi és Számviteli Intézet
Nemzetközi és Regionális Gazdaságtani Intézet
Innovatív Stratégiák Intézet
9
Vállalatgazdasági Intézet
Vezetésszervezési és Marketing Intézet
Hallgatói szolgáltatások Központja A Diákcentrum 2006-ban alakult azzal a céllal, hogy a kar hallgatói – házon belül – minden olyan oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatást igénybe tudjanak venni, amelyre a képzés ideje alatt szükségük lehet. A Diákcentrum A Soproni Felsőoktatási Alapítvány gondozásában működik. A szolgáltatások körét – a hallgatói igények alapján – folyamatosan bővítjük. Mára már a fénymásolástól, a jegyzetek értékesítésén túl egészen a diplomakötésig minden hallgatói igényt ki tudunk elégíteni házon belül. Megtalálható az épület alagsorában, nyitvatartási idő: hétfő: 7.45–16.00 kedd: 7.45–16.00 szerda: 7.45–16.00 csütörtök: 7.45–16.00 péntek: 7.45–16.00 ebédszünet: 11.45–12.30
Lelkigyakorlatok – ökumenikus szoba Szem előtt tartjuk hallgatóink szellemi és lelki fejlődését, felfrissülését, ezért az épület II. emeletén kialakításra került egy ökomenikus szoba, ahol lelkigyakorlatokon, illetve mentálhigiénés tanácsadáson való részvételre van lehetőség. Minden hétfőn 12.10–12.50-ig Gabnai Sándor evangélikus lelkész várja a lelki felfrissülést igénylő barátait. Minden páros hét keddjén 16.00 órától Henczel Szabolcs egyetemi lelkész várja hallgató barátait.
Mentálhigiénés tanácsadás Hiller Judit pszichológus minden kedden 15.00–16.00 között várja az érintetteket.
Fogyatékos Hallgatók Esélyegyenlőségét Biztosító Bizottság (EBB) Az egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló, fogyatékossággal élő hallgatók mentesítésre irányuló kérelmeiket a kari koordinátorokon keresztül nyújthatják be a bizottsághoz. A bizottság elnöke: Dr. Závoti Józsefné, egyetemi docens, rektori koordinátor Elérhetősége: Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar Szociális- és Neveléstudományi Intézet 9400 Sopron, Ferenczy János u. 5. Telefon: 06-99-518-925 E-mail:
[email protected] Kari koordinátor: Maráczi Rea tanulmányi előadó,
[email protected] A bizottság a kérelemről a beérkezést követő 30 napon belül dönt. A bizottság egyebekben a Hallgatói Követelményrendszer V. fejezete alapján jár el. 10
A Közgazdaságtudományi Kar nemzetközi kapcsolatai A Közgazdaságtudományi széles nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik a felsőoktatási intézmények körében. Ennek eredményeként hallgatóink különböző mobilitási programok közül válogathatnak, és lehetőségük van kettős diploma megszerzésére is egyes szakokon. A hallgatói mobilitási programmal foglalkozó munkatárs: Dr. Erdélyiné Garamvölgyi Éva külügyi előadó (36 99) 518-120
[email protected]
Ausztria Donau-Universität, Krems kutatási programok, oktatási együttműködés, LLP/ERASMUS szerződéses kapcsolat
Rudolfinerhaus, Wien hallgatói tanulmányút
Fachhochschule Burgenland GmbH – FachhochschulStudienzentrum, Eisenstadt
Technische Universität, Wien LLP/ERASMUS szerződéses kapcsolat
oktatási együttműködés, LLP/ERASMUS szerződéses kapcsolat, CEEPUS programban való együttműködés, együttműködési megállapodás
Csehország Tomas Bata University (Univerzita Tomáše Bati ve Zlíně), Zlín
Institut der Regionen Europas, Salzburg
LLP/ERASMUS szerződéses kapcsolat, együttműködési megállapodás
együttműködési megállapodás
11
Finnország
Litvánia Seinäjoki University of Applied Sciences (Seinäjoen ammattikorkeakoulu), Seinäjoki
International School of Law and Business (Tarptautinė teisės ir verslo aukštoji mokykla), Vilnius
LLP/ERASMUS szerződéses kapcsolat, oktatási együttműködés, kettős diploma (double degree) program
LLP/ERASMUS szerződéses kapcsolat
Mexico
Hollandia Fontys Internationale Hogeschool Economie, Venlo
Tecnológico de Monterrey, Chihuahua
LLP/ERASMUS szerződéses kapcsolat, oktatási együttműködés
oktatási együttműködés, együttműködési megállapodás
Horvátország University of Zagrab (Sveučilište u Zagrebu), Zagrab (Zágráb)
Németország Alanus Hochschule für Kunst und Gesellschaft, Alfter bei Bonn
együttműködési megállapodás
LLP/ERASMUS szerződéses kapcsolat
Kína Fujian Normal University, Fuzhou
Albert-Ludwigs-Universität Freiburg, Freiburg
kutatási és oktatási együttműködés, TéT pályázat
LLP/ERASMUS szerződéses kapcsolat
Lengyelország
FOM Hochschule für Oekonomie & Management, Essen
Lodz Academy of International Studies (Uniwersytet Łódzki), Lodz
LLP/ERASMUS szerződéses kapcsolat, oktatási együttműködés, együttműködési megállapodás
LLP/ERASMUS szerződéses kapcsolat
University of Economy in Bydgoszcz (Wyższa Szkoła Gospodarki), Bydgoszcz
Hochschule für Wirtschaft und Recht, Berlin LLP/ERASMUS szerződéses kapcsolat
LLP/ERASMUS szerződéses kapcsolat, Erasmus Intenzív Programban koordináló partner
12
Szlovákia
Norvégia
Közgazdaságtudományi Egyetem (Ekonomická univerzita v Bratislave), Pozsony
University of Bergen (Universitetet i Bergen), Bergen LLP/ERASMUS szerződéses kapcsolat
oktatási és tudományos együttműködés, LLP/ERASMUS szerződéses kapcsolat, együttműködési megállapodás
Portugália Polytechnic Institute of Coimbra (Instituto Politécnico de Coimbra), Coimbra
Selye János Egyetem (Univerzita J. Selyeho), Komárom (Komarno)
LLP/ERASMUS szerződéses kapcsolat
LLP/ERASMUS szerződéses kapcsolat
Románia Partiumi Keresztény Egyetem (Universitatea Creştină Partium), Nagyvárad (Oradea)
Szlovák Agrártudományi Egyetem (Slovenská Polnohospodárska Univerzita v Nitre), Nyitra (Nitra)
együttműködési megállapodás, LLP/ERASMUS szerződéses kapcsolat
oktatási és tudományos együttműködés, LLP/ERASMUS szerződéses kapcsolat, CEEPUS programban való együttműködés
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Gazdaságés Humántudományok Kar (Universitatea Sapientia Facultatea De Ştiinţe Economice şi Umaniste), Csíkszereda (Miercurea Ciuc)
Törökország
oktatási tevékenység, LLP/ERASMUS szerződéses kapcsolat
Nigde University (Niğde Üniversitesi), Nigde LLP/ERASMUS szerződéses kapcsolat
Spanyolország University of Girona (Universitat de Girona), Girona LLP/ERASMUS szerződéses kapcsolat
Sakarya University (Sakarya Üniversitesi), Sakarya LLP/ERASMUS szerződéses kapcsolat
Szerbia Újvidéki Egyetem (Universitet u Novom Sadu), Szabadka (Novi Sad) oktatási és tudományos együttműködés
13
Központi Könyvtár Az egyetemi könyvtár a kollégiumokhoz és az étkezdéhez közel, külön épületben található. Igen sok kiadvány található itt, elsősorban az erdészet és a faipar területéről, de minden egyéb szakterületen elmélyedhet az olvasó. A könyvtári könyvek használata mellett lehetőség van a könyvtárközi kölcsönzésre, számítógép-használatra, és sok egyéb szolgáltatás igénybevételére is. A könyvtár emellett számos elektromos adatbázishoz is hozzáférést biztosít az egyetemi oktatók és hallgatók számára. További információk, a könyvtár elérhetőségei: NyME Központi Könyvtár 9400 Sopron, Bajcsy-Zs. u. 4. Tel.: 99 / 518-223, Fax: 99 / 518-287 E-mail:
[email protected] Honlap: http://ilex.efe.hu
Kari Könyvtár A KTK oktatói és hallgatói számára az Erzsébet utcai épület I. emeletén könyvtár terem áll rendelkezésre. A hallgatók részére a könyvek és folyóiratok nyitott polcos elrendezésben találhatóak. A könyvtárban idegen és magyar nyelvű állnak rendelkezésre. Emellett jelentős a szakkönyvállomány, amelynek bővítése a Kar kiemelkedő feladata. A könyvtár számára rendelkezésre álló olvasószoba jó feltételeket biztosít az igénybevevőknek kellő számú számítógépes (internetes) hozzáféréssel együtt. A Kar Erzsébet utcai épületében a kutatási tevékenység végzésére rendelkezünk kari és intézeti könyvtárral kölcsönzési és helyben olvasási lehetőséggel – amit a hallgatók és kutatók folyamatosan igénybe vesznek.
Sportcsarnok, sportolási lehetőségek A frissen felújított egyetemi sportcsarnok lehetőséget nyújt a testedzés, mozgás, sportolás különböző formáira. Az emeleti csarnokban a hallgatói sport mellett esténként, hétvégeken izgalmas profi sportesemények (pl. a SMAFC kosárlabdacsapat mérkőzései) is helyet kapnak, az alsó szinten található a torna- és konditerem. Az Új Kollégium mellett található ún. dühöngő, ami a hallgatók hagyományos éves focibajnokságának a helyszíne. 14
Hallgatói szervezetek
Hallgatói Önkormányzat Az Egyetemen és a Karon is működik a Hallgatói Önkormányzat, akik segíthetnek a hallgatók ügyesbajos dolgainak intézésében. A HÖK igyekszik támogatni a Kar hallgatóit a juttatási és térítési ügyekben, valamint a szociális helyzet javítására szánt szociális segélyek felől is ők határoznak. Céljuk továbbá, hogy minden diák a megfelelő körülmények közt tudjon tanulni, illetve képes legyen felkészülni a tanulmányi számonkérésekre. Rendkívüli esetek során is segítséget tud nyújtani a rászoruló hallgatóságnak, amennyiben úgy határoz, hogy méltó a hallgatóság a támogatásra, legyen ez bármilyen jelleg-. Sok hasznos információt található a honlapon, illetve a HÖK irodában. A HÖK elérhetőségei: http://hok.ktk.nyme.hu/ Közgazdász Hallgatói Burs Egylet Az Egyesület legfőbb célja a Selmeci diák hagyományok szellemiségének jegyében, a közgazdász hallgatók összefogása és segítése, a diákéletet színesítő rendezvények Az Egyletben minden évfolyam képviselteti magát, így a problémák, megoldandó feladatok, és lehetőségek több szemszögből értékelhetők, biztosítható az évfolyamok közötti párbeszéd, együttműködés valamint a keresztelt hallgatóságot érintő programok és kulturális rendezvények hatékony szervezése. A Burs Egylet szervezeti felépítése úgy került kidolgozásra, hogy a bolognai rendszerben is megfelelő keretet adjon a Selmeci Hagyományok megőrzéséhez és továbbadásához. e-mail cím:
[email protected]
Gidai Erzsébet Közgazdaságtudományi Szakkollégium A Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Gidai Erzsébet Közgazdaságtudományi Szakkollégiuma a Kar hallgatóinak szellemi és közösségi, kritikai és értékközvetítő műhelyeként működik. A Szakkollégium magas színvonalú szakmai képzést folytató, közösségformáló, autonóm szervezet, melynek célja a társadalomtudományokban és azok társadalompolitikai alkalmazásában jártas szakemberek igényes képzése. Tevékenységét a Szakkollégium Mozgalom alapelveire (Szakkollégiumi Charta) építve szervezi. A Szakkollégium célja olyan értelmiségiek nevelése, akik a lehető legmagasabb szintre törekednek szakmájukban, szorgalmukkal, életvitelükkel példát mutatnak hallgató társaiknak, sokoldalú tájékozottságuk és elkötelezettségük révén hasznos tagjaivá válnak a társadalomnak. A Szakkollégium a hallgatói öntevékenységre épülő alternatív közösségi létforma kereteinek kialakításával, előadás-sorozatok, kurzusok, viták, tréningek, konferenciák, közösségi programok szervezésével és az együttlakáshoz szükséges feltételek biztosításával kívánja céljait megvalósítani. Célja továbbá a középiskolai tanulmányokat folytató diákok pályaorientációjának segítése a gazdasági szakma irányába. A szakkollégium weblapja: http://geksz.ktk.nyme.hu http://szakkollegium.ktk.nyme.hu A névválasztás a Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának alapító dékánja előtti tisztelgés. Szívügye volt a tehetséggondozás, kiemelten foglalkozott az érdeklődő hallgatókkal, irodája dékánként is szó szerint nyitva állt minden tudást vágyó hallgató előtt. A szakkollégium hasonló, nyitott ajtó szeretne lenni minden hallgató számára. 15
Mi is az a TDK? A TDK előzménye, hogy a felsőoktatási intézményekben korábban egy-egy vezető oktató köré gyűlve több hallgató végzett tudományos kutatómunkát. A TDK vagy más néven Tudományos Diákkör egy olyan csoport – bár mára a „kör” inkább laza csoportként; többpólusú, konzulensek köré szervezett szakmai bázisként értelmezhető –, ahol a hallgatók konzulenseik segítségével önálló tudományos kutatásokat folytatnak az általuk választott területen. A lényege az oktatott tananyag rutinszerű gyakorlásán túlmutató, tudományos igényességű, vezetett munka, mely során a hallgatók, konzulenseik segítségével, a graduális képzés tananyagának integrálásán túl, a választott részterületen elmélyedve egy saját feladatot, kutatási problémát oldanak meg. Látható, hogy a TDK munka sokkal inkább folyamatos, mint ad hoc jellegű tevékenység. A Tudományos Diákkört a Kar Tudományos Diákköri Tanácsa fogja össze. A Kari TDT minden év novemberében kari Tudományos Diákköri Konferenciát szervez, ahol lehetőség nyílik a Tudományos Diákkörben folytatott kutatómunka bemutatására, összemérésére. A konferencia úgy kerül meghirdetésre, hogy a dolgozat elkészítésére kellő idő álljon rendelkezésre. A benyújtott dolgozatokat független bírálók értékelik, majd szóbeli prezentációra kerül sor. A legjobb pályaművek nemcsak értékes díjazásban részesülhetnek, hanem képviselhetik a Kart a kétévente megrendezésre kerülő Országos Diákköri Konferencián (OTDK). Oldalainkon fellelhetők a Kar eddigi TDK dolgozatainak adatai, eredményei, az elmúlt évek TDK dolgozatai, az aktuális felhívások, a hozzájuk kapcsolódó letölthető anyagok, és egyéb érdekességek. Miért jó dolog a TDK tevékenység? Előkészülhet vele a diplomamunkára. Az itt elkészült mű nagyon jó alap, ráadásul értékelései születnek, melyek rámutatnak a fejlesztés lehetőségeire is. Az arra érdemes művek jeles eredményű diplomavédésként kerülnek elfogadásra! Fejlesztheti, csiszolhatja az előadókészségét. Az MA/doktori felvételinél extra pontokat kap. Igény szerint, felkészítő kurzuson vehet részt. Pénzt és egyéb díjakat nyerhet. Jegyeket ajánlhatnak meg a dolgozatára. Megismerik a tanárok. Extra ösztöndíj elnyerésére lehet lehetősége. Szakmai felügyelet mellett gyakorolhatja a tudományos munkát, az Önt érdeklő témakört segítséggel vizsgálhatja. Megtanulhatja a tudományos kutatás rejtelmeit, módszertanát, alkalma nyílhat az egyetemi oktatáson túlmutató szakmai vitákat lefolytatni, a megszerzett ismereteket integráltan, „terepen” hasznosítani, a problémamegoldási képességét fejleszteni. Egy jó dolgozattal a Kar hírnevét emelheti. A Kari Tudományos Diákköri Tanács elnöke: Dr. Juhász Lajos PhD egyetemi docens 99/518-464,
[email protected] A Kari Tudományos Diákköri Tanács titkára: Dr. Koloszár László PhD egyetemi docens 99/518-461,
[email protected] A Kari Tudományos Diákköri Tanács titkár-helyettese: Dr. Tóth Balázs István PhD egyetemi tanársegéd 99/518-424,
[email protected] A Kari Tudományos Diákköri Tanács email-címe:
[email protected] 16
Tanulmányi ügyintézés A hallgatók tanulmányi ügyeivel a karon két tanulmányi előadó és egy doktori iskolai munkatárs foglalkozik: Traxler Attiláné (Zsuzsa) tanulmányi előadó (36 99) 518-220
[email protected],
[email protected] Hozzá tartozó képzések: felsőoktatási szakképzés levelező tagozat alapképzés levelező tagozat mesterképzés nappali és levelező tagozat szakirányú továbbképzés levelező tagozat
Maráczi Rea 36 99) 518-208
[email protected],
[email protected] Hozzá tartozó képzések: felsőoktatási szakképzés nappali tagozat alapképzés nappali tagozat
Árendás György ügyvivő szakértő, a Doktori Iskola munkatársa (36 99) 518-382
[email protected],
[email protected] Hozzá tartozó képzések: doktori képzés nappali és levelező tagozat
Fontos tudnivalók, beiratkozás, állami ösztöndíjas-önköltséges képzés, hasznos linkek A felvételtől függően a tanulmányok állami ösztöndíjas, illetve önköltséges finanszírozási formában kezdhetőek meg. A hallgató első alkalommal beiratkozik a karra, majd a következő félévekben bejelentkezik, azaz a tanulmányi rendszeren keresztül aktív vagy passzív félévet jelöl be. Passzív féléven tantárgy felvétele nem lehetséges. Beiratkozáskor ki kell tölteni, majd kinyomtatni és aláírni a „Kérvénykezelő” modulban lévő KTK_01 kódú „Beiratkozási lap”c. dokumentumot a képzési szinttől függően. A személyes beiratkozásra a kinyomtatott és aláírt dokumentumot el kell hozni. Az állami ösztöndíjas hallgatók ebben a dokumentumban nyilatkoznak arról, hogy vállalják a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésnek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben rögzített feltételeit. Az önköltséges hallgatókkal a kar képzési szerződést köt, ehhez szükséges a KTK_01_05 kódú dokumentum kitöltése, kinyomtatása és aláírása. A dokumentumot a beiratkozáskor szintén el kell hozni, és a tanulmányi előadónak le kell adni. Az egyes tantárgyakhoz tartozó tantárgyi tematikák elérhetőek a kar honlapján: http://www.ktk.nyme.hu/hallgatoknak_tematikak.html Az oktatást segíti a kar e-learning portálja: https://bismarck.nyme.hu/ktk_elearning/ Az aktuális órarendek megtekinthetőek a kar honlapján, illetve a tárgyfelvétel után az egyedi órerendeket a NEPTUN rendszer tartalmazza.: http://www.ktk.nyme.hu/hallgatoknak_orarendek.html
17
Ösztöndíjak az önköltséges képzésre felvett alapszakos hallgatók részére A Közgazdaságtudományi Kar a Soproni Felsőoktatásért Alapítvánnyal összefogva az államilag finanszírozott hallgatói létszám csökkentése miatt ösztöndíj alapot létesített. A Közgazdaságtudományi Kar célja, hogy legalább annyi hallgatónak tudjon ösztöndíjat folyósítani, amennyi képzési helyet az állam a korábbi években biztosított. 1. „Bachelor” ösztöndíj Erre az ösztöndíj lehetőségre a legalább 370 felvételi pontot elért, a felvételkor a 25. életévét be nem töltött hallgatók adhatják be pályázatukat. Ez a pályázati kiírás a felvételi pontszámok mellett a szociális helyzetet is figyelembe veszi, 50-50 százalékos arányban. A Kar minden félév elején közzéteszi a pályázati kiírást. Pályázatokat egy, a Kari Tanács által választott bizottság rangsorolja, és a rendelkezésre álló keret figyelembe vételével osztja ki. Az ösztöndíj összege az önköltséges díjat fedezi, de a hallgató ennek 2/3 részét (150 ezer Ft esetén 100 ezer Ft-ot) kapja meg szeptemberben. A további összegeket akkor utalja át az Alapítvány, ha a hallgató a félév során legalább 25 kreditet teljesített. A vizsgaidőszak lezárása után a tanulmányi eredménytől függően az alábbiak szerint alakul a további összegek juttatása a hallgatók részére:amennyiben a hallgató tanulmányi átlaga eléri legalább a 3,5-ot, akkor 20 ezer Ft-ot; legalább a 4,0-t, akkor 35 ezer Ft-ot; legalább a 4,5-öt, akkor 50 ezer Ft-ot utal át az Alapítvány kiegészítésképpen. A „bachelor” ösztöndíj további folyósítása a szociális helyzet változatlansága, vagy további romlása esetén akkor történhet meg, ha a hallgató legalább 3,0 tanulmányi átlagot ér el a megelőző félévben. 2. „Menedzser” ösztöndíj A menedzser ösztöndíjnál a vállalati támogatás játszik lényeges szerepet. Erre az ösztöndíjra a legalább a 380 felvételi pontot elért hallgatók pályázhatnak. A Kar minden félév elején közzéteszi a pályázati kiírást. A támogatást felajánló vállalat a hallgatóval tanulmányi szerződést köthet, ezért az ösztöndíj odaítélésénél a Bizottság mellett a vállalat képviselője is jelen lehet. Ezen ösztöndíj odaítélésénél a felvételi pontszám, illetőleg később a tanulmányi eredmény, valamint a vállalat képviselőjének véleménye kerül figyelembe vételre. A menedzser ösztöndíj összege az önköltséges díjat fedezi, de a hallgató ennek 2/3 részét (150 ezer Ft esetén 100 ezer Ft-ot) kapja meg szeptemberben. A további összegeket akkor utalja át az Alapítvány, ha a hallgató a félév során legalább 25 kreditet teljesített. A vizsgaidő-szak lezárása után a tanulmányi eredménytől függően az alábbiak szerint alakul a további összegek átutalása a hallgatók részére:amennyiben a hallgató tanulmányi átlaga eléri legalább a 3,5-ot, akkor 20 ezer Ft-ot; legalább a 4,0-t, akkor 35 ezer Ft-ot; legalább a 4,5-öt, akkor 50 ezer Ft-ot utal át az Alapítvány kiegészítésképpen. A „menedzser” ösztöndíj akkor nyerhető el újból, ha a hallgató legalább 3,0 tanulmányi átlagot ér el a megelőző félévben. 3. „Kiválósági” ösztöndíj Kiválósági ösztöndíjra azon hallgatók pályázhatnak az egyes félévek lezárása után, akik önköltséges díjukat befizették, vagy hitelt vettek fel tanulmányaik finanszírozására. A pályázóknak a megelőző félév során legalább 25 kreditet kell teljesíteni. A jó, vagy kiváló tanulmányi eredmények alapján a következő összegekre lehet pályázni: amennyiben a hallgató a megelőző félévben legalább 4,0-s tanulmányi átlagot ért el, akkor 25 ezer Ft; legalább 4,5-ös tanulmányi átlagot ért el, akkor 50 ezer Ft ösztöndíjban részesülhet. A pályázatokat a Bizottság rangsorolja. Az elnyert ösztöndíj egy félévre szól. 18
A NEPTUN rendszer A Neptun egy Egységes Felsőoktatási Tanulmányi Rendszer, amelyet Magyarország legtöbb egyetemén alkalmaznak. Feladata a hallgatók tanulmányaival kapcsolatos adatok nyilvántartása, és a tanulmányokhoz kapcsolódó tevékenység - oktatásszervezés, diákhitel kezelés, teremnyilvántartás, statisztikakészítés, stb. támogatása. A hallgatók ezen a rendszeren keresztül tudják tanulmányi ügyeiket intézni (beiratkozás, adategyeztetés, tárgyfelvétel, vizsgára jelentkezés, órarend és index megtekintés stb.), és lebonyolítani a tanulmányaikkal kapcsolatos pénzügyeiket is, mint pl. a tandíj, költségtérítés díja, kollégiumi díj, eljárási díjak, ismételt vizsgadíj és egyéb befizetések. A 2008. évben történt meg a Neptun jelenlegi verziójának, az úgynevezett 3r-es Neptunnak a bevezetése. Sajnos a rendszer korántsem tekinthető tökéletesnek, de a fejlesztők és az egyetemi karbantartók, Karok is törekednek rá, hogy a hallgatók a legzökkenőmentesebben intézhessék Neptun ügyeiket. A Neptun hallgatói modul elérhetősége: https://neptun3r.nyme.hu/hallgato Fontos figyelmeztetés: ha e-mail címet változtat, ügyeljen rá, hogy a Neptunban is frissíteni kell, különben az oktatók és az ügyintézők nem tudnak üzenetet küldeni a jelszót célszerű időnként megváltoztatni A NEPTUN rendszeren keresztül lehetőség van kérvények leadására is:
19
Kérvénykezelő használata a NEPTUN rendszerben A kérvénysablonok és az adatlap típusok az ügyintézés/kérvények fülön találhatóak. Itt lehet nyomon követni az érvényességi idő kezdetét és a végét, amin belül az adott kérvény leadható. A kérvénysablon már akkor is látható, amikor még nem lehet leadni, ebben az esetben azonban még nem aktív.
A kérvény/adatlap kitöltése előtt két dologra kell figyelni: Be kell-e iratkozni a kérvény beadása előtt az adott félévre? Amíg a hallgató nem regisztrál, addig az adott kérvény nem látható. Kötelező-e a kérvényhez mellékletet csatolni? (Minden dokumentumhoz lehet mellékletet feltölteni, de vannak olyanok, amelyekhez kötelező. Figyelmeztető szöveg a kérvénysablonban: Elektronikus úton a kérvény mentését követő 2 órán belül lehet mellékletet feltölteni, illetve a feltöltött melléklet a mentést követő 1 órán belül törölhető. A kérvényhez mellékletet az Ügyintézés/Kérvények felületen a Leadott kérvények fülön lehet feltölteni.) A kérvényt/adatlapot értelemszerűen ki kell tölteni, majd elküldeni.
20
A „Leadott kérvények” fülön megtekinthetők a beadott kérvények.
Melléklet csatolása: a „Leadott kérvények” fülön belül szereplő kérvényekhez mellékletet a sor végén található „+” jel megnyitása után lehet csatolni.
A feljövő ablakban található a rendelkezésre álló időről szóló figyelmeztetés. A „Tallózás” gombbal lehet kiválasztani a csatolni kívánt dokumentumot, majd a „Kérvénymelléklet feltöltése” gombbal lehet elküldeni.
A „Leadott kérvények” fülön nyomon követhető a kérvény elbírálásának státusza, illetve az elkészült határozat megtekinthető és kinyomtatható.
21
A 2014/15. tanév rendje
hónap
2014 K
Sz
CS
25
26
27
28
H
K
Sz
CS
R1
1
2
3
4
5
6
2
8
9
10
11
12
13
3
15
16
17
18
19
20
4
22
23
24
25
26
27
5
29
30
H
K
Sz
CS
1
december
november
október
szeptember
aug
H
P Szo 29
30
P Szo
V NEPTUN zárás: augusztus 27-én 20.00 óra, majd végleges tárgy- és kurzusfelvétel: szeptember 1-jén 08. 00-tól szeptember 5-én 12.00 óráig (I. évfolyam levelező tagozat részére szeptember 13-án 12 31 óráig) V Regisztrációs hét : szeptember 1-6. Szorgalmi időszak: szeptember 1. - december 13., első oktatási nap 7 szeptember 8. 14 Tanévnyitó ünnepélyes Kari Tanács ülés: szeptember 9. 10 óra. Kérelmek beadási határideje: a hallgatói NEPTUN webfelületen található, a HÖK kérelmek általános beadási határideje: szeptember 21 19. 28 Demonstrátori helyek meghirdetése: szeptember 12. Záróvizsgára jelentkezés novemberi záróvizsgaidőszakra: szeptember 26.
P Szo
V
2
3
4
5
6
6
7
8
9
10
11
7
13
14
15
16
17
18
Keresztfélévben végzős BA hallgatók vizsgaidőszaka (kizárólag CV 12 kurzusok): október 1-10. Diplomadolgozat beadási határidő a decemberi záróvizsgaidőszakra: 19 október 15.
8
20
21
22
23
24
25
26
9
27
28
29
30
31
H
K
Sz
CS
Dékáni szünet Keresztfélévben végzős BA hallgatók szakmai gyakorlati dolgozatának leadási határideje: november 3.
P Szo
V
1
2 Záróvizsgára jelentkezés januári záróvizsgaidőszakra:: november 9 15.
10
3
4
5
6
7
8
11
10
11
12
13
14
15
16 Magyar Tudomány Napja: november 12.
12
17
18
19
20
21
22
13
24
25
26
27
28
29
H
K
Sz
CS
23 Kari TDK: november 20. Keresztfélévben végző hallgatók diplomatéma választása: november 30 28. Keresztfélévben végzős BA hallgatók záróvizsga időszaka: november 27-28. Vizsgajelentkezés kezdete alapképzés, mesterképzés, FSZ, FOKSZ V képzés: november 26., minden levelező képzésben november 28.
14
1
2
3
4
5
6
15
8
9
10
11
12
13
7 Nyílt nap I.: december 2. Keresztfélévben végzős BA hallgatók diplomamásolatának kiadása: 14 december 10-ig
1
15
16
17
18
19
20
21 Vizsgaidőszak: december 15-január 24.
2
22
23
24
25
26
27
28
3
29
30
31
P Szo
22
hónap
2015
július
június
május
április
március
február
január
H
K
Sz CS
2 9
3 10
16 23 30
17 24 31
4
5
6
7
1 8
5 6 R1
12 19 26
13 20 27
14 21 28
15 22 29
H
K
Sz CS
2 9 16 23
3 10 17 24
4 11 18 25
H
K
Sz CS
2 3 4 5
5 12 19 26
P Szo
6 13 20 27
7 14 21 28
P Szo
2 9 16 23 30
3 10 17 24 31
4 11 18 25
H
K
Sz CS
11 12
6 13
7 14
1 8 15
2 9 16
3 10 17
4 11 18
13 14
20 27
21 28
22 29
23 30
24
25
H
K
Sz CS
15 1
4 11
5 12
6 13
7 14
1 8 15
2 9 16
2 3
18 25
19 26
20 27
21 28
22 29
23 30
H
K
Sz CS
1 8 15 22 29
2 9 16 23 30
3 10 17 24
H
K
Sz CS
6
7
6 7 8 9 10
4 5 6
1 8
5 12 19 26
P Szo
4 11 18 25
2 9
6 13 20 27
7 14 21 28
P Szo
P Szo
P Szo 5 12 19 26
6 13 20 27
P Szo 3 10
4 11
V Diplomadolgozat beadási határidő 2014. keresztfélévben végző (mesterszakos 4 és szakirányú továbbképzésben résztvevő) hallgatóknál: január 5. 11 Előzetes tárgyválasztás kezdete: január 7. NEPTUN zárás: január 21-én 20.00 óra, majd végleges tárgy- és 18 kurzusfelvétel: január 26-én 08. 00-tól január 30-án 12.00 óráig 25 Nyílt nap II.: január 27. Regisztrációs hét: január 26-30. Szorgalmi időszak: január 26. - május 9. (Az első oktatási nap nappali tagozaton: február 2.) V Záróvizsga (mesterszak, szakirányú továbbképzés): január 23-31. 1 Kérelmek beadási határideje: a hallgatói NEPTUN webfelületen található, a 8 HÖK kérelmek általános beadási határideje: február 13. 15 Diplomaosztó ünnepélyes Kari Tanács ülés: február 13. 22 Soproni Közgazdász Bál (Alumni Bál): február 14.
V 1 8 Szakirányválasztás: március 2-4. 15 Vizsgajelentkezés kezdete FSZ képzésben: március 9. 22 29 Vizsgaidőszak FSZ képzésben: március 23. - április 30.
V 5 Dékáni szünet 12 Záróvizsgára jelentkezés júniusi záróvizsgaidőszakra:: április 15. 19 Demonstrátori helyek meghirdetése: április 15. Vizsgajelentkezés kezdete alapképzés, mesterképzés, FOKSZ képzésben: 26 április 23., minden levelező képzésben április 24. Hallgatók diplomatéma választása: április 30. V 3 10 Valétálás: május 9. 17 Vizsgaidőszak (kivéve FSZ): május 11. - június 20. Diplomadolgozat/BA szakosok szakmai gyakorlati dolgozatának beadási 24 határideje: május 11. 31 V 7 14 21 Köztársasági ösztöndíjpályázatok beadásának határideje: június 22. 28 Záróvizsga: június 19-24. Előzetes tárgyválasztás kezdete: június 22. Diplomaosztó ünnepélyes Kari Tanács ülés: június 27. V 5 12 Átsoroláskérés a NEPTUN rendszeren keresztül: augusztus 2-10.
23
Idegen nyelv oktatása, az oklevél megszerzéséhez szükséges idegen nyelvi követelmények A Közgazdaságtudományi Kar segíti az oklevél megszerzéséhez szükséges idegen nyelvtudás megszerzését elsősorban a felsőoktatási szakképzési szakokon és az alapszakokon. Ennek érdekében a felsőoktatási szakképzési szakok mintatantervei tartalmaznak szakmai idegen nyelv tanulását szolgáló tanórákat, alapképzési szakokon a nappali tagozaton a Kari Tanács egyhangúan támogatta, hogy a 2014/15. tanévtől felmenő rendszerben az alapszakos hallgatók a 2-6 félévekben összesen 4 félévben heti 2 óra térítésmentes szaknyelvoktatásban részesüljenek, amennyiben a nyelvórák legalább 75%-ban részt vesznek az órákon. Az alapképzésben és egyes felsőoktatási szakképzésben résztvevő hallgatóknak mintatanterv szerint választaniuk kell idegen nyelven oktatott szakmai tárgyat. A mintatantervben szereplő nyelvórák az Egyetem Idegen Nyelvi Központjában vannak, ahol kulturált környezetben, kiváló oktatók segítenek a megfelelő nyelvtudás elsajátításában. Az Idegen Nyelvi Központ vezetője: Dékány Zsigmond - tanszékvezető nyelvtanár Az Idegen Nyelvi Központ elérhetősége: 9400 Sopron, Cházár András tér 1. (Erzsébet-kert) Postacím: 9401 Sopron, Pf. 132. Tel.: (+36 99) 518 402 Tel./Fax: (+36 99) 329 870 E-mail: inyk[at]emk.nyme.hu AZ OKLEVÉL MEGSZERZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES NYELVI KÖVETELMÉNYEK AZ EGYES SZAKOKON
Gazdálkodási és menedzsment felsőoktatási szakképzés Kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzés Pénzügy és számvitel felsőoktatási szakképzés esetében: Alapszintű szakmai idegennyelvtudás szükséges. Nemzetközi gazdálkodás felsőoktatási szakképzés esetében: A felsőoktatási szakképzésben a szakképzettség megszerzéséhez legalább alapfokú (B1) komplex típusú államilag elismert szaknyelvi vizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges. Turizmus felsőoktatási szakképzés esetében: A felsőoktatási szakképzésben a szakképzettség megszerzéséhez legalább középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő államilag elismert szaknyelvi vizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges. 24
Gazdálkodási és menedzsment alapszak Kereskedelem és marketing alapszak Pénzügy és számvitel alapszakok esetében: Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi vagy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. Nemzetközi gazdálkodás alapszak esetében: Az alapfokozat megszerzéséhez legalább két idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga – amelyek közül az egyik államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsgával kiváltható – vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. Gazdálkodási és menedzsment alapszak (német nyelven): Az alapfokozat megszerzéséhez nyelvvizsgát nem kell tenni a hallgatónak, az oktatás, a záróvizsga német nyelven folyik. Közgazdálkodás és közpolitika mesterszak esetében: A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga, vagy egy másik élő idegen nyelvből középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga vagy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás mesterszak esetében: A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga, vagy egy másik élő idegen nyelvből középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga vagy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak esetében: A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga, vagy egy másik élő idegen nyelvből középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga vagy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. Számvitel mesterszak esetében: A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga, vagy egy másik élő idegen nyelvből középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga, vagy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. Turizmus-menedzsment mesterszak esetében: A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga és egy másik idegen nyelvből államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga, melyek közül egyik az angol, vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. 25
Vállalkozásfejlesztés mesterszak esetében: A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga, vagy egy másik élő idegen nyelvből középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga, vagy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. Vezetés és szervezés mesterszak esetében: A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga, vagy egy másik élő idegen nyelvből középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga, vagy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. A mesterképzésbe előzményként elfogadott alapszakok a kar által folytatott képzések közül TELJES KREDITÉRTÉK BESZÁMÍTÁSÁVAL FIGYELEMBE VEENDŐ ALAPSZAKOK MEGHATÁROZOTT ALAPSZAKOK
KREDITÉRTÉK
BESZÁMÍTÁSÁVAL
Pénzügy és számvitel Gazdálkodási és menedzsment Nemzetközi gazdálkodási Nemzetközi gazdálkodási Gazdálkodási és menedzsment Kereskedelem és marketing Pénzügy és számvitel Gazdálkodási és menedzsment Nemzetközi gazdálkodási Kereskedelem és marketing Pénzügy és számvitel Pénzügy és számvitel Nemzetközi gazdálkodási Kereskedelem és marketing Gazdálkodási és menedzsment Kereskedelem és marketing Nemzetközi gazdálkodási Pénzügy és számvitel Gazdálkodási és menedzsment Nemzetközi gazdálkodási Kereskedelem és marketing Pénzügy és számvitel Gazdálkodási és menedzsment Kereskedelem és marketing Nemzetközi gazdálkodási Pénzügy és számvitel Kereskedelem és marketing Nemzetközi gazdálkodási Gazdálkodási és menedzsment Pénzügy és számvitel
FIGYELEMBE
VEENDŐ
Közgazdálkodás és közpolitika
Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás
Regionális és környezeti gazdaságtan
Számvitel
Turizmus-menedzsment
Vállalkozás-fejlesztés
Vezetés és szervezés
Közgazdász-tanár
26
A Közgazdaságtudományi Kar képzéseinek mintatantervei
Gazdálkodási és menedzsment FOKSZ FV
1
2
3
4
3
Tárgynév
Kredit Óra E GY Számonkérés
Jogi alapismeretek Kommunikáció alapjai Közgazdasági alapismeretek Szakmai idegen nyelvi alapok Üzleti gazdasági számítások Szakmai és pénzügyi információ feldolgozási alapismeretek Számvitel alapjai Szervezési alapismeretek Pályázatírás
2 3 3 2 3
2 2 2 2 4
2 0 1 0 2
0 2 1 2 2
3
2
0
2 félévközi jegy
5 4 5 30 3 3 4 3 2 2 2 5 4 2
4 2 2 22 2 2 3 2 2 2 2 2 3 2
2 2 0 9 2 2 2 0 0 0 0 0 1 0
2 0 2 13 0 0 1 2 2 2 2 2 2 2
kollokvium félévközi jegy kollokvium félévközi jegy kollokvium
félévközi jegy kollokvium félévközi jegy
Összesen: Menedzsment ismeretek kollokvium Munkaerőpiaci ismeretek kollokvium Pénzügyi alapismeretek kollokvium Marketing alapjai félévközi jegy Vállalkozások működtetése félévközi jegy Üzleti kommunikációs készségfejlesztés félévközi jegy Üzleti informatika félévközi jegy Üzleti szimuláció és esettanulmányok félévközi jegy Marketingmenedzsment félévközi jegy Választható készségfejlesztő ismeretek félévközi jegy Business english/Wirtschaftdeutsch I. (0 kredit + 2 óra, 0 0 0 0 aláírás nem kötelező) Összesen: 30 22 7 15 Értékesítési technikák 4 3 1 2 kollokvium Menedzsment esettanulmányok 3 2 0 2 félévközi jegy Stratégiai tervezés alapjai 2 2 1 1 kollokvium Vállalati erőforrás gazdálkodás 5 4 2 2 kollokvium Vállalati pénzügyek 6 4 2 2 kollokvium Szakirány 10 7 Business english/Wirtschaftdeutsch I. (0 kredit + 2 óra, 0 0 0 0 aláírás nem kötelező) Összesen: 30 22 6 9 Szakmai gyakorlat 30 félévközi jegy Összesen: 30 MINDÖSSZESEN: 120 Projektmenedzsment szakirány Projektmenedzsment alapjai 5 3 1 2 félévközi jegy Projektfinanszírozás alapjai 3 2 0 2 félévközi jegy Üzleti tervezés 2 2 0 2 félévközi jegy Összesen: 10 7 1 6 A szakmai gyakorlat a képzés negyedik félévében a felsőoktatási intézményben, illetve annak gyakorlati képzést biztosító szervezeti egységében (tanműhely, tanszálloda, tanétterem, laboratórium, taniroda), valamint a felsőoktatási intézmény által alapított gazdálkodó szervezetnél, továbbá egyesületnél, alapítványnál és egyéb gazdálkodó szervezetnél végzett gyakorlat.
27
Kereskedelem és marketing FOKSZ Tárgynév
FV
1
2
3
4
2
3
Kredit Óra E GY Számonkérés
Jogi alapismeretek Kommunikáció alapjai Közgazdasági alapismeretek Szakmai idegen nyelvi alapok Üzleti gazdasági számítások Szakmai és pénzügyi információ feldolgozási alapismeretek Számvitel alapjai Szervezési alapismeretek Fogyasztói magatartás Összesen: Menedzsment ismeretek Munkaerőpiaci ismeretek Pénzügyi alapismeretek Marketing alapjai Vállalkozások működtetése Üzleti kommunikációs készségfejlesztés Szakirány Marketingmenedzsment Választható készségfejlesztő ismeretek Business english/Wirtschaftdeutsch I. (0 kredit + 2 óra, nem kötelező) Összesen: Értékesítési technikák Menedzsment esettanulmányok Stratégiai tervezés alapjai Üzleti tervezés Vállalati pénzügyek Szakirány Business english/Wirtschaftdeutsch I. (0 kredit + 2 óra, nem kötelező) Összesen: Szakmai gyakorlat
2 3 3 2 3
2 2 2 2 4
2 0 1 0 2
0 2 1 2 2
3
2
0
2 félévközi jegy
5 4 5 30 3 3 4 3 2 2 7 4 2
4 2 2 2 3 1 23 10 2 2 2 2 3 2 2 0 2 0 2 0 4 3 1 2 0
2 0 2 13 0 0 1 2 2 2
kollokvium félévközi jegy kollokvium félévközi jegy kollokvium félévközi jegy kollokvium félévközi jegy kollokvium kollokvium kollokvium félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy
2 félévközi jegy 2 félévközi jegy 0 aláírás
0
0
0
30 4 3 2 2 6 13
22 3 2 2 2 4 8
7 1 0 1 0 2
0
0
0
0 aláírás
30
21
4
9
11 2 2 1 2 2
kollokvium félévközi jegy kollokvium félévközi jegy kollokvium
30 30 MINDÖSSZESEN: 120 Kereskedelmi logisztika szakirány Kereskedelmi marketing 4 2 2 0 félévközi jegy Logisztikai alapismeretek 3 2 1 1 kollokvium Összesen: Árutan 5 2 0 2 félévközi jegy Marketingkutatás 6 4 2 2 kollokvium Nemzetközi marketing 2 2 1 1 kollokvium Összesen: A szakmai gyakorlat a képzés negyedik félévében a felsőoktatási intézményben, illetve annak gyakorlati képzést biztosító szervezeti egységében (tanműhely, tanszálloda, tanétterem, laboratórium, taniroda), valamint a felsőoktatási intézmény által alapított gazdálkodó szervezetnél, továbbá egyesületnél, alapítványnál és egyéb gazdálkodó szervezetnél végzett gyakorlat. Összesen:
28
Nemzetközi gazdálkodási FOKSZ FV
1
2
3
4
1 2 3
Tárgynév
Kredit Óra E GY Számonkérés
Jogi alapismeretek 2 2 2 0 kollokvium Kommunikáció alapjai 3 2 0 2 félévközi jegy Közgazdasági alapismeretek 3 2 1 1 kollokvium Szakmai idegen nyelvi alapok 2 2 0 2 félévközi jegy Üzleti gazdasági számítások 3 4 2 2 kollokvium Szakmai és pénzügyi információ feldolgozási alapismeretek 3 2 0 2 félévközi jegy Számvitel alapjai 5 4 2 2 félévközi jegy Szakirány 9 4 4 0 félévközi jegy Összesen: 30 22 11 11 Menedzsment ismeretek 3 2 2 0 kollokvium Munkaerőpiaci ismeretek 3 2 2 0 kollokvium Pénzügyi alapismeretek 4 3 2 1 kollokvium Marketing alapjai 3 2 0 2 félévközi jegy Vállalkozások működtetése 2 2 0 2 félévközi jegy Üzleti kommunikációs készségfejlesztés 2 2 0 2 félévközi jegy EU ismeretek 3 2 2 0 kollokvium Logisztikai alapismeretek 2 2 1 1 kollokvium Nemzetközi intézmények 3 2 2 0 kollokvium Választható készségfejlesztő ismeretek 2 2 0 2 félévközi jegy Szakirány 3 2 2 0 félévközi jegy Business english/Wirtschaftdeutsch I. (0 kredit + 2 óra, nem 0 0 0 0 aláírás kötelező) Összesen: 30 23 13 10 Nemzetközi pénzügyi alapismeretek 2 2 2 0 kollokvium Világgazdaságtan 2 2 2 0 kollokvium Külkereskedelmi technikák és ügyletek 4 2 0 2 félévközi jegy Gazdaságföldrajz 3 2 0 2 félévközi jegy Külgazdasági politika 2 2 2 0 kollokvium Szaknyelvi szakmai tárgy 3 2 2 0 kollokvium Szakirány 14 10 Business english/Wirtschaftdeutsch I. (0 kredit + 2 óra, nem 0 0 0 0 aláírás kötelező) Összesen: 30 22 8 4 Szakmai gyakorlat 30 félévközi jegy Összesen: 30 MINDÖSSZESEN: 120 Nemzetközi szállítmányozás és logisztika szakirány Szakszeminárium I. 9 4 4 0 félévközi jegy Szakszeminárium II. 3 2 2 0 félévközi jegy Emberi erőforrás menedzsment 3 2 2 0 kollokvium Nemzetközi vállalatgazdaságtan 3 2 2 0 kollokvium Vámjog és –eljárás 3 2 2 0 félévközi jegy Nemzetközi szállítmányozás 2 2 0 2 félévközi jegy Logisztikai rendszerek tervezése, logisztikai kontrolling 3 2 2 0 félévközi jegy Összesen: 14 10 8 2 A szakmai gyakorlat a képzés negyedik félévében a felsőoktatási intézményben, illetve annak gyakorlati képzést biztosító szervezeti egységében (tanműhely, tanszálloda, tanétterem, laboratórium, taniroda), valamint a felsőoktatási intézmény által alapított gazdálkodó szervezetnél, továbbá egyesületnél, alapítványnál és egyéb gazdálkodó szervezetnél végzett gyakorlat
29
Pénzügy és számvitel FOKSZ FV
1
Tárgynév
Kredit Óra E GY Számonkérés
Jogi alapismeretek Kommunikáció alapjai Közgazdasági alapismeretek Szakmai idegen nyelvi alapok Üzleti gazdasági számítások Szakmai és pénzügyi információ feldolgozási alapismeretek Szervezési alapismeretek Pénzügyi számítások és pénzügyi piacok Számvitel alapjai Összesen:
2
3
4
3
2 3 3 2 3
2 2 2 2 4
2 0 1 0 2
0 2 1 2 2
3
2
0
2 félévközi jegy
4 5 5 30 3 3 4 3 2 2 5 2 4 2
2 2 4 22 2 2 3 2 2 2 2 2 3 2
2 0 2 9 2 2 2 0 0 0 0 1 1 0
0 2 2 13 0 0 1 2 2 2 2 1 2 2
kollokvium félévközi jegy kollokvium félévközi jegy kollokvium
kollokvium félévközi jegy félévközi jegy
Menedzsment ismeretek kollokvium Munkaerőpiaci ismeretek kollokvium Pénzügyi alapismeretek kollokvium Marketing alapjai félévközi jegy Vállalkozások működtetése félévközi jegy Üzleti kommunikációs készségfejlesztés félévközi jegy Üzleti szimuláció és esettanulmányok félévközi jegy Üzleti informatika félévközi jegy Pénzügyi számvitel kollokvium Választható készségfejlesztő ismeretek félévközi jegy Business english/Wirtschaftdeutsch I. (0 kredit + 2 óra, 0 0 0 0 aláírás nem kötelező) Összesen: 30 22 8 14 Nemzetközi pénzügyi alapismeretek 2 2 2 0 kollokvium Gazdasági elemzés 5 2 2 0 kollokvium Üzleti tervezés 2 2 0 2 kollokvium Vállalati pénzügyek 6 4 2 2 kollokvium Szakirány 15 10 Business english/Wirtschaftdeutsch I. (0 kredit + 2 óra, 0 0 0 0 aláírás nem kötelező) Összesen: 30 20 6 4 Szakmai gyakorlat 30 Összesen: 30 MINDÖSSZESEN: 120 Pénzintézeti szakirány Biztosítási alapismeretek 5 4 3 1 kollokvium Vállalkozásfinanszírozási ismeretek 5 2 2 0 félévközi jegy Banki ismeretek 5 4 2 2 félévközi jegy Összesen: 15 10 7 3 A szakmai gyakorlat a képzés negyedik félévében a felsőoktatási intézményben, illetve annak gyakorlati képzést biztosító szervezeti egységében (tanműhely, tanszálloda, tanétterem, laboratórium, taniroda), valamint a felsőoktatási intézmény által alapított gazdálkodó szervezetnél, továbbá egyesületnél, alapítványnál és egyéb gazdálkodó szervezetnél végzett gyakorlat.
30
Turizmus-vendéglátás FOKSZ FV
1
2
3
4
1
2
3
Tárgynév
Kredit Óra E GY
Számonkérés
Jogi alapismeretek 2 2 2 0 kollokvium Kommunikáció alapjai 3 2 0 2 félévközi jegy Közgazdasági alapismeretek 3 2 1 1 kollokvium Szakmai idegen nyelvi alapok 2 2 0 2 félévközi jegy Statisztika alapjai 3 3 1 2 félévközi jegy Szakmai és pénzügyi információ feldolgozási alapismeretek 3 2 0 2 félévközi jegy Számvitel alapjai 5 4 2 2 félévközi jegy Bevezetés a turizmusba 3 2 2 0 kollokvium Szakirány 6 5 3 2 Összesen: 30 24 11 13 Menedzsment ismeretek 3 2 2 0 kollokvium Munkaerőpiaci ismeretek 3 2 2 0 kollokvium Pénzügyi alapismeretek 4 3 2 1 kollokvium Marketing alapjai 3 2 0 2 félévközi jegy Vállalkozások működtetése 2 2 0 2 félévközi jegy Gasztronómiai alapismeretek 3 2 2 0 kollokvium Protokoll és etikett 2 2 0 2 félévközi jegy Szakirány 10 6 6 0 Business english/Wirtschaftdeutsch I. (0 kredit + 2 óra, nem 0 0 0 0 aláírás kötelező) Összesen: 30 21 14 7 Prezentáció és íráskészségfejlesztés 2 2 0 2 félévközi jegy Adók és támogatások 3 2 2 0 kollokvium Szállodai alapismeretek 4 2 1 1 félévközi jegy Turizmus-vendéglátó marketing 4 3 1 2 kollokvium Rendezvényszervezés alapjai 4 2 1 1 félévközi jegy Értékesítési ismeretek 3 3 1 2 kollokvium Szakirány 10 7 3 4 Business english/Wirtschaftdeutsch I. (0 kredit + 2 óra, nem 0 0 0 0 aláírás kötelező) Összesen: 30 21 9 12 Szakmai gyakorlat 30 Összesen: 30 MINDÖSSZESEN: 120 Turizmus szakirány Idegenforgalmi földrajz (Magyarország) 3 3 1 2 kollokvium Művelődéstörténet alapjai 3 2 0 2 félévközi jegy Összesen: 6 5 1 4 Idegenforgalmi földrajz (nemzetközi) 4 2 2 0 kollokvium Falusi-városi turizmus 3 2 2 0 kollokvium Szabadidő elmélet és intézményrendszer 3 2 2 0 félévközi jegy Összesen: 10 6 6 0 Utazásszervezés és értékesítés 3 2 0 2 félévközi jegy Turisztikai térségszervezési alapismeretek 4 3 2 1 kollokvium Desztinációs marketing 3 2 1 1 félévközi jegy Összesen: 10 7 3 4 A szakmai gyakorlat a képzés negyedik félévében, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felsőoktatási gyakorlóhelyi nyilvántartásában szereplő szervezetnél vagy felsőoktatási intézményben, illetve annak gyakorlati képzést biztosító szervezeti egységében (tanműhely, tanszálloda, tanétterem, laboratórium, taniroda), valamint a felsőoktatási intézmény által alapított gazdálkodó szervezetnél, továbbá egyesületnél, alapítványnál és egyéb gazdálkodó szervezetnél végzett gyakorlat
31
Gazdálkodási és menedzsment BA Tárgynév
FV
1
2
3
4
5
6
Kredit
E
GY
Számonkérés
4 5 6 6 3 3 0 3 3 3 3 3 0 0 0 0 30 4 4 4 4 3 3 2 3 0 3 0 0 0 30 5 4 5 6 4 3 0 3 0 0 30 4 4 3 5 5 3 3 3
2 4 4 4 2 2 4 2 2 2 2 2 2 2 2 2 20 2 3 3 3 2 2 2 2 0 2 2 2 2 21 4 3 3 4 2 2 0 2 2 2 20 3 3 2 3 3 2 2 2
2 2 2 2 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 10 2 1 2 2 0 2 0 2 0 0 0 0 0 11 2 1 2 2 2 2 0 0 0 0 11 1 1 2 2 1 2 1 2
0 2 2 2 2 0 4 2 2 2 2 2 2 2 2 2 10 0 2 1 1 2 0 2 0 4 2 2 2 2 10 2 2 1 2 0 0 4 2 2 2 9 2 2 0 1 2 0 1 0
kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium félévközi jegy kollokvium aláírás félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy aláírás aláírás aláírás aláírás 5k, 2f kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium félévközi jegy kollokvium félévközi jegy kollokvium aláírás félévközi jegy aláírás aláírás aláírás 6k, 3f félévközi jegy félévközi jegy kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium aláírás félévközi jegy aláírás aláírás 4k, 3f félévközi jegy kollokvium kollokvium kollokvium félévközi jegy kollokvium kollokvium kollokvium
Összesen:
30 2 4 3 3 3
20 2 2 2 2 2
12 0 0 2 0 1
8 2 2 0 2 1
6k, 2f félévközi jegy félévközi jegy kollokvium félévközi jegy kollokvium
Szakirány Összesen:
15 30 3 2 3 2 3 2 15 0 30 30 210
10 20 2 2 2 2 2 2 8 0 20
4 7 0 1 0 2 2 1 6 0 12
6 13 2 1 2 0 0 1 2 0 8
121
63
58
Üzleti tervezés Gazdasági elemzés Emberi erőforrás menedzsment Szervezeti magatartás Tevékenységmenedzsment
Üzleti kommunikáció Stratégiai tervezés Kontrolling Üzleti etika Döntéselmélet Kereskedelemgazdaságtan Szakirány Diploma Összesen:
7
Óra
Jogi alapismeretek Matematika I. Mikroökonómia Vállalati gazdaságtan Informatika Környezetgazdaságtan Business english/Wirtschaftdeutsch I.(0 Kötelezően választható tárgy kredit+4 óra) KV_Európai kultúra KV _Gazdaságtörténet KV _Tanulás- és kutatásmódszertan KV_ Gazdaságföldrajz Felzárkóztató F_Matematika gyakorlat F_Vállalati gazdaságtan gyakorlat F_Mikroökonómia gyakorlat Összesen: Gazdasági jog Matematika II. Makroökonómia Pénzügytan Marketing Menedzsment Üzleti informatika Szaknyelvi szakmai tárgy I. Business english/Wirtschaftdeutsch II.(0 Választható tárgy kredit+4 óra) Felzárkóztató F_Matematika gyakorlat F_Makroökonómia gyakorlat Összesen: Számvitel I. Statisztika I. Nemzetközi gazdaságtan Vállalati pénzügyek Vezetés és szervezés Szaknyelvi szakmai tárgy II. Business english/Wirtschaftdeutsch III.(0 Választható tárgy kredit+4 óra) Felzárkóztató F_Nemzetközi gazdaságtan gyakorlat Összesen: Statisztika II. Számvitel II. EU ismeretek Regionális gazdaságtan Marketingtmenedzsment Adózási ismeretek Logisztika Szaknyelvi szakmai tárgy III.
Szakmai gyakorlat Mindösszesen
32
koll. (1), félévk. (2) 3k, 5f félévközi jegy kollokvium félévközi jegy kollokvium kollokvium kollokvium koll. (2), félévk. (1) aláírás 6k, 3f 30k, 18f
Előkövetelmény
Matematika I.
Mikroökonómia
Statisztika I. Számvitel I. Marketing
Kereskedelem és marketing BA Tárgynév
FV
1
2
3
4
5
Szakirány Összesen:
6
Üzleti kommunikáció Stratégiai tervezés Vállalatirányítás Médiagazdaságtan Nemzetközi marketing Kereskedelemgazdaságtan Szakirány Diploma Összesen:
7
Szakmai gyakorlat Mindösszesen
Óra
Kredit
Jogi alapismeretek Matematika I. Mikroökonómia Vállalati gazdaságtan Informatika Környezetgazdaságtan Business english/Wirtschaftdeutsch I.(0 kredit+4 óra) Kötelezően választható tárgy KV_Európai kultúra KV _Gazdaságtörténet KV _Tanulás- és kutatásmódszertan KV_ Gazdaságföldrajz Felzárkóztató F_Matematika gyakorlat F_Vállalati gazdaságtan gyakorlat F_Mikroökonómia gyakorlat Összesen: Gazdasági jog Matematika II. Makroökonómia Pénzügytan Marketing Menedzsment Üzleti informatika Szaknyelvi szakmai tárgy I. Business english/Wirtschaftdeutsch II.(0 kredit+4 óra) Választható tárgy Felzárkóztató F_Matematika gyakorlat F_Makroökonómia gyakorlat Összesen: Számvitel I. Statisztika I. Nemzetközi gazdaságtan Vállalati pénzügyek Vezetés és szervezés Szaknyelvi szakmai tárgy II. Business english/Wirtschaftdeutsch III.(0 kredit+4 óra) Választható tárgy Felzárkóztató F_Nemzetközi gazdaságtan gyakorlat Összesen: Statisztika II. Számvitel II. EU ismeretek Regionális gazdaságtan Marketingtmenedzsment Marketingkommunikáció Logisztika Szaknyelvi szakmai tárgy III. Összesen: Üzleti tervezés Külkereskedelmi technikák és ügyletek Emberi erőforrás menedzsment Szervezeti magatartás Szolgáltatásmarketing
E
GY
Számonkérés
4 5 6 6 3 3 0 3 3 3 3 3 0 0 0 0 30 4 4 4 4 3 3 2 3 0 3 0 0 0 30 5 4 5 6 4 3 0 3 0 0 30 4 4 3 5 5 3 3 3 30 2 4 3 3 3
2 4 4 4 2 2 0 2 2 2 2 2 2 2 2 2 20 2 3 3 3 2 2 2 2 0 2 2 2 2 21 4 3 3 4 2 2 0 2 2 2 20 3 3 2 3 3 2 2 2 20 2 2 2 2 2
2 2 2 2 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 10 2 1 2 2 0 2 0 2 0 0 0 0 0 11 2 1 2 2 2 2 0 0 0 0 11 1 1 2 2 1 2 1 2 12 0 0 2 0 1
0 2 2 2 2 0 0 2 2 2 2 2 2 2 2 2 10 0 2 1 1 2 0 2 0 4 2 2 2 2 10 2 2 1 2 0 0 4 2 2 2 9 2 2 0 1 2 0 1 0 8 2 2 0 2 1
kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium félévközi jegy kollokvium aláírás félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy aláírás aláírás aláírás aláírás 5k, 2f kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium félévközi jegy kollokvium félévközi jegy kollokvium aláírás félévközi jegy aláírás aláírás aláírás 6k, 3f félévközi jegy félévközi jegy kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium aláírás félévközi jegy aláírás aláírás 4k, 3f félévközi jegy kollokvium kollokvium kollokvium félévközi jegy kollokvium kollokvium kollokvium 6k, 2f félévközi jegy félévközi jegy kollokvium félévközi jegy kollokvium
15 30 3 2 2 3 3 2 15 0 30 30 210
10 20 2 2 2 2 2 2 8 0 20
4 7 0 1 2 2 0 1 6 0 12
6 13 2 1 0 0 2 1 2 0 8
koll. (2), félévk. (1) 4k, 4f félévközi jegy kollokvium kollokvium kollokvium félévközi jegy kollokvium koll. (2), félévk. (1) aláírás 6k, 3f
121
63
58
33
31k, 17f
Előkövetelmény
Matematika I.
Mikroökonómia
Statisztika I. Számvitel I. Marketing
Nemzetközi gazdálkodási BA Tárgynév
FV
1
2
3
4
5
6
Kredit
E
4 5 6 6 3 3 0 3 3 3 3 3 0 0 0 0 30 4 4 4 4 3 3 2 3 0 3 0 0 0 30 5 4 5 6 4 3 0 3 0 0 30 4 4 3 5 3 2 3 6 30 2 4 3 2 2 2 15 30 3 3 3 3 3
2 4 4 4 2 2 0 2 2 2 2 2 2 2 2 2 20 2 3 3 3 2 2 2 2 0 2 2 2 2 21 4 3 3 4 2 2 0 2 2 2 20 3 3 2 3 2 2 2 4 21 2 2 2 2 2 2 10 22 2 2 2 2 2
2 2 2 2 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 10 2 1 2 2 0 2 0 2 0 0 0 0 0 11 2 1 2 2 2 2 0 0 0 0 11 1 1 2 2 0 0 1 4 11 0 0 2 2 2 0 4 10 0 2 2 0 0
Szakirány
15 0 30 30 210
8 0 18
6 0 10
122
63
Diploma Összesen: 7
Óra
Jogi alapismeretek Matematika I. Mikroökonómia Vállalati gazdaságtan Informatika Környezetgazdaságtan Business english/Wirtschaftdeutsch I.(0 kredit+4 Kötelezően választható tárgy óra) KV_Európai kultúra KV _Gazdaságtörténet KV _Tanulás- és kutatásmódszertan KV_ Gazdaságföldrajz Felzárkóztató F_Matematika gyakorlat F_Vállalati gazdaságtan gyakorlat F_Mikroökonómia gyakorlat Összesen: Gazdasági jog Matematika II. Makroökonómia Pénzügytan Marketing Menedzsment Üzleti informatika Szaknyelvi szakmai tárgy I. Business english/Wirtschaftdeutsch II.(0 kredit+4 Választható tárgy óra) Felzárkóztató F_Matematika gyakorlat F_Makroökonómia gyakorlat Összesen: Számvitel I. Statisztika I. Nemzetközi gazdaságtan Vállalati pénzügyek Külgazdasági politika Szaknyelvi szakmai tárgy II. Business english/Wirtschaftdeutsch III.(0 kredit+4 Választható tárgy óra) Felzárkóztató F_Nemzetközi gazdaságtan gyakorlat Összesen: Statisztika II. Számvitel II. EU ismeretek Regionális gazdaságtan Interkulturális menedzsment Nemzetközi kereskedelem Logisztika Szaknyelvi szakmai tárgy III. (2) Összesen: Üzleti tervezés Külkereskedelmi technikák és ügyletek Emberi erőforrás menedzsment Nemzetközi pénzügyek Világgazdaságtan Nemzetközi szállítmányozás Szakirány Összesen: Nemzetközi tárgyalástan Nemzetközi intézmények Politikai földrajz Projektmenedzsment Helyi gazdaságfejlesztés
Szakmai gyakorlat Mindösszesen
34
Számonkérés
GY 0 2 2 2 2 0 0 2 2 2 2 2 2 2 2 2 10 0 2 1 1 2 0 2 0 4 2 2 2 2 10 2 2 1 2 0 0 4 2 2 2 9 2 2 0 1 2 2 1 0 10 2 2 0 0 0 2 6 12 2 0 0 2 2
kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium félévközi jegy kollokvium aláírás félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy aláírás aláírás aláírás aláírás 5k, 2f kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium félévközi jegy kollokvium félévközi jegy kollokvium aláírás félévközi jegy aláírás aláírás aláírás 6k, 3f félévközi jegy félévközi jegy kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium aláírás félévközi jegy aláírás aláírás 4k, 3f félévközi jegy kollokvium kollokvium kollokvium félévközi jegy félévközi jegy kollokvium kollokvium (2) 6k, 3f félévközi jegy félévközi jegy kollokvium kollokvium kollokvium félévközi jegy koll. (2), félévk. (3) 5k, 6f félévközi jegy kollokvium kollokvium félévközi jegy félévközi jegy
2 koll. (2), félévk. (2) 0 aláírás 8 4k, 5f 59
30k, 22f
Előkövetelmény
Matematika I.
Mikroökonómia
Statisztika I. Számvitel I.
Pénzügy és számvitel BA FV
1
2
3
4
5
6
7
Tárgynév Jogi alapismeretek Matematika I. Mikroökonómia Vállalati gazdaságtan Informatika Környezetgazdaságtan Business english/Wirtschaftdeutsch I.(0 kredit+4 Kötelezően választható tárgy óra) KV_Európai kultúra KV _Gazdaságtörténet KV _Tanulás- és kutatásmódszertan KV_ Gazdaságföldrajz Felzárkóztató F_Matematika gyakorlat F_Vállalati gazdaságtan gyakorlat F_Mikroökonómia gyakorlat Összesen: Gazdasági jog Matematika II. Makroökonómia Pénzügytan Marketing Menedzsment Üzleti informatika Szaknyelvi szakmai tárgy I. Business english/Wirtschaftdeutsch II.(0 kredit+4 Választható tárgy óra) Felzárkóztató F_Matematika gyakorlat F_Makroökonómia gyakorlat Összesen: Számvitel I. Statisztika I. Nemzetközi gazdaságtan Vállalati pénzügyek Vezetés és szervezés Szaknyelvi szakmai tárgy II. Business english/Wirtschaftdeutsch III.(0 kredit+4 Választható tárgy óra) Felzárkóztató F_Nemzetközi gazdaságtan gyakorlat Összesen: Statisztika II. Számvitel II. EU ismeretek Regionális gazdaságtan Pénzügyi és biztosítási ismertek Adózási ismeretek Pénzügyi számítások és pénzügyi piacok Szaknyelvi szakmai tárgy III. Összesen: Üzleti tervezés Gazdasági elemzés Értékelemzés Nemzetközi pénzügyek Számvitel III. Szakirány Összesen: Üzleti kommunikáció Beszámolókészítés Kontrolling Vezetői számvitel alapjai Ellenőrzés Banktan Szakirány Diploma Összesen: Szakmai gyakorlat Mindösszesen
Óra
Kredit 4 5 6 6 3 3 0 3 3 3 3 3 0 0 0 0 30 4 4 4 4 3 3 2 3 0 3 0 0 0 30 5 4 5 6 4 3 0 3 0 0 30 4 4 3 5 5 3 3 3 30 2 4 4 2 3 15 30 3 3 3 2 2 2 15 0 30 30 210
35
E
GY
Számonkérés
2 4 4 4 2 2 0 2 2 2 2 2 2 2 2 2 20 2 3 3 3 2 2 2 2 0 2 2 2 2 21 4 3 3 4 2 2 0 2 2 2 20 3 3 2 3 3 2 2 2 20 2 2 2 2 2 10 20 2 2 2 2 2 2 8 0 20
2 2 2 2 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 10 2 1 2 2 0 2 0 2 0 0 0 0 0 11 2 1 2 2 2 2 0 0 0 0 11 1 1 2 2 3 2 0 2 13 0 0 2 2 0 4 8 0 0 0 2 2 2 6 0 12
0 2 2 2 2 0 0 2 2 2 2 2 2 2 2 2 10 0 2 1 1 2 0 2 0 4 2 2 2 2 10 2 2 1 2 0 0 4 2 2 2 9 2 2 0 1 0 0 2 0 7 2 2 0 0 2 6 12 2 2 2 0 0 0 2 0 8
kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium félévközi jegy kollokvium aláírás félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy aláírás aláírás aláírás aláírás 5k, 2f kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium félévközi jegy kollokvium félévközi jegy kollokvium aláírás félévközi jegy aláírás aláírás aláírás 6k, 3f félévközi jegy félévközi jegy kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium aláírás félévközi jegy aláírás aláírás 4k, 3f félévközi jegy kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium félévközi jegy kollokvium 6k, 2f félévközi jegy kollokvium kollokvium kollokvium félévközi jegy koll. (2), félévk. (1) 5k, 3f félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy kollokvium kollokvium kollokvium koll. (2), félévk. (1) aláírás 5k, 4f
121
65
56
31k, 17f
Előkövetelmény
Matematika I.
Mikroökonómia
Statisztika I. Számvitel I.
Számvitel II.
Gazdálkodási és menedzsment BA (német nyelven) FV
Tárgynév
1
Matematika I. Informatika Mikroökonómia Vállalatgazdaságtan I. Wirtschaftsdeutsch I. Gazdaságtörténet Jogi ismeretek Filozófia
2
Matematika II. Szociológia Makroökonómia Vállalatgazdaságtan II. Számvitel I. Menedzsment Gazdasági jog Wirtschaftsdeutsch II.
Kredit
Összesen:
Összesen:
3
4
5
6
7
Statisztika I. Nemzetközi gazdaságtan Pénzügytan Számvitel II. Basic Business Management I. Marketing Üzleti informatika Összesen: Környezetgazdaságtan Regionális gazdaságtan Statisztika II. Projektmenedzsment Basic Business Management II. Döntéselmélet és módszertan Minőségmenedzsment Számvitel elemzés Üzleti szaknyelvi ismeretek (Választható) Összesen: Gazdaságpszichológia Vállalati pénzügyek Kontrolling Értékteremtő folyamatok menedzsmentje Vezetés szervezés Stratégiai menedzsment Vezetői információs rendszerek Üzleti szaknyelvi ismeretek (Választható) Összesen: EU ismeretek Emberi erőforrásgazdálkodás Marketing menedzsment Üzleti etika Üzleti kommunikáció Vállalkozói tréning Marketingkommunikáció Diploma Üzleti szaknyelvi ismeretek (Választható) Összesen: Szakmai gyakorlat Mindösszesen
Óra
5 3 5 4 4 3 3 3 30 5 3 5 4 4 4 3 2 30 5 5 5 4 3 4 4 30 3 3 3 4 3 3 4 4 3 30 2 5 3 5 4 4 4 3 30 3 5 4 3 3 3 3 3 3 30 30 210
E 4 2 4 2 4 2 2 2 22 4 2 4 2 3 2 2 2 21 3 4 4 2 2 2 2 19 2 2 3 2 2 2 2 2 2 19 2 3 4 3 2 2 2 2 20 2 4 2 2 2 2 2 2 2 20 122
36
2 1 2 2 0 2 2 2 13 2 2 2 2 2 2 2 0 14 1 2 4 2 0 2 0 11 2 2 1 2 0 2 2 2 2 15 2 2 2 2 2 2 2 2 16 2 2 2 2 2 0 1 0 2 13
GY 2 1 2 0 4 0 0 0 9 2 0 2 0 1 0 0 2 7 2 2 0 0 2 0 2 8 0 0 2 0 2 0 0 0 0 4 0 1 2 1 0 0 0 0 4 0 2 0 0 0 2 1 2 0 7
Számonkérés kollokvium félévközi jegy kollokvium kollokvium félévközi jegy kollokvium kollokvium kollokvium 6k, 2f kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium félévközi jegy 7f, 1f kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy 4k,3f kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium félévközi jegy kollokvium kollokvium félévközi jegy félévközi jegy 6k, 3f kollokvium kollokvium kollokvium félévközi jegy kollokvium kollokvium kollokvium félévközi jegy 6k, 2f kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium félévközi jegy félévközi jegy kollokvium félévközi jegy félévközi jegy 5k, 4f 34k, 15 f
Előkövetelmény
Matematika I. Vállalatgazdaságtan I.
Wirtschaftsdeutsch I.
Számvitel I.
Statisztika I.
Számvitel II.
Számvitel II.
Marketing
Marketing
1
2
3
4
3 3 3 4 4 4
A tantárgy neve
Statisztika (kvantitatív módszerek) A nonprofit szektor gazdaságtana Közösségi gazdaságtan (haladó) Haladó mikroökonómia Kutatásmódszertan Szintrehozó tárgyak: Modultárgy (2 darab) Összesen: A közügyek elmélettörténeti alapjai Haladó makroökonómia Globális és összehasonlító kormányzás Közpolitika elemzés (haladó) Szintrehozó tárgyak:
Közösségi gazdaságtan Szintrehozó matematika
Államháztartástan Költségvetési intézmények számvitele
Modultárgy (2 darab) Szabadon választható tárgy Összesen: Szakirány Diplomamunka I. Modultárgy (2 tárgy) Összesen: Szakirány Diplomamunka II. Szabadon választható tárgy Modultárgy (1 tárgy) Összesen:
Közintézményi menedzsment szakirány Közintézményi menedzsment Közszolgálati vállalatok gazdaságtana Non-profit intézményi menedzsment Emberi erőforrás menedzsment a közszolgálatban Közösségi pénzügyi menedzsment Közösségi választások elmélete
37
Kreditpont
Félévi órazsám
Félév
Közgazdálkodás és közpolitika MA_L Számonkérés jellege
15 15 15 20 15
4 5 4 4 4
kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium évközi jegy
15 15 20 100 15 20 15 15
4 4 8 29 4 4 5 5
kollokvium kollokvium
15 15 20 10 95 50 15 20 85 55 15 10 10 90
4 4 8 4 30 15 8 8 31 15 7 4 4 30 120
kollokvium évközi jegy
15 15 20 15 20 20
kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium
évközi jegy kollokvium
kollokvium évközi jegy
5 5 5 5 5 5
kollokvium kollokvium évközi jegy évközi jegy kollokvium kollokvium
1.
2.
3
4
A tantárgy neve
A közügyek elmélettörténeti alapjai A nonprofit szektor gazdaságtana Globális és összehasonlító kormányzás Haladó mikroökonómia Kutatásmódszertan (Kérdőívtervezés) Szintre hozó tárgyak:
Kreditpont
Félévi órazsám
Félév
Közgazdálkodás és közpolitika MA_L (KSH)
15 15 15 20 15 Kőzösségi gazdaságtan Szintrehozó matematika
Modultárgy (2 darab) M: Szintre hozó leíró és matematikai statisztika (SPSS és Excel M: Statisztikai osztályozások és nomenklatúrák alapismeretek is) Összesen: Statisztika (mintavétel, súlyozás) Haladó makroökonómia Közösségi gazdaságtan (haladó szint) Közpolitika elemzés (haladó szint) Szintre hozó tárgyak: Államháztartástan Költségvetési intézmények számvitele Modultárgy (2 darab) M:Társadalomstatisztika - Társadalomszerkezet és társadalmi M:Adatelemzés (SPSS) mobilitás Szabadon választható tárgy (1 tárgy) Munkaerőpiac, foglalkozási rétegződés A szegénység mérése Összesen: Demográfia Nemzeti számlák rendszere Statisztikai vizualizáció (táblázás, kiadványszerk.) Diplomamunka I. Szabadon választható tárgy (2 tárgy) Társadalmi ellátórendszerek Idősorelemzés (szezonális kiigazítás) Társadalmi-gazdasági jelzőszámok Gazdaságstatisztika és gazdaságstatisztikai adatgyűjtés Összesen: Magyar és EU statisztika igazgatásrendszere Minőségbiztosítás és adatvédelem Diplomamunka II. Szabadon választható tárgy (3 tárgy) Mezőgazdasági összeírás és mg-i statisztika Térinformatika és területi elemzéssek Környezetstatisztika Népszámlásás, Mikrocensus Árindexek szerepe, Árstatisztika Haladó adatbáziskezelés Összesen:
38
4 5 4 4 4 8 4 4 8 4 4 29 4 4 5 5 8 4 4 8 4 4 4 4 4 30 5 5 5 8 8 4 4 4 4 31 6 5 7 12 4 4 4 4 4 4
15 15 15 10 105 15 20 15 15 15 15 10 15 15 15 105 15 15 15 15 15 15 15 15 90 10 15 20 15 15 15 15 15 15 90
Számonkérés jellege
30
kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium évközi jegy kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium évközi jegy kollokvium évközi jegy kollokvium kollokvium évközi jegy kollokvium évközi jegy kollokvium kollokvium évközi jegy kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium évközi jegy kollokvium kollokvium kollokvium évközi jegy
1
4
Kreditpont
3
3
Statisztika (kvantitatív módszerek)
4
2
2
4 Évközi jegy
Makroökonómia (haladó)
4
2
2
4 Kollokvium
Nemzetközi politikai gazdaságtan
3
2
1
4 Kollokvium
Nemzetközi gazdaságtan (haladó)
4
2
2
5 Kollokvium
Nemzetközi pénzügyek
3
2
1
5 Kollokvium
Modul
2
Mikroökonómia (haladó) Világgazdaságtan Modul Összesen: Statégiai menedzsment Vállalati kommunikáció Fejlődésgazdaságtan Diplomamunka 1. Modul Összesen: Diplomamunka 2. Modul Összesen:
3 4
5 Évközi jegy
3
23 13
Nemzetközi gazdasági folyamatok kvantitatív elemzése Nemzetközi jog
3
Számonkérés jellege
Gazdaságszociológia
Összesen:
2
Gyakorlat
A tantárgy neve
Elmélet
Heti óraszám
Félév
Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás MA
8
1 4
2
4 2 3 3 9 23 10 2 2 2 2 2 2 15 23 4 4 15
2
4 2 2 4 4
30 4 Kollokvium 5 Kollokvium 4 4 13 30 3 3 3 3 18 30 12 18 120
39
Kollokvium Kollokvium
Kollokvium Évközi jegy Kollokvium Évközi jegy
Évközi jegy
Gyakorlat
4
2
2
5 kollokvium
Vállalati pénzügyek (VF+NG MA-val együtt)
4
2
2
6 kollokvium
Pénzügyi kontrolling
4
2
2
6 kollokvium
Haladó vezetői számvitel 1.
2
2
0
4 kollokvium
Matematikai-statisztikai elemzések
2
2
0
3 kollokvium
2 2
2 2
0 0
3 kollokvium 3 kollokvium
A tantárgy neve
Vezetéselmélet és módszertan Szabadon választható ( 1 tárgy felvétele ajánlott) Összesen: Nemzetközi számvitel (NG MA-val) Vállalkozások jogi környezete (VF MA-val) Haladó vállalati pénzügyek (NG MA-val) 2.
3.
4.
Nemzetközi számvitel szakszeminárium (NG MA-val együtt) Pénzügyi instrumentumok számvitele A könyvvizsgálat rendszere Vállalkozásfinanszírozás és pénzügyi szolgáltatások (VF MA-val együtt) Összesen: Kutatásmódszertan Konszolidált beszámoló összeállítása és elemzése Alkalmazott vállalatértékelés Pénzügyi elemzés (VF MA-val) Pénzügyi kockázatkezelés (VF MA -val) Vállalkozások adózása és költségvetési kapcsolatok elemzése Szabadon választható ( 1 tárgy felvétele ajánlott) Összesen: Ellenőrzési esettanulmányok A számvitel számítógépes támogatása (NG MA-val együtt- Controlling informatikai eszközökkel) Nemzetközi adózás (NG MA-val együtt) Nemzetközi kontrolling szakszeminárium (NG MA-val) Szabadon választható ( 1 tárgy felvétele ajánlott) Diplomamunka Összesen:
40
20 14 2 2
Kreditpont
Elmélet
Kvantitatív döntési módszerek
Félév
Heti óraszám
Számvitel MA Számonkérés jellege
6 30 0 4 kollokvium
4
2
2
5 kollokvium
2 4 2 3
2 2 1 3
0 2 1 0
4 6 3 3
3 1 20 13 3 1 3 0 2 1 4 2 2 0 4 2 2 2
kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium
2 5 kollokvium 7 30 2 5 évközi jegy 3 4 kollokvium 1 4 kollokvium 2 5 kollokvium 2 4 évközi jegy 2 5 évközi jegy 0 3 kollokvium
20 2
8 12 30 0 2 2 évközi jegy
2 4 4 2 6 20
0 2 2 2 6
2 2 2 0
3 4 3 3 15 8 30
kollokvium évközi jegy évközi jegy kollokvium évközi jegy
1
2
3
4
A tantárgy neve
Közösségi gazdaságtan (haladó) Statisztika (kvantitatív módszerek) Kutatásmódszertan Politikai földrajz (haladó) Regionális és városgazdaságtan Szakirányú modul Összesen: Regionális elemzési módszerek Környezetelemzési módszerek Környezetgazdaságtan Regionális politika Szakszeminárium I. (tanulmányút, kutatási gyakorlat) Szakirányú modul Szabadon választható (1/félév) Összesen: A vidékfejlesztés alapjai Regionális- és lokális gazdaságfejlesztés Szakszeminárium II. (tanulmányút, kutatási gyakorlat) Szakirányú modul Szakirányú modul Szabadon választható (1/félév) Diplomamunka I. Összesen: Szakszeminárium III.(tanulmányút, kutatási gyakorlat) Szakirányú modul Szakirányú modul Szabadon választható (1/félév) Diplomamunka II. Összesen:
41
15 15 15 15 15 20 95 15 15 15 15 10 20 10 100 10 15 10 30 30 10 105 20 15 30 10 15 90
Kreditpont
Félévi órazsám
Félév
Regionális és környezeti gazdaságtan MA_L
5 4 5 5 5 6 30 4 4 4 4 6 6 2 30 4 4 6 6 6 2 2 30 6 3 6 2 13 30 120
Számonkérés jellege
kollokvium évközi jegy évközi jegy kollokvium kollokvium évközi jegy évközi jegy évközi jegy kollokvium kollokvium évközi jegy kollokvium évközi jegy kollokvium kollokvium évközi jegy kollokvium évközi jegy évközi jegy évközi jegy évközi jegy kollokvium évközi jegy évközi jegy évközi jegy
Gyakorlat
3
1
2
5 évközi jegy
Vállalkozás innováció
3
2
1
5 kollokvium
Társadalmi-gazdasági előrejelzés
3
1
2
5 évközi jegy
Üzleti gazdaságtan
4
2
2
5 kollokvium
Marketingmenedzsment
3
2
1
5 kollokvium
Pénzügyi elemzés
4
2
2
5 kollokvium
A tantárgy neve
Összesen:
20 10 10
Döntéstámogató rendszerek és módszerek Projektek menedzselése Vállalati stratégia 2
3
4
Kreditpont
Elmélet
Kutatásmódszertan
Félév 1
Heti óraszám
Vállalkozásfejlesztés MA
3 4 4
Üzleti kommunikáció Vezetői gazdaságtan Vállalatfinanszírozás és pénzügyi szolgáltatások Összesen: Termelés- és innovációmenedzsment Vezetői számvitel és kontrolling Vállalkozás és globalizáció Pénzügyi kockázatkezelés Üzleti tanácsadás Kisvállalkozásfejlesztési politika Választható tárgy (1 darab) Összesen: Szervezetfejlesztés gyakorlata Vállalkozások jogi környezete (társasági jog) Választható tárgy (1 darab)
1 2 2
2 2 2
3 0 4 4 2 2 3 1 2 21 8 14 4 2 2 4 2 2 2 1 1 2 0 2 4 2 2 3 2 1 3 2 1 22 11 11 4 0 4 4 2 2 4 2 2
Diplomamunka
8
Összesen:
20
42
0
2
4 10
Számonkérés jellege
30 5 kollokvium 5 kollokvium 5 kollokvium 5 5 5 30 5 5 3 4 5 4 4 30 6 5 4
évközi jegy kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium évközi jegy kollokvium kollokvium évközi jegy kollokvium kollokvium évközi jegy
15 évközi jegy 30 120
1
2
3
4
3 3 3 4 4 4 4
A tantárgy neve
Gazdaságpolitika Kutatásmódszertan Marketingmenedzsment Szervezeti magatartás és vezetés Matematikai és statisztikai módszerek és elemzések Üzleti gazdaságtan Összesen: Projektek menedzselése Vállalati stratégia Szervezetelmélet Döntéstámogató rendszerek és módszerek Változtatás- és tudásmenedzsment Integrált információs rendszerek irányítása Választható tárgy (1 darab) Összesen: Termelés- és innovációmenedzsment Vezetői számvitel és kontrolling Választható tárgy (2 darab) Szakirány Összesen: Szakirány Diplomamunka Összesen: Emberi erőforrásmenedzsment-információmenedzsment modul Emberi erőforrás menedzsment rendszerek Szervezetfejlesztés elmélete, modelljei Információrendszerek fejlesztése és menedzselése Szervezeti kultúra vizsgálata és fejlesztése Vezetői kompetencia fejlesztés Tartalommenedzsment Információs társadalom
43
Kreditpont
Félévi órazsám
Félév
Vezetés és szervezés MA_L Számonkérés jellege
15 15 15 15 15 15 90 15 15 15 15 15 15 15 105 15 20 30 45 110 70 20 90
5 5 5 5 5 5 30 5 5 4 5 4 4 3 30 5 5 6 14 30 15 15 30 120
kollokvium évközi jegy kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium
15 15 15 15 20 20 15
5 5 4 3 4 4 4
kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium évközi jegy kollokvium kollokvium
kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium évközi jegy kollokvium kollokvium évközi jegy
évközi jegy
EXECUTÍVE MBA TANÁCSADÓ/SZAKKÖZGAZDÁSZ Tantárgy
Óra
I. félév Emberi erőforrásmenedzsment rendszerek Marketing menedzsment vezetőknek Stratégiai- és változtatás menedzsment Kvantitatív elemzés
Követelmény Kredit Számonkérés
30 15 30 15 90
8 5 8 6 27
kollokvium kollokvium kollokvium évközi jegy
25 20 20 25
8 8 8 6
kollokvium kollokvium évközi jegy kollokvium
6 4 7 8 8 33
évközi jegy évközi jegy évközi jegy kollokvium évközi jegy
Összesen:
20 15 20 20 20 95
6 6 6 12 30
évközi jegy évközi jegy évközi jegy évközi jegy
Összesen:
25 25 25 15 90
Összesen: II. félév Transznacionális vállalatok szervezése és irányítása A területfejlesztés vállalati aspektusai Szervezeti magatartás Vállalati pénzügyek vezetőknek III. félév Vállalkozásfinanszírozás és pénzpiacok Vezetői információs és döntéstámogató rendszerek Értékteremtő folyamatok Vezetői gazdaságtan Vezetői kompetenciafejlesztés IV. félév Stratégiai esettanulmányok Tárgyalási stratégiák Kontrolling vezetőknek Diplomamunka
44
MÉRNÖK-KÖZGAZDÁSZ Tantárgy
Óra
I. félév Általános közgazdaságtan (Makro- és mezoökonómia) Társasági jog Gazdaságstatisztika Üzleti gazdaságtan Vállalati döntéstámogató rendszerek Üzleti kommunikáció
Követelmény Kredit Számonkérés 5 5 4 5 5 5 29
kollokvium kollokvium évközi jegy kollokvium évközi jegy évközi jegy
Összesen:
20 15 15 15 15 15 95
5 5 5 5 4 5 29
kollokvium évközi jegy évközi jegy kollokvium kollokvium évközi jegy
Összesen:
15 15 20 15 15 20 100
4 4 4 4 4 4 8 32
évközi jegy évközi jegy évközi jegy kollokvium évközi jegy kollokvium évközi jegy
Összesen:
15 15 15 20 15 15 15 110
II. félév Marketingmenedzsment ismeretek Változtatás- és tudásmenedzsment Vezetői kompetenciafejlesztés Vállalati stratégia Vezetés és szervezés Emberi erőforrás menedzsment gyakorlata III. félév Üzleti számítások Gazdasági elemzés Számvitel Vezetői gazdaságtan Vállalati esettanulmányok Pénzügy és adózás Diplomamunka
45
JOGÁSZ-KÖZGAZDÁSZ Tantárgy
Óra
I. félév Közgazdaságtan I. (Makro- és mezoökonómia) Közgazdaságtan II. (Mikroökonómia) Környezeti gazdaságtan Üzleti gazdaságtan Vállalati döntéstámogató rendszerek
Követelmény Kredit Számonkérés 5 5 5 5 5 30
kollokvium kollokvium évközi jegy kollokvium évközi jegy
Összesen:
20 15 15 15 15 80
5 5 5 5 5 5 30
kollokvium évközi jegy évközi jegy kollokvium kollokvium évközi jegy
Összesen:
15 15 20 15 15 20 100
5 5 4 8 5 4 31
kollokvium évközi jegy évközi jegy kollokvium évközi jegy kollokvium
Összesen:
15 15 15 20 15 15 95
6 6 6 12 30
évközi jegy évközi jegy évközi jegy évközi jegy
Összesen:
25 25 25 15 90
II. félév Marketingmenedzsment ismeretek Változtatás- és tudásmenedzsment Vezetői kompetenciafejlesztés Vállalati stratégia Vezetés és szervezés Emberi erőforrás menedzsment gyakorlata III. félév Vállalati pénzügyek vezetőknek Gazdasági elemzés Számvitel Vezetői gazdaságtan Vállalati esettanulmányok Pénzügy és adózás IV. félév Stratégiai esettanulmányok Tárgyalási stratégiák Kontrolling vezetőknek Diplomamunka
46
HUMÁNMENEDZSMENT/SZAKKÖZGAZDÁSZ Tantárgy
Óra
Követelmény Kredit Számonkérés
I. félév Üzleti gazdaságtan Személyiséglélektan Szociológia Vezetés-szervezés Etika Igazgatási és munkajog Összesen: II. félév Munkagazdaságtan Szociálpszichológia Általános és munkaügyi statisztika Emberi erőforrás menedzsment rendszerek Változtatás- és tudásmenedzsment Üzleti kommunikáció Összesen: III. félév Munka-, vezetés- és szervezetpszichológia Teljesítménymenedzsment Üzleti tanácsadás Szervezetfejlesztés gyakorlata Emberi erőforrás menedzsment szakirány Emberi erőforrás menedzsment gyakorlata Humán-kontrolling Összesen: IV. félév Diplomamunka Emberi erőforrás menedzsment szakirány Munkaügyi kapcsolatok és érdekérvényesítés HR informatika Társadalombiztosítás és szociálpolitika Összesen:
47
15 15 20 15 15 20 100
5 5 5 6 4 5 30
kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium évközi jegy kollokvium
10 20 15 20 15 20 100
5 4 4 5 5 5 28
évközi jegy kollokvium évközi jegy kollokvium kollokvium évközi jegy
20 20 20 20
6 5 5 6
évközi jegy évközi jegy évközi jegy évközi jegy
10 10 100
5 évközi jegy 5 évközi jegy 32
30
15 évközi jegy
10 10 10 60
5 évközi jegy 5 évközi jegy 5 évközi jegy 30
HIVATALOS STATISZTIKATANÁCSADÓ/ SZAKKÖZGAZDÁSZ Tantárgy
Óra
I. félév Kutatásmódszertan Nemzeti számlák rendszere Demográfia Idősorelemzés, szezonális kiigazítás Statisztikai osztályozások és nomenklatúrák Statisztikai vizualizáció Gazdaságstatisztika
Követelmény Kredit Számonkérés 4 5 4 4 4 5 4 30
kollokvium kollokvium évközi jegy évközi jegy kollokvium évközi jegy kollokvium
Összesen:
15 15 15 15 10 15 15 100
4 3 4 3 2 4 10 30
évközi jegy kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium évközi jegy évközi jegy
Összesen:
15 15 15 10 10 15 15 95
II. félév Adatfeldolgozás és elemzés (SPSS) Statisztika Minőségbiztosítás Magyar és EU statisztika igazgatásrendszere Társadalomstatisztika Térinformatika és területi elemzések Diplomamunka
48
EGÉSZSÉGÜGYI SZÓVIVŐ ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TANÁCSADÓ/SZAKKÖZGAZDÁSZ Tantárgy
Óra
Követelmény Kredit Számonkérés
I. félév Közszereplés és médiumok kezelése
15
4 évközi jegy
Kommunikációs jog és etika
15
3 évközi jegy
Szóvivő mesterség Médiagazdaságtan és médiaismeret
20 20
5 kollokvium 4 kollokvium
Kommunikáció az egészségügyben I.
20
5 kollokvium
20 15 125
5 kollokvium 4 évközi jegy 30
Retorika és beszédtechnika
15
2 évközi jegy
Prezentációs készségfejlesztés tréning Íráskészségfejlesztés, stilisztika tréning Kríziskommunikáció és válságkezelés Kommunikáció az egészségügyben II. (helyzetgyakorlatok) Marketingkommunikáció PR és sajtókapcsolatok Diplomamunka
15 15 20 20 20 20
Kommunikáció mesterség és gyakorlat A társadalmi szintű tájékoztatás módszertana Összesen: II. félév
Összesen: Választható tárgyak Retorika és beszédtechnika I. (haladó) Retorika és beszédtecgnika II. (haladó)
125
25 25
49
2 2 3 3 4 4 10 30
évközi jegy évközi jegy évközi jegy évközi jegy kollokvium kollokvium évközi jegy
0 aláírás 0 aláírás
EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI TANÁCSADÓ/SZAKKÖZGAZDÁSZ Tantárgy
Óra
Követelmény Kredit Számonkérés
I. félév Kommunikáció elmélet és gyakorlat
20
5 kollokvium
Menedzsment Minőségmenedzsment Projektmenedzsment tréning
20 20 15
kollokvium 5 4 kollokvium 4 évközi jegy
Integrált irányítási rendszerek Magyar egészségügy ellátási standardok Statisztika (kvantitatív elemzési módszerek az egészségügyben) Összesen: II. félév
15 15 20 125
évközi jegy 4 3 évközi jegy 5 kollokvium 30
Prezentációs készségfejlesztő tréning Betegbiztosítás Humánmenedzsment és kompetenciafejlesztés Adat- és eszközgazdálkodási irányelvek Minőségügy a gyógyszertárban/szociális otthonban/gyógyfürdőben Mutatószámok és mérésük az egészségügyben Auditori ismeretek és folyamatfejlesztés Diplomamunka Összesen:
15 15 20 15 20 20 20
Választható tárgyak Retorika és beszédtechnika I. Retorika és beszédtechnika II.
125
25 25
50
2 3 3 3 3 3 3 10 30
évközi jegy évközi jegy kollokvium évközi jegy évközi jegy évközi jegy kollokvium évközi jegy
0 aláírás 0 aláírás
EGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSMENT Tantárgy
Követelmény Óra
I. félév Közgazdaságtan I. (Mikroökonómia) Menedzsment Pénzügyi- és bank ismeretek Statisztika és egészségügyi statisztika Egészségügyi jog Kommunikáció és média kapcsolatok II. félév Közgazdaságtan II. (Makro- és egészséggazdaságtan) Vállalatgazdaságtan Egészségügyi finanszírozás Vállalkozási- és adózási ismeretek Kórházi és gyógyszertári informatikai rendszerek Menedzser tréning Választható tárgy III. félév Gyógyszer- és gyógyszertári gazdálkodás Egészségügyi menedzsment Minőségmenedzsment Kórházgazdálkodás Szociálpolitika és támogatási rendszerek Számvitel IV. félév Vezetői kontrolling Válságmenedzsment Ápolásgazdaságtan Egészségügyi stratégia Projektmenedzsment esettanulmányok Emberi erőforrásmenedzsment és szakemberképzés Választható tárgy Diplomakonzultáció
Választható tárgy Csapatépítő tréning Egészségügyi finanszírozás az Európai Unióban Marketing az egészségügyben Üzleti tervezés Epidemiológia Egészségturisztikai intézmények menedzsmentje Logisztika
51
Kredit Számonkérés
15 15 15 18 12 12 87
5 5 5 7 4 4 30
Kollokvium Kollokvium Kollokvium Kollokvium félévközi jegy félévközi jegy
18 15 18 12 12 12 10 97
6 4 5 4 4 4 3 30
Kollokvium Kollokvium Kollokvium félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy
18 18 18 15 12 18 99
6 6 5 6 4 3 30
Kollokvium Kollokvium Kollokvium Kollokvium félévközi jegy félévközi jegy
18 15 15 12 12 12 10 0 94
6 5 5 5 3 3 3 0 30
Kollokvium Kollokvium Kollokvium Kollokvium félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy aláírás
377
120
10 10 10 10 10 10 10
3 3 3 3 3 3 3
félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy
GYÓGYSZERÉSZ-KÖZGAZDÁSZ Tantárgy
Óra
I. félév Közgazdaságtan I. (Mikroökonómia) Menedzsment Pénzügyi- és bank ismeretek Statisztika és egészségügyi statisztika Egészségügyi jog Kommunikáció és média kapcsolatok II. félév Közgazdaságtan II. (Makro- és egészséggazdaságtan) Vállalatgazdaságtan Egészségügyi finanszírozás Vállalkozási- és adózási ismeretek Kórházi és gyógyszertári informatikai rendszerek Menedzser tréning Választható tárgy III. félév Gyógyszer- és gyógyszertári gazdálkodás Egészségügyi menedzsment Minőségmenedzsment Kórházgazdálkodás Háziorvosi- és járóbeteg gazdálkodás Számvitel IV. félév Vezetői kontrolling Válságmenedzsment Ápolásgazdaságtan Egészségügyi stratégia Projektmenedzsment esettanulmányok Üzleti tervezés Választható tárgy Diplomakonzultáció
Választható tárgy Közegészségtani gazdálkodás Egészségügyi finanszírozás az Európai Unióban Egészségturizmus Emberi erőforrásmenedzsment és szakemberképzés Farmaökonómia és egészségtechnológia Egészségturisztikai intézmények menedzsmentje Logisztika
52
Követelmény Kredit Számonkérés
15 15 15 18 12 12 87
5 5 5 7 4 4 30
Kollokvium Kollokvium Kollokvium Kollokvium félévközi jegy félévközi jegy
18 15 18 12 12 12 10 97
6 4 5 4 4 4 3 30
Kollokvium Kollokvium Kollokvium félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy
18 18 18 15 12 18 99
6 6 5 6 4 3 30
Kollokvium Kollokvium Kollokvium Kollokvium félévközi jegy félévközi jegy
18 15 15 12 12 12 10 0 94
6 5 5 5 3 3 3 0 30
Kollokvium Kollokvium Kollokvium Kollokvium félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy aláírás
377
120
10 10 10 10 10 10 10
3 3 3 3 3 3 3
félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy
ORVOS-KÖZGAZDÁSZ Tantárgy Óra I. félév Közgazdaságtan I. (Mikroökonómia) Menedzsment Pénzügyi- és bank ismeretek Statisztika és egészségügyi statisztika Egészségügyi jog Kommunikáció és média kapcsolatok II. félév Közgazdaságtan II. (Makro- és egészséggazdaságtan) Vállalatgazdaságtan Egészségügyi finanszírozás Vállalkozási- és adózási ismeretek Kórházi és gyógyszertári informatikai rendszerek Menedzser tréning Választható tárgy III. félév Gyógyszer- és gyógyszertári gazdálkodás Egészségügyi menedzsment Minőségmenedzsment Kórházgazdálkodás Háziorvosi- és járóbeteg gazdálkodás Számvitel IV. félév Vezetői kontrolling Válságmenedzsment Ápolásgazdaságtan Egészségügyi stratégia Projektmenedzsment esettanulmányok Üzleti tervezés Választható tárgy Diplomakonzultáció
Választható tárgy Közegészségtani gazdálkodás Egészségügyi finanszírozás az Európai Unióban Egészségturizmus Emberi erőforrásmenedzsment és szakemberképzés Farmaökonómia és egészségtechnológia Egészségturisztikai intézmények menedzsmentje Logisztika
53
Követelmény Kredit Számonkérés
15 15 15 18 12 12 87
5 5 5 7 4 4 30
Kollokvium Kollokvium Kollokvium Kollokvium félévközi jegy félévközi jegy
18 15 18 12 12 12 10 97
6 4 5 4 4 4 3 30
Kollokvium Kollokvium Kollokvium félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy
18 18 18 15 12 18 99
6 6 5 6 4 3 30
Kollokvium Kollokvium Kollokvium Kollokvium félévközi jegy félévközi jegy
18 15 15 12 12 12 10 0 94
6 5 5 5 3 3 3 0 30
Kollokvium Kollokvium Kollokvium Kollokvium félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy aláírás
377
120
10 10 10 10 10 10 10
3 3 3 3 3 3 3
félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy
GAZDASÁGI SZAKOKLEVELES ÁPOLÓ Tantárgy Óra I. félév Közgazdaságtan I. (Mikroökonómia) Menedzsment Pénzügyi- és bank ismeretek Statisztika és egészségügyi statisztika Egészségügyi jog Kommunikáció és média kapcsolatok
Követelmény Kredit Számonkérés
15 15 15 18 12 12 87
5 5 5 7 4 4 30
Kollokvium Kollokvium Kollokvium Kollokvium félévközi jegy félévközi jegy
18 15 18 12 12 12 10 97
6 4 5 4 4 4 3 30
Kollokvium Kollokvium Kollokvium félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy
18 18 18 15 12 18 99
6 6 5 6 4 3 30
Kollokvium Kollokvium Kollokvium Kollokvium félévközi jegy félévközi jegy
18 15 15 12 12 12 10 0 94
6 5 5 5 3 3 3 0 30
Kollokvium Kollokvium Kollokvium Kollokvium félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy aláírás
377
120
10 10 10 10 10 10 10
3 3 3 3 3 3 3
II. félév Közgazdaságtan II. (Makro- és egészséggazdaságtan) Vállalatgazdaságtan Egészsségügyi finanszírozás Vállalkozási- és adózási ismeretek Kórházi és gyógyszertári informatikai rendszerek Menedzser tréning Választható tárgy III. félév Gyógyszer- és gyógyszertári gazdálkodás Egészségügyi menedzsment Minőségmenedzsment Kórházgazdálkodás Munkajog Számvitel IV. félév Vezetői kontrolling Válságmenedzsment Ápolásgazdaságtan Egészségügyi stratégia Projektmenedzsment esettanulmányok Emberi erőforrásmenedzsment és szakemberképzés Választható tárgy Diplomakonzultáció
Alternatív tárgy: Csapatépítő tréning Egészségügyi finanszírozás az Európai Unióban Marketing az egészségügyben Szervezet- és vezetéspszichológia Ápolásvezetés-irányítás Egészségturisztikai intézmények menedzsmentje Logisztika
54
félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy félévközi jegy
A Doktori Iskola mintatanterve Tárgyak I. Képzési kredit Alapozó tárgyak Programhoz kötött kötelező tárgyak Szabadon választható tárgyak Összes képzési kredit II. Kutatási kredit III. Publikációs kredit Mindösszesen (minimálisan megszerezhető kredit)
Kreditek száma az 2. 3. 4. 5. félévekben
1.
6.
Össz.
5+5 5+5 5 5 5+5 4 4+4+4 15 15 14 12 10 10 10 10 17 17 Az aktuális félévben teljesített, publikációs feltételek szerinti kreditpont
20 20 16 56 74
24
180
24
24
Alapozó tárgyak 1. félév: A kutatásmódszertan alapjai Statisztikai elemzések elmélete 2. félév: Statisztikai elemzések gyakorlata Kutatási eredmények értékelése Kötelező tárgyak a) Közösségi gazdálkodástan program 1. Fenntartható gazdasági fejlődés (1. félév) 2. A közösségi gazdálkodás és intézményrendszere (2. félév) 3. Közszolgálati etika (3. félév) 4. Közösségi pénzügyek (3. félév) b) Marketing program 1. Marketingstratégiai gondolkodás és gyakorlat (1. félév) 2. A marketingkutatás aktuális kérdései (2. félév) 3. Marketingkommunikáció (3. félév) 4. A minőség és a marketing etikai összefüggései (3. félév) c) Nemzetközi gazdálkodás program 1. Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás (1. félév) 2. Az EU regionális és világgazdasági szerepe (2. félév) 3. Nemzetközi politikai gazdaságtan (3. félév) 4. Nemzetközi pénzügyek (3. félév) d) Vállalkozás gazdaságtan és menedzsment program 1. Kvantitatív módszerek az üzleti területen (1. félév) 2. Vezetés és szervezés (2. félév) 3. Stratégiai- és változtatásmenedzsment (3. félév) 4. Vállalati gazdaságtan kiemelt fejezetei (3. félév) e) Az emberi erőforrások társadalmi-gazdasági összefüggései program 1. Szociálpszichológia (1. félév) 2. Demográfia (2. félév) 3. Társadalmi problémák (3. félév) 4. Regionális egyenlőtlenségek (3. félév)
55
24
17
17
50
Szabadon választható tárgyak (3-4. félév) A globális és európai integráció gazdaságtan Közösségi választások elmélete A kelet-európai átalakulás nemzetközi következményei Közpénzek ellenőrzése A kis- és középvállalkozások a nemzetközi gazdaságban Közpolitika elemzés (haladó) A közpolitika fogalma Közszolgálati vállalatok gazdaságtana A közügyek elmélettörténeti alapjai Kutatásmódszertan A közszféra szociológiája Magyarország és az EU A nonprofit szektor gazdaságtana Makroökonómia (haladó) A soproni határrégió politikatörténete Managing Multinational Enterprises A szervezetfejlesztés elmélete és modelljei Marketingmenedzsment A szervezetfejlesztés gyakorlata Matematikai és statisztikai módszerek és elemzések A szervezeti kultúra vizsgálata és fejlesztése Mikroökonómia (haladó) Adatbányászat Nemzetközi gazdasági folyamatok kvantitatív elemzése Államháztartástan Nemzetközi gazdaságtan (haladó) Az információs társadalom szerveződése Nemzetközi jog Bevezetés az európai tanulmányokba Nemzetközi kereskedelemtechnika Civilizációk és kultúrák Nemzetközi pénzügyek Döntéstámogató rendszerek és módszerek Nemzetközi politikai gazdaságtan E-business üzleti modellek és alkalmazások Nemzetközi szervezetek Egészséggazdaságtan Nemzetközi vállalati pénzügyek Egészségpolitika és finanszírozás Nonprofit intézményi menedzsment Egészségügyi marketing Ökonometria Egészségügyi menedzsment és minőségfejlesztés Összahasonlító európai gazdaságpolitika Emberierőforrás-menedzsment a közszolgálatban Összehasonlító egészségügy Az emberierőforrás-menedzsment gyakorlata Pénzügyi elemzés Emberierőforrás-menedzsment rendszerek Piacszerkezetek Érdekérvényesítés és döntéshozatal az EU-ban Politológia EU közösségi politikák Projektek menedzselése Európai összehasonlító vállalatpolitika Regionális- és városgazdaságtan Fejlődésgazdaságtan Regionális politika Gazdaság- és politikai földrajz Statégiai menedzsment Gazdaságpolitika Statisztika (kvantitatív módszerek) Gazdaságszociológia Szakellátási gazdálkodás az egészségügyben Global Governance Számítógépes projekttervezés Globális és összehasonlító kormányzás Szervezetelmélet Információrendszerek fejlesztése és menedzselése Szervezeti magatartás és vezetés Integrált információs rendszerek a gyakorlatban Szervezeti tanulás és tanuló szervezet Integrált információs rendszerek irányítása Társadalmi–gazdasági előrejelzés Internet tartalommenedzsment Társasági jog Kisvállalkozásfejlesztési politika Termelés- és innovációmenedzsment Komparatív TNC ismeretek Üzleti gazdaságtan Konjunktúra és piackutatás a közszektorban Üzleti kommunikáció Költség–haszon-elemzés Üzleti tanácsadás Költségvetési intézmények számvitele Vállalatfinanszírozás és pénzügyi szolgáltatások Közigazgatás Vállalati kommunikáció Közintézményi menedzsment Vállalati stratégia Közösségi gazdaságtan Vállalkozás és globalizáció Közösségi gazdaságtan (haladó) Vállalkozás innováció Közösségi pénzügyi menedzsment Változtatás- és tudásmenedzsment Vezetői gazdaságtan Vezetői kompetencia fejlesztés Vezetői számvitel és kontrolling
56
Soproni egyetemi diákhotel és kollégium Sopron, Baross út 4-6. BOTANIKUS KERT- SZÁLLÓ Sopron, Ady E. u. 5. Így jut el hozzánk:
"Régi Kollégium - RK" Cím: 9400 Sopron, Ady Endre út 5. Az épület teljes körű rekonstrukciójára 2007ben került sor.
"Új Kollégium - ÚK" Cím: 9400 Sopron, Ady Endre út 5. Az épület teljes rekonstrukciójára 2006-ban került sor.
"Legújabb Kollégium - LUK" Cím: 9400 Sopron, Baross út 4-6. Az épületet 2002. december 19-én avatták át.
"Vadonatúj Kollégium - VUK" Cím: 9400 Sopron, Baross út 4-6. A 2007-ben átadott épület az ország legmodernebb kollégiumai közé tartozik.
57
SZABÁLYZATOK Hallgatói követelményrendszer I. fejezet A hallgatók jogai és kötelezettségei
A hallgatói jogviszony 1. § (1) Az egyetem hallgatója az alapképzésben, mesterképzésben, doktori képzésben, főiskolai és egyetemi szintű képzésben, felsőfokú szakképzésben és szakirányú továbbképzésben részt vevő természetes személy, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen képzési formában végzi. A Hallgatói Követelményrendszer hatálya az egyetem minden hallgatójára kiterjed. A doktorandusz hallgatókra és doktorjelölt hallgatókra vonatkozó eltérő szabályokat a Doktori Szabályzat tartalmazza1. (2) A hallgatói jogviszony a hallgató és az egyetem közötti atipikus jogviszony, mely különösen a hallgató személyiségi, tanulmányokhoz való és azzal összefüggő vagyoni jogait, az intézmény oktatási-kutatási illetve vagyoni kötelezettségeit szabályozza. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. A hallgatói jogviszony tartalmi elemit a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. év CCIV. tv. (Nftv.), annak végrehajtási rendeletei és jelen szabályzat tartalmazza. (3) A hallgatói jogviszony keletkezésének, szünetelésének és megszűnésének szabályait a 68. § tartalmazza. A hallgató személyiségi jogai 2. § (1) A hallgató joga, hogy emberi méltóságát tiszteletben tartsák, e körben különösen, hogy a) személyiségi jogát, ezen belül személyisége szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem korlátoz másokat, e jogának érvényesítésében nem veszélyezteti a saját és társai, illetve az egyetem alkalmazottainak egészségét, testi épségét, b) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az oktatók munkájáról, az egyetem és a kollégium működéséről, c) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozását tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti mások hasonló jogát és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának érvényesülését, 1
Módosítva a Szenátus 74/2009. (V. 13.) sz. határozatával
58
d)
levelezéshez, továbbá a kollégiumban a lakhatáshoz való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak hasonló jogát és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását. A hallgató tanulmányokkal kapcsolatos jogai 3. §
(1) A hallgató joga, hogy szabadon megválassza, melyik felsőoktatási intézményben kívánja folytatni tanulmányait. (2) A hallgató joga, hogy az egyetemen biztonságban, egészséges környezetben folytathassa tanulmányait, továbbá tehetségétől, képességétől, érdeklődésétől függően segítséget kapjon a tanulmányaihoz, a pályakezdéshez, e körben különösen, hogy a) igénybe vegye az egyetemen, illetve a kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, létesítményeket, szolgáltatásokat (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai eszközök, sportés szabadidő-létesítmények, egészségügyi tanácsadás stb.), b) a képzési programban meghatározottak szerint összeállítsa tanulmányi rendjét, megválassza a tantárgyakat, specializációkat és szakosodási lehetőségeket, ennek keretei között szabadon igénybe vegye az egyetem által nyújtott képzési lehetőségeket, c) látogassa az egyetem által szervezett előadásokat, szemináriumokat, d) válasszon a párhuzamosan meghirdetett előadások, gyakorlatok, szemináriumok és más foglalkozások, az oktatók, doktoranduszként a témavezetők között, e) állapotának, személyes adottságának, fogyatékosságának megfelelő ellátásban részesüljön, f) segítséget kapjon az intézményi közösségi életbe való beilleszkedéshez, fizikai állapotának megőrzéséhez, egészséges, káros szenvedélyektől mentes életviteléhez, g) tagja legyen tudományos diákkörnek, szakkollégiumoknak, részt vegyen annak munkájában, részt vehessen az egyetem kutató, fejlesztő tevékenységében, h) tudományos, kutatói ösztöndíjban részesüljön, i) tudományos, művészeti célú pályázatot nyújtson be, tudományos, művészeti eredményét közzétegye, a szakdolgozatának, diplomamunkájának témáját megválaszthassa, j) a tanulmányi és az életpálya-tanácsadást részére megszervezzék, és a szolgáltatásait igénybe vegye, k) szüneteltesse hallgatói jogviszonyát, l) vendéghallgatói jogviszonyt létesítsen, kérje az átvételét másik felsőoktatási intézménybe, további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt létesítsen. (3) Az egyetemen a tanulmányi renddel kapcsolatos szabályokat a Hallgatói Követelményrendszer VII. fejezete (Tanulmányi és Vizsgaszabályzat) és annak kari és SEK kiegészítései tartalmazzák. (4) Az életpálya tanácsadást, a pályakövetés rendszerét és az ehhez kapcsolódó jogszabályban előírt feladatokat a karok saját hatáskörben, kari szervezeti egység (karrier iroda, tanulmányi osztály, csoport, előadó) vagy hallgatói szervezet (HÖK) keretében szabályozzák. A diplomás pályakövetési rendszer kérdőíves felmérése során született eredményeket, adatokat az egyes szervezeti egységek (oktatási rektorhelyettesi iroda, 59
tanulmányi osztály, neptun csoport) elsősorban a beiskolázási tájékoztatókban, a nyílt napokon, a felvételi kampányban használják fel.2 A hallgatói jogviszony vagyoni jogi kérdései 4. § (1) A hallgató joga, hogy tanulmányai során megismerje a nemzetközi gyakorlatot, e célból az Európai Gazdasági Térség országaiban működő felsőoktatási intézményekben folytathasson résztanulmányokat, és ehhez igénybe vegye a hallgatói hitelt, illetőleg amennyiben államilag finanszírozott képzésben vesz részt - ösztöndíjban részesüljön. (2) A hallgató joga, hogy vagyoni viszonyaira, jövedelmi helyzetére, tanulmányi eredményére tekintettel pénzbeli, illetve természetbeni gondoskodásban részesülhessen, e körben különösen a) kollégiumi ellátást vagy lakhatási támogatást biztosítsanak részére, b) szociális vagy más ösztöndíjban (így különösen tanulmányi, doktorandusz, köztársasági) szociális, tankönyv-, jegyzetvásárlási támogatásban részesüljön [a továbbiakban az a)-b) pontban felsoroltak együtt: hallgatói juttatások], c) fizetési kötelezettségeinek teljesítéséhez mentességet, részletfizetési kedvezményt, halasztást kapjon, d) diákigazolványt állítsanak ki részére, s igénybe vegye az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, kedvezményekét, e) az egyetem által létrehozott, illetve támogatott gazdasági társaság tagja legyen, illetve abban munkát végezzen, és ennek ellenértékeként hallgatói munkadíj illesse meg, f) jogszabályban meghatározottak szerint tanulmányi szerződést, hallgatói szerződést kössön, munkavégzés melletti tanulmányok esetén igénybe vegye a tanulmányi szabadságot. (3)
A hallgatót megillető juttatások és általa fizetendő térítések szabályait a Hallgatói Követelményrendszer IX. fejezete (Juttatási és Térítési Szabályzat), a kollégium házirendjét pedig a Kollégiumi Ügyrend és azok kari és SEK kiegészítései tartalmazzák.
(4)
A diákigazolvány a hallgatói jogviszony fennállását tanúsító közokirat, igénylésére, használatára az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. Korm. rendelet előírásai irányadóak. A hallgatói munkaszerződés3 5. §
(1) A hallgató joga, hogy a felsőoktatási intézményben, vagy a felsőoktatási intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorló helyen hallgatói munkaszerződés alapján munkát végezzen, és ennek ellenértékeként hallgatói munkadíj illesse meg. 2 3
Módosítva a Szenátus 153/2011. (X. 13.) sz. határozatával Módosítva a Szenátus 11/2010. (II. 25.) sz., valamint 153/2011. (X. 13.) sz. határozatával
60
(2) A hallgató foglalkoztatása munkaszerződés alapján történik, a foglalkoztatására a Munka Törvénykönyve rendelkezései megfelelően irányadóak. (3) A hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott hallgatónak kifizetett juttatásra 2011. január 1. napjától a munkabérre vonatkozó adó és járulékszabályok vonatkoznak. (4) A hallgatói munkaszerződés mintáját az I/1/a. sz. melléklet tartalmazza. (5) A hallgatói munkaszerződésben a munkaidőt úgy kell meghatározni, hogy a hallgató a hallgatói jogviszonyból származó, a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tudjon tenni. (6) Ha az alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató gazdálkodó szervezetnél hat hétnél hosszabb gyakorlaton vesz részt, részére hetente legalább a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) havi összege tizenöt százalékának megfelelő hallgatói munkadíjat fizet a gazdálkodó szervezet. (7) Az személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVIII. tv. (Szjatv.) 1. sz. melléklet 4.12. pontja alapján adómentes a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része. (8) A képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlatra költségvetési szervnél hallgatói munkaszerződés és díjazás nélkül is sor kerülhet. A hallgatót ez esetben is megilletik mindazon jogok, amelyeket a munka törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére.
A tájékoztatáshoz való jog 6. § (1) A hallgató joga, hogy a) javaslattal éljen, kérdést intézzen a felsőoktatási intézmény, illetve a kollégium vezetőihez, oktatóihoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított harminc napon belül érdemi választ kapjon, b) véleményezze az oktatói munkát, c) teljes körű tájékoztatást kapjon a személyét és tanulmányait érintő kérdésekről. (2) A hallgató a hallgatói jogviszonnyal összefüggő bármilyen ügyben írásban az oktatási, funkcionális vagy szolgáltató szervezeti egység vezetőjéhez fordulhat: kérdést intézhet, tájékoztatást kérhet, javaslattal élhet. A megkeresett szervezeti egység vezetője harminc napon belül köteles írásban válaszolni. Ha a hallgató beadványát nem az illetékes szervezeti egységhez nyújtotta be, akkor a vezető a beadványt köteles három munkanapon belül áttenni az illetékes egységhez és erről tájékoztatni a hallgatót. Áttétel esetén az áttétel ideje az ügyintézési határidőbe nem számít be. (3) A hallgató a tanulmányok folytatásához szükséges tájékoztatást a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban meghatározott módon, a tanulmányok megkezdésekor írásos vagy elektronikus formában megkapja. 61
(4) Az oktatói munka hallgatói véleményezésének szabályait a minőségfejlesztési program tartalmazza.
A jogorvoslati jog 7. § (1) Az egyetem a hallgatóval kapcsolatos döntéseit írásban közli a hallgatóval. (2) A hallgató az egyetem döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása ellen, a hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére való hivatkozással - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül jogorvoslattal élhet, kivéve a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntést. Eljárás indítható a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen is, ha a döntés nem a felsőoktatási intézmény által elfogadott követelményekre épült, illetve a döntés ellentétes a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában foglaltakkal, vagy megszegték a vizsga megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket. (3) Jogorvoslati kérelem írásban nyújtható be. (4) A jogorvoslati eljárásban a hallgató személyesen vagy meghatalmazottja (Ptk. 222-223. §) útján járhat el. (5) A jogorvoslati kérelem tárgyában eljáró személyek és testületek: ÜGY TANULMÁNYI [HKR. 66. §]
INTÉZMÉNYI ELSŐ FOK KARI TANULMÁNYI BIZOTTSÁG KARI KREDITÁTVITELI BIZOTTSÁG KARI FELVÉTELI BIZOTTSÁG KARI TANÁCS
INTÉZMÉNYI MÁSODFOK DÉKÁN
DÉKÁN
KOLLÉGIUMI FEGYELMI ÉS
KARI FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI BIZOTTSÁG FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT BIZTOSÍTÓ BIZOTTSÁG KOLLÉGIUMI BIZOTTSÁG
KÁRTÉRÍTÉSI JUTTATÁSI ÉS TÉRÍTÉSI [HKR
KARI JTB
KREDITBESZÁMÍTÁS [HKR. 66. §] FELVÉTELI [HKR 20. §] ELISMERÉSI ELJÁRÁS [HKR 32. §] FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI [HKR 39. §] FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK KÉRELME [HKR. 56.§]
105. §] EGYÉB [HKR 8. §]
KARI HALLGATÓI JOGORVOSLATI BIZOTTSÁG
DÉKÁN DÉKÁN REKTOR
REKTOR
KOLLÉGIUM VEZETŐ / ÜGYVEZETŐ DÉKÁN
DÉKÁN
(6) A jogorvoslati kérelem elbírálója nem lehet az, a) aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta, 62
b) c)
aki az a) pontban megjelölt személy közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el.
(7) Az összeférhetetlenséget az érintett személy vagy bármely más személy az elsőfokú jogkör gyakorlása esetén az őt delegáló / választó testületnek, másodfokú jogkört gyakorló személy a rektornak köteles bejelenteni. A választó / delegáló testület az érintett tag helyett más tagot, a rektor pedig másik, azonos hatáskörű, másodfokú jogkört gyakorló személyt köteles kijelölni. (8) A bizottság döntését a kérelem előterjesztésétől számított 30 napon belül hozza meg. A bizottság elnöke a határidőt indokolt esetben, egy ízben, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. Erről a hallgatót értesíteni kell. (9) A kérelem elbírálója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, akkor bizonyítási eljárást folytat le. (10) Bizonyítási eszközök különösen: a) a kérelem benyújtójának nyilatkozata, b) a kérelem benyújtója vagy az egyetem bármely szervezeti egysége, vagy megkeresett természetes vagy jogi személy által benyújtott okirat, c) tanúvallomás, d) szemle, e) szakértői vélemény, ha az ügyben jelentős tény vagy körülmény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges. Szakértőként az egyetem megfelelő szakértelemmel rendelkező dolgozóját, annak hiányában más szakértő testületet vagy szervet kell megkeresni. (11) A tényállás tisztázása érdekében tárgyalást kell tartani, melynek során legalább egy alkalommal a kérelmet benyújtó hallgatót is személyesen meg kell hallgatni. A meghallgatásról a hallgatót bizonyítható módon értesíteni kell a meghallgatás előtt legalább 5 munkanappal. (12) Ha a hallgató az ismételt, szabályos értesítés ellenére nem jelenik meg, akkor a személyes meghallgatásától el lehet tekinteni. A hallgató észrevételeit írásban is benyújthatja, kérve a személyes meghallgatásának mellőzését. (13) Ha a hallgató a meghallgatáson önhibáján kívül nem tudott megjelenni, az elmulasztott határnaptól számítottan 5 munkanapon belül igazolási kérelmet terjeszthet elő. (14) A kérelem elbírálója mind az ügy érdemében, mind az eljárás során eldöntendő kérdésekben határozatot hoz. Az érdemi döntést alakszerű határozatba kell foglalni, amelynek tartalmaznia kell az ügy adatait, a döntést, annak indoklását, azaz a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, illetve a jogorvoslati lehetőséget. (15) A határozatot kézbesítés útján kell közölni. A határozatot meg kell küldeni az érintett szervezeti egységnek vagy személynek. (16) Az elsőfokú határozat ellen a kérelmet benyújtó fellebbezéssel élhet a kézbesítést követő 15 napon belül.
63
(17) A jogorvoslati kérelem elbírálója a következő döntéseket hozhatja: a) a kérelmet elutasítja, b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja, c) a döntést megváltoztatja, d) a döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új eljárás lefolytatására utasítja. (18) A hallgató a másodfokú határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti, annak közlésétől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. A bírósági eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetét kell alkalmazni. A bíróság a döntést megváltoztathatja. A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el. (19) A határozat jogerős, ha a (16) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyújtottak be jogorvoslati kérelmet, vagy a kérelem benyújtásáról lemondtak. A másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve, ha a hallgató a bírósági felülvizsgálatát kérte. (20) Jelen szabályzat alkalmazásában hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések: jogszabályban, valamint az intézményi dokumentumokban található olyan rendelkezések, amelyek a hallgatóra jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg. (21) A tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára, tartalmára és közlésére, a döntés kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására, kicserélésére, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (22) Jelen § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a) az egyetemre jelentkezőt, b) a doktoranduszt és a doktorjelöltet, továbbá c) az időközben megszűnt hallgatói jogviszonnyal rendelkezett hallgatót érintő döntésekre, illetve mulasztásokra. Kari Hallgatói Jogorvoslati Bizottság 8. § (1) Az egyetemen az általános elsőfokú jogorvoslati fórum a Kari Hallgatói Jogorvoslati Bizottság. (2) A bizottság hatáskörébe tartozik minden olyan hallgatói panasz, kérelem elbírálása, amely tárgyánál fogva más, a 7. § (5) bekezdésben nevesített testület hatáskörébe nem tartozik. (3) A bizottság 3 tagú: két a kari tanács által egyszerű többséggel mandátumának idejére választott oktatóból/kutatóból vagy az egyéb munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottból és egy a kari HÖK által delegált tagból áll. (4) A másodfokú jogkört a rektor által átruházott hatáskörben a dékán gyakorolja. (5) A bizottság eljárására egyebekben a 7. § rendelkezései irányadóak. 64
Az egyenlő bánásmód elve 9. § (1) A hallgató ügyeiben hozott, az egyenlő bánásmód követelményét sértő döntés semmis. A semmis döntés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat. (2) A semmisség megállapítását, ha a döntést a felsőoktatási intézmény hozta, jogorvoslati eljárás keretében, illetve, ha a döntést a gyakorlati képzés résztvevője vagy a fenntartó hozta, a bíróságtól lehet kérni. (3) A semmisség megállapítását az kérheti, akit a döntés érint, ha pedig ez nem állapítható meg, bárki kérheti. A semmisség megállapítása határidő nélkül kezdeményezhető, feltéve, hogy a (2) bekezdésben meghatározott esetben a döntéshozóval folytatott előzetes egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. (4) A semmisség megállapítására indított eljárásban a döntéshozónak kell bizonyítania, hogy nem áll fenn a semmisségi ok. (5) A semmisség megállapítása a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat nem érinti. (6) Semmisség megállapítása esetén a bíróság elrendelheti a) a jogsértés abbahagyását, és eltilthatja a jogsértőt a további jogsértéstől, b) hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és ennek a saját költségén megfelelő nyilvánosságot biztosítson, c) a jogsértés előtti állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását. (7) A jogsértő döntés érvényessé nyilvánítható, ha az érvénytelenség oka megszüntethető. (8) A bíróság elrendelheti a normatív költségvetési hozzájárulás folyósításának részben vagy egészben történő felfüggesztését, ha a felsőoktatási intézmény, illetve az intézmény fenntartója az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit a jogsértést megállapító bírósági ítéletben meghatározott időpontig nem orvosolja. A felfüggesztés az ítéletben meghatározottak végrehajtásáig szólhat. A bíróság ebben a kérdésben harminc napon belül dönt. Egyéb jogorvoslati fórumok 10. § (1) Nincs helye a jogorvoslati eljárásnak azokban az esetekben, amikor az egyetem és a hallgató megállapodik szolgáltatás nyújtására. A megállapodásban foglaltak megszegése esetén a sérelmet szenvedő fél bírsághoz fordulhat. (2) A hallgató jogainak sérelme esetén igénybe veheti az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálatot. A szolgálat elektronikus címe: http://oksz.ofi.hu . 65
(3) A hallgató az oktatási jogok biztosának az eljárását akkor kezdeményezheti, ha a jogorvoslati eljárás indítási jogát - a bírósági eljárás kivételével - kimerítette. (4) A jogorvoslati eljárás indításának joga kiterjed a felvételi kérelmek elbírálásával kapcsolatos eljárásra is. A jogorvoslati eljárás és a megkezdett jogorvoslat befejezésének joga megilleti azt is, akinek a hallgatói jogviszonya időközben megszűnt. A hallgató közösségi jogai 11. § (1) A hallgató az érdekeit képviselő testület munkája révén részt vesz a hallgatók összességét érintő döntések és intézkedések meghozatalában. Az egyetemen a hallgatói érdekek képviseletét a hallgatói önkormányzat látja el. A hallgatói önkormányzat a hallgatói kollektív jogok alanya. A hallgatói önkormányzatnak minden hallgató tagja. A hallgatói önkormányzat tevékenysége a hallgatókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. (2) A hallgatói önkormányzatban minden hallgató választó és választható. (3) A hallgató közösségi jogainak gyakorlásának rendjét, azaz a hallgató önkormányzat jogait és kötelezettségeit az Alapszabály tartalmazza. A hallgató kötelezettségei 12. § (1) A hallgató kötelessége, hogy a) teljesítse a felsőoktatási intézmény Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában meghatározott kötelezettségeket, b) megtartsa a felsőoktatási intézmény, illetve a kollégium szervezeti és működési szabályzatában foglaltakat, c) megtartsa a felsőoktatási intézmény helyiségei, továbbá a felsőoktatási intézményhez tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, megőrizze, illetve az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott eszközöket, óvja a felsőoktatási intézmény létesítményeit, felszereléseit, óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, d) tiszteletben tartsa a felsőoktatási intézmény hagyományait, valamint a felsőoktatási intézmény alkalmazottai és hallgatótársai emberi méltóságát. (2) A hallgatói balesetek megelőzésével és a bekövetkezett balesetek esetén követendő előírások betartásával kapcsolatban az egyetemi Biztonságvédelmi Szabályzat és a Hallgatói Munkavédelmi Szabályzat rendelkezési irányadóak. A gyakorlati képzésre vonatkozó különös szabályok 13. §
66
(1) A felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, mesterképzésben, szakirányú továbbképzésben a gyakorlati képzés megszervezésére az egyetem együttműködési megállapodást köthet bármely hazai vagy külföldi szervezettel vagy természetes személlyel. (2) Az alapképzésben, szakirányú továbbképzésben, felsőfokú szakképzésben folyó gyakorlati képzés tekintetében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében a hallgatót megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére [Mt. 18. §, 19. §, 21. §, 22. § (1)-(2) bekezdés, 24. § (1) bekezdés, 26-27. §, 102. § (2) bekezdés és a (3) bekezdésének b)-c) pontja]. A hallgató foglalkoztatására - a szakképzésről szóló törvény eltérő rendelkezésének hiányában alkalmazni kell a Munka Törvénykönyve 104. §-ának (1)-(4) bekezdését, 124. §-ának (1) bekezdését, 125. §-ának (1)-(2) bekezdését, valamint a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokat. A hallgató a gyakorlati képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében - a munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint - jogvitát kezdeményezhet. E rendelkezések alkalmazásában a munkavállalón a hallgatót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezőjét, munkaviszonyon a hallgatói jogviszonyt kell érteni. (3) A felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgató a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint jogosult juttatásokra és kedvezményekre. A juttatásokat és kedvezményeket a gyakorlati képzés szervezője köteles biztosítani. (4) A gyakorlati képzésre vonatkozó (hallgatói) szerződés megkötésére, az abból eredő jogokra és kötelezettségekre a szakképzésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A hallgatói szerződés megkötésekor, az abból eredő jogok és kötelezettségek teljesítésekor az egyenlő bánásmód követelményeit meg kell tartani. (5) Ha az alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató gazdálkodó szervezetnél hat hétnél hosszabb egybefüggő gyakorlaton vesz részt, részére hetente legalább a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) havi összege tizenöt százalékának megfelelő hallgatói munkadíjat fizet a gazdálkodó szervezet. (6) A felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgató javára az, aki a gyakorlati képzést szervezi, köteles felelősségbiztosítást kötni. (7) A gyakorlati képzés szervezésére, a képzéssel kapcsolatos költségek viselésére egyebekben a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. tv., valamint a törvény végrehajtásáról szóló 13/2008. SZMM rendelet szabályai irányadók. A hallgató által előállított dolgok 14. § (1) Az egyetem tulajdonát képezik a hallgató által a hallgatói jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítése során, az egyetem tulajdonát képező alapanyag felhasználásával, az egyetem által biztosított feltételekkel, a hallgató munkájával előállított dolgok. Ha az egyetem a dolog értékesítésével vagy hasznosításával bevételre tesz szert, a hallgatót díjazás illeti meg. E díjról a hallgató csak írásbeli nyilatkozattal mondhat le. A díj mértéke az egyetem és a hallgató közötti szabad megállapodás 67
függvénye, azzal, hogy mind a hallgató teljesítményét, mind a ráfordítási költségeket figyelembe kell venni. (2) Ha a hallgató által előállított dolog szellemi alkotás (szakdolgozat, diplomamunka, TDK dolgozat, művészi alkotás), a vagyoni jogok gyakorlására a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. 30. § (A munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott mű) rendelkezései, ha találmány, abban az esetben a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. tv. 9-17. § (Szolgálati és alkalmazotti találmány) rendelkezései irányadóak. A hallgatói képzési szerződés 15. § (1) A költségtérítéses/önköltséges képzésben, valamint magyar állami részösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgatókkal és doktoranduszokkal az egyetem hallgatói képzési szerződést köt. (2) A hallgatói képzési szerződés kötelezően tartalmazza: a) a képzés megnevezését, b) költségtérítés/önköltség/részönköltség összegét, c) a befizetés teljesítésének módját, határidejét, d) a rendelkezést arról, hogy a költségtérítés/önköltség/részönköltség összege az a) pont szerinti képzésre tekintettel fennálló hallgatói jogviszony ideje alatt egyoldalúan nem módosítható. (3) A szerződést írásban kell megkötni és azt az egyetem köteles a hallgatói jogviszony megszűnését követő öt évig megőrizni. (4) A költségtérítéses/önköltséges hallgatókkal kötendő szerződés mintáját az I/1/b. melléklet, míg a magyar állami részösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgatókkal kötendő szerződés mintáját az I/1/c. melléklet tartalmazza. A hallgatóknak adható kitüntetések 16. § (1) Miniszteri elismerések: a) Köztársasági ösztöndíj A pályázat feltételeit, az ösztöndíj havi összegét, az ösztöndíjban részesülők egyetemi szintű létszámát a miniszter évente a pályázati kiírásban határozza meg. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Sportszövetség, a Magyar Diáksportszövetség és a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség által adományozható kitüntetés: b)
Magyarország jó tanulója – jó sportolója
68
Kaphatják: azok a nappali tagozatos hallgatók, akik a tárgyévet megelőző tanévben 4,20 vagy annál magasabb tanulmányi átlagot értek el, valamint hazai és nemzetközi versenyen eredményesen szerepelnek. Kiadható: minden évben pályázat útján. Adományozás: az illetékes minisztériumok által meghatározott összeggel. (2) Egyetemi alapítású hallgatói elismerések4: a) Alma Mater Emlékérem Kaphatják: végzős hallgatók a felsőfokú tanulmányok ideje alatt nyújtott magas színvonalú szakmai munkáért és tanulmányi eredményért, valamint az egyetem hírnevének öregbítéséért végzett kiemelkedő tevékenységért. Kiadható: minden tanévben karonként maximum 2-2 hallgató részére Adományozás: emlékérem, az ezzel járó kitüntető oklevél és jutalom - melynek összege a mindenkori minimálbér 100%-a - ünnepélyes keretek között, minden évben a kari tanévzáró ünnepélyeken. b) Rektori Dicséret Kaphatják: azok a hallgatók, akik eredményes tanulmányi előmenetelük mellett aktív közösségi és TDK munkát végeznek, kulturális rendezvényeken szerepelnek, a nemzeti kisebbségek értékeinek, kultúrájának megismertetésében vesznek részt. Kiadható: évente és karonként maximum 2-2 hallgató részére Adományozás: emléklap és a mindenkori minimálbér 50 %-ának megfelelő pénzjutalom, minden évben a kari tanévzáró ünnepélyeken. Az Alma Mater Emlékérem odaítélésről a kar dékánjának előterjesztése alapján a Kari Tanács dönt és a Szenátus hagyja jóvá. A Rektori Dicséretre javaslatot elsősorban a rektor, ennek hiányában a dékán tehet. Az elismerés odaítéléséről a rektor a Kari Tanács és a Szenátus véleményét mérlegelve dönt. A döntést követően a kitüntetések adományozásával kapcsolatos teendőket az egyetem oktatási referense látja el. A kitüntetéseket az egyetem rektora adja át. Az egyetemi alapítású hallgatói kitüntetésekkel járó jutalom összege a felterjesztő kar költségvetési keretét terheli. A jutalom ösztöndíj jogcímen a Neptun rendszerben kerül kifizetésre. (3) Kari alapítású elismerés: a) Dékáni Dicséret Kaphatják: a dékán döntése alapján azok a jó tanulmányi eredménnyel rendelkező hallgatók, akik aktív közösségi munkát végeznek. Kiadható: évente a karokon 1-5 hallgatónak. Adományozás: emléklap és a kar vezetése által meghatározott összeg, minden évben a kari tanévzáró ünnepélyeken. A kari hallgatói kitüntetéssel járó jutalomösszeg az illetékes kar költségvetési keretét terheli. Díszoklevelek adományozása
4
Módosítva a Szenátus 110/2010. (V. 20.) sz. határozatával
69
17. § (1) Az egyetem arany-, gyémánt, vas, rubin, gránit díszoklevelet adományozhat annak, aki oklevelét és doktori oklevelét 50, 60, 65, 70, 75 éve szerezte, magatartása közmegbecsülésre méltó, megfelel egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában foglalt követelményeknek és a Nyugat-magyarországi Egyetem (jogelőd intézményei) hírnevét öregbítette. (2) A díszoklevél adományozását kérelmezni kell az Alma Mater, vagyis a diplomát kiállító intézmény jelenlegi vezetésétől. A kérelemhez csatolni kell a részletes szakmai önéletrajzot. (3) Az eredeti diploma beazonosítása után a kar tanácsa az önéletrajz alapján dönt a díszoklevél kiadásáról első alkalommal. (4) Névváltozás esetén az arra vonatkozó okiratot (vagy hiteles másolatát) is mellékelni kell, illetve be kell mutatni. (5) Minden ismételt megítélés alapja a kérelem írásbeli megújítása. (6) A díszoklevelek átadására a tanévnyitó ünnepi tanácsülésen kerül sor, melyről az érintetteket előzetesen írásban értesítik. (7) Akadályoztatás esetén (betegség, időközbeni haláleset) egyéni elbírálás után a díszoklevél más módon is eljuttatható, illetve a hozzátartozó által átvehető. (8) Az oklevelet kiállító karok kötelesek nyilvántartást vezetni az adományozásról, amely nyilvántartások nem selejtezhetők. (9) Tekintettel az oklevél várományosainak korára és földrajzi elhelyezkedésükre, országos napilapban történhet a kérelmezésre szóló felhívás. (10) A kérelmek előkészítése után, a tanév utolsó kari tanácsülése dönt az odaítélésről. Bárminemű késedelem, akadályoztatás, stb. esetében a díszoklevél a tárgyévet követően is kiadható.
70
I/1/a. Melléklet HALLGATÓI / DOKTORANDUSZ MUNKASZERZŐDÉS (Közzétéve GF-20-33/2012. sz. körlevélben is) amely létrejött egyrészről a Nyugat-magyarországi Egyetem ………………………………. Kar …………………………….. szervezeti egység (adószáma: , képviselője: ……………………………….... dékán) ……………………… (székhely) (a továbbiakban: Munkáltató), másrészről, Név: Anyja neve: Lakcím: Születési hely, idő: Adóazonosító: TAJ-szám: Bankszámlaszám: (továbbiakban: Munkavállaló) között az alulírott helyen és időben az alábbi feltételekkel: 1. A Munkavállaló a Munkáltató ………………..………..képzés ……………….. tagozat ……………. évfolyam …………….. félévére beiratkozott (doktorandusz)hallgatója. 2. Jelen szerződés határozott időre, …………..……..-tól …………..….-ig szól. 3. A Munkavállaló a Munkáltatónál az oktatási és kutatási feladatokhoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységet ……………………… (tevékenység megnevezése) ………………………………. munkakörben, a jelen szerződés elválaszthatatlan részét képező munkaköri leírásban meghatározott feladatokat lát el. 4. A munkavégzés helye: ………………………………… 5. A munkába lépés napja: ………………………………. 6. A Felek a próbaidő kikötésétől eltekintenek. / Felek jelen szerződésben próbaidőt kötnek ki. A próbaidő tartalma 30 nap. A próbaidő tartalma alatt a munkaviszonyt bármelyik fél indoklás nélkül megszüntetheti. 7. A Munkavállaló a feladatait havi ………. órában végzi. A Munkavállaló alapbére bruttó ……………………….,-Ft/hó, azaz ……………. Forint. VAGY amennyiben a munkavállaló doktorandusz hallgató: Munkavállaló feladatait havi … órában (heti max. 20 óra) végzi. A bérfizetés napja a tárgyhónapot követő hónap 5. napja. A munkabér kifizetés a Munkavállaló bankszámlájára történő utalással történik. 8. A Munkavállalót megillető évi rendes szabadság: ………………………………nap 9. A rendes szabadság mértékének számítási módjára és kiadására az Mt. 115-135. § rendelkezései, a Munkavállalót és Munkáltatót megillető felmondási idő számítására az Mt. 64-85. § rendelkezései irányadóak. 10. A Munkáltató biztosítja a Munkavállaló számára, hogy Szervezeti és Működési Szabályzatában/Doktori Szabályzatában foglaltak szerint a hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos jogait gyakorolhassa és kötelezettségeit teljesítse. 11. A munkáltatói jogkört ……………………..…… gyakorolja.
71
12. Az Mt. 86-114. § figyelembevételével az irányadó munkarendet, továbbá a munkaidő beosztást a munkaköri leírás tartalmazza. 13. A Munkavállaló és Munkáltató kollektív szerződés hatálya alá nem tartozik. 14. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (Mt.), a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) és a Munkáltató Szervezeti és Működési Szabályzatában/Doktori Szabályzatában foglaltak megfelelően irányadóak. A Munkáltató hivatkozott szabályzatai a www.nyme.hu oldalról szabadon letölthetőek. A felek a szerződést, mint akaratukkal mindenben megegyezőt elolvasás és értelmezés után jóváhagyólag aláírták. Kelt, ……………………………….. ……………………………………… Munkavállaló
……………………………… Munkáltató
Kapják: 1. Munkavállaló 2. Munkáltató 3. Irattár
72
I/1/b. Melléklet HALLGATÓI / DOKTORANDUSZ KÉPZÉSI SZERZŐDÉS amely létrejött a Név: Nyugat-magyarországi Egyetem … Kar Cím: … Intézményi azonosító: FI21120 Adószám: 15760346-2-08 Képviselő: … dékán (a továbbiakban: Egyetem), másrészről NÉV: ................................................................................................................................. Hallgatói azonosító: ........ .................................................................................................. 5 Szül. hely és idő: .. ............................................................................................................. Állandó lakcíme: ............................................................................................................... ............................. Tagozat: nappali / esti /levelező / (A megfelelő rész aláhúzandó.) Képzés neve: ...................................................................................................... Képzés szintje: BA/BSc, MA/MSc, Fsz, szakirányú továbbképzés, doktori képzés (A megfelelő rész aláhúzandó.) Adóazonosító: ……………………………………………………………………………………………… önköltség fizetése mellett folytatott képzésben résztvevő Hallgató (a továbbiakban: Hallgató) között az alulírott helyen és időben az alábbi feltételekkel: 1. A Hallgató a 2012/13. tanév I. félévétől hallgatói jogviszonyban áll az Egyetemmel. A képzési idő: ….6 félév. Jelen szerződés határozott időre, a költségviselési (finanszírozási) státus megőrzéséig, illetőleg a hallgatói jogviszony megszűnéséig hatályos. 2. A Hallgató tudomásul veszi, hogy az Egyetemen folytatott tanulmányával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit, jogviszonyával összefüggő (önköltség és térítési díj) fizetési kötelezettségeit a Szervezeti és Működési Szabályzat Hallgatói Követelményrendszer Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, Juttatási és Térítési Szabályzat, és Doktori Szabályzat, illetve annak kari kiegészítései tartalmazzák. A szabályzatok a www.nyme.hu oldalról szabadon letölthetőek. 3. Az önköltség összege: ………………………. Ft/félév7 az I. tanévben. Az önköltség és a tanulmányokkal összefüggő egyéb térítési díjak befizetését a Hallgató köteles elektronikus úton, a Neptun-rendszeren keresztül teljesíteni. Az önköltség befizetésének határideje a regisztrációs hét vége, az egyéb befizetések határidejét a Tanulmányi Osztály/Hivatal/Csoport felhívásban közli. A Hallgató tudomásul veszi, hogy tantárgy felvétele, illetve a vizsgára való jelentkezés fizetési hátralék fennállása esetén nem engedélyezett. 4. A Hallgató és az Egyetem megállapodnak abban, hogy a tanulmányok további éveiben az önköltség összege legfeljebb az előző tanévben megállapított önköltségnek a Központi Statisztikai Hivatal által előző évre vonatkozóan közzétett fogyasztói 5 6 7
Ha nem rendelkezik oktatási azonosítóval, nem kell a mezőt kitölteni! A Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban megjelölt félévszámot tüntesse fel! A Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban megjelölt összeget tüntesse fel!
73
árindexszel növelt összege lehet. Az önköltség összege egyebekben a hallgatói jogviszony ideje alatt egyoldalúan nem módosítható. Az önköltség összegét a megelőző tanév május 31-ig az Egyetem közzéteszi. 5. A képzés helyszíne az Egyetem jelen szerződésben megjelölt székhelye, illetve telephelye. 6. Az Egyetem jogszabályban illetőleg a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt kötelezettségeinek felróható módon való megszegése esetén a befizetett önköltséget köteles a Hallgatónak visszatéríteni. A szerződésszegéssel és jogkövetkezményeivel kapcsolatban a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. 7. Jelen szerződésből eredő jogviták elbírálására az általános hatáskörű polgári bíróság jogosult. 8. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. tv. és az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak irányadóak. A felek a szerződést, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, elolvasás és értelmezés után jóváhagyólag aláírták. Sopron/Győr/Szombathely/Mosonmagyaróvár/Székesfehérvár, ………………………………hó ……nap ……………………………………………… Hallgató
…………
év
……………………………………………… Egyetem
74
I/1/c. Melléklet HALLGATÓI KÉPZÉSI SZERZŐDÉS magyar állami részösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgatóval amely létrejött a Név: Nyugat-magyarországi Egyetem … Kar Cím: … Intézményi azonosító: FI21120 Adószám: 15760346-2-08 Képviselő: … dékán (a továbbiakban: Egyetem), másrészről NÉV: ................................................................................................................................. Hallgatói azonosító: ........ .................................................................................................. 8 Szül. hely és idő: .. ............................................................................................................. Állandó lakcíme: ............................................................................................................... ............................. Tagozat: nappali / esti /levelező / (A megfelelő rész aláhúzandó.) Képzés neve: ...................................................................................................... Képzés szintje: BSc Adóazonosító: ……………………………………………………………………………………………… magyar állami részösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő Hallgató (a továbbiakban: Hallgató) között az alulírott helyen és időben az alábbi feltételekkel: 1. A Hallgató a 2012/13. tanév I. félévétől hallgatói jogviszonyban áll az Egyetemmel. A Felek rögzítik, hogy a Hallgató a ……………………. számú hallgatói ösztöndíjszerződés alapján az Egyetemen magyar állami részösztöndíjas hallgatóként folytatja tanulmányait. Jelen szerződés határozott időre, kizárólag a fenti hallgatói ösztöndíjszerződés alapján a magyar állami részösztöndíjas költségviselési (finanszírozási) státus megőrzéséig, illetőleg a hallgatói jogviszony megszűnéséig hatályos. 2. A Hallgató tudomásul veszi, hogy az Egyetemen folytatott tanulmányával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit, jogviszonyával összefüggő (részönköltség és térítési díj) fizetési kötelezettségeit a Szervezeti és Működési Szabályzat Hallgatói Követelményrendszer Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, Juttatási és Térítési Szabályzat, illetve annak kari kiegészítései tartalmazzák. A szabályzatok a www.nyme.hu oldalról szabadon letölthetőek. 3. A Hallgató által fizetendő részönköltség összege: ………………………. Ft/félév9 az I. tanévben. Az részönköltség és a tanulmányokkal összefüggő egyéb térítési díjak befizetését a Hallgató köteles elektronikus úton, a Neptun-rendszeren keresztül teljesíteni. A részönköltség befizetésének határideje a regisztrációs hét vége, az egyéb befizetések határidejét a Tanulmányi Osztály/Hivatal/Csoport felhívásban közli. A Hallgató tudomásul veszi, hogy tantárgy felvétele, illetve a vizsgára való jelentkezés fizetési hátralék fennállása esetén nem engedélyezett.
8 9
Ha nem rendelkezik oktatási azonosítóval, nem kell a mezőt kitölteni! A Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban megjelölt összeg felét tüntesse fel!
75
4. A Hallgató és az Egyetem megállapodnak abban, hogy a tanulmányok további éveiben a rész- önköltség összege legfeljebb az előző tanévben megállapított részönköltségnek a Központi Statisztikai Hivatal által előző évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árindexszel növelt összege lehet. A részönköltség összege egyebekben a hallgatói jogviszony ideje alatt egyoldalúan nem módosítható. A részönköltség összegét a megelőző tanév május 31-ig az Egyetem közzéteszi. 5. A képzés helyszíne az Egyetem jelen szerződésben megjelölt székhelye, illetve telephelye. 6. Jelen szerződésből eredő jogviták elbírálására az általános hatáskörű polgári bíróság jogosult. 7. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. tv. és az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak irányadóak. A felek a szerződést, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, elolvasás és értelmezés után jóváhagyólag aláírták. Sopron/Győr/Szombathely/Mosonmagyaróvár/Székesfehérvár, ………………………………hó ……nap ……………………………………………… Hallgató
…………
év
……………………………………………… Egyetem
76
II. fejezet A felvételi eljárás rendje10 Általános rendelkezések 18. § (1) Jelen fejezet az Ftv. 39-45. §-ai, valamint a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásáról szóló 237/2006. Korm. r. alapján készült. (2) A fejezet hatálya az Ftv. 11. § (1) a)-b) pontjában foglaltak szerint az alapképzésre, mesterképzésre, valamint 11. § (3) a)-b) pontjában meghatározott felsőfokú szakképzésre és szakirányú továbbképzésre jelentkező magyar és nem magyar állampolgárokra terjed ki. (3) A felvételi jelentkezések lebonyolítása alapvetően kari feladat, amelyért a kar dékánja felelős. A Kari Tanács az egészségügyi vizsgálat, pályaalkalmassági vizsgálat, gyakorlati vizsga, nem magyar állampolgárok számára magyar nyelvi alkalmassági vizsga lebonyolítására Felvételi Bizottságot (ad hoc bizottság) alakít. (4) Az egyetem a Felsőoktatási felvételi tájékoztató összeállításához a 237/2006. Korm. rendeletben előírt adatokat, információkat jogszabályban meghatározott módon köteles az szolgáltatni. Az egyetemet terhelő, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, az Oktatási Hivatal és más hatóságok felé történő adatszolgáltatás az oktatási rektorhelyettesi irodán keresztül történik. Az adatszolgáltatásért – egyetemi szinten - a rektor felelős. (5) Az adatszolgáltatás határideje az Oktatási Hivatal által kihirdetett ütemterv szerint alakul. (6) Az adatszolgáltatás határidejét megelőző 10 munkanappal a karok kötelesek az oktatási rektorhelyettesi irodába az adatokat továbbítani. A kari adatszolgáltatás teljességéért a dékán felelős. (7) Az adatszolgáltatás a meghirdetett szakok minőséghitelesítésére vonatkozóan teljes körű információt ad. A kar köteles feltüntetni, ha egy szak indítását korlátozással engedélyezték, vagy azon feltételeket, amelyek fennállása esetén a meghirdetett szakot nem indítja. A felvételi eljárás egyes szabályai 19. § (1) A felvételi kérelemhez előírt okiratok, igazolások hiánypótlási eljárásban előírt, újbóli hiányos benyújtása esetén a felvételi eljárás megszüntethető. (2) A jelentkezési lapon feltüntetett adatok, továbbá a benyújtott egyéb adatok, igazolások valóságtartalmáért a jelentkező a felelős. Valótlan adatszolgáltatás esetén a dékán – a rektor által átruházott hatáskörben – a felvételről szóló döntést megsemmisítheti. A
10
Módosítva a Szenátus 74/2009. (V. 13.) sz. határozatával
77
döntés ellen a jelentkező a közléstől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat a Hallgatói Követelményrendszer 7. § (18) bekezdés alapján. Egészségügyi, pályaalkalmassági, magyar nyelvi alkalmassági és gyakorlati vizsga 20. § (1) Az egyetem jogszabályban meghatározott alapképzési szakoknál, valamint egységes, osztatlan képzési szakoknál egészségügyi vizsgálatot, pályaalkalmassági vizsgálatot, gyakorlati vizsgát, nem magyar állampolgárok számára magyar nyelvi alkalmassági vizsgát szervezhet. (2) A pályaalkalmassági vizsgálat és a nem magyar állampolgárok számára szervezett magyar nyelvi alkalmassági vizsga értékelése megfelelt vagy nem megfelelt minősítés lehet. Nem megfelelt minősítés esetén a jelentkező összpontszáma nulla. (3) A művészeti és művészetközvetítő képzési területbe tartozó egyes szakokon gyakorlati vizsga is szervezhető. A gyakorlati vizsga követelményeit a kar határozza meg és teszi közzé a Tájékoztatóban. Az értékelés itt pontszámok meghatározásával és rangsorolással történik. (4) A kar rendelkezhet úgy is, hogy a művészeti és művészetközvetítő képzés területre jelentkezők esetében a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján kell megállapítani. Ekkor a felvételi pontszámot a gyakorlati vizsga pontszámának – melynek maximális értéke 200 pont - megkettőzésével és a többletpontok hozzáadásával kell meghatározni. (5) Egészségügyi vizsgálat, pályaalkalmassági vizsgálat, gyakorlati vizsga és nyelvi alkalmassági vizsga esetén a kar a vizsga megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos költségei fedezésére külön eljárási díjat határozhat meg azzal, hogy annak mértéke jelentkezésenként legfeljebb 4000 forint lehet. A díjat a karra kell befizetni, és a díj a kar saját bevételét képezi. (6) A felvételiző a felvételi vizsgát a Kari Tanács által szervezett Felvételi Bizottság előtt teszi le. (7) A jelentkező köteles hivatalos okmánnyal igazolni a személyazonosságát a felvételi vizsgák megkezdése előtt. (8) A jelentkezőt az intézmény értesíti a vizsga módjáról, helyéről és idejéről (9) A vizsgáztató bizottság elnökének legkésőbb az aznapi vizsgák befejezésekor kötelessége ismertetni a jelentkezőkkel az általuk szerzett pontokat. (10) A vizsgáztatásban nem vehet részt az a személy, aki a vizsgázóval hozzátartozói, függelmi viszonyban van, vagy akitől a vizsga tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el. (11) A felvételi jelentkezésekkel, valamint a felvételi vizsgák szervezésével, feldolgozásával és lebonyolításával kapcsolatos teendőket a tanulmányi csoport végzi, illetve koordinálja.
78
(12) A jelentkezőkről helyi nyilvántartást kell vezetni, és az adatokat az Oktatási Hivatal számára biztosítani kell. (13) Az intézmény által megállapított és előzetesen közzétett vizsgaidőpontokon kívül további időpontot nem köteles kitűzni. Fogyatékossággal élőkre vonatkozó rendelkezések 21. § (1) A fogyatékossággal élő jelentkezőt a felvételi eljárás során ugyanazok a kedvezmények illetik meg, mint amelyek a közoktatásról szóló jogszabályok alapján a középiskolában megillették. (2) Amennyiben az egyetem a felvétel feltételéül egészségügyi, pályaalkalmassági, szakmai alkalmassági követelményt határoz meg, a fogyatékossággal élő jelentkezőt a Hallgatói Követelményrendszer V. fejezete szerint illeti meg kedvezmény vagy felmentés. (3) A biztosított kedvezménynek vagy mentesítésnek a fogyatékosság jellegéhez kell igazodnia, az nem vezethet a felvételhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli teljes felmentéshez. (4) A fogyatékossággal élő jelentkező minden jelentkezési helyen 50 többletpontra jogosult. A felvételi döntés 22. § (1) Az intézmény a felvételről szóló döntését - jelentkezésenként külön határozatban – írásban, a) a keresztféléves felvételi eljárásban a besorolási döntés időpontját követő 8 napon belül, b) az általános felvételi eljárásban augusztus 1-jéig közli a jelentkezővel. Az egyetem azt a jelentkezőt veszi fel, aki hozzá lett besorolva. (2) A határozatnak tartalmaznia kell: a) az felsőoktatási intézmény nevét és intézményi azonosítóját, b) a jelentkező által választott szak pontos megnevezését, c) a jelentkező nevét, lakóhelyét, oktatási azonosítóját d) az igénybe vehető jogorvoslat lehetőségére vonatkozó tájékoztatást, e) a hallgatói jogviszony létesítésére szóló felhívást, illetve a beiratkozás elmulasztásának Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban meghatározott következményeire szóló felhívást, f) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a felsőoktatási intézmény a döntést hozza g) a döntéshozatal helyét és idejét, e döntés kiadványozójának nevét, hivatali beosztását. (3) A döntés tartalmazhatja a hallgatói jogviszony létesítésére vonatkozó további információkat is.
79
A kizárólag külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzésre való jelentkezés sajátosságai 23. § (1) A kizárólag külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzésre vonatkozó információkat elsősorban az egyetemi/kari honlapokon kell közzétenni úgy a februárban induló képzésekre vonatkozó információk a képzést megelőző félév év október 15. napjától, a szeptemberben induló képzésekre vonatkozó információk a képzés indítását megelőző év december 15. napjától elérhetők legyenek. (2) A felvételi kérelmet a képzést indító karra kell megküldeni február 15. illetőleg november 15. napjáig. A beérkezett jelentkezésekről a kari Tanulmányi osztály/csoport a jelentkezés lezárását követő 15 napon belül tájékoztatja az oktatási rektorhelyettest. (3) A felvételi eljárás lebonyolítása kari feladat. Az eljárás szabályosságáért a dékán felelős. A jelentkezők adatairól és a felvételi eredményéről az oktatási rektorhelyettes a kar tájékoztatását követően értesíti az Oktatási Hivatalt. (4) Amennyiben a jelentkező külföldön vagy külföldi rendszerű középiskolában folytatott tanulmányokat követően jelentkezik a felsőoktatási intézménybe és ezért a pontszáma a jogszabályban meghatározott módon nem állapítható meg, a Kari Felvételi Bizottság dönt a tanulmányok során szerzett osztályzatok tanulmányi pontként történő figyelembe vételéről. (5) A felvételi eljárás díját a Kari Tanács határozza meg azzal, hogy ennek mértéke jelentkezésenként legfeljebb 9000 forint lehet. A díjat a kar részére kell befizetni és teljes egészében a kart illeti meg.
Jogorvoslat 24. § (1) A jelentkező a felvételi döntést illetően, a határozat kézhezvételét követő 8 napon belül fellebbezéssel élhet. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. (2) A jogorvoslati kérelmet a rektor által átruházott hatáskörben a dékán bírálja el. (3) Az intézmény a fellebbezéssel kapcsolatos döntésről 15 napon belül írásban értesíti a jelentkezőt. A döntéssel kapcsolatban további fellebbezésnek nincs helye. (4) A határozat, illetőleg a felvételt elutasító döntés bírósági felülvizsgálatát kérheti a jelölt, annak közlésétől számított 30 napon belül, jogszabálysértésre illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. A bíróság az intézmény döntését megváltoztathatja. Felvételi eljárás a mesterképzés, szakirányú továbbképzés és doktori képzésben 25. § 80
(1) A mesterképzésre, szakirányú továbbképzésre történő felvétel feltételeit, a követelmények körét, ezek figyelembevételének módját, feltételeit, a többletpontok jogcímeit, mértékét, megállapításának rendjét, valamint a rangsorolás módját a kar határozza meg azzal a megkötéssel, hogy azonos felvételi követelményeket köteles alkalmazni, függetlenül attól, hogy a jelentkező mely felsőoktatási intézményben szerezte oklevelét. (2) A kar a Tájékoztatóban köteles közzétenni a jogszabályban előírt információkat, adatokat. (3) Az (1) bekezdésben előírt feltételeket a képzést indító kar a Tájékoztatóhoz kötelező adatszolgáltatás határidejéig, azaz - mesterképzésben: október 15. ill. december 15. napjáig; - szakirányú továbbképzésben: szeptember 15. napjáig; köteles meghatározni. (4) Az Oktatási Hivatal felé meghatározott adatszolgáltatási határidő előtt 10 munkanappal a karok kötelesek az adatokat az oktatási rektorhelyettesi irodára továbbítani. (5) Szakirányú továbbképzésre történő jelentkezés esetén a kar intézményi eljárási díjat határozhat meg azzal, hogy a díj mértéke jelentkezésenként legfeljebb 9000 forint kehet. A díjat a kar részére kell befizetni, és az teljes egészében a kart illeti. (6) Mesterképzésben a felvételi eljárás alapdíja 9000 forint, amelyből 1000 forint az egyetemet, 8000 forint az Oktatási Hivatalt illeti. Mesterképzésben szervezett felvételi vizsga esetén a kar a vizsga megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos költségei fedezésére eljárási díjat határozhat meg, azzal, hogy annak mértéke jelentkezésenként legfeljebb 4000 forint lehet. A díjat a kar részére kell befizetni, és az teljes egészében a kart illeti. (7) A doktori képzésre vonatkozó felvételi szabályokat a Doktori Szabályzat tartalmazza. 26. § 27. §
81
III. fejezet Külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerése, tudományos fokozat honosítása Általános rendelkezések 28. § (1) Az egyetem hatásköre a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi. C. törvény alapján a külföldi bizonyítványok és oklevelek által tanúsított végzettségi szint az egyetemen való továbbtanulás céljából történő elismerésére, tudományos fokozat honosítására illetve külföldön folytatott résztanulmányok beszámítására terjed ki. (2) A tanulmányok beszámítása, oklevelek elismerése, tudományos fokozatok honosítása ügyében lefolytatott eljárás során: a) együtt kell működni az Oktatási Hivatal keretében működő Magyar Ekvivalencia és Információs Központtal (http://www.oh.gov.hu/honositas_elismeres ), továbbá b) figyelemmel kell lenni a Magyar Ekvivalencia és Információs Központnak az Ftv., valamint a 2001. évi C. tv. alapján hozott intézkedéseire, iránymutatásaira, illetve c) az idevonatkozó nemzetközi szerződések ajánlott, vagy kötelező beszámítási, elismerési, honosítási előírásaira. (3) Bizonyítvány, illetve oklevél az alap-, közép- vagy felsőfokú végzettséget, alap-, középvagy felsőfokú szakképesítést, felsőfokú szakképzettséget, illetve tudományos fokozatot tanúsító okirat. Bizonyítványnak, illetve oklevélnek tekintendő az ezekkel azonos hatályú okirat is. (4) Az elismerési eljárás során, az eljáró hatóság a külföldi bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályát Magyarországon megszerezhető bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályával a 2001. évi C. törvényben foglalt módon azonosnak nyilvánítja (elismerési eljárás). A honosítási eljárás során az eljáró hatóság a külföldi oklevél jogi hatályát az eljáró hatóság által kiállított oklevél jogi hatályával az e törvényben foglalt módon azonosnak nyilvánítja (honosítás). (5) A bizonyítvány és az oklevél elismerése nem mentesít a szakma gyakorlásához jogszabály által előírt további követelmények teljesítése alól. Az elismerési és honosítási eljárás közös eljárási szabályai 29. § (1) Bizonyítványa vagy oklevele elismertetésére, tudományos fokozat honosíttatására az jogosult, aki kérelme benyújtásakor állampolgárságát, személyes adatait az állampolgárság és a személyi adat igazolására szolgáló hatósági igazolvánnyal, illetve magyarországi lakóhelyét lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal igazolja. (2) Személyi adatok igazolására szolgáló hatósági igazolvány a magyar állampolgár, a bevándorolt és letelepedett esetében a személyazonosító igazolvány, az útlevél vagy a 82
jogosítvány, valamely más tagállam állampolgára esetében a tagállam belső joga szerinti személyi azonosító adatokat tartalmazó igazolványnak minősülő okirat, más személy esetében a tartózkodási engedély, továbbá a tartózkodási vízum, amennyiben azt munkavállalási, jövedelemszerzési vagy családegyesítési céllal állították ki. (3) A kérelmezőnek nem kell teljesítenie a (2) bekezdésben foglalt feltételt, ha a) az elismerést továbbtanulási céllal kéri, vagy b) résztanulmányok beszámítását kéri. Az eljárás megindítására irányuló kérelem 30. § (1) Az eljárás megindítására irányuló benyújtandó kérelemhez a kérelmezőnek mellékelnie kell a) az eredeti bizonyítvány vagy oklevél hiteles másolatát, illetve kivételesen az eredeti oklevéllel azonos okirat (pl. másodlat) hiteles másolatát, b) a külföldi oktatási intézmény által kiállított olyan okirat hiteles másolatát (pl. leckekönyvet, ellenőrző könyvet), amely hitelt érdemlően igazolja a tanulmányok időtartamát, és a bizonyítvány vagy oklevél megszerzése érdekében előírt tanulmányi követelmények (a hallgatott tárgyak, vizsgák, szakdolgozatok, államvizsgák stb.) sikeres teljesítését, c) az a) és b) pontban megjelölt okiratok magyar nyelvű hiteles fordítását, és d) ha az eljárásért díjat kell fizetni, annak igazolását, hogy a kérelmező a díjat megfizette. (2) Az eljárás megindítására irányuló beadványt az eljárás lefolytatására jogosult kar dékánjához, mint eljáró hatósághoz (a továbbiakban: eljáró hatóság) kell benyújtani. (3) Az eljáró hatóság felhívhatja a kérelmezőt az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott okiratok eredetijének bemutatására. Az eljáró hatóság meghatározhatja, hogy egyes nyelveken az említett okiratok nem hiteles fordításban is benyújthatók. (4) Az eljáró hatóság kivételes méltányosságból felmentheti a kérelmezőt az (1) bekezdésben meghatározott okiratainak benyújtása alól, ha a kérelmező menekült, menedékes vagy befogadott, az elismerést továbbtanulási céllal kéri és bizonyítja vagy valószínűsíti, hogy okiratai neki fel nem róható okból nem állnak rendelkezésére. (5) Hiteles fordításnak minősül az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda, a magyar külképviseleti szerv és a magyar közjegyző hitelesítési záradékával ellátott fordítás. (6) Az e szabályzat szerinti elismerés esetén hiteles fordításnak tekintendő az a magyar fordítás is, amely hitelesnek minősül az Európai Unió küldő államának vagy származási országának joga szerint. (7) Hiteles másolatnak minősül a jogszabály által hitelesnek minősített másolat, továbbá az eljáró hatóság által az eredeti okiratról készített és hitelesített másolat. (8) Az eljárás során a kérelmező felhívható arra, hogy az (1)-(7) bekezdésekben meghatározott okiratok mellett
83
a)
b)
mutassa be a bizonyítvány vagy az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányait megelőzően folytatott tanulmányainak igazolására szolgáló bizonyítványainak, okleveleinek másolatát, illetve nyújtson be olyan, a külföldi oktatási intézmény által kiállított okirat másolatát, amelyből az intézmény, szak, tanulmányi rendje, tanulmányi programja megismerhető, ha a kérelem mellékleteként benyújtott okiratok nem nyújtanak elegendő információt az elbírálásához.
(9) Az eljáró hatóság előírhatja, hogy a kérelmezőnek az (8) bekezdés szerinti okiratok hiteles másolatát, illetve hiteles fordítását is be kell nyújtania. (10) Amennyiben a kérelmező által benyújtott okiratok valódisága tekintetében kétség merül fel, vagy a kérelmező a szükséges okiratokkal nem rendelkezik, és azok, az eljáró hatóság megítélése szerint általa nem, vagy nehezen szerezhetők be, az eljáró hatóság az eljárást felfüggesztve, megkeresést intézhet az illetékes külföldi intézményhez, szervezethez vagy hatósághoz. (11) Az eljáró hatóság a kérelem alapján jár el. Ha a bizonyítási eljárás során megállapítható, hogy a kérelemben foglaltak szerinti elismerés vagy honosítás feltételei hiányoznak, de más módon történő elismerés vagy honosítás lehetséges, akkor az eljáró hatóság a kérelmezőt kérelme módosításának lehetőségéről tájékoztatja. (12) Ha az elismerés vagy a honosítás feltételei hiányoznak az eljáró hatóság az elismerést, vagy honosítást határozatában megtagadja. (13) Az elismerési vagy honosítási eljárás lefolytatását az eljáró hatóság megtagadja, ha az oklevél eljárását megelőzően az eljáró hatóság vagy más hatóság jogerős határozatot hozott. Hiánypótlás és határidők 31. § (1) Az eljáró hatóság a kérelem kézhezvételétől számított 22 munkanapon belül hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt, ha a kérelmet nem a jogszabályoknak megfelelően nyújtotta be. (2) Az eljáró hatóság a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül dönt. Az eljárási határidők egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatók. (3) A kérelem benyújtása napjának azt a napot kell tekinteni, amelyen a kérelmező a 30. §ban meghatározott valamennyi okiratot benyújtotta.
Jogorvoslat 32. § (1) Ha az eljáró megállapítja, hogy a felettes szerv vagy a bíróság által el nem bírált határozata jogszabályt sért, akkor határozatát a kézbesítéstől számított egy éven belül módosítja vagy visszavonja. 84
(2) Ha a kérelmező a határozatot befolyásoló bűncselekményt követett el, az eljáró hatóság a határozatot határidőre való tekintet nélkül módosítja vagy visszavonja. (3) Az eljáró hatóság a kérelmező javára határidőre való tekintet nélkül módosítja vagy visszavonja a felettes szerv vagy a bíróság által el nem bírált határozatát, ha a határozat jogsértő, vagy a kérelem elbírálása szempontjából olyan lényeges, a határozat meghozatalakor figyelembe nem vett tény vagy bizonyíték merült fel, amelyet a kérelmező önhibáján kívül nem érvényesíthetett. (4) Az eljáró hatóság első fokú határozata ellen az oktatási és kulturális miniszterhez lehet fellebbezni. A fellebbezést az eljáró hatóság határozatának kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet benyújtani. (5) A kérelmező az elismerési és honosítási eljárás eredményeként meghozott határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig jogosult újrafelvételi kérelmet benyújtani. Az újrafelvételi eljárásban meghozott határozat mások jogát, jogos érdekét, vagy jogi helyzetét nem érintheti. Tudományos fokozat honosítása11 33. § (1) A tudományos fokozat honosítási eljárásának megindítására irányuló beadványt a csatolt okiratokkal együtt az egyetem rektorához kell benyújtani, aki azt haladéktalanul megküldi az Egyetemi Doktori Tanácsnak. A külföldi képzés keretében szerzett tudományos fokozat honosításáról – a kérelem benyújtására jogosultság esetén – az Egyetemi Doktori Tanács határoz figyelemmel az Ftv. 149. §-ra. (2) Az Egyetemi Doktori Tanács doktori fokozatszerzési eljárásban megszerezhető oklevél által tanúsított tudományos fokozatként (PhD) vagy művészeti képzésben megszerezhető fokozatként (DLA) honosítja a külföldön szerzett tudományos fokozatot akkor, ha a) azt olyan külföldi oktatási intézmény állította ki, amely a külföldi állam joga alapján tudományos fokozat kiállítására jogosult, és b) a tudományos fokozat megszerzésének követelményei megfelelnek vagy kiegészítő feltételek előírásával megfeleltethetők a PhD vagy DLA fokozat megszerzéséhez a jogszabályok és az eljáró hatóság doktori szabályzata által előírt követelményeknek. (3) Ha a kérelmező képzése és a megfelelő hazai képesítéshez vezető képzés között alapvető különbség van, az Egyetemi Doktori Tanács a külföldi tudományos fokozat honosítását feltételekhez (doktori szigorlat, a doktori értekezés megvédése stb.) kötheti. (4) Az Egyetemi Doktori Tanács a tudományos fokozat honosításáról rendelkező határozatban feljogosítja a kérelmezőt a doktori cím használatára. (5) Az Egyetemi Doktori Tanács a tudományos fokozat honosítását elutasíthatja, ha ennek törvényes feltételei nem állnak fenn, vagy a kiegészítő feltétel teljesítését a kérelmező nem vállalja vagy határidőre nem teljesíti. 11
Módosítva a Szenátus 11/2010. (II. 25.) sz. határozatával
85
Felsőfokú végzettségi szint elismerése12 34. § (1) Hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető főiskolai végzettségi szintet tanúsító oklevélként az olyan külföldi oklevél ismerhető el, a) amely felsőfokú alapképzésben folytatott legalább hároméves időtartamú tanulmányok befejezését tanúsítja, b) amely az első fokozatú egyetemi végzettség megszerzését tanúsítja, ha a külföldi képzés többfokozatú, és c) amely alapján megállapítható a végzettségi szintek azonossága. (2) Hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető egyetemi végzettségi szintet tanúsító oklevélként a külföldi oklevél akkor ismerhető el, ha a) a külföldi oklevél egyetemi szintű alapképzésben folytatott tanulmányok befejezését tanúsítja, főiskolai szintű végzettség megszerzése után kiegészítő egyetemi alapképzés befejezését tanúsítja, vagy amennyiben a külföldi képzés többfokozatú, akkor az, az első fokozatú egyetemi végzettség után a második fokozatú egyetemi végzettség megszerzését tanúsítja; b) megállapítható a végzettségi szintek azonossága; c) az oklevél vagy az oklevelek együttesen legalább négyéves időtartamú képzés befejezését tanúsítják; és d) a külföldi oklevél tudományos (doktori) fokozat megszerzésére jogosít. (3) Hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető alapfokozat végzettségi szintjével egyenértékű végzettségi szintet tanúsító oklevélként az a külföldi oklevél ismerhető el, amely a) felsőfokú képzésben folytatott legalább hároméves időtartamú tanulmányok befejezését tanúsítja, vagy b) amennyiben a külföldi felsőoktatási rendszer egymásra épülő végzettségekből (fokozatokból) áll, az elsőként megszerezhető, legalább hároméves külföldi felsőoktatási végzettség (fokozat) megszerzését tanúsítja, feltéve, hogy a végzettségi szintek összevethetősége is megállapítható. (4) Hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető mesterfokozat végzettségi szintjével egyenértékű végzettségi szintet tanúsító oklevélként a külföldi oklevél akkor ismerhető el, ha a) – egyetemi szinten folytatott legalább négyéves tanulmányok befejezését tanúsítja, vagy - a másodikként megszerezhető, legalább egyéves külföldi felsőoktatási végzettség (fokozat) megszerzését tanúsítja, amennyiben a külföldi felsőoktatási rendszer egymásra épülő végzettségekből (fokozatokból) áll, feltéve, hogy a felsőoktatásban folytatott tanulmányok teljes időtartama eléri a négy évet, b) megállapítható a végzettségi szintek összevethetősége, és
12
Módosítva a Szenátus 11/2010. (II. 25.) sz. határozatával
86
c)
a külföldi oklevél az oklevelet kibocsátó országban tudományos fokozat megszerzésére irányuló képzésre való jelentkezésre jogosít.
(5) Hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető szakirányú továbbképzést tanúsító oklevélként az a külföldi oklevél ismerhető el, amely a) külföldi oklevélhez vezető képzés megkezdésének előfeltétele a (3) vagy a (4) bekezdés szerinti külföldi felsőoktatási végzettség, b) külföldi oklevélhez vezető képzés időtartama az egy évet eléri, és c) külföldi oklevél nem tanúsít (3), (4) vagy (6) bekezdés szerinti végzettséget. (6) Hazai doktori fokozat végzettségi szintjével egyenértékű végzettségi szintet tanúsító oklevélként az a külföldi oklevél ismerhető el, amely a) külföldi oklevélhez vezető képzés megkezdésének előfeltétele a (4) bekezdés szerinti külföldi felsőoktatási végzettség, b) külföldi oklevélhez vezető képzés vagy kutatás időtartama az egy évet eléri, és c) külföldi oklevél végzettségi szintje a hazai doktori fokozat végzettségi szintjével összevethető. (7) A kérelmező választhat az (1)-(2) bekezdésben és a (3)-(6) bekezdésben szabályozott elismerési eljárások között. (8) A határozatban rendelkezni kell arról is, hogy a kérelmező milyen formában használhatja a külföldi felsőoktatási intézmény által adományozott címét. Ha a kérelmező címe összetéveszthető valamely hazai címmel, az eljáró hatóság előírja, hogy a külföldi cím csak az oklevelet kiállító intézmény vagy hatóság megnevezésével együtt használható. A külföldi felsőoktatási intézmény által adományozott cím elismerésekor figyelemmel kell lenni az Ftv. 149. § (11) bekezdésében foglaltakra. Résztanulmányok beszámítása13 35. § (1) A külföldön folytatott, nem befejezett felsőfokú iskolai (rész-)tanulmányok beszámítása a külföldi oktatási intézmény jogállásának, a tanulmányi idő és a tanulmányi követelmények figyelembevételével, valamint a hazai és külföldi tanulmányi kötelezettségek összehasonlítása alapján történik. A beszámításról szóló kérelmet azon kar dékánjához kell benyújtani, ahol a kérelmező a tanulmányai folytatására jogosult lehet, illetve tanulmányait folytatni kívánja. A kérelemhez csatolni kell: a) a külföldi intézmény által kiállított okirat hiteles másolatát (pl. leckekönyvet), amely hitelt érdemlően igazolja a felsőfokú tanulmányok időtartamát, valamint az oklevél megszerzése érdekében előírt tanulmányi követelmények (a hallgatott tárgyak, vizsgák stb.) sikeres teljesítését. b) az a) pontban megjelölt okiratok hiteles fordítását. (2) A beszámításról – a kar ügyrendjének megfelelően – a Kari Kreditátviteli Bizottság írásban megadott javaslatát figyelembe véve, amely c) a résztanulmányok teljes elismerésére, vagy
13
Módosítva a Szenátus 11/2010. (II. 25.) sz. határozatával
87
meghatározott időtartam (évfolyam, szemeszter) elismerésére, vagy a kiegészítő feltételek (vizsgák, gyakorlatok) meghatározására, vagy e) a beszámítás elutasítására irányulhat, a kar dékánja hozza meg a határozatot. d)
(3) A részleges elismerésről, illetve az elutasításáról szóló határozatot részletesen indokolni kell. Vegyes rendelkezések 36. § (1) A döntést hozó testületi szervek a határozatot kötelesek részletesen indokolni abban az esetben, ha az elismerési vagy honosítási kérelmet elutasítják, az elismerést vagy honosítást feltételhez kötik, vagy ha az elismerést vagy honosítást nem a kérelemnek megfelelően teljesítik. (2) Az eljárás költségeit – ha jogszabály vagy nemzetközi megállapodás másképp nem rendelkezik – a kérelmező viseli. Az eljárási díjtételeket a III/1. sz. melléklet tartalmazza. (3) Az oklevél elismerése, tudományos fokozat honosítása esetén az egyetem, illetve a kar köteles az adatokat az oklevél nyilvántartóba, a tudományos fokozatokról vezetett kötelező nyilvántartásokba bevezetni. (4) A jelen fejezetben nem szabályozott kérdésekben a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezései az irányadóak. Az elismerési és honosítási eljárás egyéb kérdéseiben információt és segítséget nyújtanak az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központ honlapján (http://www.oh.gov.hu/honositas_elismeres) található tájékoztatók.
88
III/1. sz. melléklet Az elismerés / honosítás költségei (2001. évi C. tv. 64. §)
alkalmassági vizsga díja:
10.000-30.000 Ft
szakmai gyakorlat díja:
15.000-35.000 Ft
különbözeti vizsga díja:
10.000-30.000 Ft
szakdolgozati konzultáció és bírálati díj:
10.000-20.000 Ft
kiegészítő tanulmányok díja(tanulmányonként): 15.000-40.000 Ft középfokú/felsőfokú végzettségi szint elismerésének eljárási díja: a mindenkori minimálbér ¼ részének megfelelő összeg tudományos fokozat honosításának eljárási díja: a mindenkori minimálbér ¾ részének megfelelő összeg
89
IV. fejezet Hallgatói fegyelmi és kártérítési ügyek elbírálása A fegyelmi vétség 37. § (1) A hallgatók kötelessége a jogszabályok és a Szervezeti és Működési Szabályzat megtartása, a rájuk bízott vagy az általuk használt eszközök rendeltetésszerű használata és védelme. Ha hallgató a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárásban a hallgató, továbbá meghatalmazottja (Ptk. 222-223. §) járhat el. (2) Nem tekinthető fegyelmi vétségnek az olyan kötelességszegés, amelyhez a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat fűz hátrányos következményeket. A fegyelmi büntetés 38. § (1) A fegyelmi büntetés célja a nevelés és a megelőzés. A fegyelmi büntetés megállapításánál a cselekmény összes körülményeire, így különösen a sérelmet szenvedettek körére, a következményekre, a jogsértő magatartás ismétlésére, az elkövetett cselekmény súlyára, a hallgató vétkességének fokára (szándékosság, gondatlanság), valamint az enyhítő és súlyosító körülményekre kell figyelemmel lenni. (2) A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, amely a 6 hónapot nem haladhatja meg. d) határozott időre – legfeljebb két félévre – szóló eltiltás a tanulmányok folytatásától, e) kizárás a felsőoktatási intézményből. (3) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott büntetés időtartama a hat hónapot nem haladhatja meg; a d) pontjában meghatározott eltiltás időtartama legfeljebb két félév lehet. A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetésként szociális támogatást megvonni nem lehet. A (2) bekezdés d)-e) pontjaiban meghatározott büntetés kiszabása együtt jár a hallgatói jogviszonnyal összefüggő juttatások, kedvezmények végleges, illetve időszakos megvonásával. A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés ideje alatt a hallgatói jogviszony szünetel. (4) A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az egyetemen kell lefolytatni. (5) A kollégiumi tagsági jogviszony keretében elkövetett fegyelmi vétség, károkozás, valamint a kollégiumi házirend megsértése esetén a fegyelmi eljárást a Kollégiumi Fegyelmi és Kártérítési Szabályzat szerint kell lefolytatni. 90
Az elsőfokú és a másodfokú fegyelmi jogkör 39. § (1) A fegyelmi jogkört első fokon a Kar Fegyelmi Bizottsága gyakorolja. (2) A Kari Fegyelmi Bizottság 3 tagú: két főt a Kari Tanács választ mandátumának idejére egyszerű többséggel az oktatók illetőleg a karon foglalkoztatott egyéb közalkalmazottak közül; egy főt a HÖK delegál Alapszabályában meghatározottak szerint. A bizottság elnökét a tagok maguk közül választják egyszerű többséggel. (3) A fegyelmi jogkört másodfokon a rektor által átruházott hatáskörben a kar dékánja gyakorolja. (4) A fegyelmi ügyben a fegyelmi bizottság tagjaként nem járhat el: a) aki az ügyben mint terhelt vagy védő, továbbá mint sértett, bejelentő vagy mint ezek képviselője vesz vagy vett részt, valamint a felsoroltak hozzátartozója; b) aki az ügyben mint tanú vagy szakértő vesz vagy vett részt; c) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható. (6) A fegyelmi ügy elbírálásából való jegyzőkönyvvezetőre is alkalmazni kell.
kizárásra
vonatkozó
rendelkezést
a
(7) Nem kizárási ok, ha a fegyelmi bizottság tagja a hivatalos hatáskörében tudomására jutott fegyelmi vétség, illetve bűncselekmény miatt tett bejelentést. (8) A fegyelmi bizottság köteles gondoskodni arról, hogy ne járjon el az, akivel szemben kizárási ok áll fenn. Ilyen esetben a fegyelmi bizottság vezetője a kizárást hivatalból kezdeményezi. (9) A fegyelmi bizottság tagja köteles a fegyelmi bizottság vezetőjének haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik. (10) A kizárási okot a fegyelmi bizottság más tagja, a terhelt, a védő, a sértett és a sértett képviselője is bejelentheti. (11) A fegyelmi bizottságnak az a tagja, aki a reá vonatkozó kizárási okot maga jelentette be, bejelentésének elintézéséig az ügyben nem járhat el. (12) A fegyelmi bizottság tagja mindaddig korlátozás nélkül járhat el, amíg jogerős határozat meg nem állapítja a kizárási ok fenn álltát, ha a bejelentő a kizárás megtagadása után az eljárás ugyan azon szakaszában kizárásra irányuló újabb bejelentést tesz. A fegyelmi eljárás elrendelése 40. §
91
(1) Fegyelmi eljárást a kar dékánja vagy a kollégium vezetője (koordinátora) rendel el az eljárás alá vont hallgató és az érdekelt személyek egyidejű értesítésével. A szervezeti egységek vezetői (rektor, intézetigazgató, tanszékvezető, egyéb nem oktatási szervezeti egység vezetője) fegyelmi vétség gyanúja esetén kezdeményezik a fegyelmi eljárás elrendelését. A fegyelmi eljárás elrendelésére a tudomásszerzést követő 1 hónapon belül kerülhet sor. Tudomásszerzésnek minősül, amikor az eljárásra okot adó körülmény a fegyelmi eljárás megindítására jogosult tudomására jut. (2) A fegyelmi eljárás lefolytatására az a kar illetékes, amellyel az eljárás alá vont hallgató hallgatói jogviszonyban áll. Ha a hallgató több karral áll hallgatói jogviszonyban, az a kar jogosult a fegyelmi eljárás lefolytatására, amelyhez kapcsolódó kötelességét megszegte, illetőleg amelynek sérelmére a cselekményt elkövette. (3) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a felsőoktatási intézménynek a fegyelmi vétségről való tudomásszerzése óta egy hónap, illetőleg a vétség elkövetése egy év eltelt. Az említett tudomásszerzésén a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult személy tudomásszerzését kell érteni. (4) Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy ellen ugyanabban az ügyben büntetőeljárás folyik, annak jogerős befejezéséig, illetve, ha a fegyelmi eljárás alá vont személy meghallgatása, tárgyaláson való részvétele önhibáján kívüli okból nem lehetséges, legfeljebb az akadály megszűnéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni. A fegyelmi eljárás felfüggesztése alatt az elévülés nyugszik. A fegyelmi vétség gyanúja miatt a hallgató ellen foganatosított eljárási cselekmény (fegyelmi eljárás elrendelése, idézés, meghallgatás stb.) az elévülést megszakítja. (5) A fegyelmi eljárást – a (4) bekezdésében foglaltak kivételével - egy hónapon belül be kell fejezni. (6) Ha a fegyelmi eljárás során bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja merül fel, arról a fegyelmi bizottság elnöke tájékoztatja a fegyelmi eljárást indító személyt. Feljelentést az egyetem rektora tesz. (7) A fegyelmi eljárást elrendelő intézkedés tartalmazza a fegyelmi eljárás alá vont hallgató nevét, lakcímét, személyi igazolvány számát, a kar megjelölését, valamint az eljárás alapjául szolgáló cselekmény rövid leírását. A fegyelmi tárgyalás 41. § (1) A tárgyalásra az eljárás alá vont hallgatót, a tanúkat és a felkért szakértőt írásban kell megidézni. Az idézésben meg kell jelölni a fegyelmi eljárás alá vont hallgató nevét, a fegyelmi tárgyalás helyét és idejét, valamint azt is, hogy a címzettet milyen minőségben idézik. A megidézettet fel kell hívni arra, hogy személyi vagy diákigazolványát hozza magával. (2) A fegyelmi eljárás alá vont hallgatót az idézésben figyelmeztetni kell arra, hogy jogában áll védekezést írásban benyújtani, továbbá, hogy az eljárásban meghatalmazottja vagy jogi képviselője útján is részt vehet, valamint arra, hogy kétszeri szabályszerű idézés
92
ellenére való távolmaradása a tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. (3) Az eljárás alá vont személy meghatalmazottja bármely cselekvőképes személy vagy jogi képviselő lehet. (4) A hallgató jogai: a) betekinthet az eljárási iratokba; b) indítványokat terjeszthet elő; c) a tanúhoz, szakértőkhöz kérdéseket intézhet. (5) A fegyelmi tárgyalást a fegyelmi bizottság elnöke vezeti. Ügyel a rendelkezések megtartására, a tárgyalás rendjének megóvására és gondoskodik arról, hogy az eljárásban résztvevő személyek jogaikat gyakorolhassák. (6) Ha a fegyelmi eljárás alá vont hallgató másodszori, szabályszerű idézése ellenére nem jelent meg – s magát előzetesen, elfogadható indokkal nem mentette ki – a fegyelmi tárgyalás távollétében is megtartható. (7) A fegyelmi tárgyalás az egyetem polgárai számára nyilvános. A fegyelmi bizottság a nyilvánosságot – közérdekből, vagy az eljárás alá vont hallgató érdekében – a tárgyalásról, vagy annak egy részéről indokolt határozatával bármelyik fél kérelmére vagy hivatalból kizárhatja. A határozat kihirdetése az egyetem polgárai számára zárt tárgyalás esetén is nyilvános. (8) A fegyelmi bizottság elnöke a megjelentek számbavétele után – ha a tárgyalás megtartásának nincs akadálya – felhívja a tanúkat a helyiség elhagyására. Ezután az elnök ismerteti a fegyelmi tárgyalás alapjául szolgáló adatokat. Ezt követően a bizottság meghallgatja az eljárás alá vont hallgatót. A fegyelmi eljárás alá vont – még ki nem hallgatott – más hallgató, illetve a még ki nem hallgatott tanú nem lehet jelen. Ha az eljárás alá vont hallgató a fegyelmi vétség elkövetését a tárgyaláson beismeri, és a beismeréshez nem fér kétség, a további bizonyítást mellőzni lehet. (9) Ha további bizonyítás válik szükségessé, a fegyelmi bizottság meghallgatja a tanút és szükség esetén a szakértőt, ismerteti a beszerzett iratokat. A tanútól meg kell kérdezni, hogy az ügyben érdekelt-e, vagy elfogult-e, figyelmeztetni kell az igazmondás kötelezettségére és a hamis tanúskodás büntetőjogi következményeire. (10) A tanú kihallgatása alatt a még ki nem hallgatott tanú nem lehet jelen. Ha a tanú vallomása a fegyelmi eljárás alá vont hallgató védekezésével, vagy más tanúk vallomásával ellentétes, ennek tisztázását – szükség esetén – szembesítéssel kell megkísérelni. Jegyzőkönyv, határozat 42. § (1) A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a fegyelmi bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A jegyzőkönyvben foglaltakat a meghallgatott személyekkel ismertetni kell és ennek megtörténte után a jegyzőkönyv megfelelő részét velük is alá kell íratni. A meghallgatott személy a jegyzőkönyv 93
kiegészítését vagy helyesbítését kérheti. Az aláírás esetleges megtagadását és ennek okát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvet a fegyelmi iratokhoz kell csatolni. (2) A fegyelmi bizottság határozatát a bizonyítási eljárás lefolytatása után, zárt ülésen, egyszerű többségi szavazással hozza meg. A zárt ülésen csak a fegyelmi bizottság elnöke és tagjai, valamint a jegyzőkönyvvezető lehet jelen. (3) A határozat fegyelmi büntetést kiszabó vagy fegyelmi eljárást megszüntető határozat lehet. A fegyelmi bizottság a határozatot kizárólag a fegyelmi tárgyaláson közvetlenül megvizsgált bizonyítékokra alapozhatja. Kétséget kizáróan nem bizonyított tényt a fegyelmi eljárás alá vont hallgató terhére értékelni nem lehet. A határozatot írásban kell meghozni és azt közölni kell a hallgatóval. (4) A határozat bevezető részében meg kell jelölni az ügy számát, azt, hogy mely felsőoktatási intézmény hozta, továbbá annak a hallgatónak a nevét, aki ellen a fegyelmi eljárást elrendelték, valamint a fegyelmi tárgyalás helyét, idejét és azt, hogy a tárgyalás nyilvános volt-e. (5) Büntetést kiszabó határozatot kell hozni, ha a fegyelmi bizottság megállapítja, hogy az eljárás alá vont hallgató fegyelmi vétséget követett el és ezért vele szemben fegyelmi büntetés kiszabását látja szükségesnek. A büntetést kiszabó határozat rendelkező részének tartalmazni kell: a) a fegyelmi eljárás alá vont hallgató nevét és egyéb személyi adatait (lakcím, személyi vagy diákigazolvány száma, évfolyam, szak, tagozat); b) az elkövetett fegyelmi vétség megnevezését; c) az alkalmazott fegyelmi büntetést és az ezzel kapcsolatos egyéb rendelkezéseket (pl: határozat nyilvános kihirdetésének elrendelése); d) a jogorvoslati tájékoztatást: a hallgató a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül az Egyetemi Fegyelmi Bizottságnál fellebbezéssel élhet. A fellebbezést írásban kell a Kari Fegyelmi Bizottsághoz benyújtani. A büntetést kiszabó határozat indokolásának tömören tartalmaznia kell: a) a megállapított tényállást; b) a bizonyítékok megjelölését és értékelését; c) ha a hallgató bizonyítási indítványát a fegyelmi bizottság elutasította, annak indoklását; d) annak kifejtését, hogy az elkövetett cselekmény milyen vétséget valósít meg, és annak elkövetésében a hallgató mennyiben vétkes; e) a büntetés kiszabásánál figyelembe vett körülményeket; f) hivatkozást azokra a rendelkezésekre, amelyek a fegyelmi büntetés alapjául szolgáltak. (6) A fegyelmi bizottság megszüntető határozatot hoz, ha: a) megállapítása szerint a fegyelmi eljárás alá vont hallgatónak felrótt magatartás nem minősül fegyelmi vétségnek; b) a fegyelmi indítványban említett vétséget nem a fegyelmi eljárás alá vont hallgató követte el; c) a fegyelmi vétség elkövetése nem bizonyítható; d) nem állapítható meg a hallgató vétkessége; e) a fegyelmi vétség elévült;
94
f)
az eljárás alapjául szolgáló cselekményt fegyelmi úton már jogerősen elbírálták.
(7) A megszüntető határozat rendelkező részének tartalmaznia kell: a) a fegyelmi eljárás alá vont hallgató nevét és egyéb személyi adatait; b) a fegyelmi vétség megjelölését, amely miatt a fegyelmi eljárást elrendelték; c) a fegyelmi eljárás megszüntetésének kimondását; d) a megszüntetés okának megjelölését; e) a jogorvoslati tájékoztatást: a hallgató a határozat kézhezvételtől számított 15 napon belül az Egyetemi Fegyelmi Bizottságnál fellebbezéssel élhet. A fellebbezést írásban kell a Kari Fegyelmi Bizottsághoz benyújtani. A megszüntető határozat indokolásában röviden elő kell adni a megállapított tényeket és bizonyítékokat, ki kell térni azokra az okokra, amelyek a fegyelmi bizottságot az eljárás megszüntetésére indították, ennek során hivatkozni kell arra a pontra, amelyen a fegyelmi eljárás megszüntetése alapul. (8) Az eljáró fegyelmi bizottság elnöke az ülésen meghozott határozatot kihirdeti: a rendelkező részét felolvassa és ismerteti a határozat indokolásának lényegét. A határozat kihirdetése után a fegyelmi bizottság elnöke felhívja a fellebbezésre jogosultakat jogorvoslati nyilatkozatuk megtételére. A nyilatkozatok jegyzőkönyvbe vétele után az elnök a fegyelmi eljárást berekeszti. (9) A fegyelmi bizottság határozatát a kihirdetéstől számított nyolc napon belül írásban kell foglalni. Az írásba foglalt fegyelmi határozatot és megfelelő számú másolati példányát az eljáró fegyelmi bizottság elnöke írja alá. (10) A határozatot az eljárás alá vont hallgatónak és jogi képviselőjének kézbesíteni kell. A fegyelmi bizottság a kihirdetett határozatát nem változtathatja meg. A határozat érdemével és indoklási részével össze nem függő hibákat (név, szám, számítási hiba, vagy más hasonló elírások) azonban saját hatáskörében kérelemre vagy hivatalból kijavíthatja. A fellebbezés 43. § (1)
Az első fokú érdemi határozat ellen a fegyelmi eljárás alá vont hallgató a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban fellebbezést nyújthat be a dékánnak címezve az elsőfokú szervnél.
(2)
A fellebbezésnek a határozatban foglalt rendelkezések végrehajtására halasztó hatálya van.
(3)
A Kari Fegyelmi Bizottság elnöke a fellebbezést és az eljárásban keletkezett iratokat a fellebbezési határidő leteltét követően haladéktalanul felterjeszti a másodfokú szervhez. A másodfokú szerv a fellebbezést a kézhezvételétől számított 15 napon belül bírálja el.
(4)
A másodfokú szerv szükség esetén az érdekelteket megidézheti és meghallgatásuk, valamint egyéb beszerzett bizonyítékok alapján határoz. Ebben az esetben a fellebbezést
95
30 napon belül kell elbírálni. Az eljárásra az elsőfokú fegyelmi eljárás szabályai megfelelően irányadóak. (5)
A másodfokú szerv az első fokú határozatot: a) helybenhagyja; b) megváltoztatja; c) hatályon kívül helyezi és az első fokú fegyelmi jogkör gyakorlóját új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.
(6)
A másodfokú szerv az eljárás keretében az első fokú fegyelmi eljárásban hozott határozatot hatályon kívül helyezi, ha az első fokú eljárás során a fegyelmi vétség nem kellően került bizonyításra. A másodfokú szerv az első fokú fegyelmi bizottság határozatának hatályon kívül helyezésével egyidejűleg utasítja az első fokú fegyelmi bizottságot a fegyelmi eljárás ismételt lefolytatására és új határozat hozatalára. A másodfokú határozatnak ilyenkor tartalmazni kell a másodfokú szerv irányelveit.
(7)
Ha a fellebbezés elkésett, vagy azt nem a jogosult terjesztette elő, a másodfokú szerv a fellebbezést elutasítja. Bírósági felülvizsgálat 44. §
(1)
A hallgató a másodfokon hozott határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti annak közlésétől számított 30 napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. A bírósági eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. XX. fejezetét kell alkalmazni. A bíróság a döntést megváltoztathatja. A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el. A határozat végrehajtása 45. §
(1) A határozatot csak jogerőre emelkedés után lehet végrehajtani. (2) Az első fokú határozat azon a napon emelkedik jogerőre, amelyen: a) a fellebbezésre jogosult úgy nyilatkozik, hogy nem kíván fellebbezni, illetőleg a fellebbezését visszavonja; b) a fellebbezési határidő fellebbezés bejelentése nélkül telt el; c) a másodfokú fegyelmi bizottság az első fokú határozatot helyben hagyta, illetőleg a fellebbezést elutasította. (3) A másodfokú határozat a kihirdetés napján emelkedik jogerőre. (4)
A jogerőre emelkedett határozatra záradékul rá kell vezetni, hogy a határozat jogerős és végrehajtható, valamint azt, hogy mely napon emelkedett jogerőre. A jogerős határozatot nyilvántartásba kell venni, a határozat egy másolatát a hallgató személyi iratgyűjtőjébe kell elhelyezni.
96
(5)
A jogerős határozatot a bizottság elnöke megküldi a fegyelmi eljárás elrendelőjének és a fegyelmi büntetés végrehajtására jogosult szervnek. Mentesítés a fegyelmi büntetés jogkövetkezményei alól 46. §
(1) A hallgató (volt hallgató) a fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos következmények alól mentesül a következő esetekben: a) a 38. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt fegyelmi büntetés esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított három hónap elteltével, de legkésőbb a következő szemeszterkor; b) a 38. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt fegyelmi büntetés esetén a határozatban kiszabott büntetés lejártával; c) a 38. § (2) bekezdésének d) pontjában foglalt fegyelmi büntetés esetén az eltiltás lejártával; d) a 38. § (2) bekezdésének e) pontjában foglalt kizárás az intézményből fegyelmi büntetés esetén határozat jogerőre emelkedésétől legalább három év, a kizárás a kollégiumból fegyelmi büntetés esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított két szemeszter elteltével. (2) Mentesülés esetén a fegyelmi határozatot a nyilvántartásból törölni kell. A törlés úgy történik, hogy az iratgyűjtőben elhelyezett határozatra az első fokú fegyelmi testület elnöke a mentesülés tényét záradékként feljegyzi. (3) A hallgató a kiszabott büntetés lejárta előtt írásban kérheti a mentesítést. A kérelmet az elsőfokú fegyelmi bizottsághoz kell benyújtani. A bizottság a kérelmet 15 napon belül bírálja el. A kérelem elbírálásakor a bizottság különösen a hallgató magatartását, életvitelét, a kár megtérülését veszi figyelembe. A mentesítés elutasítása ellen - a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül - fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a másodfokú szerv bírálja el. Felelősség a hallgató által okozott kárért 47. § (1) A hallgató a tanulmányai kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a felsőoktatási intézménynek, kollégiumnak, illetőleg a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen okozott kárt – a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel a Ptk. rendelkezései szerint köteles megtéríteni. (2) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a károkozás napján érvényes minimálbér egyhavi összegének 50%-át. (3) Szándékos károkozás esetén a hallgató a teljes kárt köteles megtéríteni. (4) A hallgató jegyzékkel vagy átvételi elismervénnyel visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokban bekövetkezett hiányért, kárért teljes kártérítési felelőséggel tartozik, feltéve, hogy azt állandóan őrizetében tartja, kizárólagosan használja vagy kezeli. Mentesül a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan ok idézte elő. 97
Felelősség a hallgatónak okozott kárért 48. § (1) A felsőoktatási intézmény, a kollégium, a gyakorlati képzés szervezője a hallgatónak a hallgatói jogviszonnyal, kollégiumi felvételi jogviszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért a Ptk. rendelkezései szerint köteles helytállni. Felelősség a felsőfokú szakképzés keretében okozott kárért 49. § A kártérítési jogkör. A kártérítési eljárás 50. § (1) A kártérítési jogkört első fokon a Kari Fegyelmi és Kártérítési Bizottság, másodfokon az egyetem rektora által átruházott hatáskörben a dékán gyakorolja. A kártérítési eljárást az oktatási és más szervezeti egységek vezetői kezdeményezik az illetékes kar dékánjánál. (2) A hallgatónak jegyzékkel vagy átvételi elismervénnyel - visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel - átadott-átvett dolgokról a szervezeti egységnek nyilvántartást kell vezetni, megjelölve benne a visszaadási határidőt is. A kiadó a határidő lejártakor a hiányról értesíti a szervezeti egység vezetőjét. A szervezeti egység vezetője a leltárkönyv adatai alapján 15 napos határidő megjelölésével, írásban felhívja a hallgatót a birtokában lévő dolog visszaadására vagy elszámolásra. A határidő eredménytelen eltelte esetén kezdeményezi a kártérítési eljárást. (3) A hallgatói kártérítési eljárást a kari jogkört gyakorlók folytatják le. A kártérítési jogkör gyakorlója a káresemény tisztázása céljából vizsgálatot rendelhet el, amennyiben a káreset ügyében a döntéshez szükséges adatok nem elégségesek. A vizsgálat során a tényállást pontosan fel kell tárni: a káreset megjelölése, helye, ideje, keletkezése, lefolyása, nagysága (pénzbeli értéke: tényleges kár), a hallgató vétkességének foka (szándékosság, gondatlanság), a vétkes személyek megnevezése, adatai, a vétkességben való arány, a kár várható megtérülése stb. A vizsgálat megállapításait káreseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni. (4) A kártérítési jogkör gyakorlója az eljárást határozattal zárja le. Megszüntető határozatot hoz, amennyiben a károkozás nem jogellenes, azt nem az eljárás alá vont hallgató okozta, a károkozás nem bizonyítható, a kár bekövetkezte a hallgatónak nem felróható (a cselekmény és a kár között nincs okozati összefüggés), vagy a kártérítési igényt már jogerősen elbírálták. A kártérítési felelősséget megállapítható határozatban rendelkezni kell a kártérítés módjáról, együttes károkozás esetén pedig a kármegosztásról. A kártérítésre kötelezettet megilleti a részletfizetési kérelem előterjesztésének a joga, amelyet az eljáró dékán bírál el.
98
V. Fejezet A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító szabályok14 Általános rendelkezések 52. § (1) Jelen fejezet az Nftv. 49. § (8) bekezdés, valamint a 79/2006. Korm. r. 18-20. §-a alapján készült. A fejezet hatálya az egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló, fogyatékossággal élő hallgatóra terjed ki. (2) Fogyatékossággal élő hallgató (jelentkező) az a hallgató (jelentkező), aki mozgásszervi, érzékszervi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. 53. § (1) A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők, valamint a felsőoktatási intézményekben tanulmányokat folytató fogyatékossággal élő hallgatók a fogyatékosságukra való tekintettel a fogyatékosság típusát és mértékét igazoló szakvélemény alapján kérhetik az intézmény engedélyét a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, illetve a vizsgák alóli részleges vagy teljes felmentésre, vagy annak más módon történő teljesítésére, valamint a vizsgákon alkalmazható segítségnyújtásra. Az így nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható és nem vezethet az alap-és mesterképzésben az oklevél által tanúsított szakképzettség, illetve felsőfokú szakképzésben a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez. (2) A fogyatékossággal élő jelentkező a felvételi eljárás során a felvételi kérelemhez mellékelve nyújthatja be a fogyatékosság igazolásához szükséges, ill. a közoktatási intézmény által kiállított dokumentumokat, melyek igazolják, hogy fogyatékossága a középfokú tanulmányai során fennállt és emiatt kedvezményben részesült. Részére az e fejezetben előírt kedvezményeket a felvételi eljárás során is biztosítani kell. Az egyes szakokra vonatkozó pályaalkalmassági követelmények teljesítése alól a fogyatékosságra tekintettel kedvezmény nem adható. (3) Az egyetem karai a fogyatékossággal élő hallgatókat megillető konkrét tanulmányi és vizsgakedvezményeket valamint az engedélyezett, de az egyetem által nem biztosított személyi és technikai segítségnyújtást – figyelembe véve a fogyatékosság típusát, az érettségi vizsgaszabályzat szerint biztosított kedvezményeket, valamint az adott szak, illetve felsőfokú szakképzés képesítési, ill. szakmai követelményeit – a tanrendben (tanulmányi és vizsgakövetelményekben) határozzák meg.
14
Módosítva a Szenátus 186/2013. (X. 9.) sz. határozatával
99
(4) A mentesítést az intézmény csakis az arra irányuló kérelemre adja a hallgatónak. A koordinátor 54. § (1) A fogyatékossággal élő hallgatók segítését rektori koordinátor végzi, kinek személyét az egyetem rektora jelöli ki és feladatainak ellátására megbízást ad 3 évre. A rektor évenként gondoskodik arról, hogy a fogyatékossággal élő hallgatók a koordinátor munkáját véleményezzék és annak eredményét a koordinátor kijelölésénél és megbízatásának meghosszabbításánál figyelembe veszi. A rektori koordinátor munkáját a kari koordinátorok segítik. (2) A rektori és kari koordinátor feladata: a) részvétel a fogyatékossággal élő hallgatók által benyújtott felmentési kérelmek elbírálását végző bizottság munkájában, b) a fogyatékossággal élő hallgatókkal, azok személyes segítőivel, valamint az egyetem hallgatóival való kapcsolattartás, c) a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányai, vizsgái során alkalmazható segítségnyújtási lehetőségek biztosítása, illetve szorgalmi időszakban a fogyatékossággal élő hallgatók által igényelt konzultációs lehetőségek megszervezése, d) a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló normatív támogatás felhasználására, a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzésére történő javaslattétel, e) a fogyatékossággal élő hallgatók létszámának folyamatos és az adatvédelmi rendelkezések betartásával történő nyilvántartása, és az adatok statisztikai célú felhasználásának biztosítása, f) a beiratkozást követő 60 napon belül a fogyatékossággal élő hallgatók statisztikai adatainak az egyetem ill. karok tanulmányi osztályai, csoportjai részére történő jelentése. (3) A rektori koordinátort a feladatok ellátásáért díjazás illeti meg, melynek mértékét a rektor állapítja meg.
Fogyatékossággal Élő Hallgatók Esélyegyenlőségét Biztosító Bizottság 55. § (1) A fogyatékossággal élő hallgatók kérelmét a rektor által létrehozott öttagú bizottság bírálja el. A Bizottság tagjait a rektor nevezi ki és bízza meg három éves időtartamra. A Bizottságnak a rektori koordinátor hivatalból tagja, két tag a kérelmek elbírálásához szükséges szakmai ismeretekkel rendelkező oktató. A Bizottság két tagja hallgató. (2) A Bizottság feladata a tanulmányok során a fogyatékossággal élő hallgatók felmentésre, segítségnyújtásra, mentességre, kedvezményre irányuló kérelmének elbírálása. (3) A Bizottság a kérelem beérkezését követő 30 napon belül dönt. A döntést a hallgató által benyújtott orvosi szakvélemény, igazolások, a kar véleménye, illetve szükség esetén a 100
hallgató személyes meghallgatása után írásban hozza meg. A Bizottság határozatában az 58. §-ban biztosított kedvezmények jövőbeni igénybevételére jogosítja fel a hallgatót, a kedvezmények biztosítása tekintetében azonban a kérelemhez nincs kötve. (4) A hallgató a Bizottság döntése ellen a közléstől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet a rektornál. A rektor a fellebbezést 30 napon belül bírálja el. (5) A hallgató a rektor döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti, annak közlésétől számított 30 napon belül jogszabálysértésre illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezés megsértésére hivatkozással. A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el. A bíróság a rektor döntését megváltoztathatja. A fogyatékosság megállapításának és igazolásának a rendje 56. § (1) A fogyatékossággal élő hallgató a fogyatékosság típusát és mértékét, annak végleges vagy időszakos voltát szakvéleménnyel igazolja. (2) A szakvélemény kiadására jogosult szerv: a.) amennyiben a jelentkező fogyatékossága már a közoktatási tanulmányai során is fennállt, és erre tekintettel tanulmányi és érettségi vizsga során kedvezményben részesült, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott bizottság; b.) amennyiben a fogyatékosságot később állapították meg, a rehabilitációs szakigazgatási szerv jogosult. Az esélyegyenlőséget biztosító kedvezmények 57. § (1) A fogyatékosság típusa és mértéke szerinti technikai és személyi segítségeket az egyes fogyatékossági területeken az esélyegyenlőséget biztosító feltételek és kedvezmények biztosítják a fogyatékossággal élő hallgatók részére. (2) Mozgáskorlátozott hallgató esetében: a) biztosítani kell az akadálymentes környezetet, a gyakorlati követelmények teljesítése alóli részleges, vagy teljes felmentést, illetve annak más formában történő teljesítését, b) helyettesíteni lehet az írásbeli vizsgát a szóbelivel, a szóbeli vizsgát az írásbelivel, c) lehetővé kell tenni az írásbeli feladatok megoldásához szükséges speciális eszközök (például speciális füzetek, írógép, számítógép, valamint kerekesszékkel, illetve más segédeszközzel is megközelíthető, dönthető, állítható, csúszásmentes felülettel ellátott asztallap) használatát, d) szükség esetén hosszabb felkészülési időt, illetve személyi segítőt kell biztosítani,
101
e)
a hallgató mentesíthető olyan eszközök használata alól (például geometriai, szerkesztési feladatok megoldásánál), amelyeket nem tud használni, de szóban a szabályok ismerete megkövetelhető.
(3) Hallássérült hallgató (siket, nagyothalló) esetében: a) szóbeli vizsga helyett biztosítani kell az írásbeli vizsga lehetőségét, b) a hallgató kérésére a szóbeli vizsgáztatás esetén jelnyelvi tolmácsot kell biztosítani, c) szükség esetén hosszabb felkészülési időt, illetve személyi segítőt kell biztosítani, d) az értehetőség és megértés szempontjából a számonkérés során az ismeretanyag elsajátításra vonatkozó kérdéseket és utasításokat egyidejűleg szóban és írásban is meg kell jeleníteni, e) a súlyosan hallássérült (siket) hallgató az idegennyelv–tanulás és az államilag elismert nyelvvizsga követelménye alól is felmentést kaphat, f) aki fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert "C" típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az "A" típusú (szóbeli) nyelvvizsga letétele alól, g) minden vizsgáztatás alkalmával szükséges a segédeszközök (pl. értelmező szótár, kalkulátor), a vizuális szemléltetés biztosítása. (4) Látássérült hallgató (vak, gyengénlátó) esetében: a) az írásbeli vizsgák helyett a szóbeli vizsga lehetőségét, illetve az írásbeli számonkérés esetén speciális technikai eszközök használatát biztosítani kell, b) aki fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert "C" típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a "B" típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól, c) a fogyatékossága miatt a gyakorlati követelmények teljesítése alól felmentést kaphat, illetve a gyakorlati követelmények teljesítése megfelelő (nem gyakorlati) követelmények teljesítésével helyettesíthető, d) a hallgató mentesíthető a geometriai, szerkesztési feladatok alól, de szóban a szabályok ismerete megkövetelhető, e) a kérdések, tételek, hangkazettán, lemezen, pontírásban vagy nagyításban történő hozzáférhetőségét, megfelelő világítást, személyi segítőt, illetve szükség esetén a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani. (5) Beszéd- és más fogyatékos hallgató (különösen súlyos beszédhiba diszlexia diszgráfia, diszkalkulia) esetében: a) a súlyos beszédhibás hallgató a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tehet valamennyi vizsgatárgyból; amennyiben a hallgató a szóbeli vizsgalehetőséget választja, úgy számára a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani, részükre vizsga esetén a szükséges segédeszközök (pl.: írógép, helyesírási szótár, értelmező szótár, szinonima szótár) biztosítani kell, b)
a diszlexiás - diszgráfiás hallgató i. írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, vagy szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tehet, ii. ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert "C" típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a "B" típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól, 102
iii. ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert "C" típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a "A" típusú (szóbeli) nyelvvizsga letétele alól, iv. a hallgatónak írásbeli vizsga esetén a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani, v. részére az írásbeli beszámolóknál a számítógép használata megengedett, vi. részére a vizsga esetén a szükséges segédeszközöket biztosítani kell (pl. írógép, helyesírási szótár, értelmező szótár, szinonima szótár), vii. ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga szóbeli és írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a nyelvvizsga letétele alól. c)
a diszkalkuliás hallgató a számítási feladatok alól felmentést kaphat, esetében a vizsgák alkalmával engedélyezhető mindazon segédeszközök használata, amelyekkel a hallgató a tanulmányai során korábban is dolgozott (táblázatok, számológép, konfiguráció, mechanikus és manipulatív eszközök), továbbá hosszabb felkészülési időt lehet számára biztosítani.
(6) Az autista hallgató esetében a szakvélemény és a kérelme alapján a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kedvezmények alkalmazhatók. (7) A felkészüléshez biztosítható felkészülési idő a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított időtartamhoz képest legfeljebb 30 %-kal hosszabbodhat meg. A hallgató kérelmére a Bizottság azonban ennél hosszabb időtartamot is engedélyezhet. (8) Szükség esetén a fogyatékossággal élő hallgató mentesíthető a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetőleg szintje alól.
103
VI. fejezet A Demonstrátorok foglalkoztatása Általános rendelkezések 58. § (1) A demonstrátori rendszer működésének célja, hogy az egyetem valamennyi karán a nappali tagozatos hallgatók közvetlenül bevonhatóak legyenek az oktató és tudományos kutatómunkába, ezáltal felkészüljenek hivatásuk magasabb színvonalú művelésére. (2) A demonstrátor foglalkoztatása hallgatói munkaszerződés, illetőleg ingyenes vagy visszterhes megbízási szerződés keretében történhet. A szerződés típusát az érintett kar vezetője mint megbízó, illetőleg munkáltatói jogkör gyakorló és a demonstrátor határozzák meg az összes körülmény alapos mérlegelését követően. (3) Munkaszerződés kötése esetén a munkáltatói jogokat a kar vezetője gyakorolja. A demonstrátorral határozott idejű, legfeljebb 10 hónapos, a tanév végéig szóló szerződés köthető. A demonstrátorok számát a kar vezetője határozza meg. A szerződés a határozott idő lejártával, a következő tanévben újra köthető. (4) A demonstrátorok munkájuk ellátásáért hallgatói munkadíjban vagy visszterhes megbízási szerződés esetén megbízási díjban részesülnek, melynek kifizetése minden hónap 10. napjáig történik a hallgató által megadott bankszámlára utalással. A kar a demonstrátori díjazás költségét elkülönített pénzeszközként kezeli, forrása a kari költségvetés. (5) A hallgatói munkaszerződés alapján végzett demonstrátori tevékenységre (a szerződés rendes és rendkívüli felmondása, a fegyelmi felelősség) egyebekben a Munka Törvénykönyve rendelkezései, a megbízási szerződés keretében végzett demonstrátori tevékenységre a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezései az irányadóak. (6) A demonstrátor tevékenységet kollégiumi elhelyezési kérelem esetén figyelembe kell venni. A demonstrátori pályázat 59. § (1) A demonstrátori munka pályázat alapján nyerhető el. A pályázatot a Kari Tanács véleményének figyelembevételével a kar vezetője írja ki15. (2) A demonstrátori pályázatra vonatkozó felhívást az intézetek minden év április 15-ig az intézeti hirdetőtáblán és a kari honlapon teszik közzé. (3) Az intézetigazgató demonstrátori igényét az illetékes kar vezetőjéhez az őszi szemeszter regisztrációs hetében terjesztik be a demonstrátori munkát elnyerni kívánó hallgató írásos 15
Módosítva a Szenátus 74/2009. (V. 13.) sz. határozatával
104
pályázatával együtt. A demonstrátorok személyéről a kar vezetője a Kari Tanács véleményének figyelembevételével szeptember 15-ig dönt, ezen időpontig írásban értesíti azokat az intézeteket és hallgatókat is, akik pályázatot nyújtottak be, de a munkát nem nyerték el. A demonstrátori munka 60. § (1) A demonstrátor munkáját a kar vezetője által kijelölt oktató vagy kutató irányítja és ellenőrzi. (2) A demonstrátor jogai: az intézetigazgató által meghatározott keretek között használhatja az oktatási és kutatási segédeszközöket, a laboratóriumokat, tanácskozási joggal részt vehet a tanszéki/intézeti értekezleteken, a szervezeti egység munkatársaival együtt részt vehet szakmai konferenciákon, tanulmányutakon, részt vehet a szervezeti egység kutatómunkájában, az itt végzett tevékenységét a témafelelős - a hallgatói munkadíjon felül - külön juttatással ismerheti el, az intézetben végzett munkájának eredményeiről TDK dolgozatot, tudományos cikket, diplomamunkát készíthet, az oktatási egység vezetőjének, illetve a munkáját irányító oktató/kutató iránymutatása szerint bekapcsolódhat az oktató munkába. (3) A demonstrátor oktató munkát a következő területeken végezhet: gyakorlatok, előadások előkészítése, a már lehallgatott tantárgyak gyakorlatainak részleges vezetése, tantárgyi konzultációk tartása. (4) A demonstrátor kötelességei: a munkáját irányító oktató, kutató útmutatása szerint részt kell vállalnia az intézetigazgató által jóváhagyott program alapján a szervezeti egységben folyó munkákban, részt kell vennie az intézetben tudományos diákkörben tevékenykedő hallgatók munkájának segítésében, felelős a rá bízott eszközökért, műszerekért, a munkavédelmi, tűzvédelmi és az egészségvédő óvórendszabályok betartásáért. (5) A demonstrátori tevékenységet az intézet és a téma megjelölésével a hallgató leckekönyvébe be kell jegyezni. (6) A hallgató a demonstrátori feladat ellátása címen az órarendben meghatározott tanórák látogatása alól indokolt esetben a kar vezetőjétől felmentést kaphat. (7) A demonstrátorok munkájukat a szervezeti egység vezetője által elfogadott munkaterv (munkaköri leírás) alapján végzik.
105
VII. fejezet Tanulmányi és Vizsgaszabályzat A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat hatálya 61. § (1) A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (a továbbiakban: TVSZ) hatálya kiterjed a Nyugatmagyarországi Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) karai által folytatott felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, mesterképzésben és szakirányú továbbképzésben résztvevő nappali, esti, levelező tagozatos magyar és - ha jogszabály vagy nemzetközi megállapodás eltérően nem rendelkezik - külföldi állampolgárságú hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeire. (2) A doktori (PhD) képzésben résztvevő hallgatók tanulmányi és vizsgarendjére vonatkozó eltérő rendelkezéseket a Doktori Szabályzat tartalmazza. (3) Azokban a kérdésekben, amelyekre az egyetemi TVSZ nem tartalmaz kellő részletességű előírásokat, a kari rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) Külföldi részképzésben résztvevő hallgatók esetében a 72. § szerint az ECTS (European Credit Transfer System: európai kreditátviteli rendszer) elveinek megfelelően kell eljárni.
A kreditrendszer alapfogalmai 62. § (1) A kredit (tanulmányi pont) egy tantárgy teljesítéséhez szükséges összes átlagos hallgatói tanulmányi munkaidő mérőszáma, mely a tanórákat (kontaktórákat) és az egyéni hallgatói tanulmányi munkaórákat is tartalmazza. Az országos kreditátviteli rendszerben (kredittranszfer) – az ECTS (European Credit Transfer System: európai kreditátviteli rendszer) elveire tekintettel - egy kredit 30 hallgatói tanulmányi munkaóra elvégzésével egyenértékű. Megszerzése a tantárgy követelményeinek legalább elégséges vagy megfelelt szintű teljesítésével lehetséges. A kredit értéke a megszerzett érdemjegytől, a megfelelés fokozatától független. (2) A 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet rendelkezik az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről (a továbbiakban: KKK), amely azoknak az ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek (kompetencia) összessége, amelyek megszerzése esetén az adott szakon a végzettségi szintet és szakképzettséget igazoló oklevél kiadható. Az egyetemi/MSc/MA, főiskolai/BSc/BA végzettség és a szakképesítés megszerzéséhez megszabott időkorláton belül különböző tantárgycsoportokból meghatározott számú kreditet kell gyűjteni, valamint kritérium követelményeket is teljesíteni kell. Az egyes tantárgyak teljesítése nincs megadott tanulmányi időszakhoz rendelve. Az előtanulmányi rend és egyéb szabályok figyelembevételével, a választási lehetőségek felhasználásával, a hallgató egyéni terv és ütemezés szerint haladhat.
106
(3) A kritérium követelmény a képesítési követelményekben szereplő olyan kötelezően teljesítendő előírás, amelyhez nem tartozik kredit. Ilyen lehet pl. a szigorlat, a szakmai gyakorlat, a testnevelésben/sportfoglalkozáson való részvétel, a képesítési követelményekben előírt nyelvi követelmény. Ezek megjelenési formája is tantárgy. (4) Az előkövetelmény egy tantárgy ismeretanyagának megértéséhez szükséges, másik tantárgyban, tantárgycsoportban szereplő ismeretanyag, és/vagy valamely kritérium követelmény igazolt teljesítése. Egy tantárgy a hallgató számára csak akkor vehető fel, ha a hallgató az annak előkövetelményeként megjelölt tantárgya(ka)t, kritérium követelményeket az adott tantárgy felvételét megelőzően már teljesítette, vagy a tárgyfelvétellel együtt párhuzamosan felvette a tárgyelőfelvételi rendben rögzítettek szerint. (5) Az előtanulmányi rend a szak tantervében szereplő tantárgyak előkövetelményeinek összessége. (6) A tantárgyfelvétel egy tantárgy meghirdetett előadási és/vagy tantermi és/vagy laboratóriumi óráira (kurzusára) vagy annak vizsgájára való jelentkezés. A tantárgyfelvétel feltétele a tantárgy előkövetelményeinek teljesítése. Minden tantárgyhoz egy tárgykód tartozik. (7) Aktív félévnek számít az a félév, amelyre a hallgató első félévben beiratkozott, a további félévekben pedig bejelentkezett és amelyben a hallgató legalább egy tantárgyat felvesz. (8) A passzív félév az a félév, amelyben a hallgató egyetlen tantárgyat sem vesz fel, vagy elmulasztja bejelentési kötelezettségét kétszeri felszólítás ellenére is. Amennyiben a hallgató tanulmányait szünetelteti, az adott féléve passzív félévnek minősül [68. § (6) bekezdés; 73. § (3) bekezdés] (9) Aláírás: a.) b.)
c.)
a tantárgy, tantervi egység követelményeinek teljesítését az oktató saját kezű aláírásával igazolja; a hallgatókkal ismertetett tantárgyi követelményrendszer tartalmazza a félév végi aláírás követelményeit. Ezen tantárgyi követelmények megfelelő szintű teljesítését igazolja a tantárgy oktatója vagy az intézetigazgató. A 75. § -ban rögzített hiányzást meghaladó esetben az aláírás megtagadható; a vizsgára bocsátás feltétele, illetve a csak vizsgaalkalommal meghirdetett kurzusok felvételének feltétele a korábbi félévben megszerzett aláírás a 74. § (3) bekezdés szerint.
(10) Évközi jegy: a szorgalmi időszakban teljesített feladatok, megírt zárthelyik, elkészített beszámolók együttes értékelésére használatos követelmény típus. Értékelése háromfokozatú vagy ötfokozatú értékelési rendszerben történik. (11) Vizsga: az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének értékeléssel egybekötött - ellenőrzési formája. A vizsga értékelése ötfokozatú minősítéssel történik. (12) Szigorlat: Több tantárgy integrált számon kérésére vonatkozik, letételére legkorábban a szigorlat anyagát jelentő tantárgyak utolsó vizsgájának teljesítését, illetve félévközi jegyének megszerzését követően kerülhet sor. A szigorlat értékelése ötfokozatú
107
minősítéssel történik, de kredit értéke nincs. A ráépülő tantárgyak vizsgára bocsátásának kritérium követelménye. (13) Javítóvizsga a sikertelen vizsga megismételése első alkalommal. (14) Ismétlő javítóvizsga: a sikertelen javítóvizsga megismételése. (15) Kreditátvételi Bizottság (továbbiakban: KÁB) a hallgatók kreditakkumulációs ügyeiben jár el a 66. § és a 79-80. § szerint (16) Tanulmányi Bizottság (továbbiakban: TB) a hallgatók tanulmányi ügyeiben jár el a 66. § szerint. A képzési és kimeneti követelmények 63. § (1) Az egyetem szakjain megszerezhető végzettség, illetőleg szakképesítés szakmai követelményeit a képzési és kimeneti követelmények, valamint az ennek alapján készített tantervek határozzák meg. A képzési és kimeneti követelmények szakok szerint tartalmazzák a képzési cél meghatározását, az oktatandó főbb tanulmányi területeket és ezek arányait, a képzési időt félévekben, az oklevél megszerzéséhez szükséges tanulmányi munkamennyiséget kreditben meghatározva, a szigorlati tantárgyakat, a diplomamunka/szakdolgozat követelményeit, a záróvizsga rendszerét és rendjét, az oklevél eredményének kiszámítási módját, a végzettség szintjét, a szakképzettséget és a hozzájuk kapcsolódó cím megnevezését, továbbá a szak szempontjából lényeges más rendelkezéseket. (2) Az Egyetem szakjain a végzettséget igazoló oklevél megszerzéséhez minimálisan teljesítendő: Felsőfokú/felsőoktatási szakképzés esetén 120 kredit BSc/BA szintű végzettség esetén 180-210 kredit, MSc/MA szintű végzettség esetén 120 kredit, Szakirányú továbbképzés esetén 60-120 kredit 180-240 kredit főiskolai képzésben 300 kredit. egyetemi képzésben Az egyetem alap- és mesterképzési szakjainak képzési és kimeneti követelményeit 15/2006. OM rendelet, a tanárszakok képzési és kimeneti követelményeit a 8/2013. EMMI rendelet, a felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményeit a 39/2012. EMMI rendelet tartalmazza. A tanterv, mintatanterv, egyéni tanrend 64. § (1) A részletes oktatási és tanulmányi követelményeket, továbbá a képzés részletes szabályait a tanterv határozza meg. A tanterv a képesítési követelmények tartalmi előírásaihoz, és a kreditrendszer teljesítmény-elismerési rendszeréhez igazodva határozza meg a végzettség
108
megszerzéséhez szükséges kötelező (A), kötelezően választható (B) és a szabadon választható (C) tantárgyakat. (2) A kötelező tantárgyak (A) mindegyikének teljesítése a képzettség megszerzésének feltétele. A kötelezően választható tantárgyak (B) közül a tantervben megadott kreditnyi tantárgy felvétele és teljesítése a képzettség megszerzésének feltétele. A szabadon választható tantárgyak (C) a tanterv által konkrétan meg nem határozott olyan bármely képzésben szereplő tantárgyak, amelyeket a képzésért felelős kar befogad. (3) A tantárgymodul a szak tantervének több tantárgyat tartalmazó, egymásra épülő egysége. Az alapozó modul azon tantárgyak és ismeretek rendezett összessége, melyek elsajátítása nélkülözhetetlen más, az adott szak sajátosságait meghatározó ismeretkörök, illetve modulok szempontjából, illetve amelyekre más (szak) modulok (elsősorban a szakcsoporton belüli szakok moduljai) is ráépíthetők. A szakmai törzsanyag modul a szak minden hallgatója számára szükséges szakmai ismereteket tartalmazza. A szakirány modul több egymással egyenértékű, egymást helyettesítő oktatási terület, mely az adott szakterület egy-egy részterületének mélyebb ismereteit tartalmazza.16 (4) A hallgatók számára az alapozó és szakmai törzsanyag modul választása kötelező. A hallgatók joga a párhuzamosan meghirdetett szakirány modulok közötti választás. Az egy szakirány modult felvehető hallgatók száma korlátozható, a szakirány modul tantárgyainak meghirdetéséhez a dékán minimális hallgatói létszám jelentkezését írhatja elő. (5) A kreditrendszerben a tanterv egyik formája a mintatanterv. A mintatanterv a tantervben szereplő tárgyak olyan elosztása félévekre, melyet ha a hallgató követ, eleget tesz minden tantárgy felvételénél az előtanulmányi kötelezettségeknek, minden félévben 30 (+/-3) kreditet teljesít, és tanulmányi követelményeit a képesítési követelményekben meghatározott képzési idő alatt fejezi be. A mintatanterv előkövetelményt állapíthat meg. (6) A mintatanterv tartalmazza oktatási időszakonkénti bontásban valamennyi: kötelező és kötelezően választható tantárgyat, a tantárgyak meghirdetésének szabályait, a tantárgyak heti (vagy félévi) tanóraszámát (előadás + tantermi gyakorlat + terepi és tanüzemi gyakorlat bontásban) és a hozzájuk rendelt krediteket, a számonkérés típusát (aláírás, félévközi jegy, vizsga, szigorlat), a tantárgy meghirdetésének féléveit (őszi és/vagy tavaszi), a kritérium követelményeket és azok teljesítésének határidejét, a szakirány választás feltételeit és szabályait, az előtanulmányi rendet, a diplomamunka/szakdolgozat felvételére és teljesítésére vonatkozó előírásokat, a záróvizsgára bocsátás részletes feltételeit, a záróvizsga tantárgyait, ill. azok kiválasztásának szabályait. (7) Az Egyetem mintatanterveiben a kreditek legalább 20 %-a a választhatósághoz kötődik. A kötelezően választható tantárgyak részben a szakmai képzéshez, részben az általános értelmiségképző funkcióhoz kötődnek. A Diplomamunka/Szakdolgozat készítés kötelezően választható tantárgy, melynek kreditjeiről a KKK rendelkezik. Valamennyi
16
Módosítva a Szenátus 74/2009. (V. 13.) sz. határozatával
109
tanterv a teljes képzéshez rendelt összes kredit legalább 5 %-ában lehetőséget kell hogy biztosítson szabadon választható tantárgyak felvételére. (8) A kreditrendszerű képzésben a hallgató minden félévre egyéni tanrendet dolgozhat ki. Az egyéni tanrend lehetőséget ad a hallgatónak arra, hogy minden tanulmányi időszakra egyénileg válasszon a felajánlott tanulmányi kötelezettségek közül. Az egyéni tanrendben a hallgató eltérhet az átlagos ütemű előrehaladás esetére a mintatantervben ajánlott tantárgyfelvételi rendtől. (9) A tantervben szereplő kötelező (A) és kötelezően választható (B) tantárgyak felvételének szabályát a tantárgy előtanulmányi rendje, a szak egyes moduljainak választási feltételeit a modul előtanulmányi rendje határozza meg. Egy adott tantárgyhoz előkövetelményeket a 79/2006. Korm. r. 23. § (8) bekezdés alapján lehet megállapítani. (10) A tanóra (kontaktóra) a tantervben szereplő tanulmányi kötelezettségek oktató közreműködését igénylő foglalkozásain való részvétel ideje. A tanóra típusai: előadás, szeminárium, tantermi gyakorlat, terepi, tanüzemi, és óvodai-iskolai szakmai gyakorlat. Egy tanóra időtartama 45 perc. Tantárgyprogram, tantárgy akkreditáció, tantárgyi követelmények 65. § (1) A tantárgy a szak tantervének alapegysége, melynek felvételéhez és teljesítéséhez feltételek kötendők. Az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismereteket a tantárgyprogramok határozzák meg. A tantárgy akkreditációja a tantárgy programjának jóváhagyása. (2) Az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismereteket a tantárgyprogramok határozzák meg. Az egyes tantárgyak programjait az oktatásukért felelős karok akkreditálják. Az egyes szakok tanterveit az országos akkreditációs eljárást megelőzően a képzésért felelős Kari Tanácsok, karközi képzés esetén - a képzésben résztvevő karok Tanácsaival egyetértésben - a Szenátus határozza meg. Az akkreditált tantárgyak közül a képzésért felelős kar Kari Tanácsa fogadja be a szak kötelező és kötelezően választható tantárgyait. (3) A tantárgy programja tartalmazza: a tantárgy kódját, teljes és rövidített címét, a heti (félévi) tanóraszámot (előadás + tantermi gyakorlat + terepi és tanüzemi gyakorlat bontásban), a félév végi számonkérés típusát (aláírás, félévközi jegy, kollokvium, szigorlat), az elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka mennyiségét kreditben, a tantárgy felelős tanszékét/intézetét és oktatóját, a tantárgy felvételének előkövetelményét, a tantárgy feladatát a szakképzés céljának megvalósításában, a tantárgy tananyagának leírását, az osztályzat (aláírás) kialakításának módját, az esetleges vizsgakövetelményeket, az írott tananyagot (tankönyv, jegyzet, példatár, irodalom, esettanulmány stb. jegyzékét), a felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközöket, 110
-
a hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak számát és típusát.
(4) A tantárgy felvételi rendjét a szak előtanulmányi rendje, teljesítésének feltételét a tantárgyi program, adott félév esetében a részletes szabályokat a tantárgyi követelmény határozza meg. (5) A tantárgyi követelményrendszer a hallgatók számára megfogalmazza teendőiket és azok határidejét annak érdekében, hogy a tantárgyat teljesíthessék. (6) A tantárgyi követelményrendszer tartalmazza: a) a foglalkozásokon való részvétel követelményeit és a távolmaradás pótlásának lehetőségét, b) az igazolás módját a foglalkozásokon és a vizsgán való távollét esetén, c) a félévközi ellenőrzések (beszámolók, zárthelyik) tervezett számát, témakörét és időpontját, pótlásuk és javításuk lehetőségét, d) a félév végi aláírás követelményeit, e) az osztályzat kialakításának módját, f) a vizsga típusát, g) a tananyag elsajátításához felhasználható jegyzetek, segédletek, irodalom listáját. (7) Az oktatás első hetében a tanszékek/intézetek közlik a hallgatókkal a tantárgyi követelményrendszert, valamint a hozzáférhetőségének helyét és módját. A tanulmányi ügyekben eljáró bizottságok és személyek 66. § (1) A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben, első fokon a Kari Tanulmányi Bizottság (TB) jár el. A TB a hallgató írásbeli kérelme alapján jár el, a hallgató által kifogásolt, a TVSZ rendelkezéseinek megsértésével hozott intézményi döntés, vagy minden egyéb, a tanulmányokkal összefüggő panasz esetén, illetve olyan ügyben, amelyet a jelen szabályzat a hatáskörébe utal. (2) A kari TB összetételét a kari ügyrend állapítja meg azzal, hogy a testületben a hallgatók által delegált tagok száma nem lehet kevesebb, mint a bizottság tagjainak 50%-a. (3) A hallgatók kreditakkumulációval kapcsolatos ügyeiben, valamint 79-80. §-ban felsorolt esetekben a Kari Kreditátviteli Bizottság (KÁB) jár el. A kari KÁB összetételét a kari ügyrend tartalmazza azzal, hogy a KÁB-nak hallgató tagja nincs. (4) A hallgató a kari TB és KÁB első fokon hozott határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül halasztó hatályú fellebbezéssel élhet. (5) A másodfokú hatáskört az egyetem rektora által átruházott hatáskörben a kar dékánja gyakorolja. (6) A jogorvoslati eljárásra egyebekben a Hallgatói Követelményrendszer 7. § irányadó.
111
A tanév időbeosztása, az oktatás időszakai 67. § (1) A képzés időtartamát a KKK ajánlása alapján a szakok tantervei határozzák meg. (2) A félév szorgalmi és vizsgaidőszakból áll. A beiratkozást/bejelentkezést (regisztrációt), a szorgalmi időszak és a vizsgaidőszak kezdetét és végét, diplomamunka/szakdolgozat leadásának határidejét, a záróvizsgák, a tanítási szünetek, a Tudományos Diákköri Konferencia és a szakmai gyakorlatok időpontjait tanévenként a Kari Tanács határozza meg és az így kialakított összesített intézményi tanulmányi rendet a Szenátus hagyja jóvá. (3) Egyéb – a tanév időbeosztását meghatározó eseményeket - (tanulmányutak, terepi-, üzemi-, iskolai-, óvodai gyakorlatok stb.) kari tanulmányi rendben kell meghatározni. A regisztrációs hét a szorgalmi időszak első hete, amelynek során a hallgató a kezdődő félévben felveendő tantárgyait véglegesíti a 74. § szerint . (4) A szorgalmi időszakban a hallgató tanórákon vesz részt és ezzel kapcsolatos feladatokat old meg. A szorgalmi időszak hosszát a karok határozzák meg. (5) A vizsgaidőszak szolgál a vizsgák letételére, amely alatt a szorgalmi időszakhoz kötődő követelmények teljesítése csak rendkívüli esetekben, [76. § (10) és (11) bekezdés], általában díjfizetési feltételhez kötve lehetséges. A vizsgaidőszak hosszát szakonként a karok határozzák meg. (6) A rektor és a dékán tanévenként külön-külön legfeljebb 3 nap tanítási szünetet engedélyezhet. A oktatási szünet engedélyezése előtt a dékán a rektorral egyeztetni köteles. A hallgatói jogviszony keletkezése, megszűnése, szünetelése 68. § (1) A hallgató az egyetemmel hallgatói jogviszonyban áll. A hallgatói jogviszony a felvételről vagy átvételről szóló döntés alapján, beiratkozással jön létre [73. §], és a hallgatói jogviszony megszűnéséig tart. Az elsőéves hallgatók a beiratkozással egy időben a TVSZ és egyéb, a hallgatókat érintő szabályzatok átadásával, valamint szóban is tájékoztatást kapnak a jogaik gyakorlásához és a hallgatói, illetőleg a tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges tudnivalókról. (2) A 2012. szeptemberétől tanulmányaikat kezdő hallgatókkal a beiratkozást megelőzően hallgatói ösztöndíjszerződést, illetve az önköltség fizetése mellett folytatott képzés tekintetében hallgatói képzési szerződést kell kötni. A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgatóval a hallgatói ösztöndíjszerződést az Nftv. 48/A-48/S. § és a 248/2012, Korm. r. 1-5. § szabályai alapján az Oktatási Hivatal, az önköltséges hallgatókkal a 15. §-ban szabályozott képzési szerződést az egyetem köti meg. (3) A KKK-ban meghatározott képzési idő az egyes szinteken:
112
Egyetemi képzésben
10 félév,
Főiskolai/BSc/BA szintű képzésben az akkreditált szak sajátosságainak megfelelően
6 - 8 félév,
MSc/MA és szakirányú továbbképzés esetén
2 - 4 félév
egységes, osztatlan képzés esetén
10 félév
osztatlan tanári mesterképzésben
10-12 félév
felsőfokú/felsőoktatási szakképzés esetén
2 - 4 félév.
(4) Megszűnik a hallgatói jogviszony, a) ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel napján, b) ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentés napján, c) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait államilag támogatott képzésben, és költségtérítéses képzésben nem kívánja azt folytatni, d) az adott képzési ciklust, illetve a szakirányú továbbképzés esetén az utolsó képzési időszakot követő első záróvizsga-időszak utolsó napján, felsőfokú szakképzés esetén az első szakmai vizsga utolsó napján, e) felsőfokú szakképzésben, ha a hallgató tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált, és a felsőoktatási intézményben nem folyik másik, megfelelő felsőfokú szakképzés, vagy a hallgató nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, f) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát - fizetési hátralék miatt - a rektor a hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, g) a kizárás fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján. (5) A felsőoktatási intézmény egyoldalú nyilatkozattal megszünteti (elbocsátás) annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki17 a) a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a tantervben rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti: azaz a hallgató tanulmányai során egy tárgyat háromszor vett fel, és azt eredményesen egyik alkalommal sem teljesítette [77. § (10) bekezdés]; b) a 2012. szeptemberében hallgatói jogviszonyt létesítő hallgatók esetében a 77. § (10) bek. alapján számoltan (a tárgyfelvétel számától függetlenül, egy félévben mindig: vizsga, javítóvizsga, ismétlő javítóvizsga a sorrend) az azonos tanegységből tett sikertelen javító és ismétlő javító vizsgák száma eléri az ötöt; c) egymást követően harmadik alkalommal nem jelentkezik be a következő tanulmányi félévre, d) a hallgatói jogviszony szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait, 17
Módosítva a Szenátus 34/2012. (II. 28.) sz. határozatával
113
feltéve minden esetben, hogy a hallgatót írásban felhívták arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről.18 A (5) bekezdés a) és b) pontja esetén az első felszólításra a beiratkozáskor, a beiratkozási lap mellékleteként a hallgató részére igazolható módon átadott, a hallgatói jogviszony megszüntetésének szabályait tartalmazó írásbeli mellékletben, vagy a neptun rendszerben elektronikus úton való elfogadással, míg a második felszólításra a harmadszori tárgyfelvétel félévében a vizsgajelentkezési időszakot megelőző két hét kezdetéig írásban, tértivevényes levélben kerül sor.19 Az (5) bekezdés c) és d) pontja esetében az első felszólításra a beiratkozáskor, a beiratkozási lap mellékleteként a hallgató részére igazolható módon átadott, a hallgatói jogviszony megszüntetésének szabályait tartalmazó írásbeli mellékletben, vagy a neptun rendszerben elektronikus úton való elfogadással, míg a második felszólításra azon félév regisztrációs hetét megelőzően legalább két héttel kerül sor, amely félévben a mulasztás jogkövetkezményei még orvosolhatók.20 A felszólítást minden esetben mind neptun üzenetben is meg kell a hallgatónak küldeni.21 (6) Azt, akinek megszűnt a hallgatói jogviszonya, törölni kell a hallgatói névsorból.22 (7) Szünetel a hallgatói jogviszony (passzív félév): a) ha a hallgató előre bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni; b) ha a hallgató bejelentkezést nem végezte el. Két félévi mulasztás után a hallgatót törlik a névsorból, c) ha a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség, vagy más ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni; d) ha a hallgatót fegyelmi büntetésként eltiltják a tanulmányok folytatásától; e) ha a hallgató a szakközépiskolában az érettségi vizsga letételét követően meg akarja szerezni a szakképzettséget, a szakképzettség megszerzéséig, de legfeljebb négy félévig. (8) A (7) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató több alkalommal is élhet a hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével. Az első szünetelésre a (7) bekezdés e) pontja kivételével csak az első félév sikeres teljesítését követően kerülhet sor.23 (9) A hallgatói jogviszony szünetelésének időtartama alatt a hallgató nem jogosult kurzusfelvételre, vizsgán, záróvizsgán való részvételre, azaz a tanulmányai a passzív félévben nem értékelhetők, továbbá a hallgató nem jogosult a juttatási és térítési szabályzatban meghatározott juttatásokra sem.24
18
Módosítva a Szenátus 74/2009. (V. 13.) sz. határozatával Módosítva a Szenátus 153/2011. (X. 13.) sz. határozatával 20 Módosítva a Szenátus 153/2011. (X. 13.) sz. határozatával 21 Módosítva a Szenátus 11/2010. (II. 25.) sz. határozatával 22 Módosítva a Szenátus 74/2009. (V. 13.) sz. határozatával 23 Módosítva a Szenátus 11/2010. (II. 25.) sz. határozatával 24 Módosítva a Szenátus 11/2010. (II. 25.) sz. határozatával 19
114
(10) A költségtérítéses képzésben a tanulmányi félévek száma nem korlátozott. A hallgató azonban jogszabályon alapuló juttatást, kedvezményt, szolgáltatást nem vehet igénybe, ha a felsőoktatási intézményben megkezdett féléveinek a száma - beleértve az államilag támogatott képzés idejét is - meghaladja a tizenhat félévet. Nem kell alkalmazni ezt a rendelkezést annál, aki a hallgatói jogviszonya megszűnését követő öt év eltelte után létesít új hallgatói jogviszonyt. (11) A tanulmányi okból elbocsátott és felvételi eljárásban újra felvételt nyert hallgató által elismertetni kívánt tanulmányok és kreditek ügyében, a 79-80. § megfelelő alkalmazásával, a Kreditátviteli Bizottság jár el. (12) Az Egyetem államilag támogatott, valamint költségtérítéses képzésben résztvevő hallgatójává válni kizárólag felvételi eljárás keretében felvétellel, vagy más szak, kar képzéséből a 70. § szerinti átvétellel lehet. (13) A hallgató a fennálló hallgatói jogviszonya keretében további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányokat folytathat, másik felsőoktatási intézménnyel hallgatói / vendéghallgatói jogviszonyt létesíthet. (14) A 2007. szeptember 1. napja előtt hallgatói jogviszonyt létesített és költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató a - 12 félévnyi államilag támogatott képzési időben – a kari mellékletben meghatározott feltételek mellett kérheti átvételét államilag támogatott képzésre.25 Az államilag támogatott és a költségtérítéses/önköltséges képzés26 69. § (1) A költségviselés formája szerint a felsőoktatási képzésben részt vevő hallgató lehet: a) államilag támogatott hallgató, b) költségtérítéses/önköltséges hallgató. (2) A 2006/07. tanév előtt hallgatói jogviszonyt létesített személy az 51/2007. Korm. r. 3. §ában meghatározottak szerint minősül államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak. (3) A 2006/07. tanévtől hallgatói jogviszonyt létesítő személy az Ftv. 55. § (2)-(4) bekezdése szerint minősül államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak. (4) Költségtérítéses képzésben vesz részt az a hallgató, aki: a. a felvételi eljárás során költségtérítéses képzésre nyert felvételt, b. az államilag támogatott képzésből költségtérítéses képzésre került átsorolásra, c. aki az államilag támogatott tanulmányok folytatására rendelkezésre álló képzési időt (támogatási idő) kimerítette, d. nem állami ösztöndíjas külföldi hallgató. (5) A 2012. szeptemberétől kezdődően magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésre felvételét nyert hallgató az Nftv. 47. §-a szerint minősül államilag támogatott hallgatónak. 25 26
Módosítva a Szenátus 210/2010. (X. 20.) sz. határozatával Módosítva a Szenátus 11/2010. (II. 25.) sz. határozatával
115
(6) Önköltséges hallgatónak minősül a 2012. szeptemberétől önköltséges képzésben részt vevő hallgató. (7) Az államilag támogatott képzésben részt vevő és költségtérítéses/önköltséges hallgatókat megillető juttatások valamint az őket terhelő fizetési kötelezettségek, továbbá a finanszírozási formák közötti átsorolás szabályait a Juttatási és Térítési Szabályzat tartalmazza. Átvétel27 70. § (1) Másik felsőoktatási intézményből, vagy más karról, szakról, munkarendről, de azonos képzési területről és azonos képzési ciklusból, a kapacitás és a hallgató finanszírozási formájának figyelembevételével az a hallgató vehető át, akinek hallgatói jogviszonya elbocsátás vagy fegyelmi úton való kizárás miatt nem szűnt meg, illetve a kötelező elbocsátás, vagy kizárás feltételei sem állnak fenn. (2) Lezárt félévvel rendelkező hallgató esetében a fogadó kar kari szabályzata határozza meg az átvételhez szükséges tanulmányi (kredit) követelményeket. Lezárt félévvel nem rendelkező hallgató átvételi kérelme esetében az a dékán, amelyre a hallgató felvételt nyert, a kapacitás figyelembe vételével, és a hallgató által előadott körülmények mérlegelésével hozza meg határozatát. (3) Államilag támogatott hallgató államilag támogatott, vagy költségtérítéses/önköltséges képzésre, míg költségtérítéses/önköltséges hallgató kizárólag költségtérítéses/önköltséges képzésre vehető át. (4) Az átvétel feltételeit a szakfelelős, az illetékes intézet és az átvevő kar Tanulmányi Bizottsága véleményének meghallgatása után a kar dékánja határozza meg. (5) Az egyetemen belüli átvétel a hallgatói jogviszony fennállását nem érinti. (6) Az átvételi kérelmet a soron következő félév szorgalmi időszakának első napjáig lehet benyújtani. (7) Az átvételt kimondó határozatban rendelkezni kell arról, hogy az átvett hallgató mely szakon, tagozaton a képzés melyik szemeszterében folytathatja tanulmányait, továbbá dönteni kell arról, mely tantárgyakból mennyi kredit fogadható el. (8) A más szakon, karon vagy intézményben teljesített tantárgyak befogadásáról, a megszerzett kreditek elismeréséről a fogadó kari KÁB dönt a 79. § szerint. A párhuzamos képzés28 71. §
27 28
Módosítva a Szenátus 74/2009. (V. 13.) sz. határozatával Módosítva a Szenátus 11/2010. (II. 25.) sz. határozatával
116
(1) A párhuzamos képzésben részt vevő hallgató egy időben két felsőoktatási intézményben/karon/szakon folytat tanulmányokat és sikeres elvégzésük esetén különkülön oklevelet kap. (2) A párhuzamos képzésben részt vevő hallgató mindegyik szakon köteles beiratkozni, szemeszterenként bejelentkezni. Ugyanazon intézményben folytatott párhuzamos képzés esetén a hallgató csak egy leckekönyvvel rendelkezhet. (3) A támogatási idő, illetve a költségtérítéses képzéshez rendelkezésre álló idő számításakor egy félévként kell nyilvántartani, ha a hallgató – az elsőként megkezdett képzésének legkésőbb harmadik félévében létesített további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyára tekintettel – a) egyidejűleg több felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, illetve ha b) ugyanabban a felsőoktatási intézményben egyidejűleg több szakképzettség, szakképesítés megszerzésére készül fel. (4) A 2012. szeptemberétől kezdődően tanulmányokat folytató hallgató esetében a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki, a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal, hogy aki egy képzési ciklusban magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben tanulmányokat folytat, ugyanazon képzési ciklusba tartozó további (párhuzamos) képzés folytatása esetén a támogatási időből félévente a párhuzamosan folytatott állami (rész)ösztöndíjas támogatott képzések számának megfelelő számú félévet le kell vonni. A részképzés, vendéghallgatói jogviszony keretében folytatott képzés 72. § (1) A hallgató a tanulmányaihoz tartozó tantárgyakat más felsőoktatási intézménynek, amellyel hallgatói jogviszonyban áll, másik képzésében [74. § (1) bek.], továbbá más belföldi/külföldi felsőoktatási intézményben, mint vendéghallgató is felveheti. (2) A vendéghallgató képzést a kari Tanulmányi Bizottság engedélyezi. (3) A vendéghallgató képzés ideje alatt teljesített tantárgyak a 79. § szerint fogadtathatók be. (4) Részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzésre (részképzés) az vehető fel, aki az alap-, illetve mesterképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett, valamint teljesítette az egyetem által meghatározott és az intézmény honlapján közzétett feltételeket. A hallgatói jogviszony – külön felvételi eljárás nélkül – beiratkozással keletkezik. A hallgatót az e §-ban foglalt eltéréssel illetik meg a hallgatói jogviszony alapján biztosított jogok és terhelik e jogviszonyon alapuló kötelezettségek. (5) A részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzésre a felsőoktatási intézmény maximális létszámának figyelembevételével, költségtérítéses képzés keretében, az alapképzés, mesterképzés, felsőfokú szakképzés, szakirányú továbbképzésekre meghatározott képzési program alapján, egy alkalommal, legfeljebb két félévre létesíthet hallgatói jogviszonyt azzal a személlyel, aki nem áll hallgatói jogviszonyban.
117
(6) A képzés befejezését követően az egyetem a megszerzett ismeretekről, kreditértékről igazolást állít ki. a megszerzett ismeretek a felsőfokú tanulmányokba beszámíthatók. (7) A hallgató e jogviszonyára tekintettel nem jogosult további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzése érdekében tanulmányokat folytatni, átvételét kérelmezni, további (párhuzamos) hallgatói, vendéghallgatói jogviszonyt létesíteni, hallgatói jogviszonyát – az Ftv. 50. § (2) bekezdésben meghatározott ok kivételével – szüneteltetni, államilag támogatott képzésre átvételét kérelmezni, támogatási időt igénybe venni. (8) A részismeretek megszerzése érdekében létesített hallgatói jogviszony időtartamát a jogszabályon alapuló juttatás, kedvezmény, szolgáltatás igénybevételére meghatározott időtartamba be kell számítani. A hallgató beiratkozási, bejelentkezési és bejelentési kötelezettsége 73. § (1) A 68. § (1) bekezdés alapján a felvett hallgató csak a felvételi döntés évében jogosult arra, hogy az intézménnyel hallgatói jogviszonyt létesítsen. A hallgató köteles az intézményi beiratkozáskor az első félévben a kar tanulmányi rendjében meghatározott időpontban beiratkozni, minden további félévben pedig bejelentkezni. (2) Ha a hallgató bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a féléve automatikusan passzív félévnek minősül. A második ilyen mulasztás a 68. § (7) bekezdés b) pontja szerinti következményekkel jár. (3) A hallgató a képzési időszak megkezdésére vonatkozó bejelentését a képzési időszak megkezdését követő egy hónapon belül indoklás nélkül írásban visszavonhatja. Amennyiben a hallgató ezen időpontig nem kéri tanulmányainak szünetelését, az adott félév aktívnak minősül akkor is, ha a hallgató nem vesz részt a foglalkozásokon és nem tesz eleget egyetlen tanulmányi követelménynek sem. (4) A hallgatónak minden soron következő képzési időszak megkezdése előtt, legkésőbb a regisztrációs időszak utolsó napjáig be kell jelentenie, hogy folytatja-e tanulmányait, vagy az adott képzési időszakban hallgatói jogviszonyát szünetelteti. E bejelentési kötelezettségnek az alábbiak szerint kell eleget tenni: a) a tanulmányok folytatására vonatkozó szándék bejelentésének az minősül, ha a hallgató az adott félév első tantárgyát felveszi a Neptun rendszerben. Ezt követően az adott félév aktív félévnek minősül, tekintet nélkül arra, hogy a hallgató az elsőnek felvett tantárgyon kívül felvett-e további tárgyakat; b) ha a hallgató tanulmányait nem kívánja folytatni a soron következő képzési időszakban, ezt a szándékát írásban be kell jelentenie a tanulmányi csoportnak legkésőbb a regisztrációs időszak utolsó napjáig. Az adott félévben a hallgató jogviszonya szünetel. (5) A hallgató köteles a Neptun rendszerben szereplő adataiban (név, cím, telefonszám, adószám, TB szám, email cím) bekövetkezett változásokat a rendszer „Adatmódosítás” felület értelemszerű kitöltésével, mellyel a hallgató egyben büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy az adatok a valóságnak megfelelnek.
118
(6) Az elsőéves hallgatók a beiratkozással egy időben a TVSZ és egyéb, a hallgatókat érintő szabályzatok átadásával, valamint szóban is tájékoztatást kapnak a jogaik gyakorlásához és a hallgatói, illetőleg a tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges tudnivalókról. A tantárgyak meghirdetése és felvétele 74. § (1) Az egyetem karai kötelesek biztosítani, hogy a hallgató a tanulmányai során a szakra előírt kreditek legalább 10%-kal meghaladó, kredit szerzésére alkalmas tantárgyat vehessen fel. A hallgató e tanulmányait más szak, kar, intézmény tárgyai közül is választhatja. Más intézmény tantárgyainak felvétele esetén a 79-80. § szerint kell eljárni. (2) A Kar köteles meghirdetni a mintatanterv szerinti aktuális félévben az indított szakok kötelező (A), a kötelezően választható (B), és a szabadon választható (C) tantárgyakat, akár vizsga, évközi jegy a tárgy követelménye, a vizsgával záruló tantárgyait ezen felül a mintatanterv szerinti félévet követő félévben pedig legalább a vizsgázás lehetőségével. (3) A kar a tanszék/intézet javaslata alapján - a mintatanterv szerinti első évfolyam első félévének kivételével – a megelőző félév szorgalmi időszakának vége előtt legkésőbb egy héttel közzétesz a Neptun rendszerben a következő félévben meghirdetendő tantárgyakat kurzusok kiírásával (azok oktatóit, várható órarendjét, az indításukhoz szükséges minimális és a fogadható jelentkezők maximális számát, az esetleges túljelentkezés esetén a rangsorolási szempontokat, amennyiben az nem a jelentkezés sorrendje, ill. azok követelményrendszerét). (4) A hallgatók joga (a tantervi előírások figyelembevételével) a tantárgyak, az oktatók megválasztása, a párhuzamosan meghirdetett tanórák közötti választás. (5) Amennyiben a félévközi követelmények megfelelő szintű teljesítését az intézetvezető illetve oktató aláírással igazolta, de értékelhető vizsgát, vagy évközi jegyet a hallgató nem tett, a hallgatónak a tárgyat újból fel kell venni. Ebben az esetben elegendő a vizsga kurzus felvétele. A hallgató kérheti az aláírás megszerzésének újbóli lehetőségét is, ha a tantárgy a tanórákat megtartva kerül meghirdetésre. A tantárgy programjának jelentős változása esetén a tanszéknek/intézeteknek a tantárgyi követelményekben jeleznie kell a hallgatóknak, hogy a korábban teljesített félévközi követelmények nem fogadhatók el. Utóbbi két esetben a megszerzett aláírás érvényét veszti, a félévközi követelményeket ismét teljesíteni kell. (6) A hallgatók számára konzultációs lehetőség biztosításával, illetve vizsga kurzusok indításával biztosítani kell, hogy tanulmányaikat az általuk megkezdett szintű képzésen tudják befejezni. Részvétel a foglalkozásokon 75. § (1) Az egyetem hallgatói bármelyik előadást engedély nélkül látogathatják. A gyakorlatokon, illetve szemináriumokon való részvételhez az azt vezető oktató engedélye szükséges. 119
Kívülállók a tanulmányi foglalkozásokat csak dékáni engedéllyel látogathatják. A felvett tantárgyak foglalkozásain való részvételt a tanszékek/intézetek által előírt, és a dékán által jóváhagyott tantárgyi követelmények szabályozzák. (2) A kari tájékoztatóban előírt kötelező tanulmányi foglalkozásokról öt napig az oktatási dékánhelyettes távolmaradást engedélyezhet. Az összes ilyen távolmaradás egy szorgalmi időszakon belül nem haladhatja meg a 10 tanítási napot. A hallgató az engedéllyel felkeresi az érintett tanszékeket/intézeteket a szükséges pótlások egyeztetése céljából. (3) A levelező hallgatók kötelező tanulmányi foglalkozásokról való távolmaradásának igazolási rendjét a dékán külön szabályozza, s ezt a levelező hallgatók tudomására hozza. (4) Az intézetnek meg kell tagadnia a tantárgy félévi aláírását, ha egy tantárgyból a hallgató – igazolt és igazolatlan - hiányzásai meghaladják szorgalmi időszak egyharmadára eső óraszámot. (5) Az évközi gyakorlati foglalkozásokról távolmaradt hallgató féléve csak akkor ismerhető el, ha az elmulasztott gyakorlatot a kari melléklet szerint pótolja. (6) Nem tekinthető hiányzásnak, ha a hallgató az órarendben nem rögzített kötelező egyetemi foglalkozáson (tanulmányi kiránduláson, az egyetem által engedélyezett sport-és tanulmányi versenyeken, iskolai gyakorlaton, terepgyakorlaton, egyetemi bizottsági, illetőleg szenátusi üléseken stb.) vett részt. Az ismeretek ellenőrzése és a kreditgyűjtés (kreditakkumuláció) 76. § (1) A kredittel elismert tanulmányi teljesítményt a hallgató kreditakkumulációs rendszerében a karok tanulmányi nyilvántartásában tartják nyilván és összegzik. Az összegzés szempontjából figyelembe kell venni minden kötelező (A), kötelezően választható (B) tantárgyakat, illetve ezek helyettesítő tárgyait (80. § szerinti elvek figyelembevételével). A kari mellékletekben kell rögzíteni annak elveit, hogy a kreditakkumulációs rendszerben a hallgató tanulmányi teljesítése során szabadon választott tantárgyai (C) közül melyeket fogad el a KKK teljesítéseként, és veszi figyelembe a kreditakkumulációban. (2) A képzés során alkalmazandó ellenőrzési formákat a tanterv határozza meg. (3) Egy tantárgyból csak egyféle számonkérési forma írható elő, amelynek formái a következők: a)
évközi jegyet írhat elő a tanterv, ha a tantárgy elméleti anyagának gyakorlati alkalmazása és az alkalmazási készség értékelése a képzési cél szempontjából szükséges és lehetséges. Az évközi jeggyel értékelendő tantárgy követelményeit a hallgatónak az oktatási időszakban kell teljesítenie, kivéve az elégtelen évközi jegy kijavítását. Ennek határidejét a tanszékek/intézetek határozzák meg. Az évközi jegy közlésének és pótlásának módját és határidejét a tanszékek/intézetek határozzák meg.
b)
A vizsga valamely tantárgy félévi anyagának számonkérése. Ennek keretében arról kell meggyőződni, hogy a hallgató milyen szinten sajátította 120
el a tananyagot, illetőleg arról, hogy képes lesz-e az erre épülő további tananyag elsajátítására. A vizsga értékelése ötfokozatú minősítéssel történik. c)
A szigorlat fogalmát a 63. § (12) bekezdés határozza meg. Ha a hallgató az oktatási időszak végén szigorlatot tesz, a szigorlat félévében más számonkérési formát – a gyakorlatértékelést kivéve – a tantárgy anyagából előírni nem lehet. Szigorlatot tarthat a tanszék/intézet a szorgalmi időszakban vagy a vizsgaidőszakon kívül is. Ha a szigorlat letételére külön szigorlati időszakot biztosítanak, a tantárgy utolsó oktatási időszakának anyagából kollokvium is előírható. Záróvizsga tantárgyból szigorlatot előírni nem lehet.
d)
A hallgató kötelező szakmai (üzemi, termelési, óvodai-iskolai stb.) gyakorlatát (kivéve a külföldi cseregyakorlatokat) a tantervi előírásoknak megfelelően kell értékelni.
(4) A tananyag ismerete értékelhető: a szorgalmi időszakban a tanórán tett írásbeli vagy szóbeli beszámolóval, írásbeli (zárthelyi) dolgozattal, otthoni munkával készített feladat (terv, mérési jegyzőkönyv) értékelésével, a vizsgaidőszakban tett vizsgával és/vagy szigorlattal (öt fokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1); záróvizsgával [88. §]. (5) A hallgató munkájának minősítésében nem tehető különbség attól függően, hogy államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésben vesz-e részt. A hallgató csak abban az esetben kezdheti meg félévi vizsgáit egy adott tantárgyból, ha a szorgalmi időszak befejezéséig tanulmányi és egyéb kötelezettségeinek eleget tett, s ezt a tantárgy oktatója a hallgató leckekönyvében vagy a Neptun rendszerben aláírásával igazolja. (6) Az aláírás azt igazolja, hogy a hallgató az adott tantárgy elméleti és gyakorlati foglalkozásaira megállapított vizsgára bocsátás követelményeit teljesítette. (7) A leckekönyvbe érdemjegyet csak a tantárgy előadója, illetve az intézetvezető írhat be, illetve alá. Akadályoztatásuk esetén, a helyettesítőt írásban a tanulmányi előadóknak be kell jelenteni. A félév elfogadását jelentő aláírás bejegyzésére a vizsga alkalmával is sor kerülhet. Egyedi leckekönyv esetén a felvett tárgyra vonatkozó bejegyzéseket (aláírás, éremjegy stb.) a félévzárást követően a Tanulmányi Hivatal rögzíti az elektronikus tanulmányi nyilvántartás adatai alapján.29 A hallgató a vizsgaidőszakot követő 14. munkanap végéig jogosult felszólalni a Neptun-rendszerben rögzített téves, vagy hiányzó érdemjeggyel kapcsolatosan. A Neptun-rendszerben rögzített téves/hiányzó érdemjegy korrigálására irányuló kérelméhez csatolni kell a kurzusteljesítési lapot. (8) A tantárgy előadójának a félév kezdetén ismertetnie kell a hallgatókkal az aláírás, illetve a vizsgára bocsátás tantárgyi követelményeit. Amennyiben a hallgató a tantárgyi követelményeket nem teljesíti, aláírását, vizsgára bocsátását az intézetvezető, illetve a tantárgy előadója megtagadhatja, vagy a félév elismerését meghatározott feltételekhez kötheti. A tantárgy előadója a szorgalmi időszak befejezésekor az érintett hallgatókat erről Neptun üzenetben értesíti, illetve a tanszéki hirdetőtáblára kifüggeszti azon hallgatók Neptun kódját, akiktől a félév aláírását megtagadja. Ezt követően a Neptun 29
Módosítva a Szenátus 74/2009. (V. 13.) sz. határozatával
121
rendszerben a vizsgázás lehetőségét letiltja. A letiltásokat az információs rendszerből kinyomtatva megküldi az oktatási dékán-, illetve főigazgató helyettesnek. (9) Félév végi osztályzat adható: a) évközi jeggyel (jele É), mind elméleti, mind gyakorlati jellegű tantárgyak esetén, a szorgalmi időszak alatti ellenőrzések alapján, b) vizsga jeggyel (jele V), ekkor az érdemjegy megállapítása történhet csak a vizsgán mutatott teljesítmény alapján vagy a félévközi ellenőrzések és a vizsgán mutatott teljesítmény együttes figyelembevételével. Ez utóbbi esetben az érdemjegy megállapítása legalább 50%-ban a vizsga, és legfeljebb 50%-ban a szorgalmi időszak alatti ellenőrzések alapján történik. (10) Ha az évközi jegy megállapítása zárthelyik alapján történik, a szorgalmi időszakban kell lehetőséget biztosítani a sikertelen vagy meg nem írt zárthelyik pótlására (kivételt jelenthet a szorgalmi időszak utolsó hetében megírt zárthelyi pótlása). Ha a hallgató a pótlási lehetőség(ek)kel sem tudja az évközi jegyet megszerezni, a vizsgaidőszak második hetének végéig a 77. § (11) bekezdése szerint egy, ill. két alkalommal, javító vizsga jelleggel kísérletet tehet az évközi jegy megszerzésére. (11) A vizsgával záruló tantárgy félévközi követelményeinek teljesítését az aláírás igazolja. A vizsgára bocsátás feltétele az aláírás megszerzése. Az aláírás feltételeként a félévközi ellenőrzéseken elérhető pontszám legalább 50%–ának (vagy 2,50-es átlagnak) elérését lehet előírni. Ha a hallgató olyan kötelezettségét nem teljesíti, mely a követelményrendszer szerint a vizsgára bocsátás feltétele és a vizsgaidőszakban pótolható, úgy az adott tantárgyból a követelmény teljesítése legkésőbb a vizsgaidőszak második hetének végéig egy alkalommal, a Juttatási és Térítési Szabályzatban meghatározott díj befizetése mellett kísérelhető meg. (12) A zárthelyi dolgozatírás időpontját úgy kell meghatározni, hogy annak kezdete reggel 8 óra utáni és befejezése 20 óra előtti időpontra essen. A vizsgák és szigorlatok rendje, a vizsgaidőszak 77. § (1) A vizsgát oly módon kell megszervezni, hogy minden érintett hallgató jelentkezni tudjon és vizsgázhasson. A vizsganapokat és vizsgalehetőségeket a vizsgaidőszakon belül egyenletesen kell elosztani a létszámnak megfelelően. A vizsgalehetőségek számának meghatározásánál a tantárgyat felvett hallgatók létszámának minimum másfélszeresét kell alapul venni. A vizsgaidőszakban 30 fő hallgató létszámig legalább három, 30 fő felett legalább hetente egy vizsganapot kell biztosítani. Vizsga csak az egyetem székhelyén, telephelyén, illetőleg a használatában (bérleményében) lévő épületben, annak helyiségében szervezhető. (2) A vizsgarendet a vizsgaidőszak előtt legalább három héttel a Neptun rendszerbe történő bevitellel, az utolsó előadási órán szóbeli tájékoztatással lehetőség szerint nyilvánosságra kell hozni. (3) A hallgató vizsgára a Neptun rendszerben jelentkezik. Vizsgára feljelentkezni és lejelentkezni a vizsgát megelőző munkanapon déli 12 óráig lehet.
122
Ezen idő után csak a kar által megbízott személy jogosult a hallgatót vizsgára jelentkeztetni, illetve a névsorból törölni. (4) Feljelentkezés után vizsgáról való távolmaradás esetén a hallgató tudása nem értékelhető. Az adott tárgyból egy vizsgajelentkezési lehetőséget távolmaradás esetén is kimerített. A távolmaradást a hallgató a képzési hely szerint illetékes tanulmányi ügyintéző/előadónál leadott igazolással igazolhatja. Igazolatlan távolmaradás esetén a hallgató köteles a felmerült költségeket megtéríteni a Juttatási és Térítési Szabályzatban meghatározott összeg megfizetésével. A hallgató a második vizsgára ismételt javítóvizsga díj fizetési kötelezettség nélkül jelentkezhet, akár igazolt, akár igazolatlan távolmaradásról van szó. (5) A vizsgázó számára lehetővé kell tenni a felelete előtti rövid felkészülést. A több részből álló vizsgát is lehetőleg egy napon kell lebonyolítani. A vizsgák zavartalanságáért, nyugodt légköréért a vizsgáztató, illetve a vizsgabizottság elnöke a felelős. (6) Az érdemjegy közlésének határideje: szóbeli vizsga esetében a vizsga végét követő 24 órán belül, írásbeli vizsga esetén a vizsga végét követő 72 órán belül. A közlés: a Neptun rendszerbe történő felvitellel történik. Amennyiben a hallgató az érdemjegy késedelmes közlése miatt az azonos tanegységből meghirdetett vizsgáról lemarad, a vizsgáztató köteles új vizsgaidőpontot meghirdetni a pótlási lehetőség biztosítására. (7) Írásbeli vizsga esetén a hallgató dolgozatát az eredmény kihirdetését követő két munkanapon belül megtekintheti. (8) Személyazonosító okmány nélkül a hallgató nem vizsgázhat. A vizsga befejezéséig a leckekönyv csak a személyazonosság igazolására szolgálhat. (9) A szóbeli vizsgák – ideértve a záróvizsgát és a diplomamunka/szakdolgozat védését is nyilvánosak. A nyilvánosságot a dékán korlátozhatja. (10) A hallgató azonos tanegységből – függetlenül attól, hogy azt hányadszorra veszi fel - egy félévben maximum háromszor vizsgázhat: amennyiben az első vizsga nem sikerül, a hallgató a sikertelen vizsgát megismételheti (a továbbiakban: javítóvizsga), és a sikertelen javítóvizsga is megismételhető (a továbbiakban: ismétlő javítóvizsga). Ha az ismétlő javítóvizsga sem volt sikeres, és a vizsgán, valamint a javítóvizsgán ugyanaz az egy személy vizsgáztatott, a hallgató kérésére biztosítani kell, hogy az ismétlő javítóvizsgát másik oktató vagy vizsgabizottság előtt tehesse le. Ez a jog akkor is megilleti a hallgatót, ha a vizsga letételére új képzési időszakban kerül sor. (11) A hallgató a vizsgaidőszak befejezéséig javító vizsgát tehet nem elégtelen vizsga érdemjegyét megszerzését követően. Ezen a korrekciós vizsgán (szigorlaton) rontani is lehet. (12) A szigorlatot legalább két oktatóból álló bizottság előtt kell letenni, arról jegyzőkönyvet kell vezetni, és azt a tanulmányi osztálynak meg kell küldeni. A bizottság elnöke egyetemi/főiskolai docens, illetve tanár ez alól felmentést az illetékes kar dékánja adhat. (13) A vizsgaalkalomhoz tartozó névsort a vizsga megkezdése előtt ki kell nyomtatni a Neptun rendszerből. A vizsgáztató/oktató a kitöltött, aláírt vizsgalapot köteles a tanszéken/intézetben leadni, amit a tanszék/intézet az iratkezelési szabályzatban meghatározottak szerint kezelni.
123
(14) A kari TB különösen indokolt esetben a hallgató kérelmére a vizsgaidőszakon kívül is engedélyezhet vizsgát. Kritérium követelmények 78. § (1) Az oklevél/bizonyítvány megszerzéséhez a hallgatók kötelesek a KKK/SZVK-ban meghatározott nyelvvizsgát letenni. (2) A kritérium követelmények teljesítése az abszolutórium megszerzésének feltétele. (3) A nem szakhoz kötődő kötelező testnevelés órák esetén a tantárgy aláírással zárul, kreditértéke nincs. Más intézményben, valamint az egyes képzési szinteken és szakokon megszerzett és összegyűjtött kreditek más képzési szinteken történő elismerése és beszámítása30 79. § (1) A hallgató kérheti más felsőoktatási intézményben teljesített tanulmányai képzése részeként történő elismerését. (2) Egy adott ismeretanyag elsajátításáért egy alkalommal adható kredit. A kredittel elismert tanulmányi teljesítményt – ha annak előfeltétele fennáll – bármelyik felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok során el kell ismerni, függetlenül attól, hogy milyen felsőoktatási intézményben, milyen képzési szinten folytatott tanulmányok során szerezték azt. Az elismerés – tantárgyi program alapján – kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetésével történik. El kell ismerni a kreditet, ha az összevetett ismeretek legalább hetvenöt százalékban megegyeznek. (3) A tanulmányok elismerése a kreditérték megállapításával és az érdemjegy elfogadásával történik. Az elismert tanulmányi teljesítmény kreditértéke megegyezik annak a tantervi követelménynek a kreditértékével, amelyet teljesítettnek minősítenek, a megszerzett érdemjegy azonban a tantárgy elismerésekor nem módosítható. (4) A szabadon választható (C- típusú) tantárgyak kreditelismeréssel való tejesítése akkor megengedett, ha az elismerendő tantárgyat a hallgató azonos vagy magasabb szintű képzési ciklusban folytatott képzésben teljesítette. (5) Felsőfokú szakképzésben szerzett krediteket az azonos képzési területhez tartozó alapképzésbe be kell számítani minimum 30, maximum 60 kredit erejéig. (6) A Kreditátviteli Bizottság a korábbi tanulmányokat és munkatapasztalatokat tanulmányi követelmény teljesítéseként elismerheti. A munkatapasztalat alapján beszámítható kreditek száma legfeljebb 30 lehet.
30
Módosítva a Szenátus 11/2010. (II. 25.) sz. határozatával
124
(7) A hallgató az abszolutórium megszerzéséhez legalább 30 kreditet abban a felsőoktatási intézményben köteles teljesíteni, ahol abszolutóriumot szerez.31 (8) A 2012. szeptemberétől tanulmányait kezdő hallgató a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzéséhez – a felsőoktatási intézményben folytatott, illetve más korábbi tanulmányok, továbbá az előzetesen megszerzett tudás kreditértékként való elismerése esetén is – legalább a képzés kreditértékének harmadát az adott intézményben köteles teljesíteni. (9) A hallgató az adott félévre való bejelentkezést megelőzően a kari mellékletben leírt módon és formanyomtatványon, az ott megjelölt kötelező mellékletek benyújtásával kérheti a más karon, más felsőoktatási intézményben teljesített tantárgyak befogadását a kartól. A befogadásról szóló döntést az illetékes kari KÁB hozza. A KÁB a hozzá benyújtott kérelmeket olyan határidővel bírálja el, hogy a befogadást kérelmező hallgató (az esetleges fellebbezést követő) végleges döntés figyelembevételével állíthassa össze a következő féléves tanrendjét. Az egyéni tanulmányi megállapodás32 80. § (1) Az egyetemen a karok intézményközi vagy karközi megállapodás alapján kölcsönösen elismerhetik a meghirdetett tárgyak, kurzusok kreditértékét. (2) A hallgató kérheti a kartól egyéni tanulmányi megállapodás (learning agreement) megkötését. A megállapodás tartalmazza, hogy a más felsőoktatási intézményben teljesítendő tantervi egységek közül melyek teljesítését, milyen kreditértékkel ismer el a kar. A megállapodás megkötése előtt a dékán kikéri a KÁB állásfoglalást. (3) A hallgató a megállapodás megkötését a megelőző félév szorgalmi időszakának végéig kezdeményezheti. (4) A hallgató a más intézményben lehallgatott tárgyak teljesítéséről szóló igazolást (leckekönyv-másolatot) a vizsgaidőszak utolsó napjáig köteles leadni. Az igazolt tantervi egységek az adott félév tanulmányaiba számítanak be. (5) Az egyéni tanulmányi megállapodás, valamint a kölcsönös elismerésről szóló intézményközi, karközi megállapodások keretében végzett tanulmányokat a KÁB eljárása nélkül a kar köteles elismerni. Az előzetes kreditátviteli eljárás33 80/A. § (1) A KÁB a hallgató kérelmére köteles az előzetes kreditátviteli eljárást lefolytatni. Az előzetes kreditátviteli eljárás során a KÁB a kérelmező által teljesített, valamint a kérelem benyújtásakor folyamatban levő félév végéig várhatóan teljesítendő tanulmányi
31
Módosítva a Szenátus 74/2009. (V. 13.) sz. határozatával Módosítva a Szenátus 11/2010. (II. 25.) sz. határozatával 33 Módosítva a Szenátus 11/2010. (II. 25.) sz. határozatával 32
125
követelmények (a teljesítés feltételéhez kötött) kreditelismeréséről és egyben a felvételi feltételekben szereplő kreditek (teljesítés feltételéhez kötött) meglétéről hoz döntést. (2) Az egyetem a kreditátviteli bizottság által elismert krediteket a tanulmányok tényleges megkezdésekor újabb kérelem nélkül elismertnek tekinti. (3) A kreditrendszerű képzés keretében a hallgató részképzése során az egyetem részéről tett előzetes nyilatkozat a hallgatói teljesítmény elismeréséről utólagosan nem vonható vissza. Az előzetes nyilatkozathoz szükséges a KÁB egyetértése. A tanulmányi eredmény nyilvántartása 81. § (1) A tanulmányok kreditekben mért teljesítéséről az egyetem nyilvántartást vezet, melynek során a következő iratokat alkalmazza: a) törzslap, b) leckekönyv, c) személyi iratgyűjtő, d) beiratkozási lap, e) adatbejelentő lap, f) jogviszony igazolás, g) záróvizsga jegyzőkönyv, illetve szakmai vizsga jegyzőkönyv, h) oklevél, illetve bizonyítvány átadókönyv, i) felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott további nyomtatványok. (2)
Kétség esetén a leckekönyvi bejegyzés, illetőleg a kurzusteljesítési lap az irányadó. 34 A törzslap 82. §
(1) A hallgató személyes és tanulmányi adatainak nyilvántartására a törzslap szolgál. (2) A törzslapon fel kell tüntetni a felsőoktatási intézmény nevét, címét, és a törzskönyvi számot. (3) A törzskönyvi szám az intézmény OM-azonosítójából és egy sorszámból képzett szám, melynek formája: „T” sorszám hat jegyen „/” OM-azonosító. A sorszámozást eggyel indítva, egyesével növekvően kell végezni. Amennyiben a tanulmányi adminisztrációt a felsőoktatási intézmény egyes telephelyek, illetve a székhelyen kívüli képzések esetében más településen végzik, a felsőoktatási intézmény döntése alapján lehetséges telephelyenkénti sorszámozás is. Ebben az esetben a törzskönyvi szám – a felsőoktatási intézmény OM-azonosítója után kiegészül a „/” jellel és a tanulmányi adminisztráció sorszámával.
34
Módosítva a Szenátus 74/2009. (V. 13.) sz. határozatával
126
(4) A törzslapot a leckekönyv alapján a hallgatói tanulmányi ügyekért felelős szervezeti egység (a továbbiakban: tanulmányi hivatal) vezeti. (5) A törzslap minden lapján fel kell tüntetni a törzskönyvi számot és az oldalszámot. Az oldalszámozás egyesével növekvő számozás, a kiállítás sorrendjében. A törzslap első lapja egy a törzslap részét képező oldalak sorszámát, és funkcióját összesítő felsorolás. (6) Egy felsőoktatási intézményben ugyanarról a személyről hallgatói jogviszonya fennállása alatt egy törzslap vezethető. A hallgatói jogviszony megszűnése után, újabb jogviszony létesítésekor új törzslapot kell nyitni. A felsőoktatási intézmény, amennyiben a hallgató jogviszonya egy éven belül szűnt meg, az eredeti törzslapot folytathatja. (7) A törzslapon fel kell tüntetni – a teljes képzési időre kiterjedően – a hallgató tanulmányi értékelésének adatait, továbbá a hallgatóra jogokat és kötelezettségeket megállapító rendelkezések alapján hozott döntéseket és határozatokat. (8) A törzslap részei: a hallgató személyes adatai, a hallgató részére kiadott leckekönyvek sorszámai, a részére kiadott diákigazolvány sorszáma; a hallgatói jogviszony létesítésével és a bejelentkezéssel, a hallgatói jogviszony szüneteltetésével, a vendéghallgatói, a további (párhuzamos) hallgatói jogviszonnyal, az átvétellel és a hallgatói jogviszony megszűnésével kapcsolatos adatok; a hallgató képzéseinek adatai (szak megnevezése, finanszírozási forma, munkarend); az államilag támogatott félévek nyilvántartása; a kreditnyilvántartásra épülően a tanulmányi követelmények teljesítésének, a vizsgák, a szakmai gyakorlat, a diplomamunka/ szakdolgozat, a végbizonyítvány adatai és a záróvizsga adatai; a fegyelmi és kártérítési adatok; a fogyatékossággal kapcsolatos adatok, feltüntetve a szakvéleményt kiállító szakértő, bizottság nevét, címét, a szakvélemény keltét; a hallgatói jogok és kötelezettségek tárgyában hozott határozatok. A teljes egészében idegen nyelven vagy a nemzeti és etnikai kisebbség nyelvén folyó oktatásban a törzslapot magyar nyelven és az oktatás nyelvén is vezetni kell. (9) A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett – a rendelkezésre álló iratok és adatok alapján – póttörzslapot kell kiállítani. (10) Az elveszett leckekönyvről, bizonyítványról vagy oklevélről a törzslap (póttörzslap) alapján másodlat állítható ki. A másodlatért a külön jogszabályban és a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározottak szerint díjat kell kiróni. (11) Elektronikus ügyintézés esetén a törzslap részeit a következő rend szerint kell kinyomtatni és személyi iratgyűjtőben elhelyezni: személyes adatok esetében a hallgatói jogviszony létrejöttekor és megszűnésekor, hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó adatok esetében a hallgatói jogviszony megszűnésekor, államilag támogatott félévek nyilvántartása részt a hallgatói jogviszony megszűnésekor, 127
-
tanulmányi követelmények teljesítése esetén a tanulmányi időszak lezárását követően, fegyelmi és kártérítési adatok esetében a hallgatói jogviszony megszűnésekor, fogyatékossági adatok esetében a hallgatói jogviszony megszűnésekor, a hallgatói jogok és kötelezettségek alapján hozott határozatok esetében a hallgatói jogviszony megszűnésekor.
(12) A vendéghallgatói jogviszonyban a hallgatóról a fogadó felsőoktatási intézmény a törzslapot azzal az eltéréssel vezeti, hogy a törzslapon csak a következő adatokat kell feltüntetni: a hallgató személyes adatai, törzskönyvi száma, a vendéghallgatói jogviszony létesítésével és a bejelentkezéssel, megszűnésével kapcsolatos adatok, a hallgató hallgatói jogviszonyával érintett felsőoktatási intézmény neve, címe, OM azonosítója, ottani törzskönyvi száma, a kreditnyilvántartásra épülően a tanulmányi követelmények teljesítésének, a vizsgák adatai, fegyelmi és kártérítési adatok, fogyatékossággal kapcsolatos adatok, feltüntetve a szakvéleményt kiállító szakértő, bizottság nevét, címét, a szakvélemény keltét, a hallgatói jogok és kötelezettségek alapján hozott határozatok. a törzskönyvi szám kezdő jele „V”. A kreditek nyilvántartása 83. § (1) A beiratkozott hallgatókat nyilván kell tartani a 79/2006. Korm. r. 25. § rendelkezései szerint. Az egyetem karainak dékáni hivatalai/tanulmányi csoportjai, ill. a SEK Tanulmányi Hivatal kötelesek a hallgatók tanulmányi teljesítményéről nyilvántartási rendszert létrehozni, vezetni és karbantartani (2) A hallgató a kreditek megállapításához szükséges adatok változását, keletkezését a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint köteles bejelenteni és igazolni. Az igazolás határideje nem lehet több, mint a) követelmények teljesítésére vonatkozó adat esetében 2 hónap, b) egyéb esetben 3 hét. (3) A hallgató számára biztosítani kell, hogy a tanulmányi kreditnyilvántartása, kreditakkumulációja számára olvasás céljából szabadon hozzáférhető legyen, de biztosítani kell hogy személyiségi jogok figyelembevételével az illetéktelen személy számára hozzáférhetetlen legyen. (4) Azt a hallgatót, akinek megszűnt a jogviszonya, törölni kell a hallgatói névsorból. A hallgatók személyes adatait az egyetem a hallgatói jogviszony megszűnésétől számított nyolcvan évig kezelheti A tanulmányi eredmény mutatószámai
128
84. § (1) A tanulmányi átlageredményt a vizsgaidőszakot követően haladéktalanul, de legfeljebb a következő szorgalmi időszak második hetének végéig meg kell állapítani. (2) A kijavított érdemjegyet az átlageredmény kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni. (3) A hallgató elfogadott tanulmányi munkájának mennyiségét az adott félévben vagy a tanulmányok kezdetétől megszerzett kreditek száma mutatja. (4) A tanulmányi munka mennyiségi és minőségi értékelésére szolgál a kreditindex: (5) Kreditindex =
(kredit x érdemjegy) 30
Kredit alatt értendő a hallgató által az adott félévben teljesített kredit. A kreditindex egy félévre vonatkozik. A kredit indexet a leckekönyvbe be kell jegyezni. (6) A korrigált kreditindex a kreditindexből egy, a félév során teljesített és az egyéni tanrendben vállalt kreditek arányának megfelelő szorzótényezővel számítható. Az összesített korrigált kreditindex a hallgató több féléven keresztüli teljesítményének mennyiségi és minőségi megítélésére szolgál. Az összesített korrigált kreditindex számítása megegyezik a korrigált kreditindex számításával, azzal, hogy félévenkénti harminc kreditet és a teljes időszak alatt felvett és teljesített krediteket kell figyelembe venni. (7) Az kreditindex számításánál befogadott tantárgyak csak abban az esetben vehetők figyelembe, ha a tantárgy teljesítése abban a félévben történt, amelyre az kreditindex vonatkozik. Az adott félévi ösztöndíjak megállapításának alapja az előző félévi kreditindex. (8) A hallgató teljesítményének nyomon követésére a súlyozott tanulmányi átlag, illetve a kumulált tanulmányi átlag szolgál. A súlyozott tanulmányi átlag: az adott félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyeinek szorzataiból képzett összeget a teljesített tárgyak kreditjeinek összegével kell elosztani. (kredit x érdemjegy) Súlyozott tanulmányi átlag = kredit (9) A kumulált tanulmányi átlag az oklevél minősítésénél a szigorlati átlagot helyettesítheti: (kredit x érdemjegy) Kumulált tanulmányi átlag = kredit kredit: a hallgató tanulmányai során teljesített és befogadott kreditek összege. (10) A befogadott tantárgy eredménye nem számítható be a kumulált tanulmányi átlagba, ha azt a hallgató a szakmai képzéséhez nem tartozó tantárgyak köréből a szabadon választott tantárgyakra engedélyezett kereten felül veszi fel.
129
Kedvezményes tanulmányi rend 85. § (1) Kedvezményes tanulmányi rendet engedélyezhet tanulmányi eredménye, részképzésben, párhuzamos képzésben való részvétele, vagy jó tanulmányi eredménye esetén közösségi, szociális és egészségügyi indokai, élsporteredménye alapján a kari TB véleménye alapján a dékán. (2) Az engedély alapján a hallgató a kötelező tanulmányi foglalkozásokon való részvétel alól teljes vagy részleges felmentésben részesülhet, feladatainak beadási határideje módosulhat, vizsgáit a vizsgaidőszakon kívül is, de legkésőbb a következő szorgalmi időszak kezdetéig leteheti, az oktatási időszakot hamarabb lezárhatja, vagy más kedvezményben részesülhet. (3) Az engedély egy félévre szól, és indokolt esetben visszavonható. A kedvezményes tanulmányi rend nem jelenti a tanulmányi kötelezettségek teljesítése alóli felmentést. A végbizonyítvány, abszolutórium 86. § (1) Annak a hallgatónak, aki a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeket és az előírt szakmai gyakorlatot - a nyelvvizsga letétele, a diplomamunka/szakdolgozat elkészítése kivételével - teljesítette, és az előírt krediteket megszerezte, abszolutórium kiállítható. (2) A végbizonyítványt az egyetem rektora, illetve átruházott hatáskörben a dékán írja alá a hallgató leckekönyvében.
A diplomamunka, szakdolgozat 87. § (1) A hallgatónak az oklevél megszerzéséhez az egyetemi szinten/MSc/MA képzésben diplomamunkát, a főiskolai szinten/BSc/BA képzésben szakdolgozatot kell készítenie. Ez összetett, egyéni feladat, amely a megszerzett tudás szintézisét és alkotó alkalmazását követeli meg. (2) Diplomamunka/szakdolgozat témákat az intézetek saját hirdetőtábláján és a kar honlapján teszik közzé. Az érintett intézetigazgatóval egyeztetett diplomamunka/szakdolgozat kiírását (feladatterv) a tantervben rögzített félévben kell elkészíteni (3) A diplomamunka/szakdolgozat beadási határidejét a mindenkori tanulmányi rend szakonként meghatározza. (4) A „Diplomamunka készítés” / „Szakdolgozat készítés” érdemjeggyel végződő tantárgy, felvételének előkövetelménye van, amelyet a tantárgyi program tartalmaz. A tantárgy aláírását és érdemjegyét a konzulens adja meg. 130
(5) A diplomamunka/szakdolgozat készítését a konzulens irányítja. Konzulens a kar oktatója és kutatója, illetve dékáni engedéllyel külső, felsőfokú végzettségű szakember lehet. Külső szakember csak belső konzulenssel együtt kérhető fel. (6) A diplomamunkát/szakdolgozatot bíráltatni kell. A bíráló csak egyetemi/főiskolai oklevéllel rendelkező külső szakember, illetve egyetemi/főiskolai oktató vagy kutató lehet, akit a tanszékvezető/intézetigazgató, vagy a dékán kér fel. A diplomamunka/szakdolgozat bírálatát a konzulens és/vagy külső szakember készíti el. A bírálatokat legkésőbb 5 nappal a diplomamunka/szakdolgozat védése előtt el kell juttatni a jelölthöz. A bíráló és a konzulens javaslatot tesz a diplomamunka/szakdolgozat minősítésére. (7) A diplomamunka/szakdolgozat védése a kiíró intézetben, a záróvizsga időpontja előtt, de legkésőbb a záróvizsgával egy időben történik. A diplomamunka/szakdolgozat sikeres megvédése a szóbeli záróvizsgára bocsátás feltétele. A védés osztályzatát öt fokozatú (jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1)) minősítéssel kell kialakítani. (8) A TDK dolgozat szakdolgozatnak, diplomamunkának akkor fogadható el, ha erről a TDK konferencia bíráló bizottságának tagjai írásban nyilatkoztak. Ez esetben is a tanulmányi rendben rögzített időpontban, az utolsó évfolyamon lehet a dolgozatot, a témát kiíró tanszéken/intézetben leadni. A továbbiakban a bírálatra az általános előírásokat kell alkalmazni, vagyis újra bíráltatni kell a dolgozatot. (9) A hallgatónak a szakdolgozat/záródolgozat bevezetőjében nyilatkoznia kell arról, hogy munkája során csak olyan forrásokat használt fel, amelyekre az irodalomjegyzékben hivatkozott, vagy amelyeket a bibliográfiában feltüntetett. Plágium esetén a szakdolgozat elégtelen érdemjegyűnek tekintendő, és a hallgató ellen az intézmény fegyelmi eljárást indít. A záróvizsga 88. § (1) A záróvizsga / szakmai vizsga a végzettséget igazoló dokumentum megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsga a tantervben meghatározottak szerint több részből diplomamunka/szakdolgozat megvédéséből, további szóbeli, írásbeli, gyakorlati vizsgarészekből - állhat. (2) A záróvizsgára bocsátás feltétele az abszolutórium (végbizonyítvány) megszerzése, valamint a szakdolgozat/diplomamunka elkészítése és benyújtása a kar által a tanrendben maghatározott időpontig és formában. (3) A dékán tanévenként egy – indokolt esetben két záróvizsga-időszakot jelöl ki. A záróvizsgát csak a kijelölt záróvizsga-időszakban lehet letenni. (4) A záróvizsga az abszolutórium (végbizonyítvány) kiállításától számított hét éven belül feltétel nélkül letehető. Hét év eltelte után a záróvizsga letételét a kar feltételhez kötheti.
131
(5) A 2012. szeptemberétől tanulmányaikat kezdő hallgatók esetében a záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, két éven belül, bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési követelmények szerint letehető. A tanulmányi és vizsgaszabályzat kari kiegészítése a záróvizsga letételét a végbizonyítvány kiállításától számított második év eltelte után feltételhez kötheti. A hallgatói jogviszony megszűnését követő ötödik év eltelte után záróvizsga nem tehető. (6) Sikertelen záróvizsga esetén a jelölt további két alkalommal tehet záróvizsgát. (7) A záróvizsga a) a diplomamunka/szakdolgozat megvédéséből és azzal egyidejűleg, vagy elkülönítve, b) a képesítési/képzési és kimeneti követelményekben és a tantervben előírt írásbeli illetőleg szóbeli vizsgából, c) egyes szakokon meghatározott gyakorlatok elvégzéséből áll. (7) A záróvizsgára összesen legalább 15 és legfeljebb 30 kreditnek megfelelő ismeretanyagot felölelő tantárgyak (tantárgycsoportok) jelölhetők ki. (8) A Kari Tanács által jóváhagyott Záróvizsga Bizottság elnökét és tagjait a kar dékánja záróvizsga-időszakonként bízza meg. (9) A Záróvizsga Bizottságnak az elnökön kívül legalább még két tagja van. Az elnök a szakterület elismert külső szakembere, illetőleg a kar egyetemi/főiskolai tanára, vagy docense lehet. A Záróvizsga Bizottság legalább egy tagja egyetemi/főiskolai tanár, illetve egyetemi/főiskolai docens legyen, továbbá legalább egy tagja ne álljon foglalkoztatási jogviszonyban az Egyetemmel, vagy az egyetem másik karának, szakjának oktatója legyen. (10) Amennyiben a diplomamunka/szakdolgozat védése a szóbeli záróvizsgával egy időben történik, a diplomamunka/szakdolgozat értékelését a Záróvizsga Bizottság végzi. Amennyiben a diplomamunka/szakdolgozat védése a szóbeli záróvizsgától időben elkülönül, a Kari Tanács a diplomamunka/szakdolgozat értékelésére külön bizottságot jelölhet ki, amely a diplomamunkát/szakdolgozatot minősíti. A diplomamunka/szakdolgozat minősítése ebben az esetben a szóbeli záróvizsgán nem módosítható. A külön bizottság összetételére a Záróvizsga Bizottság összetételére vonatkozó irányelvek érvényesítendőek. (11) A jelölt szakmai felkészültségét a Bizottság tagjai osztályozzák, majd zárt ülésen – vita esetén szavazással – megállapítják a záróvizsga eredményét. Szavazat-egyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (12) A záróvizsga eredménye a diplomamunka/szakdolgozat és a szóbeli záróvizsga – és egyes szakokon a záró gyakorlatok minősítése - osztályzatainak számtani átlaga, minősítése: jeles 4,50 – 5,00 jó 3,50 – 4,49 közepes 2,50 – 3,49 elégséges 2,00 – 2,49
132
Ha a záróvizsga bármely része elégtelen, az egész záróvizsga elégtelennek minősül.35 (13) A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. (14) A záróvizsgák eredményeiről és tapasztalatairól a Záróvizsga Bizottság elnöke írásban tájékoztatja a kar dékánját, illetve főigazgatóját. Az oklevél, oklevélmelléklet36 89. § (1) A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá az előírt nyelvvizsga letétele. (2) Ha a képzési és kimeneti követelmény szigorúbb feltételt nem állapit meg, az oklevél kiadásához a hallgatónak be kell mutatnia azt az okiratot, amely igazolja, hogy alapképzésben egy középfokú, „C” típusú általános nyelvi, mesterképzésben a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgát tett (a továbbiakban: nyelvvizsga). A tantervben a felsőoktatási intézmény meghatározhatja, hogy milyen nyelvekből tett nyelvvizsgát fogad el, azzal a megkötéssel, hogy a középiskolai érettségi bizonyítvány által tanúsított, illetve az érettségi vizsgaként elfogadott nyelvvizsgát általános nyelvi nyelvvizsgaként köteles elfogadni (3) Az oklevelet a (2) bekezdésben meghatározott nyelvvizsga igazolásának benyújtását követő 30 napon belül kell kiállítani és kiadni annak, aki sikeres záróvizsgát tett. Ha a hallgató a záróvizsga időpontjában már bemutatta azt az okiratot, amely a (2) bekezdésben meghatározott követelmények teljesítését igazolja, az oklevelet a sikeres záróvizsga napjától számított 30 napon belül kell kiállítani és kiadni számára. (4) A nyelvvizsga követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaiknak első évfolyamon történő megkezdésének évében legalább a negyvenedik életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/2016. tanévben tesznek záróvizsgát. (5) Az oklevél minősítését a záróvizsga [88. § (12) bekezdése szerint], valamint a szigorlatok vagy a tanulmányok egészére számított kumulált tanulmányi átlag egyszerű számtani átlaga adja. A számításnál használt valamennyi tényező és végeredmény esetében a nem kerekített, legalább két tizedes jegy pontosságú értéket kell figyelembe venni. (6) Az oklevél minősítésénél az eredménytelen vizsgák osztályzatát figyelmen kívül kell hagyni. (7) A (5) és (6) bekezdés szerint kiszámított átlageredmény alapján az oklevelet a következők szerint kell minősíteni: kiváló 4,50 – 5,00 jó 3,50 – 4,49 közepes 2,50 – 3,49 elégséges 2,00 – 2,49 35 36
Módosítva a Szenátus 74/2009. (V. 13.) sz. határozatával Módosítva a Szenátus 138/2009. (VII. 21.) sz. határozatával
133
(8) Kitüntetéses oklevelet/diplomát kap az, aki a záróvizsga minden tantárgyából jeles eredményt ért el, diplomamunkájának/szakdolgozatának és valamennyi szigorlatának osztályzata jeles, vagy a teljes tanulmányi időszakra vonatkozó súlyozott tanulmányi átlaga legalább 4,00, továbbá osztályzatai között közepesnél alacsonyabb nincs. (9) Az oklevelet magyar és angol nyelven vagy magyar és latin nyelven, nemzeti és etnikai kisebbségi képzés esetében magyar nyelven és a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, nem magyar nyelven folyó képzés esetén magyar nyelven és a képzés nyelvén kell kiadni. Az oklevél a hallgató kérésére és költségére más nyelven is kiadható. (10) Az alapképzésben és mesterképzésben szerzett oklevél mellé ki kell adni az Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletet magyar és angol nyelven, valamint nemzeti vagy etnikai kisebbségi képzés esetében - a hallgató kérésére az érintett kisebbség nyelvén. (11) Az oklevél és az oklevélmelléklet közokirat. Az oklevél és oklevélmelléklet tartalmi és formai kritériumait jogszabály határozza meg. Az oklevelet a dékán és a záróvizsga bizottság elnöke írja alá. (12) Ha a záróvizsga időszakában a hallgató nem rendelkezik nyelvvizsgát igazoló okirattal, és ezért az oklevél kiállítására a záróvizsga vizsgaidőszakát követően kerül sor, a záróvizsga-bizottság elnöke helyett a dékán/dékánhelyettes is aláírhatja az oklevelet. A hallgatói kérelmek kezelésének szabályai37 90. § (1) A hallgató által a hallgatói jogviszonya alatt benyújtható kérelmeket a VII/1. sz. mellékelt táblázat tartalmazza tételesen felsorolva. A részlet szabályokat (üres oszlopokban lévő információk megadásával, illetőleg a karra vonatkozó újabb kérelem-fajták definiálásával) a kari szabályzatok tartalmazzák. (2) Jelen szabályozás nem tartalmazza a Juttatási és térítési szabályzat hatálya alá tartozó hallgatói támogatások igénylésekor benyújtandó kérelmeket, a kollégiumi tagsági jogviszonnyal kapcsolatban benyújtandó kérelmeket, valamint a HKR. 6. § (Tájékoztatáshoz való jog) alapján keletkezett egyéb hallgatói beadványokat. (3) A vizsgákra (vizsga, szigorlat, javítóvizsga, ismétlő javítóvizsga, záróvizsga) fel- és lejelentkezés nem kérelemként került definiálásra. (4) Az abszolutórium megadását a Neptun automatikusan jelzi, azt a hallgatónak kérni nem kell. (5) A táblázatban felsorolt kérelmeket elektronikusan a Neptun kérvénykezelő modul útján, illetőleg kivételként indokolt esetben postai úton (levélben) kell benyújtani a kar tanulmányi osztályára. Az elektronikus úton benyújtandó kérvényeknél a döntést is elektronikus úton kell közzé tenni. Az elektronikus kérvények esetén a kérvénykelező modulban hozott határozat neptun üzenetben való közlése hivatalos tájékoztatásnak minősül.
37
Beillesztve a Szenátus 154/2013. (VII. 24.) sz. határozatával. Hatályos: 2013. július 24-től.
134
(6) Az elektronikusan benyújtandó kérelmek benyújtási határideje: az adott nap 22 óra. (7) Az elektronikusan benyújtandó kérelmekhez a mellékleteket is elektronikus úton (szkennelve) kell benyújtani. (8) Sem az elektronikusan, sem a papír alapon benyújtott kérelem vissza nem vonható, és nem törölhető. (9) Amennyiben az elektronikus úton benyújtandó kérelemhez mellékletek csatolására szükséges, azt a kérelem kitöltésétől számítottan két órán belül lehet megtenni. Azon kérelmek esetén, ahol mellékletek csatolása kötelező, és a hallgató a rendelkezésre álló időn belül nem csatolta a mellékletet, a kérelem formai hiba miatt automatikusan elutasításra kerül. A formai hiba miatt elutasított kérelem esetén nincs fellebbezésre lehetőség, hanem a kérelem a beadási határidő végéig újra beadható. A papír alapon benyújtandó kérelmeknél, amennyiben mellékletek csatolása kötelező, vagy indokolt, és azt a hallgató nem tette meg, hiánypótlásra felhívó határozat kerül kiadásra. (10) A hallgatói kérelemnek teljes mértékben helyt adó határozat indokolást nem tartalmaz, és ellene a fellebbezés is kizárt. A jogorvoslati kérvénysablon tételesen tartalmazza azon kérelmeket, amelyek ellen fellebbezésre van lehetőség.
A méltányossági jogkör 91. § (1) A hallgató hallgatói jogviszonyának fennállta alatt egyszer, írásban, különleges méltánylást érdemlő esetben kérheti, hogy a jelen szabályzat alapján a tanulmányok folytatása szempontjából számára hátrányos rendelkezések következménye alól (pl. sikertelen vizsga ismétlése, tárgyfelvétel), illetőleg a Tanulmányi Bizottság vagy a Kreditátviteli Bizottság számára hátrányos döntése alól felmentést, könnyítést kapjon vagy az egyéb jogkövetkezmény alkalmazása alól az egyetem eltekintsen. (2) A méltányosság gyakorlása diszkrecionális jogkör, amelyet az egyetem rektora által átruházott hatáskörben a kar dékánja gyakorol. (3) A méltányossági határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. (4) A méltányossági határozatot a leckekönyvbe be kell jegyezni. (5) A méltányossági határozatban rendelkezni kell a hallgató számára biztosított kedvezményről, a pótlás módjáról illetőleg arról, hogy a hallgató a továbbiakban méltányossági kedvezményt nem kaphat. A TVSZ értelmezése 92. § (1) Jelen szabályzat értelmezésével kapcsolatban bármely hallgató, oktató illetőleg az egyetem bármely szervezeti egysége írásban kérdést intézhet az egyetem oktatási135
rektorhelyetteséhez. Az oktatási rektorhelyettes a kézhezvételt követő 15 napon belül írásban köteles választ adni a kérdésre. Az állásfoglalás alkalmazása az egyetem minden hallgatója, oktatója és szervezeti egysége számára kötelező érvényű. Átmeneti rendelkezések 93. § (1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: 1993. évi felsőoktatási törvény) alapján megkezdett képzéseket – folyamatos képzésben – változatlan szakmai követelmények, változatlan vizsgarend keretében, változatlan oklevél kiadásával kell befejezni. (2) A 2005. évi felsőoktatási törvény alapján megkezdett képzéseket – folyamatos képzésben – változatlan szakmai követelmények, és vizsgarend keretében, változatlan oklevél kiadásával, bizonyítvány kiállításával kell befejezni (3) Azok a hallgatók, akik az egyetemen a tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg, azt az egyetem által elfogadott tantervi követelmények alapján a korábbi képesítési követelmények szerint fejezhetik be, és a 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján főiskolai szintű végzettséget tanúsító, illetve egyetemi szintű végzettséget tanúsító oklevelet szereznek. A hallgatók részére biztosított tanulmányi időt, a tanulmányok megszakítását és szünetelését a hallgatói jogviszonyuk létesítésekor érvényes rendelkezéseknek megfelelően kell meghatározni. A hallgatói jogviszony megszűnésére azonban jelen fejezet rendelkezései vonatkoznak. (4) Az (1)-(3) bekezdés hatálya alá tartozó hallgatókra a korábbi tanulmányi és vizsgaszabályzat alkalmazandó. Ezen hallgatók jelen Tanulmányi és Vizsgaszabályzat rendelkezéseinek alkalmazása során hátrányosabb helyzetbe nem kerülhetnek a korábban hatályos tanulmányi és vizsgaszabályzat rendelkezéseihez képet, kivéve, ha az eltérő rendelkezés jogszabályon alapszik.
136
VII/1. sz. táblázat
Kérelem csoport
Kérelem típusa
intézményvált ás átvételi kérelem
képzésváltás
Beadá s száma , kötele ző mell. (K)
HKR
70. §
honlapon található űrlapon elektroni kusan elektroni kusan
május 10. (őszi félév) december 10. (tavaszi félév)
szeptember 1. (őszi félév) január 25. (tavaszi félév)
15 nap
68. § (6) a), e) (7)
elektroni kusan
regisztrációs hét kezdete
szorgalmi időszak 4. hetének vége
5 nap
4, KM
68. § (6) c)
elektroni kusan vagy levélben
szorgalmi időszak 5. hete
vizsgaidőszak vége
1, KM
80/A. §
honlapon található űrlapon
szeptember 1. (keresztf.) december 15. (normál)
79. §
honlapon található űrlapon
október 31. (keresztfélév) január 31. (normál) Az átvételi kérelem engedélyezését követő 10 napon belül január 10. (tavaszi
1
tagozatváltás
halasztási/p asszí-válási kérelem
bejelentés félév passzíváltatásá ra tanulmányok szünetelése betegség, baleset miatt előzetes kreditelismeré si kérelem
kreditelisme rési kérelem
Határ ozath ozatal ideje
Beadás formája
4
kreditátviteli kérelem (akkreditáció)
1, KM
kreditátviteli
féléve
elektroni
Beadás kezdete
Beadás vége
Kihez érkezik a kérelem
Kötelező véleményező
Határo zat hozó
Értesítő
TO ügyintéző
tanulmányi koordinátor
TB elnöke
Dékáni Hivatal
TO ügyintéző TO ügyintéző
tanulmányi koordinátor tanulmányi koordinátor
TB elnöke TB elnöke
TO ügyintéző TO ügyintéző
TO ügyintéző
TB elnöke TO ügyintéző
Neptun-nyitás
137
5 nap
TO ügyintéző
tanulmányi koordinátor
TB elnöke
30 nap
felvételi ügyintéző
kari oktatásszerve ző
KÁB elnöke
Dékáni Hivatal
30 nap
TO ügyintéző
kari oktatásszerve ző
KÁB elnöke
Dékáni Hivatal
30
TO
kari
KÁB
TO
Kérelem csoport
Kérelem típusa
kérelem (jegyelfogadás , A és B típusú tárgyak Csként történő elfogadása)
Beadá s száma , kötele ző mell. (K) nte 1, KM
kreditátviteli kérelem 1, KM (felvettek részére, I. évf.) A, B típusú tárgyak felvétele C típusúként egymásra épülő tárgyak kedvezmény es tanulmányi rend Neptun jegy
féléve nte 1, KM
-
féléve
HKR
Beadás formája
Beadás kezdete
Beadás vége
79. §
kusan
tárgyfelvételre
félév) június 10. (őszi félév)
79.§
62. § (4); kari TVSZ 62. § (4); kari TVSZ 85. §
Határ ozath ozatal ideje
Kihez érkezik a kérelem
Kötelező véleményező
nap
ügyintéző
30 nap
Határo zat hozó
Értesítő
oktatásszerve ző
elnöke
ügyintéző
TO ügyintéző
kari oktatásszerve ző
KÁB elnöke
tanulmányi koordinátor
TB elnöke
TO ügyintéző
elektroni kusan
regisztrációs időszak kezdete
szeptember 20. (nappali) szeptember 30. (levelező) február 15. (keresztféléves)
elektroni kusan
tárgyfelvétel kezdete
tárgyfelvétel vége
15 nap
TO ügyintéző
elektroni kusan
Neptun-nyitás tárgyfelvételre
tárgyfelvétel utolsó napja
15 nap
TO ügyintéző
TB elnöke
TO ügyintéző
elektroni kusan
december 10. május 10.
15 nap
TO ügyintéző
TB elnöke
TO ügyintéző
elektroni
vizsgaidőszak
január 10. (tavaszi félév) június 10. (őszi félév) vizsgaidőszakot
15
TO
TB
TO
138
oktató
Kérelem csoport
Kérelem típusa
korrigálása
szakirány, vmt módosítás
Szakdolgoz at módosítási kérelem fizetési kedvezmény (költségtérít éses hallgatók) nyelvvizsga mentességi kérelem méltányossá gi kérelem
Beadá s száma , kötele ző mell. (K) nte 1, KM
1
kari TVSZ
Beadás kezdete
Beadás vége
kusan
kezdete
követő 14. munkanap végéig szeptember 1. (őszi félév) I. évfolyam esetén november 5. (őszi félév) január 25. (tavaszi félév)
elektroni kusan
kari TVSZ
honlapon található űrlapon
-
122123. §
elektroni kusan
-
122123. §
elektroni kusan
1, KM
89.§
1
91. §
1 50%-os mérséklés részletfizetés, költség csökkentés életkor alapján, 289/2005 (XII.22.) Korm.r. 16.§ (9) alapján
HKR
Beadás formája
május 10. (őszi félév) december 10. (tavaszi félév)
Határ ozath ozatal ideje
Kihez érkezik a kérelem
nap
ügyintéző
15 nap
TO ügyintéző
Határo zat hozó
Értesítő
elnöke
ügyintéző
TB elnöke
TO ügyintéző
Tanszéki adminisztr átor
szakfel elős
Tanszéki adminisztr átor
Kötelező véleményező
tanulmányi koordinátor
folyamatosan
folyamatosan
15 nap
tárgyfelvétel után 1 nappal regisztrációs hét kezdete előtt 2 héttel
tárgyfelvétel után 1 hét
15 nap
gazdasági ügyintéző
dékán
gazdasági ügyintéző
regisztrációs hét 1. napja
15 nap
gazdasági ügyintéző
dékán
gazdasági ügyintéző
elektroni kusan
folyamatos
folyamatos
15 nap
TO ügyintéző
dékán
TO ügyintéző
elektroni kusan
folyamatos
folyamatos
15 nap
TO ügyintéző
dékán
TO ügyintéző
139
tanulmányi koordinátor
Kérelem típusa
Kérelem csoport
Kérelem egyéb tanulmányi ügyekben jogorvoslati (fellebbezés i) kérelem egyéni tanulmányi megállapod ás (máshol teljesített tárgyak) részismeret ek megszerzés e érdekében folytatott képzés vendéghallg atói jogviszony létrehozása (magyar
-
-
Beadá s száma , kötele ző mell. (K)
HKR
Beadás formája
3
77. §
Elektroni kusan
-
7. § (5)
elektroni kusan
-
-
magyar hallgatók
-
külföldi hallgatók
-
80. §
papíron
72. §
honlapon található űrlapon
72.§
honlapon található űrlapon
Beadás kezdete
Beadás vége
folyamatos
folyamatos
tudomásra jutástól
tudomásra jutástól számított 15 nap megelőző félév szorgalmi időszakának vége vagy a külföldről történő hazaékezéshez képest 8 napon belül
Határ ozath ozatal ideje
Kötelező véleményező
tanulmányi koordinátor
15 nap
TO ügyintéző
15 nap
TO ügyintéző
15 nap
TO ügyintéző
tanulmányi koordinátor
felvételi ügyintéző
tanulmányi koordinátor
július 1 január 1.
szeptember 15. február 15.
15 nap
július 1 január 1.
szeptember 15. február 15.
15 nap
folyamatos
folyamatos
15 nap
140
Kihez érkezik a kérelem
felvételi ügyintéző
tanulmányi koordinátor
Határo zat hozó
Értesítő
TB elnöke
TO ügyintéző
dékán
TO ügyintéző
TB elnöke
Dékáni Hivatal
TB elnöke
Dékáni Hivatal
TB elnöke TB
Dékáni Hivatal Dékáni
Kérelem csoport
hallgató részére) hallgatói jogviszony megszüntet ésének kérelmezése fogyatékkal élő hallgatók mentesség iránti kérelme
Kérelem típusa
Beadá s száma , kötele ző mell. (K)
1
HKR
68. § (3) b)
57. §
Beadás formája
levélben
papíron
Beadás kezdete
Beadás vége
folyamatos
folyamatos
folyamatos
folyamatos
141
Határ ozath ozatal ideje
5 nap
15 nap, EBB
Kihez érkezik a kérelem
Kötelező véleményező
TO ügyintéző
TO ügyintéző
tanulmányi koordinátor, kari fogyatékosügyi koordinátor
Határo zat hozó
Értesítő
elnöke
Hivatal
dékán
Dékáni Hivatal
EBB elnöke
Rektori Hivatal
VIII. fejezet A Tudományos Diákkör A tudományos diákkörök célja 94. § (1) A Nyugat-magyarországi Egyetemen a tudományos diákkör (a továbbiakban: TDK) a komplex egyetemi képzés szerves része, az egyetemi tehetséggondozás megnyilvánulási formája. Célja: a kötelező tananyagot meghaladó tudományos igényű önképzés elősegítése, mely kiterjed a hallgatók szakmai és nyelvi ismereteinek elősegítésére, a tudományos megismerés gyakorlatának és a kutatás módszertanának elsajátítása, a hallgatók bevezetése az elméleti és gyakorlati kutató munkába, a doktori képzésbe való bekapcsolódás előkészítése, a TDK munka során elért eredmények szakmai nyilvánosságának megteremtése, hasznosításának támogatása. A diákkörök működése 95. § (1) A TDK munka alapja a hallgató és konzulens között kialakult témaorientált személyes kapcsolat. Konzulens lehet az egyetem oktatója, kutatója, valamint erre felkészült elméleti és gyakorlati külső szakember. (2) A TDK-nak minden egyetemi és főiskolai képzésben, alapképzésben és mesterképzésben részt vevő hallgató a tagja lehet, aki kedvet érez képességeinek ilyen irányú fejlesztéséhez. 96. § (1) Diákkört azonos tudományterület iránt érdeklődő hallgatók szervezhetnek. (2) A tudományos diákkörök tanszékekhez vagy intézetekhez kapcsolódóan, azok szakmai irányításával végzik tevékenységüket. A tanszéknél nagyobb szervezeti egységekben több diákkör is működhet, a diákkörök egyidőben több szervezeti egységhez is kapcsolódhatnak. (3) A tudományági diákkörök együttműködhetnek az egyetem többi tudományos diákkörével, szakmai, tudományos szervezetekkel, egyesületekkel, szakmai körökkel. (4) A diákkör nevében szerepelnie kell az egyetem nevének, s meg kell jelölni benne azt a tudományágat, amelynek a művelését feladatául választotta. A megalalakult tudományos diákköröket az egyetem Tudományos Diákköri Tanácsa nyilvántartásba veszi. 142
(5) Az egyetem pénzügyi támogatás formájában is gondoskodik a tudományos diákkörök működési feltételeiről, jutalmazza a legkiválóbb dolgozatok készítőit, konzulenseit, a diákköri munka szervezőit. Az éves támogatási összeget a kutatási rektorhelyettes előterjesztése alapján (a NYME eredeti költségvetése részeként) az Szenátus fogadja el. 97. § (1) A tudományos diákkörök öntevékenyen szervezik életüket, munkaprogramot állíthatnak össze, amely a rendezvényeiket (előadó ülések, módszertani megbeszélések, vitaestek, tanfolyamok, táborok, kutatásmódszertani tanulmányutak, stb.) tartalmazza. (2) A tudományos diákkörök tagjai a kutatási eredményeiket az évente megrendezendő kari TDK konferencián mutathatják be. A konferencián előzetes jelentkezés után a külön szabályozott formai követelményeknek megfelelő dolgozat rövid bemutatásával lehet az elért eredményeket ismertetni. A konferencia jelentkezési lapja, a dolgozat és az előadás egységes bírálati szempontjai karonként a kar sajátosságainak megfelelően a jelen szabályzat mellékleteit képezik. (3) A konferencián bemutatott dolgozat az elõírt formában megszerkesztve szakdolgozatnak, illetve diplomatervnek is beadható, a Kari TDK Tanács javaslatára országos és nemzetközi konferenciákon bemutatható. A diákkörök szervezeti rendje 98. § (1) A karokon folyó diákköri munkát a Kari Tudományos Diákköri Tanácsok koordinálják. (2) A Kari Tudományos Diákköri Tanács munkája fölött a felügyeletet az ezzel megbízott dékánhelyettes látja el. (3) A Kari Tudományos Diákköri Tanács tanár elnökét és titkárát a Kari Tanács, diák társelnökét és titkárát a hallgatói önkormányzat delegálja a testületbe, tagjai a diákkörök képviselői. A megbízatás a Kari Tanács megbízatásával azonos időtartamra szól. A delegált tisztségviselők indokolt esetben megbízatásuk lejárta előtt is lemondhatnak vagy visszahívhatók. Az időközben megüresedő helyekre a küldő szervek új tagokat delegálnak. 99. § (1) A karok TDK-tevékenységének összehangolását az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács végzi. (2) Az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács elnöke a tudományos rektorhelyettes, tagjai a Szenátus által határozatlan időre választott titkár és a kari TDK Tanácsok tagjai, egyenlő arányban karonként.
143
A diákköri tanácsok hatásköre 100. § (1) Az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács: koordinálja a karok TDK tevékenységét, az intézményi tudományos diákköri feladatokra rendelkezésre álló pénzeszközöket a karok között felosztja, tájékoztatja a Szenátust a TDK munkáról, folyamatos kapcsolatot tart az Országos Tudományos Diákköri Tanáccsal. (2) A Kari Tudományos Diákköri Tanács: szervezi évente a kari TDK konferenciákat, ellátja a TDK tagok érdekképviseletét, a TDK juttatások elosztását, eldönti, hogy az országos és nemzetközi konferenciákon kik képviselik a Kart, szervezi a tudományos diákkörök közös akcióit, ápolja a hazai és külföldi társintézményekkel fenntartandó kapcsolatokat, kapcsolatot tart fent az Országos Tudományos Diákköri Tanáccsal. A tudományos diákköri tevékenységet végző hallgatók jogai és kötelességei 101. § (1) Azon hallgató, aki az egyetemen dolgozó konzulensének irányításával valamilyen téma feldolgozására vállalkozott, használhatja a munkájához szükséges laboratóriumi felszereléseket, eszközöket, műszereket, amelyek épségéért felelősséggel tarozik. (2) Dolgozatának elkészítéséhez az egyetem biztosítja az informatikai központ, az egyetemi, illetve kari könyvtár szolgáltatásait. (3) Tanszéki ajánlással a témájának kidolgozásához szükséges mértékű tanulmányi könnyítést kérhet a kar dékánjától (pl. tanulmányi szabadság a szemeszter meghatározott napjaira, egyéni tanulmányi rend egy szemeszterre). (4) Pályázhat az egyetemen kiírt különböző támogatások elnyerésére. (5) Teljesítménye alapján - a Kari Tudományos Diákköri Tanács irányításával – különböző szintű hazai és nemzetközi konferenciákra jelentkezhet. (6) A hallgatót megillető szerzői jogra, valamint a mű értékesítésére vonatkozóan a 14. § rendelkezései irányadóak. (7) A TDK konferencián való szereplését az illetékes tanulmányi osztály/csoport a leckekönyv "Hivatalos bejegyzések" rovatába írja be. (A bejegyzés szövege: Az .... évi kari tudományos diákköri konferencián dolgozatával szerepelt., illetve: Az .... évi kari tudományos diákköri konferencián szereplésével ....... díjat érdemelt ki.) (8) Munkája során köteles betartani mindazokat a rendszabályokat, amelyek az adott munkahelyen a tűzesetek és a balesetek elkerülését, a dolgozó ember egészségének, az eszközök épségének védelmét szolgálják. 144
(9) Az általa okozott károkért anyagi felelősség terheli. (10) A tudományos élet etikai normáit köteles betartani. (11) Támogató intézménye elvárja, hogy hallgatója az Alma Matert a különböző rendezvényeken a legjobb tudása szerint, felelősséggel képviselje. A kari konferenciák szervezése 102. § (1) A kari konferenciák kiírását a Kari TDK tanácsok végzik el. (2) A dolgozatot a kiírásban megjelölt határidőn belül, 2 példányban, magyar és angol nyelvű összefoglalóval kell a konferenciára leadni. 103. § (1) A Kari TDK Tanács gondoskodik arról, hogy a dolgozatokat két-két bíráló véleményezze a mellékelt pontozólap segítségével. Amennyiben a két bíráló pontszámai között az adható maximum 30 %-ánál nagyobb különbség van, harmadik bírálót kell felkérni. (2) A konferencián a zsűri értékeli az előadást, és a dolgozatok, valamint az előadások összpontszámát figyelembe véve ítéli oda a díjakat, helyezéseket. (3) A konferencia után a beadott dolgozatok a Kari TDK Tanács gondozásában maradnak legalább 2 évig, amíg az országos és nemzetközi konferenciákra való nevezéshez szükség lehet rájuk, majd a készítő tanszék könyvtárába kerülnek megőrzésre.
145
IX. fejezet Juttatási és térítési szabályzat38 Általános rendelkezések 104. § (1) Jelen fejezet az Nftv. 85/A-85/E. §, a felsőoktatási hallgatók juttatásairól szóló 51/2007. Korm. rendelet és a Hallgatói Követelményrendszer 4. §-a alapján a hallgatóknak adható juttatások és a hallgatók által fizetendő térítések szabályait tartalmazza. A hallgatói juttatások 2013. évi összegét az Nftv. 114/D. § (1) bekezdés tartalmazza. (2) Az egyetemen a hallgatók részére adható hallgatói juttatások jogcímeit, a juttatásokra jogosult hallgatói kört, a juttatás formáját, a juttatás forrását, a juttatás százalékos mértékét a IX/1. sz. melléklet tartalmazza. A havi gyakorisággal fizetendő juttatások átutalásáról az egyetem – a tanulmányi félé első hónapjának kivételével – a tárgyhó 10. napjáig köteles a hallgató számlavezető pénzintézete felé intézkedni. (3) A hallgató szociális alapú ösztöndíjat és doktorandusz ösztöndíjat egyidejűleg csak egy felsőoktatási intézményben kaphat az állami költségvetés terhére. Amennyiben a hallgató egy időben több felsőoktatási intézménnyel is hallgatói jogviszonyban áll, abban a felsőoktatási intézményben részesülhet támogatásban, amellyel elsőként létesített államilag támogatott hallgatói jogviszonyt. A hallgató beiratkozáskor írásban nyilatkozik arról, hogy az egyetemen elsőként létesített hallgatói jogviszonyt. (4) Államilag támogatott hallgatónak minősül az államilag támogatott képzésben részt vevő, az Nftv. 114/D. § (3) bekezdésében megjelölt hallgatói kör, valamint 2012. szeptemberétől a magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésre felvételt nyert hallgató. A magyar állami részösztöndíjas hallgatót a magyar állami ösztöndíjas hallgatóval azonos mértékben, a jogosultság megállapításakor 1,0-es szorzóval kell figyelembe venni. (5) Jelen fejezet alkalmazásához az 51/2007. Korm. rendelet 2. §-ában meghatározott fogalmak (Értelmező rendelkezések) és az Nftv. alapján jelen § (6)-(8) bekezdésében meghatározottak irányadóak. (6) Hátrányos helyzetű hallgató vagy jelentkező: hátrányos helyzetűnek minősül az a beiratkozás időpontjában huszonötödik életévét be nem töltött hallgató vagy jelentkező, akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy intézeti, állami nevelt volt [Nftv. 108. § 10. pont]. (7) Halmozottan hátrányos helyzetű hallgató vagy jelentkező: halmozottan hátrányos helyzetű az a hátrányos helyzetű hallgató vagy jelentkező, akinek a tankötelessé válásának időpontjában törvényes felügyeletét ellátó szülője, – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes szülői nyilatkozat szerint – legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett, valamint az, akit tartós nevelésbe vettek, [Nftv. 108. § 9. pont].
38
Módosítva a Szenátus 34/2013. (II. 28.) sz. határozatával
146
(8) Jelen fejezetben meghatározott jogcímeken igénybe vehető hallgatói támogatások igényléséhez benyújtandó hatósági igazolások, bizonyítványok, közokiratok és egyéb okiratok fajtáját és formáját a kari melléklet tartalmazza. Eljáró testületek 105. § (1) A hallgatói juttatási ügyek intézése a kari Juttatási és Térítési Bizottság hatásköre. (2) A kari Juttatási és Térítési Bizottság legalább hat tagú testület, tagjainak legalább 50%-át a hallgatók adják. A bizottság pontos összetételét a kari melléklet tartalmazza. A bizottság nem hallgató tagjait a Kari Tanács választja mandátumának idejére egyszerű többséggel.39 (3) A bizottság első fokon jár el a kar hallgatóit érintő, e szabályzat hatálya alá tartozó juttatási ügyekben: dönt a hallgatókat megillető juttatási keretösszegek felhasználásáról. A térítési ügyekben a Kari Tanács döntéséhez javaslatokkal élhet. (4) A bizottság határozatai, döntései ellen, a közléstől számított 15 napon belül az érintett hallgató fellebbezéssel élhet. A másodfokú jogkört a rektor által átruházott hatáskörben a dékán gyakorolja. A másodfokú szerv a fellebbezést a kézhezvételtől számított 15 napon belül bírálja el. A másodfokú határozat ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye. (5) A bizottság közreműködik a hallgatói juttatásokkal és térítésekkel kapcsolatos kari sajátosságok kidolgozásában. Tanulmányi ösztöndíj 106. § (1) A tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félév időtartamára adható. Tanulmányi ösztöndíjban az egyetem államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevő hallgatóinak legfeljebb 50%-a részesülhet oly módon, hogy az egy hallgatónak megállapított ösztöndíj havi összegének el kell érnie a hallgatói normatíva 5%-át. (2) Az ösztöndíjban részesülök körének és számának meghatározásakor biztosítani kell, hogy az azonos vagy hasonló tanulmányi kötelezettség alapján elért eredmények összemérhetők és az így megállapított ösztöndíjak azonos mértékűek legyenek. (3) Az egyetemre első alkalommal (új hallgatói jogviszony) beiratkozott hallgató a beiratkozást követő első képzési időszakban (szemeszter) tanulmányi ösztöndíjban nem részesülhet. (4) A korábban más felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató hallgató a kari mellékletekben írtak szerint részesülhet tanulmányi ösztöndíjban.
39
Módosítva a Szenátus 74/2009. (V. 13.) sz. határozatával
147
(5) Az egyetemnek a 2007. szeptember 1-je előtt felvett hallgatók esetében a tanulmányi ösztöndíj megállapítása során figyelemmel kell lenni arra is, hogy e hallgatók közül az alacsony tanulmányi teljesítményű hallgatók nem sorolhatók át költségtérítéses képzésre.40 (6) A juttatásra való jogosultság egyéb feltételeit a kari melléklet tartalmazza. Köztársasági ösztöndíj 107. § (1) A köztársasági ösztöndíj a tanév teljes időtartamára (10 hónap) nyerhető el. Az ösztöndíj havi összege megegyezik a költségvetési törvényben e jogcímen megállapított összeg egy tizedével. (2) Az ösztöndíjban részesíthető hallgatók száma az előző év október 15-i állapotát rögzítő statisztikai adatközlés szerinti államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, illetve mesterképzésben részt vevő hallgatók számának 0,8%-a, de legalább az egyetemen egy fő. Az ösztöndíjban az az alap- vagy mesterképzésben részt vevő hallgató részesülhet, aki adott vagy korábbi tanulmányai során legalább két félévre bejelentkezett és legalább 55 kreditet megszerzett. (3) Az ösztöndíj nyilvános pályázat útján nyerhető el. A pályázati felhívást az egyetem minden karán a határidő lejártát 30 nappal megelőzően, a pályázatok elbírálásának szempontjaival együtt, közzé kell tenni. A pályázatokat a hallgató a karhoz nyújtja be. A pályázatokat a Szenátus által delegált jogkörében a Kari Tanács rangsorolja. A pályázatok alapján az egyetem augusztus 1-jéig tesz javaslatot az oktatási és kulturális miniszternél az ösztöndíj adományozására. A rangsorolás az alapképzésben és mesterképzésben részt vevő hallgatókra külön-külön történik.41 (4) Amennyiben a köztársasági ösztöndíjra pályázott, de elutasított hallgató esetében jogorvoslati eljárás keretében megállapítást nyer, hogy a hallgató érdemes a köztársasági ösztöndíjra, és az intézményi felterjesztésben meghatározott feltételek és az intézményi keretszám alapján arra jogosult lenne, de azt intézményi eljárási hiba folytán nem kapta meg, az oktatási és kulturális miniszter jogosult a hallgató részére köztársasági ösztöndíjat adományozni. Ilyen esetben azonban a hallgató nem vehető figyelembe a köztársasági ösztöndíj keretének meghatározásakor, részére az ösztöndíjat az intézmény a hallgatói előirányzat vagy saját bevétele terhére köteles kifizetni. (5) Az adott tanévre elnyert köztársasági ösztöndíj csak az adott tanévben folyósítható. (6) Amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonya bármilyen okból az intézményben megszűnik vagy szünetel, a köztársasági ösztöndíj számára tovább nem folyósítható. A képzési időnek megfelelően páratlan tanulmányi félévben végződő tanulmányok esetén a köztársasági ösztöndíjra való jogosultság nem szűnik meg, ha a hallgató tanulmányait az adott tanév második félévében már folytatja. (7) A hallgató köztársasági ösztöndíjban egy intézményben részesülhet. Amennyiben több intézmény tesz javaslatot ugyanazon személy elismerésére, a hallgató abban az 40 41
Módosítva a Szenátus 160/2009. (X. 7.) sz. határozatával Módosítva a Szenátus 74/2009. (V. 13.) sz. határozatával
148
intézményben részesül köztársasági ösztöndíjban, amellyel előbb létesített hallgatói jogviszonyt. Intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj 108. § (1) A tantervi követelményeken túlmutató tevékenységet végző hallgatók (pl. tanulmányi versenyen elért helyezés, TDK munka) részére, pályázat alapján, havonta vagy egyszeri alkalommal folyósított, meghatározott időre adható juttatás. (2) A juttatás forrása saját bevétel is lehet. A juttatásra való jogosultság egyéb feltételeit a kari melléklet tartalmazza. Rendszeres szociális ösztöndíj42 109. § (1) Rendszeres szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete alapján, kérelmére, egy tanulmányi félévre biztosított, havonta folyósított juttatás. (2) A hallgató szociális helyzetének megítélésekor az 51/2007. Korm. rendelet 21. §-ában írtakat kell figyelembe venni. (3) Szociális juttatásra jogosult hallgató [51/2007. Korm. r. 2. § (1) bekezdés g) pont]: az a teljes idejű felsőfokú szakképzésben, alap- és mesterképzésben, illetve egységes, osztatlan képzésben, valamint doktori képzésben részt vevő hallgató, aki a) államilag támogatott képzési formában, vagy magyar állami (rész)ösztöndíjasként vesz részt, vagy b) tanulmányait államilag támogatott képzési formában kezdte meg és az adott szakon, szakképzésben megkezdett féléveinek száma alapján jogosult lenne államilag támogatott képzésben való részvételre. (4) A hallgató szociális helyzetét – a rendkívüli szociális ösztöndíj igénylésének kivételével – tanulmányi félévente egyszer, egységesen vizsgálja a Juttatási és térítési bizottság, majd ennek eredményét használja fel mind a szociális ösztöndíj, mind a kollégiumi felvételek, valamint minden más rászorultsági alapú juttatás elbírálásához. (5) Az ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 20%-a, amennyiben a hallgató szociális helyzet e alapján rendszeres szociális ösztöndíjra jogosult az 51/2007. Korm. rendelet 21. §-ában foglaltakat figyelembe véve, és a) fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult vagy, b) halmozottan hátrányos helyzetű, c) családfenntartó, vagy d) nagycsaládos, vagy e) árva.
42
Módosítva a Szenátus 160/2009. (X. 7.) sz. határozatával
149
(6) Az ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 10%-a, amennyiben a hallgató amennyiben a hallgató szociális helyzet e alapján rendszeres szociális ösztöndíjra jogosult az 51/2007. Korm. rendelet 21. §-ában foglaltakat figyelembe véve, és a) hátrányos helyzetű, vagy b) gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg, vagy c) félárva. (7) A juttatásra való jogosultság egyéb feltételeit a kari melléklet tartalmazza. Rendkívüli szociális ösztöndíj 110. § (1) A rendkívüli szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete váratlan romlásának kiegyenlítésére, kérelem alapján folyósított egyszeri juttatás. A beérkezett hallgatói kérelmekről a Juttatási és térítési bizottságnak legalább havonta egyszer döntést kell hozni. A kifizetésről a döntés jogerőre emelkedését követő 8 napon belül kell intézkedni. (2) A juttatásra való jogosultság egyéb feltételeit a kari melléklet tartalmazza. Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj 111. § (1) Az ösztöndíjra vonatkozó szabályokat az 51/2007. Korm. rendelet 18-20. § tartalmazza Alaptámogatás 112. § (1) Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben hallgatói jogviszonyt létesítő személy a beiratkozás alkalmával – kérelmére - a hallgatói normatíva 50%-ának, a mesterképzésben részt vevő hallgató pedig a normatíva a 75%-ának megfelelő összegű alaptámogatásra jogosult, amennyiben megfelel a 109. § (4)-(5) bekezdésében írt rendelkezéseknek. Doktorandusz ösztöndíj 113. § (1) A doktorandusz ösztöndíj minden államilag támogatott, teljes idejű képzésben részt vevő doktorandusznak alanyi jogon jár. A doktorandusz ösztöndíj éves összege a költségvetési törvényben e célra megállapított normatíva éves összege, megnövelve a tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva 56%-ával. (2) Az ösztöndíj havi összege az (1) bekezdésben meghatározott összeg egy tizenketted része. 150
Egyéb hallgatói ösztöndíjak 114. § (1) A karok a hallgatói juttatásokhoz nyújtott költségvetési támogatás terhére, valamint saját bevétel terhére a jogszabályban és jelen szabályzatban felsoroltakon kívül más ösztöndíjalapot is képezhetnek (pl. szakkollégiumi ösztöndíj, hátrányos helyzetű hallgatók, sportolók tanulmányi költségeit kiegészítő ösztöndíjak). Az ösztöndíjalapból pályázati úton mind az államilag támogatott, mind a költségtérítéses/önköltséges hallgatók részesülhetnek. Az ösztöndíj odaítélésnek objektív elveit és feltételeit a kari mellékletek tartalmazzák. Az ösztöndíj kifizetése a Neptun rendszerben történik. (2) A kari tanács az ösztöndíjalap létrehozása és a pályázható ösztöndíj elbírálásával kapcsolatos kari szabályzatát előzetesen véleményeztetni köteles a Gazdasági Főigazgatósággal és az oktatási rektorhelyettessel. (3) Saját bevétel [51/2007. Korm. r. 2. § (1) bekezdés h) pont]: az Nftv. 82. § (1)-(2) bekezdése szerinti térítési díj, továbbá az intézményi szabályzatban meghatározott szolgáltatási díj, valamint az intézmény vállalkozási tevékenységének eredménye, gazdasági társaságtól kapott támogatásból származó bevétele, továbbá a pályázat útján kifejezetten ösztöndíj fizetésére kapott támogatás. Jegyzet előállítás támogatása 115. § (1) A juttatásra rendelkezésre álló összeget az egyetem jegyzetek előállítására, azok hallgatókhoz való eljuttatásnak segítésére, fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzésére használhatja fel. A rendelkezésre álló összeg nagyságáról a Gazdasági Főigazgatóság minden év november 15. napjáig írásban tájékoztatja a kari vezetőket. A támogatás felhasználásáról a Kari Tanács dönt. A támogatás felhasználását a HÖK előzetes véleményezi. A támogatás felhasználásáról a rektor évente egyszer, minden év május 31. napjáig írásban tájékoztatja a hallgatói önkormányzatot. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeg – a HÖK egyetértésével - felhasználható elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzésére, amennyiben azt digitális tananyag előállítására, beszerzésére vagy a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszköz beszerzésére fordítja az egyetem. Kulturális és sporttevékenység támogatása 116. § (1) A kulturális tevékenység körébe tartozik különösen az egyetem keretei között a hallgatók részére szervezett, illetve nyújtott kulturális tevékenység, rendezvényszervezés, karriertanácsadás, életviteli és tanulmányi, valamint mentálhigiénés életvezetési tanácsadás.
151
(2) A sporttevékenység körébe tartozik különösen az egyetem kereti között a hallgatók részére szervezett, illetve nyújtott, testmozgást, sportolást, versenyzést, az egészséges életmódra nevelést biztosító tevékenység, életmód-tanácsadás. (3) A karok számára a hallgatói létszám után folyósítandó kulturális és sporttevékenység támogatás külön témaszámon kerül nyilvántartásra minden karon. Ezt a keretet kizárólag a kari Juttatási és Térítési Bizottság döntése alapján lehet felhasználni.43 Kollégiumi elhelyezés 117. § (1) A kollégiumi elhelyezés pályázat útján nyerhető. A pályázati kérelmeket objektív, pontozásos rendszerben kell elbírálni. Az elbírálás rendjét és a szempontokat a kari melléklet tartalmazza. (2) Az egyes kollégiumok komfortfokozatait, az egy komfortfokozatban járó ingyenes és térítésért igénybe vehető szolgáltatásokat (alapszolgáltatás, díjköteles szolgáltatás), valamint a kollégiumi díj mértékét a kari melléklet tartalmazza. (3) A PPP konstrukcióban épült kollégiumokban az (1) és (2) bekezdésben írt feltételeket az egyetem és az üzemeltető gazdasági társaság közötti megállapodás tartalmazza. Tehetségbónusz 118. § (1) Azon államilag támogatott és költségtérítéses/önköltséges képzésben részt vevő hallgatók, akik a köztársasági ösztöndíj feltételeinek megfelelnek, a kötelezően elvégzendő Bsc/Msc illetve osztatlan képzésben +10% krediten túl a következő tanév mindkét félévére további tantárgyakat térítésmenetesen felvehetnek. A tehetségbónusz célja, hogy a legtehetségesebb hallgatók tanulását ne a 10%-os többlet-kredit limit, hanem kizárólag saját érdeklődésük és teljesítőképességük korlátozza. Az államilag támogatott és a költségtérítéses/önköltséges képzés közötti átsorolás rendje44 119. § (1) A HKR 69. § alapján a felsőoktatásban részt vevő hallgató finanszírozási formája szerint lehet államilag támogatott [állami (rész)ösztöndíjjal támogatott], vagy költségtérítéses [önköltséges] hallgató. A hallgató finanszírozási forma szerinti besorolása két félévnyi időtartamra szól. (2) Az államilag támogatott és költségtérítéses/önköltséges finanszírozási forma között átsorolás szabályait az Nftv. 48. § (2-(4) bekezdés, a 248/2012. Korm. r. 10. § (2)
43
Módosítva a Szenátus 123/2013. (VI. 27.) sz. határozatával, ezzel egyidejűleg módosítva a IX/1. sz. melléklet ea) és eb) sora. Hatályos: 2014. január 1. napjától 44 Módosítva a Szenátus 242/2012. (XII. 12.) sz. határozatával
152
bekezdés c) pont, és az 51/2007. Korm. rendelet 29. §-a alapján IX/2. sz. melléklet tartalmazza. (3) A 2007. szeptember 1-je előtt tanulmányait államilag támogatott képzésben kezdő hallgató alacsony tanulmányai teljesítménye miatt nem sorolható át költségtérítéses képzésre. (4) Az átsorolási döntést a tanév végén a képzési időszak lezárását követően, de legkésőbb az újabb képzési időszak megkezdését megelőző 30 nappal kell meghozni úgy, hogy a döntést az érintett hallgató a képzési időszak megkezdését megelőző 20. napig írásban megkapja. Szakmai gyakorlati ösztöndíj45 120. § (1) A szakmai gyakorlati ösztöndíj a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott legfeljebb féléves összefüggő gyakorlaton részt vevő hallgatónak, pályázat alapján, kérelmére, legfeljebb egy tanulmányi félévre adható juttatás. (2) Az ösztöndíjban az a hallgató részesülhet, aki a szakmai gyakorlatot az egyetem székhelyétől, illetve telephelyétől eltérő helyen teljesíti, és e helyen nem részesül kollégiumi ellátásban, valamint a szakmai gyakorlat végzésének helye és a lakóhely közötti távolság mértéke legalább 25 km. (3) A szakmai gyakorlati ösztöndíj havi összege a hallgatói normatíva éves összegének 10%át nem haladhatja meg. (4) Az ösztöndíj odaítélésének egyéb feltételeit a kari melléklet tartalmazza. A hallgatók által fizetendő térítések 121. § (1) Az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók által, az Nftv. 82. § (1)-(2) bekezdés szerinti, térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatásokat és a térítési díjakat a kari mellékletek tartalmazzák. (2) Az egyetem az ugyanabból a tantárgyból tett ismétlő javító vizsgát, előadások, szemináriumok, konzultációk, gyakorlati foglalkozások, terepgyakorlatok ismételt felvételét, a térítési és juttatási szabályzata a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott kötelezettség elmulasztását vagy késedelmes teljesítését fizetési kötelezettséghez köti. A díjak mértékét a kari mellékletek tartalmazzák. A fizetési kötelezettség mértéke esetenként nem haladhatja meg teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) öt százalékát. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott térítési díjak kumulált összege nem lehet magasabb, mint az önköltség fele. A befizetett díjak a karok saját bevételét képezik.
45
Módosítva a Szenátus 11/2010. (II. 25.) sz. határozatával
153
(4) Bármely, a kari juttatási és térítési szabályzatokban meghatározott, a hallgató által fizetendő térítési díj kizárólag a neptun-rendszerben fizethető be.46 (5) A hallgatóra kirótt fizetési kötelezettség teljesítése a tanulmányok folytatásának feltétele. Az adott félévben nem vehet fel tárgyat, illetve nem jelentkezhet vizsgára az a hallgató, aki időarányos fizetési kötelezettségének nem tett eleget, illetve nem bocsátható záróvizsgára az a hallgató, aki az egyetem felé fennálló bármilyen fizetési kötelezettségét nem teljesítette. A költségtérítéses/önköltséges hallgatókra vonatkozó rendelkezések 122. § (1) A költségtérítéses/önköltséges képzésben részt vevő hallgatók esetén a hallgatói képzési szerződésben meghatározott költségtérítés/önköltség tartalmazza az Nftv. 81. § (1)-(2) bekezdésben megjelölt szolgáltatásokat. Minden egyéb szolgáltatásért a hallgatónak térítési díjat kell fizetni, amely megegyezik az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók által a kari mellékletben megszabott díjjal. (2) A költségtérítést/önköltséget a hallgató a beiratkozáskor köteles elektronikus úton, a neptun rendszer útján befizetni.47 (3) A költségtérítéses/önköltséges hallgatók által a kollégiumi szolgáltatásokért fizetendő díj szabad megállapodás függvénye. A díjak mértékét a melléklet tartalmazza. (4) A dékán a költségtérítéses/önköltséges képzésben részt vevő hallgató egyedi kérelme alapján, a hallgató tanulmányi eredménye és szociális helyzete figyelembevételével, saját mérlegelési jogkörében eljárva, dönthet a hallgatónak részletfizetési kedvezmény megadásáról. A részletfizetési kedvezményben részesült hallgató a költségtérítés/önköltség 50%-át a beiratkozáskor, míg a fennmaradó 50%-át november 10. illetőleg április 10. napjáig köteles befizetni. Részletfizetési kedvezmény kizárólag félévenként adható. A részletfizetési kedvezmény biztosítását illetőleg elutasítását indokolni kell.48 (5) Ha a hallgató a képzési időszak megkezdését követő egy hónapon belül kezdeményezi a jogviszony szüneteltetését, vagy megszüntetését, akkor részére, külön kérelem alapján, a félévre befizetett költségtérítés / önköltség 50%-át utalja vissza az intézmény, illetőleg, amennyiben a hallgató a költségtérítést/önköltséget nem fizette be, annak 50%-át köteles megfizetni. Ezen időpontot követően engedélyezett jogviszony szünetelés, vagy a jogviszony megszüntetése esetén a hallgatónak a befizetett költségtérítés/önköltség nem fizethető vissza, illetőleg, ha azt nem fizette be, köteles megfizetni. Ha a hallgató a képzési időszak megkezdését követő egy hónapon túl bekövetkező önhibáján kívüli, váratlan ok miatt (pl. szülés, betegség, baleset) nem tudja tanulmányait folytatni, részére - a dékán egyedi döntése alapján - a befizetett költségtérítés/önköltség legfeljebb 50%-a járhat vissza, illetve a költségtérítés/önköltség kedvezménnyel csökkentett részét köteles megfizetni.49
46
Elfogadva a Szenátus 259/2013. (XII. 11.) sz. határozatával Módosítva a Szenátus 153/2011. (X. 13.) sz. határozatával 48 Módosítva a Szenátus 153/2011. (X. 13.) sz. határozatával 49 Elfogadva a Szenátus 12/2014. (II. 26.) sz. határozatával 47
154
Fizetési kedvezmények 123.§ (1) A hallgató kérelme alapján, a jogszabályok és jelen szabályzat alapján őt terhelő fizetési kötelezettségek teljesítéséhez fizetési mentességet, részletfizetési kedvezményt vagy fizetési halasztást kaphat (fizetési kedvezmény). (2) Tanulmányi alapon mentesség adható: a) az Nftv. 82. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatások térítési díja esetében. (3) Szociális alapon részletfizetési kedvezmény vagy fizetési halasztás engedélyezhető: a) az Nftv. 82. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatások térítési díja, b) a kollégiumi díj megfizetése esetében. (4) A fizetési kedvezményre irányuló kérelem tárgyában első fokon a JTB javaslata alapján a kari Gazdasági Bizottság, másodfokon a rektor által átruházott hatáskörben a dékán dönt. A hallgató az elsőfokú szerv határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a másodfokú szerv a beérkezéstől számított 15 munkanapon belül köteles elbírálni. Az ügy másodfokon történő elbírálásában nem vehet részt az, aki az első fokon született határozatot hozatalában részt vett. (5) A kollégiumi díj megfizetésének kötelezettsége alól szociális helyzete alapján mentesülhet, aki hátrányos helyzetű hallgató, aki árva, aki családfenntartó, vagy akinek gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg. Az egyetem a kollégiumi munkát végző hallgató számára a kollégiumi díjból kedvezményt, mentességet biztosíthat. (6) Nem adható mentesség, részletfizetési kedvezmény vagy halasztott fizetési lehetőség az Nftv. 82. § (2) bekezdése alapján jelen szabályzatban meghatározott mulasztási és késedelmi díj megfizetése alól, továbbá a közösségi célú tevékenységben való részvétel alapján. A hallgatói jogviszonyban álló hallgatókkal szembeni követelések érvényesítésének rendje50 123/A. § (1) Az aktív hallgatói jogviszonyú, lejárt tartozással (költségtérítési díj, önköltség, egyéb térítési díj, ide nem értve: kollégiumi díj) rendelkező hallgatót a kari tanulmányi osztály köteles e-mailben, vagy neptun üzenetben felszólítani a tartozás rendezése. Amennyiben a hallgató lejárt tartozását nem fizette meg, a vizsgára való jelentkezés és tárgyfelvétel lehetősége letiltásra kerül a Neptunban. A letiltás feloldása akkor lehetséges, ha a hallgató lejárt tartozását megfizette az egyetemnek. Javasolt szöveg: Nyilvántartásunk szerint Önnek … jogcímen … összegű lejárt tartozása áll fenn a Nyugat-magyarországi Egyetemmel szemben. Felszólítom, hogy lejárt tartozását 8 napon belül megfizetni szíveskedjék. Tájékoztatom, hogy a lejárt tartozás megfizetéséig a Neptun rendszerben tárgyat nem vehet fel, és vizsgára sem jelentkezhet. Felhívom szíves figyelmét, hogy a tartozásának meg nem fizetése esetén a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. tv. 59. § (1) bek. f) pontja alapján hallgatói 50
Elfogadva a Szenátus 259/2013. (XII. 11.) sz. határozatával
155
jogviszonya megszüntetésre kerül, és ezzel egyidejűleg a követelést az egyetem jogi úton érvényesíti. Ha a hallgató a felszólítás ellenére tartozását nem fizeti meg, féléve passzív félévnek minősül. Újabb aktív félévre csak a tartozásának rendezését követően jelentkezhet be. (2) Ha a hallgató fizetési kötelezettségét nem tudja teljesíteni, és írásban kéri a hallgatói jogviszonya megszüntetését, a kar az Nftv. 59. § (1) bek. b) pontja alapján jogosult a hallgatói jogviszonyt megszüntetni. A hallgatót azonban ebben az esetben is fel kell hívni a lejárt tartozás megfizetésére. A hallgatói jogviszony megszűnésétől függetlenül a tartozás fennmarad. A hallgatót arra is fel kell szólítani, hogy ha lejárt tarozását 15 napon belül nem fizeti meg, az egyetem a követelés behajtását jogi úton kíséreli meg. Ha a hallgató az egyetemmel később újabb hallgatói jogviszonyt, vagy bármely más polgári jogi, munkajogi jogviszonyt szeretne létesíteni, a jogviszony létesítésének feltétele a tartozás megfizetése. E felszólítást, a hallgatói jogviszony megszüntetés c. határozattal egyben igazolható módon át kell adni a hallgatónak (személyes átvételnél aláírás, vagy postai, tértivevényes levél.) Javasolt szöveg: Önnek az NYME-vel fennálló hallgatói jogviszonya, … napján kelt, … iktatószámú…. kérésének megfelelően a … nappal a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. tv. 59. § (1) bek. b) pontja alapján … nappal megszűnik. Tájékoztatom, hogy a hallgatói jogviszonyának megszűnése a … jogcímű, .. összegű az egyetemmel szemben fennálló, lejárt tartozását nem érinti. Felszólítom, hogy tartozását jelen levél kézhezvételét követőn 15 napon belül a NYME MÁK… számlaszámra banki átutalással megfizetni szíveskedjék. Tájékoztatom, hogy a felszólítás eredménytelensége esetén a követelést az egyetem jogi úton érvényesíti. Amíg az egyetem felé tartozása áll fenn, újabb hallgatói, vagy polgári jogi, munkajogi jogviszonyt az egyetemmel nem létesíthet. (3) A passzív hallgatói jogviszonyú, hallgatókat e-mailben, neptun üzenetben, és a HKR 68. § (5) bekezdésben írt rend szerint, legalább egyszer, ajánlott, tértivevényes levélben is fel kell szólítani tartozásuk megfizetésére és a bejelentkezés elmulasztásának jogkövetkezményeire. A tartozás megfizetésére felszólító javasolt szöveg: Nyilvántartásunk szerint Önnek … jogcímen … összegű lejárt tartozása áll fenn a Nyugat-magyarországi Egyetemmel szemben. Felszólítom, hogy lejárt tartozását 30 napon belül megfizetni szíveskedjék. Tájékoztatom, hogy a 4/2013. (XI. 11.) sz. Rektori Utasítás alapján Ön a lejárt tartozás megfizetéséig újabb aktív félévre nem jelentkezhet be. Felhívom szíves figyelmét, hogy a tartozásának meg nem fizetése esetén az Nftv. 59. § (1) bek. f) pontja alapján hallgatói jogviszonya megszüntetésre kerül, és ezzel egyidejűleg a követelést az egyetem jogi úton érvényesíti. Amíg az egyetem felé tartozása áll fenn, újabb hallgatói, vagy polgári jogi, munkajogi jogviszonyt az egyetemmel nem létesíthet. Külföldi állampolgárok magyarországi tanulmányainak támogatása51 124. § (1) Kétoldalú nemzetközi szerződés, a kedvezménytörvény, vagy az oktatási miniszter döntése alapján az egyetemen tanulmányokat folytató külföldi állampolgárságú hallgató (doktorandusz) az 51/2007. Korm. r. 26-27. §-ai alapján ösztöndíjban részesülhet. Az 51
Módosítva a Szenátus 160/2009. (X. 7.) sz. határozatával
156
ösztöndíjra jogosult hallgatói körről és az ösztöndíjjal kapcsolatos inrfomációkról a Balassi Intézet tájékoztatja az egyetemet. 125. § (1) A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXX. tv. (kedvezménytörvény) hatálya alá tartozó azon hallgatók támogatási ideje, akik korábban államilag támogatott képzésben vettek részt és államilag támogatott mesterképzésre vettek fel, két félévvel megnövekedik. (2) Azt a hallgatót, aki az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes állam, valamint olyan állam állampolgára és családtagja, aki az Európai Közösséggel és tagállamaival kötött külön szerződés értelmében a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy a magas szintű képzettséget és szakképzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás kiállított EU kék kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár, a fizetendő díjak és a kapott támogatások tekintetében azonos jogok illetik meg, illetve azonos kötelezettségek terhelik, mint a felsőoktatásban részt vevő magyar állampolgárságú hallgatót. Az Európai Gazdasági Térség országaiban részképzésben részt vevő hallgató ösztöndíja52 126. § (1) Ha az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató az Európai Gazdasági Térség országaiban olyan részképzésben vesz részt, amelyben folytatott tanulmányai az egyetemen folyó képzésében beszámíthatók, a hallgató az egyetemtől a külföldi tanulmányok idejére ösztöndíjat kaphat. (2) A hallgató akkor jogosult az (1) bekezdésben meghatározott ösztöndíjra, ha külföldi tanulmányait az egyetem előzetes, írásbeli hozzájárulásával kezdte meg. Amennyiben a hallgató az alapképzésben folytatja tanulmányait, akkor kaphat ösztöndíjat, ha a kreditek legalább hatvan százalékát már teljesítette. Az ösztöndíj éves összege nem lehet kevesebb, mint a hallgatói ösztöndíj támogatás háromszorosa. (3) Az ösztöndíj a képzési támogatás terhére adható. Az egyetem költségvetésében évente megtervezi az ösztöndíjalapot, amelyet a karokra létszámarányosan oszt le. (4) Az ösztöndíj adományozásának eljárási rendjéről és elveiről a JTB javaslatára, a hallgatói önkormányzat egyetértésével, a Kari Tanács hoz határozatot. Az ösztöndíj adományozása nyilvános pályázat útján történik. A pályázatot a karon szokásos módon, valamint a kar honlapján közzé kell tenni. A pályázat benyújtására a hallgatónak a közzétételtől számítottan legalább 30 napot kell biztosítani. A beérkezett pályázatokat a JTB rangsorolja. Az ösztöndíj adományozásáról a JTB által felállított rangsor alapján a dékán határoz. (5) Az ösztöndíj átutalásáról az egyetem lehetőleg a hallgató kiutazása előtt, de legkésőbb a kiutazást követő 15 napon belül gondoskodik.
52
Módosítva a Szenátus 160/2009. (X. 7.) sz. határozatával
157
(6) A pályázaton nyertes hallgatóval a dékán támogatási megállapodást köt, amelyben rögzíti a külföldi tanulmányok során felvett tárgyak körét és azok befogadását. A hallgatóval kötött megállapodás szerint a hallgató sikertelen képzés esetén köteles a kapott támogatás felét visszafizetni. Átmeneti rendelkezések 126/A. § (1) Azoktól a hallgatóktól, akik a 2000/2001-es és a 2001/2002-es tanévben létesítettek hallgatói jogviszonyt és államilag finanszírozott képzésben kezdték tanulmányaikat, de már nem számítanak államilag támogatott hallgatónak, amennyiben a megkezdett képzés legfeljebb nyolc féléves volt, a megkezdett képzésben további két féléven keresztül, egyéb esetben három félévben keresztül költségtérítési díj nem szedhető. Ezen hallgatók, amennyiben költségtérítés fizetésére 2007. szeptember 1. napjáig nem voltak kötelezve, ezt követően a további félévekben költségtérítést fizetni kötelesek.
158
Jogcím a) Teljesítmény alapú ösztöndíjak aa) Tanulmányi ösztöndíj ac) Intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj ab Köztársasági ösztöndíj ) b) Szociális alapú ösztöndíjak ba Rendszeres szociális ösztöndíj ) bb Rendkívüli szociális ösztöndíj ) be) Alaptámogatás bf)
Szakmai gyakorlati ösztöndíj
bc) Bursa Hungarica intézményi rész bd Külföldi hallgatók miniszteri ) ösztöndíjai c) Doktorandusz ösztöndíj d) Egyéb ösztöndíj
IX/1. sz. melléklet: hallgatói juttatások (2013/14. tanév I. félévétől) Kifizetés Jogosultsági kör Forrás / Mérték Pénzben, havonta Pénzben
Álltám, teljes idejű BA/MA/fszk/osztatlan Álltám/költségtérítéses, teljes idejű BA/MA/fszk/osztatlan/doktori
Pénzben, havonta
Álltám/költségtérítéses, teljes idejű BA/MA/osztatlan
Pénzben, havonta Pénzben
Álltám, teljes idejű BA/MA/fszk/osztatlan/doktori Álltám, teljes idejű BA/MA/fszk/osztatlan/doktori Álltám, teljes idejű, BA/MA/fszk/osztatlan Álltám, teljes idejű BA/MA/osztatlan Álltám/költségtérítéses, teljes idejű BA/MA/fszk/osztatlan Álltám, teljes idejű BA/MA/osztatlan/részképzés Álltám, teljes idejű doktorandusz
Pénzben, Havonta Pénzben, Havonta Pénzben, havonta Pénzben, Havonta Pénzben, havonta Pénzben, havonta
e) Intézményi működési költségek finanszírozása ea) Jegyzet-előállítás, elektronikus tankönyvek, fogy. hallgatók segítő eszközök beszerzése eb) Kulturális tevékenység,
Álltám/költségtérítéses
Jogosulti létszám meghatározása: 51/2007. Korm. rendelet 33. §
Nftv. 114/D. § (1) bek. a) pont szerinti támogatás max. 79%-a adható, ha képeznek rá keretet az Nftv. 114/D. § (1) bek a) pont szerinti támogatásból, vagy saját bevételből Nftv. 114/D. § (1) bek. c) pontban meghatározott összeg Nftv. 114/D. § (1) bek. a) pont szerinti támogatás min. 20%-a és Nftv. 114/D. § (1) bek. e) pont szerinti támogatás min. 30%-a, és Nftv. 114/D. § (1) bek. f) pont szerinti támogatás 56%-a.
51/2007. Korm. r. 18. § (3)-(8) bek. megjelölt forrás és mérték 51/2007. Korm. r. 26. §, 26/A. §, 27. §-ban megjelölt forrás és mérték Nftv. 114/D. § (1) bek. b) pontban meghatározott összeg költségvetési támogatás/saját bevétel terhére (SZABÁLYZATOT előzetesen véleményeztetni a GF-gal!) Nftv. 114/D. § (1) bek. f) pontja szerinti támogatás intézményi összegének 10%-a Nftv. 114/D. § (1) bek. f) pontja szerinti
159
sporttevékenység ec) Kollégium fenntartása, működtetése ed) Kollégiumi férőhely bérlése, kollégium felújítás ee) HÖK és DÖK működésének támogatása
támogatás intézményi összegének 34%-a Nftv. 114/D. § (1) bek. d) pont szerinti támogatás intézményi összege Nftv. 114/D. § (1) bek. e) pontja szerinti támogatás intézményi összegének max. 70%-a. Nftv. 114/D. § (1) bek. a) pont szerinti támogatás intézményi összegének min. 1%-a
160
IX/2. sz. melléklet: Az átsorolás szabályai I. 1) Ha a tanulmányait a 2007/2008. tanévben, illetve ezt követően megkezdő (új hallgatói jogviszony létrejötte felvétellel, átvétellel, vagy szakváltás, párhuzamos szak felvétele), államilag támogatott, illetve magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben tanulmányokat folytató hallgatóról a tanév végén a tanulmányi osztály/csoport megállapítja, hogy az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, – figyelembe véve a 5) bekezdés rendelkezéseit is – nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát, tanulmányait a következő tanévben csak költségtérítéses (önköltséges) képzésben folytathatja. E bekezdésben foglalt feltételek alapján az átsorolással érintett államilag támogatott, illetve magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben részt vevő hallgatók száma a tanévben az Egyetem átsorolás szempontjából figyelembe vehető államilag támogatott, illetve magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben részt vevő hallgatóinak tizenöt százalékáig terjedhet, amely százalékos korlátot a 7) bekezdésben foglalt bontásban kell megállapítani. 2) A tanulmányait a 2012/2013. tanévtől állami (rész) ösztöndíjjal támogatott képzésben megkezdő hallgatót az 1) bekezdésben megállapított feltéteken túl, át kell sorolni önköltséges képzésre, amennyiben az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, nem rendelkezik a két félév átlagában a kar által, az adott szak tekintetében meghatározott súlyozott tanulmányi átlaggal. 3) Az 1) és 2) bekezdés szerinti, államilag támogatott, illetve költségtérítéses, valamint magyar állami (rész)ösztöndíjas, illetve önköltséges képzési forma közötti átsorolásról a döntést a tanév végén a képzési időszak lezárását követően, de legkésőbb a következő képzési időszak kezdetét megelőző 30 nappal kell meghozni. 4) Az átsorolásról szóló határozatot a kari tanulmányi osztály/csoport hozza meg és kiadmányozza. 5) Az 1) és 2) bekezdés alapján hozott átsorolási döntés során nem kell azokat a hallgatókat figyelembe venni, akik az Egyetemen legfeljebb egy képzési időszakban53 folytattak tanulmányokat, továbbá akik betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt félévüket nem tudták befejezni. Ennek megfelelően az (1) és (2) bekezdés alapján hozott átsorolási döntés során azokat a hallgatókat sem kell figyelembe venni, akik az átsorolási döntésnél figyelembe vett bármelyik félévben ösztöndíjasként (ERASMUS, CEEPUS stb.) külföldi felsőoktatási intézményben folytattak tanulmányokat vagy vettek részt szakmai gyakorlaton. 6) Amennyiben a tanulmányi osztály/csoport megállapítja, hogy az 1) bekezdésében foglalt szabály alapján államilag támogatott, illetve magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben részt vevő hallgatóinak tizenöt százalékát meghaladó számú hallgatót 53
képzési időszak: a képzési idő tagolása szorgalmi időszakra és a hozzá tartozó vizsgaidőszakra [Nftv. 108. § 16. pont]
161
kellene átsorolni költségtérítéses, illetve önköltséges képzési formára, a hallgatók összesített korrigált kreditindexe alapján legjobban teljesített hallgatókat az átsorolás alól mentesítenie kell. 7) Az 1) bekezdésben meghatározott döntést felsőfokú szakképzésben szakképzésenként, alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben és mesterképzésben szakonként / képzési áganként / képzési területenként és munkarendenként kell meghozni. Amennyiben az Egyetemen a képzés telephelyenként elkülönülten folyik telephelyenként kell a döntést meghozni. Azonos kreditindexű hallgatókat azonosan kell elbírálni. Az átsorolási döntés alapjául szolgáló hallgatói csoportokat a JTSZ kari függeléke tartalmazza. 8) Doktori képzésben részt vevőkre vonatkozó átsorolási szabályokat a Doktori Szabályzat tartalmazza. 9) Az adott félévben kreditelismertetéssel elismert krediteket az 1) bekezdés alapján hozott átsorolási döntés során figyelembe kell venni. 10) A költségtérítéses/önköltséges képzésre átsorolt hallgatóval az egyetem hallgatói képzési szerződést köt (15. §). 11) Az átsorolt hallgató kezdő költségtérítésének, illetve önköltségének mértéke megegyezik az átsorolt hallgató jogviszonya létesítésének évében, az adott szakon költségtérítéses, illetve önköltséges képzésre felvett hallgatóknak, az átsorolást követő tanévben érvényes költségtérítése, illetve önköltsége összegével. Amennyiben a hallgató átsorolására az adott szakon megkezdett tanulmányai első tanévében kerül sor, valamint amennyiben a hallgatót egy adott tanév második félévétől kezdődő hatállyal sorolják át költségtérítéses, illetve önköltséges képzésre, ekkor az átsorolt hallgató kezdő költségtérítésének, illetve önköltségének mértéke megegyezik az átsorolt hallgató jogviszonya létesítésének évében, az adott szakon költségtérítéses, illetve önköltséges képzésre felvett hallgatóknak az átsorolási döntés tanévében érvényes költségtérítése, illetve önköltsége összegével. II. 1) Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy tanulmányait költségtérítéses képzésben folytatja tovább, helyére az Egyetemen költségtérítéses formában tanulmányokat folytató kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgató léphet. 2) Megürült államilag támogatott hallgatói létszámkeretre az sorolható át, aki a) az utolsó két bejelentkezett félévében megszerezte az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiségnek legalább az 50%-át és az összesített korrigált kreditindex alapján létrehozott hallgatói rangsor elején lévő hallgató, továbbá akinek b) az összesített korrigált kreditindexe magasabb, mint az államilag támogatott hallgatók összesített korrigált kreditindex-jegyzékén a rangsor alsó ötödénél elhelyezkedő hallgató összesített kreditindexe, és aki c) a normatíva szempontjából azonos finanszírozási csoportba tartozik azzal a hallgatóval, akinek a megürült helyére kerül, továbbá olyan munkarendben 162
folytatja tanulmányait, mint amilyen munkarendben az a hallgató folytatta tanulmányait, akinek a megürült helyére kerül. 3) A következő képzési időszakra államilag támogatott formára átsorolható hallgatói létszám meghatározásához a hallgatók tanulmányi teljesítménye (súlyozott tanulmányi átlag) alapján meg kell állapítani, hogy a) az adott félévben hány államilag támogatott hallgatónak szűnt meg a hallgatói jogviszonya, b) hány olyan államilag támogatott hallgató van a jegyzéken, aki költségtérítéses képzésre került átsorolásra, c) hány olyan hallgató van, aki a lezárt félévvel már igénybe vette az adott oklevél megszerzéséhez a jogszabály szerint igénybe vehető államilag támogatott féléveket. 4) Nem sorolható át államilag támogatott képzési formára az a költségtérítéses hallgató, akinek az adott szakon korábban igénybe vett államilag támogatott féléveinek száma kettővel – fogyatékossággal élő hallgatók esetében néggyel – meghaladja az adott szak képzési idejét. 5) A költségtérítéses képzésről államilag támogatott képzésre történő átsorolásról a határozatot a tanulmányi osztály/csoport hozza meg és kiadmányozza. III. 1) Ha az állami (rész)ösztöndíjas hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy tanulmányait önköltséges képzésben folytatja tovább, helyére az Egyetemen önköltséges formában tanulmányokat folytató kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgató léphet. 2) Megürült állami (rész)ösztöndíjas hallgatói létszámkeretre az sorolható át, aki a) az utolsó két bejelentkezett félévében megszerezte az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiségnek legalább az 50%-át és az összesített korrigált kreditindex alapján létrehozott hallgatói rangsor elején lévő hallgató, továbbá akinek b) az összesített korrigált kreditindexe magasabb, mint az állami (rész)ösztöndíjas hallgatók összesített korrigált kreditindex-jegyzékén a rangsor alsó ötödénél elhelyezkedő hallgató összesített kreditindexe, és aki c) a normatíva szempontjából azonos finanszírozási csoportba tartozik azzal a hallgatóval, akinek a megürült helyére kerül, továbbá olyan munkarendben folytatja tanulmányait, mint amilyen munkarendben az a hallgató folytatta tanulmányait, akinek a megürült helyére kerül. 3) A következő képzési időszakra állami (rész)ösztöndíjas formára átsorolható hallgatói létszám meghatározásához a hallgatók tanulmányi teljesítménye alapján meg kell állapítani, hogy a) az adott félévben hány állami (rész)ösztöndíjas hallgatónak szűnt meg a hallgatói jogviszonya, b) hány olyan állami (rész)ösztöndíjas hallgató van a jegyzéken, aki önköltséges képzésre került átsorolásra, 163
c) hány olyan hallgató van, aki a lezárt félévvel már igénybe vette az adott oklevél megszerzéséhez a jogszabály szerint igénybe vehető támogatási időt. 4) Nem sorolható át állami (rész)ösztöndíjas képzési formára az az önköltséges hallgató, akinek az adott szakon korábban igénybe vett államilag támogatott, magyar állami ösztöndíjjal támogatott és magyar állami részösztöndíjjal támogatott féléveinek száma összességében kettővel – fogyatékossággal élő hallgatók esetében összességében néggyel – meghaladja az adott szak képzési idejét. 5) Az önköltséges képzésről állami (rész)ösztöndíjas képzésre történő átsorolásról a határozatot a tanulmányi osztály/csoport hozza meg és kiadmányozza. 6) A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott finanszírozási formára átsorolt hallgatónak az átsorolási döntést követő félév regisztrációs időszakában hallgatói ösztöndíjszerződést kell kötnie. Amennyiben adott személy nem írja alá a hallgatói ösztöndíjszerződést, akkor az átsorolási döntés hatályát veszti, és a hallgató továbbra is önköltséges formában folytathatja tanulmányait. Ez esetben a kar az államilag támogatott férőhelyet az átsorolás alapjául szolgáló rangsorban következő hallgatónak ajánlhatja fel.
164
X. fejezet Hallgatói Munkavédelmi Szabályok54 A munkavédelmi szabályzat hatálya 127. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, illetve a végrehajtására kiadott 5/1993. (VII. 26.) MÜM rendelet, a Biztonságvédelmi Szabályzat valamint az egyéb jogszabályokban megfogalmazott biztonsági és egészségügyi követelmények betartása érdekében a Szenátus a munkavédelem rendjét az alábbiak szerint szabályozza. (2) Jelen fejezet hatálya az egyetemmel hallgatói és doktorandusz jogviszonyban álló személyekre terjed ki. A fejezetben nem szabályozott eljárások tekintetében a Biztonságvédelmi Szabályzat rendelkezései irányadóak. A hallgatók általános munkavédelmi kötelezettségei 128. § (1) A hallgató köteles a munkavédelmi vonatkozású jogszabályokat, az általános és szakmai munkavédelmi előírásokat betartani. (2) A hallgató köteles a tudomására jutott rendellenességeket azonnal jelenteni, közvetlen veszély esetén a helyszínt elhagyni. (3) Aki vét az általános munkarend ellen, alkohol, vagy más bódító készítmények hatása alatt áll, saját hibájából nem vesz részt a munkavédelmi oktatáson, az előírt orvosi vizsgálaton nem jelenik meg, továbbá gyakorlati foglalkozáson a védőeszközt nem vagy rendellenesen használja, a foglalkozástól el kell tiltani és fegyelmi eljárás kezdeményezhető ellene. (4) Az intézményben valamennyi hallgatót munkavédelmi tájékoztatásban kell részesíteni. A munkavédelmi oktatás rendje 129. § (1) Előzetes munkavédelmi oktatás: - Az intézményhez belépő új elsőéves hallgatót csak a munkavédelmi ismeretekről szóló tájékoztatást követően lehet oktatási rendbe bocsátani. Hat hónapot meghaladó
54
Módosítva a Szenátus 160/2009. (X. 7.) sz. határozatával
165
távollét után ismét oktatásba állókat munkavédelmi oktatás szempontjából új belépőnek kell tekinteni. - A hallgatók munkavédelmi tájékoztatása tanévkezdéskor a Tanulmányi tájékoztatóban (kézikönyvben vagy CD) található munkavédelmi tájékoztató átvételével valósul meg. (ezen tájékoztató a honlapon is folyamatosan elérhető). A tájékoztató átvételét a hallgató a Tanulmányi osztály által kiállított ív aláírásával igazolja. - Az intézményen és egységein belül való áthelyezés, átirányítás során a hallgatókat az oktatás megkezdése előtt gyakorlati munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. - A helyi körülményekre vonatkozó munkavédelmi oktatást az az oktatási egység tartja, ahol az oktatás történik. (2) Ismétlődő munkavédelmi oktatás - Az ismétlődő munkavédelmi oktatást évenkénti gyakorisággal kell végrehajtani. (3) Rendkívüli munkavédelmi oktatás Súlyos, halásos, vagy kettőnél több személy egyidejű sérülését eredményező baleset esetén a veszélyeztetett hallgatói körnek a balesetek elkerülése érdekében rendkívüli munkavédelmi oktatást szükséges tartani. (4) A munkavédelmi oktatás rendje - A szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni arról, hogy a hallgatói jogviszony létesítését megelőzően a hallgató – beleértve a hat hónapot meghaladó távollét után ismét oktatásba álló hallgató is – személyesen jelenjen meg előzetes gyakorlati oktatás céljából. - A gyakorlati munkavédelmi oktatást az alkalmazás szerint illetékes vezető köteles a gyakorlat (labor) előtt megtartani, és annak megtörténtét dokumentálni. - A munkavédelmi oktatást szorgalmi időben kell megtartani. - A munkavédelmi oktatás fő témáit előre meg kell határozni. A tematikát az oktatónak kell összeállítani. Az előzetes és ismétlődő munkavédelmi oktatás elsősorban a következőkre terjedjen ki: Elméleti oktatás: - munkavédelmi alapfogalmak , általános szabályok, - a munkavédelemmel kapcsolatban a hallgató-tanuló számára biztosított általános jogok és kötelességek, - a hallgató képzéséhez szükséges technológiai, műveleti, kezelési, karbantartási utasítások, - a balesetek bejelentési kötelezettsége, - védőfelszerelés, védőruha használatának jelentősége, kötelezettsége, - az intézményre vonatkozó speciális munkavédelmi szabályok ismertetése (labor), a munkavédelmi előírások megszegésének következményei. Gyakorlati oktatás: - a munkavégzésre vonatkozó biztonságos munkavégzés a jelentkező balesetveszélyek és a baleset elkerülésének módja, - a munkafegyelem, - a gyakorlati hely és környezetével kapcsolatos balesetveszélyek és ezek elkerülése, - a védőberendezések, védőfelszerelések, védőruházat gyakorlati alkalmazásának kötelmei, 166
- a gyakorlattal kapcsolatos speciális munkavédelmi előírások végrehajtásának gyakorlati bemutatása, - elsősegélynyújtás. Egyéni védőfelszerelések, elsősegélynyújtás 130. § (1) Abban az esetben, ha a hallgató az előírt és részére biztosított egyéni védőfelszerelést nem használja, a foglalkozáson való részvételtől el kell tiltani. (2) Ha az előírt egyéni védőfelszerelés valamely oknál fogva nem biztosított, a gyakorlatvezető köteles a munkavégzést megtiltani. A védőfelszerelés elhasználódása esetén azonnal gondoskodni kell a kicseréléséről. A hallgató az egyéni védőfelszerelést munkahelyéről nem viheti el. (3) A hallgató anyagi felelősséggel tartozik, ha a részére kiadott védőfelszerelést nem a rendeltetésének megfelelően használja és az emiatt idő előtt elhasználódik. (4) A szükséges védőfelszerelések igényfelmérését, szükségességének és fajtáinak megállapítását, az igénylés kezdeményezését az egységek vezetői végzik. Kizárólag minősített védőfelszerelés kerülhet beszerzésre. (5) Elsősegélynyújtást csak képzett személy végezhet. (6) Az elsősegélynyújtó személy nevét és helyét a portán levő táblán kell feltüntetni. (7) Az elsősegélynyújtók megbízásáról a gazdasági főigazgató, kollégiumokban a kollégiumigazgató, a gyakorló iskolában az igazgató, képzésükről a munkavédelmi megbízott gondoskodik. A munkavégzésre vonatkozó általános magatartási szabályok 131. § (1) Minden területen biztosítani kell az adott tevékenységhez szükséges létszámot, eszközöket, a biztonságos oktatás és sportolás feltételeit. (2) Abban az esetben, ha valamely tevékenységet két vagy több személy végez, a tevékenységet végzők közül egyet a tevékenység irányításával meg kell bízni és ezt a csoport tagjaival közölni kell. Ennek a végrehajtásáért a tevékenységet közvetlenül elrendelő oktató a felelős. (3) Minden hallgató csak a vezetője által meghatározott tevékenységet folytathat. (4) Ettől eltérni csak akkor lehet, ha: - nincs meg a sportolás biztonsági feltétele,
167
- a beavatkozás baleset megelőzését, elsősegélynyújtást, vagy nagyobb kár megelőzését szolgálja. (5) Olyan munkakörülmény esetén, amikor bárkinek életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül vagy közvetve veszély fenyegeti, a veszély elhárításáig oktatást végezni, vagy végeztetni tilos! (6) A biztonságos oktatás érdekében a munkahelyre szeszesitalt bevinni, ott szeszesitalt fogyasztani tilos! (7) A hallgató köteles jelezni közvetlen vezetőjének, oktatójának, ha egészségügyi okok miatt vagy más okok folytán tevékenységét testi épsége veszélyeztetése nélkül nem tudja ellátni. Ilyen esetben a közvetlen vezető, oktató köteles intézkedni a panasz orvoslása érdekében. (8) Az intézmény területén tilos minden olyan magatartás – fegyelmezetlenség, játék, oktatás közben zavarás –, amely a biztonságos képzést akadályozza. A tevékenységet közvetlenül irányító oktató köteles meggyőződni arról, hogy a körülmények a biztonsági követelményeknek megfelelnek-e. Fegyelmi felelősség 132. § (1) Azokat a hallgatókat, akik a munkavédelmi kötelezettségeiket elmulasztják, szándékosan megszegik, akkor is felelősségre kell vonni, ha balesetet nem idéznek elő. Így különösen, ha: - a részére előírt és rendelkezésre bocsátott egyéni védőeszközt figyelmeztetés ellenére nem használja, illetve a rendeltetésszerű használatától eltér; - az előírt orvosi vizsgálatokon saját hibájából nem vesz részt; - a rá nézve kötelező és elvárható munkát, a felszerelések ellenőrzését nem végzi el és ezzel magát, hallgatótársát veszélyezteti, vagy balesetet idéz elő; - az előírt munkavédelmi oktatáson saját hibájából nem vesz részt; - a balesetét, sérülését, rosszullétét, veszélyhelyzetet eredményező eseményt nem jelenti azonnal oktatójának. Egyes különös szabályok 133. § (1) Sportolás vagy azt kiegészítő tevékenység kizárólag intézkedésre jogosult felelős vezető, oktató irányításával történhet. (2) Méreg felhasználás: - Az intézményben szükségszerűen felhasználásra kerülő mérgek vásárlása, szállítása, tárolása, kiadása, felhasználása csak a vonatkozó jogszabály betartásával történhet. - Az egységileg illetékes egység vezető köteles gondoskodni arról, hogy 168
- megfelelő tárolási lehetőség álljon rendelkezésre, - írásban megbízott, szakképzett személy lássa el a méregkezelést, tárolási teendőket, a kiadását és felhasználását. - Az illetékes egység vezetője felelős azért, hogy a méregvásárlás a vonatkozó előírások szerint történjen és a méreg beérkezésekor a rendelet előírásai szerint kerüljön bizonylatolásra és elhelyezésre. - Az illetékes egységvezető – akihez a méregraktár tartozik – köteles gondoskodni arról, hogy - a méregszekrény, illetőleg méregkamra, vagy a kijelölt raktárterület biztonsági zárral legyen ellátva és az ajtajának külső felületét szembetűnő módon szabványos kivitelben „MÉREG” felirattal és halálfej jelzéssel lássák el; - takarító személy legyen kijelölve, aki megfelelő oktatást kapott a mérgezés megelőzésével kapcsolatos tudnivalókról; - a méreg tárolási és felhasználási helyén jól hozzáférhetően legyen elhelyezve a megfelelő közömbösítő folyadék. - A méreg tárolásával és kiadásával írásban megbízott személy felelős azért, hogy - a méregszekrénybe, illetőleg méregkamrába, vagy a kijelölt helyre illetéktelen személy ne nyúljon, illetve ne lépjen be; - a munkavégzés során a tárolásra, áttöltésre, kiadásra, takarításra felhasznált eszközökre, dohányzásra, étkezésre vonatkozó rendeleti előírásokat betartsa. (3) A hallgatók szorgalmi időben végzett munkájának ellenőrzése az oktatók feladata. Az ellenőrzés célja annak vizsgálata, hogy az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételei adottak-e. A hallgatói balesetek bejelentése 134. § (1) A hallgató köteles az intézményben keletkezett sérülését, vagy rosszullétet az őt közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni. (2) Amennyiben egészségi állapota miatt a jelentésre képtelen, úgy azt a jelenlévő társa köteles megtenni. (3) A jelentési kötelezettség elmulasztását fegyelmi úton kell vizsgálni. (4) A sérült közvetlen vezetőjének, hallgató esetén a felügyelettel megbízott személynek kötelessége: - intézkedni a sérült egészségügyi ellátásáról, - gondoskodni a helyszín megőrzéséről, vagy annak rögzítéséről, - haladéktalanul értesíteni az intézmény munkavédelmi megbízottját. (5) A súlyos, vagy kettőnél több személy egyidejű sérülését okozó munka- és hallgatói baleseteket az OKM Beruházási Főosztályának haladéktalanul be kell jelenteni. A hallgatói balesetekről felvett jegyzőkönyvek egy példányát évente meg kell küldeni az OKM Beruházási Főosztálynak.
169
(6) Az azonnali bejelentésre kötelezett baleseteket az egység vezetőjének jelentenie kell a rektornak, a gazdasági főigazgatónak, a munkavédelmi megbízottnak. (7) Az azonnali bejelentésre kötelezett baleset esetén a gazdasági főigazgató köteles bejelenteni telefonon, telexen, vagy táviratilag: - a területileg illetékes rendőrkapitányságnak, - az OMMF Nyugat Dunántúli Felügyeletnek, - az illetékes műszaki felügyeletnek, (8) A távbeszélőn történt bejelentést 24 órán belül írásban meg kell ismételni. (9) Az azonnali bejelentésre kötelezett baleset esetén a gazdasági főigazgató köteles gondoskodni arról, hogy a rendőrség, munkabiztonsági felügyelőség, továbbá az esetleg érintett műszaki felügyelet vizsgálatának megkezdéséig a helyszín érintetlenül maradjon. (10) A gazdasági főigazgató a helyszín megváltoztatására, illetve az oktatás folytatására megfelelő indok esetén írásban engedélyt adhat, ha további veszély elhárítása vagy jelentős gazdasági érdek ezt szükségessé tesz. (11) Ilyen esetben a helyszínről fényképet, esetleg vázlatot kell készíteni és a tárgyi bizonyítékul szolgáló eszközt meg kell őrizni. A hallgatói balesetek kivizsgálása 135. § (1) A balesetek kivizsgálását a gazdasági főigazgató, a munkavédelmi megbízott végzik. (2) A balesetek megelőzése érdekében ki kell vizsgálni minden olyan eseményt is, amely nem okozott sérülést, de a körülmények figyelembevételével balesetet okozhatott volna. (3) Kivizsgálásra kötelezett rendkívüli események: a. robbanás b. tűzesetek c. gépjárműbalesetek d. géptörés e. épületomlás f. valamint a fentiekben nem szereplő, de jellegében hasonló esemény. (4) A kvázi balesetek kivizsgálását ugyanazok végzik, mint akik a munkabalesetekét. (5) A kivizsgálás során fel kell tárni a kvázi baleset okát, meg kell határozni a megszegett munkavédelmi előírásokat és intézkedni kell hasonló balesetek megelőzésére. (6) A gazdasági főigazgató feladata, hogy kvázi baleset előidézésében vétkesen közrehatók ellen fegyelmi vagy bűntető eljárást kezdeményezzen.
170
XI. fejezet Záró rendelkezések 136. § (1) A Hallgatói Követelményrendszert a Nyugat-magyarországi Egyetem Szenátusa 2008. január 9. napján tartott ülésén a 4/2008. (I. 9.) számú határozatával fogadta el. A Hallgatói Követelményrendszer 2008. január 9. napján lép hatályba. (2) A Hallgatói Követelményrendszer kari kiegészítéseit a követelményrendszer Szenátus általi elfogadását követő 30 napon belül a kar köteles elkészíteni és azt a Kari Tanáccsal elfogadtatni. (3) Jelen szabályzat egységes szerkezetben tartalmazza a Szenátus 188/2008. (V. 21.) számú, a 236/2008. (VII. 1.) számú, a 74/2009. (V. 13.) számú, a 138/2009. (VII. 21.) számú, a 160/2009. (X. 7.) számú, a 11/2010. (II. 25.) számú, a 110/2010. (V. 20.) sz., a 210/2010. (X. 20.) sz. a 153/2011. (X. 13.) sz., a 199/2012. (XI. 14.) sz., a 242/2012. (XII. 12.), a 34/2012. (II. 28.) sz., a 154/2013. (VII. 24.) sz., a 186/2013. (X. 9.) sz., a 259/2013. (XII. 11.) sz., valamint a 12/2014. (II. 26.) sz. határozatával elfogadott módosításokat. A módosítások a módosító határozat keltének napján lépnek hatályba.
Sopron, 2014. február 26.
Prof. Dr. Faragó Sándor rektor
171
A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KIEGÉSZÍTÉSEI A JUTTATÁSI ÉS TÉRÍTÉSI SZABÁLYZATHOZ 1.§ Jelen fejezet az Egyetemi Juttatási és térítési szabályzattal együtt érvényes. 2.§ Eljáró testületek 1.) Juttatási és Térítési Bizottság (továbbiakban: JTB) 2.) Az Egyetemi SZMSZ Hallgatói követelményrendszer 105.§ szerint. 3.) A kari JTB tagjai: a) a kari HÖK által szakonként és évfolyamonként delegált egy-egy fő, b) egy fő az államilag finanszírozott doktoranduszhallgatók közül, c) a kari HÖK gazdasági alelnöke, d) a Kari Tanács által megválasztott tanulmányi előadó és e) a Kari Tanács által megválasztott oktató. 4.) A kari JTB összehívásáért a kari HÖK gazdasági alelnöke a felelős. 5.) A kari JTB feladatai, hatásköre: (az egyetemi szabályzat és a vonatkozó Kormányrendelet előírásának megfelelően) a) Az ösztöndíjak céljára felhasználható kari keretösszeg konkrét összege. b) A kiemelt tanulmányi ösztöndíj összege. c) A rendszeres havi pénzbeli szociális támogatásra felhasználható keretösszeg. d) A rendszeres havi pénzbeli szociális támogatásra felhasználható összegből egyszeri pénzbeli támogatásra felhasználható keret. e) Kiemelkedő szakmai, tudományos és közéleti teljesítmény alapján megállapított ösztöndíj összege. f) A sport és kulturális tevékenységért járó ösztöndíj pontos összege. g) A csoportvezetők, évfolyamfelelősök tiszteletdíjának összege. h) Egyéb, ösztöndíjakkal kapcsolatos ügyekkel való érdembeli foglalkozás. 6.) Szociális Bizottság: a) A Szociális Bizottság a HÖK két delegált tagjából valamint a mindenkori érintett évfolyam évfolyamfelelőseiből áll. b) A rendszeres havi pénzbeli szociális támogatásra szánt keretösszeg személyekre történő lebontását a benyújtott kérelmek alapján a Szociális Bizottság végzi el félévenként úgy, hogy figyelembe veszi és mérlegeli az igénylő anyagi helyzetét és rászorultságát illetve a HÖK által meghatározott, valamint a csoportvezetők által jóváhagyott pontrendszert. c) A bizottság határozatai, döntései ellen, a közléstől számított 8 napon belül az érintett hallgató fellebbezéssel élhet. 3.§ Tanulmányi ösztöndíj 1.) A tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félév időtartamára adható. Az ösztöndíj összegét az előző tanulmányi félév tanulmányi eredménye alapján úgy kell megállapítani, hogy az ösztönző legyen a hallgató tanulmányi munkájára. 2.) Az első évfolyam első tanulmányi félévére (oktatási időszakára) beiratkozott hallgató a 51/2007. (III.26.) Kormányrendelet 7.§(1) bekezdés b), d), e) pontjaiban 172
meghatározott jogcímeken kaphat pénzbeli támogatást, tanulmányi ösztöndíjban nem részesülhet. 3.) A más felsőoktatási intézményből (karról, szakcsoportról, szakról) átvett hallgató esetében arról, hogy a hallgató milyen feltételekkel kaphat tanulmányi ösztöndíjat a fogadó intézményben, a fogadó felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában kell rendelkezni. 4.) Az ösztöndíjak céljára felhasználható kari keretösszeget a JTB határozza meg, de nem lehet több, mint a hallgatói normatíva 79%-ka! a) Tanulmányi Ösztöndíjban a hallgatók max. 50%-a részesülhet. b) Az a hallgató részesülhet tanulmányi ösztöndíjban, aki legalább elérte a 3,7-es ösztöndíj átlagot. c) Abban az esetben, ha nem éri el a 3,7-es átlagot a hallgatók 50%-a, a teljes összeget azon hallgatók között osztják szét, akik erre jogosultak. d) Amennyiben a hallgatók több mint 50%-ka éri el a 3,7-es ösztöndíj átlagot, évfolyamonként a legjobb átlaggal rendelkező 50% részesül tanulmányi ösztöndíjban. e) A tanulmányi ösztöndíj minimális összege a hallgatói normatíva éves összegének 5%-a 100-as egységre kerekítve. f) Maximum 5,00-ás átlagra osztható ösztöndíj. Ezt meghaladó átlagokat 5,00-ra kerekítjük! g) A tanulmányi ösztöndíjra eső normatíva felosztásának alapelvei: A felosztható összeget az ösztöndíjra jogosult hallgatók között tanulmányi átlageredményük alapján tizedenként növelve osztjuk fel. 5.) A tanulmányi ösztöndíjban nem részesíthetőkkel kapcsolatos korlátozások a következők: Nem – illetve csak külön eljárási díj ellenében – kaphat tanulmányi ösztöndíjat az, – aki beiratkozás után két héttel az előző félévi vizsgáit nem tette le; – aki a beiratkozást követően a Tanulmányi Osztály (T.O) által meghatározott határidőn belül indexét nem adta le; 6.) A fegyelmi büntetés alatt álló hallgatót a Hallgatói Fegyelmi és Kártérítési Szabályzat előírásai alapján kell megítélni. 4.§ Kiemelt tanulmányi ösztöndíj 1.) Kiemelt tanulmányi ösztöndíjban részesülhet az a hallgató, aki az adott szemesztert megelőző két félévben 4,5 feletti tanulmányi átlagot ért el. 2.) A pályázatok beadási határideje: regisztrációs hetet követő 2. hét. 3.) A pályázatokat a kar dékánjához címezve, kérelem formájában kell leadni a kari HÖK irodában. 4.) A kiemelt ösztöndíj összegének megállapítása a kari JTB hatáskörébe tartozik. a) A karon kiemelt tanulmányi ösztöndíjat kaphat benyújtott pályázata és a JTB döntése alapján a hallgatók 1%-a, de maximum 10 fő. b) Kiemelt tanulmányi ösztöndíjat az a hallgató kaphat, aki megfelel a köztársasági ösztöndíj feltételeinek, de nem részesül abban. c) Összegét a JTB félévenként határozza meg. d) A kiemelt ösztöndíjasok megkapják a tanulmányi eredményük alapján járó teljes ösztöndíjat a kiemelt ösztöndíjon felül. 173
5.) A kiemelt ösztöndíjat a tanulmányi ösztöndíj és a pénzbeli szociális támogatás levonása után fennmaradt keretösszegből kell biztosítani. 6.) A kiemelt ösztöndíjat a Kari HÖK egyetértésével az oktatási dékán/főigazgatóhelyettes hagyja jóvá. 5.§ Rendszeres szociális ösztöndíj 1.) A rendszeres havi pénzbeli szociális támogatásra felhasználható keretösszeget a JTB határozza meg, de nem lehet kevesebb, mint a hallgatói normatíva 20%-a, a lakhatási támogatási normatíva minimum 30%-a, a tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva 56%-a. 2.) A rendszeres havi pénzbeli szociális támogatásra felhasználható összegből egyszeri pénzbeli támogatásra valamint szakmai gyakorlati ösztöndíj kifizetésére felhasználható keretet kell képezni melyet a JTB határoz meg. 3.) Pénzbeli szociális támogatás a hallgató szociális helyzete alapján, a hallgató által beadott pályázat útján igényelhető, és egy tanév (tíz hónapos oktatási időszak) időtartamára is adható. a) A rendszeres havi pénzbeli szociális támogatásra szánt keretösszeg személyekre történő lebontását a benyújtott kérelmek alapján a Szociális Bizottság végzi el félévenként úgy, hogy figyelembe veszi és mérlegeli az igénylő anyagi helyzetét és rászorultságát illetve a HÖK által meghatározott, valamint a csoportvezetők által jóváhagyott pontrendszert. b) A Szociális Bizottság a HÖK két delegált tagjából valamint a mindenkori érintett évfolyam évfolyamfelelőseiből áll. c) A szociális támogatás odaítélésénél a hallgató tanulmányi eredménye, illetve a tanulmányi eredményhez köthető juttatások mértéke nem vehető figyelembe. d) A pályázatokat a csoportvezetőkön keresztül kell a kari HÖK irodába eljuttatni. A pályázat leadási határideje a regisztrációs hetet követő 2. hét. 6.§ Rendkívüli szociális ösztöndíj 1.) A Szociális Bizottság kérelmek alapján egyszeri rendkívüli szociális támogatást javasolhat egyénenkénti mérlegeléssel minden olyan hallgatónak, akinek pillanatnyi szociális helyzete azt indokolja. A juttatás odaítélésének szempontjait a Szociális Bizottság határozza meg azzal a feltétellel, hogy csak az a hallgató jogosult rendkívüli szociális támogatásra, aki indoklásként az elfogadott rendszeres szociális támogatási kérelme esetén még figyelembe nem vett érveket hoz fel. A támogatás összegét a JTB határozza meg. 7.§ Intézményi szakmai, tudományos közéleti ösztöndíj 1.) Kiemelkedő szakmai, tudományos és közéleti teljesítmény alapján megállapított ösztöndíjat kaphat az a hallgató, aki két féléven keresztül legalább 4,00-ás tanulmányi átlaggal rendelkezik és tanulmányi teljesítményén felüli kiemelkedő közéleti és tudományos tevékenységet folytat. 2.) Kiemelkedő szakmai, tudományos és közéleti teljesítmény alapján megállapított ösztöndíjban részesülők körének meghatározását a kari HÖK végzi. 174
3.) Kérelme alapján az a hallgató jogosult intézményi szakmai, tudományos közéleti ösztöndíjra, aki a kari TDK konferencián legalább harmadik helyezést ért el, illetve országos tanulmányi versenyen képviselte a kart. 4.) Összegét a JTB félévenként határozza meg. 5.) A karon kiemelkedő szakmai, tudományos és közéleti teljesítmény alapján megállapított ösztöndíjat kaphat a hallgatók 1%-a, de maximum 10 fő. Amennyiben a beérkezett kérvények száma meghaladja a 10 db-ot, a köztársasági ösztöndíj pontrendszere alapján kell meghatározni a jogosultak körét. 6.) A pályázatokat a kar dékánjához címezve, kérelem formájában kell leadni a kari HÖK irodában. A pályázat leadási határideje a regisztrációs hetet követő 2. hét. 8.§ Kulturális és sporttevékenység támogatása 1.) Sport tevékenységért járó ösztöndíjat kaphat az a hallgató, aki a) Egyetemi csapatban játszik, legalább 3,5-ös tanulmányi átlaggal rendelkezik és tanulmányi teljesítményén felül igazolt játékos bármely sportegyesületben. b) Nem egyetemi csapatban játszik, de olimpiai sportágban 1. osztályú válogatott vagy korosztályos válogatott. c) Egyéni sportoló, aki olimpiai résztvevő vagy Országos Bajnok 1-10. helyezett vagy MEFOB 1-3. helyezett vagy nemzetközi versenyen 1-6. helyezett. 2.) Kulturális tevékenységért járó ösztöndíjat kaphat az a hallgató, aki legalább 3,5-ös tanulmányi átlaggal rendelkezik és zenekarban játszik, kórusban énekel, valamilyen kulturális egyesület tagja. Ebben az esetben a fellépésekről, versenyekről vagy az egyesület által szervezett programokról kell 6 hónapnál nem régebbi igazolást hozni. 3.) A karon sport vagy kulturális tevékenységért járó ösztöndíj alapján megállapított juttatást kaphat a hallgatók 2%-a, de maximum 20 fő. a) A sporttevékenységért járó ösztöndíj mértéke a hallgatói normatíva minimum 1%-a, pontos összegét a JTB határozza meg. b) A pályázatokat a kar dékánjához címezve, kérelem formájában kell leadni a kari HÖK irodában. A pályázat leadási határideje a regisztrációs hetet követő 2. hét. c) A pályázatok bírálását a HÖK végzi, és a dékán hagyja jóvá. d) Az ösztöndíj egy féléven keresztül, havonta jár. 9.§ Szakmai gyakorlati ösztöndíj 1.) A szakmai gyakorlati ösztöndíj a képzési és kimeneti követelményben meghatározott legfeljebb fél éves összefüggő gyakorlaton résztvevő hallgatónak, pályázat alapján, legfeljebb egy tanulmányi félévre adható juttatás. 2.) A pályázatokat a kar dékánjához címezve, kérelem formájában kell leadni a kari HÖK irodában. A pályázat leadási határideje a regisztrációs hetet követő 2. hét. 3.) A szakmai gyakorlati ösztöndíjban az a hallgató részesülhet, aki a szakmai gyakorlatot az egyetem székhelyétől, illetve telephelyétől eltérő helyen teljesíti, és e helyen nem részesül kollégiumi ellátásban, valamint a szakmai gyakorlat végzésének helye és a lakóhely közötti távolság mértéke legalább 25 km. 4.) A szakmai gyakorlati ösztöndíj havi összege a hallgatói normatíva éves összegének 10%-át nem haladhatja meg. 5.) A karon szakmai gyakorlati ösztöndíjat kaphat benyújtott pályázata és a JTB döntése alapján a hallgatók 1%-a, de maximum 10 fő. 175
6.) A pályázatok bírálását a HÖK végzi, és a dékán hagyja jóvá. 7.) A támogatás pontos összegét a JTB határozza meg. 10.§ Hallgatóknak adható egyéb egyszeri juttatások 1.) Egyéb egyszeri juttatást kaphat az a hallgató, aki kiemelkedő segítséget nyújt a karon folyó munkában, de ezt semmiféle pénzbeli juttatással nem honorálják. 2.) Ezen kiemelkedő személyeket a HÖK javasolja és a dékán hagyja jóvá, amelyet a HÖK saját keretéből köteles finanszírozni. Egyéb hallgatóknak adható egyszeri juttatás maximális értéke a hallgatói normatíva 5%-a 100-as egységre kerekítve. 11.§ A hallgatók által fizetendő díjak 1.) A hallgató a kreditrendszerű képzésben a nullkredites tantárgy határidőn túli leadásáért/felvételéért 3000 forintot köteles fizetni, illetve a kredites tárgyak leadásáért/felvételéért 2000 forint/kreditet köteles fizetni, de felvett tárgyanként legfeljebb 10000 forintot. Új index kiállításának díja 10000 forint. 2.) A hallgató a féléves tandíját köteles előre, egy összegben befizetni. A befizetés nyugtáját a beiratkozáskor be kell mutatni az illetékes tanulmányi előadónak. 3.) A hallgató kérelme alapján az Egyetemi JTSZ 123.§ szerinti fizetési kedvezményekkel élhet. 4.) Az a hallgató, akinek vizsgája (kollokvium, záróvizsga, szigorlat, stb.) sikertelen és ismételt vizsgát tesz, vizsgaismétlési díjat fizet. A vizsgaismétlési díj összege – A záróvizsga kivételével – az ugyanabból a tantárgyból tett első ismétlésnél ingyenes, a második ismétléstől 2000 Forint. 5.) A hallgató kérelmére tett javítóvizsga díjmentes. 6.) Amennyiben egy tantárgy követelményrendszere lehetővé teszi a tanulmányi és vizsgaszabályzatban foglaltak alapján a félév során kiadott feladatok esetén a határidő túllépését, a hallgató ezt a szabályzatban meghatározott határidőig 5.000 Ft különeljárási díj befizetése mellett pótolhatja. 7) A diplomamunkát/szakdolgozatot gondozó intézet intézetigazgatója által a szabályzatok által meghatározott keretek között engedélyezett diplomamunka/szakdolgozat beadási határidő módosítás esetén az ilyen engedéllyel rendelkező diplomamunka/szakdolgozat a módosított határidőig 5.000 Ft különeljárási díj befizetése mellett adható be. 8) Ha a hallgató az alábbi dokumentumokat a szabályzatban meghatározott határidőn túl szándékozik leadni, külön eljárási díj ellenében (5000 Ft/alkalom) megteheti a határidőt követő 8 munkanapon belül: a) Szociális támogatási kérelem b) Pályázat kiemelt tanulmányi ösztöndíjra c) Pályázat intézményi szakmai, tudományos közéleti ösztöndíjra d) Egyéb, a HÖK részére benyújtott pályázatokra 9.) A befizetett díjak összegéről a Gazdasági Főigazgatóság tájékoztatja az érintett karok vezetőjét, illetve a hallgatói önkormányzatokat. 10.) Az Egyetem hallgatói létszám szerinti normatív keretösszegének azon %-át, amely a Hallgatói Önkormányzatot illeti meg, a kari Juttatási és Térítési Bizottság határozza meg, amely összeg a Hallgatói Önkormányzat témaszámára kerül havonta, az ösztöndíjak kifizetésével egy időben. A Hallgatói Önkormányzatok ezen 176
keretösszegek felhasználásáról az adott tanulmányi év végéig a Juttatási és Térítési Bizottságnak és a Kari Küldött Közgyűlésnek beszámolni tartoznak. 11.) A kar hallgatóira a következő fizetési kötelezettségek vonatkoznak: Megnevezés Második ismételt felvétel kredites tantárgyak esetén Második ismételt felvétel null kredites tantárgy esetén Amennyiben az adott félév tárgyvéglegesítése után a tanulmányok során felvett összes kreditérték magasabb mint n*(30+3), ahol n az aktív félévek száma (kivételt élveznek ez alól azon hallgatók, akikre érvényes az Egyetemi JTSZ 118.§-a). A regisztrációs héten 50 kredit feletti össztárgyfelvételért (amíg a Neptunrendszerben nem lehet felső korlátot beállítani). Különeljárási díj Új index kiállításának díja 1. Utóvizsga díja 2. Utóvizsga díjtól A leckekönyv leadásának elmulasztása Záróvizsga díja (alapképzés, egységes osztatlan képzés és mesterképzés esetében) Ismételt záróvizsga díja (alapképzés, egységes osztatlan képzés és mesterképzés esetében) Záróvizsga díja (posztgraduális képzés esetében)
Fizetendő összeg 2000 Ft\kredit, de maximum 10000 Ft 3000 Ft 2000 Ft/kredit
2000 Ft/kredit
5000 Ft 10000 Ft 0 Ft 800 Ft 5000 Ft 15000 Ft 2000 Ft
30000 Ft
Az második utóvizsga díjak a kari HÖK hatáskörébe kerülnek, melynek felhasználásáról a kari HÖK előterjesztésével a JTB dönt. Ez az összeg havonta, az ösztöndíjak kifizetésével egy időben a kari HÖK témaszámára kerül át.
177
A Közgazdaságtudományi Kar ügyrendje 1. § A Kar neve, címe, törvényes képviselője 1.
A Kar neve: Nyugat-magyarországi Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar, rövidítése: NYME KTK.
2.
A Közgazdaságtudományi Kar idegen nyelvű megnevezései: angolul: Faculty of Economics franciául: Faculté d'économie németül: Fakultät für Wirtschaftswissenschaften olaszul: Fácolta delle scienze economiche latinul: Magisterium de re oeconomica publica spanyolul: Faculdad de ciencias económicas oroszul: Факультет eкономических наук
3.
A Kar címe: 9400 Sopron, Erzsébet u. 9.
4.
A Kar törvényes képviselője a rektor által kinevezett dékán. Képviseleti joga önálló és általános.
5.
A dékán képviseleti jogát meghatározott ügyekben állandó jelleggel vagy esetileg átruházhatja.
6.
A Kar nevében aláírásra a dékán jogosult, ezt a jogot a dékán-helyettesekre írásban átruházhatja.
2. § A Kar bélyegzője, emblémája 1.
A Kar bélyegzője kör alakú „Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Sopron” feliratú lenyomat, közepén a Magyar Köztársaság címerével. Ezt a lenyomatú bélyegzőt kell használni a cégszerű aláírásnál.
2.
A dékán által aláírt leveleken „Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Dékán” lenyomatú bélyegzőt kell alkalmazni.
3.
A Dékáni Hivatal vezetője intézkedési és aláírási jogkörébe tartozó dokumentumok esetében „Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Dékáni Hivatala Sopron” lenyomatú bélyegzőt kell alkalmazni.
4.
Az egyes intézetek és más szervezeti egységek a nevüket tartalmazó bélyegzőt használhatják. Használata üzletkötésre, vásárlásra szigorúan tilos. 178
5.
6.
A bélyegzőlenyomatokról a Dékáni Hivatal nyilvántartást vezet. A Kar név-, címerés bélyegzőhasználatának rendjére vonatkozóan az egyetemi SZMSZ az iránymutató. A Közgazdaságtudományi Kar emblémája és leírása
Leírás: Az embléma: – A latin nyelvű szöveggyűrű, melyben az Egyetem latin nyelvű felirata olvasható, az egyetemi rangra emelés dátumával: UNIVERSITAS HUNGARIAE OCCIDENTALIS, ANNO 1735. – A szöveggyűrűt és ezzel az emblémát is, pontsor övezi. – A szöveggyűrű által körbezárt területen Anjou liliom jelenik meg, utalva Károly Róbert első aranyforintjára. A felirat: – Az embléma megjelenéséhez alkalmazkodva alatta ill. melléje zárva olvasható az Egyetem és a Kar teljes neve, az adott nyelvterületnek megfelelően. – Nyomtatott kiadványokon a Stone Sans és Stone Serif betűtípusok használatosak. – Irodai alkalmazásban Arial és Times típusok alkalmazandók. A Kar hagyománytiszteletből a karalapításkor elfogadott címert is használ(hat)ja.
3. § A Kar feladata (NYME SZMSZ 33. §) 1.
A Kar alapvető feladata, hogy az egyetem SZMSZ-ében meghatározott feladatokat kari szinten megvalósítsa, különösen: a) a Szabályzatban felsorolt tudományterület(ek)en és tudományágakban, a szakindítási engedéllyel rendelkező szakokon, a jóváhagyott képesítési követelmények szerint – nappali, esti és levelező tagozaton, továbbá távoktatásban – kifutó rendszerben egyetemi és/vagy főiskolai alapképzés (kiegészítő alapképzés), alap és mesterképzés, szakirányú továbbképzés, valamint – kifutó rendszerben – felsőfokú szakképzés, felsőoktatási szakképzés és felnőttképzés folytatása, s e képzési formákban oklevél, illetve bizonyítvány kiadása; b) doktori képzés doktori (PhD) fokozat odaítélése és tudományos minősítés, habilitáció; c) Az egyetem a képzéshez kapcsolódó tudományterület(ek)en tudományágakban tudományos kutatási és fejlesztési, valamint tudományszervező tevékenységet végez. 179
d)
e) f) g)
h)
i) j)
k) l) m)
n)
Az egyetem a nemzeti és az egyetemes kultúra közvetítésével, művelésével és fejlesztésével hozzájárul a hallgatóknak az értelmiségi létre történő felkészítéséhez. felsőfokú szakemberképzés költségtérítéses szolgáltatásként; az iskolai rendszeren kívüli szakképzés költségtérítéses formában, illetőleg vállalkozási tevékenységként; az oktatók, tudományos kutatók és a hallgatók számára biztosítja a tudományos értékű tevékenységek szabadságát, és támogatja azok feltételeinek megvalósulását, megteremti a tudományos kutatás eszköztárát, könyvtári szolgáltatást az Egyetem Központi és kari Könyvtárában biztosít. egyéni, csoportos és intézményi programok indításával, finanszírozásával, tudományos rendezvények szervezésével, a hazai és külföldi tudományos kapcsolatok kiépítésével és fenntartásával, a doktorjelöltek képzésével, tudományos művek kiadásával és más formában segíti a tudományos értékű tevékenységek megvalósulását; az oktatás és a kutatás színvonalas ellátásához szükséges nemzetközi kapcsolatok fenntartása és ápolása; az alaptevékenységi körbe tartozó hallgatók részére saját szervezetében, illetve általa adott megbízásként közhasznú alapítványában tankönyv- és jegyzetellátást, könyvtárszolgáltatást, továbbá olyan szolgáltatásokat, amelyek a hallgatók beilleszkedését, egészséges életvitelét és egészségügyi ellátását szolgálják; az alkalmazásában lévő közalkalmazottakkal kapcsolatos feladatok végzése a vonatkozó jogszabályok szerint; az intézmény infrastruktúrájának fenntartásával és folyamatos fejlesztésével kapcsolatos feladatok, az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Kartájában foglaltak figyelembevételével az anyanyelvi és idegennyelvi ismeretek fejlesztése, a szaknyelvi ismeretek kialakítása, közreműködés a tudásalapú társadalom számítástechnikai és informatikai kultúrájának fejlesztésében.
2.
A Kar jogosult alaptevékenységén kívül költségtérítéses szolgáltatásként, illetve kiegészítő tevékenységként – alapfeladatai ellátásának sérelme nélkül – külső megbízók, megrendelők részére oktatási, kutatási, fejlesztő, szaktanácsadó, szolgáltató és egyéb feladatok ellátására.
3.
A Kar feladatait az oktatók, tudományos kutatók, más foglalkoztatottak és a hallgatók együttműködésével látja el. 4. § A Kar által folytatott képzés
1.
A képzés nyelve magyar, azonban a képzés a közgazdaságtudomány szakterületén elfogadott idegen nyelven is folyhat.
2.
A Kar az oktató tevékenységén belül: a) egyetemi alapképzést (kifutó rendszerben) b) alapképzést 180
c) mesterképzést d) szakirányú továbbképzést e) doktorképzést f) felsőfokú szakképzést (kifutó rendszerben) g) felsőoktatási szakképzést h) felnőttképzést i) különböző keretek között folyó továbbképzést folytat nappali, esti, levelező, távoktatás tagozaton, kihelyezett képzési helyszíneken is. 3. 4.
A Kar költségtérítéses szolgáltatásként alapfeladatai ellátásának sérelme nélkül külső megbízók, megrendelők számára oktatási feladatokat láthat el. A Kar – az iskolarendszeren kívüli oktatás szabályai szerint – felső- és középfokú tanfolyami képzést, továbbképzést, átképzést is folytathat, s ennek megfelelő bizonyítványt adhat ki.
5.
A Kar az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott felsőfokú szakképzést a képzési profiljának megfelelő szakterületeken, a felsőoktatási törvényben előírt akkreditáció alapján folytathat.
6.
A Kar a székhelyen kívül (beleértve a határon túli képzést) is folytathat képzést kihelyezett tagozat formájában, a megfelelő jogszabályi feltételek megléte esetén.
7.
A Karon csak a Kar Tanácsának jóváhagyásával indítható és folytatható bármilyen jellegű képzés, oktatás, melyek meghirdetését és lebonyolítását a Kar vagy bármely intézete végezheti. A jóváhagyás előtt előzetesen a Kari Tanács ügyrendjének megfelelően szükséges szakmai (oktatási és költségvetési) anyag benyújtása. Külső résztvevő esetén együttműködési szerződés tervezet is kötelező melléklete a szakmai anyagnak. Bármilyen képzéssel kapcsolatos megállapodás, szerződés csak a Kari Tanács jóváhagyása után köthető. Az ennek ellentmondó szerződések, megállapodások semmisnek tekintendők a Karra nézve nem kötelező érvényűek. A kari vagy karhoz tartozó szervezeti egység karra vonatkozó kötelezettségeket is tartalmazó szerződéseit a Kari Tanácsnak kell jóváhagynia, de mindegyikhez jogi ellenjegyzés kell, és egy aláírt példányt el kell juttatni a Rektori Hivatalba
5. § A Kar által alapított kitüntetések 1.
A Kari Tanács adományozhatja a „Széchenyi István emlékérem” kitüntetést, mely évente egy alkalommal kerül átadásra. A kitüntetést kaphatják: A közgazdasági tudományban hazai vagy nemzetközi elismerést kiváltó tudományos eredményeket elért bel- és külföldi egyetemi oktatók, kutatók és gyakorlati szakemberek, kizárólag kiemelkedő tudományos és oktatási tevékenységük, illetve a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar oktatási tevékenységének jelentős fejlesztése alapján.
181
2.
A Kari Tanács adományozhatja az „Kiváló hallgató emlékérem” kitüntetést, mely évente egy alkalommal kerül átadásra. A kitüntetést kaphatják: A hazai vagy nemzetközi szinten kiváló tudományos vagy közéleti eredményeket elért hallgatók.
1.
A Kari Tanács a Hallgatói Önkormányzattal egyetértésben, a Hallgatói Önkormányzat előterjesztése alapján adományozhatja az „Oktató a Hallgatókért” kitüntetést, mely évente egy alkalommal, egy személynek kerül átadásra, ünnepélyes keretek között a tavaszi szemeszter Diplomaosztó Nyilvános Kari Tanácsülésén. A kitüntetést kaphatja: a Kar azon oktatója, aki az elmúlt években jelentős munkát végzett a Kar hallgatóinak érdekében. Az oktatói, közéleti munkáért, mintaértékűként értékelt oktatói magatartás elismeréséül. A kitüntetésre a Kar bármely oktatóját jelölni lehet. A jelölés nyilvános, mely során a Kar bármely hallgatója jelölést tehet. A kitüntetett jelölt kiválasztása a Hallgatói Önkormányzat Kari Küldöttgyűlése által kerül megszavazásra, minden év áprilisában. A kitüntetés formája: Adományozó oklevél.
2.
A Kari Tanács a Hallgatói Önkormányzattal egyetértésben, a Hallgatói Önkormányzat előterjesztése alapján adományozhatja a „Dolgozó a Hallgatókért” kitüntetést, mely évente egy alkalommal, egy személynek kerül átadásra, ünnepélyes keretek között a tavaszi szemeszter Diplomaosztó Nyilvános Kari Tanácsülésén. A kitüntetést kaphatja: a Kar azon dolgozója, aki az elmúlt években jelentős munkát végzett a Kar hallgatóinak érdekében. A dolgozói, közéleti munkáért, mintaértékűként értékelt dolgozói magatartás elismeréséül. A kitüntetésre a Kar bármely dolgozóját jelölni lehet. A jelölés nyilvános, mely során a Kar bármely hallgatója jelölést tehet. A kitüntetett jelölt kiválasztása a Hallgatói Önkormányzat Kari Küldöttgyűlése által kerül megszavazásra, minden év áprilisában. A kitüntetés formája: Adományozó oklevél.
3.
A Kari Tanács a Hallgatói Önkormányzattal egyetértésben, a Hallgatói Önkormányzat előterjesztése alapján adományozhatja az „Hallgató a Hallgatókért” kitüntetést, mely évente egy alkalommal, egy személynek kerül átadásra, ünnepélyes keretek között a tavaszi szemeszter Diplomaosztó Nyilvános Kari Tanácsülésén. A kitüntetést kaphatja: a Kar azon hallgatója, aki az elmúlt években jelentős munkát végzett a Kar hallgatóinak érdekében. A hallgatói, közéleti munkáért, mintaértékűként értékelt hallgatói magatartás elismeréséül. A kitüntetésre a Kar bármely hallgatóját jelölni lehet. A jelölés nyilvános, mely során a Kar bármely hallgatója jelölést tehet. A kitüntetett jelölt kiválasztása a Hallgatói Önkormányzat Kari Küldöttgyűlése által kerül megszavazásra, minden év áprilisában. A kitüntetés formája: Adományozó oklevél.
182
6. §55 A Kar szervezeti felépítése Hallgatói önkormányzat
Kari Tanács DÉKÁN Oktatási és hallgatói szolgáltatásokért felelős dékánhelyettes56
Dékáni Hivatal
Nemzetközi, innovációs és pályázati ügyekért felelős dékánhelyettes57
Doktori Iskola
Közgazdasá gtani és Módszertani Intézet
Pénzügyi és Számviteli Intézet
Nemzetközi és Regionális Gazdaságtani Intézet
Innovatív Stratégiák Intézet
Vállalatgazda sági Intézet
Vezetésszervezési és Marketing Intézet
1.
A Kar önálló oktatási és tudományos kutatási szervezeti egységekre, valamint önálló funkcionális szervezeti egységre tagolódik.
2.
A Kar oktatási és tudományos kutatási szervezeti egységei: – Közgazdaságtani és Módszertani Intézet – Pénzügyi és Számviteli Intézet – Innovatív Stratégiák Intézet – Nemzetközi és Regionális Gazdaságtani Intézet – Vállalatgazdasági Intézet – Vezetés-szervezési és Marketing Intézet Az Innovatív Stratégiák Intézet elsősorban tudományos kutatási szervezeti egység, a többi elsősorban oktatási szervezeti egység.
3.
A Kar funkcionális szervezeti egysége: – Dékáni Hivatal
4.
Az oktatási és hallgatói szolgáltatásokért felelős dékánhelyettes feladat- és jogköre:58 a kar oktatási tevékenységének fejlesztésére és korszerűsítésére vonatkozó koncepciók kidolgozása és végrehajtásának szervezése, kapcsolattartás a HÖK-kel, az egyetem Központi Könyvtárral, az Idegen Nyelvi Központtal, az Informatikai Központtal, az oktatásszervezéssel kapcsolatos feladatok felügyelete, ellenőrzése,
55 56
57 58
Módosítva a Kari Tanács 53/2011. (06. 15.) sz., valamint a Szenátus 121/2011. (VII. 14.) sz. határozatával Módosítva a Kari Tanács 28/2013. (05. 13.) sz., valamint a Szenátus 96/2013. (V. 15.) sz. határozatával.
Módosítva a Kari Tanács Beillesztve a Kari Tanács 28/2013. (05. 13.) sz., valamint a Szenátus 96/2013. (V. 15.) sz. határozatával.
183
a kar akkreditációs munkájának összehangolása, különös tekintettel az indítandó új szakokra, a Kari Tanács mellett működő Oktatási és Kreditátviteli Bizottság és Tanulmányi Bizottság munkájának irányítása, a szakok (alapképzés, mesterképzés, felsőoktatási szakképzés, szakirányú továbbképzés) oktatásának összehangolása, felügyelete, az oktatással összefüggő Kari Tanács ülések napirendjének előkészítése, a társkarokkal történő oktatási kapcsolatok felügyelete, a hallgatói szolgáltatások fejlesztésének kidolgozása, a Hallgatói Szolgáltatói Központ megalakítása, és működésének felügyelete.
5.
A nemzetközi, innovációs és pályázati ügyekért felelős dékánhelyettes feladat- és jogköre59: nemzetközi kapcsolatok ápolása és kiépítése nemzetközi képzési hálózat kialakítása a kari tudományos-képzési feladatok innovációjának támogatása a hallgatói-oktatói-dolgozói mobilitás elősegítése a vállalati kapcsolatok fejlesztése a kar pályázati tevékenységének irányítása, fejlesztése, ellenőrzése 7. § A Kari Tanács összetétele, mandátuma (NYME SZMSZ 35. §)
1. 2.
A Kari Tanács szavazati jogú tagjainak száma 19 fő. A Kari Tanácsnak tisztsége alapján tagja (1 fő)60 – a dékán, aki egyben a Tanács elnöke A Kari Tanácsnak választás alapján tagjai (18 fő) – 12 fő az oktatók köréből, ezen belül a vezetői megbízatással nem rendelkező oktatók képviseletét biztosítani kell – 1 fő az egyéb munkakörben foglalkoztatottak köréből – 4 fő hallgató a Hallgatói Önkormányzat delegálása alapján – 1 fő doktorandusz hallgató a Doktorandusz Önkormányzat delegálása alapján
3.
59
Beillesztve a Kari Tanács 28/2013. (05. 13.) sz., valamint a Szenátus 96/2013. (V. 15.) sz. határozatával. Eredeti szöveg: A gazdasági dékánhelyettes feladat- és jogköre: a kar költségvetési tervezetének előkészítése és végrehajtásának nyomon követése, a kar pénzügyi stratégiájának előkészítése, érvényesítése és képviselete, likviditás menedzseléssel járó rövidtávú és stratégiai céljának érvényre juttatása, a kar képviselete gazdálkodással összefüggő témában az egyetemen és külső szervezetek előtt, a költségtérítéses és államilag finanszírozott képzések és pályázatok gazdasági felügyelete, pályázati monitoring rendszer felállítása és a pályázati pénzek felhasználásának ellenőrzése, a gazdálkodást érintő téma esetén a Kari Tanács ülésének előkészítése. 1.
2.
60
Eredeti szöveg: A Kari Tanácsnak tisztsége alapján tagja (2fő) – a dékán, aki egyben a Tanács elnöke – a kari HÖK elnöke A Kari Tanácsnak választás alapján tagjai (17fő) – 8 fő az egyetemi tanárok és egyetemi docensek köréből – 4 fő az egyetemi adjunktusok, egyetemi tanársegédek köréből – 1 fő a szakalkalmazottak, az ügyviteli alkalmazottak és fizikai dolgozók köréből – 4 fő a hallgatók és doktoranduszok képviseletében, akiket a HÖK szabályzata alapján választanak meg. A választás jegyzőkönyvi kivonatát a Dékáni Hivatalban a Kari Tanács jegyzőkönyveivel együtt kell őrizni.
184
4.
A Kari Tanács közalkalmazotti státuszban lévő tagjait 4 évre választják, az Egyetem Választási szabályzatában rögzítettek szerint. Ha a megválasztott képviselő helye megüresedik, az új képviselő mandátuma az eredetileg megválasztott mandátummal azonos ideig tart.
5.
A Kari Tanács újjáválasztása utáni első ülésén nyílt szavazással, egyszerű többséggel maga választja meg titkárát.
6.
Kari Tanácsban a dékánt, mint hivatalbóli tagot, a képviseletében megjelenő és írásban megnevezett helyettese szavazati joggal helyettesíti, míg a többi kari tanácstag szavazati joga személyhez kötött.
7.
A dékán Kari Tanács ülésére az egyes napirendi pontok tárgyalásához alkalmanként tanácskozási joggal, a téma előadójának javaslatára, illetve saját kezdeményezésére bárkit meghívhat.
8.
A Kari Tanács munkájában részt vesznek állandó és alkalmankénti meghívottak is. A Közalkalmazotti Tanács képviselőjét a Kari Tanács üléseire mindig meg kell hívni.
9.
A Kari Tanács egyszerű többségű egyetértésével a média képviselője részt vehet a Tanács ülésein.
8. § A Kari Tanács bizottságai 1.
A Kari Tanács saját működésének elősegítésére állandó bizottságokat és munkabizottságokat hoz létre. Az állandó bizottságokat a Kari Tanács saját megbízatásának időtartamára alakítja meg.
2.
A Kari Tanács állandó bizottságai véleményezik a szakterületükre eső előterjesztéseket, előterjesztési javaslatokkal élnek, ellenőrzik a szakterületükre eső határozatok végrehajtását.
3.
A Kari Tanács munkabizottságai adott feladat megoldására létesített időszakos bizottságok, csak véleményezési és előterjesztési joggal rendelkeznek.
4.
A Kari Tanács állandó és munkabizottságaiban – a tagokat és az elnököt dékáni előterjesztés alapján a Kari Tanács választja; – állandó bizottság esetén törekedni kell arra, hogy a tagok közé Kari Tanács tagja is bekerüljön; – a bizottságokban a hallgatókat a HÖK SZMSZ-e szerint delegálják
5.
A bizottságot az egyetemi és egyetemen kívüli szervek előtt az elnök képviseli, illetve megbízásából a titkár.
6.
A Kari Tanács állandó Bizottságai: Stratégiai és Fejlesztési Bizottság 185
61 62 63
Elnöke a dékán, 3 tagot a Kari Tanács választ meg, 1 tagot a HÖK delegál. A bizottság a Kari Tanács átfogó javaslattevő, döntés előkészítő és a végrehajtást ellenőrző szervezete. Feladata a kar hosszú-, közép-, rövid távú és programszintű javaslatainak a kidolgozása, a kar működésének és a környezet változásainak folyamatos elemzése és értékelése, s ezek alapján az elfogadott tervek aktualizálásának kezdeményezése. Minőségbiztosítási Bizottság Elnökét és tagjait a dékán javaslatára a Kari Tanács választja meg, 1 tagot a HÖK delegál. A bizottság feladata a kar minőségbiztosítási rendszerének hatékony működtetése. Tanulmányi Bizottság Elnöke az oktatási és hallgatói szolgáltatásokért felelős dékánhelyettes61, tagja a Kari Tanács által megválasztott 1 oktató, 2 tagot a HÖK delegál. Szavazategyenlőség esetén az elnök szava dönt. A bizottság a hallgató írásbeli kérelme alapján jár el, a hallgató által kifogásolt, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat rendelkezéseinek megsértésével hozott intézményi döntés, vagy minden egyéb, a tanulmányokkal összefüggő panasz esetében, illetve olyan ügyekben, amelyet a kari és egyetemi szabályzatok a hatáskörébe utalnak. Kreditátviteli Bizottság Elnöke az oktatási és hallgatói szolgáltatásokért felelős dékánhelyettes62, tagjai a mesterszakok szakfelelősei. A bizottság a hallgatók kreditakkumulációval kapcsolatos ügyeivel, a más intézményekben szerzett kreditek beszámításával kapcsolatos hallgatói kérelmekkel, a helyettesítő és szabadon választható tárgyak elfogadásával, a mesterszakra jelentkező hallgatók kreditelmerési kérelmeivel foglalkozik. Oktatási Bizottság Elnöke az oktatási és hallgatói szolgáltatásokért felelős dékánhelyettes63, a Dékáni Hivatal vezetője, a Kari Tanács által megválasztott 1 oktató, 2 hallgatót a HÖK delegál. A bizottság faladata új szakok indításával kapcsolatos szakmai munka koordinálása, tantervmódosításokúj tantárgyak tematikájának véleményezése, és mindazon feladatok ellátása, amit a kari szabályzatok a hatáskörébe utalnak. Tudományos Diákköri Tanács (Bizottság) Elnökét és tagjait a dékán javaslatára a Kari Tanács választja meg, 1 tagot a HÖK delegál. A bizottság faladata a hallgatók támogatása az elméleti és gyakorlati kutató munkába való bekapcsolódásba, a kötelező tananyagot meghaladó
Módosítva a Kari Tanács 28/2013. (05. 13.) sz., valamint a Szenátus 96/2013. (V. 15.) sz. határozatával. Módosítva a Kari Tanács 28/2013. (05. 13.) sz., valamint a Szenátus 96/2013. (V. 15.) sz. határozatával. Módosítva a Kari Tanács 28/2013. (05. 13.) sz., valamint a Szenátus 96/2013. (V. 15.) sz. határozatával.
186
7.
tudományos igényű önképzés elősegítése, a TDK munka során elért eredmények szakmai nyilvánosságának megteremtése, hasznosításának támogatása. Gazdasági Bizottság Elnöke a dékán64, tagjait a Kari Tanács választja meg, 1 tagot a HÖK delegál. A bizottság feladata a karon rendelkezésre álló keretek felosztására vonatkozó javaslattétel, a megvalósulás ellenőrzése, értékelése. Juttatási és Térítési Bizottság Az Egyetemi SZMSZ Hallgatói követelményrendszer 105.§ szerint. A Kari Tanács bármely tagja tanácskozási joggal részt vehet a tanács állandó- és munkabizottságai ülésein. Az állandó és munkabizottságok az ügyrendjüket és éves munkatervüket – a vonatkozó törvények és szabályzatok szerint – maguk állapítják meg (egyéb szabályozás hiányában –az egyetemi SZMSZ a mértékadó).
8.
A Karon működő egyéb szervezeti egységek 9. § Dékáni Hivatal 1.
A dékán mellett a kari igazgatási, tanulmányi, ügyviteli és szervezési, gazdasági jogi és műszaki feladatok ellátására Dékáni Hivatal működik. A Dékáni Hivatal munkáját a dékánnak közvetlenül alárendelt hivatalvezető irányítja.
2.
A dékáni hivatalvezető vezető beosztású egyetemi közalkalmazott, akit a dékán pályázati eljárással vagy anélkül bíz meg és ment fel, a Kari Tanács véleményét kikérve.
3.
A Dékáni Hivatal önálló kari szervezeti egység.
4.
A Dékáni Hivatal feladatai: – a dékán és helyettesei, valamint a Kari Tanács és bizottságai döntési, javaslattételi és véleményezési jogkörébe tartozó ügyek előkészítése, a döntések végrehajtásával összefüggő szervezési, igazgatási munka ellátása; – a Kar irányításával kapcsolatos ügyviteli tevékenység; – a Karra vonatkozó jogszabályok alkalmazásában, a Kari belső utasítások előkészítésében és gondozásában való közreműködés; – a dékán segítése a munkáltatói jogok gyakorlásában, valamint a személyzeti munka ellátásában; – a Kar egyetemi polgárait érintő szociálpolitikai feladatok ellátása; – a Kar irattárainak kezelése; – a döntéshez szükséges információk biztosítása; – a gazdasági ügyek, beszerzések és pénzügyi feladatok operatív lebonyolítása,
64
Módosítva a Kari Tanács
187
5.
A Dékáni Hivatalon belül Tanulmányi Csoport működik.
10.§ Tanulmányi Csoport 1.
A kari tanulmányi feladatok ellátására a Dékáni Hivatalon belül Tanulmányi Csoport működik. A Tanulmányi Csoport munkáját a dékáni hivatalvezetőnek közvetlenül alárendelt tanulmányi koordinátor irányítja.
2.
A Tanulmányi Csoport ellátja különösen: – a Kar felvételi eljárásából adódó igazgatási feladatokat, – az oktatás szervezésével kapcsolatos adminisztrációt, statisztikák, nyilvántartások és egyéb dokumentációs anyagok készítését, kezelését; – a továbbképzéssel, az emlékdiplomák, kitüntetések adományozásával kapcsolatos adminisztrációt; – a hallgatói ösztöndíjak nyilvántartását, kifizetés technikai előkészítését, – a hallgatók biztosítási, adó és társadalombiztosítási ügyeinek intézést, – hazai és külföldi egyetemeken, főiskolákon való áthallgatással és külföldi gyakorlatokkal kapcsolatos feladatokat, – a Karon tanulmányokat folytató külföldi hallgatókkal kapcsolatos ügyintézést, – a képzéssel kapcsolatos statisztikai jelentéseket és adatszolgáltatási kötelezettségeket, – a diákhitellel kapcsolatos tájékoztatási, hallgatói jogviszony igazolási feladatokat 11.§ Doktori Iskola
1.
A Karon a gazdálkodás- és szervezéstudományok tudományterületen működik a Széchenyi István Doktori Iskola.
2.
A Doktori Iskola vezetője felelős a Doktori Iskola tudományos színvonaláért és oktatási munkájáért. A doktori iskola vezetőjét az EDT javaslata és a MAB jóváhagyása után a rektor bízza meg és menti fel.
3.
A doktori iskola vezetőjének munkáját a Doktori Iskola Tanácsa segíti, amelyet a Doktori Iskola törzstagjai választanak egyszerű többséggel, tagjait pedig az EDT bízza meg és menti fel. 12. § Öntevékeny csoport, egyéb szervezet (NYME SZMSZ 56-57. §)
1.
A Karon létrejövő öntevékeny csoportokra és egyéb szervezetek vonatkozásában az Egyetem SZMSZ-ban foglaltak szerint kell eljárni.
188
2.
A Karon és intézményeiben politikai pártok és szekták nem működhetnek: irodát nem tarthatnak fenn, gyűlést nem rendezhetnek.
3.
A szakmai, tudományos, kulturális, sport, egészségügyi, szociális, a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló és egyéb hasonló célú nemzetközi vagy országos egyesületek és helyi tagozatai, a dékán engedélyével a működésükre vonatkozó ügyrend szerint tevékenykedhetnek. (Például: Közgazdászklub, hallgatói öntevékeny szervezetek)
4.
A dékáni engedély kérelméhez csatolni kell a működésre vonatkozó szabályokat, a működés céljait, a szervezet vezetőinek nevét, az időpontokat.
5.
A Kari egyesületek, öntevékeny csoportok működését be kell jelenteni a dékánnak (vagy az általa megbízott személynek). A bejelentéshez csatolni kell a működési szabályzatot (ügyrendet) és a szerveződés vezetőinek névsorát. A bejelentést a tudomásulvétellel egyidőben nyilvántartásba kell venni, erről a bejelentőt írásban értesíteni kell.
6.
A szerveződés tudomásulvételét, illetve a bejegyzést a dékán köteles megtagadni, ha a szerveződés ellentétes a Magyar Köztársaság Alkotmányával vagy az Egyetem SZMSZ-ével.
7.
A Kar illetve intézetei oktatási, szakmai és tudományos tevékenységük támogatására tudományos tanácsadó testületeket hozhatnak létre.65 a) A tudományos tanácsadó testület tagjai az adott szakterület kiváló képviselői, megbecsült szakemberei. A tudományos tanácsadó testület legalább három főből áll.
65
b)
A Kar mellett működő testület tagjait a dékán, az intézet mellett működő testület tagjait az illetékes intézet igazgatója kéri fel és látja el megbízólevéllel. A testület tagjainak megbízatása határozatlan időre szól. A tudományos tanácsadó testület megalakulását a soron következő Kari Tanács ülésén be kell jelenteni.
c)
A tudományos tanácsadó testület tagja magyar és nem magyar állampolgár is lehet. Nem lehet a tanácsadó testület tagja az, aki a karral közalkalmazotti jogviszonyban áll. A testület tagjai feladataikat tiszteletbeli megbízatásként látják el, de a testületi tagságtól eltérő feladatvállalásukért költségtérítésben részesülhetnek. A tudományos tanácsadó testület saját tagjai közül, a dékán/intézetigazgató javaslatát mérlegelve, elnököt választ.
d)
A testület javaslatai kiterjedhetnek a kutatómunkára, az oktatási és szakmai projektekre, kapcsolatok létesítésére, konferenciák szervezésére, szakmai tanulmányi versenyek meghirdetésére-szervezésére, az oktató- és kutatómunka színvonalának javítására.
A 7. pontot a Kari Tanács a 69/2011. (08. 29.) számú határozatával iktatta be.
189
e)
A tudományos tanácsadó testület működéséhez térítésmentesen használhatja a Kar infrastruktúráját. Javaslatai előkészítéséhez - a dékán/intézetigazgató engedélye alapján - információt kérhet.
f)
A testület évente legalább egyszer ülést tart. Üléseit informatikai eszközök segítségével is megtarthatja (videokonferencia, elektronikus levelezés a javaslatokhoz.) A testület üléseit az elnök hívja össze. Az ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni, és azt az illetékes kar/intézet irattárában el kell helyezni. Az ülések állandó meghívottja a dékán/intézetigazgató. A testület akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagjainak legalább 60%a jelen van (vagy csatlakozott a videokonferenciához). A testület minden javaslatát nyílt szavazással, a jelenlévők többségi szavazati arányával hozza.
g)
A testület rendelkezhet költségkerettel. A költségkeret származhat külső (pl. alapítványi, stb.), vagy a Kar által jóváhagyott forrásból. A költségkeret felhasználásáról a testület többségi határozattal dönt. 13. § Záró rendelkezések
1.
A Kar ügyrendje a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény és a Nyugat-magyarországi Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült.
2.
Az ügyrend hatálya kiterjed a Kar valamennyi polgárára, továbbá a Karon munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatottakra, valamint a Kar valamennyi szervezeti egységére.
3.
A dékán gondoskodik arról, hogy a Kar ügyrendjét az oktatók, alkalmazottak és hallgatók megismerhessék, ezért az ügyrendet a Kar szervezeti egységeiben valamint a Dékáni Hivatalban és a Kari HÖK-nél mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni.
4.
A Kar ügyrendjét a Közgazdaságtudományi Kar Kari Tanács a 49/2010. (05. 12.) számú határozatával, a Nyugat-magyarországi Egyetem Szenátusa a 146/2010. (V. 20.) számú határozatával fogadta el.
5.
Az ügyrendet a Kari Tanács az 53/2011. (06. 15.) számú, a Szenátus a 121/2011. (VII. 14.) sz. határozatával módosította. A módosított részek az elfogadás napján lépnek hatályba.
6.
Az ügyrendet a Kari Tanács a 69/2011. (08. 09.) sz. határozatával, a Szenátus a 154/2011. (X. 13.) sz. határozatával módosította. A módosított részek az elfogadás napján lépnek hatályba.
7.
Az ügyrendet a Kari Tanács a 65/2012. (12. 05.) sz. határozatával, a Szenátus a 249/2012. (XII. 12.) sz. határozatával módosította. A módosított részek az elfogadás napján lépnek hatályba.
190
Az ügyrendet Kari Tanács a 28/2013. (05. 13.) számú határozatával és a Szenátus a 96/2013. (V. 15.) számú határozatával módosította. A módosított részek 2013. július 1. napján lépnek hatályba. Sopron, 2013. május 15. 8.
___________________ Prof. Dr. Faragó Sándor a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora
___________________ Prof. Dr. Székely Csaba a Közgazdaságtudományi Kar dékánja
P. H.
P. H.
191
A SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1. § Általános rendelkezések Jelen szabályzat a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.), a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB) 2013/6/III/1. sz., “A MAB akkreditációs elvárásai, szakmai bírálati szempontjai (ABSz) doktori iskolák létesítésének és működésének véleményezésében” c. határozata alapján készült. (1) A doktori képzés célja elsősorban a jövő kutató-oktató szakembereinek tudományos felkészítése. A képzési rendszerben különösen nagy jelentőségű azoknak az ismereteknek és képességeknek az elsajátítása, amelyek a nemzetközi szintű kutatási tevékenység folytatásához nélkülözhetetlenek. A képzés alapvető fontosságú módszertani és elméleti ismereteket nyújt, valamely szakterületen átfogó jártasság megszerzését teszi lehetővé, továbbá az egyéni kutatást és az értekezés elkészítését foglalja magában. (2) A Nyugat-magyarországi Egyetem (a továbbiakban: egyetem) jogosult doktori képzés folytatására és doktori fokozat odaítélésére azokban a tudományágakban, amelyekben az arra való alkalmasságát a MAB elismerte (3) Doktori fokozat azoknak a személyeknek adható, akik az Nftv., a R. és a jelen szabályzat előírásainak eleget tesznek. (4) Az egyetem 2013. január 1-től azokban a tudományágakban jogosult habilitációs eljárás lefolytatására és „habilitált doktor (Dr. habil.)” cím odaítélésére, amelyekben doktori képzésre is jogosult. (5) A Szenátus az egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SzMSz) I. részének 21. § (1) bekezdése alapján, a doktori képzés szervezésére, a doktori eljárás lefolytatására, valamint a doktori fokozat odaítélésére és megvonására, az egyetemi oktatás vezetésére alkalmas személyek kiválasztására, a habilitációs eljárás lefolytatására, a „Dr. habil.” cím odaítélésére és megvonására döntéshozó hatáskörrel, továbbá az egyetem kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiájának kialakításában tanácsadó feladattal létrehozza az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanácsot (a továbbiakban: EDHT). 2. §
192
A doktori iskola (1) A doktori iskola létesítésének, illetve megszüntetésének feltételeit és eljárási rendjét a R. 1.-8. § tartalmazza. (2) A doktori iskola létesítéséről a Szenátus dönt. Az EDHT előzetes véleménye szükséges ahhoz, hogy a doktori iskola vezetőjének javasolt személy a doktori iskola létesítésére vonatkozó kérelmét – a rektor útján – a Szenátus elé terjessze jóváhagyásra. A Szenátus doktori iskola létesítésére vonatkozó döntése után, a rektor kéri az Oktatási Hivataltól (a továbbiakban: Hivatal) a doktori iskola nyilvántartásba vételét. A nyilvántartott adatokban bekövetkezett változásokat haladéktalanul be kell jelenteni a Hivatalnál. (3) A doktori iskola a MAB szakértői véleményében megjelölt tudományágban folytathat képzést. (4) A doktori iskola alapításának dokumentumait (R. 5. §) a törzstagok készítik elő. (5) Doktori iskola létesítését legalább 7 törzstag kezdeményezheti. Egy személy egyidejűleg csak egy doktori iskolában lehet törzstag. A törzstagok többsége egyetemi tanár. (6) Törzstag az lehet, aki: a) tudományos fokozattal rendelkezik; b) a doktori iskola tudományágában, illetve annak kutatási területén folyamatos, magas szintű tudományos tevékenységet folytat, amely tudományos tevékenység – ide nem értve a művészeti tevékenységet – a Magyar Tudományos Művek Tára (a továbbiakban: MTMT) adatbázis alapján vizsgálandó; c) a doktorjelöltek vezetésére való alkalmasságát bizonyította azzal, hogy témavezetésével legalább egy doktorjelölt doktori fokozatot szerzett (vagy legalább két, fokozatot szerzett hallgatónak társ-témavezetője volt); d) az egyetemen teljes munkaidőben, munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktató vagy tudományos kutató, aki az Nftv. 26. § (3) bekezdése alapján a költségvetési támogatás megállapítására az egyetemet jelölte meg. (7) Ha a (6) bekezdés a)-c) pontjában foglalt feltételeket teljesíti, az EDHT jóváhagyásával törzstag lehet az Nftv. 32. § (1) bekezdése szerinti professor emeritus, vagy professor emerita (a továbbiakban együtt: professor emeritus) is, amennyiben az egyetemen emeritált. A 7 fős törzstagi létszámba a professor emeritusok közül 1 fő számítható be. (8) A (6) bekezdés a)-c) pontjában foglalt feltételek teljesítése mellett törzstag lehet továbbá kutatóintézetben, teljes munkaidőben, munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott – az MTA doktora címmel rendelkező – tudományos tanácsadó vagy kutatóprofesszor is, amennyiben az egyetem a kutatóintézettel a doktori képzésben való részvételre megállapodást kötött. Közülük legfeljebb 2 tag számítható be a 7 fős törzstagi létszámba.
193
(9) A törzstagnak legalább egy képzési ciklusban és a ciklushoz tartozó fokozatszerzési eljárás időtartamára meg kell felelnie az (5)-(8) bekezdésben foglaltaknak, valamint vállalnia kell, hogy témavezetői tevékenységet is folytat a doktori iskolában. (10) Törzstag emeritus címet kaphat a tudományági doktori tanács döntése alapján ugyanabban a doktori iskolában az az alapító tag, vagy legalább 5 évvel korábban már törzstagként elfogadott személy, akit a továbbiakban témavezetői kötelezettség nem terhel. A törzstag emeritusszal szemben nem elvárás az 5 új közleményre vonatkozó MAB kritérium teljesítése, valamint publikációs és hivatkozási adatainak az MTMTbe történő felvitele. A törzstag emeritus a doktori iskolák MAB értékelési eljárásaiban már nem érintett, ezért nem számítható be a 7 törzstagra vonatkozó DI követelményekbe, korábbi eredményei viszont megmaradnak a doktori iskola statisztikájában. (11) A törzstag emeritus címet vagy a törzstag kéri, vagy a doktori iskola kezdeményezi és adja – határozott vagy határozatlan időre –, és ezt a doktori iskola vezetője az ennek megfelelően módosítandó doktori adatbázisban megjeleníti. Legalább 5 éves törzstagság (alapító tagság) nélkül csak önmagában törzstag emeritus címet kérni és adni nem lehet. A törzstag emeritus címhez nincs szükség sem MAB határozatra, sem külön bejelentésre, annak tényéről a MAB is az adatbázisból szerez tudomást. (12) A törzstag emeritus címet a tudományági doktori tanács saját hatáskörében vissza is vonhatja, vagy ezt a törzstag emeritus is kérheti. Adatai a cím megszűnése után már nem láthatók a nyilvános adatbázisban, de változatlanul megőrződnek és beszámítanak a doktori iskola teljesítményébe. (13) A doktori iskola vezetőjét a doktori iskola egyetemi tanár törzstagjai közül – a törzstagok többségének javaslatára – az EDHT választja, és a rektor nevezi ki legfeljebb ötéves időtartamra. A kinevezés többször is meghosszabbítható. (14) A doktori iskola oktatói azok a tudományos fokozattal rendelkező oktatók és kutatók, akiket – a doktori iskola vezetőjének javaslatára – a tudományági doktori tanács alkalmasnak tart a doktori iskola keretében oktatási, kutatási és témavezetői feladatok ellátására. Valamely doktori iskola törzstagjai és oktatói más doktori iskolában is vállalhatnak oktatói megbízást. (15) A doktori iskolának működése során mindvégig meg kell felelnie az alapítási feltételeknek. (16) A doktori iskola megszüntetéséről, az EDHT vagy a rektor kezdeményezésére, a Szenátus dönt. A rektor kezdeményezése esetén a Szenátus, döntése előtt, beszerzi az EDHT véleményét. A rektor a Szenátus döntése szerint kezdeményezi a Hivatalnál a doktori iskola nyilvántartott adatainak módosítását. A doktori iskolát a Hivatal bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül törli a nyilvántartásból. 3.§ A Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola (1) A Doktori Iskola megalakulása 194
A Magyar Akkreditációs Bizottság Plénuma a 2001. július 6-i rendes ülésen az ideiglenes akkreditációra vonatkozó kérelmet a 2001/6/IX. sz. határozatával jóváhagyta. A 2007. évi akkreditációs eljárás során a Doktori Iskola akkreditációt nyert. (2) A Doktori Iskola szervezete a) A Doktori Iskola neve: Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Tudományterület: Társadalomtudomány Tudományág: Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Működési helye: Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Postacím: 9400 Sopron, Erzsébet u. 9. Telefon: 99/518-382 Telefax: 99/518-382 E-mail:
[email protected] Pecsét: Körbélyegző a következő felirattal: Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Doktori Iskola, Sopron. A Doktori Iskola vezetője az EDHT javaslatára, a rektor által megbízott, megfelelő képesítéssel rendelkező egyetemi tanár. A Doktori Iskola vezetője felelős a tudományos színvonalért és az oktatási munkáért. A Tudományági Doktori Tanács a Doktori Iskola működését, a képzés tartalmát irányító testület, amelyet a Doktori Iskola vezetője elnököl. Összetételét, feladatait és jogosultságait külön fejezet tartalmazza. A Doktori Iskola programjai: az EDHT jóváhagyásával a Doktori Iskolán belül programok szerveződhetnek, amelyeknek vezetőire a Tudományági Doktori Tanács tesz javaslatot. A Doktori Iskola adminisztrációs, nyilvántartási, archiválási, szervezési feladatait a Doktori Iskola ügyintézője látja el. b) A Doktori Iskola vezetője A Doktori Iskola vezetőjének megbízatása 5 évre szól és többször megújítható. Megbízatásának leteltével a Doktori Iskola vezetőjének kinevezéséről a Nyugatmagyarországi Egyetem Doktori Szabályzata rendelkezik. (3) A Doktori Iskola belső szervezete A Doktori Iskola keretében zajló oktató-kutató tevékenység a következő programok keretében valósul meg: – Közösségi gazdálkodás Programvezető: Dr. Gilányi Zsolt egyetemi docens – Marketing 195
Programvezető: Prof. Dr. Herczeg János CSc egyetemi tanár – Nemzetközi gazdálkodás Programvezető: Prof. Dr. Balázs Judit CSc egyetemi tanár – Vállalkozás gazdaságtan és menedzsment Programvezető: Prof. Dr. Székely Csaba DSc egyetemi tanár – Az emberi erőforrások társadalmi-gazdasági összefüggései Programvezető: Prof. Dr. Kulcsár László CSc egyetemi tanár 4. § A tudományági doktori tanács (1) A doktori képzés és fokozatszerzés ésszerű, hatékony szervezése és megvalósítása érdekében, továbbá a doktori iskola vezetőjének munkáját segítendő, az EDHT tudományági doktori tanácsokat hoz létre. (2) A tudományági doktori tanács tagjait a tudományágban doktori képzést folytató doktori iskola törzstagjai választják meg, az elnök előterjesztése alapján. (3) A tudományági doktori tanács elnöke a tudományágban doktori képzést folytató doktori iskola vezetője. A tudományági doktori tanács tagja a tudományágban doktori képzést folytató doktori iskola legalább két további törzstagja és az adott doktori iskola választott doktorandusz-képviselője, akinek a megbízatása egy tanulmányi évre szól. A tudományági doktori tanácsnak a felsoroltakon kívül legalább két, a tudományágat elismerten magas szinten művelő külső taggal is rendelkeznie kell, akik nem lehetnek foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban az egyetemmel. A külső tagok legalább egyharmados arányát folyamatosan biztosítani kell. (4) A tudományági doktori tanács szavazati jogú tagjai – a doktoranduszok képviselőjének kivételével – kizárólag olyan személyek, akik a törzstagság feltételeinek megfelelnek. A tudományági doktori tanács akkor határozatképes, ha szavazati jogú tagjainak a többsége jelen van. Döntéseit nyílt, egyszerű többségi szavazással hozza. Személyi vonatkozású kérdésekben titkos szavazással dönt. (5) A tudományági doktori tanács szükség szerint, de egy szemeszterben legalább kétszer ülésezik. A tanács összehívásáról az elnök gondoskodik. A tanács üléseiről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és egy tag hitelesít. (6) A tudományági doktori tanács: a) javaslatot tesz az EDHT-nak doktori programok indítására, módosítására vagy megszüntetésére, valamint a programvezetők személyében szükséges változtatásokra, b) dönt a doktori képzés támogatása céljából a doktori iskola rendelkezésére bocsátott anyagi eszközök felosztásáról, c) meghatározza a doktori fokozatszerzés idegen nyelvi követelményei körében az első idegen nyelvként (első nyelvvizsga) elfogadható nyelvek listáját, d) jóváhagyja a doktori iskola oktatóinak személyét, e) jóváhagyja a doktori témakiírók, témavezetők személyét, f) jóváhagyja a doktori téma kiírója témahirdetését, g) kijelöli a doktori felvételi bizottság tagjait, 196
h) javaslatot tesz az EDHT-nak a doktori képzésbe történő felvételre és az állami
doktori ösztöndíjak odaítélésére, valamint a doktori képzés és fokozatszerzés eljárási díjaira, i) javaslatot tesz az EDHT-nak arra vonatkozóan, hogy külföldi állampolgárok milyen feltételek mellett vehetnek részt a doktori képzésben, j) jóváhagyja a doktorandusz doktori témáját, k) jóváhagyja a szervezett képzésen kívüli egyéni felkészülési terveket, l) a részidős képzésben (esti vagy levelező képzés), vagy nem állami ösztöndíjas nappali képzésben részt vevő doktoranduszok kérelmére megállapítja a költségmentesség, illetve költségkedvezmény igénybevételére való jogosultságot, m) végzi a képzés közbeni teljesítményértékelést, n) dönt az áthallgatással kapcsolatos kérdésekben, különös tekintettel a (külső) befogadó intézmény által támasztott feltételekre, o) dönt a kreditelismerésekről, beleértve a külföldi részképzés keretében végzett tevékenység beszámításáról, p) elbírálja a szervezett képzésben résztvevők félév- vagy évhalasztási kérelmeit és erről az EDHT-t tájékoztatja, q) dönt a doktori fokozatszerzési eljárások indításáról, r) dönt a doktori szigorlat tárgyairól és a szigorlati bizottság tagjairól, s) a doktorjelölt kérése alapján dönt arról, hogy az értekezés idegen nyelven benyújtható-e, t) kijelöli a munkahelyi vitát szervező szervezeti egység helyét, valamint jóváhagyja a témavezető javaslata alapján a munkahelyi vita elnökét, titkárát és opponenseit, u) kijelöli a doktori értekezést bíráló bizottság tagjait és a hivatalos bírálókat, v) a bírálóbizottság véleményét figyelembe véve, elbírálja a doktorjelölt zárt védés tartása iránti kérelmét, amennyiben a doktori értekezés szabadalmi eljárással érintett vagy nemzetbiztonsági okból minősített adatot tartalmaz, w) javaslatot tesz az EDHT-nak a doktori fokozat odaítélésére vagy a sikertelen eljárás lezárására, x) javaslatot tesz az EDHT-nak külföldön szerzett tudományos fokozat honosítására, y) dönt a törzstag emeritus cím adományozásáról és visszavonásáról, z) kérelem alapján, javaslatot tesz az EDHT-nak a kitüntetéses doktorrá avatásra. 5. § A doktori képzés formái (1) A doktori fokozat egyetemi szervezett – teljes idejű (nappali), vagy részidős (esti vagy levelező) – képzésben való részvétel, vagy egyéni felkészülés alapján, doktori fokozatszerzési eljárás keretében szerezhető meg. (2) A részvétel formája a finanszírozás szempontjából ösztöndíjas vagy költségtérítéses lehet. (3) A doktori képzés egységes, 36 hónapos képzési időből áll. A doktori képzésben részt vevő (doktorandusz) és az egyetem között doktorandusz-hallgatói jogviszony jön létre. A jogviszonyra a hallgatói jogviszonyra vonatkozó szabályok irányadóak. (4) A doktori képzést követően a doktori fokozatot külön fokozatszerzési eljárás keretében lehet megszerezni. A doktori fokozatszerzési eljárásban részt vevő a doktorjelölt. 197
Doktorjelölt lehet az is, aki nem vett részt doktori képzésben, a fokozatszerzésre egyénileg készült fel. Ha a doktorandusz a képzési időn belül megkezdi a fokozatszerzési eljárást, akkor a hallgatói jogviszonya mellett egyidejűleg doktorjelölt is. (5) A doktorjelölti jogviszony a doktori fokozatszerzési eljárásra történő jelentkezéssel és annak elfogadásával jön létre. Nem utasíthatja el a jelentkezését az egyetem annak, aki az egyetemen sikeresen befejezte a doktori képzést. A doktorjelölt jogaira és kötelezettségeire – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a hallgatói jogokra és kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. (6) A doktorandusz diákigazolványt kaphat a 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szabályai szerint. (7) Az állami ösztöndíjas doktoranduszt megillető juttatásokat Követelményrendszer Juttatási és térítési szabályzata tartalmazza.
a
Hallgatói
6. § A témavezető (1) Doktori téma vezetője (társ-témavezető) tudományos fokozattal rendelkező, aktív kutatói tevékenységet folytató oktató vagy kutató lehet, akinek témahirdetését az illetékes tudományági doktori tanács jóváhagyta, és aki ennek alapján felelősen irányítja és segíti a témán dolgozó doktoranduszok tanulmányait, kutatási munkáját, illetve a doktorjelöltek felkészülését a fokozatszerzésre. (2) A témavezetők kiválasztásánál a tudományági doktori tanácsnak joga van egyéb feltételeket is szabni (pl. a témavezetőnek legyen valamilyen külső forrásból támogatott kutatási projektje). (3) Az egyetem főállású oktatója (kutatója) egyidejűleg maximum hat doktorandusz témavezetését vállalhatja. Nem főállású oktató, illetve kutató egyidejűleg legfeljebb négy doktorandusz témavezetését láthatja el. Az egyes oktatókra, kutatókra jutó maximális doktoranduszi létszám kiszámításakor a társ-témavezetői beosztás teljes értékű témavezetői pozíciónak számít. (4) Témavezetői megbízatást professor emeritus, ill. törzstag emeritus is vállalhat. (5) Ha vitatott helyzet alakulna ki, hogy a témavezetői listát milyen körből állítsák össze, a kérdésről a tudományági doktori tanács dönt. (6) A doktorandusz írásban kérheti témavezetője vagy társ-témavezetője lecserélését (kérelmének megindokolásával). Az ilyen kéréssel a tudományági doktori tanácsnak 15 napon belül foglalkoznia kell, és a témavezető státuszának megváltoztatásáról hozott bármilyen döntéséről értesítenie kell az EDHT-t jóváhagyás végett. Indokolt esetben a tudományági doktori tanács is kezdeményezhet változtatást a témavezető személyét illetően az EDHT-nál.
198
(7) A témavezető (és a társ-témavezető) feladata többek között, hogy a) a kutatás természetével, a színvonalbeli elvárásokkal, a választható témákkal, a kutatás megtervezésével és a szakirodalommal, ill. forrásokkal kapcsolatban útmutatást nyújtson; b) részletes szakmai tanácsadást tartson, biztosítva, hogy a kutatási munka egésze és az doktori értekezés megírása a tervezett időn belül megtörténjen; c) rendszeresen írásbeli munkákat és kutatási eredményeket kérjen (ideértve a disszertáció részleteit), ill. építő jellegű kritikájával kiegészítve ésszerű időben visszaadja azokat; d) doktoranduszt munkájának megfelelő vagy nem megfelelő haladásáról tájékoztassa; e) évente egyszer írásban beszámoljon a tudományági doktori tanácsnak a doktorandusz előmeneteléről; e beszámoló tartalmát meg kell ismertetnie a doktorandusszal a doktori iskola szabályzatának megfelelően; f) segítse a doktoranduszt abban, hogy felkészülhessen tudományos pályájára; g) a doktoranduszt bátorítsa arra, hogy az intézet és az egyetem szellemi életében teljes és aktív részt vállaljon; h) szükség esetén tanácsot és segítséget nyújtson megfelelő fogadóegyetem keresésében, ahol a doktorandusz a doktori kutatástámogatási rendszer keretein belül külföldön tanulhat és kutatást folytathat; i) a doktori iskola működési szabályzatában meghatározott egyéb feladatokat teljesítse. (8) A témavezető feladatai (kötelezettségei) abban az esetben is fennállnak, ha tudományos alkotószabadságon vagy fizetés nélküli szabadságon van. (9) Az egyetem arra bíztatja a doktoranduszokat, hogy a témavezetővel egyeztetve, a doktori képzés ideje alatt töltsenek el legalább 3 hónapot külföldi egyetemen. Ennek anyagi forrását pályázatokból és egyéb módon lehet biztosítani. Annak érdekében, hogy a külföldön így eltöltött idő a lehető leghasznosabban teljen, a témavezető segíti a doktoranduszt abban, hogy a befogadó intézményben egy kapcsolattartó oktatót vagy kutatót találjon, aki kész a külső témavezetői poszt betöltésére. 7. § Jelentkezés a szervezett doktori képzésre (1) Az EDHT és a tudományági doktori tanácsok, ill. a doktori iskolák a doktori képzésben való részvételi lehetőségeket és a felvételi feltételeket évente egyszer, pályázati felhívás formájában hirdetik meg a doktori iskolák honlapján, a kari honlapokon, a dékáni hivatalok hirdetőtábláin, valamint a www.felvi.hu oldalon. (2) A felvételi kérelmet (jelentkezési lapot) a pályázati felhívásnak megfelelően kell benyújtani, annak feltüntetésével, hogy a pályázó melyik doktori iskolába, programra és témára kéri felvételét (lásd: 2. sz. melléklet). A doktori programokat és kutatási témákat a tudományági doktori tanácsok jóváhagyásával a doktori iskolák hirdetik meg. (3) A jelentkezéshez csatolandó iratok: a) jelentkezési lap (2. melléklet), 199
b) önéletrajz, c) egyetemi vagy MSc/MA oklevél hiteles másolata, d) az egyetemi, BSc/BA és MSc/MA tanulmányokat igazoló leckekönyv oldalainak másolata (végzős hallgatók esetében a záróvizsga értékelés eredményét, ill. az oklevelet a felvételi vizsgán kell bemutatni), e) idegennyelv-tudást igazoló okirat(ok), amely(ek) szerint legalább egy, B2 szintű komplex, államilag elismert nyelvvizsgával rendelkezik a jelentkező, f) a tudományos és publikációs tevékenység dokumentált ismertetése (pl. publikációk külön-lenyomata, OTDK oklevél másolatok, TDK munka, tanulmányi verseny, stb.), g) a leendő témavezetővel egyeztetett és kézjegyével ellátott kutatási tématerv, h) a kutatási témát művelő intézet befogadó nyilatkozata a jelölt kutatási terve alapján, i) a szakterület legalább egy elismert szaktekintélyének írásos véleménye (ajánlása), j) egyéni felkészülőknél ajánlólevél a jelentkező szakterületének kiemelkedő, doktori fokozattal rendelkező nemzetközileg elismert hazai szaktekintélyétől, k) a büntetlen előéletet igazoló erkölcsi bizonyítvány. (4) A képzéshez, illetve a kutatáshoz szükséges pénzügyi és egyéb feltételek biztosításáról a témavezetőnek és a kutatóhely vezetőjének írásban nyilatkoznia kell. 8. § A felvételi eljárás (1) A felvételi bizottság elnökből és legalább két tagból, valamint a doktoranduszok tanácskozási jogú képviselőjéből áll. Elnökét és tagjait a tudományági doktori tanács jelöli ki. (2) A felvételi bizottság a benyújtott dokumentumok alapján dönt arról, hogy a jelölt felvételi meghallgatásra bocsátható-e. A döntésről a pályázókat az adminisztrációt végző hivatal a felvételi meghallgatás időpontja előtt legalább 1 héttel értesíti. (3) A felvételi eljárás szóbeli alkalmassági vizsgából áll, melyen a jelölt beszámol tudományos munkájáról, tájékoztatást ad tudományos terveiről és bizonyítja a választott témakörben, ill. az idegen nyelvben való jártasságát. (4) A felvételi bizottság mérlegeli a jelölt addigi munkáját (oklevél minősítése, TDK munka, publikációk), nyelvtudását, a választott területen való jártasságát, szakmai intelligenciáját, és ennek alapján pontoz. Az egyes szempontok alapján adható pontszámokat a szabályzat 3. sz. melléklete tartalmazza. A sikeres felvételi eljárás minimális pontszáma az elérhető pontok 66,7 %-a. (5) A felvételi eljárás során a bizottság a benyújtott dokumentumok és a szóbeli alkalmassági vizsga alapján tesz javaslatot az EDHT-nak a felvételre vagy elutasításra. (6) A felvételre javasolt pályázókat a felvételi bizottság az összesített pontszámok alapján rangsorolja. A sorrend megállapítása a nappali és a részidejű (esti vagy levelező) képzésre felveendők esetében külön-külön történik.
200
(7) A tudományági doktori tanácsnak a felveendő doktoranduszok személyére vonatkozó javaslatát az EDHT hagyja jóvá. (8) A felvételhez szükséges minimális pontszámot elérő, de állami ösztöndíjat nem igénylő jelöltek külön eljárás nélkül felvételt nyerhetnek a szervezett doktori képzésre a következő esetekben: a) teljes idejű (nappali) képzésre, amennyiben az ösztöndíjat és a képzés működési költségét más (külső fél) biztosítja. A működéshez szükséges fedezetet a fogadó intézet is biztosíthatja; b) részidejű (esti vagy levelező) képzésre, amennyiben a képzés működési költségét más (külső fél) biztosítja. A működéshez szükséges fedezetet a fogadó intézet is biztosíthatja. (9) Részidejű és egyéni képzésre a nappali képzés államilag finanszírozott létszámkeretének függvényében, az ODT és az illetékes kormányzati szervek iránymutatása szerinti létszámban vehetők fel hallgatók. Ebbe a létszámba a külföldi hallgatók nem értendők bele. (10) A külföldi hallgatók felvétele indokolt esetben külön eljárás keretében is lefolytatható, ekkor a szóbeli alkalmassági vizsgától el lehet tekinteni. A felvételhez szükséges minimális követelményeket ez esetben is érvényesíteni kell. (11) A szóbeli alkalmassági vizsga eredményét (az elért pontszámot, a felvétellel kapcsolatos döntést, valamint a jogorvoslat lehetőségét), azaz az EDHT határozatát az alkalmassági vizsgát követő 8 napon belül írásban közölni kell a pályázóval. A felvételi határozat vagy annak melléklete tartalmazza a képzés részletes feltételeit, beleértve a program és a téma megnevezését, a témáért felelős intézetet, a témavezető nevét és minden, a képzéssel összefüggő fontos adatot és információt. (12) A felvételi ponthatárokat az egyetem nyilvánosságra hozza. A felvételt nyert hallgatók beiratkozása minden évben szeptember első felében esedékes a Tudományági Doktori Tanács értesítése alapján. (13) Az I. éves doktoranduszok fogadása A beiratkozás alkalmával az I. éves doktoranduszokat fogadja a DI vezetője és a programvezetők, akik tájékoztatást adnak az általános oktatási, kutatási feladatokról, a hallgatók jogairól és kötelezettségeiről. 9. § A szervezett doktori képzés rendje (1) A szervezett doktori képzésben az előírt tanulmányi kötelezettségek teljesítésének és a doktori ösztöndíj folyósításának időtartama 36 hónap. A képzési idő alapos indokok alapján (pl. egészségügyi ok, szülés, hosszabb külföldi tanulmányút stb.) legfeljebb 3 alkalommal, összesen maximum 2 évre megszakítható. A hallgatói jogviszony szünetelése alatt állami ösztöndíj nem folyósítható. (2) A felvételt nyert doktorandusz a témavezetővel együttműködve elkészíti a 36 hónapra 201
szóló, részletes tanulmányi és kutatási tervét, amelyet jóváhagyásra a tudományági doktori tanács elé terjeszt. A tervet az 5. sz. mellékletben található útmutató szerint kell elkészíteni. A tanulmányok során a terv a témavezető és a doktori iskola vezetője egyetértésével módosítható. A doktori iskola vezetője döntése előtt kikéri a tudományági doktori tanács véleményét. (3) A szervezett képzés során a doktorandusz végzi a témakiírás szerinti, az értekezés elkészítéséhez szükséges kutatásokat, teljesíti a tanulmányi tervben előírt vizsgákat, és ezen túlmenően oktatási feladatokat láthat el. (4) Minden doktorandusz a szemeszterek indulásakor beiratkozik. A szervezett képzésben részt vevő doktorandusz diákigazolványt kap. (5) A doktorandusz szemeszterenként, a NEPTUN Egységes Tanulmányi Rendszeren keresztül felveszi a tanulmányi terve szerinti tárgyakat. A tárgyak közt kötelező, kötelezően, ill. szabadon választható tárgyak lehetnek. A tantárgyi követelményrendszert a tárgy előadója határozza meg. A követelmények teljesítését a leckekönyvben igazoltatni kell. Ösztöndíj a következő félévben csak az előző félév sikeres lezárása (kutatási téma időarányos teljesítése) alapján folyósítható. (6) A doktorandusz hallgatói kötelezettségek teljesítésére irányuló tanulmányi és kutatói munka mértékegysége a kredit. Amennyiben a doktorandusz oktatói feladatokat is vállal, ezért kredit (tanulmányi pont) adható. (7) A felvett tárgyakból a doktorandusz vizsgázni köteles. A vizsga minősítése az 1-5 értékelési skála megfelelő érdemjegyével történik. A sikertelen vizsga javítása egyszer kísérelhető meg. (8) A doktorandusznak a képzés ideje alatt tanulmányaiból legalább 180 kreditet kell teljesítenie. Az illetékes tudományági doktori tanács ennél nagyobb kredit összértéket is előírhat, de ez nem lehet több 216-nál. A második szemeszter befejezésekor a doktorandusznak minimálisan 60 kredittel kell rendelkeznie, ellenkező esetben a további képzésből kizárandó. (9) A doktorandusz a képzés ideje alatt, az egyetemen, témavezetője és a programvezető jóváhagyásával, külön szerződés alapján oktatási és a témáján kívüli területen való kutatási és oktatási feladatokat is elláthat. Amennyiben a témavezető vagy a programvezető ebbe nem egyezik bele, indokolnia kell. Az ily módon végzett munka ideje – egy tanulmányi félév átlagában – nem haladhatja meg a heti teljes munkaidő 50%-át. A hallgató munkaidő-beosztását úgy kell meghatározni, hogy vizsgázási és a vizsgára történő felkészülési kötelezettségeinek eleget tudjon tenni. A doktoranduszszerződés alapján hallgatói munkadíj kerül kifizetésre, melynek havi összege a teljes munkaidő 50%-ának megfelelő idejű foglalkoztatás esetén nem lehet kevesebb, mint a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér), eltérő idejű foglalkoztatás esetén ennek időarányos része. (10) A (9) bekezdésben említett oktatási tevékenység ellátásával kapcsolatos kérdéseket a doktorandusz-szerződésben rögzíteni kell, és ebből a szerződésből küldeni kell egy másolatot a doktori iskola vezetőjének. 202
(11) Az oktatási tevékenységet is végző doktoranduszokra a Foglalkoztatási Követelményrendszerben oktatókra megállapított óra-idők érvényesek, valamint a doktoranduszok esetében 1 kutatási óra 1 órának számít. (12) A témavezető javaslatára, a doktori iskola vezetőjének hozzájárulásával és a tudományági doktori tanács döntése alapján a tantárgyi kötelezettségek egy része más egyetemen is teljesíthető. (13) A doktorandusz kutatási feladatait a kutatási tervnek megfelelően, folyamatosan végzi, és kutatási eredményeit a témavezető egyetértésével publikálhatja. (14) Az idegen nyelv tanulása nem képezi a szervezett képzés tárgyát, azzal kredit nem szerezhető. (15) A nappali képzésben részt vevő doktorandusz munkaideje kötetlen, engedélyezett távolléte évente 25 nap. A doktorandusz köteles a témavezető utasításainak megfelelően tevékenykedni, a távollétre a témavezetőtől előzetesen engedélyt kell kérnie. (16) A nappali képzésben részt vevő, állami ösztöndíjas doktorandusz a szervezett képzés ideje alatt teljes munkaidőben végzett munkaviszonyt, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt a témavezető engedélyével létesíthet, de csak azzal a feltétellel, hogy ez nem befolyásolja doktoranduszi kötelezettségei teljesítését. (17) A doktorandusz külföldi részképzésben is részt vehet [lásd még: 6. § (9)]. A részképzésben csak olyan, a témavezető által jóváhagyott munkaprogram alapján vehet részt a doktorandusz, amely biztosítja az adott tanulmányi időszak érvényességét az egyetem doktori képzési programjában. A külföldi részképzés időtartama a doktori képzés időtartamába beszámít, a hallgatói jogviszony nem szünetel. (18) Az a doktorandusz, aki kötelezettségeinek (félévek lezárása, beiratkozás, tandíjfizetés, stb.) késedelmesen tesz eleget, diákigazolványát, vagy leckekönyvét elveszíti, különeljárási díjat fizet. A különeljárási díj mértéke a pótlásra szoruló dokumentum árán túlmenően az állami ösztöndíj egyhavi összegének 1%-a. A tudományági doktori tanácsok a különeljárási díjat időhöz is köthetik, vagyis a hosszabb ideig tartó mulasztásért az adott összeg többszörösét kell fizetni. (19) A doktorandusz a témakiírásnak megfelelő, az értekezés elkészítéséhez szükséges kutatási munkát a témavezető irányítása mellett végzi. A témavezető a képzés 1. és 2. évének végén írásban nyilatkozik a doktori iskola vezetőjének a jelölt munkájáról (8-9. sz. melléklet), a leckekönyvben félévenként igazolja a kutatási feladatok teljesítését. A témavezető köteles legjobb tudása szerint segíteni a doktoranduszt, de a kutatás sikeréért, eredményességéért elsősorban a doktorandusz felel. (20) A felvételtől számított 36 hónap elteltével a megszakítás nélküli doktoranduszi jogviszony a hallgatói névsorból való törléssel megszűnik. Ha a doktorandusz a képzési időn belül megkezdi a fokozatszerzési eljárást, akkor a hallgatói jogviszonya mellett egyidejűleg doktorjelölt is. 203
(21) A részidős (esti vagy levelező) képzésben részt vevő doktorandusz állami ösztöndíjban nem részesíthető. 10. § A nem állami ösztöndíjas szervezett doktori képzés (1)
Az egyetem írásos megállapodást köthet társadalmi, egyházi és a Ptk. 685. § c) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezetekkel, továbbá alapítványokkal, közalapítványokkal, köztestületekkel és magánszemélyekkel doktori ösztöndíj(ak) létesítéséről.
(2)
A szerződést egyrészt az ösztöndíjat létesítő arra jogosult megbízottja, másrészt az egyetem nevében a rektor valamint a tudományos és külügyi rektorhelyettes köti. A szerződésben az egyetem csak a képzésre, nem a fokozatszerzésre vállal kötelezettséget.
(3)
Szerződés köthető nyílt (megpályázható) vagy zárt (doktori iskolának vagy személynek felajánlott) ösztöndíjról is. Utóbbi esetekben a szerződéshez az érintett doktori iskola vezetőjének aláírása is szükséges. A szerződésben tisztázni kell, hogy a kutatási költségek milyen forrásból biztosíthatóak (pl. a fogadó intézet vállalja, vagy a támogató átvállalja azt is).
(4)
A szerződésben rögzíteni kell az ösztöndíj havi összegét (az éves növekmény mértékét), továbbá azt, hogy az ösztöndíjat a megbízó milyen ütemezésben utalja át az egyetemnek, valamint azt is, hogy az ösztöndíj forrása legalább 3 éves időtartamra rendelkezésre áll. Az egyetem gondoskodik az ösztöndíj kifizetéséről.
(5)
A szerződés tartalmazhat megállapodást a kutatás támogatásáról és a doktorandusz költségtérítési díjának átvállalásáról is.
(6)
A szerződés jogszabállyal és az egyetemi szabályzattal ellentétes pontokat nem tartalmazhat.
(7)
A hároméves ösztöndíj elnyeréséhez a pályázónak (jelöltnek) az egyetem érvényes felvételi szabályzatában meghatározott követelményeknek meg kell felelnie.
(8)
A sikeres felvételi eljárás és döntés után a doktorandusz, mint költségtérítéses hallgató – nappali vagy levelező tagozaton – szervezett képzésben vesz részt.
(9)
A doktori ösztöndíjas a beiratkozás után az egyetemmel doktorandusz hallgatói jogviszonyba kerül és diákigazolványt kap. Ennek megfelelően vonatkoznak rá az egyetemi (doktori, tanulmányi és vizsga-, fegyelmi, stb.) szabályzatok.
(10) Amennyiben a szerződő fél a szerződésben foglalt összeget a szerződés szerinti ütemezésben nem folyósítja, a doktorandusz egyetemi hallgatói jogviszonya megszüntethető, illetve a hallgatói jogviszony átminősíthető (pl. esti hallgatói jogviszonyra). 204
(11) A doktorandusz költségtérítést fizet, ha azt a támogató nem vállalta át. Ennek összegét a tudományági doktori tanács határozza meg, és azt a felvételi követelményekkel együtt közzéteszi. A költségtérítésből befolyó összeget a költségtérítést fizető doktorandusz doktori képzésére kell fordítani, felhasználásáról a tudományági doktori tanács dönt. 11. § Az egyéni felkészülés (1) Az egyéni felkészülés alapján, doktori fokozatszerzési eljárás keretében megszerezhető doktori fokozat esetében is jelentkezési kérelmet kell benyújtani. Az egyéni felkészülők felvétele a szervezett képzésben részt vevő hallgatókéhoz hasonlóan történik. (2) Az egyéni felkészülésben való részvétel feltételei: a) legalább 5 éves kutatói munka, jelentős saját kutatási eredményekkel, b) jelentős publikációs tevékenység, amelynek követelményszintje a szakterületek sajátosságainak megfelelően kerül megállapításra, c) a fokozatszerzés feltételeként előírt idegennyelv-ismeret igazolása már a felvételkor, d) egy elismert, hazai szaktekintély (egyetemi tanár, MTA doktora/tagja) ajánlólevele. (3) A jelentkezéskor a pályázó a doktori iskola vezetőjének címzett kérelmet nyújt be, amelyben megjelöli a választani kívánt akkreditált doktori iskolát, programot, és a kidolgozni kívánt témát, valamint annak a témavezetőnek a nevét és írásbeli nyilatkozatát, akivel a jelölt már konzultált. (4) A formailag megfelelő kérelmeket a tudományági doktori tanács megvizsgálja és dönt azok elfogadásáról/elutasításáról (5) A döntésről a jelentkező írásos értesítést kap. Az elutasító döntést indokolni kell. (6) Az egyéni felkészülő munkáját is témavezető irányítja. Fokozatszerzésre való felkészülése egyéni program alapján történik, melyet a tudományági doktori tanács hagy jóvá. Az egyéni programban meg kell határozni a doktorandusz kötelezettségeit, az azok teljesítésére rendelkezésre álló képzési időt, valamint a költségtérítés mértékét. A felkészülésre legfeljebb 2 év áll rendelkezésre. (7) Az egyéni felkészülést folytató doktoranduszok állami ösztöndíjban nem részesíthetők. (8) Az egyéni felkészülési formában a doktorandusz számára konzultációs lehetőséget kell biztosítani, továbbá részt vehet a szervezett képzés foglalkozásain. A szervezett képzésben való részvevőkkel egyenlő tudás megállapítására a doktori iskolák szabályzatai vizsgát írhatnak elő, amely lehet elővizsga vagy a doktori szigorlat része. 12.§ 205
A szervezett képzés követelményrendszere
Tárgyak
1
I. Képzési kredit Alapozó tárgyak Programhoz kötött kötelező tárgyak Szabadon választható tárgyak
5+5 5 15 10
Kreditek száma az 2 3 4 5 félévekben
6
Össz.
5+5 5 15 10
17
20 20 16 60 74
5+5 5 5+5+5 15 15 10 10 17
Összes képzési kredit II. Kutatási kredit III. Oktatási kredit (nappali tagozat részére, 5* 5* 5* 5* 5* 5* 20 szabadon választható tárgy helyett választható) Az aktuális félévben teljesített, publikációs feltételek szerinti 46 IV. Publikációs kredit kreditpont Mindösszesen (minimálisan megszerezhető 25 25 25 25 17 17 180 kredit) (1) A Doktori Iskolában a nappali, esti, valamint az egyéni képzésben résztvevők részére a képzési és kutatási követelményrendszer kreditértékek szerinti meghatározása a következők szerint történik: Képzéssel 56 kreditpontot, kutatással 74 kreditpontot, publikációval 46 kreditpontot kell teljesíteni. Az első 2 félévben legalább 60 kreditpontot kell teljesíteni. Az 46 kreditpontos publikációs tevékenységet legkésőbb a 6. félév végéig kell teljesíteni a következő szerint: Minimálisan 6 publikációt kell megjelentetni: a) legalább két, lektorált tudományos folyóiratban vagy kötetben megjelent magyar nyelvű cikk, közlemény 2 x 8 = 16 kreditpont b) legalább egy, lektorált folyóiratban vagy kötetben megjelent idegen nyelvű cikk, közlemény (nem konferenciakötet) 1 x 12 = 12 kreditpont c) legalább két, konferencia kiadványban megjelent magyar nyelvű cikk, közlemény 2 x 6 = 12 kreditpont d) legalább egy, egyéb publikáció 1 x 6 = 6 kreditpont (2) Az MTMT adatbázisában nem szereplő művek a hallgató tudományos publikációs tevékenységének megítélése során nem vehetők figyelembe. (3) A nappali és esti képzésben résztvevő PhD hallgatóknak legalább 180 kreditpontot kell teljesíteniük. (4) Az egyéni képzésben résztvevő hallgatóknak megfelelő számú és súlyú tantárgy felvételét a Tudományági Doktori Tanács írja elő.
206
(5) Előzetes teljesítmények beszámítása: Kérvényezhető, melyről a Tudományági Doktori Tanács dönt. A képzési kreditek legfeljebb 30%-a számítható be. 13. § A doktori fokozatszerzési eljárás (1) A doktori fokozat megszerzése független a doktori képzéstől, ez a szigorlat sikeres letételéből, az értekezés megírásából és annak megvédéséből áll. (2) A fokozatszerzési eljárás megindítását az egyetem szakmailag illetékes tudományági doktori tanácsánál kell kérelmezni. A doktori fokozat megszerzésére irányuló eljárás doktori kérelem (5. sz. melléklet) benyújtásával indul. (3) A kérelemhez az eljárás indításakor csatolni kell az alábbi mellékleteket is: a) nyilatkozat, hogy a jelölt nem kezdeményezett és nincs folyamatban ugyanezen tudományágban doktori fokozatszerzési eljárása, illetve fokozatszerzési eljárás kezdeményezését 2 éven belül nem utasítottak el; b) nyilatkozat, hogy a jelölt nem áll doktori fokozat visszavonására irányuló eljárás alatt, illetve 5 éven belül nem vontak vissza tőle korábban odaítélt doktori fokozatot; c) nyilatkozat, hogy a disszertáció a jelölt önálló munkája, az irodalmi hivatkozások egyértelműek és teljesek. (4) A doktori kérelem benyújtásának végleges határideje a doktori képzés megkezdésétől számított 5 év. Egyéni felkészülők esetében a határidő (2 év) a doktori iskolába történt felvétel időpontjától értendő. (5) Az értekezést a kérelem benyújtásával egy időben, vagy a kérelem elfogadását követő 2 éven belül kell benyújtani. (6) Amennyiben a doktorjelölt az (5) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, a kérelem elfogadásától számított 2 év elteltével a fokozatszerzési eljárást meg kell szüntetni. Új eljárás leghamarabb 2 év elteltével, ugyanazon programban legfeljebb egy alkalommal kezdeményezhető. (7) A doktori fokozat megszerzésének feltételei: a) egyetemi végzettség (MSc/MA), b) büntetlen előélet. c) az e szabályzat alapján előírt tanulmányi kötelezettségek teljesítése, d) a doktori szigorlat – legalább háromtagú – vizsgabizottság előtt történő eredményes letétele, e) az önálló tudományos munkásság publikációk formájában történő bemutatása a doktori iskola által rangosnak tartott lektorált folyóirat(ok)ban, vagy kötetben megjelent (megjelentetésre elfogadott) közleményekkel, f) két idegen nyelvnek a tudományterület műveléséhez szükséges ismerete (a megkövetelt szintet a szabályzat 4. sz. melléklete tartalmazza), g) tudományos munka módszereivel készített, önálló kutatáson alapuló értekezés/alkotás (a továbbiakban értekezés) elkészítése és benyújtása, továbbá annak nyilvános vitában, bírálóbizottság előtti megvédése. 207
(8) Amennyiben a hallgató előmenetele és felkészültsége alapján teljesíti a kimeneti követelményeket, és ezt a témavezetője megerősíti és javasolja, a doktorandusz az abszolutórium feltételeit 4 illetve 5 félév alatt is teljesítheti. A doktorandusz ezirányú kérelmét a TDT-hez kell benyújtania, melynek döntéséről a hallgató határozat útján értesül.
14. § A doktori szigorlat (1) A doktori szigorlat a doktori fokozatszerzési eljárásban részt vevő személy tudományágában szerzett ismereteinek összefoglaló, áttekintő jellegű számonkérési formája. A doktori szigorlat két részből álló szóbeli vizsga. Az első részében a doktorandusz kb. 15 perces szabad előadásban ismerteti a Tudományági Doktori Tanács által jóváhagyott és kiválasztott tudományos probléma kidolgozását. Az előadást szóbeli véleményezés és vita követi. A szóbeli vizsga anyaga nem korlátozódik az írásbeli vizsgaként elkészített tudományos probléma feldolgozásának megvitatására. A szóbeli vizsga második részében a Szigorlati Bizottság tagjai átfogó, komplex kérdéseket tesznek fel a doktori program tudományterületéről (nem a doktorandusz kutatási tématerületéről). E második, vizsgarész célja annak eldöntése, hogy a doktorandusz mennyire képes a tudományterülettel kapcsolatos problémák megoldásához elméleteket, tényeket és módszereket integrálni, szintetizálni és alkalmazni. Ily módon a doktorandusz számot ad tudományos probléma megoldó készségéről a tudomány filozófiai és társadalmi összefüggéseit is figyelembe véve. (2) A doktori szigorlat állhat tudományos probléma írásbeli kidolgozásából és szóbeli ismertetéséből, vagy az értekezés témájához kapcsolódó két tantárgy (egy fő- és egy melléktárgy) vizsgájából. A tudományos problémát, ill. a tantárgyakat a programvezető javaslata alapján a tudományági doktori tanács hagyja jóvá. A jóváhagyott tudományos problémáról, ill. a tantárgyakról és a szigorlat időpontjáról a doktoranduszt, ill. doktorjelöltet írásban értesíteni kell. (3) A doktori szigorlatot nyilvánosan, szigorlati bizottság előtt kell letenni. A szigorlati bizottság tagjait a Tudományági Doktori Tanács jelöli ki. (4) A szigorlati bizottság elnökből és további legalább 2 tagból áll. A szigorlati bizottság valamennyi tagjának tudományos fokozattal kell rendelkeznie. Az elnök csak az egyetem egyetemi tanára, professor emeritusa, vagy habilitált egyetemi docense, ill. habilitált főiskolai tanára lehet. A szigorlati bizottság legalább egy tagjának az egyetemmel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem álló, külső szakembernek kell lennie. A bizottság harmadik tagja a jelölt témavezetője. A doktori szigorlat lefolytatható, ha az elnök és 2 tag – köztük a külső tag – jelen van. Az illetékes tudományági doktori tanács a szigorlat elhalasztásának elkerülésére pótelnököt, ill. póttago(ka)t is köteles jelölni (5) A doktori szigorlat eredményét minősíteni kell. A bizottság zárt ülésen, titkos szavazással – az írásbeli feladat és annak szóbeli védése vonatkozásában külön-külön – dönt (1-5 pont). A szigorlat végeredményének kialakításában az első vizsgarész 1/3 208
(6) (7) (8)
(9)
(1) (2) (3)
(4)
(1) (2) (3) (4) (5)
(6) (7) (8)
súllyal, míg a szóbeli vizsga második része 2/3 súllyal szerepel. Amennyiben a doktorjelölt a szigorlat valamely részéből nem éri el a 66,6%-ot, úgy a sikertelen szigorlatot 6 hónap elteltével, de legfeljebb 12 hónapon belül egy alkalommal meg lehet ismételni. A szigorlat eredményét közvetlenül a szigorlat után ki kell hirdetni. A doktori szigorlatról jegyzőkönyv készül. A doktori szigorlat alól felmentés nem adható. A doktori szigorlatról történő igazolt távolmaradás esetén a szigorlat a tudományági doktori tanács döntése alapján tehető le. A várhatóan igazolt távolmaradást (pl. tartós betegség esetén) a szigorlat időpontját megelőzően legalább 72 órával írásban be kell jelenteni. A doktori szigorlatról való igazolatlan távolmaradás sikertelen szigorlatnak minősül, és ez esetben az (5) bekezdés lép érvénybe. A doktori védésre csak a sikeres doktori szigorlat után kerülhet sor. 15. § A munkahelyi vita A munkahelyi vitát az adott programhoz tartozó intézet szervezi. A munkahelyi vita bizottságát a Tudományági Doktori Tanács jelöli ki. A munkahelyi vita bizottsága nyilatkozik arról, hogy az értekezés az opponensi véleményekben megfogalmazott javaslatokat figyelembe véve nyilvános vitára bocsátható-e, amelyet a Tudományági Doktori Tanács mérlegel a nyilvános védés kitűzésekor. A munkahelyi vitáról jegyzőkönyv készül. 16. § A doktori értekezés A doktori fokozat megszerzésének feltétele a doktorjelölt által elkészített értekezés benyújtása és megvédése. A doktori értekezést a kérelem benyújtásával egy időben vagy a kérelem elfogadását követő 2 éven belül kell benyújtani. A fokozatszerzési eljárást az értekezés benyújtását követő 1 éven belül kell befejezni. Az értekezés a doktorjelölt kérése alapján, a tudományági doktori tanács hozzájárulásával idegen nyelven is beadható. A doktori értekezés legfontosabb eredményeit tézisekben kell összefoglalni. A doktori értekezés tézisfüzete az önálló tudományos munkásság eredményeit önmagában is érthető rendszerben mutatja be, az új megállapításokat tételesen, a pályázó tudományos publikációira építve prezentálja. A tézisfüzetet magyar és angol nyelven, nyomtatott és elektronikus formában is el kell készíteni. A doktori értekezés és a tézisfüzetek formai követelményeit a 11. sz. melléklet tartalmazza. Az értekezés 3. oldalán fel kell tüntetni a témavezető nevét és javaslatát az értekezés védésre bocsátásáról (14. sz. melléklet). Az értekezés csak a témavezető írásos beleegyezésével adható be. Az elutasító véleményt a témavezetőnek írásban kell közölnie a tudományági doktori tanáccsal, és mellékelnie kell a vonatkozó dokumentumokat is. Elutasító vélemény esetén a doktorjelölt a tudományági doktori tanácshoz fordulhat jogorvoslatért. A tudományági doktori tanács a témavezető és a doktorjelölt meghallgatását követően, 15 napon belül dönt az elutasítás indokoltságáról és jogszerűségéről. 209
A doktorjelölt támogatása érdekében az értekezést – még annak végleges elkészülte előtt – a szakmailag illetékes oktatási, szervezeti egységben (esetleg kérelemre más tudományos fórumon) előzetes vitára kell bocsátani. A munkahelyi vita során felmerülő kifogásokat a doktorjelölt belátása szerint mérlegeli. E bemutatásról, a vitáról és a doktorjelölt állásfoglalásáról jegyzőkönyvet kell vezetni; a megállapítások és eredmények nyilvánosak. A munkahelyi vita bizottságának tagjai: elnök, két bíráló (opponens), titkár. Az elnöknek és a két opponensnek tudományos fokozattal kell rendelkeznie. Elnök csak az egyetem egyetemi tanára, professor emeritusa, vagy habilitált egyetemi docense, ill. habilitált főiskolai tanára lehet. Az egyik opponensnek az egyetemmel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem álló, külső szakembernek kell lennie. (10) A doktori értekezést 5 db egyező, bekötött példányban, az alábbiakkal együtt kell benyújtani: a) dolgozat előzetes bemutatásán (munkahelyi vitáján) készült jegyzőkönyv és jelenléti ív, b) a tézisek írott formában, magyarul és angolul, c) az értekezés, a magyar és az angol nyelvű tézisfüzet elektronikus formában, d) rövid (maximum 8-10 soros) angol nyelvű kivonat, címfordítással, e) egyes szám 3. személyben írt, legfeljebb 1 oldal terjedelmű önéletrajz, f) az értekezés témájához kapcsolódó publikációk jegyzéke, a különlenyomatokkal, vagy a közlésre elfogadásról szóló nyilatkozattal együtt, g) a témavezető írásos nyilatkozata a publikációs tevékenységről, h) nyilatkozat, amelyben a társszerzők hozzájárulnak ahhoz, hogy a doktorjelölt a közös publikációban közölt eredményeit az értekezésben felhasználhatja, i) a nyelvvizsga bizonyítványok hiteles másolata, j) az eljárási díj befizetésének igazolását. (11) A nemzetközi gyakorlatnak megfelelő DOI (Digital Object Identifier) azonosítóval ellátott doktori értekezés és annak tézisfüzete mindenki számára nyilvános. Szabadalmi, oltalmi eljárással érintett doktori értekezés esetén az értekezésnek és téziseinek nyilvánosságra hozatala a doktorjelölt kérelmére, a bírálóbizottság támogató véleménye alapján és a tudományági doktori tanács jóváhagyásával, legfeljebb a szabadalom, oltalom bejegyzésének időpontjáig elhalasztható. Nemzetbiztonsági okból minősített adatot tartalmazó doktori értekezést és téziseit a minősítés időtartamának letelte után kell nyilvánosságra hozni. (12) Az elektronikus, illetve nyomtatott formájú nyilvántartásról és teljes terjedelmű nyilvánosságra hozatalról az egyetem gondoskodik oly módon, hogy a doktori értekezés és tézisei 1-1 nyomtatott példányát katalogizálva elhelyezi a Központi Könyvtár és Levéltárban, az elektronikus változatot pedig az MTMT-n keresztül is elérhető saját doktori repozitóriuma útján teszi hozzáférhetővé. (9)
17. § A doktori értekezés elbírálása (1) Az értekezés elbírálására a tudományági doktori tanács két, tudományos fokozattal rendelkező hivatalos bírálót kér fel. Az egyik bíráló nem állhat foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban az egyetemmel. A bírálók a feladatot összeférhetetlenségi vagy szakmai okok miatt 14 napon belül visszautasíthatják. A bírálóknak az értekezés
210
benyújtásától kezdve – csak a szorgalmi időszakot számítva – 2 hónap áll rendelkezésükre, hogy bírálatukat elkészítsék. (2) A bírálók személyét közölni kell a jelölttel. A személyek ellen a jelölt összeférhetetlenség vagy elfogultság tényének fennállása esetén tiltakozhat. Tiltakozás esetén a tudományági doktori tanács dönt a személycsere kérdésében. (3) A bírálatban részletezni kell az értekezés tartalmi és formai erényeit, ill. hibáit, külön kitérve arra, hogy a tézisek elfogadhatók-e, végül összefoglaló javaslatot kell tenni az értekezés doktori fokozat megadásának alapjául történő elfogadására, vagy elutasítására. A bírálatban kérdéseket is lehet intézni a jelölthöz. Ha az egyik bíráló javaslata nemleges, a tudományági doktori tanács egy további, harmadik bírálót is felkér. (4) A bírálatot a tudományági doktori tanácshoz 4-4 példányban kell benyújtani. Az adminisztráció az értekezés 3. oldalára bevezeti a szükséges adatokat (bírálók neve, javaslata, dátumok). A bírálat 1-1 példányát át kell adni a doktorjelöltnek, aki köteles azokra írásban – majd a védés során, a nyilvános vitában szóban is – válaszolni. A doktorjelölt köteles az írásos válaszát 4-4 példányban benyújtani. Az értekezés nyilvános vitáját a két támogató javaslat beérkezésétől számított, szorgalmi időszakra eső 2 hónapon belül kell kitűzni. Az írásos válaszokat a doktori ügyintéző a védés előtt megküldi az opponenseknek. (5) Ha mindkét bíráló elutasításra javasolja az értekezést, a doktori eljárás megszűnik.
18. § A doktori értekezés nyilvános vitája (1) Az értekezést nyilvános vitában, a tudományági doktori tanács által kijelölt bírálóbizottság előtt kell megvédeni. A tudományági doktori tanács legalább 5 főből álló bírálóbizottságot kér fel, amelynek elnöke az egyetem szakmailag illetékes egyetemi tanára, professor emeritusa, vagy habilitált egyetemi docense, ill. habilitált főiskolai tanára lehet, tagjai a bírálók (opponensek) és további legalább kettő tag, mely utóbbiak egyikének az egyetemmel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem álló, külső szakembernek kell lennie. A bírálóbizottság minden tagjának tudományos fokozattal kell rendelkeznie. Nem lehet a bizottság tagja a jelölt témavezetője. Az értekezés nyilvános vitája során a munkahelyi vita két bírálója (opponense) közül csak az egyik lehet az értekezés bírálója (opponense). A nyilvános vita lefolytatható, ha az elnök és 3 tag – köztük legalább az egyik opponens – jelen van. Az illetékes tudományági doktori tanács a védés elhalasztásának elkerülésére pótelnököt, ill. póttago(ka)t is köteles jelölni. (2) A nyilvános vitát a sikeres doktori szigorlat letételét és a munkahelyi vitát követően lehet megtartani.
211
(3) A R. 16. § (4) bekezdése értelmében, a doktorjelölt kérelmére, a bírálóbizottság támogató véleménye alapján és a tudományági doktori tanács jóváhagyásával zárt védés tartható, amennyiben a doktori értekezés szabadalmi eljárással érintett vagy nemzetbiztonsági okból minősített adatot tartalmaz. (4) A nyilvános vita időpontjáról a jelöltet, a tudományági doktori tanács minden tagját és az egyetem szakmailag illetékes intézeteit értesíteni kell. Az értesítésben közölni kell, hogy a nyilvános vitában bárki felszólalhat és előzetesen, írásban is észrevételt tehet. Ha előzetesen, írásban vélemény vagy kérdés érkezik, akkor azokat az elnöknek a vita során ismertetnie kell, amelyekre a jelölt köteles reagálni (válaszolni). (5) A doktori értekezést legalább 15 nappal a védés kitűzött időpontja előtt mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. Ennek érdekében 1 példányt az egyetemi könyvtárban kell elhelyezni, és az értekezést a doktori iskola honlapján is elérhetővé kell tenni. Az opponensi véleményekre adott válasz leadása után 3 hétnél rövidebb időintervallumban a nyilvános vitát nem szabad kitűzni. (6) Gondoskodni kell arról, hogy a bírálóbizottság tagjai a bírálatokba és a válaszokba a nyilvános vitát megelőzően betekintést nyerjenek. (7) Idegen nyelvű értekezés esetén a védés magyarul, vagy idegen nyelven történhet. (8) A vita során a jelölt rövid (maximum 20 perces) szabad előadásban ismerteti az elvégzett munka fő eredményeit és a téziseket. Ezután a bírálók ismertetik véleményüket, majd a jelölt válaszol a bírálók és a nyilvános vita részvevői által feltett kérdésekre, ill. hozzászólásokra. Végül a bírálók, ill. a vita részvevői nyilatkoznak, hogy a jelölt válaszait elfogadják-e. (9) A vita lezárása után a bírálóbizottság zárt ülésen, titkos szavazással (1-5 pont) dönt a védés eredményéről. A pontozásban az opponensek is részt vesznek. Az értekezés akkor tekinthető elfogadottnak, ha a leadott pontszámok összege eléri a megszerezhető összpontszám 66,6%-át. (10) A védés és a zárt ülés eseményeiről jegyzőkönyv készül, melyet a bírálóbizottság tagjai aláírnak. Ez a jegyzőkönyv nyilvános. Ugyanakkor kerül sor az értekezés harmadik oldalának értelemszerű aláírására is. (11) A zárt ülés után az elnök kihirdeti a védés eredményét. (12) A doktori szigorlat és védés eredményéről – a doktorjelölt kérelmére – az egyetem igazolást állít ki, jelezve abban, hogy az igazolás nem jelenti a doktori fokozat odaítélését. (13) Sikertelen védést megismételni nem lehet. Két elutasító bírálat vagy sikertelen védés esetén új eljárás leghamarabb 2 év elteltével, ugyanabban a doktori témában legfeljebb egy alkalommal kezdeményezhető. 19. § 212
A doktori fokozat minősítése (1) A doktori fokozat minősítését a sikeres doktori szigorlat százalékos eredményének és a sikeres nyilvános vita százalékos minősítésének számtani átlaga alapján a tudományági doktori tanács állapítja meg. Amennyiben a végeredmény eléri a 91%-ot, akkor „summa cum laude” (kiváló), ha 91%-nál kisebb, de 81%-ot elérő, akkor „cum laude” (jó) minősítés jár. A „rite” (megfelelt) minősítéshez el kell érni a 66,6%-ot. (2) A tudományági doktori tanács a szigorlati és védési jegyzőkönyvek, valamint a bírálóbizottságok valamely tagjának szóbeli tájékoztatója alapján, nyílt szavazással állást foglal a doktori fokozatok odaítélése tárgyában, és a szakterületére eső védésekről előterjesztést készít az EDHT részére. (3) A doktori fokozatszerzési eljárás az EDHT döntésével zárul. A doktori fokozat odaítélését az EDHT – a doktori anyakönyvben is rögzített – határozatban mondja ki. 20. § A doktori fokozat visszavonásának szabályai (1) Az egyetem a doktori eljárásban elfogadja és alkalmazza az MTA Tudományetikai kódexének plágiumra vonatkozó elveit és ajánlásait. Az Alaptörvény X. cikk (2) bekezdésének szellemében, a meghozott érdemi döntések sem bíróság, sem közigazgatási szerv előtt nem tehetők vitássá. (2) A doktori fokozat visszavonható, ha azt annak jogosultja úgy szerezte meg, hogy részben vagy egészben sajátjaként mutatta be más szellemi alkotását, vagy értekezésében hamis, esetleg hamisított adatokat használt, és ezzel a doktori ügyben eljáró testületet vagy személyt megtévesztette vagy tévedésben tartotta. A doktori cím visszavonása iránti eljárás akkor folytatható le, ha a cím jogosultja az eljárás kezdeményezésekor még él. (3) A (2) bekezdésben foglalt cselekmények nem évülnek el, a felelősségre vonás csak a cím jogosultját érintheti. (4) Az EDHT által kibocsátott doktori fokozat visszavonása iránti eljárást az kezdeményezheti az EDHT elnökénél, aki a (2) bekezdésben foglaltakat igazolja, vagy megalapozottan valószínűsíti és doktori vagy egyenértékű tudományos fokozattal rendelkezik a vitatott disszertáció témájához kapcsolódó tudományterületen. (5) A doktori fokozat visszavonásáról az EDHT dönt. A fokozat visszavonása ügyében az előterjesztő az EDHT elnöke, aki köteles a doktori fokozat tudományága szerint illetékes doktori tanács véleményét kérni arról, hogy a (2) bekezdésben foglaltak ténylegesen megállapíthatók-e a fokozat birtokosáról. A doktori fokozat visszavonása iránti eljárásban szakértő(k) bízható(k) meg, és meg kell hallgatni az érdekeltet is. Ha az érdekelt ismételt, szabályos értesítés ellenére sem jelenik meg, vagy kéri meghallgatásának mellőzését, az EDHT a meghallgatás mellőzésével is jogosult érdemi döntéshozatalra. Ha az eredeti szerző kezdeményezésére indított eljárásban a szerzői jogok megsértését jogerős bírói ítélet az eljárás megindítása előtt már megállapította, az 213
EDHT-nak ebben a kérdésben már nem kell vizsgálatot lefolytatnia, a jogerős ítélet elegendő a fokozat visszavonásához. (6) A fokozat visszavonásáról szóló döntés elleni fellebbezés esetén az EDHT eseti bizottságot jelöl ki, melynek tagjai doktori iskola törzstagok, és legalább 50%-uk ne legyen foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban az egyetemmel. A fellebbezésről az eseti bizottság véleményezése alapján a Szenátus dönt. A fellebbezési eljárás a MABbal egyeztetett módon történik. (7) A jogerős visszavonó határozatot az egyetem nyilvánosságra hozza. (8) Doktori fokozat visszavonása esetén az érintett 5 évig nem jelentkezhet újabb fokozatszerzési eljárásra. 21. § Predoktori állások (1) Az egyetem – a doktori iskolákkal egyetértésben – azoknak a doktoranduszoknak, akik a szervezett képzés keretében abszolutóriumot szereztek, évente meghatározott számú predoktori állást hirdethet meg a doktori képzésből befolyó bevételei terhére. A predoktori alkalmazás célja, hogy elősegítse a doktorandusz számára az értekezés elkészítését a szervezett képzés befejezését követő 1 éven belül. (2) A predoktori állások betöltésére legfeljebb 12 hónapra szóló, határozott idejű megbízási szerződés keretében kerül sor, az állás betöltője hallgatói jogviszonyba nem kerül. A nettó megbízási díj megegyezik a mindenkori doktori ösztöndíj összegével. (3) A predoktori állás betöltője a megbízási szerződés hatálya alatt egyéb, főállásból származó jövedelemmel is rendelkezhet. (4) A predoktori állások betöltésének egyéb feltételeit és a pályázati feltételeket a kari eljárási rend határozza meg.
22. § Kitüntetéses doktori cím (1) A rektor – a köztársasági elnök hozzájárulásával – Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae kitüntetéssel avatja doktorrá azt a doktorjelöltet, aki megfelel a R. 18. §ában foglalt előírásoknak. (2) A kitüntetéses doktor avatásakor Magyarország címerével ellátott, 8 g súlyú, 14 karátos aranygyűrűt kap. A kitüntetéses avatással kapcsolatos kiadások fedezetéről az egyetem gondoskodik. 23. §
214
A tiszteletbeli doktori, valamint a tiszteletbeli doktori és professzori cím adományozása (1) Az egyetem Szenátusa a rektor javaslatára, az EDHT véleményének kikérésével tiszteletbeli doktori (Doctor Honoris Causa) vagy tiszteletbeli doktori és professzori (Doctor et Professor Honoris Causa) címet adományozhat annak, aki arra érdemessé vált abban a tudományágban, amelyben az egyetem doktori (PhD) fokozat odaítélésére jogosult. (2) Az (1) bekezdés tudományági korlátozása a 2013. január 1-től odaítélhető címekre vonatkozik. 24. § A doktori oklevél és a doktoravatás (1) Az egyetem az EDHT által odaítélt fokozatról a tudományterületet, azon belül a tudományágat is megjelölő oklevelet állít ki, és erről egyúttal értesíti a Hivatalt. A díszes kivitelű oklevél magyar, angol és latin nyelvű; az egyetem rektora és az EDHT elnöke írja alá. Szövegét a 19-21. sz. mellékletek tartalmazzák. (2) A doktorrá avatásra ünnepélyes kari tanácsülés keretében kerül sor. A doktori fokozatot megszerzett jelölt annak a karnak az ünnepélyes tanácsülésén veheti át doktori oklevelét, amelyik karon a tudományágat művelő doktori iskola működik. Az ünnepélyes doktorrá avatáson a jelöltek fogadalmat tesznek (8. sz. melléklet). 25. § Külföldi állampolgárok doktori képzésben való részvétele (1) Külföldi állampolgár költségtérítéses alapon vehet részt a doktori képzésben. Ez alól kivételek a jogszabály, vagy nemzetközi megállapodás alapján a magyar állampolgárságú doktoranduszokkal azonos elbírálás alá eső külföldi doktoranduszok. (2) A doktori képzésben való részvétel részletes feltételeit a doktori iskola működési szabályzata határozza meg.
26. § Jogorvoslat (1) A jogorvoslati eljárás kiterjed a felvételi eljárás, a doktori képzés és fokozatszerzés minden területére. (2) A tudományági doktori tanácsok határozatai ellen jogszabálysértés vagy intézményi szabályzat megsértése esetén fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az EDHT
215
bírálja el. Az EDHT által első fokon hozott határozatok elleni fellebbezést a rektor bírálja el. (3) A fellebbezést az elsőfokú határozat kézhezvételét követő 15 munkanapon belül lehet benyújtani. A fellebbezéshez mellékelni kell a jogalapot szolgáltató írásos dokumentumokat. A fellebbezést részletesen indokolni kell. (4) A másodfokú szerv 30 napon belül köteles meghozni határozatát. (5) A fellebbezés költségeit a fellebbező viseli. (6) A doktorandusz/doktorjelölt a másodfokú szerv által hozott döntés bírósági felülvizsgálatát kérheti, annak közlésétől számított 30 napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. (7) A jogorvoslati eljárásra egyebekben az Nftv. 57. § rendelkezései irányadóak. 27. § Fegyelmi eljárás (1) Fegyelmi eljárást kezdeményezhet.
a
doktorandusz
témavezetője,
illetve
a
programvezető
(2) A fegyelmi eljárás legenyhébb formája az írásos figyelmeztetés. Erre akkor kerül sor, ha a doktorandusz a témavezető többszöri szóbeli felkérésére sem tesz eleget tanulmányi és kutatási kötelezettségeinek, és azt a témavezető az 1. és/vagy a 2. év végén az erre a célra rendszeresített “értékelő lap” megfelelő rovatába is bejegyezte. (3) Amennyiben a témavezető a kutatási munka időarányos részét nem igazolja, illetve a hallgató az időarányosan előírt kreditszámot nem teljesíti, a képzésből felfüggeszthető (erre az időre ösztöndíj nem jár), illetve indokolt esetben a képzésből kizárható. (4) Az eljárásra egyebekben a Hallgatói Követelményrendszer (SzMSz III. rész) IV. fejezete (Hallgatói fegyelmi és kártérítési ügyek elbírálása) irányadó. 28. § Nyilvántartás (1) A kreditrendszerű képzés során a 79/2006. Korm. rendelet 10. sz. mellékletében előírt nyomtatványokat kell alkalmazni. (2) Az egyetem az odaítélt doktori fokozatokról központi nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet. Az egyetem biztosítja a nyilvántartás internetes hozzáférhetőségét. (3) A felsőoktatási intézmény a felsőfokú bizonyítványok, alap- és mesterképzési valamint szakirányú továbbképzési oklevelek és doktori fokozatok 79/2006. Korm. rendelet 7. sz. mellékletében meghatározott adatait, legkésőbb azok kiadásától számított második adatszolgáltatáskor megküldi a felsőoktatási információs rendszer felé. 216
29. § Minőségbiztosítás (1) A doktori iskolák minőségbiztosítási rendszerének működése az egyetemi SzMSz I. részének VII. fejezetében (Az egyetem minőségirányítási rendszerének szabályozása), illetve az egyetem Minőségbiztosítási szabályzatában és különösen annak 8. fejezetében (Minőségfejlesztési program) ismertetett elveken alapul. (2) Az egyetem doktori iskoláinak minőségbiztosítási rendszerét részletesen bemutató dokumentumok az ODT honlapján (www.doktori.hu) elérhetők. (3) A minőségbiztosítás fontos eleme a belső és külső visszacsatolás. A doktori iskolák működésének ellenőrzésébe és értékelésébe bevonja a hallgatókat, ill. a fokozatot szerzetteket az alábbi módokon: a) évente legalább egyszer tájékoztató és véleményező megbeszélést tart a képzésben részt vevő doktoranduszokkal, b) a képzést befejezett doktorjelöltek kérdőívet töltenek ki az oktatásra és a tudományos munka feltételeire vonatkozóan, c) a programértékelő megbeszélésekre meghívást kapnak a közelmúltban végzett minősítettek, valamint a képzést ismerő külső szakemberek is. 30. § Záró rendelkezések (1) Jelen szabályzatot a Széchenyi István Doktori Iskola Tudományági Doktori Tanácsa …/2013. sz. határozatával fogadta el. (2) A szabályzat 2013. július 1. napján lép hatályba, és ezzel egyidejűleg minden korábbi, a jelen szabályzat tárgykörét érintő szabályozás hatályát veszti.
Sopron, 2013. június 27.
Prof. Dr. Székely Csaba DSc s.k. a Doktori Iskola vezetője
217
MELLÉKLETEK
218
1. sz. melléklet
A Doktori Iskola törzstagjai 1. Prof. Dr. Székely Csaba DSc egyetemi tanár 2. Prof. Dr. Závoti József DSc egyetemi tanár 3. Prof. Dr. Kiss Edit Éva DSc egyetemi tanár 4. Prof. Dr. Balázs Judit CSc egyetemi tanár 5. Prof. Dr. Kulcsár László CSc egyetemi tanár 6. Prof. Dr. Markus Mau egyetemi tanár 7. Dr. habil. Bodnár Gabriella PhD egyetemi docens
A Tudományági Doktori Tanács tagjai 1. Prof. Dr. Székely Csaba DSc egyetemi tanár 2. Prof. Dr. Závoti József DSc egyetemi tanár 3. Prof. Dr. Kiss Edit Éva DSc egyetemi tanár 4. Prof. Dr. Kulcsár László CSc egyetemi tanár 5. Dr. habil. Fábián Attila PhD egyetemi docens 6. Prof. Dr. Popp József DSc egyetemi tanár – külső tag 7. Dr. habil. Bakacsi Gyula CSc egyetemi docens – külső tag 8. Dr. Hőgye Mihály PhD egyetemi docens – külső tag 9. PhD hallgatói képviselet
219
2. sz. melléklet JELENTKEZÉSI ADATLAP szervezett doktori / egyéni (PhD) képzésre nappali (teljes idős) / esti (részidős) tagozatra I. Személyi adatok Családi és utóneve:................................................................................…..................………. Asszonyoknál leánykori név:................................................................................…...…….… Születési hely, időpont:.......................................................................................…....……….. Állampolgárság:……………………………………………………………………………… Adóazonosító jel:..................................................................................…....…….………...… Anyja neve:........................................................................................................….....……….. Lakcím:........................................................................................................................…….… Jelenlegi munkahely:............................................................................................…....……… munkahely címe:..........................................................................…....................…… Értesítési cím, telefon:...............................................................................….................…… II. Doktori Iskola, amelybe jelentkezik: …………………………………………………….. A megpályázott program neve: ……………………………………………………………… III. A megpályázott téma címe: ...................................................................…...............……. ..........................................................................................................................................…… IV. Szakmai adatok: Az egyetem neve (ahol a diplomáját szerezte): ……………………………………………... kar:.........................................................szak:............................................................……… … A diploma megszerzésének éve: ………………. A diploma minősítése: …………………….. Az oklevél száma:.........................………...... Idegen nyelvtudás: (az egyes nyelvek alatt jelölje: x-szel) A nyelv megnevezése: 1.) ………………………….. 2.)......................................... ír: ……… ……… olvas: ……… ……… beszél: ……… ……… A nyelvvizsga szintje: ……………………….. ……………………… időpontja: ……………………….. ……………………… Kelt: ………………………………., ……… év ………………….. hó ……… nap ______________________________ a pályázó aláírása Mellékletek: - önéletrajz - egyetemi (BSc/BA/MSc/MA) oklevél és leckekönyv másolata - idegennyelv-tudást igazoló iratok
220
- tudományos és publikációs tevékenység dokumentált ismertetése (az eddigi szakmai tevékenysége felsorolása: pl. TDK munka, tanulmányi verseny, publikáció különlenyomatok, oklevelek stb.) - a kutatási témát művelő intézet befogadó nyilatkozata a jelölt kutatási terve alapján - egyéni képzés esetében: ajánlás/vélemény a pályázó munkásságáról - erkölcsi bizonyítvány
221
3. sz. melléklet A felvételi eljárás értékelésének pontrendszere 1.
Diploma minősítése (max. 15 pont)
2.
Az egyetemi tanulmányok utolsó 4 félévében szerzett érdemjegyek átlaga (max. 10 pont) Nyelvtudás (max. 15 pont)
3.
4.
6.
7. 8.
TDK és egyéb kiemelt szakmai tevékenység (max. 10 pont)
Publikációs tevékenység (max. 10 pont)
Másoddiploma (max. 5 pont) Munkaterv (max. 20 pont)
jeles eredmény jó eredmény 4,51 felett 4,00- 4,50 3,51- 3,99
15 pont 10 pont 10 pont 6 pont 2 pont
1 felsőfokú nyelvvizsga 2 középfokú C típusú nyelvvizsga 1 középfokú C típusú nyelvvizsga országos I-III helyezés részvétel országos TDK-n részvétel és helyezés intézményi TDK-n kiemelt szakmai tevékenység részvétel konferencián poszterrel részvétel konferencián előadással szakmai népszerűsítő publikáció tudományos publikáció
15 pont 15 pont
jól strukturált, tartalmas, publikációkkal alátámasztott, önálló, saját eredményeket bemutató munka; egyedi, speciális, aktuális téma; kiemelkedő szakirodalmi tájékozottság elsősorban szakirodalmi feldolgozottságú a munkaterve; önálló, saját eredmények nem túlzottan jelennek meg a munkában; vázlatosan kidolgozott munkaterv
222
10 pont 10 pont 8 pont 5 pont 8 pont 3 pont 5 pont 3 pont 5 pont 5 pont 15-20 pont
10-15 pont
9.
Felvételi elbeszélgetés (max. 15 pont)
a cím és a tartalom nem fedi 10 pont egymást; szűkkörű szakirodalmi alatt tájékozottság; választott témájában nem mutat magas szintű teljesítményt jó előadókészséggel 10-15 pont rendelkezik; saját, önálló gondolatait tömören adja elő előadóképessége közepes; nem 5-10 pont strukturáltan, nem logikusan ad elő; csak szakirodalmi forrásokra hivatkozik akadozva ad elő; átlag alatti 5 pont alatt teljesítmény nyújt; szerény szakmai tájékozottságot mutat
223
4. sz. melléklet
Az idegennyelv-ismeret megkövetelt szintjei
Már a felvételkor meg kell győződni arról, hogy a pályázó rendelkezik-e olyan nyelvismerettel, amely lehetővé teszi a szakirodalom alkotó használatát és az idegennyelvű partnerekkel való sikeres kommunikációt. Ennek bizonyítéka egy államilag elismert, legalább B2 szintű komplex nyelvvizsga. A második idegennyelv ismeretét igazoló okmányokat legkésőbb az értekezés benyújtásakor kell bemutatni. A nyelvek elismerésének engedélyezése a szakterület szempontjai alapján, az egyetem lehetőségei szerint a doktorandusz vagy doktorjelölt kérését is figyelembe véve, az illetékes tudományági doktori tanács feladata. A második idegen nyelv megkívánt tudásszintje bármely típusú állami nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű egyéb nyelvvizsga, a választott tudományterület műveléséhez szükséges nyelvi ismerettel. A megkívánt tudásszintet mind az első, mind a második nyelv esetében bizonyítottnak kell tekinteni, ha a nyelv a jelölt anyanyelve. Az idegennyelvek közül az egyiknek az angolnak kell lenni.
224
5. sz. melléklet Útmutató a munkaterv készítéséhez szervezett doktori képzésben résztvevők számára Címlap: Doktorandusz neve: Doktori iskola megnevezése: Doktori program megnevezése: Tudományos vezető: Képzési forma (nappali, esti, levelező): Tanulmányi terv: Tantárgyak (kötelező, választott), tantárgyfelelősök, kreditek megjelölése, a tantárgyak ütemezése Kutatási terv: A téma címe Célkitűzés, módszer, kísérletek leírása Felhasználandó irodalom Az értekezés készítésének vázlatos ütemezése Tervezett tanulmányutak (bel- és külföldi) ütemezése Költségterv (a várható források feltüntetésével): Kísérleti költségek, szakmai utak, rendezvények, egyéb dologi költségek főbb tételei Záradék: A témavezető véleménye Programvezető véleménye Munkahelyi vezető véleménye (esti és levelező tagozatos doktoranduszok esetében szükséges) Doktori iskola vezetőjének ellenjegyzése Aláírások, keltezés
Megjegyzés: 1. A záradékban szereplő vélemények megszerzése a doktorandusz feladata. 2. A munkatervet 4 példányban kell az adminisztrációt végző doktori ügyintézőnek leadni.
225
6. sz. melléklet Publikációs követelmény
Az önálló tudományos munkásság bemutatása: – legalább két, lektorált tudományos folyóiratban vagy kötetben megjelent közlemény; – legalább egy, idegen nyelvű, lektorált folyóiratban, vagy egyéb kiadványban megjelent cikk (nem konferencia kiadványban); – legalább kettő, konferencia kiadványban megjelent cikk, előadásanyag; – legalább egy egyéb publikáció.
Tudományos értékűnek tekinthető az a publikáció, amely: - lektorált; - Szerkesztő Bizottság által szerkesztett kiadványban jelent meg; - idegen nyelvű összefoglalóval van ellátva. - az MTMT adatbázisában nem szereplő művek a hallgató tudományos publikációs tevékenységének megítélése során nem vehetők figyelembe. Tudományos értékűnek tekintjük azt a publikációt, amely az alábbiakban felsorolt folyóiratokban, kiadványokban jelenik meg. A listán nem szereplő publikációk egyedi elbírálás alá esnek, figyelembe véve a Doktori Iskola sajátosságait és a befogadott témák széleskörűségét. Védés előtt a témavezető által ellenjegyzett publikációs jegyzéket le kell adni, melyet a Tudományági Doktori Tanácshoz be kell nyújtani.
226
7. sz. melléklet A Doktori Iskolában oktatott tantárgyak
Alapozó tárgyak A kutatásmódszertan alapjai (1. félév) Statisztikai elemzések elmélete (1. félév) Statisztikai elemzések gyakorlata (2. félév) Statisztikai programcsomagok alkalmazása (2. félév)
Kötelező tárgyak a) Közösségi gazdálkodástan program 1. Fenntartható gazdasági növekedés (1. félév) 2. A közösségi gazdálkodás és intézményrendszere (2. félév) 3. Közszolgálati etika (3. félév) 4. Közösségi pénzügyek (3. félév) b) Marketing program 1. Marketingstratégiai gondolkodás és gyakorlat (1. félév) 2. A marketingkutatás aktuális kérdései (2. félév) 3. Marketingkommunikáció (3. félév) 4. A minőség és a marketing etikai összefüggései (3. félév) a) Nemzetközi gazdálkodás program 1. Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás (1. félév) 2. Az EU regionális és világgazdasági szerepe (2. félév) 3. Nemzetközi politikai gazdaságtan (3. félév) 4. Nemzetközi pénzügyek (3. félév) d) Vállalkozás gazdaságtan és menedzsment program 1. Kvantitatív módszerek az üzleti területen (1. félév) 2. Vezetés és szervezés (2. félév) 3. Stratégiai- és változtatásmenedzsment (3. félév) 4. Vállalati gazdaságtan kiemelt fejezetei (3. félév) e) Az emberi erőforrások társadalmi-gazdasági összefüggései 1. Szociálpszichológia (1. félév) 2. Demográfia (2. félév) 3. Társadalmi problémák (3. félév) 4. Regionális egyenlőtlenségek (3. félév)
A szabadon választható tárgyak (3-4. félév) mindig az aktuális félévben kerülnek meghirdetésre.
227
8. sz. melléklet Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola I. és II. évfolyamos nappali és esti képzésben résztvevő doktoranduszok értékelő lapja
PhD hallgató neve:
Tanév:
Tagozat: Program címe: Tudományos vezető: Kutatási téma címe: Kutatóhely:
AZ ÉRTÉKELŐLAPON A TANÉVBEN ELVÉGZETT FELADATOKRÓL KELL NYILATKOZNI, HOGY MEGÍTÉLHETŐ LEGYEN A MUNKATERVBEN SZEREPLŐ FELADATOK IDŐARÁNYOS TELJESÍTÉSE. Nyelvismeret (Ide kizárólag a szabályzatban kötelezettségként előírt államilag elismert nyelvvizsgák teljesítéséről kérjük az információkat). A nyelvvizsga foka, típusa, időpontja és sorszáma: Eddig szerzett kreditpontok száma (tanulmányi + kutatási + publikációs + oktatási): Megjelent publikációk száma (publikációs lista az összes publikációról mellékelendő): Publikáció nyelve
Publikáció száma
Magyar nyelvű Idegen nyelvű
Oktatási tevékenység (tantárgy, óraszám): Megtartott előadások (szerző(k), előadáscím, hely, időpont,):
Belföldi tanulmányút (ideje, helye, forrása):
Külföldi tanulmányút (ideje, helye, forrása):
228
Publikáció összkredit pontszáma
Elvégzett kutatási munka összefoglaló értékelése: Egyéb megjegyzés:
……………………………………… PhD hallgató Témavezető szöveges értékelése:
Nyilatkozat: …………………………………….PhD hallgató időarányos feladatát teljesítette, az eddig végzett tudományos tevékenysége alapján teljes felelősséggel alkalmasnak tartom a doktori képzés, a kutatómunka folytatására. Megjegyzés:
……………..………….., ……………………..
…………………………………… témavezető
Oktatási tevékenység igazolása céljából: ………………………...., ……………………..
…………………………………… programvezető
…………………………, ……………………..
…………………………………… Doktori Iskola vezető 229
9. sz. melléklet Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola III. évfolyamos nappali és esti képzésben résztvevő doktoranduszok értékelő lapja
PhD hallgató neve:
Tanév:
Tagozat: Program címe: Tudományos vezető: Kutatási téma címe: Kutatóhely:
AZ ÉRTÉKELŐLAPON A TANÉVBEN ELVÉGZETT FELADATOKRÓL KELL NYILATKOZNI, HOGY MEGÍTÉLHETŐ LEGYEN A MUNKATERVBEN SZEREPLŐ FELADATOK IDŐARÁNYOS TELJESÍTÉSE. Eddig szerzett kreditpontok száma: Nyelvismeret (Ide kizárólag a szabályzatban kötelezettségként előírt államilag elismert nyelvvizsgák teljesítéséről kérjük az információkat). A nyelvvizsga foka, típusa, időpontja és sorszáma: Megjelent publikációk száma (publikációs lista az összes publikációról mellékelendő): Publikáció nyelve
Publikáció száma
Magyar nyelvű Idegen nyelvű
Megtartott előadások (hely, időpont, előadáscímek):
Belföldi tanulmányút (ideje, helye, forrása):
Külföldi tanulmányút (ideje, helye, forrása):
Oktatási tevékenység (tantárgy, óraszám): 230
Publikáció összkredit pontszáma
Elvégzett kutatási munka összefoglaló értékelése: Egyéb megjegyzés:
…………………………………… PhD hallgató Témavezető szöveges értékelése:
Nyilatkozat: …………………………………….PhD hallgató időarányos feladatát teljesítette, a teljesített ……….. kreditpont és tudományos kutatómunkája alapján javaslom nevezett hallgató részére az abszolutórium kiadását. Megjegyzés:
……………..………….., ……………………..
…………………………………… témavezető
Oktatási tevékenység igazolása céljából: ………………………...., ……………………..
…………………………………… programvezető
…………………………, ……………………..
………………………………………... Doktori Iskola vezető
231
10. sz. melléklet KÉRELEM doktori fokozat megszerzésére 1. Név:…………………………………………………………………………..………………. 2. Személyi adatok: születési hely, idő……………………………………………………….………………….. anyja neve:…………………………………………………………………………………. állandó lakhely:……………………………………………………………………………. értesítési postacím, telefon, e-mail: ……………………………………………….……… ……………………………………………………………..………………………………... 3. Végzettsége: diplomát kiállító intézmény:……………………………..…………………..………….… diploma kelte, száma:………………………………………………..…………………….. 4. Kutatási téma címe:………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………….. 5. Doktori iskola, program……………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………….…….. 6. Témavezető:…………………………………………………………………………………. 7. A megszerzett kreditek száma:…………………………………………………………….. 8. Nyelvvizsgái: a.) ………………………………………..………………………………………………….. b.)…………………………………………….………………………...…………………… 9. A kutatási területhez kapcsolódó, az írásbeli szigorlatra javasolt 3 tudományos probléma: a.)……………………………………………………………….………………..………….. b.)…………………………………………………………………….…………….……….. c.) ………………………………………………………………………..……………..…… Csatolandó mellékletek: Tudományos önéletrajz Publikációs jegyzék Sopron, ………………………
………………………………. doktorandusz aláírása ….…………………………… 232
témavezető aláírása 11. sz. melléklet A doktori értekezés, a tézisek és a kivonatok formai követelményei Az értekezés témája és célja A doktori értekezés témája egy olyan tudományos feladat, amelynek alapproblémája valamelyik kijelölt, illetve választott akkreditált Doktori Iskola területére esik és amelynek megoldásához a doktorandusz kijelölt, illetve választott kutatási helyén mind a tárgyi, mind a személyi, mind a pénzügyi feltételek biztosítottak. A titkosítást igénylő kutatási témák nem alkalmasak doktori témaként történő kidolgozásra. A doktori értekezés készítésének célja annak bizonyítása, hogy a doktorandusz – egyrészt az általa művelt tudományterületen, illetve tudományágban rendelkezik a doktori fokozat elnyeréséhez szükséges szintű szakmai ismeretekkel, illetve ismeri és használni tudja a szakmai információs forrásokat és eszközöket, rendelkezik azzal a komplex szemlélettel és eszközrendszerrel, amellyel a felmerülő szakmai problémákat kezelni lehetséges és szükséges, – másrészt képes egy konkrét tudományos feladat megoldására, – harmadrészt képes mindezt olyan tartalmi és alaki keretek között megjeleníteni, ami lehetővé teszi az előző két célban megfogalmazottak ellenőrzését. A doktori értekezést 5 bekötött, azonos példányban kell beadni. A külső kötéstáblán fel kell tüntetni: DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS, a szerző neve, a készítés helye és a beadás éve. A bekötés gerincén kell feltüntetni a nevet, és a PhD-sorszámot. (13. sz. melléklet). Az értekezés első lapja üres, a második a címoldal. A belső címoldal szövege azonos a külső borító szövegével. Az egyes lapokat úgy kell összefűzni, hogy azokat a későbbiekben ne lehessen kicserélni. Ezen a fentieken kívül meg kell adni az értekezés címét és azt, hogy az értekezés a Nyugat-magyarországi Egyetem mely akkreditált doktori iskolája és programja keretében készült, illetve egyéni felkészülésnél azt, hogy melyik programhoz tartozik, továbbá szervezett képzés esetén azt, hogy ki volt a szerző témavezetője. Az értekezés 3. oldalának mintája a 14. sz. mellékletben található, attól tartalmilag eltérni nem lehet. Az ismert adatokat a szerző tölti ki, a többinek (általa nem kitölthető adatok) helyet hagy. Az értekezés további szerkezeti felépítése, bekötési sorrendje: - tartalomjegyzék, - táblázatok, ábrák, jelölések, rövidítések jegyzéke - kivonatok (absztrakt) címfordítással együtt magyar és angol nyelven - bevezetés (a téma jelentősége, kitűzött célok, hipotézisek, feladatok - szakirodalmi áttekintés - a kutatás tartalma, módszere (elemzések, értékelések, modellek, stb.) - a kutatás eredményei, kiemelve az új tudományos eredmények, tézisek - következtetések, javaslatok - összefoglalás (a bevezetés, a témafeldolgozás, az eredmények, a következtetések és a javaslatok rövid összefoglalása magyar és angol nyelven, azonos tartalommal) - mellékletek (irodalomjegyzék, további mellékletek) - köszönetnyilvánítás (ha van) 233
- szakirodalom felhasználásával kapcsolatos jogi nyilatkozat Alaki követelmények Az értekezést szövegszerkesztő használatával a következő formai követelményeknek megfelelően kell szerkeszteni: – méret: A4 , – margók: bal oldalon 3 cm, a többi oldalon 2,5 cm – betűtípus és betűméret: Times New Roman 12 (táblázat, kép, ábra szövege szükség esetén eltérhet), – sortáv: 1,5 – terjedelem: 120-140 oldal, kb. 250.000 karakter, a mellékletek nélkül. A fejezetcímeket új oldalra, nagybetűvel és középre igazítva, a lehetőleg négynél nem több decimális aláosztást kisbetűvel és balra igazítva kell írni. A helyesírást illetően mindenkor az MTA éppen érvényes helyesírási szabályzata az irányadó. Az alkalmazott fogalmak és mennyiségek (név, jel), valamint az egyéb jelölések feleljenek meg a kialakult, általánosan elfogadott szakmai gyakorlatnak, illetve a félreérthetőség veszélye esetén meg kell magyarázni azokat. A mértékegységek használata feleljen meg a vonatkozó hatályos jogszabály (jelenleg a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény) előírásainak. Az ábrákat és a táblázatokat úgy kell elkészíteni, hogy önmagukban is érthetők legyenek és a szöveg között, a megfelelő helyen kell elhelyezni azokat, kivéve a részletadatokat és/vagy részletszámításokat tartalmazó táblázatokat, amelyek – szükség esetén – melléklet(ek)be kerülnek. Az ábrák sorszámát és címfeliratát alul (középre igazítva), a táblázatokét felül (balra igazítva) kell elhelyezni. A szövegben utalni kell a megfelelő ábrára, illetve táblázatra. A felhasznált irodalmi forrásokra a szöveg megfelelő helyén mindig hivatkozni kell. A hivatkozás formája az első adatelem és dátum (az ún. Harvard-) rendszer: a szöveg között zárójelben – használatos mind a kerek ( ), mind a szögletes [ ] – az adott forrás első adateleme és a megjelenési év szerepel. Amikor az első adatelem – általában a szerző(k) neve – a szöveg részévé válik, akkor a zárójelben csak az évszám szerepel. Ha ugyanahhoz az első adatelemhez ugyanabban az évben több tétel tartozik, akkor ezeket a tételeket az azonos évszám után írt a, b, c, ... kisbetűvel kell megkülönböztetni. Mivel kettőnél több szerző esetén hosszú lenne a hivatkozás, ilyenkor az első név után az "et al." kifejezés kerül. Az irodalomjegyzéket a szükséges bibliográfiai adatelemekkel, az alábbi melléklet szerint kell összeállítani és a betűrendbe sorolás szabályai szerint kell rendezni. A dolgozat mellékleteként is beadandó tézisek tartozéka a témához tartozó saját publikációk bibliográfiai adatai. Az értekezés maximális terjedelme 250.000 karakter. Ebbe a terjedelembe az ábrák, táblázatok is beszámítanak. Nagy méréssorozatok részleteit általában nem szükséges közölni; amennyiben a szerző erre
234
igényt tart, ezekből függelék állítható össze. A terjedelmi korlát alól indokolt esetben az illetékes tudományági doktori tanács felmentést adhat.
A magyar nyelvű kivonat összeállításának szempontjai: - szerkezetét tekintve legyen “önálló mű”, - az értekezés legfontosabb mondanivalóját, az elért konkrét eredményeket, adott esetben a már megvalósult és a lehetséges alkalmazásokat tartalmazza, - terjedelme ne haladja meg a 2.500 karaktert. A kivonat ne tartalmazzon: - bevezetést (a témaválasztás indoklását, a cím bővebb kifejtését, ismert megállapításokat stb.), - az értekezés egyes fejezeteinek tematikus ismertetését, - ábrákat, vegyületek szerkezeti és tapasztalati képleteit. Az angol nyelvű kivonat összeállításának szempontjai: - tartalma ne haladja meg a 8-10 sort, - tartalmi szempontjai azonosak a fent leírtakkal. E kivonatok összeállításának kitüntetett szempontja a nyelvi helyesség, különös tekintettel az angol szakkifejezések helyes használatára. A tézisfüzet összeállításának szempontjai: - terjedelme ne haladja meg a 16 A5 oldalt (25.000 karaktert), - szerkezetét tekintve legyen „önálló mű”, amelynek gondolatvezetése világos, stílusa egyszerű, - az egyes bekezdések tartalmilag különüljenek el egymástól, logikailag legyenek zártak, célszerű a mondanivalót az alkalmazott módszerre és az eredményre, illetve az alkalmazásra összpontosítani, - lehetőség szerint kerülni kell az egyes szám első személy használatát, helyette használható pl. „a szerző…”, „a disszertáció…”, stb., - angol és magyar nyelven is be kell nyújtani. A fehér színű kartonból készülő címoldal szövege azonos az értekezés külső borítójának szövegével, de a "Doktori értekezés" szövegrész helyett a "Doktori értekezés tézisei" szöveg szerepeljen. (16. sz. melléklet) A címoldal belső oldala a 17. sz. melléklet szerint készül.
A szerkezeti tagolás (fejezetcímek) a következő legyen: – A munka előzményei, a kitűzött célok. – Kutatás tartalma, módszere, indoklása. – Az eredmények – külön alfejezetben kiemelve az új tudományos eredmények. – Következtetések és a javaslatok. – A szerzőnek az értekezés témaköréhez kapcsolódó publikációi (a doktori iskola által meghatározott csoportosításban). A téziseket angol nyelven, is el kell készíteni. A téziseket a Doktori Iskola vezetőjével és a témavezetővel egyeztetett példányszámban (legalább 20 db) kell elkészíteni. 235
Az irodalomjegyzék összeállítása és a hivatkozás A/ Az egyes könyvek és időszaki kiadványok, illetve ezek részei bibliográfiai adatelemeinek közlése a következő példák szerint történjen: 1. Könyv (jegyzet), ha a szerzők száma legfeljebb három: ECO U. (1991): Hogyan írjunk szakdolgozatot? Budapest: Gondolat. 255 p. 2. Könyv (jegyzet), ha a szerzők száma háromnál több, de nincs szerkesztő: Mint az 1. esetben, de az első szerző után az "et al." (et alii) rövidítés szerepel: KOVÁCS J. et al.: A gépszerkesztés......... 3. Könyv (jegyzet), ha a szerzők száma háromnál több, és van szerkesztő: TIBOLD V. (Szerk.) (1977): Gépek üzemeltetése a mezőgazdaságban. s.l.: Mezőgazdasági Kiadó, 500 p. 4. Testületi szerző: Magyar Tudományos Akadémia [1994.]: A magyar helyesírás szabályai. Tizenegyedik kiadás. Tizenegyedik (példaanyagában átdolgozott) lenyomat. Budapest: Akadémiai Kiadó,428 p. 5. A könyv része egy sorozatnak: TORDAI Z. [1988]: A józan ész dicsérete. [Budapest: Magvető Könyvkiadó.] (Gyorsuló idő) 125 p. [A sorozat címét – és ha van, a sorszámot – a tétel végén, kerek zárójelben ( ) kell megadni.] 6. Közlemény a könyvben: KINDLER J. (1987): A kockázat döntéselméleti megközelítése. 13-24. p. In: VÁRI A. (Szerk.): Kockázat és társadalom. Budapest: Akadémiai Kiadó, 243 p. (Az ún. gazdadokumentumot dőlt betűvel kell megadni.) 7. Időszaki kiadványok cikkei (pl. folyóiratban megjelent cikk): KLOSTERKÖTTER W. (1972): Der Umweltfaktor Lärm als Komponente kumulativer Umwelteinwirkungen. Arbeitsmedizin – Sozialmedizin - Arbeitshygiene, 7 (10) 281-286. p. [A kiadvány címét dőlt betűvel, az évfolyamát – ha jelölik – arab vagy római számmal, az évfolyamon belüli számát kerek zárójelbe ( ) tett arab számmal kell megadni.] 10. Szabvány: MSZ ISO 690:1990 Bibliográfiai hivatkozások (A közzététel évét is tartalmazó – az ún. merev – hivatkozást kell alkalmazni.) 11. Jogszabály és az állami irányítás egyéb jogi eszköze: A 12/1997. (XII. 29.) IM rendelet melléklete szerint kell megadni, a címmel együtt. 12. Elektronikus publikáció: Ilyen publikáció akkor adható meg, ha számítógépi keresőprogramokkal fellelhető. Meg kell adni a szerző(ke)t, a címet, az oldalszámot, a számítógépes címet (URL), és legalább egy keresőprogramot és egy (több) kulcsszót, amellyel a publikáció megtalálható. [Az elektronikusan kereshetőség úgy ellenőrizhető, hogy valamelyik közkeletű keresőprogrammal (Altavista, Yahoo stb.) meg kell nézni, hogy a dokumentum megtalálható-e kulcsszavak alapján.] Castles, I. (2000): The Human Develompont Report. UN. E. (CIV. 3.) 2001/18 Appendix 1. http://www.un.org/Depts/und/statcom/sc2001docs/2001-18e.pdf/. 13. CD: Vargáné, S. Sz., Kozák, J., Varga, S., Karsainé, K. M. (2000): Effect parent body weight on reproduction and progeny growth and liver production geese. [1-3. p.] In: Abxtracts and Proceedings. XXI. World's Poultry Congress. Montreal, Canada August 20-24, 2000 [CD:\Abstracts\aug24\KOZAK_1]
236
B/ A szerző(k) tudományos fokozatát vagy címét (pl. dr., akadémikus), munkaköri besorolását (pl. főosztályvezető) nem kell megadni. C/ A könyv terjedelmét (oldalszámát) azért kell megadni, mert ennek jelentősége van az oldalszám szerinti hivatkozás azonosításában. (Pl. ugyanannak a könyvnek ugyanazzal a szöveggel ugyanabban az évben két kiadása van, de az átszerkesztett második kiadásnak más az oldalszámozása.) D/ Több szerző és egy mű esetén a következő változatok lehetségesek: a) Szerzőtársak: a mű – annak sérelme nélkül – önálló részekre szétbonthatatlan közös alkotás, vagyis (pl. munka)társak közös szerzeménye. Az egyes társak hozzájárulása és így a szerzői jog is – a társak eltérő megállapodásának, illetve nyilatkozatának hiánya esetén – egyenlő arányban oszlik meg, a mű védelmében bármelyik társ önállóan is felléphet. (A legtöbb szakcikk esetén ez a helyzet.) b) Társszerzők: a mű – annak sérelme nélkül – önálló részekre szétbontható közös alkotás, vagyis az egyes szerzők önálló szerzeményeiből áll össze a közös szerzemény. Az egyes szerzők hozzájárulása a saját szerzemények terjedelmének arányában oszlik meg (és e szerint is díjaznak), a saját részre önálló szerzői jog keletkezik. (Ilyenkor – általában feltűnő helyen, pl. a könyvnél a belső címoldal hátoldalán, az egyes szerzők neve után – feltüntetik, hogy az egyes részeket melyik szerző alkotta.) E/ A következő adatelemek hiánya esetén magyar nyelvű, illetve idegen nyelvű közleményeknél a következő rövidítéseket kell alkalmazni: 1. Megjelenési hely ismeretlen: H.n. (azaz "hely nélkül", vagy s.l., azaz sine loco) 2. Kiadó ismeretlen: I.k. (azaz "ismeretlen kiadó", vagy s.n., azaz sine nomine) 3. Megjelenési év ismeretlen: É.n. (azaz "év nélkül", vagy s.a., azaz sine anno) F/ Ismeretlen szerző esetén a szerző neve helyett nem használható az "N.N." vagy az "Anonym" kifejezés. Ilyenkor a cím az első adatelem, és ennek első – névelő nélküli – szavát kell figyelembe venni a betűrendbe sorolásnál (a tételek rendezésekor). G/ Az adatelem (testületi szerző, folyóirat címe, megjelenési hely, kiadó neve stb.) csak akkor rövidíthető, ha ez nem okozhat zavart az azonosításban. (Az „Rt.”, a „Kft.”, az „és fia” kifejezéseket általában elhagyjuk, pl: Wiley – nem pedig John Wiley Sons.) H/ Amikor valamelyik adatelem nem szerepel a címoldalon, de a kiadvány egy másik részén megtalálható, akkor ezt az adatelemet szögletes zárójelben (azaz [ ] jelekkel) kell megadni. I/ A hiányos azonosítású adatú, vagy a ritka, nehezen beszerezhető, illetve csak egyes helyeken hozzáférhető dokumentumnál meg kell adni a lelőhelyet, pl.: „Hozzáférhető az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetében”. J/ Az irodalomjegyzéket az egyes irodalmi források – ha van, akkor a névelő nélküli – betűrendbe sorolásával kell összeállítani. K/ Példák a szöveg közbeni hivatkozásra: Első adatelem és dátum (az ún. Harvard-rendszer): "Az általam elvégzett méréssorozat alapján a korábban közzétett vizsgálati eredményeket (ABCD 1968) – más szerzőkhöz (FGHI 1993, KLMN et al. 1994) hasonlóan – én sem tudtam megerősíteni." Amikor a szerző neve (mint adatelem) része a szövegnek: "Az általam elvégzett méréssorozat alapján ABCD (1968) korábban közzétett vizsgálati eredményeit – hasonlóan, mint FGHI (1993), valamint KLMN et al. (1994) – én sem tudtam megerősíteni."
237
12. sz. melléklet A hivatalos bírálat javasolt szerkezete és főbb szempontjai I. Általános rész Értékelés alaki szempontból: A1. a kötés és a bekötési sorrend, a terjedelem A2. van-e (decimális számozású) tartalomjegyzék, A3. van-e - betűrendbe sorolt - irodalomjegyzék és hivatkozik-e az egyes forrásokra, A4. a szöveg, az ábrák, a táblázatok, és az egyéb mellékletek kivitelezése. A bíráló megállapításai alapján dönt arról, hogy folytatja-e az értékelést, vagy a súlyos alaki hiányosságok, illetve hibák miatt az értekezés visszautasítását javasolja. Értékelés szerkezeti szempontból: S1. a szerkezeti felépítés megfelel-e az "Útmutató"-ban megadott sorrendnek, S2. a szöveg kellően tagolt-e (a téma feldolgozásának egyes szakaszai elkülönülnek-e, és a fejezet/alfejezet/szakasz címének megfelelő helyen szerepelnek-e). Értékelés tartalmi szempontból: T1. helyesen értékelte-e a téma jelentőségét, T2. helyes(ek) volt(ak)-e a "Bevezetés"-ben kitűzött cél(ok), és elérte-e az(oka)t, T3. helyes(ek) volt(ak)-e a "Bevezetés"-ben megfogalmazott (rész)feladat(ok), és teljesen megoldotta-e az(oka)t, T4. a témára vonatkozó és a megfogalmazott (rész)feladat(ok)hoz kapcsolódó irodalom ismerete és felhasználásának helyessége, T5. elvégezte-e a szükséges elemzés(eke)t, vizsgálato(ka)t (mérések, adatfeldolgozás stb.), számítás(oka)t, illetve elkészítette-e a szükséges modell(eke)t, ábrá(ka)t, rajzo(ka)t, táblázato(ka)t stb., T6. elvégezte-e a szükséges értékelés(eke)t, van(nak)-e új tudományos eredmény(ek), következtetés(ek) és javaslat(ok), T7. van(nak)-e szakmailag kifogásolható megoldás(ok), értékelés(ek), eredmény(ek), következtetés(ek), javaslat(ok), és ha igen, mennyire befolyásolja ez a munka egészét, T8. a hasznosítás (gyakorlati alkalmazhatóság) és a téma továbbvitelének lehetősége(i), T9. az értekezés a jelölt önálló – doktori szintű – munkájának tekinthető-e. II. Részletes rész Az észrevett H1. hiányosságok tételes felsorolása megnevezésükkel és/vagy tartalmukkal, H2. hibák felsorolása megnevezésükkel és/vagy tartalmukkal, az oldalszám és a bekezdés, illetve a sor megadásával. III. Nyilatkozat A bíráló nyilatkozata arról, hogy alkalmasnak tartja-e az értekezést a nyilvános védésre bocsátásra. Nemleges értékelés esetén részletes tudományos magyarázatot kell adni. IV. Kérdések Elfogadás esetén 2-5 olyan kérdés, amelyekre a doktorandusznak a nyilvános védésen kell válaszolnia. A kérdések a témához, és elsősorban a (lényeges) tartalmi kifogásokhoz kapcsolódjanak. 238
A hivatalos bírálatot 4-4 nyomtatott, aláírt példányban és elektronikus változatban (e-mail) kell megküldeni a Doktori Iskolába. 13. sz. melléklet AZ ÉRTEKEZÉS KEMÉNY BORÍTÓJÁNAK (CÍMOLDALÁNAK) MINTÁJA
DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS (Times New Roman 24F)
NÉV (Times New Roman 18)
Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron Beadás éve (Times New Roman 18) A bekötött dolgozat gerincére a következő kerüljön:
239
PhD. 66. (beadáskor kapott sorszám) NÉV
14. sz. melléklet
Az értekezés 3. oldalának mintája AZ ÉRTEKEZÉS CÍME Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Készült a Nyugat-magyarországi Egyetem 240
Széchenyi István Gazdálkodás- és szervezéstudományok Doktori Iskola …………………….................................................. programja keretében Írta: …................................................................... Témavezető: Dr. ….................................................. Elfogadásra javaslom (igen / nem)
……………………………….. (aláírás)
A jelölt a doktori szigorlaton …......... %-ot ért el, Sopron, ……………………………….
…………………………………. a Szigorlati Bizottság elnöke
Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom (igen /nem) Első bíráló (Dr. ….....................................................) igen /nem …………………..………… Második bíráló (Dr. …..............................................) igen /nem ………………………..…… (aláírás)
A jelölt az értekezés nyilvános vitáján …….......... %-ot ért el Sopron, …………………..………………. …………………………….. a Bírálóbizottság elnöke A doktori (PhD) oklevél minősítése: …...............................................
………………….…….…….. Az EDHT elnöke
241
(aláírás)
15. sz. melléklet JOGI NYILATKOZAT NYILATKOZAT Alulírott ………………………. jelen nyilatkozat aláírásával kijelentem, hogy a(z) ……………………….. című PhD értekezésem önálló munkám, az értekezés készítése során betartottam a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv.szabályait, valamint a Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola által előírt, a doktori értekezés készítésére vonatkozó szabályokat, különösen a hivatkozások és idézések tekintetében.66 Kijelentem továbbá, hogy az értekezés készítése során az önálló kutatómunka kitétel tekintetében a programvezetőt illetve a témavezetőt nem tévesztettem meg. Jelen nyilatkozat aláírásával tudomásul veszem, hogy amennyiben bizonyítható, hogy az értekezést nem magam készítettem, vagy az értekezéssel kapcsolatban szerzői jogsértés ténye merül fel, a Nyugatmagyarországi Egyetem megtagadja az értekezés befogadását. Az értekezés befogadásának megtagadása nem érinti a szerzői jogsértés miatti egyéb (polgári jogi, szabálysértési jogi, büntetőjogi) jogkövetkezményeket. Sopron, ………………….. ………………………………….. doktorjelölt
66
1999. ÉVI LXXVI. TV. 34. § (1) A MŰ RÉSZLETÉT – AZ ÁTVEVŐ MŰ JELLEGE ÉS CÉLJA ÁLTAL INDOKOLT TERJEDELEMBEN ÉS AZ EREDETIHEZ HÍVEN – A FORRÁS, VALAMINT AZ OTT MEGJELÖLT SZERZŐ MEGNEVEZÉSÉVEL BÁRKI IDÉZHETI. 36. § (1) nyilvánosan tartott előadások és más hasonló művek részletei, valamint politikai beszédek tájékoztatás céljára – a cél által indokolt terjedelemben – szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást – a szerző nevével együtt – fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul.
242
16. sz. melléklet TÉZISFÜZET BORÍTÓJÁNAK MINTÁJA Méret: A/5
Külső borító (címoldal) Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar
AZ ÉRTEKEZÉS CÍME
Doktori (PhD) értekezés tézisei
Szerző neve
Sopron Megjelenés évszáma
243
17. sz. melléklet Tézisfüzet külső borítójának (címlapjának) belső oldala
Doktori Iskola: Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok
Vezetője: Prof. Dr. Székely Csaba DSc
Program: ………………………………….
Vezetője: ………………………………….
Témavezető:…………………………………….
………………………………… Témavezető támogató aláírása
244
18. sz. melléklet
A doktori fogadalom szövege
Én, ….........................................fogadom, hogy az egyetem doktoraihoz méltó magatartást tanúsítok, betartom a tudományos etikát, a tudomány fejlesztésén a jövőben is munkálkodom, igyekszem tudásomat az egyetemes emberi kultúra szolgálatába állítva közkinccsé tenni. A Nyugat-magyarországi Egyetem iránt, aki engem doktorrá avatott, tisztelettel viseltetem. Arra törekszem, hogy tudományommal hazámnak, a Nyugat-magyarországi Egyetemnek és magamnak megbecsülést szerezzek.
245
19. sz. melléklet A doktori oklevél szövege (magyar nyelvű) Szám: …............. MI, A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM REKTORA ÉS DOKTORI ÉS HABILITÁCIÓS TANÁCSA KÖSZÖNTJÜK AZ OLVASÓT, ÉS TUDATJUK MINDENKIVEL, HOGY EZEN OKLEVÉL TULAJDONOSA
aki 19 év
hó
napján
(hely)
(név, végzettség) született,
szigorú vizsgálaton bizonyította az egyetemi végzettség elnyeréséhez szükségesnél magasabb fokú tárgyismeretét, publikációkkal nevét ismertté tette a tudományos közvélemény előtt, értekezés megírásával és annak bírálóbizottság előtti nyilvános megvédésével bizonyította az önálló tudományos munkára való rátermettségét. …......................................... tudományágban, ……………………………….. tudományterületen az egyetem Doktori és Habilitációs Szabályzatában foglalt előírásoknak …......................................................................... minősítéssel eleget tett. Ezt követően a Nyugat-magyarországi Egyetem hagyományai szerint a mai napon tartott nyilvános doktoravatáson ünnepélyes fogadalmat tett a doktori (PhD) fokozat méltó viselésére valamint az Egyetem iránti tiszteletre. Mindezek alapján, a ránk ruházott hatalomnál fogva, a törvények értelmében a nevezettet DOKTORRÁ AVATJUK
ÉS FELJOGOSÍTJUK A DOKTORI CÍM (PHD VAGY DR.) HASZNÁLATÁRA. ENNEK HITELÉÜL EZT AZ OKLEVELET KIADTUK, ANNAK ÉRVÉNYÉT SAJÁT KEZŰ ALÁÍRÁSUNKKAL ÉS A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM PECSÉTJÉVEL MEGERŐSÍTETTÜK. Kelt Sopronban, …...... év …............ hó …... napján PH
Rektor
Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács elnöke 246
20. sz. melléklet
Nos, Rector Univesitatis Hungariae Occidentalis et Consilium Doctorum testificamur, ut ……………..………………………………..
qui/quae in civitate ………………….. anno ……, mense ………, die …. natus/nata est, in acerba inquisitione testatus/testata scientiam maximam disciplinarum, ingenium liberum ad agitationem studiorum demonstravit et
…………………………………………………………………….. iussis in Legibus Doctorum Universitatis inclusis
……………………………. satisfecit. Igitur consuetudine Universitatis Hungariae Occidentalis eum/eam viribus legis facultato Nobis competenti ex hodierno die doctorem pronuntiamus et ius ad compendii doctoris (PhD) Dr. usum damus. Ad cuius fidem hanc diplomam misimus, eam comprobamus, subscripsimus et cum signo Universitatis Hungariae Occidentalis firmavimus. Scriptum est in civitate Scarbantiae, anno bis ……………………, …………….. in mense …………….
Rector
Praeses Consilii Doctorum Universitatis
247
21. sz. melléklet
University of West Hungary
The Doctoral Council of the University of West Hungary has conferred
the degree of Doctor of Philosophy
on ………………………………………………………
in the field of ………………………………………………………………….
with all the rights, privileges and honors pertaining thereto. In testimony whereof, the undersigned, by authority vested in them, have hereundo affixed their signatures and the seal of the University of West Hungary at Sopron, this ……… day of ……., ……………………….
Rector
Chair of the Doctoral Council
248
22. melléklet KÉPZÉSI ÉS ELJÁRÁSI DÍJAK, DÍJAZÁSOK 2013/2014. tanév „A Hallgató és az Egyetem megállapodnak abban, hogy a tanulmányok további éveiben a költségtérítés összege legfeljebb az előző tanévben megállapított költségtérítésnek a Központi Statisztikai Hivatal által előző évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árindexszel növelt összege lehet. A költségtérítés összege egyebekben a hallgatói jogviszony ideje alatt egyoldalúan nem módosítható.” A 2013. év fogyasztói árindexe: 5,7 % (Központi Statisztikai Hivatal) (1) Képzési és eljárási díjak magyar állampolgárság esetén 1. Tandíj 2. Fokozatszerzési eljárás díja 3. Fokozatszerzési eljárás díja idegen nyelven 4. Áthozott doktori fokozatszerzés
2012/13.tanév 2013/2014. 232.000,- Ft 245.200,- Ft 186.000,- Ft 196.600,- Ft 588.000,- Ft 621.500,- Ft 279.000,- Ft 294.900,- Ft
(2) Képzési és eljárási díjak külföldi állampolgárság esetén: 1. Beiratkozási díj 250 2. Tandíj 600 3. Fokozatszerzési eljárás díja idegen nyelven 600 4. Külföldön szerzett fokozat honosítása 100
600,- euró 1.600,- euró 1600,- euró 300,- euró
(3) Az önköltséges szervezett képzés díja félévenként Az önköltséges szervezett képzés félévenkénti díját a Tudományági Doktori Tanács határozza meg. Magyarországon élő magyar állampolgárok számára a félévenkénti képzési díj maximális összege az Oktatási Minisztérium által biztosított doktori képzési normatíva. (4) Az eljárási és képzési díjak felhasználásának módja Az eljárási és képzési díjak értelemszerűen egymást követően fizetendők be az egyetem számlájára, ahol a díjak elkülönítetten kezelendők. (5) Bér és bérjellegű kifizetések: 1) Elnök magyar nyelvű védés esetén idegen nyelvű védés esetén 2) Opponens magyar nyelvű védés esetén idegen nyelvű védés esetén 3) Bizottsági tag magyar nyelvű védés esetén idegen nyelvű védés esetén 4) Titkár magyar nyelvű védés esetén idegen nyelvű védés esetén
2012/13. tanév 27.900,- Ft 46.500,- Ft 46.500,- Ft 93.000,- Ft 18.600,- Ft 27.900,- Ft 9.300,- Ft 13.950,- Ft
2013/2014. 29.500,- Ft 49.000,- Ft 49.000,- Ft 98.300,- Ft 19.600,- Ft 29.500,- Ft 9.800,- Ft 14.800,- Ft
(6) Témavezetők díjazása sikeres védés esetén a fokozat minőségének függvényében: Summa cum laude magyar hallgató esetén: 118.000,- Ft külföldi hallgató esetén: 177.000,- Ft Cum laude magyar hallgató esetén: 98.300,- Ft külföldi hallgató esetén: 147.500,- Ft Rite magyar hallgató esetén: 78.600,- Ft külföldi hallgató esetén: 118.000,- Ft 249
