SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA A HRSZ. 145111/292 (Határ utca), 145111/113 - 145111/139 (Orgonafüzér utca), 145111/146 (Égerfa utca), 145111/144 (Platánliget utca), 145201/1 - 145111/6 - 145111/385 (Alacskai út), 156080 (névtelen) UTAK KÖZÖTTI TERÜLETEN 2013. 12. 12. Étv. 9. § (6) bekezdés szerinti eljárás anyaga (2013. 1. 1. előtt indított eljárás)
TERVEZŐK
GENERÁLTERVEZŐ: POMSÁR ÉS TÁRSAI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 1065 BUDAPEST, NAGYMEZŐ UTCA 25. TEL: 36-13318494 EMAIL:
[email protected] VÁROSY PÉTER OKL. ÉPÍTÉSZMÉRNÖK VÁROSRENDEZÉSI SZAKMÉRNÖK VEZETŐ TERVEZŐ TT/1É 01-2320 POMSÁR ANDRÁS OKL. ÉPÍTÉSZMÉRNÖK VEZETŐ TERVEZŐ TT/1É 01-1734 HAMBEK ZOLTÁN OKL. ÉPÍTÉSZMÉRNÖK ZIKKERT ZOLTÁN OKL. ÉPÍTÉSZMÉRNÖK SZAKTERVEZŐK:
JÁMBOR LÁSZLÓ OKL. KÖZLEKEDÉS, VÁROS- ÉS VÍZÉPÍTŐ MÉRNÖK MMK: 13-10203 „A” KAT. K1D-1 VEZETŐ TERVEZŐ
TARTALOMJEGYZÉK
VIZSGÁLATI ÉS ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Vizsgálat Bevezetés Adatszolgáltatások A tervezési terület lehatárolása A módosítással érintett tervek, munkarészek Hatályos szabályozási környezet Egyéb adottságok Közlekedés Közművek Javaslat Alapvető cél Rész célok Egyéb megfontolások Közlekedés Ábrák Összevetés Beépítési javaslat Mellékletek Egyeztetési eljárás dokumentumai ÉTV. 9. § (3) véleményezés – vélemények, válaszok ÉTV. 9. § (4) szerinti egyeztető tárgyalás jegyzőkönyve
4 4 4 4 4 5 5 7 7 8 8 8 10 16 17 18 25 30
JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testületének ..../2014.(......) önkormányzati rendelete (tervezet)
33
Határ út – Orgonafüzér utca – Égerfa utca – Platánliget utca – Alacskai út – 156080 hrsz-ú út által határolt terület: - SZ-1 Szabályozási terv 1:2000
2/34
VIZSGÁLATI ÉS ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ
3/34
Vizsgálat Bevezetés Budapest, XVIII. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata a 331/2011 (IV. 28.) Önk. Sz. határozatban kezdeményezte a településrendezési eszközök módosítását. Adatszolgáltatások > > > >
Budapesti 1. számú Körzeti Földhivatal - papíralapú alaptérkép - 2011. Bp. XVIII. kerületi Önkormányzat - digitális alaptérkép geodéziai felmérés - hrsz: 145111/8, 145111/10, Bp. XVIII. kerületi Önkormányzat Ingatlantulajdonosok adatai, szándékai, közös telektulajdonra való készségük, telkek pozíciójára való igényük - informális megbeszélések, email-egyeztetések útján
A tervezési terület lehatárolása
Bp. Pestszentlőrinc - Pestszentimre - 73. és 89. számú terület - A tervezési terület lehatárolása A módosítással érintett tervek, munkarészek A módosítás nem érinti a településszerkezeti tervet. A szabályozási tervet és a KVSZ-t illetően is csak az utak és telektömbök határai, övezethatárok, előkert-méretek módosulnak. Mivel a változások a hatályos településrendezési eszközök alátámasztó munkarészei közül csak a közlekedési munkarészt érintik, csak ez került kidolgozásra. Hatályos szabályozási környezet BVKSZ: 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet PPVSZ: Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testületének 60/2006.(IX.12.) önkormányzati rendelete Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról A PPVSZ IV. fejezete tartalmazza sorszámozva a kerület önálló szabályozási tervekkel rendelkező területeit. Jelen tervmódosítás ezek közül a 89-es (Alacskai út) és a 73-as (Almáskert) számú területre vonatkozik (PPVSZ 68. 69. oldal).
Bp. Pestszentlőrinc - Pestszentimre - 73. és 89. számú terület - A tervezési terület elhelyezkedése Pestszentlőrinc - Pestszentimre területén. 4/34
(8) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni: Építési Kialakítható Beépítési Terepszint Legnagyobb Legkisebb Legnagyobb Legkisebb Legnagyobb övezet legkisebb mód alatti beépítettség építményépítményzöldfelület szintterületi telek beépítés magasság magasság mutató L4800 m2 szabadon 25% 25% 3,5 m 7,5 m 60% 0,7 m2/m2 XVIII/NTálló E1 (9) A Rendelet 3. számú mellékletében 89-es számon jelölt szabályozási terv területén a lakásszámot a Rendelet IV. fejezetének „A 89. számú szabályozási terv területén” címszó alatt található előírásoknak megfelelően kell meghatározni."
A 73-as területen érvényes övezeti előírások
"A 89. számú szabályozási terv területén Az Almáskert l. lakóterület építési telkein legfeljebb 2 lakásos lakóépület helyezhető el, kivéve az ikres beépítési módú telkeket, ahol telkenként 1 lakás helyezhető el."
"40. § L4-XVIII/NT-E2 építési övezet (1) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége 16,0 m, legkisebb mélysége 30,0 m lehet. (2) A lakótelkeken kizárólag lakóépületek helyezhetők el, amelyekben a kiszolgáló funkcióknak is helyet kell biztosítani. (3) A lakóépületben a lakótól eltérő rendeltetési egység kizárólag a gyűjtő- vagy főközlekedési utak mentén húzódó telkeken helyezhető el, ahol az épületek földszintjén a földszinti szintterület 60%-ig kereskedelmi, és szolgáltató funkció is megvalósítható. (4) Telkenként elhelyezhető épületek és lakások száma: a) az 1600 m2-nél kisebb lakótelkein telkenként egy, kétlakásos lakóépület, b) az 1600 m2-nél nagyobb lakótelken legfeljebb kettő, kétlakásos épület. (5) Az építési hely meghatározása: a) az előkert legkisebb mérete: 5,0 m b) az oldalkert legkisebb mérete: 3,0 m c) a hátsókert legkisebb mérete: 6,0 m. (6) Az épületek közterületek felőli építési vonala: a) a főközlekedési útról nyíló telkeknél a közúttól 8,0-10,0 m között, b) egyéb esetben 5,0-7,0 m között. (7) A tervezési területen kizárólag magastetős épület építhető. A tető hajlásszöge az 50o-ot nem haladhatja meg, a tetőtér egy szinten építhető be. (8) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni: Építési Kialakítható Beépítési Terepszint Legnagyobb Legkisebb Legnagyobb Legkisebb Legnagyobb övezet legkisebb mód alatti beépítettség építményépítményzöldfelület szintterületi telek beépítés magasság magasság mutató L4800 m2 szabadon 35% 25% 3,0 m 7,5 m 60% 0,5 m2/m2 XVIII/NTálló E2 (9) A Rendelet 3. számú mellékletében 73-as számon jelölt szabályozási terv területén a lakásszámot a Rendelet IV. fejezetének „A 73. számú szabályozási terv területén” címszó alatt található előírásoknak megfelelően kell meghatározni."
A PPVSZ - a tervezési területet meghatározóan érintő - általános előírásai
Egyéb adottságok
"37. § Intenzív kertvárosias lakóterületek általános előírásai ..... (5) A szabadonálló beépítési mód szerint beépíthető építési övezetekben ikres beépítés is alkalmazható, ha a már meglévő és a telkek megosztása útján keletkező új telek homlokvonala legalább 12 m, és területe nem kisebb az építési övezetben előírt legkisebb telekméret felénél. Ikres beépítés alkalmazása esetén az 500 m2-nél kisebb telkeken csak egy lakás vagy egyéb rendeltetési egység helyezhető el. (6) Az ikres beépítés esetén az ikerházak egységes megjelenése érdekében a két épület tömegformálását, párkány-, eresz- és homlokvonalát, tetőhajlásszögét, homlokzatalakítását, anyaghasználatát és színezését össze kell hangolni. Amennyiben az ikerház két tagja nem egyszerre épül, úgy a később épülő épület paramétereit az előbb épülőéhez kell igazítani. (7) Újonnan kialakított lakóterületeken a főrendeltetés szerinti és azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciókat egy épülettömegben kell elhelyezni."
A hatályos szabályozási környezeten kívül két megépült ház jelent a tervezési területen adottságot. Ezek geodéziai bemérése megtörtént (lásd adatszolgáltatások). A javasolt telekosztás során ezeket adottságként kell kezelni. Ugyancsak adottság a déli, 89-es területen a megtervezett közműhálózat és a szabályozási terv szerint kialakított telekstruktúra.
A PPVSZ fenti részterületre vonatkozó speciális előírásai "A 73. számú szabályozási terv területén (a Péteri út – Alacskai út – 145111/3 hrsz-ú ingatlan – Határ út által határolt terület) 1. A tervezési területen létesített csapadékvíz szikkasztó árkokat füvesíteni kell. 2. A tervezési terület mély fekvésű részét minimum 123,00 m. Balti fölötti szintre (mintegy 150 x 150 m-es területen átlag 1m-es feltöltés) kell feltölteni, a csapadékvizek helyi kezelése érdekében. 3. A tervezési terület 1600 m2-nél kisebb lakótelkein telkenként egy db, maximum kétlakásos lakóépület építhető. Az 1600 m2–nél nagyobb, de 2400 m2–nél kisebb lakótelken maximum két db, kétlakásos épület építhető."
A 89-es területen érvényes övezeti előírások "39. § L4-XVIII/NT-E1 építési övezet (1) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége 18 m, saroktelek esetében minimum 20 m lehet. (2) Az építési övezet területén legfeljebb négylakásos épületek helyezhetők el. (3) Az építési övezet területén telkenként egy épület építhető. (4) A területen szálláshely-szolgáltató épület, közintézmény épülete, önálló irodaház és sportlétesítmény nem helyezhető el. (5) A fő rendeltetés szerinti épületen kívül önálló épületként nem helyezhető el a főrendeltetést kiegészítő vagy kiszolgáló funkciójú épület. (6) Ahol a szabályozási terv az építési helyet nem tartalmazza, ott a) az előkert legkisebb mérete: 6,0 m, b) az oldalkert legkisebb mérete: 3,75 m c) a hátsókert legkisebb mérete: 10 m. (7) Tetőtérben csak egy szint létesíthető.
Közlekedés A településrendezési eszközök módosítását megalapozó közlekedési szakági munkarész kidolgozásakor figyelembe vettük a Parlament 19/2004. (III. 26.) OGY. számú határozatával elfogadott 2003 – 2015-ig szóló Közlekedéspolitikai Koncepció prioritásait, Pestszentlőrinc-Pestszentimre Integrált Városfejlesztési Stratégiájában és Városfejlesztési Koncepciójában a településrendezés céljaként meghatározott közlekedésfejlesztési szempontokat. E dokumentumokban meghatározott követelmények levetíthetők a kerület belső elérhetőségi adottságára is. A közlekedés fejlesztésének legfontosabb célja tehát a kijelölt akcióterületen belül is a helyváltoztatási célok elérhetőségének megteremtése a helyi társadalom különböző rétegeinek megfelelő biztonságos és környezetkímélő közlekedési eszközökkel és azokhoz igazított közlekedési pályákon. A közlekedés a településfejlesztési koncepcióban meghatározott alapvető értékek megőrzését, bemutatását is kell, hogy szolgálja.
5/34
Tervezési program: Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának célja, hogy az itt élő polgároknak a kerület ne csak lakóhelye, hanem igazi otthona legyen. A kerület természeti adottsága, a kiépített és karbantartott utak vonzóvá és lehetővé teszik, hogy mind többen keressék fel és telepedjenek le a községben. Az Önkormányzat Képviselőtestülete elő kívánja segíteni a kerület népességének gyarapodását az által is, hogy újabb területet nyilvánít beépítésre szánt területté. A településrész közlekedés-földrajzi helyzete – a Főváros délkeleti szélén az M0, M5 jelű autópálya, illetve a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér között fekszik – megkívánja, hogy a kijelölt 145111 hrsz-ú terület szabályozása, beépítése előtt megalapozó vizsgálat keretében mutassuk be a meglévő közlekedési hálózatokat és a hálózati kapcsolatokat, a közúti- és a közösségi közlekedés helyzetét a gyalogos és kerékpáros forgalomra is kiterjesztve, továbbá a parkolási adottságokat. A négyszög alakú – Almáskert elnevezésű – mintegy 25,0 hektár méretű tervezési terület határa megegyezik a szabályozásra kijelölt együtt tervezendő területet körbe ölelő közlekedési célú területek – Alacskai út (156066 hrsz.), Névtelen utca (156080 hrsz.), Határ út (145111/292 hrsz.), Orgonafüzér utca (145000/113 és :/139 hrsz.), Égerfa utca (145111/146 hrsz.). Platán liget utca (145111/144 hrsz.) – külső határával. Ez a körülmény egyértelművé tette a közlekedési területek kizárólagosan befelé, a tömbbelsők irányába történő szélesítését. A tervezési programot az előzetes egyeztetések, valamint a tervkészítés törvényi háttere alapján a következőkben foglalhatjuk össze: A módosítás célja ennek a beépítésre szánt területnek a szabályozása normáltelkes kertvárosias lakóterületté. A településtervezés közlekedési alátámasztó munkarészében javaslatot kell kidolgozni a területen lakók közlekedési igényének korszerű levezetésére.
Pestszentimre vasútállomás
1.
1.2
Közlekedési vizsgálat
Közúti közlekedés
A vizsgálat célja összefoglaló közlekedési helyzetértékelést adni a tervezéssel érintett településrész közlekedésének általános jellemzőit bemutatva, rávilágítva azokra a közlekedési problémákra, amelyek a forgalomnövekedés és a terület-felhasználás változása kapcsán fejlesztést tesznek szükségessé. Mindenekelőtt áttanulmányoztuk a hatályos településrendezési terv közlekedési alátámasztó munkarészét, és megvizsgáltuk, hogy az abban dokumentált megállapítások, javaslatok ma is helytállóak-e. Vizsgálatunk sem tévedést, sem hiányosságot nem állapított meg.
1.2.1 Közutak A tervezéssel érintett területet a Nemes utca nevű főútról a Határ utcán és az Alacskai úton-, a Kisfaludi utca nevű főútról a Szigeti Kálmán utcán át lehet megközelíteni. A szabályozni tervezet területet északkelet–délnyugat irányban átszeli egy gazdasági út. Ez az út burkolatlan, szabályozási szélessége 4,0 méter. Járófelülete közúti gépjárművek közlekedésére nem-, csak mező- és erdőgazdasági gépek közlekedésére alkalmas, vízelvezetése megoldatlan.
1.1 Vasúti közlekedés A tervezési területen nem vezet át vasútvonal. A legközelebbi vasúti megállóhely a 142. számú Budapest – Kecskemét vasútvonalon, Pestszentimre vasútállomás. A tervezési terület középpontjától a Szigeti Kálmán és a Vasút utcán át 1,6 km. távolságra van. Ezt a távolságot gyalog 20 perc, kerékpárral 10 perc alatt megteszi az ember. Ennyi gyaloglás, testmozgás naponta kétszer egészségmegőrző hatással bír. Pestszentimre vasútállomás és Budapest-Nyugati pályaudvar közötti távolságot (14 km.) 18 perc alatt teszi meg a vonat. Az utazási sebesség tehát 46 km/óra. A személyszállító vonatok napközben és csúcsidőben egyaránt félóránként közlekednek.
1.2.2 Forgalmi adatok A tervezési terület közúti közlekedését érintő önkormányzati úthálózaton (Határ utcán és az Alacskai úton) forgalomszámlálás nélkül is megállapítható, hogy a teljes gépjárműforgalom mértéke sehol nem éri el a megfelelő szolgáltatási szinthez tartozó megengedett forgalomnagyság (800 E/h) mértékét. A tervezési területen megvalósítani tervezett kertvárosias lakóterület jellegéből adódó személy- és áruszállítási (építési, költözködési) igény határozza meg a várható forgalomnagyságokat. 1.2.3 Nemzetközi és regionális kapcsolatok Az új kertvárosban élők számára az M0 jelű autópálya a körgyűrűből induló autópályákon át nemzetközi közúti kapcsolatot biztosít. Budapest főváros központjával és Pest megye dél-keleti részével a Nemes utcán át elérhető Nagykőrösi út, illetve a Királyhágó utcán át elérhető Üllői út biztosítja a tervezési terület közúti kapcsolatát. Az autópálya gépjárművel 5 perc alatt érhető el. E nagytérségi kapcsolatok tovább javulnak az M0 autóút 11 jelű főút – M10 autóút közötti szakaszának, várható kiépítésével. A hazai közlekedési ágak 2014 – 2020 évekre tervezett fejlesztési igényei megalapozását a 2013. évben elkészülő Nemzeti Közlekedési Stratégia szolgálja. 1.2.4 Közutak tervezési osztályba sorolása (e-UT 03.01.11 Közutak tervezése 1.1.3 pont, illetve az 1.1 táblázat szerint): Belterületen: Országos elsőrendű főút (4. jelű): B. III. a. B. Belterületi másodrendű főutak (Nemes utca, Kisfaludi utca) B. IV. b. C. Gyűjtőutak (Határ út, Alacskai út) B. V. c. A. 6/34
Közművek 1.2.5 Csomópontok A tervezési terület ma a Határ úton, illetve az Alacskai úton át lehet megközelíteni. E gyűjtő utak csatlakozása a másodrendű főutakra (Nemes utca, Kisfaludi utca) jól kiépített, szabályozott csomóponton történik. 1.3 Közösségi közúti közlekedés A távolsági közúti közlekedési igényüket a személygépkocsival nem rendelkező helybeliek a BKV Zrt. autóbusz járataival elégíthetik ki. Az autóbusz közlekedés – mint a közúti közlekedés egyetlen közcélú eszköze – elavult, az évtizedekkel ezelőtt kialakult hálózat nem a valós igényeket elégíti ki. A tervezési területről a Főváros központjába a 182 számú busszal és az M3 metróval lehet eljutni. A menetidő az átszállás nélkül 54 perc. A megtett távolság 19,4 km. Utazási sebesség 21,5 km/óra. A megállóhelyek száma 25 + 10. Az utasokat a megállóhelyeken jól olvasható ábra és menetrend tájékoztatja a járatok indulási időpontjáról. A buszmegállóknál az utasokat esőtől, széltől megvédő váróhelyek vannak. A tervezéssel érintett terület súlypontja és a legközelebbi buszmegálló közötti távolság 1492 méter.
A 89-es tömb közművek szempontjából változatlan (az Alacskai út menti teleksor beépítése változik zártsorúról szabadon állóra, de a telek- épület- lakásszám ugyanaz) ezért a hatályos terv alátámasztó munkarészei változatlanul érvényesek. A 73-as területen a hatályos terv 160 családi házzal számolt. A jelen módosítással kialakuló lakásszám ezen a területen: 73 meglévő, 61 tervezett, összesen 134 lakás, ami kevesebb a korábban tervezettnél; ezért a hatályos terv alátámasztó munkarészei ez esetben is érvényesek. A hatályos terv alátámasztó munkarészének közműnyilatkozatait mellékeljük (4. sz. melléklet). Bár az FSZKT a területen megengedi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazását, a hatályos PPVSZ 8.§ (2) és (3) bek. ezt tiltja, ezért a területen a beépítés feltétele a teljes közművesítettség. Javaslat Alapvető cél
A kötöttpályás közúti közösségi közlekedésről szólva az 50-es villamos vonal alapvetően kedvezően szolgálja ki a Pestszentlőrinc gerincét alkotó Üllői úti térséget. A tervezési területtől azonban jelentős gyaloglás után érhető el. A járatok haladását jelentősen akadályozza a keresztutcák forgalma, ezért nem felel meg a korszerű, nagy távolságot megtevő külvárosi villamosjárattól elvárható igényeknek, mint azt az IVS. helyzetértékelése kifejti. Vasúti közlekedésre (Ferihegy) ráhordó buszjárattal a menetidő a leghosszabb, 1 óra 17 perc. 1.4 Kerékpáros és Gyalogos közlekedés A tervezéssel érintett terület közelében kerékpárút nincs, de a kerékpárforgalom levezetésére a tervezési területet három oldalról átölelő önkormányzati kezelésű utak alkalmasak, ha ezt a funkciót jelzőtáblákkal elismeri az út kezelője. Az érintett területen és határoló útjain járda nem található. A csekély gyalogos forgalom az útburkolaton vagy az útpadkán zajlik.
Az alapvető célkitűzés a hosszú és többször változó szempontú tervezési folyamatban változatlan maradt. Nevezetesen az, hogy a telektulajdonosok igényei közül a méltányolhatókat minél pontosabban ki lehessen elégíteni. Tulajdonosi igények A két terület közül a délin, a 89-es jelűn a terület tulajdonosai egységesen haladnak előre a tömbök fejlesztésével, a közművek engedélyezési eljárása folyamatban van. A konkrét tulajdonosi igény teljesítése egyszerűen megoldható: a zártsorú beépítés előírásának törlése, ezt az Önkormányzat is támogatta. A korábban zártsorú beépítésű tömb is szabadonálló beépítési előírást kap, mint a terület többi tömbje.
1.5 Parkolás Közterületi várakozóhelyek nincsenek kiépítve a tervezéssel érintett területen. 2.
Forgalmi tervezés
A tervezési programban lehatárolt terület beépítését laza, kertvárosias lakóterületként tervezi az Önkormányzat szabályozni. Egy telken legfeljebb két lakás építése felel meg az előzetes felmérés szerinti igényeknek és a szomszédos területek beépítéséhez történő illeszkedés (Étv. 18. § (2) bekezdés, OTÉK 6. § (2) bekezdés) szabályának is. A demográfiai előrejelzéseket és a statisztikai adatokat figyelembe véve legfeljebb három fő/lakás értékkel számolhatjuk a településrész népességének gyarapodását e lakóterület várhatóan hat-nyolc év alatti beépítésével. Vagyis a tervezési területen legfeljebb 720 lakos közlekedési igényét kell kiszolgálni. A Fővárosban fekvő kertvárosi területek közlekedési adatainak átlagát figyelembe véve a lakos szám kétharmada, tehát 480 fő jár majd naponta dolgozni vagy tanulni. Feltételezzük, hogy a naponta bejárók 1/5-e a kerületben fog tanulni, dolgozni, 80 % pedig a Főváros központjába vagy egyéb kerületeibe jár naponta. A Pestmegyébe dolgozók, tanulók számát figyelmen kívül hagyjuk a biztonságos tervezés javára. Ez 384 utas hivatásforgalmat jelent. A közlekedésfejlesztés Parlament által elfogadott koncepciójában megfogalmazott irányzatot (vasúti, kerékpáros, tömegközlekedés prioritása) figyelembe véve biztonsággal tervezhető, hogy a naponta ingázók legfeljebb fele fog személygépkocsival közlekedni. Egy személygépkocsiban átlag 1,5 utast feltételezve a belterületi másodrendű főutak és a gyűjtő utak forgalmát a tervezési terület – 8 év alatt várható – teljes beépítése 128 E/nap értékkel fogja növelni. Ez a forgalomnövekedés a főutak jelenlegi kihasználtságát 1,0 % alatti értékkel fogja növelni, amely érték elhanyagolható.
Az északi, 73-as területen a 100-as nagyságrendet elérő tulajdonos-szám nehezebb helyzetet teremt. A tulajdonosi igények kielégítése viszonylag kevés "jóváhagyandó", szabályozási elemet érint (telekszélesség és következményei). A fő hangsúly mindvégig az "alátámasztó" telekalakítási javaslaton volt. Az 1. számú mellékletben részletezzük a sokirányú egyeztetést, mely az Önkormányzat és a tulajdonosi közösségek képviselőivel, egyes tulajdonosokkal folyt, melyek következtében a kimutatásban részletezett sok tervváltozat készült. A 2. számú melléklet tartalmazza Bp. Fővárosi Kormányhivatal Állami Főépítészének a tervvel kapcsolatos észrevételeit, javaslatait, melyek közül a 4. pontra vonatkozóan tervezői álláspontunk a következő: a hátsókertek vonalában húzódó 7/34
övezethatár következtében az utca mindkét oldalán azonosak a beépítési paraméterek, ami kedvezőbb utcaképet eredményez. (Itt húzódik egyébként a 73-as és 89-es tömbök határa is.)
övezet esetén
A végeredmény a beépítési terven bemutatott változat, amely a korábbi „A” változat pontosításával készült. Ugyanakkor – döntésük szerint – a korábbi „B” változatnak megfelelő telekalakítást is megvalósíthatják a tulajdonosok a szabályozás módosítás jóváhagyása után.
kialakult állapot engedményes határértékei
Rész célok Építési hely, telken belüli zöldfelület helye A rész-célkitűzések között a tervezés első fázisában egy határozottabb előírásrendszer igénye merült föl az építési vonalak, a beültetési kötelezettség határainak rögzítésével. Ebben a tervezési szakaszban a saroktelkek építési vonallal is megkötött hangsúlyozása is előtérbe került. Később, épp ellenkezőleg, a sokkal megengedőbb szabályozásban jutott az Önkormányzat és a Tervező konszenzusra. Ez csak az általános építési helyi előírásokra korlátozódik, mert a laza, kis lépésekben beépülő terület kertvárosias jellege így is biztosítható, határozott építési vonallal alakított utcaképi elvárás nem szükséges. Különösen érvényes ez a sok tulajdonos kezében lévő északi, 73-as területre, ahol a telekalakítás kényszerű alkuit (méret, pozíció, egy telekbe kényszerülés) jelentősen terhelte volna az építési hely lemerevítése. Az északi 73-as területen – ugyancsak a sok eltérő és más-más tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos miatt – a javasolt telekméretek között jelentősebb lesz a különbség, mint a déli 89-es területen. A 89-es terület telekosztása már javarészt kialakult, már most is a rendezettség benyomását kelti. Itt is csökkentettük ugyan a hatályos terv szigorát az "építési hely határa" és a "kötelező építési vonal" előírások elhagyásával, de előírtunk a telkek északi közterületi határán irányadó építési vonalat. Ezzel biztosítjuk a napos kertrész utcától távolabb való elhelyezkedését, másrészt a homlokzat formálásban több lehetőséget kap a tervező és az építtető, amikor nem kell az egész homlokzatot egy (kötelező) építési vonalra illesztenie. Az irányadó építési vonalat a PPVSZ már alkalmazza a szabályozásban egy másik építési övezetben: az 52. számú területen (IV. fejezet, 62. oldal). Telekszélesség A 73-as terület legkisebb telekszélessége mindvégig fontos kérdés volt a tervjavaslat kidolgozása során. A sok eltérő tulajdoni hányad miatt szükséges a kisebb telkek kialakítása. A hatályos terv által meghatározott 16 méteres szélességet csökkentve ezek kialakíthatók az érintett tömbben. Itt új övezetet hozunk létre, amelynek az előírásai egyebekben egyeznek a környező tömbökéivel. Az új övezetben a tervezett telekosztás aprólékos tanulmányozása alapján 14,5 méteres minimum telekszélességet javaslunk. Telekméret A legkisebb telekméret kérdése is csak a 73-as területen merül föl. a fent említett indokokkal előnyös lenne a tulajdonosok számára 800 m2-nél kisebb terület meghatározása, ez azonban a BVKSZ előírása miatt nem lehetséges.
L4
legkisebb
paraméter típusa
legnagyobb
legkisebb
legkisebb megengedett
területe
beépítési mértéke
szintterületi mutatója
zöldfelületi mértéke
építménymagassága
m2
%
m2/m2
%
m
m
25
0,7
-
-
-
-
400
-
50
1,0
-
-
-
35
0,7
-
-
-
A fenti táblázat 800 m2-nél kisebb telek előírását új osztású telektömbben nem engedi a következő BVKSZ előírással együtt értelmezve. 2. § (1) Új telektömböt és azon belül telket, építési telket, építési területet kialakítani csak KSZT alapján és az építési övezeti előírásoknak megfelelően szabad.
Vizsgáltuk a 10%-os eltérés lehetőségét, melyre a 2. § (2) bekezdése utal, ez azonban a már felosztott tömbökről rendelkezik: (2) A telkekre már meghatározó módon felosztott telektömbben az építési telkek kialakítása a telek építési övezetben előírt legkisebb területének legfeljebb 10%-os csökkentésével lehetséges, ha az így kialakítható egyedi telkek az övezeti és más általános érvényű hatósági előírások figyelembevételével beépíthetők.
Ezért a tervezés közben számításba vett (10 %-kal csökkentett) legkisebb telekméretet (720m2) el kellett vetnünk. A 145111/19 hrsz telek (dűlőút) szabályozása A tulajdonosok nagy hányada egyetértett a /19-es út közterületi szabályozásával, hogy így függetlenedjenek – a közterületek lejegyzése után – az egyes tömbök tulajdonosai a tömbön belüli osztás során. Városrendezési szempontból azonban jelentős ellenérvek hangzottak el és a tulajdonosi függetlenedést sem oldja meg lényegében a "gyalogút" koncepciója. A tömbök egymással – majdnem mindegyik tömb – össze vannak kötve a közterületeken átívelően is a "vándorlások" miatt. Egyes tulajdonosok, résztulajdonosok új telküket, résztelküket másik tömbben kapják meg a terület újraosztása után. Ennek oka részben az, hogy jelenleg is több helyen tulajdonosok és ezeket a szétszórt tulajdonokat össze kell terelni. Másik oka az, hogy az útlejegyzések nem egyformán érintik a tömböket, emiatt területük nem egyformán csökken, de a vándoroltatással az egyensúly valamennyire helyrebillenthető. Végkövetkeztetésünk tehát az, hogy a gyalogút, mint közterület nem csodaszer, nem osztja valóságban kis csoportokra a tulajdonosok nagy közösségét. Egyéb megfontolások
Közlekedés
legnagyobb megengedett
800
aprótelkek esetén 5. számú táblázat
-
az épületre meghatározható legnagyobb megengedett
általános határértékek általános határértékek
2000
Közlekedési hálózat A 73-as terület telekszélességi, építménymagassági, előkert méretbeli változtatásán kívül csekély változtatást javaslunk a közlekedési rendszerben. Ez a Platánliget utca egyenes kivezetését jelenti a Határ utcára a korábban tervezett L alakú vonalvezetéssel szemben. A közlekedési rendszer így a kelet-nyugat irányú kiszolgáló utcákra épít. Észak - dél irányban meghagyjuk a korábban tervezett nyomvonalakat, de azokat a közművek elhelyezésén kívül kifejezetten gyalogos, kerékpáros célra javasoljuk. Vonalvezetésük is ezt hangsúlyozza.
L4 Intenzív kertvárosias lakóterület 31. § ...... (14) A keretövezet területén az építési övezeteket - a (10)-(11) bekezdésben és az 1. § (9)-(10) bekezdésben foglalt eltérésekkel - az 5. számú táblázat keretszabályozási határértékeinek figyelembevételével kell meghatározni. a KVSZ-ben az építési övezet képzésénél az építési telekre meghatározható
képzése
Tervező a településrendezési tervek alátámasztásául – miután megvizsgálta a településen élők közlekedését és feltárta a közlekedéssel szemben rejlő igényeket – a vizsgálat (1. fejezet) megállapításai és a településfejlesztési koncepcióban és az Integrált Városfejlesztési Stratégiában jóváhagyott elvek figyelembevételével tesz javaslatot annak fejlesztésére. E fejezetben – a vizsgálat eredményének összegzéseként – közlekedési ágazatokra bontva a „mit kell tenni” kérdésen kívül, a „hol és hogyan” kérdésekre válaszolunk.
engedményes határértékei alapintézményi
8/34
3.1 Vasúti közlekedés A közlekedési alátámasztó munkarész vizsgálati fejezetében megállapítottuk, hogy a tervezési területhez legközelebb, a 142. számú Budapest – Kecskemét vasútvonalon, Pestszentlőrinc vasútállomás, a tervezési terület középpontjától 1,6 km. távolságra van. Ennyi gyaloglás, kerékpározás naponta kétszer egészségmegőrző hatással bír. A jelenlegi utazási sebesség a legmagasabb a közlekedési ágak közül. A vasútvonalon korszerű szerelvények közlekedtetését, a vasútállomáson megfelelő számú gépjármű és kerékpártároló létesítését, javasoljuk, megközelítésére pedig megfelelő burkolatú gyalogos és kerékpárút kiépítése szükséges, hogy a kertvárosi lakók közül minél többen válasszák a hivatásforgalom lebonyolítására ezt a közlekedési ágat. Ugyanez a javaslatunk Budapest-Ferihegy vasúti megállót illetően, azzal a kiegészítéssel, hogy a vasútállomásra ráhordó buszjárat beindítását is javasoljuk az Alacskai úti lakótelep és az Almáskert lakói számára. A tervezési területen megvalósuló lakópark lakói személyszállítási igényének kielégítését megalapozó forgalmi tervezése során a vasúti közlekedés lehetőségét is figyelembe vettük. 3.2 Közúti közlekedés 3.2.3 Közúti hálózati kapcsolatok Tárgyi szabályozási terv módosítása a kapcsolati funkciót is ellátó gyűjtő-, forgalmi úthálózat tekintetében nem javasol változtatást. A forgalmi méretezés fejezetben bemutatott forgalomnövekedés ugyanis nem indokolja. 3.2.4 Főbb közlekedési csomópontok A tervezési terület lakóutcáinak kereszteződésében szabályozott csomópont kiépítésére a várható járműforgalom figyelembevételével nincs szükség. A járművek a jobbkéz-szabály alapján közlekedjenek. A gyűjtő utakra (Határ út, Alacskai út) történő ráhajtásnál egyszerű elsőbbségadás kötelező jelzőtábla által szabályozott csomópont kialakítását javasoljuk. 3.2.5 Belső úthálózat: A közlekedési célú területek szélességét csak ott szabályozzuk, változtassuk meg, ahol az feltétlenül szükséges. Azoknak a közlekedési területeknek a szélességi méretét, melyek nagyobbak a szabványosnál ne csökkentsük, hanem használjuk ki fasor telepítésével sétány jellegűvé alakítására. A távlati közúti forgalom változását, növekedését csak becsülni, pontosan kiszámítani nem lehet. A kiszolgáló és lakóutcák keresztmetszeti mérete (szabályozási szélesség) nem lehet kevesebb 12,0 méternél (OTÉK 26. § (2) bekezdés), kivéve az Orgonafüzér és Platánliget utcákat összekötő vegyeshasználatú utcákat, amelyeket az arányos telekalakítás érdekében legkevesebb 8,0 méter szélességűre javasoljuk szabályozni. Ez az a méret, amelyen még minden közmű elhelyezhető. Lásd az alábbi méretezett mintakeresztszelvényt.
vegyes használatú kiszolgáló út (a méretek méterben értendők)
A tervezési terület derekán meglévő 145111/291 hrsz-ú közlekedési célú terület szélességi mérete változatlanul 16 méter. A tervezett beépítési sűrűségből adódó közúti forgalom (gyalogos, kerékpáros, gépjármű) baleset- és torlódásmentesen levezethető, a kötelezően javasolt fasortelepítés mellett. Az így kialakított közút forgalmi kapacitásának kihasználtsága az 50 % mértéket sem éri el a terület teljes beépülése után. Az akcióterület észak-nyugati szélén lévő telektömb közepén meglévő 4,0 méter széles közlekedési célú területet megszüntetni és a kialakítani javasolt építési telkekhez csatolni javasoljuk. Ez a közlekedési terület ugyanis a falusias beépítésre szánt területekre jellemző, a hátsó kertek mezőgazdasági gépekkel, járművel, termény és trágya szállításra történő megközelítés céljára. A kerület és a Főváros központjával, a környéki településekkel, a közúti kapcsolatot a meglévő közúti hálózat, a Bp. XVIII. kerület IVS. Akciótervében ismertetett fejlesztéseket is figyelembe véve, megfelelően biztosítja. A kereszteződésekben a beláthatóságot az építési telkek sarkának 3-3 méteres levágásával javasoljuk biztosítani. 3.2.6 Közösségi közlekedés A Közlekedési vizsgálat című 1. fejezetben bemutatott kötöttpályás és közúti közösségi közlekedés fejlesztésére nem teszünk javaslatot, mert a jelenlegi ellátó hálózat – mint bemutattuk – megfelelő, a szolgáltatás színvonalának emelése korszerű járművek beállításával nem a településrendezés körébe tartozó kérdés. A szolgáltatást végző cégek (MÁV, VOLÁN, BKV) évenként utasszámlálást végeznek és a menetrendet az igényeknek megfelelően változtatják. A hatályos településrendezési terv közlekedési alátámasztó munkarészében dokumentált megállapítások, javaslatok e tekintetben – mint vizsgálati fejezetben kifejtettük – ma is helytállóak. A közösségi közlekedés tekintetében a következőket javasolja:
A javaslatot a mellékelt tervlappal együtt bemutattuk a Budapesti Közlekedési Központ Közlekedésstratégia Stratégia, Fejlesztés és Beruházás munkatársainak, s az egyeztetésről készült emlékeztetőt a tervlapokkal együtt mellékeljük javaslatunkhoz (3. sz. melléklet). 3.2.7 Kerékpáros közlekedés A tervezéssel érintett területen kialakítandó lakóutcákat vegyes-használatú útként, kötelező közterületi fásítással javasoljuk szabályozni, ahol a kerékpáros forgalomnak előnye van a gépjárműforgalommal szemben. Így külön kerékpárút építésére nem lesz szükség. A területet átölelő gyűjtő utakon forgalomszabályozó jelzőtáblákkal javasoljuk ezt a funkciót elismerni az út kezelője által, a kerékpárforgalom balesetmentes levezetése érdekében. A tervezési terület beépülésével egyidejűleg ugyanis várhatóan megnövekszik a jelenleg igen csekély kerékpárforgalom. A vasúti megállóban fedett kerékpártároló építése indokolt. 3.2.8 Gyalogos közlekedés Tervezett utak keresztszelvényeiben járda helyigényét biztosítjuk. Buszmegállókat öbölben és leszállóperonnal kell kiépíteni. A leszállóperonokhoz járdakapcsolatokat és közvilágítást kell biztosítani. 3.2.9 Gépjármű várakozóhelyek A tervezési területen kialakítani tervezett építési telkek mérete 800 – 1200 m2 között változik. Ez a méret lehetőséget biztosít az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 4. mellékletében megállapított követelményeknek megfelelő számú parkolóhely telken belüli elhelyezésére, ezért külön közösségi gépjármű várakozóhely szabályozására nincs szükség. A mellékelt mintakeresztszelvény szerint lehetőség van vendégparkoló kialakítására a fasor egyedei között. A helybeliek parkolása azonban a telken belül történjen, vagy hátrahúzott-, vagy távirányítással működő kapuval. 3.2.10 Közutak tervezési osztályba sorolása (e-UT 03.01.11 Közutak tervezése 1.1.3 pont, illetve az 1.1 táblázat szerint): Belterületen: Elsőrendű főút (4 jelű): Belterületi másodrendű főutak (Nemes utca, Kisfaludi utca) Gyűjtő utak (Határ út, Alacskai út) Vegyes-használatú kiszolgáló utak: Kerékpárutak: Gyalogutak:
B. III. a. B. B. IV. b. C. B. V. c. A. B. VI. c. B. B. VII. B. VIII. 9/34
Ábrák
Bp. Pestszentlőrinc - Pestszentimre - 73. és 89. számú terület - Hivatalos földhivatali alaptérkép 10/34
Bp. Pestszentlőrinc - Pestszentimre - 73. és 89. számú terület - Alacskai út menti terület , Almáskertek - Fővárosi Szabályozási Keretterve (FSZKT) - Keretövezet - részlet
11/34
Bp. Pestszentlőrinc - Pestszentimre - 73. és 89. számú terület - Alacskai út menti terület , Almáskertek - Pestszentlőrinc - Pestszentimre Városrendezési és építési szabályzata (PPVSZ) - övezeti tervlap részlete
12/34
Bp. Pestszentlőrinc - Pestszentimre - 73. és 89. számú terület - Alacskai út menti terület , Almáskertek - Google légifotó
13/34
Bp. Pestszentlőrinc - Pestszentimre - 73. számú terület - Alacskai út menti terület - hatályos szabályozás
(A jelen dokumentációval azonos pozíció érdekében - az eredeti tervlap eltérő tájolása miatt - elfordítottuk a tervet 180 fokkal)
14/34
Bp. Pestszentlőrinc - Pestszentimre - 89. számú terület - Almáskertek - hatályos szabályozás . 15/34
Összevetés Az összevetés céljából párhuzamosan bemutatjuk a hatályos és a javasolt előírások közötti különbséget. Hatályos rendelet
Rendelet tervezet
39. § L4-XVIII/NT-E1 építési övezet ........
39. § L4-XVIII/NT-E1 építési övezet
40. § L4-XVIII/NT-E2 építési övezet ....... (5) Az építési hely meghatározása: a) az előkert legkisebb mérete: 5,0 m b) az oldalkert legkisebb mérete: 3,0 m c) a hátsókert legkisebb mérete: 6,0 m. (6) Az épületek közterületek felőli építési vonala: a) a főközlekedési útról nyíló telkeknél a közúttól 8,0-10,0 m között, b) egyéb esetben 5,0-7,0 m között. .......
------------------------
Új rendelkezés: A szabályozási terv szerinti irányadó építési vonalon helyezendő el az épülethomlokzat 50%-a. 40. § L4-XVIII/NT-E2 építési övezet Módosuló rendelkezés: (5) Az építési hely meghatározása: a) az előkert legkisebb mérete: 5,0 m kivéve, ahol a szabályozási terv ettől eltérő méretet jelöl b) az oldalkert legkisebb mérete: 3,0 m c) a hátsókert legkisebb mérete: 6,0 m. Törlendő rendelkezés: (6) Az épületek közterületek felőli építési vonala: a) a főközlekedési útról nyíló telkeknél a közúttól 8,0-10,0 m között, b) egyéb esetben 5,0-7,0 m között. Új rendelkezés: 40/A § L4-XVIII/NT-E2/A építési övezet (1) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége 14,5 m lehet.. (2) A lakótelkeken kizárólag lakóépületek helyezhetők el, amelyekben a kiszolgáló funkcióknak is helyet kell biztosítani. (3) A lakóépületben a lakótól eltérő rendeltetési egység kizárólag a gyűjtő- vagy főközlekedési utak mentén húzódó telkeken helyezhető el, ahol az épületek földszintjén a földszinti szintterület 60%-ig kereskedelmi, és szolgáltató funkció is megvalósítható. (4) Telkenként elhelyezhető épületek és lakások száma: a) az 1600 m2-nél kisebb lakótelkein telkenként egy, kétlakásos lakóépület, b) az 1600 m2-nél nagyobb lakótelken legfeljebb kettő, kétlakásos épület. (5) Az építési hely meghatározása: a) az előkert legkisebb mérete: 5,0 m b) az oldalkert legkisebb mérete: 3,0 m c) a hátsókert legkisebb mérete: 6,0 m. (6) A tervezési területen kizárólag magastetős épület építhető. A tető hajlásszöge az 50 fokot nem haladhatja meg, a tetőtér egy szinten építhető be. (7) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni: Építési Kialakít- Beépítési mód TerepLegLegkisebb LegLegLegövezet ható legszint nagyobb építmény- nagyobb kisebb nagyobb kisebb alatti beépített magasság építmény- zöldszintterü telek beépítés -ség magasság felület leti mutató L4800 m2 szabadon álló, 16 m- 35% 25% 3,0 m 7,5 m 60% 0,5 XVIII/NTnél keskenyebb telek m2/m2 E2/A esetén oldalhatáron álló is lehet (8) A Rendelet 3. számú mellékletében 73-as számon jelölt szabályozási terv területén a lakásszámot a Rendelet IV. fejezetének „A 73. számú szabályozási terv területén” címszó alatt található előírásoknak megfelelően kell meghatározni.
16/34
Mellékletek 1. sz. melléklet - Egyeztetések időrendje
2. sz. melléklet - Emlékeztető
Az egyeztetési anyag összeállítását megelőzően az önkormányzattal és a telektulajdonosokkal egyeztetéseket folytattunk le, melyekhez számos tervváltozat készült. Az egyeztetések időrendjét az alábbi táblázat mutatja be. A
B szabályozási terv, beépítési terv 3 változat lakossági egyeztetések - önkormányzatnál 06. 12, 06. 13. szabályozási terv, telekalakítás, területkimutatás 2 változat
1.
2012. 02.
2.
2012. 06
3.
2012. 11.
4.
2013. 02.
telekalakítás, területkimutatás
5.
2013. 02.
lakossági egyeztetések - tervező irodában 02.22, 02.26., 02.28.
6.
2013. 03.
szabályozási terv, telekalakítás, területkimutatás
7.
2013. 04.
8.
2013. 04.
9.
2013. 05.
10.
2013. 05.
11.
2013. 07.
12.
2013. 07.
13.
2013. 07.
szabályozási terv, telekalakítás, területkimutatás 2 változat szabályozási terv, telekalakítás, területkimutatás 2 változat
Emlékeztető a 2013. 13. kedden 9. órakor a Bp. Fővárosi Kormányhivatal Állami Főépítészének irodájában tartott tárgyalásról
Jelen voltak:
Kócsi Margit áll. főép. Mártonffy Miklós XVIII. ker. önkorm. főép. Kapás Zsanett XVIII. ker. önkorm. személyügyi csop. vez. Szerdahelyi-Németh Klára XVIII. ker. önkorm. főép. asszisztens Városy Péter tervező - Pomsár és Tsai. Ép. Ir. kft.
Tárgy: Alacskai és almáskerti szab. terv. módosítás
A terv bemutatása után az állami főépítész a következő észrevételeket, javaslatokat tette:
telekalakítás, területkimutatás telekalakítás, területkimutatás 3 változat telekalakítás, területkimutatás 2 változat telekalakítás, területkimutatás 2 változat szabályozási terv, telekalakítás, területkimutatás 2 változat
Az egyezettési anyag elkészítését követően az önkormányzat tervismertetést és lakossági fórumot tartott a telektulajdonosok számára a tervezők részvételével 2013. 09. 30-án.
1. A meglévő - alaptérképtől eltérő - állapotot fel kell tüntetni a szabályozási terven. 2. 800 m2-nél kisebb telek nem lehet a javaslatban, mert a szabályozásban sem lehet. A BVKSZ tömb új felosztása esetén nem ad erre lehetőséget, csak ha kialakult állapot esetén engedi meg 3. Kisebb telekszélesség engedése esetén kisebb épületmagasságot kell előírni. 4. Övezethatár ne válassza el a tömb két oldalát a hátsókertek vonalában. 5. A /19-es telek ne legyen közterületként kiszabályozva, mert a terület használhatatlan lenne gyakorlatban. Az emlékeztetőt összeállította: Városy Péter Bp. 2013. augusztus 13.
18/34
3. sz. melléklet - Emlékeztető és a hatályos HÉSZ alátámasztó munkarész közlekedési lapjai
19/34
20/34
21/34
4. sz. melléklet - A hatályos HÉSZ alátámasztó munkarész közműnyilatkozatai
22/34
23/34
EGYEZTETÉSI ELJÁRÁS DOKUMENTUMAI
24/34
Határ út – Orgonafüzér utca – Égerfa utca – Platánliget utca – Alacskai út – 156080 hrsz-ú út által határolt terület BUDAPEST XVIII. KERÜLET PESTSZENTLŐRINC-PESTSZENTIMRE ÖNKORMÁNYZATA – TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA – ÉTV. 9. § (3) VÉLEMÉNYEZÉS – VÉLEMÉNYEK, VÁLASZOK 2013. 10-11. Véleményező szervezet Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi Hivatal Állami Főépítész
Önkormányzat tervezővel egyeztetett válaszai
1.
A módosítás nem változtat az alaprendelet területi hatályán.
2.
A tervezet nem érint az FSZKT-ben SSZT lehatárolással jelzett területet. A tervezési területen megjelenő lila határvonal a közműpótló kisberendezésekre vonatkozik, mely kérdéskőrrel a Budapest Főváros Önkormányzata észrevételeinek 3. sorában a válaszok közt foglalkozunk.
3.
OTÉK szerinti jelmagyarázat érvényes, mert 2012. december 31. előtt indított eljárásról van szó. Az irányadó építési vonalat a PPVSZ már alkalmazza a szabályozásban egy másik építési övezetben: az 52. számú területen (IV. fejezet, 62. oldal). A szövegrészt javítjuk. Az L-4 XVIII / NT-E2 övezetben nem ábrázoltunk építési vonalat, azt csak a rendelettervezet rögzíti, így ellentmondás sem lehetséges közöttük. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Nincs teendő.
1.
Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztály 1.
Az átkötő utakat minimum 8 méteres szélességre kiszabályozzuk.
Közösségi közlekedés szempontjából a tervmódosítás nem tartalmaz változtatást, ezért azt részletesebben nem szükséges kidolgozni (OTÉK 4. § (5) b) 2.). A beépítési tervet kiegészítjük a közlekedési területek berendezésével. A módosítás nem változtat az alaprendeleten a közutak tervezési osztályba sorolását illetően. A digitális dokumentációt is ellátjuk aláírásokkal.
25/34
Levegő Munkacsoport 1.
Nincs teendő.
26/34
1.
27/34
Budapest Főváros Önkormányzata Városfejlesztési Főpolgármester helyettes 1.
-
2.
-
3. Közlekedés tervező a Főosztállyal egyeztetést kezdeményez. A közösségi közlekedésre és a hálózatra nézve nem tartalmaz változást a terv, ezért annak kidolgozása nem kötelező. (OTÉK 4. § (5) b) 2.). Mintakeresztszelvényt a megváltozó 8 méteres utcára a dokumentációba illeszt a tervező.
Közművek tekintetében nem tartalmaz változás a tervmódosítás. A hatályos terv - melynek közművesítési tervfejezete a Fővárosi Vízművek és a Fővárosi Csatornázási Művek leveleit is tartalmazza - elválasztott rendszerű, teljes csatornázást ír elő, azaz a házi szennyvíztisztító kisberendezések kiváltását tartalmazza.
4.
28/34
Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 1.
Nincs teendő.
29/34
ÉTV 9.§ (4) szerinti egyeztető tárgyalás jegyzőkönyve
30/34
31/34
JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ
32/34
Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testületének ..../2014.(......) önkormányzati rendelete a Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 60/2006.(IX.12.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: R.) módosításáról
Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (a továbbiakban: Ötv.) 16.§ (1) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló – 2012. december 31-én hatályos - 1997. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Étv.) 7.§ (3) bekezdés c) pontjában és 13.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazások alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Möt.) 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az Étv. 9.§ (2) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörében eljáró lakosság, szervezetek, érdekképviseleti szervek, települési önkormányzati szervek, államigazgatási szervek, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló - 2012. augusztus 6-án hatályos - 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) 5. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el: Módosító rendelkezések 1. § E rendelet hatálya a Határ út - Orgonafüzér utca - Égerfa utca - Platánliget utca - Alacskai út - 156080 hrsz. út által határolt területre terjed ki. 2. § A R. 39. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: „(10)
A szabályozási terv szerinti irányadó építési vonalon helyezendő el az épülethomlokzat 50%-a.”
3. § A R. 40. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „a)
az előkert legkisebb mérete: 5,0 m kivéve, ahol a szabályozási terv ettől eltérő méretet jelöl"
4. § A R. a következő 40/A. §-sal egészül ki:
a) az 1600 m2-nél kisebb lakótelkein telkenként egy, kétlakásos lakóépület, b) az 1600 m2-nél nagyobb lakótelken legfeljebb kettő, kétlakásos épület. (5) Az építési hely meghatározása: a) az előkert legkisebb mérete: 5,0 m b) az oldalkert legkisebb mérete: 3,0 m c) a hátsókert legkisebb mérete: 6,0 m. (6) A tervezési területen kizárólag magastetős épület építhető. A tető hajlásszöge az 50 fokot nem haladhatja meg, a tetőtér egy szinten építhető be. (7) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni: Építési övezet
L4XVIII/NTE2/A
Kialakítható legkisebb telek 800 m2
Beépítési mód
szabadon álló, 16 m-nél keskenyebb telek esetén oldalhatáron álló is lehet
Terepszint alatti beépítés 35%
Legnagyobb beépítettség 25%
Legkisebb építménymagasság
Legnagyobb építménymagasság
3,0 m
7,5 m
Legkisebb zöldfelület 60%
Legnagyobb szintterüle ti mutató 0,5 m2/m2
(8) A Rendelet 3. számú mellékletében 73-as számon jelölt szabályozási terv területén a lakásszámot a Rendelet IV. fejezetének „A 73. számú szabályozási terv területén” címszó alatt található előírásoknak megfelelően kell meghatározni.” Hatályon kívül helyező rendelkezések 5. § Hatályát veszti a R. 40. § (6) bekezdése.
Záró rendelkezések 6. § E rendelet 1. számú melléklete a Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Határ út, Orgonafüzér utca, Égerfa utca, Platánliget utca, Alacskai út, 156080 hrsz. utca közötti területre kiterjedő Sz-1 jelű szabályozási terv. 7. § (1) (2)
E rendelet …………én lép hatályba és a következő napon hatályát veszti. E rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Kelt: Budapest - Pestszentlőrinc-Pestszentimre, 2014. .......
„40/A § L4-XVIII/NT-E2/A építési övezet (1) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége 14,5 m lehet. (2) A lakótelkeken kizárólag lakóépületek helyezhetők el, amelyekben a kiszolgáló funkcióknak is helyet kell biztosítani. (3) A lakóépületben a lakótól eltérő rendeltetési egység kizárólag a gyűjtő- vagy főközlekedési utak mentén húzódó telkeken helyezhető el, ahol az épületek földszintjén a földszinti szintterület 60%-ig kereskedelmi, és szolgáltató funkció is megvalósítható. (4) Telkenként elhelyezhető épületek és lakások száma:
polgármester
jegyző
Kihirdetve és kifüggesztve. Budapest - Pestszentlőrinc-Pestszentimre, 2013. ....... jegyző
33/34
SZABÁLYOZÁSI TERV
34/34
