!HU000005490T2! (19)
HU
(11) Lajstromszám:
E 005 490
(13)
T2
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal
EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 07 003787 (22) A bejelentés napja: 2007. 02. 23. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 20070003787 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 1829575 A1 2007. 09. 05. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 1829575 B1 2008. 10. 22.
(30) Elsõbbségi adatok: 366224 2006. 03. 02.
US
(72) Feltalálók: Hudson, Joseph A., O’Fallon, Missouri 63366 (US); Sisk, Ricky A., Washington, Missouri 63090 (US); Gaines, Robert B., Lake Saint Louis, Missouri 63367 (US); Meier, Kevin C., Affton, Missouri 63123 (US); Harr, James M., Foristell, Missouri 63348 (US); Wiesner, Joel D., St. Peters, Missouri 63376 (US); (54)
(51) Int. Cl.:
A61M 5/142
(2006.01)
Knauper, Christopher A., O’Fallon, Missouri 63366 (US); Hanlon, James G., Manchester, Missouri 63021 (US)
(73) Jogosult: Covidien AG, 8212 Neuhausen am Rheinfall (CH) (74) Képviselõ: Farkas Tamás, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest
Enterális etetõszivattyú és etetõkészülék
HU 005 490 T2
(57) Kivonat A találmány tárgya enterális etetõszivattyú, valamint etetõszerkezet, amely beteg tápoldattal történõ ellátására szolgál, ahol az etetõszerkezetben tápoldat vezetésére szolgáló vezeték, továbbá a vezetékhez csatlakoztatott biztonsági reteszszerkezet van elrendezve, és az enterális etetõszivattyú tartalmaz egy szivattyú berendezést, amely az etetõszerkezetet a tápoldat továbbítására készteti az etetõszerkezetben; továbbá egy szabályozórendszert, amely az etetõszerkezet mûködésének szabályozására szolgál; valamint egy elektromágneses sugárforrást, amely a szivattyú szabályozórendszeréhez van csatlakoztatva annak érdekében, hogy elektromágneses sugárzást bocsásson ki egy olyan irányban, amelyben az etetõszerkezet biztonsági 1. ábra A leírás terjedelme 40 oldal (ezen belül 24 lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1
HU 005 490 T2
2
reteszszerkezete van elrendezve, valamint az elektromágneses sugárzás hullámhossza úgy van megválasztva, hogy a biztonsági reteszszerkezet hatást gyakorolhat az elektromágneses sugárzás terjedésére; továbbá egy elektromágneses sugárzásérzékelõt, amely a szabályozórendszerhez van csatlakoztatva és úgy
van elrendezve, hogy felfogja az elektromágneses sugárforrásból származó elektromágneses sugárzást, amelynek terjedését a biztonsági reteszszerkezet befolyásolja, és jelzést ad a szabályozórendszernek, hogy a etetõszerkezet vezetéke megfelelõen van pozicionálva a tápszivattyúban.
Háttér A találmány tárgya áramlásszabályozó eszközzel mûködõ, tápoldatok adagolására szolgáló etetõszerkezet betegek számára, közelebbrõl a találmány olyan etetõszerkezetre, valamint enterális etetõszivattyúra vonatkozik, amelynek biztonsági reteszszerkezete van, amely az etetõszerkezetnek az enterális etetõszivattyúhoz történõ biztonságos csatlakoztatását ellenõrzi. A gyógyszereket vagy tápanyagokat tartalmazó oldatok adagolása a betegek számára jól ismert a szakmai gyakorlatban. Az oldatokat gravitációs áramlással adják a betegnek, de gyakran szivattyúval adagolják õket, amely áramlásszabályozó berendezéshez csatlakozik, például egy perisztaltikus szivattyúhoz, amely a folyadékot vagy oldatot a beteg számára szabályozott sebességgel adagolja. A perisztaltikus szivattyú általában tartalmaz egy házat, amelyben egy forgórész vagy hasonló szerkezet helyezkedik el, amely hajtómû közvetítésével csatlakoztatva van legalább egy motorhoz. A forgórész perisztaltikus hatás révén mozgatja az oldatot a szivattyú csõvezetékein át, amelyet viszont a motorral meghajtott forgórész forgat. A motor csatlakoztatva van egy forgatható tengelyhez, amely meghajtja a forgórészt, amely viszont folyamatosan összenyomja a csövet és az oldatot szabályozott sebességgel hajtja a szivattyún át. A szabályozó a motort úgy mûködteti, hogy az meghajtsa a forgórészt. Ismerünk más típusú perisztaltikus szivattyúkat is, amelyek nem alkalmaznak forgórészeket. Annak érdekében, hogy az adagolószivattyú pontos, a szivattyúba programozott áramlási paramétereknek megfelelõ mennyiségû tápoldatot szállítson, a táplálás mennyiségét pontosan be kell állítani a szivattyún. Hogyha az etetõszerkezet rosszul illeszkedik a szivattyúhoz, a szivattyú nem megfelelõ mennyiségû tápoldatot juttat a beteg szervezetébe, vagy a szivattyú alacsony áramlási sebességet biztosít, amely vészjelzéshez vezet, ennek következtében pedig meg kell vizsgálni a körülményeket, és újabb beállítást kell végezni. Az alkalmazott szivattyúk olyan rendszerekkel vannak ellátva, amelyek érzékelik, hogy vajon a szivattyú megfelelõen van¹e beállítva. Ilyen szivattyúra példa az a szivattyú, amelynek érzékelõ rendszerét az US 4 913 703 számú szabadalom mutatja be, amelynek címe: Biztonságos reteszszerkezet egészségügyi folyadékszivattyúkhoz. Ez a rendszer egy mágnest alkalmaz a szivattyúban, amelyet egy áramkör érzékel. Kívánatos lenne, hogy olyan etetõszerkezetet alkossunk, amelyet érzékelni lehet, de nem kíván minden etetõszerkezet esetében egy mágnest.
A találmány rövid bemutatása A jelen találmány egyik célkitûzése olyan enterális tápszivattyú, valamint etetõszerkezet kialakítása, amely tápoldatot juttat a beteg szervezetébe, valamint az etetõszerkezet általában véve tartalmaz egy vezetéket, amely a tápoldat bejuttatására szolgál, továbbá egy biztonsági reteszszerkezetet, amely összeköttetésben van a vezetékkel. Az enterális etetõszivattyú általában véve tartalmaz egy szivattyút, amely képes arra, hogy hatással legyen az etetõszerkezetre annak érdekében, hogy az oldatot bejuttassa az etetõszerkezetbe. A szabályozórendszer szabályozza a szivattyú mûködését. Egy elektromágneses sugárforrás van csatlakoztatva a szivattyú szabályozórendszeréhez, amely elektromágneses sugárzást bocsát ki egy bizonyos irányban annak érdekében, hogy jelet adjon a biztonsági reteszszerkezetnek, amely a szivattyú elrendezés tartozéka. Az elektromágneses sugárzás hullámhosszát úgy választhatjuk meg, hogy a biztonsági reteszszerkezet hatással lehessen az elektromágneses sugárzás terjedésére. Egy elektromágneses sugárzásérzékelõt csatlakoztatunk a szabályozórendszerhez, és úgy rendezzük el, hogy felfogja az említett elektromágneses sugárzást, amelynek terjedése az elektromágneses sugárforrástól hatással van a biztonsági reteszszerkezetre. A sugárzásérzékelõ jelzi a szabályozórendszernek, hogy az etetõszerkezet csöve megfelelõen van elhelyezve a tápszivattyúban. A jelen találmány további célkitûzésének megfelelõen olyan enterális etetõszerkezetet alakítottunk ki, amely enterális tápszivattyúval alkalmazható, amely utóbbinak szabályozórendszere van, amely arra szolgál, hogy ellenõrizze a szivattyú mûködését, amely tápoldatot juttat a beteg szervezetébe egy enterális etetõszerkezeten keresztül, amelyet a szivattyú hajt meg. Egy elektromágneses sugárforrás van csatlakoztatva a szivattyú szabályozórendszeréhez, amely elektromágneses sugárzást bocsát ki és egy elektromágneses sugárzásérzékelõ, van csatlakoztatva a szabályozórendszerhez annak érdekében, hogy felfogja az elektromágneses sugárzást, és jelet adjon a szabályozórendszernek, hogy az etetõszerkezet megfelelõen be van állítva a tápszivattyún. Az enterális etetõszerkezet általában tartalmaz egy csövet, amelyen át tápoldatot vezethetünk a betegbe. Egy biztonsági reteszszerkezet van összeköttetésben a csõvezetékkel és felszerelhetõ a szivattyúra, amely tartalmaz egy elektromágneses sugárzás továbbítót, amely hatással van az elektromágneses sugárzás terjedésére az elektromágneses sugárforrásból, amikor megfelelõen be van állítva a szivattyún, hogy irányítsa az elektromágneses sugárzást
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 2
1
HU 005 490 T2
az elektromágneses sugárforrástól az érzékelõ irányába, amikor a vezeték megfelelõen be van állítva a tápszivattyún, így a tápoldat áramlását a beteg irányában a szivattyú szabályozza. A fent említett találmány szerinti célkitûzések vonatkozásában említett jellemzõk tökéletesíthetõk. További jellemzõk is beépíthetõk a fent említett találmány szerinti célkitûzésekbe. Ezek a tökéletesítések és további jellemzõk egyenként vagy bármely kombinációban is alkalmazhatók. Például a továbbiakban ismertetett jellemzõk beépíthetõk a jelen találmány bemutatott bármely kiviteli alakjába a jelen találmány bármely fent említett aspektusának tekintetében akár önmagukban, akár bármely kombinációjukban.
16. ábra
5
10
15 A rajzok rövid ismertetése Az 1. ábra enterális tápszivattyú perspektivikus nézete, ahol a szivattyún elrendezett etetõszerkezet egy része látható; a 2. ábra a szivattyú perspektivikus nézete; a 3. ábra a etetõszerkezet oldalnézete; a 4. ábra a szivattyú elemeinek blokkdiagramszerû ábrázolása; az 5. ábra az elsõ kiviteli alak szerinti biztonsági reteszszerkezet, valamint szivattyú részleges nagyított metszete; a 6. ábra az 5. ábra felülnézete; a 6A. ábra a 6. ábrához hasonló sematikus ábrázolás, amelyen a fénysugár terjedése látható a biztonsági reteszszerkezeten át; a 7. ábra a találmány második kiviteli alakja szerinti biztonsági reteszszerkezet, valamint szivattyú részleges nagyított metszete; a 7A. ábra a találmány harmadik kiviteli alakja szerinti biztonsági reteszszerkezet és szivattyú részleges nagyított metszete; a 8. ábra a találmány negyedik kiviteli alakja szerinti biztonsági reteszszerkezet és szivattyú részleges nagyított metszete; a 9. ábra a találmány ötödik kiviteli alakja szerinti biztonsági reteszszerkezet és szivattyú részleges nagyított metszete; a 10. ábra a találmány hatodik kiviteli alakja szerinti biztonsági reteszszerkezet és szivattyú részleges nagyított metszete; a 11. ábra a szivattyú mikroprocesszorának állapotábrája; a 12. ábra a találmány hetedik kiviteli alakja szerinti biztonsági reteszszerkezetének és szivattyújának részleges nagyított metszete; a 13. ábra a találmány nyolcadik kiviteli alakja szerinti biztonsági reteszszerkezet és szivattyú részleges nagyított metszete; a 14. ábra a találmány kilencedik kiviteli alakja szerinti biztonsági reteszszerkezet és szivattyú felülnézete; a 15. ábra a találmány kilencedik kiviteli alakja szerinti szivattyú mikroprocesszorának állapotábrája; a
2
20
25
30
35
40
45
50
55
60 3
a találmány kilencedik kiviteli alakja szerinti szivattyú elemeinek és a etetõszerkezetnek a blokkdiagramja; a 17. ábra a találmány kilencedik kiviteli alakja szerinti szivattyúval alkalmazott szoftver alrendszer mûködésének folyamatábrája, amely egy infravörös jeladót mûködtet; a 18. ábra a találmány kilencedik kiviteli alakja szerinti szivattyúval alkalmazható további szoftver alrendszer mûködését bemutató folyamatábra, amely nem mûködteti az infravörös jeladót; a 19. ábra a 18. ábrán látható szoftver alrendszer végrehajtását végzõ körülményeket ábrázoló állapotábra; a 20. ábra a találmány tizedik kiviteli alakja szerinti biztonsági reteszszerkezet és szivattyú részleges felülnézete; a 21. ábra a 20. ábra 21¹21 vonala mentén vett részleges nagyított metszet, valamint a 22. ábra a találmány tizenegyedik kiviteli alakja szerinti biztonsági reteszszerkezetet mutatja, de hasonló a 21. ábrán bemutatott részleges nagyított metszethez. A megfelelõ hivatkozási jelek jelölik a rajzokon a megfelelõ alkatrészeket.
A találmány részletes ismertetése Az ábrákon enterális tápszivattyú (lényegében „szivattyú berendezés”) látható, amelyet a jelen találmány alapelveinek megfelelõen alakítottunk ki és általában 1¹es számmal jelölünk A tápszivattyú tartalmaz egy házat, amelyet általában 3¹as számmal jelölünk, amelyet úgy alakítottunk ki, hogy beépíthetõ legyen egy adagoló-tápláló rendszerbe (általában egy „etetõszerkezetbe”), amelyet általában 5¹ös számmal jelölünk (lásd 1. és 3. ábra). Nyilvánvaló, hogy a „ház” kifejezés, ahogy azt ebben a leírásban használjuk, magában foglalja a hordozószerkezetek több formáját (nem látható), ideértve, de korlátozás nélkül, a többrészes szerkezeteket és azokat a szerkezeteket, amelyek nem foglalják magukban az 1 szivattyú alkatrészeit. Az 1 szivattyúnak 9 képernyõje van a 3 ház elülsõ részén, amely alkalmas arra, hogy információt jelezzen ki a szivattyú állapotával és/vagy mûködésével kapcsolatban. 11 gombok, amelyek a 9 képernyõ oldalán találhatók, arra szolgálnak, hogy szabályozzunk, és hogy kinyerjük a megfelelõ információkat az 1 szivattyúból. Érthetõ, hogy jóllehet a bemutatott 1 szivattyú enterális szivattyú, a jelen találmány esetében alkalmazhatók más perisztaltikus szivattyúk is (nem látható), ideértve az orvosi infúziós szivattyúkat. Az ugyanilyen típusú szivattyút ismertet az US 4 909 797 számú szabadalmi irat, amelynek címe: Enterális etetõszerkezet árnyékolt cseppkamrával. Az enterális 1 tápszivattyú továbbá tartalmaz egy szivattyúegységet (amelyet általában 23¹mal jelölünk), amelyben 25 szivattyúmotor van elhelyezve a 3 házban és sematikusan a 4. ábrán látható. Egy elektromos 27 vezeték nyúlik ki a 3 házból annak érdekében, hogy
1
HU 005 490 T2
a 25 motort elektromos áramforráshoz csatlakoztassuk. Esetleg vagy ezenkívül egy elemet vagy telepet (nem látható) helyezhetünk el a 3 házban a 25 szivattyúmotor mûködtetése érdekében. A 23 szivattyúegység továbbá tartalmaz egy forgórészt (amelyet általában 37¹es számmal jelölünk), amely egy forgórész tengelyen (nem látható) van elrendezve a szivattyúegységen. A 37 forgórész tartalmaz egy 39 belsõ tárcsát, egy külsõ 41 tárcsát és három 43 görgõt (ezek közül csak egy látható), amelyek a belsõ és a külsõ tárcsák között vannak elrendezve és hossztengelyük körül forgathatók a tárcsákhoz képest. A bemutatott kiviteli alakban a 25 szivattyúmotor, a forgórész tengely és a 37 forgórész általában „szivattyú berendezésnek” tekinthetõ. A 3 szivattyúház tartalmaz egy alsó elsõ 45 foglalatot a 37 forgórész felett, valamint egy második alsó 47 foglalatot, amely lényegében az elsõ alsó foglalat közelében helyezkedik el. A 3 háznak felsõ 49 foglalata van, amely lényegében tengelyirányban egy vonalban van az elsõ alsó 45 foglalattal, továbbá 51 vállat, amely a felsõ foglalat alsó részénél helyezkedik el azért, hogy befogadja és megtartsa az 5 etetõszerkezetet. Egy íves 53 foglalat van kialakítva a 3 házon a második alsó 47 foglalat fölött, amely befogadja és megtartja a helyén az 5 etetõszerkezet többi részét. Az alsó 45, 47 foglalatok, felsõ 49 foglalat és íves 51 foglalat általában véve önmagában vagy csoportként egy „befogadó résznek” tekinthetõ a 3 házon, amely befogadja az 5 etetõszerkezet részeit oly módon, amelyet a továbbiakban ismertetünk részletesen. A 3. ábrára tekintve az 5 etetõszerkezet tartalmaz egy csövet (lényegében egy „vezetéket”), amelyet általában 55¹tel jelölünk, és amely áramlási útvonalat hoz létre legalább egy folyadékforrás, valamint egy beteg között. Az 55 csõ orvosi minõségû, deformálható szilikon és tartalmaz egy elsõ 57 csõszakaszt, amely 59 cseppkamra, valamint biztonsági reteszszerkezet közé van csatlakoztatva, és lényegében 61¹gyel jelöljük. Egy második 63 csõszakasz van csatlakoztatva a 61 biztonsági reteszszerkezethez, valamint az 55 csõvezeték kimenete egy csatlakozóhoz, például egy horgos 65 csatlakozóhoz csatlakozik, amely alkalmas arra, hogy összekösse a gasztrosztómiás eszközzel (nem látható az ábrán), amely a beteghez van rögzítve. Harmadik 67 csõszakasz van csatlakoztatva az 55 csõ bemeneténél a tápoldatot tartalmazó 69 zsákhoz, valamint az 59 cseppkamrához. Ahogy az elõzõekben megállapítottuk, különbözõ konstrukciójú szivattyú berendezés alkalmazható, például egy visszajelzõ eszköz (nem látható az ábrán) alkalmazható annak érdekében, hogy visszajelezzük és/vagy kijavítsuk a szivattyú pontatlanságát. Az 1 szivattyú beállítható úgy, hogy automatikusan érzékelje, hogy milyen típusú etetõszerkezetet szereltünk fel, és hogy megváltoztassa mûködését annak érdekében, hogy megfeleljen az adott etetõszerkezet mûködésének. Még továbbá az 1 szivattyú beállítható úgy, hogy érzékelõelemekkel érzékelje, hogy vajon az 57 csõszakasz megfelelõen van¹e a szivattyúhoz csatlakoztatva. A 3. ábrán a 61 biztonsági reteszszerkezet összeköti az elsõ 57 csõszakaszt és a második 63 csõsza-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 4
2
kaszt, amely az 5 etetõszerkezet része. A 61 biztonsági reteszszerkezetnek központi 81 tengelyirányú furata van annak érdekében, hogy lehetõvé tegye a folyadékáramlást az elsõ 57 csõszakasz, valamint a második 63 csõszakasz között (lásd 5. ábra). A 61 biztonsági reteszszerkezetnek felsõ 83 hengeres része van, amely befogadja az 57 csõ egy részét, továbbá elektromágneses sugárzás terjedés befolyásoló 87 eleme, amely sugárirányban kifelé áll a felsõ hengeres részbõl, valamint egy alsó 89 hengeres része, amely a második 63 csõszakaszban van elrendezve annak érdekében, hogy csatlakoztassa a második csõszakaszt a biztonsági reteszszerkezethez. Egyértelmû, hogy a 61 biztonsági reteszszerkezet, és különösen a 87 elem, az 5 etetõszerkezettõl különálló eszközök és/vagy az 5 etetõszerkezethez csatlakoztathatók oly módon, hogy a folyadék nem áramolhat át a biztonsági reteszszerkezeten. Az elektromágneses sugárzás terjedés befolyásoló 87 elem úgy van méretezve, hogy egy foglalatba legyen elhelyezhetõ, amelyet 91¹gyel jelölünk, és amely a második alsó 47 foglalat alján van elhelyezve az 1 szivattyún, amikor az 5 etetõszerkezet megfelelõen be van állítva a szivattyún. A bemutatott kiviteli alakban a 91 foglalat általában egy félhenger alakú eszköz, hogy megfeleljen a 61 biztonsági reteszszerkezet alakjának és tartalmaz egy tengelyirányba nézõ 95 felületet a második alsó 47 foglalatban, továbbá egy sugárirányba nézõ 99 felületet a második alsó 47 foglalatban. Ebben az elsõ és több más kiviteli alakban az 1 szivattyú megfelelõ mûködését általában akkor érjük el, amikor a sugárzástovábbító 87 elem a foglalatban van, lényegében a 91 foglalat tengelyirányba nézõ 95 felületével szemben. Mindazonáltal a 87 elem forgási orientációja a 91 foglalaton belül a tengelye körül általában nem befolyásolja a mûködést. Néhány kiviteli alakban (amelyeket késõbb ismertetünk) a 87 elem bizonyos orientációja fontos lehet, ekkor helyzetrögzítõ szerkezetekre van szükség. A 87 terjedésvégzõ elem helyzetbeállítása egyébként a jelen találmány oltalmi körén belül van. A 61 biztonsági reteszszerkezet, valamint a 3 házban lévõ 91 foglalat kialakítható úgy, hogy megakadályozza, hogy az 5 etetõszerkezet véletlenül elmozduljon és megakadályozza a nem megfelelõ etetõszerkezet csatlakoztatását a biztonsági interlock berendezéshez. Az ábrázolt kiviteli alakban a 61 biztonsági reteszszerkezet, valamint a 91 foglalat lényegében hengeres alakú, de nyilvánvaló, hogy más alakok (például hatszög alak) alkalmazható a biztonsági reteszszerkezet és a foglalat esetében. Ahogy azt a továbbiakban részletesebben is ismertetjük, a 61 biztonsági reteszszerkezet olyan anyagból van kialakítva (például hõre lágyuló polimer gyantából, például poliszulfon hõre lágyuló gyantából vagy más alkalmas anyagból), amely átlátszatlan a látható fény számára, de könnyen átjárható az infravörös tartományba esõ elektromágneses sugárzások számára. Általánosságban véve a biztonsági reteszszerkezet alkalmas arra, hogy hatással legyen az elektromágneses sugárzás terjedésére diffúzióval, diffrakcióval, reflexióval és/vagy refrakcióval, vagy a diffúzió, diffrakció,
1
HU 005 490 T2
reflexió és/vagy refrakció bármilyen kombinációjával. A diffúziót lényegében úgy értelmezzük, hogy az elektromágneses sugarak szétszóródnak akár akkor, amikor visszaverõdnek egy durva felületrõl, akár az elektromágneses sugarak haladása közben egy áttetszõ vagy átlátszó közegben. A diffrakció lényegében úgy érthetõ, hogy az elektromágneses sugarak elhajlanak az átlátszatlan tárgyak peremei mentén. A reflexiót úgy értjük, hogy a sugárzó energia vagy részecskemozgásának iránya megváltozik vagy visszafordul, ha beleütközik egy felületbe, de nem hatol a felület anyagába, amely így visszaverõ felületet alkot. A refrakciót úgy értjük, hogy megváltozik a sugárzó energia sugarának mozgásiránya, ahogy az ferdén halad az egyik közegtõl egy másik közegbe, amelyben a terjedési sebesség eltérõ (például különbözõ sûrûségû közegek). A refrakció nagysága a törési index függvénye, amely részben az anyag sûrûségétõl függ. Az 1 szivattyút programozhatjuk vagy más módon vezérelhetjük, hogy a megfelelõ módon mûködjön. Például az 1 szivattyú megkezdheti mûködését annak érdekében, hogy a 69 zsákból tápoldatot juttasson a betegbe. A gondozó például megválaszthatja az adagolandó tápoldat mennyiségét, azt a sebességet, amellyel a folyadék adagolódik, továbbá az adagolás gyakoriságát is. Ahogy az a 4. ábrán látható, az 1 szivattyúnak 77 szabályozója van (amelyet általában „szabályozórendszernek”) tekinthetünk, amely 79 mikroprocesszort tartalmaz, amely lehetõvé teszi, hogy befogadjon programokat és/vagy hogy befogadjon elõre programozott mûködési rutinokat, amelyeket a gondozó kezdeményez. A 79 mikroprocesszor 80 szivattyúelektronikát szabályoz, amely mûködteti a 25 motort. Egy 82 szoftver alrendszert alkalmazunk annak érdekében, hogy meghatározzuk, hogy az 5 etetõszerkezet megfelelõen van¹e beállítva az 1 szivattyún. Az elsõ kiviteli alakban a szivattyú tartalmaz egy infravörös („IR”) 105 jeladót (tágabb értelemben véve „egy elektromágneses sugárforrást”), amely a második alsó 47 foglalatban van elrendezve. Az 5. és a 6. ábrán az IR 105 jeladó csatlakoztatva van a 77 szabályozóhoz annak érdekében, hogy elektromágneses jelet bocsásson ki, amelynek („elsõ”) hullámhossza van az infravörös tartományban egy olyan irányban, amellyel jelet ad az 5 etetõszerkezet 61 biztonsági reteszszerkezetének. A bemutatott kiviteli alakban az elektromágneses sugárforrás egy infravörös (IR) 105 jeladó, de nyilvánvaló, hogy más típusú elektromágneses sugárforrások alkalmazhatók anélkül, hogy eltérnénk a találmány oltalmi körétõl. Egy infravörös (IR) 109 érzékelõ van elrendezve a második alsó 47 résben és csatlakoztatva van a 77 szabályozóhoz annak érdekében, hogy ez utóbbi felfogja a 105 jeladó által kibocsátott infravörös jelet és jelezze a szabályozónak, hogy az 5 etetõszerkezet megfelelõen be van állítva az 1 szivattyúban. A bemutatott kiviteli alakban az IR 109 érzékelõ (tágabb értelemben „elsõ érzékelõ”) érzékeli az infravörös sugárzást, de nyilvánvaló, hogy az elektromágneses sugárzásérzékelõk, amelyek más típusú elektromágneses sugárzást érzékelnek, szintén fel-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 5
2
használhatók anélkül, hogy eltérnénk a találmány oltalmi körétõl. Az IR 109 érzékelõ megkülönbözteti a más típusú elektromágneses sugárzástól az infravörös sugárzást (például látható vagy ultraibolya fény). Egy látható fény 111 érzékelõ (tágabb értelemben véve „egy második elektromágneses sugárzásérzékelõ”, valamint egy „második szenzor vagy érzékelõ”) van elrendezve a második alsó 47 résben lényegében a 109 infravörös érzékelõ közelében. A látható fény 111 érzékelõ jelet küld a 77 szabályozónak, amikor a környezetbõl látható fényt (például második hullámhosszúságú elektromágneses sugárzás) érzékel, hogy jelezze, hogy a 61 biztonsági reteszszerkezet nincs beépítve vagy felszerelve a második alsó 47 résbe olyan helyzetbe, amely megvédi az érzékelõt a látható fénytõl. Célszerûen a látható 111 fényérzékelõ úgy van kialakítva, hogy érzékelje az elektromágneses sugárzást a látható tartományban, de ne érzékelje a látható tartományon kívüli elektromágneses sugárzást (például infravörös sugárzást). Egy második elektromágneses sugárzás érzékelõ rendezhetõ el annak érdekében, hogy érzékeljük a más tartományokba esõ elektromágneses sugárzásokat (például az ultraibolya tartományba esõ sugárzásokat). Így a látható fény 111 érzékelõ meg tudja különböztetni a látható fényt az infravörös sugárzástól. Ebben a leírásban az elektromágneses sugárzás, illetve az „elsõ” vagy „második” hullámhosszúságú elektromágneses sugárzás minden esetben magában foglal egy hullámhossztartományt, például azt a hullámhossztartományt, amely az infravörös tartományba esõ tartomány, valamint a látható fény és/vagy az ultraibolya tartományba esõ hullámhossz. Más érzékelõk (nem láthatók az ábrán), például egy olyan érzékelõ, amely meghatározza annak a szivattyú elrendezésnek a típusát, amelyet elhelyeztünk az 1 szivattyúban, valamint egy áramlásfigyelõ érzékelõ lehet kapcsolatban a 77 szabályozóval annak érdekében, hogy megkönnyítse a szivattyú pontos mûködését. Az infravörös 105 jeladó egy 113 mélyedésben van elrendezve a 3 ház 47 második alsó foglalatában úgy, hogy a jeladótól származó elektromágneses sugárzás (amelyet A1 nyíllal jelölünk a 6. ábrán) a 61 biztonsági reteszszerkezet elektromágneses sugárzás terjedés befolyásoló 87 elem irányába van beállítva (lásd az 5. ábrát is). Amikor a 61 biztonsági reteszszerkezet pontosan a 91 foglalatban van elrendezve, az infravörös 105 jeladótól származó infravörös sugárzás diffundál az elektromágneses sugárzásterjedés érzékelõ 87 elemben, és a belsejében visszaverõdik úgy, hogy az infravörös sugárzás az infravörös 109 érzékelõ irányában terjed. A diffúzió megkönnyíthetõ a 87 elem anyagához adagolt szemcsék hozzáadásával. Ebben az elsõ kiviteli alakban (és más kiviteli alakokban) az infravörös sugárzás terjedését elsõsorban egy belsõ visszaverõdés változtatja meg. Más hatások az infravörös sugárzás terjedésére, például a diffúzió, szintén közrejátszhatnak. Mindazonáltal bármely infravörös sugárzás, amely refraktál, minimális mértékû és nem járul hozzá ahhoz az infravörös sugárzásjelhez, amelyet az infravörös 109 érzékelõ érzékel (vagyis a refrakció a
1
HU 005 490 T2
jelerõsséget csökkenti). Az infravörös érzékelõ egy 117 bemélyedésben van elrendezve, amely a 91 foglalat sugárirányba nézõ 99 felületén van és a látható fény 111 érzékelõ egy 119 bemélyedésben van kialakítva. A 113, 117, 119 bemélyedések besüllyesztik az infravörös 105 jeladót, valamint az infravörös és látható fény 109, 111 érzékelõket azért, hogy megvédjék õket attól, hogy fizikai érintkezésbe kerüljenek a sugárzásterjedés befolyásoló 87 elemmel. Jóllehet nem látható az ábrákon, egy tiszta mûanyag ablakot alkalmazhatunk a 105 jeladón és a 109, 111 érzékelõkön a hozzájuk tartozó 113, 117, 119 bemélyedésekben azért, hogy további védelmet biztosítsunk. Továbbá a 117 és 119 bemélyedések hozzájárulnak ahhoz is, hogy megvédjék vagy leárnyékolják a 109, 111 érzékelõket a környezet elektromágneses sugárzásával szemben (amely tartalmazhat mind látható, mind pedig infravörös sugárzást). A bemutatott kiviteli alakban az infravörös 105 jeladó kb. 90 szögben van elrendezve az infravörös 109 érzékelõhöz képest. Amikor az 5 etetõszerkezet nincs beállítva a második alsó 47 foglalatban és az elektromágneses sugárzásbefolyásoló 87 elem nincs elrendezve a 91 foglalatban, az infravörös sugárzás az infravörös 105 jeladóról nem érzékelõdik az infravörös 109 érzékelõ által. Ugyanígy, amikor a 61 biztonsági reteszszerkezet nincs a 91 foglalatban, az 1 szivattyún kívülrõl származó látható fény (például a környezet fénysugárzása) beléphet a második alsó 47 foglalatba, és érzékelni fogja azt a látható 111 fényérzékelõ. A sugárzásterjedést befolyásoló 87 elem célszerûen olyan anyagból van kialakítva, amely átengedi az infravörös sugárzást, de átlátszatlan a látható fénnyel szemben. A sugárzásterjedést befolyásoló 87 elem monolit kialakítású lehet vagy más kialakítású is, például egy külsõ réteg (nem látható az ábrán), amely átengedi az infravörös sugárzást, de nem engedi át a látható fényt, valamint egy belsõ réteg vagy mag, amely átjárható mind az infravörös, mind pedig a látható elektromágneses sugárzás számára. A 6A. ábrán sematikusan ábrázoltuk az infravörös sugárzás mozgását az elektromágneses sugárzásterjedést befolyásoló 87 elemen belül. Az infravörös 105 jeladó infravörös sugárzást bocsát ki egy sugárkúpban a 87 elem oldala felé. Az infravörös 105 jeladó lényegében merõlegesen van elrendezve a 87 elem közvetlenül mellette lévõ oldalán. A sugárkúp CL középvonalát jelöltük a rajzon. Az egyszerûség kedvéért nem vettük figyelembe az R1 sugárzás láthatóságát és diffúzióját, amely kb. a kúp felezõvonala. Az R1 sugár az infravörös sugárzás névleges útvonalát jelöli ebben a félkúpban. A kúp másik fele (vagyis az a része, amely a 6A. ábrán a CL középvonal fölött van) kicsinynek tekinthetõ vagy használaton kívülinek annak a fényjelnek a tekintetében, amelyet érzékelhet az infravörös 109 érzékelõ. Az R1 sugár beleütközik a sugárterjedés befolyásoló 87 elem oldalába egy olyan szöggel, hogy belép az elembe, ahelyett, hogy visszaverõdne róla. Az R1 sugár lényegében a 87 elem középvonala irányában halad mindaddig, amíg el nem ér egy B
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 6
2
határfelületet (tágabb értelemben véve „egy belsõ határrégiót”) az elem 81 tengelyirányú furata körül. Az R1 sugár visszaverõdik a 87 elem oldala felé, ahol a sugár jó része visszaverõdik a központ irányába. A B határnál az R1 sugár még egyszer visszaverõdik a 87 elem oldala felé. Végezetül a sugár belép a 87 elem belsõ oldalára egy olyan helyen, amely kb. 96 fokkal eltér az IR 105 jeladó helyétõl. Úgy találtuk, hogy az infravörös sugárzás különösen magas intenzitásszintje elhagyja ezen a helyen a 87 elemet. Ennek megfelelõen az infravörös 109 érzékelõ célszerûen itt van elhelyezve vagy kb. 75–105 fokos tartományban. További nagy intenzitású csomópont található az infravörös 105 jeladótól kb. 49 fokban eltérõ helyen, ahogy az várható a visszaverõdésbõl. Az elektromágneses sugárzásterjedés befolyásoló 87 elem B határa ugyanabból az anyagból készülhet, mint az elem többi része. Az anyag a B határon jobban „polírozott” lehet (vagyis jobban tükrözõ), mint máshol, annak érdekében, hogy növelje a képességet az elektromágneses sugárzás visszaverésére, amely a határhoz ütközik. Mindazonáltal lehetséges az is, hogy a 87 elem központi része eltérõ anyagból készüljön. Ebben az esetben a 87 elem kialakítható egy belsõ és egy külsõ tagból, ahogy azt a továbbiakban a 22. ábrára történõ hivatkozással fogjuk ismertetni. Az alkalmazás során a tápfolyadékot tartalmazó 69 zsák felfüggeszthetõ egy megfelelõ állványra, például egy IV pólusra (nem látható az ábrán). Az 59 cseppkamrát elhelyezhetjük egy elsõ alsó 45 foglalatban és egy felsõ 49 foglalatban mûködési helyzetben, ahogy az 1. ábrán is látható. Egy elsõ 57 csõszakaszt rendezünk el a 37 forgórész alsó része körül és a 61 biztonsági reteszszerkezetet a 91 foglalatban rendezzük el a második alsó 47 foglalat alján. A 91 foglalat a második alsó 47 foglalatban lényegében úgy van elrendezve, hogy a 61 biztonsági reteszszerkezet behelyezhetõ a második alsó foglalatba egy olyan helyen, ahol az elsõ 57 csõszakasz lényegében széthúzódik a 37 forgórész körül. Az infravörös 105 jeladó, valamint az infravörös 109 érzékelõ szakaszosan vagy folyamatosan ellenõrzi a megfelelõen beállított 5 etetõszerkezet jelenlétét. Amikor a 61 biztonsági reteszszerkezet megfelelõ mûködési helyzetben van a 91 foglalatban, az infravörös 105 jeladóról származó jel az elektromágneses sugárzásterjedés befolyásoló 87 elem felé irányul. Az elektromágneses sugárzásterjedés befolyásoló elem az infravörös sugárzást elnyeli belsejében, ahol az elektromágneses sugárzás diffúziót szenved, és belül visszaverõdik (lásd 6. és 6A. ábra). Annak az infravörös sugárzásnak a része, amely visszaverõdött és beleütközött az elektromágneses sugárzásterjedés befolyásoló 87 elem külsõ határába, lényegében arra merõlegesen, kilép az elektromágneses sugárzásterjedés befolyásoló elembõl. A kilépett infravörös sugárzás egy része az infravörös 109 érzékelõ felé irányul. Az infravörös érzékelõ periodikusan mûködik és érzékeli az infravörös sugárzás jelenlétét, amikor az 5 etetõszerkezet megfelelõen be van állítva a szivattyún. Világos, hogy az infravörös 109 érzékelõ célszerûen nem alkalmas arra, hogy
1
HU 005 490 T2
olyan elektromágneses sugárzást érzékeljen, amelynek hullámhossza az elektromágneses spektrum látható fény tartományába esik. Az infravörös jel érzékelését követõen az infravörös 109 érzékelõ ennek megfelelõ jelet küld a 79 mikroprocesszornak. Akkor is, amikor a 61 biztonsági reteszszerkezet be van helyezve a 91 foglalatba, a látható fényt a 87 elem blokkolja és így az nem éri el a látható fény 111 érzékelõt. Amikor az 5 egység be van töltve, a látható fény 111 érzékelõ jelet küld a 79 mikroprocesszornak, hogy jelezze, hogy a látható fény blokkolva van és az 1 szivattyú mûködtethetõ. Egy bizonyos kiviteli alakban az infravörös 105 jeladó és az infravörös 109 érzékelõ egyaránt szakaszosan van mûködtetve annak érdekében, hogy érzékelje a 61 biztonsági reteszszerkezet jelenlétét a 91 foglalatban. Az infravörös 105 jeladó úgy mûködik, hogy infravörös sugárzásimpulzus mintákat generál. Az infravörös 109 érzékelõ egy sorozat érzékelõaktiválás vagy pulzus alapján van mûködtetve, amelyek érzékelik vagy ellenõrzik az elektromágneses sugárzás jelenlétét, amely az infravörös 105 jeladóból származik. Tipikusan az infravörös 109 érzékelõrõl származó aktiválások száma nagyobb lesz, mint az infravörös 105 jeladóról származó impulzusok száma egy adott idõperiódusban. Például az infravörös 109 érzékelõnek két aktiválása lehet egy három másodperces idõperiódusban és az infravörös 105 jeladó úgy programozható, hogy 1 infravörös sugárzásimpulzust generáljon a három másodperc alatt. A három másodperces periódus során az 1 szivattyú érzékelõaktiválás és jeladóaktiválás aránya kb. 2:1. Nyilvánvaló, hogy az 1 szivattyú más aránnyal is mûködhet és az infravörös 105, valamint az infravörös 109 érzékelõ más elõre meghatározott szakaszos minta szerint is mûködhet anélkül, hogy eltérnénk a találmány oltalmi körétõl. Az infravörös 109 érzékelõ, valamint a 77 szabályozó kialakítható úgy is, hogy érzékeljen vagy felismerjen egy bizonyos, és például szabálytalan infravörös 105 jeladó aktivációs mintázatot is. A 7. ábrán a 191 foglalat látható, valamint a jelen találmány második kiviteli alakja szerinti 121 biztonsági reteszszerkezet. Ebben a kiviteli alakban a 121 biztonsági reteszszerkezetnek elektromágneses sugárzásterjedés befolyásoló 123 eleme van, amelynek szögben álló gyûrû alakú 125 felülete van. A 129 infravörös jeladó 131 bemélyedésben van elrendezve a 143 ház 191 foglalatának sugárirányba nézõ 132 felületén, és úgy van elrendezve, hogy az infravörös sugárzást a 121 biztonsági reteszszerkezet felé irányítsa, hasonló módon, ahogy az elsõ kiviteli alakban. A 7. ábrán látható kiviteli alakban az infravörös 133 érzékelõ és a látható 135 fényérzékelõ megfelelõ 137, 139 mélyedésekben vannak elrendezve a 191 foglalat 141 tengelyirányba nézõ felületén. A szögben álló gyûrûs 125 felület visszaverõ képességû úgy, hogy visszaveri a 129 infravörös jeladóból származó infravörös sugárzást lefelé az infravörös 133 érzékelõ irányában, amikor a 121 biztonsági reteszszerkezet el van helyezve a 143 ház 191 foglalatában. Amikor a 121 biztonsági re-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 7
2
teszszerkezet nincs megfelelõen elrendezve a 191 foglalatban, a látható környezeti fény érzékelhetõvé válik a látható 135 fényérzékelõ által. A 7A. ábra 159 foglalatot mutat, továbbá a jelen találmány harmadik kiviteli alakja szerinti 161 biztonsági reteszszerkezetet. Ebben a kiviteli alakban a 161 biztonsági reteszszerkezet tartalmaz egy 165 reflektort az elektromágneses sugárzásterjedés befolyásoló 167 elem sugárirányban külsõ felületén. A 165 reflektor fényvisszaverõ szalagból vagy polírozott fémfelületû rétegbõl állhat, amely az elektromágneses sugárzásterjedés befolyásoló 167 elem többi részéhez van rögzítve. A 7A. ábrán látható kiviteli alakban a 169 infravörös jeladó, a 171 infravörös érzékelõ és a 173 láthatófény érzékelõ egy 175 bemélyedésben vannak elrendezve a 179 ház 177 sugárirányban nézõ felületén oly módon, hogy a három eszköz lényegében függõlegesen egy vonalban van és egymással párhuzamos. Nyilvánvaló, hogy a 169 infravörös jeladó, a 171 infravörös érzékelõ és a 173 láthatófény érzékelõ máshogy is elrendezhetõk. Amikor a 161 biztonsági reteszszerkezet a 159 foglalatban van, a 169 infravörös jeladóról származó infravörös sugárzás visszaverõdik a 165 reflektorról és bejut a 171 infravörös érzékelõbe, továbbá a környezeti látható fényt a 173 láthatófény érzékelõ nem érzékeli. Amikor a 161 biztonsági reteszszerkezet nincs elrendezve a 159 foglalatban, az infravörös sugárzás nem jut el a 171 infravörös érzékelõbe és a környezeti látható fény érzékelhetõvé válik a 173 láthatófény érzékelõ által. A 8. ábrán 189 foglalat, valamint a találmány negyedik kiviteli alakja szerinti 191 biztonsági reteszszerkezet látható. Ahogy a megelõzõ kiviteli alakokban is, a 191 biztonsági reteszszerkezet eltávolíthatóan van elrendezve a 191 foglalatban, és ennélfogva oldhatóan van rögzítve a szivattyúhoz a felhasználó vagy a gondozó által. Ebben a kiviteli alakban a 191 biztonsági reteszszerkezet egy 195 fényvezetõ csövet tartalmaz („egy elektromágneses sugárzásterjedés befolyásoló elemet”), amely a 199 ház 189 foglalatában van elrendezve, amikor a 201 etetõszerkezet a szivattyúhoz van illesztve. A 195 fényvezetõ csõ tartalmaz egy külsõ gyûrû alakú 205 részt, egy szögben álló gyûrûs 207 falat, továbbá egy 209 központi részt a ferde fal és a 211 felsõ rész között, amely befogadja a 201 etetõszerkezet 213 csövét. Ahogy az a 8. ábrán is látható, a 217 infravörös jeladó, valamint a 219 infravörös érzékelõ egyaránt a 189 foglalat 221 alsó fala alatt vannak elrendezve. A 217 infravörös jeladó az infravörös sugárzást felfelé irányítja a 195 fényvezetõ csõ külsõ gyûrû alakú 205 részéhez, amely visszaverõdik a ferde gyûrû alakú 207 falról és áthalad a fényvezetõ csõ 209 központi részén (egy 218 központi folyadékjárat körül), mielõtt visszaverõdne a 219 infravörös érzékelõre a szögben álló gyûrû alakú 207 fal révén, amely a fényvezetõ csõ ellenkezõ oldalán van. Amikor a 191 biztonsági reteszszerkezet nincs megfelelõen elrendezve a 189 foglalatban, a 201 etetõszerkezet beállított helyzetében, az infravörös jel, amely a 217 infravörös jeladóról származik, nem jut el a 195 fényvezetõ
1
HU 005 490 T2
csövön át a 219 infravörös érzékelõbe. A látható fényérzékelõ (nem látható az ábrán) jelen lehet az alkalmazás során a környezeti fény érzékelése érdekében, mint ahogy a találmány egy korábbi kiviteli alakjában is így van. A 9. ábra 231 foglalatot ábrázol, továbbá 235 biztonsági reteszszerkezetet a jelen találmány ötödik kiviteli alakja szerint. A 235 biztonsági reteszszerkezet ebben a kiviteli alakban tartalmaz egy infravörös sugárzásátvivõ anyagot, amely reflaktálja az infravörös sugárzást, amely áthalad a biztonsági reteszszerkezeten. A 235 biztonsági reteszszerkezetnek lényegében sokszög alakja van. A 235 biztonsági reteszszerkezet 236 ellentétes oldalai egymással párhuzamosak. A 231 foglalat reteszelve van oly módon, hogy befogadja a biztonsági reteszszerkezetet egy adott orientációban, amely a 9. ábrán látható úgy, hogy az elektromágneses sugárzás megtörik a kívánt módon, ahogy azt a késõbbiekben ismertetjük. Egy 237 infravörös jeladó, valamint egy felsõ 239 infravörös érzékelõ (tágabb értelemben véve „második érzékelõ”), valamint egy alsó infravörös 241 érzékelõ (tágabb értelemben véve „egy elsõ érzékelõ”) vannak elrendezve úgy, hogy érzékeljenek, hogyha a 245 etetõszerkezet megfelelõen csatlakoztatva van a szivattyúhoz. A felsõ és az alsó 239, 241 infravörös érzékelõk a 231 foglalat ellentétes oldalain vannak elhelyezve a 237 infravörös jeladóval szemben úgy, hogy a jeladó és az érzékelõk kb. 180°¹os szöget zárnak be egymással. Továbbá a felsõ infravörös 239 érzékelõ, valamint az alsó infravörös 241 érzékelõ D távolságra vannak egymástól úgy, hogy amennyiben infravörös sugárzás halad át a 235 biztonsági reteszszerkezeten, a sugárzás (ahogy azt A5 nyíllal jelöljük) megtörik vagy elhajlik lefelé úgy, hogy a 241 infravörös érzékelõ érzékeli az infravörös sugárzás jelenlétét, és jelet küld a mikroprocesszornak annak érdekében, hogy lehetõvé tegye a szivattyú mûködtetését. A 25 biztonsági reteszszerkezet oldalai egymással párhuzamosak úgy, hogy az infravörös sugárzás megtörése a refrakció következtében az alsó infravörös 241 érzékelõbe jut. Amikor a 235 biztonsági reteszszerkezet nincs csatlakoztatva a 231 foglalatához a szivattyúnak, a 237 infravörös jeladóról származó infravörös sugárzás (ahogy azt vonalas A6 nyíllal jelöltük) áthalad a foglalaton úgy, hogy az infravörös sugárzás sugara csak a felsõ 239 infravörös érzékelõbe jut, amely jelet küld a szabályozóegységnek, hogy leállítsa a szivattyú mûködését. A 235 biztonsági reteszszerkezet sûrûsége és szélessége hatással van a 239 felsõ érzékelõ, valamint a 241 alsó érzékelõ közötti D távolságra úgy, hogyha a etetõszerkezetet olyan biztonsági interlock készülékkel vagy eszközzel használjuk, amely eltérõ sûrûségû és/vagy szélességû anyagból készült, az elektromágneses sugárzás nem törik meg a megfelelõ távolságban ahhoz, hogy elérje a 241 infravörös alsó érzékelõt még akkor sem, hogyha a etetõszerkezet megfelelõen be van helyezve. A látható fény érzékelõ (nem látható az ábrán) jelen lehet az alkalmazás érdekében, hogy a környezet látható fényét érzékelje, ahogy a találmány egyik korábbi kiviteli alakjában láttuk.
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 8
2
A 10. ábra 271 foglalatot ábrázol, valamint egy 273 biztonsági reteszszerkezetet a találmány hatodik kiviteli alakja szerint. Ebben a kiviteli alakban a 273 biztonsági reteszszerkezet lényegében hasonló az elsõ kiviteli alak szerintihez, de tartalmaz egy infravörös sugárzás blokkoló anyagból készült 275 réteget a biztonsági reteszszerkezet külsõ felületén. Ahogy az elsõ kiviteli alakban is, a 273 biztonsági reteszszerkezet tartalmaz egy elektromágneses sugárzásterjedés korlátozó vagy befolyásoló 279 elemet, amely átadja az infravörös sugárzást a biztonsági reteszszerkezeten. Az elektromágneses 279 sugárzásterjedés befolyásoló eszköz 281 külsõ sugárirányú felületén nincs infravörös sugárzásblokkoló anyag, minthogy ezt a felületet arra használjuk, hogy felfogjuk a 285 infravörös jeladóból származó infravörös jelet úgy, hogy az infravörös jel áthalad a 273 biztonsági reteszszerkezeten annak érdekében, hogy érzékelje azt a 287 infravörös érzékelõ. Világos, hogy a 285 infravörös jeladó, valamint a 287 infravörös érzékelõ ebben a kiviteli alakban elhelyezhetõ bármilyen szöggel a 271 foglalat 291 sugárirányú felülete körül. A 275 infravörös sugárzásblokkoló réteg megakadályozza, hogy infravörös elektromágneses sugárzás lépjen be külsõ forrásokból (például napfény), amely elérné a 287 infravörös érzékelõt, amikor a 295 etetõszerkezet csatlakoztatva van a szivattyúhoz. Nyilvánvaló, hogy az elektromágneses 279 sugárzásterjedés befolyásoló elem 281 sugárirányú felületének részein infravörös sugárzásblokkoló anyag rendezhetõ el. Ebben az esetben a 279 elektromágneses sugárzásterjedés befolyásoló elem célszerûen szerkezetileg (nem látható az ábrán) a 271 foglalathoz van rögzítve úgy, hogy a 285 infravörös sugárzás jeladó és a 287 infravörös érzékelõ fel vannak oldva. Egy látható fény érzékelõ (nem látható az ábrán) alkalmazható a használat során a környezeti fényterhelés érzékelésére, ahogy a találmány korábbi kiviteli alakjaiban is. Ebben a kiviteli alakban a 273 biztonsági reteszszerkezet kialakítható „együttes fröccsöntéssel”, amelyet „iker fröccsöntésnek” is hívnak. Az eljárás során a 273 biztonsági reteszszerkezetet a 279 elektromágneses sugárzásterjedés befolyásoló elemmel együtt sajtolják, amely tartalmaz egy infravörös sugárzásátvivõ anyagot (például fényáteresztõ hõre lágyuló polimer mûgyantát) az infravörös 275 blokkoló réteggel (például egy átlátszatlan hõre lágyuló polimer gyanta). Ennek a kiviteli alaknak további variációiban alkalmazhatunk egy láthatófény blokkoló anyagot (például hõre lágyuló polimer gyantát, amely vörös festékkel van összekeverve) egy infravörös blokkoló anyag helyett annak érdekében, hogy lehetõvé tegyük, hogy az elektromágneses sugárzás áthaladjon a biztonsági reteszszerkezeten, de a látható fény nem haladhat át az eszközön. A 11. ábra olyan állapotábra, amely a különbözõ körülményeket vagy feltételeket mutatja, amelyet a 77 szabályozó (4. ábra) felvehet, amikor a 82 szoftver alrendszert mûködteti annak érdekében, hogy meghatározza, hogy a 61 biztonsági reteszszerkezet megfelelõen van¹e csatlakoztatva a szivattyúhoz. Az állapotáb-
1
HU 005 490 T2
ra más kiviteli alakokban is alkalmazható, de az elsõ kiviteli alakkal kapcsolatban ismertetjük. Ahogy az a 11. ábrán is látható, a „KIJELZÉSÉRE SZOLGÁLÓ SZABÁLYZÓ” esetében a 105 infravörös jeladó és a 109 infravörös érzékelõ „ON”, vagyis bekapcsolt állapotban van és a 111 látható fény érzékelõ állapota „OFF”, vagyis kikapcsolt állapotban kell, hogy legyen. A 105 jeladóról, az infravörös 109 érzékelõrõl és a 111 látható fény érzékelõrõl származó bármilyen állapot jelzések bármely más kombinációja hibát eredményez, amelyet a szabályozó kijelez. A hibaállapot azonnal tájékoztatja a felhasználót, hogy ellenõriznie kell a 61 biztonsági reteszszerkezet csatlakoztatását és megakadályozza, hogy az 1 szivattyú mûködésbe lépjen. Ha az 5 etetõszerkezet megfelelõen csatlakoztatva van, a 77 szabályozó egy „CSATLAKOZTATVA” állapotot érzékel és megkezdi az 1 szivattyú mûködtetését. A szivattyú mûködése során a 105 infravörös jeladó folyamatosan mûködik úgy, hogy a biztonsági interlock állapot folyamatosan megfigyelhetõ, és ha az állapot megváltozik a „CSATLAKOZTATOTT” állapotról „HIBA” állapotra, a 77 szabályozó megállítja az 1 szivattyú mûködését, és vészhelyzeti állapotba kerül. Esetleg a 105 infravörös jeladó szakaszosan is mûködtethetõ infravörös elektromágneses sugárzás pulzusokkal, amelyeket egy beállítási idõintervallumonként juttatunk el a 109 infravörös érzékelõre úgy, hogy a biztonsági interlock állapota folyamatosan megfigyelhetõ. A 111 látható fény érzékelõ folyamatosan ellenõrizheti a látható fény jelenlétét úgy, hogyha a 61 biztonsági reteszszerkezetet eltávolítjuk a 91 foglalatból, és lehetõvé tesszük a látható fény bejutását a mélyedésbe, a 111 látható fény érzékelõ azonnal érzékeli ezt az állapotot és jelez a 77 szabályozónak, hogy lépjen vészhelyzeti állapotba. A 111 látható fény érzékelõ szakaszosan mûködhet anélkül, hogy eltérnénk a találmány oltalmi körétõl. A 12. ábra 301 foglalatot mutat be, valamint egy 303 biztonsági reteszszerkezetet a jelen találmány hetedik kiviteli alakja szerint. Ebben a kiviteli alakban a 303 biztonsági reteszszerkezet egy infravörös sugárzás számára átlátszatlan anyagból készül, továbbá 307 nyílása van, amely a 309 felsõ felülettõl az eszköz 311 alsó felületéig terjed. A 307 nyílás úgy van kialakítva, hogy megszakítsa az infravörös sugarat (amelyet A7¹tel jelöltünk), amely a 313 infravörös jeladóból indul egy diffrakció segítségével számos egymástól bizonyos távolságra elkülönülõ sugarakká (amelyeket A8atõl A8e¹ig jelekkel láttunk el), amelyeket egy sor 321 infravörös érzékelõ érzékel (egy 321a-tól 321e¹ig jelzett infravörös érzékelõ érzékel), amelyek a 327 házban a 301 foglalat alatt helyezkednek el. A bemutatott kiviteli alakban a 313 infravörös jeladó egy 331 mélyedésben van elrendezve a 303 biztonsági reteszszerkezet fölött és az infravörös érzékelõk (321a-tõl 321e¹ig) egy 335 mélyedésben vannak elrendezve a 303 biztonsági reteszszerkezet alatt. A 321a-tól 321e infravörös érzékelõk egymástól olyan távolságban vannak elrendezve, hogy a 307 nyíláson diffraktáló infravörös sugárzás bejut az infravörös érzékelõkbe. Világos, hogy a
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 9
2
313 infravörös jeladó a 303 biztonsági reteszszerkezet alatt is lehet, és hogy a 321a-tól 321e infravörös érzékelõk a biztonsági reteszszerkezet fölött lehetnek, vagy valamilyen más elrendezésben lehetnek elrendezve anélkül, hogy eltérnénk a találmány oltalmi körétõl. A látható fény érzékelõk (nem láthatók az ábrán) elrendezése és egy látható fény jeladó alkalmazható a 313 infravörös jeladó, valamint a 321a–321e infravörös érzékelõk helyett. A 12. ábrán látható kiviteli alakban a 313 infravörös jeladóból származó infravörös sugárzás a 303 biztonsági reteszszerkezeten megtörik úgy, hogy az infravörös jeladóból származó infravörös sugárzást a 321a-tól a 321e infravörös érzékelõk érzékelik, amikor a 303 biztonsági reteszszerkezet megfelelõen van elrendezve a 301 foglalatban. A 321a-tól 321e érzékelõk száma az ebben a kiviteli alakban ábrázoltaktól eltérõ is lehet anélkül, hogy eltérnénk a találmány oltalmi körétõl. Amikor a 303 biztonsági reteszszerkezet nincs jelen, a 313 infravörös jeladóból származó infravörös sugárzást a 321c infravörös érzékelõ érzékeli (tágabb értelemben véve egy második érzékelõ), és nem a 321a, 321b, 321d, 321e érzékelõk. A 303 biztonsági reteszszerkezet célszerûen (nem látható módon) a 327 házhoz van rögzítve, hogy biztosítsuk a megfelelõ helyzetbeállítást. Egy látható fény érzékelõ (nem látható az ábrán) is alkalmazható annak érdekében, hogy érzékeljük a környezet fényét, ahogy az a korább kiviteli alakokban is történt. A 13. ábra 381 foglalatot, valamint 385 biztonsági reteszszerkezetet mutat be a találmány nyolcadik kiviteli alakja szerint. Ebben a kiviteli alakban a 385 biztonsági reteszszerkezetnek elektromágneses sugárzásterjedés befolyásoló 387 eleme van, amelynek anyaga alkalmas az infravörös sugárzás átengedésére. A 387 elektromágneses sugárzásterjedés befolyásoló elemen 389 anyagból készült réteg van elhelyezve, mégpedig az elem felsõ felületén, amely átlátszatlan az infravörös sugárzás számára. A 389 átlátszatlan rétegen 391 nyílás van kialakítva, amely megtöri azt az infravörös A9 sugárzást, amely a 393 infravörös jeladóról származik, diffrakció révén számos egymástól bizonyos távolságban elhelyezkedõ A10a-tól A10e sugarakra, amelyeket a megfelelõ 395a-tól 395e infravörös érzékelõk érzékelnek, amikor a 385 biztonsági reteszszerkezet megfelelõen van elrendezve a szivattyún. Ha a 387 terjedésbefolyásoló elemet eltávolítjuk a 381 foglalatból, akkor csak a 395a infravörös érzékelõ látja a 393 infravörös jeladóból származó infravörös sugárzást. Nyilvánvaló, hogy a 395a-tól 395e infravörös érzékelõk száma a bemutatotthoz képest eltérõ is lehet. Világos továbbá az is, hogy a 395c infravörös érzékelõ helyett egy infravörös érzékelõtõl különbözõ infravörös érzékelõ is érzékelheti az infravörös sugárzást, vagy pedig több infravörös érzékelõ láthatja az infravörös sugárzást, amikor a terjedésbefolyásoló 387 elemet eltávolítjuk a 381 foglalatból. Ugyanakkor megváltoztatható a 395a–395e infravörös érzékelõk csoportjának orientációja úgy, hogy a 381 foglalat alsó részében helyezkedjenek el, valamint az infravörös jeladó vagy inf-
1
HU 005 490 T2
ravörös érzékelõk a foglalat felsõ részén legyenek. Egy látható fény jeladó és egy látható fény érzékelõ (nem láthatók az ábrán) alkalmazható a 393 infravörös jeladó, valamint a 395a–395e infravörös érzékelõk helyett. Ebben az esetben az elektromágneses sugárzás továbbító elem alkalmas lenne látható fény továbbítására is, de van egy rétege (hasonlóan a 389 réteghez), amely átlátszatlan a látható fény számára. Továbbá további látható fény érzékelõ alkalmazható ebben a nyolcadik kiviteli alakban, ahogy a megelõzõ kiviteli alakokban is. A 385 biztonsági reteszszerkezet célszerûen az ábrán nem látható módon rögzítve van annak érdekében, hogy megfelelõ helyzetben legyen. A 14. ábra 421 foglalatot mutat be, továbbá 461 biztonsági reteszszerkezetet a találmány kilencedik kiviteli alakja szerint. A 421 foglalat 401 szivattyúrésze (amelyet a 16. ábrán látható blokkdiagramon mutatunk be). A 401 szivattyúrész 405 etetõszerkezetet rögzít, amelyben 455 csõvezeték és 461 biztonsági reteszszerkezet van. A 405 etetõszerkezet lényegében ugyanolyan lehet, mint a 3. ábrán látható 5 etetõszerkezet. A 423 szivattyú tartalmaz 437 forgórészt, amelyet 425 motor hajt meg. A 437 forgórész kapcsolatban lehet a 455 csõvezetékkel annak érdekében, hogy a tápoldatot a beteghez juttassa, lényegében az elõzõ kiviteli alakoknál ismertetett módon. Ebben a kiviteli alakban tartalmaz egy 427 infravörös jeladót, egy 429 infravörös érzékelõt, egy 433 látható fény jeladót, valamint egy 435 látható fény érzékelõt, megfelelõ, a 439 házon kialakított mélyedésekben (14. ábra). Ebben a kiviteli alakban a 427 infravörös jeladó és a 429 infravörös érzékelõ kb. 90 fokos szögben vannak elrendezve egymáshoz képest és a 433 látható fény jeladó, valamint a 435 látható fény érzékelõ kb. 90 fokos szögben vannak egymáshoz képest elrendezve. Más relatív szöghelyzetek is lehetségesek. Általában véve a 429 infravörös érzékelõ a 427 infravörös jeladóhoz képest úgy van elrendezve, hogy a 461 biztonsági reteszszerkezet hiányában az infravörös sugárzás, amelyet az infravörös jeladó bocsát ki, nem ütközik az infravörös érzékelõbe. Mind a 427 infravörös jeladó, mind pedig a 433 látható fény jeladó lényegében merõlegesen vannak elrendezve a 461 biztonsági reteszszerkezet közvetlenül szomszédos oldalához képest, amikor megfelelõen vannak elhelyezve a 401 szivattyún. Továbbá ebben és más kiviteli alakokban a 423, 433 jeladók, valamint a 461 biztonsági reteszszerkezet közötti rés célszerûen kicsi a biztonsági reteszszerkezet átmérõjéhez képest (vagyis névlegesen 0,005 hüvelyk vagy kb. 0,13 mm). Ebben a kiviteli alakban a 461 biztonsági reteszszerkezet átjárható az infravörös sugárzás számára, de átjárhatatlan a látható fény számára. Más szavakkal a 461 biztonsági reteszszerkezet kiszûri a látható fényt, de átengedi az infravörös sugárzást. A 427 infravörös jeladó által kibocsátott infravörös jel diffúziót szenved és szétszóródik és visszaverõdik a 461 biztonsági reteszszerkezeten úgy, hogy a jel beleütközik a 429 infravörös érzékelõbe, ha a 405 etetõszerkezet megfelelõen van csatlakoztatva. A 421 foglalat és ebben a kiviteli alakban a 461 biztonsági retesz-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 10
2
szerkezet különösen hasznos, amennyiben sötét helyiségben használják, mivel a 433 látható fény jeladó második elektromágneses sugárjelet generál (vagyis egy kék fényt), amely helyettesíti a sötét szobában nem jelen lévõ látható fényt. Ebben a kiviteli alakban a szabályozórendszer elõször mûködteti a 427 infravörös jeladót mindaddig, amíg a 429 infravörös érzékelõ jelet kap és felismeri, hogy a 461 biztonsági reteszszerkezet csatlakoztatva van. Ezután a 433 látható fény jeladó aktiválódik úgy, hogy jelet küld, amelyet a 461 biztonsági reteszszerkezet blokkol, ha a biztonsági reteszszerkezet megfelelõen van elhelyezve a 421 foglalatban. A 435 látható fény érzékelõ mûködésbe lép annak érdekében, hogy ellenõrizze a látható fény jelet, és hogy érzékelje az ezen felüli környezeti fényt. Hogyha bármelyik feltételt érzékeli (vagyis fényt érzékel a 433 jeladóról vagy további környezeti fényt érzékel) 477 szabályozó aktivál egy vészhelyzeti kapcsolót, amely figyelmezteti a mûködtetõt, hogy ellenõrizze a 405 etetõszerkezet helyes együttállását, és lehetetlenné teszi, hogy a 401 szivattyú mûködésbe lépjen mindaddig, amíg a körülményeket ki nem javítják. A környezeti fény blokkolása a 461 biztonsági reteszszerkezet által azt eredményezi, hogy a 477 szabályozó felismeri, hogy a berendezés csatlakoztatva van, és a szivattyú mûködhet. A 401 szivattyú érzékeli a hibás körülményeket, hogyha a 435 látható fény érzékelõ érzékeli a 433 látható fény jeladóból származó jel látható fényét, miután a 429 infravörös érzékelõ érzékeli a 461 biztonsági reteszszerkezet jelenlétét. A 16. ábrára tekintve a 477 szabályozónak 479 mikroprocesszora van, amely szabályozza azt a 480 szivattyúelektronikát, amely mûködteti a 425 motort. A 477 szabályozó tartalmaz legalább egy 482 szoftver alrendszert, amelyet a 401 szivattyún lévõ 405 etetõszerkezet megfelelõ helyzetének érzékelésére használunk. A 482 szoftver alrendszer mûködése a 401 szivattyú ellenõrzésében vagy szabályozásában azon alapszik, hogy vajon a 405 etetõszerkezet vagy készülék, és különösen a 461 biztonsági reteszszerkezet megfelelõen van¹e rögzítve a szivattyún, amelyet a 17. ábrán látható folyamatábrán követhetünk. Ez a különleges utasításkészlet úgy mûködik, hogy a 427 infravörös jeladó be¹ és kikapcsol vagy „pulzál”. Amikor a 401 szivattyút az 1396¹os számú lépésben árammal látjuk el, a szoftver inicializál egy 1398 blokkot, mégpedig úgy, hogy számos elemet kikapcsol. Például a 427 infravörös jeladót és a 433 látható fény jeladót kikapcsolja. Ehhez hasonlóan egy programjellemzõ, amelyet környezeti záró jelnek hívhatunk, szintén kikapcsolódik, minthogy ez olyan programjellemzõ, amely azonnali kikapcsolást, illetve kimenetet eredményez. Röviden a környezeti zárás olyan jellemzõ, amelyet azért hozunk mûködésbe, hogy megakadályozzuk a 401 szivattyú mûködését, amikor megállapítjuk, hogy a 429 infravörös érzékelõ infravörös sugárzást érzékelt a 427 infravörös jeladótól eltérõ forrásból. Az azonnali kimenetjellemzõ egy ideiglenes vagy elõzetes kimenete a szoftvernek (azaz a 401 szivattyú vajon bekapcsolható annak érdekében, hogy szivattyúzzon). A kimenet
1
HU 005 490 T2
a szoftver végsõ kimenete, amelyet arra használunk, hogy meghatározzuk, hogy vajon a 401 szivattyú mûködhet¹e a folyadék szivattyúzása érdekében. A 17. ábrán látható kimenetnél a 482 szoftver alrendszer funkciója úgy írható le, hogy feltesszük, hogy a 461 biztonsági reteszszerkezet megfelelõen van pozicionálva a 401 szivattyún. Az 1398 inicializálását követõen a 427 infravörös jeladó bekapcsol (vagy „kitámasztódik”) bekapcsolt állapotában az 1400 lépésben úgy, hogy infravörös sugárzás indul. Hogyha 461 biztonsági reteszszerkezet úgy van pozicionálva, hogy az infravörös sugárzás bejut a biztonsági reteszszerkezetbe, az infravörös sugárzás terjedése a 427 jeladótól úgy van befolyásolva, ahogy az infravörös sugárzás szétszóródik és visszaverõdik a biztonsági reteszszerkezet belsejében. Némely infravörös sugárzás kilép a biztonsági reteszszerkezetbõl és beleütközik a 429 infravörös érzékelõbe. A szoftver rövid ideig szünetet tart az 1401 lépésben, miután a 427 infravörös jeladó kiakadt bekapcsolt helyzetében, majd ezt követõen leolvassa a 429 infravörös érzékelõt 1402 lépésben, hogy meghatározza, hogy „ON”, vagyis bekapcsolt állásban van¹e (vagyis infravörös sugárzást érzékelt). A 482 szoftver alrendszer ezt követõen egy logikai döntést hajt végre 1404-nél, ahol megkérdezi, hogy vajon a 429 infravörös érzékelõ be van¹e kapcsolva, és az infravörös 427 jeladó ki van¹e kapcsolva, vagy a környezeti retesz be van¹e kapcsolva. Abban az esetben, amikor a 461 biztonsági reteszszerkezet megfelelõen van pozicionálva, a 429 infravörös érzékelõ be van kapcsolva, de a 427 infravörös jeladó be van kapcsolva és a környezeti retesz ki van kapcsolva. Ennek folytán a válasz a kérdésre az 1404 lépésben „nem”. Más szavakkal a 429 infravörös érzékelõ látja a 427 jeladóból érkezõ infravörös sugárzást, amely jelzi a biztonsági reteszszerkezet megfelelõ helyzetbeállítását. A szoftver ezt követõen „OFF” állásba állítja, vagyis kikapcsolja a környezeti zárat 1404a lépésben (amely nem jelent változást bekapcsolt, inicializált helyzetéhez képest) és tovább lép egy másik 1406 logikai döntésre. A következõ 1406 logikai döntés blokkban a 482 szoftver alrendszer úgy mûködhet, hogy megkerüli a 435 látható fény érzékelõ értékelését olyan helyzetben, amikor akár a környezeti zár be van kapcsolva (mivel az infravörös sugárzást érzékelte a 429 érzékelõ, amikor a 427 infravörös jeladó ki volt kapcsolva), akár akkor, ha a 427 infravörös jeladó, a 429 infravörös érzékelõ és a 433 látható fény jeladó kikapcsolt állapotban van. Ebben az esetben a környezeti zár kikapcsolt állapotban van és mind a 427 infravörös jeladó, mind pedig a 429 infravörös érzékelõ bekapcsolt állapotban van úgy, hogy a szoftver továbblép, és leolvassa a 435 látható fény érzékelõt az 1408 lépésben. A megfelelõen elhelyezett 461 biztonsági reteszszerkezet blokkolja a 435 látható fény érzékelõt úgy, hogy leolvassa, hogy zárt állapotban van. Így, ha szükséges a következõ 1410 logikai döntés lépésben, a válasz „nem” és ha a program továbblép a következõ 1412 döntés lépésbe. A 433 látható fény jeladó nem kapcsolt vissza még bekapcsolt állapotába úgy, hogy a program a látható
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 11
2
fény jeladót bekapcsolja az 1414 lépésben és továbblép a program végére, ahol 1415 késleltetés következik. Az azonnali kimenet és a kimenet egyaránt kikapcsolt állapotban van úgy, hogy a 401 szivattyú még nem indulhat el. Az 1415 lépésben végrehajtott késleltetés után a program 1400 lépésre lép. A 427 infravörös jeladó szakaszos mûködése, valamint a 433 látható fény jeladó feltételes mûködése jelentõs mértékû energiamegtakarítást eredményez a 401 szivattyú mûködésében. Ez a tulajdonság különösen akkor hasznos, amikor a 401 szivattyút elemmel vagy akkumulátorral mûködtetjük. Visszatérve az 1400 számú lépéshez, ahol a kitámasztás történt, a 427 infravörös jeladót kikapcsoljuk és az infravörös 435 érzékelõ kikapcsolt állapotot jelez, ha lekérdezi az 1404 lépésben a késleltetést követõen. Ennek eredményeként a környezeti zár kikapcsolt állapotban marad úgy, hogy amikor a következõ 1406 döntési lépést elérjük a válasz ismét igenlõ, és a 435 látható fény érzékelõ újra leolvasásra kerül az 1408 lépésben. A 461 biztonsági reteszszerkezet még blokkolja a 435 látható fény érzékelõt úgy, hogy a látható fény érzékelõ kikapcsolt állapotban van. Az elsõ huroktól eltérõen a program lépésein át a 433 látható fény jeladó most bekapcsolt állapotban van úgy, hogy a program továbblép az azonnali kimenet beállítására bekapcsolt állapotban az 1416 lépésben, jelezve, hogy a 401 szivattyú mûködése a folyadék továbbítása érdekében megengedett. Mindazonáltal a program nem azonnal engedheti meg a 401 szivattyú mûködtetését. Ahogy azt a következõ 1418 lépésben jelezzük, egy kimeneti szûrõ alkalmazható, mielõtt a végsõ kimenetet elérnénk. Például a szoftver megkívánhatja az 1418 lépésben, hogy számos esemény következzen be az 1416 azonnali kimenet érdekében, amelyet be kell állítani bekapcsolt állásba, mielõtt a végsõ 1418 kimenetet bekapcsolt állapotba állítaná. Különbözõ biztonsági algoritmusokat alkalmazhatunk a program végsõ kimeneténél. Másrészt a szûrõkimenet elhagyható, amely esetben az 1418 kimenet egyenlõ az azonnal 1416 kimenettel minden esetben. Akármelyik esetet is vesszük figyelembe, az 1418 kimenet bekapcsolt állapotban van, a 401 szivattyú mûködése engedélyezett. Hogyha a 401 szivattyú mûködését engedélyeztük, egy ellenõrzõ rutint futtatunk le annak érdekében, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy a 461 biztonsági reteszszerkezet helyzetében maradt. Az ábrázolt kiviteli alakban ez egy folyamatos 482 szoftver alrendszer mûködéssel valósítható meg. Nyilvánvaló, hogy a 433 látható fény jeladó kikapcsolhat újra, hogy energiát takarítson meg. Különbözõ mûködési módokon a 427 infravörös jeladó és a 433 látható fény jeladó szakaszosan alkalmazható a találmány oltalmi körén belül. Érthetõ, hogy számos körülmény van, amelyeken belül a 482 szoftver alrendszer megakadályozza a 401 szivattyú mûködését hibás állapotok érzékelése útján, amelyek a 405 etetõszerkezet 461 biztonsági reteszszerkezetére vonatkoznak, vagyis ha ez nincs megfelelõen beállítva a szivattyún. A 15. ábrán számos olyan körülményt láthatunk, amely bekövetkezhet a
1
HU 005 490 T2
szoftver utasításkészletének alkalmazásából, amelyet a 482 szoftver alrendszerben találunk. A bemutatott körülmények természetesen nem kimerítõek, mindössze reprezentálják azokat a hasonló körülményeket, amelyek bekövetkeznek a 401 szivattyú mûködése során. Az alatt az idõ alatt, mialatt a 429 infravörös érzékelõ infravörös sugárzást érzékel (az infravörös érzékelõ bekapcsolt állapotban van), a 482 szoftver alrendszer nem engedélyezi a 401 szivattyú mûködését. Más szavakkal 1418 kimenetnél soha nem jelenik meg bekapcsolt állapot mindaddig, amíg a 429 infravörös érzékelõ legalább egyszer nem érzékelt infravörös sugárzást. Hogyha a 429 infravörös érzékelõ soha nem kerül bekapcsolt állapotba, miközben a szoftver elérte az 1406 döntési lépést, a válasz „nem” lesz és a program a hurok végére ér úgy, hogy az azonnali 1422 lépésben az azonnali kimenetet kikapcsolt állapotba állítja. Ehhez hasonlóan a 433 látható fény jeladó bekapcsol 1414 lépésben addig a pontig, miután az infravörös sugárzás a 427 infravörös jeladótól érzékelésre került a 429 infravörös érzékelõ által. Ebben az esetben a 482 szoftver alrendszer 1406 döntési lépésbõl indul azért, hogy a 433 látható fény jeladót kikapcsolja (1420¹as blokk) és az azonnali kimenet kikapcsolt állapotba kerül (1422¹es blokk). A 15. ábrán látható elsõ körülményben vagy állapotban mind a 427 infravörös jeladó, mind pedig a 429 infravörös érzékelõ kikapcsolt állapotban van. Ez felléphet például, hogyha a 427 infravörös jeladó bekapcsolt állapotban van, de a 429 infravörös érzékelõ nem érzékelt infravörös sugárzást a 482 szoftver alrendszer elõzõ hurkában, amely a 17. ábrán látható. Ez felléphet például, hogyha a 405 etetõszerkezetet nem csatlakoztatták. Az 1406 döntési lépésben a kérdésre a válasz „nem” lett volna úgy, hogy a program az 1422 azonnali kimenetet kikapcsolt állapotba állította volna és továbblépett volna a kör végére. Egy második körben a 427 infravörös jeladó kikapcsolt állapotban rögzül úgy, hogy most mind az infravörös érzékelõ és a 429 infravörös érzékelõ kikapcsolt állapotban van az 1. feltétel szerint. Ez egy jelzés arra, hogy a 405 etetõszerkezet nincs a helyén a 401 szivattyún („hibás” körülmény). Megjegyezzük, hogy a 15. ábrán az XX feltétel azt jelenti, hogy nincs jelzés vagy a megfelelõ komponens inaktív az adott ismertetett körülmények közül. A 15. ábrán a második feltétel az elsõ feltételek közül, amelyben a 405 etetõszerkezet és a 461 biztonsági reteszszerkezet érzékelhetõ lenne. Elõzõleg a 482 szoftver alrendszer lefutott volna egy kört, amelyben a 433 látható fény jeladó visszatért volna bekapcsolt állapotába az 1414 lépésben. Ezt a megelõzõ programhurkot a 6. feltétel jelzi, amelyben a 427 infravörös jeladó és a 429 infravörös érzékelõ bekapcsolt állapotban vannak, de a 433 látható fény jeladó még nem kapcsolódott be az energiaellátásba úgy, hogy a kimenet még nem kapcsolhat bekapcsolt állásba az 1418 blokknál. A második körben a 427 infravörös jeladó és a 429 infravörös érzékelõ kikapcsolt állapotban vannak, de amikor a program eléri az 1408 blokkot, a 435 látható fény érzékelõt leolvassa. Feltételezve,
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 12
2
hogy a 405 etetõszerkezet megfelelõen a helyén van, a 435 látható fény érzékelõ nem kapcsol bekapcsolt állásba úgy, hogy a 482 szoftver alrendszer úgy találja, hogy a etetõszerkezet megfelelõen pozicionálva van és az 1418 kimenetet ON, vagy bekapcsolt állásba állítja úgy, hogy a 401 szivattyú mûködhet. A 8. feltétel felismeri, hogy az utóbbi a 482 szoftver alrendszer legutóbbi körében a 427 infravörös jeladó, a 429 infravörös érzékelõ és a 433 látható fény jeladó mind bekapcsolt állapotban lehetnek, de a 435 látható fény érzékelõt kikapcsolt állapotban olvassa le, amely még megengedi, hogy az 1418 kimenetet bekapcsolt állásba állítsa. A 3. és a 9. feltételek hasonlóan párhuzamosak, de ezek között a körülmények között a 435 látható fény érzékelõ a 433 látható fény jeladóból származó fényt érzékel és így megakadályozza, hogy a 401 szivattyú aktiválódjon, és folyadékot továbbítson a beteg felé. A 4. feltétel olyan körülményt illusztrál, amelyben a 401 szivattyút körülvevõ környezetben környezeti elektromágneses sugárzást érzékel a 429 infravörös érzékelõ. A 427 infravörös jeladó kikapcsolt állapotban van, így a 482 szoftver alrendszer tudni fogja, hogy az infravörös sugárzás nem az infravörös jeladóból származik. Ebben az esetben a 482 szoftver alrendszer egy „igen” választ kap az 1404 blokkban feltett kérdésre, majd ezt követõen a környezeti zárat bekapcsolja az 1404b lépésben. Ennek eredményeképpen a 482 szoftver alrendszer megkerüli az 1406 blokkot, és nem értékeli a látható fény jelenlétét, majd az azonnali kimenetet kikapcsolt állapotba állítja az 1422 blokknál. Az 5. feltétel esetében a 461 biztonsági reteszszerkezet nincs a helyén, úgyhogy a 429 infravörös érzékelõ leolvasása az 1402 blokkban a 427 infravörös jeladóval bekapcsolt állapotot jelez, míg az infravörös érzékelõ esetében kikapcsolt állapotot jelez. A 482 szoftver alrendszer azonnal átugrik az 1406 blokkra az 1420 és 1422 blokkokon át, hogy a kimenetet (az 1418 blokknál) kikapcsolja a látható fény minden további értékelése nélkül. A 401 szivattyú kialakítható úgy, hogy jelezze, hogy világos környezeti feltételek uralkodnak, ami akkor léphet fel, hogyha a szivattyút otthoni használat esetében ablak közelében helyezik el. A világos környezet jelzése utasíthatja a felhasználót arra, hogy vigye a szivattyút egy kissé sötétebb helyre. A 482 szoftver alrendszer arra is alkalmas, hogy érzékelje azt a körülményt, amelyben különösen világos a környezet. Ahogy az a 7. feltételben látható, a 427 infravörös jeladó és a 429 infravörös érzékelõ egyaránt bekapcsolt állapotban van, amely a 405 etetõszerkezet számára jelzi, hogy megfelelõen van elhelyezve a 401 szivattyún. Gyakorlatilag a 405 készülék akár nincs megfelelõen csatlakoztatva vagy nem megfelelõ eszköz van csatlakoztatva, amely nem blokkolja a látható fényt. Mindazonáltal jóllehet a 433 látható fény jeladó ki van kapcsolva, a 435 látható fény érzékelõ érzékeli a látható fényt. A 482 szoftver alrendszer az 1410 blokkra ugrik, amikor a 435 látható fény érzékelõ bekapcsolt állapotban van és az 1420, valamint az 1422 blokkra ugrik úgy, hogy az azonnali kimenet kikapcsolt állapotba áll és a 401 szivattyú nem futhat.
1
HU 005 490 T2
Másfajta 484 szoftver alrendszer, amelyet alkalmazhatunk annak érdekében, hogy mûködtesse a 401 szivattyú 477 szabályozóját, látható a 18. ábrán. Ebben a rendszerben, amely a 461 biztonsági reteszszerkezetet is tartalmazó 405 etetõszerkezet megfelelõ elhelyezésének érzékelésére szolgál, a 427 infravörös jeladó nem kapcsol ki és be állásba (vagyis nem pulzál). Így, miután az 1428 lépésben inicializáltuk, a 427 infravörös jeladó bekapcsol az 1430 lépésben, és bekapcsolt állapotban marad, miközben a 401 szivattyú áram alá kerül. Ahogy a 19. ábra 1. feltételében bemutatjuk, amely a 18. ábrán látható 484 szoftver alrendszer kiválasztott mûködési feltételeit mutatja be, az az egyetlen idõpillanat, amikor a 427 infravörös jeladó kikapcsolt állapotban van az az, amikor a 401 szivattyú még nem kapcsolt be. Újra csak a 18. ábrára tekintve a 484 szoftver alrendszer késleltetésbe kerül az 1431 blokknál, miután a 427 infravörös jeladó bekapcsolt, mielõtt leolvasta a 429 jelfogót az 1432 lépésben. A 484 szoftver alrendszer feltételei a továbbiakban ellenõrzi, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a etetõszerkezet megfelelõen be van állítva a 429 infravörös érzékelõ infravörös sugárzás érzékelésére az 1433 lépésben. A 2. feltétel illusztrálja azt a helyzetet, amikor a 427 infravörös jeladó bekapcsolt állapotban van, de infravörös sugárzást nem érzékel a 429 infravörös érzékelõ. Ha a 429 infravörös érzékelõ infravörös sugárzást érzékel, a program továbblép egy elsõ hurokban annak érdekében, hogy leolvassa a 435 látható fény érzékelõt 1434 lépésben annak érdekében, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a látható fény érzékelõ kikapcsolt állapotban van (1435 lépés), majd ezt követõen a 433 látható fény jeladót bekapcsolja az 1436 lépésben. Egy bizonyos késleltetést követõen az 1437 lépésben, a 484 szoftver alrendszer továbblép egy második hurokra, amelyben a 484 szoftver alrendszer megbizonyosodik afelõl, hogy a látható fény blokkolva van 1435 lépésben, és mivel a 433 látható fény jeladót bekapcsolt állapotban találta az 1438 lépésben, beállítja az azonnali kimenetet bekapcsolt állásba az 1440 lépésben. Feltéve, hogy nincs további kimeneti szûrés, a kimenetet bekapcsolt állapotba állítja 1442 lépésben és a 401 szivattyú mûködése lehetõvé válik. Mindazonáltal, hogyha látható fényt érzékelt (például az 1434 lépésben), mielõtt a 433 látható fény jeladó aktiválódott volna, a látható fény jeladó nem kapcsolhat be. Ebben az esetben a 484 szoftver alrendszer 1444 blokkra ugrik azért, hogy kikapcsolja a 433 látható fény jeladót, és 1446 lépésben beállítsa az azonnali kimenetet, vagyis kikapcsolt állásba. A 435 látható fény érzékelõ által érzékelt látható fény érzékelése a látható fény jeladó aktiválása elõtt a 19. ábrán a 3. feltételek mellett látható. A 4. és 6. feltételek egyaránt azt eredményezik, hogy a 484 szoftver alrendszer a kimenetet az 1442 lépésben bekapcsolja, és lehetõvé teszi a 401 szivattyú mûködését, mivel a etetõszerkezetet és a 461 biztonsági reteszszerkezetet érzékelte. Az 5. és 7. feltételek olyan körülményeket ábrázolnak, amelyekben a 435 látható fény érzékelõ által érzékelt látható fény
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 13
2
megakadályozza a szivattyú mûködését még akkor is, ha a 429 infravörös érzékelõ infravörös sugárzást érzékelt. A 7. feltételben a 435 látható fény érzékelõ érzékelhet akár a 433 látható fény jeladóról érkezõ vagy a környezetbõl érkezõ fényt. Mindkét esetben a 401 szivattyú nem mûködhet. A 17. és 18. ábrán további variációk ismertethetõk a folyamatábrán bemutatott útvonalak követésével. A 20. és 21. ábrán a 601 szivattyú részlete látható a szivattyú 602 foglalata közelében, továbbá a találmány tizedik kiviteli alakja szerinti 603 biztonsági reteszszerkezet. A 603 biztonsági reteszszerkezet tartalmaz egy olyan anyagot, amely átengedi mind az infravörös sugárzást, mind pedig a látható fényt. A 603 biztonsági reteszszerkezet tartalmaz egy 607 blokkoló részt, amely átlátszatlan a látható fény számára úgy, hogy a látható fény nem jut el a 609 látható fény érzékelõhöz, amikor a biztonsági reteszszerkezet a szivattyúhoz van csatlakoztatva. A 603 biztonsági reteszszerkezet tartalmaz egy 613 kulcsot, amely egy megfelelõ 615 résben van elhelyezve a szivattyún úgy, hogy a 603 biztonsági reteszszerkezetnek egy vonalban kell lennie a 607 blokkoló résszel, amely lényegében a látható fény érzékelõ mellett van elrendezve. A bemutatott kiviteli alakban a 613 kulcs egy nyúlvány, amely a 603 biztonsági reteszszerkezetbõl áll ki, de nyilvánvaló, hogy a kulcs és az ennek megfelelõ 615 rés más alakú és méretû is lehet anélkül, hogy eltérnénk a találmány oltalmi körétõl. Más kulcsszerkezetek más szerkezetek, amelyek a biztonsági reteszszerkezet helyzetét határozzák meg a szivattyún, is alkalmazhatók a találmány oltalmi körén belül. Amikor a 603 biztonsági reteszszerkezet a 601 szivattyúhoz van csatlakoztatva, infravörös elektromágneses sugárzás, amely a 616 infravörös jeladóról származik, terjed szét és verõdik vissza a biztonsági reteszszerkezeten át és a sugárzást a 617 infravörös érzékelõ fogja fel annak érdekében, hogy igazoljuk, hogy a készülék csatlakoztatva van. Ezt követõen a 609 látható fény érzékelõ ellenõrzi, hogy a látható a 601 szivattyúban nem kerül érzékelésre, mivel a 603 biztonsági reteszszerkezet 607 blokkoló részének helyzete blokkolja a látható fényt. A 20. ábrán látható kiviteli alakban a 619 látható fény jeladó jelet bocsát ki úgy, hogy látható fény jelet küld a 603 biztonsági reteszszerkezethez. A látható fény jel nem jut át a 609 látható fény érzékelõig, mivel a 607 blokkoló rész jelen van, továbbá a 601 szivattyú szabályozórendszere engedélyezi a szivattyú mûködését. A 22. ábra a 702 foglalatot tartalmazó 701 szivattyú metszete, továbbá látható itt a találmány tizenegyedik kiviteli alakja szerinti 703 biztonsági reteszszerkezet is. A 703 biztonsági reteszszerkezet olyan anyagból készül, amely átengedi az infravörös sugárzást, de blokkolja a látható fény tartományába esõ elektromágneses sugárzást úgy, hogy a látható fény nem jut el a 709 látható fény érzékelõig, ha a biztonsági reteszszerkezet csatlakoztatva van a 701 szivattyúhoz. Más alkalmas kialakítások az egy hullámhosszúságú elektromágneses sugárzás átjuttatására, valamint egy másik
1
HU 005 490 T2
hullámhosszú elektromágneses sugárzás blokkolására szintén alkalmazhatók a találmány oltalmi körén belül. A látható és infravörös jeladók és érzékelõk elrendezése látható a 20. ábrán, amely a találmány tizenegyedik kiviteli alakjában alkalmazhatók, jóllehet ettõl eltérõ elrendezés is lehetséges. A 703 biztonsági reteszszerkezet tartalmaz egy külsõ 704 elemet, valamint egy belsõ 706 elemet. A külsõ elem tartalmaz egy felsõ 708 csõszerû részt, egy alsó 710 csõszerû részt, valamint egy gyûrûszerû 712 peremet. A gyûrûszerû peremnek felsõ és alsó gyûrûszerû 714 csatornái vannak. A bemutatott kiviteli alakban a csatornák lehetõvé teszik, hogy kevesebb anyagot használjunk fel, de nincs hatással a 703 biztonsági reteszszerkezet mûködésére. A etetõszerkezet 757 elsõ csõszerû szakasza, amely a 703 biztonsági reteszszerkezet 704 külsõ elemének 708 felsõ részében van elrendezve, valamint egy második 763 csõszerû szakasz van elrendezve a külsõ elem 710 alsó része fölött. A 704 külsõ elem olyan anyagból készült, amely szelektív módon blokkolja a látható fényt és átengedi az infravörös sugárzást. A 706 belsõ elem ugyanabból az anyagból vagy különbözõ anyagból készülhet, mint a külsõ elem. Mindazonáltal a belsõ 706 elem lényegében átlátszatlan az infravörös tartományba esõ elektromágneses sugárzás számára, valamint a látható fény tartományába esõ sugárzás számára is, és célszerûen nagymértékben visszaverõ tulajdonságú. A bemutatott kiviteli alakban a belsõ 706 elem ugyanabból az anyagból készült, mint a külsõ 704 elem, de színe fehér. A belsõ 706 elem kialakítható egy darabból a külsõ 704 elemmel, például iker fröccsöntéssel vagy sajtolással. Ezenkívül a 704, 706 külsõ és belsõ elemek készülhetnek különálló darabokból is, amelyeket egymáshoz rögzíthetünk megfelelõ módon, például ragasztással vagy hegesztéssel. A belsõ 706 elem az infravörös sugárzás optikai útvonalában van elrendezve, amely belép a 703 biztonsági reteszszerkezetbe és az infravörös sugárzás útvonala, valamint a 757 csõszerû szakasz között van elhelyezve. Ennek megfelelõen a belsõ 706 elem külsõ felülete egy „belsõ határrégiót” határoz meg ebben a tizenegyedik kiviteli alakban az infravörös sugárzás visszaverõdése szempontjából. A belsõ 706 elem csökkenti az infravörös sugárzás belsõ visszaverõdésének veszteségét, amelyet bizonyos folyadékok okozhatnak (például víz), amelyek a 757 csõben áramlanak. Így erõs infravörös sugárzás visszaverõdés lép fel az infravörös sugárzásérzékelõben (nem látható az ábrán), tekintet nélkül a 757 csõben áramló folyadék optikai tulajdonságaira. Ha a jelen találmány szerinti elemeket vagy azok célszerû kiviteli alakjait vesszük figyelembe, az „egy”, az „az” névelõk, és az „említett” kifejezés egy vagy több ilyen elemet jelentenek. A „tartalmaz”, „benne foglaltatik” és „rendelkezik vele” kifejezések arra szolgálnak, hogy további elemek lehetnek a felsorolt elemeken túl. Továbbá a „fel”, „le”, „felsõ” és „alsó” és ezeknek különbözõ variációi a szokásos értelemben használatosak, és nem kívánják az alkatrészek speciális orientációját.
5
2
Minthogy különbözõ változtatásokat eszközölhetünk a fent ismertetettekben anélkül, hogy eltérnénk a találmány oltalmi körétõl, szándékunk szerint a fenti leírásban foglalt anyag, valamint a csatolt ábrákon feltüntetett feltárás nem korlátozó értelmû.
SZABADALMI IGÉNYPONTOK 10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 14
1. Enterális etetõszivattyú, valamint etetõszerkezet, amely beteg tápoldattal történõ ellátására szolgál, ahol az etetõszerkezetben tápoldat vezetésére szolgáló vezeték, továbbá a vezetékhez csatlakoztatott biztonsági reteszszerkezet van elrendezve, és az enterális etetõszivattyú tartalmaz: egy szivattyú berendezést, amely az etetõszerkezetet a tápoldat továbbítására készteti a etetõszerkezetben; továbbá egy szabályozórendszert, amely az etetõszerkezet mûködésének szabályozására szolgál; valamint egy elektromágneses sugárforrást, amely a szivattyú szabályozórendszeréhez van csatlakoztatva annak érdekében, hogy elektromágneses sugárzást bocsásson ki egy olyan irányban, amelyben a etetõszerkezet biztonsági reteszszerkezete van elrendezve, valamint az elektromágneses sugárzás hullámhossza úgy van megválasztva, hogy a biztonsági reteszszerkezet hatást gyakorolhat az elektromágneses sugárzás terjedésére; továbbá egy elektromágneses sugárzásérzékelõt, amely a szabályozórendszerhez van csatlakoztatva, és úgy van elrendezve, hogy felfogja az elektromágneses sugárforrásból származó elektromágneses sugárzást, amelynek terjedését a biztonsági reteszszerkezet befolyásolja, és jelzést ad a szabályozórendszernek, hogy az etetõszerkezet vezetéke megfelelõen van pozicionálva a tápszivattyúban. 2. Az 1. igénypont szerinti enterális szivattyú és etetõszerkezet, azzal jellemezve, hogy az említett biztonsági reteszszerkezet az enterális etetõszerkezet megfelelõ csatlakoztatása esetén a szivattyú mélyedésében elrendezett elektromágneses sugárzás terjedés befolyásoló elemmel van ellátva, valamint a terjedésbefolyásoló elem olyan anyagból van kialakítva, amely az elektromágneses sugárforrásból érkezõ elektromágneses sugárzást szétszórja. 3. Az 1. igénypont szerinti enterális szivattyú és etetõszerkezet, azzal jellemezve, hogy az elektromágneses sugárforrás és a sugárzásérzékelõ egymáshoz képest úgy vannak elrendezve, hogy az elektromágneses sugárforrásból érkezõ elektromágneses sugárzás csak akkor éri el a sugárzásérzékelõt, ha az elektromágneses sugárzás útvonalát megváltoztatjuk. 4. A 3. igénypont szerinti enterális szivattyú és etetõszerkezet, azzal jellemezve, hogy az elektromágneses sugárforrás és a sugárzásérzékelõ egymáshoz képest kb. 180 fokban vannak elrendezve. 5. Az 1. igénypont szerinti enterális szivattyú és etetõszerkezet, azzal jellemezve, hogy az elektromágneses sugárforrás és az érzékelõ egymással párhuza-
1
HU 005 490 T2
mosak annak érdekében, hogy felfogják a biztonsági reteszszerkezeten áthaladó elektromágneses sugárzást, ha az etetõszerkezet csöve megfelelõen van csatlakoztatva a szivattyúban. 6. Az 5. igénypont szerinti enterális szivattyú és etetõszerkezet, azzal jellemezve, hogy a biztonsági reteszszerkezet reflektorral van ellátva, amely visszaveri az elektromágneses sugárzást az érzékelõre, ha az etetõszerkezet csöve megfelelõen van elrendezve a szivattyúban. 7. A 6. igénypont szerinti enterális szivattyú és etetõszerkezet, azzal jellemezve, hogy az említett reflektor sugárzás-visszaverõ szalag, amely a biztonsági reteszszerkezetre van rögzítve. 8. A 6. igénypont szerinti enterális szivattyú és etetõszerkezet, azzal jellemezve, hogy az említett reflektor polírozott fém. 9. Az 1. igénypont szerinti enterális szivattyú és etetõszerkezet, azzal jellemezve, hogy az említett biztonsági reteszszerkezet fényvezetõ csõ, amelyben az elektromágneses sugárzás belsõ visszaverõdéssel terjed a biztonsági reteszszerkezeten át. 10. Az 1. igénypont szerinti enterális szivattyú és etetõszerkezet, azzal jellemezve, hogy továbbá tartalmaz egy mélyedést a tápszivattyún, amely az elektromágneses sugárforrás és az érzékelõ elhelyezésére szolgál, valamint az érzékelõt és az elektromágneses sugárforrást leárnyékolja a környezeti fénnyel szemben. 11. Az 1. igénypont szerinti enterális szivattyú és etetõszerkezet, azzal jellemezve, hogy az említett biztonsági reteszszerkezetnek átlátszatlan fedele van, amely megakadályozza, hogy a környezeti fényhatások elérjék az érzékelõt, ha az enterális etetõszerkezet csöve megfelelõen van csatlakoztatva a szivattyúhoz. 12. Az 1. igénypont szerinti enterális szivattyú és etetõszerkezet, azzal jellemezve, hogy az elektromágneses sugárforrás infravörös jeladó, valamint az említett érzékelõ infravörös érzékelõ. 13. A 12. igénypont szerinti enterális szivattyú és etetõszerkezet, azzal jellemezve, hogy látható fény érzékelõvel van ellátva, amely a látható fény jelenlétének érzékelésére szolgál, és a szabályozórendszerhez van csatlakoztatva. 14. Enterális etetõszerkezet enterális tápszivattyúhoz, amelynek a beteghez tápoldatot juttató szivattyú mûködésének szabályozására szolgáló szabályozórendszere van, ahol a tápoldat szivattyúhoz csatlakoztatott enterális etetõszerkezeten halad át, valamint elektromágneses sugárforrást tartalmaz, amely a szivattyú szabályozórendszeréhez van csatlakoztatva annak érdekében, hogy elektromágneses sugárzást bocsásson ki, valamint elektromágneses sugárzásérzékelõvel van ellátva, amely a szabályozórendszerhez van csatlakoztatva annak érdekében, hogy felfogja az elektromágneses sugárzást, és jelzést adjon a szabályozórendszernek, hogy az etetõszerkezet megfelelõen csatlakoztatva van a tápszivattyúhoz, továbbá az enterális etetõszerkezet tartalmaz: egy vezetéket, amelyen át beteghez tápoldatot juttathatunk;
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 15
2
egy biztonsági reteszszerkezetet, amely összeköttetésben van a csõvel és a szivattyúhoz csatlakoztatható, valamint a biztonsági reteszszerkezet tartalmaz egy elektromágneses sugárzásterjedés befolyásoló elemet, amely úgy van kialakítva, hogy befolyásolja az elektromágneses sugárforrásból érkezõ elektromágneses sugárzás terjedését, ha megfelelõen csatlakoztatva van a szivattyúhoz annak érdekében, hogy az elektromágneses sugárzást az elektromágneses sugárforrástól az érzékelõhöz továbbítsa, ha a vezeték megfelelõen csatlakoztatva van a szivattyúhoz, és a tápoldat áramlása a beteg irányában a szivattyúval van szabályozva. 15. A 14. igénypont szerinti enterális etetõszerkezet, azzal jellemezve, hogy az említett elektromágneses sugárzásterjedés befolyásoló elem olyan anyagot tartalmaz, amely az elektromágneses sugárforrásból származó elektromágneses sugárzás diffúzióját okozza. 16. A 14. igénypont szerinti enterális etetõszerkezet, azzal jellemezve, hogy az említett elektromágneses sugárzásterjedés befolyásoló elem az érzékelõ irányába refraktálja az elektromágneses sugárforrásból származó elektromágneses sugárzást. 17. A 14. igénypont szerinti enterális etetõszerkezet, azzal jellemezve, hogy az említett elektromágneses sugárzásterjedés befolyásoló elem tartalmaz egy reflektort, amely visszaveri az elektromágneses sugárzást az érzékelõre, ha az etetõszerkezet csöve megfelelõen csatlakoztatva van a szivattyúhoz. 18. A 17. igénypont szerinti enterális etetõszerkezet, azzal jellemezve, hogy az említett reflektor fényvisszaverõ szalag, amely a biztonsági reteszszerkezet fennmaradó részéhez van csatlakoztatva. 19. A 17. igénypont szerinti enterális etetõszerkezet, azzal jellemezve, hogy az említett reflektor polírozott fém. 20. A 14. igénypont szerinti enterális etetõszerkezet, azzal jellemezve, hogy az említett elektromágneses sugárzásterjedés befolyásoló elem fényvezetõ csõ, amely az elektromágneses sugárzás továbbítására szolgál a biztonsági reteszszerkezeten át. 21. A 14. igénypont szerinti enterális etetõszerkezet, azzal jellemezve, hogy az említett elektromágneses sugárzásterjedés befolyásoló elemnek átlátszatlan borítása van, amely megakadályozza, hogy a látható fény az elektromágneses sugárzásterjedés befolyásoló elem legalább egy részén áthaladjon. 22. A 14. igénypont szerinti enterális etetõszerkezet, azzal jellemezve, hogy az említett elektromágneses sugárzásterjedés befolyásoló elem olyan anyagból van kialakítva, amely a látható fény számára átlátszatlan, de átjárható az infravörös sugárzás számára. 23. A 14. igénypont szerinti enterális etetõszerkezet, azzal jellemezve, hogy az említett elektromágneses sugárzásterjedés befolyásoló elemnek legalább egy furata van, amely olyan méretû és olyan helyzetû, hogy az elektromágneses sugárforrásból származó elektromágneses sugárzást diffrakcióra készteti.
1
HU 005 490 T2
24. Biztonsági reteszszerkezet enterális tápszivattyúval alkalmazható enterális etetõszerkezethez, amelynek a szivattyú mûködésének szabályozására szolgáló szabályozórendszere van annak érdekében, hogy beteget tápfolyadékkal lásson el a szivattyúhoz csatlakoztatott enterális etetõszerkezeten át, továbbá elektromágneses sugárforrással van ellátva, amely a szivattyú szabályozórendszeréhez van csatlakoztatva annak érdekében, hogy elektromágneses sugárzást bocsásson ki, valamint egy elsõ elektromágneses sugárzásérzékelõt tartalmaz, amely a szabályozórendszerhez van csatlakoztatva annak érdekében, hogy lényegében elsõ hullámhosszú elektromágneses sugárzást érzékeljen, valamint jelzést adjon, hogy az enterális etetõszerkezet megfelelõen csatlakoztatva van a szivattyúhoz, továbbá egy második elektromágneses sugárzásérzékelõt tartalmaz, amely az elsõ hullámhossztól különbözõ második hullámhosszú elektromágneses sugárzás érzékelésére szolgál, továbbá jelzi, hogy az enterális etetõszerkezet nincs megfelelõen
2
csatlakoztatva a szivattyúhoz, és a biztonsági reteszszerkezet tartalmaz: az enterális etetõszerkezethez csatlakoztatható sugárzásterjedés befolyásoló elemet, amely úgy van kialakítva, hogy továbbítja az elsõ hullámhosszúsá5 gú elektromágneses sugárzást, továbbá nem továbbítja a második hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást, valamint ha a biztonsági reteszszerkezet megfelelõen csatlakoztatva van a szivattyúhoz, a sugárzásterjedés befolyásoló elem az 10 elsõ hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást továbbítja az elsõ érzékelõhöz és megakadályozza, hogy a második hullámhosszúságú elektromágneses sugárzás elérje a második érzékelõt. 25. A 24. igénypont szerinti biztonsági reteszszerke15 zet, azzal jellemezve, hogy a sugárzásterjedés befolyásoló elemnek az enterális etetõszerkezet vezetékszakaszával folyadék összeköttetést létesítõ elsõ vége, továbbá az enterális etetõszerkezet másik vezetékszakaszá20 val folyadék-összeköttetésben lévõ második vége van.
16
HU 005 490 T2 Int. Cl.: A61M 5/142
17
HU 005 490 T2 Int. Cl.: A61M 5/142
18
HU 005 490 T2 Int. Cl.: A61M 5/142
19
HU 005 490 T2 Int. Cl.: A61M 5/142
20
HU 005 490 T2 Int. Cl.: A61M 5/142
21
HU 005 490 T2 Int. Cl.: A61M 5/142
22
HU 005 490 T2 Int. Cl.: A61M 5/142
23
HU 005 490 T2 Int. Cl.: A61M 5/142
24
HU 005 490 T2 Int. Cl.: A61M 5/142
25
HU 005 490 T2 Int. Cl.: A61M 5/142
26
HU 005 490 T2 Int. Cl.: A61M 5/142
27
HU 005 490 T2 Int. Cl.: A61M 5/142
28
HU 005 490 T2 Int. Cl.: A61M 5/142
29
HU 005 490 T2 Int. Cl.: A61M 5/142
30
HU 005 490 T2 Int. Cl.: A61M 5/142
31
HU 005 490 T2 Int. Cl.: A61M 5/142
32
HU 005 490 T2 Int. Cl.: A61M 5/142
33
HU 005 490 T2 Int. Cl.: A61M 5/142
34
HU 005 490 T2 Int. Cl.: A61M 5/142
35
HU 005 490 T2 Int. Cl.: A61M 5/142
36
HU 005 490 T2 Int. Cl.: A61M 5/142
37
HU 005 490 T2 Int. Cl.: A61M 5/142
38
HU 005 490 T2 Int. Cl.: A61M 5/142
39
HU 005 490 T2 Int. Cl.: A61M 5/142
Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest
