14. SZÁM évrolyajr. boltjából is kijött. Egyenest ide tart. meredt az ablaknál

13. szint. 1 9 1 1 . 5 8 . JÍvFOLYAsr.

VASÁENAPI Ú J S Á G .

260 világ legnagyobb láptartalam fürdője.

I a a / I i L ' • 1 x r í i v é r s z e g é n y s é g , sápkor, görl l l l i m a l v « X yélykór, gyermekbetegségek, o s ú z , k ö s z v é n y , légzőszervi, nngy- és omésztőszevi h u r u t o k , állandó székrekedés, i d e g b e t e g s é g e k , neuraszténia hisztéria, n ő i b e t e g s é g e k , izzadmányok, nyom. szívbetegségek, szivgyöngeség, krónikus szivizonigyulladás, szivbillentyübántalmak, szivDeu-rózis és szivelzsirosodás ellen.

FRAHZEHSBAD

Szciononkint 150.000 lápfárdőnél több. Saját lápleriiletfink 30 millió köbméter. Konkurr«nc7ia nélkül kémiai össielélele es g)ógyereje dolgában. Ideális tartózkodóhely fürdőre szoruló g\eriiu'ki'knek. A u s z t r i a é s M a g y a r o r s z á g l e g e l ő k e ­ l ő b b s z i v f r . y ó g y i t ó f ü r d ő j e . Legerősebb szénsaras fürdő a kontinensen: Prospektus ingyen a postamest. hivatalnál. Szezon május 1-tó'l szept. 30-ig. Fürdés ápr. 15-től okt 30-ig. Az összes ásványvizek és forrásterm. vezérképv.: Alté k. k. Feldapotlieke, W i e n , I., Stefansplatz.

^gg®S§g^£i

Magyar strucctoíiipar! Dus választék ! Saját gyártmány!

strucctoll pleura~uftócsag Guttmann Antal Budapest, IV., Bécsi-utca 3. sz. (I. ein.) Olcsó

árak.

Festés, tisztifás, Telefon 91—IS.

göndörités.

AlföíWMGNrELYfl NEMET

tW EGY HVELV MEGTANULÁSÁRA ELJES" DÍSZES

KüicMURTíANrmitTfUKivANiNrensat ífUtUU filltHfKOrirwKiSfsKtíiii E llíltrlrV' B U D A P E S T '

iNui£Ml J!í»

IV S l M M t l W E I I UTCA 1 5 .

A V A R G I T - C K E M E a főrangú hölgyek kedvencz szépítő szere, az egész világon el van terjedve. Páratlan hatása szerencsés összeállításában rejlik, a bőr azonnal felveszi és kiváló hatása mar pár óra lefolyása alatt észlelhető. Mivel a M A R G I T - C R E M E T utánozzák és hamisít­ ják, tessék eredeti védjegygyei lezárt dobozt elfogadni, mert csak ilyen készítményért vállal a készítő mindennemű felelősséget A M A R G I T - C R E M E ártalmatlan, zsírtalan, vegyitzta készítmény, a mely a külföldön általános feltűnést keltett

Szerkesztőségi iroda: TV. Eeéltanoda-ntcza 5. Kiadóhivatal; IV. Egyetem-utczn 4.

fénvkpn

K 1 . 2 0 minden bekül-

G y á r t j a F ö l d e s K e l e m e n laboratóriuma A r a d o n . Kapható minden gyógyszertár, illatszer- és drogna-flzletben.

M ienysep dutt kép atán 1 0 0 db K. 3 . 5 0 . Fenti nagyságban kifogástalan tiszta és éles. Névjegy, üdvözlő- és le­ velező-lapokra, étlap, levélpapírra stb. ragasztáshoz gummirozva. Szállítás 3-5 nap. A fényképet érintetlenül vissza­ küldöm. Szétküldés utánvéttel v. a pénz előzetes bek. mellett portóköltséggel (magyar bélyegekben is). Minta 10 fill. franko. Elárusítókat keresek.

KOCSIÁRUCSARNOK BUDAPEST,

VII., K Á K Ó C Z I - Ű T

Í

K e l e t i J . orvosi gvcgjvillaiy ltfjiihkek g^ára, Budapest. l V . í K o r t r a l i e r c Z f g - n . \7t?. k<'|f* áijrpVztk ingyen és lérm

• N a g r j s z á l l o d á j á b a n , és c T l i e r i n a l i szállodájában szoba teljes ellátással na­ p o n k é n t 10 k o r o n á t ó l feljebb. M i n d e n s z o b a k i l á t á s s a l a D u n á r a . K é n e s iszap­ fürdők é s i s z a p b o r o g a t á s o k . F ü r d ő i s m e r ­ tetést d í j m e n t e s e n k ü l d :: :: :: :: I:

:: Szt.-Lukácsfürdő részvénytárs.

T e s s é k

(Németország)

2&3. számú brosúra ingyen.

Gallér-,

Postaczim:

::

p r o s p e l t t n s t Haltenberger

Béla

::

kézelő::

:: ::

l e é r n i .

postafiókja,

Kassa.

szőlővesszők ég finom érmetléki boiok be­ szerzésére legmelegebben ajánljuk a leg­ jobb hírnévnek örvendő

S Z Ű C S SÁNDOR F I A szőlőtelepét Bihardiószegen. Képes a. jegyzékei tanulságos tartalommal i n g y e n és bérmentve küld a cég. Ezen árjegyzéknek egyetlen h ázból semszaboona hiá­ nyozni, mert sok mindenkit érdeklő dolgot tartalmaz. Tehát senki el ne mnlaszsza egy levelezőlapon kérni. Olcsó á r ég pontos k i ­ szolgálás. Tiihb ezer elismerő levél. Készlet: 3 millió.

A monarchia legnagyobb kocsiraktára, * Árjegyzék ingyen. JAt,lJái.Uá.ililAi.lái„JAi.UáA.UAl,idáA.LIAi.lilti,Uái,UAAlUAi,liltA.LlAilLlt,

A gyermek tehát kikerül falura. Soknak szerencséje van ós jóravaló, emberséges emA TELEPORVOS MEGVIZSGÁLJA A GONDOZÁSBA ADOTT GYERMEKEKET.

KOZMETIKAI GYÓGYINTÉZET ZZZI=.

Fennáll 1892 óta.

n

°gy tudományos alapon, szolidan dolgozunk.

Szépségrontó borbánokat nás,

ft^E^Ö

kiütés, mitesszer, zsirosság,

szárazság, vörösség stb.)

Felesleges képződményeket

SZtg^SíffSS)

=

n

T0FZ0IT0R8.t csinosra formázunk, bármi oka is van a torzulásnak RíínitncTaríitilr Dr. Jutassy 20éves tapasztalatai alapján készfilűíepilUbíeieilltt n e k . ü e m csodaszerek, n»m kendözoszerek. ha­ nem orvosságai a kozmetikai bajoknak ; ártalmatlanságtikért és biztos hatásukért Dr. Jutassy viseli a felelősséget.

HlányOkdt természetesuton pótolunk (simaság, iideség, szín, haj).

JTpS'lptpinthím csoportosítva vannak mindazon szükséges sze-

UlváltnTntt avpniat

ttoaticiüiunueii rek

esztétikailag rendbehozunk (ráncok, firo-

é s eszk6z8k) melyek az m s slépséphl ba

gyökeres elmulasztására szolgálnak. gek> snppe s ést)kj ferd6iések stb.,. A k é s z l e t e k á r a b ő h a s z n á l a t i u t a s í t á s s a l : Eg;y t e l j e s k é s z l e t 1 0 k o r o n a , e g y p r ó b a k é s z l e t 5 k o r .

űivaiiozou arcosai

1. Bőrkoptató-készlet

É*JS8B&

4. Bőrhámlasztó-készlet ,t bt^'

barna arcot, a s z e p l ő t , m á j f o l t o t gyökeresen elmulasztják.

r u s o k a t a benne ülő évtizedes mitesszerekkel együtt; eltünteti a p a t t a n á s o k n y o m a i t , a lencsefoltokat és a kisebb s e b ­ h e l y e k e t (himlőhely); lesiedi a legmakacsabb szeplőt és máj­ foltot, a lángvörös rózsapattanást és a kékes borvirágot is. A bőrhámlasztás körülbelül egy heti szobafogsággal jár. T T d i f t i c f Ó o A liajfestés nagy gondot ad. mert a hajfes* • L - L t * J J - c o t c o « tékek közt kevés az ártalmatlan és megbíz­ ható. D r . J u t a s s y főorvosunknak hosszú tapasztalatai alap­ ján végre sikerült olyan hajfestéket előteremtenie, mely ez idő szerint a legtökéletesebb: tudniillik csak a hajat fogja, a fejbőrt nem, a fehérneműt nem piszkítja, természetes szint ad, mely nem fakul és színekben nem játszik, a kezelés igen egyszerű, idegen segítséget nem igényel és sem a hajnak, sem a fejbőrnek nem árthat Egy adag Dr. Jutassy-féle h a j f e s t é k á r a használati utasítással 1 0 K és kapható a következő hét színárnyalatban : vőrösesszőke, világosszőke, hamvasszŐke, v i l á ­ gosbarna, gesztenyebarna, fekete.

nyen piruló arcok ápolására (mattá tételére) szolgál; gyógyítja a b ő r a t k á t (mitesszer), a p a t t a n á s t (vimmerli), a b ő r l i k a o s o k a t (pórus), a túlságos i z z a d á s t , v ö r ö s k e z e t , vörös orrot, fagyási foltokat.

3. Bőrápoló-készlet

ZtSSÍ^t

kéz bőrét konzerválják, ü d í t i k ; a kényes, száraz, hámlós, durva, érdes, libabőrös, sőmőrös bőrt finomítják, p u h í t ­ j á k , s i m í t j á k ; a petyhüdt bőrt felfrissilik, s megmentik a további fonnyadáslól; a r á n c o k a t eltüntetik. B**7" A ki a meg-felelő k é s z l e t e t n e m tudja m e g v á l a s z t a n i , annak s z e m é l y e s e n v a g y l e v é l b e n d í j m e n t e s e n adunk f e l v i l á g o ­ s í t á s t . A Dr. J u t a s s y - f é l e k é s z l e t e k é s hajfestékek kaphatók m i n d e n g y ó g y s z e r ­ tárban é s tJmsí.viiy,njt

B

: Főraktár::

KOZMETIKAI GYÓGYINTÉZET Budapest, IV. ker. Kossuth

Franklin-Társulat nyomdája, Budapest, I V , Egyetem-nteza 4. sz.

Lajos-utcza

AZ ÁLLAM G Y E R M E K E I . z ÁLLAMI gyermekvédelem, ha csupán a vé­

Főonos Dr. JDTASSY JÖZSÜP börjjógjást, egészségtan-tanár, az orrosi kozmetika legelső e'« legrégibb szakorvosa Sagjarországon.

szállítunk munkaképes

Markranstüdt

festésére.

72.

2. Bőrgyógyitó-készlet J S ^

homokértékesiteshez

gyászruhák

SZÓLŐOLTVÁNYOK

SlK6r61IlK t l t l d

A budai SzL-Lukácsfürdő

osztály

t i s z t i t á s ( n a p o n t a á t l a g 24.000 darab).

Külföldi előfizetésekhez a postailag meg­ határozott viteldíj is csatolandó.

töltéséig gondoskodik róla. A gyermeket a me­ nedékhely veszi föl. Ha egészséges, nyomban kihelyezi az úgynevezett tápszülőkhöz, ha be­ teg, előbb a menedékhelyen meggyógyítja, szükség esetén specziális kórházi kezelésbe adja s csak akkor helyezi ki, a mikor meg­ gyógyult. Ezek az előzményei annak az új életnek, a melyet képeink az állam védettjei­ ről bemutatnak. Körülbelül ötvenötezer gyermek él ez idő szerint az állam védelme alatt tizenhét mene­ dékhely területén. A menedékhelyek székhelye Budapesten kívül Arad, Debreczen, Gyula, Kassa, Kecskemét, Kolozsvár, Marosvásárhely, Munkács, Nagyvárad, Pécs, Rimaszombat, Sza­ badka, Szeged, Szombathely, Temesvár és Veszprém. A gyermekek eltartása a természe­ tesen nagy adminisztrácziós költségekkel együtt tizenegy millió korona.

ruhafestő és vegytiszlifó K A S S A Külön

"'v^i'vW''vWi'v^''vn^vü'vpTtn'vfntTff'fp'tr'ffn'vpivTTi|vp|vp

A szenvedő emberiségnek ajánlva ! Ha idegesség­ ben, neurastbeniában, álmatlanságban, fejfájásban (migraine), hátfájásban, gyomor- és bélbántalmakban, szivgyengcségbeu és hiidésben, ifukori bűnök folytán beállott elgyengülés­ ben, rheumában, csuzban és iscliiásban s/enved és már minden gyógymódot és drága fürdőt kiiróbáli, a nélkül, hogy gyógyuást talált volna, tegyen" kísérletet a leghirnevesebb orvosi szaktekin­ télyek által ajánlott villany-orvosi gyógyító készülékkel, Spamer tanái-syenni magánhasználatra. Egy télies kis készülék használati uta­ sítással ára 2!) kor. gyenge szervezetfiek részére. Egy teljes nagy késiülék ára 43 kor. idült betegek gyógyítására. — Kitűnő működés! Könnyű kezelés ! — Megrendelé­ seknek a legdiszkrétebb móapn tesz eleget: -

Dr. Gaspary & Go.

Egyes szám ára 40 fillér.

BUDAPEST, APWLIS 2.

HALTENBERGER

Villamossága betegápolás szolgálatában

tégla-, ürblock-, tetőcserép-, csa­ t o r n a - é s a l a g c s S v a k gyártására. Saját mpdern szerkezetek. KüUinlegességi gépgyár

HOITSY PÁL. Előfizetési [ E S é s z é v r e — — 20 korona. A t V/tógícróníJtdí-val ', < Félévre „ 10 korona, negyedévenként 1 koronával több. feltételek: [ Negyedévre _ _ 5 korona.

L e l k i i s m e r e t e s , g y o r s m u n k a ! Kiterjedt p o s t a f o r g a l o m .

L Polatsek, Bernheimer-Ldstr. 50-52. Frankfurt-M. 3. Nto."t-

gépeket és formákat,

t

E l s ő r a n g ú l e g r é g i b b o r s z á g o s h i r ü c z é g . F e n n á l l 1810. óta.

Axa 1 X. Marg-it-siappan 7 0 flll. Margit-poudar X'SO. 9fi

S7ERKFSZTO

14. SZ. 1911. (58. ÉVFOLYAM.)

4 . szám.

A

dettek nagy számát tekintjük, aránylag ^Magyarországon fejlődött legnagyobbra. Más országokban is vannak nagyszabású gyer­ mekvédelmi intézmények, az állam és a társa­ dalom másutt is sokat tesz a szegény, elhagyott vagy erkölcsi romlás veszélyének kitett gyer­ mekekért, de sehol sem oly nagy arányok­ ban és olyan ezéltudatosan, mint nálunk. Erre büszkék lehetünk ma még. Más kérdés, hogy ilyen kedvező-e ránk nézve az össze­ hasonlítás akkor is, ha a gyermekek eltartását és életmódját veszszük szemügyre s azoknak az embereknek a honorálását, a kik a gyer­ mekvédelmet a gyakorlatban végzik s a kiknek buzgóságától és lelkiismeretességétől függ az egész intézmény eredményessége, hatása, haszna. Minden gyermeknek joga van az állam vé­ delmére, ez sarkalatos elve állami gyermek­ védelmünknek. Az elhagyott gyermek, a sze­ gény ember gyermeke, az erkölcsileg vesze­ delmes környezetben élő gyermek, a házas­ ságon kívül született gyermek: mind az állam védelme alá kerülhet, a mely esetleg megszü­ letésétől fogva tizenkét esztendős korának be-

GYERMEKEK NEVELŐ SZÜLEIKKEL EBÉDNÉL. AZ

ÁLLAM

GTBEMEKEI

CSALÁDI

KÖRBEN,

262 berek házába kerül, a hol eleitől fogva jól tartják, azután megszeretik és annyira hozzá­ szoknak, hogy esetleg adoptálják is, nehogy elvehessek tőlük, vagy azért, mert úgysem akarják elbocsátani, h a tizenkét esztendős ko­ rukban az állam leveszi róluk a kezét. Az ilyen emberek n e m azért a nyolcz vagy tiz koronáért vállalják el, a mit az államtól kap­ nak (az összeg a gyermek korától függ), hanem szeretetből. Tulajdonképen csakis ilyen embe­ rekhez kellene gyermeket tartásba adni, mert csak ezeknek a házánál lehet viszonylag j ó dolguk. Árva vagy törvénytelen gyermeket mindig olyan családhoz kellene adni, a mely­ től remélni lehet, hogy adoptálja. Az állami gyermekvédelemnek ilyen irányba való terelése, m i n t a véletlenül bekövetkezett szerencsés ese­ tek mutatják, igen szép eredménynyel j á r n a és n e m kellene hozzá egyéb, csak a tápszülők­ nek valamivel gondosabb, lelkiismeretesebb megválogatása. Mint képeink mutatják, a falura adott gyer­ mek, ha városban született is, nagyon szépen beleilleszkedik a falusi életbe és a mezőgazda­ sági vagy a háziipari munkába. Sok ezer gyer­ mek, a ki a városban bizonyosan elzüllött vagy elpusztult volna m á r gyermekkorában a tétlenségtől, a fölügyelet nélkül, elhagyottan eltöltött években, az egészséges falusi környe­ zetben megtanulja a komoly és kemény m u n ­ kát, a mely emberré neveli. így válik hasznos munkássá és jóravaló emberré ezer meg ezer olyan gyermek, a ki születésének körülményei­ nél fogva talán salakja lett volna a főváros­ n a k vagy valamely m á s városnak. A tápszülőkhöz kiadott gyermekekre a telep­ orvos és újabban a telepfelügyelőnő vigyáz. Az orvos nemcsak a beteg gyermekeket kezeli, h a n e m ellenőrzi az összes gyermekek ellátá­ sát és foglalkoztatását, főképen egészségi szem­ pontból ; a telepfelügyelőnő más szempontok­ ból végzi az ellenőrzést és az adminisztratív dolgokat látja el, sokkal több ambiczióval és önfeláldozással, mint a mennyi méltányosság­ gal a munkáját honorálják. Sok helyütt men­ helybizottság is alakult, a melynek tagjai hi­ vatalosan ellenőrizhetik a gyermekek életmód­ ját, csakhogy ezekbe a bizottságokba n e m vették be a papokat és a tanítókat, a kik a legtöbb hivatottsággal és buzgósággal végezték volna a föladatukat.

VASÁKNAPI ÚJSÁG. ÁLDOZAT. Kegyetlennek mondták az ősi törvényt, Midőn a földön régi istenek, Haragvó türelmetlen indulattal Uralkodának halandók felett. Midőn az áldozatnak hulló vére Engesztelő meg nagy haragjukat, Midőn minden oltár szentelt kövére Számtalan elfolyó élet tapadt. Jobbnak reményében hányszor cseréltek Istent, hitet a földnek népei, De a hatalmas, ősi, hősi törvényt Még sem tudták soha megdönteni. Egy sereg áldozat ma is naponta: Egyik leget-metsző hajóba száll, Másik éjszak jég halmazát kutatja, Ez eszmék vad szolgálatába áll. Hirdeti fennen: áldozatok számát Eszmék hatalmával ő menti meg, S kevély rövidlátása mámorában Csak súlyosbítja a nagy végzetet. Titkos nagy végzet! melynek alá vetve Minden, mi t i a hold és nap alatt, Űrnek mélyén szövődő súlyos törvény, Melynek nevében a halál arat. Csak ő, ki szelid, büszke bátor szívvel Ha sorsa hivja, vele szembe néz, Nyer enyhülést, s lesz mások enyhülése, Ki maga minden áldozatra kész. így volt, s ez így lesz, ma is így kívánja A sors, — mint régen kemény istenek — Áldozatul a legfehérebb bárányt, A legtisztább, legbátrabb sziveket. Czóbel Minka.

A KULCS. Szobám kulcsát a tengermélybe dobták És nem mehetek most haza. Egy tenger lett a távol És tenger szivem panasza. E kulcscsal zártam be aranyos üdvöm, E kulcs, e kulcs a babona. Most kriptakulcsa életemnek, Mit nem találok meg soha. Azóta házam és hazám a tenger S bennem a tenger szava él, A titkom lenn a mélyben S fejem fölött fütyül a szél. . . Kosztolányi Dezső.

14.

SZÁM. 1 9 1 1 . 5 8 . ÉVFOLYAM.

lámai a skandináv hitregehősök kalandozá­ saihoz. De hát tudjátok meg, atyámfiai, n e m vitézi bárd vagyok én, hanem egyszerű krónikás. Eégi történetek elveszett gyöngyszemeit össze­ szedegettem, a krónika fonalára fűzögetem s elrakosgatom a nemzet kincsesházába. H a pedig n é h a történeteim magasabb szárnyalást vesz­ nek, akkor sem vezérhegedős vagyok én, ha­ nem pásztortilinkó. Tanyáról-tanyára járogatok sípommal, m i n t testvéretek helyet foglalok a tűz mellett, egy tálból elfogyasztjuk a vacsorát, megtöröljük szánkat az ingünk ujjával, aztán hallgatjátok, hogy az éjjeli vándor mit fúj el a jávorfácskán, jávorfából furulyácskán . . . íme, így ítéljetek meg, mikor dicsőséges nagy időkről egyszerű n ó t á m a t elfújom . . . Kolosi Mátyás nehéz aggodalmaktól gyö­ törve ballagott a «Lengyel Sas» felé. Megmegállt, fejét hol csóválta, hol meg vakarta, de mindenesetre roppant törte, hogy ő Leónak miben lehetne segítségére. Féltette is erősen a fiút, meg röstelte is, hogy ilyen veszedelmes vállalkozásban n e álljon az oldalán. Egy sötét utczatorokban megállt és megvárta, a míg Leó elvágtatott mellette. Akkor ő is futásnak vette a dolgot és meg sem állt a «Lengyel Sas»-ig. Morzsát álmából fölrázni ós vele a hely­ zetet megértetni egy pillanatnak műve volt. Azután előszedték' a fenékre rejtett fegyve­ reiket, majd kivezették az istállóból és befog­ ták a lovaikat. Egyelőre nem volt más dol­ guk, várni kellett.

SZÍM. 1 9 1 1 . 5 8 . ÉVFOLYAM.

fiú, — csakhogy mennek.

a

lovaink

263

VASÁENAPI ÚJSÁG. azalatt

világgá

— Ne félj, az oszlophoz kötöttem őket. Morzsa tehát nyugodt volt, a lovaknak n e m lesz semmi bajuk. Most m á r zavartalanul gon­ dolhatott a saját bőrére. Kolosi megkopogtatta a Patasinszky-ház kapu­ ajtaját. Miután feleletet n e m kapott, lehetőleg fojtott h a n g o n beszólt: — Testvéreim, nyissátok k i ! Megint hallgatás. — Testvéreim, küldjétek ide Bolkovszky grófot. Magyar honvéd keresi a Sasokat. E r r e suttogás t á m a d t a kapu mögött, mely pár pillanat múlva kitárult. A m i n t Kolosi hevesen belépett, mellével egypár puskacsőbe ütődött. — Bolkovszky grófot keresem, — szólt Ko­ losi. — Ez az én emberem, — szólt egy hang s előlépett a gróf, — zárjátok be a kaput. Kolosi és Morzsa körülnéztek. Az udvar tele volt fegyveresekkel, a kik nagy félkörben az ajtó felé fordulva álltak. Kolosi egyenesen a grófhoz intézte s z a v a i t : — Gróf úr, baj van.

AZ IGAZGATÓ FŐORVOS A TELEPFELÜGYELŐNŐ ÉS TELEPORVOS TÁRSASÁGÁBAN MEGLÁTOGATJA A GONDOZÁSBA ADOTT GYERMEKET.

akarták vinni, nehogy az ellenség kezébe ke­ rüljenek. A körültekintő öreg gróf még orvos­ ról, patikáról és kötőszerekről is gondoskodott. Hiába, iskolázott forradalmár volt, mint aféle öreg, lengyel szabadságharczos és mindenre kiterjedt a figyelme. A Patasinszky-udvar volt a főhadiszállás, ide kellett gyülekezni a szeke­ reknek is, hogy a harcz befejezése után rögtön indulhassanak. Mialatt ezek a látszólag aprólékos intézke­ dések folytak, Kolosinak minden csepp vére forrott és minden porczikája remegett az izga­ lomtól. Végre a gróf is elérkezettnek látta az időt a támadásra. A gróf kétfelé osztotta csa­ patját. Felének az volt a feladata, hogy Burszki vezetése alatt megtámadja a tömlöczöt, a másik fele pedig egyenesen rátör a fővártára.

Egyszerre csak feldobogott Kolosi szive: a városban megverték a riadót. Ez a gyalogság­ n a k szólt. (Hát még mennyire megdobbanhatott a siralomházbeli huszárok szive! Ezek azt hihették, hogy kezdődnek m á r az előkészületek a kivég­ zéshez.) A vendéglős is kidugta álmos fejét. Ezt meg­ kérdezte Kolosi, hogy melyik a Patasinszkyu d v a r ? (Az összeesküvők gyülekező helye.) A korcsmáros egy szemben levő földszintes, magas kőkerítéssel körülvett, félig ú n , félig parasztházra mutatott. A ház látszólag népte­ len és sötét volt. Kolosi megparancsolta Mor­ zsának, hogy vonuljon vissza a kocsiba, ő maga pedig a házak mellett meglapulva, a piaczig futott. Ott lehasalt az árokban a gazosba s várta a történendőket.

Minden hibája és hiányossága ellenére is A két század gyalogos m á r együtt volt s Ko­ meg kell becsülnünk az állami gyermekvédel­ losi nemsokára hallotta a jól ismert vezény­ met m a i állapotában is. Látjuk, hogy keretei szavakat. A két század, egyik jobbra, másik elég szélesek az intézmény fiatal korához ké­ balra, dobszó nélkül, sebes léptekkel, mély pest s h a a belügyminisztérium a jövőben csendben elhagyta a várost. inkább arra fog törekedni, hogy a kereteket A lovasságról semmi nesz. Mit jelentsen ez? minél értékesebb tartalommal töltse meg, mint­ REGÉNY. (Folytatta.) Nem merik itt hagyni a várost ? Attól tarta­ hogy a .mutatósság kedvéért szélesítse őket, nak, hogy akkor itt a huszárság felülkereke­ Irta R Á K O S I VIKTOR. akkor rendbe jön minden. A gyermekvédelem dik? Annál jobb, ha itt maradnak. Meg fogjuk költségvetésének legközelebbi fölemelését arra XI. F E J E Z E T . támadni őket. kell majd fölhasználni, hogy a tartásdíjat s A siralomház körül. Fogcsikorgatva suttogta maga elé Kolosi e az orvos és a telepfelügyelőnő díjazását meg­ szavakat s nagyokat ütött a földre. Azzal ki­ javítsák, m e r t az egész intézmény hasznossá­ Valahányszor nagy történeti idők lelkét és mászott az árokból s visszaszaladt a «Lengyel gát veszélyezteti a mai állapot. H a a gyer­ alakjait ecsetelem, mindég nagyon sajnálom, Sas»-ba. A korcsma csöndes volt, csak Morzsa meket nem gondozzák kellőképen s az ellen­ hogy jávorfácskám, melyről költői működésem fújtatott a kocsiban, m i n t egy ketreczbe zárt őrzésre hivatott orvos és felügyelőnő kedvet­ furulyáját vágtam, egy száraz, terméketlen kor­ vadállat. Képzelhető, mennyire megörült Ko­ lenül látja el méltatlanul szegényesen fizetett szak szülöttje volt. Olyan időszaké, melyben a losi megjelenésének. Mindegyik magához vett dolgát, akkor lejtőre j u t az egész állami gyer­ leggyávább béke nagyobb erény volt a legegy jó szuronyos puskát és egy pisztolyt du­ mekvédelem s a rája fordított milliókért n e m hősiesebb harcznál és önfeláldozásnál. gott a tüszőjébe. így fölfegyverkezve, a Patakapjuk meg az ellenértéket. E z szomorú és A bokor, a melyről furulyámat vágtam, m á r sinszky-ház felé siettek. Morzsa azonban j ó n a k kellemetlen igazság, de azt hiszszük, többet csak azt látta, hogy bokortársai hogy lapulnak látta annyit legalább megkérdezni: használ, h a kimondjuk, m i n t h a jóakaratú szé­ meg, mikor a vihar szellője lengedez. Fogalma — Őrmester úr, h á r m a n támadjuk meg az pítéssel vagy fölületes dicséretekkel kisérnénk sincs arról, hogy a büszke tölgy hogyan száll ellenséget ? azokat a képeket, a melyeket áz állam gyer­ szembe a tomboló viharral. így hát ne kíván­ — Ne törődjél vele, fiam, csak h a azt m o n ­ mekeiről bemutatunk. játok a hitvány bokorról nyesett hangszertől, dom : szúrj, lőjj, vágj, akkor mutasd meg, hogy hogy oly zenével kisérje a hősök tetteit, mint m i a honvéd-virtus. a milyen nótát zúgnak az Északi tenger hul­ - Igenis, őrmester úr, — felelte a gondos

A BARDÓCZI ZUG KALANDORAI.

14.

A FARAGÓ MŰHELYBEN

— Őrmester, — szólt a gróf Kolosihoz, — te velem jössz. A bajtársad megy Burszkival. 0 fogja a tömlöczbeli huszárokat magyarul föl­ lármázni. — Előre, előre! — kiáltá a csapat. A kaput kitárták, a fegyveresek kiözönlöttek s kétfelé oszolva elsiettek.

— Mi baj ? — Nem hallottuk a dragonyosok riadóját, tervünk csak félig sikerült. Azóta Tardy Leót talán leleplezték és felkonczollák. — Ne félj, fiam, ez nem történhetett volna meg zaj nélkül. A mi barátunk n e m olyan em­ bernek látszik, hogy csak úgy ingyen odaadja az életét. — Nem bizony, gróf úr. De most mit csiná­ lunk? Várunk? — Megvárjuk, a míg a gyalogság olyan messze megy, hogy n e m hallja a lövéseket s aztán támadunk. — Ez az igazi szó gróf úr, az Isten áldja meg é r t e ! — Tudd meg, hogy hetven ember áll a ren­ delkezésünkre, holott én csak húszra mertem számítani. — Hetven ember ! Előre fiúk, testvérek! Het­ ven lengyel, két század magyar huszár, meg h á r o m veressápkás honvéd ! Hisz ez biztos győzelem! Bármily türelmetlen volt is Kolosi, még vagy tiz perczet várakozni kellett. Ezalatt a gróf be­ fejezte intézkedéseit a támadásra ós az u t á n a következő menekülésre vonatkozólag. Nehéz sor volt ez, m e r t még a sebesülteket is magukkal

A GYERMEK SEGÍT NEVELŐ ATYJÁNAK.

AZ Á L L A M G Y E R M E K E I C S A L Á D I K Ö R B E N .

264

Erőss Lajos, a tiszántúli ref. egyházkerület most elhunyt püspöke.

Mi történt ezalatt Leóval? A m i n t kiért az országútra, a város felé fordult, fülébe súgta lovának: Hurrá Osztrolenka! s az szélvészként száguldott vele. A mint közeledett a dragonyosőrséghez Leó, fokonként nyugodtabb lett. A főőrség az istállók és a tömlöcz közt volt, hogy a kettő közt az összeköttetést fentartsa. Tiz dragonyos egy hadnagy vezetése alatt volt a vártán. Egy hosszú legény, karddal, fe­ hér köpönyegben, vállán a nehéz dragonyoskarabélylyal járt föl s alá a ház előtt; az ud­ varban egy hatalmas diófa alatt, a legénység két istállólámpás világításánál kártyázott és beszélgetett. — Halt, wer da? — kiáltott az őr a lóhalá­ lában vágtató lovasra. — Gut Freund, — kiáltott Leó azzal a jó, zamatos németséggel, melyet a Szepességben s aztán, mint diák, budai kosztos gazdájánál elsajátított. — Hol a kapitány? — szólt azután, meg­ állítva a lovát. A katonák kitódultak az utczára. — Mi baj, pajtás ? — kordé a káplár, a ki beküldött valakit, hogy a hadnagyot felköltse. — Mindjárt megtudod, csak előbb a kapi­ tánynak mondom el. Hol van? — Negyedik ház innen, a hol szintén őr áll. Baj van? — Nagy baj. — Honnan jössz ? — Brezsánból. — Hát azért nem jött el az ezredes Bre­ zsánból. Mert úgy volt, hogy ma estére meg­ érkezik, hogy a kivégzésnél jelen legyen... Ejnye, de szép lovad van, — tette hozzá a káplár, megsimogatva Osztrolenkát. Leó nem szólt semmit, hanem a megmuta­ tott irányban tovább rúgtatott. Ezek tehát az ezredest várják! Szive hevesen feldobogott. Ha az ezredes most betoppan, akkor vége minden­ nek. Megtapogatta pisztolyait, félig kihúzta kardját. Drágán fogja eladni életét, az bizo­ nyos. A kapitány háza előtt álló őr szintén rá­ kiáltott, Leó ezzel is elintézte a dolgát s be­ vágtatott az udvarra. A verandán a tisztek épen befejezték a vacsorájukat. A vágtatás zajára felugráltak az asztaltól. — Az ezredes érkezik, — monda egy hang. Valaki fölemelte a lámpást s végig világí­ totta Leót. Leó azonnal megismerte a kapitányt a csoport élén. Merőn ránézett, katonásan sza­ lutált s a jól ismert ismert osztrák katonai formula szerint elkezdte:

14. SZÁM. 1911. 58. évroLYAjr.

VASÁRNAPI ÚJSÁG. — Binder káplár, hetedik dragonyos ezred, negyedik század. — Jól van. Az ezredes jövetelót jelented? — kérdé a kapitány. — Nem, kapitány úr. Vágtatva jöttem Bre­ zsánból, hogy segítséget kérjek. A huszárok fellázadtak, egy csomó emberünket megölték... A tisztek közt az elszörnyedés moraja zú­ gott fel. Bögtön kardjukat kezdték felcsatolni. — Nyugalom, uraim, — csittítá őket a ka­ pitány, — káplár, mikor indult el kend Bre­ zsánból ? — Kilencz óra tájban, kapitány uram. — Hogy állt akkor a dolog? — - Lgy, hogy a huszárok egy része elmene­ kült, a másik része dühödten védte magát a zsidó templomban Épen erre vonatkozik az ezredes úr parancsa is. (Leó úr hazudott, mint a parancsolat.) — Az ezredes úr parancsot is küldött. — Igen, kapitány uram. .. — De hát beszéljen már az istenért. — A gyalogságból egy század menjen azon­ nal a trni nádasba, a másik a brezsáni kerülő útra. Erre menekültek a huszárok. — S a lovasság? — Az a legegyenesebb úton vágtasson ló­ halálában Brezsánba. A gyalogságot vezető két százados is ott volt. Az idősebbik megszólalt: — Én tehát megveretem legényeimnek a riadót s végrehajtom a parancsot. A két százados sietve elhagyta az udvart s pár perez múlva verték a riadót az egész vá­ rosban. A lovastisztek maguk maradtak. — Ezért vártuk hát hiába az ezedest, — szólt egy főhadnagy.

(Folytatása következik.)

SÜRGÖNY A FALUBAN. Elbeszélés. Irta Kanizsay Ferencz. Harminczegyedike volt, a hónap utolsó napja. És a délután négy óra körüli időtájban az apátfalvi Apatich-család őrszemei, mint e na­ pon és ez órában mindig, elfoglalták helyüket az árboczkosárban: melyikük pillantja meg hamarébb a kikötőt, a hol a viharkergette gálya, forgatagos tánezok hetei után, egy vagy

két napra megpihenhet. Ez a gálya — sajátaZerű a nyugodt, mozdulatlan földbe volt építve. Nem is téglából, hanem terméskőből. (A mi pediglen, kivált az Alföldön, drága fényűzés.) Az Apatichok ősei azonban, gazdag vizi kalmárok, kiknek gabonás hajói a Fekete­ tengerig leúsztak, megengedhették maguknak, hogy mivel faúsztatással is kereskedtek, egy füst alatt követ is hozassanak Máramarosból a fenyő tutaj okon. Az ősöknek ez a vizi mester­ sége különleges hajlandóságokat, részben kár­ tékonyakat, részben czélszerűeket virágoztatott ki az unokákban. A rósz tulajdonságok alkalmasint a buzáshajók orrának ékítményéből származnak, mert végzetes véletlenség, hogy a hajó orrán, keményfából faragva, szakasztott olyan kékség csigásodik, a milyen a hegedű­ nek a nyaka. Meglehet, hogy ebben a fura hasonlóságban fogant az Apatich-utódok zenei hajlama. Valamiben kellett fogannia, mert a hajlam, az tagadhatatlanul megvolt. Az utódok leginkább a hegedűszót kedvelték. Külföldön, meglehet, hegedűművészekké váltak volna és az ősi vagyont újabb pénzgarmadákkal szerez­ ték volna meg. A mi előítéletes hazai viszo­ nyaink közepette azonban ők maguk nem nyúlhattak a szárazfa, a vonó, meg a gyanta után. Nem úrnak való az, hanem czigánynak. A czigány muzsikál, az úr pedig hallgatja. És a művészi vénának ez a kielégülése pénzbe került. Sok pénzbe. Sokkal több pénzbe, mint a mennyit az elődök szereztek. A mi már most az ősök vizi mesterségének az utódokra gyakorolt üdvösebb hatását illeü, hát ez abban mutatkozott, hogy vitézül állták a viharokat. Nem estek kétségbe egy kis bóra, sőt maga a tájfun miatt sem. Igaz ugyan, hogy a szőke Tiszán, a hol az ősi hajók úsz­ káltak csöndesen, nem szoktak viharok lenni és a hajók nem szoktak tánczolni; de azért az igazi hajóstermészet az unokákban sem tagadja meg magát és megállja a helyét a viharok közepette. Egyetlen gálya maradt: a családi ház, cse­ réppel födve, Báesudvard községében, szép helyen, a templomtéren. (Egy kőhajításnyira a Tiszától. A tiszaparti városoknak és faluknak a közepe, hiszen tudjuk, a szélén van. A part mellett.) És a gálya, kivált, hogy Apatich Gedeon, a község érdemes jegyzője vagy tíz esztendőnek előtte elhalálozott, biz gyakran ós mindinkább többször tánczolt az adósságok viharzó és tajtékzó tengerén. A gálya meg is van terhelve kölcsönök sok ezer tonnás rako­ mányával, a mi sokszor idézte elő a rögtönös elmerülés veszélyét. Csak egy vitorlája maradt: az özvegyi nyugdíj. Zászlónak, melylyel a szél játszadozik, tán megteszi. Hanem vitorlának igen-igen gyöngécske. Volna itt három evező

NAGYOBB LEÁNYOK VÁSZNAT SZŐNEK. AZ Á L L A M

GYERMEKEI CSALÁDI

KÖRBEN.

14. SZÁM. 1911.

58.

KVFOI.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

265

ÍB. A három fiú. De a legidősebb, a Jóska nem ér rá evezni. Bői havonta ötven forintos lékeket vág a hajón, mert jogot hallgat Buda­ pesten. Hej, haj, — beh nehéz ezeket a lékeket tömködni. A két kisebb fiú, evezni evez, de bár ne eveznének. Ám akár mekkora viharokat korbácsoltak a passzát és monszum-szelek váltakozásai, Isten különös kegyelmeképpen a gálya, minden hó­ nap utolsó napján, és pedig pontosan délután négy meg Öt óra közt, révbe ért. Ha csupán pár órára is, de nyugalmas révbe. Másnap újra ki kellett szállni a nyilt tengerre. Ezért most is, harminczegyedikén délután, az őrszemek elhelyezkedtek az árboczkosárban; vagyis inkább az ablakban. Özvegy Apatichné a karosszókben ülve leste a jelentést. Négy óra huszonkét perczkor a Lajos gyerek diadalkiáltást hallatott: — Föld ! Föld ! Kitört az öröm. A két fiú : Lajos meg Pál, valósággal tánezraperdültek. Felkapták a szék­ ből köszvényes anyjukat és őt is megtánczoltatták. Julcsa, a család régi öreg szolgálója, az örömzaj hallatára berohant a konyhából és meghatottan ölelte át gazdasszonyát. Lajos visszaugrott az ablakba: gusztálni. Nagy élvezet volt ez neki, akárcsak a piros ^ Jelfy Gyula fényképe. disznó háta mögül kémlelné ki győzelmi remónynyel a tízest, vagy a másik ászt, hogy MAGYAR GÁBOR, A KEGYES TANÍTÓREND TARTOMÁNYI FŐNÖKE, A KI MOST ÜNNEPELTE TANÁRSÁGÁNAK kivághassa a huszonegyet és besöpörhesse a 50 ÉVES JUBILEUMÁT. bankot. — Jön, jön! — jelentette, — már a Fógli — Jöjjön holnap! — mormogta indulatosan fájt. És a havi száz forint, ez legalább biztos boltjából is kijött. Egyenest ide tart. Lajos. volt. De az Örökség? Talán, ha megházasodtok, Az örömteljes izgalom tetőpontra szökött: — Holnap, ifiúr! — békítgette a Julcsa és ünnepélyes némaságban füleltek a fülek. a gyerekeitek hozzájutnak. Talán. Minket: szolgáló. engem is, titeket is, okvetlenül túlél. Majd Mindenki azt neszelte ugyanis, hogy mikor — Báérünk arra ! — szólt az inas. — Hi­ csapódik be, döngve a kapu; és mikor ugat a misét mond érettünk, hogy a guta ütné meg tüstént a vén zsugorít. szen nem azért küldött a gazdám. Jó pénz az. kutya. Bár százszor annyi volna. Hanem — és itt a Mikor ezeket a súlyos és sértő szavakat Sem a kapu be nem csapódott, sem a kutya nem ugatott. Ellenben Lajos majdnem kővé Apatichné kimondta, maga is megijedt. Kezével karján levő kosarat az asztalra tette, és kü­ befogta a száját; de már későn. A piszkos lönböző inyenezségeket szedett ki belőle —• meredt az ablaknál. — Mi az ? — kérdezték tőle — hiszen már szómadarak már kirepültek onnét és vijjogva tisztelettel küldi ezeket a most érkezett újdon­ kijött a Fóglitól. Csak nem gázolta el a kocsi? verdesték szárnyukkal a szoba falát. így még, ságokat. Ez a sajt igazán csak uraságoknak — Bár elgázolta volna a szemtelent, — legalább fennszóval, ebben a házban senki való. íme, három süveg ezukor. Ha több kell, válaszolt Lajos komoran és úgy nézett maga sem nyilatkozott Károly bácsiról. Julcsa a csak tessék üzenni. És, és . . . tisztelteti a fejét csóválta. Apatichné pedig meghökkenve gazdám a Lajos és Pál tekintetes urakat, hogy elé, mint a birka. kóstolóba küldi ezt az egy üveg valódi fran— Ne tréfálj! — sipított Apatich-mama — dadogta: czia pezsgőt. És végül nagyon szépen tisztel­ — Uram, bocsásd meg. ez nagyon rossz tréfa, fiacskám. Hogy ver a teti a nagyságos asszonyt, hogy ezután is Pál még nem adta föl a reményt: szivem! állandóan mitőlünk hordassa, a mire szük­ — Pénzt kell keríteni a föld alól is. Nem — Kihagyott minket. Tovább ment. Elment az ablak alatt és csúfondárosan vigyorogva, a sokat. Tíz forintot. És a mama elutazik Veszp­ sége van. Az inas köszönt és elsietett. kezével intett, hogy nincs semmi a számunkra. rémbe. Meglátogatja Károly bácsit. Nézze meg Olyan ez, mint egy tündérálom! Vagy a az ember, nem kell mindjárt elszontyolodni. Ennél szemtelenebb levélhordó nincs a föld Fógli fűszeres megbolondult? Vagy talán csú­ Lajos rábólintott erre az ötletre: kerekén. Honnét veszi a bátorságot ehhez a folódni akar? De hiszen sokkal fösvényebb, — Igen, ezt meg kell cselekedni. Mama, konfidencziához? Hogy mer vigyorogni? Még hogysem ily tréfákat megengedhetne magának. nmeste szólok a postamesternek, hogy csapja el! utazni fogsz. Hátha beteg a bácsi. Jól fog Érthetetlen. A kopott és biczegő öreg asztal, így Lajos, és kezét a nadrágzsebbe mélyítve, neki esni, ha meglátogatod. — Nem ismeritek ! — siránkozott a mama — mely leginkább hideg felvágottakhoz volt szokva szétvetett lábbal állt meg a tántorgó gálya és paprikás krumplihoz (hús nélkül), ime, át­ födélzetén. A toronymagasságú hullámok úgy ki fog kergetni, ha csakugyan beteg és rám­ változott a mesebeli terülj-terülj-asztalkámmá. hajigálták a hajót, hogy szegény Apatich-mama kiált: «Azt nézed, meddig húzom még? Lesed Örvendezni kellett volna ezen; de a család elesett :;volna, ha a szakácsné meg nem fogja. a halálomat ? Hohó ! Kitörüllek benneteket a mégsem tudott örülni. Értetlenül, megdöbbenve ÍHitíetetlen! Károly bácsi, a veszprémi ka­ testamentumból.» nézték a pezsgős palaczk körül táborozó ezüstJulcsa is betette a garast: nonok, hires a pontosságáról. A havi száz borítékú sajtokat, pufók gyümölcsöket, pléh— Pedig hát beteg a nagyságos úr. Valami dobozos tengeri halakat és egyéb ízes falatokat. forint segély, tíz év óta, hogy öccse, Gedeon meghalt, minden hónap utolsó napján pontosan baja van. Vele álmodtam az éjszaka. Azt ál­ És jóformán idejük sem maradt, hogy fel­ mégérkezett. Ez tette a hitel alapját. Ebből a modtam, hogy elgyütt látogatóba; és nagyon ocsúdjanak az álmélkodásból, nagy sebbel­ pontosságból lehetett élni. Fógli, a fűszeres, sápadt volt, és nagyon szomorú volt, és egy lobbal belihegett a termetes szomszédasszony, mp,r lesi Julcsát, hogy megvigye az erre a szót sem: szólt és nem volt rajta egyéb, csak a kantomé, a község hírharangja. Utálták hónapra járó pénzt. A takarékpénztár szolgája egy hosszú fehér ing. Én értök az álomhoz. szívből, mert telipletykázta az egész határt, reggel itt lesz, a házbér«részletéért. Mert a Ez halált jelönt. ós előszeretettel Apatichék felől terjesztett igen — Szamárság! —- ellenkezett Pál — hagy­ alkalmatlan és sokszor valótlan históriákat. takaréknál van betáblázva a ház, és így esett a ' különös helyzet, hogy emberek, a kik a jon már föl, Julcsa, a maga örökös álomlátá­ Most oly édes volt, mint a csöppentett méz. saját házukban laknak, kénytelenek bért fizetni. saival. Különben is maga soha az, életben És mintha a legjobb barátnéja volna, gyerek­ A tej ! A mosóné ! Á szabó ! Ne is beszéljünk nem ismerte Károly bácsit, nem is álmod­ kora óta, Apatichné asszonynak; neki esett, róla. Vége a világnak, :•• á gálya elmerül . . . hatott tehát vele. ölelte, csókolta. Eleiben, mint a tömött lúd, A rózsaszínű utalvány, melyen Károly bácsi Titokban azonban mindenki belekapaszkodott nem birt hangot adni. De aztán megeredt jó egészséget szokott kívánni, elmaradt! a Julcsa által eldobott szalmaszálba: Isten is a szaporán pergő nyelvének szózuhatagja, csak — Mondtam, úgy-e — "szólalt meg gyászos van, az ördög nem alszik, hátha csakugyan győzzék hallgatni. szünet után, kesergő; hangon a mama — hogy megidvezült a bácsi, hátha csakugyan meghalt, — Drágám! Édesem! Oh én mindig mond­ Károly bácsi meg fog haragudni, ha a rendes éltesse az Isten. tam, hogy az Isten jó, az Isten nem hagyja kommunczión kívül még ötven- 'forintot kérünk Ebben a szomorú kedvben persze nem figyel­ el azokat, a kik igazán érdemesek. Boldog tőle ! A te ötleted volt, l#jos . . . tek sem a kapunyitásra, sem a kutyaugatásra; vagyok, hogy ezt a napot megérhettem . . . — De ha kellett, ha kellett, édes a n y á m . . . és még mielőtt kiadhatták volna a jelszót, Az uram jött haza a hírrel. Alig, hogy eluj— Kellett! És most még a száz forintot hogy «senki sincs itthon», nmajd holnap*; — ságolta, rögtön kaptam magam, és átfutottam. sem kaptuk meg. Ti nem ismeritek Károly már ott állt vigyorogva a szoba közepén Föl sem öltöztem, kalapot sem tettem, csak bácsit. A legcsekélyebb dolgon is fennakad. a Fógli boltos inasa. Lajos elkészült a leg­ így, a hogy vagyok. Szomszédok közt, igazán, Úgy"6^ megmondtam. Hát most már mihez végsőre : hogy, ha s;;ép szerivel nem kotródik, fölösleges a parádé. Én különben is fütyülök kezdjünk, Úristen ! Attól félek, hogy soha többé bizony kihajítja. Ha kell, az ablakon, mint a a divatra. Nem a ruha teszi az embert, hanem a szív. És nekem van szivem. Az a mennybéli nem küld pénzt a bácsi. zsákot. : v— Talán beteg, és nem birta elintézni . . . Az inas bizalmasan vigyorgott. Nagy száját igazságos jó Isten a tanúm, hogy úgy örülök, — Beteg? Áz? — csattant föl a mama — széthúzta úgy, hogy ha a szája két vége bele de úgy örülök, hogy ha a szerencse engem mondom, hogy nem ismeritek. Túlél az vala­ nem akad a két óriási fülbe, talán bizony magamat ért volna, akkor sem örülnék jobban. mennyiünket. Soha életében még a feje sem körülnevette volna a fejét.

2G6

VASÁRNAPI UJSAG.

iák* I

I. felvonás. Kandó (Gál) Mártához (Aczél I . ) : A m i megadja a kisasszonynak a napfényt.

És a fiatal urak! — fordult hirtelen a két legényhez. — Most aztán megházasodni. Men­ nél sürgősebben. Mind a tíz ujjúkra akad menyasszony. Mondtam is mindig, és nem azért mondom, mintha éppen, mert megkér­ dezhetik Liptáknétól, nála voltam tegnap, és ott mondtam, hogy ezek az Apatich-fiúk, hiába, igazi úri fiúk és akármelyik leány térden­ csúszva adhat hálát annak a jóságos és ha­ talmas Istennek, ha feleségül veszi . . . De azért nem kell elhamarkodni a dolgot. Itt vagyok én. Majd én megmondom. Tudok is két maguknak való lányt. Szépek. Műveltek. Gazdagok . . . De nini, mit beszélek ? Előbb az anyjuk, csak aztán a gyerekek. Biz úgy, szomszédasszony, én a maga helyiben férjhez mennék. Nem jó az asszonynak egyedül lenni. Karó kell a rózsa mellé. Csak ne szemérmeteskedjék, szomszédasszony — és most kedé­ lyesen ráütött Apatiehné vállára — még nem múlt el a maga ideje. Boldog lehet akárki, ha . . . Új látogató érkezett. Hát ez ki ? Senki más, mint maga a postamester, kövér hasával. Mit keres ez itt? A temetés óta, tíz év óta, nem lépte át a ház küszöbét, pedig ő a fiúknak a keresztapjuk. Attól félt talán, hogy megpumpolják; féltette azt a pár láncz földeeskéjét, meg a keservesen összekuporgatott pár ezer koronáját, — és ezért vonult vissza előlük, ridegen, a postahivatal ketrecze mögé. De most már itt van. Kezet nyújt, széles mosolylyal, Apatichnénak:

1

— No, komaasszony, gratulálok. — Hiába, hiába, én már megelőztem! — sipította mézédesen a kantomé. — Meg-e? — Meg ám, úgy-e, drága édes szomszéd­ asszony, hogy áldassék annak a fölséges jó Istennek szent neve? A postamester komolykodó fontossággal for­ dult a fiúkhoz: — Hát, öcséim, nektek is gratulálok. Szívből. Most már igazán itt az ideje, érdeklődni, miről van szó. A kantomén köhögési roham vett erőt, most itt az alkalom, szóhoz jutni. Lajos akarta bedobni a kérdést, hogy egy kukkot sem ért az egészből; de a postames­ ter folytatta a maga mondókáját: — Végre az Isten magához szólította hát a Károly bácsit. Micsoda?! — pattant föl a székből Apatiehné; és egyszeriben kiállt a köszvény a lábából. A fiúk pedig csudálkozva néztek hol egymásra, hol a többiekre. A postamesternek nem tűnt föl Apatichék meglepetése, mert azt hitte, régen tudják a dolgot, és súlyt helyezett arra, hogy az örven­ detes esemény körüli érdemeit beállítsa: — Első dolgom volt, a mikor a sürgönyt három órakor, most délután fölvettem, hogy azt mondtam a kocsisnak, szedd a lábad a nyakadba, fuss, a milyen gyorsan csak tudsz, vidd ezt a sürgönyt az Apatich komámékhoz, siess, mégsem jöttél vissza? Hadd tudják meg minél hamarább, hogy meghalt a nagyságos

I I I . felvonás. Márta (Aezél I.) dr. Gáloshoz (Somlai): Isten vele, Béla.

Apatich Károly kanonok úr, megütötte a guta, béke poraira. Szaladj! Olyan ez, mint az álom csakugyan. Vagy mint némely regényes színjáték. És ímhol, végszóra belépett a postamester kocsisa, hogy átadja a sürgönyt. Nagyon siethetett a jó ember. A postamester azon nyomban ráförmedt: — Hát most kell hozni ? Nem megmondtam, hogy siess, fuss, szaladj ? Várj csak, te himpellér; te . . . — Engödelmet, tekintetös uram — szabad­ kozott a kocsis — nem töhetök róla. Tecczik tudni, ha sürgönyt viszök, az embörök mindig elfognak az utczán, a kapuban, a boltajtóban, hogy hát hé, Jancsi, hova viszöd a sürgönyt, mi van benne? Hát mit csináljak, ha nem töhetök rulla. így történt, hogy Bácsudvardon éppen Apa­ tichék lettek azok, a kik a nekik szóló sürgöny­ hírről legkésőbb értesültek. Már az mindegy, de a tény, hogy Károly bácsi meghalt, teljesen bizonyos és hegyen-völgyön lakodalom, mert itt az örökség. Az anya meg a két fiú egymásra néztek. Majd összeölelkeztek, és tekintet nélkül a látogatókra, örömükben kaczagtak, ugráltak. Julcsa a meghatottságtól elérzékenyedett, és karjait kitárva, a mennyezetre pillantott: — Van Isten! Apatichék öröme oly tobzódássá fajult, hogy

1 4 SZÁM. 1 9 1 1 . 5 8 . KVFOLYAll.

mindent elfelejtettek, a mi a múltban keserű­ séget okozott nekik, és csókolták-ölelték a postamesteri, meg a kantomét . . . Apatiehné kimerülten az izgalmaktól, bele­ roskadt a karszékbe. Most a könnyei kicsor­ dultak : — Jaj, szegény Károly bácsi! Bocsásd meg Istenem, hogy éppen most kívántam halálodat. Csak a szájam járt el, nem kívántam igazán. Képzelje, szomszédasszony, nem fogok e miatt aludni birni. — Ej, dehogynem. Mikor kívánta a halálát ? — Nincs egy órája s e m . . . egy órája s e m . . . — Hiszen akkor már régen holtan feküdt! A postamester valahogy keresve a tekintélyt, most imígy szólalt meg: - Imádkozzunk a boldogultnak lelki üdvé­ ért . . . Megérdemli. Jó ember volt. Az ajkak halk mormolásba kezdtek. De a gondolatok máshol járhattak. Groteszk és il­ letlen volt ez az ima, félszegen fontoskodó, úgy, hogy az ép erkölcsű, naiv kocsis, a ki még mindig a szobában ólálkodott, talán a borravalót ksve, nem tudta visszafojtani a nevetést, még kevésbbé birt az urak képmuta­ tásához csatlakozni és harsogó röhejben tört ki. — Takarodj, te disznó! — rivallt rá a posta­ mester és kilökte az ajtón. — Mégis hallatlan, micsoda neveletlen egy paraszt! — tört ki belőle a méltatlankodás, majd, hogy tekintélyének új működési teret biztosítson, komoly pofával ekkép szólt: — És most tanácskozzunk.

SZÍNHÁZ. Májusi fagy. Szilágyi Géza és Lenkei H e n r i k szín­ műve a Nemzeti Színházban. — A millió. Berr és Guillemaud bohózata öt felvonásban a Vígszínházban.

Szilágyi Géza és Lenkei Henrik színműve nem kifogástalan dráma, de az írók tehetségét nem bírja elfödni. Ok csak nem látnak még színpadiasan. Hasonlítanak olyan emberhez, ki hamis helyzetbe került, melyben nem bir érvé­ nyesülni. Pl. oly társaságba jutott, melynek tónusát nem ismeri, melyben nem érzi, mily szemmel nézik; ez az ember nem tudja, mi illenék hozzá, mi nem. Nem mondja azt, a mit kellene mondania, viszont a mit mond, feles­ legesnek tetszik. Néha-néha visszazökken igazi természetébe és ekkor kitűnik, hogy egészen más ember, mint a minőnek különben látszik. Mindjárt a czím mutatja a szerzők ingado­ zását, mást jelez, mint a mit kapunk. Ez nem volna nagy baj, ha ők is tudnák, de nem tudják. A májusi fagy ugyanis jelenti a darabban a remények kudarczát, a virág korai hervadását, a nagy kilátásokkal megindult pályának várat-

H . felvonás. Dr. Gálos (Somlai), Márta (Aczél 1.), Lomi (Kovács M.), Sajgó (Mészáros.) SZILÁGYI GÉZA ÉS LENKEI HENRIK .MÁJUSI FAGY» CZÍMŰ SZÍNMŰVE A NEMZETI SZÍNHÁZBAN.

14. SZAM. 1 9 1 1 . 5 8 . ÉVFOLYAM.

267

VASÁRNAPI UJSAG.

lan, elemi baj folytán történt megszakítását. A második felvonásban ezt az egyik szereplő magisztrális hangon fejtegeti. Hozzáteszi, hogy ez mindenütt gyakori jelenség, nálunk azonban több ilyen letört ember van, mint egyebütt. Ez valóban érdekes megfigyelés, szellemes ember talált rá. Miért van ez így? Bizonyára azért, mert az ambicziók nálunk féktelenek; min­ denki fölebb törekszik, mint szabad és lehet; mindenki szeretne nagy ember lenni, de se annyit dolgozni, se annyiról lemondani, mint kellene. A viszonyok is kedvezőtlenek. A fiatal művész, tudós, politikus nagy reményekkel és szent akarattal tér haza külföldről. Itt jéghideg áramlat csapja meg. Senki sem érdeklődik stúdiuma, czéljai iránt. Mit akar ez az ember, mondják. Több akar lenni, mint mi? Ha hozzá­ simul ezekhez a viszonyokhoz, tönkre megy; ha nem simul hozzájuk, tönkre teszik. Minden törekvés csak a maga légkörében tud erős fej­ lődésnek indulni. Itt a légkör nincs meg. Itt meg lehet fulladni. Ugy-e bár, érdekes téma? Azt gondolják, ez a szerzők témája? Szó sincs róla. A darab két nemeslelkű embernek — mond­ juk : tragédiája. Az egyik dr. Gálos Béla, szer­ kesztő, a kinek sikerült igen radikális, szó­ kimondó, az igazság szolgálatában álló napi­ lapot alapítani, azaz kiadót találni, a ki a költ­ ségeket fizeti. Ez nagy dolog, ez ritka szerencse, ez annyira ideális, hogy nem is igaz. De hát ezzel ne törődjünk. Mert a szinműirónak az a nagy hatalma van, hogy ha csak nem nagyon ügyetlen, leveri minden kétségünket, mert tény­ ként mutathatja be, a mit bármily merészen kigondolt. A kritikus zugolódhatik, a közönség naiv és többnyire elfogadja a bemutatott ténye­ ket. Ez tehát az egyik. A másik Márta, a ki szereti Gálost, a kit szeret Gálos, a kit fele­ ségül vesz. Ennek a nőnek ugyanazok az ideáljai, mint Gálosnak, sőt nem tudni, nem szereti-e Gálosban inkább ezeket az ideálokat, mint magát a férfiút. Mert midőn bekövetke­ zik, a mit várnunk kellett, hogy t. i. a lap meg­ bukik, a kiadó visszavonul, akkor a jövőn vész össze ez a két ideális lélek. Gálos el akar fo­ gadni egy neki fölajánlott, gazdagon dotált állást egy pártlapnál, először, hogy eszméit, habár megszorítással,, valamikép hirdethesse, azután, hogy biztos kenyeret adhasson a nő­ nek, kit mindenekfölött szeret. Az egzaltált és intransigens Mártának ez árulás gyanánt tűnik föl. Hevesen ellenkezik. Sőt férje háta mögött egy emberhez fordul segítségért, a kiről tud­ hatja, hogy szerelmes volt belé, Kandó bankár­ hoz. Ez nem tetszik valószinűnek, de én el­ fogadom, sőt igaznak találom. Igenis, a nők ilyenek, azaz vannak ilyen nők, még pedig sokan. Igen tisztességesek, azok is maradnak, de jól esik nekik az a tudat, hogy más is sze­ relmes beléjük és férjük kedvéért készek kiak­ názni a helyzetet, számítván a másiknak gyöngeségére és a maguk erejére. Kandó kész is ezt a pénzt adni (a mit nehezen nyelek le, de lenyelem), de Gálos nem kész azt elfogadni, a mi valószínű is, igaz is, szükséges is. Erre a nő otthagyja a férjét és mint később meg­ tudjuk, törvényesen is elválik tőle. Ügy-e bár, messze kerültünk a májusi fagy­ tól? Itt egészen másról van szó, még pedig két dologról, mely kapcsolatos ugyan egymással, de mégi3 csak két dolog. Az egyik, hogy vagy Gálos nem ért a lapkiadáshoz ós szerkesztés­ hez, vagy a közönség alantas Ízlésű, romlott, éretlen. Gálos nem lett kevesebb, mint volt, csak bajba került. Legfölebb a vetést érte a májusi fagy, de nem a vetés gazdáját. Az szi­ lárdan és erősen megállhatna. Itt nagy poli­ tikai szatírára lett volna alkalom, de a szerzők nem irták meg. Ennek az egész ügynek semmi folytatása nincsen. A másik dolog a két házas­ fél viszálya. Kinek van itt igaza? Okvetetlenül a férfinak. A világon csak az éretlen ember me g y fejjel neki a falnak, az okos ember meg­ kerüli, vagy jó szerszámokkal rést üt rajta. Ezt Márta nem akarja átlátni. Egyszerűen otthagyja a férfiút örökre. Ez sem májusi fagy. Ez ki­ ábrándulás a szerelemből, vagy indulatos cse­ lekvés, a milyen, fájdalom, nem ritka házas­ felek közt, de hogy lehet ezt májusi fagynak tekinteni ? Itt a házasságról lehetett volna szó, sok érdekes szempont kínálkozott, de a szer­ zők ezt a témát sem folytatják. Abbamaradt politikai szatíra, abbamaradt házassági dráma,

MAGYAROK AFRIKÁBAN.

Az első sorban balra Tölgyessy Artúr festőművész, mellette Hajós Gyula honvédkapitány és Zubovits Fedor honvédhuszár kapitány.

sub titulo: májusi fagy. Három kitűnő téma, mely, mihelyt érezzük, lehűti a nézőt. Sokan bármelyikből jó dráma fejlődhetett volna, csak nem érezték, annál jobb rájuk nézve. Sőt irigy­ együtt nem férnek meg egymással. Egyik lem őket. Én bizony csak néha nevettem, de jóízűen, és ez is valami. Valami, de nem nyomja a másikat, mind összezsugorodnak. A megoldás pedig az, hogy Gálos elvesz egy művészet. Elég jól játszanak, de talán még gazdag pókleányt és újra lapkiadó, sőt ország­ nagyobb brióval kellene játszani, hogy rá ne gyűlési képviselő is, de el van keseredve, a érjünk eszmélkedni. Alexander Bernát. czinizmus rongálja. Márta pedig a gazdag ban­ kárhoz megy nőül és jótékonykodik. Még egy­ szer találkoznak. Ekkor kitűnik, hogy még min­ MAGYAROK AFRIKÁBAN. dig szeretik egymást, de minthogy nagyon be­ csületesek, egy utolsó csókba fúl szerelmük, A kép, melyet «Magyarok Afrikában" alá­ melynek helyét keserű lemondás foglalja el. Talán ez a májusi fagy? Nem ez a karakterek írással bemutatunk, a Central afrikai misszió hibája. Mindketten vétettek a szerelem szent kolostorában vétetett fel Aszuanban, a Nilus törvénye ellen. Nem kívülről jött a veszede­ első katharaktuszánál. E kolostornak jelenleg lem, mint a vetésre a jeges szél, hanem lelkük három magyar vendége is van. Az első Töl­ mélyéből. Ki nevezheti ezt májusi fagynak? gyessy Arthur hazánk hírneves festőművésze, Úgy látszik, a szerzők félreértették saját ma­ a ki tanulmányúton van Egyiptomban ós Nubiában és nemsokára a leggyönyörűbb keleti gukat. képekkel fogja a fővárost meglepni. Mellette De irói erejüket mégis bizonyították. Sok a második, Hajós Gyula honvédkapitány. Ez érdekes alak tűnik föl, sok találó megfigyelés mellbaja miatt kereste fel Afrika enyhe leve­ világítja meg életünket, sok elmés, éles, ked­ gőjét. Az orvosok azt állítják, hogy már csak ves mondás hangzik el. De a szerzők nagyon fél tüdeje van. A legfurcsább azonban az, sokféléhez kapkodnak és semmiféle témájukat hogy ez a féltüdejű beteg egész nap énekel nem gondolják végig egységesen, drámaiasan. és pedig a legtisztább csengő hangon. Béggel Aczél Ilona nagyon érdekes, finom, nemes szebbnél-szebb magyar nótákkal mulattatja a kolostor lakóit s éneke elhangzik egész a tónusú Márta volt. A Vígszínház darabja régi divatú bohózat, Nilus túlpartján levő Fáraók sírjáig, délután a melyről azt hittük, hogy már kihalt. Szó pedig néger nótákkal haragítja a rósz ebédért sincs róla. Él ós ha nem is virágzik, de leg­ a papokat. Ez a féltüdejű három hónap óta alább éldegél. Sőt a karzaton hatalmasan ka­ l i V í kilót hízott, czagtak. A földszinten kis deczepeziót lehetett A harmadik Zubovits Fedor honvédhuszár­ észlelni, nem volt elég pikáns, habár a szerzők kapitány, a ki kálvinista létére szorultságból okkal-móddal spanyol borsot is kevertek beléje. jutott a katholikus kolostorba. Zubovits kapi­ A fődolog mégis egy sorsjegy, melylyel egy tány vadászni jött Afrikába, mint minden szegény, de nem épen tehetséges festő egy mil­ évben, ós végig is vadászta a Farras-Beduin liót nyert. Csakhogy a sorsjegy egy kabátban törzszsel a Saharát Cairótól Edfuig, de Edvolt és ez a kabát eltűnt. Elvitte egy betörő, funál pórul járt, tevéje felbukott és egész ter­ a kinek egy kedves kis néni könyörületből hével a jobb lábára esett. Jelenleg ott ápolják odaajándékozta a kabátot. A betörő eladta a a kolostorban. Idejét első sorban azzal tölti, kabátot egy olasz tenoristának. Az olasz teno­ hogy nem akarja elhinni, hogy Hajós kapi­ rista azonban mindig kisiklik üldözői kezéből, tánynak csak féltüdeje van, másodsorban pedig míg végre megtudja, mi van abban a kabát­ azzal, hogy a fényképen a második sorban ban. Ekkor már épenséggel nem adja oda a látható félnéger Frátert, a kis Butrost téríti, kabátot. De lehizelgi róla a kabátot az emlí­ kapaczitálja, hogy vesse le a kámzsát és álljon tett kis néni és ledobja a lent várakozó festő­ be huszárnak. A negyedik alak az első sor­ nek. Csakhogy a kabát egy arra robogó auto­ ban Sir Ceeksbery, Kitchener lordnak az unoka­ mobilra esik. Ugy-e, nem sejtették, miért kel­ testvére, hires egyiptológus, természetbúvár lett az automobilt föltalálni, most tudják. De és csillagász. A misszió hivatása a térítés, a már abbahagyom ezt a sorsjegy Odiszszeját, a néger gyerekekből embert faragni és — Hajós mely úgy végződik, hogy a hálás betörő el­ kapitány állítása szerint — roszul főzni. A miszlopja az automobilt és visszahozza a kabátot, szió jó pénzért vendégeket is fel vesz, és ha a sorsjegygyei együtt. Festő és néni házassági az étkezés időnként hiányos is, annál pompá­ frigyre lépnek, a betörő pedig, a ki imádja a sabbak a szobák, valóságos termek, egy pálma­ mesterségét, továbbra is be fog törni. A rend­ erdő közepette kilátóval a Nílusra, és a túl­ őrség kigúnyolása még a legsikerültebb része parton levő ősi sírokra. a darabnak. A többi: drámai matematika, Zubovits Fedor.

268

CSOKONAI-EENAISSANCE. A czím kelleténél többet igér. De Csokonai Vitéz Mihály diadalmas szelleme már útban van, már meghódítja az érdeklődést. Egy kis auxézissel azt mondhathatnók: a század már megért Csokonai szellemére. Mert az ő kora nem értette meg. A nagy mester: Kazinczy eleinte még pártolja az új titánként föltűnő ifjú Csokonait, de később — bárhogy mentegetik is érte — teljesen tévesen itéli meg őt és művészi irányát. Hogy a mes­ ter ily gyorsan elfordul az «alles \vagende» költőtől, annak volt egy — hogy úgy mond­ jam — személyes oka is: a nyelvújítás. Mind­ kettő esztéta volt és újító; czéljaik majdnem azonosak. Csak a nyelvújítás választhatta el őket. A mi korunk már alig tudja felfogni ennek a szónak konkrét értelmét, pedig e nél­ kül a század szellemi mozgalmának képét alig lehet megrajzolni. Ez a jámbor fogalom akkor belekapaszkodott a lelkekbe, megforgatta a po­ litikát, pártokra szaggatta az országot. A re­ form lelkébe kellene néznünk, hogy a mélyét is meglássuk. A különbséggel nem szabad felszínesen végezni, mert e két költői egyéni­ ség megfejtésének kulcsát adja kezünkbe. Ezt bővebben nem fejtegethetjük. Bizonyos az, hogy a reform a két irót teljesen elválasztotta egymástól. — Kazinczy levelei telve vannak Csokonait élesen elitélő sorokkal. Egy helyt például azt írja róla, hogy költőnket «az Is­ tenek elébb kapták ki közülünk, mint hogy iszonyú vétkeit expiálhatta volna.» Ha már a mester így ír, érthető a tanít­ vány, Kölcsey erős kirohanása. A nyelvújítók elismerését — bár nyilvánvaló, hogy sehogy se illik rá a parlagi Hőgyész Márton-költők arczképe, — sohasem tudta kiérdemelni. Las­ san azonban a Kazinczy-iskola is észreveszi művészetének egyes szépségeit. Szemerének pél­ dául a farsangról irván (v. ö. Dorottya), vala­ hogy eszébe jut a szegény Csokonai s így ír róla: «Csokonaira talán a non omnis fest omnia tellus ideáját lehetne használni. Nem minden lehet virág 's Berzsenyi az ódákban, Kazinczy az epigrammokban, Dayka a dalok­ ban (!), de a' Csikóbőrös Kulacs Evőé, a Vi­ tyilló szép Katója s a farsangi dal méltók, hogy megkoszorúztassanak.» Csodálatos, hogy a romantikusok azután mintha tökéletesen el­ feledték volna. — Csak Petőfi és Arany fede­ zik fel újra benne a nagy költőt. Ezt a «fel­ fedezést') azonban nem kell túlságos komolyan venni. Mindkét költőt inkább bizonyos kedves hagyományok, a szimpatikus, bohém, szóval a költői egyéniség, nem a művészi érték fog­ ják meg. — Azután jő az irodalmi méltányolás kora: Gyulai, Dóczi, Haraszti, Ferenezi, Beöthy, Biedl. Ezek azonban csak tudományos nevek, melyek nem jelentenek eleven köztudatot. Azonban, mintha napjaink új irodalmi köz­ ízlése kiásná hamvaiból «szegény Mihály»-t, mintha divatba jönne Csokonai. A színpadot hódította meg először. Halvány gavottok, méla minét-akkordok közt jelenik meg finom biedermayeres kanapék és krinolinok ránczai kö­ zött egy-egy Lilla-dala a kabarét-szinpadon. Nemrégiben a Vígszínház vonultatta fel Karnyónét és a két szeleburdiakat igazán művészi ízléssel és eredménynyel. Idézik búcsúzó be­ szédét, epizódokat élete történetéből. íme újra megjelenítik könyvalakban is Karnyónét, Gerson du malheureux-t, szellemének két groteszk gyermekeit... És Ady Endre ihletesen énekli (Vitéz Mihály ébresztése): lm itt a kor már, melyben fölötte is «Egy hív magyarnak lantja» kaczag, zokog. Itt a tapsos, föltámasztó n a p . . . Föltűnő, hogy épen a mi korunk újítja fel a nagy debreczenit. A korszellemnek bizonyára van benne dolga. Sajátságos jelenség azonban az, hogy ezt a Csokonai renaissance-ot épen az a költői irány igazgatja, méltányolja és táplálja, mely a magyar Parnassus berkeiben merőben új szellőket támasztott. És semmi­ esetre sem véletlen, hogy a Csokonai-kultusz főistápolója, egyúttal az új iskola látható szel­ lemi feje : Ady Endre. Erre nézve egészen biz­ tos adatot szolgáltat ő maga egyik czikkében (A magyar Pimodan. Nyugat I. 22), mely amo­ lyan költői önéletrajzféle. Ady az ős-keresés­ ben egyszerre csak rábukkan Csokonaira. «Leg-

VASÁBNAPI ÜJSAG. rokonabbnak az összes volt és lehetős ma­ gyar költők közül Csokonai Vitéz Mihályt ér­ zem magamhoz." Micsoda pszihológiai ós művészi örökség kapcsolja össze az új iskola tagjait Csokonai­ val? Miért tartja Ady az összes lehető magyar költők közül épen Csokonait művészete ősének 'c Miért hivatkozhatnak a mai fiatalok költőnkre, szinte művészi irányuk igazolásakópen ? Szóval micsoda rokonságot lehet felfedezni nem a kétféle tipusií művészi egyéniség, hanem a két­ féle költői irány között? Nem mi ismerjük fel először Csokonai im­ presszionista sajátságait. Ennek alapja azon­ ban nem az az affektált mizantrópia, a mit a klassziczista Kazinczy-iskola vet szemére. Egyéniségében gyökerezik és szinte patologikus vonás. Ő nem az az ős-naiv egyszerűség, nem «a természet vadvirágai) — mint Petőfi. Hogy divatosabb szóval jellemezzük, sokkal differencziáltabb egyéniség. Alapjában melancholikus és szélsőségekre hajló természet. A bonhomia mellett jó adag bizarrság is van benne; köl­ tői vérmérséklet, mely majd dévaj jókedvben, majd végletes búban jelentkezik. Legyőzhetet­ len vágyai vannak, melyek születésük pilla­ natától megrögzenek lelkében. íme egy magyar költő a XIX. század elején, a ki tiz év alatt pár pompás dolgot ir, de a kit alig méltá­ nyolnak, ép hogy halála előtt megjelenhetik egy könyve — és ez az ember lázálmokat él, szinte kinő a saját századából, sóvár nyug­ talansággal sürgeti tehetsége diadalmát. ((Lá­ tom — irja egy ilyen látomásakor gróf Festetich Györgynek — hogy a nagy lelkek újjal hivnak magok felé s integetnek, hogy a köz­ nép zavart sikoltásával ne gondoljak. Vagy másutt: «Mihelyt az isten az én születésemet a maga jó tetszésével valósággá tette, mind­ járt szivemre nyomta azt a stempelt, melyhez csak seculomokkónt szokott nyúlni.» Ezek a magyar költői önérzet legmeglepőbb nyilatko­ zatai ! Mikor ezt irja — 1804-ben — máierőt vett rajta az öröklött kór: a tüdővész. Ez a patologikus eset csak fokozza természete végletességét. Innen beteges izgatottsága már ifjúkorában, égető tudományszomja és alko­ tásvágya, kíváncsi nyugtalansága. A betegség még lelki organizmusát is megtámadja, ezért van szüksége folyton újabb és újabb impreszsziókra. Ezek a testi és lelki okok magyarázzák melancholiáját, mely minden költői érzésének, lírája szentimentális hangjának, kedves, meleg humorának, durva kiszólásainak, realisztikus dóvajságainak is csirája. Meghasonlik önmagá­ val ós e meghasonlás emésztő lángjaiból szü­ letik meg lefokozva csendes, rousseaui szentimentalizmusa. Ezért vágyódik a magányba, hol sem ember, sem madár nem jár, hol Mint egy Eousseau Ermenonvilieben Ember s polgár leszek!

14. SZÁM. 1911. 58. ÉVFOLYAM.

az ő képeiből vett helyzetekkel fejezi ki. Naivul ós ösztönszerűleg keresi mindenütt az új formákat. Erős szin-hatásokra törekszik s akár­ hány verséről a legiíjabb művészi irányok jut­ nak" eszünkbe. Milyen új lehetett az idétt — hadd idézzük mi is — pl. ez a pár sora: A lenge hold halkkal világosítja A szőke bikkfák oldalát Estvéli hűs álommal elborítja A csendes éjjnek angyalát. Ki nem érzi ki az erős szubjektivizmussal kifejezett festői hangulatot ? Es ehhez a versé­ hez egész sereg pendante-ot idézhetnénk. Mint a modern líra, Csokonai is szereti a föltűnő ellentóteket, szétválasztja a hangulatot, hogy a hatást intenzivebbé tegye, kiélezze. Szereti a clair-obscur színezést, az aigre-doux, a dolce-picante ellentéteit. (Ezeket ő «keser­ édes »-nek nevezi.) Jelzőivel erősen szinez, gaz­ dag színárnyalatai vannak. — A mint inger­ lékeny idegrendszere megfelel az impresszioniz­ mus fiziológiájának, mely a hangulatok ellenté­ teit hajhászsza, ép úgy találkozunk e művészi irány termékeiben az ellentétek összetevésével. Csak költőnk meglepően modern összetételeire (Ady nagy mester ezekben) hivatkozunk: jaj-dal, gyászéjszaka, dögbálvány, véggyász, stb. A stí­ lusában egészen újszerű eszközökkel, egészen sajátszerű egyéni nyelvet teremt magának («A setétség az én sétáló lugasom és az ón hajnalom az éjféli)). Zenei hatásokkal is kísér­ letezik; igaz csak a hangutánzással, de gazdag esztéta lelke átérzi ezek erejét is, melyek úgy hatnak, «mint a muzsikában a szokatlan és diseordant hangokból összefogott harmóniai). A torz ritkán fordul elő önmagáért, de tud­ juk, hogy komikus ere mily gazdagon ontja a groteszk hangulatokat. Még egy föltűnő ro­ kon sajátságát említem csak: szereti a szim­ bolizmust. Ennyi pszihológiai és tartalmi közösség van a két költészet között. Bizonyos azonban, hogy van más oka is a modern költői iskolának arra, hogy épen Csokonait túrja föl a múlt­ ból s foglalja le magának. Kétségtelen, hogy vannak más lelki momentumok is, melyek ezt a rokonítást megértetik. A mai dekadens irány váltig hangoztatja s a saját költői példájával" igazolja, hogy a zseni magában tanulmány nélkül nem emelkedhetik művészi magaslatra. Szóval az ő ideáljuk is az a doctus poéta, a minek Csokonai is büsz­ kén és méltán vallotta magát. Művészi hiva­ tását nagyon lelkiismeretesen veszi. Emésztő vágy ösztökéli, hogy a «poetica tudományban» nagy jártasságra tegyen szert és műveit ol­ vasva, páratlanul fényes esztétikai elméleti tudásáról szerezhetünk meggyőződést. — Mi­ zantrópiája ós érzékenykedő, ideges lelkü­ lete vezetik őt Bousseauhoz. Az ő példája lebeg szeme előtt ós az ő pálmája után vágyik: magyar Eousseau akar lenni. Nem állhatjuk, meg, hogy ne idézzük itt leveleiből a következőszinté megható sorokat: «0h Eousseaunak bol­ dogult árnyéka! lehelj rám egyet a Montmorency kertek lugasai közül, vagy az ermenon viliéi sírnak hideg nyárfái mellől, hogy az igazság, a Gratiák s annak idejében az örök álom édesdeden szálljanak meg engemet homá­ lyos ákászom árnyékában». De ismeri Voltairet és Moliére-t és Montesquieu-t. A francziákat éppen úgy, mint az olaszokat és a németeket. Az angol irodalommal sokat foglalkozott. Ez a klasszikus műveltségű iró még a keleti iro­ dalmak iránt is ráér érdeklődni. — Szóval kivételes esztétikai, európai műveltségű volt, melylyel kiemelkedett a század magyar sivár­ ságából. Tudta értékelni a kultúra becsét s ő is egy kiváltságos kultúra képviselőjének érzi magát filiszter megnemértések közepette. Keveseb túlzással, gúnynyal és vehemencziával, de ő is ostorozza elmaradottságunkat. Csak Tempefői czímű darabjának jellemző alczímére utalok; «vagy az is bolond, ki poétává leszen Magyarországon»>. 0 is új vizeken jár, ő sem a szürkék hegedűse és ő is büszkén kiáltja oda, hogy a holnap számára énekel. Nincs előttem szebb verse és nincs imponálóbb gondolata mint ezek, melyekben jövendő dicsőségét sejti meg.

Eögeszméjóvé válik, hogy a magyar m á g ­ násoknak egy szerény hajlékot kell neki épí­ teniük, mint Girardin Bousseaunak és Duchatelet marquise Voltairenak. «Érzem, hogy az esméretlen csendességbe lelkem is, mely a sze­ rencse hányása között törpévé lett, óriásodni kezd». Csokonai nemcsak az a kissé könnyelmű, bohém, jó fiú, a kinek a Dorottya és a sok adoma után ismerik. Hogy el ne felejtsük: egyszer szegény Mihályunk valahogy torkig volt már az élettel és be is jelentette anyjá­ nak az öngyilkosságot. (Azután hogy lecsilla­ podott, s mivel épen április elseje volt, ke­ gyetlen humorral az egészből farsangi tréfát csinált). Természetes, hogy az ily művészi egyéniség termékeny talaja az impresszionizmus költői megnyilvánulásának. Egy kis túlzással (a túl­ zás a költői tulajdonságok általánosításában van) azt mondhatnók, hogy a mai impreszszionista líra majdnem minden sajátságát fel­ lelhetjük nála — csirájában. — Eredeti egyé­ nisége hamar fölszabadul minden beteges köl­ tői divattól. Egyéniségének egyik legértékesebb sajátsága a természethez való mély vonzódása (je ehante ici pour moi; je chante la nature, et je l'ai pour temoin —választja mottójául). Nyitott szemmel nézi és a legegyszerűbb szem­ lélet is különössé, költői szenzáczióvá lett az­ Van Csokonai költészetében valami couleur zal, a hogy ő nézte. Impesszibilis lelke egészen locale, valami helyi színezet. Bármennyire is beleolvad a természet hangulataiba s érzéseit haragudott szülővárosára, a cívisek puritán

269

VASAENAPI ÜJSAG.

14. SZÁM. 1911. 5 8 . ÉVFOLYAM.

szűkkeblüségére, mintha minden költeményén éreznők «Debreczen kedves füstjét." A kényes, finnyás ízlésű Kazinczy meg is rója (elég jo­ gosulatlanul) a milieuből kiütő realisztikus, dévaj hangot, a Debreciner Togaten-Ton-t, a mendikáns tónust. — Az új költői iskolának is van valami helyi színezete: Nagyvárad és Debreczen. És Csokonai is «a Hortobágy poétája i). Ezek azok a rokonvonások, egyúttal psziho­ lógiai okok, melyek a mai új költők rejtett ősévé avatják Csokonai Vitéz Mihályt. Dr. Rornics Géza.

LA SAXE GALANTE. Az udvaroncz és kalandor Pölnitz Lajos Károly báróról, a ki XIV. Lajos uralkodásá­ nak a végén, a régensség alatt s XV. Lajos uralkodásának első éveiben többször keresztül­ kasul bejárta Francziaországot, több izben la­ kott Parisban, olykor • igen prekárius életet űzve, közelebbről monográfiát irt Savine Al­ bert. Savine természetesen Pölnitz francziaországi, kivált párisi élményeire veti a fősúlyt. Pölnitz jó szemű, eléggé művelt és olvasott ember volt s bár hajszolta a gyönyör minden­ féle nemét, valóságos passzióval irt. Emlék-

Kacziány Ödön: Pietá.

E. Illés Aladár: Bomlás. iratai, a melyek megtöltenék néhány nem nagyon vastag, de annál sűrűbben nyomott elzevir kötetet, formájukban levelek nem való­ ságos, de költött személyekhez. írásai Bel­ giumban ós Hollandiában jelentek meg franczia nyelven, bár Pölnitz porosz volt s az első porosz király (I. Frigyes) udvarában nőtt föl. Nagyapja katona és politikus, apja csak katona volt. Ereibe került egy kis hollandus vér is, a mennyiben nagyanyja törvénytelen leánya volt Orániai Vilmosnak, Hollandia hely­ tartójának. Őt nem hevítette sem a katona, sem a diplomata koszorúja. Az udvarnál élt otthon és az udvarhoz dörgölőzött mindenütt, a hol csak megfordult, pedig bejárta egész Európát Orosz- és Törökországon kívül. Nagy Frigyes apja, a ki nem annyira szigorú er­ kölcsű ember, mint inkább a fukarságig taka­ rékos gazda s a ki fiához sem lágyszívű és kíméletes, nyilván tékozlásáért és léhaságaiért kitiltotta udvarából. Ekkor vette nyakába Euró­ pát, éveken át úton volt, olykor maga sem tudta megmondani, hogy miből élt; mert örök­ ségét, bár többször örökölt, mindannyiszor igen hirtelen elverte. Hogy gazdagon házasodhassék, katolizált s meg is irta, hogy mifajta meggyőződés hagyatta el vele a luthe­ ránus tévelygést. Világos, hogy ebben az okadatolásban egy árva szó sincs arról a már nem fiatal, de igen gazdag hölgyről, a kit oltárhoz akart vezetni. Ez a terve azonban dugába dőlt, mert a kiszemelt áldozat, miután informáltatta magát kérőjéről, lemondott aríól a szerencséről, hogy Pölnitz báróné legyen. Frigyes Vilmos halála után vissza került a porosz udvarhoz s Nagy Frigyes mellett ma­ radt haláláig. Nagy Frigyes ép oly keveset tartott talentumára, mint jellemére; de meg-

tűrte. Hivatala nem volt nehéz s nem járt semmi felelősséggel. Eészt vett királya mula­ tozásaiban s jámborul tűrte a nagy katona és nagy politikus nem mindig finom és a leg­ többször épen nem Ízléses tréfáit. Mind a mellett, hogy Pölnitznek mind szel­ lemében, mind pedig karakterében kevés volt a férfias komolyságból, hogy az életet min­ denestől tarka-barka karneválnak vette: érde­ kes ember és érdekes iró. Szó sincs róla, hogy minden a csöppentett igazság és valóság volna, a mit emlékirataiban s kivált névtelenül meg­ jelent leghíresebb munkájában, a La Saxe Galante-ba.il megirt. Megirt biz ő sok mende­ mondát, szándékosan koholt pletykát i s ; de minden, a mit megírt, beleillik korába; mar­ kánsan jellemzi a rokokót, a mely akkortájt indult világhódító útra. Ezért irásai, a hogy ma mondjuk, igen becses dokumentumok, a história s az ember szempontjából egyaránt. Pölnitz korában, a midőn ő először fordult meg Parisban, XIV. Lajos már öreg ember, megcsömörlött a galanteriától, Maintenon aszszonynyal már a pietizmusra adta magát; de

Markup Béla : Lábbadozó. A KÉPZŐMŰVÉSZETI TÁRSULAT TAVASZI KIÁLLÍTÁSÁRÓL.

270

VASÁRNAPI ÚJSÁG,

14. SZÁM. 1911. 5 8 . ÉVFOLYAM.

Nádler Róbert: Falusi tócsa. a mit ő nem kis dicsőséggel kezdett, eltanulta és tovább folytatta egész Európa. A franczia trónon a galanteriában XI. Lajosnak voltak elődjei: I. Ferencz és IV. Henrik; de az ő példája nyomán vékonyul a szerelem galanteriává, a mely csak megkíván és udvarol. A katona és diplomata IV. Henrik, bár sűrűn cserélte kedveseit, még tudott szeretni szenvedélylyel s nem csupán változatosan ölelke­ zett. Unokája, a napkirály, minden inkább mint katona. Ifjúságában komédiás ós ballettánczos. Szenvedélyesen udvarolt, nagyon meg­ tudott kivánni valakit; zabálta a gyönyört, meg is csömörlött tőle, de soha vele jól nem lakott. A nyomába lépő két-három ivadéknak ő adta a mintát életével és ízlésével. Egy századon át a szerelem csak mohó, sóvár

Mérő István : Az udvaron.

ölelkezés, merő állati falánkság. Kikapós fér­ jek, a kik szerettek a tilosban vadászni, a kik nem tudták magukat egész életükre egy szoknyához kötni, voltak előtte i s ; de ő tette divattá, a mi egyébként korábban is divat volt egy párszor, hogy a királyok s a társadalom előkelői csupán hagyományos szokásból, a törvényes ivadék föntartása érdekéből lépjenek legális házasságra. Francziaországban a maitresse XIV. Lajos előtt sem ritkaság; de az ő példája teszi kötelezővé nemcsak Francziaországban, hanem Európaszerte mindenütt. Az aztán a járvány s a divat közös, veleszületett természete, hogy másodhajtásban degenerálódjék. XIV. Lajos számos kísérletezés után megállapodott Scarron özvegyénél, Maintenon asszonynál s öreg­

ségét legalább nem megbotránkoztató módon morzsolta le. A kik példáját utánozták, köz­ tük utódja és unokája, XV. Lajos, Pompadour és Dubarry kedvese, egyben-másban túltettek a mesteren. Olyan tanítványa volt Erős Ágost szász fejedelem és választott lengyel király a Saxc galante hőse, a ki tanulhatott XIV. La­ jostól és példát adhatott XV. Lajosnak, élvén e két király uralkodása között. Az ő érdeme, hogy korában Drezda az első város a konti­ nensen, A mely sikeresen konkurrál Versaillessal; Paris után ott volt az első olasz opera és ballet; Versailles után ott emelkedett elő­ ször hatalommá, az udvari élet központjává a maitresse. Ma a királyi szerető csak privát kedvtelés, a mi lehet botrányos, talán kárhozatos is (például a belga II. Lipót esete); de a XVIII. században, a rokokó korában, a mint Bielfeld: des instüutions politiques (A politikai intézmények) czimű munkájából megtanulhatjuk, államügy, olykor államérdek volt, vagy legalább is annak hirdették. Ma a királyi szerető csak a király magánvagyonát, czivillistáját dézsmálhatja meg; akkor a népet zsarolták ki, hogy a király a galanteria tör­ vényei szerint élhessen Erős Ágost negyven év alatt (1696—1733) egy, bizonyára nem túl­ zott számítás szerint húsz, mai értékben leg­ alább kétszáz millió+t költött szeretőire. Mel­ lékesen megjegyezve, foglalkozott donjuánkodáson kívül egyébbel is. Jó katona, nem kö­ zönséges diplomata, hisz magánál hatalmasabb vágytársak ellenében választatta meg magát lengyel királynak; de a szoknya körül aratta legnagyobb diadalait. Veleszületett hajlandó­ ságát jó ós praktikus iskolában művelte a töké­ letességig. Ifjúságában beutazta Európát s még nem volt húsz esztendős, a midőn kalandjai­ ról már Európaszerte ismerték a nevét. Spa­ nyolországból egy hatalmas tőrszúrást hozott magával emlékül, a mit egy tréfát nem ismerő hidalgótól kapott, a ki feleségével tetten érte.

14. SZÍM. 1 9 1 1 . 5 8 . ÉVFOLYAM.

271

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

száz házasságon kívül született gyermek apa­ ságával dicsekedhetett s egy franczia historikus (Philáróte Chásle) hétszázra teszi szeretői szá­ mát. Olyan athléta test és olyan izzó tempe­ ramentum volt, hogy még e hihetetlennek tetsző dolgokat is elhiszszük róla. Az Erős Ágost históriája azonban nemcsak érdekes, ínycsiklandó kuriózum, hanem érde­ kes fejezete az erkölcs és izlós történetének is. Neki még nem hordozták kikészítve az ölébe a maitresseket, mint XV. Lajosnak. A kiszemelteket ő hódította meg s legsürgő­ sebb dolgai közben is mindig talált időt, hogy a kit megkívánt, azt meg is szerezze. Hódítá­ sait elvállalhatná a legenda Don Juánja is. A Saxe galante, a mely czímónek megfelelően osupán szerelmi életével foglalkozik, tizenkét olyan kedvesét említi, a kikkel huzamosabban élt, a kiknek pozicziót adott s ezek szépség, szellem s a legtöbbször születés dolgában is előkelőségek. A maitresse akkor nem meg­ vetett személy, a kit dugdosni illik, de rang ós. hatalom. A viszonyok sem szövődtek titok­ ban. ErŐ3 Ágost szeretőit bemutatta a felesé­ gének s a fejedelemasszony némelyikükkel, mint Königsmark Aurórával, Szász Móricz anyjával, barátságot kötött. A komédiázás azon­ ban annyira dominálta azt az ivadékot, hogy a legintimebb dolgokból is látványosságot csi­ nált. A fejedelem Késsel kisasszonyt, egyik ked­ vesót, a kinek szívót hatvanezer tallér értékű gyémánttal puhította meg, vadászkosztümben falun látogatta meg, tanuk előtt térdre borult előtte s eljátszott egy melodrámába illő jele­ netet. Még nagyobb komódiázás között vette birtokába Königsmark Aurórát. Az első pász­ torórákon kiköltözött vele Moritzburgba, a hol Auróra, mint Diána várta nimfái élén. Aztán szultánnak öltözött, Auróra szultánának, aztán kendőt dobott neki, a mit a há-

Glatz Oszkár: Megérkezés. remekben szokás. A kik pedig tanúi e mulat­ ságnak, nem éreznek semmi szégyenkezés félét; az asszonyokban irigység és vetélkedés támad; mindannyian szeretnék, hogy hasonló kitün­ tetésben részesüljenek. A maitresse en titre, a bevallott, a bemutatott szerető nem ment ágyasszámba; feleség volt, nem is balkézről, hisz ez időben egész komolyan vitatták, hogy a bibliában nyoma sincs a monogámiának,

hogy az egy feleséget az egyház ugyan taná­ csolhatja, de nem teheti kötelezővé. Az sem volt szégyen és romlás, ha a fejedelmi kegy hamarosan elfordult a választottól. Akkor már gazdag volt, rendszerint rangot is kapott, vá­ logathatott a kérőkben. Erős Ágost, a mikor szakított Königsmark Aurórával, a quedlinburgi kolostor fejedelemasszonyává tette; egy­ más szeretőjének a császárral herczegi,

Az antik világ olimpusi Jupiterének hitte ma­ gát,, a mit egyébként udvaroncz költők is taní­ tottak, van rá példa Moliérenél is, a kinek joga volt minden asszonyhoz s az asszonyok, mert értette a módját, nem soká huzakodtak, a mikor élni akart jogaival. Egy kortársa, a beyreuthi őrgrófné följegyezte, hogy negyedfél

Jendrassik Jenő : S. S. arczképe.

A K É P Z Ő M Ű V É S Z E T I T Á R S U L A T TAVASZI K I Á L L Í T Á S Á R Ó L .

Knopp Imre : T. S. E. baronesse arczképe.

Gergely Imre : Virágvásár Caprin.

A KÉPZŐMŰVÉSZETI TÁRSULAT TAVASZI KIÁLLÍTÁSÁRÓL.

1 4 SZÁM. 1!H1. 5 8 . K-Vl'OMAM.

272

VASÁÉN API Ú J S Á G .

í*. SZÁM- m n . r a . ÉVFOLYAM.

Orleansba s innen New-Yorkba juthasson. Ha­ talmas, 11,000 kilométeres hosszú ú t ! S a kis társaság, melyet nem annyira az élettel játszó sportszellem, mint inkább a tudomány gé­ niusza űz e vakmerő vállalkozásra, nem riad vissza, készen áll az indulásra s bízik a terv sikerében. S méltán ! A nagy gonddal készült «Suchard* megérdemelné e rekordot. Kiélnek térségein bámulja most még az ér­ deklődők serege ezen óriás, szivaralakú, Parseval-féle léghajót, mely 6730 köbméter gázt képes magába fogadni. Teste 60"5 méter hosszú s 17* 12 méter széles. Különösen szép a gon­ dolát helyettesítő csónakja, mely a bremeni Lürssen-ék ügyes munkásainak gyártmánya. Nagysága meglepő: 10 méter hosszú és 3"1 méter széles. Góprészeit az expediczió egyik tagja, Mutter mérnök készítette. Két 100 ló­ erős motor dolgozik rajta felváltva s hajtja a két-három méteres átmérőjű, kétágú facsavart. A csavarok 800—900 fordulatosak, míg a mo­ torok 1000—1200 fordulatot is tesznek. A gé­ peken kívül elég tág helyiségek állanak még az utasok rendelkezésére, sot a motorok huza­ mosabb táplálására még külön benzin is szál­ lítható rajta. Vizre-kerülés esetén a hajó vizcsavarát a motorok egyike hajtja. Képeink között t. olvasóközönségünknek is bemutatjuk Brucker-nek Suchard-jéá. Grész Leó.

FERENCZ JÓZSEF ES I I VILMOS A PÁLYAUDVARRÓL SCHÖNBRUNNBA HAJTATNAK.

harmadiknak birodalmi grófi rangot adományoztatott. Ha a választott véletlenül férjes asszony volt, hogy se az asszony, se a férj ne zsenirozza magát, az egyház hamarosan és készségesen fölbontotta a házasságot. Egyéb­ ként az a férj, a ki az ilyen, viszonyra nem hunyt szemet, nem tartotta tisztességének, hogy feleségét valamely koronás fő elszerette, nevetségessé tette magát. így járt a bécsi Esterle, a ki feleségét Erős Ágosttal tetten érte, a midőn panaszra ment a császárhoz. Barátai közre fogták s azzal vigasztalták, hogy Amphitryon kibékült a sorsával, a mint meg­ tudta, hogy feleségét Jupiter csábította el s hogy a rómaiak is feleségüket ajánlották föl császáruknak. És Esterle, hogy a dolog egé­ szen rendjón legyen, hogy urának engedhesse át Montespán példája szerint a feleségét, Erős Ágost szolgálatába állott, írásban kötelezve magát, hogy feleségéhez nem tart több jogot, felesége születendő gyermekeit elismeri a maga gyermekeinek. Erős Ágost negyven esztendőn át élte a világát s az alatt megfordult karjaiban Euró­ pának majd minden nemzete. Egy pár ked­ vese : Késsel, Deskau, Osterhausen szászok voltak; Königsmark Auróra, Lecuvoreur Ad­ rienne híres kedvesének, Szász Móricznak édes anyja, svéd; Esterle grófné osztrák; Lubomirski herczegné és Dönhoff grófné lengye­ lek ; Kenárd kisasszony, a csaposleány és DuPark, a tánczosnő, francziák; Fatime, Spiegel udvarilakáj czimzetes felesége, a ki Buda visszavételekor került keresztyén fogságba, tö­ rök ; Cosel grófné dán volt. Á lengyelek meg­ követelték, hogy királyuknak lengyel szere­ tője is legyen s Dönhoff grófnét udvari ármány játszta Erős Ágost karjai közé. A dán Cosel grófné pozicziója volt a leghatalmasabb. Ama­ zon volt, jól forgatta a kardot s kitűnően vadászott. Drezdában a szász Betsábénak hív­ ták. Szerette Erős Ágostot, szeretői közül ő volt az egyetlen, a ki hosszabb ideig, hét éven át tudta megtartani. De ő is került a legtöbbe és ő diktálta a legkeményebb föltételeket. Ura, Hoyan miniszter, ötvenezer tallérért mondott le róla; az asszony évi százezer tallért kötött ki magának; ráadásul megígértette, hogy a ki­ rályné halála után királynévá koronázzák; addig is törvényes feleségnek tekintsék és nevezzél;. A törvényes feleségnek pedig mind e vásár­ hoz nem volt semmi szava; vele nem törődött senki, a mint azt Lesczinszky Mária, XV. La­ jos feleségének példája tanítja; a politikusok, a diplomaták, a katonák, a mindenütt hem­ zsegő, mindenfajta kalandorok a választott hölgy, a maitresse körül forognak; vele, vagy ellene szőtték ármányaikat. A hálószoba soha sem volt nagyobb hatalom, mint a XVIII században; az asszony pedig minden drága­ sága mellett is, soha sem volt kétesebb becsű árú. Pölnitz ennek a gyönyörért lihegő, lelki­ ismeretlen, czinikus kornak adja olyan tükrét

a La Saxe galante-b&n és emlékirataiban, a minőt adott sokkal művészibb formában, mé­ lyebb szellemi tartalommal pár évtizeddel utóbb Diderot Remean unokaöcscse czímű regényében. Június.

HELLE. REGÉNY.

Folytatás.)

Irta Marcelle Tinayre. Fordította M. Hrabovszky Júlia.

Hosszú pillanatig maradtunk így, ő hallga­ tagon, én nyöszörögve, majdnem egymás kar­ LÉGHAJÓN AZ ÚJVILÁGBA. jaiban. Hirtelen kibontakoztam és letöröltem A Biedinger-féle augsburgi hires léghajó­ könnyeimet. gyárnak gépei már nem zakatolnak; elhang­ — Miután erősnek kell lennem, az leszek. zott az utolsó kalapácsütés is. Brucker-nek, Azt akarom, hogy az én kedves bácsim nyu­ a német-amerikai zsurnalisztának léghajója: godtan haljon meg, miként ólt is . . . Én «Suchard* már próbarepüléseit végzi Kiéiben, egyedül. . . hogy aztán bizton, szép reményekkel indul­ A könnyek újra fojtogatni kezdtek. hasson hosszú útjára, «az AtlaiiH-óczeánon át — Nem fogok sirni előtte . . . engedelmes­ az Újvilágba*. kedni fogok magának . . . De . . . oh ! Antoine, Bruckernek expedicziója — a képeink között minő fájdalom! bemutatott hattagú társaság — a Marokkótól A nap elmúlt és elmúlt az éjjel is. Ha nem nyugatra eső Madeira - szigetről New -Yorkig hittem volna Genesvriernek vakon, tapasztalat­ óhajtana a magas légkörön átrándulni. S mi­ lanságomban összetéveszthettem volna a halált után a meteorológiai viszonyoknak szorgos jelentő fájdalomszünetelést, a legközelebbi ja­ áttanulmányozásából kiviláglott, hogy ezen vulást mutató jobbanléttel. A láz összetörte az terv csak a januártól májusig terjedő időköz­ élet rugóit: nagybátyám az elgyengüléstől halt ben, a meleg zóna passzátrégióin át vihető meg, nyugodtan, fájdalom nélkül, némelykor ki, Brucker ennek megfelelően készül az útra. majdnem vígan, de a nélkül, hogy Genesvrier A Madeira-szigettől a Kanári-szigetek felé ha­ vagy én elárultuk volna előtte nyugtalanságun­ ladva, a 10-től 30-ig menő éjszaki szélességi kat, ő megértette, hogy ez a vég. fokok között száguld majd Suchard-ja NyugatEgész éjjel virrasztottam mellette, néha ki­ India szigetvilága felé, hogy Puerto-Bicot, Hai­ mentem a lépcsőközre, hogy a falnak nekidőlve tit és Cubát érintve a Mexikói-öböl fölött New- kisírhassam magamat. Béggel már nem voltak

VIKTÓRIA AUGUSZTA NÉMET CSÁSZÁRNÉT A PENZINGI PÁLYAUDVARON ÜDVÖZLIK A FŐHERCZEGNŐK.

A N É M E T CSÁSZÁR B É C S B E N .

==

VASAKNAPI ÜJSÁG.

273

BRUCKER ((SUCHARD!) LÉGHAJÓJÁNAK GONDOLÁJA. A ((SUCHARD » LÉGHAJÓ.

LÉGHAJÓN AZ ÚJVILÁGBA.

többé könnyeim. Bizonyos kábultság vett raj­ a lépcsőre, a melyen az állatiasság az emberi­ megyek, nem szeretem becsapni sem magamat, tam erőt, a mi a végtelen aggodalmak krízise ségig érkezik és az emberiség az istenihez . . . sem másokat, mert az én koromban semmiféle után szokott bekövetkezni; a valóság érzete Nézzék, minő fehér, minő szép az a csillag!... cselekedet sem közönyös, mert én talán inkább eltompul ilyenkor, a magát kimerített kétségbe­ Sohasem nézhettem a nélkül, hogy ne gondol­ mint bárki, átérzem a magamra vállalt felelős­ esés komoly hallgatássá nemesül. Sylvain bácsi jam, ez a csillag bizonyára a költők, a bölcsek séget. ágya mellett álltam; a másik oldalon Genes­ tartózkodási helye, ott élvezik a s z é p e t . . . Ta­ Genesvrier megállt előttem. vrier és a beteg átengedve kezeit a mi kézlán már holnap én is ott leszek és ez a való­ szorításainknak, hirtelen egészen érthető han­ — Bocsásson meg, ha nem merek beszélni, ság, vagy hiábavaló álmodozás meg fogja szé­ gon, leírhatatlan kiejtéssel beszélt: a legkevésbé sem vagyok ékesszóló, kis barát­ píteni a halálomat. nőm, és ha intim érzéseket kell hangosan ki­ — Hellé, szeretett gyermekem, meg fogok A lélegzete kifogyott és ő elhallgatott, de fejeznem, nem tudom, miféle nevetséges, ügyet­ halni. Áldom a természetet, a miért erősnek éf mosolygó szemei nem lettek fátyolozottak. Uj­ eszméletnél hagyott az utolsó pillanatokban, jaim alatt éreztem, hogy a pulzusa egyre las­ len szemérmet érzek. Jobb szerettem írni ön­ melyeket melletted t ö l t ö k . . . Nagyon sok mon­ sabban ver, a keze k i h ű l . . . De azért nem sír­ nek és itt a vallomásom — folytatta, levelet danivalóm lenne neked, de kevés szavakba kell tam többé és Genesvrier, ki a beteg másik kezét húzva ki a zsebéből. — Ne nevessen az elösszefoglalnom mondanivalómat. Egy kérésem tartotta, osztozni látszott e nyugodt haldoklás járásomno, a mit talán regényesnek fog tar­ van hozzád, Hellé: maradj hű az én álmom­ szépségében, a mi a legnagyobb tisztelettel töl­ tani. Olvassa át a levelemet lassan, gondolkoz­ zék fölötte és ne siessen a felelettel. hoz ; valósítsd meg magadban a nőt, a kit belő­ tött el minket. — Minő sajátságos ember ön! — szóltam, led formálni megkisérlettem. Fuss a közép­ A nap diadalmas korongja kibukkant a hal­ átvéve a felém nyújtott levelet. — Mikor kell szerűség elől, ne térj le az utadról, tartózkod­ jál a szenvedélytől, annak sophismáitól és déli­ mok mögött. Nagybátyám megmozdult. Lát­ ezt elolvasnom? bábjaitól, és lelkednek kincsét add csupán tam, hogy arczvonásai egy végső elragadtatás­ — Azonnal. Magára kell hagynom önt. ban megkövesülnek. Antoine föléje hajolt és annak, a ki megérdemli. — De eljön ma este ? Marboy asszonyt is lezárta a szemeit. várom. Oh ! — kiáltottam fel, megcsókolva már A halál a napvilággal jött és a hajnal meg­ — Eljövök. a halálverejtéktől gyöngyöző homlokát, — ki nyitva egy misztikus Olympusnak aranykapuit, — Jöjjön korán, hogy egyedül beszélhes­ fog engem megvigasztalni a bácsi elvesztése magába fogadta a diadalmas Szellemet. sünk egy pillanatig. fölött, hol találok olyan mestert, mint a bácsi ? — Nagyon szívesen. A viszontlátásra, Hellé. XVIII. — A viszontlátásra, Antoine. — Mestert, Hellé? Neked nincs szükséged Gyászruhába öltözve ültem a tágas könyvtár­ A kezemet az övéiben tartotta és én érez­ tanítóra többé. Neked egy vezető és egy barát szobában, a hol jobban, mint bárhol, felidéz­ kell. Te meg fogod őt találni, ebben bizonyos tem magam előtt az eltűnt mester kedves tem, hogy reszket. — Viszontlátásra! — ismételte. vagyok és ez a meggyőződós édes nekem . . . képét. A Saint-Sulpice-templom tornyaira, a És olyan hevesen távozott, hogy egészen meg Ne sirj, édes kicsikém. Te voltál öregségemnek csurgó házfedelekre, a sárga, vízben úszó koronája, az örömöm, világosságom, élő ál­ kertre reggel óta finom, őszi eső esett. A lel­ voltam lépetve. mom . . . Es nem hagylak egyedül és elha­ kem szomorúsággal volt eltelve. Visszaültem a tűz mellé és olvasni kezdtem. gyatva . . . (Folytatása következik.) A karosszék támlájára könyökölve, kezemet Tekintete Genesvrier felé fordult: a migrainetől fájó homlokomra szorítva, néz­ E — gy jó barát. . . Antoine, én magára bí­ tem az első novemberi tűz lobogását, pattogá­ zom ő t . . . Pótolja nála a h e l y e m e t . . . Le­ sát és hallgattam a velem szemben ülő GenesA HÉTRŐL. gyen . . . vriert. Fuldoklott. Genesvrier erősítő italt nyújtott Egy nagyon előkelő kaszinóból kigolyóztak egy . — Azt kérdezi, miért maradtam olyan sokáig neki. Akaratának erejével a bácsi mintha vissza­ távol, — mondta. — Szemrehányást tesz ne­ urat, a ki inkorrekt dolgot művelt Az esetet ak­ hívta volna a tovaszállni akaró életet. kem Hellé. Tudja-e, hogy kis haragja jobban kora terjedelemben tárgyalták az újságok, mint egy Hellé a nővérem lesz, — szólt Antoine esik, mintha kedvesen fogadna? eseményt Kevesebbet semmi esetre se irtak róla, felemelkedve! — Úgy látom, tréfál, bár ez nem szokása. mint a mennyit a téma megérdemel Nem gon­ Genesvrier szeme fellángolt és a haldokló Nem csodálkozom, hogy Bruxellesben maradt dolnók, hogy < hézagot pótol» az, a ki föladatának szemei visszatükrözték e lángot. Hirtelen mint­ a beteg Laurent Jacques mellett, azon sem, érzi, hogy még egy kifejtett véleménynyel gyara­ egy megerősödve, felvidulva, megkönnyebbülve, hogy ő minél tovább visszatartani igyekezett pítsa a hozzászólásokat. Legfölebb magát szóra­ a bácsi intett neki, hogy a párnákba süppedt ö n t . . . De miért nem irt nekem ? A közönye koztatja vele. fejet felemeljük. A hangja tisztábban csengett, nagyon fájdalmasan érintett. Ennek is megvan a maga jogossága, a mit azon­ ajkai megpróbálták mosolyogni. — A közönyöm ? Komolyan, Hellé, feltehette ban a magunk számára igénybe venni nem kívá­ Hiszi, — kérdezte Antoinetól, — hogy rólam, hogy közönyös lettem? reggelig élhetek ? Szeretném még egyszer a vi­ nunk. De nem is maga az eset, hanem a kommen­ — Feltettem, Genesvrier úr. lágosságot látni; vén pogány vagyok és tet­ — Most meg «úrnak» nevez! Tehát igazán tálása fölszinre vet egy momentumot, a mely mellett szene nekem, ha lelkem a napfényben egye­ haragszik reám? az ember szó nélkül el nem haladhat Kilencz sülne az örök Lélekkel. Oltsa el a lámpát. — Magyarázza ki magát. Védekezzék. tizedrésze azoknak az elmélkedéseknek, a melyeket Nyissa ki az ablakot. Úgy tetszik, az ég már Genesvrier hátratett kezekkel fel s alá kez­ a Nemzeti Kaszinó döntése áradásnak indított, nem világosodik. dett járni a szobában. az ítélettel, mint egy cselekmény záró-következé­ Hajnalodott. Vénus csillaga már világosság­ — Egy titkom van, Hellé. sével, hanem azzal a fórummal foglalkozik, a mely tol átszőtt ködben veszett el. Pompás üde le­ — Titka, a mit nem mondhat el nekem, ki­ ezt az ítéletet meghozta. Nem az elitélt cselek­ vegő, mintegy a virágokból kipárolgó harmat választott testvérének? ülata, tódult be a láthatatlan kertből. — Ismerni fogja a titkomat. Nem akartam ményének erkölcsét bírálja, hanem az intézményét — Végre . . . meg lesz oldva előttem a nagy Bruxellesből írni, mert gondolkoznom, maga­ vagy szervezetét, a mely fölötte a pálczát eltörte. Hasonló jelenséggel néha találkozunk Ha egy rejtély, — szólt nagybátyám, — kivéve, ha mat megkérdeznem, Ítélnem kellett, mielőtt egy bolygóról-bolygóra, egyik titokzatosságból a olyan komoly lépést teszek, a mi megzavar­ bíróság olyan ítéleteket hoz, a melyek a meg­ másikba kell vándorolnom, hogy felfedezzem hatja egész életemet. A magány, a mibenöreg nyugtatás és kibékítés helyett nyugtalanságot kel­ az igazságot. Szeretek az ó-kori bölcsek nagy barátom mellett éltem, előnyösebb volt erre tenek az emberek erkölcsi érzésében — a mint ez almára visszagondolni és hinni akarom, hogy a lelkiismeret-vizsgálatra, erőm kipróbálására, például az esküdt-biróság működésében is sokszor a végtelenség lépcsőjének egyik fokára lépek, mint párisi remeteségem. Szeretem tudni, hová előfordult — a kritizáló hajlandóság ösztönös erővel

274 az itéletmondó fórumra veti magát. Ily esetekben a kommentálás ez iránybeli elhajlásának erkölcsi jogossága kétségbe alig vonható. Hiszen minden reform, minden új rend az igazságtevésben ezeknek a nyugtalanságoknak akczeptálása és eredménye. De ilyen momentum volt-e az, a mely a magya­ rázó kedvet ebben az adott esetben egy más mederbe térítette és az Ítélet erkölcse helyett az illető fórum erkölcsét tette, a maga anyagává ? Érezte-e valaki ezt az Ítéletet igazságtalannak ? Érezte-e olyannak, a melynek az igazsága csak bizonyos elfogultságok­ nak vagy előítéleteknek területén érvényes ? Érezte-e benne sérelmét valamely szabadabb, liberálisabb vagy demokratikusabb gondolkozásnak ? Szóval: van-e valaki, a ki e döntés motívumait olyanoknak itéli, a melyeket csakis egy különleges fölfogás, mondjuk ki, csakis a kaszinói erkölcs minősíthet egy marasztaló itélet indokainak? Olyan tulajdon­ ságok vagy cselekedetek bélyegeztettek-e ebben az ítéletben megtorlandóknak, a melyeket a kaszinók falain kívül megengedhetőknek vagy dicséretesek­ nek tart a társadalom ? Volt-e tehát ok arra, hogy akár a legliberálisabb és legdemokratikusabb tár­ sadalmi fölfogás is tiltakozzék egy szolidaritás lát­ szata ellen a maga erkölcse és a kaszinói itélet erkölcse között? A kommentálok között bizonyára egy sem akad, a ki erre a kérdésre igennel merne felelni. Se nem merne, se hajlandó nem lenne. Mi a magyarázata tehát annak, hogy a kik az elitélt cselekmény súlyosságát maguk is elismerik, szinte vehemens igyekezetet fejtenek ki az itélet súlyának elórtéktelenítésében ? Hogy akad, a ki odáig megy az okoskodásában, hogy egy ember «fölszabadítását)) üdvözli a kitaszításában ? A ki úgy látja, hogy a fekete golyó bilincseket robbantott szét egy idáig megkötözött ember kezén. A ki a szabad, munkás társadalom egy iíj hódítását vagy nyereségét kö­ szönti az «emigránsban». Engem, a ki szintén tagja vagyok a szabad és munkás társadalomnak, de nem vagyok abban a helyzetben, hogy a Nemzeti Kaszinó kigolyózhasson a tagjai sorából, szomorúság és ijedtség fog el, el­ olvasván ezeket az elmélkedéseket. Nem az fáj és sajog bennem, hogy demokrata tagtársam a szabad és munkás társadalomban engem soha se fog ha­ sonló alkalomból új nyereség gyanánt ünnepelhetni, de meghökkent a vallomás, hogy ez a mi szabad és munkás társadalmunk ilyen nyereségekre is rá lenne utalva ? . . Csak az vigasztal, hogy ennek a bölcsességnek az igazságában még nem vagyok félig se bizonyos. Sőt nem vagyok bizonyos a demokrataságában sem ennek a demokrataságnak. A fekete golyónak nem premiereje volt a múlt héten a Kaszinóban. Hasonló «fölszabadító» aktus előfordult már máskor is és a kivel megesett, nem mind fogadta el halálos ítéletnek. De hol van közü­ lük egy is, a ki «fölszabadúlván» csakugyan egy addig tétlenségre kárhoztatott nagy haszontermő energiának igazolta volna magát? Gyarapította-e kö­ zülük egy is valamivel a szabad és munkás társa­ dalom értékeit? Ellenben azt a leglángolóbb radikalizmus és demokráczia se tagadhatja, hogy ülnek ós pedig az asztalfőn ülnek a kaszinókban a férfiak, a kik a szabad és munkás társadalomban is nagy és értékes föladatokat teljesítenek. A kiknek munkáját és érdemét bent és kunt hála és dicséret övezi. És ezek közül még soha egyet se golyóztak ki, soha egy se érezte szükségét olyan dolgok elköve­ tésének, a melyek miatt a kaszinójuk velük szem­ ben egy «fölszabadító)) műveletre érezte volna magát kényszerítve. A kaszinói erkölcs megbecsüli, tiszteli és nagyra tartja őket, a mint hogy megbecsülik és nagyra tartják őket azok is, a kik nem kaszinó­ társaik. De vannak oly dolgok, a melyeknek elkövetéséért kiteszik az embert. Az egyiket a kávéházból, a másikat a kaszinóból. Már a szerint, hogy ennek vagy annak volt a vendége, vagy tagja. És én nem tudom elhinni, hogy valóban a szabad és munkás társadalom megbízott képviselője lenne az, a ki üdvözlő szónoklattal köszönt valakit csak azért, mert a Nemzeti Kaszinó kapuján tették ki olyas­

VASÁKNAPI ÚJSÁG.

14. SZÁM. 1 9 1 1 . 5 8 . ÉVFOLYAM.

miért, a miért más, kevésbbé előkelő ház kapuján gyilkossá lett. Kirántotta revolverét ós agyonlőtte is kitették volna. A demokrata gondolkodás nem — vele a kőművest. Nem azért, mert tönkre tette: a kaput nézi. Legalább nem emlékszem, hogy a hanem azért, mert — tréfált vele. Mert a tréfát, azt már nem tudta eltűrni. Pedig demokráczia hősei között emlegették volna valaha azt a polgártársat, a ki mikor kirepült az ajtón, az a tréfa többé semmit se rontott szegénynek a dolgán. Legfölebb csak azt demonstrálta, hogy a ezt kiabálta volna vissza : — Mboh ! Dobtak ki már engem sokkal előkelőbb katasztrófa, a mely őt érte, nem vette el minden­ kinek a jókedvét. Még azét se, a ki okozta. Az helyről i s ! A kik a kaszinókban ülnek, azoktól bizonyára esküdteket, a kik majd birói széket ülnek fölötte, távol van a gondolat, hogy a szabad és munkás nem közönséges probléma elé állítja a szegény Cziráki Károly. Döntenük kell róla: melyiktől társadalom nyereségének vegyék azt, a kit a maguk kebeléből kizárni kénytelenek. Annál kevésbbé, mert van több jog elveszíteni a józan eszét az embernek magukat is a szabad és munkás társadalom tag­ és pisztolyt ragadni: a komoly pofontól-e, vagy jainak is érzik, hiszen a kaszinói tagság ezzel a attól, a mit — csak tréfából adtak ? tagsággal szemben bizonyára nem teremt inkompa­ Nem akarunk elébe vágni a verdiktumnak, a tibilitást. A ki tekintet nélkül a miért ?-re föltét­ melyet egy tragikus eset közel kényszerít annak a lenül hőst, mártírt és vonzó kiválóságot lát abban, kérdésnek fejtegetéséhez : szabad-e valakit egy rósz a kit egy előkelő kaszinóból kitettek, az vagy túl­ vicczért halálra Ítélni ? Nem vagyunk benne bizo­ ságosan tiszteli a kaszinókat vagy nagyon haragszik nyosak, hogy erre a kérdésre egy népszavazás vala­ rájuk. De az első esetben rettenetes furcsán hangzik, mennyi leadott votuma ne»i-mel felelne. És minden mikor a demokrácziáról prédikál, a második esetben viccz rósz, minden elmésség és tréfa mérgezett pedig a legrosszabb taktikát választja, a mikor hegyű, ha a ki elmondja vagy elköveti, biztosan olyankor támadja őket, a mikor maga is kénytelen .tudhatja, hogy a kinek adresszálta, a szíve szerint hangoztatni, hogy nekik van igazságuk. nem mulathat rajta. A méreg akkor is méreg, ha czukorral van behintve és bonbonniéreből kínálják. * A dühből adott pofonnak magyarázata, tehát ment­ sége is, hogy a ki adta — földühösítettók és ezt Ismerik úgy-e mindnyájan a régi anekdotát arról torolta meg vele azon, a ki fölbőszítette. De a az emberről, a ki nem tűrte a tréfát. Ez az ember tréfából adott pofonnak nincs ilyen mentsége és a korcsmában ült, a mikor egyszerre odalépett legkevósbbó mentsége az, ha a ki adta, azért«tréfált» hozzá egy régi ismerőse ós — ő tudja miért? — mert tudta, hogy — nagyon fog fájni annak, a hirtelen jól kupán ütötte. ki kapta. A fejbekólintott ember fölpattant és ökölbe szorí* tctt kézzel hördült r á a támadójára: Hogy a régi törvény parancsa szerint egy méla — Tréfa akart ez lenni? akkorddal fejezhessük be a szemlénket, ehhez, Ez keményen felelt: fájdalom, túlságos bőséggel is megvan a módunk. — Nem. Ez komoly volt. Erre a válaszra a jó ember egyszerre megnyugo­ Az első tavaszi napok enyhe fényességében igen dott. Visszaült a helyére és csöndesen csak annyit dús lett az a vándorló' erdő, a mely pálmákból, babérfákból, délszaki növényekből támad feketével mondott: — No, mert ilyen tréfát nem tűrtem volna e l . . . bevont falak között A harangok szava egész csa­ A filozófia kétségtelenül egy kissé szokatlan. De patját búcsúztatta férfiaknak, a kik messzibb lát­ a vicczben, az igazi vicczben, ha még oly bizarr ható helyről indultak el utolsó útjukra. is, mindig valami lélektani igazság lappang, a Ezen a helyen hadd ejtsünk néhány halk szót minek a viccz legfölebb csak túlzása, de egyben kettőről a hét halottjai közül, két emberről, a kiket hirdetője. egy belsőbb, mélyebb közösség is fűzött egymáshoz, Egy rövid, de véres kis napihír jelent meg az mint az, hogy körülbelül egykorúak voltak, barátok újságokban egy háztulajdonosról, a ki agyonlőtt voltak és ugyanaz az irói klub volt mind a kettőnek egy építőmestert. Ennek a háztulajdonosnak a pihenő tanyája. Ez a két ember, a kinek halála háza csodálatosan hasonlított a szegény Akakievics váratlan híre egy napon rendítette meg sok közös Akaki — kabátjához. A gyönyörű, finom, gonosz ismerősük, barátjuk szívét: Szohner Antal és kabáthoz, a melyért esztendőkig kínlódott, éhezett, Márkus József. kuporgatott a jó Akakievics Akaki és mikor meg­ A hivatásnak más-más útját járta mind a kettő. volt, mikor először fölvehette — elrabolták tőle. Szohner Antal a honvédelmi minisztérium tanácsosa Hány esztendeig zsugorgatta az a szegény vasúti volt, Márkus József pedig lapszerkesztő; a tempera­ altiszt a pénzecskéjét, hány esztendeig őrizte, táp­ mentumuk is egészen más : Szohner Antal csupa lálta, beczézgette azt az ábrándját, hogy legyen szelídség, melegség és a szó legnemesebb értelmében egy kis «tulajdon háza» az Angyal-földön, ezt nem való naivság. Márkus József pedig harczos lélek írja meg az újság. Bizonyos, hogy sokáig. De és fanatikus energia és mégis volt közöttük egy végre — örökölt is hozzá valamit — meglett. nagy, benső szolidaritás, mert mind a ketten ugyan­ Telket is vásárolt, a házacskát is megépítette. Az annak a pogány istennek templomába jártak kora Akakievics Akaki kabátja elkészült. ifjúságuktól életük végéig áldozni és imádkozni. De az angyalföldi Akakievics még csak egyszer Thalia istenasszonynak két rendíthetetlen, sírig hű se ölelhette magára, őt már a szabója megcsalta. lovagja volt ez a két deres hajú 'gavallér, neki Kiderült, hogy a kőműves nem értette a dolgát. udvarolt és az ő kegyéért pályázott lobogó rajon­ Bosszúi csinálta a házat. És a hatóság elrendelte, gással az egyik és epedő rajongással a másik. hogy — le kell bontani. Bomantikus gavallérok voltak mind a ketten, a maga A szegény Cziráki Károly, ez a boldogtalan vasúti temperamentuma szerint mindenik. Márkus Jó­ altiszt neve, tehát nagy pofont kapott a kőműve­ zsefnek az volt a meggyőződése, hogy a hétköz­ sétől. Csúnyán összeveszett vele. De emberhalál napok munkája soha se lehet olyan értékes, becses nem lett ebből a veszekedésből. Mert ez a pofon — és komoly, mintha a színháznak szolgál, Szohner komoly pofon volt. Ezt elviselte Cziráki Károly. Antal viszont úgy érezte, hogy nem lehet szebb Fájt neki nagyon. De elviselte. Bettenetesen égette ünnepnapja az életnek, mint a melyen a szép a nevét. De elviselte. bálvány oltárára teszi le termő lelke virágáldozatát De jött — egy kisebb pofon. Tréfás pofon. Amah­ szerényen és szemérmesen, mint a ki maga is tudja, hoz képest csak egy ártatlan legyintés. A kőműves hogy nem apostol, csak — hivő. meg akarta engesztelni póruljárt megbízóját Hát — A két hűséges fehér hajú imádó, az egyik, a mikor hetek múlva találkoztak — vidámra fordí­ ki deres fővel is megmaradt ifjontian lángolónak totta a szót Incselkedett vele. A hogy mondani és a másik, a ki deres fővel is megmaradt ifjontian szokás «ugratta». szemérmesnek, meghatóttnak, íme egy napon né­ És Cziráki Károly, a ki a rettenetes nagy komoly mult el, egy napon távozott. Emlékül a tehetség pofont, a mely élete álmát és kibimbózott ábrándját örökkévaló alkotásait egyik se hagyhatta, de hagyta romba verte, elviselte, lenyelte, kiállta, ezt a nem a hűsegét, a mely örökkévaló, ha holtig eltartott is pofont, csak tréfás bökdösést nem tudta eltűrni. Szigma. Ettől vérbe borúit a szeme. Ettől explodált minden indulata. Ez megvadította és megőrjítette. Ettől

14. SZÁM. 1 9 1 1 . 5 8 . KVFOLYAM.

A MAROKKÓI SZULTÁN CSAPATAI.

I R O D A L O M ÉS MŰVÉSZET. A Szerechenek összeesküvése. Pékár Gyula már A rég mint teljesen kialakult, kész iró áll a közönség előtt, a kitől"nem várhatunk már meg­ lepetéseket, váratlan fordulatokat, a kinek világ­ nézete már rég teljesen megérett és megállapodott s a ki az irói technika egy bizonyos, egyéniségé­ nek megfelelő lehetőségeit teljesen meghódította magának. Azzal a megnyugvással fogjuk kezünkbe minden xvjabb könyvét, hogy megbízhatunk benne, azt fog adni, a mit várunk tőle: minden rész­ letében gondosan kidolgozott, fordulatos mesét, melyet élénk fantázia és széleskörű irodalmi műveltség alakított ki, férfias romantikát, melyet a megfigyelés valószerűsége hoz közel a realitás­ hoz, erős szatirai elemekkel telített humort, ki­ élezett, csiszolt stílust, a mai magyar társadalom bizonyos elemeinek élénk színezésű rajzát, esetleg nagy históriai műveltségre valló történeti hangu­ latokat. Új kötetében is, melynek A Szerechenek összeesküvése és egyéb elbeszélések czimet adta, a régi Pékárral találkozunk. A Szerechenek egy tönkrement, lezüllött gentry család, a mely családi összeesküvés alapján kiküldi huszárhadnagy tagját, hogy ravasz módon akadályozza meg a gazdag nagybácsit állítólagos tervében, hogy nőül vegye állítólagos szeretőjét, Berger Sárit. Hódítsa meg és szöktesse el a leányt s mentse meg ezzel az örökséget. A hadnagy sikerrel jár el a megbízatás­ ban, meghódítja a leányt, de ennek ártatlan kedves­ sége őt magát is megbabonázza, úgy hogy nőül is veszi a leányt, a ki nem szeretője, hanem fo­ gadott lánya a nagybácsinak Ehhez hasonlók a többi témák is, mindegyiknek valami kiélezett öt­ let az alapja s ugyancsak egy ilyen ötlet adja a megoldását. De vannak a kötetben külföldi tárgyú novellák is ; ezek közt szatírájában talán kissé túlerősen színezettnek kell éreznünk azt, a mely a régi lengyel forradalmárokat gúnyolja ki, bár a befejezésében a gúny meleg, emberséges hu­ morrá szelídül. Igen érdekes a két párisi apache-történet, a helyettes-szeretőről, a ki elvállalja börtönbe került barátnője szeretőjének kitartását, de a négy hónap alatt beleszeret a legénybe, mire a hazakerült igazi szerető agyonszúrja és a detektivről, a ki apachenak adja ki magát és így bo­ gozza ki egy nagy apache-bűntett szálait. A végén említjük meg, mert a kötet legfinomabb darabjá­ nak találjuk azt, a melyben Sévigné asszony el­ mondja, hogy adják férjhez háromszor is előkelő •öregurakhoz Francziaország legelőkelőbb és leg­ gazdagabb örökösnőjét még gyermeklány-korában s :a háromszoros özvegyet aztán hogy öli meg első myílvános szereplésekor a szerelem. Ebben a no­ vellában egy bájos lányalak tragikus vergődése piine <3> gyerekes öntudatlansága ép oly megható, mint első fellobbanása. — Itt említjük meg, hogy Pékár Gyula Drághy Éva esküje czlmű drámája, melyet nemrég került előadásra a Nemzeti Szín­ házban, könyvalakban is megjelent a «Fővárosi 'Színházak Műsora» czímű vállalatban; könyvben bizonyára ép oly szép sikert fog aratni, mint a színpadon. Edda-dalok. Gábor Ignácz most második kia­ dásban adta ki Edda-fordításait, melyek néhány •év előtt a Kisfaludy-Társaság kiadásában jelentek meg. Az Edda tudvalevőleg azoknak a német ősdaloknak és mondáknak a gyűjteménye, a melye­ ket a kilenczedik század végén Izlandba menekült norvégek utódai őriztek meg, még akkor is, mikor a keresztény hittérítés a többi germán törzsek tu­ datából, mint a pogánysagra emlékeztető emléke­ ket, kiirtotta őket s a melyeket a tizenhetedik

275

VASAKNAPI UJSAG.

A FRANOZIA IDEGEN LEGIO EREDETI VISELETE.

század közepén élt Sveinsson püspök fedezett fel és nevezett el Edda néven. Ennek a gyűjtemény­ nek egy része mithikus, a germán kozmogoniára és theogoniára vonatkozó dalokat tartalmaz, a má­ sodik részben hősköltemények vannak összegyűjtve s az ezek közötti hézagok prózai darabokkal van­ nak kitöltve. Gábor Ignácz az utóbbi résznek, a hősdaloknak javát fordította le, a Brunhilda, Szigurd és Gudrun mondakörhöz tartozó dalokat és a Szigurd mondát, a mely az Eddának egyik leg­ régibb és legszebbnek elismert dala, a Nibelungéneknek egy ősibb változata. A gyűjteménynek fontossága úgy általában az ősköltószetnek, mint különösen a német költészetnek szempontjából elsőrendű s lefordításával Gábor Ignácz nagy szol­ gálatot tett irodalmunknak, annyival is inkább, mert a munka, melyet végzettj nem olyan termé­ szetű, hogy olcsó babérokat lehetne vele szerezni. A fordítás nagy és fáradságos tanulmány és jelen­ tékeny fordítói készség eredménye. Az eredeti versformának magyar reprodukálása, a sok alliteráczió nagyon sok nehézséggel jár s a fordító e nehézségeket sokszor meglepő készséggel győzi. — A könyv előszavában a fordító egy tudományos életünket nagyon jellemző panaszát mondja el. Három év előtt megjelent s az ősi magyar rit­ musról szóló könyvének a szakkörök részéről való agyonhallgattatását panaszolja e1. S valóban külö­ nös dolog is ez. Az a könyv a magyar ritmika legfontosabb kérdéséről állit fel egészen új, meg­ lepő, tagadhatatlanul tudományos alapokra épített theóriát, a mely lehet helyes, lehet téves, de anynyit minden esetre el kell ismerni róla, hogy komoly figyelemre ós ha egyébre nem, komoly, tudományos czáfolatra érdemes. Minden jól szer­ vezett és eleven tudományos életben egy ilyen könyv élénk vitát produkálna, a melyből hamaro­

san kialakulna a felállított hipotézisről való köz­ vélemény s a ' mely mindenesetre egy tömeg új adatot és új szempontokat vetne felszínre. Nálunk az olyan könyvnek egészen más hatása van, a nálunk uralkodó tudományos gőg és elzárkózás, mely voltaképen az igazi tudományos szellem hiá­ nyának a leplezője, nem engedi megszólalni azo­ kat, a kik az új hipotézist helyesnek tartják; a kik pedig ellenzik, talán azok nem tartják érdemesnek, hogy magukra vállalják azt a fáradságot, a melylyel egy ilyen nagy tudományos apparátust kivánó polé­ mia jár. Ha nem tudnók, hogy az efféle nálunk rend­ szer, kivált oly kutatókkal szemben, a kiknek ked­ vező összeköttetések s befolyásos helyzet nem nö­ veli a súlyát, akkor valami különös, rejtett ok­ nak kellene tulajdonítanunk Gábor Ignácz ritmikai teóriájának agyonhallgatását. A teória tudomá­ nyos jelentőségét megállapítani nem tartozik ránk, de hogy tudományos megvitatásra alkalmas, mert fontos tudományos problémát tudományos appará­ tussal tárgyal, — azt bizonyosnak látjuk, tehát mulasztásnak kell tekintenünk tudós köreink részéről azt a magatartást, a melyet vele szemben tanúsítanak. Petőfi és Madách. Kristóf György ily czímű fü­ zete nem párhuzam e két párhuzamba alig állít­ ható költő között, hanem kísérlet filozófiai alapon való összefoglalására a két költő világnézetének. A szerző a világnézet fogalmából indul ki, különb­ séget állít fel a filozófiai, erkölcsi, illetőleg vallási világkép s a művészeti, különösen pedig költői világkép között. E különbség felállításával foglal­ kozik külön Petőfi és külön Madách világképével. A két költő rövid összehasonlításával végződik a füzet. A «Jó Pajtás», Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyermeklapja április 2-iki, legújabb számá-

LEGLAY KAPITÁNY, A MAROKKÓI FRANCZIA KÖVETSÉG ATTACHEJA.

A MAROKKÓI F Ö L K E L É S .

276

VASÁRNAPI ÜJSAG.

14 szita. 1911. 58. Í.VFOLYAM. 14. SZIM. 1911. 58. ÉVFOLYAM.

u d v a r i tanácsos, 87 éves k o r á b a n Beszterczebában verset Váradi Antaltól, elbeszélést Szemere n y á n . — BTJCHEB ALAJOS m a g y a r királyi vinczelGyörgytől közöl, Sebők Zsigmond folytatja Dör­ lériskolai igazgató, 48 éves k o r á b a n B u d a p e s t e n . — mögő Dömötör utazását a Vaskapuhoz, Schöpflin VARGA JÁNOS r á k o n y i czímzetes apát, győri szé­ Aladár tanulságos t ö r t é n e t e t m o n d el a papír­ kesegyházi kanonok, szentszéki tanácsos, 6 0 éves gyártásról, Elek nagyapó és Bártané Sz. Mariska k o r á b a n G y ő r b e n . — V r a t a l i c h i VOTISKY KÁROLY. meséket m o n d a n a k , Zsiga bácsi tréfát m o n d el a vasvitézről, Rákosi Viktor folytatja regényét. A Kis • a k é s m á r k i ágostai hitvallású evangélikus kerületi főgimnázium nyűg. t a n á r a , 73 éves k o r á b a n Kés­ Krónika rovat a k t u a l i t á s a ' , rejtvények, szerkesztői m á r k o n . — SZOMBATHELYI JÁNOS g i m n á z i u m i t a n á r , üzenetek teszik teljessé e szám t a r t a l m á t . A Jó Győr v á r m e g y e t b . főszolgabirája, 52 éves k o r á b a n Pajtás-t a F r a n k l i n - T á r s u l a t adja ki, előfizetési á r a G y o m r o n . — TÖMÖRY JÓZSEF t ö r v é n y s z é k i biró, a negyedévre 2.50 fillér, egyes szám á r a 20 fillér. székesfehérvári esküdtszék elnöke, 56 éves korá­ M u t a t v á n y s z á m o t k í v á n a t r a ingyen küld a kiadó­ b a n Székesfehérvárott. — LATZKÓ ADOLF császári hivatal. (IV. ker., E g y e t e m utcza 4.) és királyi u d v a r i ékszerész, Meránban. — D r . Uj k ö n y v e k . LENGYEL MÁRTON t ö r v é n y h a t ó s á g i bizottsági tag, és egyéb clbeszéA Szerrchenek összeesküvése 64 éves k o r á b a n S z a t m á r o n . — Nagytótii APÁTHY lések. Irta Pékár Gyula. Budapest, Singer és LÁSZLÓ kir. táblai birói czímmel és jelleggel föl­ Wolfner. korában r u h á z o t t törvényszéki biró, 6 4 éves B u d a p e s t e n . — GIDRO LÁSZLÓ k ú r i a i biró, temes­ Drághy Éva esküje. D r á m a 3 felvonásban. I r t a vári táblai tanácselnök, 72 éves k o r á b a n Temes­ Pékár Gyula. Budapest, L a m p e l B . ( W o d i a n e r F . v á r o n . — KIRÁLY KÁLMÁN e v a n g é l i k u s lelkész. 62 és fiai). (Fővárosi Színházak M ű s o r a ) ; á r a 60 fillér. éves k o r á b a n L i p t ó s z e n t i v á n községben. — TÉRT Edda-dalok. Ó-izlandiból fordította Gábor IgNÁRCZISZ nyűg. államvasuti főellenőr, 68 éves ko­ nácz. A Kisfaludy-Társaság kiadásában megjelent r á b a n S z e n t m i h á l y o n . — Folkusfalvi és t o m k a h á z i kötet m á s o d i k kiadása Markó Lajos rajzaival. TOMKA LAJOS csákófalvi járásbiró, 4 9 éves k o r á b a n Budapest, L a m p e l B . (Wodianer F . és fiai); á r a Csákován. — TÓTH JÁNOS, volt g y ó g y s z e r t á r t u ­ 5 korona. lajdonos, 86 éves k o r á b a n B u d a p e s t e n . — SZABÓ Petőfi és Madách. I r t a dr. Kristóf György. B u d a ­ ELEK, az egyetemi n y o m d a nyűg. igazgatója, 67 pest, H o r n y á n s z k y Viktor. éves k o r á b a n B u d a p e s t e n . — SCHWARZ ÁRMIN, az

HALÁLOZÁSOK. E l h u n y t a k a közelebbi n a p o k b a n : Nagybisztrai BISZTRAY KAEOLY n y ű g . m . kir. t ö r v é n y s z é k i

biró,

1848—49. évbeli honvéd-főhadnagy. Czecz J á n o s h o n v é d t á b o r n o k segédtisztje, a Szent F e r e n c z - r e n d konfrátere stb., 9 0 éves k o r á b a n Nagyszebenben. — Dr.

KÁROLYI

ANTAL

királyi

tanácsos,

Vas

vár­

megye n y ű g . alispánja, volt országgyűlési kép­ viselő, 68 éves k o r á b a n B u d a p e s t e n . — UBAY GÉZA s z a t m á r i ügyvéd, városi törvényhatósági bizottsági t a g , 68 éves k o r á b a n . — I d .

birtokos,

ipartestületi

Veszprémben.

— Gróf

BAUER KÁROLY föld­

elnök, FORGÁCH

70 éves

korában

KÁROLY

ghymesi

nagybirtokos, 87 éves k o r á b a n N y i t r á n . — I r s a i IBSAY P Á L huszáfőhadnagy és földbirtokos, I r s á n . — Pilisi és szilassi SZILASSY ÖDÖN nyűg. m a g y a r k i ­ r á l y i honvédezredes, a v a s k o r o n a - r e n d és több érdemkereszt tulajdonosa, 59 éves k o r á b a n Losonezon. — L a t k ó c z i LATKÓCZY KÁLMÁN, 6 0 éves korában B á n t a p o l c s á n y b a n . — STADLER TEOEIL

Mi

19 korona 50 fill.-től kezdve tel­ jes ruhá­ való szövet. Bérmentve és m á r e l v á m o l v a házhoz szállítva. Gazdag mintagyüjteményt azonnal k a i d :

* T ö r h e t e t l e n a b l a k ü v e g . A közönséges tükör­ üvegek m á r a legkisebb ütésre csörömpölve h u l ­ l a n a k le a földre. A n a p o k b a n egy franezia t ü ­ körablaküveget h o z t a k forgalomba, melyet a b e m u t a t o t t kísérletek u t á n joggal n e v e z h e t ü n k t ö r h e t e t l e n n e k . A kísérletezések a l k a l m á v a l elő­ ször egy j ó k o r a ö n t ö t t v a s - d a r a b o t d o b t a k r á úgy­ szólván teljes erővel s alig t ö r t k i belőle egy 3—4 cm-es d a r a b k a . , Maid több revolver-lövéssel p r ó b á l t á k ki erejét. É r d e k e s , h o g y egy élestöltény sem h a t o l t á t az üvegen, h a n e m legfeljebb csak egy c m - n y i r e fúródott belé. A t ö r h e t e t l e n t ü k ö r ­ üveg vastagsága r e n d e s e n 2 — 2 V Í cm, de alig vál­ tozik átlátszósága, h a m é g v a s t a g a b b r a gyártják is. Készítésmódjáról m é g hallgat a k r ó n i k a . G. L

A legkipróbáltabb s a bel- és külföld legelső tekintélyei, vala­ mint sok ezer orvos által ajánlott táplálószer egészséges és bélbajos gyermekeknek és felnőtteknek. Nagy táplálóértéke van, előmoz­ dítja a csont és az izom fejlődés sét, szabályozza az emésztést és használata olcsó.

B

H E N N E B E R G £LTs Zürich.

EGYVELEG.

* A s ü r g ö n y z é s e g y d r ó t t a l most j e l e n t é k e n y újításnak örvend. Egy olasz m é r n ö k Andrcini oly készüléket k o n s t r u á l t , melylyel egyszerre 1 0 — 1 5 sürgöny t o v á b b í t h a t ó egyetlen drótvezetőn. A sür­ gönyök fölvétele fölhangolt fölfogó készülékekkel G. L. történik. * Gyorsvonat feltételes megállítása SzakályH ö ' g y é s z á l l o m á s o n . A budapest-keleti p . u . - o n Első L e á n y k i h á z a s í t ó Egyesület elnöke, 87 éves fiumei v o n a l o n február h ó 15-től bezárólag októ­ k o r á b a n B u d a p e s t e n . — BOTY OSZKÁR v é s n ö k - m ű ­ b e r h ó 31-ig forgalomban levő, F i u m é b ő l este vész, 6 5 éves k o r á b a n P a r i s b a n . . — Id. LUKÁCS FERENCZ belügyminiszteri főtiszt, 6 0 éves k o r á b a n . 7 ó r a 5 5 perczkor i n d u l ó és B u d a p e s t keleti p. u . - r a m á s n a p délelőtt 9 ó r a 3 5 perczkor ér­ B u d a p e s t e n . — P I L I S I P É T E R GYÖRGY, 18 éves k o ­ kező g y o r s v o n a t folyó évi m á r c z i u s h ó l-jétől rában Budapesten. kezdve Szakály-Hőgyész á l l o m á s o n reggel 6 ó r a Sárvár-felsővidéki SZÉCHENYI KÁLMÁNNÉ grófné, 43 perczkor u t a s o k fel- és leszállása czéljából fel­ szül. G r ü n n e K a r o l i n a grófnő, E r z s é b e t k i r á l y n é tételesen megállíttatik. palotahölgye és csillagkeresztes hölgy, 79 éves A Trieszti Általános Biztosító Társulat k o r á b a n Gráczban. — Özv. m a g y a r s z ö g y é n i Sző(Assicurazioni Generáli) f. évi márczius hó 18-án tar­ GYÉNY EMILNÉ, szül. n e m e s t a c s k á n d i C s e r g h e ö Na­ tott 79-ik közgyűlésén terjesztettek be az 1910. évi tália, 6 5 éves k o r á b a n B u d a p e s t e n . — Ozv. PLATZ mérlegek. Az előttünk fekvő jelentésből látjuk, hogy MÁTYÁSNÉ, 91 éves k o r á b a n Székesfehérvárott. — 1910. deczember 31-én érvényben volt életbiztosítási Özv. nemes KADARÁSZ IGNÁCZNÉ, szül. bigóczi tőkeösszegek 1.106.056,556 K és 66 fillért tettek ki Besskó F r a n c z i s k a , 8 3 éves k o r á b a n C h i n o r á n és az év folyamán bevett dijak 48.345,893 K 37 fil­ lérre rúgtak. Az életbiztosítási osztály díjtartaléka ban. —• TESZÁRY IDA, 89 éves k o r á b a n J á s z b e r é n y ­ 23.140,35+ K 72 fillérről 327.285,232 korona 15 fil­ ben. — Özv. k é s m á r k i KÉSMÁRKY SÁNDORNÉ, szül. D o r lérre emelkedett. Az életbiztositottak osztalék-alapja n e r I r é n , 7 3 éves k o r á b a n B u d a p e s t e n . — ATJL 6.348,761 K 59 fillért tesz ki. A tüzbiztositási ág­ SÁNDORNÉ székesfővárosi t a n í t ó n ő , 6 3 éves k o r á b a n ban, beleértve a tükörüveg biztosítást, a díjbevétel B u d a p e s t e n . — Özv. n e c p á l i J U S T H ALMOSNÉ, szül. 17.126.548,785 K biztosítási összeg után 29.243,814 K r o m o s k á n y i L e n g y e l Bóza, 72 éves k o r á b a n Nyit­ 26 fill. volt, miből 10.304,691 K 19 fill. viszontbizto­ r á n . — Özv. d r . KROMPECHER SÁNDORNÉ, szül. Csisításra fordíttatott, ugy, hogy a tiszta díjbevétel bay K a r o l i n , 85 éves k o r á b a n F e l k á n . — STIGEL18-939,123 korona 07 fillérre rúgott és ez összegből

NYERS-BASZTSELYEM hoz

MAYEE GSTJLÁNÉ, s z ü l Szalay A n n a , 3 4 éves korá­ ban B u d a p e s t e n .

^ 1 W\

Dr. MAUBERIE |

párisi tanár

KOSSZAK­ ALKOTÓ TALÁL­ MÁNYA

Meint kávé-

PÁRISI VAJCRÉME A r a 2 é s 1 . 5 0 K . Alaposan gyógyítja az arczbnr minden természetellenes tisztallanságail és beteges képződményeit. —

elsőranguak B raktárát ék-

4 szerekben, ezüstkészlclekben, alkalmi t ajándék okban,

úgyszintén

minden­

nemű fali-, álló-, utazó- és zsebö F.usége lözsef i órákban. főhg. kani. száll.

t

Kérjen t a v a s z t és n y á r i ú j d o n s á g a i n k b ó l r u h a és blúzhoz való mintákat: F o u l a r d , V o i l e , Crépe de Chilié, C h i n é s c a c h e m i r e , E o l i e n n e , Moiisseiine 120 cm. széles méterenkint 1 K 20 fill.-től feljebb, fekete, fehér, egyszínű és tarka, valamint h i m z e t t blúzok, úgyszintén batiezt, pamut, vaBzon és selyem ruhák. — Mi csakis garan­ táltan erős selyemszöveteket adunk el v á m - és p o r t o m e n t e s e n d i r e k t a házba magánvevőknek. (Kétszeres levélportó.)

Óráknál írásbeli jótállás.

^ra et é :

EZÜSTNEMÜEK ÓRÁK, egyházi szerek, angol, Iranczia,

1 9 1 1 . é v m á j u s á t ó l Buda­ p e s t , I V . Kig-yó-tér 1. sz. képes nagy árjegjzék ingyen.

A MAV é s a m . k i r . p o s t a é s távixda s z e r z ő d é s e s

Budapest,

Vili.,

József-körút

óraszállitója.

81. s z á m .

Fióküzlet fürdőidény a l a t t : Trenesénteplkzen. Telefon.

SÖTÉT. '.'•

8 7

6 5

\ 8 I 1

a ki az egészséges bőrápolásra súlyt fek­ tet, szeplőt eltüntetni, gyöngéden puha bőrt, valamint fehér arczbőrl elérni óhajt, kizárólag a

Ekszor-álnlnkitfcok és órajavitások saját műhelyemben lesznek jutányosán és lelkiismeretesen eszközölve. Vidéki megrendelések pontosan és lelki­ ismeretesen lesznek foganatosítva. Árjetryzék kívánatra ingyen és bérmentve.

'-

1 iPf'i" • "ni §§i á f • 11

ÜM •

*•

•

• Ü lll«3u

• !

fi 1

'*-•'

a

b

o

d e f VILÁGOS.

g

BaroBa Mihály (Biharudvari). — Csolnoki István (Hajdú(Leibiet). — hadháta). — A tLeibiczi Gazdasági Kattinót Lustyik János és Szivák János (Alberti-Irta). — tCsengeri Caszinó* (Csenget). Király Mihály (Zenta). — Ktmz Rezső (Temesrdkas). — Budai Sakkozó Társaság (Budapest). — Patkó Imre (Talpas).

Szerkesztői üzenetek. Kotzó László ügyvéd úr Nagyszentmiklósról arról értesít, hogy az aradi csatában, a 38-ik honvédzász­ lóalj is részt vett. Szívesen adunk helyet ennek a helyreigazításnak. Elvirágzott Ablakomnál. Fonnyadt népdal virágok, kezdetleges technikával megírva, ígéret. Az én nótám. Úttalan utakon stb. Tipiku­ san olyan versek, a milyeneket tehetség nélküli fia­ tal emberek szoktak í r n i ; megvan bennük minden konvenczionális szóvirág és nincs egyetlen átélt, iga­ zán megérrett szó. Bús ostrom. A világ minden diadémja. Egyelőre bizony még mindig kívül kell m a r a d n i a ; a két vers tele van más versek visszhangjaival. Két veréb. Mesterkélt, hatástalanul elpattanó pointe; egy-két zavaros kép, csupa jelentéktelenség. Kórágyon. Inkább költői becsvágy, mint költői tehetség szüleményének látszik ; megvan benne min­ den, a mi a költészetben megtanulható, de nincs semmi, a mi az igazi költői egyéniségből forr ki. Ott abban az . . . Kezdetleges, gyerekes munka, n e m való a nyilvánosság elő.

KÉPTALÁNY.

<wW/. h

Világos indul és a második lépésre mattot ad. A 2734. számú feladvány megfejtése Palkoska EmiltőlVilágos. Sötét. Világot, a. Sött-t: 1. P b 2 - a 3 Kf6xe5 (a, b) 1. . . HHhh44- - f 5 2. V d 7 - e 6 \ stb. 2. Vd7—e6 \ stb. b. V ... :.. — Vh6xh7 2. Hc5xe4 t stb.

A «VASÁRNAPI ÚJSÁG* 58-ik évfolyama. A « V a s á r n a p i Újság* a legrégibb magyar szépirodalmi és ismeretterjesztő képes hetilap, é v e n k é n t t ö b b m i n t 1 3 0 íven s több mint másfél e z e r k é p p e l , legjelesebb hazai ivóink és művészeinklközremüködésével jelen meg.

H e l y e s e n f e j t e t t é k m e g : Merényi Lajos. — Ueist Sakk-kört. — József és Stark Vilmos. — A tBudapesti A tBudapesti IH. ker. Sakk-kör*. — Lndányi Antal. — Wysohogrod Pál. — Beér Mór.— Gottléb István (Budapest). Németh Péter (Csongor). — Kintzig Bóbert (Fákért.) — Müller Nándor (Szombathely). — Hoffbauer Antal (Lipót­ vár). — Szabó János (Bakony-Szentlászló) — A tOyöri Sakk-kör.s — Székely Jenő. — MéBZey József (Győr). — A tZborói Társaskör*. — (A Kalocsai Katholikus Kör* — Veöreös Miklós (Zircz). — Ifj. Hubay Bertalan (Bodzáiújlak.) — A tDunaföldvdri Egyenlőségi kör* (Dunaföldvár),

A 10-ik számban megjelent k é p t a l á n y megfej­ gyökeret, tése : A szenvedély ott ver leghamarabb a hol laza a talaj. Felelős szerkesztő: H o i t s y P á l . Szerkesztőségi iroda: Budapest, IV., Eeáltanoda-u. 5. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-utoza 4.

kiváló bór- és lithiumos gyógyforrás vese- és hólyagbajoknál, koszvénynél, czukorbetegségnél, vörhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. — Természetes vasmentes savanyúvíz. Kapható ásványvizkereskedésekben és gyógyszertárakban.

•&oo ÉV-ÓTA-GYÓGYIJAMAK KÖSlVfcrW.CSOZT STB

TREMCSENTEPUÍZ rádiumot, n»m .•hűtött (36-42* C) kin** héwlz és iiiapföflifli. Szállodák fürdőkkel •fyb«épltv«. Egész évtwn nyitva. Milliót új építkezések. Új fürtfűk. Uj nagyszálló. Fostői hegyi vidék. Nigyszerü olcsó Uvaszl kúrák. Házi korákhoz iszap ét víz tzétküldés. Prospektust küld t türdólgizgttóság.

Q P U I I I T F Q Á P f l Q T Szinye-Lipóczi Salvatorforrás-vállalat, OOnULlCO rtUUOl Budapest, V., Rudolf-rakpart 8.

! Virágkedveló'knek!

"CALIFORNIAI

20 különféle fajból álló sorozat a leghálásabb szoba-cserép-növények­ ből, virágasztal vagy ablakpárkány díszítéshez, választásunkban össze­ állítva 3 és 6 koronáért; erőteljes növényeket cserép nélkül, teljes megelégedésre H legolcsóbban, után­ véttel, mint különlegességet szállít:

FÚGE-SZÖRP"

, ! & HASHAJTÓ SZER Megbízható, kipróbált és e n y h e Minden gyógyszertárban kapható. Nasry üveg 3 kor., kisfi%*eg2 kor.

Lohr Mária (Kronf usz) % csipke-, vegyitisztitó-, kelmefestő-, síőnyegporolóé s s z ő r m e m e e ó v ó g y á r i - i n t é z e t e . *»* T e l e f o n 5 7 - 0 8 . 5 •'..•• • Lm M

S Í R E M L É K E K egyszerű és díszesebb kivitelben kapbatők. — — — — —

LÜW SÁNDOR 2-68. ékszerész és órás Telefon 62-68.

2738. számú feladvány Ferber E.-tol, Pfalzburg.

F ő r a k t á r : T ö r ö k József, Király utca 1 2 , Budapest, V I .

SÁRGA JÁNOS

használja.— Egyedüli gyártó : B e r g m a a n & C o . T e t s c h e n a. E . Darabja 80 fillérért miuden gyógyszertár­ ban, drogériában és illatszerkereskedésben stb. kapható.

• Kulatám művészi síremlékek állandó kiállítása. ::

SAKKJÁTÉK.

ÉKSZEREK

4 . sz.

VIII., Köztemető-út

Előfizetési föltétéleink: A ( V a s á r n a p i Ú j s á g * negyedévre 5 korona, fél évre 10 korona. A ( V a s á r n a p i U j s á g i a • V i l á g k r ó n i k á i -val negyedévre 6 korona, félévre 12 korona. Az előfizetések a ( V a s á r n a p i U j s á g » k i a d ó ­ hivatalába, Budapesten, E g y e t e m - u t c z a 4. szám küldendők.

Selyemkivitel. Királyi udvari szállítók.

vesszőparipa­ liliomtej s z a p p a n t

Budapest,

A tVasárnapi Újság» szines képmel­ lékleteket is ad, több színben művészileg ki­ vitt képeket.

SOHWEIZER & C o . , LUZERN U 24 (Svájc.)

Főraktár Ausztria-Magyarország részére N i k o l i t s E m i l gyógyszerésznél, N a g y b e o s k o r e k e n . — Kapható miuden • • «• « ii i i g}óg)SzerUrhan és drogériában. «»

LUM LAJOS

13.639,865 K 05 fillér mint díjtartalék minden teher­ től menten jövő évre vitetett át. A jövő években ese­ dékessé váló dijkötelezvények összege 137.113,154 K 31 fillér. A betörésbiztositási ágban a díjbevétel 1.331,517 K 55 fillérre rngott, miből levonván a viszontbiztosítást, a tiszta díjbevétel 713,530 korona 19 fillért tett ki. A szállítmánybiztosítási ágban a díjbevétel kitett 4.562,716 korona 13 fillért, mely a viszontbiztosítások levonása után 2.124,936 korona 18 fillérre rúgott. Károkért a társaság 1910-ben 40.729,844 K 11 fillért és alapítása óta 1.018.074,811 K 43 fillért fizetett ki. E kártérítési összegből hazánkra 201.616,256 K 21 fillér esik. A nyereség tartalékok közül, melyek összesen 26.304,585 K 84 fillérre rúg­ nak, különösen kiemelendők: az alapszabályszerinti nyereség-tartalék, mely 6.300,000 koronát tesz ki, az értékpapírok árfolyamingadozására alakított tartalék, mely az idei átutalással együtt 17.977,207 K 12 fil­ lérre r a g , továbbá felemlítendő a 160,000 K-ára rugó kétes követelések tartaléka és az ingatlan tartalék, m e l y , az idei átutalással 1.867,378 K 72 fillért tesz ki. Bészvényenként 700 arany frank osztalék kerül kifizetésre. A társaság összes tartalékjai és alapjai, melyek elsőrangú értékekben vannak elhelyezve, az idei átutalások folytán 366 829,741 korona 68 fillérről 392.746,965 K 47 fillérre emelkedtek, ezen értékekből 80 millió korona magyar értékekre esik. Ezen alka­ lommal arra utalunk, hogy az Assicurazioni Gene­ ráli legújabb leányintézete, a «Minerva» általános biztosító részvénytársaság Budapesten a kezességi és óvadék-, valamint az eltulajdonítás, lopás, hűtlen kezelés és sikkasztás elleni biztosítást, nemkülönben a versenylovak, telivérek és más értékesebb tenyész­ állatok biztosítását vezette be mint uj ágazatokat. S z e p l ő s é s p a t t a n á s o s hölgyek és urak ré­ szére kizárólag a Diana-arczkrém és Diana-szappan bőrápoló -és szépitő-szer ajánlható. Ára 75—75 krajczár. Egyedüli készítő Erényi Béla Diana-gyógyszer­ tára, Budapest, Károly körút 5. sz. Á l t a l á n o s a n e l i s m e r t t é n y , hogy a Székely és Társa czég (Budapest, Muzeum-körút 9.) czipőraktárából csakis jó minőségű czipők, elegáns kivitelben olcsó szabott árak mellett kerülnek forgalomba. Szü­ lők, hölgyek és urak saját érdeke, hogy czipőszükségletüket a Székely és Társa czégnél szerezzék be. Kívánatra árjegyzék.

Ffti|lftl.»| n n Ilim n i I r U U l ű l U ™ UÜljf IIIC 1 í

khinaeziist dísztárgyak, gyári árou besze­ rezhetők. I-egujabh a n g o l r e n d s z e r t t részletfizetési módozatok.

keveréAei * Aiiinlja ilusan felszerelt

Vegyen svájci

277

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

Fiókok: IV., Kecskeméti-uteza 14. g IV., E»kü-at 6. «z. • V„ Harminczad-atczi 4. 3 £|U Andrássy-nt W. m. 3 Y1-< Teréz-kSrut 39. sz.

B u d a p e s t , V I I I . k e r í i l e t , R a r o s s - i i t c i a S n . s t ó m . < vm., jAzwf-kfirnt í. »z.

KIMUTH KÁROLY

MÉRNÖK ÉS GYÁROS Cs. éa k i r . f e n s é g e J ó z s e f ozeg n d v a r i szállítója. —

főher-

Gyár é s i r o d a :

Budapest, VII., Garay-atcza 10.

Központi ós gőzfűtések, légszesz- és vízvezetékek, csatornázások, szellőzteté­ sek, szivattyúk, vizerőművi emelőgépek stb. — Tervek, költségvetések, jöve­ delmi előirányzatok gyorsan készíttetnek.

UTI

ée egyéb finom bőrárut leg­ előnyösebben vásárolhat a készítőnél

Grófi nradalom kertkezelöségo, Felsbsegesd, Somogyin.

CSÁNGÓNÁL

Pápai éS Náthán v a s - é s rézbntorg-yár Bpest, VI., Andrássy-nt 2 . (Fonciére palota) Ingyen és bérmentve küldi dui tartalmú képes árjegyzékét a kivár.t tárgyaknak megnevezése eset»n muderustylü ízléses, első­ rendű anyagból lé-ziilt vas- és rezbutorokrol; soJronyagy betétek­ ről minden rendszerű össjecsnkh.ló vaságyakról; kávéházi- és kerti vasbiiturotról é- ernyókröl; lerr;i-zrácaokról; rézfhggSnyiartókról és gyermekkocsikról. El­ vállaljuk szállodáknak es inté• eleknek teljes berendezéséi. — O l c s ó á r a k . Najat mánanycsiszolólelepnnkön készítünk asztal- cassa- i s bufletlapukal. Falburkolásokat szakszerűen ké­ sziliink. Az összes hazai és kfilloldi márványokból állandó rak­ tárunk van.

£ | t\M

Bpest, 17., Muzeum-körút 5. Olcsó szabót árak. — Grand Prix aranyérem l'iris. A CZIM FONTOS.

"»9

TÖRLEY TALISMAN GASIMO RÉSERVÉ

1 mj f W H ) L l t í M 1 "

» |J|*I

BŐRÖNDÖT

Ivó- és fürdőkurák kiváló gyógyeredménnyel:

gyomor-, bél- ésroájbajefcnát,epekőYtYt cukros hű-gyárnál, köszvénynél. nel

•ÜM 15.-»M»teml>«r30. - Eoíbe. subalpia églajlat Szél-is poranntsi. - Prosf^töiMlt.

276

VASÁENAPI Ú J S Á G .

1 4 . SZÍM. 1 9 1 1 . 5 8 .

ÉVFOLYAM.

»

14

SZÍM. 1 9 1 1 . 5 8 .

ÉVFOLYAM.

279

VASÁENAPI Ú J S Á G .

I1I111IT1L BUDAPEST, IV., SEMIELWEIS-ÜTCZA 7.

TRIESTI ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ-TÁRSULAT (Assicurazioni Generáli). N y e r e s é g - é s v e s z t e s é g - s z á m l a az A ) m é r l e g h e z . Elemi-biztositási ág ( i g r o )

KIADÁS

koTomt

korona

korona I . K á r f i z e t é s e k (beleértve a kárfelvételt költségeket): 10108-22!) 1. Tűzbiztosítás,* levonva a viszontbiztosítok részét _ 213877 ?. BetörésbÍ2tositás, levonva a viszontbiztosítók részét — 1191130 _ 3 . Szállítmánybiztosítás, levonva a viszontbiztosítók részét XI. Ü z l e t i k i a d á s o k (levonva a viszontbiztosítók téritményeit): 1. Szervezési költségek (a folyó szántad, teljesen fedeztetett) 314ÍI871 í . Jutalékok _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 2710101 3. Folyó igazgatási költségek _ _ _ _ _ _ _ 2-249450 4. Adók és illetékek _ _ _ _ _ _ _ _ _ III. l e í r á s o k és egyéb kiadások: 1. Leírások • a) Szorvez^si költségek (leírva) _ _ _ _ _ _ b) Leltár (leírva) ... _ _ _ 16303 c) Kétes követelések... _ .. 20887 2. Árfolyamveszteség idegen váltók és pénznemek után _ 1153850 3 . Járulékos kezelési költs, a hivataln.ellát. pénztára részére r v . T a r t a l é k fütrgö k a r o k r a : 2748790 1. Tűzbiztosítás.* levonva a viszontbiztosítók részét—, 156802 3. Betörésbiztositás, levonva a viszontbiztosítók részét 57618S í. Szállítmánybiztosítás, levonva a viszontbiztosítók részét V. A b i z t o s í t á s i a l a p o k á l l a s a a s z á m a d á s i é v v é g é n : 1. Díjtartalék: 13669865 aj Tűzbiztosítás,* levonva a viszontbiztosítók részét _ 713530 b) Betörésbiztositás, levonva a viszontbiztosítók részét 219236 c) Szállítmánybiztosítás, levonva a viszontbiztosítók részét 14602631 2. Tőkésített nvereségtartalék _ _ _ _ _ _ _ 3160JO0 3. Az értékpapírok árfolyam ingadozásának tartaléka _ 6411623 4. Kétes követelések tartaléka _ _ _ _ _ _ _ 8U000 TI. Évi üzleti nyereség _ _ _ _ _ _ _ _ összesen _ _ '_ * Belevonva a tüiörfivegbiztositást.

I I . F ü g g ő k á r o k t a r t a l é k a a m ú l t é v r ő l (levonva a vi szontbiztosítók részét): 1. Tűzbiztosítás* _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 2. Betörésbiztositás — — — — — — — — — 3 . Szállítmánybiztosítás— _ _ _ _ _ _ _ _

8109423

rrx 1191021

D í j b e v é t e l (levonva a törléseket): 1. Tűzbiztosítás* _ _ _ _ _ l e : viszontbiztosítás— _ _ _ t. Betörésbiztositás — — — l e : viszontbiztosítás... .... .„. — 3 . Szállítmánybiztosítás _ _ _ l e : viszontbiztosítás— _ _ _

kor. 29 243,814 26 . 10 304 69119 1.331,117-55 617,587-36 4 562.716 13 2 437.779 95

IV. A tőkebefektetések Hozadéka: 1. Kölcsön- és leszámítolási kamatok.valamint hitelintézetek­ nél é s takarékpénztáraknál levő betétek kamatai _ _. 2. Jelzálogkölcsönök kamatai _ _ _ _ _ J _ 3. Értékpapírok kamatai _ _ _ _ . , _ _ _ 4. Ingatlanok tiszta hozadéka— _ _ _ _ _ _

3481781

T. E g y é b bevételek: 1. Kötvényilletékek* _ — — ..... _ _ _ — 2. Más kezelési bevételek— _ _ -. — — _ 3. Értékpapírok után folyósított árfolvamnyereség _ _ 4. Értékpapírok után könyvszerü árfolyamnyereség — — Összesen _ _ _ * Belevonva a tfikBifivegbiztositást.

24244253 4005497 52r,i:,.!lr,

Bőrszékipar.

korona

I. A b i z t o s í t á s i alapok áthozatala a m ú l t é v r ő l : 1. Díjtartalék, levonva a viszontbiztosítók részét 2. Tőkésített nyereségtiirtalék _ _ _ _ _ 3. Értékpapírok' árfolyamingadozásának tartaléka 4. Kétes követelések tartaléka _ _ _ _ _

11513237

—

DEVÉTEL

TŰLEVELŰEK Angol bőrbutor készítése, 20092249

27f8210 133~13 420969

3352994

szétküldése megkezdődött!

22

1893M23 713530 21777583

2124936

443551 45700 765756 145590 2381279 56483 85858 3398163

«

Előrajzolt

KimOUO

Madeira

blousok

finom ruhavászonból K 6.—, franczia batisztból K 5.—, lenbatisztból K 10.—. Választék árút küldünk.

1400597

WIEG TESTVÉRÉRE 94

5921786 52545216

N y e r e s é g - és v e s z t e s é g - s z á m l a a B ) m é r l e g h e z . Életbiztosítási ág (1910). I. E s e d é k e s b i z t o s í t á s o k é s járadékok fizetése: 1. Halálesetre szóló és vegyes biztosítások, levonva a vi­ szontbiztosítók részét _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 2. Elélés esetére szóló biztositások, levonva a viszontbiz­ tosítók részét _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 3. Járadékbiztosítások, levonva a viszontbiztosítók részét 4. Nyugdíjbiztosítások, levonva a viszontbiztosítók részét I I . F i z e t é s e k v i s s z a v á s á r o l t k ö t v é n y e k é r t , levonva a viszontbiztosítók részét _ _ _ _ _ _ _ m . „Osztalék-fizetések b i z t o s í t o t t a k n a k _ _ _ _ I V . Ü z l e t i k i a d á s o k (levonva a viszontbiztosítók téritményeit): é

ek

a 0l

Ó8ílámlin

fii.

kor.

VAGYON.

(IeTonTa a

17049341 1301968 1445555, 19820754 3881019 1045.87 3601767 3013899

_ Izfríelf MÍué^ e! }' ' y t « " J ^ n törlesztve) 3. Folyó igazgatási költségek _ _ _ _ _ _ 4. Behajtási jutalékok _ _ _ _ _ _ 361940 6. Orvosi költségek— _ _ _ _ _ _ — _ _ _ 1485914 6. Adók é s illetékek _ _ _ _ _ _ _ _ _ V. Leírások és e g y é b kiadások: 1. Leírások : a) Szervezési költségek (leírva) _ . _ _ _ . _ b) Szerzési jutalékok (leírva) ._ _ 97 c) Behajthatatlan követelések _ __ _ _ __ 1249339 2. Könyvszerü árfolyamveszteség értékpapírok után— VI. F ü g g ő károk t a r t a l é k a : 1. Halálesetre szóló és vegyes biztositások, levonva a vi­ 2031353 szontbiztosítók részét _ — _ _ _ _ _ _ 77993 2. Elélési biztositások, levonva a viszontbiztosítók részét 14625 3. Járadékbiztosítások _ _ _ _ _ _ _ _ _ VII. A biztosítási alapok állása a számadási év v é g é n : 1. Díjtartalék a) Haláles. szóló és végy. bizt. lev. a viszontbizt. részét kor.257.70 ,975 - — b) Elélési biztositások, lev. a viszont­ biztosítók részét _ « 279.005,380'c) Járadékbiztosítások, lev. a viszont­ biztosítók részét _ _ „ 16.964,073-— d) Nyugdíjbiztosítások, lev. a viszont­ biztosítók részét • .„ _ . 16 293,397-— e) Felmentés a díjfizetéstől kereset­ képtelenség esetében _ _ _ 781.874-— 313148975 í . Díj-átvitelek a) Haláles. szóló és végy. bizt. lev. a viszontbizt. részét kor. 13.430,616-20 b) Elélési biztositások, levonva a vi­ szontbiztosítók részét _ _ _ • 661,339-16 e) Járadékbiztosítások, lev. a viszont­ biztosítók részét _ _ _ _ _ 44,401 79 14136257 Tőkésített nyereségtartalék 3150000 Értékpapírok árfolyamingadozási tartaléka _ _ . 11073662 1621418 Ingatlanok tartaléka _ _ _ _ _ _ _ _ 80000 Kétes követelések tartaléka _ _ _ _ _ 4824633 A biztosítottak osztalékalapja a kamatokkal együtt. . *H. Évi üzleti nyereség

I. A b i z t o s í t á s i a l a p o k á t h o z a t a l a a m ú l t

936275)

1830 1249436

2123972

évről:

_ Dijátvüelek} viszontbiztosítók részét) _ _ 3. Tőkésített nyereség-tartalék _ _ _ _ _ _ 4. Értékpapírok árfolyam ingadozásának tartaléka _ — 5. Ingatlanok tartaléka _ _ ... _ 6. Kétes követelések tartaléka_ _ _ _ _ _ _ 7. A biztosítottak osztalékalapja _ _ _ _ _ _ I I . F ü g g ő k á r o k t a r t a l é k a a m ú l t é v r ő l (levonva a vi­ szontbiztosítók részét) _ _ _ _ _ _ _ _ _ __. Díjbevétel: 1. Halálesetére szóló és vegyes biztosítások kor.45.672,003'87 levonva a viszontbiztosítási dijat _ • 2,902.741 29 í. Elélési biztositások _ _ _ _ _ • 1.883.355-87 levonva a viszontbiztosítási dijat _ • 14,2 4 25 3. Járadékbiztosítások _ _ .... _ _ « 771,487-27 levonva a viszonbiztositási dijat _ • 32,677'? 0 4. Nyugdíjbiztosítások _ _ _ • 19 046 36 levonva a viszontbiztosítási dijat _ « 9,395*52 IV A t ő k e b e r u h á z á s o k h o z a d é k a : 1. Kölcsön- és leszámítolási kamatok, valamint a hitelinte­ zeteknél és takarékpénztáraknál levő betétek kamatai 2. Kötvényekre adott kölcsönök kamatai _ _ _ _ 3. Jelzálogkölcsönök kamatai _ _ _ _ _ _ _ 4. Értékpapírok kamatai— _ _ _ _ _ _ _ 5. Ingatlanok tiszta hozadéka _ _ _ _ _ _ _ Egyéb bevételek: 1. Kötvényilletékek _ _ _ _ _ _ _ _ _ 2. Egyéb kezelési bevételek _ _ _ _ _ _ _ 3. Folyósított árfolyamnyereség értékpapírok után _ _

kor. 291055388 13809488 3150000 12323001 1621418 80000 5687997

kor.

2517203

Réthy-féie pen.e.efiicuko. kát

42769262 1869061

319478 1714705 1467399 8925691 1830085 864477 42700 44202

Vállalat, Miskolcz 2.

festése és renoválása sa­ ját műhelyemben. ::::: Ebédló'székek, iroda-fo­ telek valódi bőrrel. Ülő­ bútor állványok kárpito­ zása, Székátalakitások.

n^

•

Bútor

ízléses és szolid kivitelben, telj. l a k b e r e n d e z é s e k pészp é n z v. részletre k a p h a t ó

butoripárosnál B u d a p e s t VII, Erzsébet - k ö r ú t 2 6 . műhely és raktár.

80

• • "

•

r

i

E r e d e t i párisi

890120024

újdonságok

Művirágok, ROSENBERG MÓR

Összesen

A tétel neve

TEHER

ílsszesen

korona Ifili korona .|fil| korona l | _ részvényesek adóslevelei a töke be nem fizetett részéről _ _ | 3780000 3780000—1 7560000 2 Készpénz-készlet u intézet igazgatóságai és fiókjainál _ _ (182814520 2 9570!09| 209772529 912071 06) 7863646:1' 3 Rendelkezésre álló pénzek hitelint.-nél és takarékpénztáraknál.; 695157511 l! SI'.tíJHKI47049684 65! 489156846: 4; Ingatlan birtok 5 « ; Állami-és más értékpapírok _ _ _ _ _ _ _j_S0143í)96 230367816 1,52531611250 81 ej Folyó kamatok _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ! 59993hl4 1561465 641 2161403 78| o Váltók a tározában- _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 60170078 — 601700 Jelzálog-kölosöDÖk _ _ _ _ 126413" 31: 34453314 9« 35717434 Köles-taök értékpapírokra _ _ _ _ _ _ _ _ _ ] 4350786 le — 4350786 Követelések államok és országoknál _ _ _ _ _ . _ 9318772 151 9318772 lOj Kölcsönök saját életbiztosítási Kötvényeinkre _ _ _ _ I 3270212238] 32702122 u Maradvány a viszontbiztosítók számláiból _ _ _ _ _ ' 113448491 66479|67f J2009 4 12 • az Intézet fiókjainak é s ügynökségeinek számláiból 27190627a 2165761 77! 488482452 1:; • • B mérleg folyó számlájából _ _ _ _ _ _ 70380354 -J 70380354 VAJÓMjk különböző ozimek alatt _ _ _ _ _ _ _ j 12639200 — 12639200 — tö Letétek kezesség és biztosíték gyanánt a ) életbiztosítók részéről b) egyéb részekről 14747775 20062323 M 3481009^1 ,ó Bútorzat és vasszekrények a társaság ősszee hivatalaiban, ozég táblák, papír es nyomtatvány az ö-szes raktárakban _ — _ _ _ 17 Előlegezett Jutalékok és szervezési költségek _

5549803 le*..! 372202 32

41

kor na

ül

.Alaptöke , _ — — _ — _ _ _ _ _ _ _ _ 6300000 63_0000! I2600COJ — .-! Tőkésített nyereségtartalék— _ _ _ _ _ _ _ _ 3150000 3150000 tiS.OOOol i] Cartalékalap az értékpapírok árfolyam ingadozásának fedezésére a) rendes tartalék — „ 6411623 63404761 b) kiegészítési tartalék 47331861 473318B _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 4 Ingatlanok tartaléka 16214181 1621418 _ _ _ 5 Tartalékalap kétes követelések fedezésére— _ 80000 80i KI0 160000 a) Díjtartalék í A viszonthiztn- 1460263156]3131489751 — 027751C0. b) Dija-vitel ) sitók rész.-nek 14136257Í1S 1413B25 lvártartalék { levonásával 3481781168; 2123972 5,0575*35 Uaz—Jékalap az életbizt,-ban nyereménynye] biztosítottak javára 4-2463329 4821633 hivatalnokok ellátási pénztára — _ — . _ , . . - _ . . . _ . _ , 808314l!88 808314188 4ye_leg a viszontbiztosítok számláján _ _ 2.3597589 234077940 395196 • az intézet fiókjaínak és ügynökségeinek számláján — 11 .204 — 2853581 86168 Egyenleg az A mérleg folyó Bzámiaján _ _ _ _ _ _ 7U380354 703803 Hitelezők különböző űzimeken _ _ _ _ _ _ _ _ 560903 110614046 5-5233 Letétek kezesség és biztosíték gyanánt a) életbiztositők részérói — — — — _ _ „ _ 12639200 12639200 b) egyéb részekről _ _ _ — _ _ . . . _ _ 14747775 20062323 3481009911 a) Nyereség-áthozat a múlt évről ' A mérleg) kor. 29.728:19 b) Nyereség az évi —.létből _ __ — ' 4 005.497 761 4035226 463815484 Jövő években lejárandó mérlefíbeli dijkötelezvenyek kor. 137 113 154-3lici3822399 16 39334; 803 459372201

A c s . kir s z a b . A . - s i c u r a z i o n i G e n e r á l i k ö z p o n t i i g a z g a t ó s á g a T r i e s z t b e n : B e s s o M . ig. e l n ö k , D r . B o z z a C a m i l l o . C o s t i J á n o s J. H „ D a Z á r a D r . L e v i J . g r ó f P a p a d o p o l i M i k l ó s , R o m a n i n - J a c u r M a n ó , bonfilii b á r ó T r e v e s Albert, villabellai V i v a n t e F o r t u n á t . A v e z é r i g a z g a t ó terralbai R i c h e t t i Ö d ö n

József.

Teljes mérleggel a társulat mindenkinek, a ki e c_élból hozzá fordul, a legnagyobb készséggel szolgál. Az intézet elfogad: élet-, tüz-, szállítmány-, üveg- és betörés elleni biztosításokat. Közvetít t o v á b b á : jégbiztosításokat a Magyar jeg­ es viszontbiztosító r.-t., baleset és szavatossági biztosításokat az Első o. általános baleset biztosító t á r s a s á g , valamint kezességi és ó\ adékbiztositásokat, eltulajdonítás, lopás, hűtlen kezelés é s s i k k a s z t á s elleni biztosításokat és versenylovak, telivérek és egyéb érté kesébb tenyészállatok biztosítását a «__inerva> általános biztosító részvénytársaság s z á m á r a .

Magyarországi igazgatóság: POÓR JAKAB, SIEINHARDT EMIL, SCHMIDT ALBIN. Az intézet hivatalos helyiségei: Budapesten, Doroltya-atcza 10. és 12. sz. a. az intézet saját házaiban.

28 t.o

1fénvkén --J-.CU

ANYÁK FIGYELMÉBE!!

*

"Phosptiatine Faiiéres" I g e n k e l l e m e s izü, könnyen emészthető. A fogzást meg-könnyiti é s biztosítja a csont­ rendszer fejlődését.

___ ZOLTÁN B É L A =_

•«»••!»

II

I

sokkal tovább tart, ha állandóan C z e r n y - f é l e k e l e t i R ó z s a t e j e t használ. Az ára 2 A hozzávaló B a l z s a n i s z a p p a n tiO fillér.

kor.

a legjobb a f o g a k n a k é s a s z á j n a k . Osan-s/ájviz 1 korona 80 lillér, Osan-fogpor 9U lillér. — Kapható gyógyszertárakban, drogériákban és illatszertárakban. •

••Il'.lll'

•

•

l-l—Ha l - . . l _

"••!! • • H ' H I

.1 l ' l '

Hl.,1111

*ll

*

MAGÁNJOGI DÖNTVÉNYTÁR. Szerkeszti

GOTTL ÁGOST

338. számú brosúra Ingyen.

A legtartósabb fedőanyag a

czement tetőcserép homok éa cementből, mely legjutányosabban a Dr.Gaspary-féle gépeken készül.

A jövedelmező homokértékesitéshez szükséges összes gépeket és formákat

falitéglák, ürtömbök padlólapok csövek lépcsőfokok, vályúk előállítására készít

Dr. Gaspary & Co. Lelpzig mellett.

Különlegességi gépgyár. Kérjük g y i m - M t meglátogatni.

Ára 5 kor.

HITELJOGI DÖNTVÉNYTAR. (Váltó-, csőd-, kereskedelmi es ít sdei Szerkeszti Dr. GALLIA B É L A

ügyekben.)

_ra 5 k o r .

Szerkesztette Dr. BALOGH J E N Ő egyetemi tanár.

IV. kötet.

Ára 5 kor

KÖZIGAZGATÁSI DÖNTVÉNYTÁR. Szerkeszti Dr. MABSCHALKÓ

d b

L Polatsek, Bernlieinter-Ldstr. 50-52. Frankfurt-9.3. **»"*-

kir. curiai tanácselnök.

IV. kötet.

bekül-

K. 3 . 5 0 . F e n t i n a g y s á g b a n k i f o g á s t a l a n tiszta és éles. Névjegy, üdvözlő- és le­ velező-lapokra, étlap, levélpapírra stb. r a g a s z t á s h o z g u m m i r o z v a . S z á l l í t á s 3-5 nap. A fényképet érintetlenül vissza­ küldöm. Szétküldés utánvéttel v. a p é n z előzetes bek. mellett portóköltségeel ( m a g y a r b é l y e g e k b e n is). M i n t a 10 fill. franko. Elárusítókat keresek.

ü_T____atadt.

.III."!!

Szépsége

g y ó g y s z e r t á r a B u d a p e s t , V., S z a b a d s á g - t é r iNagykorona-utcza sarok). Q 0

M

BÜNTETŐJOGI DÖNTVÉNYTÁR.

:: Szt-Lukácsfürdő részvénytárs. 1. - 2 0, m i n d e n k p a t k a 1

•!

kir. keresk. és váltótörvsz. bíró.

Egy nagy dobcz (elegendő 3 korona 80 fillér,

K

M"

legegészségesebb

IV. kötet.

• N a g j s z á l l o d á j á b a n • és «T_ternial-Bzállodájában szoba teljes ellátással na­ ponként 10 koronától feljebb. Minden szoba kilátással a Dunára. Kénes iszap­ fürdők és iszapborogatások. Fürdőismer­ tetést díjmentesen küld :: :: :: !! "

döt

IW

a Czerny-féle Tanningene

A g y e r m e k e k e l i s m e r t , leg-kiválóbl. t á p s z e r e az e l v á l a s z t á s időszakától kezdve a :: :: ::

29 348034946 Ösn

Ml-

A F r a n k l i n - T á r s u l a t és a J o g t u d o m á n y i K ö z l ö n y s z e r k e s z t ő s é g e kiadásában legújabban megjelent:

A budai Szt-Lukácsfíirdő 4658454 S90120024

1

hetekig eltart, soha nem fog. Ara 5 k o r o n a . Levélczim: Wien, XVIII., Kari Ludwigstr. i. Raktár I . Jlaxmilianstrasse 9.

•ll"WII

8*" Gyógyszertárakban és drogériákban kapható.

951361

•

Sárkány J. A Czerny-féle Osan

9

iRéthy névre ügyelni tessék. 14257360

•

hajfestőszer

Ára 60 fillér. 45386784

_«••!•*

A legjobb és

0 _ T T e s s é k árajánlatotkérni 1

738809 9650

AGYTOLLAK] Legelőnyösebb bevásárlási __-_-== forrás: _-=-=

327007294

f l i f t ^ 4 f i | | n | # I művirág-, koszorú- és dísztollliS/T I H K ' gyártással egybekötött nagy­ i t I U f. 1 U I I U I I I kereskedésében ,3) B u d a p e s t , IV., Városház­ ig, u t c z a 16. — Telefon 136—96.

B

Az 1909 deezember 31. a Jövő évekre érvényben maradó A mérlegbeli dljkötel-vények értéke; kor. 137113,134-31 33822399

KOHOGE5

fii.

r e k e d t s é g és h u r u t o s b á n t a l ­ m a k e l l e n h a s z n á l j o n valódi

A T r i e s t i általános biztosító-társulat (Assicurazioni Generáli) vagyonállása 1910 d e c z e m b e r 31-én. __. t é t e l n e - r e

^^™T&

Incíenyii 30-150 cm. magas 1 darab 30-100 (illír. Tömjenfcnyö 20-300 em. magas 1 darab 2..-2..U fillér. Fekete -S erdei íeayfi 20-150 em. magas 1 darab 70-150 fillér. Viirósfcnyü 30-300 em. magas 1 darab 70-300 fllier. Nemesfenyö 20-40 em. magas I darab 70 fllier. Banksfenyo" 20-50 em. magas 1 darab 70 fillér. Kikfenyő 10-60 em. magas 1 da­ rab 80 fillér. Ezüstfenyő 20-50 em. magas 1 darab 100 fillér. Erotikus (külföldi) t ű l e v e l ű e k 70 l e g s z e o b f a j b a n , ára d r b o n k é n t 1—6 K . 100 drból álló hel- é s külföldi t ü l e v e l ű f a gyUlleménj 50—300 e m . magasságban ko­ r o n a 100, 5 0 d r l i . IC. 55, 25 d r b . K . 3 0 . 20 m i l l i ó erdelesemete l u e , erdei, f e k e t e f e n y ő , k o c s á n y o s tölgy 1—4 é v e s m a g o u c o k 10(10 d r b o n k é n t 2 — 2 0 kor. Magastőr-sd é s bokorrőzsál d r b o n k é n t 80 fillértől feljent). Fajbaromfiak és ezek tojásai, f á c á n o k s t u . K é ­ p e s főárjearvKéke1- kiváoa^rp ins v e o i n i ' d : Grőf B A T T H I Á S I ZS I KM 0X I) uradalmi intézús ge Csendlak, p. Ferenezlak, Tasmegye,

JÁNOS.

kir. törvényszéki liiró. IV. E l s ő r a n g u l e g r é g i b b o r s z á g o s h i r ü ozég-. F e n n á l l 1 8 1 0 . ó t a .

HALTENBERGER ruhafestő és vegytisztitó K A S S A Lelkiismeretes, gyors munka! Kiterjedt postaforgalom. Külön osztály gyászruhák festésére. Gallér-, kézelőtisztitás (naponta átlag 24.000 darab). :: :: :: :: :: T e s s é k p r o s p e k t u s t k é r n i . Postaezim: Haltenberger Béla postafiókja, Kassa.

kötet.

A z előbbi

Ára

három

k ö l e t is

kapható, k ö t e l e n k é n t 5

5

koronáért.

Az itt felsorolt ttDöntvénylám-ak mindenike önálló szet képez és rendszeres és betűrendes tárgymutatóval ellátva.

SZÓLÓOLTVÁNYOK SZŰCS SÁNDOR FIA szőlőtelepet Bihardiószegen. Képes aTiegyztket tanulsáeos tartalommal i n g y e n é s b é r m e n t v e küld a cég. Erén árieftjzéknel egyetlen h á7L6l semszalianna hiá­ nyozni, mert sok mindenkit érdeklő dolgot tartalmai. Tehát senki el ne malaszsza egy levelezőlapon kérni. O l c s ó á r ég p o n t o s k i ­ s z o l g á l á s - Több e z e r e l i s m e r ő l e v é l . K é s z l e t : 3 m i l l i ó .

egé­ van

A kir. Curia, a kir. táblák és a törvényszékek mint felebbezési bíróságok határozatai melleit helyet foglalnak a közigazgatási bíróság, a minisztertanács az egyes szak­ minisztériumok, tőzsdebiróság elvi jelentőségű döntései. Az egyes határozatok kapcsán rendszeres utalás történik az ugyanazon tárgyú előbbi közlésekre, egyszersmind fel vannak tüntetve a határozatok között felmerülő eltérések.

Minden évben egy-egy kölet jelenik meg. Kaphatók minden könyvkereskedésben.

s z ő l ő v e s s z ő k é s finom é r m e l é k i b o i o k b e ­ s z e r z é s é r e l e g m e l e g e b b e n ajáDljnk a l e g ­ jobb hírnévnek örvendő

kor.

MARGIT

-4. V - M -

gyógyforrás

—

(Beregmegye.)

a g y o m o r , b e l e k , h ú g y h ó l y a g s különösen a l é g z ő s z e r v e k hurutos bantalmainál i g e n j ó ha­ t á s a m é g akkor is, b a v é r z é s e k e s e t e forog fenn. Megrendelhető: É D E S K U T Y L . - n á l Budat-esten é s a forrás k e z e l ő s é g é n é l M u n k á c s o n .

VASÁRNAPI UJSAG.

280 Magyar strucctollipar 1 Dus választék! Saját gyártmány!

Valódi Brflnni Szövetek 1911. évi tavaszi és nyári idény.

strucctoll sz

Egy vég 3.10 méter

u

hncc7ii

pleureus t.7 bócsag árak.

Festés, tisztítás, Telefon 91—13.

göndörltés.

ALAPÍTVA

Jes

uri

öl_

vég vég vég vég vég vég vég

7 10 12 15 17 18 20

korona korona korona korona korona korona korona

IlUodAli tönynek ele­ gendő (kabát, n a d r á g , mellény) ára o s a k 1 vég, fekete szalon öltönynek K 2 0 . - felöltőszövetek, tnristaloden, selyemkammgarnok stb. stb. szállít gyári árban a szolidnak elismert

Guttmann Antal Budapest, IV., Bécsi-utca 3. sz. (I. em.) Olcsó

tel

1 1 1 1 1 1 1

posztógyári r a k t á r

Siegel-lmhof, Brünn.

1865.

Hinták ingyen és bérmentve.

HECKENAST EGUSZTÁVÉ ZONGORATERMEI Bpest, csakis Gizella-tér 2. mi/mzONeoRÁK

A M A B G I T - C B E M E a főrangú hölgyek kedvenci szépítő szere, az egész világon el van terjedve. Páratlan hatása szerencsés összeállításában rejlik, a bőr azonnal felveszi is kiváló hatása már pár óra lefolyása alatt észlelhető. Mivel a M A R G I T - C R E M E T utánozzák és hamisít­ ják, tessék eredeti védjegygyei lezárt dobozt elfogadni, mert csak ilven készítményért vállal a készítő mindennemű felelősséget A M A R G I T - C R E M E ártalmatlan, zsírtalan, vegyiizta készítmény, a mely a külföldön általános feltűnést keltek

A magánvevők előnyei szöveteket közvetlen Siegellmhof czégnél a gyártás helyén vásárolni, felette nagyok. — Kolosszális áruforgalom következtében mindenkor legnagyobb választék egész friss szöve­ tekben. — Legolcsóbb szabott árak. A, legkisebb meg. rendelés is teljesen minta szerint és l e g é r z é k e ­ nyebben lesz eszközölve.

Villamosság a betegápolás szolgálaiában

Ara 1 K. Margit-szappan 7 0 1111. Marg-it-pouder l'SO.

I D A V i l egyedüli képviselete Telefon.

A szenvedő emberiségnek ajánlva ! Ha idegesség­ ben, neurastheniában, álmatlanságban, fejfájásban (migraine), hátfájásban, gyomor- és bélbánlalmakban, szivgyengeségben és hüdésben, ifukori bűnök folytán beállott elgyengülés­ ben, rbeumában, csuzban és isebiásban szenved és már minden gyógymódot és drága, fürdőt ki­ próbált, a nélkül, hogy gyógyu­ lást talált volna, legyen kísérletei a Ieghirnevesebb orvosi szaktekin­ télyek által ajánlott villany-orvosi 'gyógyító készülékkel.'Spamer tanár szerint magánhasználatra. Egy télies kis készülék használati uta­ sítással ára 29 kor. gyenge szervezelöek részére. Egy telj es nagy készülék ára ío kor. idült betegek gyógyítására. — Kitűnő működés I Könnyű kezelés ! — Megrendelé­ seknek a legdiszkrétebb módon tesz eleget:

G y á r t j a F ö l d e s K e l e m e n laboratóriuma A r a d o m . Kapható minden gyógyszertár, illatszer- és drogua-fizletben.

I B A C a - m o n g o r á t j á t s s a n a k ém a j á n l a n a k :

Backhans, Dohnányi, Pognot, Alice Ripper, Sauer, Síefaniay stb.

A KRIEGNER-féle

Tokaji China-Vasbor n e m t á m a d j a m e g a fogat, n e m t e r h e l i m e g a g y o m r o t é s e z é r t az ö s s z e s v a s k é s z i t m é n y e k között az első h e l y e t foglalja el. Világszerte évtizedek óta használják a vérszegény­ ségből eredő ö s s z e s bajoknál, é t v á g y t a l a n s á g , ehlorosis, gyomorbaj, idegesség, álmatlanság, görvélykórnál m i n d e n n e m ű testi gyöngeségnél, reeonvalescentiánál, s á p k ó r o s fiatal l á n y o k n á l é s g y e n g é n fej­ lődő g y e r m e k e k n é l . — A z o r s z á g o s e g é s z s é g ü g y i t a n á c s i s m é l t a t t a e z ital k i v á l ó sajátságait, Í g y t e h á t n e m t é v e s z t h e t ő össze m á s h a s o n l ó szerekkel.

SZERKESZTŐ

15. SZ. 1911. ( 5 8 . ÉVFOLYAM.) Szerkesztőségi Kiadóhivatal:

iroda:

TV. Keáltanoda-utcza 5. IV. Egyetem-uteza i.

BUDAPEST, ÁPRILIS 9.

H O I T S Y PÁL. szám ára 40 fillér.

r . . . , . . I Egész évre ^ & m _ Előfizetési feltételek: \ Negyedévre

_ 2 0 korona. A « Világkrónikáival 1 0 korona, negyedévenként 1 koronával több. _ 5 korona.

K e l e t i J . orvosi gyégyvillany készülékek gyára, Budapest, IV., Koronalierczeg-u. 17/3. Képes árjegyzék ingyen ésfiérm.

KOCSIÁRUCSARNOK BUDAPEST,

VIL, RÁKÓCZI-ÚT 72.

A Kriegner-féle TOKAJI CHINA VASBOR 5 p u t t o n o s t o k a j i borból készül, n a g y o n k e l l e m e s í z ű ás h a t á s a biztos. N a g y ü v e g 6 korona, k i s ü v e g 3 k o r o n a 2 0 fillér. AZ OLASZ KIRÁLYNÉ MIKLÓS ÖDÖN K0RMÁNYB1ZT0S VEZETÉSÉVEL KÖRUTAT TESZ A MŰCSARNOKBAN.

KRIEGNER-GYÓGYTÁR Budapest, Kálvin-tér (Baross-ntca sarok). P o s t a i s z é t k ü l d é s naponta utánvéttel vagy a pénz előzetes beküldése után. Ha lapunkra hivatkozik, « M i a z é l e t — ö r ö m n e k e l l e n ­ s é g e ?» című érdekes könyvecskét ingyen küldi.

8Q»ffi&

A monarchia legnagyobb kocsiraklára. * Árjegyzék ingyen

z

~"=^>fig>lf§AVANYÜ VIZ.

Dfluid Károly és Fia

dobozkára.

Doboz-, papíráru- és szab. fémkapocs-gyár Budapesten Faanyag- és lemezgyár Bikáson (Zólyom-megye)

Napi gyártás 5 0 0 , 0 6 0 doboz, — 150 lóerőre berendezett gép. — 5 0 0 munkás.

Szállít évente 2 0 0 vaggon szürke, barna és fehér lemezt. 5 0 0 lóerős gép vizierőre. 3 0 0 lóerős gőzgép. 2 0 0 munkás.

SSSSSi Közp. iroda: Budapest, I., Mészáros-utcza 5 8 . «3EL Franklin-Társulat nyomdája, Budapest, I V . , Egyetem-nteza 4 . sz.

A RÓMAI NEMZETKÖZI KIÁLLÍTÁS MAGYAR MŰCSARNOKÁNAK MEGNYITÁSA. ötvenéves fordulóján rende­ zett nemzetközi művészeti kiállításon a maL-gyar nemzet önálló műcsarnokában nagy­ szabású kollekczióval vesz részt. Miklós Ödön kormánybiztos fáradhatatlan tevékenységét di­ cséri, hogy minden résztvevő államot megelőzve a magyar pavillon készült el legelőször, mely­ nek megnyitása folyó hó 28-án az olasz királyi pár jelenlétében fényes ünnepségek keretében történt meg. Az olasz polgári és katonai hatóságok, a diplomácziai testület teljes számban s az elő­ kelő római társaság tagjai, — több mint ezer emberből álló közönség gyűlt össze a magyar műcsarnok megnyitására. A felséges vendége­ ket Miklós Ödön kormánybiztos Mérey Kajetán nagykövet társaságában fogadta. A dísz­ teremben a kormánybiztos hosszabb olasz be­ szédben tolmácsolta a magyar nép őszinte rokonérzéseit s kérte a királyt, hogy a pavillon megnyitását engedélyezze. A felséges vendégek csaknem egy órahosszat gyönyörködtek a szebb­ nél-szebb művészi alkotásokban. Különösen tet­ szett a Munkácsy, László Fülöp, Paál László, Szinyei Merse Pál, Benczúr Gyula festményei­ nek gyűjteményei s az egész műcsarnok no­ bilis, ízléses rendezése s kilátásba helyezték, hogy még többször is eljönnek a pavillon részletes megtekintésére. ITALIA UNITA

Ezután a királyi vendégek Miklós Ödön meghívására megtekintették a magyar pavillon oldalterrasse-án berendezett Gerbeaud ezukrászdát, hol a kormánybiztos saját termésű tokaji

Külföldi előfizetésekhez a postailag meg­ határozott viteldíj is csatolandó.

borával kocezintottak Magyarország s a magyar művészet fejlődésére. Szíves érdeklődéssel fo­ gadták a magyar kiállításnak díszkötésű, ma­ gyar ötvös-művészettel díszített katalógusait, melyet a kormánybiztos adott át a királyi párnak. A megnyitásra megjelent nagy közönség őszinte elragadtatással nyilatkozott a magyar pavillonban összegyűjtött értékes anyagról s annak finom elrendezéséről. Iványi Bélát, Karlovszky Bertalant, Bóna Józsefet, kik az el­ rendezést végezték, a kormánybiztos bemutatta a királyi felségeknek. Az olasz és európai sajtó osztatlan elismeréssel adózik a magyar művészet komoly törekvéseinek úgy, hogy méltán illeti őszinte köszönet Miklós Ödön kormánybiztos tevékenységét, ki a legnemesebb hazafiúi munkát, kulturmissziót teljesített a római magyar kiállítás szervezésének nagy munkájával. Mellékelt fotográfiáinkon a magyar pavillonról s a megnyitási ünnepségekről készült ere­ deti felvételeket mutatjuk be olvasómknak.

Á

A MŰCSARNOK FŐBEJÁRATA

A RÓMAI NEMZETKÖZI KIÁLLÍTÁS MAGYAR

MŰCSARNOKÁNAK

MEGNYITÁSA.