14. előadás: Az adatbázis kezelő szoftver
14. előadás: Az adatbázis kezelő szoftver A decentrális ingatlan-nyilvántartási rendszer egy több felhasználós, interaktív, relációs adatbázis. A több felhasználós jelző arra utal, hogy a rendszerben több munkahelyen egyidejűleg azonos típusú feldolgozási műveletek is végezhetők. Az adatbázis kezelő szoftver egyik feladata, hogy az azonos rekordokat érintő egyidejű hozzáférések rangsorát vezérelje. Interaktív a rendszer abban a tekintetben, hogy a felhasználók párbeszédes üzemmódban kommunikálnak az adatbázissal, hozzáférési jogosultságuktól függően végezhetnek egyszerű lekérdezést, meghatározott adatfeldolgozást a rögzített adatállományból, és adatkarbantartást az adatállományban. A relációs jelző pedig arra utal,hogy az adatbázisban tárolt rekordok, és az egyes rekordokon belüli meghatározott mezők között logikai kapcsolatok definiálhatók, amelyek a felhasználói igények kielégítését, az adatállomány egyes elemeinek összhangját, ill. a karbantartás során az összhang fenntartását biztosítják. A szoftver piacon az adatbázis kezelő szoftverek igen gazdag választéka áll rendelkezésre. A decentrális ingatlan-nyilvántartás fejlesztői munkájuk kezdetén, az akkor elérhető kínálatból a DATAFLEX adatbázis kezelő alkalmazása mellett döntöttek. A szoftver két fő részből, egy fejlesztői és egy futtató rendszerből áll. A fejlesztői rendszerrel csak a FÖMI rendelkezik, míg az egyes földhivatalokhoz csak az ún. futtató rendszert telepítették. A futtató rendszer csak a fejlesztői rendszerben megírt és lefordított programok futtatására alkalmas. Így a földhivatalokhoz telepített futtató rendszer amellett, hogy olcsóbb, mint a teljes szoftvercsomag, bizonyos védelmet is biztosít a szakszerűtlen, ill. illetéktelen beavatkozás ellen.
A földrészlet modul működése A komplex decentrális ingatlan-nyilvántartás elfogadott nagyvonalú rendszerterve alapján a legfontosabb feladatokat az ún. földrészlet modul látja el. A szoftver rendszernek ez a modulja készült el a PHARE keretében történő automatizálási program végrehajtásához. A földrészlet modul telepítésével és installálásával biztosíthatók a decentrális ingatlan-nyilvántartási rendszer létrehozásának feltételei. A tulajdoni lapok I. részén nyilvántartott adatok leválogatása a centrális rendszerből Nagymennyiségű adattal dolgozó számítástechnikai rendszerek létrehozásának egyik munkaigényes és elkerülhetetlen része az adatállomány első feltöltése. A már létrehozott adatállomány a rendszer különböző módosítása, vagy új rendszer létrehozása esetén már számítástechnikai módszerrel dolgozható fel. Ez amellett, hogy lényeges munkamegtakarítást eredményez, számos hibalehetőséget is kiküszöböl. Az Állami Földnyilvántartás számítógépes rendszerének kialakításakor több évig tartó munkával töltötték fel az adatbázist a birtokívek adatainak rögzítésével. A centrális ingatlan-nyilvántartási rendszer létrehozásakor már nem papír alapú bizonylatok alapján végezték az adatfeltöltést, hanem megfelelő konverzióval az Állami Földnyilvántartás számítógépes rendszerében létrehozott adatállományt használták fel, és csak a hiányzó adatokat dolgozták fel adatrögzítéssel. Jelenleg is rendelkezésre áll ez az adatállomány, melyet a FÖMI a földhivataloktól beérkező változási adatok alapján havi rendszerességgel karbantart. A FÖMI-nél a decentrális rendszerek telepítésével egyidejűleg a centrális rendszerből leválogatták az adott körzet utolsó változásvezetési állapotának megfelelő tulajdoni lapok
14-1
Óravázlat az Ingatlannyilvántartás előadásaihoz I. részén nyilvántartott adatokat, és megfelelő konverzió után betöltötték a helyi adatbázisba. A tulajdoni lap II. és III. részének feltöltése A decentrális ingatlan-nyilvántartási rendszer telepítésének időpontjában a rendszerben valamennyi földrészlet rekordja létre volt hozva, a tulajdoni lap I. része éles adatokkal fel volt töltve, míg a tulajdoni lap II. és III. része csak strukturálva volt, de adatokat nem tartalmazott. A tulajdoni lapok II. és III. részének feltöltése a helyi földhivatalok feladatát képezte. Erre a feladatra a földrészlet modulban egy külön menüpontban kiválasztható alprogram szolgál. A feltöltő program csak az első feltöltés során volt használható. A feltöltés befejezése után már csak a változások vezetésére szolgáló karbantartó programot lehet használni. Lényeges különbség van a két feladat között a feldolgozást végző dolgozók felelősségét illetően. Feltöltéskor ugyanis a műveletet végző ügyintéző felelőssége csak a papíralapú tulajdoni lapokon nyilvántartott jogi adatok hibátlan feldolgozásáig terjed, míg változásvezetés esetén a feldolgozott adatok helyessége, teljessége és jogszerűsége is az átvezetést jogerőssé nyilvánító dolgozó felelősségi körébe tartozik. Fontos szempont volt, hogy a telepítés időpontjában betöltött, a tulajdoni lap I. részén nyilvántartott adatok a II. és III. rész feltöltésének több éves folyamatában ne avuljanak el. A tulajdoni lap I. részét a telepítés pillanatától kezdve élesben kellett vezetni. A karbantartó funkciók viszont úgy működtek, hogy a változásvezetési funkcióból csak akkor lehetett kilépni (a változás feldolgozását csak akkor lehetett befejezettnek nyilvánítani), amikor a rendszer minden logikai ellenőrzést elvégzett, és annak eredményét elfogadta. Mivel a tulajdoni lap különböző részein nyilvántartott adatok között is vannak logikai kapcsolatok (pl. kölcsönös hivatkozások), ennek a feltételnek csak úgy lehetett eleget tenni, hogy azoknál a földrészleteknél, amelyeket valamilyen változás érintett, a földhivatalnak az adatfeltöltést is el kellett végeznie. Ez fordítva nem volt igaz. Tehát adatfeltöltést akkor is lehetett végezni, amikor egyidejűleg változásvezetés nem történt. Az adatok felvitele során a papíralapú tulajdoni lapokból csak a feldolgozás időpontjában érvényes tételeket kellett rögzíteni. Az ingatlan-nyilvántartás szerkesztése óta nyilvántartásba vett, de időközi változás következtében érvénytelenné vált bejegyzések továbbra is a papíralapú tulajdoni lapokon állnak rendelkezésre, ezért a földhivataloknak azokat továbbra is meg kell őrizniük. A számítógépes adatállomány karbantartását a feltöltés pillanatától kezdődően folyamatosan kellett végezni, de részben biztonsági, részben pedig jogi okokból, az adott településen az ingatlan-nyilvántartás számítógépes adatfeldolgozásra való átállításának a Magyar Közlönyben történő közzétételéig a manuális nyilvántartást is párhuzamosan vezetni kellett. Tételes karbantartás Tételes karbantartásnak nevezzük az adatállományban bekövetkező változások átvezetését, ha az a változási okiratok alapján ingatlanonként kerül végrehajtásra. Tételes karbantartással dolgozzuk fel a beadványok legnagyobb részét, mindazokat a változásokat, amelyek valamilyen egyedi jogügylet kapcsán, meghatározott helyrajzi számú ingatlanokat érintenek. Széljegyzés Az ingatlan-nyilvántartási rangsor elvét a számítógéppel támogatott rendszerben is érvényesíteni kell. Akármilyen korszerű és gyors számítógépes feldolgozás mellett sem 14-2
14. előadás: Az adatbázis kezelő szoftver lehet biztosítani, hogy a földhivatal a beadványokat a beérkezés napján érdemben elintézze. A beérkezett beadványok iktatószámát a földrészlet modul széljegyzést végző funkciója segítségével az ingatlan rekordjának erre fenntartott mezőjébe jegyzik be. A tétel elintézésével egyidejűleg törlődik a számítógépes széljegy. A FÖMI-nél kifejlesztettek egy komplex földhivatali iktató szoftvert is, amely a decentrális ingatlan-nyilvántartást üzemeltető hardver konfiguráción futtatható. A rendszer teljesen kiküszöböli a kézzel írt iktatókönyv vezetését, azáltal, hogy biztosítja a naprakész iktatást. Ezt a szoftvert valamennyi földhivatalnál telepítették. Az iktató programban – installálástól függően – választható egy olyan funkció, amely az ügyirat iktatásával egyidejűleg külön intézkedés (kezelői beavatkozás) nélkül a tulajdoni lapon automatikusan elvégzi a széljegyzést. Lekérdezés esetén, az iktatás pillanatától kezdve a hálózat munkaállomásain az iktatással érintett ingatlan rekordja a széljeggyel együtt jelenik meg. Átvezetés A változások átvezetése az ingatlan-nyilvántartási rendszerben két lépcsőben történik. Az ügyintéző a menürendszeren keresztül belép a változással érintett földrészlet rekordjába. Itt elvégzi azokat az egyeztetéseket, amelyeket a manuális rendszerben is el kellett végeznie. Amennyiben szükséges, az ügyfelet hiánypótlásra hívja fel. Ha a beadvány elintézhető, elvégzi a változott adatok bevitelét. Ezután a rendszer logikai ellenőrzéseket végez. Ellenőrzi például, hogy a tulajdoni hányadok összege eggyel egyenlő-e, szolgalmi jog esetén vizsgálja, hogy az illető terhelő bejegyzésnek megvan-e a párja, ill. a kölcsönös hivatkozások be vannak-e jegyezve. Megosztás esetén ellenőrzi, hogy az új földrészletek területének összege megegyezik-e a változás előtti területtel. Nem keletkezhet két azonos helyrajzi szám. Új bejegyzés sorszáma nem lehet kisebb a már felhasznált legmagasabb sorszámnál, attól függetlenül, hogy az a kisebb nincs felhasználva, mert már az első feltöltéskor érvénytelenné vált stb. Ezalatt a többi munkahelyről karbantartó üzemmódban nem lehet belépni az adott rekordba. Lekérdezés esetén is figyelmeztet a rendszer, hogy az adott ingatlan feldolgozás alatt áll. A feldolgozás félbehagyható, és tetszőleges időpontban folytatható. A változás átvezetése akkor válik érvényessé, vagyis az új adatok akkor kerülnek bele a törzsállományba, ha a rendszer a logikai ellenőrzés során nem jelez hibát, és az arra jogosult (megfelelő kóddal rendelkező) ügyintéző az átvezetést befejezettnek nyilvánítja. A rendszer a változás átvezetésével egyidejűleg tárolja annak a dolgozónak az azonosítóját, aki a műveletet befejezettnek nyilvánította. Ennek a kódnak a bejegyzése a későbbiekben már nem törölhető, és nem módosítható. Vannak olyan változások, amelyek egyidejűleg több földrészletet érintenek, és azonos tartalmú bejegyzésekkel intézhetők el. Ezek általában nem egyedi jogügyletek, hanem valamilyen hatósági intézkedés alapján keletkeznek. Ilyen változások lehetnek például: - cím (utcanév) változások, - jogi jellegű változtatás, - térképszelvény változás, - építési tilalom bejegyzés, törlés. A földrészlet modulban ezeket a nagytömegű változásokat külön alprogrammal lehet átvezetni. Segítségével az új bejegyzést csak egyszer kell leírni, és meg kell adni az érintett földrészletek listáját (tételesen vagy helyrajzi szám csoportosan). A program ezután valamennyi érintett rekordban automatikusan elvégzi az átvezetést.
14-3
Óravázlat az Ingatlannyilvántartás előadásaihoz Aktív és inaktív tételek Mint korábban már utaltunk arra, hogy a számítógépes adatbázisban csak a feltöltéskor érvényes tételek kerülnek rögzítésre. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a számítógépes rendszer egy adott időponttól tiszta lappal indul. Előzmények ehhez az időponthoz képest csak a manuális munkarészekben találhatók. A rendszer üzemeltetése során az időközi változások átvezetése miatt érvénytelenné váló tételek fizikailag nem kerülnek törlésre, azok továbbra is a számítógép tárában maradnak. A változás átvezetésének érvényesítésével egyidejűleg a rendszer ezeket a tételeket archiválja, inaktív bejegyzésként kezeli. Elérésükre csak akkor van szükség, ill. lehetőség, amikor az adott ingatlanról teljes körű adatszolgáltatást kell teljesíteni. Minden egyéb esetben (változás továbbvezetése, szemle) csak az érvényes (aktív) tételekkel dolgozik a rendszer. A rendszer tervezésekor a földhivataloktól bekért mennyiségi és forgalmi adatok alapján, az egyes rendszereket tárkapacitás szempontjából úgy méretezték, hogy az inaktív tételek az érvénytelenné válás időpontjától legalább három évig elférjenek a közvetlenül elérhető tárterületen. Meghatározott idő elteltével az inaktív tételek egy külön modul, az archiváló modul segítségével egy háttértárolóra kerülnek, felszabadítva ezzel a közvetlenül elérhető tárterület egy részét az újonnan keletkezett adatok részére. Centrális input A centrális input mentése a havi változási adatok streamer kazettára való kiírását jelenti, a centrális rendszer részére történő továbbítás céljából. Ezt a mentést a rendszer minden változás átvezetése során végrehajtja. A hónap elején (a változásvezetési forduló napon) ún. első kiírást kell végezni, amikor az előző centrális input állományt törölni kell. Ismételt mentésnél a centrális input állomány – amelybe a havi változásokat gyűjtik – nem változik, csak egy munkaterületről írja ki a program a már előzőleg tárolt adatokat. A körzeti földhivatalok havonta egyszer lefuttatják azt a programot, amely az előző futás óta bekövetkezett változásokat adathordozóra menti. Ezt a feladatot is a földrészlet modul egyik alprogramja végzi. A változások átvezetése során a rendszer külön tárterületen gyűjti a feldolgozott tételeket, amelyeket a fordulónapon a centrális nyilvántartás részére összesítve kimentenek. Hozzáférési jogosultság, adatbiztonság Egy hatósági számítógépes rendszer üzemeltetése során különösen fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a rendszer folyamatos és megbízható működése ne legyen kitéve műszaki eredetű üzemzavaroknak és illetéktelen hozzáférésnek. Ezt a követelményt rendszeres adatmentésekkel, és a hozzáférési jogosultságok meghatározásával (esetenként korlátozásával) biztosítjuk. Mentések Az adatok biztonsága érdekében a számítógépes rendszer üzemeltetési előírásai meghatározott gyakoriságú mentéseket írnak elő. A mentéseket több példányban kell végezni, és az egyes másolatokat egymástól elkülönítve kell megőrizni. Ezek a mentett állományok biztosítják, hogy üzemzavar esetén, a rendszer és az állományok visszatölthetők legyenek.
14-4
14. előadás: Az adatbázis kezelő szoftver Szünetmentes tápegység A telepített decentrális rendszerekben a hardver konfiguráció tartalmaz egy megfelelő teljesítményű szünetmentes tápegységet (UPS). Ez a berendezés egy olyan feltölthető akkumulátor, amely áramkimaradás esetén meghatározott ideig a saját energiaforrásból képes fenntartani a rendszer működését. Ez az időtartam a berendezés teljesítményétől és a rákapcsolt terheléstő függően 20 perc és 1 óra között lehet. Áramkimaradás esetén a szoftver automatikusan üzenetet küld ki minden munkahelyre. Az üzenet figyelmezteti a dolgozót, hogy még mennyi idő áll rendelkezésre az éppen folyamatban levő művelet befejezésére, és az eredmények kimentésére. Így biztosítható, hogy a folyamatban levő feldolgozásokat áramkimaradás esetén se kelljen megismételni, és ne következzen be adatvesztés. A rendszerben lehetőség van arra is, hogy a szünetmentes tápegység időnként tesztelésre kerüljön. Teszteléskor a rendszer átkapcsol az akkumulátorra, kiküldi a munkahelyekre az üzeneteket, majd néhány perc múlva visszakapcsol a hálózati feszültségre. Hozzáférési jogosultság A rendszer üzemeltetésének biztonsága megkívánja, hogy a tartalmához csak olyan személyek tudjanak hozzáférni, akik ehhez érvényes jogosultsággal rendelkeznek. A hozzáférési jogosultságon belül különböző hozzáférési szinteket lehet definiálni. Egyes felhasználók részére csak lekérdezési jogosultság engedélyezhető, míg mások számára lehetővé kell tenni, hogy változások átvezetését is elvégezhessék (belenyúlhassanak az adatállományba). Magához a rendszerhez való hozzáférést pedig egy még szűkebb körre kell korlátozni. A hozzáférési jogosultságok különböző szintű jelszavakkal (PASSWORD) állíthatók be. A rendszerfelügyelő hozzáférési jogosultságát egy supervisori jelszóval a rendszer installálásakor állítják be. Ha ezt a titkos jelszót az illető elfelejti, a rendszert újra kell installálni. A rendszergazda hozzáférési jogosultsága korlátlan. A hozzáférésre jogosultak segédállományát is a rendszergazda hozza létre. Meghatározza mindenkinek azt a nevét (LOGIN NAME), amellyel a munkavégzés megkezdésekor be kell jelentkeznie. Első bejelentkezéskor minden dolgozónak meg kell adnia a saját titkos azonosítóját (PASSWORD) is. Ezt a jelszót csak az illető dolgozónak kell ismernie. Így biztosítható, hogy a dolgozók csak saját nevükben léphetnek be a rendszerbe. Ezért nagyon fontos, hogy a géptől csak akkor szabad eltávozni, ha a kilépés megtörtént, mert ellenkező esetben illetéktelen személyek másnak az azonosítójával – és felelősségére – hozzá tudnak férni a rendszerhez. A rendszer ezután minden bejelentkezés alkalmával kéri ennek a jelszónak a megadását. A jelszó mindaddig jogosít a belépésre, amíg azt meg nem változtatják, vagy a rendszergazda a LOGIN NAME-t nem törli a segédállományból. A titkos jelszavakat a segédállományban különböző csoportokba lehet sorolni, attól függően, hogy a jelszóhoz milyen szintű hozzáférési jogosultság tartozik. Nagyon fontos a jelszó rendszer szigorú használata, mert a későbbiekben, amikor adatátviteli vonalon kívülről is hozzá lelet férni a rendszerhez, csak így biztosítható, hogy csak az arra jogosultak, és a jogosultságuknak megfelelő szinten tudjanak beavatkozni a rendszer működésébe. Segédállományok A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerben a relációs adatbázis egyszerűbb szerkezete, a jobb tárkihasználás, a rendszer gyorsabb működése, valamint az egységes feldolgozás érdekében a többször ismétlődő szöveges és kiegészítő információkat ún. 14-5
Óravázlat az Ingatlannyilvántartás előadásaihoz segédállományok tartalmazzák. A segédállományban minden adatot kódolnak, és az egyes rekordokban csak hivatkoznak ezekre a kódokra. Országos és helyi jellegű segédállományok különböztetünk meg. Országos segédállományok Földrészlet adat: - fokozattábla módosítása - jogi jelleg - közterületnév - közterület jelleg - kivett megnevezése - művelési ág Jogi adat - szerzés jogcíme - vonatkozás (tulajdoni lap III.) - teher Helyi segédállományok - dolgozók - dolgozói jelszómódosítás - gazdaságok - szolgalmi jog - községnév - belterület megnevezése. Adatszolgáltatás Szemle tulajdoni lapról Szemle üzemmódban a képernyőn megtekinthető bármely földrészlet összes érvényes bejegyzése, és az elintézetlen (elintézés alatt álló) széljegyek. A képernyőn a tulajdoni lapok egyes részei, ill. ha egy rész több információt tartalmaz, akkor azon belül is, előrehátra lapozhatók. A tulajdoni lap szemle kívánságra kinyomtatható. Nyomtatás esetén a printer automatikusan feltünteti a földhivatal nevét, címét és a dátumot. A kinyomatatott tulajdoni lap eltér a manuális rendszerben megszokott formától. Több lapra történő nyomtatás esetén a rendszer az egyes lapokat sorszámozza és biztosítja azok összetartozását. A szemle végén tipizált szövegű záradékok kiválasztására is van lehetőség. Egyszerűsített átvezetés esetén határozatot pótló szemle is készíthető. Teljes másolat tulajdoni lapról Teljes másolat készítése esetén megjeleníthetők az adott földrészletre vonatkozó inaktív bejegyzések is. Ezeket a rendszer törölt megjelöléssel látja el. A decentrális ingatlan-nyilvántartási rendszer csak azokat a tételeket tartalmazza, amelyek a rendszer feltöltésekor érvényesek voltak, vagy azóta keletkeztek. A manuális rendszerben törölt bejegyzések továbbra is csak a papíralapú archív állományban állnak rendelkezésre. Ezért minden olyan esetben, amikor olyan tulajdoni lapról kell teljes másolatot készíteni, amelyet a számítógépes adatbázis feltöltése előtt nyitottak meg, meg kell vizsgálni, hogy az irattárban őrzött eredeti tulajdoni lapok tartalmaznak-e törölt
14-6
14. előadás: Az adatbázis kezelő szoftver bejegyzéseket. Erre a tényre a bejegyzések sorszámozásának folytonossága alapján lehet következtetéseket levonni. Munkarészek készítése A számítógépes ingatlan-nyilvántartásban a munkarész készítési igények kis mértékben eltérnek a hagyományos eljáráshoz képest. Nincs szükség papírra nyomtatott tulajdoni lapokra a nyilvántartás vezetése céljából. Adatszolgáltatási igény esetén a rendszer az adatállomány mindenkor aktuális állapota szerint automatikusan készít teljes másolatot vagy részleges kivonatot, igénytől függően képernyőre vagy nyomtatóra. A jogszabályban előírt összesítő munkarészek (földkönyv, törzskönyv, főösszesítők) a decentrális rendszerben is elkészíthetők a hagyományostól kissé eltérő megjelenési formában, de teljesen azonos, ill. egyenértékű adattartalommal. Földkönyvet nem csak egész községről lehet készíteni, hanem fekvésenként, vagy meghatározott helyrajzi számú (lista vagy intervallumcsoport) földrészletekről. A földkönyvi adatok igény szerinti csoportosításban összesíthetők. Az ingatlan-nyilvántartás ún. segéd munkarészeire nincs szükség a számítógépes rendszer üzemeltetése esetén. Helyrajzi szám mutatóra azért nincs szükség, mert a decentrális számítógépes rendszerben a földrészletek rekordjai nem tartalmaznak tulajdoni lapszámot. Az egyes földrészletek a község neve (kódja) és a helyrajzi szám alapján egyértelműen azonosíthatók. Azokat a funkciókat, amelyeket a hagyományos rendszerben a perszonálfólia elve szerint nyilvántartott ingatlanok kezelésében a tulajdoni lapszám töltött be, a decentrális rendszerben szoftveres úton lehet biztosítani. Névmutató készítése szintén nem szükséges, mert a rendszer eleve biztosítja az egyes rekordokhoz a tulajdonos (érdeket) neve alapján történő hozzáférést. A decentrális rendszerben a feldolgozott információk között definiált logikai kapcsolatok lehetővé teszik az egyedi felhasználói igények kielégítését is. Ezek egy részét a DATAFLEX lekérdező rendszer saját szolgáltatásai közvetlenül biztosítják, de megfelelő célprogramok segítségével gyakorlatilag bármilyen logikai kapcsolatok modellezése lehetséges. A felmerülő igényeket nem lehet előre meghatározni, mert az önkormányzatok számára kötelezően előírt egyedi nyilvántartási rendszerek megalapozásától kezdve, a tervezésekkel kapcsolatos sajátos célú igényeken keresztül, az egyedi ügyekhez kötődő bírósági szakértői feladatok különleges igényeinek kielégítéséig a lehetőségek száma szinte korlátlan. Kapcsolat más hatósági, ill. szakági rendszerekkel Minden olyan nyilvántartás (településirányítás, építésügy, vízügy, erdészet, ingatlanbecslés, ingatlanközvetítés stb.), amely ingatlanokhoz kapcsolódó információkat kezel, igényli, hogy a rendszer alapját képező ingatlan-nyilvántartási adatok hiteles forrásból származzanak, és biztosítva legyen a változások karbantartása is. Kezdeti lépésnek tekinthető, hogy egyes intézmények, amelyek már létrehozták saját rendszerüket, az adatbázis feltöltéséhez az ingatlanokra vonatkozó adatokat hagyományos lista formájában vagy mágneses adathordozón a földhivataltól, ill. a FÖMI-től szerzik be. Havi átalánydíj ellenében a változások adathordozón történő rendszeres rendelkezésre bocsátása is biztosítható. Jelenleg folyik a TAKARNET (TAKAROS NETwork) rendszer kialakítása, amely biztosítja a földügyi ágazat hivatalainak számítógépes összekapcsolását, másrészt lehetővé 14-7
Óravázlat az Ingatlannyilvántartás előadásaihoz teszi, hogy egyes, saját számítógépes rendszert üzemeltető nagyfelhasználók (önkormányzatok, bíróságok, ügyészségek, ingatlanközvetítő szervek, ingatlantőzsde, pénzintézetek, adóhatóság stb.) ON-LINE módon bekapcsolódjanak a rendszerbe. A TAKARNET hálózat kiépítése több fázisban valósul meg. Az első lépésben, a leggyakrabban igényelt földhivatali szolgáltatások elérésére nyílik lehetőség a hálózaton keresztül. Ezek a szolgáltatások a következők: - Betekintés a tulajdoni lapba különböző keresési szempontok szerint (pl. az ingatlan címe, a tulajdonos vagy jogosult neve alapján történő keresés stb.). - Tulajdoni lap másolat kérése. - Térképmásolat kérése. (Az adatszolgáltatás alapját képező digitális térképek előállítása folyamatosan történik, melynek eredményeképpen valamely ingatlan és közvetlen környezete a hálózaton belül is megtekinthetők lesznek. A szolgáltatás jelenleg csak a meglevő adatbázishoz kapcsolódik.) - Egyéb beadvány küldése (pl. elektronikus úton előterjesztett kérelmek). - A felhasználó számlaegyenlegének megtekintése. A jövőben mód lesz a változási okiratok alapján az átvezetés kezdeményezésére is. A rendszerben minden regisztrált felhasználó saját folyószámlával rendelkezik. A szolgáltató-felhasználó kapcsolat Internet jellegű webes felületeken keresztül valósul meg, így a felhasználók egy internetes böngésző program (Microsoft Internet Explorer, Netscape Navigator) segítségével érhetik el a TAKARNET szolgáltatásokat. A TAKARNET egy zárt számítógépes hálózat, amely korlátozott és szigorúan ellenőrzött hozzáférést biztosít a külső felhasználók számára, mivel a külső felhasználók kizárólag védett átjárókon keresztül érhetik el a hálózat számukra engedélyezett szolgáltatásait. Ezek az átjárók az ún. hozzáférési pontok, ahol egy elérési ponton, tűzfalrendszeren keresztül történik a felhasználók belépésének ellenőrzése. A tűzfal megakadályozza a jogosulatlan hálózati hozzáférést, lekérdezést, felügyeli és ellenőrzi az adatforgalmat. Az ingatlan-nyilvántartási törvény tételesen felsorolja azon felhasználók körét, akik csatlakozási díj fizetésével, ill. a nélkül csatlakozhatnak a TAKARNET rendszerhez. A földhivatal a bíróságok, a helyi önkormányzati és más közigazgatási hatóságok részére biztosítja, hogy bírósági, ill. hatósági ügy elintézéséhez szükséges egyedi adatok lekérdezése céljából – csatlakozási díj fizetése nélkül – saját gépi adatfeldolgozó eszközeikkel a földhivatal adatbankjához csatlakozzanak. Az ingatlan-nyilvántartási adatokat a Központi Statisztikai Hivatal saját rendszerével – csatlakozási díj fizetése nélkül – statisztikai célú felhasználásra, természetes személyek azonosítására alkalmatlan módon lekérdezheti. A közjegyző, a közjegyzői okirat és tanúsítvány, valamint a hatáskörébe utalt hagyatéki és egyéb nem peres eljárás lefolytatása céljából az irodájában működtetett saját gépi adatfeldolgozó eszközzel köteles az illetékességi területén működő földhivatal adatbankjához csatlakozni. Közös irodát fenntartó közjegyzők közös gépi adatfeldolgozó eszközt működtethetnek. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a közjegyző részére a csatlakozás lehetőségét a gépi adatfeldolgozásra átállított ingatlan-nyilvántartás megnyitásának időpontjától, egyszeri csatlakozási díj fizetése ellenében biztosítja. A közjegyző a tulajdoni lapról hiteles másolatot állíthat ki, és egyébként is felvilágosítást adhat a tulajdoni lap tartalmáról. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a technikai lehetőségek függvényében engedélyezi az ügyvédek részére, hogy ügyfeleik jogi tanáccsal való ellátása és 14-8
14. előadás: Az adatbázis kezelő szoftver tájékoztatása, beadvány, szerződés és egyéb okirat készítése céljából saját gépi eszközeikkel egyszeri csatlakozási díj fizetése ellenében a földhivatal adatbankjához csatlakozzanak. Az ügyvéd ügyfelei tájékoztatása céljából felvilágosítást adhat a tulajdoni lap tartalmáról. Az ügyvéd kamarai tagságának megszűnéséről az illetékes ügyvédi kamara elnöke értesíti a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, aki a csatlakozási engedélyt visszavonja. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kérelemre más személyek, ill. szervezetek részére is engedélyezheti, hogy a földhivatal adatbankjához csatlakozzanak, feltéve, hogy a tulajdoni lap megtekintésének gyakorisága ezt az igényt megalapozza. A jogosult a földhivatali adatbankhoz történő csatlakozásért egyszeri csatlakozási díjat fizet. Az ingatlan-nyilvántartási adatok lekérdezésének jogosultsági a személyi azonosító jelre nem terjed ki. Az államtitkot képező adatok lekérdezésének lehetőségét technikai megoldások alkalmazásával ki kell zárni. A lekérdezés útján történő adatszolgáltatásáért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A hálózat használatáért fizetendő hálózati használati díj három részből áll: - Hálózati belépési díj: a rendszerbe való belépés, kezdeti információcserék – digitális igazolvány ellenőrzése stb. (Ez a díj a FÖMIT-t illeti, melyet az a hálózat üzemeltetésére és fenntartására fordít.) - Találati díj: a felhasználó által megadott paraméterek alapján a rendszer az adatbázisban keresést végez, és egy vagy több adat megtalálása esetén a felhasználó kapott listából választja ki a számára szükségeseket. Találat alatt a lekérdezés feltételeit kielégítő válaszokat kell érteni. (A találati díj az adatszolgáltatással érintett illetékes megyei földhivatalt illeti.) - Megerősítési díj: ha a felhasználónak a találatok alapján valamelyik tételre szüksége van, kijelöli azt, majd a rendszer kérésére megerősíti a kérelmet. A hálózati adatközlés a megerősítésre indul el. (A FÖMI-t illető díj, melyet az a hálózat üzemeltetésére és fenntartásra fordít.) Ezen túlmenően az illetékekről szóló, valamint a hiteles tulajdoni lap másolat szolgáltatási díjáról szóló, továbbá a földmérési és térképészeti adatok szolgáltatásáról szóló rendeletek alapján az adatkérő minden esetben az igazgatási szolgáltatási díjat is köteles megfizetni.
A decentrális ingatlan-nyilvántartás, mint a komplex kataszteri térinformatikai rendszer része Az informatika fejlődése a komplex térinformatikai rendszerek kifejlesztésének irányába mutat. A kataszteri térinformatikai rendszer minden olyan információs rendszer alaprendszerét képezi, ahol a tárolt információk térképi helymeghatározóhoz, és ezekhez hozzárendelt, hiteles jogi információhoz kapcsolódnak. A decentrális ingatlannyilvántartás fejlesztésével egyidejűleg erőteljesen folynak a földmérési alaptérkép készítésének és a változások karbantartásának automatizálásával kapcsolatos kutatások és kísérleti feldolgozások. A komplex decentrális ingatlan-nyilvántartás ma még önállóan, a feldolgozott földrészletek földmérési adatait tartalmazó térképészeti rendszerektől függetlenül működik. A két rendszerben ezért bizonyos fokú redundancia is megvalósul, amennyiben az ingatlan-nyilvántartási rendszerben külön is nyilvántartanak egyes adatokat (pl. a földrészletek területe), melyeket a földmérési adatrendszerben tárolt adatok (a határoló pontok koordinátái) határoznak meg. Az összekapcsolás kezdeti szakaszában a két
14-9
Óravázlat az Ingatlannyilvántartás előadásaihoz rendszer kommunikációja valósítható meg, amikor egy megfelelően választott kulcsazonosítón (helyrajzi szám, geokód) keresztül a rendszerek átjárhatók, az összetartozó információk egymáshoz rendelhetők. Alaprajzok és szolgalmi jog vázrajzok nyilvántartása Az ingatlan-nyilvántartásnak vannak olyan rajzi munkarészei, amelyek tartalmát az ingatlan-nyilvántartási térkép nem ábrázolja, és csak az irattárban állnak rendelkezésre. Ilyenek az egyéb önálló ingatlanokról készített alaprajzok és a különféle szolgalmi jogok bejegyzésének alapjául szolgáló változási vázrajzok. Ezek kezelése és a hozzáférés az iktatás után hosszabb idő elmúltával meglehetősen nehézkes. Az ingatlan-nyilvántartási rendszer úgy tehető teljessé, ha ezek az archiválással kapcsolatosan elmondottak szerint szkennerrel rögzítésre kerülnek, és a földrészlet rekordjához való hozzárendeléssel beilleszkednek az adatbázisba. Igény esetén a digitálisan tárolt grafikus adatok a rendszerből lekérdezhetők, képernyőn megjeleníthetők, kinyomtathatók; változás esetén törölhetők, ill. újabb rekordokkal bővíthetők. Az ingatlan-nyilvántartási irattár automatizálása Az ingatlan-nyilvántartás részei a vonatkozó jogi szabályozás szerint a tulajdoni lap, az ingatlan-nyilvántartási térkép és az irattár. Az ingatlan-nyilvántartási ugyanis a bejegyzett jogokat és jogilag jelentős tényeket csak az ellenkező bizonyításáig tanúsítja hitelesen. Jogvita esetén a bejegyzés alapjául szolgáló okirat a hiteles bizonyíték, melyet a földhivatalnak határidő nélkül meg kell őriznie. A szüntelenül növekvő ügyirattömeg a földhivatalokat egyre nagyobb tárolási gondok elé állítja. Abban az esetben, amikor az iratokban való keresést és tartalmához való hozzáférést egy számítógépes rendszer támogatja, az eredeti dokumentumok tárolása összezsúfoltan és kisebb helyigénnyel is megoldható. Viszonylag kevés az olyan esetek száma, amelyeknél még ilyenkor is az eredeti példány felmutatása válik szükségessé. Az okiratokat ezért az archiválással kapcsolatosan leírtak szerint szkenneres rögzítéssel lehet az adatbázisba beépíteni, és számítástechnikai úton történő kezelését megszervezni.
14-10
14. előadás: Az adatbázis kezelő szoftver
Felhasznált irodalom 1. Forgács Z.: Ingatlannyilvántartás, BME Mérnöktovábbképző Intézet, Bp. 1995. Nyilvántartási szám: 5350. 2. Fenyő Gy. - Vincze L. : A magyar ingatlannyilvántartás, EFEFFK, Székesfehérvár 1994. 3. Lévai Zs. - Vincze I.: Területigénybevétel vasutüzemi célra, MÁV, Bp. 1959. 4. Házi Jogtanácsadó, A társasházak, 1992/5. 5. Szent-Iványi Gy.: II. József kataszteri földmérési utasítása, Földméréstani Közlemények, 1951/3. 6. Szerződéstár, Heti Világgazdaság különszám 1995/1. 7. 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról, Magyar Közlöny 1997/113. szám. 8. Szovátay T.: A magyar föld- és telektulajdon jellemző vonásai, Geodézia és Kartográfia, 1971. 9. Horváth K.: A földhasználati jog, különös tekintettel a szolgalmi jogra, Geodézia és Kartográfia, 1973/2. 10. Váry I.: A földnyilvántartásról. 11. Jójárt L.: Lakásszövetkezeti formák az ingatlannyilvántartásban, Geodézia és Kartográfia, 1976. 12. Bacsa I.: Az új földértékelésről, Geodézia és Kartográfia, 1978/6. 13. Horváth B.: Az új földértékelési rendszer bevezetése I., II., III., Geodézia és Kartográfia, 1982/6 és 1983/1. 14. Egri A.: A földkódex szabályozási köre és a földértékelés, Geodézia és Kartográfia, 1983/1. 15. Balázs L.: A geokód a helyrajzi szám helyett, vagy a helyrajzi szám mellett használt azonosító? Geodézia és Kartográfia, 1986. 16. Bacsa I.: Újabb törekvések a földértékelés kialakításában, Geodézia és Kartográfia, 1989. 17. Bacsa I.: Az aranykoronás földértékeléstől a komplex termőhelyi értékszámig, Geodézia és Kartográfia, 1989. 18. Horváth B.: Aranykoronától az aranykoronáig? Geodézia és Kartográfia, 1992/1. 19. Takács I.: A termőföld értékelésének egyes elvi kérdései, különös tekintettel a számítógépes földminőségi kataszter létrehozására, Geodézia és Kartográfia, 1995/2. 20. Dömsödi J.: Vitaindító a földértékelésről - Válasz Takács I. "A termőföld értékelésének egyes elvi kérdései..." című dolgozatára, Geodézia és Kartográfia, 1995/4. 21. Horváth K.: Ingatlanok jogi és gazdasági nyilvántartásának kialakulása, Geodézia és Kartográfia 22. Horváth B.: Észrevételek két földértékelésről szóló tanulmányhoz, Geodézia és Kartográfia 23. Kurucz M.: Gondolatok az ingatlan-nyilvántartás korszerűsítése körében eldöntendő alapkérdésekről, Geodézia és Kartográfia 24. 44/2006. (VI. 13.) FVM rendelet az önálló ingatlanok helyrajziszámozásáról és az alrészletek megjelöléséről.
14-11
