Súgó az OKM FIT elemző szoftver használatához

Súgó az OKM FIT elemző szoftver használatához

Bevezetés Ezzel a dokumentummal szeretnénk segítséget nyújtani a 2011-es év májusában megnyílt OKM FIT elemző program használatához. A leírás szerkezete igazodik a felület elrendezéséhez, technikai és elméleti jellegű támpontokat ad a menük és a beállítási lehetőségek használatához.

Tartalomjegyzék 1. Összefoglaló adatok ............................................................................................................................ 5 1.1. A telephelyen a mérésben érintett tanulók száma és megoszlása ............................................... 5 1.2. A telephelyen saját adatfelvételben rögzített tanulók száma és megoszlása .............................. 5 2. Adatok szerkesztése ........................................................................................................................... 5 2.1. Mérési év és méréskori évfolyam ................................................................................................. 5 2.2. Tanulói lista összetétele ............................................................................................................... 5 2.3. Új tanuló felvétele ........................................................................................................................ 6 2.4. Név és tanulói kulcs megadása .................................................................................................... 6 2.5. Tanulói adatok szerkesztése ......................................................................................................... 7 2.6. CSV export .................................................................................................................................... 7 2.7. CSV import .................................................................................................................................... 7 3. Adatok elemzése................................................................................................................................. 8 3.1. Tanulói profilok............................................................................................................................ 8 3.2. Feladatonkénti eredmények ....................................................................................................... 9 3.1.1. A tanulócsoportok összeállításának szempontjai .................................................................. 9 3.2.1. Az eredmény ........................................................................................................................ 11 3.2.2. Az elemzés eredményének megjelenítése ........................................................................... 13 3.3. Pontszámelemzések .................................................................................................................. 13 3.3.1. Különböző csoportok összehasonlítása ............................................................................. 14 3.3.1.1. A tanulócsoportok összeállításának szempontjai ......................................................... 14 3.3.1.2. Az eredmény ................................................................................................................. 15 3.3.1.3. Az elemzés eredményének megjelenítése .................................................................... 16 3.3.2. Egy (vagy több) tanulócsoport fejlődése ........................................................................... 16 3.3.2.1. A tanulócsoportok összeállításának szempontjai ......................................................... 16 3.3.2.2. Az eredmény ................................................................................................................. 16 4. Virtuális intézmény ........................................................................................................................... 17

Fogalomtár Adatfelvétel: Ha a tanulók kitöltik a 2008-as, 2009-es vagy 2010-es kompetenciamérés valamely tesztfüzetét, azt adatfelvételnek nevezzük. Ez történhet az Országos kompetenciamérés keretében (központi adatfelvétel) vagy az iskola önálló kezdeményezésére (saját adatfelvétel). Az OKM FIT elemző szoftverben az adatfelvételhez mindig tartozik egy elnevezés és egy időpont. BTMN tanuló: Beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézséggel küzdő tanuló. A tanulási nehézség lehet számolással, írással és olvasással kapcsolatos. Egyéni tanulócsoport: Elemzés során egy adott intézmény vagy telephely ugyanazon mérési évhez és évfolyamhoz tartozó diákjaiból tetszés szerint összeválogatott csoport. Ennek segítségével olyan csoport is kialakítható, amely annyira vegyes összetételű, hogy az engedélyezett legfeljebb három háttérváltozó szerinti bontásokból nem lehetne kinyerni. Feladatsor: Adott év Országos kompetenciamérésén egy adott évfolyam által töltött tesztfüzet feladatainak összessége. Minden feladatsor négy tantárgyi blokkból áll. Háttéradatok: A tanulók családi hátterének, illetve iskolájának legfontosabb jellemzői, amelyek befolyásolják a tanulási eredményeket. HHH tanuló: Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. Képességmodell: Olyan modell, amely a tesztfeladatok paraméterei és a tanulók képessége közötti összefüggést írja le. A képességmodell alkalmazásával tesztfüggetlen módon becsülhető a tanulók képessége, és mintafüggetlenül becsülhetők az itemek paraméterei. Képességpont: A tanulókhoz rendelt képességérték, amelyet a tanuló teszteredményei és a képességmodell alapján számítunk. A tanuló képessége olyan közvetlenül nem mérhető mennyiség, amely a teszt által mért területen való jártasságot, tudást jellemzi. Képességskála: Számegyenes, amelyen a tanulók és a feladatok elhelyezhetők a teszt kérdéseire adott válaszok alapján. Képességszint: A képességskálán osztópontok megadásával keletkező intervallumok és félegyenesek. A képességszint segítségével meghatározható, hogy milyen képességekkel rendelkeznek az adott szinthez tartozók, és mi az, amiben elmaradnak a magasabb szinten található tanulóktól. Központi adatbázis (mérési adatbázis): Az iskolák által a kompetenciamérésekhez felvett tanulók és a hozzájuk tartozó adatok összessége. Mérésben érintett tanuló: Ha a diák egy adott évben valamely évfolyamon és telephelyen szerepelt a központi adatbázisban, akkor az abban az évben történt kompetenciamérésben érintettnek tekintjük, akár megírta a tesztet, akár nem. Mérési azonosító: A kompetenciamérésben 2008 óta használatos egyedi, kilenc karakterből álló kód, mely évről évre mindig ugyanannak a tanulónak az azonosítására szolgál. A mérési azonosítóhoz köthető neveket csak a tanuló, a szülei és az iskola ismeri, mindenki más számára titkos.

Mérési terület: Két mérési területtel foglalkozik a kompetenciamérés: a matematikai eszköztudással és a szövegértési képességgel. Percentilis: A változó eloszlásának jellemzésére szolgáló mutató. A k. percentilis az az érték, amelynél a megfigyelt értékek k %-a kisebb, (100-k) %-a nagyobb (a k 0 és 100 közötti egész szám). Például az 5. (vagy 5-ös) percentilisnél a megfigyelt értékek 5 %-a kisebb, 95 %-a nagyobb. SNI tanuló: Sajátos nevelési igényű tanuló. Ide tartoznak a testi és az értelmi fogyatékos tanulók, az autisták, illetve akik rendelkeznek a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével. Tantárgyi blokk: A kompetenciamérésben használt feladatsorok két mérési területre oszthatók (matematika és szövegértés), a mérési területek pedig két-két blokkból állnak, amiknek a kitöltését a mérés napján szünetek választanak el. Egy tantárgyi blokk tehát a két szünet közt megoldandó feladatok összessége. Tanulói kulcs: Az OKM FIT elemző szoftverben használatos tetszés szerinti kód, mely segítségével a felhasználó neveket rendelhet a mérési azonosítók mellé úgy, hogy ezek a nevek csak a kódot ismerő számára lesznek elérhetőek. Az adatbázisban a megadott nevek elforgatottjai tárolódnak el, amikből az eredeti adat csak a kulcs segítségével nyerhető vissza. Tartalmi keret: A vizsgálat elméleti és gyakorlati alapjait tartalmazó dokumentum, amely bemutatja a mérni kívánt területeket és a mérés főbb szempontjait. Telephely: Az iskola külön postacímmel rendelkező egységei. Az Országos kompetenciamérésben használt definíció szerint az iskola székhelye is telephely. Virtuális intézmény: Ez egy olyan fiktív iskola, amellyel bárki beléphez az OKM FIT elemző szoftverbe és az erre a célra készített mintaadatbázison keresztül betekintést nyerhet a program által nyújtott lehetőségekbe. A funkciók itt korlátozottan működnek.

1. Összefoglaló adatok 1.1. A telephelyen a mérésben érintett tanulók száma és megoszlása A szoftverbe való belépés után vagy a felső menüsorban a Kezdőoldalra kattintva megtekinthetjük, hogy a kiválasztott telephelyen hány tanuló volt érintett az egyes mérésekben a 6., 8. és 10. évfolyamon. Ha a diák az adott évben és évfolyamon szerepelt a központi adatbázisban valamely telephelyen (akár egy másik intézményben), akkor a mérésben érintettnek tekintjük, akár megírta a tesztet, akár nem. Az első oszlopban található azoknak a tanulóknak a száma, akik az adott telephelyen voltak a mérés időpontjában. A második oszlopban feltűntetett létszámokba beleszámít a mérésben érintett minden olyan tanuló, aki jelenleg tanulói jogviszonyban áll a telephellyel. A harmadik oszlop az első két oszlop összesítése, de minden tanuló csak egyszer van figyelembe véve.

1.2. A telephelyen saját adatfelvételben rögzített tanulók száma és megoszlása A 2008-as, 2009-es vagy 2010-es kompetenciamérések tesztfüzeteit felhasználva saját adatfelvételeket is rögzíthetünk a szoftverbe, és értékelhetjük a tanulók eredményeit az országos adatokkal összevetve. Az ezekhez köthető tanulói létszámok az alsó táblázatban jelennek meg. Ha egy tanuló többször is megírta ugyanazt a tesztfüzetet, itt akkor is csak egyszer vesszük figyelembe.

2. Adatok szerkesztése Az elemző programba való belépés után az Összefoglaló adatok alatti Tovább gombra kattintva választhatjuk ezt az opciót, de a felső menüsorból is bármikor elérhetjük. Itt szerkeszthetjük a központilag elemzett tanulók háttéradatait, illetve felvehetünk új tanulókat (vagy ugyanazokat a tanulókat új feladatválaszokkal) saját adatfelvételek keretén belül.

2.1. Mérési év és méréskori évfolyam Egyszerre csak egy mérési évhez és egy méréskori évfolyamhoz tartozó tanulók adatai szerkeszthetőek. Ezt a két adatot elsőként még a szerkesztőfelület betöltése előtt meg kell adni az automatikusan felugró ablakban. A továbbiakban a Beállítások menüpontban is át lehet állítani, így ha egy másik csoportot szeretnénk kezelni, nem szükséges újra belépni az adatszerkesztésbe. Ugyanitt azt is meg tudjuk nézni, hogy éppen melyik tanulói csoport jelenik meg, de az Adatfelvétel és a Méréskori évfolyam oszlopokból is tájékozódhatunk. Általában minden jellegű adatszerkesztés mellé közvetlenül társul adatmentés is (ez vagy automatikusan történik, vagy addig nem lehet más tevékenységet végezni, míg nem mentünk, vagy nem vetjük el a változtatásokat), ezért ha új tanulói listát töltünk be, az nem igényel külön mentést. Egyes változtatások megjelenítéséhez viszont szükséges a

(Frissítés) gombot használni.

2.2. Tanulói lista összetétele Megjelenik minden olyan tanuló, akit a telephely a központi adatbázisba rögzített és/vagy a telephellyel jelenleg jogviszonyban áll. Ezen felül azok is szerepelnek (akár többször), akik ehhez az évhez és évfolyamhoz köthető saját adatfelvételekhez tartoznak (azaz azok a tanulók, akikkel ennek

az évnek ehhez az évfolyamához tartozó tesztfüzetét töltették ki az iskola saját mérésében). Ha a jelenleg jogviszonyban álló, de a méréskor még egy másik telephelyhez tartozó diákokat nem szeretnénk a listában látni, akkor a Jelenlegi tanulók mutatása melletti négyzetbe kattintva a pipát ki kell szedni. A lista ekkor automatikusan frissül, de már nem lesz benne olyan tanuló, akit a telephely a mérési adatbázisba nem rögzített. Figyelem! Ha a listázó ablak alján található újra betöltődnek!

Frissítés gombra kattintunk, a jelenlegi tanulók

2.3. Új tanuló felvétele A Tanulók menüpontban lehetőségünk van új tanulókat felvenni. Az Új tanuló feliratra kattintva megjelenik egy ablak a legfontosabb információk megadásához. A program csak érvényes, létező Mérési azonosítót fogad el. Figyelem! A tanulók nevének megadásához először egy tanulói kulcsot kell megadni az adatszerkesztő felületen a Kulcs megadása vagy a felső menüsorban lévő Tanulói kulcs menüpont segítségével, csak ezután lehet a Név mezőt kitölteni. Elég egyetlen kulcsot használni az összes tanulóhoz, de a nevek megtekintéséhez ezt minden alkalommal aktiválni kell az előbb leírt módon, amikor belépünk. Bővebb leírás a 2.4-es pontban (Név és tanulói kulcs megadása). Meg kell adnunk az Adatfelvétel nevét. Saját adatfelvételt szintén a Tanulók menüpont segítségével lehet definiálni (Új adatfelvétel rögzítésében a megnevezés, az időpont és a képzési forma megadása). Új tanuló rögzítésénél az előre definiált saját adatfelvételek közül ki kell választani a megfelelőt, a mérés idejét a program automatikusan kitölti. Meg kell adni végül, hogy a tanuló A vagy B füzetet töltött-e ki, végül a Mentésre kell kattintani. A program ekkor ellenőrzi, hogy érvényes-e a mérési azonosító, illetve hogy a megadott mérési azonosító – adatfelvétel pár nem létezik-e már. Ha a követelményeknek megfelel, akkor egy új sor jön létre a megadott adatokkal feltöltve, általában a lista végén. Ha nem felelnek meg az adatok az elvárásoknak, akkor hibaüzenetet kapunk.

2.4. Név és tanulói kulcs megadása A tanulói kulcs egy jelszó, aminek segítségével a program a tanulóhoz titkosítottan el tud tárolni nevet úgy, hogy az csak a kulcsot ismerő számára hívható elő újra. Elég egyetlen kulcsot használni az összes tanulóhoz, de a nevek láthatóvá tételéhez (akár az adatszerkesztés, akár az elemzések során) minden alkalommal aktiválni kell a szoftverbe való belépés után. Az elemzéseket el lehet végezni tanulói nevek nélkül is, a tanulói kulcsot csak akkor kell használni, ha szeretnénk a mérési azonosítók mellett a tanulók nevét is látni. Ha a felhasználó elfelejti a tanulói kulcsot, akkor a vele megadott neveket nem lehet visszaállítani, de egy új kulccsal újra meg lehet azokat adni. Egy mérési azonosító – adatfelvétel párhoz csak egy név tárolható el, de ez a név mindig módosítható. Ha egy másik kulccsal egy másik nevet adunk meg, akkor a régi név felülíródik az újjal, ami csak az új kulcs segítségével lesz megtekinthető. Mindig azok a nevek láthatóak, amelyek az éppen aktívvá tett kulccsal lettek rögzítve. A kulcs megadása (vagyis aktiválása) két helyen is történhet. Az egyik lehetőség az adatszerkesztő felületen a Kulcs megadása menüpont, a másik a felső menüsorban lévő Tanulói kulcs menüpont. A tanulókat listázó ablak alján található (Frissítés) gombot is használni kell, ha meg akarjuk jeleníttetni a neveket. Ha már aktívvá tettünk egy kulcsot, akkor a tanulói sor elején lévő (Tanulói adatok megtekintése/szerkesztése) ikonra kattintva megadhatjuk akár az OKM2008,

OKM2009 vagy OKM2010 adatfelvételekben szerepelő tanulók nevét is, vagy ha új tanulót veszünk fel, akkor már azonnal ki tudjuk tölteni a Név mezőt.

2.5. Tanulói adatok szerkesztése A szerkeszteni kívánt sorra kétszer kell kattintani, ekkor a háttéradatokat megváltoztathatjuk. Ha a kívánt változtatásokat elvégeztük, a Módosít gombbal lehet elmenteni az adatbázisba. A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézséggel küzdő tanulók nem csak a két főkategóriába sorolhatóak be, hanem pontosabban megadható, hogy melyik alcsoport(ok)ba tartozik egy-egy diák. Figyelem! Az elemzések során lehetőségünk lesz a sajátos nevelési igényű és a BTMN tanulókból csoportokat képezni a fő- és alkategóriák szerint is. Amennyiben szeretnénk a sajátos nevelési igényű vagy a beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézséggel küzdő tanulókat összességében és a tanulási nehezség típusa szerint is elemezni, akkor mind a főkategória, mind az alcsoportok oszlopait töltsük ki megfelelően! Például egy testi fogyatékos tanulónál a Testi fogyatékos és a Sajátos nevelési igényű oszlopba is „Igen” kerüljön. A tanulóknak a tesztfeladatokra adott válaszait a sorok elején található (Füzeteredmények megtekintése) ikonra kattintva nézhetjük meg. Új tanuló esetében innen a Szerkesztés feliratra kattintva vihetünk fel egyesével tanulói válaszokat. A szerkesztőablak tetején található menüsorban (Mérési azonosító, Füzet, Mérési terület, stb.) nyomon követhetjük többek közt azt is, hogy melyik tanulónak a válaszait rögzítjük, és hogy az adott tantárgy összes kérdéséből mennyit adtunk már meg. Amint minden feladat ki van töltve, a szerkesztőablak menüsorában található Képességpont számítása gombbal eredményt számoltathatunk, amit a program ezután automatikusan elment az adatbázisba. Figyelem! Ha az előbbi lépést nem tesszük meg, akkor a tanulónál továbbra sem jelenik meg képességpont! Ha mégis elfelejtettük, bármikor visszatérhetünk a feladatok szerkesztéséhez, hogy képességpontot számoltassunk, vagy befejezzük a válaszok rögzítését. A tanulói adatok megjelenését alakíthatjuk. A fejléc elemeiből legördülő menü nyílik, ahol rendezést és szűrést állíthatunk be. A fejléc segítségével az oszlopok szélessége is tetszés szerint változtatható éppúgy, akár egy Excel fájlban. Azok a címkék, amik nem férnek ki, olvashatóvá válnak akkor is, ha rámutatunk az egérrel.

2.6. CSV export A tanulói listánkat az összes háttérváltozóval és a tesztfüzetre adott válaszokkal együtt exportálhatjuk „.csv” kiterjesztésű Excel fájlba.

2.7. CSV import Ha több tanuló adatát egyszerre szeretnénk bevinni az adatbázisba, akkor azt megtehetjük úgy, hogy egy adott szerkezetű „.csv” kiterjesztésű Excel fájlból importálunk a CSV import menüpont segítségével. A felugró ablakban megadhatjuk a fájl elérési útját és nevét akár az üres mezőbe írva, akár a Browse gomb segítségével kikeresve a könyvtárszerekezetből, majd a Feltöltés gombra kattintva elindíthatjuk az importálást. Az importálandó fájlnak olyan elrendezésűnek kell lennie, mint amilyet az exportálás segítségével nyerhetünk ki. Érdemes tehát az adott mérési évből és évfolyamról exportált fájlból az első sor kivételével minden adatot törölni és feltölteni az újakkal.

A tesztfeladatok az A füzet sorrendjében szerepelnek az adatbázisban. A B típusú tesztfüzetek esetében a négy tantárgyi blokk más elrendezést követ, de egy blokkon belül a feladatok sorrendje ugyanaz mindkét füzettípusban. Figyelem! Az importálandó fájl esetében a fejlécben pontosan azoknak a változóneveknek és pontosan olyan sorrendben kell szerepelniük, mint az adott évfolyam és mérési év adataiból exportálható „.csv” kiterjesztésű fájlban! Itt is csak érvényes tanulói azonosítókat és már definiált adatfelvételek használhatunk. Az egyes oszlopokban csak az ott megengedett értékek szerepelhetnek. Némely esetben az üres mező sem megengedett érték, ezek a kötelezően kitöltendő adatoszlopok (t_mazon, t_adatfelv, t_fuzet és a tesztfeladatok) Az importfájlok szerekezetéről, az egyes adatoszlopok tulajdonságairól, a kötelezően kitöltendő oszlopok listájáról és a megengedett értékekről bővebb leírást találhatunk a „.csv” kiterjesztésű mintafájlokban, amiket az elemző felületről lehet letölteni. Az adatainkat a megfelelő mérési évhez és évfolyamhoz tartozó mintafájlba is rögzíthetjük, miután leöltöttük és az első sor kivételével töröltük belőle a segédadatokat. Figyelem! A tanulók nevét (t_nev) és a képességpontokat (t_OZpsc, t_MZpsc) hagyjuk üresen! A tanulók nevének megadásához tanulói kulcsot kell használni. Erről bővebben a 2.4-es pontban tájékozódhatunk. A képességpontokat a menüsorban található gomb segítségével számoltathatjuk ki (Pontszámok újraszámolása), amennyiben minden tanulónál minden tesztfeladat ki van töltve.

3. Adatok elemzése A szoftverbe való belépés után megjelenő Összefoglaló adatok alatt található Tovább gombra kattintva választhatjuk ezt az opciót, de a felső menüsorból is bármikor elérhetjük. Az első dolgunk, hogy a három elemzési lehetőség közül kiválasztunk egyet.

3.1. Tanulói profilok A tanulók egyéni eredményeinek ábrázolására szolgál ez a funkció. Az elemzés megtekintése előtt különböző szempontok szerint állíthatjuk be, hogy mit és hogyan kívánunk látni. Az adatfelvétel és a jogviszony megválasztásával meghatározzuk azon tanulók körét, akiknek az egyéni eredményeire vagyunk kíváncsiak. Mérési területenként külön-külön és együtt is kérhetjük az elemzést, de az évfolyamot nem választhatjuk meg, ezért ha több évfolyamon is vannak tanulóink, akkor minden diák eredménye látható lesz. Ha csak a kiválasztott adatfelvétel opciót választjuk, akkor egy olyan táblázatot kapunk, ahol minden sor egy tanulót képvisel. Láthatjuk, hogy a tanuló SNI vagy HHH tanuló-e, mely feladatokat oldott meg helyesen, melyeket hibásan és melyeket részlegesen. Szerepel még a százalékos megoldottság, a képességpont és a képességszint. Az elemzést exportálhatjuk Excelbe és ki is nyomtathatjuk, mindkét lehetőséghez találunk egy-egy ikont:

Ha a kiválasztott tanulók összes eredményét kívánjuk látni, akkor minden tanuló külön oldalon jelenik meg. Az előbb leírt adatokon túl szerepel még a tanuló neme, valamint a különböző központi és saját adatfelvételekhez tartozó képességpontok ábrázolásra kerülnek a megírás idejének függvényében. Amennyiben a központi szabályoknak megfelelően számítható becslés az egyéni fejlődésre: vagyis két év alatt két évfolyamot lépett a tanuló, valamint az első és a harmadik évben rendelkezett központi eredménnyel (pl. 2008-ban 6. évfolyamon, 2010-ben 8. évfolyamon), akkor ezek a becslések szaggatott nyilakkal megjelennek az ábrán. A becslés a korábbi eredményből és

némely háttéradatokból kiindulva megjósolja a második mérésen elért eredményt a tanulók átlagos fejlődése alapján. Ha tehát az adott diák jobb eredményt ért el, mint azt a modellek becsülték, akkor az azt jelenti, hogy a hasonló korábbi eredménnyel és háttérjellemzőkkel bíró tanulóknál átlagosan jobban teljesített. Az elemzést exportálhatjuk Excelbe és ki is nyomtathatjuk, mindkét lehetőséghez találunk egy-egy ikont Az eredmény felirat alatt:

.

Megválaszthatjuk a rendezés szempontját. A jelenlegi osztályok szerinti rendezéshez az adatszerkesztő felületen fel kell töltenünk a megfelelő adatoszlopot. A név szerinti sorrendhez két dolog is szükséges: az egyik, hogy a szerkesztőfelületen megadjuk a neveket (bővebben a 2.4-es pontban olvashatunk erről), a másik, hogy a nevekhez használt tanulói kulcsunk aktív legyen (Tanulói kulcs megadása), ezt ugyanis minden alkalommal meg kell adnunk, mikor belépünk az elemző programba. Figyelem! Csak azok a nevek fognak megjelenni az elemzésben, amelyeket az éppen aktív tanulói kulccsal adtunk meg.

3.2. Feladatonkénti eredmények Ebben az elemzési típusban a tesztfeladatokkal kapcsolatos információkat tekinthetjük meg. Egyidejűleg csak egy bizonyos év feladatairól kérhetünk elemzéseket, ezért meg kell adnunk, hogy melyik központi mérés feladatsorával akarunk foglalkozni, és ezen belül melyik mérési területtel. Jogviszony szerint szűkíthetjük a tanulócsoportunk összetételét. Ha már megjelöltük a kívánt feladatsort, akkor egy újabb választási lehetőség válik elérhetővé az adatfelvételekkel kapcsolatban. A tanulói profillal ellentétben, ha itt azt az opciót jelöljük meg, hogy az adatfelvételek adatait közösen szeretnénk elemezni, akkor az ugyanazon diákhoz tartozó eredmények közül csak egy fog számítani. Hogy melyik, azt mi határozzuk meg az adatfelvételek sorbarendezésével, amit akkor tehetünk meg, ha bejelöltük az előbbi opciót. Felülről lefelé haladva minden tanulónak az elsőként előforduló eredménye lesz figyelembe véve az elemzésben. Itt csak azok az adatfelvételek jelennek meg a listában, amelyek a kiválasztott feladatsorhoz köthetőek. Az évfolyam kiválasztásánál nem csak a tanulók körét határozzuk meg, hanem a feladatokét is. Ha például minden 6. és 8. évfolyamos diákunkról szeretnénk elemzést az összes feladat segítségével, akkor nem célszerű a 6. és 8. évfolyam opciót megjelölni, mivel ezzel kiesnek azok a feladatok, amelyek csak az egyik évfolyamon szerepeltek. Ehelyett két elemzést kell majd végeznünk, egyet csak a 6. és egyet csak a 8. évfolyamra. A Tovább gombra kattintva egy újabb felületre jutunk, ahol kiválaszthatjuk azokat a tanulói csoportokat, amelyekről az elemzést szeretnénk elkészíteni.

3.1.1. A tanulócsoportok összeállításának szempontjai Az elemzést több tanulócsoportra egyidejűleg is kérhetjük, így összehasonlíthatókká válnak a velük kapcsolatos adatok. Ha az előző oldalon több évfolyamot is megjelöltünk, akkor most az első teendőnk, hogy kiválasszuk, elsőként melyik évfolyamról akarunk csoportot választani. Ha csak egy évfolyamot választottunk, akkor rögtön megjelennek a választható szempontok, azok az adatbázisban szereplő háttérváltozók, amelyek segítségével tanulócsoportokat alkothatunk. Ezek közül legfeljebb hármat jelölhetünk meg egyszerre, majd a megadott szempontok szerinti tanulócsoportok megjelenítése gombra kattintva kapunk egy listát, amiből már az elemzésre választhatunk ki csoportokat. Minden csoport pontosan azonosítva van a szűrési feltételek felsorolásával, és a létszámról is információt kapunk. Figyelem! Ezzel még nem választottunk ki elemzésre senkit, a listánk üres! A

létszámokra kattintva kiválaszthatjuk az aktuálisan elemezni kívánt csoportokat, amelyek a jobb oldali listában gyűlnek, az elemzésben tehát csak ők jelennek meg. A felső legördülő menüben átállíthatjuk az évfolyamot (de csak ha az előző oldalon többet jelöltünk meg), és így különböző évfolyamokról is válogathatunk egyidejűleg, a lista nem törlődik. Figyelem! Ha olyan háttérváltozó szerint próbálunk csoportot alkotni, aminek az értékei nincsenek feltöltve az adatbázisban, akkor nem jelennek meg csoportok. Ilyenkor előbb a háttérváltozó értékeit kell megadnunk az Adatok szerkesztése oldalon. Ha megjelölünk egy szűrési szempontot, akkor minden előforduló kategóriája szerint kapunk egy választható csoportot (például a Nem szerint lesz egy fiú és egy lány csoportunk). Ha két szempontot is bejelöltünk, akkor először minden szempont minden olyan kategóriájához lesz egy-egy csoportunk, ami előfordul az adott telephelyen, majd ezeknek a kombinációja is a listába kerül. Tehát például megjelölhetjük a Mérést megelőző év végi matematikajegyet és a Nemet. Ekkor lesz 5 csoportunk érdemjegy szerint (1,2,…), majd két csoportunk nem szerint (fiú, lány), végül ezek kombinációja is választható lesz (1-fiú, 1-lány, 2-fiú, 2-lány,…). Három szempont szerint hasonló elv érvényesül, páros és hármas kombinációink is lesznek.

Lehetőségünk van egyéni tanulócsoportok összeállítására is. Ezt az opciót használva először meg kell adnunk a csoport nevét (csoport megnevezése) és a leírását (kritériumok). Ezek tetszés szerintiek lehetnek, csak a saját tájékoztatásunkra szolgálnak. A Mentésre kattintva egy újabb ablak nyílik a tanulóink listájával, közülük egyesével válogathatunk a sorok bal szélén található ikonra kattintva:

. A kiválasztott tanulók adatai piros színűvé válnak. Ha valakit mégsem szeretnénk a

csoportba tenni, egy újabb kattintással eltávolíthatjuk. Ha végeztünk, a Mentés és befejezés gombbal a csoportunk bekerül az elemzésre kiválasztott listába. Ha már minden kívánt csoportunk a Kiválasztott csoportok listába került, akkor használjuk a Tovább a feladatok kiválasztásához gombot! Figyelem! Fontos, hogy legalább egy kiválasztott csoportunk legyen, különben hibaüzenetet kapunk: A kijelölt adatcsoportok nem tartalmaznak megjeleníthető adatot!

3.2.1. Az eredmény Néhány további beállításra is szükség van az elemzés lekérése előtt. Az elemzés első ábracsoportja a Feladatok százalékos megoldottságát jeleníti meg. Összesen annyi adatoszlopunk lesz, ahány tanulócsoport-feladat pár van, így két szempont szerint is tömbösíthetünk. A feladatok megjelenítési sorrendjével ezt az elrendezést határozzuk meg: a) Ha a Tanulólista csoportok szerinti opciót választjuk, akkor az x tengelyen a tanulócsoportjaink lesznek ábrázolva elkülönülő blokkokban:

b) Ha a Feladatok szerint kérjük, akkor pedig fordítva, az ugyanazon feladathoz tartozó megoldottságok lesznek tömbökbe gyűjtve:

Egy második ábracsoportban minden feladat külön oldalon fog megjelenni, a lehetséges kódok előfordulását láthatjuk majd a különböző tanulócsoportokban. Annyi adatoszlopunk van, ahány lehetséges kód-tanulócsoport pár és a százalékos megoldottsághoz hasonlóan mindkét szempont szerint tömbösíthetjük őket a grafikonon. Ezt a lehetséges kódok megjelenítési sorrendjénél állíthatjuk be: a) A lehetséges kódok megjelenési sorrendje a Tanulócsoportok szerint:

b) A lehetséges kódok megjelenési sorrendje a Lehetséges kódok szerint:

Meg kell határoznunk, hogy mely feladatokra akarunk elemzést készíteni. Jobb oldalon fel van tűntetve minden olyan feladat kódja, amely a korábban meghatározott központi mérésen, évfolyam(ok)on és mérési területen belül előfordult. Ha több évfolyamot választottunk, akkor csak a közös feladatok jelennek meg. Kiválaszthatjuk a feladatokat egyesével, vagy segítségként használhatjuk a Szűrési lehetőségeket, ahol leszűkíthetjük a kört Feladattípus, Gondolkodási művelet, Szint és Tartalmi terület (szövegértés esetén Szövegtípus) szerint. A Mindet kijelöli és az Egyiket sem gombok is gyorsíthatják a kiválasztást. A További elemzési csoportok támpontot adnak az értékeléshez, mert lehetőséget adnak rá, hogy összehasonlítsuk a saját eredményeinket a hasonló háttéradatokkal rendelkező tanulók átlagos teljesítményével, vagy akár az országos átlaggal. A Minden diák funkció arra szolgál, hogy az általunk kiválasztott összes diákot egyetlen nagy csoportként kezelve megjelenítsük az együttes teljesítményüket. A Viszonyítási csoportok az adott központi mérésen eredménnyel rendelkező, bizonyos tulajdonságokkal bíró tanulók összessége országos szinten. Az ő átlagos teljesítményük viszonyítási alapként szolgálhat az elemzésben.

3.2.2. Az elemzés eredményének megjelenítése Ha minden szükséges és választható beállítást megtettünk, akkor megtekinthetjük a várt elemzést. Az első oldalon egy összefoglaló táblázatot láthatunk a feladatokról. Ezt követik a Feladatok százalékos megoldottságainak grafikonos és táblázatos megjelenítése a kívánt elrendezésben. A következő részben egy nagyobb táblázatban láthatjuk a feladatok százalékos megoldottságát a tartalmi keret szerinti felosztásban, végül a feladatok lehetséges kódjainak megoszlását, szintén a kívánt tömbösítés szerint külön-külön ábrán. Az eredményt exportálhatjuk Excelbe és kinyomtathatjuk az itt található ikonokat használva:

3.3. Pontszámelemzések Ebben az elemzési típusban a tanulók képességpontjaival kapcsolatos elemzéseket tekinthetjük meg. Különböző mérések különböző évfolyamairól is választhatunk egyidejűleg csoportokat, ugyanis a közös skála bevezetésével az eredményeik összehasonlíthatókká váltak egy mérési területen belül. Erről bővebb leírást találunk a következő linken: http://www.oh.gov.hu/kozoktatas/kompetenciameres-6-8-10/valtozasok-kompetenciameres-skalak Megvizsgálhatjuk a diákok fejlődését, ha több adatfelvételben van eredményük, valamint viszonyítási csoportok segítségével a teljesítményeket összemérhetjük a központi méréseken (OKM2008, OKM2009 és OKM2010 adatfelvételekben) részt vett diákok különböző háttérváltozók szerint képzett csoportjainak átlagával. Elsőként meg kell adnunk a mérési területet. Ha a két mérési területet együtt választjuk, akkor is külön-külön jelennek meg az elemzésben. El kell döntenünk, hogy különböző csoportok eredményeit szeretnénk-e összehasonlítani, vagy kifejezetten a fejlődésre vagyunk kíváncsiak. Innentől kezdve az elemzések menete élesen elválik, mert a két eset közt lényeges különbség van. Az előbbinél, ha egy csoporton belül a tanulónak több adatfelvételben is van eredménye, akkor csak az egyiket vesszük figyelembe. Ezzel szemben, ha a fejlődést vizsgáljuk, akkor minden kiválasztott csoport esetében meg kell adni, hogy melyik az a második adatfelvétel, amelyben elért eredményüket látni akarjuk, és az eredetileg kiválasztott csoportunkból csak azok a tanulók fognak az elemzésbe kerülni, akiknek mindkét adatfelvételben van

pontszáma. Ha különböző csoportokat hasonlítunk össze, megengedett, hogy egy tanuló több csoportban is előforduljon, és más-más eredményét vegyük figyelembe.

3.3.1. Különböző csoportok összehasonlítása Ha különböző csoportokat akarunk összehasonlítani, akkor a további lépések máris az első csoportunk meghatározására valók. A többi csoportnál mindig erre a pontra térünk vissza és más-más beállításokat választhatunk a későbbiekben. Ki kell választanunk a feladatsort és az évfolyamot, ekkor megjelenik egy újabb opció az adatfelvételekkel kapcsolatban. Ha az adatfelvételek adatait közösen kívánjuk elemezni, akkor sorba kell rendeznünk őket, ugyanis minden tanuló esetében az első előforduló eredményt veszi figyelembe a program. Ha csak egy adatfelvételt akarunk vizsgálni az adott csoportnál, akkor ki kell választani, hogy melyik legyen az. A következő csoportunknál megadhatunk majd másikat is ezen a ponton. A jogviszony szerint tovább szűkíthetjük a tanulók körét.

3.3.1.1. A tanulócsoportok összeállításának szempontjai Az elemzést több tanulócsoportra egyidejűleg is kérhetjük, így összehasonlíthatókká válnak a velük kapcsolatos adatok. A feladatonkénti elemzésektől eltérően itt már az előző oldalon meghatároztuk az évfolyamot, így rögtön megjelennek a választható szempontok, vagyis azok az adatbázisban szereplő háttérváltozók, amelyek segítségével tanulócsoportokat alkothatunk. Ezek közül legfeljebb hármat jelölhetünk meg egyszerre, majd a megadott szempontok szerinti tanulócsoportok megjelenítése gombra kattintva kapunk egy listát, amiből már az elemzésre választhatunk ki csoportokat. Minden csoport pontosan azonosítva van a szűrési feltételek felsorolásával, és a létszámról is információt kapunk. Figyelem! Ezzel még nem választottunk ki elemzésre senkit, a listánk üres! A létszámokra kattintva meghatározhatjuk az aktuálisan elemezni kívánt csoportokat, amelyek az első csoportunk kiválasztása után a szűrési szempontok és a választható csoportok között megjelenő listában gyűlnek (Kiválasztott csoportok). Az elemzésben tehát csak ők jelennek meg. Figyelem! Ha olyan háttérváltozó szerint próbálunk csoportot alkotni, aminek az értékei nincsenek feltöltve az adatbázisban, akkor nem jelennek meg csoportok. Ilyenkor előbb a háttérváltozó értékeit kell megadnunk az Adatok szerkesztése oldalon. Ha megjelölünk egy szűrési szempontot, akkor minden előforduló kategóriája szerint kapunk egy választható csoportot (például a Nem szerint lesz egy fiú és egy lány csoportunk). Ha két szempontot is bejelöltünk, akkor először minden szempont minden olyan kategóriájához lesz egy-egy csoportunk, ami előfordul az adott telephelyen, majd ezeknek a kombinációja is a listába kerül. Tehát például megjelölhetjük a Mérést megelőző év végi matematikajegyet és a Nemet. Ekkor lesz 5 csoportunk érdemjegy szerint (1,2,…), majd két csoportunk nem szerint (fiú, lány), végül ezek kombinációja is választható lesz (1-fiú, 1-lány, 2-fiú, 2-lány,…). Három szempont szerint hasonló elv érvényesül, páros és hármas kombinációink is lesznek.

Lehetőségünk van egyéni tanulócsoportok összeállítására is. Ezt az opciót használva először meg kell adnunk a csoport nevét (csoport megnevezése) és a leírását (kritériumok). Ezek tetszés szerintiek lehetnek, csak a saját tájékoztatásunkra szolgálnak. A Mentésre kattintva egy újabb ablak nyílik a tanulóink listájával, közülük egyesével válogathatunk a sorok bal szélén található ikonra kattintva: . A kiválasztott tanulók adatai piros színűvé válnak. Ha valakit mégsem szeretnénk a csoportba tenni, egy újabb kattintással eltávolíthatjuk. Ha végeztünk, a Mentés és befejezés gombbal a csoportunk bekerül az elemzésre kiválasztott listába. Előfordulhat, hogy más feladatsorhoz, évfolyamhoz tartozó és/vagy jogviszony szerint eltérő besorolású csoportokat is szeretnénk felvenni a listába. A További tanulócsoportok megadása gomb segítségével visszakerülünk az előző oldalra, ahol a feladatsor megadásától kezdve az új csoportunk tulajdonságait másképpen állíthatjuk be, mint korábban. A kiválasztott csoportok listája nem törlődik, megőrzi a korábbi elemeket. Ha már minden elemezni kívánt csoportot kiválasztottunk, akkor mehetünk Tovább az elemzésekhez. Figyelem! Fontos, hogy legalább egy kiválasztott csoportunk legyen, különben hibaüzenetet kapunk: A kijelölt adatcsoportok nem tartalmaznak megjeleníthető adatot!

3.3.1.2. Az eredmény A További elemzési csoportok támpontot adnak az egyes csoportok eredményeihez, mert lehetőséget nyújtanak rá, hogy összehasonlítsuk a saját eredményeinket a hasonló háttéradatokkal rendelkező tanulók átlagos teljesítményével, vagy akár az országos átlaggal.

A Minden diák funkció arra szolgál, hogy az általunk kiválasztott diákokat egyetlen nagy csoportként kezelve is elemezhessük. A minden diák csoportban minden tanuló kizárólag egyszer szerepel, abban az esetben is, ha a kiválasztott csoportok közül többen is előfordul. A Viszonyítási csoportok egy-egy központi mérésen eredménnyel rendelkező, bizonyos tulajdonságokkal bíró tanulók összessége országos szinten. Az ő átlagos teljesítményük viszonyítási alapként szolgálhat az elemzésben. A feladatonkénti elemzésektől eltérően itt szerepel egy újabb funkció: Minden mérési évhez tartozó viszonyítási csoport betöltése. Alapállapotban az utolsóként választott csoportunkhoz tartozó központi mérés adatai érhetőek csak el a legördülő menükben, de ezzel a többi év viszonyítási csoportját is kiválaszthatóvá tesszük.

3.3.1.3. Az elemzés eredményének megjelenítése Az elemzés vegyesen tartalmaz ábrákat és táblázatokat az átlagról, a percentilisekről, valamint a képességskálán és a képességszinteken való eloszlásról a választott tanulócsoport(ok) és viszonycsoport(ok) esetében. Ha mindkét mérési területet megjelöltük, akkor két blokkot kapunk: az első a matematikára, a második a szövegértésre vonatkozó rész. Az elemzés exportálható Excelbe, de ki is lehet nyomtatni, mindkét művelethez található ezen az oldalon egy-egy ikon:

3.3.2. Egy (vagy több) tanulócsoport fejlődése Ha ezt az opciót választjuk, akkor olyan elemzésekhez juthatunk, ahol a megjelenített tanulók két különböző adatfelvételben is rendelkeznek eredménnyel, és ezt a két eredményt összehasonlítjuk. Több csoportunk is lehet, de ezek elkülönülve fognak megjelenni. Elsőként meg kell adnunk az egyik adatfelvételt, amiben elért eredményt viszonyítani kívánjuk egy másikhoz. Meg kell határoznunk az évfolyamot és a jogviszony szerinti csoportot.

3.3.2.1. A tanulócsoportok összeállításának szempontjai Hasonlóan működik, mint a különböző csoportok összehasonlításánál, egyetlen eltérést leszámítva: amint kiválasztunk a listánkba egy csoportot, megjelenik egy új ablak, ahol meg kell jelölnünk a második adatfelvételt. A program csak azokat a lehetőségeket kínálja fel, amelyben a csoportból legalább egy tanuló rendelkezik eredménnyel, és jelzi azt is, hogy hány fő szerepel a csoportunkból a második adatfelvételben is, azaz hány főre végezhető el az elemzés. A Csoportok kiválasztása gombra kattintva a csoportunk a két meghatározott adatfelvétellel együtt a listánkba kerül. Ugyanazt a csoportot több második adatfelvétellel is párba állíthatjuk. Ha újabb csoportokat is szeretnénk, akkor még megtehetjük a További tanulócsoportok megadása gombra kattintva. Ha már kész a listánk, akkor léphetünk Tovább az elemzésekhez.

3.3.2.2. Az eredmény Az első két ábrán az összes kiválasztott csoportpár átlaga és annak konfidenciaintervalluma jelenik meg először az adatfelvétel időpontja szerinti összekötésben, utána évfolyam szerinti bontásban. A pontos eredmények táblázatban tekinthetők meg. A táblázatok után az adatfelvételpárok külön-külön ábrákon láthatóak, itt a percentilisek adnak képet a képességpontok eloszlásáról, majd a képességszintek szerinti megoszlás is megjelenik. Az utolsó ábracsoportban az egyes tanulók fejlődését mutató grafikonok szerepelnek az adatfelvétel időpontja szerinti

összekötésben. Ezek az elemzések is exportálhatók Excelbe és ki is nyomtathatjuk őket a megfelelő ikonra kattintva:

.

4. Virtuális intézmény Az OKM FIT elemző szoftver alapvetően az iskolák és fenntartóik számára készült, akiknek így lehetőségük van a tanulóik eredményeiből saját elemzéseket készíteni. A belépéshez felhasználónév és jelszó szükséges, amit csak az arra jogosultak kapnak. A virtuális intézmény ezzel szemben egy olyan speciális felhasználót takar, amellyel bármely érdeklődő betekintést nyerhet a program nyújtotta lehetőségekbe. Az intézmény és a hozzátartozó mintaadatok fiktívek. Figyelem! A virtuális intézmény segítségével a belépés a mintaadatbázishoz mindenki számára nyitott, viszont egyes opciók nem érhetőek el, például a tanulók adatait nem szerkeszthetjük, csak elemzéseket készíthetünk belőlük.

A szoftver használatával kapcsolatos technikai problémák esetén kérjük, vegye fel a kapcsolatot az

Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. ügyfélszolgálatával (telefon: 96/510-000). Amennyiben az Útmutató alapos áttanulmányozása mellett maradnak megválaszolatlan kérdései, kérjük, írjon a következő e-mail címre: [email protected].