14. Creditreform Gazdaságkutató

Vállalati csődök Európában

2013/14

Creditreform Gazdaságkutató

Tartalom

1 Csődök Nyugat-Európában 2013-ban…………………………….….3 1.1 Bevezetés – Mi a célja ennek a tanulmánynak?…………………………………3 1.2 Változás az egyes országokban 2012/13-ban…………………………………..4

1.3 Csődök az egyes ágazatokban…………………………………….10 2 Az európai cégek finanszírozási és likviditási helyzete 2.1 Ebit-mutató – pénzügyi forgalom…………………………………………..13

2.2 Sajáttőke-arány……………………………………………………15 2.3 Követelések átfutási ideje…………………………………………17 3 Vállalati csődök Közép- és Kelet-Európában……………………...18 4 Csődök az USA-ban…………………………………………….…..21 5 Összefoglalás………………………………………………….…….22 INFORMÁCIÓS FORRÁSOK JEGYZÉKE………………………….25

2 Vállalati csődök Európában 2013/14

1 Csődök Nyugat-Európában 2013-ban - számok és folyamatok 1.1 Bevezetés – Mi a célja ennek a tanulmánynak? A nagy európai gazdasági válság öt éve tarja erős szorításban a kontinenst. Nem régen mutatkozott újra egy reménysugár: Görögország és Portugália hosszú idő után először megint milliárdos hitelhez jutott és így függetlenítve magukat az ESM-től (Európai Stabilizációs Mechanizmus) sikeresen megvethették a lábukat a pénzpiacon. A dél-európai adós országok új erőre kapnak az ilyen hírek hallatán. A nemzetgazdaságok zsugorodási folyamata Európa déli felén minden esetre lassulni látszik, a bevezetett reformok hatása kezd mutatkozni. Ennyit a reménysugárról. Az évek óta tartó krízis következményei nem csak Görögországban beláthatatlanok: tartósan magas munkanélküliség, gazdasági hanyatlás, állami és még nagyobb privát adóssághegyek. Az még nem derült ki, hogy a kényszer-kúra a versenyképességüket valóban annyira megnövelte-e, hogy konkurenciát jelenthetnek az európai piacokon. A krízis hatása kiterjedésében és mélységében jelentősen mérsékeltebb volt eddig Európa úgynevezett északi országaiban. A válság még ezekben az országokban is szükségessé tett bizonyos beavatkozásokat, például strukturális reformok elindítását. Jelen tanulmányból kiderül, hogyan néz ki az európai vállalkozások stabilitása tekintettel a csődökre és a csődveszélyre. Különösen az Európában saját külföldi gyártó, vagy értékesítő támaszponttal nem rendelkező középszintű exportvállatok számára fontos tudni, milyen a csődhelyzet a határ túloldalán.

Öt év krízis és még nem látszik a vége?

Csődszámok gyakorlati alkalmazáshoz.


1.2 Változás az egyes országokban 2012/13-ban

A csődfolyamatok Nyugat-Európában 2013-ban is a szunnyadó gazdasági válság hatása alatt voltak. Összesen 192.340 vállalati csőd fordult elő 2013-ban 17 nyugateurópai országban. (Az EU-15 plusz Norvégia és Svájc). A 2012. évi állással szemben (190.161) ez enyhe emelkedést, 1,1 százalékot, vagyis 2.179 csődesetet jelent. Ezzel a csődfolyamatok spirálja lelassult. Az előző évben még 9,2 százalék volt a növekedés. 1. Táblázat: vállalati csődök Nyugat-Európában ▄ Belgium Dánia Németország Finnország Franciaország Görögország Nagy-Britannia Írország Olaszország Luxemburg Hollandia Norvégia Ausztria Portugália Svédország Svájc Spanyolország

Összesen

2013

2012

2011

2010

2009

11.740 4.993 26.120 3.131 60.787 392 16.013 1.365 14.272 1.016 9.456 4.564 5.747 9.300 8.015 6.495 8.934 192.340

10.587 5.456 28.720 2.956 48.340 415 17.748 1.684 12.311 1.033 7.373 3.814 6.266 8.605 7.737 6.841 7.799 177.685

10.224 5.456 30.120 2.944 49.506 445 18.467 1.638 10.844 961 6.176 4.355 6.194 6.077 7.229 6.661 5.910 173.219

9.570 6.461 32.060 2.864 51.060 355 17.468 1.525 10.089 918 7.211 4.435 6.657 5.144 7.546 6.255 4.845 174.463

9.382 5.710 32.930 3.275 53.547 355 19.908 1.406 8.354 698 8.040 5.013 7.076 4.450 7.892 5.215 4.984 178.235

Változás 2012/13 százalékban +10,9 - 8,5 -91 +5,9 +2,1 - 5,5 - 9,9 -18,9 + 15,9 -1,6 +9,7 +19,7 -8,3 +8,1 +3,6 -5,1 +14,6 -1,1

A csődesetek összességében növekvő száma ellenére Nyugat-Európában nyolc ország mutat csökkenést. És ezzel a feszültség oldódását (Dánia, Németország, Görögország, Nagy-Britannia, Írország, Luxemburg, Ausztria, Svájc).


Írországban a csökkenés 18,9 százalék volt. Jelentős mínusz értéket mutatott Nagy Britannia (-9,9 %), Németország (-9,1 %), valamint Dánia (-8,5 %). Kevesebb volt a csődök száma Ausztriában és Svájcban is. Kilenc országban emelkedett a vállalati csődök száma. A skála ezeknél a jelentős növekedést mutató Norvégiától (plusz 19,7 %), Olaszországtól (plusz 15,9 %) és Spanyolországtól (plusz 14,6 %) az enyhébb emelkedésű Svédországig (plusz 3,6 %), vagy Franciaországig (plusz 2,1 %) terjed.

Kilenc ország több, nyolc ország kevesebb csődöt produkált.

Figyelembe kell venni, hogy egyes országokban a csődök az összes felszámolásnak csak töredékét képezik. Így például különösen kisvállalkozásokat hivatalos eljárás nélkül egyszerűen megszüntetnek a nehéz gazdasági helyzet miatt. A csődjogi eljárásokon kívül eső cégbezárások száma országonként változik. Első sorban a Földközi-tengeri országokban csökkent így a vállalkozások száma a hosszú recessziós fázisban.

1. Ábra: a cégcsődök alakulása Nyugat-Európában 2013-ban 25 20 15 10 5 0 -5 -10 -15 -20

lgiu m an yo l... Ol as zo rsz .

dia

Sp

Be

Ho llan

. Fin no rsz

Lu xe mb Fra . nc iao ...

ia szt r Au

Na gy -B

r.

-25


Már Norvégia sem krízismentes? A csődesetek száma az országban 2012.-ben 3.814-ről 4.564-re emelkedett (plusz 19,7 %). Az ezt megelőző évben még jelentős csökkenés volt kimutatható. Ezzel 2009 után a második legnagyobb értéket regisztrálták 2007 óta. Regionálisan Oslóban volt legnagyobb az emelkedés, mégpedig a kisvállalkozások körében. A gyenge belföldi beruházási tevékenység és privát fogyasztás különösen megviselték a hazai gazdasági ágazatokat. Európa többi északi országában (Svédország, Finnország, Dánia) eltérő módon zajlottak a csődfolyamatok. A dániai csökkenő csődszámmal ellentétben Svédországban és Finnországban enyhe emelkedést regisztráltak.

Írország újra egészséges?

A valamikori krízis-országokban a siralom völgye után újra A legjobb példa erre felmenő ágban van a gazdaság. Írország: míg a zöld szigeten 2012-ben 1.684 cég jutott csődbe, addig 2013-ban már csak 1.365 csődesetet jegyeztek fel, ami 19,9 százalékos csökkenést jelent. Sőt: ez egy folyamatváltás is egyben, mivel Írországban a csődtörténet az elmúlt öt évben egy irányú fejlődést mutatott: mindig felfelé. Ennek az oka az, hogy a beruházási tevékenység hosszú idő után újra érezhetően felerősödött. Így a GDP minimálisan ugyan, de nőtt. A jelenlegi trendváltás ellenére nem szabad elfelejteni, hogy a vállalti csődök száma 2007-ben (363) és 2008-ban is (773) csak háromjegyű volt. A felemelkedés egyelőre még kérdéses. Görögországban lecsillapodott a csődhullám. A 392 csődesettel 5,5 százalékkal csökkent a vállalti összeomlások száma az előző évihez képest. Igaz ugyan, hogy a cégbezárásoknak csak töredéke történik csődeljárás keretében ebben az országban. Így az aktuális csődszámban nem szerepel azoknak a kisvállalkozásoknak a tömege


amelyikek főleg a kereskedelemben és a szolgáltatói ágazatban működtek. Görögország gazdasága 2013ban is hanyatlott – további 4 százalékkal. A privát fogyasztás jelenleg is csökkenő. Az utóbbi öt évben kereken egyharmaddal esett vissza a Földközi – tenger partján fekvő ország gazdasági teljesítménye. Ez nem marad hatástalan a csődtörténet folytatása szempontjából. . A többi dél-európai országot is markában tartotta a krízis 2013-ban. Erősen érezhető emelkedést mutat a vállalati csődök száma Olaszországban (plusz 15,9 %) és Spanyolországban (plusz 14,6 %). Ugyan csak emelkedett a cégcsődök száma Portugáliában (plusz 8,1 %). Itt a likviditási problémák mellet a szűkös finanszírozási lehetőségek is közrejátszanak. Ezekben az országokban általában jellemző, hogy a magas munkanélküliség és az eladósodottság miatt a privát fogyasztás teljesen visszaesett. Ezen kívül csökkenek a beruházások és ezzel együtt a GDP. A csődszámok emelkedését az is befolyásolhatja, hogy a munkaerő-piaci nyomás miatt sokan keresnek menedéket önálló vállalkozásokban, viszont az ilyen kényszermegélhetés miatt alapított cégek tartós stabilitása erősen megkérdőjelezhető. Az EU-15 három nagy országa közül egyedül Franciaországban emelkedett a csődök száma (plusz 2,1 %). 2013-ban 60.787 francia cég került csődbe. Ezzel szemben Nagy-Britanniában 17.765-ről 16.013-ra, Németországban 28.720-ról 26.120-ra csökkent a vállalati csődök száma. Mialatt Németország a múlt évben konjunktúra ingadozás ellenére is összességében stabil gazdasági fejlődést volt képes felmutatni, addig Franciaországban az adatok nagyon gyenge dinamizmust jeleznek. A konszolidációs nyomás továbbra is nagy. A szocialista kormány Franciaországban nem sokkal ezelőtt 50 Mrd. Eurós megszorító programot jelentett be, a medréből kilépett államadósság kezelhetősége érdekében. A francia gazdaság két egymást követő év után 2013-ban is stagnált.

Dél-Európa előre tör a konszolidáció útján.

Kevesebb csőd Németországban és az Egyesült Királyságban.


2. Ábra: A vállalati csődök megoszlása Nyugat-Európában 2013-ban Benelux 100

Skandinávia

Németország

Franciaország

Anglia

GIIPS*

Ausztria/Svájc

8,2

6,9

7,4

6,4

90

7,2

11

14,3

9,8

17,8

80

10,6

8,3

28,4

31,6

11,2

70 60

32,5

30

50 40 30 20 10

22,3

18,5

17,3

13,6

10,2

12,3

11,5

10,8

9,9

10,2

10,5

11,5

2007

2009

2011

2013

0

*) Görögország, Írország, Itália, Portugália, Spanyolország Adatok százalékban .

Egyre több csőd a GIIPS-országokban.

Németország részesedése Nyugat-Európa összes csődjéből 2007 óta folyamatosan csökken. 2013-ban az összes csődesetek 13,6 százalékát Németországban regisztrálták,. 2007-ben ez a részesedés még 22,3 százalék volt. Ennek oka: a német cégek gyorsan magukhoz tértek a krízis után. Az ország rekord foglalkoztatottsági szintet ért el, mert a századforduló táján fontos szerkezeti reformokat vezettek be. Nem utolsó sorban már hagyományosan az export maradt a gazdaság motorja. Németország csökkenő részesedésével a nyugateurópai csődtörténetből arányosan nő az úgy nevezett GIIPS-országok (Görögország, Írország, Itália, Portugália, Spanyolország) negatív érintettsége.


Részesedésük a csődesetekből 2007 és 2013 között 7,2 százalékról 17,8 százalékra emelkedett. A tartós krízis közvetlen hatása a vállalkozásokra egyértelműen kimutatható. A gyenge kereslet, a versenyképesség hiánya a világpiacon és a szűkös finanszírozás a leggyakoribb okai a csődöknek ezekben az országokban. Összehasonlításul Franciaország részesedése folyamatosan egyharmad körül maradt. A Beneluxállamok (11,5 %), valamint a Skandináv országok, Dánia Norvégia és Svédország (10,8 %) szűk kilenced részét adják a nyugat-európai csődöknek, miközben a Benelux-államok legutóbb növelték a részesedésüket. Akárcsak Belgiumban, Hollandiában is emelkedtek a csődszámok. Első sorban a kereskedelem (benne hotel- és vendéglátó ipar) van erős nyomás alatt és növeli a csődstatisztikát.

A Benelux-államok jelentősen vezetnek Anglia előtt.

Ezzel szemben csökkent Nagy-Britannia részesedése: az összes nyugat-európai csődnek csupán 8,3 % esik az Egyesült Királyság vállalataira. 2009-ben ez még 11,2 % volt. A pénzügyi válság 2008-ban és 2009ben felfelé lendítette a csődszámokat. Az utóbbi két évben azonban csökkenés tapasztalható. Különösen a felszámolások („compulsory liquidations”) száma csökkent. Regionális eloszlásban a csődtörténet nyugodtabbá vált Skóciában, mint Angliában és Walesben.

1.3 Csődök az egyes ágazatokban A gazdaság szerkezetének megfelelően a csődtörténet is a négy fő ágazat között oszlik meg. Eközben a 2012. év összehasonlításában mutatkozik néhány eltérő folyamat. Így a kereskedelmi cégek

Kereskedők fokozott csődveszélyben.


2013-ban nagyobb arányban részesednek NyugatEurópa csődtörténetéből: szemben az előző évi 31,6 százalékkal 32,4 százalék esik kereskedelmi cégekre, benne hotel- és vendéglátó iparra. Ez sok országban visszavezethető a privát kereslet krízis miatti csökkenésére. Egy százalékponttal emelkedett a feldolgozó ipar részesedése; 9,9-ről 10,9 százalékra.

Feldolgozó ipar

Építőipar

Kereskedelem*

Szolgáltatók

100 90 80

37,2

35,9

31,6

32,4

21,3

20,8

9,9

10,9

2012

2013

70 60 50 40 30 20 10 0

*)benne Horeca Adatok százalékban.

Mint az előző évben, a nyugat-európai csődeseteknek most is egyötöde esik az építőiparra (20,8 %; 2012: 21,3 %). 35,9 százalékkal legnagyobb a részesedése a szolgáltató szektornak. Egy éven belül azonban csökkent az érintettségük. Ezzel együtt 2013-ban még így is 69.000 szolgáltató vállalat jutott csődbe. Az építőiparban Nyugat-Európában összesen 40.000 vállalkozást érintett a csőd. A kereskedelmet tekintve (benne Horeca) több mint 62.000 cég ment tönkre.


A négy fő ágazat változásai éves összehasonlításban emelkedést mutatnak feldolgoz iparban (plusz 10,6 %), a kereskedelem (plusz 4,0 %) és csökkenést a szolgáltatóknál (mínusz 2,4 %), illetve az építőiparban (mínusz 1,1 %). Eközben a Benelux-államokban és a GIIPS-országokban mind a négy főágazatban emelkedés volt kimutatható. Nagy-Britanniában és Ausztria/Svájcban viszont mind a négy ágazatban csökkenés volt a csődöket tekintve. Skandináviában csak a szolgáltatói szektorban volt csökkenés. Németországban általános pozitív trend mellett csak a feldolgozó iparág mutatott enyhe pluszt a csődszámokban. . 4. Ábra: Változások a fő gazdasági ágazatokban országok, ill. régiók szerint 2012/2013 Feldolgozó ipar

Építőipar

Kereskedelem*

Szolgáltatók

40 30 20 10

-20

S* G IIP

N ag yBr it.

Be ne lu

-10

x

0

-30

*)benne Horeca Az egyes ágazatok országonként változó jelentősége miatt, a főágazatokat eltérő mértékben érinti a csőd. Átlagon felül magas az építőipar részesedése a Továbbra is nyomás alatt csődtörténetben, pl. Spanyolországban (26,6 %), de az építőipar a krízisNorvégiában is (26,4 %). Franciaországban (25,3 %), országokban. valamint Írországban (25,4 %) a csődök jó negyed részéért felelősek az építőipari cégek.


Németországban (15,9%) és Dániában (13,9 %) . ezzel szemben az építők részesedése az összesített nemzeti csődszámot tekintve alacsonyabb

2. Táblázat: Csődök a fő gazdasági ágazatokban 2013 ■

Feldolgozó ipar

Építőipar

Kereskedelem*)

Szolgáltatók

Belgium Dánia Németország Finnország Franciaország Nagy-Britannia Írország Olaszország Luxemburg Hollandia Norvégia Ausztria Portugália Svédország Svájc Spanyolország

6,4 8,1 10,1 14,2 9,6 4,5 8,8 22,9 1,3 11,1 6,9 6,3 23,5 8,1 6,9 18,3

17,0 13,9 15,9 22,5 25,3 18,1 25,4 21,1 9,7 17,5 26,4 15,5 18,7 16,6 22,9 26,6

48,1 29,6 28,2 26,0 38,2 15,3 28,7 33,6 34,4 27,6 35,5 30,5 38,4 34,9 20,9 22,8

28,5 48,4 45,8 37,3 26,9 62,0 37,1 22,4 54,5 43,8 31,2 47,7 19,4 40,4 49,3 32,3

*) benne Horeca; adatok százalékban az esetleg hiányzó ágazati adatokat a szolgáltatókhoz számítottuk

A kereskedelem és a vendéglátás Európa-szerte emelkedést mutatnak a csődök tekintetében, olyannyira, hogy mára ez a szektor szolgáltatja az összes csődök egyharmadát. Olyan országokban, mint Belgium (48,1 %), Portugália (38,4 %) és Franciaország (38,2 %) különösen nagy hányad esik a kereskedelmi és vendéglátó cégekre. A Sok országban a szolgáltatók legtöbb országban, mint korábban, úgy jelenleg is képezik a legnagyobb csoportot a szolgáltatók adják a csődök zömét. Nagy-Britanniában (62,0 %) és Luxemburgban (54,5 %). több mint a felét, Svájcban (49,3 %), Dániában (48,4 %) és Ausztriában (47,7 %) majdnem felét a csődöknek ez az ágazat adja.


■

2

Az európai cégek finanszírozásiés likviditási helyzete

2.1

Ebit-mutató – pénzügyi forgalom és nyereség Európában

A nyugat-európai vállalatok EBIT-mutatója, mint a pénzügyi stabilitás indikátora, rosszabb lett. A rendelkezésre álló kb. 3,3 Mio. vállalat 2012-es mérlege alapján az EU-15-ből, valamint Svájcból és Norvégiából, megállapítható, hogy azoknak a cégeknek az aránya, amelyikek alacsony, max. 5 százalékos nyereséget tudnak felmutatni, jelentősen, 24,3-ról 29,0 százalékra emelkedett. Ezzel ellentétben a cégeknek csak 14,1 százaléka (2011: 15,9 százalék) ért el 10,0 százalékig terjedő nyereséget. A nyugat-európai országok jó egy hetede (15,0 százalék) rendelkezik 25,0 százalékig terjedő EBIT-mutatóval. Egy évvel korábban ez az arány még 16,8 százalék volt. A nagyon magas, 25 százalék feletti nyereséget produkáló cégek aránya is visszaesett (mínusz 1,0 százalékpont).

A nyereségmutatók egyre karcsúbbak, a vállalkozások egyre esendőbbek lesznek.

3. Táblázat: EBIT-mutató (%-ban) a nyugat-európai vállalatok vonatkozásában 2012-ben *) ■

negatív 5 %-ig 10 %-ig 25 %-ig 25 % felett

27,9 (28,0) 29,0 (24,3) 14,1 (15,9) 15,0 (16,8) 14,0 (15,0)

*) Adatok %-ban, ( ) = 2011; Forrás: Creditreform-adatbank, saját számítások

A gazdasági ágazatokat szemlélve a kereskedelemben és vendéglátó iparban átlag feletti a negatív (31,6 százalék), illetve a nagyon alacsony, max. 5 % eredményességi mutatóval (38,6 százalék) rendelkező cégek aránya. A nyugat-európai kereskedelmi cégeknek csupán 4,0 százaléka képes 25,0 százalék feletti eredményt felmutatni. Összehasonlításul: az építőiparban


ez a részarány 10,2 százalék. A nyereségi mutatók ugyan tipikusan itt is alacsonyak, a cégek többsége mégis az 5 % feletti tartományba tartozik.

5. Ábra: EBIT-mutatók a kiválasztott gazdasági ágazatokban Negatív

5 %-ig

10 %-ig

25%-ig

25 % felett

100 90 80

14

15

4

10,2

11,1 15,8 14,7

70 14,1

16,1

60 38,6

50 40

29

30,8

27,9

27,1

Összgazdaság

Építőipar

30 20 10

31,6

0 Kereskedelrm benne Horeca

*) Adatok a vállaltok százalékos arányában, a 2012. évre vonatkozóan Forrás: Creditreform-adatbank, saját számítások

Kereskedelem és vendéglátóipar: a gyenge mutatók mértékadók

A mérlegek kiértékelési eredményei egyértelművé teszik, hogy az európai gazdaság öt évvel a krízis kezdete után még mindig nehéz helyzetben van. A vállalkozások meggyötört anyagi helyzetben vannak. Nyugat-Európában sok cég nem rendelkezik már nemzetközi versenyképességgel, így a nehéz feltételek között csak gyenge eredményességi mutatókat lehet elérni. Ehhez járult még egy hatalmas költségterhelés, energia- és nyersanyagár formájában. Csaknem fele a cégeknek (45 %) nem tudott javítani az eredményességi mutatóján 2011-hez képest, ugyanakkor a cégek több mint felének (55 %) romlott a gazdasági mutatója. 2013 első mérlegei azt mutatják, hogy legutóbb


azért javult valamit a helyzet és egyre több vállalkozás ér el elfogadható EBIT-mutatókat.

2.2 Sajáttőke-arány A cégek sajáttőke ellátottságának az elemzése feltárja azok pénzügyi stabilitását, függetlenül a rövid ideig tartó bevétel ingadozásoktól. Az elemzéshez az EU-15-ből, valamint Norvégiából és Svájcból származó 2012/13 mérlegeket vettünk alapul.

Minden negyedik vállalat alultőkésített az EU-ban.

Az eredmények alapján jelentősen szélesre nyílt az olló a gyengén tőkésített és a jól finanszírozott cégek között. A nyugat-európai vállalkozások egynegyede (25 %) tíz százaléknál alacsonyabb sajáttőke-arányt tud felmutatni. Ez az érték nem sokban különbözik az egy évvel korábbitól (25,3 %). Erősen javult viszont azoknak cégeknek az aránya, amelyikek nagyon jó tőke ellátottsággal rendelkeznek. Az előző évi 39,2 százalékkal szemben a 2012-es gazdasági évben az EU-15, valamint Norvégia és Svájc vállalkozásai több mint 50 százalékos sajáttőke-arányt jegyeztek. Különösen a jól tőkésített cégek helyzete javult. Összesítve a cégeknek fele mutat javulás a sajáttőke-arány tekintetében 2011 és 2012 között.

4. Táblázat: A nyugat-európai vállalatok sajáttőke-aránya 2012-ben *) ■

10 % alatt 30 %-ig 50 %-ig 50 % felett

25,0 (25,3) 19,1 (19,5) 15,8 (16,0) 40,1 (39,2)

*) Adatok %-ban, ( ) = 2011; Forrás: Creditreform-adatbank, saját számítások


6. Ábra: Sajáttőke-arány az egyes gazdasági ágazatokban 2012 Feldolgozó ipar

Építőipar

Kereskedelem, benne Horeca

Szolgáltatók

50 44,9

45 40

10

29,4

14,8

17,7

18,3

16,9

15

19,1

23,6

23,1

22,9

23,3

20

24,3

25

29,2

29

30

29,6

33,7

35

5 0 10 % alatt

30 %-ig

50 %-ig

50 % felett

*) Adatok %-ban Forrás: Creditreform-adatbank, saját számítások

A négy fő gazdasági ágazatban feltűnő különbségek mutatkoznak, különösen két csoportban: a gyengén tőkésített és az erős sajáttőkével rendelkező cégek között. Első sorban az építőiparban (29,0 %) és a kereskedelemben (29,2 %) fordulnak elő gyakran cégek tíz százalék alatti sajáttőke-aránnyal. Fordított a helyzet az 50 százalék feletti sajáttőke-hányadot felmutató cégek esetében. Ebben s csoportban főleg szolgáltatók és feldolgozó cégek vannak jelen, miközben az építőiparban és a kereskedelemben ritkábbak a tőkeerős vállalkozások.

GIIPS-államok: gyenge sajáttőke jellemző a vállalkozásokra.

Országonkénti, ill. regionális eloszlásban ezt a képet látjuk: a gyengén tőkésített cégek, tíz százalék alatti sajáttőke-aránnyal túlnyomórészt az ún. GIIPSországokban, (Görögország, Írország, Itália és Spanyolország) fordulnak elő. Ezekben az országokban majdnem minden harmadik cég (30,2 %) érintett. Ugyanakkor csaknem ugyanennyi, nevezetesen 30,5 százaléka a cégeknek rendelkezik 50 százalék feletti sajáttőke-hányaddal. 16

Vállalati csődök Európában 2013/14

Összehasonlításul: Nagy-Britanniában ez az arány 48,2 százalék, Skandináviában 46,8 százalék. Ezekben az országokban a gyengén tőkésített cégek aránya is jelentősen alacsonyabb (17,0 %). Viszonylag szélesre nyílik az olló pénzügyi stabilitás tekintetében az egyes brit vállaltok között: miközben a cégeknek csaknem fele magas sajáttőke-aránnyal rendelkezik, a vállalkozások 27,4 százaléka gyengén tőkésített.

7. Ábra: Sajáttőke-arány országok és régiók szerint 2012 Benelux

Skandinávia

Németország

Franciaország

Nagy-Britannia

GIIPS-államok

60

30,5

32,4

39,9

15,9

22,6 11,3

16,9

17,1

10

16,3

13,1

23,3

20,4 23,9

19,1

30,2

18,3

17

22,8 21

22,7

20

27,4

30

46,6

42,7

40

48,2

50

0 10 % alatt

30 %-ig

50 %-ig

50 % felett

*) Adatok %-ban Forrás: Creditreform-adatbank, saját számítások

2.3 Követelések átfutási ideje A követelés átfutási az a napokban mért átlagos időtartam, ami alatt egy követelés egy-egy országban realizálódik. Ennek bemutatása segítséget jelent az exportőröknek, akiknek figyelembe kell venni az egyes európai országok fizetési szokásait és itt látható a fejlődési irány is. Ennek alapján Németországban a legrövidebb a követelési futamidő, átlagban 26,5 nap, ezt követi Svájc/Ausztria 31,0 nappal és Skandinávia 32,4 nappal.


Ehhez képest hosszú az átfutási idő a GIIPS-államokban A Földközi-tengeri régióban 83,0 napos átlaggal kell számolni. Miközben Nyugat-Európában az átlagos követelési futamidő 2010-hez képes egy nappal rövidebb lett, a fenti országokban két nappal meghosszabbodott. Az olló a kontinens északi és déli része között szélesebbre nyílt

8. Ábra: Követelési futamidők Európában (adatok napokban)

GIIPS-államok

83

48,6

Benelux

Franciaország

46,2

Nagy-Britannia

36,8

Skandinávia

32,4

31

Svájc/Ausztria

Németország

26,5 0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

Forrás: Creditreform-adatbank, saját számítások

■ 3 Vállalati csődök Közép- és Kelet-Európában

Kelet-Európában is több a csőd

Kelet-Európa országaiban is emelkedett a vállalati csődök száma az utóbbi időben. 2013-ban összesen 100.984 esetet jegyeztek fel. Ez 2012-höz viszonyítva 3,9 százalékos emelkedést jelent (97.169 eset). 2010-hez képest a cégcsődök száma közel megduplázódott. Ezekben az államokban – mint beszállítók és mint kiterjesztett műhelycsarnokok – a nemzetgazdaság összességében továbbra is erősen függ a nemzetközi folyamatoktól. A jó beruházási kvótákat az EUStrukturális Alap eszközei biztosítják. 18

Vállalati csődök Európában 2013/14

5. Táblázat: Vállalati csődök Közép- és Kelet-Európában 2013

2012

2011

2010

Változás 2012/13 százalékban

Bulgária

1.232

383

685

700

+ 221,7

Észtország

469

588

623

504

- 7,3

6.909

6.922

4.878

1.501

-0,2

818

881

813

2.407

-7,2

1.561

1.354

1.302

1.496

+15,3

915

908

762

665

+0,8

Románia

29.587

26.807

22.650

21.692

+10,4

Szlovákia

880

866

870

830

+1,6

Szlovénia

941

595

675

510

+58,2

Csehország

10.325

7.723

5.880

5.559

+ 33,7

Magyarország**)

47.347

50.224

30.757

17.487

-5,7

Összesen

100.984

97.169

69.895

53.351

+3,9

■

Horvátország*) Lettország Litvánia Lengyelország

*) Az előző évek csődszámait is tartalmazza, amelyek még nincsenek lezárva **) Csődök, valamint egyéb felszámolási formák

A csődesetek abszolút számát tekintve a közép- és kelet-Európai országok között Magyarország volt az éllovas 2013-ban 47.347 csőddel. Az előző évivel összehasonlítva enyhe mérséklődés (mínusz 5,7 %) érzékelhető, ami feltehetően a választások előtti belső piaci impulzusoknak köszönhető. A helyi adottságok továbbra is kedvezőek beruházások számára, még akkor is, ha az ország az utóbbi időben elvesztette a beruházók bizalmát. Az előző évinél jelentősen több csődöt regisztráltak Bulgáriában (plusz 221,7 %), Szlovéniában (plusz 58,2 %), valamint Csehországban (plusz 33,7 %). A magas munkanélküliség és gyenge privát kereslet akkora megterhelést jelentett, hogy a gazdaság 2013-ban visszaesett, vagy stagnált. A kivándorlások következtében egyre több szakember hiányzik. Miközben Bulgáriában és Csehországban a gazdasági trend lassan újra felfelé ível, Szlovénia, csak úgy, mint korábban, még mindig mély válságban van. Említésre méltó csökkenés a vállalati csődök terén Magyarországon kívül


Észtország, Lettország igen, Litvánia nem.

Észtországban (mínusz 7,3 %) és Lettországban (mínusz 7,2 %) volt Litvániában ezzel szemben emelkedés volt mérhető (plusz 15,3 %). A hét kelet-európai ország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Csehország és Magyarország adatai alapján értékeltük ki a csődök megoszlását a fő gazdasági ágazatokban. Eszerint a kereskedelem és a vendéglátó ipar részesedése egy év alatt 37,8-ról 40,4 százalékra emelkedett. Nagyobb lett a feldolgozó iparág részesedése is Kelet-Európában (11,8-ról 12,5 százalékra). 6. Táblázat: A fő gazdasági ágazatok részesedése a csődökből Közép- és KeletEurópában 2013-ban

■ Feldolgozó ipar Építőipar Kereskedelem *) Szolgáltatók

2013 12,5 14,4 40,4 32,7

2012 11,8 14,6 37,8 35,8

*) benne Horeca; Adatok %-ban

Az Ukrajna-krízis még nem látható.

Oroszországban enyhén csökkent a vállalati csődök száma (mínusz 6,6 százalék), miközben a megelőző évben emelkedés jegyeztek fel; még 2013-ban is 13.144 vállalati csődöt regisztráltak. Ez a szám csak a lezárt eljárásokat foglalja magában. Ezen kívül legalább ennek háromszorosa volt a bejelentések száma. A nyersanyagipar Oroszországban továbbra is robog ugyan, az állami szektoron kívül a beruházói tevékenység – tekintettel az emelkedő kamatokra – továbbra is gyenge maradt. Egyéb faktorok is, mint kisés középvállalatok a hiányzó pénzfedezete, vissza fognak tükröződni a jövőbeni csődszámokban. Jelentősen visszaesett a csődök száma Ukrajnában (mínusz 26,7 százalék). Eközben a legújabb politikai történések elfedik Ukrajna mély strukturális problémáit.


Az évek óta tartó stagnálás utáni gazdasági felüdülés számára nem lesz elviselhető a jelenlegi feszültség. A beruházásokat ugyanis egyelőre jegelték. Egy újra növekvő ukrán gazdaság valahol a távoli jövőben képzelhető el.

7. Táblázat: Vállalati csődök Ukrajnában, Oroszországban és Törökországban 2013

2012

2011

2010

Változás 2012/13 százalékban

Ukrajna

8.811

12.016

17.178

14.597

-26,7

Oroszország *)

13.144

14.072

12.794

16.009

- 6,6

Törökország

17.400

16.063

21.849

-

+8,3

■

*) + bejelentések 2013: 31.921; 2012: 40.864

4 Csődök az USA-ban Miközben a csődszámok Európában tovább emelkedtek, az Egyesült Államokban érezhető enyhülés tapasztalható. A vállalati csődök száma a legalacsonyabb értékre süllyedt 2007 óta. 33.212 csődöt regisztráltak 2013 január és december között. Ez 17.1 százalékos csökkenésnek felel meg az előző évihez képest, amikor még 40.075 csődesetet jegyeztek fel. A 2009. évi tetőzés után (60.837 eset) az US-cégcsődök egyre csökkentek, azért is, mert a banki- és ingatlan-krízis után a gazdasági helyzet jelentősen megszilárdult. Az USA-Jegybank olcsó pénz politikájának következtében is 1,6 százalékos gazdasági növekedés volt mérhető 2013-ban, amikor Európa széles területein recesszió, ill. stagnálás uralkodott.

8. Táblázat: Vállalati csődök az USA-ban ■ Összesen Vállaltok Magánszemélyek

2013 2012 2011 2010 2009 2008 2007 1.071.932 1.221.091 1.410.653 1.593.081 1.473.675 1.117.771 850.912 33.212

40.075

47.806

56.282

60.837

43.546

28.322

1.038.720 1.181.016 1.362.847 1.536.799 1.412.838 1.074.225 822.590


A vállalati csődszámok csökkenésével páthuzamosan a privátcsődök száma is csökkent. Bár 2013-ban több, mint egy Millió US-polgárnak kellett csődöt jelentenie, mindenesetre az érintettek száma 2012-vel összehasonlítva 142.000rel, azaz 12,0 százalékkal kevesebb volt. 2007 óta ilyen alacsony számot nem regisztráltak, mint jelenleg. A csökkenő munkanélküliség és több álláslehetőség abba a helyzetbe hozzák a privát fogyasztókat, hogy a hiteleiket rendezhetik. Az utóbbi években azt is világossá tették, hogy az egykor erős US-középosztály milyen sebezhetővé vált. Ilyen hatása van a magas adósságtehernek csökkent jövedelem mellett. A csődök nagy részét az Egyesült Államokban a privátcsődök teszik ki. Ennek megfelelően a százalékos arányuk 96,9 százalék (2012: 96,7 százalék). Csak 2009ben lépte át a 4 százalékot a vállalti csődök mértéke az összes US-csődhöz viszonyítva. 2011 óta enyhe mérséklődés tapasztalható úgy a vállalti, mint a privátcsődök területén.

5 Összefoglalás A csődök száma Nyugat-Európában (EU-15 plusz Norvégia és Svájc) továbbra is magas. 192.340 cégnek kellet 2013-ban a csődbírósághoz vezető útra lépni. Ez enyhe, 1,1 százalékos emelkedést jelent 2012-vel szemben (190.161 eset). A 2013. esztendőt Európa-szerte gyenge gazdasági dinamikusság jellemezte. Sok országban volt recesszió és még mindig a gazdasági és pénzügyi válság utóhatásival folyt a küzdelem. Mindazonáltal NyugatEurópa nyolc országa tudott csökkenő csődszámokat felmutatni. Legfeltűnőbb a csökkenés Írország (mínusz 18,9 százalék) és Nagy-Britannia (mínusz 9,9 százalék) esetében. Jelentős emelkedést jegyzett Norvégia (plusz 19,7 százalék) mellet Olaszország (plusz 15,9 százalék) és Spanyolország (plusz 14,6 százalék). Hollandiában és Belgiumban is emelkedett a csődök száma. Az ún. GIIPS-országok, (Görögország, Írország, Itália és Spanyolország) részesedése a nyugat-európai csődtörténetből az utóbbi években jelentősen megnőtt a gazdasági válság következtében. Míg 2007-ben 7,2 százalék jutott erre az országra Nyugat-Európa összes csődesetéből, addig 2013-ra ez az arány 17,8 százalékra emelkedett. Ezzel szemben csökkent részesedése Németországnak és Nagy-Britanniának.


Fő gazdasági ágazatokra lebontva két különböző irányzat mutatkozik Nyugat-Európában. Miközben a feldolgozó iparban (plusz 10,6 százalék), valamint a kereskedelemben és a vendéglátó iparban (plusz 4,0 százalék) több csődöt regisztráltak, enyhén csökkent az esetek száma az építőiparban és a szolgáltatóknál. A kereskedelem és a vendéglátó ipar jegyezte 2013-ban Nyugat-Európa minden harmadik (32,4 százalék) vállalti csődjét. Eközben a GIIPS-országokban és a Beneluxállamokban mind a négy főágazatban emelkedő csődszám mutatkozott. Átlagon felül magas a részesedése a nemzeti csődtörténetből az építőiparnak Spanyolországban (26,6 százalék), valamint Norvégiában (26,4 százalék) és Franciaországban (25,3 százalék). Nyugat-Európában összesítve 20,8 százalék jut az építőiparra. Az összes csődeset 10,9 százaléka a feldolgozó iparág cégeire esik és 35,9 százalék a szolgáltatók aránya. A nyugat-európai vállalkozások meggyengült pénzügyi helyzete is felelős lehet a magas csődszámért. A nyugateurópai vállalkozások eredmény-mutatói az aktuális mérlegek alapján általánosan romlottak. A vállalkozások többsége (56,9 százalék) negatív, illetve alacsony, max. 5 százalékos eredményességi-mutatóval rendelkezik (előző évben 52,3 százalék). Különösen érintettek a kereskedelmi és vendéglátó ipari cégek. A jó eredményességi-mutatóval rendelkező cégek száma csökkent, miután minden második cég csökkenő nyereséget volt kénytelen elkönyvelni. A nyugat-európai vállalkozások sajáttőkéjének kiértékelése nagy szórást mutat. A cégeknek kb. egy negyede tíz százalék alatti alacsony sajáttőke-arányt tud felmutatni. Az utóbbi időben valamivel több cég (2013: 40,1 százalék; 2012: 39,2 százalék) került az 50 százaléknál magasabb sajáttőke-arányt jegyző csoportba. A már amúgy is stabil vállaltok tovább erősödtek. Első sorban az építő iparban és a kereskedelemben magas az alacsony sajáttőkével rendelkező cégek aránya, ahol a sajáttőke 10 százalék alatt van. Az ún. GIIPS-országokban minden harmadik cégre gyenge sajáttőke a jellemző.


Kelet-Európa országaiban több volt a vállalti csődeset. 2013-ban összesen 100.984 esetet jegyeztek fel. Ez 2012höz viszonyítva 3,9 százalékos emelkedést jelent (97.169 eset). 2010-hez képest a cégcsődök száma közel megduplázódott. A nemzetgazdaság ezekben az országokban összességében továbbra is erősen függ a nemzetközi folyamatoktól. A gazdaság dinamikája 2013ban is gyenge maradt. Számszerűsítve Magyarországon regisztrálták a legtöbb csődöt és felszámolást. Az előző évinél jelentősen több csődöt regisztráltak Bulgáriában (plusz 221,7 %), Szlovéniában (plusz 58,2 %), valamint Csehországban (plusz 33,7 %). Ágazat szerinti elosztásban a kereskedelem és a vendéglátó ipar részesedése egy év alatt 37,8-ról 40,4 százalékra emelkedett. Nagyobb lett a feldolgozó iparág részesedése is Kelet-Európában (11,8-ról 12,5 százalékra emelkedett). Oroszországban és Ukrajnában csökkent a vállalati csődök száma. A jelenlegi politikai feszültség 2013-ban még nem hatott a gazdaságra. Jelentősen pozitív trend érzékelhető az USA-ban Az összes csődök száma 1,221 Millióról 1,072 Millióra esett vissza. Eközben a vállalti csődök 17,1 százalékkal nagyobb arányban csökkentek, mint a privátcsődök (mínusz 12,0 százalék). A tartalomért felelős: Creditreform Wirtschaftsforschung Leitung: Michael Bretz, Tel.: (02131) 109-171 Hellersbergstr. 12, D - 41460 Neuss Minden jog fenntartva. Neuss/Wien 2014. május 19.


INFORMÁCIÓS FORRÁSOK JEGYZÉKE Belgien: StatBel Institut National des Statistique, Brüssel Graydon Belgium NV SPF Economie, P.M.E. Dänemark: Danmarks Statistik, Kopenhagen Deutschland: Verband der Vereine Creditreform e.V. Statistisches Bundesamt, Wiesbaden Finnland: Statistikcentralen Finland, Helsinki Frankreich: INSEE, Institut National de la Statistique et des Etudes Economiques Banque de France Griechenland ICAP Group S.A., Athen Bank of Greece National Statistical Service of Greece Germany Trade and Invest – Gesellschaft für Außenwirtschaft und Standortmarketing mbH, Athen Großbritannien: Office for National Statistics, London The Insolvency Service Irland: Central Statistical Office Insolvency Journal Italien: Creditreform Italia Modena ISTAT, Istituto Nazionale di Statistiva, Roma Luxemburg: Creditreform Luxembourg SA STATEC, Service Central de la Statistique et des Etudes Economiques Niederlande: Statistics Netherlands Norwegen: Statistics Norway Österreich: Creditreform Austria, Wien Österreichisches Statistisches Zentralamt Unternehmensinsolvenzen in Europa, Jahr 2013/14 25 Portugal: Instituto Nacional de Estatistica Deutsch-Portugiesische Industrie- und Handelskammer, Lissabon Coface Portugal Schweden: Statistics Sweden Kronofogden, Amt für Beitreibung und Vollstreckung Schweiz: Schweiz. Verband Creditreform, St. Gallen Statistik Schweiz Spanien: Instituto Nacional de Estadistica USA US-Department of Commerce, Economics and Statistics Adminstration, Washington D.C. United States Courts American Bankruptcy Institute Weitere Quellen: Bank für Internationalen Zahlungsausgleich, Quartalsberichte Bureau van Dijk BMWi (Bundeswirtschaftsministerium); Jahresbericht Europäische Zentralbank (EZB) Monatsberichte European Bank for Reconstruction and Development, Regional Economic Prospects Internationaler Währungsfonds (IWF), World Economic Outlook, GTAI


Creditreform Gesellschaften in Osteuropa Creditreform Eesti OÜ, Estland Creditreform Latvija SIA, Lettland Creditreform Lietuva UAB, Litauen Creditreform Polska Sp. z o.o., Polen Creditreform s.r.o., Slowakei Creditreform d.o.o., Slowenien Creditreform s.r.o., Tschechien Creditreform Kft., Ungarn Creditreform d.o.o. Kroatien Creditreform Romania Creditreform Bulgaria EOOD


14. Creditreform Gazdaságkutató

Recommend Documents