14 4. előad

ÜZLETI JOG I. 4. előadás

2013/14

Jogviszonytan – Jogalkalmazás a közigazgatásban

1

Áttekintés: A jegyzetben: I. rész. Jogtani és államszervezeti alapok A.) Jogtan

I. Jogviszonytan II. Jogalkalmazás a közigazgatásban

B.) Államtan

2

Áttekintés: I. JOGVISZONYTAN I.1 A jogviszony fogalma I.2 Jogalanyok (jogképes személyek) A.) Az ember B.) A jogi személy C.) Az állam D.) Jogi személyiségek nem rendelkező szervezetek E.) Alanyváltozás

II.1 A jogalkalmazás fogalma II.2 Közigazgatási jogalkalmazás A.) Áttekintés B.) Hatósági jogalkalmazó tevékenység C.) A közigazgatási hatósági eljárás jellemzői D.) A törvény hatálya E.) A közigazgatási eljárás szereplői F.) Joghatóság, hatáskör, illetékesség G.) A közigazgatási eljárás három fő szakasza II.3 Az első fokú, vagy alapeljárás a közigazgatásban A.) Az eljárás megindulása B.) Tényállás tisztázása, bizonyítási eljárás C.) Ügyintézési határidők D.) A képviseletet szabályai E.) A hatóság döntései F.) A határozat II.4 Jogorvoslati eljárás A.) Fogalma, jelentősége B.) Jogorvoslati lehetőségek

I.3 A jogviszony tárgya és tartalma I.4 A jogviszony szerkezete A.) Áttekintés B.) A polgári jogi jogviszony csoportosítása

I. Jogviszonytan

3

I. JOGVISZONYTAN I.1 A jogviszony fogalma - Társadalmi viszony – jogviszony   

társadalmi viszony: emberek közötti kapcsolat jogviszony: jogilag szabályozott társadalmi viszonyok, amelyek csak jv. keretében jönnek létre (szerződés) vannak olyan társ. viszonyok, amiket nem érdemes/kell jogiasítani

- A jogviszony szerkezeti elemei   

alanya tárgya tartalma

5

I. JOGVISZONYTAN I.2 Jogalanyok (jogké (jogképes szemé személyek) A.) Az ember - Az ember (természetes személy) > az új Ptk. Második Könyve  jogképesség: vagyoni viszonyokban egyenlő, általános  élve születéstől a halálig  cselekvőképesség (belátási képesség) ~ teljes (18 év felett, ill. házasság) ~ korlátozott > 14-18 év ~ cselekvőképtelen > 14 év alatt  vétőképesség > károkozás lehetőségének belátása > NEM KORHATÁRHOZ KÖTÖTT - Kiskorúak: általában nem köthetnek jogügyletet saját nevükben, kivétel bagatell ügyek

6

I. JOGVISZONYTAN I.2 Jogalanyok (jogké (jogképes szemé személyek) B.) A jogi szemé személy - Fogalma: olyan jogképes személy, amelyet jogszabály  annak mivoltát  jogi személyét elismeri > JOGALKOTÓI DÖNTÉS TÁRGYA - Alapvető jogforrása: a Ptk. Harmadik Könyve - A jogi személyiség kritériumai a jog által elismert cél  meghatározott, viszonylag önálló vagyon  ügyintéző, képviselő szervek ~ belül: működtetik ~ kifelé: eljárnak a nevében  viszonylag önálló vagyoni felelősség 

- További jellemzője: elkülönülés az alapítóktól, tagoktól  nem teljes (pl. a tag felelőssége)  az önállósulásnak azonban meg kell nyilvánulnia

7

I. JOGVISZONYTAN I.2 Jogalanyok (jogké (jogképes szemé személyek) C.) Az állam - Az állam jogalanyisága:  közjogi – nemzetközi jogi  az egyes állami szervek általában jogi személyek  kivételesen közvetlenül is részt vesz a vagyoni forgalomban ~ nem mint közhatalom lép fel ~ közhatalmi jogosítványai nem érvényesíthetők > Ptk. 3:405-3:406- § > AZ ÁLLAM, MINT VAGYONI JOGVISZONYOK ALANYA JOGI SZEMÉLY - Az állam nevében eljárni jogosult  nyugati országokban: kincstár/fiscus  magyar jog szerint: az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter - Fontos újdonság a Ptk.-ban: az államot és az államháztartás részét képező jogi személyt a polgári jogi jogviszonyból fakadó kötelezettsége költségvetési fedezet hiányában is terheli (Ptk. 3:406. §) 8

I. JOGVISZONYTAN I. I.2 Jogalanyok (jogké (jogképes szemé személyek) D.) Jogi szemé személyisé lyiségek nem rendelkező rendelkező szervezetek - Szervezet, de nem jogi személy  jogalanyiságát a jogalkotó elismeri  jogai, kötelezettségei terjedelme nem általános, hanem konkrét - A jogi személy esetében:  a jogképesség általános  csak a meg nem szerezhető jogokat szabályozza a jogalkotó - Nem jogi személyiségű szervezet:  csak azokat a jogokat, kötelezettségeket szabályozza a jogalkotó, amelyek vonatkozásában a jogképességet elismeri  az új Ptk.-ban valamennyi gazdasági társaság jogi személy

9

I. JOGVISZONYTAN I.2 Jogalanyok (jogké (jogképes szemé személyek) E.) Alanyvá á ltozá á s Alanyv ltoz - Fogalma, módjai:  a jogviszony alanyaiban jogutódlás következik be  végbemehet ~ egyetemes jogutódlással ~ egyedi jogutódlással - Egyetemes: minden jog és kötelezettség folytatója azok, mint egész szállnak át a jogutód nem „utasíthat vissza” jogot, kötelezettségeket mindig jogszabály mondja ki

  

- Egyedi jogutódlás: csak a külön-külön megnevezett jog, kötelezettség száll át mindig konkrét aktuson alapul ~ bírói ítélet ~ közigazgatási aktus ~ szerződés, jogügylet

 

10

I. JOGVISZONYTAN I.3 A jogviszony tá tárgya és tartalma - Tárgya: (a vagyonjogban) a szolgáltatás, amire a jogviszony irányul - Tartalma: minden a jog, kötelezettség, amelyben alanyokat a törvényből kifolyólag megilleti  alanyi jog > cselekvési, érdekkielégítési lehetőség  ha érvényesíthető, a vagyonjogban IGÉNY > ÁLTALÁBAN AZ ALANYI JOG GYAKORLÁSA IDŐHÖZ KÖTÖTT - Rendeltetésszerű joggyakorlás: követelmény  a joggal való visszaélés tilos (társadalmi rendeltetéssel össze nem egyeztethető ál.) > HA MÉGIS: BEÁLLNAK A JOGELLENESSÉG JÖGKÖVETKEZMÉNYEI 

11

I. JOGVISZONYTAN I.4 A jogviszony szerkezete A.) Áttekinté ttekintés - Abszolút szerkezetű jogviszony: a jogosultat ragadja meg az ő jogállását javítja körül  kötelezetti pozícióba bárki kerülhet  általában negatív tartalmú > TIPIKUSAN ILYEN A TULAJDONJOG 

- Relatív szerkezetű jogviszony: mindkét póluson elhelyezkedő jogalany (jogosult és kötelezett) meghatározott  a jog a jogokat és kötelezettségeket egymásnak tekintettel állapítja meg  a kötelezett ~ általában pozitív magatartást köteles tanúsítani ~ kivételesen: nem tevőleges magatartására is kötelezett lehet > TIPIKUSAN: KÖTELMI VISZONY 

12

I. JOGVISZONYTAN I.4 A jogviszony szerkezete B.) A polgá polgári jogi jogviszony csoportosí csoportosítása

13

I. JOGVISZONYTAN I.5 A tulajdonjog A.) Jogosultságok foglalata

- A tulajdonjog: jogosultságok foglalata  birtoklás  használat, hasznok szedése  rendelkezési jog  döntés a tulajdon tárgyról  kárveszély

I. JOGVISZONYTAN I.5 A tulajdonjog B.) A tulajdonjog megszerzése

- A tulajdonjog megszerzése:  eredeti: nem kell a jogosultságot jogelődre visszavezetni, pl.: ~ hatósági határozat, árverés ~ elbirtoklás, találás  származékos: az előző tulajdonos jogosultsága alapján keletkezik ~ átruházás  felek közötti megállapodás ~ adásvétel, ajándékozás, csere stb. ~ öröklés

I. JOGVISZONYTAN I.6 Jognyilatkozat, jogügylet - Relatív szerkezetű jogviszony: mindkét pólus ismert - Jogügylet:  joghatást kiváltó akaratnyilatkozat (jognyilatkozat)  célja ~ gazdasági: szükséglet kielégítése ~ jogi: létre jöjjön a kötőerő - A jognyilatkozat lehet:  címzett  meghatározott személyhez szóló  nem címzett  nem személy szerint meghatározott jogalanyokhoz

II. A jogalkalmazás

II. A JOGALKALMAZÁS II.1 A jogalkalmazás fogalma - Céljai:  rendezi a különböző jogalanyok között kialakult egyedi konfliktusokat  társadalomszervező cél  az ügy jövőre irányuló rendezése - Fogalma:  jogkövető magatartás > az állampolgárok, jogtudatuk alapján (azonosulnak a jsz. céljával)  szűkebb értelemben: az állami szervek egyedi jogviszonyt ~ keletkeztető ~ módosító magatartása ~ megszüntető VALAMELY DÖNTÉSBEN JELENIK MEG  legszűkebb értelemben: a bíróságok eljárása

II. A JOGALKALMAZÁS II.2 Közigazgatási jogalkalmazás A.) Áttekintés a közigazgatási szervezetrendszeren belüli irányítási, felügyeleti jogviszonyok

irányítás („teljes”)

felügyelet („korlátozott”)

szakmai

hatósági eljárás külső ügyfelekkel szemben

2004. évi LXXXIII. tv. (Ket.)

törvényességi

hatósági jogkörök: törvények és más jogszabályok állapítják meg

II. A JOGALKALMAZÁS II.2 Közigazgatási jogalkalmazás B.) Hatósági jogalkalmazó tevékenység

Az ügyintézés kettős iránya Az ügyek egy része a közigazgatás belső ügyeinek megoldására irányul. Az ügyek másik részét az állampolgárok kérelmére induló eljárások képezik.

Hatósági ügyintézés: • hatósági fellépésként történő ügyintézés; • csak törvényen alapulhat.

II. A JOGALKALMAZÁS II.2 Közigazgatási jogalkalmazás C.) A közigazgatási hatósági eljárás jellemzői

- A közig. hatósági eljárás:    

indulhat kérelemből v. hivatalból hatáskör, illetékesség és ezek vizsgálata bizonyítási eljárás, határozathozatal jogorvoslat, jogerő, bírósági megtámadás

II. A JOGALKALMAZÁS II.2 Közigazgatási jogalkalmazás D.) A törvény hatálya - A jogszabály hatálya személyi, tárgyi, területi és időbeli korlátokat határoz meg, amelyek között a törvény, rendelet, egyéb jogszabály érvényes  a Ket. személyi hatálya a hatóságra, az ügyfélre és az eljárásban közreműködő egyéb személyekre vonatkozik.  a Ket. tárgyi hatálya a közigazgatási hatósági ügyekre terjed ki, amelynek során a hatóság kötelezettséget állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet és hatósági ellenőrzést végez  a törvény területi hatálya a Magyar Köztársaság területét jelenti, időbeli hatálya pedig a törvény elfogadásától annak hatályon kívül helyezéséig tart

II. A JOGALKALMAZÁS II.2 Közigazgatási jogalkalmazás E.) A közigazgatási eljárás szereplői

- Az ügyfél 

az a természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti, aki, vagy ami az eljárás alanya, továbbá az, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve, akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.

- A közigazgatási hatóság 

a közigazgatási hatósági eljárás másik résztvevője a közigazgatási hatóság, államigazgatási vagy önkormányzati szervek.

II. A JOGALKALMAZÁS II.2 Közigazgatási jogalkalmazás F.) Joghatóság, hatáskör, illetékesség

- A joghatóság, a hatáskör és az illetékesség hármasa a közigazgatási eljárásban arra ad választ, hogy a konkrét közigazgatási hatósági ügyben az ország számos közigazgatási szerve közül melyik járhat el és milyen intézkedést (döntést) hozhat.

II. A JOGALKALMAZÁS II.2 Közigazgatási jogalkalmazás G.) A közigazgatási eljárás három fő szakasza

Az alapeljárás fő jellemzői:

1. Alapeljárás (első fokú eljárás)

2. Jogorvoslati eljárás

3. Végrehajtási eljárás

•az ügyek többsége már ebben a szakban lezárul; •az ügyfelek elsősorban az elsőfokú szervekkel kerülnek kapcsolatba.

II. A JOGALKALMAZÁS II.3 Az első fokú, vagy alapeljárás a közigazgatásban A.) Az eljárás megindulása

- A közigazgatási eljárás  hivatalból  vagy az ügyfél kérelmére indulhat. - Az ügyfél a kérelmét  írásban  vagy a hatóság előtt személyesen megjelenve szóban is előterjesztheti.

II. A JOGALKALMAZÁS II.3 Az első fokú, vagy alapeljárás a közigazgatásban B.) Tényállás tisztázása, bizonyítási eljárás

- A tényállás kivizsgálása történhet  az ügyfél kérelme  vagy személyes meghallgatása alapján, > ennek eredménytelensége esetén szükséges a bizonyítási eljárás. - A tényállás tisztázása során a hatóság  tanúkat hallgathat meg,  szakértőt rendelhet ki,  helyszíni szemlét tarthat, okiratokat kérhet be.

II. A JOGALKALMAZÁS II.3 Az első fokú, vagy alapeljárás a közigazgatásban C.) Ügyintézési határidők

- A közigazgatási eljárásban az érdemi határozatot – általában - 30 napon belül kell meghozni. - Az általános határidőt a Ket.  ügycsoportonként és  eljárási cselekményenként több, rövidebb határidőre bontotta.

II. A JOGALKALMAZÁS II.3 Az első fokú, vagy alapeljárás a közigazgatásban C.) Ügyintézési határidők

- A közigazgatási eljárásban az érdemi határozatot – általában - 30 napon belül kell meghozni. - Az általános határidőt a Ket.  ügycsoportonként és  eljárási cselekményenként több, rövidebb határidőre bontotta.

II. A JOGALKALMAZÁS II.3 Az első fokú, vagy alapeljárás a közigazgatásban D.) A képviseletet szabályai

- A közigazgatási eljárásban a képviselet három formája működik:  a törvényes,  a meghatalmazotti,  az ügygondnok által ellátott képviselet.

II. A JOGALKALMAZÁS II.3 Az első fokú, vagy alapeljárás a közigazgatásban E.) A hatóság döntései 

A tényállás tisztázása után, a megfelelő jogszabályok figyelembevételével a hatóság az érdemi döntést hoz, az első fokú határozatot.

- A hatóság döntései lehetnek még az ügy érdemében hozott határozaton túl:  végzés,  egyezség jóváhagyása,  hatósági szerződés,  hatósági bizonyítvány,  hatósági igazolvány.

II. A JOGALKALMAZÁS II.3 Az első fokú, vagy alapeljárás a közigazgatásban F.) A határozat

- A közigazgatási határozatot írásba kell foglalni. - A határozatnak jogszabályban foglalt kötelező tartalmi és formai elemei vannak > részei:  a fejléc,  a rendelkező rész az indoklással és a jogorvoslati lehetőséggel,  a szankció. - Ha az ügyfélnek a hatóság határozata megfelel, úgy a közigazgatási eljárás az első fokú eljárással befejeződik.

II. A JOGALKALMAZÁS II.4 Jogorvoslati eljárás A.) Fogalma, jelentősége

- A jogorvoslati eljárás  a közigazgatási eljárásnak az elsőfokú eljárást követő második szakasza,  amelyre akkor kerül sor, ha a hatóság döntése  az ügyfél kérelmének részben vagy egészében nem felel meg,  és így igénybe veszi a lehetséges jogorvoslati formák valamelyikét.

II. A JOGALKALMAZÁS II.4 Jogorvoslati eljárás B.) Jogorvoslati lehetőségek - A közigazgatási eljárásban rendelkezésre álló jogorvoslatok: fellebbezés  döntés módosítása vagy visszavonása  döntés kijavítása  bírósági felülvizsgálat (közigazgatási per)  felügyeleti eljárás  döntés kicserélése  újrafelvételi eljárás  határozat felülvizsgálata az alkotmánybíróság határozata alapján  döntés kiegészítése  méltányossági eljárás  ügyészi óvás 

II. A JOGALKALMAZÁS II.5 A végrehajtási eljárás a közigazgatásban



Ha a határozatot az ügyfél már első fokon elfogadta vagy fellebbezése folytán a másodfokú közigazgatási szerv is meghozta határozatát, akkor a hatóság döntése végleges, azaz jogerős.



A jogerős határozat azt jelenti, hogy abban foglalt jogokat gyakorolni lehet, a kötelezettségeket pedig teljesíteni kell.



Ha a határozatba foglaltak nem teljesülnek, vagy azokat nem teljesítik, a közigazgatási hatóság feladata a végrehajtási eljárás.