110 éves a 42-es villamosvonal
A BKV Zrt. és a Magyar Villamosvasút-történeti Egyesület kiállítása 2010. november 14.
Előzmények
A ma 42-es vonalként ismert pályaszakasz a lőrinci vasút szárnyvonalaként épült ki. A „Budapest Szentlőriczi h. é. Vasút” eredetileg egy keskeny nyomközű, gőzüzemű vasút volt, mely Kispestet kötötte össze a Ludovikával (Orczy-kerttel). Az 1887-ben létesült vasutat 1900-ban építették át normál nyomközre, amelynek során villamosították és kétvágányúsították. Ekkor létesült a mai 42-es vonal is, amelyen 1900. október 15-én indult meg a forgalom.
Gőzüzem a „Budapest Szentlőriczi h. é. Vasúton” az 50-essel ellentétben a mai 42-es vonal már villamosüzeműként nyílt meg
Villamosüzem a 42-esen a II. világháború előtt (1900-1945, BLVV)
Az immáron BLVV-re (Budapest-Szentlőrinci Helyiérdekű Villamos Vasút) keresztelt cég számtalan típust üzemeltetett hálózatán, és sok más villamosvasút-társasággal ellentétben formailag önálló maradt egészen a második világháborúig. A kis és nagy motorkocsik, ikerkocsik, illetve villanymozdonyos szerelvények mellé 1930ban „távos” (azaz távvezérlésű), középbejáratú kocsikat vásároltak a Ganz gyártól. Különleges járműnek számított az „Adél” becenevű csuklósított ikerkocsi, amely a főváros egyik első csuklós villamosa volt. A mai 42-es vonal Sárkány utcai (ma: Ady Endre út) szakaszán több viszonylat is közlekedett (pl. 34, 40, 43).
A BLVV 26-os motorkocsija a régi 42-es viszonylaton, amely nem azonos a mai 42-essel
Villamosszerelvény a Sárkány utcában (ma: Ady Endre út) a megnyitás utáni években
Három motorkocsiból és két pótkocsiból álló távos, azaz távvezérlésű szerelvény, a kor egyik leghosszabb villamosvasúti vonata
Adél, az 1938-ban kialakított csuklós motorkocsi
A BLVV korhűen felújított kocsijai próbaútjukon (fotó: Németh Zoltán Ádám)
A II. világháborútól a metróépítésig (1945-1980, FVV és BKV)
A világháború utáni időszakban jelent meg a vonal életében a 42-es viszonylatszám, amely mindmáig elkísérte: a Fővárosi Villamosvasút (FVV) üzemeltetésében 1959-től a kispesti végállomástól egészen a Móricz Zsigmond körtérig jártak a szerelvények, a hatvanas években még betétjárat (42A) is közlekedett a Nagyvárad térig. Ekkoriban jelent meg az elmúlt fél évszázadot meghatározó UV típus is a vonalon. A hetvenes évek már a vonal visszavágását hozták magukkal, 1970-től a Madách térre került a végállomás, a metróépítés előrehaladtával először a Kálvin térig, majd 1977-ben a Nagyvárad térig, végül 1980 márciusában a Határ útig rövidült a viszonylat.
Madách tér, végállomás: a 70-es években a 42-es is itt fordult
Életkép a 3-as metró építésének idejéről: ideiglenes végállomás a Kálvin tér sarkán (fotó: Tim Boric)
UV hármas szerelvény az Üllői úton, a Nagyvárad tér közelében (fotó: Heinz Heider)
Utcakép 1978-ból: a metróépítés megváltoztatta a környék arculatát (fotó: Heinz Heider)
UV-szerelvény kanyarog a Népligetnél
A rövid 42-es ma (1980-tól, BKV)
1980-tól kezdődően csendes évek köszöntöttek a 42-esre, Száva kocsiszínből kiadott csatolt UV-szerelvények jártak errefelé, a rövid viszonylaton már pótkocsikra sem volt szükség. A BKV 1994-ben modernizált 20 db UV-kocsit, amelyeket a kevés utasra való tekintettel szólóban (egykocsis villamosként) is közlekedtetett, a MUV-nak keresztelt típus 2003 februárjáig szolgálta az utasokat. Az UV-k a vonalon 2006. július 31-én voltak utoljára forgalomban, a Combinók érkezésével a körúton feleslegessé váló Ganz csuklósok váltották fel őket rövid időre. 2006 szeptemberében megszűnt a Tóth Árpád utcai hurokvágány, a villamosok azóta a Tulipán utcánál fordulnak, 2008-tól pedig a Hannoverből használtan vásárolt TW6000-es típusú kocsik látják el a vonal forgalmát.
MUV és UV szerelvények a Határ úti végállomáson a 2000-es évek elején (fotó: Kelemen Zsolt)
A Tóth Árpád utcai hurok az utolsó UV-s napon (fotó: Ferencz Tamás)
Szövetülés, zárt vezetőfülke, fénycsöves világítás, fekete kapaszkodó, világos burkolatok: így nézett ki egy MUV belülről (fotó: Baracsy Ákos)
A MUV-ok végnapjai: 2003-ban kivonták az utolsó példányokat is a forgalomból (fotó: Varga Ákos Endre)
Ganz csuklós a hurokvágányon: kép az alig másfél hónapig fennálló állapotról (fotó: Móricz Kristóf)
Határ út, 2010: így festenek a 42-esek mindennapjai (fotó: Móricz Kristóf)
Az UV típus
Az UV típus az 1939-ben bemutatott Stuka kocsi áttervezésével született 1956-ban. Négy szériában (UV1, UV2, UV3, UV5) összesen 375 darab készült belőlük 1965-ig a Ganz Villamossági Művek gyárában. A közel 20 tonnás járművek 2007. augusztus 20-ig voltak menetrendszerinti utasforgalomban. Az UV kocsik távvezérléses elven működnek, a járművezető által forgatott menetkapcsoló 24 volt segítségével vezérli a hátsó peron szekrényében elrejtett 600 voltos kontaktorokat, amelyek a motorokra jutó vontatási feszültséget – és így a sebességet – különböző ellenállásokkal befolyásolják. A jármű üzemi fékezése villamos ellenállásfékekkel történik, emellett elektromágneses sínfékkel és sűrített levegővel működő rögzítőfékkel is rendelkezik.
Az első UV-szerelvény a Ganz gyárban (1956, fotó: Ganz-archívum), a 3201-es kocsi ma a MaViTE gondozásában van
Az eredeti, zárható műszerfal a vezetőállásban
Az irányváltó henger állása határozza meg a haladási irányt, az ehhez hasonló menetfékhenger pedig a menet- és fékhelyzetet különíti el (fotó: Varga Ákos Endre)
Kontaktorok, azaz 600 Voltos egységkapcsolók a „B” végi szekrényben, a csattogó hangok adják a típus egyik ismertetőjelét (fotó: Varga Ákos Endre)
UV-forgóvázak: jellegzetes az S alakú kereszttartó, és látható a két TA1.18-as motor egyike is (fotó: Varga Ákos Endre)
Ritka a járműtűz, de előfordult, jellemzően a menetfékhengeren kapcsolt 600 V ívhúzása okozta; csak az utolsó két évtizedben váltak az UV-k igazán megbízható kocsikká
Jellegzetes életkép a 60-as, 70-es évekből: az UV-k a budapesti villamosközlekedés gerincét alkották
Kísérlet a hatvanas évekből: csuklós UV (a felhasznált kocsik egyike ma 3258 pályaszámon a MaViTE gyűjteményében található)
Végállomás: 2007. augusztus 20-án közlekedtek utoljára menetrend szerint UV-k Budapesten, a kép a típusbúcsúztató szerelvényről készült (fotó: Kelemen Zsolt)
Rendkívüli események, különleges alkalmak
Annak ellenére, hogy a 42-es nem tartozik Budapest legfrekventáltabb vonalai közé, az érdeklődők számtalan érdekes eseménynek lehettek szemtanúi az elmúlt években. A vonal különlegességei között megemlítendő a Hofher Albert utcai összekötővágány, ahol korábban a villamos járművezetői versenyeket is rendezték. Ez a szakasz az 50-es vonallal (illetve az egykori kispesti kocsiszínnel, ma: CBA Remíz áruház) kapcsolja össze a 42-es végállomását. A vonal Templom téri része ad otthont több éve a Kispest Retro rendezvénynek is, ahol a 3258-as pályaszámú UV-kocsi rendszeresen vendégszerepel.
Téli csendélet a Tóth Árpád utcai végállomáson: az akkor töretni (jeget a felsővezetékről leverni) induló 3885-ös ma a BKV nosztalgiaflottáját gazdagítja (fotó: Varga Ákos Endre)
Tátra-különmenet a Rendőrség épülete előtt 2008 nyarán (fotó: Borbély Csaba Ákos)
Villamosvezetők versenyéhez előkészített kocsik a Tóth Árpád utcai végállomáson, a verseny helyszíne a Hofher Albert utcai üzemi vágány volt (fotó: Varga Ákos Endre)
Ritka együttállás: a 42-es vonal TW6000-ese a 30 éves születésnapjukat ünneplő Tátrákkal a Határ úton 2010-ben (fotó: Kelemen Zsolt)
Az utolsó nap UV típussal a 42-es vonalon, 2006. július 31. (fotó: Kelemen Zsolt)
Kispest Retro 2009: a 3258 psz. jármű a Templom téren látogatókra várva (fotó: Borbély Csaba Ákos)
Magyar Villamosvasút-történeti Egyesület (MaViTE)
A Magyar Villamosvasút-történeti Egyesület 2004-ben alakult a magyarországi villamosvasút emlékeinek felkutatására és megőrzésére. Az évek során több különleges járművet mentettünk meg, gyűjteményünkben a legendás ezres típus mellett Bengáli és UV kocsik is megtalálhatók, köztük az első UV-szerelvény egyik tagja (3201), illetve a tízajtós FVV-csuklósok prototípusa (1200) is. A MaViTE az első magyar kísérleti szaggatós villamost is megvásárolta 2009-es "selejtezése" után, amelyet idén mozgásképessé tett. Járműfelújítási tevékenységünk mellett szakmai programokat, valamint villamosos kirándulásokat, nosztalgia- és különmeneteket is szervezünk.
A 3201-es UV motorkocsi felújítását a MaViTE tagjai végezték 2006-ban (fotó: Báti András)
Az első magyar kísérleti szaggatós villamos, a MaViTE 2010-ben újra mozgásképessé tette a BKV által forgalomból kivont járművet (fotó: Báti András)
A kiállítást a Magyar Villamosvasút-történeti Egyesület rendezte. összeállította: Móricz Kristóf, Túri Dániel Magyar Villamosvasút-történeti Egyesület adószámunk: 18252666-1-43 számlaszámunk: AXA Bank, 17000019 - 11477325 www.mavite.hu Kérjük, támogassa értékmentő tevékenységünket! Forduljon hozzánk bizalommal a
[email protected] e-mail címen!
A Tóth Árpád utcai végállomás az UV-korszakban: a szűk utcákban forduló villamos a vonal jelképének számított (fotó: Kelemen Zsolt)
UV5-ösök a Határ útig rövidült 42-esen (fotó: Kelemen Zsolt)
42-es a népligeti sikátorban: a focipálya és az épülő felüljáró között ideiglenes vágányokon közlekedtek a járatok (fotó: Heinz Heider)
MUV-szerelvény indul a külső végállomásról: szombaton délutánonként, vasárnap és ünnepnapokon csak egy kocsi közlekedett (fotó: Kelemen Zsolt)
