A 2011/11. SZÁM TARTALMA
LÓ Lanz,
S.,
Bodó
G.,
Hahn,
J.,
Koch,
Ch.:
Légzacskómycosis
gyógykezelési lehetősége az a. carotis interna és externa, valamint az a. palatina major ballonkatéter-embolizációval történő lezárásával. Két eset ismertetése / 643 Bene Sz., Nagy B., S zabó F.: Gidrán, angol telivér és magyar hidegvérű tenyészkancák
élőtömegének
becslése
a
testméreti
adatok
felhasználásával / 652
BAROMFI Gál J., Vass I., Mándoki M., Adlan, E., Marosán M.: Karomlecsípés utáni, következményes osteomyelitis növendék pekingi kacsákban / 659
NYÚL Sebestyén A., Fekete S. Gy.: Táphibák okozta sorozatos problémák laboratóriumi nyúlállományokban. Esetismertetések / 664
VADON ÉLŐ ÁLLAT Takács A., S zemethy L., Heltai M., Takács A. A.: Adatok magyarországi vadászterületeken előforduló vadmacskák (Felis silvestris Schreber 1777), valamint a házimacskával (Felis silvestris catus L. 1758) történt keresztezéseik parazitológiai állapotáról / 670
KEDVENCÁLLAT Gál J., Farkas P. É., Dömötör É., Marosán M.: Carcinoma planocellulare keratoides nimfapapagájban (Nymphicus hollandicus). Esetleírás / 675 Nagy
S z.,
Marosán
M.,
Gál
J.:
Primer,
multiplex
tüdőcarcinoma
burundukban (Eutamias sibiricus) / 679
TOXIKOLÓGIA Gál J., Demeter Z., Palade E., A., Marosán M., Mándoki M.: Az ún. nedves
eljárású
alumíniumgyártás
vörösiszap-szennyeződés
okozta,
friss
melléktermékeként keletű
keletkező
elváltozások
pekingi
kacsákban (Anas platyrhyncos f. domestica) / 683
AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK, 2011 Az Állatorvos-tudományi kutatások 2010-ben, az akadémiai beszámolók tükrében. 3. rész / 687
JUBILEUM Kovács Ferenc professor emeritus, az MTA rendes tagja 90 éves (Brydl E.) / 699
KÖNYVISMERTETÉSEK Ellendorff,
E.
Lovak
teljesítménynövelő
edzése.
Biológia
és
edzéselméletek (Bohák Zs.) / 663 Glat zel, P. S.: Lovak ultrahangvizsgálatának képes atlasza (KorbacskaKutasi O.) / 674
Lanz, S. – Bodó G. – Hahn, J. – Koch, Ch.: LÉGZACSKÓMYCOSIS
GYÓGYKEZELÉSI
LEHETŐSÉGE
AZ
A.
CAROTIS INTERNA ÉS EXTERNA, V ALAMINT AZ A. P ALATINA MAJOR
BALLONKATÉTER-EMBOLIZÁCIÓV AL
TÖRTÉNŐ
LEZÁR ÁS ÁV AL. KÉT ESET ISMERTETÉSE
A
szerzők
összefoglalják
a
légzacskó
gombás
megbetegedésének
kórtanát, különböző gyógykezelési módszereit, majd két saját eset kapcsán részletezik az a. carotis interna és externa, valamint az a. palatina
major
ballonkatéterezéssel
történő
lezárásának
sebészi
módját. Az eljárás előnye, hogy megfelelő anatómiai ismeretek és sebészeti
felkészültség
mellett
minimális
felszereltséggel,
praxiskörülmények között is kivitelezhető. Az egyik lónál a katéter előesett az a. carotis internából a légzacskóba. Ennél, 4 hónappal a műtétet
követően,
keresztül,
álló
a
katétert
helyzetben
transzendoszkóposan,
eltávolították.
A
két
az ló,
orrjáraton a
féléves
kontrollvizsgálatok szerint, további komplikáció, ill. visszaesés nélkül gyógyult.
Bene Sz. – Nagy B. – Szabó F.: GIDRÁN,
ANGOL
TENYÉSZKANCÁK
TELIVÉR
ÉS
ÉLŐTÖMEGÉNEK
AD ATOK FELHAS ZNÁL ÁS ÁV AL
MAGY AR
BECSLÉSE
A
HIDEGVÉRŰ TESTMÉRETI
A szerzők 75 gidrán, 110 angol telivér és 172 magyar hidegvérű fajtájú, kifejlett tenyészkanca élőtömegét és 21 különféle testméretét vették fel, majd értékelték. A könnyen mérhető testméreti adatok felhasználásával regressziós egyenleteket dolgoztak
ki az élőtömeg testméretekből
történő becslésére. Gidrán esetén a becsléshez az övméret, a far II szélesség és a bal mellső szárkörméret ismerete
szükséges. Az
egyenlet illeszkedési értéke (R 2 ) 0,70 (P<0,01) volt. Angol telivér esetén
az
övméretből,
a
far
II
szélességből
és
a
ferde
törzshosszúságból 80%-os (R 2 =0,80; P<0,01) pontossággal lehetett az élőtömeget megbecsülni. A magyar hidegvérű fajtában az övméret, a törzshosszúság és a far II szélesség adataiból számították ki a testtömeget. Az egyenlet illeszkedési értéke ez esetben 0,80 (P<0,01) volt. A kidolgozott regressziós egyenletek segítségével viszonylag nagy pontossággal
állapítható
meg
az
élőtömeg,
amely
biztonságos
gyógyszeradagolást tehet lehetővé olyan esetekben is, ha mérleg nem áll rendelkezésre.
Gál J. – Vass I. – Mándoki M. – Adlan, E. – Marosán M.: KAROMLECSÍPÉS
UTÁNI,
KÖVETKEZMÉNYES
OSTEOMYELITIS
NÖVENDÉK PEKINGI KACS ÁKBAN
A szerzők egy pekingikacsa-állományban, az állomány naponta változó mértékű, 1–3%-át érintő, mozgászavart (sántítást) okozó osteomyelitist állapítottak meg technológiai előírás szerint elvégzett karomcsípést (karomvágást)
követő
napokban.
A
nem
megfelelően
végzett
karomlevágás helye bemeneti kapuként szolgált az alomban jelen levő baktériumok
(Kocuria
sp.)
számára,
amelyek
az
ujjpercet
alkotó
csontokban és a tibiotarsus proximalis végében okoztak elhalást. A fájdalommal járó csontelváltozás miatt az érintett kacsák nem szívesen mozogtak, nem vettek magukhoz elegendő táplálékot és az itatót sem keresték fel a szokásos mértékben, így a technológia szerint előírt testtömeget nem érték el, senyvesek voltak és részben kiszáradtak.
Sebestény A. – Fekete S. Gy.: TÁPHIBÁK OKOZTA SOROZATOS PROBLÉMÁK LABORATÓRIUMI NYÚLÁLLOMÁNYOKBAN. ESETISMERTETÉS
Tenyész-
és
a
rákkutatásban
használt
ellenanyagok
termelésére
használt nyúlállományokat hysterectomián és a kisnyulak mesterséges fölnevelésén alapuló rederivációs programmal mentesítettek. Az SPFnyulakat zsilipek mögött tartották és gamma- besugárzással sterilizált táppal
etették.
Miután
az
parazitától
eredményesen
problémák
léptek
izomelfajulásban vitamin-károsodás
a
valamennyi
mentesítették,
föl.
Először
tápban miatt.
állatokat
A
a
a
sugárzás táp
100
kórokozótól
takarmányozási
fiatal
nyulak
hatására mg/kg
és
eredetű
szenvedtek
bekövetkezett
alfa-tokoferollal
Evaló
kiegészítése megoldotta a gondot. A betegségmentes állapot hosszú fönnállása alatt, a táp magas D 3 -vitamin-szintje miatt, az idősebb nyulak lágy szöveteiben meszesedés lépett föl. Miután az addigi 3000 NE/kg D 3 -vitamin-kiegészítést teljesen megszüntették, és kizárólag a
takarmány-alapanyagok
természetes
D-vitamin-tartalmára
hagyatkoztak, a mészlerakódás megszűnt. Ezt követően D-avitaminózis lépett föl, ami fogzománc-rendellenességet és szaporodási zavarokat okozott. Ekkor 500 NE/kg D 3 -vitamin-kiegészítést vezettek be, ami a következő évek során elegendőnek bizonyult a megfelelő ellátáshoz. Később az állományban egyre több szaruhártyahomály fordult elő, ami akkor sem szűnt meg, amikor a táp A-vitamin-szintjét kétszeresére növelték. Sőt, boncoláskor plakkokat találtak az aorta falán, majd az egész
állományban
megemelkedésével atheromatosist
a együtt,
lehetett
elváltozásokat a
vér
kolesztetinszinjének
vascularis,
megfigyelni.
ocularis
Miután
és
igen
jelentős
parenchymalis
föltételezték,
hogy
az
táp fő fehérjeforrása, a 10% halliszt okozhatta,
megfelezték annak a részarányát, előbb jelentősen, majd teljesen megszüntetve ezzel a jelenséget. Amikor mind a 10% hallisztet fűliszttel helyettesítették, az egész állományban krónikus hasmenés lépett föl. Végül,
amikor
a
tápba
a
halliszt
helyett,
fehérjeforrásként
5%
búzakorpát és 5% extrahált szójadatát tettek, az atheromatosis eltűnt és
a
következő
években
nem
is
jelentkezett.
Egyúttal
pedig
a
rákkutatásban használt különféle antitest minősége javult, aviditása és titere emelkedett, így lehetővé vált az igénybe vett nyulak számának csökkentése.
Takács A. – Szemethy L. – Heltai M. – Takács A. A.: AD ATOK MAGYARORSZÁGI V AD ÁSZTERÜLETEKEN ELŐFORDULÓ V ADMACSKÁK (FELIS SILVESTRIS SCHREBER 1777), V ALAMINT A
HÁZIMACSKÁV AL (FELIS SILVESTRIS CATUS L. 1758) TÖRTÉNT KERESZTEZÉSEIK P ARAZITOLÓGI AI ÁLLAPOTÁRÓL
A szerzők az Országos Emlős Ragadozó Monitoring Program részeként, 1998-ban, a magyarországi vadászterületeken előforduló vadmacskák és a vadmacska x házimacska-hibridek férgekkel való fertőzöttségét vizsgálták. Négy vadmacska és öt hibrid macska parazitákkal való fertőzöttségét boncolással állapították meg. A vadmacska és hibridjeik elkülönítése, küllemi bélyegek alapján, a SZIE, Vadvilág Megőrzési Intézetben
történt.
A
vizsgált
állatok
Magyarország
három
vadászterületéről származtak. Mindegyik állat fertőzött volt férgekkel. Az
azonosított
Mesocestoides Toxocara
paraziták lineatus,
cati,
a
következők
Taenia
Ancylostoma
voltak:
taeniaeformis,
tubaeforme,
Alaria
Taenia
Uncinaria
alata,
crassiceps,
stenocephala,
Capillaria aerophila, Ollulanus tricuspis.
Gál J. – Farkas P. É. – Dömötör É. – Marosán M.: CARCINOMA PLANOCELLULARE KERATOIDES NIMFAP AP AG ÁJBAN (NYMPHICUS HOLLANDICUS). ESETLEÍRÁS
A szerzők egy 10 éves tojó nimfapapagáj (Nymphicus hollandicus) jobb szárnyélén, a környező izmokat, ereket és idegeket is beolvasztó, gyorsan növekvő, kifekélyesedő, az állományából gyakran erősen vérző helyi infiltratív növekedésű, gócokat alkotó carcinoma planocellulare keratoidest
állapítottak
meg.
A
daganatnak
pancitokeratin
immunhisztokémiai
reakcióval
hámeredetét,
míg
a
KI-67
immunhisztokémiai eljárással a malignus voltát igazolták. A daganat jól fejlett stromája vimentinnel pozitív reakciót adott.
Nagy Sz. – Gál J. – Marosán M.: PRIMER,
MULTIPLEX
TÜDŐCARCINOMA
BURUNDUKBAN
(EUTAMI AS SIBIRICUS)
A szerzők egy kedvencállatként tartott, 5 éves, nőstény burundukban (Eutamias
sibiricus)
állapítottak
meg
a
tüdőben
primer,
multiplex
carcinomát. A kórbonctani vizsgálat során a tüdő állományában és néhol a tüdő mellhártyáját elődomborítva, szürkésfehér, szalonnás fényű daganatgócok voltak, amelyeket alkotó sejtek citoplazmája antipancitokeratin
antitesttel
intenzív
pozitivitást
mutatott.
A
daganat
területén, Ki67 proliferációs markerrel, a proliferációs index 15%-nak bizonyult. Az eset azért különleges, mert mókusokban csak vírus okozta fibromatosis esetén számoltak be a hozzáférhető szakirodalomban a tüdőben is jelentkező elváltozásról.
Gál J. – Demeter Z. – Palade E. A. – Marosán M. – Mándoki M.: AZ
ÚN.
NEDVES
ELJ ÁRÁSÚ
ALUMÍNIUMGYÁRTÁS
MELLÉKTERMÉKEKÉNT KELETKEZŐ VÖRÖSISZAP-SZENNYEZŐDÉS OKOZTA, FRISS KELETŰ ELV ÁLTOZÁSOK PEKINGI KACS ÁKBAN (ANAS PLATYRHYNCOS F. DOMESTICA)
A szerzők két, 1,5 éves tojó, a behatás után 9 nappal kiirtott pekingi kacsa (Anas platyrhyncos f. domestica) lábának, elsősorban a talpi felületnek, a száj-garatüregnek, a nyelőcső kezdeti szakaszának és a nyelv hámjában, a szövetek részbeni súlyos fokú, friss feloldódását, lysisét, a szemgolyók szaruhártyájának perforációját, a csarnokvíz következményes vörösiszap
elfolyását
közvetlen
Magyarországon.
figyelték
meg erősen
beszennyeződése
lúgos
folytán,
kémhatású 2010-ben
