„A Várkertbazár rekonstrukciója és kapcsolódó közösségi közlekedés fejlesztés keretében - mély- és magasépítési kivitelezési feladatok, régészeti és restaurálási feladatok ellátása, továbbá egyes részelemek tekintetében műszaki tervek készítése” TSZM Közbeszerzési Értesítő száma: Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye:
2015/109 Építési beruházás Tervezés és kivitelezés Tájékoztató a szerződés módosításáról/KÉ/2013.07.01 KÉ Nyílt 2015.09.25. 18917/2015 45212300-9;45212310-2;71322000-1;71500000-3;92522200-8;71351914-3;45262510-9;71421000-5;45313000-4
Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. hrsz. 6452/1; hrsz. 6452/2; hrsz. 6452/3; hrsz. 6331; hrsz. 6330 (főszabály szerint)
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Swietelsky Magyarország Kft. / West Hungária Bau Kft. Egyéb Üzemeltetés, területhasznosítás, fejlesztés, mérnöki szolgáltatás
7. melléklet 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzési Hatóság Hivatalos Lapja Tájékoztató a szerződés módosításáról I. SZAKASZ: A SZERZŐDÉS ALANYAI I.1) Az ajánlatkérőként szerződő fél neve és címe Hivatalos név: Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. Postai cím: Ybl Miklós tér 6 Város/Község: Budapest Postai irányítószám: 1013 Ország: Magyarország Kapcsolattartási pont(ok): Címzett: dr. Somogyi Gabriella Telefon: +36 12250310 E-mail:
[email protected] Fax: +36 13556364 1
Az ajánlatkérő általános címe (URL): www.vargondnoksag.hu A felhasználói oldal címe (URL): I.2) A nyertes ajánlattevőként szerződő fél neve és címe Hivatalos név: Swietelsky Magyarország Kft. / West Hungária Bau Kft. Postai cím: Irinyi J. utca 4-20. B. épület V. emelet / Vendel Park, Huber utca 1. Város/Község: Budapest / Biatorbágy Postai irányítószám: 1117 Ország: HU Kapcsolattartási pont(ok): Címzett: Telefon: +36 18896300 E-mail:
[email protected] Fax: +36 18896350 Az ajánlattevő általános címe (URL): ----------------------------- (Az I.2) szakaszból szükség esetén több példány használható) ------------------I.3.) Az ajánlatkérő típusa Központi szintű Közszolgáltató Regionális/helyi szintű Támogatott szervezet [Kbt. 6. § (1) bekezdés g) pont] Közjogi szervezet Egyéb x I.4.) Fő tevékenység I.4.1) Klasszikus ajánlatkérők Általános közszolgáltatások Lakásszolgáltatás és közösségi rekreáció Honvédelem Szociális védelem Közrend és biztonság Szabadidő, kultúra és vallás Környezetvédelem Oktatás Gazdasági és pénzügyek x Egyéb (nevezze meg): Üzemeltetés, területhasznosítás, fejlesztés, mérnöki szolgáltatás Egészségügy I.4.2) Közszolgáltató ajánlatkérők Gáz- és hőenergia termelése, szállítása és elosztása Vasúti szolgáltatások Villamos energia 2
Városi vasúti, villamos-, trolibusz- és autóbusz szolgáltatások Földgáz és kőolaj feltárása és kitermelése Kikötői tevékenységek Szén és más szilárd tüzelőanyag feltárása és kitermelése Repülőtéri tevékenységek Víz Egyéb (nevezze meg): Postai szolgáltatások II. SZAKASZ: A SZERZŐDÉS TÁRGYA II.1) Meghatározás II.1.1) A szerződéshez rendelt elnevezés: „A Várkertbazár rekonstrukciója és kapcsolódó közösségi közlekedés fejlesztés keretében - mélyés magasépítési kivitelezési feladatok, régészeti és restaurálási feladatok ellátása, továbbá egyes részelemek tekintetében műszaki tervek készítése” II.1.2) A szerződés típusa és a teljesítés helye (Csak azt a kategóriát válassza – építési beruházás,árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelés–, amelyik leginkább megfelel a szerződés vagy a közbeszerzés(ek) tárgyának) x Építési beruházás Kivitelezés x Tervezés és kivitelezés Kivitelezés, bármilyen eszközzel, módon, az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelően Árubeszerzés Adásvétel Lízing Bérlet Részletvétel Ezek kombinációja Szolgáltatás megrendelés Szolgáltatási kategória száma: (az 1–27. szolgáltatási kategóriákat lásd a Kbt. 3. és 4. mellékletében Építési koncesszió Szolgáltatási koncesszió A teljesítés helye hrsz. 6452/1; hrsz. 6452/2; hrsz. 6452/3; hrsz. 6331; hrsz. 6330 (főszabály szerint) NUTS-kód HU101 II.1.3) A szerződéskötés időpontja Dátum: 2013/01/31 (év/hó/nap) II.1.4) A szerződés tárgya és mennyisége
3
A Várkertbazár rekonstrukciója és kapcsolódó közösségi közlekedés fejlesztés keretében - mélyés magasépítési kivitelezési feladatok, régészeti és restaurálási feladatok ellátása, továbbá egyes részelemek tekintetében műszaki tervek készítése” az alábbiak szerint: - Épületrekonstrukció - ca. 11.000 nettó hasznos m2 - Új építés (pl. rendezvényterem és mélygarázs) - ca. 17.000 nettó hasznos m2 - Környezetrendezés, kertépítés - ca. 14.000 nettó hasznos m2 - Közműépítés (Várkertbazár területén kívül): ca. 500 fm Fentiekhez kapcsolódóan: - restaurátori munkák; - restaurátori kutatások; - falkutatás és tudományos dokumentáció; - régészeti szakfelügyelet - bontási munkálatok; - mozgólépcső és felvonó építés; - várfalon gyalogos sétány építés; - továbbá egyes részelemek tekintetében műszaki tervek készítése. A részletes feladatleírás az Ajánlati Dokumentáció részét képezi. Opció: - Megvalósulási dokumentáció az Ajánlati dokumentációban részletezettek szerint. Az opcionális tételek esetében az ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy az opció lehívásával szerződéskötéskor, vagy a szerződéskötést követő 14 hónap során bármikor éljen, és hogy akár csak részben, illetve részletekben vegye azt igénybe, illetve adott esetben egyáltalán nem köteles lehívni ezen opciós részt. Ajánlattevők kötelesek árképzésük során 5% tartalékkeretet biztosítani Becsült érték áfa nélkül: 7893992968 Pénznem: HUF II.1.5) Közös Közbeszerzési Szójegyzék (CPV) Fő tárgy: További tárgyak:
Fő szójegyzék 45212300-9 45212310-2
Kiegészítő szójegyzék
71322000-1 71500000-3 92522200-8 71351914-3 45262510-9 71421000-5 45313000-4 II.2) A szerződés végleges összértéke A szerződés végleges összértéke (A szerződés szerinti végleges összértéket kérjük megadni számokkal, az összes szerződést, részt, meghosszabbítást és opciót beleértve) Érték: 8997549547 Pénznem: HUF Áfa nélkül x Áfával 4
Áfa (%) , II.3) A szerződés időtartama vagy a befejezés határideje Az időtartam hónapban: vagy napban: (a szerződés megkötésétől számítva) VAGY: Kezdés 2013/02/01 (év/hó/nap) Befejezés 2014/03/30 (év/hó/nap) VAGY: a teljesítés határideje a) a nyertes ajánlattevőként szerződő fél általi teljesítés határideje: (év/hó/nap) b) ajánlatkérőként szerződő fél általi teljesítés határideje: (év/hó/nap) A szerződés határozatlan időtartamra szól nem III. SZAKASZ: ELJÁRÁS III.1) Az eljárás fajtája III.1.1) Az eljárás fajtája III.1.1.1) A Kbt. XII-XIII. fejezete szerinti eljárás esetén x Nyílt Meghívásos Gyorsított meghívásos Versenypárbeszéd Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos Gyorsított tárgyalásos Hirdetmény nélküli tárgyalásos Keretmegállapodásos, az eljárás első részében nyílt Keretmegállapodásos, az eljárás első részében meghívásos Keretmegállapodásos, az eljárás első részében hirdetménnyel induló tárgyalásos Keretmegállapodásos, az eljárás első részében hirdetmény nélküli tárgyalásos III. 1.1.2) A Kbt. XIV. fejezete szerinti eljárás esetén Nyílt Meghívásos Időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos Időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett tárgyalásos Előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos Előminősítési hirdetménnyel meghirdetett tárgyalásos Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos Hirdetmény nélküli tárgyalásos Keretmegállapodásos, az eljárás első részében nyílt Keretmegállapodásos, az eljárás első részében meghívásos Keretmegállapodásos, az eljárás első részében hirdetménnyel induló tárgyalásos Keretmegállapodásos, az eljárás első részében hirdetmény nélküli tárgyalásos III. 1.1.3) A Kbt. Harmadik része szerinti eljárás esetén 5
Klasszikus ajánlatkérők A Kbt. 123. §-a szerinti, szabadon kialakított eljárás A Kbt. Második Részében meghatározott szabályok szerinti eljárás az alábbiak szerint: Nyílt Meghívásos Gyorsított meghívásos Versenypárbeszéd Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos Gyorsított tárgyalásos Hirdetmény nélküli tárgyalásos Keretmegállapodásos, az eljárás első részében nyílt Keretmegállapodásos, az eljárás első részében meghívásos Keretmegállapodásos, az eljárás első részében hirdetménnyel induló tárgyalásos Keretmegállapodásos, az eljárás első részében hirdetmény nélküli tárgyalásos Kbt. 122/A. § szerinti eljárás Közszolgáltató ajánlatkérők A Kbt. 123. §-a szerinti, szabadon kialakított eljárás A Kbt. Második Részében meghatározott szabályok szerinti eljárás az alábbiak szerint: Nyílt Meghívásos Előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos Előminősítési hirdetménnyel meghirdetett tárgyalásos Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos Hirdetmény nélküli tárgyalásos Időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos Időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett tárgyalásos Keretmegállapodásos, az eljárás első részében nyílt Keretmegállapodásos, az eljárás első részében meghívásos Keretmegállapodásos, az eljárás első részében hirdetménnyel induló tárgyalásos Keretmegállapodásos, az eljárás első részében hirdetmény nélküli tárgyalásos Kbt. 122/A. § szerinti eljárás III.2) Értékelési szempontok III.2.1) Értékelési szempontok (csak a megfelelőt jelölje meg) A legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás VAGY x Az összességében legelőnyösebb ajánlat a következő részszempontok alapján Szempont Nettó ajánlati ár (HUF)
80
Súlyszám
Organizáció kidolgozottsága
20
VAGY Egyéb: 6
III.3) Hivatkozás a lefolytatott közbeszerzési eljárással kapcsolatos korábbi közzétételekre/tájékoztatásra III.3.1) Hivatkozás a lefolytatott közbeszerzési eljárást megindító felhívásra (adott esetben) A hirdetmény száma a Hivatalos Lapban: 2012 /S 207 - 340234 A hirdetmény közzétételének időpontja: 2012/10/26 (év/hó/nap) ÉS / VAGY A hirdetmény száma a Közbeszerzési Értesítőben: 16836 / 2012 (KÉ-szám/évszám) A hirdetmény közzétételének időpontja: 2012/10/29 (év/hó/nap) III.3.2) Hirdetmény közzététele nélküli eljárás esetén az ajánlattételi felhívás megküldésének, illetőleg a Közbeszerzési Döntőbizottság tájékoztatásának napja (adott esetben) Dátum: (év/hó/nap) III.3.3) Hivatkozás az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményre A hirdetmény száma a Hivatalos Lapban: 2013 /S 035 - 054747 A hirdetmény közzétételének időpontja: 2013/02/19 (év/hó/nap) ÉS / VAGY A hirdetmény száma a Közbeszerzési Értesítőben: 2302 / 2013 (KÉ-szám/évszám) A hirdetmény közzétételének időpontja: 2013/02/10 (év/hó/nap) IV. SZAKASZ: A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA IV.1.1) A szerződés módosítása érint értékelési szempont szerinti szerződéses feltételt nem IV.1.2) A szerződés módosításának tartalma (megadva az eredeti szerződéses feltételt is): 1. A Felek a vállalkozási szerződés II.1. pontját az alábbiak szerint egészítik ki: Eredeti szöveg: A Megrendelő I. megrendeli és Vállalkozó elvállalja a KMOP Projekthez, Megrendelő II. pedig megrendeli és Vállalkozó elvállalja a KÖZOP Projekthez kapcsolódó, a jelen Szerződés tárgyát képező kivitelezési munkák és szolgáltatások (együttesen: a „Munkák”) komplex és teljes körű elvégzését, teljesítési határidőre történő, jelen Szerződésben és mellékleteiben előírtaknak megfelelő, továbbá I. osztályú minőségű, hibamentes, rendeltetésszerű használatra alkalmas és szerződésszerű teljesítését. A Munkák részletes műszaki tartalmát a közbeszerzési eljárás (a) ajánlati dokumentációja (jelen szerződés 1. számú mellékletét képező a Megrendelők által biztosított (1) műszaki leírás; (2) felmérési terv dokumentáció; (3) építési engedélyes tervdokumentáció, (4) tender tervdokumentáció), a (b) kiegészítő tájékoztatások, és a (c) Vállalkozó ajánlata (ideértve árazott költségvetése) határozza meg. A felek rögzítik, hogy a Megrendelő I. kizárólag a KMOP Projekthez tartozó Munkák („KMOP Munkák”), a Megrendelő II. kizárólag a KÖZOP Projekthez tartozó Munkák („KÖZOP Munkák”) tekintetében tekintendő megrendelőnek és jogosultnak. A felek tudomásul veszik, hogy a két Projekthez tartozó kivitelezés egy vállalkozási szerződés keretében való megrendelésének oka a szorosan összekapcsolódó műszaki tartalom és az egységes, közös teljesítési ütemterv, azonban ennek ellenére a Megrendelők egymás kötelezettségeiért nem tartoznak egyetemleges felelősséggel a Vállalkozó felé. A Vállalkozó a Szerződésből eredő jogok gyakorlására és a kötelezettségek teljesítésére kizárólag azzal a Megrendelővel szemben jogosult és köteles, amelyik Megrendelőnek 7
a Projektjéhez tartozó Munkákat érint az adott jog, illetve kötelezettség. Kiegészítés: A Vállalkozási szerződés alapján továbbiakban nem képezik a Munkák részét egyes (1) gyengeáramú rendszer, továbbá (2) garázstechnikai rendszer kiépítését érintő Megrendelői változtatások. Ezen változtatások részletes/tételes bemutatását, a szerződésmódosítás 1. számú melléklete tartalmazza. A Vállalkozási szerződés teljesítése során felmerült, műszaki, pénzügyi és jogi szempontból elbírált pótmunkák listáját a jelen szerződésmódosítás 2. számú melléklete tartalmazza. A jelen szerződésmódosítás alapján e pótmunkák közül a Miniszterelnökség KFF által már jóváhagyott alábbi pótmunkák a továbbiakban a Munkák részét képezik: 1) A Tartalékkeret terhére elszámolt pótmunkák: 80. PÓTMUNKA (KÜLÖN LEADVA) 80. 4-es épület homlokzati kialakítása módosított építészterv alapján 112. PÓTMUNKA (KÜLÖN LEADVA) 112. 2d lehajtórámpa -2 szint kukatároló 4-ES ÉPÜLET CSOMAG 156. 4-es - Öntőház udvari várfal/támfal megerősítése, javítása 3 ABC ÉPÜLET CSOMAG 15. 3a Déli palota fő- és melléklépcső felújítása 16. Erzsébetlépcső - lépcső felújítása 31. Palotaépületekben bontási és kőműves pótmunkák 32. 3a épületben II. emelet feletti megsüllyedt födém újraépítése 41. 3a-b épületekben lévő kutak 48. 3b-c épületek aláalapozása 63. 3 C épület gépház kialakításakor megtalált északi kortinafal alapjának konzerválása gépészeti módosítások (szellőzés, kémények) 70. 3a épület 009. helyiség új alapozás, előtétfal, födémsáv 79. 3b gépészeti tér feletti tetőszerkezet kiváltása 85. 3a és 3b főlépcsőházai felett új vasbeton födém kialakítása 101. 3c Öntőház udvar felőli hátsó lépcső cseréje, restaurátori javaslatra 151. 3b épületben tardosi kőlemezek cseréje 161. 3b L7-L8 liftakna előterében boltozat kiváltása gépészeti és elektromos átvezetések miatt 198. 3A épületnél vizesedés, Sándor Móricz lépcsőnél szigetlés, szivárgó építése 2 AB ÉPÜLET CSOMAG 19. 3a-b-c, felső sétány, Erzsébet lépcső kovácsoltvas függőlámpák és kandeláberek villanyszerelési munkái 22. Rámpamű új téglaburkolat készítése (összevonva A és B) 24. Fülkepavilon - opeion bontása, felújítása 30. Rámpamű É-i szakasz Ny-i oldalán a hátfal felső 1 m-es faltest vegyes anyagú nem Ybl kori helyreállítás, mely rossz állapotú, elbontás és újjáépítése szükséges. 39. Rámpamű hátfal alapozási síkjának eltérése a kiviteli tervtől 73. Rámpamű, déli oldal, nyugati fal vonórudas átkötés 78. 2b rámpamű egyes - a főtengelyek helyén - dísz kőelem méretre vágása 107. Rámpamű déli részeken D sorban téglafal rész bontása 108. 2b északi és déli rámpamű repedezett támívek bontása, újraépítése 109. Rámpamű falak bontása ( első A,B,C sorok) 8
114. 2a Bazársor tardosi lépcsők átépítése, alábetonozása 157/M2 Pergola különbözeti pótmunka kimutatás 2a 169/2. 2a épület portálján díszítő fa rozetták beépítése - költségei 1 ABC ÉPÜLET CSOMAG 12. 1a épületen plusz 2 db TRÓFEA szobor 65. Kazamata folyosó csigalépcső felöli végén lévő gödör feltöltése 76. Dunai zárófal bontása 77. 1b Ybl átjáró keresztboltozat újraépítése 96. 1b átjáró cseréje a Déli Kortinafalban 128. Vízhordó folyosót határoló szerkezetek repedéseinek statikai megerősítése 134/1. Mázatlan kerámia elemek előzetes restaurátori konszignációtól eltérő elemek cseréje (1 abc) 139. Lépcsőpavilon újra falazandó íves párkányba íves mázatlan egyedi gyártású kerámia elemek gyártása, elhelyezése, hidrofóbizálása 144/1. Lépcsőpavilon mennyezetet díszítő mázas kerámiák tartószerkezeti munkái 157/M1 Pergola különbözeti pótmunka kimutatás 1a 165/1. 1 A lépcsőpavilonban fellelt pinceszinten talált falmaradvány konzerválása SN/2. 2. Fedvény - LA 13 Lépcsőkorlát SN/14. 14. Fedvény - Lépcső, padló és falburkolat klinker helyett tömbkő és corten SN/16. 16. Fedvény - Lépcsőház rabic- és díszítőszobrász munkái SN17. 17. fedvény - Medvemaszkos kút SN/19. 19. Fedvény - Vízhordó folyosó burkolata SN/28. 1a, 1b és 1c elemek pótmunkái GÉPÉSZET SN/29. 1a, 1b és 1c elemek pótmunkái ELEKTROMOSSÁG 170. GLORIETTE EREDETI RÉSZE 170. 2 B Gloriette kútfülke restaurátori munkái 2 D CSOMAG 126. Triton szobor 211. 2D2 és 2D3 vasbeton pódiumok, dobogók építése 226. 2d szárazárok szabadtéri színpad alatti, melletti falak 249. 2 D Tűzvédelmi függönyök 1005. 2 D szerkezeti áttervezés 1006. Cölöpfal áttervezéséből módosítások 1037. 2dB LTA 24 3x teleszkópos ajtó 2d -2 pinceszinten tűzszakaszhatár változás miatt nem kerül beépítésre 1037. 2dB LTA 25 3x teleszkópos ajtó 2d -2 pinceszinten tűzszakaszhatár változás miatt nem kerül beépítésre GÉPÉSZET és ELEKTROMOS CSOMAG 88. 2a, 2c épületek esővízelvezetése, csatornahálózat módosítás 202. Erzsébet lépcső fűtése 235. Vízgépészet - Triton 250. Belső tűzoltó hálózat TETRA 2) A jelen szerződésmódosítás útján elszámolt pótmunkák: RÉGÉSZET CSOMAG 2. 2d épületrésztől nyugatra fekvő területen végzendő régészeti tevékenységek 50. Volt Ifjúsági park + törökkori műhely minősített régészeti megfigyelése + lézerszkennelés 9
51. BTM zárt kertben - lépcső régészeti feltárása, föld elszállítása 52. Minősített régészeti szakfelügyelet a 3b és a 2a sarkán 119/1. Öntőház udvar csapadákvíz elvezetés minősített régészeti szakfelügyelet 119/2. Öntőház utca közműépítésének megfigyelés 119/3. Dunai Zárófal hátfala mögé épített fal elvésése régészet miatt 119/4. Déli Zártkert felvonó mélyépítési munkái miatt 3 ABC ÉPÜLET CSOMAG 33. Palotaépületeknél angolaknák bontása / Részösszeg 68. Baluszteres korlát építése 3b északi homlokzatán 121. 3C épület déli angolaknák 1013. 3b épület -2 pinceszint elmarad 1034. 3c épület belső udvar napellenzők és rácsostartó nem készül (L17-L18) 1035. Corten acél szerkezetű előtetők (2 db) 3c belső udvar (L 16) 2 AB ÉPÜLET CSOMAG 165. 2 B rámpamű alatt talált falmaradvány konzerválása 1033. Cukrászdában íves tolóajtó nem készül (2a BÉ-ÜA3.1) 1050. 2a falnyílásbontás nem készül 1 ABC CSOMAG 75. Vírhordó lépcső lőrés miatti állásidő és áttervezési és kivitelezési költség 176. A keleti feljáró várfalának alapozási hiánya, burkolási munkái, valamint a Kortinafal statikai megerősítése 223. 1 abc épületek kiegészítő pótmunkái SN/1. 1. Fedvény - Új Pinceszint SN/8. 8. Fedvény - Előlépcsői SN/12. 12. Fedvény - Attika és fal bontása, főpárkány fölött 1055. 1a épület wc válaszfal megtakarítások 44-90-103 WC válaszfal szerelése ajtóval 221.M1 külön 221M1. Öntőház udvar módosulások (módosított változat) FÖLDVISSZATÖLTÉS CSOMAG 103-104. 2d épületelem zárófödémen kivitelezendő (neoreneszánsz kert alatti) töltőföld kivitelezési munkái SZERZŐDÉS ALAPÖSSZEG CSÖKKENTÉS ELMARADÓK MIATT KÖZOP 150 alatti (parkolástechnika) vállalkozási alapösszeg csökkentése az elmaradó tételek miatt vállalkozási alapösszeg csökkentése az elmaradó tételek miatt KÖZÖS - BEHATOLÁSJELZŐ vállalkozási alapösszeg csökkentése az elmaradó tételek miatt KÖZÖS - VIDEÓ RENDSZER 2. A Felek a vállalkozási szerződés III.1 pontját az alábbiak szerint kiegészítik: Eredeti szöveg: A Felek a megállapodnak abban, hogy a Megrendelők a II. fejezetben meghatározott feladatok teljesítése esetén a jelen Szerződés alapján összesen, de nem egyetemlegesen a következő vállalkozói díjat fizeti meg: Vállalkozói díj: nettó 8.997.549.547,- Ft + teljesítéskor hatályos jogszabályoknak megfelelő mértékű ÁFA. Kiegészítés: A Felek megállapítják, hogy a fenti összeg a tartalékkeretet is magában foglalja, amelyből kifizetés csak a tartalékkeret terhére elszámolt pótmunkák díjának összegéig terjedően történhet. A fenti vállalkozói díjon felül a jelen szerződésmódosítás során elszámolt pótmunkák vállalkozói 10
díja további 428.454.740,- Forint + teljesítéskor hatályos jogszabályoknak megfelelő mértékű ÁFA, amely összeggel a vállalkozói díj módosításra kerül. Ebből következően a teljes vállalkozói díj nettó 9.426.004.287,- Forint + teljesítéskor hatályos jogszabályoknak megfelelő mértékű ÁFA. 3. A Felek a vállalkozási szerződés III.2 pontját az alábbiak szerint kiegészítik: Eredeti szöveg: A Megrendelők tájékoztatják a Vállalkozót és a Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a vállalkozói díj megfizetése a Vállalkozó részére a II.5. pontban meghatározott támogatási forrás megoszlásnak megfelelően a Megrendelők részéről, közöttük megosztottan valósul meg, minden egyes Megrendelő a saját Munkái, illetve támogatási forrásához kapcsolódóan köteles az ellenszolgáltatás megfizetésére az alábbiak szerint: - A Megrendelő I. a KMOP forrásból megvalósuló projektelemek teljesítése esetén, vagyis a KMOP Munkák tekintetében - Vállalkozó közbeszerzési eljárásban benyújtott ajánlatának megfelelően nettó 4.936.338.405,- Ft + teljesítéskor hatályos jogszabályoknak megfelelő mértékű ÁFA vállalkozói díjat fizet meg („KMOP Vállalkozói Díj”). Kiegészítés: Az előző összegen felül a jelen szerződésmódosítás során elszámolt pótmunkák vállalkozói díja a KMOP munkák tekintetében 92.232.546,- Forint + teljesítéskor hatályos jogszabályoknak megfelelő mértékű ÁFA. Ebből következően a KMOP munkák tekintetében a teljes vállalkozói díj 5.028.570.951,- Forint + teljesítéskor hatályos jogszabályoknak megfelelő mértékű ÁFA. Eredeti szöveg: - A Megrendelő II. a KÖZOP forrásból megvalósuló projektelemek teljesítése esetén, vagyis a KÖZOP Munkák tekintetében - Vállalkozó közbeszerzési eljárásban benyújtott ajánlatának megfelelően nettó 4.061.211.142,- Ft + teljesítéskor hatályos jogszabályoknak megfelelő mértékű ÁFA vállalkozói díjat fizet meg („KÖZOP Vállalkozói Díj”). Kiegészítés: Az előző összegen felül a jelen szerződésmódosítás során elszámolt pótmunkák vállalkozói díja a KÖZOP munkák tekintetében 336.222.194,- Forint + teljesítéskor hatályos jogszabályoknak megfelelő mértékű ÁFA. Ebből következően a KÖZOP munkák tekintetében a teljes vállalkozói díj 4.397.433.336,- Forint + teljesítéskor hatályos jogszabályoknak megfelelő mértékű ÁFA. Eredeti szöveg: A Szerződés II. pontjában rögzítetteknek megfelelően a felek tudomásul veszik, hogy a Megrendelő I. semmilyen felelősséggel sem tartozik a KÖZOP Munkákkal kapcsolatos vállalkozási díj megfizetéséért, és a Megrendelő II. sem tartozik felelősséggel a KMOP Munkákkal kapcsolatos vállalkozási díj megfizetéséért. Kiegészítés: Felek a fentiek kapcsán rögzítik, hogy az elbírált pótmunkák ellenértékét részben a szerződéses tartalékkeret, részben jelen szerződésmódosítás útján biztosítják Vállalkozók részére. Ezek tételes megosztását a jelen szerződésmódosítás, és annak 2. számú melléklete tartalmazza. A Vállalkozó rögzíti, hogy a Munkák tekintetében a Megrendelőkkel szemben további követelésük a Szerződésben, a jelen szerződésmódosításban, illetve annak 2. számú mellékletében rögzítetteken túl nincs. Megrendelők nyilatkoznak, hogy a szerződésmódosítás aláírását követően további változtatást nem eszközölnek, azaz Felek által nem ismert új pótmunkát nem rendelnek el. IV.1.3) A módosítás indoka:
11
Pótmunka-jelleg indokolása 1. Az építési szerződésre és a pótmunkára vonatkozó legfontosabb jogszabályi előírások A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 50. § (1) bekezdése alapján a Szerződésre és annak módosításaira a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: „Ptk.”) alkalmazandó. A Ptk. szabályozásában az építési szerződés a vállalkozási szerződések csoportjába tartozik. A vállalkozási szerződés a Ptk. 389. § szerint eredménykötelem, azaz „… a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására, vagy munkával elérhető más eredmény szolgáltatására… köteles”. A rendelkezés alapján egyértelmű, hogy a vállalkozó kötelezettsége akkor minősül teljesítettnek, ha a szerződésben meghatározott eredményt (művet) szolgáltatta. Erre utal a Ptk. 397. § rendelkezése is, miszerint a vállalkozási díj ha jogszabály kivételt nem tesz - a vállalkozás teljesítésekor esedékes. A vállalkozási szerződés teljesítéséért a teljes felelősséget a vállalkozó ezért a szerződésben meghatározott eredménynek (dolognak, létesítménynek) az átadás-átvételéig viseli, és csak ennek megtörténtével ismerhető el részéről a szerződésszerű teljesítés. Az építési szerződés alapján végzett kivitelezési tevékenység tárgyát, a szolgáltatandó eredményt a szerződésben meghatározott műszaki tartalom határolja be. A műszaki tartalom azonban a szerződésnek értelemszerűen csak azon eleme, amelyet a felek a szerződés megkötésekor rendelkezésre álló ismereteik alapján voltak képesek meghatározni. A vállalkozási szerződésben kikötött eredmény létrehozása ugyanakkor függ a szerződés megkötését követően felmerülő, műszakilag releváns vagy pedig jogilag releváns adottságoktól is. Az építési kivitelezési tevékenység szigorú szakmai szabványoknak, folyamatoknak és protokolloknak alávetett, továbbá igazgatási jogilag részletesen szabályozott. A kivitelezés során felmerülő, előre nem látott fizikai körülmények bizonyos műveleteket ezért akkor is kötelezővé tesznek a vállalkozó számára, ha azokat a felek a szerződés műszaki tartalmaként nem rögzítették. Ugyanez érvényes az igazgatási jogszabályokból adódó, a kivitelezés során felmerülő szükségszerűségekre is: kivitelezési tevékenységet hatósági engedély alapján lehet végezni, amely a záradékolt műszaki dokumentációra épül , ez utóbbinak viszont követnie kell a fizikai körülmények előre nem látott változásait is. A vállalkozónak alapvető kötelezettsége, hogy a létrehozott építmény rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen. A kivitelezésre irányadó jogszabályok alapján a „rendeltetésszerű használatra alkalmasság” fogalma előfeltételezi, hogy az építmény mind műszakilag megfelelő, mind pedig igazgatási jogilag alkalmas legyen a használatba vételi engedély elnyerésére. A fentiekből következően a vállalkozási szerződésből fakadó eredeti kötelezettség a szerződésszerű eredmény szolgáltatására a vállalkozótól a szerződés megkötésekor rögzített műszaki tartalmon túli tevékenységek elvégzését is követelheti. Adott körülmények között „mű létrehozásához szükséges munkákat és költségeket nem lehet előre felmérni ”, azonban ez nem változtat a vállalkozás eredménykötelem jellegén. A Ptk. 403. § (4) bekezdése szerint „A vállalkozó köteles elvégezni a tervben szereplő, de a költségvetésből hiányzó munkákat (többletmunka), továbbá azokat a műszakilag szükséges munkákat is, amelyek nélkül a létesítmény rendeltetésszerűen nem használható. E munkák díjainak elszámolásáról külön jogszabály rendelkezik.” Bár a pótmunka fogalmát a Ptk. 403. § (4) bekezdése kifejezetten nem határozza meg, az egységes bírói gyakorlat a fenti jogszabályi rendelkezés második fordulata szerint értelmezi a pótmunka fogalmát. E szerint a törvény a vállalkozó kötelezettségévé teszi azon műszakilag szükséges, a rendeltetésszerű használathoz 12
elengedhetetlen munkák elvégzését is, amelyek sem a tervekben (műszaki dokumentációban), sem pedig a költségvetésben nem szerepelnek. A pótmunkák elszámolására vonatkozó külön jogszabályként értelmezendő az építési kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. sz. rendelet („Kormányrendelet”) 3. § (1) bekezdés j) pontjának rendelkezése, amely szerint: „A kivitelezési szerződés tartalmazza … az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során esetlegesen felmerülő pótmunka díjának elszámolási módját.” Továbbá, a Kormányrendelet 3. § (9) bekezdése szerint: „A kivitelező - az erre vonatkozó külön megállapodásban foglaltak szerint - a műszaki szükségesség, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos használat miatt szükséges pótmunkát köteles elvégezni. Ha a felek átalánydíjban állapodtak meg, akkor a kikötött díjon felül csak a pótmunka ellenértéke számolható el.“ A Kormányrendelet fenti szabályozásának megfelel tehát az a gyakorlat, hogy az átalánydíjat kikötő vállalkozási szerződésekhez is csatolnak a felek tételes költségvetést azzal a céllal, hogy az esetlegesen felmerülő pótmunkák díja elszámolható legyen. Bár a Kormányrendelet hivatkozott szabálya alapján „az erre vonatkozó külön megállapodásban foglaltak szerint” kell elvégezni a pótmunkát, ezt a fordulatot a Ptk. 403. § (4) bekezdésének és 397. §-ának rendelkezéseivel összhangban kell értelmezni, amelyek a vállalkozó jogszabályi kötelezettségévé teszik a pótmunka elvégzését megfelelő feltételek fennállása esetén, anélkül, hogy a kötelezettség létrejöttéhez a felek erre vonatkozó külön megállapodását szükségessé tennék. Erre tekintettel a Kormányrendeletben megkívánt megállapodás legfeljebb csak a pótmunka elvégzésének mikéntjére és díjának elszámolására vonatkozhat; a pótmunka elvégzésének, illetve a pótmunkadíj megfizetésének kötelezettsége ugyanis a Ptk. és a Kormányrendelet előírásaiból következik. A Kormányrendelet 3. § (9) bekezdéséhez, illetve az építési szerződések polgári jogi gyakorlatához kapcsolódóan a Legfelsőbb Bíróság EBH2000. 201. számon közzétett elvi bírósági határozatában kimondta, hogy: „[…] pótmunka a tervdokumentációban nem szereplő, az utólag megrendelt, valamint a műszaki szükségességből felmerült munka. Az elszámolás során azért szükséges [a többletmunka és a pótmunka] egyértelmű elkülönítése, mert a többletmunkák alapján a vállalkozó átalánydíjas építési szerződés esetében a kikötött díjat meghaladó ellenszolgáltatásra nem tarthat igényt, a pótmunkák ellenértéke azonban utólag elszámolható.” 2. A Szerződés pótmunka-elszámolásra vonatkozó rendelkezései Az alábbiakban a Szerződésnek a pótmunkák jogalapjára és elszámolására vonatkozó egyes rendelkezéseit elemezzük. Az egyes rendelkezések elemzése után részkövetkeztetéseket fogalmazunk meg a pótmunkák elszámolása kapcsán. Az elemzés eredményeképp, a részkövetkeztetések összegzése alapján megállapítható, hogy a Szerződés milyen feltételek mellett engedi meg a pótmunkák jóváhagyását és elszámolhatóságát. 2.1. Az átalányár természete, tartalma A Szerződés III.3. pont (1), (3) és (4) bekezdése szerint a Vállalkozói díj a teljesítési határidőre prognosztizált egyösszegű fix átalányár, amelyért a Vállalkozó teljes körűen és hiánytalanul vállalkozik a szerződés tárgyának a megvalósítására, a vállalkozói díj a vállalt műszaki tartalom megvalósításának teljes költségét tartalmazza. A vállalkozói díj magában foglalja mindazon költséget mely a munka megvalósításához szükséges, a vállalkozói díjba beleértendő mindazon anyag, segédanyag és munkavégzés is, az ehhez szükséges mennyiségben, mely a terveken nem, vagy nem helyesen szerepel, de egy gondos - kivitelező cégtől elvárható - vizsgálattal felismerhető kellett legyen. A fentiekből ered, hogy a vállalkozói átalánydíj a szerződéses dokumentáció által meghatározott műszaki tartalomra terjed ki. Bár az építési szerződés tárgya a vállalkozó által létrehozandó eredmény, felek szándéka a szerződés megkötésekor csak a szerződéses dokumentációban 13
szereplő, a szerződéskötéskor ismert tényekre, adatokra terjedhetett ki. Ebből következik, hogy az átalánydíj csak a tervekben (a szerződéses dokumentációban) szereplő munkákra, továbbá azon munkákra terjed ki, amelyeket a szerződéses dokumentáció ugyan nem írt elő, azonban szükségességét a Vállalkozónak a szerződéskötés időpontjában - gondos szakkivitelező cégtől elvárható vizsgálat alapján - fel kellett (volna) ismerni. Ebből következik, hogy az átalánydíjon túl pótmunkaként elszámolható minden olyan munka, amely a tervekben (a szerződéses dokumentációban) nem szerepelt, és amelynek szükségességét a Vállalkozó (mint gondos szakkivitelező cég) a szerződéskötéskor nem ismerhette fel. 2.2. A Vállalkozó felelőssége az átalányár helyességéért A Szerződés III.3. pont (2), (8), (9) bekezdései, továbbá a III.5. és VII.1.5. pont szerint a Vállalkozó megbizonyosodott a csatolt okmányok helyességéről, gondoskodott annak szükséges kiegészítéseiről; a kivitelezés helyszínét megtekintette, állapotát szemrevételezte; a szerződéskötés előtt a munkák helyszínét és dokumentációkat (így a műszaki dokumentációt is) szakembertől elvárható módon átvizsgálta és felülvizsgálta, és az átalányáras vállalkozói díjat mindezekre tekintettel határozta meg. A fentiek alapján megállapítható, hogy a szerződéskötés előtt a Vállalkozó feladata volt az átadott műszaki dokumentáció megvizsgálása, illetve az építkezés helyszínének felmérése. Az átalányárnak tehát fedezetül kell szolgálnia minden olyan munkára is, amelyek olyan helyszíni körülményekből, illetőleg a tervek olyan hibájából erednek, amelyet a Vállalkozó a szerződéskötés előtti időszakban - szakkivitelező vállalatként - felismerhetett. A fentiekből azonban nem vonható le az a következtetés, hogy az átalányár olyan munkák fedezetéül is szolgálna, amelyek a szerződéses dokumentációnak nem képezték részét, és amelyek szükségességéről a Vállalkozónak a szerződéskötés előtti időszakban, a tervek felülvizsgálata és a helyszín felmérése során nem lehetett ismerete. Ezért pótmunkának minősülnek például azok a munkák, amelyek szükségességét a helyszín bejárásakor és felmérésekor még nem lehetett megállapítani, csak a kivitelezés (pl. bontás) során észlelt körülmények miatt váltak szükségessé. Ennek fényében kell értelmezni a Szerződés III.3. pont (9) bekezdésében (és a VII.1.5. pontjában) foglalt vállalkozói nyilatkozatot is, miszerint „Vállalkozó a rendelkezésre álló - jelen szerződéshez csatolt - terveket, dokumentumokat átvizsgálta, és ez alapján kijelenti, hogy a tárgyi munkákat a Megrendelők igényeinek megfelelően, pót- és többletmunka nélkül el tudja készíteni.” E nyilatkozat nem tekinthető minden, a Vállalkozó által nem is ismert pótmunka-igényről történő lemondásként. A nyilatkozat arra vonatkozik, hogy a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a Vállalkozó nem észlelte pótmunka szükségességét, ez azonban nem terjed ki azon pótmunkákra, amelyeket a helyszínen utóbb észlelt körülmények, illetve a Vállalkozótól független okokból (pl. kiegészítő restaurátori kutatás miatt) történt tervmódosítások tettek szükségessé. A fentiek tehát nem zárják ki általános jelleggel a pótmunkák jogalapját. Ezt támasztja alá az is, hogy a Szerződés III.10. pontja kifejezetten rendelkezik a pótmunkák definíciójáról és elszámolásáról, továbbá a Szerződés tartalékkeretet is tartalmaz, amely a pótmunkák kifizetésének fedezetéül szolgál. Ebből következik, hogy az átalánydíjon túl pótmunkaként elszámolható minden olyan munka, amely a tervekben (a szerződéses dokumentációban) nem szerepelt, és amelynek szükségességét a Vállalkozó (mint gondos szakkivitelező cég) a szerződéskötéskor a szerződéses dokumentáció felülvizsgálata és a helyszín felmérése alapján sem ismerhette fel. 2.3. Az átalányár emelését lehetővé nem tévő körülmények A Szerződés III.3. pont (1) bekezdése szerint nem változtatható meg az átalányár, ha a dokumentációban meghatározott anyagok vagy más elemek fogyasztói ára, díja növekedne, 14
árfolyamváltozás vagy gazdasági változás következne be. Ez a szabály azonban csak a dokumentációban szereplő munkákra vonatkozik, így a pótmunka fogalma és megítélése szempontjából nem releváns. A Szerződés III.3. pont (3) bekezdése szerint nem változtatható meg az átalányár a Megrendelők hatáskörén kívül eső tényezők miatt sem (pl. a Vállalkozó ajánlatában előforduló hibára, időjárás viszontagságaira, műszaki szakszerűségekre, stb.). A fenti szabályok alapvetően a Vállalkozó felelősségi körébe, illetve érdekkörébe tartozó körülmények, illetve a felektől független körülmények díjnövelő hatását zárják ki. A pótmunka klasszikus definícióját azonban ez a szabály sem érinti. A munkaterülettel kapcsolatos tényezők ugyanis a Megrendelők hatáskörébe esnek, hiszen azt ők bocsátották a Vállalkozó részére. Ezért a kivitelezés során a munkaterületen, illetve a munkaterülettel kapcsolatban utóbb felfedezett, előre nem látható körülmények miatt felmerült munkák a Szerződés alapján is pótmunkának minősülnek. A műszaki szükségszerűségek tekintetében pedig utalunk arra, hogy a szerződéses dokumentáció alapján felismerhető, műszaki szükségszerűségből elvégzendő munkák a magyar jogszabályok szerint is többletmunkának minősülnek, amely a pótmunka definícióját szintén nem változtatja meg. A Szerződés III.3. pont (3), (5) és (9) bekezdései, valamint a VII.1.5. pont szerint a Szerződés mellékleteiben szereplő mennyiségek a beruházás becsült mennyiségei, azok kizárólag iránymutatásul szolgálnak, és nem a kivitelezendő munkák tényleges és pontos mennyiségei. A Vállalkozó a tárgyi munkák megkezdése előtt köteles ellenőrizni, hogy a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a szerződés tárgyát képező munkák megvalósíthatóak-e, utólagos számszaki mennyiségi- és műszaki észrevételekre való hivatkozással a vállalkozói díj nem növelhető. Egyrészt, a Szerződés fenti szabályaiból az vezethető le, hogy a Vállalkozó feladata volt a szerződéskötés előtt ellenőrizni, hogy a megadott mennyiségek megfelelők-e, azok alapján a kivitelezés elvégezhető-e. Az átalánydíj tehát nem módosítható olyan számszaki-mennyiségi körülmény miatt, amely a szerződéskötéskor, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján felfedezhető lett volna. Ebből az következik, hogy ha olyan körülmény ad okot mennyiségi változtatásra, amely a szerződéskötés időpontjában nem volt felfedezhető, akkor lehetőség van az átalánydíj módosítására (a pótmunka elfogadására). Másrészt jelentősége van annak is, hogy a Szerződés fenti szabályai a szerződésben rögzített mennyiségeket, bár nem pontos, de becsült és iránymutatásul szolgáló mennyiségeknek definiálja. Ebből ugyanis az következik, hogy az építőiparban szokásos mértékű becslési hibahatárokon belüli, nem jelentős mértékű mennyiségi többlet nem adhat alapot pótmunkára. Jelentős mennyiségi változás azonban a munka jellegét változtatja meg, ilyen esetben ugyanis a tényleges állapot teljes mértékben függetlenedik az iránymutatásul szolgáló, becslésen alapuló mennyiségektől. Ezért ilyen esetben nem mennyiségi, hanem minőségi változásokról van szó, amelyek esetén a pótmunka jogszerű és elfogadható. A Szerződés III.9. pontja szerint többletmunka „az a munka, illetve szolgáltatás, amely az engedélyezési/tender/kiviteli terv dokumentációban (továbbiakban: „Tervdokumentáció”) szerepel, de a költségvetésben kifejezetten nem nevesítették, vagy abból részben/teljesen hiányzik.” A Szerződés III.3. pont (6) és (7) bekezdése továbbá többletmunkaként definiálja a dokumentációban nem előírt, azonban a szakmai szokások szerint a szerződés tárgyának kifogástalan, teljes körű kivitelezéséhez hozzátartozó munkákat (pl. segédanyagok, kiegészítő anyagok, stb.), valamint azt is, ha a tervek hiányosságai miatt a rendeltetésszerű használathoz további anyag beszerzése és beépítési és/vagy további technológiai építésszerelési munkavégzés szükséges. 15
A fenti rendelkezések megegyeznek a többletmunka jogszabályon alapuló fogalmával, a fenti esetekben ugyanis olyan munkákról van szó, amelyek szükségességét a Vállalkozónak a szakmai szokások, vagy a tervek hibája miatt fel kellett ismernie. Ez a pótmunka klasszikus definícióját nem befolyásolja, az abból a szempontból irreleváns. A fentiekből következik, hogy az átalánydíjon túl pótmunkaként elszámolható minden olyan munka, amely a tervekben (a szerződéses dokumentációban) nem szerepelt, és amelynek szükségességét a Vállalkozó (mint gondos szakkivitelező cég) a szerződéskötéskor a szerződéses dokumentáció felülvizsgálata és a helyszín felmérése alapján sem ismerhette fel, ha az ilyen munka: - nem minősül többletmunkának; - a Megrendelők hatáskörébe esik, így különösen, de nem kizárólagosan a munkaterületen, illetve a munkaterülettel kapcsolatban felfedezett körülmény miatt vált szükségessé; - mennyiségi változás esetén a változásra okot adó körülmény a szerződéskötéskor nem volt előre látható, és/vagy a változás az építőiparban szokásos mértékhez képest jelentős mértékű. 2.4. A pótmunka Szerződés szerinti fogalma A Szerződés III.10. pontja szerint: „pótmunka a Tervdokumentációban, illetve egyéb szerződéses dokumentációkban nem szereplő, a Szerződés tárgyának teljesítéséhez azonban műszakilag szükséges munka, amely nélkül a Munkák rendeltetésszerűen nem használhatóak.” A fenti fogalom megegyezik a jogszabályok szerinti pótmunka-fogalommal, amelyet az előző fejezetben részletesen elemeztünk, ezért az ott tett megállapításokat nem ismételjük meg. Mindezek alapján tehát megállapítható, hogy a Szerződés és a vonatkozó jogszabályok alapján pótmunkának minősül, és az átalányáron felül elszámolható az a munka, amely: - a szerződés dokumentációban nem szerepelt, és amelynek szükségességét a Vállalkozó (mint gondos szakkivitelező cég) a szerződéskötéskor a szerződéses dokumentáció felülvizsgálata és a helyszín felmérése alapján sem ismerhette fel; - egyéb szempontból sem minősül többletmunkának; - a Szerződés tárgyának teljesítéséhez, tehát az eredmény létrehozásához műszakilag szükséges (illetve építési igazgatási jogilag, a használatba vételi engedély elnyerése érdekében szükséges); - a létesítmény rendeltetésszerű használatához szükséges; - a Megrendelők hatáskörébe esik, így különösen, de nem kizárólagosan a munkaterületen, illetve a munkaterülettel kapcsolatban felfedezett körülmény miatt vált szükségessé; - amennyiben mennyiségi változásra irányul, a változásra okot adó körülmény a szerződéskötéskor nem volt előre látható, és/vagy a változás az építőiparban szokásos mértékhez képest jelentős mértékű. A tartalékkeret terhére, illetve a szerződésmódosítás útján elszámolni kívánt pótmunkák a fenti követelményeknek megfelelnek, azok alapján pótmunkának minősülnek. Az egyes munkatételekre vonatkozó, e körben releváns megállapításokat a vállalkozói pótmunka-bejelentések, és a vonatkozó műszaki ellenőri és jogi vélemények tartalmazzák. Kbt. konformitás / gazdasági egyensúly felborulásának hiányával kapcsolatos indokolás A vonatkozó polgárjogi, építési jogi előírásokon, továbbá Szerződéses rendelkezéseken túl közbeszerzési környezetben végrehajtott szerződésmódosítás esetén a Kbt. vonatkozó előírásainak teljesülése is vizsgálandó. A Kbt. 132. szakasz rendelkezései szerint megengedett a szerződések módosítása, amennyiben ezen körülmény - másik ajánlat nyertességét nem tette volna lehetővé; (Egyben olyan körülmény miatt került rá sor, mely a szerződéskötést követően merült fel, akkor előre nem látható okból); továbbá - a Vállalkozási szerződés gazdasági egyensúlyát nem változtatja meg; továbbá - a módosítás a Vállalkozási szerződés tárgyát új elemre nem terjeszti ki. 16
A/ Más ajánlat nyertessége Jelen szerződésmódosítás által vizsgált és rögzített tételek vonatkozásában két alapvető körülmény is biztosítja ezen jogszabályi elvárás teljesülését. Egyrészt a szerződésmódosítás kapcsán vizsgált pótmunka tételek részletes pénzügyi és műszaki érékelése folyamán az elbírálók az alapajánlat árait, árszínvonalát, árképzési módszertanát követő pótmunka árakat fogadta el, vagy ezek hiányában árajánlat alapon piac árelemzést végeztek. Másrészt rögzíthető, hogy a pótmunka jelleg alapját adó előre nem láthatósági kritériumnak megfelelő Vállalkozói követeléseket rögzítettek. B/ Gazdasági egyensúly E körben rögzíthető, hogy a Szerződés módosítása nem változtatja meg a Szerződés gazdasági egyensúlyát a Vállalkozó (mint nyertes ajánlattevő) javára. A gazdasági egyensúly tekintetében ugyanis a szolgáltatás-ellenszolgáltatás arányának fennmaradását kell vizsgálni. Ezt támasztja alá a Közbeszerzési Döntőbizottság 2014. júniusában kelt, D.199/18/2014. számú határozata is, amely a szerződéses ár 5 %-ot meghaladó növekedését nem objektív elemként értékeli, hanem a gazdasági egyensúly fennmaradásának egyedi vizsgálatát tartja indokoltnak, függetlenül az ellenszolgáltatás növekedésének mértékétől. A határozat indokolása (65-66. old.) szerint: „A gazdasági egyensúly azt jelenti alapvetően, hogy a szolgáltatásért ennek megfelelő arányú ellenszolgáltatás jár. Idetartozik az áron kívül a szerződéshez kapcsolódó valamennyi mellékötelezettség, továbbá költség, díj, járulék, illeték. A gazdasági egyensúlyhoz valamennyi tényező együttes arányos egyensúlya szükséges. Amennyiben ezen tényezők közül bármelyik indokolatlanul az ajánlattevő számára kedvező irányba tér el és a szerződés szerint kikötött szolgáltatásért a módosítás alapján magasabb ellenszolgáltatás jár, vagy az ajánlatkérő valamely más tényezőt csökkent, elenged, átvállal, fennáll a lehetőség a szerződés gazdasági egyensúlyának a torzítására. Azt is szükséges hangsúlyozni, hogy minden egyes eset körülményei, feltételei eltérőek egymástól, így minden esetben a konkrét ügy konkrét tényeit és adatait figyelembe véve kell eldönteni azt, hogy a szerződés eredeti ellenértékének a módosulása a szerződés gazdasági egyensúlyának az ajánlattevő javára történő változását eredményezi-e.” A szerződésmódosítás jogszerűsége szempontjából jelentős, hogy a Szerződés módosítására pótmunkák elszámolása érdekében kerül sor, amelynek elszámolhatósági indokai vannak. Önmagában ugyanis a pótmunka „megrendelése” (szükségessé válása), és díjának kifizetése jogszabályon alapszik, ezért nem igényli a szerződés módosítását. Piaci szereplők között létrejövő építési-vállalkozási szerződés teljesítése során felmerülő pótmunkák elszámolásához nem szükséges és nem is szokásos a szerződés módosítása. A pótmunkákat a jogi felfogás az eredetileg létrehozni vállalt eredmény érdekében a szükséges műszaki tartalom részének tekinti, és azt a teljesítéskor kiállítandó végszámla alapjául szolgáló végelszámolásban érvényesíti. A végelszámolásban a felek az eredeti vállalkozói díjhoz képest elszámolják mind az elmaradó munkák, mind pedig a pótmunkák díját és annak eredményeképpen hagyják jóvá a végszámlában érvényesíthető vállalkozói díjat. A végelszámolás a jogviszony lezárása szempontjából jogilag egyezségnek tekintendő, az egyezség viszont a régi Ptk. 240. § (3) bek. szerint a szerződés módosításával azonos joghatállyal bír. Ennek a piaci gyakorlatnak megfelel továbbá a FIDIC standard mintaszerződések rendszerében a vállalkozói igények, közötte a pótmunkák kezelése. A FIDIC építési tervezési és kivitelezési mintaszerződése nem igényel szerződésmódosítást a vállalkozói igényekhez, hanem azokat eseti elszámolás, illetve végelszámolás alapján rendezi. Ez következik a Ptk. 403. § (4) bekezdésében foglaltakból is, mivel annak alapján nincs szükség a felek részéről szerződéses akaratnyilatkozatra a pótmunka elvégzésére vonatkozó kötelezettség létrejöttéhez. A helyes értelmezés szerint ugyanis a pótmunka a vállalkozási szerződés inherens 17
tárgyát képezi, annak eredménykötelem mivoltára tekintettel. A közbeszerzési és támogató szervezetek gyakorlata összhangban áll ezzel az értelmezéssel, mivel a szerződésmódosítást csak akkor tartják szükségesnek, ha a tartalékkeret kimerült . Tehát, a pótmunka felmerülését önmagában nem tekinti a közbeszerzési gyakorlat a műszaki tartalom (szerződéses tárgy) megváltozásának, a szerződés módosítását csak a tartalékkereten felüli összegek elszámolásához kívánja meg. Ebből következik az is - összhangban a fent hivatkozott, D.199/18/2014. számú KDB határozat megállapításaival -, hogy pótmunka esetén nem értelmezhető a Kbt. 132. § (1) bekezdésének b) pontjához csatlakozó jogszabályi megállapítás, miszerint az eredeti ellenérték több mint 5%-kal történő növelése a vállalkozó javára változtatná meg a szerződés gazdasági egyensúlyát. A pótmunka elvégzésével ugyanis nemcsak az ellenérték módosul, de a megrendelő részére szolgáltatott eredmény létrehozása is költségesebbé válik. Ezek egymáshoz való egyensúlyát pedig nemcsak a közbeszerzési jog, hanem a polgári jog is a kötelem érvényességéhez való feltételnek tartja . Ezért a Kbt. 132. § (3) bekezdésének tilalmát csak úgy lehet ésszerűen értelmezni, ha az olyan szerződésmódosításra vonatkozik, amely az ellenérték növekedéséről a szolgáltatott eredményhez tartozó költségtartalom növekedése nélkül rendelkezik. A jelen esetben azonban a Szerződés ellenértékének növelését a pótmunkák Szerződésbe történő „beemelése” indokolja, amely a műszaki tartalom változtatásával is együtt jár. Az ellenérték növekedése és a műszaki tartalom módosulása pedig egymással gazdaságilag egyensúlyban áll. Ezt támasztja alá az is, hogy a pótmunkadíjak meghatározása során a Vállalkozó - ahol lehetséges volt az eredeti szerződéses egységárak alapján kalkulált (összhangban a Szerződés III.5. pontjával), a szerződéses költségvetésben nem szereplő, új típusú munkatételek esetén pedig kiegészítő árajánlatot adott, amelyet a műszaki ellenőr a szokásos piaci árak szintje alapján felülvizsgált, és szükség esetén felülbírált (összhangban a Szerződés III.10. pontjával). A Szerződés módosítását követően tehát a Szerződés gazdasági egyensúlya változatlan marad, mivel az ellenérték növelésével a műszaki tartalom is bővül. C/ Új elem A műszaki tartalom változása azonban jelen esetben nem terjeszti ki a Szerződést új elemre, hiszen a szerződésmódosítást pótmunkák elszámolása indokolja. A fent kifejtettek alapján pedig a pótmunka nem válik el a vállalkozási szerződéstől, az annak inherens részét képezi. A vállalkozási szerződés tárgya ugyanis a létrehozandó eredmény. A műszaki tartalom módosítását pedig utóbb ismertté vált körülmények tették szükségessé a Szerződésben eredetileg rögzített eredmény elérése (a Szerződés tárgyának megvalósítása) érdekében. (E körben rögzíthető, hogy a Várkert Bazár megújítása / rekonstrukciója kapcsán a szerződésben rögzítettekhez képest „új elemnek” minősülő megrendelői változtatások tekintetében a Megrendelők közbeszerzési eljárásokat folytattak le, így rögzítették kapcsolódó elvárásaikat; Azaz élesen elválasztották a pótmunka elemeket, az új beszerzési igényektől, megfelelve ezzel az irányadó közbeszerzési szabályoknak.) A fentiek alapján megállapítható, hogy a Szerződés módosítása megfelel a Kbt. 132. §-ban rögzített követelményeknek, és közbeszerzési szempontból is jogszerűnek tekinthető. IV.1.4) A szerződés módosításának időpontja Dátum: 2015/09/15 (év/hó/nap) V. szakasz: kiegészítő információk V.1) Egyéb információk: 18
1. Jelen eljárásban közös ajánlatkérők voltak: Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat (1014 Budapest, Kapisztrán tér 1.; képviseli: Dr. Nagy Gábor Tamás polgármester; AK16205) és Várgondnokság Nonprofit Kft. (1014 Budapest, Színház utca 5-7.; képviseli: Márkus András ügyvezető; AK15766). V.2) A nyertes ajánlattevőként szerződő fél nyilatkozata: A hirdetményben foglaltakkal egyetért. V.3) E hirdetmény feladásának időpontja: 2015/09/23 (év/hó/nap)
19
