ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda – Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: Iktatószám: Előadó: Műszaki ea.:
év:
H-2325-5/2010. Schuszter Győző Hanyuné Krausz Szilvia
hó:
nap:
KÜJ:
Hiv. szám: Melléklet:
KTJ:
Tárgy:
Kisfalud, Kisegeri Horgász Egyesület 0234/9 és 0234/10 hrsz-ú ingatlanokon tervezett halastó és vizilétesítményei – vízjogi létesítési engedély Vízikönyvi szám: Kisfalud-11.
HATÁROZAT Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság a Kisegeri Horgász Egyesület (9341 Kisfalud, Kossuth Lajos u. 11.) engedélyes részére a CONTROL–BAU Kft. (9026 Győr, Galántai u. 42/b. Tervező: Kovács Mihály) által készített 2009/01 munkaszámú engedélyezési tervdokumentáció alapján a Kisfalud 0234/9 és 0234/10 hrsz.-ú ingatlankon tervezett halastó és vizilétesítményei megvalósítására vízjogi létesítési engedélyt ad az alábbiak szerint: I. A tó létesítésének helye: Kisfalud 0234/9, 0234/10 hrsz.-ú ingatlanok Műszaki adatok: 1. A tervezett halastó műszaki jellemzői: Tófelszín: Minimális üzemi vízszint: Maximális üzemi vízszint: Fenékszint: Rézsűhajlás: Párolgási veszteség: Parti sáv:
19 300 m2 122,50 mBf 124,70 mBf 121,00 mBf 1: 5 2 700 m3/év 2,00m, melyhez csatlakozik egy 6,00 m szélességű 125,50 mBf magasságú földmű
Műtárgyak: Töltő- ürítő csatorna a Kisfalud 0230 és 0234/5 hrsz.-ú ingatlanokon: – a 0230 hrsz.-ú ingatlanon meglévő útárok helyén épül nyílt árokkal Fenékszélesség: 0,80 m Fenékszintje: 124,40 mBf Rézsűhajlás: 1: 1,5 Hossza: 521 fm Fenéklejtés 0+213- 0+521 közötti szakaszon: 0,3 ezrelék 0+000- 0+213 közötti szakaszon: 0,0 ezrelék – a 0234/5 hrsz.-ú ingatlanon (0+000 – 0+040 szelvények) zárt ∅ 600 mm-es tokos kötésű, talpas betoncsatorna.
2 Vízbeeresztő- vízszinttartó műtárgy: A halastó felöli oldalon tiltós kitorkolófejjel induló, a töltő- ürítő csatorna felöli oldalon vasbeton támfallal záródó műtárgy. Küszöbszint: 124,30 mBf Helye: töltő- ürítő csatorna 0+521 szelvényében A műtárgy kitorkolófej és vasbeton akna közötti szakasz 3 db Ø 0,60 m, 2,00 m hosszúságú tokos kötésű talpas betoncsövekből épül Támfalas áteresz: Ø 0,60 m, 2,00 m hosszúságú tokos kötésű talpas betoncsövekből épülő műtárgy. Az átereszt mindkét oldalán vasbeton támfal zárja. Helye: a töltő- ürítő csatorna 0+213 szelvényében Küszöbszintje: 124,30 mBf 2. Vízhasználat A tó vízfeltöltése és vízpótlása a Kis-Rába Kisfaludi-mellékágból, valamint talajvízből történik. A tó vízvesztesége párolgási és szivárgási veszteségből tevődik össze. A halastó éves leürítése nem tervezett. A halastó csurgalék vizeinek elvezetése a töltő-ürítő csatornán keresztül a Kisfalud-Bogyoszlói csatornába történik.
II. Az engedélyes a I. fejezetben körülírt jogosultsága mellett köteles betartani az alábbi előírásokat: 1. Az eljáró hatóság előírásai: •
A kialakítási munkák befejezésekor vízminőségi alapvizsgálatot kell végezni a tóból. A vizsgálandó komponensek: pH, vezetőképesség, kémiai oxigénigény (KOIp), oldott oxigén, ammónium-, nitrit-, nitrát- és foszfátionok. A vizsgálati eredményt a vízjogi üzemeltetési engedélyezési dokumentáció részeként az elsőfokú hatóságnak meg kell küldeni. A mintavételt és a vizsgálatot akkreditált laboratórium végezheti.
•
A létesítési munkák során a földmunkagépekből olajelfolyás nem történhet, a földtani közeg vagy felszín alatti víz nem szennyeződhet. A vízhasználó köteles a vízjogi engedélyben lekötött vízmennyiség és a vízhasználat adatai figyelembevételével e határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül (jogerőre emelkedésig) az e célra rendszeresített adatlapon az első fokú hatóságnál bejelentési kötelezettségét teljesíteni. A vízhasználat adatai: − lekötött vízmennyiség : 22 700 m3/év (2 700 m3/év párolgási veszteség pótlása, 20 000 m3/év vízcsere) − vízigénybevétel (a lekötött vízmennyiség 50 %-a): 11350 m3/év − a vízkészlet jellege: felszíni víz (Kis-Rába) − vízminőségi osztály: IV. − vízhasználat jellege: halastó
•
•
A megvalósult létesítmények rendeltetésszerű üzemeltetéséhez vízjogi üzemeltetési engedélyt kell beszerezni a hatóságtól hatályos jogszabály szerint összeállított tervdokumentáció csatolásával, és a megvalósulást igazoló dokumentáció benyújtásával.
•
A keletkező hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni, majd engedéllyel rendelkező hulladéklerakóba kell szállítani.
2. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-dunántúli Iroda szakhatósági hozzájárulásában foglaltakat: •
A földmunkák csak folyamatos régészeti szakfelügyelet (megfigyelés) mellett végezhetők.
•
Az előkerülő régészeti objektumokat fel kell tárni.
•
A régészeti tevékenység végzésére Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága jogosult (9022 Győr, Széchenyi tér 5., illetve Soproni Múzeum, 9400 Sopron, Fő tér 8.
•
A régészeti tevékenység végzésére a jogosulttal előzetesen szerződést kell kötni.
3. A Veszprémi Bányakapitányság szakhatósági hozzájárulásában foglaltakat:
3 •
A kitermelésre kerülő ásványi nyersanyag után a bányajáradékot meg kell fizetni.
•
A tervezési területről ásványi nyersanyag elszállításra csak akkor kerülhet, amennyiben engedélyes a kitermelt ásványi nyersanyag fölött a külön jogszabály szerint tulajdonjogot szerzett.
•
A kivitelezési munkák megkezdését a Bányakapitányság részére be kell jelenteni.
•
A kitermelt ásványi nyersanyagok mennyiségét és minőségét a Bányakapitányság felé évente, a tárgyévet követő év február 28-ig be kell jelenteni. A jelentésnek a jogszabályban meghatározott teljes anyagmérleget kell tartalmaznia.
4. A Győr-Moson-Sopron megyei MGSZH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság szakhatósági hozzájárulásában foglaltakat: § A létesítési munkálatok idején: - túlnedvesedett talajállapotok esetén, a termőföld fizikai károsításának elkerülése érdekében a kiviteli munkákat szüneteltetni kell, - a térségben meglévő, talajvédelmi célokat is szolgáló belvízelvezető létesítmények működőképességét fenn kell tartani. § A mentett humuszos termőréteg mentett és felhasznált mennyiségéről, a felhasználás helyéről folyamatos külön nyilvántartást kell vezetni, melyet a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárás során a talajvédelmi hatósághoz be kell nyújtani. § A tó kivitelezése során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások, az elhelyezésre szolgáló terület és a létesítendő tó által el nem foglalt földrészletein és környező termőföldek minőségében negatív irányú változást, talajszennyezést ne idézzen elő, azokon szélsőséges vízháztartási helyzetet ne teremtsen. 5. Maradéktalanul be kell tartani, továbbá az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. 251/2772/2009. számú közműnyilatkozatában foglaltakat, a LINDE GÁZ Magyarország Zrt. 31/2009. számú a Kisfalud 0234/9 és 0234/10 hrsz.-ú ingatlanokon a bányaszolgalmi jog jogosultjaként adott hozzájárulásában foglaltakat. III.
Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az engedélyes, (mint a szolgalmi jog jogosultja) és a kisfaludi 0234/5 hrsz.-ú (gyep) legelő művelési ágban nyilvántartott ingatlan tulajdonosai (mint a szolgalmi jog kötelezettjei) között – az e határozat rendelkező részében engedélyezett töltő–ürítő csatornának az ingatlanon elhelyezésre kerülő 0+015 – 0+040 m szelvények közötti szakaszának létesítésére és üzemeltetésére – kötött Kapuváron, 2010. február 17-n kelt vízvezetési szolgalmi jogra vonatkozó szerződést jóváhagyja. Jelen határozat jogerőre emelkedése után a hatóság a jóváhagyott megállapodást a változási vázrajzokkal visszaküldi az engedélyes részére. Az engedélyes kötelessége a Kisfalud 0234/5 hrsz.-ú ingatlan tulajdonosaival – a polgári jog szabályai szerint – kötött szolgalmi megállapodás és e határozat alapján az illetékes Földhivatalnál a saját célt szolgáló (nem közcélú) vezetékre vízvezetési szolgalom bejegyzését kezdeményezni. A bejegyzés megtörténtének igazolását az üzemeltetési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell. IV. A vízjogi létesítési engedély a határozat jogerőre emelkedésétől 2012. február 29-ig hatályos, az időbeli hatály az engedély módosítására vonatkozó szabályok szerint meghosszabbítható. A létesítési engedély a megállapított kötelezettségek mellett feljogosít a vízilétesítmény megvalósítására, illetőleg a vízimunka elvégzésére, de a vízilétesítmény használatba vételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély, vagy jogszabályban előírt egyéb hatósági engedély megszerzése, illetőleg a kártalanítási felelősség alól nem mentesít. Amennyiben a vízimunka elvégzése, illetve a vízilétesítmény megvalósítása a vízjogi engedélytől eltérően, vagy az engedély időbeli hatályának lejárta után, engedély nélkül történik, a hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély kiadását megtagadhatja.
4 V. A hatóság a döntését az érintett ingatlanok tulajdonosaival - az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség honlapján (http:/edktvf.hu), Ügyfélszolgálati Irodájának hirdetőtábláján, valamint Kisfalud Község Önkormányzatának hivatalos helyiségében - a határozat 15 napra történő közszemlére tételével közli. VI. A vízügyi hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi létesítési engedélyt Kisfalud-11. számon a Vízikönyvbe bejegyzi. VII. E határozat ellen a kézhezvételétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez intézett, az elsőfokú hatóságnál 2 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 63.000 Ft, azaz Hatvanháromezer forint, melyet az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Győr MÁK 10033001-0171189900000000 számú előirányzat felhasználási keretszámlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell.
I N D OK O L Á S A Kisegeri Horgászegyesület 2009. szeptember 16-án vízjogi létesítési engedély iránti kérelmet nyújtott be az elsőfokú hatósághoz a Kisfalúd 0234/9 és 234/10 helyrajzi számú ingatlanon létesítendő halastó megvalósítására. A kérelemhez mellékelte a CONTROL – BAU ZRT. által készített 2009/01 munkaszámú engedélyezési tervdokumentációt. Csatolta a töltő és lecsapoló árkok, csatornák megvalósítással érintett Kisfalud 0234/9 és 0234/10 hrsz.-ú kivett szántó művelési ágú, 80 fő osztatlan közös tulajdonában álló; 0259; 0235; 0231; 0227; 0230 hrsz-ú kivett saját használatú út; 0260, 0232; 0201/1 hrsz.-ú kivett árok; 49 hrsz.-ú kivett közterület művelési ágú; 0234/5 hrsz-ú gyep, legelő művelési ágú; 249 hrsz.-ú kivett major művelési ágú ingatlanok eredeti tulajdoni lap másolatát. Mellékelte a tervezett vizilétesítmények – töltő-ürítő – csatorna megvalósításához az ingatlanok tulajdonosai által adott hozzájárulást, a tó elhelyezésével érintett osztatlan közös tulajdonú ingatlanok (0234/9 és 0234/10 hrsz.) esetében az ingatlantulajdonosokkal kötött földhaszonbérleti szerződést, az E.ON ÉDÁSZ Zrt. E 21 J 1382/09 számú terv- és közműegyeztetési jegyzőkönyvét. A hatóság felhívására kiegészítette kérelmét az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2240-1/2009. számú a tervezett halastó vízpótlására vonatkozó nyilatkozatával, mely szerint a vízpótláshoz szükséges vízkészlet a Kis-Rábából rendelkezésre áll a Kisfaludi-mellékágon keresztül, a tervezett halastó más vízhasználatot érdemileg nem befolyásol. Pótolta az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2240-1-1/2009. számú nyilatkozatát, mely szerint a tervezett halastó csurgalékvizeinek a jelenlegi önkormányzati árkon keresztül, a Kisfaludi 0260 hrsz.-ú Kisfalud-Bogyoszlói csatorna 3+535 km mederszelvényében meglévő betorkolásnál történő bevezetéséhez hozzájárul. Pótolta az E.ON ÉDÁSZ ZRt. 251/2772/2009. számú közműkezelői, és a LINDE GÁZ Magyarország ZRt. 21/2009. számú hozzájárulását. Ismételten benyújtotta a tó elhelyezésével érintett ingatlanok tulajdonosaival kötött, pontosított földhaszonbérleti szerződést, mely szerint - a földtulajdonosok osztatlan közös tulajdonban hagyják tulajdonhányadukat, - a földtulajdonukat az engedélyesnek anyagi ellenszolgáltatás nélkül 20 évre bérbe adják, és hozzájárulnak ahhoz, hogy az engedélyes az ingatlanukon halastavat létesítsen és üzemeltessen, - a létesítendő halastó a földtulajdonosok tulajdonát képezi, - a halastó üzemeltetője és fenntartója az engedélyes, - a halászati joggal az engedélyes rendelkezik.
5 A töltő-ürítő csatorna tervezett műszaki megoldása módosításra került, az Önkormányzati tulajdonban álló 0230 hrsz.-ú ingatlanon (kivett, saját használatú út) húzódó szakasza változatlanul nyílt árokként, a 234/5 hrsz-ú ingatlanon elhelyezett 0+000 – 0+040 szelvények közötti szakasza zárt kialakítással valósul meg, elkerülendő az érintett ingatlanrész művelésből való kivonását. A zárt szakasz 60 cm átmérőjű tokos betoncsövekből épül 50 cm földtakarással. A hatóság a vízvezetési szolgalmi jogra vonatkozó szerződés e határozat rendelkező részének III. fejezet szerinti jóváhagyásáról a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 6. § (6) bekezdése alapján határozott. A kérelmező, a hatóság felhívására az eljárás igazgatási szolgáltatási díját megfizette. Az elsőfokú hatóság az eljárás során a közigazgatási és hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (1)-(2) bekezdése, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/E. § (3) és (5) bekezdése, és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 308/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján megkereste a Veszprémi Bányakapitányságot, az ÁNTSZ Csornai, Kapuvári Kistérségi Intézetét, a Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóságot, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-dunántúli Irodát, hogy szakhatósági állásfoglalásukat a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbiakban Vhjr.) 27. § (1) bekezdése alapján 30 napon belül adják meg. Az örökségvédelmi hatóság a 410/6509/04/2009. számú – a 410/6509/01/2009. számú állásfoglalását a Ket. 114. § (1) bekezdése alapján módosító – szakhatósági állásfoglalásában a határozat rendelkező része II. fejezetében rögzített feltételekkel járult hozzá a vízjogi létesítési engedély kiadásához. Állásfoglalását azzal indokolta, hogy a tervezési terület nyilvántartott régészeti lelőhelyen található. „A kulturális örökség védelméről” szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 19. § (2) bekezdése szerint a régészeti örökség elemei a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A Tv. 22. § (1-2) bekezdése alapján, a fejlesztésekkel és beruházásokkal veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni (a továbbiakban: megelőző feltárás). A régészeti érintettség mértékétől függően a hatóság régészeti megfigyelést írhat elő. A tervezett földmunkákkal érintett régészeti objektumok védelmét – jelenlegi adataik szerint – elsődlegesen, a régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) megfelelően biztosítja. A Tv. 7.§ 21. pontja szerint a régészeti megfigyelés a földmunkával járó fejlesztések, beruházások régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérését és annak dokumentálását jelenti. Ez azonban nem terjed(-het) ki a régészeti jelenségek nagytömegű feltárására. Amennyiben ezek kerülnek elő, úgy a szakfelügyelet ellátása nem szolgálja kielégítően a lelőhely védelmét, így a további régészeti tevékenységet a főszabályként alkalmazandó megelőző feltárásra vonatkozó szabályok szerint kell folytatni! A megelőző feltárásra vonatkozóan írásbeli szerződést kell kötni (22. § (3), és az csak jogerős feltárási engedély birtokában végezhető (20. § (1). A szakfelügyelet (megfigyelés) és az előkerülő régészeti emlékek megelőző régészeti feltárásának költségeit a beruházó köteles viselni, mivel a Tv. 19. § (3) bekezdése szerint a régészeti feltárások költségeit annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált. A Tv. 23. § (2) kimondja, hogy a felmerülő vitás kérdésekben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal álláspontja az irányadó. Az örökségvédelmi hatóság hatáskörét a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról” szóló 308/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés a) pontja és a 2. § (5) bekezdése, illetékességét az 1. számú melléklet 6. pontja határozza meg. A Veszprémi Bányakapitányság VBK/4306/2/2009. számú szakhatósági hozzájárulásában előírt feltételeket, kikötéseiket a határozat rendelkező részének II. fejezetében rögzítette az elsőfokú hatóság. A kikötések az 1993. évi XLVIII. tv. (Bt.) 20. § (2) bek. b) pontján, a 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet (Bt.Vhr.) 1/A. § előírásain, valamint az 54/2008. (III.20.) Korm. rendelet /R/ 1-2. és 8.§ előírásain alapulnak. A bányajáradékot a R 8.§-ban és a R 1/a sz. mellékletében foglaltak szerint kell bevallani és megfizetni, függetlenül attól, hogy a kitermelt ásványi anyagot értékesítik, vagy a helyszínen használják fel. A Bányakapitányság hatáskörét a Bt. Vhr. 29/A. § biztosítja. A talajvédelmi hatóság 17.2/4850-1/2009. számú szakhatósági állásfoglalásában – a CONTROL-BAU generál tervezésében készített 2009/01. munkaszámú vízjogi létesítési engedélyezési terv és a Fülöp István talajvédelmi szakértő által készített 09-08-15 munkaszámú humuszos termőréteg mentési talajvédelmi terv
6 alapján – a vízjogi létesítési engedély megadásához a határozat rendelkező részének II. fejezetében rögzített feltételekkel járult hozzá. Megállapította, hogy a tó létesítésével érintett Kisfalud, 0234/9 és 0234/10 hrsz. szántó művelési ágban van nyilvántartva, összesen: 2-6236 ha/m2 és mindkettő osztatlan közös tulajdonban van; a létesítésre kijelölt ingatlanok termőföldnek minősülnek; több oldalukon termőfölddel közvetlenül határosak; a tárgyi kérelemre indult eljárás a tó és vízilétesítményei vízjogi létesítési engedélyezésére irányul; az elsőfokú talajvédelmi hatóság az eljárásban szakhatósági jogkörrel rendelkezik; a tó és tartozékai létesítése során 400 m2-nél több termőföld igénybevételére kerül sor, ezért termőréteg mentési talajvédelmi terv készítése jogszabályban előírt kötelezettség; a talajvédelmi terv tartalmilag és formailag megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, FVM szakértői engedéllyel rendelkező személy készítette; a tó létesítése során a termőrétegmentés talajvédelmi szempontból indokolt; a mentett termőréteg termőföldként történő további szakszerű hasznosítása során a tó medrének rézsűjében és az ingatlan tó és tartozékának létesítésével nem érintett, szántó művelési-ágban maradó területen, 25 cm-t meg nem haladó terítési vastagság mellett teljes mennyiségben, helyben beépítésre kerül; amennyiben a tó létesítése során mentett humuszos termőréteg felhasználása a jelen eljárás során vizsgált terv műszaki terv tartalmától eltérően kerül felhasználásra, a helyben beépítésre nem kerülő mentett humuszos termőréteg mennyisége és minősége alapján a hatályos jogszabályok szerint a talajvédelmi szakhatóság külön eljárás keretében, hatósági jogkörében eljárva talajvédelmi járulékot fog megállapítani a beruházó terhére; a tó létesítése talajvédelmi érdeket nem sért. A talajvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása a Ket. 22. § (1), a 44. § (1) és (2), a 45. § (2) bekezdésén, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv. 1. § (4) bekezdésén, a 43. és 44. §-án, az 50. § b) és c) pontjain, az 55. § (1) és (2) bekezdésén, a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM r. 1. § (1) bekezdésén, d) és e) pontjain, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 16. §-án, a Vhjr. 27. § (1) bekezdésén, valamint a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. r. 32. § (1) bekezdésén, (9) bekezdés a) pontján alapul. A közegészségügyi hatóság 1388-2/2009. számú a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/E. § (3) bekezdése alapján megadott állásfoglalásában – tekintettel arra, hogy a halastó létesítése során a vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatával kapcsolatos szakkérdést a tárgyi eljárásban nem azonosított – a tervezett vízilétesítmények elhelyezéséhez külön feltételek nélkül hozzájárult. A hatóság – tekintettel a nagyszámú ügyfélre, hirdetményi úton küldött értesítést az eljárás megindításáról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 29.§ (3) bekezdés b.) pontja alapján. A hirdetmény a Kisfaludi Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, valamint a Felügyelőség hirdetőtábláján és internetes honlapján került elhelyezésre. Az eljárás folyamán az ügyben észrevétel nem érkezett. A hatóság a kérelmet megvizsgálva megállapította, hogy a kérelem és kiegészítései megfeleltek a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13) KHVM rendelet előírásainak. A tervezett halastó kialakítása megfelel a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. tv. 2. § (1) bekezdés e) pontjában a „halastóra” meghatározott feltételeknek. A tervezett megvalósítás megfelel a vízilétesítmények építésére és a vízhasználatok gyakorlására kiadott műszaki és biztonsági szabályoknak, vízminőségvédelmi, környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi és más érdeket nem sért, ezért az elsőfokú vízügyi hatóság a vízjogi létesítési engedélyt a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28.§ (1) bekezdése, 29.§-a, valamint a Vhjr. 3. § (1), (4), (6), (7) bekezdése alapján megadta. Az elsőfokú hatóság egyidejűleg megállapította, hogy a halgazdasági célú vízhasználata után a vízhasználó a Vgtv. 15./C. § (1) bek. l) pontja alapján mentesül a vízkészletjárulék fizetési kötelezettség alól, ugyanakkor bejelentési és nyilatkozattételi kötelezettsége fennáll, ezért a bejelentési és nyilatkozattételi kötelezettsége teljesítésével összefüggő adatokat, előírásokat a határozatban rögzítette. A hatóság megállapította továbbá, hogy a vízilétesítmények elhelyezésével érintett terület nem része sem országos, sem európai közösségi jelentőségű természetvédelmi területnek és nem része a Nemzeti Ökológiai hálózatnak sem.
7 A megvalósítást követően az üzemeltetőnek a vízjogi üzemeltetési engedélyt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996.(VI.13.) KHVM rendelet előírásainak megfelelően kell kérni. A hatóság a Vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a 23/1998. (XI.6.) KHVM rendelet 10.§ (3) és (4) bekezdése alapján rendelkezett. A hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről Ket. 72.§ (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta, a fellebbezés jogát a hivatkozott törvény 98.§-a biztosítja. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját az eljáró hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005 (XII. 27.) KvVM rendelet 2 § (4) bekezdése alapján határozta meg. A hatóság jelen határozatot - az eljárás megindításáról szóló értesítéssel összhangban - hirdetményi úton közli a Ket. 80.§ (3) bekezdésében foglaltak alapján. A hatóság hatásköre a Vhjr. 1.§ (2) bekezdésén, illetékessége a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete IV/1./A. pontján alapul. Győr, 2010. március 09.
Gerencsér Tivadar igazgató megbízásából: Pintér Imre s.k. engedélyezési jogi titkárságvezető
