1. sz. melléklet
Veszprém Városfejlesztési Akcióterve
2007-2008
Készítették: Józsa Tamás Dr. Temesvári Balázs Sarkady Attila Farkas András
Veszprém, 2007. január
Tartalom
1. Bevezető 1.1. Előzmények a Székesfehérvár – Veszprém fejlesztési tengely stratégia vonatkozásában 1.2. Előzmények a Közép-Dunántúli Operatív Program (2007-2013) és a Közép-Dunántúli Akcióterv (2007-2008) vonatkozásában
3. oldal 3.
4.
2. A városok növekvő fontossága az Európai Unióban
6.
3. Prioritások és intézkedések 3.1. Prioritás I.: Regionális gazdaságfejlesztés
8.
(Székesfehérvár – Veszprém fejlesztési tengely stratégia)
8.
Intézkedés 1.: A régió gazdasági vonzerejének növelése Intézkedés 2.: Gazdasági hálózatok és együttműködések támogatása Intézkedés 3.: A gazdaság innovációs miliőjének javítása Intézkedés 4.: A képzési és tanácsadási rendszer fejlesztése
8 9. 10. 13.
3.2. Prioritás II: Fenntartható városfejlesztés, Veszprém vonzerőnövelése (Közép-Dunántúli Operatív Program)
Intézkedés 1.: Veszprém városfejlesztési elképzeléseinek komplex rendszerezése Intézkedés 2.: A belváros vonzerejének növelése integrált projekt végrehajtásával Intézkedés 3.: A városi és regionális közlekedés feltételeinek javítása Intézkedés 4.: Turisztikai vonzerő- és infrastruktúra fejlesztésfejlesztés
15. 15. 18. 20. 23.
4. Az intézkedések végrehajtásának szervezeti feltételei
27.
5. Felhasznált irodalom
29.
2
1. Bevezető Magyarország és a Közép-Dunántúli (KD) Régió olyan fejlesztési lehetőség előtt áll, amely kihasználásának elengedhetetlen feltétele a szakszerű tervezés és előkészítés. Az önkormányzatoknak és a régióknak ezért 2007. január 31.-ig akcióterveket kell készíteniük, amelyben bemutatják a kialakult fejlesztési elképzeléseiket és az ezekhez kacsolódó előkészítési tevékenységüket, intézkedéseiket. A magas színvonalú dokumentum elkészítésével a támogatási források felhasználásának a keretei lesznek biztosíthatóak. Veszprém Városfejlesztési Akcióterve a Nemzeti Fejlesztési Terv 2. (NFT 2. - Új Magyarország Fejlesztési Terv) operatív programjainak (OP) segítségével megvalósuló fejlesztések tekintetében kerül megfogalmazásra, nem azonos Veszprém komplex városfejlesztési stratégiájával, csak az egyedi, már előzetes szűrökön átment projektekhez kapcsolódó tevékenységeket és elképzeléseket tartalmazza. Az akcióterv 2007-2008 célja, hogy a fejlesztési prioritásokból fakadó intézkedésekhez tervezett projektek elkövetkező feladatainak beazonosítása megtörténhessen az időszak vonatkozásában és, hogy elősegítse az intézkedésekhez szükséges támogatási források lehívását. Az intézkedések végrehajtásának szervezeti és működési kereteinek részletezése a 4. fejezetben olvasható. Az akcióterv elkészítésénél elsődlegesen az elfogadott Közép-Dunántúli Operatív Program (KD OP) és a hozzá készült Közép-Dunántúli Akcióterv (KD AT) munkaváltozatának intézkedései és a Székesfehérvár – Veszprém fejlesztési tengely stratégia (pólus program) gazdaságfejlesztési céljai eléréséhez szükséges tevékenységek jelennek meg, illetve hangsúlyosan vettük figyelembe a Veszprém Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2007. évi I. féléves munkatervét, valamint a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (KDRFT) 2007. I. negyedévi munkatervének ütemezését. Az akcióterv készítése során felhasznált egyéb dokumentumok listáját az 5. fejezet tartalmazza. 1.1. Előzmények a Székesfehérvár – Veszprém fejlesztési tengely stratégia vonatkozásában Veszprém Város pozíciójánál, potenciáljánál és a helyi gazdaság regionális aspektusai, valamint az egyetemi tudásbázisban felhalmozott szellemi értékek jelentőségénél fogva 2005-ben Székesfehérvár mellett a régió gazdasági versenyképességi társpólusává vált. Így a KD Régióban, - eltérően a többi régiótól - a két társpólus alkotta fejlesztési tengely mentén került megfogalmazásra a gazdasági növekedést célzó stratégia. A stratégia célja, hogy a kulcsprojekten keresztül fejtse ki azt a gazdaságélénkítő hatást, amely a régió két társcentrumának közvetítésével kisugárzik az egész térségbe. Az országos modell szerint a gazdasági centrumok fejlődésének továbbgyűrűzése fellendülést generál az agglomerációkban és a gazdaság szélesebb regionális és rurális környezetében.
3
A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. (KDRFÜ) 2006. év elején közbeszerzési eljáráson választotta ki azt a három gazdasági társaságot, amelyek együttes munkával készítették el a Székesfehérvár – Veszprém fejlesztési tengely stratégiát. A stratégiaalkotás munkafolyamatában Veszprémet, mint az eljárásban egyik nyertes cég a Veszprém Városfejlesztési és Befektetési Zrt. képviselte, a stratégiai anyagot az elmúlt év júniusa folyamán a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) fogadta el. A kormányzati ügynökség felülvizsgálatát követően a KD Regionális Fejlesztési Tanács 2006. szeptember 21-én megtartott ülésen határozatban fogadta el azt a 10 kulcsprojektet, amelyeket a következő hét évben támogatásra javasol, és amelyek koncepcionális kidolgozását a közbeszerzési eljárás nyertesei a 2007. február 28-ig fejeznek be. A fejlesztési tengely stratégia projektjeinek támogatására az NFT 2. ágazati operatív programjainak kereteiből lesz mód. Veszprém Városához három közvetlenül kapcsolódó fejlesztési kulcsprojekt szerepel a tengely stratégia elemeként, amelyeket a jelen akcióterv 3. fejezete részletez. 1.2. Előzmények a Közép - Dunántúli Operatív Program (2007-2013) és a Közép Dunántúli Akcióterv (2007-2008) vonatkozásában A régióban 2004 végén indult meg a második Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó tervezési munka, amely a Közép-Dunántúl számára az alapos helyzetelemzésből adódó prioritási területek meghatározása után a helyi fejlesztési elképzelésekkel kialítandó közép-dunántúli stratégiai anyag elkészítését jelentette. A Közép-Dunántúli Operatív Program kidolgozása, a lassan két éve zajló tervezési munka 2006. október 16-án mérföldkőhöz érkezett, amikor a KD Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. által elkészített anyagot a Kormány képviseletében az Önkormányzati és Területfejlesztési Miniszter társadalmi egyeztetésre bocsátotta. Veszprém Megyei Jogú Város részéről a programalkotásban a Veszprém Zrt. és a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Irodája vett részt és képviselte a helyi érdekeket. A KD OP társadalmi vitája keretében beérkezett, összegyűjtött mintegy 4000 vélemény bedolgozása, és a szükséges változtatások elvégzése után a KD Regionális Fejlesztési Tanács 2006. november 23-i határozatban hagyta jóvá az kibővült programot. Az anyag 5. változata 2006. december 6-án került a Kormány elé, amelyet a kormányzat saját kiegészítésével együtt juttatott vissza az KDRFÜ-nek. A KD RFT ismételt jóváhagyása mellett a KD OP 2006. december 20-án került véglegesítésre, majd az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként került benyújtásra az Európai Unió Bizottságához. A feladatok azonban ezzel nem érnek véget, hiszen a KD OP –hoz tartozó regionális akciótervet is el kell készíteni. Az akcióterv kidolgozása a stratégia magasabb kidolgozási szintjét jelenti, amely hidat képez a stratégiai jellegű KD OP prioritásai és a későbbi pályázati felhívások között. A Közép-Dunántúli Akcióterv ezért a következő 2 éves időszak feladatait és a szükséges intézkedéseket pontosítja (2007-2008). Veszprém Város Közgyűlésének decemberi ülése január végi határidővel fogadta el a Város Akciótervének elkészítésére vonatkozó javaslatot. A helyi akcióterv kidolgozása során többek között a helyben ellátásra kerülő feladatok pozícionálását kell meghatározni a régiós anyag (KD AT) intézkedéseihez képest. 4
A Veszprémi Városfejlesztési Akcióterv a fejlesztési elképzelésekhez és a pólus stratégiához tartozó, 2 éves időtávon elvégzendő menedzsment feladatok, és intézkedések felmérésnek összefoglaló dokumentuma. Az akcióterv kitér a stratégiai projektek együttes menedzselésének szervezeti feltételeinek vizsgálatára, de nem vonatkozik a város összes felmerülő projektelképzelésére. Jelen akcióterv olyan projektelképzelések előkészítésére és kivitelezésére, illetve olyan intézkedések megvalósítására irányul, amelyek előzetes értékelése és befogadása a közreműködő szervezet részéről megtörtént, illetve amelyet a pólus stratégia esetében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Kormány jóváhagyott.
5
2. A városok növekvő fontossága az Európai Unióban Európát kis-, közepes és nagyvárosok többközpontú, hálózatos szerkezete jellemzi. A hálózatba rendeződő agglomerációk közül sokan nagyvárosi környezetben csoportosulnak, míg mások egy régió egyedüli központját alkotják. A városok és agglomerációik jelentik az európai életforma egyre terjedő tipikus mintáját: a városok fogadják be a legtöbb munkahelyet, vállalkozást és felsőfokú oktatási intézményt, amelyek tevékenysége meghatározó a gazdasági növekedés, a foglalkoztatottság és versenyképesség szempontjából. A fenntartható gazdasági növekedés és a versenyképes gazdasági modell akkor működtethető hatékonyan, ha a városok sikeresek tudnak maradni a munkalehetőségeket teremtő befektetések ösztönzésében és hatékonyak az innovációvezérelt iparágak meghonosításában. A városoknak mindehhez megvan a speciális helyismerete és az eszközrendszere a megfelelő lépések meghozatalára. A városok és a kistérségek szintjén megvan az a képesség és ismeretállomány, amellyel összetett helyi programok és integrált városfejlesztések is kivitelezhetőek, a közigazgatási szint ezért egyre fontosabb szerepet játszik az Európai Unió célkitűzéseinek elérésében és a gazdasági dimenzió szervezésében. A városoknál felmerülő kihívások ugyanakkor igen változatosak: bizonyos városok, városrészek esetében a túlzsúfoltság, a bevándorlás, amíg máshol az elnéptelenedés vagy a közbiztonság, a perifériára szorulás stb. jelenthet gondokat. Az Európai Unió hosszú távú víziója a Lisszaboni Stratégia nagy hangsúlyt helyez a városok integrált fejlesztésére, amelyek tekintetében az Európai Unió Bizottsága által megfogalmazott Közösségi Stratégiai Iránymutatások az alapvető szempontokat, azokat az általános érvényű prioritásokat is megfogalmazzák, amelyek minden város fejlődése esetében jelentkeznek. A Közösségi Stratégiai Iránymutatások meghatározzák azokat a területeket, amelyeket a 2007-2013-es időszakban a fenntartható városi fejlődés érdekében, a több és jobb munkahely megteremtése érdekében, a foglalkoztatottság és a versképesség növekedése, valamint a vonzó város környezet kialakítása érdekében figyelembe kell venni: Megélhetési- és ingatlan árszínvonal rögzítése, csökkentése; Közlekedés, elérhetőség és mobilitás javítása; A szolgáltatásokhoz és az intézményekhez való jobb hozzáférés; A természeti, fizikai környezet fejlesztése a vonzó körülmények megteremtése; Kulturális ágazat erősítése, mint a rekreáció és jobb életminőség feltétele; A fejlesztendő területekhez a Bizottság konkrét intézkedéseket és ajánlásokat is megfogalmaz, amelyek adaptálásához és hatékony végrehajtásához a helyi szintek szereplőinek rugalmas együttműködéseket kell létrehozniuk. Az együttműködések képesek megfogalmazni és összehangolni a stratégia helyi céljait és a városi
6
fejlesztések irányvonalát, célkitűzéseit, valamint képesek a jól bevált nemzetközi gyakorlat befogadására. A városi fejlődés lassú és összetett folyamat, a városoknak ezért a közösségi iránymutatásoknak megfelelően rendelkezniük kell hosszú távú fejődési stratégiákkal, vízióikkal és a fejlődési pályáról alkotott elképzelésekkel, amellyel biztosítható az uniós alapelvek helyben történő eredménnyé válása. A vízió eléréséhez szükséges az intézkedések pontos ismerete, és az időszakos akciótervek összeállítása, amelyekkel a kitűzött célok a leghatékonyabban realizálhatóak lesznek. A víziók és városfejlesztési stratégiák megalkotásában elengedhetetlen feltétel és demokratikus előírás a helyi lakosok támogató bázisa és a civil szervezetek partneri részvétele. Az ajánlott iránymutatások intézkedéseinek elérésében és a városi megújulás stratégiájának finanszírozásában a közösségi alapok széles körű támogatásokat biztosítanak, amelyek a Nemzeti Fejlesztési Tervek operatív programjain keresztül hívhatóak le. A források felhasználásában a magánszektor hozzájárulását is ajánlott és szükséges vállalni, a stratégiákban ezért olyan garanciákat kell biztosítani, hogy a kivitelezett fejlesztéseknek magánberuházások gerjesztését is előidézzék.
7
3. Prioritások és intézkedések
3.1. Prioritás I.: Regionális gazdaságfejlesztés A prioritás átfogó célja a Közép-Dunántúli Régió nemzetközi versenyképességének erősítése, elsősorban az innováció-orientált gazdaságfejlesztési folyamatok és struktúrák előtérbe helyezésével, a hozzáadott értéket teremtő stratégiai működő tőke bevonásával, a kis- és középvállalkozások dinamizálásával, valamint a gazdaság igényeihez igazodó szakképzési rendszer támogatásával. A prioritás kapcsolata a szakpolitikai, ágazati stratégiákhoz A Lisszaboni Stratégiával és az abból levezethető Közösségi Stratégiai Iránymutatásokkal való kapcsolat: Veszprém aktuális gazdasági - társadalmi helyzetéből kiindulva a prioritás figyelembe veszi a Székesfehérvár – Veszprém fejlesztési pólus tengely stratégiában megfogalmazott célokat, és a 2007-2013-as tervezési időszak rendelkezésre álló lehetőségeit. A tervezett gazdaságfejlesztési projektek a belső erőforrásokra építő fejlesztések révén kívánják elérni azokat a hatásokat, melyek összhangban állnak a megújított Lisszaboni Stratégia, és az azon alapuló Közösségi Stratégiai Iránymutatások fő célkitűzéseivel, a tudás és innováció és a több és jobb munkahely elérésének elveivel. Témáját tekintve a KD OP gazdaságfejlesztési prioritásának szoros kapcsolata van a Gazdaságfejlesztés Operatív Programmal (GOP). A szinergikus kapcsolat kialakulása elsősorban a vállalkozásfejlesztés, az ipari parkok és inkubátorházak fejlesztése, továbbá a befektetés ösztönzés területén várható. A két OP közötti lehatárolás abban érhető tetten, hogy azok hatása helyi, térségi jelentőségű vagy a régión túlmutató, országos, vagy nemzetközi hatáskörű-e. A KD-ROP ezen prioritásának a Társadalmi Megújulás Operatív Programmal (TIOP) is kimutatható a prioritás kapcsolata.
Intézkedés 1.: A Régió gazdasági vonzerejének növelése Jelen intézkedés elsősorban infrastrukturális fejlesztéseket támogat. Mivel az intézkedés alapvető célja a nemzetközileg vonzó regionális gazdasági környezet kialakítása, mely magában foglalja az üzleti infrastruktúra, a vállalkozói inkubáció, a regionális és helyi befektetéseknek a versenyképes, terület-specifikus gazdasági fejlődésben betöltött szerepének erősödését, ezért a fejlesztési pólus programban megfogalmazott projektek egyes elemeinek támogatása ebből az intézkedésből is biztosítható a GOP egyéb támogatásai mellett. Az intézkedés céljai (2 évre) Az intézkedés célja a nemzetközileg vonzó regionális gazdasági környezet kialakítása, mely magában foglalja: 8
• •
az üzleti infrastruktúra, a vállalkozói inkubáció, a vállalkozásokat kiszolgáló szolgáltatói háttér minőségi javulását, a regionális és helyi befektetéseknek a versenyképes, terület-specifikus gazdasági fejlődésben betöltött szerepének erősödését.
Az intézkedéshez kapcsolódó projekt Veszprém versenyképességének megőrzéséhez kiemelten fontos a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek, fejlesztő és szolgáltató központok városba telepítését ösztönző befektetési környezet kialakítása. Ennek, valamint a helyi adottságok hatékony megjelenítése és kommunikációja érdekében a Pannon Tudományos és Technológiai park projekt egyes elemeinek megvalósítása az intézkedésben kivitelezhető. Pannon Tudományos és Technológiai (Ipari) Park A barnamezős területen található, jelenleg leromlott állapotú épületállomány és a megközelítést biztosító infrastruktúra fejlesztésével és bővítésével megteremthetőek a feltételei az innováció orientált gazdasági tevékenységeket megalapozó kutatási tevékenységeknek. A projekt célja a regionális gazdasági lehetőségeknek, a vállalkozások K+F tevékenységének szélesítése, az egyetemi és privátszféra kutatási tevékenységében az együttműködés erősítése. A jelenleg készülő tanulmányterv három alternatív helyszín vizsgálatát végzi el a park létesítésének helyszíne, infrastrukturális igénye, valamint a fő kutatási irányok és a Város által elvárható hozamok mérlegelésével, és szükségszerűen meghatározza a kialakításáért felelős szereplőket is. A projekt és az intézkedés célcsoportja(i) A fejlesztések eredményeképpen betelepülő és létrejövő vállalkozások a támogatott ipari parkokban, inkubátorházakban, rehabilitált barnamezős területeken. Kapcsolódás más intézkedésekhez (más prioritásokhoz, más OP-khoz), az ebből fakadó koordinációs kötelezettségek Az intézkedés beavatkozási logikájában, eszközrendszerében kapcsolódik a GOP üzleti környezet fejlesztését célzó beavatkozásaihoz. Különösen az ipari parkoknál fontos a két program fejlesztéseinek összhangba hozása, hiszen a KD OP a helyi, térségi, a GOP pedig az országos/nemzetközi jelentőségű ipari parki fejlesztéseket tartalmazza.
Intézkedés 2.: Gazdasági hálózatok és együttműködések támogatása Az innováció-orientált regionális gazdaság ösztönzi a hálózatszerű fejlődést, amiben kiemelt jelentősége van a vállalkozások közötti hálózati együttműködések létrejöttének. Ennek egyik fontos fejlesztendő formája a több iparágban is formálódó klaszterek támogatása, melynek elemei szinergikus módon egészítik ki egymást, ezért azokat egy intézkedés keretében indokolt támogatni. A több iparágban beindult klaszter-
9
kezdeményezések, vállalkozói együttműködések többnyire fejletlenek, alacsony szintűek, erősebb menedzsmentre és a közös tevékenységek volumenének, hatékonyságának növelésére, szolgáltatásaik fejlesztésére szorulnak. Indikatív művelettípusok • Vállalkozói alapú stratégiai együttműködések, hálózatok, klaszterek létrejöttének és fejlődésének ösztönzése • Innovatív kísérleti projektek (experimentation) Az intézkedés céljai (2 évre) Az intézkedés alapvető célja versenyképes, innovatív és integrált gazdasági szervezetek kialakítása, mely magában foglalja a gazdaság hálózatszerű fejlődését, formálódó klaszterek fenntartható erősödését. Különösen fontos a régió kulcságazatai, valamint a Székesfehérvár – Veszprém fejlesztési tengely mentén található ágazati koncentrációk „klaszteresedésének” segítése, továbbá a vállalkozói alapú stratégiai együttműködések, hálózatok számának növekedése, a meglevő vállalkozói együttműködések fenntartható fejlődése és a vállalkozási együttműködések révén iparági klaszterek megteremtése. Az intézkedéshez kapcsolódó projekt Az kialakítandó érték- és terméklánc klaszter kialakítására és/vagy fenntartható fejlesztése bővítése, a vállalkozók közötti együttműködés szervezése, a hálózati közös arculat kidolgozása és megjelenítése, adatbázis kialakítása, a hálózat infrastruktúrájának, közös termelő kapacitásainak kiépítésére és fejlesztése. Közép-Dunántúli Gazdasági Kezdeményezés – klaszterprogram. Ez a projekt a Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Holding Zrt. projektje, amelynek elemei Veszprémet is érintik. A projekt és az intézkedés célcsoportja(i) Az együttműködésben, illetve klaszterben részt vevő vállalkozások, szervezetek. Kapcsolódás más intézkedésekhez (más prioritásokhoz, más OP-khoz), az ebből fakadó koordinációs kötelezettségek Jelen intézkedés a hálózatok, klaszterek vállalati innovációt erősítő fejlesztései révén kapcsolódik a Gazdaságfejlesztés Operatív Program első, K+F és innováció a versenyképességéért prioritástengelyéhez. Intézkedés 3.: A gazdaság innovációs miliőjének javítása Az innovációk létrejöttének ösztönzése érdekében lényeges az innovációt támogató szervezetek, hídképzők szervezeti és funkcionális megerősítse, együttműködésének 10
segítése, valamint szolgáltatásaik fejlesztése. Az intézkedés tehát az innováció kínálati oldalának megerősítését célozza, mely jellegénél fogva a prioritás többi beavatkozásától eltérő kezelést igényel. Az intézkedés céljai (2 évre) Cél a versenyképesség hosszú távú fenntartása érdekében a bérmunkára és tömegtermelésre épülő gazdaságról a tudásalapú, innováció-vezérelt gazdasági fejlődésre való áttérés. Az innováció háttérintézményei fontos szerephez jutnak az innovációk létrejöttének motiválásában, innovációk szereplői – „fejlesztők-gyártókhasznosítók” – közötti kapcsolatok építésében, az újdonságtartalommal bíró eredmények hasznosulásában. Az intézkedés célja az innováció-orientált regionális gazdasági szerkezet kialakulása, mely magában foglalja a kutatási eredmények előállítására alkalmas, fejlett infrastrukturális, személyi és kapcsolati adottságokkal bíró szervezeti és intézményrendszert, a kísérleti fejlesztés gazdaság-fejlesztésben betöltött domináns szerepét, hatékony és hatásos innovációs menedzsment szolgáltatásokat. Az intézkedéshez kapcsolódó projektek A régió innovációs tevékenységét jobbítani képes szolgáltatások, tanácsadás és projektek előkészítése a régió kis- és középvállalkozásai számára pl. innovációs, technológiai, iparjog- és szerzői jogvédelmi, üzleti, logisztikai kérdésekben. Továbbá a Pannon Egyetem és a helyi szereplők közötti olyan együttműködéseket támogat, amelyek növelik a munkaerőpiaci kereslet és kínálat közötti összhangot, illetve elősegítik az innovációs lánc elemei közötti kapcsolatok erősödését. Mára szükségszerűvé vált Veszprém város innovációs tevékenységének átértékelése, átszervezése. Célszerű lenne egyetlen olyan innovációs központ kialakítása, amely a térség legnagyobb felsőoktatási intézményének kutatási potenciáljánál fogva Veszprémben található de regionális funkciókat lát el. Veszprém Város dinamikus gazdasági fejlődésében jó lehetőséget jelent a Pannon Egyetemmel való együttműködés. Az egyetem 2007-2013-as intézményfejlesztési tervében határozza meg fejlődésének irányát, amelynek két fő vonulata, projektje az Infopolisz és az Ökopolisz. „Infopolisz”, vagy innováció az információs technológiákban (Pannon Egyetem projektje) Modern társadalmunkban egyre nagyobb szerepet kap az informatika, amely jelenleg a világ legdinamikusabban fejlődő iparága. A fejlődés feltételeként nem csak a gyakorlati szakemberekre és a megfelelő technológiai háttérre, hanem mindezen túl a magas színvonalú fejlesztői háttérbázisra is szükség van. A Pannon Egyetemen minden feltétel adott, hogy egy olyan informatikai fejlesztőbázis épüljön ki, amely magas nemzetközi érdeklődést és elismerést vívjon ki. Az Infopolisz projekt célja a fejlesztőbázis kutatási, alkalmazási és értékesítési kereteinek meghatározása. A főbb kutatási és fejlesztési területek a következők:
11
• informatikai biztonság, amely a közép-európai régióban egyedülálló módon
elismert, színvonalában a világ élvonalába tartozó felsőfokú ill. felnőtt képzést nyújthat magyarországi és külföldi informatikai biztonsági szakemberek számára, ugyanakkor a legújabb technikai és társadalmi változásokat szorosan követve folytathat informatikai biztonsági kutatásokat, fejlesztéseket;
• logisztikai
informatika, amely matematikai optimalizálási módszerek segítségével – ma még a világon, egyedüli módon – teszi lehetővé kis- és középvállalkozások integrálását nagy multinacionális cégek logisztikai rendszereibe;
• informatikai
bio- és nanotechnológia, amely célja a biológiai makromolekulákon alapuló funkcionális nanorendszerek létrehozása, mikro- és nanoszerkezetű anyagok előállítása és jellemzése, másrészt a olyan bio- és nanotechnológiai eljárások kidolgozása, amelyek gyakorlati alkalmazására az iparban széleskörű igények jelentkeznek;
• egészségügyi informatika, mely lehetővé teszi a pontosabb orvosi diagnosztikát,
a gyógyító mechanizmusok nyomon követését és specifikációját. A négy fő kutatási és fejlesztési területet egy integráló, horizontális projekt keretében kerülne összekapcsolásra, alkalmazásra és nemzetközi értékesítésre. A négy fő terület mindegyikén egy-egy spinn-off cég lenne kialakítva. „Ökopolisz” környezetfejlesztési központ program (Pannon Egyetem projektje) A környezetipar új, komplex, multidiszciplináris irányzat, amely napjainkban vált stratégiai fontosságúvá. A környezetiparba tartozó és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek, ill. az ezeket kutató, ezekre épülő tudományos irányzatok rendkívül széleskörűek és önmagukban is komplexek. A környezetipar fejlettsége és az emberek életminősége egymással igen szoros kölcsönhatásban áll. A versenyképesség, ill. a fenntartható gazdasági fejlődés meghatározó eleme a környezetbarát, minőségi szolgáltatás-orientált gazdasági struktúra. A természeti erőforrás-felhasználás hatékonyságának növelése, az ipari parkok és létesítmények "ipari ökoszisztéma" alapon történő szervezése, a környezetbarát mezőgazdasági technológiák, az ökoinnováció és a környezettudatos háztartási gyakorlat elterjedése csökkenti a környezetterhelést, egyben javítja a versenyképességet, az életminőséget. A projekt célja a régió gazdasági társaságai számára olyan szolgáltatás és e szolgáltatásokhoz kapcsolódó termékrendszer kialakítása, melyek a „zöld iparban” jelentkező high-tech technológiák fejlesztési feladatainak megoldását támogatják. Így a legfontosabb kutatási és fejlesztési területek: a hulladékok újrahasznosítása és kezelése, „zöld vegyipari eljárások” kifejlesztése, környezetbarát termékcsaládok létrehozása, megújuló energiaforrásokra épülő technológiák fejlesztése, környezetvédelmi szakértői rendszerek kialakítása és környezeti monitoring rendszerek kiépítése. A projektben létrehozandó spin-off cégek a következő területekhez kapcsolódnának és az alábbi tevékenységet végeznék:
• környezetmonitoring: új környezeti mérő, figyelő (monitorozó) eszközök és eljárások kifejlesztése, ilyen irányú a mérések és megfigyelések végzése
12
• környezetvédelmi
technológia: új környezetbarát megvalósítását, kiépítését és értékesítését végezi,
eljárások
gyakorlati
• környezetvédelmi szakértői rendszer: az egyetemi szakemberbázisra alapozva
végeznek környezetvédelmi felülvizsgálatokat, készít hatástanulmányokat és kármentesítési terveket,
• környezetvédelmi stratégiai fejlesztések: az élet- és társadalmi közösségek, a
természeti kincsek, a környezet és a környezeti rehabilitáció megóvására, a fenntartható fejlődés lokális bevezetésére irányuló stratégiák kidolgozása a társadalmi szereplők számára,
• ökotervezés: az életciklus elemzés által elért eredmények gyártási folyamatokba történő átültetése.
Az Infopolisz és az Ökopolisz projektben kitűzött célok elérése érdekében a Pannon Egyetem erősíteni kívánja szolgáltatói tevékenységét úgy, hogy azzal egyaránt kiszolgálja a felsőoktatásba résztvevő hallgatókat és a középiskolai diákokat, továbbá az innováción keresztül a gazdasági szféra szereplőit, valamint a régiónak, a megyének és a város innovációs igényeit. Az egyetem 2007. márciusára vállalja a város és az egyetem kapcsolódási pontjainak, valamint fejlesztési igényeinek definiálását. A projekt és az intézkedés célcsoportja(i) A Közép-Dunántúli Régióban bejegyzett, jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli vállalkozások, helyi költségvetési szervek és intézményeik, non-profit szervezetek.
Kapcsolódás más intézkedésekhez (más prioritásokhoz, más OP-khoz), az ebből fakadó koordinációs kötelezettségek A lokális és régión belül szerveződő intézményfejlesztést a ROP tartalmazza. A regionális és országos/nemzetközi léptékű fejlesztéseket a Gazdaságfejlesztés Operatív Program prioritási tengelyei valósítják meg. Intézkedés 4.: A képzési és tanácsadási rendszer fejlesztése A dinamikusan változó gazdasági igényekhez rugalmasan igazodó képzési rendszer kialakítása szükséges az egyes ágazatok szakszerű munkaerővel történő ellátásához. A vállalkozások fejlődéséhez és versenyképességéhez szükséges tudás megszerzése, és ez által a vállalati kultúra színvonalának emelése, a stratégiai gondolkodás erősítése érdekében az alap- és emelt szintű tanácsadás igénybe vételének támogatása indokolt. Az intézkedés céljai (2 évre) Az innovációs fejlődését elősegítő oktatási rendszer kialakítása, működtetése, a tanuló és hallgató ifjúság info-kommunikációs alapkompetenciájának fejlesztése. Ezen belül kiemelt cél a gazdaság és a humán szféra együttműködésének elmélyítése, a gazdaság
13
és a társadalom elvárásainak megfelelni tudó képzési rendszer kialakítása, valamint a munkaerő alkalmazkodóképességének növelése és az elhelyezkedési esélyek növelése. A mikro-, kis- és középvállalkozások piaci pozícióinak, versenyképességének, növekedésének és túlélési esélyeinek javítása a sikeres működéshez és fejlődéshez szükséges ismeretek elterjesztése, tanácsadás biztosítása révén. Az intézkedéshez kapcsolódó projekt Oktatási központok kialakítása, amelyek korszerű technológia segítésével támogatják mind a tanárok tananyagfejlesztő, módszertani fejlesztésekre irányuló innovatív munkáját, mind a tanulók egyéni tanulási útjainak irányait. A projekt célja: - Korszerű tartalomfejlesztésre irányuló kezdeményezések, - Mobilitási képességet célzó projektek, - A szakmunkásképzés területi koordinációja, a gazdasági gyakorlat elsajátítására irányuló együttműködések, - A gazdaság igényeinek megfelelő képzési formák, modulok és tartalomfejlesztésére irányuló kezdeményezések, - Helyi foglalkoztatási kezdeményezések vonatkozó képzési elemeinek támogatása, - Felnőttoktatási funkciót ellátó épületek infrastrukturális fejlesztései, - Speciális képzések: informatikai alapú képzések, E-learning, LLL, turisztikai szolgáltatások fejlesztésére irányuló képzések, szociális ellátásra irányuló szak-képzések, továbbképzések. Gazdaságfejlesztést szolgáló komplex képzési rendszer A projekt a Székesfehérvári Regionális Munkaerőképző Központ projektje, amelynek elemei Veszprémet is érintik. A projekt egyes szegmensei átfedésben vannak a Pannon Egyetem által tervezett új képzési szolgáltatásnak. A két projekt összehangolása nélkül egymás versenytársaivá válhatnak. Az önkormányzat feladata a felek közötti egyeztetés megkezdése. A projekt és az intézkedés célcsoportja(i) Oktatási, képzési intézmények, ezzel foglalkozó egyéb fejlesztési szervezetek, civil szervezetek, szociális és gyermekjóléti intézmények; partnerségben az önkormányzatokkal, vállalkozásokkal, kulturális szervezetekkel. Kapcsolódás más intézkedésekhez (más prioritásokhoz, más OP-khoz), az ebből fakadó koordinációs kötelezettségek Az intézkedés elsősorban a helyi jelentőségű, regionális szinten hatékonyabban szervezhető tevékenységeket tartalmazza. A lokális és régión belül szerveződő intézményfejlesztést a ROP tartalmazza. Az országos/nemzetközi léptékű fejlesztéseket a Társadalmi Megújulás Operatív Program prioritási tengelyei valósítják meg.
14
3.2. Prioritás vonzerőnövelése
II.:
Fenntartható
városfejlesztés,
Veszprém
Az Európai Unió megújított Lisszaboni Stratégiájának megfelelően a fenntartható városfejlesztés és a városi dimenzió kérdése egy olyan dinamikus rendszer megteremtését jelenti, amely az élhető városok hálózataként működik, ennek összefüggéseiben a városoknak a térszervezés központjaként a térségük felé is dinamizáló szerepet kell vállalniuk. A városoknak egymás között kooperáló és a régió egészének versenyképességét is emelő csomópontokká kell válniuk, amelyek hatékonyan járulnak hozzá az ország teljesítményéhez. A prioritás figyelemmel van a Kohéziós Politika új Közösségi Iránymutatásával, amelyet az Európai Közösségek Bizottsága a „Kohéziós politika és a városok: a városok és az agglomerációik hozzájárulása a régiók növekedéséhez és a foglalkoztatottsághoz” című Közleményében fogalmaz meg. A prioritás témájában szoros kapcsolatot mutat a Közép-Dunántúli Operatív Programmal, szorosan kapcsolódik annak prioritásainak céljaihoz: II. prioritás: Regionális turizmusfejlesztés; III. prioritás: Integrált turizmusfejlesztés a Közép – Dunántúlon; IV. prioritás: Helyi és térségi kohéziót segítő infrastrukturális fejlesztés. A prioritás kapcsolata kimutatható a Társadalmi Megújulás Operatív Programmal. Intézkedés 1.: Veszprém városfejlesztési elképzeléseinek komplex rendszerezése Figyelemmel az Európai Bizottság Közösségi Stratégiai Iránymutatásaira, valamint az Európai Unió Lisszaboni Stratégiájában foglalt célokra és a KD akciótervére, ahhoz, hogy Veszprém hatékony városfejlesztési és támogatás-szervezési tevékenységet végezhessen a fejlesztési elképzeléseket komplex, transzparens stratégiai anyagban kell megfogalmazni. Az intézkedés céljai (2 évre) A városfejlesztési stratégia kiemelt eleme a város vonzerejének (gazdasági/turisztikai) fokozása és általában az élhetőségi feltételek javítása. A stratégiai dokumentum a várospolitikával szemben prioritási területeket tartalmaz, amelyek a város gazdasági versenyképességének fokozásán túl nagy hangsúlyt fektetnek a fenntartható környezethasználat, az élhetőségi problémák valamint az esélyegyenlőség kezelésére. Minden európai város érintett az egyre elmélyülő nemzetközi verseny nyomásában és érzékeli a befektetésért folyó mind inkább mélyülő versenyt. A versenyképességi pólus koncepció a városfejlesztés stratégiájának gazdasági dimenziója: a gazdasági versenyt felismerve olyan hálózatos koncepciót ajánl a vidéki nagyvárosok számára, ahol az egyetemi tudásközpontok a gazdasági specifikumokra és adottságokra épülve egyedibb gazdasági arculatot tudnak megvalósítani az innovációs klasszterek létrehozása által. A városfejlesztési elképzelések ezért a város gazdasági növekedésének és a munkahelyteremtésnek alárendelve azt a funkciót kell ellátnia, hogy megteremti azt a 15
kemény és puha infrastruktúrát, amely növeli a város vonzerejét, elősegíti a rekreációt és megfelel a fenntarthatóság és esélyegyenlőség horizontális kritériumainak. Nagyon fontos kritérium, hogy az elképzelések rendszerének középpontjában a gazdasági prioritás álljon a Székesfehérvár - Veszprém fejlesztési tengely stratégiájával, amely a fejlesztési időszakon túlnyúló gazdaságfejlesztési elképzelés, és amely felvállalása kifejezett kormányzati szándék. A városfejlesztési stratégia elkészítése, mint intézkedés szorító kényszerűség, nemzetközi elvárás és szakmai, társadalmi nyomás: a partnerség kereteinek megteremtését követően mielőbb intézkedni szükséges a stratégiai dokumentum elkészítőjének kiválasztása és a szerződés előkészítése tárgyában. Az intézkedés első feladata a koncepcionális elképzelések rögzítése és a megbízás előkészítése. Az intézkedéshez kapcsolódó projekt Veszprém Városfejlesztési Stratégiájának elkészítése A regionális városközpontok tekintetében kifejezett elvárás, de minden város esetében szükségszerű elkészíteni a fenntartható városfejlesztés stratégiai dokumentumát, különösen az egyes fejlesztési időszakot megelőzően (2007-2013). A városfejlesztési stratégiai olyan dokumentum, amely regionális szereplőként fogalmazza meg a Veszprém fejlesztési irányvonalait, szervesen illeszkedik a regionális gazdasági és területfejlesztési programba és koherens: szinergiákat tartalmaz az egyes belső vetületek tekintetében. A stratégia vonatkozásában a főbb szempontok, hogy megfeleljen a hálózatépítés elvárásainak és erősödő helyi partnerségen alapuljon. A fejlesztési akcióterületek áttekinthető módon egymásra épülve alkotnak egy integrált rendszert: 1. törekedni kell a város vonzerejének növelésére az elérhetőség javításával, a szolgáltatások megfelelő minőségének és szintjének biztosításával, valamint a városi környezet minőségének növelésével, 2. törekedni kell az innováció és a vállalkozó szellem, továbbá a tudás alapú gazdaság növekedésének a kutatási és innovációs képességének ösztönzésére, valamint 3. a több és jobb munkahelyek oly módon történő megteremtésére, hogy több embert vonzzanak a vállalkozói tevékenységek körébe, valamint fejlesszék a munkavállalók és a vállalakozások alkalmazkodóképességét és növeljék a humánerőforrásba történő beruházásokat, valamint 4. nagy hangsúlyt kell fektetni az egészségmegőrzés megfelelő infrastruktúrájának biztosítására és a városi rekreációs lehetőségek javítására, mint a gazdaság humán erőforrásainak megújulási előfeltételeire. Az intézkedés elindítása garancia a fenntarthatóság horizontális módon történő megvalósulására a városfejlesztésben, serkenti a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi dimenziók közeledését, épít a kutatásra és innovációra, valamint úgy összpontosít a humán erőforrás kérdéseire, hogy felvállalja az esélyegyenlőség melletti határozott fellépést. Veszprém Város 2000.-ben készült településfejlesztési koncepciója nagyon fontos észrevételek tett, és olyan megállapításokat tartalmaz, amelyek figyelembe veszik a kor feltárt igényeit, amelyekhez hozzáilleszti a városfejlesztési célokat.
16
A koncepció azonban nem a jelen lehetőségekre koncentrál, az elkészítése óta eltelt időben Magyarország csatlakozott az EU-hoz, és Veszprémnek, mint európai régiós társcentrumnak szükségszerűen új iránymutatásokat, megközelítéseket és tervezési metodikákat kell alkalmaznia a stratégia-alkotásban. A nemzetközi alapelveknek és iránymutatásoknak megfelelő városfejlesztési stratégia összeállítására 2006-ban az első lépések megtételre kerültek és több helyi civil szervezet fejlesztési elképzelését ismerthettünk meg. Ezek begyűjtését és az ismeretek kiszélesítését, az igények felmérését 2007-ben folytatni szükséges, továbbá - az Európai Unió városfejlesztési módszertani útmutatóiban foglalt követelményeknek értelmében meg kell teremteni a társadalmasítás feltételeit, a megismerhetőség lehetőségeit. A városfejlesztési elképzelések begyűjtését mindenképpen folytatni szükséges ezekből képezhető a partnerség, amely együttműködik a prioritások kialakításában és támogatja a stratégia alkotásával megbízott szereplőt, gazdasági társaságot. Az intézkedés szakmai tartalma Helyi partnerség: a szerteágazó fejlesztési elképzelések begyűjtése, a helyi kezdeményezések befogadása és a társadalmai bázis megteremtése az elfogadottság növelése érdekében. Várospolitika kiemelt területei: amelyekkel az ajánlások szerint mindenképpen foglalkozni szükséges a stratégiában: az átfogó megközelítés a komplexitás és a koherencia garanciája. A domináns területek szinergiája fontos a komplexitás kihangsúlyozásában: a városi infrastruktúra (közlekedésfejlesztés) aspektusának szükségszerű közelítése a gazdaságfejlesztés és az oktatás dimenziójához, az összhang megteremtése a pólus stratégia gazdasági és a városfejlesztés intézkedéseivel. Hangsúlyos specifikumok: repülőtér és a regionális központi szerep felvállalása (Bakony-Balaton természetes régióközpontja). Külső koherencia: összhang a régióban megvalósuló fejlesztési programokkal, hálózatszerű partnerség építése külföldi és hazai szereplőkkel, tapasztalatcsere: azon pontok bemutatása, ahol megjelennek a nemzetközi stratégiákkal való kapcsolatok. Helyzetelemzés és beavatkozási logika: pontos, precíz, objektív helyzetértékelés elkészítése (swot analízis) és a logikai (problémafa-célfa, logframe-k) módszerek transzparens, együttes alkalmazása (lisszaboni típusú vízió megfogalmazása): tematikus belső problémák beazonosítása, megoldásaikra tematikus válaszok, amelyek integrált rendszerben, a globális hatások elérése érdekében kerülnek végrehajtásra. Integrált projektek megfogalmazása: nevesített fókuszterületek, földrajzilag egységes, lehatárolható integrált programszerű fejlesztések, rehabilitációk, ahol a helyismerettel bíró teamek felállítása után történhet a projekt(ek) előkészítése, kivitelezése. Az integrált projekt több dimenzió együttes fejlesztéseit is tartalmazza, a beavatkozási logikát akcióterv részletezi. Projektgenerálás: elvárás a stratégiával szemben, hogy képes legyen a beazonosított problémaövezetek lehatárolására és az elválasztások megfogamzására, oly módon,
17
hogy intézkedési javaslatokat állít fel, amelyek önállóan is működőképes projekteket hoznak létre. Közösségfejlesztés: a koncepciónak intézkednie kell a helyi arculat megőrzése, az identitás építése és mélyítése területén: civilek és helyi kisvállalkozók támogatása, turisztikai arculat, egységes esztétikai elemek a városközpontban, egyedi arculat kialakítása, a városmarketing erősítése (Az év települése 2005, / Királynék városa, EKF pályázat továbbvitele az imázs-építés érdekében) stb. A projekt és az intézkedés célcsoportja(i) Az intézkedés célcsoportja minden Veszprémben és a vonzáskörzetben, vagy régiójában élő polgár, illetve az ide látogatók. Kapcsolódás más intézkedésekhez (más prioritásokhoz, más OP-okhoz), az ebből fakadó koordinációs kötelezettségek Az intézkedés kapcsolata minden az akciótervben foglalt intézkedéshez szoros, és kifejezett figyelmet fordít a közösségi iránymutatásoknak való megfelelésre. Az intézkedés szoros kapcsolata mutatható ki a KD AT „Integrált városfejlesztést megalapozó stratégiák elkészítése” című intézkedésével. Intézkedés 2.: A belváros vonzerejének növelése integrált projekt végrehajtásával Veszprém, mint a régió jelentős gazdasági – kulturális - turisztikai erőcentruma térségi szerepéből fakadóan is a versenyképesség helyi dinamizáló tényezője, a legjelentősebb történelmi hagyományokkal rendelkező helyszín a térségben. Veszprém belvárosának történelmi magja és a jelenlegi városközpont az elmúlt évek fejlődési irányvonala mentén egyre eltávolodik egymástól, ami több negatív folyamatot is elindított: mint az építészeti arculat széttagolódása, a kereskedelmi, szolgáltató üzletek kiüresedése, vagy az elnéptelenedő sétáló utca, ahol a környezeti leromlás első jelei is megfigyelhetőek. Az intézkedés célja ( 2 évre) A városfejlesztési intézkedés célja a központ értékmegőrző fejlesztése, a turizmus feltételeinek és a bemutathatóság infrastruktúrájának javítása. Az intézkedés célja a belváros gazdasági lehetőségeinek kiteljesítése, vonzerejének növelése és a befektetések ösztönzése. Cél a beépítettség arányainak csökkentése, a jelenleg használaton kívüli zöldterületek bevonása a hasznosításba, a meglévő épületállomány rekonstrukciója és városszerkezethez történő illesztése, a közlekedési kapcsolatok javítása és a belváros közlekedési leterheltségének csökkentése. Mindezek együttesen a helyi lakosság életminőségének javulását, a kulturált közösségi terek kialakulását, az élhető és attraktív város megteremtését célozzák. Az intézkedés jótékonyan hat a város kulturális életére és a kulturális gazdaság fellendítésére, a szórakozás és a szabadidős lehetőségek kialakítására. A beavatkozás mentén a történelmi negyed és a kapcsolódó sétáló utca méltó megjelenítését kívánjuk elérni, olyan egységes arculat kialakításával, amely hozzájárul Veszprém európai városihálózatban betöltött szerepének erősítéséhez.
18
A 2007-2008-as időszak 2 éve alatt az intézkedés tartalma a célok eléréséhez szükséges feltételek minél teljesebb kialakítása lesz: elsődlegesen a szakmai partnerség kereteinek kialakítása a tervezett a projekthez, a projekt tartalom, a koncepció véglegesítése és az akcióterv, valamint a beavatkozási logika meghatározása. A belváros-rehabilitáció, komplex önmagában is egységes lépéssorozat, ahol az előkészítés munkái a tanulmányok elkészítése, az engedélyes és kiviteli tervek elkésztése az intézkedési programok meghatározása, a fejlesztések infrastrukturális igényeinek a megteremetése és a későbbi kivitelezés is team munkában, partnerségben történik. Az intézkedéshez kapcsolódó projekt Veszprém belvárosának komplex gazdasági, szociális, épített örökség- és környezetvédelmi rekonstrukciója Olyan városmag megújító akciósorozat, amely a kistérségi és regionális funkció erősítéséhez szükséges gazdasági, turisztikai, kulturális értékek megőrzésére irányul, megvalósítja a vonzó városi környezet kialakítását, ösztönzi a magánberuházásokat és integrálja a szociális igényeket kielégítését. A projekthez kapcsolódó tervek elkészítése előtt az elképzeléseket több fórumon is meg kell vitatni. A tevékenységek összegezését a projektre készülő akciótervben kell meghatározni, amelyet 2007 áprilisáig ki kell dolgozni. Az intézkedés szakmai tartalma Az intézkedés során a következő aspektusoknak kell érvényesülnie a beavatkozás tevékenységeiben: Turizmusra ható aspektusok: marketingakciók, arculatteremtés, komplex termék megjelenítése a turisztikai piac kínálati oldalán közösen a kisrégióval és a tágabb Bakony-Balaton térséggel: a programok, kulturális rendezvények integrált, regionális tervezése az együttható párhozamosságok kiküszöbölése érdekében, közös programfüzet a térséggel, információ elérhetőségének javítása. A belváros ismert nevezetességeinek erőteljesebb népszerűsítése, tapasztaltcsere: más városok jó példái és a nemzetközi minták adaptációja. Kereskedelmi, gazdaságélénkítési aspektus: helyi kiskereskedők szövetségbe tömörülésének, támogatása és ösztönzése az akcióterületen, „belváros-medezser” cím létrehozása. Szélesebb helyi gazdasági partnerség, tulajdonosok és érdekeltek bevonása a környezetrendezésbe, gazdasági magánberuházás ösztönzés. Új lehetséges funkciók megkeresése. Közlekedési, környezetvédelmi aspektusok: közterületek és zöldfelületek növelése, alternatív közlekedési formák ösztönzése a lehetőségek kiépítésével. Kerékpárutak, autómentes övezetek kialakítása a várban és környékén. Forgalomcsillapítások, új sétálóutcák kialakítása. Közbiztonsági javítás, térfigyelő rendszerek telepítése. Közterületek és épített örökség helyreállításának aspektusai: kulturális és tartalmas szabadidő eltöltésére - akár sportolásra - alkalmas terek megtartása, kialakítása, burkolatcsere. Épített örökség egységes megtartása.
19
Szociális aspektus: lehetséges közösségi szolgáltatások telepítése, hatékonyabb működtetése. Program a fiatalok számára, az egyetemi városrész hatékony integrálása a városi vérkeringésbe. A fiatalok megtartási esélyeinek növelése. Program a hajléktalanok belvároson kívül tartására, elfoglaltságaik megszervezésére. Esélyegyenlőségi aspektusok: non-profit szervezetek bevonása a tervezésbe és tevékenységük támogatása a hajléktalanok zavaró jelenlétének oldására. Akadálymentesítés az akcióterület teljes egészében. Területi aspektus: az akcióterületnek az integrált beavatkozások hatékonyságának növelése érdekében, jól megfogható, lehatárolt területi egységre kell szorítkoznia. A projekt és az intézkedés célcsoportja(i) Az intézkedés célcsoportja minden Veszprémben és a vonzáskörzetben élő polgár, illetve az ide látogatók. Kapcsolódás más intézkedésekhez (más prioritásokhoz, más OP-okhoz), az ebből fakadó koordinációs kötelezettségek A városfejlesztési politika európai ajánlásainak megfelelően, az ismert nemzetközi minták alapján megfogalmazott fejlesztés, amely összhangban áll a Lisszaboni Stratégia magújított célkitűzéseivel. Az intézkedés szorosan kapcsolódik a közlekedésfejlesztés és a turisztikai fejlesztések megfogalmazott céljaihoz, végrehajtása hozzájárul a városfejlesztés hosszútávú céljaihoz. Koherenciában áll a városfejlesztési stratégiával. Az intézkedés kapcsolódik a Közép-Dunántúli OP „Integrált városfejlesztés” prioritásához és kapcsolata kimutatható a Társadalmi Megújulás és a Gazdaságfejlesztés Operatív Programokkal. Figyelemmel van az Európai Közösségek Bizottsága a „Kohéziós politika és a városok: a városok és az agglomerációik hozzájárulása a régiók növekedéséhez és a foglalkoztatottsághoz” című közleményének várospolitikai dokumentumára, amely a városok versenyképességi potenciáljának növelése érdekében kritériumainak tekinti az élhető környezet megteremtését és megtartását. Intézkedés 3.: A városi és regionális közlekedés feltételeinek javítása Veszprém közlekedési szempontból kedvező helyzetű város, két népszerű idegenforgalmi térség között (Balaton és Bakony vidéke), az országos úthálózat egyik kelet-nyugat irányú tengelyén (tervezett gyorsforgalmi tengely) helyezkedik el. A várost országos szinten is egyedülálló, teljes külső gyűrű veszi körül. Veszprém belső fő-úttengelyén mégis nagy a forgalom, jellemzőek a torlódások, mivel város Kelet – Nyugati irányú és Észak – Déli irányú kapcsolatai a város morfológiai adottságaiból fakadóan a belvárosba koncentrálják a forgalmat, ahol gyakoriak az ebből adódó kedvezőtlen zaj, por és egyéb szennyezési- vagy stressz-hatások. Fokozódó kérdés a parkolási lehetőségek szélesítésének korlátozottsága és a közösségi
20
közlekedési módozatok modernizációja, valamint az alternatív kerékpáros közlekedés biztonságos elterjedésének ösztönzése. Az intézkedés céljai (2 évre) Az intézkedés a város kiegyensúlyozott, fenntartható gazdasági fejlődéséhez szükséges infrastruktúra megteremtésének alapját jelentő regionális és helyi közúti kapcsolatok fejlesztését célozza, amely Veszprémet a dunántúli városhálózat hangsúlyos csomópontjává képes emelni. Az intézkedés az elérhetőség regionális és európai lehetőségeinek gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi igényeinek felmérésén alapuló komplex közlekedésfejlesztési tanulmány megvalósítását célozza. Az intézkedés figyelembe veszi a város turisztikai lehetőségeinek kihasználásából és a regionális szerepből adódó infrastrukturális fejlesztési kapacitásokat, valamint megtestesíti a gazdasági versenyképesség fokozását szolgáló Pannon Tudományos Technológiai és (Ipari) Park és tudásbázis megközelíthetőségeinek később jelentkező hátterét. Veszprém Város a település egyedi földrajzi lehetőségeiből adódó, a belvárosra nehezedő közlekedés csillapítása érdekében a belső körgyűrű folytatását kívánja megvalósítani az kelet – nyugati átkötés kialakításával a Jutasi és a Pápai utak között. Ugyanilyen mérvadó jelentőségű az észak – déli kapcsolatok fejlődése, amely a fő forgalmi csatornát jelentő Jutasi út a Budapesti úton történő átvezetésének és az belső útgyűrűn történő kikötésének a biztosításával kerül megfogalmazásra. A kiépült közlekedési rendszer így jelentős forgalmat tud majd levezetni, és tehermentesíti a jelenleg balesetveszélyes és leterhelt Házgyári utat és a belvárost. Cél a közösségi közlekedési és az alternatív közlekedési módok javítása, a periféria területek elérhetőségi idejének javítása, a közlekedés komfortjának emelése és az intermodalitás, a különböző közlekedési módok összekapcsolási lehetőségeinek feltárása. Kérdésként merül fel, hogy mi célból jönnek az emberek a belvárosba és mi az, amelynek a kitelepítésével csökkenteni lehet a forgalmat? A 2007-2008.-as időszak 2 éve alatt a komplex közlekedésfejlesztési tanulmány elkészítése és végrehajtásának szakmai partnerségben történő elindítása teszi lehetővé a hosszú távú célok felé való hatékony elmozdulást. A komplex szakmai tanulmány és közlekedésfejlesztési koncepció összeállítójának kiválasztása, és a szerződés előkészítése tárgyában mielőbb intézkedni szükséges, összhangban jelen prioritás 1. intézkedésében foglaltakkal. Az intézkedéshez kapcsolódó projekt Veszprém közlekedésének komplex fejlesztése, a belső körgyűrű befejezése Az intézkedéshez kapcsolódó projekt kivitelezésének előfeltétele a komplex közlekedésfejlesztési koncepció és tanulmány elkészítése, amely generálja és megalapozza a fejlesztési elképzeléseket. Az intézkedés szakmai tartalma
21
A közlekedésfejlesztés komplex vizsgálatát és a koncepció kialakítását a helyi igényeken túl indokolja, az interregionális közlekedés megváltozása, amelyben Veszprém központi szerepe fokozódó hatással érvényesül. A tervezett M8-as gyorsforgalmi út az ország keleti felét köti össze a nyugati határral, az épülő dunaújvárosi hídon keresztül. A nyomvonal a híd után a Balatontól északra, Veszprémtől délre halad és Ausztria valamint az erdélyi nagyvárosok között képez nemzetközi folyosót. Veszprém szempontjából fontos, hogy a városi úthálózat több csomóponton kapcsolódjon a tervezett gyorsforgalmi úthoz, hogy a bekötőutak akadálymentesen lebonyolíthassák a ki- és beáramló várhatóan jelentős forgalmat. Ugyanilyen kihívást jelent a Veszprém – Szentkirályszabadja repülőtér-fejlesztés kiszolgálása és a logisztikai cargo, illetve a növekedő turizmus forgalmának biztonságos, fenntartható elvezetése. Kelet – nyugati irányú kapcsolatok A városi főtengely és a körgyűrű északi része között a kelet-nyugat irányú kapcsolatok csak részenként kiépítettek, a tervezett útvonal hídon keresztezi a Séd patak völgyét, amely egyre hangsúlyosabb igényként jelenik meg a környéken tervezett egyéb funkciók miatt. Észak-dél irányú kapcsolatok Mind az északi, mind a déli városrészből több észak-déli irányú útvonal indul, de egy kivételével mindegyik a városközponton halad át. A közlekedésfejlesztés koncepciójának kialakításánál alapvető szempontok: 1. a környezetminőség szempontjainak figyelembe vétele, annak javítása, különös tekintettel a jelenleg igen hátrányos helyzetben lévő városközpont területére (kisebb forgalom, teherforgalom minimalizálása, forgalomcsillapítás, a belvároson kívüli parkolási lehetőségek biztosítása); 2. az egyéni közlekedés egyre növekvő igényeinek teljes kiszolgálása helyett az egyéni és közösségi (tömegközlekedés) arányának javítása a tömegközlekedés javára, a tömegközlekedés minőségének javításával; 3. olyan forgalomtechnikai, illetve forgalomirányítási megoldások bevezetése, amelyek a gyalogosforgalom elsőbbségét és biztonságát szolgálják; 4. bármely, várhatóan jelentős forgalmat generáló intézmény, beruházás megvalósítása előtt közlekedési vizsgálatot kell végezni, hogy pontosan megállapítható legyen a tervezett létesítményhez kapcsolódó, szükséges közlekedési beruházás típusa és nagysága; 5. amennyiben helyhiány, vagy finanszírozási nehézségek miatt nem kerülhet sor nagy fajlagos költséggel megvalósítható útépítésekre, forgalomtechnikai, forgalomirányítási megoldásokkal, valamint a legújabb telematikai eszközök alkalmazásával kell a forgalombiztonságot és az úthálózat kapacitását növelni. A városközponton áthaladó, vagy oda irányuló nagyarányú forgalom jelentős környezeti terheléssel jár és veszélyezteti a nagyarányú gyalogosforgalom biztonságát. A jelentős forgalomvonzó létesítmények elhelyezkedése miatt nem várható a városközpont forgalmának jelentős csökkenése, de a forgalomcsillapítás eszközeivel törekedni kell a sebesség csökkentésére, valamint a felesleges üzemanyag-fogyasztás és káros anyag-kibocsátás minimalizálására. Forgalmi vizsgálat elkészítése javasolható 22
néhány jelzőlámpás csomópont forgalomirányításának megváltoztatására, körforgalommá való átépítésére. A körforgalmakban a forgalom-lefolyás folyamatosabb, mint jelzőlámpás forgalomirányítás esetén, de csupán megfelelő geometriai feltételek és forgalmi arányok megléte esetén javasolható. Továbbá cél a perem városrészek kapcsolatát javító kör- ill. haránt irányú utak építése, amellyel a regionális szerep erősödik, összehangolva a belváros útjain a forgalom csökkentését célzó élet- és közérzet-minőséget javító beavatkozásokkal. Az intézkedés céljaiban foglalt hatások a kapcsolódó koncepció elkészítése után, az annak a végrehajtásából fakadó eredmények érvényre jutásával realizálódnak. A projekt és az intézkedés célcsoportja(i) Az intézkedés célcsoportja minden Veszprémben, annak vonzáskörzetben és a régióban élő polgár, illetve az ide látogatók. Kapcsolódás más intézkedésekhez (más prioritásokhoz, más OP-okhoz), az ebből fakadó koordinációs kötelezettségek Az intézkedés hatásai a többi intézkedéssel együttesen érvényesülve képes Veszprém hosszútávú stratégiai és gazdaságfejlesztési céljainak megvalósítására. Az intézkedés és projektje összhangban van a Közlekedés Operatív Program céljaival, különösen annak a térségi elérhetőséget javító, és a városi és agglomerációs közösségi közlekedést javító prioritásaival. Az intézkedés kapcsolata kimutatható a KD OP és AT IV. prioritásával, különösen az AT „Az elérhetőség fejlesztése” című intézkedése kapcsán. A tervezett beavatkozások és a Társadalmi Megújulás OP között is kimutatható a kapcsolat. Jelen intézkedés illeszkedik a Lisszaboni Stratégia gazdasági- és foglalkoztatásnövelési céljainak megvalósításához és hozzájárul a Göteborgi Fenntarthatósági Stratégia megvalósításához. Intézkedés 4.: Turisztikai vonzerő- és infrastruktúra fejlesztésfejlesztés A turizmus nemzetközi trendjei egyre nagyobb kihívásokat támasztanak a desztinációkkal szemben, amelyek egyrészről a könnyű és komfortos elérhetőségi módok elterjedésében másrészről a turisztikai termékek tematikus specializációjában jelenik meg. Annak érdekében, hogy Veszprém javítani tudja pozícióját a hazai és az európai kínálati spektrumon elengedhetetlen a regionális arculat felmutatása és a tematikus témák felvállalása. A különleges természeti adottságaival és változatos felszínével jellemezhető Balatonfelvidék és a Balaton kiemelt üdülőkörzetének, valamint a Bakony térségeinek metszéspontjában fekvő város az erőforrások integrálásával képes lehet a lehetőségek hatékonyabb kiaknázására. A helyi értékek ismertségének növelésével, az attrakciók és a fogadó infrastruktúra modernizációjával a város jó esélyekkel vehet részt az örökség-, a kulturális- és a vallás-turizmus erősödő nemzetközi trendjében. A turizmus vonzerejének növekedése nagyban javítja a város közösségének belső identitásképét, emeli a sugárzott imázs képét, hozzájárul a gazdasági teljesítményhez, a
23
foglalkoztatáshoz és a kulturális, nemzetközi kapcsolatok erősödéséhez. A jó földrajzi fekvésből és a történelmi hagyományokból táplálkozó tematikus turizmus humán és szakmai bázisa az egyetemi képzésnek köszönhetően Veszprémben rendelkezésre áll. Az intézkedés céljai (2 évre) A városi turizmus megújítása a kereslet növekedését, az eltöltött vendégéjszakák számának és időtartamának növekedését és a szezonalítás mérséklődését célozza, további cél a helyi lakosság életminőségének javítása, a kulturált közösségi terek kialakítása és az élhető és attraktív város megteremtése. A városfejlesztési intézkedés célja, hogy a városi életminőség, a városi arculat és a város nemzetközi szerepének javulása a Veszprémet látogatók volumenében és elégedettségi szintjeik emelkedésében is kifejeződésre juthasson. A tartózkodási idő növekedése jótékonyan hat ki a régió egyéb városaira és településeire is és emeli a vidék népességmegtartó erejét. A turisztikai termékfejlesztéssel a speciális, regionális kínálati elemek (gasztronómia, kulturális programok, örökségi és természeti értékek) integrált kiajánlásával a turisztika, mint komplex és interszektorális iparág a gazdaság húzóágazatává válhat. Az intézkedéshez kapcsolódó beavatkozások és a 4.1 alatti fejlesztés a 2007-2008 időszak zászlóshajó projektje, amely összhangban áll az egyéb intézkedésekkel, de az előkészítettség szintjénél fogva elsőként éreztetheti hatását a város életében, hozzájárulva a város- és gazdaságfejlesztés stratégiai céljaihoz. A kivitelezésének megkezdése a pályázati lehetőségektől is függően legkorábban 2008. I. negyedévében lehetséges. Az intézkedéshez kapcsolódó projektek 4.1 Séd-völgy rehabilitáció: "Kolostorok és kertek a veszprémi vár tövében” A Séd-völgy komplex turisztikai fejlesztés Veszprém sokszínű, színvonalas, kulturális turisztikai programkínálatának bővítését kívánja megteremteni, oly módon, hogy összekapcsolja a jelenleg nem, vagy kevéssé piacképes attrakciókat és a város ismert természeti adottságaival együtt teszi azokat bemutatóvá. A projekt célja a kiemelkedő természeti adottságokkal rendelkező, Veszprém szívében elhelyezkedő Séd patak és völgyének és örökségvédelmi értékeinek komplex rekonstrukciója. A fejlesztés 1. üteme a Betekints - völgy és a Szt. Benedek - hegy turisztikai fejlesztésével és attrakcióinak bekapcsolásával kíván eredményeket elérni. A projekt során a következő tevékenységek megvalósítása tervezett: A terület zöldfelületeinek komplex megújítása és kerékpározhatóvá tétele: nyomvonal kiépítése és hidak felújítása; A Betekints völgy (régi vidámpark) teljes rekonstrukciója: köz-, szabadidőpark jelleg megteremtése, játszóterek, sétautak felújítása, a zöldterületek megújítása, tórekonstrukciók, kalandpark; A Viadukt rekonstrukciója, a Veszprémvölgyi út felújítása és a Kittenberger Kálmán utca egyirányú megnyitása;
24
Jezsuita templom és a szomszédságában elhelyezkedő apácakolostor teljes feltárása és rehabilitációja, kulturális (zenei és egyéb) rendezvényekre alkalmas teremmé alakítása. A parkosítással újszerű rekreációs övezet alakul ki erősítve ezzel Veszprém látogatott pontjainak idegenforgalmi kihasználtságát, illetve az itt élők életminőségének növekedését. A Séd-völgy komplex turisztikai fejlesztés 2. üteme az Állatkert turisztikai attrakcióinak bővítése: a kiemelten kezelt stratégiai intézmény 12 hektáros Gulyadombi területtel megnövekedett létesítményének tematikus és ütemezett fejlesztése. A cél, hogy növekedjen a tartózkodási idő, a költési hajlandóság a parkban, és, hogy a látogatók visszatérjenek, amivel végeredményben a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark Kht., mint városi intézmény pénzügyileg teljesen önellátó lehet, és tartós bevételforrást jelent a városnak. Az Állatkertnek a fejlesztés minden fázisában működtethetőnek kell lennie. A Séd – völgy rehabilitáció turisztikai fejlesztés 3. üteme lehet a Csatár hegyi üdülőterület kialakításra, a puffer jellegű víztározó megvalósításával, amely egyúttal megoldja a Séd- patak folyamatosan jelentkező vízutánpótlási problémáját is. A kialakításra kerülő vízi létesítmény üdülési és sportolási funkciót vonz magával, és megfogalmazódik továbbfejlesztési irányvonala is. Az egykori csata helyszínén hosszú távon megvalósításra kerül az a rekreációs üdülőterület és kulturális, hagyományőrző tematikus park, amely integrálja a dunántúli régió tematikus (vallási, turisztikai, kulturális) útvonalait, és nemzetközi igénnyel jelenik meg a konferenciaturizmus, az oktatás vagy a képzés területén. A színvonalas létesítmény és kulturális bemutató centrum (munkanevén: Kulturális turizmus projekt) olyan nemzetközi jelentőségű attrakciót képez, amelyhez a partnerségi lehetőségek feltárása és kiaknázása, a tanulmánytervek megfogalmazása, az infrastrukturális feltárások megkezdése, a terület bekapcsolása a város vérkeringésbe és a nemzetközi vonulatainak kialakítása a 2007-2008-as időintervallum soron következő nagyobb feladatait jelentik. 4.2 Regionális kerékpárút a turisztikai látványosságok felfűzésével A közlekedésfejlesztési intézkedés céljaihoz szorosan kapcsolódó elképzelés a kistérségi kerékpárútvonal Tótvázsony, Nemesvámos irányából és az Ajka – Herend irányból beérkező útvonalak folytatását célozza a veszprémi völgyek történelmi és örökségvédelmi városrészeinek bekapcsolásával. A kerékpárosok számára kialakított új út, amely kapcsolódhat a később megvalósuló komplex városi hálózathoz jelentősen megkönnyítheti a város határában található Csatár hegy kerékpáros megközelíthetőségét. A nyomvonal a Séd patak mellett vezet el a vasútállomáshoz, illetve onnan folyamatosan halad tovább Kádárta és Gyulafirátót városrészeinek irányába a kistérségi út további vonalának kapcsolatához Hajmáskér felé. A turisztikai vonzerők hálózatosodása, amely az alternatív közlekedési módokkal történő megközelíthetőséget preferálja összhangban áll a szinergikus hatások felerősödésének elvárásával, amelyet a KD AT vonatkozó intézkedése támaszt. A nyomvonal mellett a turistákat kiszolgáló létesítmények magánberuházásokban tervezettek. A projektek és az intézkedés célcsoportja(i)
25
Az intézkedés célcsoportja minden Veszprémben és a vonzáskörzetben élő polgár, illetve az ide látogatók, ide értve legfőképpen a rekreációs céllal érkezőket és az egyedi vonzerőket keresőket. Kapcsolódás más intézkedésekhez (más prioritásokhoz, más OP-okhoz), az ebből fakadó koordinációs kötelezettségek Az intézkedés szorosan kapcsolódik a KD OP II. prioritásához, összhangban a leírt egyéb intézkedések beavatkozásaival egységes hatást képez a városfejlesztési célok európai normáinak eléréséhez. Szervesen illeszkedik jelen prioritás belváros vonzerőfejlesztésének integrált projektjéhez, mivel azt időben megelőzi mintaként szolgálhat annak tervezéséhez.
26
4. Az intézkedések végrehajtásának szervezeti feltételei Az intézkedésekhez tartozó projektelképzelések a korábbi évek városfejlesztési koncepciói, és egyéb dokumentumok felhasználása például az Európa Kulturális Fővárosa című pályázat anyaga alapján készültek. A projektek a KD OP –ban és a fejlesztési tengely stratégiában megjelenő célokkal, és az európai irányelvekkel összhangban kerültek megfogalmazásra, a projektötleteket az KDRFÜ vagy az NFÜ az előzetes értékelésekből fakadóan befogadásra és támogatásra érdemesnek minősített. A jelen anyagban megfogalmazott intézkedések nem helyettesíthetik a város hosszú távú fejlesztési stratégiáját, az akcióterv célja, hogy kimerítő tartalmat biztosítson a két éves időszak intézkedéseiről és bemutassa azok együtthatását. A szervezeti keretek és a projekt menedzsment: az előkészítéshez és a későbbi végrehajtáshoz szükséges szerteágazó szakmai felkészültséggel rendelkező résztvevők aktív bevonását jelenti, úgy, hogy a források felhasználása a leghatékonyabb módon váljon lehetővé az intézkedésekhez elérhető támogatási lehetőségek becsatlakoztatása által. A finanszírozási konstrukciók és a NFT 2 Operatív Programjainak indítási ideje várhatóan 2007 év első fele (II. negyedév) lesz. Az intézkedésekhez kacsolódó projektek beavatkozásai és a végrehajtani kívánt tevékenységek vonatkozásában az akcióterv készítésével párhuzamosan zajlik a szervezeti keretek meghatározása. Leszögezhető azonban, hogy az intézkedések tartalmi és szakmai végrehajtása minden esetben kinyilvánított politikai akaraton alapszik, amely felmutatására Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és az Önkormányzat szakbizottságai hivatottak. A testületekben meghozott döntések végrehajtására a területen jelenleg aktívan működő önkormányzati és nem önkormányzati munkaszervezetek kiemelkedően alkalmasak, ahol a szükséges felkészültség, ismeretek és tapasztalatok rendelkezésre állnak, és amelyek a koncentrált intézkedések végrehajtására kialakult együttműködési kereteket és koordinációs csatornákat alakítottak ki. Városstratégiai tanácsnok Az intézkedések végrehajtásának ellenőrzője a feladatok szervezője és kiadója. Veszprém Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, Városfejlesztési Iroda Szakmai anyagok, tervdokumentációk és tanulmányok elkészítéséhez szükséges előkészítés, szerződéskötés, a döntésvégrehajtás támogatása. Kivitelezések szakmai felügyelete, részvétel a projektmenedzsmentben. Városstratégiai referens A testületi döntések meghozatalának előkészítése, kapcsolattartás a döntéshozókkal, szakmai koordináció, tevékenységek számontartása, szervezése, tanácsnoki igények kiszolgálása.
27
Veszprém Városfejlesztési és Befektetési Zrt. Együttműködésben az önkormányzat hivatalának városfejlesztési irodájával szakmai konzultáció biztosítása a döntés előkészítésben, projektfejlesztés, –menedzsment és döntésvégrehajtás. Pannon Egyetem Részvétel szakmai agyagok elkészítésében, döntésvégrehajtás támogatása. Veszprém Megyei Önkormányzat Szakmai koordináció, döntésvégrehajtás támogatása. Veszprémi Regionális Innovációs Centrum Kht. (VRIC Kht.) Szakmai közreműködő, tanácsadás, inkubáció és tanulmánytervek elkészítése.
28
5. Felhasznált irodalom Az akcióterv az alábbi dokumentumokra támaszkodik: 1. Az Európai Közösségek Bizottsága Közleménye a Tanácsnak és az Európai parlamentnek, elfogadott változat: „Kohéziós politika és a városok: a városok és az agglomerációik hozzájárulása a régiók növekedéséhez és a foglalkoztatottsághoz” Brüsszel, 13.7.2006. 2. Az Európai Tanács határozata a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokról (2006/7026EK): „Gazdasági, társadalmi és területi kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatások a 2007-2013 közötti időszakra”, Forrás: Az Európai unió hivatalos lapja 2006.10.21., a Lisszaboni Stratégia megerősítése. 3. Országos Területfejlesztési Hivatal (OTH): Iránymutatás a várospolitika megjelenítéséhez a ROP-ban, módszertani útmutató a regionális ügynökségek számára Budapest 2006. május 4. Közép-Dunántúli Operatív Program (KD OP) végleges változat, 2006. december 5. A Közép-Dunántúli Operatív Program Akcióterve (KD AT) 2007-2008., 2007. január 12. munkaközi változat 6. Veszprém Településfejlesztési Koncepció, 2000. július 3. 7. Veszprém MJV Településfejlesztési Koncepció Kiegészítése, A területigényes településfejlesztési célok, a kapcsolódó feladatok meghatározása, 2002. június 8. Székesfehérvár – Veszprém fejlesztési tengely stratégia, 2006. június végleges változat 9. Veszprém a királynék városa, pályázat az Európa Kulturális Főváros 2010 cím elnyerésére, 2004. 10. Veszprém Sportfejlesztési Koncepciója 2006-2010. Veszprém 2006, július 6. Készítette: Veszprém Városfejlesztési és Befektetési Zrt. 11. Veszprém MJV közigazgatási területének rendezési terve kötelező alátámasztási munkarész: közlekedésvizsgálat és javaslat 12. Veszprém MJV Turizmusfejlesztési Stratégiája, 2000. szeptember, Készítette: Veszprémi Egyetem Turizmus Tanszék 13. A Veszprémi Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja, 2005. április 14. A Veszprémi Kistérség Turizmus Fejlesztési Stratégiája 2005. 15. OTH: Város-, és városrész központ revitalizáció (főutca típusú akciók) útmutató 16. Az Európai Unió városfejlesztési politikájának értékelése: Az URBAN közösségi kezdeményezésű program feltételrendszere, előírásai, (2002) Magyarország lehetőségei a program igénybevételére (válogatott részletek, a regionális operatív programok 2007-2013 közötti integrált városrehabilitációs akcióinak megalapozásához) 17. Veszprém ismertsége és imázsa Magyarországon 2006., turisztikai kutatás a Tourinform Veszprém megbízásából
29
18. Tájékoztató Veszprém város közlekedésszervezési feladatairól, előterjesztés Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata 2006. június 22-i Közgyűlési ülésére, előterjesztő: Thury Péter irodavezető, az előterjesztést készítette: Kovács Zoltán csoportvezető
Forrás: http://www.veszprem.hu/Portals/0/Hivatali%20dokumentumok/Veszpr%C3%A9m%20V %C3%A1rosfejleszt%C3%A9si%20Akci%C3%B3terve.doc
30
Veszprém Városfejlesztési Akcióterve Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2007. évi január hó 25.-én megtartott Közgyűlési ülése részére készült. A dokumentum másolása és sokszorosítása csak a készítők hozzájárulásával lehetséges.
31
