1. program: Az életminőség javítása

1. program: Az életminőség javítása

A Széchenyi-terv Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok 2002. évi pályázatán támogatást nyert projektek listája

1. program: Az életminőség javítása

Nyilvántartási szám: 1B/0001 Buda Béla Projektvezető: A projekt címe:

A projekt leírása:

Mobiltás-Nemzeti Drogmegelőzési Intézet Rizikó tényezők, prevenciós szükségletek és lehetőségek "A Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma vissszaszorítása" című országgyűlési határozat a kábítószer-probléma társadalmi beágyazottságát kulcsfontosságúnak tekinti. Pályázatunk e stratégia által elemzett, de kevéssé vizsgált színterek területeit érinti: a fiatalok szabadidő eltöltésének speciális helyeivel (bevásárló és szórakoztató központok), a gyermekvédelem alá vontak körével és a gondozás intézményrendszerével, a deprivált csoportok fellelhetőségi helyeivel (munkanélküli pályakezdők köre, dolgozók iskolájában tanuló fiatalok, más veszélyeztetett szubkultúrák) és az eredmények prevenció lehetőségeivel kíván foglalkozni. Mindezt segíti egy longitudinális vizsgálat, mely olyan tényezőket vizsgál, amelyek a szocializáció során befolyásolják a későbbi szerhasználatot. A kutatások kiterjednek a jelenleg használatos prevenciós programok monitorozására és értékelésére és a prevencióban szerepet játszó média vizsgálatára is a célcsoportra gyakorolt hatását illetően. A hátterében meghúzódó indokokat,, ugyanakkor az intervenciós technikák kidolgozása is megröténik, egyidejűleg foglalkozva a kedvező és kedvezőtlen életesélyekkel rendelkező ifjúsági csoportokkal. A hagyományos prevenciós programok által nem érintettekről,

Elnyert 100 000 támogatás: EFt

a rizikócsoportok összetételéről, a tipikus életfordulókról, amelyek szocializációjuk során általában jellemzőnek mondhatók. Megismerjük azt, hogy milyen módszerű pszichológiai, életviteli, tanácsadó - prevenciós szolgáltatásokra mutatkozik igény az ifjúság körében.

Nyilvántartási szám: 1B/0007 Korányi László Projektvezető: A projekt címe:


Balatonfüredi Szívközpont Alapítvány Diagnosztikai fejlesztés az inzulin rezisztencia szindróma utóbetegségeinek korai felismerésére Az inzulin rezisztencia utóbetegségei - a szív érrendszeri betegségek, az atheosclerosis, a 2-es típusú cukorbetegség a szövődményeivel jelentik az új évszad legjelentősebb népegészségügyi kihívását. Az utóbetegségek már nem gyógyíthatók, megjelenésük jelentősen rontja az életkilátásokat és az életminőséget, a kezelés költségei hatalmas terhet jelentenek a társadalomnak. Megelőzésükre csak a korai időszakban, az 'előbetegség', az inzulin rezisztencia idején van esély.Az inzulin rezisztencia kialakulását örökletes faktorok és környezeti tényezők irányítják. Kórfolyamatáról, cellurális, molekuláris mechanizmusáról felgyülemlett tudásunk ma már lehetőséget ad arra, hogy betegségben szerepet játszó fehérjéket un. protein array-vel a vérkeringésben, vagy keringő vérsejtekből izolálva mérjük,szerkezetüket, koncentrációjukat meghatározva a betegség jelenlétét igazoljuk, a prognózisra vonatkozó információkhoz jussunk és időben megtehessük a betegség megelőzését biztosító környezeti változásokat. Olyan diagnósztikus protein arrayk kialakítására törekszünk, amelyek az inzulin rezisztenciára, illetve a 2-es típusú cukorbetegségre és szővődményeire jellemző fehérje eltérések alapján képesek gyors diagnózist felállítani. Ennek érdekében inzulin rezisztens betegeket, szem- és veseszövődmények miatt kezelt cukorbetegek felmérését és adataik


komputerizálását, vérmintáik gyűjtését végezzük el.

Nyilvántartási szám: 1A/0008 Sasvári Mária Projektvezető: A projekt címe:


Semmelweis Egyetem, Orvosi Vegytani, Mol. Biol. és Pathobiok. Intézete Figyelemzavar/hiperaktivitás és drogfüggőség: genetikai és pszichológiai kockázati tényezők A gyermekkori hiperkinetikus szindróma (Attention deficit hyperactivity disorder, ADHD) az iskolába kerülők mintegy 1-5%-át érintő pszichiátriai tünet együttes. Kezelése elsősorban pszichostimulánssal történik. Irodalmi adatok azt mutatják, hogy a kezelésnek az elmaradása nagyobb arányban vezethet a drogfogyasztás kialakulásához, míg a kezelt esetekben a későbbi drogfogyasztás csökkent mértéket mutat. ADHD-ban szenvedő gyermekek és heroin fogyasztók molekuláris genetikai vizsgálata azt mutatta, hogy a dopamin D4 receptor és a dopamin transzporter bizonyos allélváltozatai nagyobb gyakorisággal fordulnak elő ezekben a populációkban. Saját, előzetes vizsgálataink pedig arra utalnak, hogy a dopamin D4 receptor "hosszú" allélja gyakrabban fordul elő a dezorganizált kötődési típust mutató csecsemőkben. Mindezek alapján elfogadható egy olyan hipotézis, hogy a dezorganizált kötődés, az ADHD és a drogfogyasztásra való hajlam közös genetikai és pszichológiai kockázati elemeket is tartalmaz. Ennek vizsgálatára jött létre a konzorcium, mely molekuláris genetikusokból, pszichológusokból és pszichiáterekből áll. A munka célja az ADHD és a drogfogyasztásra való hajlam pszichológiai és genetikai rizikófaktorainak feltérképezése, és ezek kölcsönhatásának vizsgálata, továbbá a gyógyszeres kezelések hatékonyságának vizsgálata ezen tényezők függvényében.


Nyilvántartási szám: 1B/0009 Szendrői Miklós Projektvezető: A projekt címe:


Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Ortopédiai Klinika Térdizület számítógépes megjelenítésén alapuló stereotaxisos és navigációs műtéti eljárások A kutatócsoport célul tűzte, hogy a térdizület bonyolult mozgását szemlélhetővé teszi computer rétegfelvételek és magnetikus rezonancia vizsgálat segítségével. Különleges fényerősségen alapuló szűrő sorozatokkal megállapítanák az egyes anatómiai pontok elhelyezkedését. Ugyanakkor a metódus lehetőséget ad arra, hogy az izület mozgásában résztvevő csontok érintkező felszínének egymáson történő mozgását is láthatóvá tegye, valamint a mozgás történéseit matematikailag is megfogalmazza. A tér három síkjában történő mozgások szemléltetése új dimenziót nyit meg az izület pontos megismerésére és a sebészet számára is új utat nyit. Az eljárás az egyes anatómai területeket az adatok számítógépes rögzítésével eredeti formájukban és térbeli megjelenítéssel láthatóvá teszi és méretezi. A csonthoz rögzített merev keret segítségével a keretre erősített irányeszközök az előzetes számítások útján beállíthatók és a csontban, izületben levő elváltozás megközelíthető. Magyarul, az előzetes tervek alapján a beavatkozás "vakon" elvégezhető. A másik műtéti metódus az úgynevezett navigációs eszközökkel végezhető. A műtéti eszközöket fényvisszaverő pontokkal ellátva egy optikai készülék segítségével számítógépes feldolgozás útján a képernyőn megjelenítjük. Így a műtét "láthatóvá" válik a képernyőn, sőt az előzetesen bevitt izületen is. A korszerű, három dimenziós, vakon végzett műtétek minimális beavatkozást jelentenek, ugyenakkor igen precízen véghez vihetők.


Nyilvántartási szám: 1A/0010 Trón Lajos Projektvezető:

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, PET Centrum

A projekt címe:

PET minikamera és alkalmazás-technikai K + F


A pozitronemissziós tomográfia (PET) egyike a legmodernebb orvosi-biológiai képalkotó eljárásoknak. A módszer alkalmazása során intravénás úton juttatnak speciális, radioaktív izotóppal jelölt molekulákat a szervezetbe. A nyomjelző anyagnak a szervezeten belüli eloszlásából a szervezet egészséges vagy kóros állapotára lehet következtetni. A diagnosztikai alkalmazások bővítéséhez minél többféle jelzőanyagra van szükség. Olyan jelzőanyagok kifejlesztését tervezzük, amelyek egyéb módszerekkel nehezen diagnosztizálható, daganatos betegségek esetén is eredménnyel használhatók. Olyan mérőmódszert kívánunk kidolgozni, amely segíti a bonyolult agyműtétek műtéti terveinek kimunkálását. Tervezzük, hogy megvalósítjuk a még életképes és a már elhalt szívizom biztonságos elkülönítésére alkalmazható eljárást. Megoldást keresünk az Alzheimer-betegség és egyéb, hasonló tüneteket okozó, de más terápiás módszereket igénylő kórfolyamatok lehető legkorábbi elkülönítésére. Egy kisméretű PET-kamera kifejlesztését is tervezzük, amellyel laboratóriumi kisállatok precíz PET-vizsgálata is megoldható. Ilyen vizsgálatokkal mérhető le az új gyógyszerkészítmények hatékonysága, ami nélkül egyre nehezebb forgalombahozatali engedélyt kapni. Jelenleg az ilyen mini-PET-kamerákból a kínálat nem fedezi a keresletet. A pályázó konzorcium egyik tagja orvosi-diagnosztikai berendezéseket előállító kisvállalat, amelynek a piaci pozíciói sikeres fejlesztés esetén jelentős mértékben javulni fognak.


Nyilvántartási szám: 1A/0011 Varró András Projektvezető: A projekt címe:


Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet A szívritmuszavarokhoz társuló hirtelen halál farmakológiai prevenciója A pályázat alapvető célja olyan potenciális gyógyszerek kifejlesztése, amelyek az életveszélyes szívritmus-zavarok okozta hirtelen halál - a civilizált országokban, így Magyarországon is, egyik leggyakoribb mortalitási tényező - megelőzését szolgálják. A projekt molekuláris biológiai, celluláris és in vivo módszerekkel végzendő komplex alapkutatás során antiaritmiás és proaritmiás mechanizmusok feltárására irányul, amely nemzetközileg jelentős, új tudományos felismerésekhez vezethet. Ezen munka alapján 3 konkrét gyógyszerfejlesztési stratégia felvázolására kerülne sor, amelyek követése a pályázati futamidő végére jelentős új hatásmechanizmusú (multifaktoriális kamrai és szelektiv pitvari) antiaritmiás gyógyszerjelölteket eredményezhet. Az ehhez szükséges széleskörű interdiszciplináris - és egyúttal a nemzeti innovációs célkitűzések érvényesülését is szolgáló kutatás feltételei csak a megfelelő szellemi és gazdasági erőforrások hatékony koncentrációjával, konzorcium-szerű összefogásával biztosíthatók. A pályázó 8-tagú konzorcium a Szegedi Tudományegyetem 5 egyetemi/akadémiai szervezeti egységéből, a Debreceni Egyetem és a Semmelweis Egyetem 1-1 intézetéből és egy vállalkozásból áll olyan financiális konstrukcióban, hogy a pályázott összeget teljes egészében az egyetemi/akadémiai kutató-laboratóriumok használnák fel. Mindez jelentősen elősegítené egy tudás-intenzív hazai szív-érrendszeri farmakológiai kutató-fejlesztő bázis kialakítását és hasznosulását.


Nyilvántartási szám: 1A/0012 Kemény Lajos Projektvezető: A projekt címe:


Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Bőrgyógyászati Klinika Humán bőr ipari méretű előállítása. Bőrbank létrehozása A bőrt nagy kiterjedésben értintő sérülés (égési sérülés, trauma, műtét miatti hámhiány),vérkeringési zavar vagy cukorbetegség miatt kialakuló nem gyógyuló fekélyek gyakran előforduló betegségek; a kezelésük direkt és indirekt költségei tetemesek. A bőr pigmentsejteinek hiánya miatt kialakult festékhiány betegség kezelése pedig nem megoldott. A projekt célkitűzése ezen gyakori betegségek kóroki tényezőinek jobb megismerése, és új terápiák bevezetése. A bőr folytonossági hiányának pótlására olyan szövettenyésztési eljárást dolgozunk ki, amelynek során a beteg saját bőrsejtjeit laboratóriumi körülmények között felszaporítjuk, így az alkalmas lesz nagyobb bőrfelület pótlására. A bőr sejtjeinek lefagyasztásával létrehozandó világszerte is egyedülálló "bőrbank" hozzájárul a betegek hatékonyabb és költségkímélőbb kezeléséhez.


Nyilvántartási szám: 1B/0013 Ádány Róza Projektvezető:

A projekt címe:

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Iskola Népegészségügyi kutatások a magyar lakosság korai halálozásának csökkentése és egészségi állapotának javítása érdekében



A magyar lakosságszám csökkenés aggasztó mértéke melynek hátterében döntően a keringési, daganatos és krónikus májbetegségek okozta korai halálozás rendkívül kedvezőtlen alakulása áll - multidiszciplináris megalapozottságú, össztársadalmi összefogásra építő népegészségügyi program megalkotását tette szükségessé. Az "Egészséges Nemzetért" Népegészségügyi Program sikerének alapfeltétele, hogy hazai népegészségügyi kutatások eredményei alapján kerüljenek meghatározásra a leghatékonyabbnak ígérkező prevenciós/intervenciós programok. Jelen pályázat keretei között a konzorciumi partnerek (a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Iskolája és egyéb kutatóhelyei, az ÁNTSZ ill. az Országos Epidemiológiai Központ, a London School of Hygiene and Tropical Medicine kelet-középeurópai népegészségügyi problémákra szakosodott kutatóközpontja, valamint a kutatások támogatását nemzetközi szinten vállaló gazdasági szervezetek) olyan kutatásokat terveznek, melyek célja a magyar lakosság megbetegedési és halálozási viszonyainak strukturált elemzése, a kedvezőtlen egészségmutatók hátterének feltárása, s a legnagyobb súlyú népbetegségek környezeti és genetikai determinánsainak azonosítása. A program alapvető törekvése, hogy elmélet és gyakorlat között olyan kapcsolatot teremtsenek, mely a népegészségügyi kutatások eredményeinek mielőbbi, s a lehető legközvetlenebb felhasználását biztosíthatja.

Nyilvántartási szám: 1B/0015 Ritoók Pálné Projektvezető: ELTE BTK Pszichológiai Intézet A projekt címe:

Segítő kapcsolati modellek Az életminőség szempontjából kulcsfontosságú az egészség védelme és fejlesztése, amit a modern társadalomban általában is sok tényező veszélyeztet és



hazai viszonyok között a társadalmi-gazdasági változások is kikezdtek. Az egészség tudatos védelme és fejlesztése a pszichológiai tudományok egész csoportjának kitüntetett vizsgálati tárgya és alkalmazási területe. A hazai pszichológiai kutató- és képzőhelyek szakmailag meghatározó körének összefogásával kerül sor egy olyan fejlesztő munkára, amely a különböző segítő kapcsolatok szerepét tisztázza, s ezek összerendezését szolgálja annak érdekében, hogy hatékonyságuk növekedjen. Ennek a fejlesztésnek a szakszerű magalapozására van szükség olyan kutatásokra, amelyek az egészségmagatartásnak a) a társadalmi különbségeit, b) szervezeti feltételeit és fejlesztési lehetőségeit, c) az egyéni életmóddal való összefüggéseit, s d) a társadalmi közgondolkodásba való beágyazódását tárják fel.

Nyilvántartási szám: 1A/0020 Kéri György Projektvezető: A projekt címe:


MTA-Semmelweis Egyetem, Peptidbiokémiai Kutatócsoport Szignáltranszdukciós diagnosztika és terápia daganatokban és érrendszeri betegségekben A projekt célja egy egyénre szabott molekuláris diagnosztika és terápia kidolgozása a rák és az érelmeszesedés kezelésében. Magyarországon a vezető halálokok a szív és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések. A modern gyógyszerkutatás frontvonalában világszerte ezen betegségek validált célmolekuláinak gátlása áll, a jeltovábbítási terápia koncepciója szerint, ami ugyanakkor új tipusú funkcionális genomikára épülő molekuláris diagnosztikát igényel. A pályázat alapvető stratégiája az, hogy a daganatok és érrendszeri betegségek kialakulását és progresszióját kísérő szignál átviteli utakat DNS chip technológiával és fókuszált gén expressziós analízissel feltérképezzük és ezáltal elősegítsük a daganatok molekuláris diagnózisát,


prognózisát és az individuális terápiás terv kialakítását. A vizsgálatsorozat lehetővé teszi, hogy a daganatokat a szignál átviteli mintázat alapján alcsoportokba soroljuk és új terápiás célpontokat azonosítsunk. A műtéti szövetmintákból és a keringésből is meghatározunk különböző molekuláris markereket, növekedési faktorokat és egyéb intercelluláris mediátorokat. Saját fejlesztésű neurális network programunk segítségével korrelációt keresünk az intercelluláris és az intracelluláris jeltovábbítási mintázatok és rendellenességek között, amely új diagnosztikai módszerek kifejlesztését ill. célmolekulák azonosítását célozza. Az új célmolekulák ellen ugyanakkor racionális hatóanyag tervezéssel vezető molekulákat keresünk.

Nyilvántartási szám: 1A/0021 Szolcsányi János Projektvezető: A projekt címe:


PTE ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Neurogén gyulladásgátló és fájdalomcsillapító hatású gyógyszerjelöltek fejlesztése A TT-232 eredeti, új magyar gyógyszerjelölt, ami nemzetközi szintű preklinikai vizsgálati dossziéval rendelkezik és pozitív fázis II/a. klinikai vizsgálatok esetén nagy esélye van, hogy nemzetközi együttműködésben, de hazai irányítással egy új hatékony rákellenes gyógyszer kerüljön kifejlesztésre. A farmakológiai vizsgálatok során felmerült a TT-232 vizsgálata neurogén gyulladásos modelleken, mivel ismert hogy a szomatosztatin és származékai hatást mutatnak a fenti, az ismert nem szteroid gyulladásgátlásra rezisztens esetekben. Preklinikai vizsgálatok: A TT-232 hatásmechanizmusának pontosabb feltérképezését, továbbá analgetikus és széles spektrumú gyulladásgátló hatásának feltárásához a klinikai dosszié összeállításához szükséges állatkísérletek elvégzését tervezzük. További célkitűzés, a TT-232-hoz hasonló hatásmechanizmusú orálisan felszívódó analgetikus és gyulladásgátló gyógyszerjelölt molekula identifikálása,


farmakológiai hatásainak feltárása és a preklinikai dokumentáció összeállításának elkezdése. Klinikai vizsgálatok: A TT-232 első humán hatékonysági fázis II/a. vizsgálata melanoma indikációban 2001. júniusában megkezdődött. A további klinikai teszteket korai fázisú melanomás betegek kontrollált összehasonlító vizsgálatával akarjuk végezni humán hatás detektálása céljából További klinikai vizsgálatot tervezünk emlőrákos betegeken.

Nyilvántartási szám: 1A/0023 Schaff Zsuzsa Projektvezető: A projekt címe:


Semmelweis Egyetem ÁOK II.sz Pathológiai Intézet Molekuláris mechanizmusok megismerése daganatos betegségekben A malignus daganatok alapvetően genetikai betegségeknek tekinthetők, mivel egyes gének, géntermékek károsodása, szabályozásának felborulása, illetve számos génkárosodás bonyolult összjátéka vezet az adott genetikai rendszer átalakulásához. A humán genom megismerése mellett, egy betegség kialakulásának kulcsfontosságú pontjainak felderítése a diagnosztika és a therápia tervezésének alapjait jelenti. E cél eléréséhez szükséges eszköz a molekuláris szövetbázis, mely a klinikopathologiai dokumentáció mellett megfelel a molekuláris biológia speciális anyagkezelésének. A másik alappillér a több ezer gén egyidejű vizsgálatára és statisztikai kiértékelésre alkalmas DNS chip technika és az eredmények nagyszámú mintán való tesztelése szöveti mikroarray-vel. Fő célunk szöveti molekuláris bázis létrehozása, melynek vizsgálatából származó és ismert genetikai eltérések alapján a májrákok, emlőrákok és a húgyhólyagrákok specifikus elváltozására alapozva diagnosztikus eljárást kívánunk kifejleszteni. A DNS és szöveti mikroarray genetikai eredményeiből kiindulva vizsgálni kívánjuk a gyűjtött és archív májtumor mintákon a


májrák kialakulásában a hepatitis vírusok, valamint a daganatos mikrokörnyezet molekuláinak szerepét. Az extracelluláris mátrix további vizsgálataként két proteoglikán molekulának, a syndecan-2-nek és az agrinnak, valamint az újonnan felfedezett fehérjecsaládnak, a matrilinek tumorbiológiai szerepét kívánjuk modellezni szöveti szinten és transzgenikus egér modelleken.

Nyilvántartási szám: 1A/0026 Dóczi Tamás Projektvezető: Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar A projekt címe:

Egy fel nem ismert járvány: sérülések és balesetek


Magyarországon minden tizedik ember külső behatásra visszavezethető ok miatt hal meg. A 0-40 éves korcsoportban minden harmadik halálesetet baleset okoz. A világ számos országában a sérülések és balesetek népbetegség jellegét felismerték, azokat az egészségügyi rendszer kiemelt feladatként kezeli. Az Európai Unióban évi 70 milliárd EURO-ba kerül a közúti balesetek sérültjeinek ellátása; az Amerikai Egyesült Államokban csak a koponyasérülésekkel kapcsolatos összes kezelési költség évi 50 milliárd dollárra tehető. Annak ellenére, hogy Magyarországon a táppénzes napok közel 20 %-a balesetekhez kapcsolható, pontos adatok sem az ellátó rendszer hatékonyságáról, sem a balesetek epidemiológiai vonatkozásairól nem állnak rendelkezésre. A sérülések megfelelő kezelésével jórészt munkaképes emberek egészsége állítható helyre: a kezelés költség-hatékonysága kiemelkedően magas. A fenti megállapításokat figyelembe véve jelen kutatási program kidolgozói azt a célt tűzték ki, hogy a Pécsi Tudományegyetemen folyó alapkutatási programok eredményeire épülő, az Universitas, mint tudáscentrum adta kivételes lehetőségeket felhasználó multidisciplináris, kollaboratív kutatási programot készítsenek.


Nyilvántartási szám: 1A/0027 Tulassay Tivadar Projektvezető: Semmelweis Egyetem, I.sz. Gyermekklinika A projekt címe:

Vesebetegek életminőségének javítása


Hazánkban mintegy 38000 idült vesebeteg van, és ez a szám évente 10%-al növekszik. Célunk, hogy a költséges kezelésben részesülő betegek életminősége elfogadható maradjon. A kezelés során a betegek életminőségét rontó szövődmény (csont, cardiovasculáris, lipid, gastroenterológiai, és endokrin) alakul ki, melyek növelik a halálos szövődmények rizikóját. A projekt megvalósítása Semmelweis Egyetem 3 klinikája, 3 vállalat valamint a Nephrológiai Társaság és kezeléseket végző dialízis állomások összefogásán alapul. A kutatás alapját génpolimorfizmusok vizsgálat sorozata képezi, a fent említett 5 szövődmény jellemzésére választott vizsgálatokkal kiegészítve. Az összeállított adatbázist logisztikus regresszióanalízissel vizsgáljuk, megkeresve a genetikai eltérések társulását, melyek együttes fennállása a várható klinikai lefolyást és a szövődmények kialakulását nagy valószínűséggel előre jelezik. Az adatokra építve olyan diagnosztikai DNS-chipet fejlesztünk ki, amely alkalmas a veseelégtelenségben az egyénileg várható rizikófaktorok kimutatására, amelyekre a hosszú kezelés során fokozottan kell figyelni. A projekt célja a chip fejlesztéssel az, hogy e betegcsoport vizsgálatával olyan adatokhoz jussunk, melyek lehetővé teszik a szövődmények kialakulásának megelőzését azt, hogy az alkalmazott terápiás protokollokat a betegek egyéni rizikótényezőinek megfelelően optimalizáljuk, növelve ezzel a kezelés hatékonyságát a költségek mérséklése mellett.


1. program: Az életminőség javítása

Recommend Documents