1. PREZENTAREA GENERALĂ A PROIECTULUI

Cooperare interregională

1. PREZENTAREA GENERALĂ A PROIECTULUI În data de 3 ianuarie 2011, Asociaţia pentu Promovarea Afacerilor în România, cu sediul în Oradea, a lansat un proiect strategic de dezvoltare a resurselor umane, care se implementează pe parcursul unei perioade de doi ani, vizând dezvoltarea spiritului antreprenorial şi creşterea abilităţilor antreprenoriale ale persoanelor din regiunile de dezvoltare Nord-Vest, Centru şi Vest. Conform obiectivului formulat, ideea principală care a stat la baza dezvoltării proiectului, a fost aceea de a încuraja, prin multiple instrumente, antreprenoriatul şi ocuparea forţei de muncă în centrele urbane din regiunile vizate prin crearea de noi întreprinderi, precum şi prin consolidarea întreprinderilor existente. În vederea realizării acestui obiectiv, parteneriatul format pentru acest proiect şi-a propus implementarea unei soluţii complexe, compuse din acţiuni interdependente, complementare, numite de noi model integrat de dezvoltare antreprenorială. Ce a presupus acest model integrat de dezvoltare antreprenorială? Înainte de toate, a însemnat o abordare integratoare, prin care atenţia parteneriatului se concentrează nu doar asupra importanţei creării de noi afaceri, ci şi asupra sprijinirii acelor antreprenori care au lansat şi gestionează o afacere, o activitate independentă, dar care necesită formare profesională şi/sau sprijin din partea unor profesionişti în domeniul dezvoltării antreprenoriale, pentru a deveni din ce în ce mai buni. Totodată, modelul integrat a presupus identificarea mai multor instru mente prin care se vine în sprijinul potenţialilor antreprenori şi al managerilor întreprinderilor mici şi mijlocii. Instrumentarul oferit în cadrul proiectului a inclus o formare profesională în cadrul unor cursuri autorizate de către CNFPA, fie în vederea dezvoltării competenţelor antreprenoriale, fie ale celor manageriale. Pe lângă oportunităţile de formare în cadrul proiectului, prin proiect s-au oferit servicii de sprijin personalizate, în vederea iniţierii de noi afaceri şi în vederea dezvoltării celor existente. Modelul integrat a însemnat în acelaşi timp şi o viziune îndreptată atât către realităţile existente, cât şi către o realitate viitoare, pe care dorim s-o construim prin acest proiect. Îndreptarea către prima direcţie s-a realizat printr-un set de activităţi de cercetare şi analiză în domeniul antreprenoriatului, iar concentrarea asupra celei de-a doua direcţii prin activităţi inovatoare, implicând adaptarea a două noi programe de formare, prin care a fost posibilă pregătirea profesională a unor viitori consilieri în domeniul dezvoltării antreprenoriale

1

2

Idei pentru dezvoltare antreprenorială

şi a unor manageri de programe de formare antreprenorială, în vederea asigurării sustenabilităţii profesionale a rezultatelor obţinute prin proiect. Scopul realizării acestui ghid profesional a constat în observarea şi analiza acelor forme şi metode manifestate în practică, prin care cooperarea interregională a avut loc, iar prin experienţa acestei colaborări, se pot trage concluzii ce pot fi prezentate în mod public pentru a servi ca instrument pentru planificarea unor cooperări viitoare.

2. CUM S-A REALIZAT ACEST GHID Un grup de experţi a fost contractat pentru a se realiza o monitorizare profesională a proiectului şi a diferitelor procese interne care au loc în cadrul acestui proiect. Iniţiatorii proiectului au avut această abordare originală tocmai pentru că încă din faza de planificare, proiectul a avut mai multe elemente originale. Echipa de experţi a cules date şi informaţii şi şi-a format opinia pe baza următoarelor elemente:

■■ ■■ ■■

discuţii directe cu reprezentanţii partenerilor, cu ocazia unor vizite de monitorizare, efectuate pe parcursul derulării proiectului, urmărirea activităţilor de comunicare şi promovare ale proiectului, analiza documentelor programatice care stau la baza acordării acestei finanţări (la nivel de apel concret, program cadru, legislaţie aferentă), precum şi principii formulate la nivel naţional şi european, cu privire la aspectele care privesc şi acest proiect.

Echipa de experţi selectată a avut referinţe relevante în domeniul politicilor europene de finanţare şi de dezvoltare regională, în domeniul managementului fondurilor europene la nivel naţional, dar dispune şi de cunoştinţe de fond privind realităţile existente la nivelul zonei geografice vizate de acest proiect.

3. COOPERARE INTERREGIONALĂ DIN PUNCT DE VEDERE AL PARTENERIATULUI Abordarea interregională din cadrul acestui proiect a fost, în primul rând, un element încurajat POS Dezvoltarea Resurselor Umane, unde o condiţie de bază a unui proiect strategic este crearea unui parteneriat care implică organizaţii din cel puţin trei regiuni de dezvoltare.


A. PARTENERII IMPLICAŢI ÎN PROIECT Asociaţia pentru Promovarea Afacerilor în România (APPAR) (www.rove.ro) REGIUNEA NORD-VEST Asociaţia pentru Promovarea Afacerilor în România este o organizaţie neguvernamentală, având ca scop sprijinirea procesului de dezvoltare şi de structurare a economiei româneşti, prin dezvoltarea mediului de afaceri, în special a întreprinderilor mici şi mijlocii din România. APPAR are experienţă considerabilă atât în domeniul formării profesionale a adulţilor, cât şi în implementarea de proiecte de dezvoltare antreprenorială şi de dezvoltare a resurselor umane. Asociaţia este furnizor autorizat de formare profesională, organizând cursuri de formare autorizate pentru mai multe ocupaţii, cum ar fi: inspector de specialitate protecţia muncii, coordonator în materie de sănătate şi securitate în muncă, manager de proiect. În cadrul proiectului, APPAR şi-a extins oferta de programe de formare profesională prin autorizarea programelor de formare pentru ocupaţia de manager resurse umane, manager îmbunătăţire procese, precum şi pentru dezvoltarea competenţelor antreprenoriale în cadrul a trei programe de formare specifice, în domeniul antreprenoriatului.

3

4


ROLUL ÎN COOPERAREA INTERREGIONALĂ În cadrul proiectului, Asociaţia pentru Promovarea Afacerilor în România este responsabilă pentru funcţionarea Centrului Regional NORD-VEST din Marghita (ulterior Săcueni), în cadrul căruia furnizează servicii de formare profesională şi de sprijin în vederea iniţierii de noi afaceri şi în vederea consolidării întreprinderilor existente la nivelul regiunii de dezvoltare Nord-Vest. Pe lângă rolul de coordonator regional, APPAR şi-a asumat şi rolul de lider de consorţiu pentru acest proiect, sarcinile privind coordonarea generală a proiectului, de asigurare a elementelor şi instrumentelor de cooperare legându-se de acest partener. Centrul de Cercetare a Relaţiilor Interetnice (CCRIT) www.ccrit.ro REGIUNEA NORD-VEST Centrul de Cercetare a Relaţiilor Interetnice este un institut de cercetare socială, afiliat facultăţii de sociologie şi asistenţă socială a Universităţii Babeş-Bolyai, specializat în culegerea şi analiza sociologică a unor date valide privind situaţia minorităţilor naţionale, relaţiile interetnice şi multiculturalismul din România. În cadrul institutului funcţionează un centru de documentare pentru multiculturalism, deschis pentru public. De la înfiinţarea sa, în 1992, institutul a desfăşurat numeroase anchete sociologice bazate pe chestionar pe eşantioane reprezentative la nivel naţional sau regional, studii calitative de evaluare a politicilor publice şi serviciilor sociale, studii empirice de antropologie socială şi culturală, precum şi o serie de programe academice în colaborare cu parteneri naţionali şi internaţionali. În ultimii ani, institutul a efectuat mai multe cercetări în domeniul sociologiei economice. Aceste cercetări au vizat măsurarea nivelului încrederii sociale şi a efectului acesteia asupra dezvoltării economice, rolul capitalului social în promovarea cooperării economice. ROLUL ÎN COOPERAREA INTERREGIONALĂ


În cadrul acestui proiect, Centrul de Cercetare a Relaţiilor Interetnice a fost responsabil pentru realizarea activităţilor de cercetare şi analiză. Fundaţia LAM www.lamilieni.ro REGIUNEA CENTRU Fundaţia LAM este o organizaţie neguvernamentală, care desfăşoară următoarele activităţi relevante pentru proiect: sprijinirea dezvoltării regionale şi zonale, rurale şi urbane în România, în contextul statutului de ţară membră a Uniunii Europene; sprijinirea prin diferite mijloace a înfiinţării şi dezvoltării fermelor agricole private şi a întreprinderilor mici şi mijlocii; sprijinirea învăţământului, a formării profesionale a adulţilor şi a perfecţionării profesionale prin educaţie, organizare de cursuri, schimb de experienţe, conferinţe, seminarii, precum şi practică profesională în ţară şi în străinătate; colaborare cu instituţii şi organizaţii private şi de stat, din ţară şi de peste hotare, având scopuri identice sau asemănătoare, precum şi sprijinirea acestora; analiza, pregătirea şi monitorizarea proiectelor proprii şi a proiectelor altor instituţii, cu scopuri identice sau asemănătoare. Fundaţia are experienţă în furnizarea de servicii de formare profesională, organizând cursuri autorizate pentru următoarele ocupaţii: crescător de animale, lucrător în cultura plantelor, lucrător în gospodărie agroturistică, ghid de turism şi paznic de vânătoare. Oferta de formare a Fundaţiei se completează pe parcursul şi în urma implementării proiectului cu noi programe de formare autorizate în domeniul dezvoltării competenţelor antreprenoriale şi manageriale. Pe lângă activităţile de formare, fundaţia are experinţă considerabilă în domeniul consilierii în vederea sprijinirii înfiinţării şi dezvoltării fermelor agricole private şi a întreprinderilor mici şi mijlocii. ROLUL ÎN CADRUL PROIECTULUI În cadrul proiectului, Fundaţia LAM este responsabilă pentru funcţionarea Centrului Regional CENTRU din Târgu Secuiesc, în cadrul căruia furnizează servicii de formare profesională şi de sprijin în vederea iniţierii de noi afaceri şi în vederea consolidării întreprinderilor existente la nivelul regiunii de dezvoltare

5

6


Centru. Asociaţia de Afaceri Ungare în România (AAUR) www.hungarianbusiness.ro REGIUNEA VEST Asociaţia de Afaceri Ungare în România a fost înfiinţată în anul 2005, la iniţiativa mai multor întreprinderi şi oameni de afaceri din România. Scopul asociaţiei este acela de a oferi sprijin şi asistenţă în domeniul mediului de afaceri şi al legislaţiei pentru societăţile asistate, prin promovarea relaţiilor de afaceri naţionale şi internaţionale în interesul dezvoltării mediului de afaceri din România. Printre cele mai importane atribuţii ale asociaţiei, subliniem următoarele: întărirea încrederii reciproce dintre întreprinderile membre, asigurarea schimbului de informaţii, susţinerea şi promovarea în direcţia organismelor abilitate a punctelor de vedere şi opiniilor întreprinderilor membre; întreţinerea unei relaţii de colaborare cu camerele de comerţ, cu organizaţiile şi instituţiile publice; culegerea şi transmiterea de informaţii în direcţia membrilor, precum şi identificarea oportunităţilor de atragere de fonduri; organizarea de simpozioane, mese rotunde şi seminarii pentru întreprinderile membre; reprezentarea comună a intereselor economice ale membrilor; realizarea unei reţele de colaborare între antreprenori. Asociaţia sprijină activitatea, initiaţivele de cooperare şi dezvoltarea economică a membrilor săi, contribuind la întărirea coeziunii sociale şi economice atât la nivel regional, cât şi la nivel naţional. ROLUL ÎN CADRUL PROIECTULUI În cadrul proiectului, Asociaţia de Afaceri Ungare în România este responsabilă pentru funcţionarea Centrului Regional VEST din Jimbolia, în cadrul căruia furnizează servicii de formare profesională şi de sprijin în vederea iniţierii de noi afaceri şi în vederea consolidării întreprinderilor existente la nivelul regiunii de dezvoltare Vest. Türr István Képző és Kutató Intézet Békéscsabai Igazgatósága


(BRKK) www.tkki.hu PARTENER TRANSNAŢIONAL Partenerul transnaţional este un furnizor autorizat de formare profesională continuă din Ungaria, cu o experienţă de 18 ani în domeniul formării profesionale a adulţilor. Printre cele peste 90 de programe de formare profesională autorizate se numără şi programele în domeniul dezvoltării antreprenoriale („Dezvoltarea competenţelor antreprenoriale – e-learning”, „Administrator întreprinderi”), în domeniul formării şi a managementului programelor de formare profesională. Pe lângă furnizarea de formare profesională, centrul de formare oferă servicii integrate legate de dezvoltarea resurselor umane. Printre serviciile de asistenţă metodologică ale centrului de formare se numără asistenţa în elaborarea de materiale de curs, respectiv evaluarea şi certificarea cunoştinţelor şi abilităţilor dobândite anterior. Activităţile de dezvoltare realizate de către centrul de formare urmează două direcţii. Dezvoltarea orizontală are în vedere modernizarea şi actualizarea permanentă a programelor de formare profesională şi a serviciilor de ocupare, respectiv inovarea metodologică, pe de o parte, şi extinderea oportunităţilor de accesare a serviciilor, prin oferirea de căi de acces alternative, în vederea implicării extinderii grupului ţintă, pe de altă parte. Dezvoltarea verticală presupune realizarea unui program regional şi transregional complex, care implică diseminarea naţională, diseminarea internaţională, elaborarea de programe de formare şi de ocupare armonizate, precum şi de programe de formare modulare independente. ROLUL ÎN CADRUL PROIECTULUI În cadrul proiectului centrul de formare „Türr István Képző és Kutató Intézet Békéscsabai Igazgatósága” este responsabil pentru realizarea activităţilor inovatoare şi transnaţionale, pentru elaborarea programelor de formare în domeniul dezvoltării competenţelor antreprenoriale şi manageriale, precum şi pentru realizarea activităţilor de mentoring pe parcursul furnizării serviciilor de formare de către centrele regionale.

7

8


B. MOTIVUL ALEGERII ACESTEI FORME DE COOPERARE Parteneriatul creat în cadrul acestui proiect nu a fost unul existent, fără oportunitatea de finanţare din cadrul POS Dezvoltarea Resurselor Umane. Cu toate că majoritatea organizaţiilor aveau deja cunoştinţă despre celelalte, înaintea acestui proiect nu s-a discutat eventualitatea unei cooperări interregionale de anvergură. Din această cauză credem că abordarea POS DRU, în cazul proiectelor strategice, este una binevenită, este una care chiar reuşeşte să genereze cooperări care trec de bariera limitelor regionale. În alegerea fiecărui partener pentru a acest proiect, s-a avut în vedere competenţa fiecăreia în parte, experienţa colaborării cu sectorul privat, cu toate că fiecare partener vine din mediul non-profit (respectiv partenerul transnaţional din sectorul public), şi desigur şi aria geografică în care aceste organizaţii au activat. Fiecare organizaţie a avut totodată experienţa colaborării la nivel interregional prin proiecte concrete, deci disponibilitatea faţă de deplasări pe distanţe mai lungi, în vederea delurării unor proiecte de anvergură, a existat deja. Atragerea partenerului transnaţional a avut raţiuni profesionale, partenerul din Ungaria având capacitatea profesională operaţională de a coordona, într-un orizont de timp relativ scurt, crearea unui set întreg de materiale profesionale din domenii conexe, dar totuşi foarte diverse. Proiectul a demonstrat, din acest punct de vedere, faptul că expertiza străină poate aduce avantaje semnificative la nivel calitativ şi profesional.

4. COOPERARE INTERREGIONALĂ ÎN PRACTICĂ A. De ce cooperare interregională? Considerente generale În prezent, cooperarea interregională nu este considerată o prioritate majoră la nivelul Uniunii Europene sau la nivelul ţării noastre. Procesele de dezvoltare şi finanţările aferente se concentrează mai ales pe proiecte ce contribuie la dezvoltarea regiunilor şi mai puţin pe interacţiunea regiunilor deja dezvoltate. Totuşi, sunt unele programe şi sunt finanţate proiecte, mai ales prin programele transfrontaliele şi multinaţionale, prin care entităţi din diferite regiuni, aparţinând unor ţări deasemenea diferite, intră în parteneriat, pentru implementarea


unor proiecte de anvergură. La nivel de ţări (sau zone NUTS I), cooperările interregionale există rareori şi în domenii foarte specifice. Desigur, dacă ne orientăm spre analiza unor proiecte naţionale, atunci am putea să concluzionăm că este încurajată şi cooperarea interregională, însă în cazul proiectelor naţionale, o coordonare centralizată din Bucureşti domină astfel de proiecte şi programe. Considerente specifice ale POS DRU Cu toate că nu este o prioritate speficică la nivel general, în perioada 2007-2013, cooperarea interregională a apărut în proiectele de dezvoltare a resurselor umane finanţate prin Fondul Social European, mai ales prin prisma sprijinirii financiare a unor proiecte strategice, care implicau participarea unor entităţi juridice din cel puţin trei regiuni de dezvoltare. Apelurile aferente proiectelor strategice au fost separate de cele de tip grant, iar nivelul finanţărilor a fost, deasemenea, mult mai mare, decât în cazul unor granturi normale. În prezent nu s-a decis încă, dacă această abordare va rămâne valabilă şi pentru perioada de programare 2014-2020, însă este cert că proiectele ce se axează pe o dezvoltare în interiorul regiunilor ţării, vor avea în continuare prioritate. Este însă clar că dezvoltarea resurselor umane va exista în continuare, şi există o necesitate în continuare de a interveni cu proiecte concrete, finanţate de comunitatea europeană, care au menirea pregătirii resurselor umane pentru o piaţă europeană comună. B. Considerente generale cu privire la regionalizare în Uniunea Europeană Fără îndoială, dezvoltarea regională reprezintă una dintre cele mai importante priorităţi ale Uniunii Europene în ultimele trei decenii. Acest lucru se bazează pe o logică simplă a funcţionării oricărui sistem, şi anume, că sistemul, ca un întreg, poate funcţiona cel mai eficient numai dacă toate componentele sale asigură randamentul necesar. Încă din anii ’70, s-a constatat faptul că politicile de coeziune economică şi socială nu pot fi implementate la nivel naţional, ci trebuie iniţiate măsuri şi intervenţii, specifice la un nivel mai mic de unitate geografică. Şi în prezent, decalajele în interiorul UE sunt uriaşe, în ceea ce priveşte producţia economică şi nivelul de trai al populaţiei. Astfel că, dezvoltarea regională va fi în continuare prezentă pe agenda construcţiei europene. În ceea ce priveşte însă regionalizarea României, tema rămâne una larg dezbătută, dar din care lipsesc acele elemente principale, care, puse în practică, ar putea transforma regiunile de dezvoltare.

9

10


(sursa: EUROSTAT, 17 septembrie 2013) http://epp.eurostat.ec.europa.eu/statistics_explained/images/0/01/Gross_domestic_product_(GDP)_per_inhabitant,_in_purchasing_power_standard_(PPS),_by_NUTS_3_regions,_2009_(1)_(%25_of_the_EU-27_average,_EU-27%3D100)_map.png


Comunitatea Economică Europeană s-a confruntat, încă de la înfiinţarea sa, cu problemele cauzate de decalajele între diferitele sale regiuni. Această problemă a fost tratată în mod specific până la primele valuri de extindere, sudul Italiei fiind acea parte a comunităţii economice, care diferea considerabil de celelalte regiuni ale Beneluxului, Germaniei, Italiei şi Franţei. Însă, odată cu lărgirea Comunităţii Economice Europene cu Marea Britanie, Grecia, Spania şi Portugalia, ponderea zonelor mai slab dezvoltate a crescut vertiginos. Fondul European de Dezvoltare Regională a apărut în acest context ca şi instrument de finanţare a dezvoltării coeziuni economice şi sociale, prin dezvoltarea armonioasă a regiunilor şi scăderea diferenţelor de dezvoltare dintre acestea. Regiunile dispun de o mai mare capacitate de a răspunde intereselor comunităţii, decât autorităţile naţionale. Acest fapt a fost validat de rezultatele transformărilor ce au avut loc în 14 state membre din cele 15 ale UE, începând cu anii ’80, când toate statele membre ale UE-15, au trecut la implementarea unor reforme constituţionale şi administrative, având ca rezultat crearea unor noi autorităţi administrativ-teritoriale, cărora le-au fost transferate o serie de competenţe legate de managementul economic şi social. Regionalizarea a fost realizată în conformitate cu tradiţiile şi strategia adoptată de parlamentele naţionale şi au putut fi distinse cinci variante de implementare:

■■ ■■ ■■ ■■ ■■

regionalizarea administrativă (crearea de către stat a unor noi autorităţi subnaţionale): Franţa, Grecia Portugalia, Suedia, Estonia, Ungaria şi Lituania; regionalizarea prin extinderea competenţelor autorităţilor locale existente: Danemarca, Finlanda şi Irlanda, Ungaria şi România; descentralizarea regională (crearea de noi autorităţi teritoriale, la un nivel situat deasupra unor autorităţi teritoriale existente, primind denumirea de regiuni): Portugalia (dar numai după reforma constituţională din 1997), Suedia, parţial, Marea Britanie, Polonia, Cehia şi Slovacia; autonomia regională sau regionalizarea politică: Spania, Italia şi Belgia; regionalizarea prin intermediul autorităţilor federale: Germania, Austria sau Belgia.

La nivelul UE, apariţia noilor parteneri şi competitori, regiunile, ca rezultat al reformelor administrative, apărute începând cu anii ’80, a însemnat şi implicarea lor în derularea fazelor de planificare şi implementare a programelor şi politicilor UE. Astfel, s-a schimbat complet scena pe care evoluau până recent actorii, acum

11

12


adoptarea deciziilor politice şi economice fiind mult mai fragmentată. În plus, existenţa numeroaselor comitete şi grupuri de lucru, ce participă la formarea deciziei, sau studiază modul în care este percepută maniera de guvernare europeană, evidenţiază necesitatea aplicării principiilor bunei guvernanţe, inclusiv introducerea unor reforme, care să asigure participarea mai largă a cetăţenilor şi a societăţii civile la elaborarea politicilor comunitare. C. Considerente generale cu privire la cooperarea interregională La nivel european, cooperarea interregională este abordată mai ales din punct de vedere al cooperării transfrontaliere. Astfel, în perioada programatică 20072013, au existat mai multe programe la nivel comunitar, care implicau participarea mai multor ţări, iar finanţările au fost, deasemenea, acordate proiectelor cu participare multinaţională. În majoritatea proiectelor, cooperarea a luat forma unor cooperări interregionale, neexistând un impact naţional prin activităţile derulate de către fiecare partener participant în proiect. Nu prea există expertiză practică, formată în România, în ceea ce priveşte cooperarea interregională. Totuşi, abordarea Programului Operaţional Dezvoltarea Resurselor Umane (POS DRU) a fost o experienţă, care a contribuit, prin finanţarea unor proiecte strategice, la crearea unui precedent la nivel de proiecte, în ceea ce priveşte cooperarea interregională. Iată, drept exemplu şi acel proiect, în cadrul căruia s-a realizat această analiză a cooperării interregionale. Fondul Social European, ca şi parte a familiei fondurilor structurale, nu se axează neaparăt numai pe dezvoltare regională, ci mai degrabă pe priorităţi naţionale, care au însă impact şi asupra regiunilor. Acest lucru a permis programului POS DRU, să identifice o formă de finanţare prin proiecte strategice, care implicau participarea instituţională din cel puţin trei regiuni de dezvoltare. Cu toate că majoritatea proiectelor strategice s-au realizat printr-o coordonare din capitala României, Bucureşti, au existat şi cazuri (vezi şi proiectul, în cadrul căruia s-a realizat această analiză), în care această cooperare interregională s-a realizat şi fără participarea „centrului”. D. Sectorul neguvernamental Cu toate că proiectul în cauză a fost unul strategic, cu o finanţare care a depăşit 2 milioane de euro, proiectul a fost implementat de către un consorţiu format din


organizaţii neguvernamentale. Această situaţie a însemnat, de fapt, o asumare a unei responsabilităţi mari de către ONG-urile participante, care, desigur, a adus şi beneficii la nivel de dezvoltare instituţională, dar a însemnat şi un risc major asumat, care putea să aibă efecte asupra fiecărei organizaţii în parte. Prin acest proiect s-a demonstrat faptul că sectorul neguvernamental din provincie (şi nu Bucureşti) are profesionalismul necesar pentru a implementa proiecte cu impact geografic mare, fapt ce subliniază şi o capacitate de implicare a unor astfel de organizaţii în proiecte majore şi reţele, care implică un management pe mai multe nivele şi o responsabilizare a organizaţiilor implicate. E. Transilvania și Banatul: aspecte istorice și geografice

Dacă luăm în considerare aspecte geografice şi istorice, putem să spunem că zona acoperită de acest proiect acoperă un teritoriu, care este considerat Transilvania în sensul larg al cuvântului, şi totodată reprezintă un teritoriu, care are şi o istorie comună în anumite perioade ale secolelor din mileniul II. Din acest punct de vedere, acest proiect este primul de acest gen cunoscut de autori, care a încercat să definească o zonă de acoperire a comunităţilor mici,

13

14


urbane din acest teritoriu. Această zonă geografică este bine delimitată de graniţe naţionale şi geografice, în sensul că partea de nord şi vest este delimitată de graniţele cu Ucraina, Ungaria şi Serbia, iar cea de est şi sud de către Munţii Carpaţi. Din punct de vedere istoric, obstacolele geografice (munţii) au reprezentat întotdeauna un impediment în dezvoltarea relaţiilor comerciale, comerciantul având o alegere de făcut între a trece munţii sau eventual a călători timp mai îndelungat, dar în siguranţă mai mare, pentru a face comerţ cu mărfuri. Desigur, în prezent aceste impedimente nu sunt atât de importante, dar totuşi, logica interacţiunii unor regiuni şi microregiuni cu altele a rămas în picioare. Dacă luăm în considerare condiţiile stabilite de programul POS DRU, putem spune că regiunile Vest, Centru şi Nord-Vest au reprezentat singura combinaţie, prin care s-a putut realiza un proiect strategic, în care una, şi numai o regiune istorică a fost implicată, şi anume Transilvania (incluzând Banatul, Crişana şi Maramureşul). G. Cooperare interregională la nivelul partenerilor implicaţi în proiect Cel mai mare efect al cooperării interregionale s-a manifestat, probabil, chiar în cadrul parteneriatului format pentru pregătirea şi derularea acestui proiect. Faptul că s-a derulat un proiect de importanţă strategică, că au paticipat organizaţii partenere din trei regiuni diferite ale ţării, că în acest parteneriat au intrat şi organizaţii din afara cadrului normal de cooperare, au transformat proiectul într-unul transnaţional (fapt mai neobişnuit în cadrul POS Dezvoltarea Resurselor Umane). Derularea proiectului, colaborarea partenerilor, întâlnirile operaţionale au facilitat înţelegerea reciprocă a diferitelor situaţii specifice din diferitele regiuni. Cu toate că a fost un proiect de colaborare interregională şi internaţională, acest proiect nu a reuşit să genereze un parteneriat sustenabil pe termen lung, în sensul în care probabilitatea să se formeze exact acelaşi parteneriat pentru un nou proiect major, este destul de mică. Totuşi, există, fără nici un dubiu, o instituţionalizare a relaţiilor dintre aceste organizaţii, care pot duce la alte cooperări, în care poate nu toţi participă la proiect, dar unele organizaţii pot decide din nou să realizeze proiecte în parteneriat, chiar cu aspect interregional. Acest proiect nu s-a construit pe un parteneriat existent pe termen lung, de aceea ar mai fi nevoie de cel puţin 2-3 proiecte majore, ca relaţiile de parteneriat să devină permanente


între organizaţii şi nu numai la nivel de măsuri şi activităţi concrete, cum a fost cazul acestui proiect. F. Cooperare interregională a sectorului privat din zonele ţintă ale proiectului Prin prisma experienţelor căpătate prin intermediul derulării proiectului, putem spune că în prezent nu se pune încă problema unei omogenităţi la nivel de sector privat din zonele mici urbane ale Transilvaniei. Problemele antreprenorului, ale companiilor, care se organizează mai ales sub formă de microîntreprinderi sau IMM-uri, devin cât de cât omogene la nivel de microregiuni sau judeţe, neexistând o omogenitate nici chiar la nivel de regiune. Unul din motivele acestui fenomen este şi faptul că regiunile de dezvoltare nu au fost create pe baza analizei dinamicii economice, dar şi a aspectelor istorice şi geografice ale cooperării şi coeziunii economice şi sociale de pe teritoriul României. O mobilitate interregională, din cadrul proiectului, a participanţilor la training, ar fi putut constitui eventual o sursă de informaţie în plus, în ceea ce priveşte identificarea unor probleme comune cu care se confruntă antreprenorii din diferitele regiuni. Însă, în primul rând mobilitatea antreprenorilor şi angajaţilor este destul de redusă, nu există disponibilitate de a face călătorii mari de dragul schimbului de experienţă. În al doilea rând, concurenţa dintre micro întreprinderi se realizează la nivel local, iar bariera de acces pe o piaţă nouă (de exemplu, dintr-o altă regiune) este greu de înlăturat, comparativ cu capacităţile existente ale antreprenorilor. O soluţie pentru a conecta, totuşi, grupurile ţintă din diferite regiuni, a fost reprezentată de soluţiile informatice create în cadrul proiectului. Proiectul a avut o abordare pozitivă în acest sens, fapt ce rezultă şi din formularea unor propuneri concrete de a încuraja soluţiile şi oportunităţile oferite de tehnologia informaţiei şi societatea informaţională. Însă, probabil, şi din lipsă de experienţă în acest domeniu, soluţiile informatice nu au reuşit să genereze un impact major, de exemplu, la nivel de interacţiune a unor persoane prin platformele online de elearning. De exemplu, gradul de utilizare a soluţiei online de emitere a facturilor a fost mai mare, probabil din cauza utilităţii imediate crescute. Cercetările realizate de CCRIT în cadrul acestui proiect relevă şi faptul că statutul de întreprinzător este preferat îndeosebi de tinerii din regiunea Centru, care

15

16


lucrează ca întreprinzători sau care au funcţii de conducere în sectorul serviciilor sau sunt studenţi. Alături de oraşele mai mari (peste 50 000 de locuitori) sau municipii, am putut să înregistrăm o înclinaţie mai pronunţată către antreprenoriat şi în oraşele mai mici (sub 10 000 de locuitori). Majoritatea celor care preferă antreprenoriatul, sunt bărbaţi, dintre care o proporţie mai mare cu studii universitare şi au taţi, care la rândul lor, au studii superioare. Deasemenea, o înclinaţie mai mare spre antreprenoriat se manifestă şi în rândul persoanelor necăsătorite, care, în ciuda vârstei tinere, dispun de venituri peste medie. În mod similar, existenţa independentă de întreprinzător individual (pe cont propriu) îi atrage pe tinerii care nu şi-au întemeiat încă o familie, care au studii medii şi îşi câştigă pâinea ca privaţi şi liber profesionişti sau ca muncitori angajaţi. Dorinţa de a fi independent este ridicată, în special, în rândul celor fără venituri (o proporţie semnificativă dintre aceştia sunt elevi sau studenţi). H. Rolul tehnologiei informaţiei în cooperarea interregională În cazul acestui proiect strategic, finanţat din fonduri europene, instrumentele tehnologiei informaţiei au fost folosite atât la nivel de comunicare de bază, cât şi în realizarea unor soluţii practice, care pot fi folosite în viitor de către antreprenori existenţi şi potenţiali antreprenori. Tehnologia informaţiei a reprezentat în acest proiect mai mult, decât un simplu instrument de comunicare al proiectului. Partenerii implicaţi au avut încă de la început o abordare integratoare şi şi-au propus nişte soluţii, prin care grupul ţintă, participanţii la traininguri, pot fi conectaţi la o reţea virtuală, şi totodată, persoane care formează grupuri ţintă ale proiectului, dar nu pot participa la activităţi concrete în mod direct, să aibă deasemenea acces, atât la materialele profesionale dezvoltate în acest cadru, cât şi să folosească insrumentele de e-lear ning, e-servicii sau softuri descărcabile (cum ar fi soluţia informatică de emitere a facturilor). Folosirea tehnologiei informaţiei a permis, desigur, ca acest proiect să nu devină interregional numai prin prisma întâlnirilor echipei de management şi a comunicării partenerilor. Soluţiile şi sistemele de comunicare din cadrul acestui proiect au permis crearea premiselor unei colaborări în timp real atât între coordonatorii regionali, cât şi între persoanele participante la acest program, şi care astfel au putut accesa o lume virtuală, prin care au putut schimba experienţe,


opinii, cu privire la lumea antreprenorilor, dificultăţile întâlnite în această lume specifică, dar şi la bunele practici ale unor antreprenori. Sistemele integrate de comunicare şi consultanţă în afaceri au fost deja create, dar cade în sarcina partenerilor, ca după încheierea proiectului aceste soluţii să fie folosite în continuare, să se realizeze informări cu privire la existenţa acestei resurse importante pentru antreprenorii din cele trei regiuni de dezvoltare ale României.

5. OBSERVAŢII ȘI PROPUNERI CU PRIVIRE LA COOPERĂRI INTERREGIONALE VIITOARE ȘI FINANŢAREA ACESTORA A. Remarci generale în ceea ce priveşte observaţiile și recomandările acestui ghid Acest ghid şi-a propus să recomande soluţii, oportunităţi de abordare viitoare în domeniul planificării programelor ce vor reglementa accesarea fondurilor nerambursabile (mai ales cele structurale) şi puse la dispoziţie de către Uniunea Europeană. Această abordare afectează acele programe cadru, care oferă oportunităţi de finanţare unor implementatori de proiecte, atât din mediul public, cât şi din mediul privat şi neguvernamental non-profit. Implementarea unora sau tuturor recomandărilor ar conduce, într-un final, la creşterea eficienţei utilizării fondurilor europene nerambursabile şi creşterea impactului acestor proiecte asupra grupurilor ţintă. Ghidul s-a realizat într-o perioadă în care obiectivele strategice şi tipurile de programe pentru perioada 2014-2020 sunt în curs de definire, şi în care România este în faţa perioadei de evaluare a administrării finanţărilor sub egida programelor derulate în perioada 2007-2013 şi planificarea managementului şi proceselor interne (printre care şi de gestionare a relaţiilor cu organizaţiile şi instituţiile finanţate) pentru următoarele programe operaţionale. B. Cooperare regională Aşa cum arată şi experienţa acestui proiect, dezvoltarea României va putea fi eficient realizată numai prin prisma punerii accentului pe regiune. Regiunea, dacă este bine definită şi se bazează atât pe realităţi curente economice, cât şi pe elemente de istorie, flux şi deplasare internă a persoanelor, orientarea geografică

17

18


a afacerilor din zonă, este cea mai omogenă unitate, care totuşi are mărimea necesară pentru a produce efecte macroeconomice. De aceea, pe baza concluziilor acestui proiect, se recomandă consolidarea cooperărilor interjudeţene, care să înlesnească colaborarea din cadrul unei regiuni. Până când nici cooperarea, parteneriatul nu funcţionează ca şi un principiu şi mod de gândire realistic chiar în activităţile zilnice, este foarte greu de făcut un pas următor spre cooperarea interregională, care trebuie să fie mai degrabă o continuare, integrare a sistemelor, soluţiilor, proiectelor, componentelor dezvoltate deja la nivel regional. Totodată, în cadrul dezvoltării regionale, este o necesitate de a aduce mai aproape diferiţi actori ai societăţii. Desigur, există şi în prezent sisteme şi reţele de consultare între sectorul public, privat şi neguvernamental non-profit, dar aceste consultări nu oferă cadrul necesar dezvoltării unei culturi a parteneriatului, în care forma de colaborare nu este numai consultarea, ci gândirea comună, integrată, în care se dezvoltă proiecte concrete şi la care participă parteneri din toate segmentele enumerate. C. Cooperare interregională Cooperarea interregională trebuie considerată un element în plus în dezvoltarea României. Abordarea interregională poate însemna conectarea unor soluţii şi proiecte, demersuri identice, ce sunt deja dezvolate la nivel regional şi care pot fi replicate, adaptate şi în celelalte. Nu recomandăm iniţierea unor proiecte interregionale în viitor, care încearcă să obţină rezultate semnificative la nivel macro, pornind de la zero. Credem că parteneriatele interregionale trebuie să fie o continuare a unor proiecte regionale, prin care rezultatele de la acest nivel sunt multiplicate, iar impactul poate fi crescut. În cazul în care există demersuri, proiecte similare sau măcar asemănătoare din diferite regiuni, cooperarea interregională poate fi acea formă, prin care rezultatele se conectează, se integrează şi sunt valorificate împreună. Credem că parteneriatele interregionale trebuie să se axeze şi pe a crea reţele sustenabile de parteneriat pe termen lung. În acest context, recomandăm ca parteneriate interregionale să fie create de organizaţii care au deja o anumită experienţă de colaborare între ele (nu neapărat între toţi partenerii, dar măcar între unii din ei). Existenţa acestei experienţe reprezintă o garanţie a faptului, că nu


vor apărea situaţii, în care proiectul devine ineficient din cauza incapacităţii de cooperare la un anumit moment dat al partenerilor. Totodată, recomandăm ca proiectele cu cooperare interregională să conţină activităţi de consolidare a parteneriatului (cunoaşterea reciprocă a culturii organizaţionale a fiecărui partener, contacte personale, activităţi de grup, care au menirea să formeze echipe inter-organizaţionale eficiente). Aceste activităţi pot avea şi un obiectiv de a genera cooperări şi după încheierea unui proiect specific în sine. Cooperările interregionale să folosească în mod constant soluţii oferite de tehnologia informaţiei. Dacă aceste soluţii nu sunt folosite, apar rupturi în continuitatea funcţionării parteneriatelor în implementarea proiectelor. D. Relaţia dintre nivelul microregional, judeţean, regional și interregional Există o lipsă de comunicare între planificarea şi implementarea unor proiecte de nivel diferit de unitate de dezvoltare. În teorie, la nivel strategic, obiectivele naţionale trebuie detaliate şi transformate în obiective explicite regionale, pe baza celor regionale, obiectivele judeţene şi microregionale pot fi de asemenea mai bine fundamentate. Însă, în prezent, aceste relaţionări nu există, planificările făcându-se cât de cât independent. O altă problemă se manifestă la nivel de explicare şi conştientizare publică a acestor obiective către sectorul economic şi sectorul neguvernamental. Din acest motiv, proiectul în cauză, care serveşte drept punct de pornire pentru recomandările prezente, a pornit ca şi iniţiativă din mediul neguvernamental, care nu a avut contacte şi relaţionări directe cu acel sector administrativ, care are rolul să planifice şi să implementeze strategiile formulate pentru obiectivele judeţene şi regionale. Din acest motiv, rezultatele acestui proiect nu pot fi înglobate şi relaţionate la nivel strategic. Astfel, cu toate că parteneriatul format a implementat un proiect cu impact major la nivel de mai multe regiuni, aceste rezultate rămân independente de strategii specifice (aproape total inxistente în domeniul încurajării dezvoltării sectorului privat din mediul mic urban) şi pot fi evaluate într-o formă izolată. Propunerile formulate pentru a îmbunătăţi această stare de fapt sunt următoarele:

19

20


■■ ■■

■■

încurajarea măsurilor şi activităţilor de informare a comunităţilor locale, judeţene şi regionale (la fiecare nivel în parte) despre obiectivele de dezvoltare stabilite pentru anumite perioade, prezentarea acestor date şi obiective într-o formă simplificată, prin care orice antreprenor le poate înţelege, şi poate face o comparaţie între obiectivele întreprinderii sale şi obiectivele generale, iar acest lucru permite şi o posibilă corelare a obiectivelor stabilite la diferiţi actori, care contribuie diferit la dezvoltarea locală şi regională, încurajarea comunicării tip top-down între instituţiile responsabile pentru planificarea strategică, dar şi abordările tip bottom-up, pentru strângerea informaţiilor despre necesităţile reale, precum şi în implementarea efectivă a strategiilor formulate, astfel impactul rezultatelor fiind măsurat la nivel local, iar mai apoi sunt însumate la nivel microregional, judeţean, regional şi naţional. Astfel, o soluţie oferită, un rezultat produs de către orice fel de proiect de dezvoltare (pentru orice grup ţintă), evaluat la nivel local, se va regăsi şi în rezultatele însumate la diferite nivele de unităţi de dezvoltare.

În ceea ce priveşte abordarea manifestată de unele reţele şi parteneriate care implementează proiecte concrete, putem recomanda o bună cunoştinţă nu numai a obiectivelor acelor programe, prin care se acordă finanţări pentru demersurile lor, ci şi buna cunoaştere a acelor documente cadru, programatice, care sunt publice, dar de obicei sunt omise în a fi consultate din cauza faptului că se consideră a fi prea teoretice, prea strategice pentru a avea orice legătură cu proiectul concret. Totuşi, aceste documente sunt acelea, care oferă cadrul de implementare, deci merită a fi cunoscute. Aceste documente sunt următoarele:

■■ ■■ ■■

documente programatice la nivel european, reglementări specifice cu privire la dezvoltarea locală şi regională, decizii şi documente naţionale cu privire la regiuni, programe şi utilizarea fondurilor europene, programe operaţionale (nu numai cele cu impact direct, dar şi alte programe, care pot să aibă o relaţie cu proiectul în sine, prin obiective şi măsuri concrete. De exemplu, în cazul acestui proiect, obiectivele se puteau stabili corelaţii dintre acesta, şi nu numai POS DRU, ci şi Programul Operaţional Regional sau POS Creşterea Competitivităţii Economice, iar în cazul zonelor geografice frontaliere şi programele operaţionale transfrontariere).


E. Cooperare interregională cu aspecte transnaţionale Elementul adiţional, nesolicitat de către finanţator, a fost includerea unui partener din Ungaria în realizarea proiectului, mai ales pe partea de elaborare a materialelor profesionale din cadrul proiectului. O caracteristică specifică, care a permis realizarea acestui parteneriat şi într-o formă transnaţională, a fost accesibilitatea parteneriatului din punct de vedere al limbii. Fiecare partener având colaboratori care cunoşteau şi limba maghiară, această situaţie a permis aducerea unei expertize din Ungaria, ţară care este mult mai avansată în ceea ce priveşte dezvoltarea unor materiale educaţionale profesioniste. Din acest punct de vedere, colaborarea transnaţională a funcţionat foarte bine şi s-a creat o legătură profesională, ce poate fi utilizată şi în viitor, de exemplu în cadrul unor proiecte, care încurajează parteneriatele transfrontariere şi proiecte implementate în acest cadru. F. Sectorul neguvernamental Prin prisma experienţelor acumulate se poate trage concluzia că o reţea de organizaţii neguvernamentale, cu parteneri bine aleşi, are capacitatea să coordoneze proiecte majore în diferite domenii sociale, comunitare. În acest sens, recomandările acestui ghid cu privire la viitorul unor astfel de proiecte şi finanţări europene, sunt următoarele:

■■ ■■

■■

încurajarea implicării unor ONG-urilor în proiecte majore, regionale sau interregionale, care sunt implementate de instituţii publice, administraţii publice, instituţii de educaţie. Acest lucru poate fi încurajat prin acordarea de priorităţi unor parteneriate intersectoriale, utilizarea expertizei unor organizaţii neguvernamentale, la nivel profesional, prin care se poate creşte calitatea conţinutului unor proiecte mai ales sociale. Chiar şi în cazul unor proiecte de dezvoltare a infrastructurii, elementele de sustenabilitate financiară şi comunitară pe termen mediu şi lung pot fi create de către organizaţii care în domeniul lor au deja expertiza necesară (pentru situaţia tipică gen „cum va funcţiona o clădire nouă, şi cum va deveni autosustenabilă pe termen mediu şi lung”), încluderea dezvoltării organizaţionale ca şi componentă, activităţi eligibile în cadrul proiectelor cu finanţare europeană. Drept model pot sta programele de cooperare elveţiano-române, precum şi Fondul ONG al Mecanismului Fi-

21

22


nanciar al Spaţiului Economic European, programe prin care s-a sprijinit şi dezvoltarea organizaţională a ONG-urilor, într-o proporţie de până la 30% în unele cazuri specifice. Dezvoltarea organizaţională putea fi utilizată atât pentru dezvoltare de instrumente şi logistică proprie, cât şi pentru dezvoltarea resurselor umane. G. Rolul tehnologiei informaţiei în cooperarea interregională Aşa cum s-a arătat şi prin acest proiect, probabil, cel mai important instrument al cooperării interregionale este tehnologia informaţiei. Tehnologia informaţiei face să dispară distanţe geografice importante şi totodată, standardizează formele de colaborare. Credem că soluţiile informatice integrate, care facilitează colaborarea, trebuie considerate ca şi elemente cheie în cadrul unor planuri de activităţi viitoare ale unor proiecte interregionale, probabil strategice. Este însă foarte important de subliniat faptul că folosirea tehnologiei informaţiei nu rezolvă o problemă. Ca şi în cazul altor forme de prezenţă şi promovare, aspectul vizual al soluţiilor dezvoltate (designul unei pagini web sau a unei aplicaţii informatice), precum şi structurarea conţinutului este crucială. Dacă o soluţie este de calitate ca şi aspect şi funcţionalite, atunci se va autorecomanda pentru folosire, şi îşi va atinge obiectivele. Soluţiile informatice sunt eficiente din două-trei puncte de vedere: pe de o parte, ajută semnificativ la managementul unor proiecte complexe, cu o listă lungă şi de multe ori paralelă de activităţi, unde coordonarea şi evenimentele concrete se desfăşoară într-o zonă geografică largă (cu locaţii care se schimbă în mod permanent). În al doilea rând, soluţiile informatice reprezintă cel mai eficient mod de colaborare în timp real şi între beneficiari, iar această comunicare şi colaborare este eficientă şi din punct de vedere al costurilor. A treia componentă, probabil cea mai importantă, este ca soluţiile informatice şi comunicarea, PR-ul asociat şi derulat cu aceste instrumente să transmită mesaje cu care publicul ţintă se identifică, iar astfel mesajul devine viral (în momentul în care consideri o informaţie ca fiind una cu care te identifici, vei avea, ca şi persoană, un stimulent pentru a da mai departe, a împărtăşi acel mesaj. Dacă faci acest lucru, cercul tău de prieteni va primi o impresie despre proiectul în cauză de la un prieten, a cărui recomandare este mult mai valoroasă, decât o publicitate generală pentru un proiect). Un proiect devenit viral economiseşte resurse de comunicare externă şi promovare, permite o identificare personală a proiectului


şi stârneşte interacţiune din partea publicului ţintă. Din aceste motive, este de recomandat în viitor ca şi o cerinţă specifică a activităţilor unor proiecte interregionale, incuderea unor obligaţii cu privire la folosirea tehnologiei informaţiei sau a încurajării folosirii tehnologiei informaţiei prin soluţii integrate, prin care punctajul rezultat în urma evaluării creşte. Aceste componente se vor regăsi în rezultate crescute din punct de vedere al informării, participării, interacţiunii unor grupuri ţintă, iar aceste elemente vor mări impactul unor proiecte care ţintesc o zonă geografică largă. H. Aspecte financiare Oricare ar fi soluţiile perfecte la nivel de recomandări, orice demers devine imposibil dacă nu există un sistem suport, care funcţionează responsabil, eficient din punct de vedere al managementului finanţării, din punctul de vedere al finanţatorului şi organismelor intermediare. Exemplul acestui proiect a arătat faptul că dinamismul unui proiect poate fi rupt complet, dacă nu există o stabilitate financiară şi respectarea dinamicii managementului financiar. Din acest punct de vedere, existenţa, comunicarea şi respectarea unor termene limită stricte este componenta cheie a managementului eficient al fiecărui proiect major. Acest aspect are efecte şi mai accentuate la nivel de proiecte majore implementate de organizaţii neguvernamentale, unde asigurarea lichidităţii şi capacitatea financiară generală este mult mai restrânsă, decât la instituţii publice şi administraţie locală. Pe baza experienţei acumulate prin acest proiect, putem concluziona că sectorul neguvernamental din România nu are încă o capacitate instituţională destul de puternică de a-şi asuma proiecte majore, care pot fi pre finanţate în întregimea lor din resurse proprii, urmând ca o parte a costurilor să fie recuperate din decontări ulterioare, cu o întârziere relativ mare.

23

24

Ötlettár vállalkozásfejlesztéshez

1. A PROJEKTRŐL RÖVIDEN 2011. január 3-án a Romániai Vállalkozásokért Egyesület kétéves futamidejű stratégiai humánerőforrás-fejlesztési projekt megvalósításába kezdett azzal a céllal, hogy ösztönözze a vállalkozói kedvet, fejlessze az észak-nyugati, központi és nyugati régiók lakosságának vállalkozói készségeit. A projekt koncepciója egy újszerű, átfogó alapötletre épül, melynek értelmében a projekt elsődleges célja a vállalkozások és a munkaerő-foglalkoztatás ösztönzése az érintett régiók kisvárosaiban, több módon: egyrészt új vállalkozások indítása, másrészt pedig a már létező vállalkozások megerősítése által. E célkitűzés megvalósítását egy komplex, egymásra épülő és egymást kiegészítő tevékenységekből álló megoldás, azaz egy újszerű, integrált vállalkozásfejlesztési modell gyakorlatba ültetésével képzeltük el. Hogyan értelmezhető ez az integrált vállalkozásfejlesztési modell? Mindenekelőtt egy olyan átfogó jellegű, integrált megközelítés, amely által a figyelem nem csupán új vállalkozások indítására irányul, hanem olyan vállalkozókat is célba vesz, akik már útjára indították és működtetik saját vállalkozásukat, de akiknek képzésre és/vagy szakemberek által nyújtott támogatásra van szükségük ahhoz, hogy sikeresebbé, versenyképesebbé váljanak. Ugyanakkor ez a vállalkozásfejlesztési modell olyan változatos eszközök azonosítását és fejlesztését feltételezi, amelyek segítségével bátran vállalható a potenciális vállalkozók, valamint a kisés középvállalkozások vezetőinek szakmai támogatása. A projekt eszköztárának alapelemei az országos szinten elismert, akkreditált vállalkozásfejlesztési és menedzserképzések, valamint új vállalkozások indítását és működő vállalkozások fejlesztését elősegítő személyre szabott szolgáltatások. A projekt keretében megteremtett képzési lehetőségek mellett a projekt révén személyre szabott szolgáltatásokat, támogatást nyújtottunk, új vállalkozások indítása és a meglévők fejlesztése érdekében. Az integrált vállalkozásfejlesztési modell kulcseleme az a kettős szemléletmód is, amely egyfelől a létező valóságra irányul, másfelől arra az eljövendő valóságra, amelyet a projekt révén szeretnénk megteremteni. A létező valóság feltérképezése több szakaszból álló vállalkozásfejlesztési kutatás- és elemzéssorozat keretében történt, míg a jövőbe tekintés eszközei az innovatív és transznacionális tevékenységek, melyek keretében sor került egy vállalkozásfejlesztési tanácsadói, valamint egy felnőttképzésimenedzser-képzési program adaptálására, a jövő vállalkozásfejlesztési szakembereinek kiképzésé-

Interregionális együttműködés

re, és ez által a projekteredmények szakmai fenntarthatóságának biztosítására. E szakmai útmutató azzal a céllal készült, hogy feltérképezze és elemezze az interregionális együttműködés gyakorlatban megvalósult formáit és módszereit, és az ezen együttműködés tapasztalataiból levont tanulságokat nyilvánosságra hozva eszközként szolgáljon későbbi együttműködések tervezésekor.

2. HOGYAN KÉSZÜLT EZ AZ ÚTMUTATÓ? A projekt és a keretében megvalósuló belső folyamatok szakszerű nyomon követésével egy szakértőkből álló csapatot bíztunk meg. A projekt kezdeményezői éppen azért választották ezt az eredeti megközelítést, mert a projektnek a tervezési szakasztól kezdve számos eredeti eleme volt. A szakértő csapat adatokat és információkat gyűjtött, és a következő elemek alapján alkotott véleményt:

■■ ■■ ■■

közvetlen beszélgetések a partnerek képviselőivel a projekt megvalósítása során tett monitoring-látogatásokon, a projekthez kötődő kommunikációs és népszerűsítő tevékenységek nyomon követése, a támogatás elnyerését megalapozó elvi dokumentumok elemzése (konkrét pályázati kiírás, keretprogram, vonatkozó jogszabályok), valamint országos és nemzetközi szinten megfogalmazott elvek a jelen projektet is érintő kérdésekben.

A kiválasztott szakértőknek kiváló referenciáik voltak az európai támogatási és regionális fejlesztési politikák és az európai alapok országos kezelése terén, ugyanakkor rendelkeztek a projekt által megcélzott földrajzi térségben fennálló helyzetre vonatkozó alapismeretekkel is.

3. INTERREGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS A PARTNERSÉG VONATKOZÁSÁBAN A projekt keretében alkalmazott interregionális megközelítés elsősorban a Humárerőforrás-fejlesztési OP által támogatott elem, mert a programban a a stratégiai projektté nyilvánítás alapfeltétele a legalább három fejlesztési régióból származó szervezetek partnersége.

25

26


A. A PROJEKTBEN RÉSZT VEVŐ PARTNEREK Romániai Vállalkozásokért Egyesület (ROVE) www.rove.ro ÉSZAKNYUGATI RÉGIÓ A Romániai Vállalkozásokért Egyesület nem kormányzati szervezet, amelynek fő célkitűzése, hogy előmozdítsa a gazdaság fejlődését és szerveződését Romániában a vállalkozói szféra, különösen a kis- és középvállalkozások fejlesztése révén. A ROVE jelentős tapasztalattal rendelkezik mind a felnőttképzés területén, mind a vállalkozás- és humánerőforrás-fejlesztési projektek megvalósításában. Az egyesületnek engedélye van a szakmai képzésre, akkreditált tanfolyamokat szervez több szakmában, mint például: munkavédelmi szakfelügyelő, munkaegészségügyi és -védelmi koordinátor, projektmenedzser. A projekt keretében a ROVE kibővítette képzési kínálatát, akkreditáltatván a humánerőforrás-menedzseri, folyamatmenedzseri és vállalkozói kompetenciák fejlesztését célzó tanfolyamokat három specifikus, vállalkozóknak szánt program keretében. A PARTNER SZEREPE AZ INTERREGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN


A projektben a Romániai Vállalkozásokért Egyesület felel a margittai (később Székelyhídra költözött) ÉSZAKNYUGATI Regionális Központ működtetéséért, ezen keresztül szakképzésekkel és segítségnyújtással támogatja új vállalkozások indítását és a meglévők megerősítését az Északnyugati Fejlesztési Régióban. A regionális koordinátor feladatain kívül a ROVE felvállalta ezen projekt konzorciumvezetői szerepét is, erre a partnerre hárulnak a a projekt általános koordinálásával és az együttműködési elemek és eszközök biztosításával kapcsolatos teendők. Interetnikus Viszonyok Erdélyi Kutatóközpontja (IVEK) www.ccrit.ro ÉSZAKNYUGATI RÉGIÓ Az Interetnikus Viszonyok Erdélyi Kutatóközpontja a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Szociológia és Szociális munka karához tartozó, ezen belül, illetve emellett működő szociológiai kutatóintézet, melynek fő tevékenységei a Romániában elő nemzetiségi kisebbségek helyzetével, az interetnikus viszonyokkal és a multikulturalitással kapcsolatos adatgyűjtésre és ezek szociológiai elemzésére irányulnak. Az intézet keretében működik a közönség számára nyitott Multikulturális Dokumentációs Központ. 1992-es alapításától az intézet sok, országos vagy regionális szinten reprezentatív csoportokra alapozott kérdőíves szociológiai felmérést, a közpolitikák és szociális szolgáltatások minőségét felmérő tanulmányt, szociális és kulturális antropológiai empirikus tanulmányt készített, és hazai és külföldi partenerekkel közösen számos tudományos programot bonyolított le. Az utóbbi években az intézet többrendbélileg végzett a gazdasági szociológia témakörébe tartozó kutatásokat. Ezek a társadalom bizalmi szintjének és a gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásának a mérésére, az alaptőke/törzstőke gazdasági együttműködést elősegítő hatásának a vizsgálatára irányultak. A PARTNER SZEREPE AZ INTERREGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN

27

28


A projektben az Interetnikus Viszonyok Erdélyi Kutatóközpontja felelt a kutató- és elemző tevékenységekért. LAM Alapítvány www.lamilieni.ro KÖZPONTI RÉGIÓ A LAM Alapítvány civil szervezetként a következő, a projekt szempontjából fontos tevékenységeket végzi: a regionális és kistérségi, vidéki és városi fejlődés támogatása az EU-tagország Romániában; magángazdaságok, valamint kis- és középvállalkozások létrehozásának támogatása és fejlesztése; az oktatás, felnőttképzés és szakmai továbbképzés támogatása, képzésszervezés, tapasztalatcsere, konferenciák, szemináriumok és hazai, illetve külföldi szakmai gyakorlatok szervezése; hasonló vagy azonos célokat követő, hazai és határon túli állami és magánintézményekkel, szervezetekkel való együttműködés, ezek támogatása; saját, illetve más, az alapítvány céljaihoz hasonló célkitűzéseket követő szervezetek által megvalósított projektek tervezése, megvalósítása és nyomon követése. Az alapítvány tapasztalt szolgáltatóként biztosít szakmai továbbképzéseket, állattenyésztészben, növénytermesztésben, falusi turizmussal foglalkozó gazdaságban dolgozókat, idegenvezetőket és vadőröket képző akkreditált tanfolyamokat szervez. Az alapítvány képzési kínálata a projekt megvalósítása során és következtében a vállalkozói és vezetői kompetenciák fejlesztését célzó, akkreditált képzési programokkal bővült. Az oktatási tevékenység mellett az alapítványnak jelentős tapasztalata van a magángazdaságok, valamint kis- és középvállalkozások létrehozását és fejlesztését előmozdító tanácsadásban. A PARTNER SZEREPE A PROJEKTBEN A projekben a LAM Alapítvány felel a kézdivásárhelyi KÖZPONTI Regionális Központ működtetéséért, ezen keresztül szakképzésekkel és segítségnyújtással támogatja új vállalkozások indítását és a meglévők megerősítését a Központi Fejlesztési Régióban. Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE)


www.hungarianbusiness.ro NYUGATI RÉGIÓ A Romániai Magyar Üzleti Egyesület több neves, Romániában tevékenykedő üzletember, illetve cég kezdeményezésére jött létre 2005-ben. Az egyesület célja az, hogy serkentse a gazdasági versenyképességet a román üzleti környezetben, és segítse tagjai gazdasági tevékenységét és elképzelései megvalósítását országos és nemzetközi üzleti kapcsolatok támogatása és előmozdítása által. Az egyesület legfontosabb feladatai közül kiemeljük a következőket: a tagvállalatok közötti kölcsönös bizalom megerősítése; az információcsere biztosítása; a tagok nézeteinek és álláspontjainak támogatása és ezek továbbítása, érvényesitése a megfelelő testületek irányába; jó együttműködő viszony fenntartása a kereskedelmi kamarákkal, gazdasági szervezetekkel és közintézményekkel; információk gyűjtése és továbbítása a tagok felé, valamint a pályázati lehetőségek azonosítása; előadások, kerekasztal-beszélgetések és szemináriumok szervezése a tagok számára; a tagok gazdasági érdekeinek összekapcsolása és közös elővitele; együttműködő vállalkozói hálózat kialakítása. Az egyesület támogatja tagjai tevékenységét, együttműködési kezdeményezéseit és gazdasági fejlődését, hozzájárulva a társadalmi és gazdasági kohézió megerősítéséhez mind regionálisan, mind országosan. A PARTNER SZEREPE A PROJEKTBEN A projektben a Romániai Magyar Üzleti Egyesület felel a zsombolyai NYUGATI Regionális Központ működtetéséért, ezen keresztül szakképzésekkel és segítségnyújtással támogatja új vállalkozások indítását és a meglévők megerősítését a Nyugati Fejlesztési Régióban. Türr István Képző és Kutató Intézet – Békéscsabai Igazgatóság (TKKI) www.tkki.hu TRANSZNACIONÁLIS PARTNER

29

30


A TKKI Békéscsabai Igazgatósága 18 éves felnőttképzési múlttal rendelkező akkreditált felnőttképzési intézmény. A több mint 90 akkreditált képzési programot tartalmazó képzési kínálata a projekt szempontjából releváns területeket, a vállalkozásfejlesztést és a felnőttképzési menedzsmentet is lefedi („Vállalkozói kompetenciák fejlesztése – e-learning”, „Vállalkozásvezető”). Az oktatáson kívül a képzési központ humán erőforrások fejlesztésével kapcsolatos integrált szolgáltatásokat is nyújt. A központ módszertani segítségnyújtásként tananyagokat állít össze, illetve értékeli és tanúsítja az előzetesen megszerzett tudást és készségeket. A TKKI fejlesztési tevékenysége két irányvonalat követ. A vízszintes fejlődés célja a szakképző programok és foglalkoztatási szolgáltatások folyamatos korszerűsítése és frissítése, illetve egyrészt a módszertani újítások, másrészt a szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségeinek bővítése alternatív elérési módok biztosításával, a célcsoport bővítése érdekében. A függőleges fejlődés olyan komplex regionális és transzregionális program megvalósítását feltételezi, amely biztosítja az eredmények országos és nemzetközi terjesztését, összehangolt képzési és foglalkoztatási programok, valamint moduláris képzési programok kidolgozását. A PARTNER SZEREPE A PROJEKTBEN A projektben a Türr István Képző és Kutató Intézet Békéscsabai Igazgatósága felel az innovatív és transznacionális tevékenységekért, a vállalkozói és menedzseri kompetenciák fejlesztését szolgáló képzési programok kidolgozásáért, valamint a regionális központokban zajló képzések során kifejtett mentori tevékenységekért. B. MIÉRT EZT AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁT VÁLASZTOTTUK? A projekt keretében megvalósított partnerség nem létezett a Humánerőforrásfejlesztési OP általi támogatás lehetőségének megjelenésééig. Bár a szervezetek többsége tudott egymásról, a projektet megelőzően nem került szóba a nagyszabású interregionális együttműködés. Ezért véljük úgy, hogy a stratégiai projektek esetében a HEF OP szemléletmódja szerencsés, mert általa valóban sikerül a regionális határok gátjain túllépő együttműködéseket generálni. A projektben részt vevő valamennyi partner kiválasztásakor szem előtt tartottuk mindegyikük szakértelmét, tapasztalatát a magánszektorral való együttmű-


ködésben (bár valamennyi résztvevő nonprofit szervezet, illetve a transznacionális partner a közszférából jön) és természetesen azt a földrajzi térséget, amelyben a résztvevők tevékenykedtek. Valamennyi szervezetnek volt konkrét projektek révén szerzett interregionális együttműködési tapasztalata is, tehát létezett a hajlandóság hosszabb utazásokra nagyszabású projektek lebonyolítása érdekében. A transznacionális partner bevonását szakmai megfontolások diktálták: a magyarországi partnernek megvan a hasznosítható szakértelme ahhoz, hogy összehangolja egy egymáshoz kapcsolódó, mégis igen szerteágazó területekre kiterjedő teljes tananyag-csoport elkészítését viszonylag rövid idő alatt. Ebből a szempontból a projekt bebizonyította, hogy a külföldi szakértelem jelentős minőségbeli és szakmai előnyöket biztosíthat.

4. INTERREGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS A GYAKORLATBAN A. Miért éppen interregionális együttműködés? Általános megfontolások Jelenleg az interregionális együttműködés nem számít fontos prioritásnak sem az Európai Unióban, sem országunkban. A fejlesztési folyamatok és a hozzájuk tartozó támogatások elsősorban a régiók fejlődéséhez hozzájáruló projektekre összpontosulnak, nem a már fejlett régiók közötti kölcsönhatásokra. Ennek ellenére léteznek olyan programok, és főleg a határon átnyúló és multinacionális programok révén kapnak támogatást olyan projektek, amelyek keretében különböző országokbeli különböző régiók szervezetei lépnek partnerségre nagyszabá sú projektek megvalósításáért. Az országok (vagy NUTS I. térségek) szintjén az interregionális együttműködések ritkák, és nagyon specifikus területeken valósulnak meg. Természetesen, ha országos projekteket elemzünk, arra juthatunk, hogy az interregionális együttműködést is támogatják, de az országos projektek esetében a bukaresti központi koordinálás uralja az ilyen projekteket és programokat. A HEF OP specifikus megfontolásai Bár nem általánosan elterjedt specifikus prioritás, a 2007–2013-as időszakban az interregionális együttműködés megjelent az Európai Szociális Alapból finanszí-

31

32


rozott humánerőforrás-fejlesztési projektekben, főleg az olyan stratégiai projektek pénzbeli támogatása révén, amelyeklegalább három fejlesztési régióból származó jogi személyek részvételét feltételezték. A stratégiai projektek pályázati kiírásait szétválasztották az egyéb támogatásoktól, és a finanszírozás is nagyobb volt, mint a szokványos pályázatok esetén. Egyelőre nem dőlt el, hogy ez a megközelítés megmarad-e a 2014–2020-as programozási időszakban is, de az bizonyos, hogy továbbra is előnyt fognak élvezni azok a projektek, amelyek az ország régióinak belső fejlődésére összpontosítanak. Ennek ellenére világos, hogy továbbra is létezni fog a humán erőforrások fejlesztése, és ezentúl is szükség lesz a konkrét, az európai közösség által támogatott projektekre, amelyek a közös európai piac humán erőforrásának képzésére hivatottak. B. Az európai unióbeli regionalizálással kapcsolatos általános megfontolások A regionális fejlődés az utóbbi három évtizedben kétségkívül az Európai Unió legfontosabb prioritásai közé tartozik. Ennek alapja az az egyszerű logika, amely bármely rendszer működésére igaz: a rendszer egésze akkor működik a leghatékonyabban, ha valamennyi alkotóeleme a szükséges hatásfokkal működik. Már az 1970-es években megállapították, hogy a gazdasági és társadalmi kohéziós politikákat nem lehet megvalósítani országos szinten, kisebb földrajzi egységekre jellemző intézkedéseket és beavatkozásokat kell kezdeményezni. Az EU-n belül most is hatalmas eltérések vannak az ipari termelésben és a lakosság életszínvo nalában. Mindezek miatt a regionális fejlesztés ezntúl is az európai építkezés tennivalói között marad. Ami azonban Románia regionalizálását illeti, az továbbra is széles körben vitatott kérdéskör marad, de változatlanul hiányoznak azok az alapelemek, amelyek gyakorlatba ültetése átalakíthatná a fejlesztési régiókat.


(források: EUROSTAT, 2013. szeptember 17.) http://epp.eurostat.ec.europa.eu/statistics_explained/images/0/01/Gross_ domestic_product_(GDP)_per_inhabitant,_in_purchasing_power_standard_ (PPS),_by_NUTS_3_regions,_2009_(1)_(%25_of_the_EU-27_average,_EU-

33

34


27%3D100)_map.png Az Európai Gazdasági Közösség már megalakításától kezdve küzdött a különböző régiói között fennálló eltérésekkel. Ezt a kérdés különleges módon kezelték a bővítés első hullámaiig, amíg Dél-Olaszország volt a gazdasági közösség azon része, amely számottevően különbözött más, Benelux államokbeli, németországi, olaszországi és franciaországi régióktól. Csakhogy amikor az Európai Gazdasági Közösség kibővült Nagy-Britanniával, Görögországgal, Spanyolországgal és Portugáliával, nagyon megnőtt a gyengébben fejlett térségek részaránya. Ekkor jelent meg az Európai Regionális Fejlesztési Alap, hogy támogassa a gazdasági és társadalmi kohézió fejlesztését a régiók harmonikus fejlesztése és a a közöttük levő fejlődésbeli különbségek csökkentése révén. A régiók jobban tudják szolgálni a közösség érdekeit, mint az országos hatóságok. Ezt a tényt alátámasztotta azon átalakulások eredménye is, amelyek az EU 15 tagországából 14-ben végbementek a ’80-as évek kezdetétől, amikor az EU-15 valamennyi tagállama alkotmányos és közigazgatási reformokba kezdett, melyek eredményeként új közigazgatási-területi hatóságok jöttek létre, és ezekre átruházták a gazdasági és társadalmi irányítás feladatainak egy részét. A regionalizálás a hagyományok és a nemzeti parlamentek által elfogadott stratégiák szerint ment végbe, öt megvalósítási módot említhetünk:

■■ ■■ ■■ ■■ ■■

közigazgatási regionalizálás (az állam új, országosnál kisebb hatáskörű hatóságokat hozott létre): Franciaország, Görögország, Portugália, Svédország, Észtország, Magyarország és Litvánia; regionalizálás a meglévő helyi hatóságok hatáskörének kiterjesztése révén: Dánia, Finnország és Írország, Magyarország és Románia; regionális decentralizálás (új területi hatóságok létrehozása, a meglévő területi hatóságok fölötti szinten, az új egységeket régióknak nevezték): Portugália (de csak az 1997-es alkotmányreform után), Svédország, részben, Nagy-Britannia, Lengyelország, Csehország és Szlovákia; regionális autonómia vagy politikai regionalizálás: Spanyolország, Olaszország és Belgium; regionalizálás a szövetségi hatóságok révén: Németország, Ausztria és Belgium.

Az, hogy a közigazgatási reformok eredményeképp a ’80-as évek kezdetétől megjelentek a régiók, mint új partnerek és versenytársak, az EU szintjén azt is jelentette, hogy ezek bekapcsolódtak az EU-s programok és politikák tervezési és

megvalósítási szakaszába. Ezáltal teljesen megváltozott a színtér, amelyen a szereplők addig mozogtak, ettől kezdve a politikai és gazdasági döntéshozatal sokkal tagoltabbá vált. Ráadásul a döntéshozásban részt vevő vagy az európai kormányzási mód értékelését tanulmányozó számos bizottság és munkacsoport létezése rávilágít, hogy szükség van a jó kormányzás elvének alkalmazására, beleértve bizonyos reformokat, amelyek biztosítják az áálampolgárok szélesebb körének és a civil társadalomnak a részvételét a közösségi politikák kidolgozásában. C. Az interregionális együttműködéssel kapcsolatos általános megfontolások Európai szinten az interregionális együttműködést főként a határon átnyúló együttműködések szempontjából közelítik meg. Így a 2007–2013-as programozási időszakban közösségi szinten több olyan program létezett, amely több ország részvételét feltételezte, és a támogatásokat is a multinacionális projekteknek juttatták. A projektek zömében az együttműködés interregionális volt, a résztvevők által végzett tevékenységeknek nem volt országos hatásuk. Romániában nemigen alakult ki az interregionális együttműködés gyakorlata. Mégis, a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEF OP) által bevezetett szemléletmód stratégiai projektek támogatása révén az interregionális együttműködés tekintetében a projektek szintjén hozzájárult a precedensteremtéshez. Példaként szolgál az a projekt is, amelynek keretében az interregionális együttműködés ezen vizsgálata elkészült. Az Európai Szociális Alap, a strukturális alapok családjának tagjaként, nem föltétlenül csak a regionális fejlődésre összpontosít, inkább az olyan nemzeti prioritásokat helyezi előtérbe, amelyek a régiókra is hatással vannak. Ez tette lehetővé, hogy a HEF OP program megtaláljon egy lehetséges támogatási formát, mégpedig olyan stratégiai projektek révén, amelyek legalább három fejlesztési régió nemzetközi részvételét feltételezték. Bár a stratégiai projektek többségének megvalósítását Románia fővárosából, Bukarestből irányították, voltak példa olyan projektekre is (lásd azt is, amelynek keretében ez az elemzés készült), amelyekben ez az interregionális együttműködés a „központ” részvétele nélkül is megvalósult.

36


D. A nem kormányzati szektor Annak dacára, hogy kétmillió eurót meghaladó támogatású, stratégiai projektről van szó, ezt a projektet egy nem kormányzati szervezetekből álló konzorcium valósította meg. Ez tulajdonképpen azt jelentette, hogy a részt vevő NKSZ-ek nagy felelősséget vállaltak, ami természetesen hasznos volt az intézményi fejlődés szempontjából, de igen nagy kockázatvállalással is járt valamennyi résztvevő számára. Ez a projekt bizonyságul szolgál, hogy a vidéki (nem bukaresti) nem kormányzati szektor rendelkezik a nagy földrajzi területet érintő projektek megvalósításához szükséges szakmaisággal, ami arra is rávilágít, hogy ezek a szervezetek képesek bekapcsolódni nagyszabású projektekbe és olyan hálózatokba, amelyekben többszintű irányításra és a részt vevő szervezetek felelősségvállalására van szükség. E. Erdély és a Bánság: földrajzi és történelmi szempontok

Földrajzi és történelmi szempontokat véve figyelembe, elmondhatjuk, hogy a projekt által átfogott térség a tág értelemben vett Erdélyt jelenti, ugyanakkor olyan terület, amelynek a II. évezredbeli századok bizonyos időszakaiban közös történelme volt.


Ebből a szempontból a szerzők tudomása szerint ez a projekt az első a maga nemében: megpróbált meghatározni egy lefedettségi területet az ezen a területen lévő kisvárosok számára. Ezt a földrajzi térséget jól körülhatárolják a földrajzi és országhatárok, hiszen északon és nyugaton a Románia és Ukrajna, Magyarország, illetve Szerbia közötti határig tart, keleten és délen pedig a Kárpátokig. Történelmi szempontból a földrajzi akadályok (a hegyek) mindig gátolták a kereskedelmi kapcsolatok fejlődését, a kereskedőnek választania kellett, hogy átkel a hegyeken, vagy inkább hosszabb, de biztonságosabb utat tesz meg áruja értékesítéséért. Ezek az akadályok napjainkban természetesen nem ennyire jelentősek, de a régiók és kistérségek közötti kölcsönhatások logikája megmaradt. Ha figyelembe vesszük a HEF OP által megszabott feltételeket, kijelenthetjük, hogy a nyugati, központi és északnyugati fejlesztési régiók jelentették az egyetlen kombinációt, amely révén meg lehetett valósítani egy stratégiai projektet, és ebben egyetlen történelmi régió vett rész, nevezetesen Erdély (ide értve a Bánságot, a Körösvidéket és Máramarost is). F. Interregionális együttműködés a projektben részt vevő partnerek között Az interregionális együttműködés legnagyobb hatása valószínűleg éppen a projekt előkészítésére és lebonyolítására létrejött partnerségben nyilvánult meg. Stratégiai jelentőségű projekt valósult meg, az ország három régiójából való társszervezetek vettek részt benne, a partnerségbe bekapcsolódtak a szokványos együttműködési kereteken kívül eső szervezetek is, és ezáltal a projektet nemzetközivé tették (ez szokatlannak számít a Humánerőforrás-fejlesztési OP keretében). A projekt lebonyolítása, a partnerek együttműködése, az operatív találkozások megkönnyítették a különböző régiókra jellemző eltérő helyzetek kölcsönös megértését. Annak ellenére, hogy interregionális és nemzetközi együttműködési projekt valósult meg, annak nem sikerült hosszú távon fenntartható partnerséget eredményeznie, olyan értelemben, hogy meglehetősen kevés az esélye annak, hogy egy újabb nagyszabásó projektre pontosan ugyanaz a partnerség alakuljon ki. Kétségkívül intézményesültek azonban az ezen szervezetek közötti kapcsolatok, és ez újabb együttműködéseket eredményezhet, amelyekben nem mindenki vesz

37

38


részt a projektben, de egyes szervezetek dönthetnek ismét úgy, hogy közösen valósítanak meg projekteket, akár interregionálisakat is. Ez a projekt nem hos�szú távon létező partnerségre épült, ezért legalább 2-3 nagy projektre lenne szükség ahhoz, hogy a szervezetek között állandósuljanak a partnerkapcsolatok, és ne cupán a konkrét intézkedések és tevékenységek szintjén létezzenek, mint a projekt eetében. G. Interregionális együttműködés a magánszférában a projekt célterületein A projekt lebonyolítása során szerzett tapasztalatok alapján kijelenthetjük, hogy jelenleg nem beszélhetünk az erdélyi kisvárosokbeli magánszektor homogenitásáról. A vállalkozók, a főként mikrovállalatokként vagy KKV-kként szerveződő cégek nehézségei csak a kistérségek vagy megyék szintjén válnak többé-kevésbé hasonlókká, még a régiókban sem létezik homogenitás. Ennek a jelenségnek az egyik oka az, hogy a fejlesztési régiók kialakításakor nem elemezték a gazdasági dinamikát, sem a romániai együttműködések és a gazdasági és társadalmi kohézió történelmi és földrajzi vetületeit. A képzéseken részt vevők projektbeli interregionális mobilitása esetleg újabb információforrásként szolgálhatott volna a különböző régiókbeli vállalkozók közös nehézségeinek azonosításában. Csakhogy elsősorban elég alacsony a vállalkozók és alkalmazottak mobilitása, nincs meg a hajlandóság a hosszú utazásokra a tapasztalatcsere érdekében, másodsorban pedig a mikrovállalaltok közötti verseny helyi szinten nyilvánul meg, és az új piacra (például egy másik régióba) való behatolás akadályait a vállalkozók meglévő lehetőségeihez mérten nehéz elhárítani. A különböző régiókbeli célcsoportok összekapcsolására a projekt keretében megvalósított informatikai megoldások adtak lehetőséget. A projekt szemszöge e tekintetben kedvező volt, ezt mutatja az is, hogy konkrét javaslatok születtek az informatika és az információs társadalom kínálta megoldások és lehetőségek támogatására. Azonban, valószínűleg az e területen szerzett tapasztalatok hiányának is betudhatóan, az informatikai megoldásoknak nem sikerült nagy hatást elérniük például az elméletieg a tapasztalatok és ismeretek megosztásához keretet kínáló e-learning online felületein egymással kapcsolatba lépő személyek szintjén. Az online számlakibocsátási lehetőség kihasználási foka nagyobb volt, valószínűleg a magas azonnali hasznosíthatóság miatt.


Az IVEK által a projekt keretében végzett kutatások arra is rávilágítanak, hogy a vállalkozói státust elsősorban a központi régió azon fiataljai kedvelik, akik vállalkoznak, vezető beosztásban dolgoznak a szolgáltatások területén vagy egyetemisták. A nagyobb (50 000-nél több lakosú) és megyei jogú városok mellett a kisebb (10 000-nél kevesebb lakosú) városokban is erőteljesebb a vállalkozási hajlandóság. A vállalkozáspártiak többsége férfi, közöttük is többen vannak az egyetemet végzettek, akiknek édesapjuk is egyetemet végzett. Ugyancsak na gyobb a vállalkozás iránti hajlandóság azon egyedülállók körében, akiknek fiatal koruk ellenére az átlagosnál nagyobb a jövedelmük. Hasonlóképpen az egyéni vállalkozóként megvalósított önálló exisztencia azokat a fiatalokat vonzza, akik még nem alapítottak családot, középiskolát végeztek és magánvállakozóként, szabadúszóként vagy alkalmazott munkásként keresik a kenyerüket. A függetlenség iránti vágy elsősorban a jövedelem nélküliek körében erős (ezen belül magas a tanulók vagy egyetemisták aránya). H. Az informatika szerepe az interregionális együttműködésben Ennek az európai alapokból finanszírozott stratégiai projektnek az esetében az informatika eszköztárát felhasználták mind az alapvető kommunikáció, mind a létező és potenciális vállalkozók által a jövőben hasznosítható gyakorlati megoldások szintjén. Az informatika ebben a projektben több volt mint a belső kommunikáció egyszerű eszköze. A részt vevő partnerek hozzáállása kezdettől fogva integratív volt, és olyan megoldásokat javasoltak, amelyek révén a célcsoportot, a tréningek résztvevőit csatlakoztatni lehet egy virtuális hálózathoz, ugyanakkor a projektben célcsoportot képező olyan személyek, akik nem tudnak közvetlenül részt venni konkrét tevékenységekben, szintén hozzáférjenek az ezen keretben ki dolgozott tananyagokhoz, ugyanakkor használják az e-learning, e-szolgáltatások és letölthető alkalmazások jelentette eszközöket (például az informatizált szám lakibocsátást). Természetesen a számítástechnika igénybe vétele tette lehetővé, hogy ez a projekt ne csak a vezető csapat találkozásai és a partnerek kommunikációja révén váljék interregionálissá. A projekt kommunikációs megoldásai és rendszerei megteremtették mind a regionális koordinátorok, mind a programban részt vevő személyek valós idejű együttmunkálkodásának feltételeit, így azok beléphettek egy

39

40


virtuális világba, amelyben tapasztalatokat, véleményeket cserélhettek a vállalkozók világáról, a nehézségekről, amelyekbe ebben a specifikus világban beleüt köztek, de egyes vállalkozók jó gyakorlatairól is. Az integrált kommunikációs és vállalkozói tanácsadási rendszerek már elkészültek, de a partnerekre hárul a feladat, hogy a projekt lefutása után ezek a megoldások továbbra is használatban maradjanak, és ne maradjon el a tájékoztatás a Románia három fejlesztési régiójának vállalkozói számára jelentős erőforrások létezéséről.

5. ÉSZREVÉTELEK ÉS JAVASLATOK A JÖVŐBELI INTERREGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉSEKRE ÉS AZOK FINANSZÍROZÁSÁRA VONATKOZÓAN A. Általános megjegyzések ezen útmutató észrevételeire és javaslataira vonatkozóan Ez a kiadvány azzal a céllal született, hogy megoldásokkal, megközelítési lehetőségekkel szolgáljon az Európai Unió által biztosított alapokból (főleg a strukturális alapokból) nyújtott vissza nem térítendő támogatások lehívását szabályozó eljövendő programok tervezéséhez. Ez a szemlélet olyan keretprogramokra alkalmazható, amelyek finanszírozási lehetőséget kínálnak azoknak, akik projekteket szeretnének megvalósítani akár a közszférában, akár a magánszférában vagy a nem kormányzati, nonprofit szektorban. Az irányelvek némelyikének vagy ös�szességének megvalósítása eredményeként végül hatékonyabbá válna a vissza nem térítendő európai alapok felhasználása és növekedne ezen projektek célcsoportokra gyakorolt hatása. Az útmutató olyan időszakban készült, amikor folyamatban van a 2014–2020-as időszakot érintő stratégiai célkitűzések és programtípusok meghatározása, Románia pedig a 2007–2013-as időszakbeli programok égisze alatt nyújtott támogatások felhasználásának értékelési és a következő operatív programok irányításának és belső folyamatainak (köztük a támogatott szervezetekkel és intézményekkel fenntartott kapcsolatok kezelésének) tervezési szakaszában van. B. Regionális együttműködés Amint azt a projekt tapasztalatai is mutatják, Románia fejlesztését csak a régiók-


ra összpontosítva lehet hatékonyan megvalósítani. A jól meghatározott és egyfelől a jelenlegi gazdasági kapcsolatokon, másfelől történelmi elemeken, a személyek belső áramlásán és mozgásán, a térségbeli üzleti kapcsolatok földrajzi irányultságán alapuló régió a leghomogénebb egység, amely mégis elég nagy ahhoz, hogy makrogazdasági hatással bírjon. Ezért a projekt következtetései alapján javallott a megyeközi együttműködések megerősítése, ezek megkönnyítik a régión belüli együttműködést. Amíg még az együttműködés, a partnerség sem épül be elvként és valós gondolkodásmódként a napi tevékenységekbe, nagyon nehéz megtenni a következő lépést az interregionális együttműködés felé, amelynek inkább a regionális szinten kifejlesztett rendszereket, megoldásokat, folyamatokat, projekteket, alkotóelemeket kell továbbvinnie. Ugyanakkor a regionális fejlesztés keretében szükségszerűen közelíteni kell egymáshoz a különböző társadalmi szereplőket. Természetesen ma is léteznek a közszféra, a magánszféra és a nonprofit, nem kormányzati szektor közötti egyeztetéseket szolgáló rendszerek és hálózatok, de ezek az egyeztetések nem biztosítják a keretet egy olyan partnerségi kultúra kifejlesztéséhez, amelyben az együttműködés nem csupán egyeztetést jelent, hanem közös gondolkodást, integrálást, amelyben konkrét, valamennyi felsorolt szektort bekapcsoló projekteket dolgoznak ki. C. Interregionális együttműködés Az interregionális együttműködést Románia fejlesztésének újabb elemeként kell felfogni. Az interregionális szemléletmód a regionális szinten már kifejlesztett, és a többi régióban is megismételhető, alkalmazható azonos megoldások és projektek, eljárások összekapcsolását jelentheti. Nem javasoljuk olyan interregionális projektek kezdeményezését, amelyek nulláról indulva jeülentős makroszintű eredményeket kívánnak felmutatni. Úgy véljük, hogy az interregionális partnerségeknek regionális projekteket kell továbbvinniük, megsokszorozva a regionális eredményeket és megnövelve a hatást. Ha különböző régiókban léteznek azonos vagy legalább hasonló eljárások, projektek, az interregionális együttműködés lehet ezek összekapcsolásának, integrálásának és együttes hasznosításának módja. Véleményünk szerint az interregionális partnerségek tekintetében arra is törekedni kell, hogy hosszú távon fenntartható partneri hálózatok jöjjenek létre.

41

42


Ebben az összefüggésben azt javasoljuk, hogy az interregionális partnerségeket olyan szervezetek alakítsák ki, amelyek között már létezett bizonyos együttműködés (nem föltétlenül valamennyi partner, de legalább néhányuk között). A közös múlt szavatolja, hogy nem adódnak majd olyan helyzetek, amikor a partnerek együttműködési képtelensége veszélybe sodorja a projekt hatékonyságát. Javasoljuk továbbá, hogy az interregionális együttműködési projektek tartalmazzanak a partnerséget megerősítő tevékenységeket is (valamennyi résztvevő szervezeti kultúrájának megismerése, személyes kapcsolatok, csoporttevékenységek, amelyek célja, hogy hatékony szervezetközi csoportok jöjjenek létre). Ezek a tevékenységek azt a célt is szolgálhatják, hogy magának a projektnek a kifutása után is megmaradó együttműködések alakuljanak ki. Az interregionális együttműködésekben állandóan használni kell az informatika kínálta megoldásokat. Ha ezeket a megoldásokat nem hasznosítják, törések keletkeznek a partnerségek projekt-megvalósító működésében. D. A kistérségi, megyei, regionális és interregionális szintek közötti kapcsolat A különböző szintű fejlesztési egységek projektjeinek tervezése és megvalósítása során nincs meg a kellő kommunikáció. Elméletileg, stratégiai szinten az országos célkitűzéseket részletezni kell, és át kell alakítani azokat egyértelmű regionális célkitűzésekké, a regionális célokra támaszkodva ugyancsak jól meg lehet alapozni a megyei és kistérségi célkitűzéseket. Jelenleg azonban ezek az összefüggések nem léteznek, a tervezés többé-kevésbé önálló. Hiányos továbbá a célkitűzések elmagyarázása és tudatosítása a gazdasági és nem kormányzati szférában. Mindezek okán a szóban forgó projektet, amely kiindulópontként szolgál ezen javaslatokhoz, a nem kormányzati szektor kezdeményezte, amelynek nem voltak közvetlen kapcsolatai azzal a közigazgatási szektorral, amelynek szerepe a megyei és regionális célkitűzésekhez megfogalmazott stratégiák tervezése és megvalósítása. Ezért aztán a projekt eredményeit nem lehet stratégiai szinten beépíteni és összefüggésekbe helyezni. Így annak dacára, hogy a létrehozott part nerség több régió szintjén nagy hatással bíró projektet valósított meg, az eredmények függetlenek maradnak a specifikus stratégiáktól (ezek szinte nem is léteznek a kisvárosi magánszféra fejlesztésének ösztönzése területén), és csak elszigetelten értékelhetőek.


A jelenlegi tényállás javítására megfogalmazott javaslatok, tennivalók a következők:

■■ ■■

■■

ösztönözni kell azon intézkedéseket és tevékenységeket, amelyekkel a helyi, megyei és regionális közösségeket (minden szinten külön) tájékoztják a bizonyos időszakokra meghatározott fejlesztési célkitűzésekről, ezen adatokat és célkitűzéseket olyan egyszerűsített módon kell ismertetni, amelyet bármely vállalkozó megért, és így összehasonlíthatja saját vállalkozása célkitűzéseit az általános célkitűzésekkel, ezáltal esetleg összefüggés teremthető a különböző szereplők által meghatározott, a helyi és regionális fejlesztéshez eltérően hozzájáruló célkitűzések között is, ösztönözni kell a fentről lefelé irányuló (top-down típusú) kommunikációt a stratégiai tervezésért felelős intézmények között, de a lentről felfelé irányuló (bottom-up típusú) megközelítéseket is a valós szükségleteket tükröző adatok gyűjtésében és a megfogalmazott stratégiák gyakorlati megvalósításában, így az eredmények hatását helyi szinten mérik, majd összegzik kistérségi, megyei, regionális és országos szinten. Ezáltal egy bármilyen fejlesztési projekt által (bármely célcsoport számára) kínált, helyi szinten értékelt megoldások, eredmények részét képezik majd a különböző szintű fejlesztési egységek összegzett eredményeinek.

Ami a konkrét projekteket megvalósító hálózatok és partnerségek viszonyulását illeti, azt javasoljuk, hogy ne csak az általuk elnyerni kívánt támogatást biztosító programokat ismerjék meg alaposan, hanem azokat az elvi, keretdokumentumokat is, amelyek nyilvánosak ugyan, de amelyeket nem szokás tanulmányozni, mert túl elméletinek, túl stratégiainak tartják őket ahhoz, hogy bármi közük lehessen a konkrét programhoz. Mégis ezek a dokumentumok szabják meg a megvalósítás kereteit, tehát érdemes ismerni őket. A szóban forgó dokumentumok a következőek:

■■ ■■ ■■

európai szintű elvi dokumentumok, a helyi és regionális fejlesztésre vonatkozó specifikus szabályozások; a régiókra, programokra és az európai alapok felhasználására vonatkozó országos döntések és dokumentumok, operatív programok (nemcsak a közvetlen hatással bírók, hanem más programok is, amelyek konkrét célkitűzések és intézkedések révén kapcsolódhatnak magához a projekthez. Például ezen projekt esetében lehetett találni ilyen összefüggéseket a célkitűzésekre, nem csupán a HEF OP, hanem a Regionális Operatív Program vagy a Gazdasági Versenyképesség Növelése OP, a határ

43

44


menti földrajzi térségek esetében pedig a határon átnyúló operatív programok vonatkozásában is). E. Interregionális együttműködés transznacionális vetületekkel A támogató által nem kért, többletet jelentő elem az volt, hogy bevontunk egy magyarországi partnert a projekt megvalósításába, főleg a projektben felhasznált tananyagok elkészítésébe. Abban, hogy ez a partnerség transznacionális jellegűvé válhatott, segített egy specifikus jellemvonás: a partnerségnek nem voltak nyelvi akadályai. Valamen�nyi résztvevőnek voltak olyan munkatársai, akik tudtak magyarul is, és ebben a helyzetben át lehetett hozni a tapasztalatot Magyarországról, ahol a szakszerű tananyagok kifejlesztése sokkal előrehaladottabb szinten áll. A transznacionális együttműködés ebből a szempontból nagyon jó volt, és olyan szakmai kapcsolatot erdményezett, amelyet a jövőben is hasznosítani lehet, például a határon átnyúló partnerségeket ösztönző vagy az ebben a keretben megvalósuló projek tekben. F. A nem kormányzati szektor A szerzett tapasztalatok fényében arra a következtetésre juthatunk, hogy egy nem kormányzati szervezetekból álló hálózat, ha jól válogatja meg a partnereket, képes lebonyolítani nagyszabású projekteket különböző társadalmi, közösségi területeken. Ebben a vonatkozásban ez az útmutató a következő javaslatokkal szolgál az ilyen jellegű projektek és európai támogatások jövőjét illetően:

■■ ■■

■■

ösztönözni kell az NKSZ-eket, hogy kapcsolódjanak be közintézmények, ön kormányzatok, tanintézetek által megvalósított nagyszabású regionális vagy interregionális projektekbe; ezt el lehet érni azzal, hogy az interszektoriális partnerségek elsőbbséget kapnak; hasznosítani kell a nem kormányzati szervezetek szakértelmét, ezáltal javít ható bizonyos, főleg szociális projektek minősége. Még infrastruktúrafejlesztési projektek esetében is megteremthetik a pénzügyi és közösségi fenntarthatóság elemeit olyan szervezetek, amelyeknek a maguk területén megvan már a szükséges szakmai tapasztalatuk (típushelyzet: „hogyan fog működni egy új épület, és hogyan válhat önfenntartóvá közepes és hosszú távon?”); az európai támogatású projektekben a szervezeti fejlődést alkotóelemmé,


támogatott tevékenységgé kell tenni. Modellként szolgálhatnak a román– svájci együttműködési programok és az Európai Gazdasági Térség Pénzügyi Mechanizmusának NKSZ-alapja, melyek révén az NKSZ-ek szervezeti fejlesztését is támogatták, egyes különleges esetekben 30%-os részarányig. A szervezeti fejlesztés megvalósulhatott akár saját eszközök és logisztika, akár a humán erőforrások fejlesztése révén. G. Az informatika szerepe az interregionális együttműködésben Amint ez a projekt is nyilvánvalóvá tette, az interregionális együttműködés valószínűleg legfontosabb eszköze az informatika. A számítástechnika áthidalja a jelentős földrajzi távolságokat, ugyanakkor szabványosítja az együttműködési formákat. Úgy véljük, hogy az együttműködést megkönnyítő integrált informatikai megoldásokat a jövőbeli, valószínűleg stratégiai interregionális projektek akciótervének kulcselemeiként kell kezelni. Nagyon fontos azt is hangsúlyozni, hogy az informatika használata nem oldja meg a problémákat. Akárcsak a jelenlét és a népszerűsítés más formái esetében, kulcsfontosságú a kifejlesztett megoldások képe (egy honlap vagy egy alkalmazás külalakja), valamint a tartalom szerkezeti felépítése. Ha egy megoldás megjelenés és működőképesség tekintetében jó minőségű, önmagát ajánlja majd, és célt ér. Az informatikai megoldások két-három szempontból hatékonyak. Egyrészt jelentős segítséget nyújtanak az olyan bonyolult projektek irányításában, amelyek sokrétű és gyakran párhuzamos tevékenységeket ölelnek fel, és az összehangolás meg az események kiterjedt földrajzi területen (állandóan változó helyszíneken) zajlanak. Másrészt az informatikai megoldások biztosítják leghatékonyabban a résztvevők valós idejű kommunikációját, és ez a kommunikáció és együttműködés a költségek szempontjából is hatékony. A harmadik és valószínűleg a legfontosabb elem az, hogy az informatikai megoldások és az ezen eszközökhöz kapcsolódó és azokkal lebonyolított kommunikáció, PR olyan üzeneteket közvetítsenek, amelyekkel a célközönség azonosul, így az üzenetek virális jellegűvé válnak (amikor az ember úgy találja, hogy azonosul egy üzenettel, személyes késztetést érez, hogy továbbadja, megossza. Ha ezt megteszi, baráti körét egy barát tájékoztatja a szóban forgó projektről, és az ő ajánlása sokkal értékesebb, mint egy szokványos hirdetés.) Egy virálissá vált projekt külső kommunikációs éa népszerűsítési erőforrásokat takarít meg, lehetővé te-

45

46


szi a projekttel való személyes azonosulást és együttműködésre serkenti a célközönséget. Mindezek miatt a jövőre nézve javallott, hogy az interregionális projektek tevékenységeire vonatkozó specifikus követelemények között szerepeljen az informatika kötelező hasznosítása vagy az informatika hasznosításának ösztönzése olyan integrált megoldások révén, amelyek eredményeképp az értékelésből származó pontszám magasabb lesz. Ezek az elemek javítani fogják a bizonyos célcsoportok tájékoztatásában, részvételében, együttműködésében elért eredményeket, ezáltal pedig nő a nagy földrajzi területeket megcélzó projektek hatása. H. Pénzügyi vonatkozások Bármi is legyen a tökéletes megoldás a javaslatok szintjén, minden cselekvés lehetelenné válik, ha nem létezik egy támogatási rendszer, amely felelősen, hatékonyan működik a támogatás menedzselése terén, a támogató és a közvetítő szervezetek szempontjából. Ez a projekt azt példázza, hogy egy projekt dinamizmusát teljesen megtörheti az, ha hiányzik a pénzügyi stabilitás és a pénzügyi menedzsment dinamikájának betartása. Ebből a szempontból bármely nagyszabású projekt hatékony irányításának kulcseleme a szigorú határidők megszabása, tudatása és betartása. Ez még inkább érezhető a nem kormányzati szervezetek által megvalósított nagyszabású projektek esetében, amikor a fizetőképesség biztosítása és az általános pénzügyi kapacitás sokkal alacsonyabb, mint a közintézmények és a helyi önkormányzatok esetében. A projekt révén szerzett tapasztalatok alapján arra juthatunk, hogy a romániai nem kormányzati szektornak még nincs kellően erős intézményi kapacitása olyan nagyszabású projektek felvállalására, amelyeket előre megfinanszírozhatnának teljes egészében saját erőből, hogy aztán a költségek egy része megtérüljön utólagos elszámolással, viszonylag nagy késéssel.

1. PREZENTAREA GENERALĂ A PROIECTULUI

Recommend Documents