1. November

A PESTERZSÉBETI PEDAGÓGIAI INTÉZET TALLÓZÓJA XI. / 1. November

2010

Kedves Olvasók! A májusi PEPITÁ-ban még csak tervekről tájékoztattuk olvasóinkat, hogy Tehetségpontként milyen feladatokat szeretnénk megvalósítani. Az új rovatunkban már az avató ünnepség részleteiről és a konferencián elhangzott előadásokról számolunk be, melyek - az elégedettségi kérdőívek visszajelzése alapján – a gyakorlatban is megvalósítható útmutatást adtak a résztvevők számára. A Képviselő-testület a funkcionális analfabétizmus megelőzésére kidolgozott XX. kerületi Cselekvési terv első ütemének megvalósításáról készült beszámolót a 147/2010. (VII. 08.) Ök. sz. határozattal elfogadta. A második ütemben is támaszkodunk a diagnosztikus mérések tapasztalataira, s a teljesítményeket figyelembe véve segítünk meghatározni a fejlesztések irányát. A Górcső c. rovatban a szeptemberi mérések elemzéseinek rövid összefoglalóját közöljük, az Ex Cathedrában pedig ráirányítjuk a figyelmet a kortárs irodalom olvasásának fontosságára, melyhez segítségül hívtunk két főiskolai tanárt, akik az óvodában és az iskolában a szövegértés fejlesztésének lehetőségeit a kortárs irodalmi műveken keresztül szorgalmazzák. A tájékozódás megkönnyítésére irodalomjegyzéket is csatolunk. A kerületi intézmények pedagógusai, valamint a Pesterzsébeti Ifjúsági és Gyermekönkormányzat képviselői írták a Szörfözés c. rovatban megjelent beszámolókat, melyek számot adnak az idei tanév/nevelési év eddig lebonyolított programjairól, nyári táborokról, valamint a TÁMOP 3.1.4. pályázat zárásáról, eredményeiről. A gazdasági nehézségek ellenére is gazdag, színes negyedévet zártunk, s ennek okát a pedagógusok lelkes és önzetlen munkájában, találékonyságában kereshetjük.

dr. Nagyné Koczog Tünde igazgató

TARTALOM K E D V E S O L V A S Ó K .........................................................................................................01 KIK VAGYUNK R e p k á n é G u j J u d i t ..............................................................................................................05 GÓRCSŐ Dr. Nagyné Koczog Tünde, Soltészné Szabó Emőke Anyanyelvi és matematikai kompetenciák diagnosztikus mérése a XX. kerületi önkormányzati fenntartású általános iskolák 5. osztályosainak körében .................................................................06 EX CATHEDRA A funkcionális analfabétizmus elleni cselekvési terv megvalósítása a 2010-2011-es tanévben G. Gődény Andrea A ma gyermekirodalma – az olvasóvá nevelés folyamata ..............................................................13 TEHETSÉGPONT Szekeres Lászlóné: Út a géniuszhoz................................................................................................................................19 SZÖRFÖZÉS Lezárult a TÁMOP-3.1.4. „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés” című pályázat megvalósítása a Bóbita Óvoda összefoglalója a pályázatban vállalt feladatok teljesüléséről .........24 Az Ady Endre Általános Iskola összefoglalója a pályázatban vállalt feladatok teljesüléséről ........26 Tóth Katalin: Együtt még több gyermekmosolyért HOP átdolgozása a Gyermekmosoly Óvodában ..................27 Szilágyi Mária, Belon Márta A Méhecske-csoport színészpalántái ..............................................................................................30 Hájas Ildikó Mihály napi vásár a Nyitnikék Óvodában ................................................................................................32 Nagy Mátyásné Bea Őszi ünnepkör a Baross Óvodában .................................................................................................. 34 Pulay Gabriella Nyári emlék: Finnországban jártunk................................................................................................35 Huszák Tihamérné és Gyüre Zsuzsanna Vörösmartys angol nyelvi tábor Balatonszemesen ..........................................................................37 Varga Szilvia A beszédfogyatékos gyermekek integrációja – helyi gyakorlat bemutatása....................................38 Pál Zsuzsanna „A tanulás öröm is lehet”- ha mindezt játszva tesszük ...................................................................39 Barcsa Mónika A csillebérci Kalandparkban ...........................................................................................................40 Kun Klaudia „Jogom van, kötelességem van…” .................................................................................................41 Bencze Noémi A Pesterzsébeti Ifjúsági és Gyermekönkormányzat felkészítő táborára .........................................42 Bondor Mária „Millenniumi és Szent István Kupa” ..............................................................................................43 AJÁNLÁS Kortárs irodalom az óvodás korosztálynak .....................................................................................45 G. Gődény Andrea könyv ajánlásai ................................................................................................47

KIK VAGYUNK? Új munkatársaink 1984-ben az iskolapadból kikerülve, képesítés nélküli napközis nevelőként kezdtem pályámat Pesterzsébeten, a Nagy László Általános Iskola és Gimnáziumban. 1985-ben felvettek a Budapesti Tanítóképző Főiskolára, amit esti tagozaton 1988-ban elvégeztem. Közben két év napközis munka után osztálytanítói feladatot kaptam. Az itt eltöltött évek során rengeteg tehetséges gyerekkel foglalkoztam. 1996-ban Soroksárra költöztem családommal, ahol a Mikszáth Kálmán Általános Iskolában helyezkedtem el. Itt került irányításom alá 2002-ben az a 11 gyermek, akiket a Nevelési Tanácsadó kimondottan kis létszámú osztályba javasolt, különböző magatartási- és tanulási problémáik miatt. Szakemberek segítségével, négy év alatt őket is sikerült a felső tagozatos munkára felkészítenem. 2005-ben igazgatóváltás történt iskolámban. Kollégáim támogatásával, az ő kérésükre vállaltam el az igazgatóhelyettesi beosztást. Megismertem az iskolavezetők munkáját, és megszereztem 2008-ban a közoktatás vezetői szakvizsgát. 2008-ban már tudatosan egy kimondottan magatartási- és tanulási problémás gyerekekkel foglalkozó iskolában helyezkedtem el. Idejárnak azok a gyerekek, akikre „nincs idő” az egyre magasabb osztálylétszámú iskolákban. Az ő felzárkóztatásuk, fejlesztésük, megsegítésük szívügyemmé vált az elmúlt évek során. Pedagógusként azt vallom, hogy minden gyereknek joga van azt a fajta segítséget megkapni, ami képességei szerint jár neki. Legyen az kiemelkedő tehetség vagy fejlesztésre szoruló gyermek. Hisz minden gyermek egyenlő, de nem egyforma. Nagy kihívás számomra, hogy 2010 szeptemberétől a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézetben dolgozhatok szaktanácsadóként, ahol kollégáim munkáját segíthetem majd tapasztalataimmal. Szeretnék ahhoz az egyre nehezebb, komoly szakmai munkához tudásommal hozzájárulni, ami a kerület iskoláiban folyik. Kívánom minden pedagógus társamnak, hogy megtapasztalja: „Lehet, hogy elfelejtik, mit mondtál nekik, de soha nem fogják elfelejteni, hogy hogyan érezték magukat a szavaidtól.” (Buehner) Mert számomra ez a fontos. Nem csak az, amit tanítunk, hanem hogy hogyan. Repkáné Guj Judit

5

GÓRCSŐ Anyanyelvi és matematikai kompetenciák diagnosztikus mérése a XX. kerületi önkormányzati fenntartású általános iskolák 5. osztályosainak körében Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testülete által 2009-ben elfogadott funkcionális analfabétizmus elleni cselekvési terv legfontosabb eleme az alapvető, elsősorban a szövegértési, szövegalkotási képességek fejlesztése. A 2010-2011. tanévben a cselekvési terv második üteme megvalósításának, valamint a nem szakrendszerű oktatásban részt vevő tanulók csoportba sorolásának, a differenciált oktatásnak is kiindulópontja a helyzetfeltárás, pontosabban annak számbavétele, mely területeken és kik a fejlesztésre szorulók. Ezt követően készülhetnek el az osztályokra, az egyes csoportokra és az egyénre szabott fejlesztési tervek. Fontos szempont az is, hogy az ÖMIP 3.9.5. pontja alapján a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézettel szemben támasztott elvárás: „Tervszerűen és rendszeresen értékeljék a tanulói tudás minőségét a kompetenciák fejlettségének tekintetében, segítve ezzel az iskolák eredményes felkészülését az országos tanulói képességmérésekre.” A mérés célja volt, hogy a nyári felejtés utáni állapotot ismerjük meg, ezzel is segítve a pedagógusokat az év elejei ismétlés megtervezésében, ezért elég korán, 2010. szeptember 15-én 367 ötödik osztályos tanuló oldotta meg a feladatokat. 2010. október 4-én valamennyi iskolába eljuttattuk a tanulók egyéni eredményeit, valamint a kerületi eredményt tartalmazó anyagot. Anyanyelv: A kerületi mérés az alapfokú oktatás első négy évében a szövegértésszövegalkotás, a helyesírás és a nyelvtan elsajátított ismereteit, szintjét diagnosztizálja annak érdekében, hogy feltárja, milyen alapokra építhetnek az 5. évfolyamon a kollégák, illetve mely területeket kell hangsúlyosabban fejleszteni a továbbiakban. Az ötödikes diákok szövegértési-szövegalkotási képességeit ismeretterjesztő szövegtípuson mértük le, mely a tanulás célú olvasás szintjét méri, és leginkább az ismeretterjesztő könyvekben, illetve szakkönyvekben, tankönyvekben találhatók. A feladatlap szövegét a PEARLS mérés során bemért, de fel nem használt szövegek, és a hozzá tartozó feladatok közül választottuk. A helyesírási és nyelvtani feladatok kiválasztásakor elsődlegesen a NAT fejlesztési feladataira épült kerettantervek továbbhaladási feltételeit vettük figyelembe. A két változatban az összehasonlíthatóság érdekében a feladattípusok megegyeznek, csak a feladat tartalmán változtattunk.

6

GÓRCSŐ A továbbhaladás feltételei (forrás: www.nefmi.hu/kerettantervek) A mérőlap feladatai az alábbi, a 4. évfolyam végére elsajátítandó követelményeket vizsgálták: • Az ábécérend ismerete. • A magán- és mássalhangzók fölismerése, a rövid és hosszú hangok megkülönböztetése szóban és írásban. • Szavak, szószerkezetek, két-három mondat helyes leírása másolással. • A j hang helyes jelölése újabb 25-30 (második év végén 20 szó) szóban. • 15-20 soros, az életkornak megfelelő tartalmú szöveg néma olvasása, a szövegértés bizonyítása a lényeg kiemelésével. • A mondat kezdése nagybetűvel, záró írásjelük használata. • A szavak szófajának, az egyalakú szótöveknek és a tanult toldalékoknak fölismerése, a toldalékos alakok megfelelő helyesírása. • Az igealak felismerése. • A tulajdonnevek tanult eseteinek nagybetűs kezdése. A mérés eredményei A csoport

B csoport

Összesen

Teljesítmény

69,09% (186 fő)

69,61% (181 fő)

69,35% (367 fő)

Irodalom jegy

71,46%

71,46%

71,46%

Nyelvtan jegy

67,32% 1 fő

67,5% 1 fő

67,41%

(5 pontot szerzett)

(6 pontot szerzett)

Max. teljesítmény

1 fő

3 fő

4 fő

50% alatt teljesített

32 fő (17,2%)

28 fő (15,46%)

60 fő (16,34%)

80% felett teljesített

69 fő (37,09%)

63 fő (34,8%)

132 fő (35,96%)

Min. teljesítmény

7

2 fő

GÓRCSŐ A feladatok eredményei Feladat sorszáma, tartalma 1. H: adatok 2. H: rövid és hosszú mshg. 3. Sz.: szókincs 4. Ny: betűrend 5. Sz: információ visszakeresése 6. Sz: információ visszakeresése 7. Sz: információ visszakeresése 8. A) Sz: információ értelmezése B) Sz: következtetés levonása 9. Sz: következtetés levonása 10. Sz: információ visszakeresése / helyesírás 11. Sz: információ értelmezése / helyesírás 12. Ny: szószerkezet 13. Ny: szófajok 14. H: tulajdonnév, köznév helyesírása 15. Ny: igemód

A csoport 68,42% 74,03% 70,88% 77,15% 87,10% 63,44% 91,94%

B csoport 65,19% 78,01% 78,36% 80,66% 93,37% 64,64% 71,82%

65,23%

92,82%

87,10% 66,13% 51,88% 66,49% 73,55% 63,17% 69,53%

52,07% 66,30% 54,28% 59,12% 71,93% 71,89% 62,06%

A területek átlaga A csoport B csoport

Helyesírás 61,72% 66, 41%

Nyelvtan 71,68% 68,44%

Szövegértés-szövegalkotás 72,96% 71,88%

Osztályzatok és teljesítmények Problémás Irodalom tanulók ará- jegyátlag nya A csoport 3,97 Ker. 19,94%

Irodalom jegyátlag A csoport 71,46%

Nyelvtan jegyátlag A csoport 3,74

Nyelvtan jegyátlag A csoport 67,32%

Problémás Irodalom tanulók ará- jegyátlag nya B csoport

Irodalom jegyátlag B csoport

Nyelvtan jegyátlag B csoport

Nyelvtan jegyátlag B csoport

Telj. átlag B csop.

71,46%

3,75

67,5%

69,61%

Ker.

19,94%

3,97

8

Telj. átlag A csop. 69,09%

GÓRCSŐ Az osztályzatok százalékos átlagát - az osztályzatot megszorozva 18-cal (mérések értékelésekor használt matematikai átlag) – tekintve mindkét csoportban az irodalom jegy százalékos kerületi átlaga a mérés szövegértés, szövegalkotás feladatainak teljesítményszintjét igazolják: az eltérés az A csoportban 1,5%, a B csoportban 0,42%, vagyis a 4. osztály végén ezen a területen a tanulók a tudásuknak megfelelő jegyet kapták. A nyelvtan osztályzat a helyesírást is tartalmazza. Ezek százalékos kerületi átlagát összehasonlítva a mérésben nyújtott teljesítménnyel, szintén elmondható, hogy a 4. év végi osztályzat adekvát a mérésben nyújtott teljesítménnyel. Az intézmények és az osztályok, valamint az egyének teljesítményszintjét külön-külön vizsgálva adódnak a kerületi átlaghoz képest akár 10%-os eltérések, ennek okait a körülmények pontos ismeretében (osztály összetétele, hátrányos helyzetű tanulók számaránya, év közben tanító váltás, iskolaváltás stb.) lehet elemezni, s erre építve tervezni a fejlesztést. Az önálló ismeretszerzés és tanulás alapja a tanulók életkorának megfelelő anyanyelvi nevelés, amelyre minden tanórán – nemcsak a magyarórán – figyelmet kell fordítani! A sokrétű szókincsbővítés, a helyesírás megfigyeltetése, tanítása, a másolás (!), többféle szövegen a szövegértés fejlesztése segíti a tanuló számára a nyelv birtokba vételét, s ezzel együtt az értelmi képességek, a gondolkodás és a személyiség fejlesztését is. Mindezeket a figyelem, az emlékezet, a feladattudat, a kitartás fejlesztésén keresztül kell megtenni. Olyan készségeket szükséges kialakítani, amelyek segítik az információ megszerzését, rendszerezését és alkalmazását ahhoz, hogy az új tudás illeszkedni tudjon a már meglévőhöz. Az egy osztályban tanító kollégáknak összehangoltan kell megtervezni, hogy a tanulásban akadályozottak fejlesztése mely területeken hogyan, milyen módszerekkel valósuljon meg. Folyamatosan kontrollálni szükséges az eredményeket, elmaradásokat. Erre hangsúlyozottan figyelni kell, mert a mérésben részt vevők 19,94%-a valamilyen problémával küzd (BTM, 3H, stb.). Az 5. évfolyamos diákok körében a tanév második hetében diagnosztizált teljesítmények rámutatnak arra, hogy vannak olyan területek, amelyekre az alapozó szakasz első négy évfolyamán megszerzett tudás alapján stabilan lehet építeni. Egyénenként, osztályonként változó, melyeket kell erősíteni a továbblépés érdekében. dr. Nagyné Koczog Tünde igazgató, szaktanácsadó

9

GÓRCSŐ Matematika: A mérés célja felmérni azokat az ismereteket, amelyeket a tanulók alsó tagozatban elsajátítottak, amelyre építeni lehet. A feladatokat úgy állítottuk össze, hogy többségük ismeretanyaga szerepel a Kerettantervben „a továbbhaladás feltételei” között, vagy a „tananyag és gondolkodási módszerek alapozása” oszlopában.

A mérés eredményei A csoport

B csoport

54,44% (188 fő)

54,01% (179 fő)

Matematika jegy

66,66%

65,34%

Min. teljesítmény

1 fő (3pontot szerzett)

2 fő (4 pontot szerzett)

Max. teljesítmény

2 fő (44 pont)

1 fő (43pont)

50% alatt teljesített

80 fő (47,9%)

82 fő (48,5%)

80% felett teljesített

42 fő (22%)

26 fő (13,8%)

Teljesítmény

Feladatonkénti eredmények A csoport

B csoport

1. Számok összegalakja

82,05% 1. Számok összegalakja

2.

Egyszerű műveleti eredmények relációja

81,03% 2.

78,35%

Egyszerű műveleti eredmé81,38% nyek relációja

3. Műveleti sorrend

37,37% 3. Műveleti sorrend

41,9%

4. Mértékváltás, sorrendezés

46,38% 4. Mértékváltás, sorrendezés

41,79%

5. Tört leolvasása ábráról

40,43% 5. Tört leolvasása ábráról

41,25%

6. Írásbeli műveletek

61,82% 6. Írásbeli műveletek

61,14%

7. Szöveges feladat

44,5%

7. Szöveges feladat

45,36%

8. Szöveges feladat

33,38% 8. Szöveges feladat

34,75%

10

GÓRCSŐ Az első két feladat teljesítése a tanulók többségénél biztos tudást mutat, amire felső tagozatban építeni lehet. A természetes számokkal végzett írásbeli műveletek 61% körüli eredményével azonban nem lehetünk elégedettek, különösen, ha tudjuk, hogy az összeadást, kivonást 90%-os biztonsággal végzik el a tanulók, de a szorzás, valamint az egyjegyűvel való osztás átlagos teljesítménye 28% és 57% között mozog. Erre kellene építeni felső tagozatban a két és többjegyű számokkal való osztást, az egész számokkal, törtekkel és tizedes törtekkel való műveletvégzést. A következő táblázat azt mutatja meg, hogy az egyes feladatokban a tanulók hány százaléka érte el a maximális pontszámot.

Feladat

A csoport

B csoport

1.

47,3%

41,9%

2.

41,5%

39,7%

3.

13,3%

12,3%

4.

25,5%

22,3%

5.

22,3%

29,6%

6.

14,9%

16,8%

7.

20,7%

17,3%

8.

25,5%

14,0%

Számok összeg alakja és egyszerű műveletek eredményeinek relációs viszonyán kívül a többi feladat lényegesen gyengébben sikerült, annak ellenére, hogy a feladatok egy kivételével a továbbhaladás feltételeként szerepeknek a kerettantervben.

11

GÓRCSŐ Osztályzatok és átlagos teljesítmények Problémás tanulók aránya

Matematika jegyátlag A csoport

Jegyátlag %-ban A csoport

Teljesítmény A csop.

19,94%

3,70

66,66%

54,44%

Problémás tanulók aránya

Matematika jegyátlag B csoport

Jegyátlag %-ban B csoport

Teljesítmény B csop.

19,94%

3,63

65,34%

54,01%

A két csoport osztályzatainak átlaga, valamint a teljesítményeik is közel állnak egymáshoz. Az osztályzatok és teljesítmények közötti eltérés még az elfogadhatóság határán van, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a mérést tanév elején, szinte az év elejei ismétlések megkezdésekor végeztük. A négy alapművelet természetes számok körében való biztos alkalmazása fontos a többi számkörben végzett műveletek elsajátításához. A törtfogalom megalapozás és a mértékváltás nagyon sok manipulációs tevékenységet igényelne alsó tagozatban ahhoz, hogy felső tagozatban ismereteket lehessen rá építeni. 4. évfolyamon fontos lenne, hogy a feladatlapok használatán túl sajátítsanak el a tanulók valamennyit az áttekinthető, pontos füzetvezetésről. Az intézmények, az osztályok, valamint az egyének teljesítményszintjét a tantestületek, munkaközösségek külön-külön is vizsgálhatják, a helyi körülmények (osztály összetétele, problémás tanulók aránya, tanító ill. tanárváltás, iskolaváltás) ismeretében. Összehangoltan megtervezhetik a felzárkóztatást, fejlesztést.

Soltészné Szabó Emőke szaktanácsadó

12

EX CATHEDRA A funkcionális analfabétizmus elleni cselekvési terv megvalósítása a 2010-2011-es tanévben

A funkcionális analfabétizmus elleni cselekvési terv megvalósításának első évében, a tavalyi őszi pedagógiai napok keretében hallgattunk előadást az irodalmi és anyanyelvi nevelés e területen is betöltött hangsúlyos szerepéről. Folytatva a megkezdett munkát idén összefogott az óvodapedagógiai műhely, az alsós munkaközösség, a könyvtáros munkaközösség, a magyartanárok munkaközössége és a holisztikus szemlélet jegyében dolgoztak ki közös programsorozatot, melynek kérdésköre a kortárs gyermekirodalom tanításának szükségessége. Szervezők választ vártak a kortárs irodalom fogalmi magyarázatára, létjogosultságának indoklására, irodalmi ajánlásokra. A szakirodalmi tájékozottság felfrissítése céljából előadókat hívtak az ELTE TÓK Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszékről. Gajdóné dr. Gődény Andrea és dr. Gönczöl Andrea adjunktusok „A ma gyermekirodalma – az olvasóvá nevelés folyamata” címmel tartottak előadásokat. Alábbi cikkünkben Gajdóné dr. Gődény Andrea gondolatait olvashatják. Folyóiratunk Ajánlás rovatában az előadók és a PPI munkatársai által összeállított irodalmi gyűjtemény kapott helyet.

A ma gyermekirodalma – az olvasóvá nevelés folyamata „Sajnálatos tény, hogy az általános iskolai kötelező olvasmányok közül hiányoznak a kortárs írók művei, így a gyerekek ritkán találkoznak a >rólad szól, neked és érted írták< élményével, holott épp ez a találkozás lenne az olvasás egyik megrendítő élménye.” Boldizsár Ildikó Évről évre fölmerül a kérdés a pedagógusokban, az iskolaév beköszöntekor pedig különösen exponálódik: mit olvastassunk diákjainkkal, mi(k) legyen(ek) a kötelező olvasmány(ok), milyen ajánlásokkal kínáljuk meg diákjainkat. Sokan vannak, akik szeretnék megújítani az olvasmányanyagot, csak bizonytalanok, mit olvastassanak a régi (bár hosszú évek óta be nem váló) művek helyett; és még többen vannak olyanok, akik ragaszkodnának a megszokottakhoz. S amíg a felnőttek, a különböző szakemberek vitatkoznak a listák felett, a gyerekek szép lassan(?) elveszítik olvasási kedvüket. Vagy találnak maguknak való, érdekes, izgalmas könyveket…

13

EX CATHEDRA A FSZEK központi könyvtárának adatai szerint a belvárosi kisiskolások kétharmada rendszeresen jár könyvtárba, és ezek a 6-10 éves gyerekek falják a könyveket. A favoritok a Geronimo Stilton-könyvek, Thomas Brezina könyvei, de 5. helyen ott a Rumini, a 6.-on pedig Varró Dániel Maszat-hegye.1 Az adatokból az is kiderül, hogy amíg 2003-ban Fekete István és Molnár Ferenc még a kölcsönzési lista elején voltak - a gyerekek vélhetően olvasták a kötelező műveket -, addig 2008-ban épp, hogy csak felkerültek a kölcsönzési lista végére. A 2008-as gyakorisági lista tele van olyan nevekkel, amelyek 2003-ban még csak nem is szerepeltek. (Th. Brezina, G. Stilton)2 Mindebből arra következtethetünk, hogy a gyerekek ma már kényszerből is alig olvassák a kötelezőket. Élményt aligha jelent számukra, ily módon nem alkalmasak az olvasásra motiválásra. A mai iskolai praxist meghatározó olvasmánylisták életkora közel ötven év – csoda, hogy nem képesek betölteni funkciójukat? Ám az is látható a fentiekből, hogy az olvasni szerető gyerekek mégiscsak megtalálják a maguk olvasmányait. Vajon miért nem használja az iskolai praxis az olvasó gyerekek választásait nem-olvasó társaik befolyásolására? Miért ragaszkodik legtöbb iskola a kanonikus művekhez, holott a kánon mára átalakult, ha van egyáltalán… Tisztában vagyunk-e azzal, mit kockáztatunk, ha a régihez ragaszkodunk? Akik nem szeretnének váltani, változtatni, talán nem gondolják végig, mi a gátja a klasszikusok sikeres olvas(tat)ásának, s ezért próbálkoznak rendre és elkeseredetten újra és újra a lehetetlennel – meglehetősen sikertelenül. A legnagyobb problémát a művilág idegensége és a nyelvi, megértési nehézségek jelentik. A klasszikusok szövegvilága és a gyermekolvasói életvilágok mérhetetlen távolságban vannak, holott az olvasásszociológiai kutatásokból tudható, hogy ilyen esetben aligha jöhet létre olvasmányélmény. Más kor, más gondolkodás, más értékrend szövegesül a művekben, más a felnőtt-gyerek viszony, mint napjainkban, más a kapcsolatok dinamikája, és főképp egészen más problémák izgatják a mai gyerekeket. A gyermekolvasó a „róla szóló mesét” keresve olvas, életproblémáira vár választ a szövegtől. Olvasáslélektani szempontból naiv, azaz beleélő olvasó3, ily módon a 6-12 évesek elsősorban az azonosulás lehetőségét keresve olvasnak. Fejlődéslélektanból az is tudható, hogy a kisgyermek gondolkodása egocentrikus, ily módon a mást, az idegent nem/nehezen tolerálja; és hogy a gyerekek a saját, konkrét tapasztalati világukból kiindulva taníthatóak, fejleszthetőek. Mindezt figyelembe véve érthető, hogy miért nem sikeresek a klasszikus 1

Bárkay Tamás: A humanoid egér diadalmenetele. Népszabadság, 2010. május 28. Péterfy Rita: Olvasóközpontú olvasásfejlesztés. Könyvtári Figyelő, 2007/3. 3 A 6-10 éves korosztály teljesen, a 10-12 éves korosztály átmeneti korban van ebből a szempontból: még beleélő olvasók, de már megkezdhetők velük az (ön)reflexiós tevékenységek; a 13-14 éves olvasók pedig már képesek (lehetnek) a reflektálásra, a felnőttre jellemző reflektív olvasásra. 2

14

EX CATHEDRA művek az olvasóvá nevelés területén; és az is, hogy miért sokkal eredményesebbek e tekintetben (is) a skandináv országok, ahol a kisgyerekek olvasókönyveibe tíz évnél régebbi szövegek nem kerülhetnek be. Ehhez képest Magyarországon alig találunk olyan olvasókönyvet, ahol 1984-nél fiatalabb szövegek fordulnak elő.4 Holott nem kisebb nevek voltak Magyarországon azon a véleményen, hogy az irodalomtanítást a jelenből visszafelé haladva kéne felépíteni, mint Arany János és Babits Mihály. A nyelvi idegenség hasonló problémákat okoz. A nehézségeket jól reprezentálja Keresztesi József egyik tanítványának a kifakadása egy ismert verssorral kapcsolatban: „Túlnan vélem átellenben é[p]pen< … - hát ennek semmi értelme! Ez teljesen hülye!”5 Ha már a viszonylag könnyen érthetőnek tartott Petőfi is leküzdhetetlen akadályok elé állítja diákjaink jelentős részét, hogyan várhatjuk el tőlük, hogy falják a klasszikus műveket? De még ezeknek a régi szövegeknek is sok mindent elnéznének a gyerekek, ha legalább a humorosakat válogatnák be az olvasmányaik közé. Ám a pedagógiai praxis, a tankönyvek és taneszközök szerző, alkotói mintha kínosan ügyelnének arra, hogy a mulatságos, vicces, humoros mint olyan, ne kerülhessen a gyerekek elé; pedig köztudomású, hogy a humoros szövegek sokkal alkalmasabbak az olvasásra motiválásra, mint humortalan társaik. És akkor még nem is említettük a pátosz problémáját! A pátoszt a mai felnőtt is nehezen tolerálja, a mai gyerekeket pedig egyenesen taszítja. Humor helyett pátosszal megkínálni – valóságos öngól az olvasóvá nevelni kívánó tankönyvek, pedagógusok részéről. Az olvasmánylisták frissülésének gátja leginkább az irodalomtanítás szempontjainak előtérbe helyezése az olvasóvá neveléssel szemben, ill. az irodalomtanítás műveltségközvetítő funkciójának dominanciája a képességfejlesztéssel szemben. Mindez lehetetlenné teszi, hogy a pedagógiai praxis végrehajtsa azt a változtatást, amelynek nem kevesebb a tétje, mint a képfogyasztásra szocializálódott nemzedékek benntartása/-hatósága a Gutenberg-galaxisban (természetesen annak a Neumann-galaxisba integrálásával) – azaz a kérdés valójában az, lesz-e még olvasó/olvasás a 21. században a szónak nem abban a nagyon tág értelmében, amely minden betűfogyasztást olvasásnak tekint. A probléma lehetséges megoldása az olvasmánylisták radikális megújítása lehetne a diákbefogadó szempontjainak előtérbe helyezésével; valamint az irodalomtanítási preferenciák, műveltségközvetítési eszmény háttérbe szorítása az olvasásfejlesztéssel szemben (a 6-12 éves korosztálynál egyértelműen, később is egészséges mértéket tartva), hiszen nincs is értelme irodalomtanításról beszélni mindaddig, amíg nem alakul ki az eszköz szintű olvasás – márpedig ennek a ha4 5

A Mozaik Kiadó kiadványai példa értékűek ebben a tekintetben is. Keresztesy József: Heraklész kontra Herkules. Beszélő, 2000. június

15

EX CATHEDRA tára a felmérések szerint egyre inkább kitolódik a 6. évfolyam végére. Mivel pedig az olvasási képesség csakis olvasással fejleszthető, a Gutenberg-galaxis létét szívükön viselőknek létérdeke volna, hogy diákjaik minél többet, örömmel és szívesen olvassanak. Ez azt is jelenti, hogy az iskolába be kellene engedni a(z igényes) szórakoztató gyermekirodalmat, és a kortárs irodalom műveivel kellene frissíteni a kiöregedett olvasmánylistákat. Az igényes és szórakoztató kortárs gyermekirodalom bevonása mellett jó megoldás lehetne az irodalom nemek szerinti olvastatása6, hiszen közismert a különbség a fiúk és lányok érdeklődése között, az olvasás tekintetében is. Fontos volna továbbá a diákjaink által olvasott könyvek, ill. a nekik írt jelenkori művek olvasása a pedagógusok részéről. Mérhetetlen előnyre tesz szert az olvasóvá nevelés sikerességéért futott versenyben az a pedagógus, aki ismeri az új gyerekkönyveket, hajlandó diákjaival együtt olvasni azokat, s beengedni órájára a gyerekek olvasmányait, lehetővé téve számukra az élménymegosztást, könyvajánlást. És ez az előny nem csupán az olvasóvá nevelésben kamatoztatható, hanem a nevelő, személyiségformáló munkában is. Rendkívül sokat tud segíteni az a pedagógus a diákjainak, aki élethelyzetüket, életproblémáikat, belső küzdelmeiket ismerve (látva, sejtve) a megfelelő könyvet adja a kezükbe, amelyből mintákat, ötleteket meríthetnek problémáik rendezéséhez, vagy akár csak erőt elviselésükhöz. Megoldás lehetne a befogadó-központú olvasmány-feldolgozás elterjedése, az élménymegosztás, fantáziafejlesztés, a belső képteremtő képesség fejlesztésének gyakorlattá válása az iskolai praxisban, különböző élménytechnikák alkalmazása az irodalomórákon; valamint a néma olvasás és a regényolvasás tanítása, a házi olvasmányok közös, olvasásra motiváló feldolgozása (szükség esetén tanári felolvasása). Jó gyakorlat lehetne az internet és a számítógép kínálta jó lehetőségek kiaknázása (mert ilyenek is vannak) – az interaktivitás többletének, a számítógépezés és az olvasás varázsának összekapcsolása.7 Fölmerülhet a kérdés, honnan tájékozódhat a pedagógus, ha az új gyerekkönyvekből kíván válogatni, honnan ismerheti meg a diákjai számára írt új könyveket. Kevesen ismerik az OSZK és a Magyar Olvasástársaság (HUNRA) által létrehozott gyermekirodalmi adatbázist (www.ki.oszk.hu/gyermekirodalom), amely az elmúlt tíz évben megjelent magyar nyelvű gyerekkönyvekből válogat; és a címeken, megjelenési adatokon túl 15-20 soros ismertetést közöl a művekről. Az internetes adatbázisban nem, életkor, témakategóriák alapján lehet keresni. De tájékozódhatunk a nagyszerű Csodaceruza c. gyermekirodalmi folyó6

Valaczka András és Tóth Krisztina ezzel kínálja meg a felső tagozatosok számára írt irodalomkönyveiben a gyerekeket a Nemzeti Tankönyvkiadó Irodalmi ikerkönyvek sorozatában. 7 L. pl. az egyszervolt.hu, népmese.hu, mesebirodalom.hu inernetes oldalakat.

16

EX CATHEDRA iratból, vagy akár a még mindig létező Kincskeresőből. Az évtizedek óta kortárs-barát folyóirat a mai irodalomnak is pártolója. Budapesten pedig elmehetünk a gyerekkönyvek könyvesboltjába, a Pozsonyi Pagonyba. Milyen korosztályi sajátságokat célszerű figyelembe venni az olvasmányok megválasztásakor? Tudni kell, hogy az első (de akár még második osztályosok is) valójában óvodások, óvónő lelkű pedagógust igényel(né)nek, mindennapi igényük a vers- és meseHALLGATÁS, létszükséglet számukra a tanítói FELolvasás. A versek intellektuális megközelítése taszítja őket;8 a szövegterjedelem, betűméret, tipográfia, illusztráció pedig meghatározó jelentőségű számukra az olvasmányválasztásban. (Ezért is lehetnek olyan sikeresek körükben a Geronimo Stilton-könyvek.) Kevesen tudják, hogy még a jól olvasó gyerekek is csak (körülbelül) harmadik osztály után válnak képessé az önálló, élményszerző regényolvasásra. Ha ezt nem vesszük figyelembe, hiába cseréljük le pl. a Tüskevárat a Ruminire, másodikos gyerekeket ugyanúgy leküzdhetetlen akadály elé állítunk vele, különösen, ha magukra hagyjuk őket az olvasásban. Márpedig meglehetősen ritkán hallani olyat kisgyerekektől, hogy tanítójuk folytatólagosan regényt olvasna fel nekik nap mint nap… (Pedig remek fogás lenne!) Fontos tudása volna a pedagógusnak az is, hogy olvasáslélektani szempontból a 10-12 évesek átmeneti korszakban vannak: még naiv/beleélő olvasók, de már képesek (ön)reflektív tevékenységekre, ha tanítják és ösztönzik őket erre; s hogy 12 éves korig még fejleszthető a belső képteremtő képesség, azaz volna remény a képfogyasztáson szocializálódott gyerekek olvasóvá nevelődésére, ami a módszertani eljárások jelentőségére hívja fel a figyelmet.9 Jelentősebb fordulat 12-14 éves korban következik/következhet be az olvasóvá válás folyamatában. A 13-14 évesek már nem naiv olvasók, képesek a(z ön)reflexióra, eszköz szintű olvasáshasználatra – velük tehát megkezdődhet(ne) az irodalomtanítás folyamata; de befogadó elvű, olvasóközpontú irodalomtanítás volna ideális számukra. Ez a korosztály a kamaszkor nagy problémáival küzd – ezekre keres választ a művekben is. Kaland- és fikcióigényük szinte kielégíthetetlen, amit jól példáz az első gyerekek számára írt akcióregény-sorozat, a Harry Potter példátlan sikere. 8

Ez az egész alsó tagozatra jellemző, de az 5-6. évfolyamon is csínján kéne bánni vele, mert épp ellenkező hatást vált ki a gyerekekből, mint szeretnénk: vers nem-olvasásra „ösztönöz”… 9 Néhány alapmű, amely segítséget nyújthat a módszertani kultúra megújításához: Bárdossy Ildikó – Dudás Margit – Pethőné Nagy Csilla – Priskinné Rizner Erika: A kritikai gondolkodás fejlesztése, PTE, Pécs-Budapest, 2002.; Gabnai Katalin: Drámapedagógia, Helikon, Bp., 1999.; Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv. Befogadás-központú és kompetenciafejlesztő irodalomtanítás. Korona Kiadó, Bp., 2007. Tóth Beatrix: A nyelvi kompetenciák élményközpontú fejlesztése. Tóth Beatrix (szerk.): A nyelvi kompetenciák élményközpontú fejlesztése. Módszertani gyűjtemény tanító szakos hallgatók számára. ELTE TÓFK. Bp. 2003.

17

EX CATHEDRA Ez a siker is rámutat arra, hogy nem reménytelen egészen az olvasás ügye. De nem az a Harry Potterétől eltérő típusú könyvek esetében sem. Louis Sachar Stanley, a szerencsefia c. regényének amerikai sikere pl. azt is jelenti, hogy „van gyerekolvasója a kevésbé mozgalmas, rendkívül erős képi világgal rendelkező, moralizáló, elgondolkodtató könyveknek 12-16 évesen…” 10 Így hát érdemes felvenni a kesztyűt az olvasásért folytatott küzdelemben, ahogy külföldön, úgy Magyarországon is. Az irodalomolvasás fennmaradása szórakoztató, gyönyörködtető, személyiségépítő szerepén túl ellensúlyozhatja ugyanis az intellektuális képességek ma annyira jellemző egyoldalú fejlesztésének végzetessé válható hatását; nevezetesen azt, hogy az emocionális intelligencia, a szociális és művészi képességek kifejlesztése nélküli intellektus hajlamos végzetesen téves döntéseket hozni, ahogy ezt amerikai kutatók bizonyították…11 Részletes könyvajánlót a PEPITA Ajánlás részében olvashatnak az érdeklődők.

G. Gődény Andrea adjunktus ELTE TÓK Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék

10 11

Boldizsár Ildikó: Mesepoétika. Akadémia Kiadó, Bp., 2004. 281. Vekerdy Tamás adatát l. Boldizsár, im. 28.

18

TEHETSÉGPONT ÚT A GÉNIUSZHOZ Új rovatot indítottunk annak érdekében, hogy olvasóink értesüljenek a Tehetségpont működéséről, a legfontosabb információkról és a környezetünkben zajló tehetségsegítő tevékenységekről. A rovathoz várjuk az intézmények tehetséggondozó munkájának bemutatkozását, illetve egy-egy fiatal tehetség érdekes és tanulságos életpályájának leírását. Ami már megvalósult - A közvetlen és hatékony információáramlás érdekében megalakítottuk a kerületi tehetséggondozó munkaközösséget. 11 óvoda és 9 iskola kapcsolódott közvetlenül a tehetséghálózat építéshez. A munkaközösség 28 tagja saját intézményeikben jelentős szerepet vállalnak a tehetséggondozás koordinálásában, szervezésében. Az új munkaközösség vezetője Szekeres Lászlóné, a Tehetségpont képviselője. - Tehetségpontunk együttműködik más Tehetségpontokkal és intézményekkel. Kiemelt partnereink: Soroksári Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény, II. kerületi Pedagógiai Szolgáltató Központ, Pesterzsébeti Művészeti Stúdió, XX. kerületi Nevelési Tanácsadó, Csili Művelődési Központ. - 2010. október 25-én ünnepélyes keretek között Juhász Lajosné, Pesterzsébet Önkormányzatának Egészségügyi, Szociális és Ifjúsági Bizottsági elnöke és Vajda Gergely fiatal művész közreműködésével felavattuk a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet Tehetségpontot. - „A tehetséggondozás színes kavalkádja a Csiliben” címmel mutatta be a művelődési ház szakköreit, tanfolyamait Várhalmi András igazgató a Tehetségpont avatásán. - A tehetséggondozó munkaközösség tagjainak segítségével az óvodai és iskolai tehetséggondozás gyakorlatáról készült felmérés eredményeiről, a kerületi tehetségfejlesztő műhelyek eddigi tevékenységéről tartott előadást Szekeres Lászlóné a Tehetségpont avatás szakmai programjában. - Október 26-án a Csili Művelődési Központ adott helyet „A tyúk, a sas, a rigó és a pulyka” címet viselő konferenciának. A plenáris ülés első előadója Dr. Fülöp Márta, az MTA Pszichológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa volt, aki a versengésről beszélt a hallgatóságnak. Prof. Csermely Péter, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke a tehetségek segítésére szólította fel a pedagógusokat nagyon szuggesztív előadásában. Rendezvényünkön a 133

19

TEHETSÉGPONT résztvevő 62%-a töltött ki elégedettségi kérdőívet. A visszajelzések szerint az ötfokozatú skálán 4,7-es átlagos teljesítményt nyújtottak az előadók. Az elhangzottakat a válaszolók 50%-a teljes mértékben, míg 45%-a részben tudja hasznosítani gyakorlati munkájában. Amiben segíthetünk - Intézményeknek nyújtott egyedi szolgáltatás: tehetségazonosítás, mérés, tanácsadás, szakirodalom ajánlása és kölcsönzése. - Jó gyakorlatok gyűjtése (programok, feladatlapok, projektek leírása) és közreadása. - Információk közreadása: • saját honlapunkon www.pepint.hu /Tehetségpont; • tehetséggel kapcsolatos országos hírek, szakmai anyagok, jó gyakorlatok közreadás, pedagógus továbbképzések, mentori hálózatok, nyilvános adatbázisok: www.geniuszportal.hu és www.tehetsegpont.hu • pályázatok meghirdetése: www.oktatasert.hu - Nyílt napok szervezése, ahol a kerületben működő különféle tehetséggondozó műhelyek bemutatkozhatnak. Amihez várjuk az ötleteket és a segítséget

PESTERZSÉBETI TEHETSÉGNAP Szakmai rész: Összefogás a tehetségekért - Plenáris ülés Időpont: 2011. március 3. 1430-1615 Tervezett program: 1430-1510: Tehetséggazdagító óvodai és iskolai programok (Géniusz Programiroda előadója) 10 50 15 -15 : Kerekasztal-beszélgetés fiatal tehetségekkel a tehetség kibontakozásáról Idősebb és fiatalabb kerületi kötődésű különféle tehetségekkel beszélgetés a tehetség felismeréséről, a kibontakozásról, a nehézségekről és a segítségadásról. Törekszünk minél változatosabb életpályákat bemutatni, illetve hátrányos helyzetű tehetségeket is felkeresni. A beszélgetéshez elengedhetetlen a hitelesség, gondolatgazdagság és a jó kommunikációs képesség. 1550-1610: Kreatív tehetségek kiállítás – megnyitás és megtekintés Kiállítás anyaga: Képzőművészeti pályázatra beérkező legjobb művek, illetve válogatás a tehetségfejlesztő műhelyek alkotásaiból

20

TEHETSÉGPONT

Fesztivál: Pesterzsébeti tehetségfesztivál Időpont: 2011. március 3. Helyszín: Csili Művelődési Központ (1201 Budapest, Nagy Győry I. u. 4-6. Bubik István-terem) Tervezett program: 1630-1635: Köszöntő 1635-1750: Kerületi oktatási-nevelési intézmények által delegált szereplők fellépése 50 05 17 -18 : Pesterzsébeti Művészeti Stúdió előadása 1805-1830: Pesterzsébeti civil csoportok tehetségeinek előadása Különösen olyan egyének vagy csoportok bemutatkozását támogatjuk, akik még kevés fellépési lehetőséget kaptak ilyen szinten. A fesztivál jellegéből adódóan első sorban produkciót jelent, de elképzelhető életút, esetleg sikeres termék vagy díj vetítéssel egybekötött bemutatása is. A kerekasztal beszélgetéshez és a fesztiválhoz várjuk az óvodák, iskolák ajánlásait jelenlegi vagy már végzett tanítványaikkal kapcsolatosan. Az ajánlásokat a kerületi tehetséggondozó munkaközösség tagjai gyűjtik. A javaslatokat 2010. december 3-ig küldik el a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézetbe. A kiállításhoz is várjuk a képzőművészeti, kézműves alkotásokat gyerekektől, illetve pedagógusoktól. Ezek beküldési határideje: 2011. február 4.

Tehetségarcok A beszélgetés a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet Tehetségpont avatásán hangzott el 2010. október 25-én. A kérdező az Intézet részéről Szekeres Lászlóné, a Tehetségpont képviselője, a válaszoló Vajda Gergely volt. Rendezvényünk előkészítésekor megfogalmazódott az az igény, hogy egy fiatal tehetséget kérjünk fel az avatásra, aki valamilyen formában kötődik Pesterzsébethez. Sokak véleményét kikérve, végül is egy hegedűművészre esett választásunk. Reméljük, a következő percek mindenkit meggyőznek arról, hogy elhivatottsága és szorgalma példa lehet a mostani tehetségpalánták előtt. Kérem, fogadják sok szeretettel Vajda Gergelyt! Gergely korán megnyilvánuló művészi kvalitásait egy tv felvétel bejátszásával szeretnénk érzékeltetni. (A filmrészlet a Friderikusz-showba meghívott 100 tagú cigányzenekarban prímásként közreműködő Vajda Gergelyt mutatta be, aki 11 évesen már játszott a világhírű zenekarban.)

21

TEHETSÉGPONT

- PPI: Hány éves volt, amikor először szólalt meg kezei között a hegedű? Emlékszik-e arra, hogy milyen élményt jelentett ez Önnek? - V.G.: 5 éves voltam. Sajnos nem emlékszem pontosan, de biztos pozitív élmény lehetett, mert még most is nagyon szívesen játszom hegedűn. Gergely a Nyír utcai, akkor még a XX. kerülethez tartozó iskolában végezte el általános iskolai tanulmányait. - PPI: Tudtak-e az iskolában tehetségéről? Hogyan viszonyultak ehhez a tanárok, illetve a diáktársak? - V.G.: A tanárok mindenben támogattak. 5. osztályos korom óta magántanuló voltam. Sajnos keveset találkoztam diáktársaimmal. Előfordult, hogy irigyeltem őket, például a ballagásnál, amikor nekem koncertem volt. Ők meg a sok fellépésért, utazásért cseréltek volna velem szívesen. Az általános iskolás évek alatt a Lajtha László Zeneiskolában tanult hegedülni. Nagyon szívesen emlékszik vissza tanáraira, első sorban hegedűtanárára, Bessenyei Katalinra és zongorakísérőjére, Szépföldi Zsuzsannára. Nekik is köszönheti első önálló sikerét. (A következő amatőr videofelvételen a Koncz János emlékére rendezett hegedűverseny budapesti fordulóján kiválóan szereplő Vajda Gergely és zongorakísérője, Szépföldi Zsuzsanna voltak láthatók.) Gergelyt 12 évesen felvették a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola különleges tehetségek osztályába, ahol több kiváló művésztől tanulhatott. A hosszú névsorból a két legnevesebbet, Kovács Dénest és Vikár Lászlót, az utolsó Kodály tanítványt említem meg. A fiatal zenész növendék életének erről a szakaszáról is tudunk bemutatni egy rövid anyagot. (Liszt Ferenc Zeneakadémián a hegedű tanszak hallgatóinak hangversenyén játszik Gergely.) 2008-ban a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetében diplomázott. - PPI: Volt-e olyan pillanat, amikor kétségei támadtak és esetleg abba akarta hagyni a hegedülést? - Soha nem fordult meg a fejemben, hogy abba hagyjam. Arra viszont gondoltam, hogy mást is kellene csinálnom, mert zeneművészetből nehéz megélni. Korábbi beszélgetéseinkből tudom, hogy többször is fellépett rangos műsorokban külföldön.

22

TEHETSÉGPONT - PPI: Melyek voltak a legemlékezetesebb helyszínek? - V.G.: Talán a cannes-i filmfesztivál, a párizsi Champs-Elysées Színház, de említhetem a Magyar Állami Operaház színpadát is, amely talán a legjobb akusztikájú terem volt, ahol valaha játszottunk. A kivetítőn láthatók még kedvenc városainak egy-egy fényképe: Verona és Genf. Gergely sokoldalúságát bizonyítja, hogy több stílust is kipróbált, nem idegen tőle a könnyűzene sem. Bizonyítékként nézzük meg a Megasztár 2010. augusztus 21-i válogatóján készült felvételt! (Gergely a rap énekest kísérő zenekar hegedűse.) - PPI: Hogyan lehet összeegyeztetni a különféle zenei műfajokat: a klasszikust a szórakoztatóval? Mennyire támogatják a fiatal művészeket ma Magyarországon? Meg lehet-e élni hegedülésből? - V.G.: Nem könnyű. De amit az egyik területen tanul a zenész, azt kamatoztatni tudja a másik helyen is. A sokszálú kapcsolódás erősíti egymást. A megélhetés az egy nehéz kérdés. Sajnos több diplomás zenész barátomnak teljesen más területen kell munkát vállalnia. Van aki kalauzként keresi kenyerét, de van aki, baby sitter Londonban. Kevés szimfonikus zenekar tud ma talpon maradni, a zeneiskolák is küszködnek a válsággal. De azért nem hagyjuk magunkat! Jelenleg is több zenekarban játszik, többek között a Vajda Gipsy Koncert Zenekar szóló hegedűse. A zenekar művészeti vezetője édesapja, Vajda Barnabás, a Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt kitüntetett művésze. Az együttest többször hallhatta a pesterzsébeti közönség is, és elmondható, hogy mindig nagy sikert arattak. (Legutolsó filmbejátszásunk Gergelyről és utóbbi fellépéseiről szól.) - Köszönöm a beszélgetést. A beszélgetéssel és a közben lejátszott dokumentumokkal egy fiatal művészi életpályájának örömeit és gondjait szerettük volna megosztani Önökkel. Gergely egy a közöttünk élő sok tehetség közül. Egy pont. De a számtalan sok kis pontból épül egy sikeres kerület, város és ország. Szekeres Lászlóné Tehetségpont képviselője

23

SZÖRFÖZÉS Lezárult a TÁMOP-3.1.4. „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés” című pályázat megvalósítása A Bóbita Óvoda összefoglalója a pályázatban vállalt feladatok teljesüléséről Amit vállaltunk: • Két csoportban 49 gyermek bevonásával bevezetjük a kompetencia alapú óvodai programcsomagot. • 12 fő pedagógus 20 különböző témájú tanfolyamon tanúsítványt szerez. • Átveszünk „jó gyakorlatot”. • Kidolgozunk és megvalósítunk három intézményi innovációt: egy heteset a család témában, háromhetes „víz” projektet, valamint elkészítünk egy irodalmi gyűjteményt. • Átdolgozzuk a helyi óvodai programunkat, beépítjük a kompetencia alapú óvodai programcsomag általunk kiválasztott elemeit. Amit megvalósítottunk: Tantestületi felkészítő nap 2009. október 30-án összeült a Bóbita Óvoda kollektívája annak céljából, hogy megismerkedhessünk a programcsomaggal, mellyel az elkövetkező években dolgozni fogunk. Mindent a legelején kezdtünk. Megtudtuk, mi a Kompetencia alapú óvodai programcsomag, mi a TÁMOP, milyen feladatokkal jár a programcsomag bevezetése, milyen változásokat remélhetünk, miért van rá szükség az oktatásban-nevelésben, milyen területre összpontosít. Már ekkor számos kérdésünkre választ kaptunk. Körvonalazódott, hogy egy új szemlélet megismerése, gyakorlati kipróbálása továbbképzések elvégzését feltételezi. A tanulási folyamatban, a megoldások keresésében segítségünkre volt mentorszaktanácsadónk, Duruczné Nagy Júlianna. Továbbképzések A pályázati projekt egyik markáns feladatának bizonyult a továbbképzések megszervezése. A intézményben dolgozó 13 fő óvodapedagógus közül, a tervnek megfelelően, 7 fő vett részt valamilyen képzésen. A programcsomagot bevezető két óvónő összesen 120 órás képzésben részesült. A sajátos nevelési igényű gyermekekkel való bánásmód témakörében 1 fő, a kompetencia alapú óvodai programcsomag alapképzésen 9 fő, az óvoda- iskola átmenetet segítő továbbképzésen 2 fő, a kooperatív módszertanra épülő továbbképzésen 5 fő sajátította el az ismereteket. A projekt szakmai vezetője változáskezelés-menedzsment képzésen készült fel a koordinátori feladatok ellátására. 24

SZÖRFÖZÉS Szakmai kirándulások Az elmélet elsajátításával párhuzamosan hangsúlyt kapott a gyakorlati tudás megtekintése azon óvodákban, ahol már alkalmazzák a kompetencia alapú programcsomagot. A megfigyelésekről, hospitálásokról vázlatokat készítettünk. A csoportlátogatásokat követő szakmai megbeszélésen tisztáztuk a projektmódszer lényegét, öszszevetettük az óvodák gyakorlati munkáját. Közösen felvázoltuk a jövő szakmai irányvonalát, a pedagógiai munka gyakorlati feladatait. Az algyői Szivárvány Óvodában az interaktív táblával ismerkedtünk. Team munkák A program megvalósítása érdekében a teamekben valamennyi óvónő részt vett egy téma kidolgozásában, vagy épp egy meglévő anyag átdolgozásában. Az elkészült innovációs szakanyagok: - 1 hetes projekt „A karácsony és a család" - 3 hetes projekt „A mi Dunánk - Pesterzsébettől az esztergomi Duna Múzeumig” - a négy őselem- irodalmi gyűjtemény - a helyi nevelési program módosítása Az elkészült munkák megtekinthetőek az óvoda honlapján www.bobitaovoda.blogsop.com Amivel gazdagodtunk A pályázat megvalósítása során a megfogható „gazdagodást” képviselte a gyerekek számára átnyújtott projektlógóval ellátott ajándéktárgy, melyet minden gyermek hazavitt. A munkatársak számára egyen-felső került beszerzésre, melyet az óvodai rendezvényeken viselnek. A gyerekek az új pedagógiai módszerek alkalmazása kapcsán nagyobb lehetőséget kaptak kreativitásuk kibontakoztatására. Ők szervezték meg a tevékenységek folyamatát, menetét, a tervezéstől a kivitelezésig, miközben az óvónő segítő jelenléte biztonságot, bátorítást jelentett számukra. Az együttjátszás, a közös és egyéni tapasztalás, a tevékenykedés komplex módon fejlesztette a gyermekek személyiségét, mint gondolkodás, együttműködési képesség, empátia készség, környezettudatos magatartás, szervezőkészség. A szülők számára a család és az óvoda szorosabb együttműködésében eredményezett pozitív változást. A szülők szélesebb köre tekintette partnernek a pedagógusokat, a dajkákat. Szívesebben és aktívabban vettek részt a csoportok életében, az együttnevelés zökkenőmentesebb.

25

SZÖRFÖZÉS A pedagógusok számára módszertani megújulást eredményezett a kompetencia alapú óvodai programcsomag bevezetése, a projektmódszer alkalmazása, a kooperatív technikák elsajátítása, az óvoda-iskola átmenet segítése. Az intézmény pozitív megítélését erősítette. Az iskola és az óvoda kapcsolatát mélyítette. Bóbita Óvoda

Az Ady Endre Általános Iskola összefoglalója a pályázatban vállalt feladatok teljesüléséről A pályázat célja a pedagógiai munka megújítása volt. Ennek érdekében hármas célrendszert tűztünk ki: • A kulcskompetenciák fejlesztését • Az esélyegyenlőség jobb biztosítását • Az iskolai szervezetfejlesztést Intézményi programunk: • A szövegértés szövegalkotás területén a kompetencia alapú oktatás bevezetése (1.a, 5.a) • A matematika területen a kompetencia alapú oktatás bevezetése (1.a) • Az életpálya építés területen a kompetencia alapú oktatás bevezetése (2.b, 4.b) • Tantárgytömbösített oktatás bevezetése (7., 8. évfolyam ) • Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása (7. évfolyam) • Három hetet meghaladó projekt (4.b) • Témahét (Ady és kora, Az iskola minden tanulója) Intézményi innovációink: • Felső tagozaton a magatartás és szorgalom jegyek szöveges kiegészítése • A „Szülők akadémiája” programsorozat működtetése • A színházi nevelés használata az iskolai munkában Jó gyakorlatok szerzése: • Két iskolalátogatás zajlott le, melyen a tantestület java része részt vett (Lauder Javne, Gyermekek Háza) Tanfolyamok: • Pedagógiai témában (tanulásszervezési eljárások, differenciálás) a tantestület minden tagja 60 órás továbbképzésen vett részt. • IKT képzésen a tantestület minden tagja 30 órás továbbképzésen vett részt. • Informatikai alapozó képzésen 30 órában 13 fő vett részt.

26

SZÖRFÖZÉS • Az SNI-s tanulókkal való bánásmódra való felkészítésben 60 órában 3 fő vett részt. • Vezetőképzésben 60 órában 3 fő vett részt. • Mérés értékelés képzésben 60 órában 2 fő vett részt. • Adott kompetencia területi képzésben (szövegértés-szövegalkotás, matematika, életpálya építés) egyenként 30 órában 7 fő vett részt. Eredményeink: • A tantestület tudásának gyarapodása. • A tanulásszervezési programok kipróbálása, azok továbbvitele. • A kooperatív technikák alkalmazásával az esélyegyenlőség és a tehetséggondozás jobb kezelése. • A kulcskompetenciák javulását a kompetencia méréseknél lehet majd nyomon követni. • Olyan alap, mely kiindulást adhat arra, hogy az iskola a saját arculatát jobban tudja artikulálni. Iskolánk elnyerte az Ökoiskola címet, melyet 3 évig használhat. Ennek keretein belül kollégáink, a gyerekek és a szülők ötletei alapján munkatervet dolgoztunk ki. Megalapítottuk a Zöld DÖK-öt, az Energia őrjáratot, Öko faliújságot hoztunk létre, ahol jelenleg a vörös iszap katasztrófáról tájékoztatjuk a diákokat. Ady Endre Általános Iskola

Együtt még több gyermekmosolyért HOP átdolgozása a Gyermekmosoly Óvodában Előzmények A közoktatási törvényi előírásának megfelelően ötévente kötelezően át kell vizsgálni az óvodákban a helyi nevelési programot. Ebben az évben ez indokolta Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának módosítását. A módosítás előzményeként 2008-ban az óvodai nevelésről egy kutatás kapcsán, összegző elemzés készült, amelynek célja az Alapprogram kiadása óta eltelt 10 év változásainak feltérképezése. Az elemzés összegzéseként készült Zárójelentés (www.okm.gov.hu/letolt/kozokt/onap_zt_080703.pdf) az irányokat is meghatározta. Ezt követően egy szakértői bizottság állt fel, hogy a felülvizsgálatot, módosításokat elvégezze. A változtatások indoklását az alábbi okokkal támasztották alá: - az óvodával szembeni elvárások változásai 27

SZÖRFÖZÉS - a társadalmi, közoktatási rendszer kihívásai - családi élet, családi nevelés - HH, HHH, SNI gyerekek óvodai nevelése - óvoda-iskola kapcsolatrendszer változásai Ezek után kerültek megfogalmazásra a szakmai elképzelések, majd megtörtént az Óvodai nevelés országos alapprogramjának módosítása a fentiek figyelembevételével. A szakmai elképzelések valóra válásának feltétele a HOP-ok átdolgozása. Ahogyan a Gyermekmosoly Óvodában történt Óvodánk helyi nevelési programjának a neve „Az egészséges mosolyért” Egészségnevelő óvodai program. Küldetésnyilatkozatunk: A mi óvodánkban arra törekszünk, hogy játékos tevékenységek során, egyéni differenciált bánásmód alkalmazásával, játékban alkalmazott cselekvéses tanuláson keresztül fejlődő, egészséges életvitellel rendelkező gyermekeket neveljünk, az esélyegyenlőség biztosításával, a különbözőségek elfogadásával. Ismét eltelt öt tartalmas év nap, mint nap új kihívással, sok játékkal, varázslattal, gyermeki rácsodálkozással. A mögöttünk hagyott évek alatt sok kisgyermek fejlődött, okosodott, érett iskolássá helyi nevelési programunk útmutatása alapján. A program használata során merültek fel bennünk kérdések, kételyek. Vajon mindent jól tettünk? Azt adtuk a gyermekeknek, ami nekik a legjobb, kevesebbet vagy többet, esetleg másként kellene? Az évek során ezek a kérdések válaszra leltek. Területenként vizsgáltuk felül a programot, hospitáltunk, értékeltünk, feladatterveket dolgoztunk ki és valósítottunk meg. Nevelőtestületi határozatokat hoztunk, és építettünk be nevelőmunkánkba. Továbbképzéseken vettünk részt, ahol megismertük az új követelményeket. Felkészültünk a helyi program átdolgozására. Az újdonságok közül számunkra sok ismerős volt, hiszen a szabad játék kiemelt szerepe, a környezettudatos magatartás formálása, az innovatív pedagógia alkalmazása (hogy csak néhányat említsek) eddig is kiemelt helyen volt a nevelő munkánkban. Az átdolgozás a törvényi előírások figyelembevételével, az alapértékek megőrzésével történt a nevelőtestület egészének a részvételével, az óvodavezető irányításával. Munkacsoportok alakultak, ki-ki reszortterületének átvizsgálásához, átdolgozásához látott. Együtt, egymásért, gyermekeinkért. Az óvodapedagógusok legfőbb nevelést segítő partnerei, a dajkák, ebből a munkából sem maradhattak ki. Dajka munkacsoport fogott össze, vizsgáltak, véleményeztek, munkájukat érintő ötleteket fogalmaztak meg. Lassan összeállt a kép, hagyományaink megőrzése mellett az új dolgok is beépültek. Tartalmilag már megfelelt, de formailag? A korrekciós munkacsapat értelmezte, formázta, szépítette ábrákkal, szí-

28

SZÖRFÖZÉS nekkel, ikonokkal. Elkészült a program, melyen mindannyian dolgoztunk, ezért a miénk a mi közös céljainkat tartalmazza. A hagyományos magyar óvodapedagógiai értékek mellett a Montessori - pedagógia elemei továbbra is maradtak, hiszen már bizonyítottak. A program célkitűzéseinek megvalósítására garancia a nevelőtestület szakmai elhivatottsága, képzettsége, összefogása, együttgondolkodása. Új fejezet is került kidolgozásra, erről röviden az alábbiakban: Változó idők követelményei, avagy új lehetőségek a tehetséggondozásban Valljuk, hogy minden gyermek tehetséges valamiben, az óvónők feladata, hogy felfedezzék ezek csíráit. Ez a hitvallás késztette nevelőtestületünket arra, hogy az óvodáskorú gyermekek tehetséggondozásáról egy új fejezetet dolgozzon ki a HOP-ban. Az új fejezetben meghatározásra került: - a tehetségazonosító munka, - a tehetség felderítő objektív és szubjektív módszerek, - a tehetségsegítő munka elvei, módszerei, céljai, - a fejlesztési tartalmak, - az óvodapedagógus feladatai, munka feltételei, - az óvodáskor végére várható eredmények. Az új fejezet gyakorlati megvalósításával biztosítjuk a tehetségek korai felfedezését, gondozását, megelőzzük a tehetségígéretek elkallódását. Mindezek megvalósítása óvodánk alaptevékenységének része, vezető értéke a gyermekek optimális, differenciált fejlesztése. Véleményezés, elfogadás Helyi programunk véleményezésének jelentősége abban nyilvánult meg, hogy kifejthette véleményét a dajka, az óvodapedagógus és az óvodavezető egyaránt. Az elhangzott véleményekből szeretnék idézni: Badóné Baranyai Terézia dajka team vezető a team véleményét fogalmazta meg: …a program kiemeli a szoros együttműködést az óvónőkkel, folyamatos konzultációra, együttműködésre hívja fel a figyelmet. A gondozás különösen kiemelt feladat a hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében, akiknél a személyes kapcsolat alakítására nagy gondot kell fordítani. Ezért is szükséges a dajkák továbbképzése, tapasztalatszerzése, amit most a program átdolgozásának részeseként megélhettünk. Köszönjük a lehetőséget… Király Anna óvodapedagógus, ének-zenei mentor: …a játék a gyermek egyetlen útja annak a világnak a megismeréséhez, amiben él, és amelyet továbbalkotni hivatott „lesz”, ez a gondolat programunkban is hangsúlyt kapott. Hasonlóképpen az ünnepek, hagyományok ápolása is megfele-

29

SZÖRFÖZÉS lő hangsúlyt kap. Az átdolgozott HOP rendhagyóan elfogult ajánlás mindenkinek, aki gyermekekkel foglalkozik, legyen az pedagógus, szülő vagy segítő munkatárs, mert a program minden mondata a nevelés fontos eszköze… Agócsné Forgács Ágnes óvodapedagógus, új dolgozó: …a program tükrözi az itt dolgozók szakmai elhivatottságát, összefogását. Mióta ebben az óvodában dolgozom, tapasztalom a felszabadult pedagógiai munkát, egymás munkája iránti tisztelet jelenlétét a mindennapokban. A kritika, ha olykor megjelenik, kulturált és mindig a fejlődést szolgálja. A HOP színvonala tudatos hozzáállást tükröz, mindenki becsülettel, kitartóan dolgozott.. Idézet a Gyermekmosoly Óvoda nevelési programjáról készült szakértői véleményből Farkasné Egyed Zsuzsanna közoktatási szakértő: …”Az egészséges mosolyért egészségnevelő óvodai program ”felülvizsgálatánál figyelembe vették az alapító okiratban megjelölt szakfeladatokat. A fejlesztést az „egészség az élet értéke” gondolatra építették. Ezzel folytatják a több éve végzett jó színvonalú munkát, melynek alapját a pedagógusok közös gondolkodásmódja, a nevelés iránti elkötelezettség jelenti. A nevelési program szakmai koncepciója elméletileg megalapozott… …A nevelési programban érvényesül a tartalom és a forma egysége. A szerkesztésmód áttekinthető, a kiemelések egyértelműek, következetesek. Stílusa, megfogalmazása közérthető, információt hordozó… Tóth Katalin óvodapedagógus Gyermekmosoly Óvoda

A Méhecske-csoport színészpalántái A Méhecske-nagycsoport csemetéi most igazán büszkék lehetnek magukra. Szorgalmas munkájukkal kiérdemelték, hogy a 2010-es Benedek Elek mesemondó versenyen első helyezést érjenek el. Megtapasztalhatták, hogy egy jó csapattal, vidám hangulatban játék a tanulás, a gyakorlás. Mint minden évben, csoportunk idén is lehetőséget kapott arra, hogy részt vegyen a mesemondó versenyen, amelyre két történet közül választhattunk. Miután mindkettőt elmeséltük a gyerekeknek, ők egyöntetűen a Kisgömböc című magyar népmese mellett tették le a voksot. Úgy döntöttünk, a mesemondást pantomim-játékkal fogjuk színesíteni. Nagy izgalommal készültünk az előadásra, sok-sok élményt és vidám perceket hozott minden próba. Az első alkalommal sikerült minden gyereknek a saját karakteréhez illő szerepet választanunk. Mindenki nagyon kíváncsi volt, hogy kit alakíthat majd a történetből. Persze először valamennyien a Gömböc szerepére pályáztak, de miután 30

SZÖRFÖZÉS meglátták, milyen hatalmas labdát készítettünk hulla-hopp karikából, papírból, hálóval behúzva, már nem sokan akarták cipelni. Végül az egész csoportot bevonva összeállt a szereposztás. Kis katonáink élvezték, hogy (papír) kardot ragadhattak, huszárcsákót húzhattak a fejükbe – meneteltek, akár egy igazi hadsereg. A kaszások is nagy lelkesedéssel készítették saját kellékeiket. Sok-sok próba után alakult ki az összes mozdulat, míg végül a gyerekek valódi kis pantomim-művészekké váltak. Elkészült a gömböc, a ruhácskák, a felszerelések, és eljött a várva várt nap. Várakozással telve indultunk a fellépésünkre, hiszen tavaly már sikerült második helyezést elérnünk. Idei célunk ezért nem kevesebb volt, mint a győzelem. A Csili könyvtárában megrendezett versenyen a kerületből nagyon sok óvodás vett részt. Jobbnál jobb mesemondókat hallhattunk, de még többen voltak, akik hozzánk hasonlóan elő is adták a választott történetet. A szereplés után kapott enni- és innivaló elfogyasztása közben találgattuk, vajon sikerült-e az első helyezést elérni. Másnap délután jött a telefon, hogy dobogósok lettünk, s így este a szülők és más díjazott gyerekek előtt a Csili Művelődési Központ Vízváry - terem színpadán ismét előadhattuk nagysikerű darabunkat. A szülők csillogó szeme kísérte minden gyerek játékát. A nagy izgalomban Gömböcünk, kibővítve szerepét, bárki közeledett felé, már kiabálta is, hogy „Hamm, bekaplak!” Az eredményhirdetésen összekulcsolt kezekkel, türelmetlenül vártuk a zsűri döntését. Már mindenki megkapta a díját, mire utolsóként felolvasták: „Első helyezett a Nyitnikék Óvoda Lila Tagóvoda, Méhecske-csoportja”. Azt a boldogságot, azt az örömrivalgást, ami a gyerekekből felszakadt, nehéz lenne szavakba önteni. Csoportunk ujjongva rohant fel a színpadra, mesemondónk, Takács Anita nagycsoportos óvodás, átvette a nyereményként kapott tortát. Az úton hazafelé végig azt kántáltuk: „Elsők lettünk, elsők lettünk…”. A szülők boldogan mentek haza, hogy mindnyájan láthatták saját csemetéjüket a színpadon. Másnap ebédre jó étvággyal fogyasztottuk el a nyereményünket. Még az a gyerek is evett belőle, aki saját bevallása szerint nem szereti a csokoládétortát. Biztos, hogy még sokáig örömmel fogjuk emlegetni ezt a két napot. Szilágyi Mária, Belon Márta Méhecske óvodapedagógusai Nyitnikék Óvoda

31

SZÖRFÖZÉS Mihály napi vásár a Nyitnikék Óvodában „Önmagunkat becsüljük meg azzal, ha nem feledkezünk meg elődeinkről, akiktől nemcsak az életünket, de tudásunkat, kultúránkat, erkölcsünket kaptuk. Olyan örökséget, melynek ismeretében emberibben, tartalmasabban tudunk élni.” (Gazda József: Mindenek mestere) Helyi nevelési programunk szerint az óvodai életet évszakokra bontva szervezzük és valósítjuk meg óvodásaink számára. Minden évszaknak megvan a maga jellegzetes színe, hőmérséklete, a növény- és állatvilágban észlelhető jellegzetessége. Minden évszakban megjelennek az óvodai élet hagyományos ünnepei és a néphagyomány ápolása is. Mint minden intézmény, mi is fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink megismerjék múltunkat, az előttünk járó nemzedék által felhalmozott tudást. Kiemelt feladatunk, hogy ez a tudás, hagyomány beépüljön a mi gyermekeink életébe, és így megőrződjön. Szeptember 22. őszi napforduló. Ezen a napon a nappalok és az éjszakák hossza megegyezik. Ezt a jelentős csillagászati eseményt már ősidők óta ismerik, és a pásztorkodás kialakulásával a pásztorok életében jelentős eseménnyé vált. A gazdasági év végét, a nyájak beszorulását a legelőről mindenütt összekötötték a számadással és a pásztorfogadással. Azt tartották, hogy kihajtáskor akárki lehet pásztor, de az igazi pásztor az, aki őszi behajtáskor rendesen elszámol. Ezt az elszámolást követően történt meg a pásztorfogadás, hiszen a pásztorokat hagyományosan egy-egy évre fogadták meg a faluközösségek. Az utóbbi százkétszáz évben a pásztorfogadás napja, a pásztorok esztendeje tájanként és az állattartás ágai szerint is megoszlott több jeles nap között. Sok vidéken – például Mátra-Bükk vidéke, Kelet-Dunántúl – Mihály-nappal (szeptember 29.) telt ki a juhászok esztendeje. Egyes vidékeken Demetertől Demeterig (október 26.) fogadták fel a pásztorokat (Demeter (déli nyelvjárásokban Dömötör) tisztelete, egyházilag is támogatott kultusza a keleti kereszténység közvetítésével terjedt el népünknél még a középkorban). A Dunántúlon sok helyütt október 20-án, Vendel napján tartották a pásztorünnepet. A gazdasági év egy hasonlóan fontos állomása, helyenként a pásztorkodással is összekapcsolt dátuma volt november 11., Márton napja is (Márton napja már a XIV. századi magyarországi krónikában is határnapként szerepelt). Sok helyütt Márton-nap volt a cselédfogadás, legeltetés, a gazdasági év befejezésének határnapja. A nyugati megyékben a pásztorok ilyenkor hordták körbe a faluban, köszöntő kíséretében, "Szent Márton vesszejét". A pásztorfogadás mindenütt nagy ünnep volt, sokszor vásárokkal is összekötötték a napot, amikor a falutól távolabb legeltető pásztorok visszatértek a település

32

SZÖRFÖZÉS közelébe. A fogadásnak szigorúan szabályozott rendje volt, a faluközösség egyegy tekintélyesebb gazdát bízott meg a lebonyolításával. Ha a közösség meg volt elégedve a pásztorok tevékenységével, a gazda legelőbb megkérdezte a számadót, a vezető juhászt, hogy akar-e egy újabb évre maradni (ezt hívták szólításnak). Ha hajlandó volt maradni, akkor megtörtént a marasztás, amit a falusi szokásoknak megfelelően egy bográcsban főzött közös ebéd követett. Innét is származhat az egy bográcsból eszünk szólás, ekkor a gazdák és az alkalmazottaik egyenrangúként kanalazták az ételt. Ezt az eseményt még emlékezetesebbé tette a vásári forgatag és az ehhez kapcsolódó mulatságok is. Így szövődött össze a komoly megállapodás és a vásári esemény. A pásztorünnepek közül a mi óvodánkban a Szent Mihály napi népszokásokkal ismertetjük meg játékosan óvodásainkat. Az esemény keretét egy eljátszott Szent Mihály napi vásár adja, annak minden fontosabb eseményével. A vásárt megelőző napokban csoportjainkban a gyerekek készítették elő a vásárt. Ennek keretében vásárfiát csináltak, népi rigmusokat, kikiáltókat tanultak. A vásári hangulat megalapozására pásztorokról - csikósokról, gulyásokról, juhászokról, kondásokról -, és a gondozott állatokról szóló meséket hallgattak, dalokat tanultak. Megismerkedtek az időjósló népszokásokkal. "Ha Szent Mihály lova deres, behozza a hosszú telet. Ha Szent Mihálykor még itt van a fecske, karácsonyig vígan legel a kecske. Ha Szent Mihály napján dörög az ég, szép ősz lesz, de kemény tél!" A nagyobbak szilvalekvárt főztek, a lacikonyhában perecet, pogácsát, buktát sütöttek. Voltak, akik kalapokat hajtogattak, mások az állatvásárhoz lufi malacokat készítettek. A vásári áruk között megjelentek az őszi termések is. Lehetett itt almát, diót, mandulát is kapni. Több gyermekünk a szüleivel közösen is készített vásárfiát. A sütemények mellett sok olyan játékot (bárányok, póni lovak, tehenek) hoztak be az óvodába, amelyek az állatvásár kellékei lettek. A vásár napján gyermekeink népi ruhákba öltözve eladókká váltak. Egymást túlkiabálva árulták portékáikat. A vásár hangulatához hozzájárult a háttérben szóló népzene is. Hájas Ildikó óvodapedagógus Nyitnikék Óvoda

33

SZÖRFÖZÉS Őszi ünnepkör a Baross Óvodában Amikor hullani kezdenek az első levelek és beköszönt az ősz, az ember hangulata kicsit szomorúbbá válik. Jó dolog, ha színes, forgataggal, tánccal, és játékkal teli ünnep megszínesíti ezeket a napokat. Mi is készültünk erre, így a magyar néphagyományokat őrző Teréz nap kedves látványban részesített mindnyájunkat. Nagy füves udvarunkon magyar nemzetiségi ruhában ropták magyaros csoportjaink a táncot, népi csúfolókkal és humoros rigmusokkal szórakoztatták a nagyérdeműt a Zöld Alma nagycsoportos gyermekek. Majd német nemzetiségi csoportjaink is bemutatták nemzetiségi táncukat, melyet méltán nagy taps követett a gyönyörű gyümölcs és zöldség kompozícióktól roskadozó asztal előtt. Majd lehetett horgászni finom pogácsákat, népi játékokat próbáltak ki gyerekek és szülők egyaránt, de volt arcfestés, célba dobás, légvárban ugrálás és terményekből bábkészítés, valamint rongylabdakészítés is. Étvágyunkat palacsintával, lángossal és meleg szendviccsel oltottuk. A gyerekeknek igyekeztünk őseik múltját érthetőbbé tenni azzal, hogy még 50 éve is használt, terményekhez kötődő használati eszközöket is bemutattunk nekik: daráló, demizson, olajlámpa, agyagedények, mozsár… voltak köztük még az 1800-as évekből származó valóban értékes darabok is. Reméljük, hogy ez az esemény még évtizedek múlva is eszébe jut ma még kis óvodásainknak is. Másnap óvodánk udvarán a helyi Német Kisebbségi Önkormányzat Pesterzsébet támogatásával szerveztük meg az Oktoberfest-et, mint jellegzetes sváb szokást, ahol hálás szívvel gondolunk a Teremtőtől kapott sok finom terményre, és közös együttléttel ünnepeltük ezt meg. A kondérokban rotyogott a gulyásleves, körben az asztaloknál beszélgető családok üldögéltek, és középen ropták a nemzetiségi táncukat az óvodásaink és a József Attila Általános Iskola 3.-osztályos tanulói is. Azután felcsendültek a sváb nóták a Lajtha László Zene és Művészetoktatási Intézmény zenekarának hangszerein keresztül. És amilyen színesek lettek közben a levelek szerte az udvaron, olyan színes és vidám lett a hangulatunk is. Bár az idő kicsit fázós volt, mégis mindannyiunk szívét felmelegítették a közös élmények. Jó volt, szép volt… jövőre is így legyen! Nagy Mátyásné Bea német nemzetiségi óvodapedagógus Baross Ovi-Kindergarten Baross

34

SZÖRFÖZÉS Nyári emlék: Finnországban jártunk Köztudott, hogy kerületünk több testvértelepüléssel tart kapcsolatot. Ezek egyike a finnországi Vantaa, ahová már több éve hívnak meg diákokat és tanárokat a nyári nemzetközi táborba. A kiválasztás szempontja az angol nyelv ismeretén kívül a jól végzett munka: a kiutazó diákok több tanulmányi versenyen értek el dobogós helyezést, a pedagógusok pedig eredményes pedagógiai tevékenységüknek köszönhetik az utazást, amelyet teljes egészében a kerület, valamint a vendéglátók finanszíroznak. Az elmúlt tanévben, pontosabban 2010 nyarán egyegy tanuló képviselte Pesterzsébetet a Tátra Téri és a Vörösmarty Mihály Általános Iskolákból. A kiutazást lázas felkészülés előzte meg, ugyanis készülnünk kellett egy rövid bemutakozással és egy nagyobb lélegzetű projekttel is, ugyanis lakóhelyünkkel, országunkkal, kultúránkkal kellett megismertetni a tábor többi lakóját. Természetesen angol nyelven, hiszen a tábor hivatalos nyelve a finn mellett ez volt. A gyerekekkel rögtön az első találkozáskor, a Győztesek Gálája után, elkezdtük az ötletelést, amelybe a szülők is lelkesen bekapcsolódtak. Elutazás előtt még az Önkormányzat is „becsempészett”néhány ajándékot a csomagunkba: a kerületünket bemutató reprezentatív könyveknek vendéglátóink később nagyon örültek. A rövid repülőút után a gyerekeket rögtön elvitték a vendéglátó családok – ezzel rögtön a mélyvízbe kerültek, de mint később kiderült, nagyon sikeresen lubickoltak a finn vendégszeretetben és nyelvi problémáik sem adódtak. A tábor hivatalos kezdete előtti másfél napban gyerekek és tanárok egyaránt betekintést nyertek Helsinki nevezetességeibe, a finn kultúrába és történelembe, valamint a mindennapokba. A diákok visszaérkezése előtt a felnőttek-a tábor leendő vezetői, finnek és külföldiek egyaránt- áttekintették a tábor programját, konzultálhattak a felmerülő fontos kérdésekről. A szakmai felkészülést követően került sor a viszontlátásra és a bemutatkozásra, majd elindultunk a táborba. Az út hosszú volt, ám nagyon szép és hangulatos. Gyönyörködhettünk a finn táj páratlan szépségében, és megismerhettük a tábor későbbi mókamestereit, ők ugyanis már ekkor sem fértek a bőrükbe és szórakoztattak minket. A megérkezéskor jött az újabb „megpróbáltatás”: teljesen ismeretlenek kerültek össze egy-egy házba: általában három finn lakó és két-két külföldi gyerek. Minden háznak két vezetője volt: egy finn és egy külföldi. Ők segítették a gyerekeket a tábor során végig, az ő irányításukkal vettek részt a különböző témanapokon. Minden napnak volt egy témája, ami köré szerveződött a tábor élete. Ezek között volt víz-biztonság, ügyességi verseny, színjátszás, vásár-nap, nemzetközi bemutatkozás – hogy csak néhányat említsek. S természetesen a napokat a zászló fel- és- levonások keretezték.

35

SZÖRFÖZÉS Nem részletezem a tábor további eseményeit, mert akkor minimum elbeszélést kellene írnom, inkább kiemelek néhány pontot a sok jó közül, amelyek különösen mély hatást gyakoroltak rám. Ezek egyike maga a tábori lét volt olyan formában, hogy az én korosztályom nosztalgiázhatott kicsit, hiszen gyerekkori emlékeit idézte. A másik a tábor nemzetközisége: hihetetlen élményt jelentett kínai, cseh, német, izraeli, orosz, észt, lengyel, dán kollégákkal beszélgetni, betekintést nyerni, még ha röviden is, a kultúrájukba, munkájukba. Rácsodálkozni, hogy a kínai angol tanár hatvan (!) gyereket tanít egyszerre. A finneket szándékosan említem külön, ugyanis köztük nem tanárok voltak, hanem ifjúsági segítők, mi talán szociális munkásoknak neveznénk őket. Fantasztikus volt hallgatni a régi táborok emlékeit tőlük, látni, hogy képesek éjfél után is fent maradni, hogy a másnapi tábori postával levelet küldjenek a kicsiknek. Különösen emlékeimben maradt egyikük, Petu, akiről ránézésre senki se gondolta volna, hogy festőkészletet hoz magával csak azért, hogy ezeket a leveleket illusztrálni is tudja. A finn vezetők szavaiból, nézéséből áradt a gyerekek iránti szeretet és mindig készek voltak bárkit meghallgatni, aki odament hozzájuk a problémájukkal. S természetesen, akárcsak a többi vezető, ők is élték a tábor mindennapjait a gyerekekkel együtt. A legfontosabbat hagytam utoljára, ez pedig a hihetetlen vendégszeretet volt. Házigazdáink végig nagyon odaadóan gondoskodtak rólunk, gyerekekről és felnőttekről egyaránt. A leglehetetlenebb kérést is igyekeztek teljesíteni, és minden kérdésünket megválaszoltak. A gondoskodás szó szerint az utolsó percig tartott: nem csak megebédeltettek minket a felszállás előtt, de a repülőtéren velünk együtt vártak az utolsó percig. Úgy láttam, hogy a gyerekek nagyon élvezték ezt a nemzetközi tábort, hamar megtalálták a hangot a más országokból érkezettekkel, és szép barátságok szövődtek. Az itt táborozók a saját bőrükön tapasztalhatták, hogy mit jelent egy nyelvet beszélni, micsoda öröm, hogy elmondhatják a gondolataikat egy cseh vagy kínai gyereknek egy közös nyelv, az angol segítségével. Aki kíváncsi a további részletekre is, javaslom, személyesen nézze meg mindezt! Pulay Gabriella pedagógus Tátra Téri Általános Iskola

36

SZÖRFÖZÉS Vörösmartys angol nyelvi tábor Balatonszemesen Az idei tanévben is szerveztünk nyári tábort a Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Logopédiai Intézet angol nyelvet tanuló gyerekei számára. A tábor szervezését októberben kezdtük meg 27 gyerek jelentkezésével. Az előzetes szervezésekhez tartozik, hogy nagy erőkkel kutattunk szponzorok után. Szerencsénkre az idegen nyelvi tankönyvkiadók mellett a szülők is komoly segítséget tudtak nyújtani. A tankönyvkiadóktól könnyített olvasmányokat, tollakat, posztereket, CD- ket kaptunk, amellyel a tábori angol foglalkozásokat tehettük színesebbé, értékesebbé. Támogatást kaptunk az Oxford University Press, a Longman Pearson és az MM Publication Kiadóktól. A táborban kulturált körülmények között, kényelmes, fás- füves környezetben tarthattuk foglalkozásainkat. A gyerekek 4-6 ágyas szobákban voltak elhelyezve, mozgásos- playground foglalkozásainkat a tábori sportpályán tarthattuk. Az étkezőben a napi háromszori étkezés mellett az esti foglalkozások zajlottak. Ekkor használtuk az iskolából hozott projektort is. Minden nap 3 angol foglakozást tartottunk. Ezek életkor szerinti differenciált csoportokban zajlottak, alsósok és felsősök külön témában dolgoztak. Ezen belül a tartalom is differenciálódott, melyet a különböző tudásszint követelt meg. Délelőttönként a mindennapi életben hasznosítható kommunikációs gyakorlatokat végeztünk. Előtérbe helyeztük a párbeszédek, beszélgetések alkalmazását. Az ebéd utáni időszakban mindenki önálló tempóban végezhette a feladatát. A nagyobbak tesztsorozatokon mérhették össze tudásukat egymással. Minden gyerek az első napon kiválaszthatott magának egy olyan olvasmányt, amelyet a tábor utolsó napján ismertetnie kellett. A nagyobbak az ismertetőt írásban, a kisebbek szóban tették. Mindenkinek módjában állt olyan témájú könyvet választania, amely érdeklődéséhez közel állt, szintje pedig sikerélményt biztosított. Ezen kívül keresztrejtvénytornát hirdettünk, amelyben mindenki lelkesen vett részt. Az esti programok közé tartozott a közös játék. Legnagyobb sikere a karaoke estnek volt, ahol kicsik és nagyok közösen énekelhették a híres angol könnyűzenei slágereket. A tábor ideje alatt jutott idő kirándulásra is. Külön busszal elutaztunk Patcára, ahol a Katica- tanyán töltöttünk egy szenzációs délelőttöt. A gyerekek állatokat

37

SZÖRFÖZÉS simogathattak, hancúrozhattak a szalmában, kukoricalabirintusban bujkálhattak, lovagi tornát rendezhettek. A rengeteg élmény, tapasztalat mellett számos információt is szereztek a tanyasi életről, amelyet az esti kvízjátékban angolul kértünk számon tőlük. Másik alkalommal Tihanyra hajóztunk át. A város megismerését angol nyelvű prospektusokkal segítettük, melynek feldolgozása után szintén kvíz versenyt rendeztünk. Mindezek mellet - az időjárásnak hála - minden nap fürödhettünk a Balatonban, ahol aztán kicsi és nagy önfeledt játékba kezdhetett. A táborban töltött egy hét alatt egyetlen gyerekkel sem volt semmiféle probléma. Gyermekeink fegyelmezetten, kulturáltan, dicséretre méltóan viselkedtek. A foglalkozásokon lelkesen, aktívan vettek részt, angoltudásuk mélyült, egész személyiségük fejlődött, élményeik gyarapodtak. A jövőt tekintve egy gyerekünk kérdésével zárnám: - Jövőre is lesz ilyen jó kis angol tábor? - Ha rajtunk múlik, mindenképp! Huszák Tihamérné és Gyüre Zsuzsanna angolnyelv tanárok Vörösmarty Általános Iskola és Logopédiai Intézet A beszédfogyatékos gyermekek integrációja – helyi gyakorlat bemutatása Napjainkban egyre több szó esik a sajátos nevelési igényű tanulók helyzetéről az egyes iskolatípusokon belül. Ahhoz, hogy ezek a gyermekek sikeresen illeszkedjenek be egy adott tanulóközösségbe és tanulmányaikban is eredményesen haladjanak, nagyon fontos a pedagógus hozzáállása és szakmai tudása; valamint a differenciáláshoz szükséges megfelelő módszerek megválasztása. A Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Logopédiai Intézetben a 2008-2009es tanév szeptemberében vezettük be az intézményegység-vezető javaslatára a differenciált tanórai foglalkozásokat. A foglalkozásokat akkor még kísérleti jelleggel indítottuk el, annak érdekében, hogy a logopédusok a tanítási órákon is megfigyeljék, segítsék azokat a sajátos nevelési igényű gyermekeket, akikkel délutánonként egyénileg foglalkoznak, valamint ötleteket adjanak a tanítóknak ezen gyermekek differenciált fejlesztéséhez. Elképzelésünk nagyon jól bevált, kiválóan működik. A tanítókkal jó az együttműködésünk, és a gyermekek is megszokták már a logopédus jelenlétét az órán. Az idei tanévben immár három évfolyamon támogatjuk az integrált tanulókat. A

38

SZÖRFÖZÉS Meixner-módszerrel tanuló 2., 3. és 4. osztályokban hetente egy alkalommal a magyarórákon differenciált feladatokkal, segítségadással segítjük a sajátos nevelési igényű gyermekeket. Célunk, hogy könnyebbé tegyük számukra a tanulást, ismeretszerzést és a többiekkel való együtt haladást. A Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet felkérésére 2010. november 19-én 9 órai kezdettel bemutató magyarórát tartunk a Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Logopédiai Intézet 2.a osztályában Magyarné Moskovszky Ilona tanítónő vezetésével, ahol az SNI-s gyermekek csoportjával jómagam foglalkozom. Az elmúlt tanévben már volt egy ilyen jellegű fővárosi bemutatóóra intézményünkben Erőssné Montvai Zsuzsa tanítónő osztályában. Reméljük, hogy ez a gyakorlat másoknak is kedvet ad, minket pedig megerősít abban, hogy szükség van ilyen foglalkozásokra. Varga Szilvia logopédus Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Logopédiai Intézet

„A tanulás öröm is lehet”- ha mindezt játszva tesszük Kulcsár Mihályné gondolatait továbbfűzve a Logopédiai Intézet logopédusainak egy különleges és talán egyedülálló ötlet jutott eszébe: október 14-én délután logopédiai játszóházat szerveztünk központi intézményünkben. A foglalkozással a logopédiai foglalkozásra járó óvodás korosztályt céloztuk meg. Az ötlet megszületésekor fontos szempont volt, hogy tanév elején kerüljön sor a rendezvényre, hogy ezzel is megalapozzuk az egész éves munkánkat, és a szülő valóban partnerré válhasson a fejlesztésben, terápiában. Tehát gyermekek szórakoztatása mellett célunk az volt, hogy a szülők közvetlenül megismerkedhessenek a logopédiai munkával, és játékos ötleteket kapjanak az otthoni gyakorláshoz. A játszóházon 40 gyermek vett részt. Az ovisok szülővel vagy nagyszülővel érkeztek intézetünkbe, néhány gyermeknek a testvére is eljött. Nagy volt az izgalom. Belépéskor regisztrálni kellett, Szűcs Mária intézményegység-vezető köszöntötte a résztvevőket, majd ismertettük a játékszabályokat. Ezt követően a gyermekek csapatokba rendeződtek annak alapján, ki milyen állat képét húzta kártyán. Így alakultak ki a farkasok, a cicák és a kutyák csapatai, melyet a résztvevők az adott állat hangját utánzó csatakiáltással tettek még hitelesebbé. Ezután kezdetét vette a játék. A gyermekek megkapták a menetlevelüket és a csapatve-

39

SZÖRFÖZÉS zető logopédusokkal, valamint a szülőkkel, elvonultak az első helyszínre. A program „forgószínpad-szerűen” működött, a termek adottságaihoz igazodva. Ennek alapján a gyermekek négyféle foglalkozáson vehettek részt, hat helyszínen. Kézműves foglalkozáson és ritmizáláson minden gyermek részt vett, a logopédiai ügyességi játékok és a mese-dramatizálás pedig választható volt. Az időkeret betartására húsz percenként sípszó figyelmeztetett. A kézműves foglalkozáson az artikulációs gyakorlatok során használt mentő, baba, csacsi, malac figuráját készíthették el a gyerekek, melyeket haza is vihettek. A résztvevők minden helyszínen kaptak pecsétet a menetlevelükre. Azon gyermekek, akik három pecsétet összegyűjtöttek, oklevélben részesültek, melyet ünnepélyes keretek között adtunk át. A nagy munkával, szervezéssel járó délután fáradságait kárpótolta a gyerekek és szülők lelkesedése és a jó hangulat, valamint azok a pozitív visszajelzések is, melyeket utólag osztottak meg velünk a szülők. A sikeren felbuzdulva a jövőben is tervezünk hasonló programokat. Pál Zsuzsanna logopédus Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Logopédiai Intézet

A csillebérci Kalandparkban 2010. június 8-án a csillebérci Kalandparkban zárta a tanévet a Pesterzsébeti Ifjúsági és Gyermekönkormányzat képviselőtestülete. Reggel a városközpontnál található buszmegállóban találkoztunk. Ikó ( PIGYÖ vezetőnk ) odaérkezésekor már kellően jó volt a hangulatunk. Mire megérkeztünk az erdőbe, már nagyon melegünk volt, mert rettentően tűzött a nap, a fák lombjai csak éppen annyi árnyékot adtak, hogy elviselhető legyen az idő. Amikor megérkeztünk a kalandpark területére, egy regisztrációs lapot kellett kitöltenünk, majd a gasztronómia szépségeit élveztük. Reggeli után kaptunk karszalagot, amiből kiderült, mindegyik pályát használhatjuk, mert mindenki elérte a 150 cm magasságot. Megkaptuk a biztonsági öveket, a karabinert a csigával és a sisakkal, amivel oda kellett menni az oktatókhoz, akik ránk szerelvényezték.

40

SZÖRFÖZÉS A biztonsági öv úgy nézett ki, mint egy „pelenka”, ami alul lyukas. Mikor mindenkit „felöltöztettek”, egy gyakorló pályán kellett végig menni. Aki hibázott annak a sor végére kellett mennie, és újra meg kellett csinálnia. Az első és legfontosabb szabály az volt, hogy mindig be kellett akasztanunk legalább az egyik karabinert. Ha ezt nem tartottuk be, akkor lehívtak a fáról, és nem mehettünk vissza többet. Nálunk hála Istennek semmi szükség nem volt fegyelmezésre, mert mindenki betartotta az összes szabályt. Először egy kisebb pályán mentünk, a végén pedig már a legnehezebbeket is végigcsináltuk. Nagyon vicces helyek is voltak, mint például ahol a levegőben kellett végigkúszni egy hordósor belsejében. Szerintem bizton mondhatom, hogy mindenki kedvenc pályája a magunk között Csúszkának nevezett hely volt. Fel kellett menni nagyon magasra, és csak be kellett akasztani a csigát. Onnantól, ha elrugaszkodtunk csak hagyni kellett magunkat siklani. Olyan érzés ott fent a fák között lenni, mintha repülnénk. Nagyon jó nap volt, igazi jutalom. Barcsa Mónika PIGYÖ-képviselő

„Jogom van, kötelességem van…” A Fővárosi Közgyűlés „Jogom van, kötelességem van…” című pályázat elnyert támogatásának köszönhetően a Pesterzsébeti Ifjúsági és Gyermekönkormányzat kétnapos diák képzést szervezett a CSILI Művelődési Központban, ahol valamennyi általános iskola és hat középiskola diákjai vettek részt. 2010. szeptember 9-10-én került sor a kerületi képzésre. A kétnapos tréningen szó esett a diákok jogairól és kötelességeiről, a sikeres képviselő megtalálásának módjáról, a probléma gyűjtés formáiról és módszereiről, a tanárok kötelességeiről, emellett a kommunikációról és a programszervezésről is. Természetesen beszéltünk az ODP (Országos Diák Parlament)-ről is. Ennek célja a jogok érvényesülése, a hatékonyság, a DÖK-ösök számára pedig szakmai ismeretek bővítését jelenti, érdekes vitákat és új barátságokat. Valamint összegyűjtöttük a DÖK munkájának jó és rossz oldalait. Néhol a negatívumokból volt több, de volt, ahol a pozitív dolgok domináltak. Összegzés: A program hasznos volt mindenki számára. A más-más iskolába járó diákok tapasztalatot, ötleteket cserélhettek, ami nálam személy szerint bevált. A szünetekben kipihenhettük magunkat, járhattunk egyet, valamint kötetlenül beszélget-

41

SZÖRFÖZÉS hettünk. Nem utolsósorban az előadások érdekesek voltak, bár az utolsó napon már hosszúnak és fárasztónak éreztük. A képzés után lévő tábor pedig csak még jobban összekovácsolt minket. Kun Klaudia Hajós Alfréd Általános Iskola PIGYÖ-képviselője

A Pesterzsébeti Ifjúsági és Gyermekönkormányzat felkészítő táborára Hagyományosan a tanév első hónapjában került sor a Pesterzsébeti Ifjúsági és Gyermekönkormányzat felkészítő táborára, ahol a tagok megismerkedhetnek egymással, és a PIGYÖ feladataival. Szeptember 21-én délután tudtam meg, hogy a barátnőm és én fogjuk képviselni az iskolánkat a PIGYÖ-s felkészítő táborban. Nagyon örültem neki, előre elterveztem, hogy milyen ruhát, táskát, stb.-t viszek magammal, hiszen ez egy három napos tábor volt. 1.nap: Reggel átmentem a barátnőmhöz, mert ők vittek ki a pesterzsébeti vonatállomásra. Mikor elindultunk, érdekes módon nem izgultunk, de amikor kiértünk az állomásra, akkor már izgatottak voltunk, hiszen egy új társaság és egy új környezet vett minket körül. 9:45-kor megérkezett a vonat, felszálltunk, elfoglaltuk a helyünket. Elég sokat utaztunk (legalábbis soknak tűnt), körülbelül egy órát, mire végre leértünk Dömsödre, de még mindig nem voltunk a szálláson. A Panzió tulajdonosa jött ki értünk autóval, és röpke 30-40 perc után megérkeztünk a szállásra. Ez a nap kipakolással, ismerkedéssel és egy rövid megbeszéléssel telt el. Este többen is a földön aludtak, miután többen is ugyanabban a szobában szerettünk volna együtt lenni. 2.nap: Fél 9-kor megreggeliztünk, és utána kezdődött a nagy „játék”: Milicz Ákos jött el hozzánk különböző csapatépítő játékokkal, hogy ezáltal jobban megismerjük egymást, és erősebb legyen a csapatszellem is. Sokat nevettünk, jól éreztük magunkat. Este megnéztük a megasztárt, utána pedig csajos estet tartottunk. Sminkeltünk, hajat vasaltunk, beszélgettünk, zenét hallgattunk. 3.nap: Negyed 9-kor megreggeliztünk, alakuló megbeszélést tartottunk, és polgármester és alpolgármestert választottunk. Polgármester: Mészáros Richárd lett a Baross Gábor Szakiskola tanulója, Alpolgármesterek: Várszegi Enikő Tátra Téri Általános Iskola és Juhász Zsuzsanna Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Logopédiai Intézet tanulója.

42

SZÖRFÖZÉS Utána összepakoltunk, telefonszámot és MSN címet cseréltünk, és már vittek is ki minket autóval a vonatállomásra. Váratlanul ért minket, hogy a vonat ezen a szakaszon nem jár és pótló busszal visznek ki minket a következő megállóig. Az eső is csöpögött amíg a buszra vártunk, de legalább jó volt a hangulat. Végül 12:15-kor sikeresen megérkeztünk Pesterzsébetre. Én személy szerint nagyon jól éreztem magamat és örülök , hogy új barátokat szerezhettem és egy új környezetet ismerhettem meg. Bencze Noémi Stromfeld Aurél Általános Iskola PIGYÖ képviselője

„Millenniumi és Szent István Kupa” Idén 11. alkalommal rendeztük meg a „Millenniumi” és „Szent István” Kupa történelmi vetélkedőket. A verseny a hagyományok szerint most is kétfordulós volt, egy benevező helyismereti feladatsorból és a szóbeli döntőből állt. 8 általános iskola 12, és 3 középiskola 4 csapata vett részt. A téma az idén Gróf Széchenyi István halálának 150. évfordulója alkalmából „A legnagyobb magyar élete és kora” volt. A helyszínt hagyományosan a Csili Művelődési Központ biztosította. A zsűri elnöke Komoróczy László alpolgármester, a zsűri tagjai: Majoros József az Oktatási Kulturális és Sportosztály osztályvezetője, D. Udvary Ildikó, a Pesterzsébeti Múzeum igazgatója, Bánhegyi Ferenc tanár, az Apáczai Kiadó tankönyvszerzője voltak. A versenyt Pesterzsébet Önkormányzata képviselő testületének Oktatási és Médiabizottsága, az Apáczai Kiadó, a Csili Művelődési Központ és a Pesterzsébeti Múzeum támogatta. A versenyen a következő eredmények születtek:

„Millenniumi Kupa”eredmények: 1. hely: József Attila Általános Iskola: „Korszakalkotók” csapata: Keresztes Barbara, Varga Levente, Keresztes Gábor Felkészítő tanár: Kosákné Antoni Mariann, Szlovencsákné Sütő Ágnes 2. hely: József Attila Általános Iskola: „Galoppozó Mecénások” csapata: Boda Imola, Vizsolyi János, Grcic Laura Felkészítő tanár: Kosákné Antoni Mariann, Szlovencsákné Sütő Ágnes

43

SZÖRFÖZÉS 3. hely: Lázár Vilmos Általános Iskola: „Haladók” csapata: Bana Adrienn, Balog Laura, Vogel Johanna Felkészítő tanár: Dr. Kovács Andrásné

„Szent István Kupa” eredmények: 1. hely: Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola „Széchenyi nővérek” csapata: Mestyán Bernadett, Németh Szilvia, Vida Brigitta Felkészítő tanár: Molnár Mónika 2. hely: Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola „Filantrópok” csapata: Léki Magdolna, Győrfi Alexandra, Kovács Tímea Felkészítő tanár: Molnár Mónika 3. hely: Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola: „Varga mecénásai” csapata: Újj Zsófia, Fábián Gergő, Dudás Dóra Felkészítő tanár: Molnár Mónika Fáklyás futás győztesei Általános iskola: Hajós Alfréd Általános Iskola csapata Középiskola: Eötvös Loránd Szakközépiskola csapata A történelmi verseny és a fáklyás futás győztesei a kupákat hagyományosan az október 23-i kerületi ünnepségen vehették át Minden versenyzőnek és győztesnek gratulálunk!

Bondor Mária történelem szaktanácsadó

44

AJÁNLÁS Kortárs irodalom az óvodás korosztálynak Antológia: – – Bartos Erika: Bartos Erika: Bartos Erika: Bartos Erika: Bartos Erika: Békés Pál: Békés Pál: Békés Pál: Békés Pál: Békés Pál: Békés Pál: Boldizsár Ildikó: Boldizsár Ildikó: Bosnyák Viktória: Böszörményi Gyula: Böszörményi Gyula: Böszörményi Gyula: Csukás István:

Törpetánc: válogatás újabb magyar gyermekversekből óvodások és kisiskolások számára. Pécs, Comenius Bt., 1998 Friss tinta!: mai gyerekversek. Budapest, Pozsonyi Pagony, 1998 Bárányfelhők (Gyerekversek). Pécs, Alexandra Kiadó, 2010 Zsákbamacska (versek). Pécs, Alexandra Kiadó, 2008 Százlábú (versek). Pécs, Alexandra Kiadó 2010 Anna, Peti és Gergő (mesekönyv sorozat). Pécs, Alexandra Kiadó 2007 Bogyó és Babóca (mesekönyvsorozat, Pagony könyvek sorozat). Budapest, Pozsonyi Pagony 2008 A kétbalkezes varázsló (meseregény). Budapest, Móra Könyvkiadó, 1983. (Az én könyvtáram) Doktor Minorka Vidor nagy napja (meseregény). Budapest, Móra Könyvkiadó, 1985 Borz a sámlin (mesék). Budapest, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1986 A Félőlény (meseregény). Budapest, Móra Könyvkiadó, 1991. (Az én könyvtáram) Báldor (mesék a szerző gyermekeiről). Budapest, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1999 A Bölcs Hiánypótló (meseregény). Budapest, Móra, 2005. (Az én könyvtáram) Amália álmai - Mesék a világ legszomorúbb boszorkányáról (mesék). Budapest, Lánchíd Kiadó, 1991 Boszorkányos mesék. Budapest, Móra, 2008 A sirály a király? (mese). Szeged, Könyvmolyképző Kiadó, 2006 Gergő és az álomfogók (meseregény). Szeged, Könyvmolyképző Kiadó Kft., 2002 Gergő és a bűbájketrec (meseregény) Budapest, Magyar Könyvklub, 2003 Gergő és a táltosviadal (meseregény) Budapest,: MAGYAR KÖNYVKLUB ZRT., 2004 Süsü a sárkány (meseregény) Budapest, Magyar Televízió, 1980

45

AJÁNLÁS Csukás István: Csukás István: Gyárfás Endre: Gyárfás Endre: Gyárfás Endre: Gyárfás Endre: Gyárfás Endre: Janikovszky Éva: Kántor Péter: Kányádi Sándor: Kányádi Sándor: Kányádi Sándor: Kányádi Sándor: Kányádi Sándor: Kányádi Sándor: Kányádi Sándor: Kányádi Sándor: Lackfi János: Lackfi János: Lakatos Menyhért: Lázár Ervin: Lázár Ervin: Lázár Ervin: Lázár Ervin: Lázár Ervin:

Süni és barátai (meseregény). Budapest, Gesta Könyvkiadó, 1978 A nagy ho-ho-ho-horgász (meseregény). Budapest, Officina Nova Könyv- és Lapkiadó Kft., 1985 Varázslások (versek). Budapest, Ifjúsági Lapkiadó, 1984 Tücsökkaland (versek). Budapest, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1986 Játékábécé (versek). Budapest, Falukönyv-Ciceró Kft., 1993 Állatábécé (versek). Budapest, Falukönyv-Ciceró Kft., 1996 Dörmögőék nagy mézeskönyve (verses mesekönyv). Pécs, Alexandra, 2002 Cvikkedli (mese). Budapest, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1999 Kétszáz lépcső föl és le (versek). Budapest, Móra, 2005 Tavaszi tarisznya (versek). Budapest, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1982 Küküllő - kalendárium (versek). Budapest, Héttorony Könyvkiadó, 1989 Zümmögő (versek). Budapest, Holnap, 2004 Virágon vett vitéz (mesék). Budapest, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1984 Világlátott egérke (meseregény). Budapest, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1985 Kecskemesék (mesék). Csíkszereda : Pallas-Akadémia Könyvkiadó, 1999 Meddig ér a rigófütty (mesék). Budapest, Cartaphilus, 2001 Néma tulipán (versek, mesék, történetek). Budapest, Századvég Kiadó, 1992 Ugrálóház - versek, mondókák kicsiknek (2010). Budapest, Egmont, 2010 Domboninneni mesék. Budapest, Móra, 2010 Az öreg fazék titka (mese). Budapest,: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1981 Berzsián és Dideki (meseregény). Budapest, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1979 Szegény Dzsoni és Árnika (meseregény). Budapest, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1981 A négyszögletű kerekerdő (mesék). Budapest, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1985 A manógyár (mesék). Budapest, Századvég Kiadó, 1993 Hapci király (mesék). Budapest, Osiris, 1998

46

AJÁNLÁS Lugosi Viktória: Marék Veronika: Mezey Katalin: Mosonyi Aliz: Mosonyi Aliz: Petőcz András: Tarbay Ede: Tarbay Ede: Tarcsay Szabó Tibor: Tarcsai Szabó Tibor: Tóth Krisztina: Varró Dániel: Zalán Tibor: Zalán Tibor: Zalán Tibor: Zalán Tibor: Zalán Tibor:

Hümmögő (meseregény). Budapest, Noran, 2002 Kipp-kopp (képes mesekönyv-sorozat). Budapest, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1981-2005 Csutkajutka meséi (mesék). Budapest, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó,1981 Szekrénymesék. Budapest, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1985 Boltosmesék. Budapest, Magvető Könyvkiadó és Kereskedelmi Kft., 1997 Bojtorján (versek). Budapest, Móra Kiadó, 2001 A kisróka (mesék). Budapest, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1980 Álom manó (versek). Budapest, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1987 Segítség, megszöktünk (meseregény). Budapest, General Press, 2007 A jajszárnyú fecskerigó (meseregény). Budapest, Ciceró, 2001 A londoni mackók (versek). Budapest, Csimota Könyvkiadó, 2003 Túl a maszathegyen (verses meseregény). Budapest, Magvető, 2003 HI-SZEN, a guruló madár (meseregény). Budapest, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1989 Bongóc a tavaszban (mese). Budapest : Vario, 1990 Bongóc a nyárban (mese). Budapest : Vario, 1991 Királylányok könyve (mese). Budapest, Pesti Szalon Könyvkiadó, 1996 Mi kerül a vászonra? (versek). Budapest, Ister Kiadó és Kulturális Szolgáltató Iroda, 1999

G. GŐDÉNY ANDREA KÖNYV AJÁNLÁSAI 6-8 évesek Versválogatások Falcsik Mari: Veres Dorottya: Gyermekversek.

A világ tizenkét tételben (Versolvasókönyv gyermekeknek). Budapest, Helikon Kiadó, 2007 Buboréktündér (Gyermekversek, mesék). (Sophie könyvek.). Budapest, Littera Nova, 1998 Csiberébi (A magyar költészet kincsestára). Budapest, Unikornis Kiadó, 2001

47

AJÁNLÁS Havas Katalin: –

Majd megnövök én. Budapest, Holnap Kiadó, 2007 Minden napra egy vers 6-10 éves gyermekeknek. Miskolc, Bíbor Kiadó, 2001 Egyéni kötetek

Kiss Ottó: Kovács András Ferenc: Kukorelly Endre: Pinczési Judit: Tandori Dezső:

Csillagszedő Márió. Budapest, Móra Kiadó, 2002 Hajnali csillag peremén. Budapest, Magvető Kiadó, 2007 Samunadrág. Pozsony, Kalligram, 2005 A Világnak ablakában (Gyermekveresek). Budapest, Kornétás Kiadó, 2006 Medvék minden mennyiségben. Budapest, Palatinus-könyvek Kft., 1999 Epika, magyar

– Bartos Erika: Berg Judit: Galántai Csaba: Határ Győző: Háy János: Kamarás István: Mezey Katalin: Mosonyi Aliz: Sheer Katalin: Tarcsai Szabó Tibor: Varró Dániel:

Egyszervolt… tegnap és ma. Budapest, Csimota Könyvkiadó, 2006 Csodasakk. Budapest, Alexandra Kiadó, 2007 Mesék a Tejúton túlról. Budapest, Pozsonyi Pagony Kft, 2007 Orrmányos Hüntyüllér. Csosch bt.,.2006 Tururu és Türürü (Sophie Könyvek). Budapest, Littera Nova Kiadó, 2002 Alfabéta és a negyven rabló. Budapest, Osiris Kiadó, 2002 Világverseny a berekben. Budapest, Cicero Könyvkiadó, 1999 Kivala Palkó Nemlehet-országban. Budapest, KÉZirat Kiadó, 1999 Szekrénymesék. Budapest, Magvető Kiadó, 2007 Nefelé. Kalandos történetek kedves és kedvetlen gyerekeknek. Noran kiadó 2004 Kft., 2005 Pamuhihőke és Sámremék. Budapest, Ciceró Könyvstúdió, 2000 Túl a Maszat-hegyen. Budapest, Magvető, 2003 Világirodalom

Ahlberg, Allen: Ahlberg Allen: DiCamillo, Kate:

Csiperke néni mindenfélét nyer. Szeged, Könyvmolyképző Kiadó Kft., 2006 Csiperke bácsi az összes ruháját felveszi. Szeged, Könyvmolyképző Kiadó Kft., 2005 Cincin lovag legendája. Szeged, Könyvmolyképző Kiadó Kft., 2005

48

AJÁNLÁS Kopietz, Gerit – Sommer, Jörg: Macourek, Milos – Born, Adolf: Paetto, Kirsti: Scarry, Richard: Simon, Francesca: Stilton, Geronimo sorozat:

A felhőkarcoló fogságában (krimi kicsiknek). Budapest, Fabula Stúdió Kft., 2006 Mach és Sebesztova az iskolában. Szeged, Könyvmolyképző Kiadó Kft, 2005 A csengő Szentendre, Cerkabella Könyvkiadó / Mo&Mo Bt, 2007 Nagy iskoláskönyv. Debrecen, Lilliput Könyvkiadó Kft.- Gulliver Lap-és Könyvkiadó Kft., 1991 Rosszcsont Peti-könyvek (Rosszcsont Peti sorozat). Budapest, Animus Kiadó Kft könyvei (A titokzatos sajttolvaj, Négy egér a vadnyugaton, Négy egér a fekete dzsungelben, A metró fantomja, stb.). Pécs, Alexandra Kiadó

8-12 évesek Versek – Petőcz András: Tóth Ágnes: Tóth Krisztina: – Ende, Michael:

Nálatok laknak-e állatok? - a Kaláka zenés verseskönyve. Budapest, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó 1986 Bojtorján. Budapest, Móra Kiadó, 2001 Álom-bálon. Nagyvárad, Literator, 2005 A londoni mackók. Budapest, Csimota Könyvkiadó, 2003 Világvégi csodapalota – harminchárom határon túli magyar költő gyermekversei. Budapest, Hét Krajcár Kiadó, 1998 A kis firkások – gyerekversek. Szeged, Könyvmolyképző, 2007 Epika, magyar

Berg Judit: Rumini Pozsonyi Pagony Kft, 2006 Berg Judit: Rumini és a négy jogar. Pozsonyi Pagony Kft, 2009 Berg Judit: Rumini Zúzmaragyarmaton. Pozsonyi Pagony Kft, 2007 Berg Judit: Galléros Fecó naplój. Pozsonyi Pagony Kft, 2010 Bosnyák Viktória: A sirály a király? Szeged, Könyvmolyképző Kiadó, 2009 Böszörményi Gyula Gergő-könyvei: Böszörményi Gyula: Gergő és az álomfogók. Szeged, Könyvmolyképző Kiadó Kft., 2006 Böszörményi Gyula: Gergő és az álomvámpírok 2. Szeged, Könyvmolyképző Kiadó Kft., 2006 Böszörményi Gyula: Gergő és az álomfogók. Budapest, Magyar Könyvklub, 2002

49

AJÁNLÁS Böszörményi Gyula: Böszörményi Gyula:

Gergő és a bűbájketrec. Budapest, Magyar Könyvklub, 2003 Monyákos Tuba és a csatornalidércek Szeged, Könyvmolyképző Kiadó Kft., 2008 Böszörményi Gyula: Monyákos Tuba a Lidérc Árvák Fészkében Szeged, Könyvmolyképző Kiadó Kft., 2007 Czigány Zoltán: Csoda és Kósza. Pozsonyi Pagony Kft, 2007 Boldizsár Ildikó: Amália álmai. Mesék a világ legszomorúbb boszorkányáról. Budapest, Lánchíd Kiadó, 1991 Boldizsár Ildikó: A Fekete Világkerülő Ember meséi. Érd, Elektra Kiadóház, 1997 Békés Pál: (Az én könyvtáram sorozatból): Békés Pál: A kétbalkezes varázsló. Budapest, Móra Könyvkiadó, 2004. (Az én könyvtáram) Békés Pál: A Bölcs Hiánypótló. Budapest, Móra, 2005. (Az én könyvtáram) Békés Pál: A Félőlény. Budapest, Móra Könyvkiadó, 2001. (Az én könyvtáram) Kálnay Adél: Szivárványország. Miskolc, Felsőmagyarország Kiadó, 1997 Kamarás István: Jeles mesék. Budapest: Falukönyv-Ciceró Könyvkiadó, 2000 Kamarás István: Apuapu és a leleplezett rakoncaficánka. Budapest, Falukönyv-Ciceró Könyvkiadó, 2001 Kamarás István: Csigamese. Budapest, Falukönyv-Ciceró Könyvkiadó, 1998 Kolozsvári Papp László: Galambóczi Boldizsár csínytevései. Budapest, Simon Kiadó, 2001 Kolozsvári Papp László: A nagy hóemberháború. Budapest, Cédrus Alapítvány - Napkút, 2005 Lackfi János: Kövér Lajos színre lép. Budapest, General-Press Kiadó, 2007 Lackfi János: Kövér Lajos aranykeze. Budapest, Noran Könyvek Kft., 2008 Mosonyi Aliz: Mesék Budapestről. Budapest, Magvető Kiadó, 1996 Mosonyi Aliz: Boltosmesék. Budapest, Magvető Könyvkiadó és Kereskedelmi Kft., 1997 Nógrádi Gábor: Galambnagymama. Budapest: Press-Kontakt Bt., 1996 Nógrádi Gábor: Segítség, ember! 1-2. Budapest, Press-Kontakt Bt., 2003 Finy Petra: A fehér hercegnő és az Arany Sárkány (toleranciamesék – sorozat) Budapest, Csimota Könyvkiadó, 2009 Világirodalom Arnold, David: Blanc, Ulf:

Szárnyak titka. Budapest: Egmont, 2000 Pánik a paradicsombann. Budapest, Fabula Stúdió Kft., 2007

50

AJÁNLÁS Blanc, Ulf:

Rocky Beach Rádió (gyerekkrimik). Budapest, Fabula Stúdió Kft., 2007 Bordiglioni, Stefano: Piroskák összeesküvése. Budapest, Móra Kiadó, 2009 Brand, Christianna: A varázsdada. Budapest, Móra Kiadó, 2006 Brezina, Thomas könyvei A térdnadrágos detektívek kalandjai, stb. – Fiúk kizárva! Budapest, Egmont Hungary Kft., 2003 Dicamillo, Kate: Tigris, tigris, sárga láng. Szeged, Könyvmolyképző Kiadó Kft., 2008 Masannek, Joachim: A vad focibanda (1-13. kötet). Budapest, Fabula Stúdió Wilson, Jacqueline: A kofferes kislány. Budapest, Animula, 2001

13-14 évesek Versek – Kiss Dénes: Utassy József: Utassy József:

Kinőttelek. Versek kamaszoknak. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2005 Uttam-futtam - gyermekversek, tréfás versek. Budapest, Széphalom Könyvműhely, 1994 Hóvirágbűvölő. Budapest, Littera Nova Kiadó, 2000 Szamárcsillag. Debrecen, Csokonai Kiadó, 1994 Epika, magyar

Békés Pál: Darvasi László: Darvasi László: Dékány András:

Báldor. Budapest, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1999 Trapiti avagy A nagy tökfőzelékháború. Budapest, Magvető Könyvkiadó, 2002 Trapiti és a borzasztó nyúl. Budapest, Magvető Könyvkiadó, 2004 Robinson utolsó kalandja. Budapest, Unikornis Kiadó, 1997 (Magyar Ifjúsági Remekírók.)

Horgas Ádám – Horgas Béla:

Szeltagor: a sárkány ideje. Budapest, Atlantis Tánc-Színházi Alapítvány, 1997

Nógrády Gábor: Nógrády Gábor: Szijj Ferenc:

Az anyu én vagyok. Budapest, Presskontakt Bt., 2002 Pete Pite. Budapest, Móra Kiadó, 2009 Szuromberek királyfi. Pécs, Jelenkor Kiadó, 2001

51

AJÁNLÁS

Világirodalom Alexie, Sherman: D’Orta, Marcello: D'Orta, Marcello: D'Orta, Marcello: Fombelle, Timothée: Fombelle, Timothée: Heller, David: Horowitz, Anthony: Horowitz, Anthony: Horowitz, Anthony: Lowry, Lois: Lowry, Lois: Lowry, Lois: Lowry, Lois: Rowling, J.K.: Sachar, Louis: Sachar, Louis: Sachar, Louis: Sachar, Louis: Stéphanie:

Junior – egy indián naplója. Budapest, Európa Könyvkiadó Kft., 2009 Én, reméljük, megúszom. Budapest, Európa Könyvkiadó Kft., 2007 Isten ingyér teremtett bennünket. Budapest, Európa Könyvkiadó Kft.,2008 Rómeó alulról jegyezte el Júliát (nápolyi diákdolgozatok) Budapest, Európa Könyvkiadó Kft., 1994 Ágrólszakadt Tóbiás - A számkivetett - I. kötet. Budapest, Móra Kiadó, 2008 Ágról szakadt Tóbiás - Lilia szeme -II. kötet. Budapest, Móra Kiadó, 2009 Kedves Isten!: gyermeklevelek Istenhez. Szeged, Szukits Könyvkiadó, 1998 Az első bevetés. Budapest, Animus, 2004 Veszélyes iskola. Budapes, Animus Kiadó, 2004 Mély vízben. Budapest, Animus Kiadó, 2005 Az emlékek őre, Budapest, Animus Kiadó, 2004 Valahol messze. Budapest, 2004 Hírvivő. Budapest, Animus Kiadó, 2007 Számláld meg a csillagokat. Budapest, Animus, 2001 Harry Potter-könyvek. Budapest, Animus Kiadó Bradley, az osztály. Budapest, Animus Kiadó, 2001 David nem hagyja magát. Budapest, Animus Kiadó, 2004 Laura titkos társasága. Budapest, Animus Kiadó, 2001 Stanley, a szerencsefia. Budapest, Animus Kiadó, 2002 Savanyú uborka csokoládéval (Tök jó könyvek) Budapest, Falukönyv-Ciceró Kiadói, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., 2000

Tatarek Gáborné könyvtári munkatárs

52

A kiadványt írták a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet munkatársai, valamint a kerületünkben dolgozó pedagógusok, meghívott előadóink, vendégeink.

Felelős kiadó: Dr. Nagyné Koczog Tünde Főszerkesztő Simon Krisztina Rovatvezetők: Tehetségpont: Górcső: Ex cathedra: Szörfözés: Ajánlás: Terjesztés:

Szekeres Lászlóné Soltészné Szabó Emőke Bondor Mária Vasas Dezsőné Tatarek Gáborné Molnár Márk

Megjelenik évente három alkalommal. Szerkesztőség címe: Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet 1204 Budapest Ady Endre u. 98.

[email protected] www.pepint.hu Telefonok: titkárság: 284-01-38 (fax is) vezető: 421-07-70 előadók:421-07-71