1. November

A PESTERZSÉBETI PEDAGÓGIAI INTÉZET TALLÓZÓJA X. / 1. November

2009

Kedves Olvasók! A 2009-2010-es tanévet megújult régi helyünkön kezdhettük: az Ady Endre Általános Iskolával együtt megtörtént Intézetünk felújítása is. A nyílászárók cseréje mellett festés, mázolás, padlócsere történt. Méltó körülmények között dolgozhatunk, s fogadhatjuk a hozzánk látogatókat is. Köszönjük a kivitelezőknek, hogy augusztus közepén már visszaköltözhettünk, s készülhettünk a tanév szakmai indítására. Külön köszönetet mondunk Simkó Gézának, a Városfejlesztési és Fenntartási Osztály munkatársának, hogy mindent megtett annak érdekében, hogy a felújítás során a kéréseink teljesülhessenek. A kerület pedagógusai a munkaközösségi foglalkozásokon és a pedagógiai hetek programjain már esztétikus, felfrissült falak között vehetnek részt. A szövegértés eredményes és hatékony fejlesztése érdekében elkészült cselekvési terv értelmében iskoláink tanév elején az 5. osztályban felmérték a tanulók alapvető képességeit, és a szövegértési képességszintek szerint csoportba sorolták a tanulókat. Az intézmények a mérés tapasztalatairól, a legfontosabb eredményekről, problémákról feljegyzést készítettek. Intézetünk a mérőlapok adatait feldolgozva kerületi képet fog adni a mérés tapasztalatairól. A kerületi, az óvodai és iskolai munkaközösségek munkatervének középpontjában áll a funkcionális analfabétizmus csökkentésére készült cselekvési terv végrehajtása. Az ajánlóban közreadjuk az eddig összegyűjtött szakirodalmat, ami segíti a gyakorlati megvalósítást. Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete a 382/1999. (XI.3. )határozattal megalapította a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézetet. Tíz éve segítjük az oktatási ágazat döntés előkészítéseit megalapozni, valamint a kerületi intézmények szakmai önállóságát erősíteni, módszertani kultúráját fejleszteni. Minden partnerüknek köszönjük az együttműködést! Dr. Nagyné Koczog Tünde igazgató

TARTALOM K E D V E S O L V A S Ó K ..................................................................................................... 01 KI VAGYOK T e s s e d i k N i k o l e t t ........................................................................................................... 05 12 HÉT TÖRTÉNÉSE Szekeres Lászlóné: PEPI híradó ................................................................................................................................ 06 GÓRCSŐ Soltészné Szabó Emőke: A matematikai kompetenciák mérésének tapasztalatai ............................................................. 10 Idegen nyelvi készségek fejlettsége angol és német nyelvből a 7. évfolyamon a 2008/2009-as tanévben ..................................................................................................................................... 17 Vasas Dezsőné: Hogyan tovább? Tervezett változások az Óvodai nevelés országos alapprogramban ............... 26 Verőcei Gáborné: Zöld cseresznye konferencia 20 éves az alternatív pedagógiai mozgalom................................ 28 EX CATHEDRA „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés -Innovatív intézményekben” Vukman Józsefné: Az Ady Endre Általános Iskola pályázatának főbb elemei........................................................ 30 Kedvesné Ács Ágnes és Kopács Imréné: Megújult tartalommal a XXI. század oktatásában ..................................................................... 32 Kovács Judit: Egy munkaközösség margójára ................................................................................................. 34 SZÖRFÖZÉS Varga Ibolya: Öt szál gyertya ég a tortán… ..................................................................................................... 36 Csoma Gergely: Egy születésnap margójára ........................................................................................................ 38 Szilágyi Mária: Kacagó gerlék a Méhecske csoportban...................................................................................... 39 Oláh Alexandra PIGYÖ tábor gyerekszemmel .................................................................................................... 40 Antal Réka: Parlamenti Ifjúsági Napon a PIGYÖ-sök! ................................................................................. 42 Várszegi Enikő: Zsűrizés felkérésre ..................................................................................................................... 43 Borbás Boglárka: „Veled-érted”, érted? ................................................................................................................. 44 Kántor Anikó és Varga Sándor: Fáklyás emlékfutás .................................................................................................................... 46 Bondor Mária: „Millenniumi és Szent István Kupa” ......................................................................................... 47 Dr. Nagyné Koczog Tünde: Egy törökországi szakértői tanulmányút tapasztalatai ............................................................... 49 AJÁNLÁS Simon Krisztina: Ajánló irodalomjegyzék a funkcionális analfabétizmus elleni cselekvési terv 2009-2010. tanévi feladatainak megvalósításához................................................................................................... 56

KI VAGYOK Új munkatársunk Tessedik Nikolett Testnevelőtanár - gyógytestnevelőtanár vagyok. Idén, 2009 nyarán diplomáztam a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar nappali tagozatán, s emellett aerobik oktatói képesítést is szereztem. A sport és a mozgás jelentős szerepet játszik a mindennapjaimban. 12 éves koromban kezdtem kajakozni, egy jól sikerült kenu tábor után, s ezt a számomra oly csodálatos sportágat azóta is lelkesen űzöm. Versenyzőként számos sikert értem el (Magyar bajnoki cím, magyar bajnoki második helyezés, Budapest bajnoki cím, egyetemi bajnok stb.), s a mai napig szívesen állok rajthoz, bármilyen megmérettetésen. A kajakozás számomra nem pusztán egy sportág, hanem egy életforma. Ennek köszönhetem a legjobb barátaimat, az egyesületet, ahol felnőttem, és az edzőmet, akitől a legtöbbet tanultam. 2004-ben TF-es pályafutásom kezdetén klubomban, az Újpesti Kajak Sport Klubban felkértek kezdő és haladó kajakosok oktatására, és az edzések tartására. 3 évig edzősködtem 10-18 éves korú fiatalok körében, mind a vízi edzéseken, mind pedig a téli felkészülési időszakban a tornatermi és uszodai foglalkozásokon is. Ez idő alatt számos tapasztalatot gyűjtöttem, amelyeket később eredményesen tudtam használni az egyetemi gyakorlatok alatt. Testnevelőtanárként és gyógytestnevelőtanárként is az elsődleges célom, hogy a gyerekeknek átadjak valamit abból a sport-és mozgásszeretetből, amellyel rendelkezem, hiszen mozgás és sport nélkül nincs egészség. Kívánom minden fiatalnak, hogy gazdagodjanak olyan élményekkel, amelyekkel én gazdagodtam az évek során. Végül Pierre de Coubertin báró olimpiai és sport neveléséhez kapcsolódó gondolataival zárom bemutatkozó soraimat: „A sport a legalkalmasabb a személyiség fejlesztésére, mert az izmok sokoldalú munkája mellett edzi a jellemet, kitartásra, türelemre, figyelemre, önuralomra, önzetlenségre nevel, lecsiszolja a természeti hibákat, lelki jelenlétet, határozottságot, bátorságot, akaraterőt ad”.

5

12 HÉT TÖRTÉNÉSE PEPI híradó 2009. augusztus 07. Az Intézetünk felújítása befejeződött, visszaköltözhettünk a régi helyünkre. Új ablakokat, padlózatot, világítást szereltek fel a helyiségekben, s természetesen a festés-mázolás sem maradt el. A felfrissült épületben megkezdhettük a tanévre való felkészülést. 11. Fogadtuk a háromtagú finn küldöttséget, akik Vantaa Önkormányzatával létrejött testvérvárosi cserekapcsolat értelmében kilenc napot Magyarországon töltöttek. Megismerkedtek a kerület és a főváros nevezetességeivel, majd kerületi gyerekekkel együtt egy őrségi táborban szereztek új élményeket. 27. 5. alkalommal szerveztük meg a „Nem szakrendszerű oktatás az általános iskola ötödik és hatodik évfolyamán” című 120 órás tanfolyamot. A résztvevők között most 9 kerületi kolléga volt. 27. A Nemzeti Tankönyvkiadó ezen a napon tartotta szokásos tanévnyitó konferenciáját. Az előadók között Dr. Csépe Valéria professzor, MTA elnökhelyettes előadásában az agykutatás legújabb eredményeiről hallhattunk információkat az „Olvasás. 5000 éves agy – 21. századi tanítás?” címmel. Kiemelte, hogy az olvasás tanítás célja a jó olvasás megtanítása. Vannak, akik lassan tanulnak meg olvasni. Vannak, akiknek más módszer és speciális gyakorlás szükséges ahhoz, hogy megértsék az olvasottakat, és vannak olyanok, akik csak szakember segítségével (diszlexia) tanulnak meg olvasni. A hang – betű elsajátítása a legfontosabb a szóig való eljutásban. Lassú, türelmes, alapos begyakorlás kell, sok hangoztatás, amíg a gyermeki, olvasni tanuló agy bejárja az integráció útját és megtanulja a hang-betű azonosulást. Ha nincs kialakult agyi működési rendszer, sok idő kell a szó és jelentése megértésére. Ezért nagy a felelősség az olvasás tanításában, a szövegértés alapozásában. Módszertanában a hagyományos és korszerű információs technikák alkalmazása egyaránt fontos. Dr. Vásárhelyi Tamás muzeológus, egyetemi tanár az iskolai környezeti nevelésről, a múzeumi órák hatékonyságáról tartott előadást. A Fizika-kémia szekció ülésén többek között Dr. Ádám Péter egyetemi 6

12 HÉT TÖRTÉNÉSE docens beszélt a természettudományos közoktatás kedvezőtlen helyzetéről és a fejlesztés feladatairól. *** 2009. szeptember 16. „A kompetencia alapú oktatás alkalmazása 2-4. évfolyamos anyanyelvi órákon” címmel tartott előadást Fülöp Mária az Apáczai Kiadó Budapesti Központjában. A gyakorlati ötletekkel színesített előadás prezentációját eljuttattuk az iskolai alsó tagozatos munkaközösségvezetőknek. 19. Kossuth Lajos 207. születésnapján, a pesterzsébeti Kossuth-szobor felállításának 100. évfordulóján új kezdeményezést indított el a Kossuth Társaság. Az egész napos program a reformkort idézte meg. Először a Gaál Imre Galériában Peyach István történész beszélt Kossuthról, majd a szobornál dr. Sturcz Zoltánné a Társaság elnöke tartott megemlékezést, amit helyi diákok és előadók műsora tarkított. Az emlékezés virágainak elhelyezését követően az Aranycsillag étteremben reformkori ételeket kínáltak fel. A rendezvénysorozaton többen - a kor szellemét idézve - öltözékükkel is hozzájárultak a korhű hangulathoz, csakúgy, mint a finom Kossuth-kiflit kínáló diákok.

7

12 HÉT TÖRTÉNÉSE 22. Intézetünkben megbeszélést tartottunk azzal a négy iskolával, amelyek a 17/2009 (IV.2.) OKM rendelet minőségbiztosítás, mérés, értékelés, ellenőrzés 3. § (2) a) jogcím alapján támogatásban részesültek. A pályázati forrás többek között pedagógus továbbképzésekre fordítható a felhasználást szabályozó előírások szerint. Intézetünk novemberben 2 tanfolyamot szervez a 4 iskola pedagógusai számára (Ady Endre, Hajós Alfréd, Vörösmarty Mihály, Zrínyi Miklós). A „Kompetencia alapú mérések” című képzés felkészíti a pedagógusokat a 4. évfolyamos kritériumorientált, valamint 6. 8. és 10. évfolyamos szövegértés és a matematikai eszköztudás tartalmi kerete, valamint a képességszintek ismeretén alapuló elemzés elkészítésére és fejlesztési tennivalók kidolgozására. A másik, a „Hatékony tanuló-megismerési technikák” című továbbképzés célja a pedagógusok elméleti és módszertani ismereteinek bővítése az alábbi területeken: a tanulói személyiség megismerése, a személyiségfejlődést befolyásoló környezeti tényezők feltérképezése, a hátrányos helyzetű tanulók iskolai teljesítményét, viselkedését meghatározó tényezők megismerése, és ez alapján a pedagógiai tevékenység megtervezése és megvalósítása. 25. Megalakulásának 20. évfordulóját ünneplő Magyar Tehetséggondozó Társaság két napos jubileumi konferenciát és közgyűlést tartott. F.J. Mönks professzor, az European Council for High Ability örökös elnöke a köszöntés után átnyújtotta az ECHA diplomákat. Hiller István oktatási és kulturális miniszter négy intézménynek adta át a „Miniszteri Dicsérő Oklevelet” az elmúlt húsz évben végzett kiemelkedő tehetséggondozó munkájáért. A konferencia mindkét napján sok értékes előadás hangzott el, amelyekkel egyrészt az elmúlt húsz év munkáját idézték fel, másrészt a következő évek tevékenységének sarokpontjai fogalmazódtak meg. Érzelmekben gazdag színfoltja volt a rendezvénynek, amikor a különféle tehetséggondozó programokban részt vett fiatalok számoltak be élményeikről, s arról, hogy milyen muníciót kaptak ezekben a programokban életútjuk sikeres kibontakoztatásához. ***

8

12 HÉT TÖRTÉNÉSE 2009. október 07. Az Ady Endre Általános Iskola és a Bóbita Óvoda a „TÁMOP 3.1.4.09/1 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” c. pályázaton vissza nem térítendő támogatást nyert. A projektet ebben a tanévben kell megvalósítani. 08. Tizenegyedik alkalommal rendezték meg Hajdúszoboszlón a három napos Országos Közoktatási Szakértői Konferenciát „Tanulva tanítunk – az oktatás fejlesztéséért” címmel. Intézetünkből Soltészné Szabó Emőke vett részt az előadásokon és szekcióüléseken. A konferencia anyagából készült kiadvány 2010 tavaszán fog megjelenni. A könyv Intézetünkben lesz olvasható. 14. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet konferenciát szervezett „A szakiskolai képzés jelene és jövője” címmel. A délelőtti előadások rámutattak arra, hogy módszertani fordulatra lenne szükség ahhoz, hogy nagyobb eredményeket lehessen felmutatni a szakiskolákban. A délutáni szekcióüléseken bemutattak olyan oktatási anyagokat, amelyek segítséget adhatnak a kompetenciafejlesztéshez, a módszertani megújuláshoz, s a hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák kipróbálásához. A www.ofi.hu honlapon részletesen tájékozódhatnak az érdeklődők. 15. Első alkalommal készített az OECD felmérést a pedagógusokról az érintettek körében 2008-ban. A TALIS (Teaching and Learning International Survey) vizsgálat hazai mutatóit a kutatásban résztvevő szakemberek elemezték az Oktatási és Kulturális Minisztérium által rendezett szakmai konferencián. Az érdekes mérési eredményekről a következő PEPITÁ-ban írunk részletesebben. 16. A Nyitnikék Óvoda János utcai intézménye 30 éves jubileumi rendezvényén dr. Nagyné Koczog Tünde és Vasas Dezsőné vett részt.

Szekeres Lászlóné igazgatóhelyettes

9

GÓRCSŐ Matematikai és idegen nyelvi kompetenciák A kerületi mérések középtávú tervének megfelelően 2009. április 28-án 5. osztályban a matematikai kompetenciák, 7. osztályban az idegen nyelvi készségek fejlettségét mértük. A matematikai kompetenciák mérésének tapasztalatai A mérés céljai között szerepelt az országos kompetenciamérésre és a központi felvételikre való felkészítés, ezért a feladatlap összeállításánál figyelembe vettük azok jellemzőit, törekedtünk a tanulók matematikai eszköztudásának mérésére. Tartalmilag igyekeztünk a kompetencia-mérésben meghatározott területről információkat szerezni. A tartalmi területekről és a gondolkodási műveletekről részletesebben az „Országos kompetenciamérés 2006 Tartalmi keret” kiadványban olvashatunk, amely letölthető a www.kompetenciameres.hu honlapról. A tartalmi területek aránya hasonló az országos mérés arányaihoz.

Mennyiségek és műveletek

Országos mérés (6. évfolyam) 39 %

Kerületi mérés (5. évfolyam) 31%

Hozzárendelések és összefüggések

27 %

38 %

Alakzatok síkban és térben Események statisztikai jellemzői és valószínűsége

24 %

23 %

10 %

7%

Tartalmi terület

A mérést 2009. április 28-án kettős céllal szerveztük. Vizsgáltuk, hogyan teljesítettek kerületünk ötödik osztályos diákjai az országos mérés 6. osztályosok számára készült feladatai alapján. Továbbra is cél, hogy segítsük az országos kompetenciamérésekre való felkészülést, illetve az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges képességek fejlesztését, ezért az előző két évhez hasonlóan a tanulók egyéni teljesítményeit is megjelenítettük. Az iskolák nemcsak a mérés elemzését kapják meg, hanem már a tanév elején, 10

GÓRCSŐ az iskolai matematika munkaközösségek olyan anyagot kaptak, amelyből egyénenként megállapítható, melyik tanuló milyen területen szorul fejlesztésre, illetve melyek azok a területek, amelyek fejlesztésére kiemelt figyelmet kell fordítani. Így hosszabb idő áll rendelkezésre az eredményesebb fejlesztő munkához. A feladatlap két változatban készült, de mindkét változatban ugyanazok a feladatok szerepelnek, más-más sorrendben. Feladatonkénti teljesítményeket vizsgálva az A csoport legjobb eredménye 83,82%, a leggyengébb 26,01%. Ugyanez a B csoportban 80,9% illetve 17,42%. Amint várható volt, a 4. szintű feladatok sikerültek leggyengébben, legjobban pedig az 1. szintű feladatok. Osztályzatonkénti teljesítmények Osztályzatonként vizsgálva a teljesítményeket megállapíthatjuk, hogy az 1. szintű feladatokat az A csoportban a leggyengébbek is 37,5% és 78% közötti teljesítménnyel oldották meg, a legjobbak pedig általában 80% fölött. A B csoportban 33,33% és 66,67% közöttiek az 1. szintű feladatok, kivéve a B/9 feladatot, amelyet a B csoportból leggyengébbjei közül senki nem oldott meg, ugyanezt az A csoportbeliek 37,5%-ra teljesítették. A legjobbak eredményei a B csoportban is hasonlóak az A csoportbeliekéhez. A jelesek a 4. szintű feladatokat is 50% körüli teljesítménnyel oldották meg mindkét csoportban.

Teljesítményintervallumok a B csoportban

5

5

4

4 Osztályzat

Osztályzat

Teljesítményintervallumok az A csoportban

3

3

2

2

1

1 0

20

40

60

80

0

100

20

40

60

Teljesítmény %

Teljesítmény %

11

80

100

GÓRCSŐ Teljesítmények tartalmi területenként

Mennyiségek és műveletek

Feladat

A csoport (5.évf.)

B csoport (5. évf.)

Orsz. átlag (6.évf.)

Főv. átlag (6. évf.)

A/1, B/8

57,23

46,25

58,1

66,9

A/2,B/12

65,51

57,87

-

-

A/7,B/2

48,82

39,89

45.6

57,3

A/12,B/1

a) 55,6 b) 27,28

a) 60,1 b) 12,8

a) 67,8 b) 17,1

a) 75,1 b) 23,7

Mennyiségek és műveletek 80 70

Teljesítmény

60 50 40 30 20 10 0 A/1, B/8

A/2,B/12

A/7,B/2

A/12a,B/1a

A/12b,B/1b

Feladat A csoport

B csoport

Országos átlag

Fővárosi átlag

Az A csoport a legtöbb feladatot az országos átlag közelében, de a fővárosi átlag alatt teljesítette. A 12. feladat „b”részében teljesítménye meghaladja a fővárosi átlagot. Iskolánként vizsgálhatjuk az eredményeket a következő táblázatban. A félkövéren szedett értékek a fővárosi átlagnál jobb teljesítményeket mutatják. 12

GÓRCSŐ Összességében vizsgálva az A csoport teljesítménye több feladatban is jobb a B csoport tanulóinak eredményeinél ezen a területen. Az elemzésben részletesebb, feladatonkénti eredményt és feladat meghatározást fogalmaztunk meg az érintettek számára.

Feladat Hozzárendelések A/9,B/4 és összefüggé- A/10,B/10 sek A/13,B/11

44,84

54,78

Országos átlag (6.évf.) 56,3

52,70

45,51

34,1

41,7

22,40

23,46

18,4

23,1

A. csoport B csoport (5.évf.) (5. évf.)

Fővárosi átlag (6. évf.) 64,6

A legsikeresebb tartalmi terület, az ide tartozó három feladatból kettőt mindkét csoport az országos átlag fölött oldott meg, az A/10, B/10 feladatot még a fővárosi átlagnál is jobban. Az A/13, B/11 feladatot a budapesti átlag közelében oldották meg a tanulók. A feladat eredményessége kb. fele, ill. harmada a másik két feladaténak, s ez nem csak kerületi, hanem országos és fővárosi szinten is jellemző volt. A 2006-os országos mérés 6. osztályos feladatlapjában 4. szintű feladat volt, ez magyarázhatja részben a gyenge eredményt. Az eredetileg feleletválasztós feladat nyílt végű lett, ezáltal is nehezebb a megoldás, de szerettük volna megállapítani, hol csúszik hiba a gyerekek problémamegoldásába. A tanulók mindössze harmada jegyezte le az adatokat, pedig már ez segíthette volna a feladat megértését, a helyes gondolkodást. A dolgozatot írók negyede végezte jól a mértékváltást. Sajnos ez korábban, és jelenleg is matematikaoktatásunk egyik gyenge pontja. Oka valószínűleg az, hogy a gyerekek keveset mérnek a valóságban, az egyes mértékeket nem tudja mihez kötni, túl hamar kerül sor az elvont mértékváltásokra. Egy másik jellemző hiba az volt, hogy akik helyesen kiszámolták e két mennyiség arányát, elkerülte a figyelmüket, hogy az eredeti recept 4 adagra szólt, így az arányként kapott értéket (10) elfelejtették ezzel megszorozni. Végül nagyon kevesen voltak olyanok, akik szöveges választ írtak a feladatra.

13

GÓRCSŐ Hozzárendelések és összefüggések 70 60

Teljesítmény

50 40 30 20 10 0 A/9,B/4

A/10,B/10

A/13,B/11

Feladat A csoport

Alakzatok síkban és térben

B csoport

Országos átlag

Fővárosi átlag

Feladat

A csop. (5.évf.)

B csoport Orsz. átlag Főv. átlag (5. évf.) (6.évf.) (6. évf.)

A/3,B/3

26,01

17,42

12,1

14,9

A/4,B/5

57,42

52,62

55,2

67,2

A/5,B/7

61,85

69,10

71,4

81,3

A/6,B/6

83,82

80,90

86,7

92,2

A/11,B/9

56,65

61,80

67,4

75,4

Az A/3-B/3 feladat országos és fővárosi szinten is nagyon gyengén sikerült a 4.szintű feladat. Eredetileg egyetlen item az országos mérésben, de kíváncsiak voltunk, hol lehet hiba a gondolkodásban. Sajnos az nagyon gyakori, hogy az adatok lejegyzése hiányzik, de arra is csak a tanulók 15,1%-a ill. 7,9%-a jött rá, hogy a három pont egy egyenesbe esik. A pontos távolság meghatározása az A csoportban közel a tanulók felének sikerült, a B csoportban 38,8%-nak. A feladatot az A csoportban minden iskola tanulói a fővárosi átlag fölött oldották meg, a B csoportban ez 5 iskola tanulóinak sikerült.

14

GÓRCSŐ Az A/4-B/5 feladat. iskolánkénti megoldottságát vizsgálva az A csoportban egy, a B csoportban 4 iskola eredménye jobb az országosnál, és az A csoportban 1, a B csoportban 2 iskoláé még a fővárosinál is. Az A/5-B/7 feladat 2. szintű. Nehézséget inkább az okozhatott, hogy míg legtöbbször a jó választ kell kiválasztani, most a hibásat kellett megkeresni. Kerületi szinten egyik csoport sem érte el sem az országos, sem a fővárosi szintet, de egy iskola mindkét csoportja és egy másik iskola A csoportja a fővárosi átlagnál is jobb eredményt mutatott. Az A/6,B/6 feladat a terület legjobban sikerült feladata. Igaz, mindkét csoportban 80% fölötti az eredmény, még így is minimálisan az országos átlag alatt, és kb. 10%-kal a fővárosi átlag alatt maradt, de két iskola mindkét csoportja, három iskola 1-1 csoportja a fővárosi átlagnál is eredményesebb volt. Az A/11-B/9feladat kerületi eredményei gyengébbek az országos és fővárosi átlagnál, de 3 iskola 1-1 csoportja eredményesebb volt a fővárosi átlagnál. Alakzatok síkban és térben 100 90

Teljesítmény

80 70 60 50 40 30 20 10 0 A/3,B/3

A/4,B/5

A/5,B/7

A/6,B/6

A/11,B/9

Feladat A csoport

Feladat Statisztika

A/8,B/13

B csoport

Országos átlag

Fővárosi átlag

A.csoport B.csoport Orsz.átlag Főv.átlag (5.évf.) (5. évf.) (6.évf.) (6. évf.) 40,79

38,36

15

-

-

GÓRCSŐ A feladat egy korábbi, központi felvételi feladatsorban szerepelt, ezért sem fővárosi, sem országos eredmények nem állnak rendelkezésre. A megfelelően kiválasztott pénzérméket az A csoportban a tanulók kb. 50%-a, a B csoportban 37-51%-a írta fel helyesen. Érdekes, hogy az A csoportban 10% körüli, a B csoportban 15% körüli azoknak a tanulóknak az aránya, akik nem a kivett, hanem a pénztárcában maradt érméket sorolták fel. Ezeket a válaszokat is elfogadtuk, hiszen következetesen a megmaradt pénzérméket jegyezték le. Így vizsgálva az eredményeket, az A csoportban 47,4%és 64,7% közöttiek, a B csoportban 50% és 65,7% közöttiek a teljesítmények. Korreláció A feladatok és a teljes dolgozat is szoros korrelációban van a tanulók félévi matematika jegyével. (69,74%; 61,08%) Összegzés • Kerületi eredmények követik az országos és a fővárosi tendenciákat. • Szoros a korreláció a félévi jegyek és a teljesítmények között. • 12 feladatból kettőhöz nincs összehasonlítási eredmény. A maradék 10 feladatból 6 feladatban teljesített vagy az A, vagy a B csoport jobban, mint az országos átlag. 4 feladatban valamelyik csoport a fővárosi átlagnál is jobb eredményt ért el. Ezek az eredmények reális lehetőséget jeleznek arra, hogy 6. osztály év végén, az országos mérés során ezek a tanulók a korábbiaknál jobb eredményeket érnek majd el. Feladatok, javaslatok • A figyelmes olvasás a pontos szövegértés alapja. • Az utasítások pontos betartása, az adatok, összefüggések, a gondolatmenet lejegyzése fontos a sikeres problémamegoldás szempontjából. • A válaszadás fontos része a problémamegoldásnak. • A mértékváltás szintje csak akkor fejleszthető, ha kezdetekben nagyon sokat mérnek, becsülnek a tanulók, a későbbiekben pedig konkrét, köznapi dolgokhoz kötik az eredményeket. Soltészné Szabó Emőke pedagógiai előadó 16

GÓRCSŐ Idegen nyelvi készségek fejlettsége angol és német nyelvből a 7. évfolyamon a 2008/2009-as tanévben „Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, - értést és - alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is...” (243/2003 (XII.17.) Korm. rendelet a NAT – ról) A Nemzeti alaptanterv által az idegen nyelvi kompetencia területen előírt szükséges ismeretek, képességek szintjének méréséhez az országosan 2003-ban végzett nyelvi mérés feladatai közül válogattunk, illetve kiegészítettük a kommunikatív nyelvhasználatot mérő feladattípusokkal is. A feladatlap megoldására a tanulók 45 percet kaptak. Az olvasott szöveg és az íráskészség szintjét mértük, a hallott szövegét nem, mivel azonos körülmények biztosítására nem volt módunk (tanulók megfelelő elkülönítése, minőségi hanganyag és lejátszó biztosítása minden teremben).

17

GÓRCSŐ Teszttechnikák az olvasási és az íráskészség vizsgálatában Az olvasásértés technikái Kész válasz Kötött válasz • alternatív teszt • mondatok kiegészí(igaz-hamis) tése • objektív, feleletvá- • szöveg kiegészítés lasztós teszt • fordítás • párosítás • információ lokalizálása szövegben

Írásbeli tesztfeladatok: a kontrolláltság foka Szigorúan ellenőrzött Irányított

Szabad válasz • rövid válasz • tömörítés • kivonatolás, összefoglaló • elmesélés • információ átvitele más, nem nyelvi készségekbe az érettség bizonyítására Nem kontrollált, szabad • fogalmazás megadott témára • szabad fogalmazás (esszé) • irodalmi fogalmazás (stb.)

• kérdőívek kitöltése • üzenetek átadása (írásban) • jegyzetelés, kivonatolás, tömörítés • leírás „szituáció” alapján • leírás információ alapján • utasítások adása írásban • érvelés (megadott téma) • jelentés (megadott téma) (Bárdos Jenő: Az idegen nyelvi mérés és értékelés elmélete és gyakorlata, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 2002) • objektív, feleletválasztós tesztek • szövegek hibajavítása • átalakításos feladatok • szöveg kiegészítés • fordítás

A táblázatban vastag betűvel emeltük ki azokat a tesztfeladatokat, amelyeket a mérésben alkalmaztunk.

18

GÓRCSŐ Az angol és német nyelvi feladatlapok kidolgozásának háttere A német és az angol tesztfüzetből egy változat készült, szerkezetük megegyezik egymással, a feladatok egy kivételével azonosak. A nyelvi készség mérésére – a 2003-as országos méréshez hasonlóan - a nyelvi jelentésen és nem a nyelvi formán alapuló feladatokat válogattuk ki, amelyek helyes megoldásához a diákoknak az olvasott szövegeket meg kellett érteniük. Ilyen módon nem a begyakorolt nyelvtani struktúrákat, szókincset, nyelvről való ismereteiket mértük fel, hanem a mindennapi élethelyzetekben a lehető legjobban használható nyelvtudásukat. A feladatok tartalma és nehézségi szintje a felmért készségekre a Nemzeti alaptantervben és a kerettantervekben meghatározott szintekhez, téma-körökhöz, feladat- és szövegtípusokhoz igazodik. A hatszintű európai követelményrendszerrel is összhangban vannak a feladatok (Közös európai referenciakeret, 2002). A feladatok nehézsége a hatfokú skálán, a hetedik évfolyamon az alapszintű nyelvhasználótól elvárható készségen belül a minimumszint alsó felét (A1) fedi le. Arra törekedtünk, hogy a feladat- és szövegtípusok hasonlítsanak, valamint az önálló fogalmazás értékelése azonos legyen. Az olvasott szöveg értését mérő feladatokban a szövegek lényegét kell megérteni a szövegösszefüggésre támaszkodva, vagy konkrét információt kell kikeresni a szövegből. Mivel nem tudható, hogy a diákok milyen szókincset ismernek, hiszen a tankönyvek széles választékából és lényegesen eltérő körülmények között tanulnak, előfordulhat, hogy szerepel a szövegben olyan elem, mellyel még nem találkoztak. Az itemek többségében a szövegből a helyes megoldást így is ki lehet következtetni. A receptív készségeket mérő feladatokban egyszerű szópárosítással nem lehet megtalálni a helyes megoldást, csak az itemben szereplő szöveg megértésének segítségével. Így a feladatok stratégiai kompetenciát is mérik, mely azt mutatja meg, mennyire képesek az egyes nyelvi nehézségek áthidalására a tanulók. Minden feladatban autentikus szövegek találhatók, melyek nem nyelvtanulás céljára íródtak, hanem a célnyelv valós, mindennapi használatát tükrözik. A szövegek a célcsoportok számára érdekesek, motiválóak, megfelelnek az életkori sajátosságoknak, valamint olyan témakörökhöz kapcsolódnak, melyek a tantervekben és tananyagokban megtalálhatóak.

19

GÓRCSŐ Az összes feladathoz angolul, illetve németül adtuk meg az egyszerűen megfogalmazott, közérthető utasításokat, de magyarul is olvashatták a tanulók azért, hogy a célnyelven adott utasítás ne befolyásolja a teljesítmény szintjét. A feladatlapok tartalma

NÉMET

Készség

ANGOL

Feladat Bemenet Válasz

Készség

Szavak Szó és Számok 1. Olvasás 1 Párosítása Olvasás 2 definíció beírása definícióval

2.

Írás 1

Rövid Hiányos hiányos Szavak Szöveg szöveg értő kiegészítéés sza- másolása se vak

Interjú- Interjú kérdések ifj. 3. Olvasás 5 Párosítása magaválaszokkal zinból

Írás 1

Számok Olvasás 1 beírása

Felirat Szövegpárosítása Feliratok Számok alkotási 4. Olvasás 2 hellyel és hebeírása képesség (feleletlyek Olvasás választós) 5.

Írás 2

Utasítás Irányított a levél Szeméfogalmazás tartalmá- lyes levél ról

Írás 2

A mérés időpontja: 2009. április 28.

20

Feladat

Bemenet

Válasz

Felirat Feliratok Számok párosítása és bekarikázáhellyel helyek sa (feleletválasztós) Hiányos szöveg kiegészítése

Rövid Szókincs hiányos aktivizálása szöveg

Szavak párosítása definícióval

Szó és definíció

Szavak értő másolása

Mondatok sorba rendezése

Össze- Sorrendbe kevert rendezés bekezdé- számozássek sal

Irányított fogalmazás

Utasítás a levél Személyes tartalmálevél ról

GÓRCSŐ A német nyelvi felmérés eredményei a XX. kerületben A első feladat – párosítás (kész válasz típusú tesztfeladat) A diákoknak a kilenc meghatározáshoz tartozó tíz megadott szó közül kellett a megfelelőt kiválasztaniuk és összepárosítaniuk. A definíciók egynyelvű szótárakból származnak. Például: Computer - Das ist ein elektronisches Gerät, mit dem man arbeiten und auch spielen kann. Az eredmények 45% és 83% közöttiek. Leggyengébben a 8. item sikerült, aminek oka lehetett a figyelmetlenség, vagy a megértés hiánya. (Ein Kleidungsstück für den Unterkörper und die Beine. A helyes „Hose“ helyett sokan a „Rock“ kifejezést választották.) A második feladat – szövegkiegészítés, olvasással integrálja az írást. Egy 12 éves lányról szóló hétsoros német szöveg alapján kell kitölteni egy adatlapot úgy, hogy a szövegből 15 szót kell a megfelelő helyre bemásolni. Például: az életkort, hajszínt és testmagasságot. Ezek az adatok és szavak a szövegben adottak. Az esetleges helyesírási, vagy nyelvtani hibát nem vettük figyelembe. Az egyes adatokhoz tartozó itemek eredményei egy kivétellel 68%és 96% közöttiek. A feladat összességében 74,78%-ra sikerült. A harmadik feladat - párosítás egy ifjúsági magazinból vett interjú szövegében kell a kérdésekre az odaillő válaszokat kiválasztani. A kérdések és válaszok egyaránt a tankönyvek szövegeire emlékeztetnek. Pl: „Was für Musik hörst du gern? „Eminem ist mein Lieblingssänger.“ A feladat e fenti okok miatt a dolgozat legsikerültebb része, 76,32% a tanulók teljesítménye. A negyedik feladat – objektív feleletválasztós típusú feladat 2003-ban 12 köztéri feliratról kellett négy-négy megadott válasz közül kiválasztani, hogy az adott szöveg hol található, s a helyes válasz számát kellett bekarikázni. Pl.: für trockene Haare • an der Tür eines Geschäfts • im Park • im Zoo • auf Shampooverpackung A kerületi mérésben 6 feliratot szerepeltettünk, olyanokat, amelyekkel itthon is találkozhat, ha figyelmesen jár-kel a közterületeken:”parken verboten”, „Damen”, „Bitte die Tiere nicht füttern!” stb. Természetesen a szókincs gazdagsága is befolyásolta a megoldás helyességét. A 70%-hoz közeli teljesítmény igazolja, hogy a tanulók találkoztak ezekkel a feliratokkal, a többség alkalmazni képes a tudását idegen nyelvű szövegkörnyezetben is. Érdekes módon leggyengébben sikerült a talán 21

GÓRCSŐ leggyakrabban látott felírat alkalmazási helyének meghatározása. Mindöszsze a tanulók 48%-a válaszolt helyesen. Az ötödik feladat – irányított fogalmazás Legalább tíz mondatos fogalmazást kellett írnia a tanulónak saját magáról, melyhez segítségként még témalehetőségeket is megjelöltünk. Ez az a témakör, mely minden évben új elemekkel bővül, s elvárható, hogy a hetedik évfolyam végén, négy év nyelvtanulás után már ne jelentsen különösebb kihívást. A fogalmazást az alábbiak szerint értékeltük: 0 pont – ötnél több, értelemzavaró hiba van 33,3 % nyelvtan 1 pont – ötnél több hiba, de érthető 59,6 % 2 pont – ötnél kevesebb hiba 7,0 % 0 pont – ötnél több, értelemzavaró hiba van 28,9 % 35. helyes1 pont – ötnél több hiba, de érthető 47,4 % item írás 2 pont – ötnél kevesebb hiba 23,7 % 36. 1 pont - A feladatnak jobbára megfelelő, szókincs 59,6 % item odaillő szókincs. monda- 0 pont – 10 mondatnál kevesebbet írt 54,4 % 38. tok 1 pont – 10 mondatot írt 18,4 % item száma 2 pont – 10 mondatnál többet írt 27,2 % 37. témakö- 1 pont - Legalább 3 témakört megemlít a fel76,3 % item rök soroltak közül. Az egyes feladatok nehézségi foka eltérő, ezt az átlagos teljesítmények eltérései is mutatják. Jelen mérésünkben legsikerültebb az olvasásértést vizsgáló feladatok közül a második, legkevésbé sikerült az első. Ennek oka lehet az is, hogy az O2 az O5 feladatokhoz hasonlóakkal (kérdés-válasz párosítása, valamint tájékoztató tábla értelmezése és a megfelelő hellyel való összekapcsolása) a tanórákon többször találkozhatnak, az egynyelvű szótár használata sem az általános iskolában, sem a nyelvoktatásban nem gyakori. Az integrált írásfeladat (szövegből megfelelő adatok kikeresése és bemásolása) a második a legsikerültebb, míg a megadott utasítások szerint írt bemutatkozó levél a legkevésbé sikerült. A félévi jegyek kerületi átlaga (3,24) 58,32 %, a teljesítmény szintje 68,21%. A kettő közötti 10,11 % különbség oka magyarázható azzal, hogy szóbeli és hallás utáni szövegértést mérő feladatok nem szerepeltek – a már 34. item

22

GÓRCSŐ említett okok miatt – a vizsgálatban. A tanulók idegen nyelvi tudásának értékelésébe ezeket a területeket is egyenlő arányban be kell vonni! Az angol nyelvi felmérés eredményei a XX. kerületben Az első feladat – objektív feleletválasztós típusú feladat 2003-ban 12 köztéri feliratról kellett négy-négy megadott válasz közül kiválasztani, hogy az adott szöveg hol található, s a helyes válasz számát kellett bekarikázni. A kerületi mérésben hat feliratot szerepeltettünk, olyanokat, amelyekkel itthon is találkozhat, ha figyelmesen jár-kel a közterületeken: no parking, pull, closed, train stb. Természetesen a szókincs gazdagsága is befolyásolta a megoldás helyességét. A 70%-ot meghaladó teljesítmény igazolja, hogy a tanulók találkoztak ezekkel a feliratokkal, a többség alkalmazni képes a tudását idegen nyelvű szövegkörnyezetben is. A második feladat – szövegkiegészítés (kötött válasz típusú tesztfeladat) Ennél a feladatnál a megadott szöveg szerkezete határozta meg a válaszadást. A tavaszi kerti partira szóló meghívóból 11 szót kihagytunk, melyet a tanulóknak önállóan kellett pótolniuk. A megoldáshoz a szituáció felismerésére és a megfelelő szókincsre volt szükség. Elfogadtunk minden szövegbe illő megoldást, sem a helyesírási, sem a nyelvtani hibát nem vettük figyelembe. A 12. itemben az a diák kapott egy pontot, aki minden kiegészítést helyesen írt le, illetve nyelvtani hibát sem vétett. Sajnos, csak heten, a mérésben résztvevők 3 %-a kaphatott pontot erre az itemre. Legtöbben (69,5%) a megszólítást (dear) tudták, legkevesebben azzal a mondattal bírkóztak meg helyesen, melynek 3 szavát kellett pótolni: „Please wear warm (clothes/pullover etc.=23,3 %) and (bring =7,2 %) some (drink/food/cake etc. = 14,4).” A feladat alacsony teljesítmény rámutat arra, bár a szituáció nem volt bonyolult (a „party” kulcsszó nemzetközi), a tanulók többsége a megfelelő szókincset nem tudta reprodukálni. A harmadik feladat – párosítás (kész válasz típusú tesztfeladat) A diákoknak az öt meghatározáshoz tartozó tíz megadott szó közül kellett a megfelelőt kiválasztaniuk és összepárosítaniuk. A definíciók egynyelvű szótárakból származnak. Az eredmények 70% felettiek, kivéve a 23. itemet: valószínű, hogy nem értették meg a magyarázatot (füvet evő állat, amit a gyapjáért és a húsáért tartanak), mert a bárány szó (sheep) a gyer-

23

GÓRCSŐ mekversekben és dalokban is sűrűn szerepel. Nem tudták aktivizálni a tudást. Ennek ellenére ez a feladat sikerült a legjobban. A negyedik feladat – szövegrészek sorrendbe állítása Ez a – tankönyvekben gyakran előforduló, a szövegértést ellenőrző kommunikatív nyelvtani tesztfeladat nem egyszerűen a nyelvtan felismerését tesztelte, hanem a szövegalkotói képességet is vizsgálta. A szövegben egy hölgy és egy kisfiú párbeszédének mondatait kellett helyes sorrendbe állítani, de ehhez a szöveg logikáját és a humor forrását, valamint az egyszerű múlt idő igealakjait fel kellett ismerni. A kezdést a tanulók 41,1%-a találta meg. A sorrendet itemenként a diákok több, mint 30%-a tudta követni. Ez eredményezte a feladat 32,15%-os teljesítményszintjét. Az ötödik feladat – irányított fogalmazás Legalább tíz mondatos fogalmazást kellett írnia a tanulónak saját magáról, melyhez segítségként még témalehetőségeket is megjelöltünk. Ez az a témakör, mely minden évben új elemekkel bővül, s elvárható, hogy a hetedik évfolyam végén, négy év nyelvtanulás után már ne jelentsen különösebb kihívást. A fogalmazás teljesítmény szintje 42,63%-os lett. Az egyszerű szöveg helyesírásában kevesebb hibát vétenek, mint a nyelvtanban. A szókincs megfelelő az adott témakörben, és több területet is meg tudnak említeni. Ennek ellenére a tanulók 31,8%-a nem tudott tíz mondatot írni. A fogalmazást az alábbiak szerint értékeltük: 32. item

nyelvtan

33. item

helyesírás

34. item 35. item

szókincs

36. item

témakörök

mondatok száma

0 pont – ötnél több, értelemzavaró hiba van 1 pont – ötnél több hiba, de érthető 2 pont – ötnél kevesebb hiba 0 pont – ötnél több, értelemzavaró hiba van 1 pont – ötnél több hiba, de érthető 2 pont – ötnél kevesebb hiba 1 pont - A feladatnak jobbára megfelelő, odaillő szókincs. 0 pont – 10 mondatnál kevesebbet írt 1 pont – 10 mondatot írt 2 pont – 10 mondatnál többet írt 1 pont - Legalább 3 témakört megemlít a felsoroltak közül.

24

19,9 % 55,1 % 25% 16,9 % 26,3 % 56,8 % 71,5 % 31,8 % 21,6 % 46,6 % 86%

GÓRCSŐ A félévi jegyek kerületi átlaga (3,46) 62,28%, a teljesítmény szintje 46,12%. A kettő közötti 16,16% különbség oka magyarázható azzal, hogy szóbeli és hallás utáni szövegértést mérő feladatok nem szerepeltek – a már említett okok miatt – a vizsgálatban. A nyelvtanárok – helyesen - ezeket a területeket is egyre nagyobb arányban bevonják az értékelésbe. Az árnyalt értékelést bizonyítja az iskolai teljesítményszint és a jegyátlag közötti, több mint 10 %-os eltérés. Összegzés: • A német nyelvi feladatlapot hét iskolában 114, az angol nyelvit kilenc iskolában 236 tanuló töltötte ki, vagyis kétszer többen tanulnak angolt, mint németet az évfolyamon. • Az olvasási feladatok közül a szavak párosítása definícióval (német:60,20%, angol: 66,86%) és a felirat párosítása hellyel (német:76,32%, angol:70,97%) közeli teljesítményeket mutatnak, míg az irányított fogalmazás esetében német nyelvből 10%-kal jobb teljesítményt hozott (német: 52,28%, angol: 42,63%). • Mindkét nyelv esetében azok a feladatok okoztak nagyobb nehézséget a tanulók számára, amelyek az önálló nyelvhasználat aktivizálását kérték (német: fogalmazás, angol: szöveg kiegészítése, mondatok sorba rendezése, fogalmazás). • Angol nyelvből három feladatban kellett az önálló nyelvhasználatra, az ismeretek felidézésére támaszkodni, valamint a feladatok megoldása összetettebb volt a német nyelvi feladatokénál, s ez okozza a két nyelv mérési átlaga közti különbséget. • Szóbeli és hallás utáni szövegértést mérő feladatok nem szerepeltek – a már említett okok miatt – a vizsgálatban, de az oktatás során ezeket a területeket is egyenlő arányban be kell vonni a tanulók idegen nyelvi tudásának értékelésébe!

Soltészné Szabó Emőke szaktanácsadó, mérési szakértő

25

GÓRCSŐ Hogyan tovább? Tervezett változások az Óvodai nevelés országos alapprogramban Októberben több szakmai szervezet, többek között a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület és a Magyar Pedagógiai Társaság Kisgyermeknevelési Szakosztály programja is foglalkozott az Óvodai nevelés országos alapprogram módosítására vonatkozó javaslattervezettel. Az OKM a tervezetet szeptember közepén bocsátotta társadalmi vitára. A vélemények, észrevételek megtételére két hét állt rendelkezésre. A közoktatási törvény 93.§ (1) bekezdés b) pontja értelmében az oktatásért felelős miniszternek rendszeresen, de legalább ötévenként értékelnie kell a 137/1996 (VIII.28.) Kormányrendeletben kiadott Óvodai nevelés országos alapprogramot (továbbiakban Alapprogram). Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közoktatási Főosztálya a 2007-2008. nevelési évben rendelte meg azt a kutatást, mely az Alapprogram 1999. szeptemberi bevezetése óta eltelt időszakot vizsgálta. Az Országos Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV), az Országos Közoktatási Intézet (OKI) és az Oktatáskutató Intézet (OI) közreműködésével zajló kutatást Dr. Vágó Irén és Labáth Ferencné vezetette. Az on-line kérdőív formájában bonyolított kutatás elsődleges célja az volt, hogy az Alapprogram tartalmazta elvek, hogyan jelennek meg az óvodák alapdokumentumaiban, a napi gyakorlatban. A kutatás alapján készült zárójelentés a: www.okm.gov.hu/letolt/kozokt/onap_zt_080703.pdf címen olvasható. Az Országos Köznevelési Tanács 2009 májusában határozott egy szakmai bizottság létrehozásáról, melynek munkáját Szakács Mihályné dr. irányította. A bizottság az Alapprogram vizsgálatára vonatkozó zárójelentés eredményeit is figyelembe véve készítette el módosítási javaslatait. A tervezet tanulmányozása és a szakmai konzultálásokon való részvétel konklúziójaként, a teljesség igénye nélkül, néhány hangsúlyos elemre hívom fel a kedves olvasó figyelmét. Az Alapprogram terjedelme az eredetihez képest a duplájára emelkedett. A strukturális építkezés megmaradt. A törvény erejét hangsúlyozza, hogy minden egyes címhez külön paragrafust rendeltek. Minden egyes paragrafushoz tartozik egy rövidebb-hosszabb melléklet, segítve az óvodai nevelés feladatainak pontosabb értelmezését pl. 1.§ 1. számú melléklet, 2.§ 2. számú melléklet stb. Így összesen 25 §-t tartalmaz a tervezet.

26

GÓRCSŐ A társadalmi igényeknek való megfelelésben előtérbe helyezi a multikulturális nevelésen alapuló integrációt, a gyermek érdekeinek figyelembevételét, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, az egyéni készségek és képességek kibontakoztatását. Az óvodai nevelés általános feladatai közül: • az értelmi fejlesztés, nevelés kiegészült az anyanyelvi kategóriával, • az egészséges életmódra nevelés terület körébe sorolja a környezetvédelmi, megóvási szokások kialakítását is. Az érzelmi nevelés és szocializáció feladatkörében jelenik meg: • a szokás- és normarendszer, • valamint a szülőföldhöz kötődés megalapozása. Az óvodai élet megszervezését tárgyaló 14. számú mellékletben a olvasható: „Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.” A 16. számú melléklet az óvodai élet tevékenységformái közül a játékot, mint az óvodai nevelés legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenységét, a nevelés leghatékonyabb eszközeként emeli ki. A szabad játék túlsúlyának érvényre juttatása mellett foglal állást. A 17. számú melléklet a vers, mese tevékenységkörről szól. Az apróbb pontosítások közül csak egyet idézek: „Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van.” A 23. számú melléklet „A tevékenységekben megvalósuló tanulás” címet viseli, mely egyben egyfajta pedagógiai alapelv az óvodai tanulás értelmezésére vonatkozóan. Brassói Sándor OKM főosztályvezető helyettes „Jogszabályi változások és kapcsolatuk a 2009-2010 tanévvel” címmel tartott előadásában az Alapprogram módosítására vonatkozó törvény megjelenésének tervezett időpontja 2009. december. A helyi nevelés programok átdolgozásának várható határideje 2010. első negyedéve.* *Forrás: http://www.opszi.hu/download/prezentacio/tanevnyito_konferencia_pest_ megyeben_20090826_Brassoi_Sandor.ppt Vasas Dezsőné óvodai szaktanácsadó

27

GÓRCSŐ Zöld cseresznye konferencia 20 éves az alternatív pedagógiai mozgalom „Úgy vagyok vele, mint a cseresznyével: mikor szedi az ember, az egyik megért, a másik nem ért meg. De ha otthagyjuk a fán azt a zöld cseresznyét, valamennyi idő múlva éppen olyan piros, zamatos lesz az is.” Rácz József, batildai tanító

Lelkes pedagógusok hosszú, kígyózó sorokban várnak a regisztrációra a Millenáris Teátrumban, hogy bebocsátást nyerjenek Dr: Spencer Kagan, a Kooperatív tanulás c. könyv szerzőjének előadására. A nemzetközileg elismert tudós szuggesztív egyénisége mindenkire nagy hatást gyakorolt. A kooperatív tanulás módszerének eredményességébe vetett hitét tudományos kutatások alátámasztásával igazolta. Bemutatásra került a 2009. decemberéig megjelenő új könyve (megrendelhető: ÖNKONET KFT 1089 Bp., Gaál Mózes u. 5-7. tel.: 06-1887-38-42), melyben sokféle új struktúra közül választhat a pedagógus attól függően, hogy kezdő vagy haladó kooperatív oktató-e. Segítséget kaphat ahhoz, hogy az osztálya sajátos helyzetéhez, egy adott szituációhoz, a tanítási feladatokhoz leginkább megfelelő módszert, formát, játékot hogyan válasszon, illetve milyen eszközökkel érheti el a legjobb eredményeket. A konferencia célja volt a kooperatív tanulás további népszerűsítése, valamint azoknak az iskoláknak a további szakmai segítése, akik mindennapjaikban alkalmazzák az együttműködő tanulást. A napjainkban már 22 országban elterjedt pedagógiai rendszernek a magyar közoktatásban is egyre több követője van. A HEFOP pályázatok (kompetenciaalapú oktatás bevezetése és a halmozottan hátrányos gyerekek integrált nevelése) lehetőségei révén kerületünk is élen jár a kooperatív tanulás módszereinek alkalmazásában. Öröm volt látni, a hétvégi program ellenére, az oktatás megújítása érdekében tenni akaró pedagógusokat, köztük kerületünkből a Hajós Alfréd és a Tátra Téri Általános Iskola érdeklődő pedagógusait, akik a korszerű pedagógiai módszerek kipróbálásával lelkes hívei annak a 28

GÓRCSŐ pedagógiai hitvallásnak, hogy az iskola olyan hely legyen, ahol a diákok belső szabadsága kibontakozik, önbecsülésük megerősödik és fejleszthetik a különböző képességeiket, és az iskola a tanulási élmények megteremtésének színtere legyen. A 20 éves alternatív pedagógiai mozgalom tiszteletére rendezett konferencián egyéb előadásokkal, műhelybeszélgetésekkel, filmvetítésekkel, könyvvásárlással tették emlékezetessé a programot. A konferencia témái: árnyalt értékelés, személyes kapcsolatok az iskolában, tanulásszervezési módszerek, integráció és szegregáció, agresszió- és konfliktuskezelés. Pódiumbeszélgetések hangzottak el Winkler Márta, Vekerdy Tamás, és Horn György közreműködésével. A sikeres konferencia mindenkinek egy kis lelki feltöltődést adott, a hivatástudat megerősítését, a gyerekekkel való fokozott érzelmi kapcsolat fontosságát sugározta. Verőcei Gáborné szaktanácsadó

29

EX CATHEDRA „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben” Pesterzsébet Önkormányzata a nyár folyamán pályázatot adott be TÁMOP-3.1.4-09/1. kódszámú „Megújult környezetben, megújult tartalommal a XXI. századi nevelésért”című pályázati felhívásra. A beadott pályázatban az Ady Endre Általános Iskola és a Bóbita Óvoda dolgozott ki tervet a szakmai megújulás érdekében. Az Ady Endre Általános Iskola pályázatának főbb elemei A pályázat célja: a pedagógiai munka megújítása. Ennek érdekében hármas célrendszert tűztünk ki. 1. 2.

3.

Kulcskompetenciák fejlesztése; ezen belül a kompetencia alapú oktatásra való felkészülés, ill. ennek bevezetése az első és ötödik évfolyamon. A tanulási esélyegyenlőség biztosítása minden gyermek számára. Egyrészt így a HH és a HHH tanulók is olyan eséllyel indulhatnak, amellyel a legjobban tudják kibontakoztatni képességeiket. Másrészt a tehetséggondozásra is nagy hangsúlyt fektetünk. Fontos célunk az iskolai munkaközösségek megújítása. A nevelési munkaközösségnek alakult egy IPR, egy osztályfőnöki és egy szabadidős ága. A másik „csúcsmunkaközösség” mérési-értékelési műhellyé alakult. Ezen belül az egyik csoport mérési elemzésekkel, míg a másik csoport kompetencia-fejlesztésekkel foglalkozik, elsősorban szövegalkotás-szövegértés, matematika és életpálya-építés területen belül.

Intézményi programunkban: ƒ

ƒ

Kompetencia alapú oktatást vezetünk be két első és egy ötödik osztályban: az 1.a-ban és az 5.a-ban a szövegértés- szövegalkotás, a két első osztályban pedig a matematika programcsomag szerint haladunk. Epochális oktatást tervezünk a második félévben a természettudományos tantárgyakból. Heti hat órában, havi bontásban

30

EX CATHEDRA

ƒ ƒ ƒ

fogjuk a fizikát, kémiát, biológiát, földrajzot tantárgytömbösítésben oktatni. Magyar műveltségterületen, a hetedik évfolyamon, tantárgy nélküli bontásban szerezhetnek a tanulók ismereteket irodalomból és nyelvtanból. A tanév utolsó hetében, a negyedik évfolyamon, művészeti projektoktatást tervezünk (rajz, dráma, színjátszás). Iskolánk hagyományos programja az Ady-hét. Ezt november végén fogjuk tartani, témahét keretében (Ady és kora).

Annak érdekében, hogy iskolánk fejlesztési célkitűzéseit elérje, továbbképzéseken veszünk részt: ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ

Iskolánk minden pedagógusa részt vesz IKT képzésben, mivel iskolánkban több interaktív tábla kerül felszerelésre. Általános pedagógiai képzésben is részesül az egész tantestület. Új tanulásszervezési móddal fogunk megismerkedni „a differenciált oktatás heterogén csoportban” témakörében. Ezen kívül 7 fő fogja elvégezni a kompetencia területre vonatkozó képzést: 2 matematika, 2 magyar, 3 életpálya-építés. Hárman vezetői felkészítésben részesülnek Az SNI-s tanulók nevelésének segítésére 4 főt, a mérésiértékelési tanfolyamra 14 főt fogunk beiskolázni. A tantestület 14 tagjának informatikai alapképzésre is szüksége van.

Így 117-tel fog emelkedni a tanúsítványok száma iskolánkban. Az intézményi innovációt támogató tevékenységeink elemei: 1. 2. 3. 4.

Felső tagozaton, a magatartás és szorgalom értékelésének szöveges kiegészítése. „Szülők Akadémiája”, ami már hagyomány nálunk. A színházi nevelés kiaknázása. Szeretnénk önálló újításként a „Mesezsák”programot beindítani. Óvoda-iskola átmenet segítése.

31

EX CATHEDRA

A fejlesztések várható hatásai: 1. 2. 3. 4.

A kulcskompetenciák erősödése. A HH és a HHH gyerekek segítése révén az esélyegyenlőség javulása. A gyerekek tehetségének kibontakozása. Az SNI-s gyerekek ellátásának hatékonyabbá válása.

Eredményeinket szeretnénk számszerűen is felmutatni, elsősorban a helyi és az országos kompetenciaméréseknél. Reméljük, hogy továbbtanulási eredményeink is javulnak majd. Vukman Józsefné a projekt szakmai vezetője

Ady Endre Általános Iskola

Megújult tartalommal a XXI. század oktatásában Megtiszteltetés számunkra, hogy társintézményként részt vehetünk a „Megújult környezetben, megújult tartalommal a XXI. századi nevelésért”című pályázatban. A kompetencia alapú tanulás-tanítás programjának alapeleme az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése. Úgy gondoljuk, az Ady iskolával közös pályázatban való részvétel az együttműködés minőségi javulását eredményezi, és a fenti alapelvet is szolgálja. A Bóbita Óvoda pályázatában két csoportban terveztük a kompetencia alapú program bevezetését, gyakorlati alkalmazását. Kádárné Szatmári Krisztina és Kovács Judit, mint bevezető óvónők vesznek részt a megvalósításban. A projekt legjelentősebb része a továbbképzések szervezése. 13 fő óvodapedagógus közül, terveink szerint, 7 fő vesz részt képzésen. A két bevezető óvónő 120 órában a kompetencia alapú óvodai program módszereit sajátítja el. 1 fő a sajátos nevelési igényű gyermekekkel való bánásmód témakörében vesz részt képzésen. 32

EX CATHEDRA 3 fő a kompetencia alapú óvodai program alapképzésen sajátítja el az ismereteket. A projekt szakmai vezetője, Kopács Imréné változáskezelés képzésen készül fel koordinátori feladatainak ellátására. Pályázatunk tartalmi sajátosságai: Két alkalommal tervezünk szakmai kirándulást a jó gyakorlat átvétele céljából: Szigethalomra a Hétszínvirág Óvodába és a tatabányai Turul Óvodába. Itt a résztvevő kollégák új tapasztalatokkal, ismeretekkel gazdagodhatnak, és új szakmai kapcsolatokat építhetnek. A pályázat által hozzájuthatunk a kompetencia alapú oktatás alkalmazását segítő eszközökhöz. Ezek a speciális eszközök nélkülözhetetlenek a program bevezetéséhez. Helyi óvodai programunk új módszertani kultúrával egészül ki, és hosszú távon a mindennapokban használt módszertanná válhat. Módszertani kiadványt készítünk a helyi óvodai program kiegészítéseként. Háromhetes projekt kidolgozását tervezzük „víz”, illetve egy hetes projektet a „család” témakörében. Projektlógóval ellátott ajándéktárgyat kapnak az óvodás gyermekek, melyet hazavihetnek, ezzel segítve elő a projekt népszerűsítését. Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy intézményünk külső megújulása, az épület felújítása nem szerepel a pályázatban. Ennek ellenére, reményeink szerint, sokat profitálhatunk gyakorlati téren, és igyekszünk a célokat a legjobb tudásunk szerint megvalósítani.

Kedvesné Ács Ágnes Óvodavezető

és Bóbita Óvoda

33

Kopács Imréné szakmai vezető

EX CATHEDRA Egy munkaközösség margójára Egy pályázat valódi nyereménye Tavaly tavasszal, amikor Ági (Kedvesné Ács Ágnes a Bóbita Óvoda Vezetője) elmondta, hogy indulunk ezen a pályázaton, és arra kér bennünket, hogy gondolkodjunk el azon, mit szeretnénk megvalósítani, milyen tovább képzéseken szeretnénk részt venni, akkor fontosnak tartottuk az óvoda- iskola átmenet megkönnyítését segítő képzéseken való részvételt. Több éve kiemelt helyen szerepel az óvoda saját programjában ennek az átmenetnek a megkönnyítése. Némi előrelépés történt, de az áttörés elmaradt. Év elején átmentünk meglátogatni a volt Bóbitásokat, beszéltünk a tanító nénikkel, hogy sikerült a beilleszkedésük, hogy fejlődnek. Év vége felé pedig átvittük a nagy csoportosainkat, a „leendő elsősöket”, hogy részt vegyenek egy tanítási órán, megnézzék mi vár rájuk. Ez minden oviban így működik. Mindig egyoldalúnak éreztük ezt a kapcsolatot, bár szívesen fogadtak bennünket bármikor is mentünk. Tavaly már sokat javult a helyzet azzal, hogy ők is nyitottak felénk, és a leendő elsős tanító néni többször is meglátogatta a gyerekeket a csoportokban. Ekkor éreztük, hogy megkezdődött a két intézmény közötti együttműködés. Egy ötletbörzén szinte azonnal megszületett az ötlet, hogy hozzunk létre egy olyan munkaközösséget, amelynek egyszerre tagjai óvó nénik és tanító nénik, olyan tematikát alakítsunk ki, melyben mindkét fél számára lehetőség nyílik a másik fél munkájának megismerésére, valamint a saját munkájának mélyebb bemutatására. Az ötlet az Ady iskolában is azonnali támogatást kapott, és szinte rögtön elkezdődött a részletek kidolgozása. Az alapokat leraktuk, s azóta is folyamatosan bővül az együttműködés. 1.

Havi rendszerességgel találkozunk, most inkább az oviban, hiszen szeretnének a mi munkánkkal jobban megismerkedni. (Az első találkozó már megtörtént.)

2.

Az óvó nénik legalább háromszor tesznek látogatást az iskolában, három különböző tanórán.

34

EX CATHEDRA

3.

Gyermekek bevonása a munkaközösség életébe úgy, hogy számos közös program szerveződik a nagycsoportosok és elsősök közös részvételével (sportverseny, délutáni játszóház, drámafoglalkozások).

4.

Záró program a közös Juniális.

Nagy várakozással indultunk el ezen az új úton, melynek reméljük az lesz a legjobb mércéje, ha gyermekeink bátran, magabiztosan lépik át az óvodaiskola kapuját. Kovács Judit Óvodapedagógus Bóbita Óvoda

35

SZÖRFÖZÉS Öt szál gyertya ég a tortán… Magunk sem akartunk hinni az évszámoknak, de az éves munkaterv készítésekor szembesültünk az örvendetes ténnyel: a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézetben működő Erzsébeti Drámaműhely az idei tanévben ünnepli az ötödik születésnapját. Hogyan is kezdődött ez az egész? A Kerekerdő Óvoda óvodapedagógusaként több mint 10 évvel ezelőtt kivételes szerencsében volt részem. Rudolf Ottóné (Éva néni) által vezetett képzésén vettem részt, ahol meggyőződtem arról, hogy a drámapedagógia sajátos szelete, a drámajáték, mennyire jól alkalmazható nevelési módszer. Kezdetben a saját óvodai csoportomban alkalmaztam, majd a későbbiekben érdekes tapasztalatra tettem szert. Ha alkalom adódott rá, játszottam a felnőttekkel is, a nevelőtestület tagjaival és a szülőkkel egyaránt. Hihetetlen élmény volt, hogy a felnőttek mennyire élvezték ezeket az alkalmakat, mennyire szükségük volt a pár órás önfeledt tevékenykedésre, felhőtlen vidámságra. A módszer alkalmazásával a gyerekek nevelésébe új színfolt került, olyan eszközhöz jutottunk, amely nagymértékben segítette későbbi iskolai teljesítményüket. Ekkor érett meg a gondolat: mutassuk meg a kerület óvodapedagógusainak ezt a jó gyakorlatot, és adjuk tovább a módszert. Vasas Dezsőné óvodai szaktanácsadóval így hívtuk életre az Erzsébeti Drámaműhelyt. Meggyőződésem, hogy a drámajátékok átadása a saját tapasztalattól válik igazán sikeressé. A műhely tagjai öt éve adnak át egymásnak játékokat, technikákat. Ha vissza kell tekintenem, csak a teljesség hiányával tudnám felsorolni azokat a területeket, melyeken ez idő alatt vizsgálódtunk. Fókuszba vontuk: A hangulatkeltő/ráhangoló játékokat; A cselekvésre késztető, aktivizáló játékokat; Kapcsolatteremtő- és tartó játékokat; Az együttműködést fejlesztő játékokat; Az érzékelés-észlelés játékait; A figyelem és memóriafejlesztő játékokat; A verbális és a nonverbális kommunikáció játékait; A problémamegoldó képesség fejlesztését célzó játékokat; A fantázia és a kreativitás fejlesztésére szolgáló játékokat; A megfigyelőképesség és az utánzó készség játékait; A spontán beszédkedv és az asszociációs készség játékait; Az ön-és társismeret játékait. 36

SZÖRFÖZÉS A foglalkozások tematikája mindvégig a következő volt: az adott témához tartozó játékot az óvodapedagógusokkal eljátszottuk, majd közösen elemeztük, hogy az adott technika a gyermekcsoportban miként és mire használható. Segítettünk egymásnak abban, hogy egy adott életkorú csoportban hogyan lehet mindezt alkalmazni. Öt év alatt sok kedves kolléga fordult meg a műhelyünkben. Vannak, akik az első év óta a műhely tagjai, és vannak olyanok is, akik csak egy-egy „évadra” a vendégeink. A tagjaink között sok olyan kolléga található, aki időről időre részben vagy egészben átvette egy adott játék, technika irányítását. A műhelyfoglalkozások során rengeteget tanulunk egymástól. Amire a legbüszkébb vagyok, hogy a foglalkozások mindig nagyon jó hangulatban zajlanak. Bármennyi is a gondunk-bajunk, a foglalkozás idejére a vidámság és a nevetés veszi át a szerepet. Meggyőződésem, hogy szükségünk van erre. Kell olyan hely és idő, ahol gyakorlati tapasztalatokat adhatunk át, mindent a magunk bőrén megtapasztalva, de mégis, ha pár órára is, de nyitott szívvel és jó hangulatban. A Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet évről évre lehetőséget és segítséget ad a Drámaműhely működéséhez. Ebben a nevelési évben a funkcionális analfabetizmus elleni küzdelemhez kapcsolódóan az anyanyelvi nevelést és szocializációt segítő játékokat állítottuk a középpontba. A Műhely születésnapjához kiemelkedő esemény is kapcsolódik, melyre ezúton is meghívunk minden kedves érdeklődő óvodapedagógust. 2010. február 2-án 14 órakor a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézetben Gönczöl Andrea az ELTE TÓFK főiskolai adjunktusa lesz a vendégünk. Ízelítőt kaphatunk tőle abból, hogy a drámapedagógia hogyan segíthet nekünk az anyanyelvi nevelésben és a mesék feldolgozásában. Reményeim szerint idén is tartalmas évnek nézünk elébe. Köszönöm mindenkinek, aki segítséget nyújtott abban, hogy az Erzsébeti Drámaműhely ennyi ideig és ilyen sikerrel működhessen. És most fújjuk el közösen ezeket a gyertyákat! Varga Ibolya óvodapedagógus, a drámaműhely-vezetője Kerekerdő Óvoda

37

SZÖRFÖZÉS Egy születésnap margójára Ha az óvoda mesélni tudna… Október 16–án, pénteken ünnepeltük a Nyitnikék Óvoda János utcai Tagóvodája megnyitásának harmincadik évfordulóját. Harminc év, majdnem egy emberöltő, azok a gyermekek, akik először léptek be ennek az óvodának a kapuján, ma már a gyermekeiket vagy unokáikat hozzák ide. Ez azt a folyamatosságot jelenti, amely generációkat köt össze egymással egy nagy cél érdekében: a nevelés folytonosságának biztosítása, óvodánk hagyományának, nevelési értékeinek tovább élése érdekében. Ha az óvoda mesélni tudna… Nem felejthetjük el, hogy ez az óvodaépület egyfajta építési technológiával készült, mint sok hasonló társa a kerületben. Demográfiai robbanás „kényszeríttette ki” több közoktatási intézmény megépítését 30 évvel ezelőtt, amelyeket előreláthatólag csak kb. 20 – 25 évre terveztek. Óvodánk ezt az időt is túlteljesítette, ugyan az idő vasfoga meglátszik az épületen, de megfiatalításának rekonstrukciója elkezdődött. Az ünnepléssel szinte egyidőben elkészült az óvoda épülete homlokzatának felújítása is. Ígéretet kaptunk, hogy egy – két éven belül tovább folytatódik az épület rekonstrukciója. Ezért bízunk benne, hogy nem hiábavaló az a sok fáradság, amely egy építkezéssel együtt jár. Mindnyájunkat lelkesít az a gondolat, hogy óvodánk megszépül és korszerűbbé válik. Ha az óvoda mesélni tudna… A most ide járó óvodások vidám táncos műsorral kedveskedtek az ünnepségre érkező vendégeknek. Ez a vidámság, jó hangulat a vendégekre is hatott. Többen felelevenítették régi emlékeiket. Az ünnepség fénypontja a gyertyagyújtás és torta felszeletelése volt, ami az óvodásokkal együtt történt. Ha az óvoda mesélni tudna… Miért jó ünnepelni? Érdemes néha megállni egy pillanatra és a mindennapok munkája fölé emelkedni, elgondolkodni azon, hogy jó egy olyan óvodai közösséghez tartozni, aki számára fontos a gyermek szeretete, és ehhez igazítja nevelési értékének fokmérőjét. Csoma Gergely óvodapedagógus Nyitnikék Óvoda János Utcai Tagóvodája

38

SZÖRFÖZÉS Kacagó gerlék a Méhecske csoportban Az állatterápia során terápiás állatokat használnak bizonyos emberi egészségügyi problémák megoldására. A terápia ezen kívül még számtalan területen használható: tanulási problémák, lelki terhek, fejlődési rendellenességek, mozgáskorlátozottság, egészség megőrzés kezelésére. Általánosságban elmondható, hogy aki állatot tart, az elégedettebben él, ritkábban lesz súlyos beteg és gyorsabban felépül a traumákból. Ezt a statisztikai tényt – az okokat nem firtatva – el kell fogadnunk. Az állatterápia hívei szerint az állatok oldják a feszültséget, csökkentik a félelmet, a szorongást, javítják a kedvet, és kiegyensúlyozottsággal ajándékozzák meg az embert. Csoportunk nem hiába kapta a „Méhecske nevet”, hiszen nem csak hogy szorgalmasak vagyunk, hanem tudunk ám „zümmögni” is. És ezt olyan hangosan, hogy akár egy méhkas is megirigyelhetné. Mindenféle okos dolgot kitaláltunk már, hogy az egymás mellett játszó gyermekek halkabban beszélgessenek egymással, ne kiabálják túl egymást – kevés sikert értünk el. És láss csodát! Egyik nap két aranyos kacagó gerlét kaptunk ajándékba. Volt nagy öröm és csodálkozás a gyermekek körében. Amikor a gerlék elkezdtek burukkolni, szóltam a gyerekeknek, hogy halkabban beszéljenek, mert a gerlék a halk beszédet szeretik. Persze rögtön megkérdezték, hogy én honnan tudom pontosan. Akkor elmeséltem, hogy hallgatom a gerlék beszédét, és azt mondják folyton, hogy „halkabban…halkabban….halkabban”. Attól a perctől kezdve a gyerekek nem csak hogy halkabban beszéltek egymással, hanem folyton megkérdezték, ha megszólaltak a gerlék: - most mit mondanak, Marika néni? Én valamit mindig kitaláltam, amitől a csoportban a gyermekek nyugodtabbak és halkabbak lettek. Egy kis vidám szüreti mulatsággal egybekötött keresztelőt tartottunk, és a két gerle neve „Tipi és Topi” lett. Tipi és Topi annyira jól érzik magukat a csoportban, hogy az első kacagásukkal is megajándékozták a gyerekeket. Valóságos verseny folyik, hogy ki érkezzen be hamarább a csoportba friss vizet és ennivalót adni Tipinek és Topinak. Szilágyi Mária óvodapedagógus Nyitnikék Óvoda 39

SZÖRFÖZÉS PIGYÖ tábor gyerekszemmel 2009. október 9-10-én tartotta felkészítő táborát a gyermekönkormányzat képviselőtestülete Csepelen, az Ifjúsági Tábor területén. A tréner Kormos Piroska, a PINCE Ifjúsági Iroda vezetője volt, aki szenzációs játékokkal, feladatokkal dolgoztatta meg a képviselőket. Amikor péntek reggel megérkeztünk, még mindenki félénk és zárkózott volt. Gyors kipakolás következett, majd nem sokkal később kezdődött a tréning, amit mi magunk között "csoportnak" hívtunk. A feladatokat, amik egymás megismeréséről szóltak, kezdetben félénken kezdtük el megoldani, de a nap végére már vidáman és összehangoltan dolgoztunk. Jött az ebéd, és utána egy rövid szünet, ezek mindig jól teltek el, akárcsak a csoportokban töltött idő. Mivel a tábornak hatalmas területe volt, és az idő is kedvezett, ezért minden szabadidőnket kint töltöttük. Amikor be kellett menni, akkor sem voltunk elkeseredve, mert tudtuk, hogy itt van előttünk még egy esély arra, hogy jobban megismerjük egymást. Amikor már nem sok erőnk volt odafigyelni, végrehajtani a feladatokat, akkor kimentünk közösen a Duna-partra sétálni. Ez remek alkalom volt arra, hogy energiát gyűjtsünk a friss levegőn. Visszatérve a tábor területére, újabb "csoport" következett, ahol saját és diáktársaink sérelmeiről beszélgettünk, és sok tanácsot kaptunk. A másik téma a saját iskolánkban lévő DÖK (Diákönkormányzat) felvirágoztatásáról és megismertetéséről szólt, ahol olyan tippeket kaptunk, amiket később tudunk hasznosítani. A beszélgetések után jött a vacsora, majd az esti szabadprogram. A kártyázástól kezdve a zenehallgatásig, beszélgetésig minden volt. Végre gátlások és szorongások nélkül lehettünk társainkkal, amitől a hangulat még jobb lett. Miután már nagyon fáradt volt mindenki, bedőltünk az ágyba, és egyből elaludtunk. Reggel mindenki kómásan ült kint az előtérben, ami nem csoda egy ilyen mozgalmas nap után. Reggeli után rögtön kezdődött a "csoport". Most egy olyan feladatot kaptunk, ahol bebizonyíthattuk, hogy kellően összeérett a csapat ahhoz, hogy együtt tudjon működni, és ész érvekkel előállni. Ez a feladat volt a "VITA". Ezt a feladatot kisebb-nagyobb sikerrel, de megoldottuk.

40

SZÖRFÖZÉS Végül megválasztottuk a polgármestert és a két alpolgármestert. A szavazás kikötése az volt, hogy a polgármester csak középiskolás lehet, az alpolgármesterek pedig általános iskolások. A polgármester Oláh István, az Eötvös Loránd Szakközépiskola tanulója lett, az alpolgármesterek Borbás Boglárka a Lázár Vilmos Általános Iskola és Oláh Alexandra a Hajós Alfréd Általános Iskola diákja. Az utolsó programunk a táborban a búcsú volt. Átbeszéltük ezt a két napot, és arra jutottunk, hogy ez nagyon-nagyon jó volt. Egyszerre boldogan és szomorúan távoztunk, mert nagyon jó volt együtt, de haza kellett menni. Azt viszont biztosan állíthatom, hogy mindenki úgy ment haza, hogy azt érezte: érdemes PIGYÖ-snek lenni! Ez a két nap volt az év eddigi legjobb programja! Megtanultunk együtt dolgozni a szokatlanabbnál szokatlanabb feladatok mentén. Igaz, néha a fáradtságtól már nem is láttunk, de mindent egybevéve nagyon tanulságos és szórakoztató volt! Oláh Alexandra PIGYÖ alpolgármestere Hajós Alfréd Általános Iskola

41

SZÖRFÖZÉS Parlamenti Ifjúsági Napon a PIGYÖ-sök! A Mobilitás Ifjúsági Hét központi eseménye 2009. október 14-én megrendezett Parlamenti Ifjúsági Nap volt, amelyet Herczog László szociális és munkaügyi miniszter nyitott meg. Ezen az eseményen jelen voltak a PIGYÖ képviselőtestületének tagjai is. Az esemény fő témája az Európai Unió és a magyar ifjúság volt, a fiatalok, ifjúsági szervezetek képviselői és szakemberek mellett a politikusok részvételével. A Stromfeld Aurél Általános Iskola PIGYÖ képviselőjeként szeretnék erről a jelentős eseményről írni. Oláhné Horváth Ildikó, a felnőtt segítőnk, felhívta a figyelmünket arra, hogy lehetőségünk van elmenni a Parlamentbe, és az Ifjúsági Napon részt venni. A megérkezés nem volt akadálymentes, hiszen a szitáló havas esőben egy kormányőr léptetett be mindenkit, s amikor már azt hittük, hogy bent vagyunk, akkor jött a második akadály: elfogytak az azonosító „órák”, de rövid időn belül azért mégis csak sikeresen beértünk. A Parlamentben diákgyűlés volt, pont olyan, mint a felnőtteké, a különbség csak annyi, hogy itt nem kellett szavazni. Mikor mindenki odaért, köszöntöttek minket, majd hallottunk három nyitóbeszédet. A diavetítés bemutatta, ahogy a fiatalság véleménye megváltozik. Három felmérést hasonlítottak össze különböző kérdések körében. Az elsőt 2000-ben, a másodikat 2004-ben a harmadikat 2008-ban mérték fel. A kérdésekre a válasz mind egy dologra hívja fel a figyelmet, a mai fiatalság nagy része nem ismeri az Európai Uniót. Persze nem csak ilyen kérdések voltak. Gyerek fejjel arra a következtetésre jutottam, hogy a diákok nagy része nem is ismeri jogait, pedig tájékozódhatnának az interneten. Egy rövidke szünet alatt megtudtuk, hogy egészen messziről is jöttek ide tanulók az ország minden részéről. Ezek után érdekességként fiatalok beszédét emelném ki. Az egyik középiskolás lány elmondta, hogy az ő iskolájuk részt vett az EU projektben. Először kérdéseket tettek fel az EU-val kapcsolatban, de nem szerepeltek valami jól. Így sokféle programmal próbálták felkelteni az érdeklődésüket. Különböző feladatokat kaptak, amivel, sokkal jobban megismerték az Európai Uniót. Így amikor lezárult a projekt, a kérdések nagy részére már helyesen tudták a választ. Szerintük remek móka volt. Szeretném jelezni, hogy 2011-ben Magyarországon lesz az „Európai Unió a gyerekekért” találkozó! Antal Réka PIGYÖ képviselő Stromfeld Aurél Általános Iskola 42

SZÖRFÖZÉS Zsűrizés felkérésre A kerület egyik általános iskolájának diákönkormányzatot segítő pedagógusa azzal a kéréssel kereste meg a Pesterzsébeti Ifjúsági és Gyermekönkormányzat képviselő-testületét, hogy felkérje őket zsűrizésre. A Tátra Téri Általános Iskola póló pályázatot hirdetett az iskola 50. évfordulója alkalmából. Két hét állt a tanulók rendelkezésére, hogy a pályamunkát elkészítsék. A technika nem volt megkötve, lehetett számítógéppel, de rajzolva is beküldeni. Amikor a határidő letelt, felkérték a PIGYÖ - t a zsűrizésre. A képviselők két pólóterv kombinációját javasolták. A tanárok is szavazhattak, de döntés még nem született. A győztes tanuló egy póló boldog tulajdonosa lesz. A „nehéz döntés” után László Balázs tanár úr, az iskola DÖK segítő pedagógusa, megvendégelte a diák zsűri tagokat nagyon finom sós süteménynyel, melyet feleségének köszönhetünk. Kíváncsian várjuk a végeredményt! Várszegi Enikő PIGYÖ képviselő Tátra Téri Általános Iskola

43

SZÖRFÖZÉS „Veled-érted”, érted? Pásztoryné Csapó Katalin Ifjúsági és Bűnmegelőzési referens szakmai fórumot szervezett a CSILI Művelődési Központban pedagógusoknak, diákoknak „Veled-érted”, érted? címmel, melyen a Pesterzsébeti Ifjúsági és Gyermekönkormányzat képviselő-testülete is jelen volt. A program a gyermekbántalmazás, agressziókezelés, áldozattá válás megelőzésére hívta fel a figyelmet. 2009. szeptember 28-án bűnmegelőzési előadáson vettünk részt. Három előadót hallgattunk meg. Elsőként Csendes László rendőr alezredes tartott előadást a fiatalkorú áldozatok és/vagy elkövetőkről, majd Botár Béla pszichopedagógus, a József Attila Általános Iskola gyermekvédelmi felelőse a nevelés- oktatás szerepéről beszélt a bűnelkövetés mentén, végül de nem utolsó sorban pedig Pregunné Puskás Gyöngyi a „Ne bánts! Világ” Alapítvány munkatársa a fiatalkorúak bántalmazásáról, pedofíliáról, illetve az internet veszélyeiről tájékoztatta a hallgatókat. Fiatalkorúak bűncselekménye A fiatalkorú gyermek 14. életévétől büntethető. Gyermekre rossz hatással lehet: ƒ a környezete, ƒ a felnőtt rossz példamutatása, ƒ és a kortársak is. A 12-14 éves gyerekek gyakran csoportban követnek el bűncselekményeket, hiszen még nem tudatosulnak bennük a törvények. A gyermekbűncselekménynek kb. 80%-át iskolás követi el. Az elkövetők legtöbbször lopnak, csalnak, hazudnak. A statisztika annak ellenére szomorú képet mutat, hogy a 14 év alatti gyermekek által elkövetett bűnök egy részéről a rendőrség nem is szerez tudomást. A hatóságok a jelenlegi jogszabályok alapján nem büntethetik őket. Szükséges, hogy a gyermek- és fiatalkorú minél előbb erkölcsileg szembesüljön tettének következményével, el kell érni, hogy alkalma legyen jóvátenni, amit elkövetett, és hogy módja legyen kiengesztelni, akit megbántott. Olyan szavaknak is elő kell kerülnie, mint bocsánat, megbocsátok, megbántam. A gyereket csak akkor lehet erkölcsileg szembesíteni a tettével, ha azt kinyomozták. Az áldozattal kapcsolatos feladat csak akkor hajtható végre, ha

44

SZÖRFÖZÉS van tettes. A gyermekvédelem csak akkor tud intenzíven foglalkozni azzal, aki tettesnek nevezhető, ha ő előttük van. A környezeti tényezők közül a legfontosabbnak a kommunikáció hiányát tartjuk a szülő-gyerek kapcsolatában. Ennek hiánya az egyik legközvetlenebb jegye egy ilyen személyiségkép kialakulásának. A fiatalkori bűnözés megelőzésében kiemelt szerepe van a családnak, a családi felelősség erősítésének, az iskolának, a helyi közösségeknek és nem utolsó sorban a médiának. A rendőrségen van egy úgynevezett bűnmegelőzési osztály, amely segít a bűnök csökkentésében, hiszen a fiatalok nemcsak elkövetői, de áldozatként elszenvedői is a bűnözésnek. Évente több mint tízezer kiskorú személy válik bűncselekmény áldozatává. A kiskorú sértetteknél az erőszakos és garázda bűncselekmények körében jelentős az azonos korosztály elkövetői általi fenyegetettség. Pedofília: A pedofília görög eredetű szó, jelentése: " a gyermek szeretete". Manapság felnőtt emberek, gyermekek iránti szexuális vonzódását jelenti. Hazánkban is egyre nagyobb port kavarnak a pedofil ügyek. Ezek a szörnyűségek örökre nyomot hagynak a gyermekek lelki világában, súlyos zavarokat okozva. A szakemberek véleménye szerint 100 esetből nagyjából csupán 4re derül fény. Pedofíliát - a kiskorúakkal történő nemi kapcsolatot - a mai közfelfogás elítélendőnek, bűnösnek tartja. A legtöbb bűntény az interneten történik. Általában másnak adják ki magukat, így a naiv fiatalok megbíznak bennük. Fontos! Soha ne adj ki személyes adatot, képet, nevet vagy címet ismeretlennek, hisz soha nem tudhatod, hogy ki ül a képernyő másik oldalán! Amennyire vonzó az internet, pont annyira veszélyes is. Az internet térnyerésével kitárult a világunk, bárki számára hozzáférhetővé váltak eddig nem ismert vagy nehezen megszerezhető információk, hihetetlenül felgyorsult a kommunikáció (on-line üzenetváltások, webkamerás beszélgetések, közösségi oldalak). Az internet hihetetlen lehetőségek tárházát nyitotta meg, és ez újszerű gondolkodást igényel tőlünk, fiataloktól is. Nemcsak környezetünkre, hanem ránk is vár az a feladat, hogy az internet biztonságos kultúráját megteremtsük és kialakítsuk. Borbás Boglárka PIGYÖ alpolgármestere Lázár Vilmos Általános Iskola

45

SZÖRFÖZÉS Fáklyás emlékfutás 2009. október 20-án 11. alkalommal került megrendezésre Pesterzsébeten, a hagyományossá vált fáklyás váltófutás. Soha még ilyen sokan nem vettek részt a rendezvényen, az idén 9 középiskola és 7 általános iskola képviseltette magát. Érdekessége volt a futásnak, hogy a Pesterzsébeti Gyermekönkormányzat is indított csapatot. Az 1956-os eseményekre emlékezve Somogyváry Géza, Pesterzsébet díszpolgára szólt a fiatalokhoz, a Juta dombnál. A koszorúzás után az ’56-os Szövetség tagjai fellobbantották a forradalom lángját. Az iskolák képviselői elhelyezték a megemlékezés virágait. A 7 fős csapatok első futói a lángról meggyújtották a fáklyákat, melyek a futásnál váltóbotként is szolgáltak. A rendőrség remekül biztosította a futók biztonságát, és jó célt szolgáltak a láthatósági mellények is. A váltófutás gyors és biztonságos lebonyolítását könnyítette, hogy busszal juthattak el a gyerekek a váltópontokra, illetve a leváltott futókat az Emlékezés terére szállították. A rajtra az ünnepség után került sor. Az Emlékezés terére elsőként az Eötvös Loránd Szakközépiskola tanulója érkezett, ezzel megnyerve a középiskolák versenyét, immár harmadszor, így a Kupa örökre az iskolájukban marad. Az általános iskolák futói közül az Ady Endre Általános Iskola csapata bizonyult a leggyorsabbnak. A rövid ünnepség után a csapatok emléklapot vehettek át az egykori események résztvevőitől, és a két győztes iskola képviselője fáklyájával meggyújtotta az Emlékezés lángját, mely a helyi hagyományok szerint november 11-ig ég. A két győztes csapat az október 22-én a koszorúzáson veszi át a megérdemelt kupát.

Kántor Anikó, Varga Sándor sportszervezők

46

SZÖRFÖZÉS „Millenniumi és Szent István Kupa” Idén 10. alkalommal rendeztük meg a „Millenniumi” és „Szent István” Kupa történelmi vetélkedőket. A verseny a hagyományok szerint most is kétfordulós volt, ami szeptember közepétől indult. 11 általános iskolai, és 6 középiskolai csapat nevezett be. Az első forduló feladatsora és a számítógépes bemutató a 80 éves Kárpáti Kamil tiszteletére egyik ifjúsági regénye, „A kakastavi szívkirály” alapján készült. A jó egészségnek örvendő író és költő részt vett a zsűri munkájában, majd örömmel dedikálta a gyerekeknek felajánlott köteteit. A szóbeli döntő feladataival a 300 éve elhunyt Bottyán Jánosra és a Rákóczi szabadságharcra emlékeztünk. A helyszínt hagyományosan a Csili Művelődési Központ biztosította. A zsűri elnöke Komoróczy László alpolgármester, a zsűri tagjai: Kárpáti Kamil – író és költő, Lőkös Margit – Stádium Kiadó igazgatója, Somogyvári Géza - Pesterzsébet díszpolgára, Majoros József – az Oktatási Kulturális és Sportosztály osztályvezetője, Bánhegyi Ferenc – tanár, tankönyvszerző és Szentmártoni János – költő voltak. A versenyt támogatták: Pesterzsébet Önkormányzata, Stádium Kiadó, Apáczai Kiadó, Csili Művelődési Központ A versenyen a következő eredmények születtek: „Millenniumi Kupa”eredmények: 1. hely: József Attila Általános Iskola: „Portyázó kurucok” csapata: Keresztes Barbara, Varga Levente, Boda Imola Felkészítő tanár: Kosákné Antoni Mariann Szlovencsákné Sütő Ágnes 2. hely: József Attila Általános Iskola: „Kuruc generálisok” csapata Grcic Laura, Vizsolyi János, Tuznik Natália Felkészítő tanár: Kosákné Antoni Mariann Szlovencsákné Sütő Ágnes Asquiné Papp Klára 3. hely: Tátra Téri Általános Iskola: „Szívkirályok” csapata: Koczák Eszter, Bodnár Ágnes, Réthy Őrs Felkészítő tanár: Hay László

47

SZÖRFÖZÉS „Szent István Kupa” eredmények: 1. hely: Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola „Brigadérosok” csapata: Dudás Dóra, Ujj Zsófia, Fábián Gergő Felkészítő tanár: Molnár Mónika 2. hely: Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola „Labancverő nők” csapata: Mestyán Bernadett, Németh Szilvia, Vida Brigitta Felkészítő tanár: Molnár Mónika 3. hely: Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola: „Ősapák apró hősei” csapata: Léhi Magdolna, Győrfi Alexandra, Kovács Tímea Felkészítő tanár: Molnár Mónika A két Kupát hagyományosan az október 23-i kerületi ünnepségen vehették át a csapatok, a Fáklyás futás győzteseivel együtt. Minden versenyzőnek és győztesnek gratulálunk! Bondor Mária történelem szaktanácsadó

48

SZÖRFÖZÉS Egy törökországi szakértői tanulmányút tapasztalatai Dr. Nagyné Koczog Tünde, a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet igazgatója szakértői tanulmányúton vett részt a Tempus Közalapítvány pályázatán elnyert támogatással 2009. május 4-e és 8-a között Isztambulban. A téma iránt nagy volt a nemzetközi érdeklődés: „A szülők szerepe és részvétele az iskola életében” c. kurzusra 18 ország képviselője kapott támogatást. A program célja és tartalma • • • • •

Információcsere a szervezők és a tanulmányúton résztvevők országának oktatási rendszeréről. Információcsere a szülők részvételéről az iskolai életben, a jó gyakorlatok megismerése, ötletgyűjtés. A szervező Fatih magániskola intézményeiben személyesen meggyőződni az oktatás és a felszereltség magas színvonaláról. Megismerni az isztambuli legfontosabb kulturális nevezetességeket és családi hagyományokat, ezen keresztül közelebb jutni a török lelkület megértéséhez. Partnereket keresni nemzetközi oktatási együttműködésekhez.

A tanulmányút általános értékelése: A tanulmányút megkezdése előtt kb. fél évvel a szervezők a [email protected] e-mail címet létesítve felvették a kapcsolatot a 18 résztvevővel. Információt cseréltünk a programról, illetve ismerkedtünk egymással. Különösen az utazás előtti hónapban élénkült meg a levelezés. Készültünk az előadásokra, megküldtük a szervezőknek a powerpoint-os bemutatókat, s így a résztvevők előadásainak anyagát megismerve előre tájékozódtunk a témánk tekintetében a hasonlóságokról és a különbségekről. Isztambulban a Fatih nevű magán oktatási intézmény volt a vendéglátónk, mely általános és középiskolát, sőt egyetemet is fenntart. Zafer Tuna úr, a középiskola tanára volt a program koordinátora, ő vezette a megbeszéléseket, s szervezte az intézménylátogatásokat is. A török vendégszeretetet és a figyelmes vendéglátást élveztük az ott tartózkodásunk minden percében. Kiváló házigazdáink mindent megtettek

49

SZÖRFÖZÉS azért, hogy érvényesüljön a szakmaiság, s emellett megismerhessük a rendelkezésünkre álló szabadidőben Isztambul legfontosabb látnivalóit is. Hétfőn kezdődött a hivatalos program, s már a hét végén (péntektől vasárnapig) mind a tizennyolcan megérkeztünk a Pelikán Hotelbe, ahol a vendéglátók szállást foglaltak számunkra. Így a hivatalos program előtt megismerkedtünk személyesen is egymással, együtt töltöttük a hétvégét, s kialakult az a baráti, jó hangulat, ami az egy hetet végig jellemezte. A szállodánk a Márvány-tenger partján, Büyükcekmece kerületben található, amely két óra utazásra van a városközponttól. Ebben a kerületben vannak házigazdáink intézményei, ezért esett erre a szállodára a választás. Az intézmények meglátogatásakor külön kisbusz állt a rendelkezésünkre. Hétfőn a Private Fatih Science High School-ban délelőtt megismerkedtünk az intézménnyel. A kiválóan felszerelt, kétemeletes, modern épület széles folyosókkal, pihenő sarkokkal, színházteremmel, uszodával segíti a feladatellátást. A tanulók egész napjukat az intézményben töltik, négy és öt óra között az intézmény saját kisbuszai viszik haza őket. Minden teremben a tanári asztalokon számítógépet, a hagyományos tábla helyett digitális táblákat láttunk. 20 diáknál nem volt több egy-egy osztályban. Az iskola egyik terme adott otthont tanácskozásunknak. Yetis Ozkan, az Oxford University Press munkatársa adott elő a török oktatási rendszerről, s a szülők szerepéről is. Kétféle szempont is érvényesült előadásában, mert oktatási szakemberként és szülőként (gyermekei ebbe az oktatási intézménybe járnak) is megfogalmazta véleményét az oktatási-nevelési feladatokkal kapcsolatban. A török és a magyar oktatási rendszer között sok hasonlóságot fedeztem fel, s az alábbi különbségeket meg kell említenem: •

• •

Nincs szabad iskolaválasztás. Az utóbbi öt évben egy olyan szoftver áll rendelkezésre, amelynek segítségével a beiskolázás megtörténik. Minden diák abban az állami iskolában tanulhat csak, ahová lakóhelye szerint tartozik. Az iskolában nem kell fizetni sem a tankönyvért, sem az étkezésért. Az adott iskola létszámának 10%-a lehet valamilyen tanulási problémával vagy fogyatékossággal bíró diák.

50

SZÖRFÖZÉS • •

Főleg Anatóliában a családokat levélben keresik meg azért, hogy felhívják a figyelmet arra, a lányoknak is kötelező(!) iskolába járniuk. Minden évfolyamon legalább heti 3 angolóra van, az általunk meglátogatott magán intézményekben pedig kötelezően heti 10 angolórán vesznek részt a diákok. Tapasztaltam, mennyire jól beszélik a tanulók is a nyelvet.

Délután mi, a tanulmányút résztvevői ismertettük meg egymással országaink oktatási rendszerét. Különbségek az oktatási napok számában vannak, illetve abban, hogy mennyire nevezhető ingyenesnek az oktatás (kell-e az ebédért térítési díjat fizetni, vagy meg kell-e vásárolni a tankönyveket). Magyarország két dologban különbözik lényegesen a többi rendszertől: • •

kiemelkedő az óvodáztatás: 3 éves kortól igénybe vehető, ingyenesnek mondható (csak az étkezésért kell fizetni), 18 éves korig szól a tankötelezettség.

Kedden délelőtt a Bizimkent Ilkogretim Okulu-ba vittek bennünket, ami állami fenntartású általános iskola. Yüksel Altunkaynak, az iskola pedagógusa vezetett végig a felújításra szoruló épületben. Megtudtuk, hogy 700 gyerek tanul, 52 pedagógus dolgozik az intézményben. Nem órákat, hanem osztályokat látogattunk meg, az ismerkedés kérdések-válaszok formájában történt. Már az első osztályos diákok is angolul kérdeztek minket, s angol dalocskákkal, versekkel kápráztatták el a társaságot. Magasak az osztálylétszámok: egy-egy osztályban 40-42 diák foglalt helyet. A termekben a hagyományos padokon és táblán kívül nem láttunk más oktatáshoz szükséges segédeszközt. Az iskolában két pszichológus is dolgozik, de elmondásuk szerint nincsenek problémák a gyerekekkel. Ezt erősítette meg a szülők jelen lévő, választott képviselője is. Az iskola nagyon szeretne nemzetközi partnerekkel cserekapcsolatot létesíteni, ennek érdekében minden pályázati lehetőséget megragad. A délelőtt folyamán a Borusan Endustri Meslek közép- és szakiskolában is vártak bennünket. Az iskola 1998-ban nyitotta meg kapuit. Jelenleg 624 tanulója van, közülük csak 62 lány. Ennek oka az, hogy műszaki pályára készíti fel a tanulókat, s a lányok kevés érdeklődést mutatnak ez irányban. 10. osztálytól tanulják a diákok a szakmát. Coménius program segítségével

51

SZÖRFÖZÉS jutottak el Németországba, s a partner iskolában nyelvi képzéseken vehetnek részt a gyerekek. Egy szaktanteremben az autószerelő szakmát éppen gyakorlatban elsajátító diákokat is láthattunk, akiktől megtudtuk, hogy 15 tárgyat tanulnak, s nyáron egy hónapig dolgoznak a kijelölt munkahelyen egy mester irányításával. A szakiskolás diákok is kiválóan kommunikáltak angol nyelven. Az ebédet már a Fatih Egyetem ebédlőjében Ferhat Arslan, az egyetem kapcsolatokért felelős igazgatójának társaságában fogyasztottuk el. A nagy területen fekvő, impozáns egyetemi város 1996-ban kezdte működését. A négy fakultáson nemcsak török, hanem 15 országból érkezett vendégdiák is angol nyelven folytatja tanulmányait a bolognai rendszer szerint. Azért, hogy ne legyenek nyelvi nehézségek, egy évig csak az angol nyelvet oktató előkészítőn vesznek részt. A jól felszerelt egyetem külön büszke arra, hogy gyakorlati helyekkel is rendelkezik: pl. az orvostanhallgatók 3 modern kórházban is gyakorolhatnak. Éppen egy fesztiválra érkeztünk, ahol a külföldi diákok országuk népviseletébe öltözve egy-egy standon várták az érdeklődőket, hogy bemutathassák országuk nevezetességeit, sajátosságait. A fesztivál forgataga, s a diákok igyekezete magával ragadó volt. Este kisebb csoportokban (3-5 fő) szülőknél, az otthonukban tehettünk látogatást. A Pivate Fatih Science High School-ba járó diákok szülei azzal segítették a program megvalósulását, hogy családi környezetben beszélgethettünk a szülők szerepéről. Minden csoportot az iskola egy-egy tanára kísért. Az ír, a holland, a lengyel, és a cseh kollégával kerültem egy csoportba. A mi házigazdánk egy őrzött lakótelepi, de tágas lakásban lakik feleségével és három gyermekével. Középosztálybeli, művelt és vallásos emberek. Érdekes volt a török szokásokat, hagyományokat a valóságban is megtapasztalni. Megértettük, hogy milyen hangsúlyos az apa szerepe a török családokban. Az iskola az apával tartja elsősorban a kapcsolatot, neki jeleznek, ha valamilyen probléma van a gyerekkel, illetve őt tájékoztatják a gyermek előmeneteléről. Interneten keresztül – napra készen - megnézheti a gyermek osztályzatait, ha a tanuló nem megy iskolába, azonnal e-mailen, telefonon tájékoztatják a hiányzásról. Minden évben az osztályfőnök családlátogatásra megy a szülőkhöz, ha szükséges, ezt többször is megteszi. Az iskola a hagyományos kapcsolattartáson kívül (értekezlet, fogadóóra) más alkalmakat is teremt a beszélgetésre pl. minden hétfőn a szülők a tanárokkal reggelizhetnek az iskolában. 52

SZÖRFÖZÉS Szerdán délelőtt a Fetih Koleji-be látogattunk, ami szintén magán fenntartású középiskola. 120 tanár 1400 tanulót oktat az intézményben. Az osztályok itt is jól felszereltek voltak, s ebben az iskolában is ugyanúgy, mint a Private Fatih Science High School-ban, van színházterem, uszoda, sőt saját könyvesboltot is találtunk az épületben. Beszélgethettünk a szülők szervezetének egy tagjával is, aki megerősítette azokat a kapcsolattartási formákat az iskolával, amelyekről előző este a családoknál is informálódtunk. Kiemelte, hogy nagyon fontosnak tartják, hogy gyermekeik színvonalas oktatásban részesüljenek, biztonságban legyenek, és az is nagyon számít, hogy milyen körülmények között töltik az idejüket. Ezért választották a magániskolát. Nem csak a gyerekek, hanem a szülők oktatásáért is sokat tesz az intézmény: szemináriumokat szerveznek, melyek nagyon népszerűek a szülők körében. A témák között a legérdekesebbek az egészséges életmódra nevelés és a nyelvi kurzusok voltak. Kaptunk tájékoztatást arról is, hogy az iskola épületét szponzorok tartják fent, az államtól nem kapnak pénzt semmire, viszont az iskolának a befizetett tandíjak 15%-át az állam számára át kell utalnia. A szülők által fizetett tandíjból kell minden költséget fedezni. Ebéd előtt még egy iskolai taneszközöket és berendezési tárgyakat gyártó cégnél megnézhettük a legmodernebb technikával működő digitális táblákat. Zafer Tuna rugalmasságának köszönhetően Isztambul legmagasabb pontján fekvő gyönyörű parkban folytathattuk a tanácskozásunkat, a tapasztalatok kicserélését. Hálásak voltunk azért, hogy nem tanteremben kellett ezt megtenni, mert a szép környezet és a napfény – szokatlanul, a helyiek számára is érthetetlenül hideg volt az időjárás, még a norvég kollégák is fáztak – külön hozzájárult a hatékonysághoz. Csoportokban vitattuk meg az országainkban jellemző gyakorlatot, majd egy-egy szóvivő összefoglalta a hasonlóságokat és a különbségeket. Csütörtökön délelőtt fogadott minket a Városházán Ata Özer, az isztambuli Oktatási Osztály vezetője. Tolmács segítségével megtudtuk, hogy 8 ezer iskolában 38 ezer tanár oktatja a diákokat. Nagyon fontosnak tartják az Európai Unió által megfogalmazott kulcskompetenciákat, s a tantervben ezt hangsúlyozzák is. Nagy projektjeik közül az agresszió elleni küzdelemről szólót emelte ki. A preventív intézkedések mellett kérdőíves felmérést is végeztek a szülők körében azért, hogy minél részletesebben megismerhes-

53

SZÖRFÖZÉS sék a probléma lényegét. A felmérés eredménye szeptemberben lesz megtekinthető a http://istambul.meb.gov.tr honlapon. Az ebédet a Today’s Zaman nevű napilap kiadójában fogyasztottuk el, s ebéd után találkoztunk újságírókkal is. Elmondták, hogy hatezer példányban jelentetik meg a lap angol nyelvű változatát, körülbelül ennyire van igény az angol nyelvet beszélő lakosság, illetve az érdeklődő külföldi állampolgárok körében. Arra törekszenek, hogy mindenről beszámoljanak, az oldalszám korlátai miatt rövidebbek azok a cikkek, amelyek a török nyelvű lapban is napvilágot látnak. Minden héten, a szerdai lapszámban a Fatih középiskola tanárai az angol nyelv tanulását segítő, szövegértést fejlesztő érdekes olvasmányokat közölnek, melyekhez feladatokat és megoldó kulcsot is mellékelnek. A napilap rendszeresen közöl az oktatással kapcsolatos, az oktatásról szóló cikkeket is. Hírt adtak például arról az eseményről is, hogy a 15 országból érkezett, szakértői tanulmányúton résztvevő oktatási szakember családokhoz látogatott, hogy közelebbről is megismerhessék a török iskolák és a szülők kapcsolatának rendszerét. A program eredményei Napjainkban az oktatási ágazat az európai országokban ugyanazokkal a problémákkal küzd: a gyermeklétszám csökkenése, az iskolai agresszió elterjedése, az oktatásra fordított pénz még mindig nem elég, a tanárok nem a jól fizetett szférába tartoznak stb. Minden országban fontos kérdés a szülők bevonása az iskolai életbe. A kollégák is azt tapasztalják, hogy a nevelésben egyre nagyobb szerepet szán a család az iskolának, s a szülők elvárásai a gyermekeikkel való problémák megoldásában az iskolával szemben megnőttek. Hagyományosan a szülők az iskolai programokon részt vesznek, eljárnak az értekezletekre, de ahogy nő a gyermek, egyre kevésbé érdeklődnek a szülők a gyermekeik előmenetele iránt. Vannak szülői munkaközösségek, amelyek a legtöbb európai országban az intézményeken belüli szervezetet jelent, és nincs kapcsolat más intézményekben működő, hasonló szervezetekkel. Figyelemre méltó az az írországi gyakorlat, amely több évtizede életre hívta a Szülők Nemzeti Szövetségét, és aktív tagja a Szülők Nemzetközi Szövetségének is. Írországban az oktatási kérdésekben a szülők véleményét kikérik, sőt véleményük olyan erős, hogy akár meg is vétózhatnak általuk nem helyeselt ügyeket. Most hallottam először a szülők ilyenfajta nemzetközi szervezetéről, kapcsolatáról, melyhez úgy vélem, nekünk is csatlakoznunk kellene. Ennek 54

SZÖRFÖZÉS lehetőségét Anita McCann, az ír résztvevő segítségével tudom majd megvizsgálni. A meglátogatott török intézmények gyakorlata a szülőkkel való kapcsolattartásban hasonló a magyarországi tapasztalataimhoz. Mi is fontosnak tartjuk a családlátogatást – bár ez nem minden intézményünkre jellemző -, a szülőkkel és a gyerekekkel a saját otthonukban való találkozást. A török kollégák is azért szorgalmazzák ezt, mert személyesebben tudnak véleményt alkotni tanítványaikról. Már írtam az apa meghatározó szerepéről a vallásos, középosztálybeli török családokban. Úgy vélem, az apa szerepe, tekintélye erősebb, mint Magyarországon, ezért is adódik kevesebb magatartási probléma. A meglátogatott intézmények közül csak egy nem volt magániskola, de ott nem volt lehetőségünk a témánkról szülőkkel beszélgetni. Hasznos lett volna, ha állami iskolákba járó tanulók szüleitől is kaphattunk volna információkat, hogy teljesebb képet alkothattunk volna. Új szakmai ismeretekkel és baráti kapcsolatokkal tértem haza, s mindezek abban erősítenek, hogy a mindennapi munkámat hittel, jó kedvvel végezzem. Minden kollégámat támogatom és ösztönzöm arra, hogy egy ilyen szakmai tanulmányúton részt vehessen! Dr. Nagyné Koczog Tünde igazgató, szaktanácsadó

55

AJÁNLÁS Ajánló irodalomjegyzék a funkcionális analfabétizmus elleni cselekvési terv 2009-2010. tanévi feladatainak megvalósításához Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2008. december 4én megtartott képviselő-testületi ülésén a 413/2008. (XII.04.) Ök.sz. határozatot hozta, amelyben felkérte a polgármestert, hogy a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet közreműködésével dolgozzanak ki a kompetencia alapú oktatás eredményessége érdekében egy programot. Ennek keretében került sor a cselekvési terv kidolgozására. Első kiemelt feladatként intézetünk felkérte az iskolai könyvtáros munkaközösség tagjait, hogy gyűjtsék össze az iskolájuk könyvtárában már megtalálható dokumentumokat a cselekvési terv témaköreiben. Segítségként több témacsoportot határoztunk meg. A következőkben az Ady Endre Általános Iskola, a Baross Gábor Általános Iskola, Szakiskola és Gimnázium, a Hajós Alfréd Általános Iskola, a Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Logopédiai Intézet valamint a Zrínyi Miklós Általános Iskola összesített listáját közöljük, megköszönve az adott iskolák könyvtárosainak segítségét. Tanulságos az alábbi lista azért is, mert kitűnik belőle, hogy még egy témát is sokféleképen értelmezünk. Azonban a kép akkor válhat teljessé, ha elképzeléseinket összesítjük. Következő számunkban a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet könyvtárában megtalálható irodalom jegyzékét fogjuk közölni, amelyet közzéteszünk, és folyamatosan frissítünk a www.pepint.hu honlapon a Könyvtár címszó alatt. 1.

Szövegértés-szövegalkotás fejlesztése (betűjele: SZÖ) 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Az olvasási képesség fejlődése és fejlesztése (Szerkesztette Józsa Krisztián); Bp: Dinasztia Tanönyvkiadó, 2006 ISBN 963 6573638 Claude Kannas, Marie Garagnoux: Meseszótár – Első értelmező szótáram; Passage K. 1999. Hegedűs Ferencné: Szóbúvár; Celldömölk: Apáczai 2003. Magyar értelmező szótár /főszerk.: Pusztai Ferenc/ Akadémiai K. 2008. Magyar értelmező kéziszótár /szerk.: Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós/; Akadémiai K. 1989. Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Ablak-zsiráf - Képes gyermeklexikon; Móra 1986.

56

AJÁNLÁS 7.

Németh Lászlóné – Seregély Istvánné: Szókincstár Gyermeklexikon; Celldömölk: Apáczai 2008. 8. Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 1-8. osztályig, osztályonként; Celldömölk:Apáczai 9. Tótfalusi István: Vademecum - Szokatlan szavak szótára; Móra 1983. 10. Tóth László: Az olvasás pszichológiai alapjai; Debrecen: Pedellus Tankönyvkiadó 2002 ISBN 963 9396 11 7 2.

Énkép és önismeret fejlesztése (betűjele: É) 1. 2. 3.

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Bánréti Zoltán: Kommunikációs és nyelvi tréningek 14-18 évesek számára; 2. kiad., Bp.: Korona Kiadó 1994 Birkenbihl, Vera F.: Játsszunk együtt! (Személyiségfejlesztő társasjátékok).- Debrecen: SAXUM, 2007 Fischer, Robert: Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni történetekkel Pedagógus könyvek sorozat; Bp.: Műszaki Könyvkiadó, 2000 ISBN 963 2592 3 Gönczi Károly: Önismereti játékok Gyűjteménye 2.- Debrecen, Pedellus Tankönyvkiadó Hajas Zsuzsa: Kommunikációs gyakorlatok 10-14 éveseknek; Debrecen: Pedellus Tankönyvkiadó,1999 ISBN 963 9224 49 9 Halák László: Tenni vagy nem tenni? ;Móra 1976. Ki a barátod? /Összeáll.: Tarbay Ede/ ;Móra 1977. Kuslits Katalin: Tanítható-e az ember? Tanári segédkönyv / Tanítható-e az ember? Szöveggyűjtemény; Bp.: Dinasztia Kiadó, 1993 ISBN 963 7698 67 1 Mohás Lívia: Mit tudsz önmagadról?; Móra 1977. Mohás Lívia: Találkozás önmagunkkal; Móra 1979. Dr. Németh György: Lelki egészségünk; Medicina 1973. Önismereti játékok és beszélgetések /Összeáll.: Heit Gábor/; Múzsák Közműv. Dr. Spock, Benjamin: Tinédzserek könyve; Medicina 1975. Személyiségfejlesztő játékok (Összeállította: Kósáné Ormai Vera) ALTERN füzetek 8.; Országos Közoktatási Intézet ISBN 963682 426 6

57

AJÁNLÁS 15. Pinczésné dr. Palásthy Ildikó: Önismereti tükör.- Debrecen: Pedellus Tankönyvkiadó, 2007 16. Vajda Zsuzsanna: Mi-ti-ők /A társas lélektan rejtelmei; Bp.: Dinasztia Kiadó, 1993 ISBN 963 7698 65 5 17. Varga Domokos: Tisztelt családom… ; Móra 1979. 18. Varga-Gönczi-Pintér: Önismereti játékok gyűjteménye; Debrecen: Pedellus Tankönyvkiadó, 1999 ISBN 9639224 38 3 3.

A tanulás tanítása (betűjele: T) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

4.

Bernáth József, Horváth Márton, Mihály Ottó, Páldi János: Az önálló tanulás feltételei és lehetőségei; Akadémiai K. 1981. Didaktikai játékok az általános iskola felső tagozata számára az irodalom, a nyelvtan, a földrajz és a történelem tanításához; Tankönyvkiadó, 1974. Robert Fischer: Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni? Pedagógus könyvek sorozat; Bp.: Műszaki Könyvkiadó, 2000 ISBN 963 16 2531 1 Robert Fischer: Hogyan tanítsuk gyermekeinket gondolkodni? Pedagógus könyvek sorozat; Bp.: Műszaki Könyvkiadó, 2000 ISBN 963 16 2530 3 Ginnis, Paul: Tanítási és Tanulási receptkönyv (Az izgalmas és élvezetes tanulás eszközei).- Pécs: ALEXANDRA, 2007. Katona András, Ládi László, Victor András: Tanuljunk, de hogyan!? - Bp.: Nemzeti Tankönyvkiadó,2005. Kovácsné Sipos Márta: A tanulás fortélyai - Bp.: Nemzeti Tankönyvkiadó,2006. Oroszlány Péter: Könyv a tanulásról. Bp.: Független Pedagógiai Intézet Tankönyvcentrum, 2007 Oroszlány Péter: A tanulás tanítása (Tanári kézikönyv).- Bp.: 1998.- AKG Kiadó Felkészülés a felnőtt életre, gazdasági nevelés (betűjele: F)

1. 2.

Ballér Judit: Mesterségek (Csodálatos világunk) Juventus Kft. 1993. Fischer, Robert: Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni történetekkel

58

AJÁNLÁS

3. 4. 5. 6. 5.

Pedagógus könyvek sorozat; Bp.: Műszaki Könyvkiadó, 2000 ISBN 963 2592 3 Gedai István, Rékassy Csaba: Tinó helyett ezüstpénz (Bölcs bagoly) Móra, 1982. Joe Cribb: A pénz (Szemtanú); Park K., 1991. Jungmann-Stadler, Franziska: A pénz (Mi micsoda); Tessloff és Babilon, 2002. Michel Le Duc, Nathalie Tordjman: A pénz és az euró lépésről lépésre; Beszélő Szem, 2004. Közösségfejlesztés, tolerancia, empátia. Szociális és állampolgári kompetencia (betűjele: K)

1.

Alapvető jogaink; Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata; A gyermeki jogok nyilatkozata, Palladion é. n. 2. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata gyerekeknek, Soros A., 1996. 3. Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata; A gyermek jogaira vonatkozó nyilatkozat; A gyermek jogairól szóló egyezmény; Egyezmény az oktatásban alkalmazott megkülönböztetés elleni küzdelemről, SCRIPTORes é. n. 4. Differenciálás heterogén csoportban Integrációs pedagógiai műhely füzetek 8.; Bp.: Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, 2008 ISBN 978 963 9795 24 2 5. A Fővárosi Közgyűlés Kisebbségi, Emberi Jogi és Vallásügyi Bizottságának jelentése: Vannak-e emberi jogaik? A színesbőrű diákok helyzete a fővárosban és a skinhead jelenség /Vál. és szerk.: Bozóki András, Nagy Gábor/ 6. Gordon, Thomas: A tanári hatékonyság fejlesztése. A T. E. T.– módszer; Gondolat, 1990. 7. Hernádi Miklós: Olyan, amilyen? – Körkép új kultúránkról ( Az én világom); Kozmosz Könyvek, 1984. 8. Hutter, Claus Peter: Demokrácia (Mi micsoda); Tessloff és Babilon 1998. 9. Kiss Arthur: Mindenki egyaránt… Demokrácia és ifjúság (Az én világom); Kozmosz Könyvek, 1983. 10. Ha a hangyák az égre néznek… utak a tevékenység-központú iskolához Integrációs pedagógiai műhely füzetek 6.; Bp.: Educati

59

AJÁNLÁS Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, 2008 ISBN 978 963 9795 22 8 11. „Micsoda? Méghogy én rasszista lennék?” – What? Me a racist? Európai Bizottság Magyarországi Delegációja, 1998. 12. Mohai Péter: Közösségformáló játékok tízéveseknek.- Bp.: 2006.Flaccus Kiadó 13. Utak a projekt pedagógiához Integrációs pedagógiai műhely füzetek 5.; Bp.: Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, 2008 ISBN 978 963 9795 23 5 6.

A tantervi követelményeknek megfelelő osztályozási gyakorlat (betűjele: O) 1. 2.

7.

Hunyadi Györgyné, M. Nádasi Mária: Osztályozás? Szöveges értékelés? (Modern pedagógia a gyakorlatban); Dinasztia Tankvk. 2004. Osztályozás? Szöveges értékelés? (Szerkesztő: Hunyadi Györgyné – M. Nádasi Mária) Modern pedagógia a gyakorlatban; Bp.: Dinasztia Tankönyvkiadó, 2004 A halmozottan hátrányos helyzetű, a tanulási nehézségekkel küzdő és a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes felzárkóztatása (betűjele: HHH)

1.

2. 3. 4. 5.

Arató Ferenc- Varga Aranka: Együtt-tanulók kézikönyve – Bevezetés a kooperatív tanulásszervezés rejtelmeibe; 2. kiad. Bp.: Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, 2008 ISBN 978 963 9795 00 6 Differenciálás heterogén csoportban Integrációs pedagógiai műhely füzetek 8.; Bp.: Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, 2008 ISBN 978 963 9795 24 2 Esztergályos Jenő: Oktatójátékok kisiskolásoknak; 5. kiad. Celldömölk: Apáczai Kiadó ISBN: 963 464 318 3 Fejlesztő pedagógia. A fejlesztés főbb elméletei és gyakorlati eljárásai (Szerkesztette Martonné Tamás Márta); Bp.: ELTE Eötvös Kiadó, 2002 ISBN 963 463 545 8 Fischer, Robert: Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni játékokkal

60

AJÁNLÁS Pedagógus könyvek sorozat; Bp.: Műszaki Könyvkiadó, 2000 ISBN 963 16 2589 3 6. Ha a hangyák az égre néznek… utak a tevékenység-központú iskolához Integrációs pedagógiai műhely füzetek 6.; Bp.: Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, 2008 ISBN 978 963 9795 22 8 7. Michael S. Knapp és munkatársai: Hogyan tanítsuk hatékonyan a hátrányos helyzetű tanulókat? Az értelemorientált tanítás lehetőségei; Bp.: Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, 2007 ISBN 978 963 86542 9 8 8. Porkolábné Balogh Katalin: Készségfejlesztő eljárások tanulási zavarral küzdő kisiskolásoknak.- Bp.:.- ELTE,2005 9. Szautner Jánosné Szigeti Gizella: NEBULÓ 3. (Képességfejlesztő feladatgyűjtemény kisiskolásoknak).- LÁTOM? HALLOM? CSINÁLOM: TUDOM!.-Szolnok:.- MARKETING MŰHELY,2004 10. Székely Balázsné: ( R )észképességek I. (Gyakorlófeladatok 8 éves kortól).- Bp.: MŰSZAKI KIADÓ,2006. 11. dr. Tánczos Judit: Baj van a tanulással (Módszerek a tanulási zavarok korrigálásához).- Debrecen: Pedellus TANKÖNYVKIADÓ, 2006 12. Utak a projekt pedagógiához Integrációs pedagógiai műhely füzetek 5.; Bp.: Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, 2008 ISBN 978 963 9795 23 5 8.

Tanórán kívüli fejlesztés (betűjele: TK ) 1. 2. 3.

Baji-Gál Ferencné: Drámapedagógia alkalmazása / Foglalkozás leírások alsó tagozatosok számára; Debrecen: Pedellus Tankönyvkiadó Kft. ISBN 963922454 5 Bolton, Gavin: A tanítási dráma elmélete Színházi füzetek V. (Szerk. Kaposi László) Bp.: Marczibányi Téri Művelődési Központ, 1993 ISBN 9638457 04 X Drámapedagógia alkalmazása / Foglalkozásminták az általános iskola felső tagozatának; Debrecen: Pedellus Tankönyvkiadó Kft., 2001 ISBN 963 9396 09 5

61

AJÁNLÁS 4.

Fischer, Robert: Hogyan tanítsuk gyermekeinket gondolkodni? Pedagógus könyvek sorozat; Bp.: Műszaki Könyvkiadó, 2000 ISBN 963 16 2530 3 5. Fischer, Robert: Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni játékokkal Pedagógus könyvek sorozat; Bp.: Műszaki Könyvkiadó, 2000 ISBN 963 16 2589 3 6. Fischer, Robert: Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni történetekkel Pedagógus könyvek sorozat; Bp.: Műszaki Könyvkiadó, 2000 ISBN 963 2592 3 7. Gabnai Katalin: Drámajátékok gyermekeknek, fiataloknak, felnőtteknek; Bp.: Marczibányi Téri Művelődési Központ, 1993 ISBN 963 8457 01 5 8. Gabnai Katalin: Drámajátékok (Bevezetés a drámapedagógiába).Bp.: 2001.- HELIKON KIADÓ 9. Játékkönyv (Szerkesztette: Kaposi László) Bp.: Marczibányi Téri Művelődési Központ Kerekasztal Színházi Nevelési Központ, 1993 10. Képességfejlesztő szabályjáték gyűjtemény 1. rész / Értelemfejlesztő- anyanyelvi készséget- testünk funkcióit megismertető- téri tájékozódást fejlesztő szabályjátékok (Összeállította: Kincses Sándorné) Bp.: Pest Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet, 1998 ISBN 963 8390 35 2 11. Neelands, Jonathan: Dráma a tanulás szolgálatában Színházi etek VI. (Szerk.: Kaposi László) Bp: Magyar Drámapedagógiai Társaság; Marczibányi Téri Művelődési Központ., 1994 ISBN 9638457 05 8 12. Pinczésné dr. Palásthy Ildikó: Dráma Pedagógia Pszichológia; Pedellus Tankönyvkiadó, 2003 ISBN 963 9396 33 8

Továbbá: kézműves, barkács és a művészetekkel kapcsolatosakat könyvek. Simon Krisztina könyvtáros munkaközösség vezető

62

A kiadványt írták a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet munkatársai, valamint a kerületünkben dolgozó pedagógusok, meghívott előadóink, vendégeink.

Felelős kiadó: Főszerkesztő Olvasószerkesztő: Rovatvezetők: 12 hét történése: Górcső: Ex cathedra: Szörfözés: Ajánlás: Terjesztés:

Dr. Nagyné Koczog Tünde Simon Krisztina Verőcei Gáborné Szekeres Lászlóné Soltészné Szabó Emőke Bondor Mária Vasas Dezsőné, Verőcei Gáborné Tatarek Gáborné Molnár Márk

Megjelenik évente három alkalommal. Szerkesztőség címe: Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet 1204 Budapest Ady Endre u. 98.

[email protected] www.pepint.hu Telefonok: titkárság: 284 01 38 (fax is) vezető: 421 07 70 előadók:421 07 71