A PESTERZSÉBETI PEDAGÓGIAI INTÉZET TALLÓZÓJA IX. / 1. November
2008
Kedves Olvasók! Az Európai Unióban folyó „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram egyik kiemelt témája az egész életen át tartó tanulást szolgáló kulcskompetenciák fejlesztése, mely a napi pedagógiai munka szerves részévé vált. Ennek a munkának egy szeletéről adunk tájékoztatást a kerületi önkormányzati fenntartású oktatási-nevelési intézményekben májusban végzett informatika és a szövegértés mérés eredményeinek rövid elemzésében, melyet az Ex Cathedra rovatban közlünk. Az együttműködés, az országok egymástól való tanulása hozzájárul a képzési rendszerek átláthatóságához, a minőség javításához, a jó gyakorlatok helyi szintű adaptálásához. Örömmel adjuk közre kiadványunkban azokat a cikkeket, melyekben kerületi pedagógusok és tanítványaik európai (finn, osztrák, ír, lengyel, izlandi) tapasztalataikról számolnak be. Az utazásokat a partnerkapcsolataik vagy pályázatok támogatásával tudták megvalósítani. Felhívom a figyelmet a Tempus Közalapítvány honlapjára: www.tka.hu, melyen folyamatosan találhatók tanártovábbképző kurzusok, szakértői tanulmányutak, melyekre a célország nyelvén, illetve angolul vagy németül írott pályázattal lehet támogatást nyerni. Érdemes a www.etwinning.net honlapon partner iskolát keresni, hogy a diákok élvezetes tanulási keretek közt ismerkedhessenek az európai országok kultúrájával, miközben természetessé válik számukra a csoportmunka, és a számítógép használata is más dimenziót kap az életükben.
Dr. Nagyné Koczog Tünde Igazgató
TARTALOM K E D V E S O L V A S Ó K ..................................................................................................... 01 12 HÉT TÖRTÉNÉSE Szekeres Lászlóné: PEPI híradó ................................................................................................................................ 05 GÓRCSŐ Soltészné Szabó Emőke: 7. osztályos informatika - 2007/2008......................................................................................... 08 Dr. Nagyné Koczog Tünde: Szövegértés mérése a XX. kerületi önkormányzati fenntartású általános iskolák 7. Osztályosainak körében ........................................................................................................ 17 EX CATHEDRA Ambergerné Szücs Veronika - Horváth Attila: Arizona program avagy lehetőség a konfliktusok kezelésére tanórán...................................... 23 Pulay Gabriella: Írországban jártam, lehetőséget láttam ..................................................................................... 29 Timák Ildikó: Beszámoló A „Schulische Unterstützungssysteme in Tirol” című szakértői tanulmányútról .. 33 Oláhné Szentimrey Zsuzsanna: Izlandon gyermeknek lenni a csecsemőkortól az egyetemig.................................................... 39 Szepesházyné Kurimay Ágnes és Palotainé Simon Ilona: Comenius városában jártunk .................................................................................................... 42 Demeterné Dózsa Viktória: Egy finn-magyar barátság kezdete............................................................................................ 44 SZÖRFÖZÉS Szekeres Lászlóné: Nevelés – nehézségek és kiútkeresés........................................................................................ 46 Révész Nándor: Diákparlamenti élményeim....................................................................................................... 50 Révész Nándor: PIGYÖ-sök a Neptunban! ........................................................................................................ 51 Bondor Mária: „Millenniumi és Szent István Kupa” ........................................................................................ 53 Kántor Anikó és Varga Sándor: Fáklyás emlékfutás ................................................................................................................... 55 Gr. Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola „a 7. osztály tanulói”: „Füstmentes osztályok” pályázat.............................................................................................. 56 Simon Krisztina: Könyvtárostanárok és közkönyvtárosok dél-pesti régiós találkozója....................................... 59 Ferenczi Mária: Elkésett búcsúzás Varga Norbertnétól...................................................................................... 60 Árgyelán Ágnes: Mozaik Oktatási Stúdió ............................................................................................................ 61 AJÁNLÁS Új könyvek, készségfejlesztő taneszköz-család........................................................................ 64 Nagy-Szivárvány Alapítvány Gimnáziuma és Szakképző Iskolája.......................................... 71 Tanfolyami felhívás .................................................................................................................. 73 Molnár Éva: „Osztályfőnöki óra kicsit másként” .......................................................................................... 74 Verőcei Gáborné: Olvass velünk! A Nagy Könyv 100 legnépszerűbb regényéből verseny.................................. 76
12 HÉT TÖRTÉNÉSE PEPI híradó 2008. augusztus 21. „Nem szakrendszerű oktatás az általános iskola ötödik és hatodik évfolyamán” címmel 120 órás MIOK tanfolyamot indítottunk Intézetünkben, amelyen 8 kerületi kolléga vett részt. 25. Az Oktatási Hivatal Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága az Országos Pedagógiai Szolgáltató Intézettel közösen szervezte meg hagyományos tanévnyitó konferenciáját. Előadást hallhattunk többek között a nem szakrendszerű oktatásról, a szakképzés előtt álló új feladatokról, az iskolai agresszióról és a Hivatal hatósági ellenőrzés tapasztalatairól. Az előadások prezentációs anyagai elolvashatók a www.opszi.hu honlap „Hírek, események” menüpontja alatt. 26. A Nemzeti Tankönyvkiadó tanévnyitó konferenciáján a vezérigazgató megnyitását követően Dr. Romsics Ignác, akadémikus a XX. századi felzárkózásról és a lemaradásról beszélt a plenáris ülésen. Ezután a nagy számban érkező vendégek párhuzamosan több neves előadót hallgathattak meg: Hargitai Katalint, Dr. Pléh Csabát, Dr. Mérő Lászlót, Dr. Horányi Özsébet. Ebéd után 8 szekciókban 2-2 további előadással folytatódott a rendezvény. Antalné dr. Szabó Ágnes a nyelvi kompetencia fejlesztés pedagógiai vonatkozására hívta fel a figyelmet. Környei László a természettudományok nemzetközi mérési eredményeiről tájékoztatta a pedagógusokat. Többek között ízelítőt kaptunk az alsó tagozat számára a matematika tantárgyhoz elkészített interaktív tábla bemutatóból, illetve a fenntarthatóságra nevelés lehetőségeiről. Az elhangzott előadások anyagai letölthetők a Kiadó honlapjáról (www.ntk.hu). A később megtekinthetett 3 dimenziós természetfilm segítségével megismerkedhettünk a Galapagosz szigetek csodálatos élővilágával. 29. Az Apáczai Kiadó 18 éves fennállásának ünnepségén és tanévnyitó konferenciáján Dr. Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke köszöntötte a vendégeket. Dr. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke „A tudomány tanítása - a tanítás tudománya” előadását hallgattuk meg. Majd Pokorni Zoltán „Az esély iskolája” és Dr. Czeizel Endre orvos genetikus professzor „Tehetség, tálentum, jósze-
5
12 HÉT TÖRTÉNÉSE rencse, semmi más!? előadását élvezhettük. A szekció előadásokban megismerkedhettünk az alsó és felső tagozatnak az interaktív táblához elkészült tananyagával, melyből az iskolák ingyen kérhetnek 1 példányt, ha ebből a tankönyvcsaládból tanítanak. A tantárgyhoz elkészített tananyagok számítógépen is felhasználhatóak. *** 2008. szeptember 02. A Pesterzsébeti Városvédő Csoport fotókiállítást rendezett Pesterzsébet kulturális élete témában a Budapesti Városvédő Egyesület Podmaniczki-termében. A megnyitón Ráday Mihály, az egyesület elnöke és Komoróczy László, Pesterzsébet alpolgármestere mondott beszédet. 15. Puskás Aurél „Ismeret, tudás, kompetencia” és Lénárd Sándor „Az adaptivitás szemlélete és módszere” c. előadásait hallhatták a pedagógiai nap résztvevői a XXIII. kerületi Páneurópa Általános Iskolában. 29. Motiváció a hatékony tanulásért és tanításért témában rendezett konferenciát a Második Kerületi Pedagógiai Szolgáltató Központ. A pedagógiai napon kiváló szaktekintélyek: Prof. Csermely Péter a tehetségsegítésről, Szabó Győzőné a pedagógusok kompetenciáiról, Dr. Vass Vilmos a hatékony, önálló tanulásról beszélt a plenáris ülésen. 29. A Múzeumok Őszi Fesztiváljának nyitó eseménye a Múzeumpedagógiai Évnyitó Konferencia volt, melyet az idén az Iparművészeti Múzeumban rendeztek meg. Az előadások és workshopok a „Reneszánsz év” jegyében zajlottak. A rendezvényt Dr. Vígh Annamária főosztályvezető (OKM, Közgyűjteményi Főosztály) nyitotta meg.
***
6
12 HÉT TÖRTÉNÉSE 2008. október 10. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Romológiai és Alkalmazott Társadalomtudományi Intézete és a Magyar Pedagógiai Társaság Családpedagógiai Szakosztálya tartott konferenciát „Csak azt a gyermeket tudom tanítani, akit megismertem” címmel. A programot Dr. Sólyom László, a Magyar Köztársaság Elnöke nyitotta meg. A plenáris ülést követően a „Változó társadalom, helyét kereső gyermek” és „Esélyteremtés lehetősége a nevelőmunkában - a bölcsödétől az egyetemig” szekcióülések zajlottak. 30. „10 éves a múzeumpedagógiai képzés” címmel rendeztek konferenciát az ELTE Pedagógiai Pszichológiai Karán. Az előadások és a szekcióülések az elmúlt 10 év tapasztalatainak összegzése közben megfogalmazták a jövő terveit, irányvonalát. Kerületünk múzeumpedagógusai közül Palotainé Simon Ilona, Szepesházyné Kurimai Ágnes (József Attila Általános Iskola) „A múzeumpedagógia gyakorlata az iskolában” címmel tartottak előadást, Bondor Mária (PPI) „A képzés tartalmi áttekintése, változtatások, javaslatok” című szekciót vezette. Szekeres Lászlóné igazgatóhelyettes
Előadás a „10 éves a múzeumpedagógiai képzés”című konferencián
7
GÓRCSŐ Informatika és szövegértés mérés ÖMIP 3.9.5. pontja alapján a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézettel szemben támasztott elvárás: „Tervszerűen és rendszeresen értékeljék a tanulói tudás minőségét a kompetenciák fejlettségének tekintetében, segítve ezzel az iskolák eredményes felkészülését az országos tanulói képességmérésekre.” A PISA mérések tapasztalatait, valamint az Oktatási Minisztérium (jelenleg Oktatási és Kulturális Minisztérium) mérési koncepcióját megismerve határoztuk meg a kerületi mérések középtávú tervét a 2005-2009 közötti időszakra, melyet 2005. január 27-én a Képviselő-testület is elfogadott az Intézet által végzett mérésekről szóló beszámoló részeként (31/2005.(I.27.) Ök.sz. határozat). Ebben az évben a hetedik osztályosok olvasás-szövegértés kompetenciáját és informatikai ismereteit vizsgáltuk. Előbbi követő-, utóbbi diagnosztikus mérés volt.
7. osztályos informatika - 2007/2008. BEVEZETÉS Mindennapi életünkben megnőtt az információ társadalmi szerepe, és felértékelődött az információszerzés képessége. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson a szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. E gyorsan változó, fejlődő területen nagyfokú az ismeretek elavulása, ezért különösen fontos, hogy a tanuló figyelmet fordítson informatikai ismereteinek folyamatos megújítására. Az informatika mindennapi életünk szerves részévé vált. Megváltozik a pedagógus szerepe, az ismeretátadó és számon kérő pedagógusból az ismeretek közötti eligazodást segítő, tanácsadó, a megtalált információt értékelni, abban kételkedni tudó tanulók nevelőjévé válik. A tanulókat fel kell készítenie a problémamegoldó gondolkodásra, mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. Változik az iskola, mint szervezet, szerepe is. Az önálló ismeretszerzés elérése érdekében a könyvtárhoz hasonlóan a számítógépteremben is lehetővé kell tenni az eszközökhöz való hozzáférést a tanórákon és azokon kívül is. A többi műveltségterület, tantárgy számára is biztosítani kell a géphasználatot. Meg kell jelennie a hagyományos tanórákon túlmutató informati-
8
GÓRCSŐ kával támogatott projektmunkáknak is. (NAT 2008.-Informatika. Alapelvek, célok) A mérés 2007. május 6-án 374 tanuló részvételével szerveztük meg a 7. évfolyamon kerületünkben először az informatikai mérést. Azért ezen az évfolyamon, mert itt fordul elő először, hogy minden tanuló legalább fél éve tanul szervezett keretek között számítástechnikát. A hetedik évfolyamos tanulók informatika tudásszint mérésének célja, hogy − diagnosztizálja, milyen szinten teljesítették a tanulók a tantervi követelményeket, − összehasonlítási alapot szolgáltasson az elért teljesítmény későbbi, hasonló mérések elemzéséhez. − javaslatokat adjon az informatikatanároknak a fejlesztés további tennivalóihoz. A mérésben a kerület 9 általános iskolája vett részt. A Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Logopédiai Intézet tanulói a költözés miatt csak részben tudták gépteremben tartani az órákat, ők nem vettek részt a mérésben. Két iskola kivételével - ahol az alacsony létszám miatt nincs erre szükség -, csoportbontásban tanulják az informatika tantárgyat a diákok. Változatos képet mutatnak a tanított évfolyamokra és tanítási órákra vonatkozó adatok. Van iskola, ahol 5. osztálytól heti 1 órában tanulják a számítástechnikát. Több helyen 6. osztályban heti fél órában tanítják, 7. osztályban mindenütt heti 1 óra szerepel, de vannak olyan iskolák, amelyek úgy oldották meg, hogy csak fél évig, heti 2 órában tartják az informatika órákat. Utóbbi megfelel a kerettanterv javaslatának. Az elméleti és a gyakorlati feladatlapok is egy változatban készültek. Előbbi hat feladata számítástechnikával kapcsolatos alapfogalmakat tartalmazott, 17 volt a megszerezhető pontszám. A gyakorlat során egy szövegszerkesztési feladatot kellett megoldaniuk a tanulóknak megadott szempontok szerint, számítógép mellett. A feladathoz internetes információszerzés is kapcsolódott. A szövegszerkesztésre 12, az internetes feladatra 4 pontot lehetett szerezni.
9
GÓRCSŐ A mérés lebonyolítása Az elméletre és a gyakorlatra 20-20 perc állt rendelkezésre. Az osztályok egyik fele az óra első részében az elméleti, a másik fele a számítógépes gyakorlati feladatot oldotta meg. 20 perc elteltével cseréltek. A felmérésvezetői teendőket a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet munkatársai és nyugdíjas pedagógusok látták el. Ezúton is köszönjük segítségüket. Az iskolák számítástechnika-tanárai szakszerűen és segítőkészen működtek közre a mérés lebonyolításában: megfelelően telepítették a tanulói gépekre a gyakorlati feladatok megoldásához szükséges forrásfájlokat, majd a felmérés végén a tanulói gyakorlati munkákat (fájlokat) összegyűjtötték, és elektronikus adathordozóra írták. A mérés területei, tartalma A mérés területei az informatika tantárgy tevékenységrendszere által fejlesztett képességek, valamint a hozzá kapcsolódó elméleti ismeretek. Tartalma az informatika tantárgy tananyagának a kerettantervben leírt témaköreire épült. Az eredmények elemzése Feladatonkénti teljesítmények az informatikai mérésben 100 90 80
Teljesítmény
70 60 50 40 30 20 10 0 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Összesen
Feladat Teljesítmény
Szórás
A mérésben részt vett tanulók informatika teljesítményének statisztikai mutatóit a grafikonon láthatjuk. Az eredményeket (átlag, szórás) százalékban adtuk meg. Az átlagok mutatják a mérésben elért eredmények középértékeit. Ez az eredmény közepes teljesítménynek felel meg. De már itt je-
10
GÓRCSŐ lezzük, hogy a témakörök részletes elemzésénél ennél sokkal árnyaltabb képet tudunk megfogalmazni. A szórások a teljesítmények „szétszórtságát” jellemzik, vagyis hogy milyen mértékben térnek el a tanulók eredményei az átlagtól. A szórásértékek a tanulói teljesítmények közötti jelentős különbségekre utalnak, egyszerre vannak jelen a gyengén és a jól teljesítők. Teljesítmény eloszlás Az elméleti feladatok megoldása lényegesen sikeresebb, mint a gyakorlati feladatoké. Míg az elméletnél a tanulók 84%-a megszerezte a pontszámok legalább a negyedét, s éppen 50% szerezte meg a pontszámok több mint felét, addig a gyakorlati feladatoknál ez mindössze a tanulók 71%-ának, illetve 30%-ának sikerült. Feladatonkénti elemzés Az első hat feladat elméleti kérdéseket tartalmazott, ezek közül jól láthatóan a 4. és az 5. volt a legeredményesebb, de a szórás még itt is viszonylag magas, 30% fölött van. A gyakorlati feladatok gyenge eredménye és a magas szórás arra utal, hogy a tanulók tudása egyáltalán nem egységes, jó és nagyon gyenge teljesítmények egyaránt előfordulnak. Az elméleti feladatsorban csak az informatika alapjai témakörbe tartozó kérdések szerepeltek, mivel célunk az ismeretek diagnosztizálása volt, és a tanulók nagy része csak hetedik osztályban kezdett informatikával foglalkozni. A feladatok megoldottsági szintje 49,41%. A kérdések ismeret szintűek voltak, általában alapfogalmakat kellett leírni a meghatározásuk alapján. 5 item teljesítése sikerült legalább 75 százalékosan, a gyakorlati feladatoknál ez csak egyetlen item esetében volt. A dokumentumkészítés az alapfokú informatikaoktatás egyik legjobban oktatott és gyakoroltatott, a későbbiek során leginkább alkalmazott témaköre. A NAT 8. osztály év végére ír elő követelményt. (Szöveges-rajzostáblázatos dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Az adatbázisokból, számítógépes hálózatból való információszerzés módjainak megismerése. A megtalált információ gyűjtése, értelmezése, feldolgozása). A gyakorlati feladatban egy szöveget és képet tartalmazó dokumentum készítését vártuk a tanulóktól, ahol bizonyos adatokat és a beillesztendő képet az internetről kellett a tanulóknak megszerezni. Az átlagértékek alapján a gyakorlati átlageredmények több mint 17%-kal maradnak el az elméletitől. Ez a fentiek értelmében elfogadhatónak tekinthető, hiszen vannak olyan tanulók, akik mindössze kb. 40 órát foglalkoztak szervezetten számítástechnikával a mérésig. 11
GÓRCSŐ A gyakorlati feladatok megoldása közben a mérőbiztosok szerint gondot okozott, hogy a tanulók rosszul gazdálkodtak az idővel, ezt mutatják a 8.tól a 12. itemig folyamatosan csökkenő teljesítmények, s csak az internetes keresés itemeinek eredményei mutatnak javulást. A gyakorlati munkát (dokumentum készítés) a tanulók 10,6%-a nem tudta megfelelő módon elmenteni, ezért az ő teljesítményüket nem tudtuk tovább vizsgálni, illetve a feladatot nem teljesítettnek tekintettük. Részletesen vizsgálva a feladatokat látjuk, hogy a tanulók 75%-a oldotta meg sikeresen a cím formázását a WordArt segítségével. A kép vagy rajz beszúrása is több mint a tanulók felének sikerült. A feladat további részében már nem találkozunk 50 % fölötti teljesítménnyel. Ennek, a mérés során tapasztaltak alapján oka lehet az idővel való helytelen gazdálkodás. Túl sokat időztek a cím megformázásával és a kép beszúrásával, és a többire már csak kevés idő maradt, kapkodva dolgoztak. Az internetes keresés a legeredményesebb itemek közé tartozik, ezek közül csak a 32. item 33%-os eredménye válik ki, ahol valószínűleg a kapkodás okozta a hibát, nem az áprilisi nyitva tartást másolták be a tanulók. Legkevésbé a táblázattal kapcsolatos itemek sikerültek. Félévi osztályzatok és teljesítmények Félévi osztályzatok és teljesítm ények 90 80
Félévi telj.%Teljesítmény%
70 60 50 40 30 20 10 0
Zr.
Tátra
Gr. Széch
Stromf.
Lázár
József A
Iskola Inf.%
12
Telj.%
Hajós
Baross
Ady
Ker.
GÓRCSŐ A grafikont vizsgálva megállapítható, hogy a mérésben nyújtott teljesítmények két esetben állnak összhangban a félévi osztályzatokkal (Gr. Széchenyi, Lázár), a többi esetben lényeges eltérések találhatók. Mindkét iskola, ahol az osztályzatok, és a teljesítmények átlaga szoros kapcsolatot mutat, a kerületi átlagnál 17-18%-kal magasabb teljesítményt nyújtott. Részletesebben vizsgálva az eredményeket, azt látjuk, hogy a fenti két iskolában az elméleti teljesítmények meghaladják a félévi osztályzatok átlagát, a gyakorlati értékek kissé elmaradnak ettől. A következő grafikonok az egyes osztályzatokhoz tartozó létszámadatokat és a hozzájuk tartozó átlagteljesítményeket, valamint az egyes osztályzatokhoz tartozó teljesítményintervallumokat mutatják. Jól látható, hogy bár a tanulók több mint kétharmada jeles vagy jó osztályzatot kapott ebből a tantárgyból, a teljesítményintervallumok a nullától a 97 %-os teljesítményig terjednek. Fontos lenne, hogy az osztályzatok pontosabban tükrözzék a tanulói teljesítményeket, jobban segítve ezzel a tanulók és szülők tájékoztatását arról, milyen kapcsolatban áll éppen aktuális tudásuk a tantárgyi elvárásokhoz képest. Az egyes osztályzatokhoz tartozó létszám ok és teljesítm ényátlagok. 60
54,27
Teljesítményszázalék
50 39,86
40
36,22
30
27,27
20 10
9,09
0
1 fő
14 fő
82 fő
110 fő
144 fő
Osztályzathoz tartozó létszám (1-5 osztályzatig)
Célszerű lenne egységes időkeret megállapítása és egységes követelményrendszer kidolgozása legalább a kerületen belül.
13
GÓRCSŐ Teljesítményintervallumok az osztályzatok szerint
5 3,03
93,94
Osztályzat
4 0
84,85
6,06
3
66,67
2
9,09
1
9,09 0
0
48,49
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
Teljesítmény %
ÖSSZEGZÉS Megállapíthatjuk, hogy a tanulói teljesítmények igen széles skálán mozognak. Egyaránt jelen vannak az érdeklődő, a számítógépet az iskolában és otthon tudatosan használó tanulók, és azok, akiket nem érdekelnek a számítógépek, vagy nincs lehetőségük annak használatára, vagy azt csak játékszernek tekintik, esetleg olyan kommunikációs eszköznek, amelyhez tartozó képességek meglétét jelen mérésünk nem vizsgálta. A diákok közel 90%-a biztonsággal használja a számítógép operációs rendszerét, de sokan nehezen boldogulnak még a szövegszerkesztési, táblázatkezelési feladatokkal. Az informatika rohamos fejlődése szükségessé tesz olyan képességek megszerzését, amelynek segítségével a tanulók képesek lesznek használni az egyre újabb és újabb digitális eszközöket, illetve képesek lesznek megtanulni azok használatát. Ennek érdekében a NAT 7 fő fejlesztési területet határoz meg: 1. Az informatikai eszközök használata 2. Informatika-alkalmazói ismeretek 3. Infotechnológia (problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel) 4. Infokommunikáció 5. Médiainformatika 6. Az információs társadalom 7. Könyvtári informatika
14
GÓRCSŐ Fejlesztési feladatokban pontosítja, mely képességekre gondolt, s mi indokolja ezek fejlesztését. (Lásd: NAT-2003. 133-139.old., NAT-2007.120126.old.) 1. Az informatikai eszközök használata: A számítógép mellett intelligens eszközök sokasága jelent, jelenik meg a közeljövőben. Azok használhatják ki jól az új információs társadalom lehetőségeit, akik rendszeresen alkalmazzák ezeket az eszközöket. Nemcsak a működésük ismeretén, a rutinszerű, ösztönös használaton, hanem az eszközök lehetőségeinek ismeretén, alkotó felhasználásán van a hangsúly. 2. Informatika-alkalmazói ismeretek: Az éppen használt program problémamegoldásra történő felhasználásának lehetősége (s kevésbé a mikéntje) a cél. Fontos részterületek: szövegszerkesztés, ábra- és képszerkesztés, multimédia-fejlesztés, prezentációkészítés, táblázatkezelés, adatbáziskezelés, térinformatika. 3. Infotechnológia (problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel). Törekedjünk arra, hogy a tanulók ismerjék fel, hogy a probléma informatikai eszközökkel megoldható-e. Ezután kell kiválasztani esetleg elkészíteni a megfelelő hardver-szoftver eszközt vagy eszközöket. Ha valamely eszközt nem ismeri, akkor a dokumentáció alapján annak használatát el kell sajátítania. 4. Infokommunikáció: Az internet felhasználásával információt közlünk (honlapok, távoli adatbázisok). Ezeknél lényeges az információ tudatos elrendezése, hatékony információszerzési technikák kidolgozása. Gyakran kommunikálunk másokkal (elektronikus levelezésben, audio- és video – telefonálás, levelezőlisták használata, a csevegőcsatornák). Gyorsan terjed és fejlődik a mobilkommunikáció, és integrálódik az internetes kommunikációval. 5. Médiainformatika. Megjelentek az informatikai eszközökkel jelentősen átszőtt médiumok (internetes portálok, interaktív-digitális tévé, digitális fényképezés, elektronikus könyv, elektronikus szótár). Az informatikai eszközöket tartalmazó média mind a megismerési folyamatot, mind pedig a szórakozást más szintre emelheti. 6. Az információs társadalom: Itt foglalkozunk az informatika, a számítástechnika történetével. Az informatika fejlődésének irányai, jövőbeni szerepe előre látható. Ismertessük meg az újonnan felmerülő etikai, pszichológiai, szociológiai kérdéseket, fordítsunk figyelmet az adatbiztonsággal, adatmegőrzéssel kapcsolatos szabályokra, valamint az informatikai rendszerek alkalmazásával kapcsolatos veszélyekre. 15
GÓRCSŐ 7. Könyvtári informatika: Az iskolai könyvtár információs-tanulási forrásközponttá válik. Gyűjteménye tartalmazza azokat az információkat és információhordozókat, amelyeket az intézmény hasznosít, befogadva és felhasználva a különféle rögzítési, tárolási, átviteli és kereső technikákat. Saját információs és dokumentációs bázisával fontos szerepet tölt be a tartalomszolgáltatásban, a kibővülő ismeretszerzési lehetőségek megismertetésében. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Használatának technikáját, módszereit - az önálló ismeretszerzés érdekében - a tanulónak el kell sajátítania. Ez a kompetencia magába foglalja az informatika egyéb területein szerzett tudás integrált alkalmazását is. Javasoljuk, hogy az iskolákban a részletes, témakörönkénti elemzés alapján határozzák meg a fejlesztés irányát. Használják ki más tantárgy számítógépes dokumentum-készítési igényeit, a kollégák ilyen irányú kéréseit. Ha a bevezetésben említett szerves tanulási környezetet komolyan vesszük, akkor az oktatás egy másfajta megközelítését is tudatosítani kell. Eszerint az oktatás nem más, mint a tanulás irányítása. Mivel a tanulás a környezettel való interakció révén megy végbe, ezért az iskolának ennek a lehetőségét kell megteremteni. A(z informatika) tanár akkor teszi legjobban a dolgát, ha úgy alakítja (gazdagítja) a tanulókat körülvevő környezetet, hogy az interakcióra késztessen, és tanuláshoz vezessen. Olyan informatikai környezet megteremtése a cél (informatika teremben, tantermekben, könyvtárban), amely lehetővé teszi a tanulók számára, hogy iskolai tanulmányaik befejezésére rendelkezzenek azokkal a készségekkel, amelyet a NAT megfogalmazott, illetve amelynek segítségével képesek lesznek az egyre újabb és modernebb informatikai eszközök működésének elsajátítására, használatára, a velük való munkára, problémamegoldásra. Soltészné Szabó Emőke szaktanácsadó, mérési szakértő
16
GÓRCSŐ SZÖVEGÉRTÉS MÉRÉSE A XX. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZATI FENNTARTÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK 7. OSZTÁLYOSAINAK KÖRÉBEN A mérés célja: A szövegértés szintjét vizsgáltuk 2006 és 2007 májusában, az 5. osztályosok körében, 2008 májusában pedig követő mérést bonyolítottunk le a 7. osztályokban. A mérés kerületi, iskolai és osztályszintű adatait is átadjuk az érintetteknek, valamint a kódok alapján visszakereshetők az egyéni teljesítmények is. A kerületi vizsgálatok feladatai az országos mérésekhez igazítottak tartalomban, így ezáltal az iskolai tudatos felkészülést is segítik. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy az intézmény szakmai célkitűzései és működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A kerületi mérések tapasztalatait a fenntartón kívül megosztjuk az igazgatói értekezleten, a kerületi magyar, illetve humán munkaközösség-vezetők értekezletén az érintettekkel, valamint az intézményekben a nevelőtestületekkel, az osztályok magyartanáraival igény szerint. A mérés adatai: A mérés időpontja: 2008. május 6. 9 óra A részvevő tanulók létszáma: 407 fő A mérés időtartama: 45 perc A megírt feladatlapokat júniusban kerületi magyartanárok és intézeti munkatársak segítségével javítottuk, a korábbiakhoz hasonlóan dolgoztuk fel. A mérőeszköz jellemzői: Harmadik éve mérjük a szövegértés szintjét: 2006-ban, az 5. osztályokban az A és a B változat ugyanazt a három szöveget tartalmazta, csak más sorrendben. 2007-ben, a 7. osztályokban más megoldást választottunk: mindkét változatban a feladattípusok és ezeknek a sorrendje is megegyezett, de a feladatok szövegének tartalma nem volt ugyanaz. 2008-ban, a kerületi követő mérésen, a 2004. évi országos mérésen szereplő szövegek és feladattípusok közül válogattuk ki a feladatokat. Ezeket a mérés előtt teszteltük egy kerületen kívüli iskola két osztályában, a tapasztalatok alapján megtörtént a korrekció is.
17
GÓRCSŐ A hetedikes diákok képességeit kétféle szövegtípuson mértük le: ismeretterjesztő (A: A teknőcök, B: A szibériai husky; Mi is az a triatlon?) és un. mindennapi (A: Tanfolyamra felhívás A és B: Receptek bulira, Egy fényképről) folyamatos szövegfajtán. (A folyamatos szövegek mondatokból, illetve bekezdésekből épülnek fel, melyek nagyobb tartalmi egységek szakaszok, fejezetek vagy akár könyvek - építőegységei lehetnek.) Bekezdések és hierarchikusan tagoló alcímek segítik eligazodni az olvasót a szöveg struktúrájában. (PISA-vizsgálat 2000, Műszaki Könyvkiadó 2003, 36.o.) Az olvasási szituációk szerint a mérőlap három szövege a személyes célú olvasás szintjét vizsgálja (a Receptek bulira, Egy fényképről, Tanfolyamra felhívás), ekkor ugyanis az egyén másokkal való személyes kapcsolattartás vagy annak megteremtése érdekében olvas. Három szöveg (Teknőcök, A szibériai husky, Mi is az a triatlon?) a tanulás célú olvasás szintjét méri, mely leginkább az ismeretterjesztő könyvekben, illetve szakkönyvekben találhatók. Szépirodalmi szöveg ebben a mérésben nem szerepelt. Az eddigi mérések kapcsán is hangsúlyoztuk, hogy az általános szövegértés képessége feltételezi, hogy az olvasó egészként tudja kezelni a szöveget, és távlatból is képes szemlélni, de képes az analizálásra is. Az információ visszakeresése során az egyén átfésüli a szöveget, s kiválasztja a megfelelő információt. A szöveg értelmezésekor szükséges a szöveg különböző részleteiben található adatok és explicit módon meg nem jelenő információk párosítása, s szükség van a szövegnek az instrukciókban megadott részleteire való koncentrálásra. A szövegre való reflektáláskor és értékeléskor kapcsolat jön létre a szöveg és az olvasó tudása, tapasztalata és gondolatai között. A 2006-os és a 2008-as követő mérés eredményeinek összehasonlítása A két mérés teljesítményeinek összehasonlítása alapján megállapítható, hogy a szövegértést fejlesztő, elemző műveletek (értelmezések, összefüggések keresése, következtetések, döntések, lényegkiemelés) és az önálló tanulás képességét fejlesztő műveletek (kulcsszavak, szókapcsolatok kiemelése, szókincsfejlesztés, adatok, információk keresése, rendezése, okokozati tényezők felismerése, következtetések levonása) fejlesztése folyamatosan megtörtént az alapozó (5-6. osztály) és a fejlesztő (7. osztály) szakaszban is. 18
GÓRCSŐ
2006-5. osztály A csoport Teljesítmény 76,11 % (214 fő) Szórás 16,82 % Irodalom 66,24 % jegy Min. 1 fő teljesítmény Max. 1 fő teljesítmény 50 % alatt 19 fő teljesített (8,8 %) 80% felett 103 fő teljesített (48,1 %)
2008-7. osztály
B A B Összesen Összesen csoport csoport csoport 73,31 % 74,71 % 80,82% 73,17% 76,99% (214fő) (428 fő) (407 fő) 16,28 % 10,49 % 12,83 % 65,7 %
63,36 %
61,9 %
1 fő
2 fő
1 fő
1 fő
2 fő
1 fő
2 fő
1 fő
2 fő
3 fő
21 fő (9,8 %) 88 fő (41,1 %)
40 fő (9,3 %) 191 fő (44,6 %)
4 fő 13 fő 17 fő (1,9 %) (6,5 %) (4,1 % ) 56 fő 52 fő 108 fő (27,1%) (25,9%) (26,5%) Örvendetes, hogy a teljesítmény ugyanolyan jónak mondható, mint két évvel ezelőtt, sőt néhány százalékos javulás következett be. A szórás értéke viszont csökkent, ami arra utal, hogy kerületi szinten a tanulók tudásában nincsenek jelentős eltérések. Az osztályzatok százalékos átlaga - jelen esetben az irodalom osztályzatot megszorozva 18-cal (mérések értékelésekor használt matematikai átlag) – és a teljesítmény között 10%-nál nagyobb eltérés van, de ez a szövegértés szintjének mérésekor figyelmen kívül hagyható, hiszen nem tudás szintet, hanem a szövegértés szintjét mértük. Figyelemre méltó, hogy csökkent az 50% alatt teljesítő tanulók száma. Sajnos, csökkent a 80 % fölött teljesítő diákok száma is, közel húsz százalékkal kevesebben teljesítették ezt a szintet. Ez az eredmény alátámasztja azt a korábbi állítást, hogy a tanulók szövegértési képessége egységesebb. Kerületi átlag - szövegtípusok szerint Az ismeretterjesztő szöveg kerületi átlaga gyengébb lett kb. 10%-kal az idén, mint 2006-ban volt. Az okok kereshetők abban, hogy 2006-ban csak egy rövid szöveget kaptak ebből a típusból a diákok, melyhez csak igazhamis állítások tartoztak. Az idei mérőlapon több és hosszabb szöveg volt, s ezekhez többféle feladatot rendeltünk. 19
GÓRCSŐ Ismeretterjesztő szakszöveg A csoportban B csoportban Kerületi átlag Feladat és Feladat és item item sorszáÁtlag Átlag 2008 2006 sorszáma ma III./24-34. 85,58% I./ 1-12. 72,32% (Szibériai husky) (Teknőcök) III./ 24-34. (Mi 56,23% is az a triatlon?) Összesen: 71,37% 80,32% ( 2006-ban: Diadalmenet – történelmi szöveg) A legjobb teljesítmény az A csoportban született (85,58%). A teknőcökről szóló szövegben mind az információkeresést (sorolj fel, húzd alá, mire vonatkozik stb.), mind az értelmezést (29., 30., 34. item) sikeresen megoldották a tanulók. A B csoportban két ismeretterjesztő szöveg is található. A szibériai huskyról szólóban a 2. feladat (5. item) 63,68%-os lett: ennyien húzták alá azt a megfelelő mondatot a szövegben, amely azt fejezi ki, hogy az amerikaiak olcsón jutottak hozzá Alaszkához. A 4. feladat (10., 11. item) ennél is gyengébb lett : 49,75%-os. A tanulók fele tudta csak megindokolni a szöveg alapján, hogy melyik fajta kutya a legkedveltebb szánhúzó. Az indoklás az 5. feladatban is csak 69.15%-os eredményt hozott (12. item), pedig a szöveg több választ is felkínált arra a kérdésre, miért sétáltatható a husky jegestömlő nélkül is augusztusban. A „Mi is az a triatlon” c. szövegben az információkeresés (3. feladat 82,71%; 4. feladat 47,76%, 5. feladat 87,06%) jól ment a diákoknak, de az értelmezés (1. feladat 50,57%, 2. feladat 29,85%, 6. feladat 39.3%) már gondot okozott nekik. A dokumentum típusú szövegek közül mindkét csoportban az egy fényképen lévő társaság tagjai és a közöttük lévő viszonyok bemutatása állította nehéz helyzet elé a diákokat. Az 1. és a 2. feladatban nagyon kevesen adtak arra helyes választ (A: 16,5%; 15,5%; B: 42,79%; 40,3%), hogy hányan vannak a képen, és hány főből áll a csoport. Nem tudták eldönteni, hogy aki a képet csinálta, a csoporthoz tartozik-e vagy sem.
20
GÓRCSŐ Szintén nem számolási probléma okozta az 5. feladatra adott alacsony teljesítmény szintet (A: 6,8%; B: 6,47%): keveseknek sikerült a nemzetiség megnevezéséből az országot azonosítani, s a „Hány országból valók a csoport tagjai” kérdésre a 6-os számot beírni, illetve a 6. feladatban az országok közül legalább hármat megnevezni (A: 59,71%; B: 58,37%). 8. osztályban lesz leginkább tananyag, hogy a körülöttünk lévő országokban élő nemzetiségekről alapvető ismereteket szerezzenek a diákok, s erre célszerű odafigyelni, a szociális és állampolgári kompetenciát ezen a területen is folyamatosan kell fejleszteni. A kitartó információkeresés, a figyelmes olvasás meghozta gyümölcsét: 80% fölött teljesítette mindkét csoport a „Receptek bulira” feladatot, több mint 15%-kal sikeresebben, mint két évvel ezelőtt a csokoládémártás receptjéhez kapcsolódó megoldásokat (bár ez a szöveg nem igényelt matematikai ismereteket). Az A csoport még egy dokumentum típusú szöveget kapott, mely versmondó és színjátszó tanfolyami felhívást tartalmazott. A leggyengébb teljesítmények a 19. (35. item: 51,46%) és a 22. (44. item: 51,94%) feladatban születtek. Mindkét esetben nyílt végűek voltak a kérdések: ajánlást kellett fogalmazni 1-1 mondatban, illetve a szöveghez egy új, figyelemkeltő címet kellett volna kitalálni. Dokumentum típusú szöveg A csoportban B csoportban Kerületi átlag Feladat és item Feladat és item Átlag Átlag 2008 2006 sorszáma sorszáma I./ 1-12. (Egy IV./35-46. (Egy 52,77% 55,53% fényképen…) fényképen…) II./ 13-23. II./ 13-23. (Receptek 88,2% (Receptek 83,95% bulira) bulira) IV./ 35-45. (Tanfolyamra 74,83% felhívás) Összesen: 71,05% 67,02% (2006-ban: csokoládémártás receptje)
21
GÓRCSŐ Összegzés és javaslat A kerületi mérés eredménye is megerősíti, hogy a szövegértés szintjének emelésére az elmúlt időszakban a kollégák, a tantestületek hangsúlyosan odafigyeltek. Novemberben számolunk be képviselő-testület előtt az országos és kerületi mérések eredményeiről, s megterveztük a következő öt évre szóló kerületi mérési területeket is. Mivel a legtöbb intézmény teljesítményében folyamatos javulást tapasztalunk az országos mérések eredményeinek vizsgálatakor, így a következő öt évben ritkábban fogjuk ezt a területet górcső alá venni a kerületi mérések alkalmával. Az SPSS rendszerrel kidolgozott részletes teljesítmények nem csak kerületi, hanem iskolai és osztályszinten is képet adnak a sikeres és a sikertelen területekről. A tanulók egyéni teljesítménye is jól nyomon követhetők az adatlapokon, melyeket az iskoláknak eljuttatott elemzéshez mellékeltünk. Ahol szükséges, célszerű intézkedési tervet hozni a teljesítmény javulásának érdekében, erre az IMIP-ekben megtalálható sémát is lehet alkalmazni. A tanmenetekben szükséges a fejlesztés lépéseit rögzíteni, kéthavonta a fejlesztés hatását szövegértést mérő feladatokkal/feladatlappal mérni. Intézetünk a szövegértési kompetencia méréséhez igény szerint feladatlapok összeállítását is vállalja. Az országos mérések feladataiból feladatbankot hoztak létre, innen vettük a mérés feladatait is, melyet a www.kompetenciameres.hu honlapon lehet megtalálni.
dr. Nagyné Koczog Tünde
igazgató, szaktanácsadó
22
EX CATHEDRA ARIZONA PROGRAM avagy lehetőség a konfliktusok kezelésére tanórán Az iskolákban gyakori probléma a tanórák megzavarása – tanár, diák szenved a rendetlenkedőktől. Az Arizona Program ezt a helyzetet próbálja orvosolni, hiszen célja a tanárok számára a zavartalan tanítás, a tanulóknak a nyugodt tanóra biztosítása, valamint a rendetlenkedőkben a felelősségteljes gondolkodás kialakítása. A program bemutatását az érdeklődők a Pesterzsébeti Pedagógiai Hét (2008. október 7-14) keretén belül előadásként is meghallgathatták. Az alábbiakban összefoglaljuk a program lényegét azok kedvéért, akik valamilyen okból nem vehettek részt az előadáson, de a téma érdekli őket. 1. A program forrása A program eredete: Edward E. Ford vezette be 1994-ben egy phoenixi iskolában, Arizonában (innen az elnevezés). Sikere miatt széles körben elterjedt. Németországban dr. Stefan Balke (német pszichológus) honosította meg. Iskolánknak Schwetzingenben (Németországban) van egy partneriskolája, a Hilda-Schule, ahol évek óta alkalmazzák az Arizona programot. Ennek német nyelvű szakmai anyagát ők bocsátották rendelkezésünkre. 2. A program bevezetése a pápai Weöres Sándor Általános Iskolában A programmal a cserekapcsolat egyik látogatása során már 2001 őszén megismerkedett az iskolánk csoportját vezető kolléga. Akkor magával is hozta a német nyelvű tájékoztatókat, segédanyagokat, de a dosszié évekig a szekrény polcán maradt. Kellett egy kis idő, amíg úgy gondoltuk, nem boldogulunk határozottabb lépések nélkül a naponta jelentkező problémával. Belefogtunk egy hosszas előkészítő munkába, melynek fő lépései az alábbiakban foglalhatók össze:
23
EX CATHEDRA 1. Tájékoztattuk a fenntartót (Polgármesteri Hivatal Művelődési Osztálya) az általunk alkalmazni kívánt konfliktuskezelő programról. A Művelődési Osztály vezetője elvi támogatást nyújtott kezdeményezésünk megvalósításához 2. A német szakos kollégák lefordították a kapott anyagokat, majd megkezdődött azok „magyarítása”, azaz a saját viszonyoknak való megfeleltetés. 3. Tájékoztattuk a nevelőtestületet a programról és a vele járó feladatokról. 4. Megalakult az Arizona csoport a tantestület önkéntes pedagógusaiból. (Munkájukat „társadalmi munkában” végzik. Kb. a tantestület 1/3-a tevékenykedik a csoportban, a létszám azonban nem állandó.) Megteremtettük az induláshoz, a zavartalan működéshez szükséges összes feltételt. 5. Tájékoztatókat tartottunk a szülőknek és a diákoknak a programról. 6. A Házirendbe foglaltuk a programot, így legitimáltuk az Arizona program intézményünk-ben történő megvalósítását. 7. 2006 novemberében elindítottuk a programot iskolánkban. 3. A program A program 4-8. évfolyamon lépett életbe (szükség esetén alsóbb évfolyamokon is alkalmazható) a délelőtti tanórákon; kizárólag a tanítási órák védelmében játszik szerepet. Minden osztályteremben és minden más olyan teremben, ahol oktatás folyik (pl. könyvtár, tornaterem, stb.), jól látható helyen kifüggesztettük a program 3 alapelvét: 1. Minden tanulónak joga van a zavartalan tanuláshoz. 2. Minden tanárnak joga van a zavartalan tanításhoz. 3. Mások jogait mindig tiszteletben tartom. Aki ezen elvek ellen vét, és nem akar vagy nem tud viselkedésén változtatni, lehetőséget kap, hogy az órát elhagyja, s az Arizona szobába távozzon. Mi az Arizona szoba? Egy olyan terem, ahol mindig tartózkodik egy felügyeletet ellátó tanár (az Arizona csoport egyik tagja), aki nyugodtan, higgadtan fogadja az odaérkező gyereket (gyerekeket). 24
EX CATHEDRA A helyiség felszerelése egyszerű, berendezése eltér a tantermekétől. A 3 alapelv itt is látható a falon. Az óraelhagyás menete: Ha a tanórát zavarja egy tanuló (vagy akár egy csoport), akkor az ott tartózkodó pedagógus megállítja az órát. Felszólítja a renitens gyereket vagy a csoport hangadóját, hasonlítsa össze viselkedését a 3 alapelvvel. Fel kell olvasnia a szabályokat, majd meg kell neveznie, melyik pont ellen vétett. Ezt egy tanári kérdés követi: tud-e, akar-e tovább dolgozni az osztály többi tagjával? Ha a válasz igen, folytatódik az óra. Amennyiben újra rendetlen ugyanaz a tanuló, felszólításra el kell hagynia az osztálytermet, már nem választhat, rövid időn belül az Arizona szobába kell mennie, hiszen megszegte ígéretét. Ha az előző kérdésre nemleges a válasz, a diák dönthet az Arizona szobába való távozás mellett. Ebben az esetben a nevelő az osztálynaplóban található „Információk a tréningszoba felügyelője számára” c. lapot kitölti, és a tanuló elhagyja az órát. Kopogtatás, illendő köszönés után bemegy az Arizona szobába. Átadja az osztályból hozott lapot, majd a teremben felügyelő nevelőtől kap egy másikat, a „Felelősségteljes gondolkodás és cselekvés” címűt. A tanuló leül egy szabad asztalhoz, és kitölti azt. Közben segítséget kérhet a pedagógustól, de önállóan is dolgozhat. Ha végzett a lap kitöltésével, megmutatja válaszait az Arizona szoba felügyelőjének, aki – ha valamelyik válasszal nem ért egyet – újabb gondolkodásra kérheti a tanulót. Megtörtént a nyomtatvány válaszainak elfogadása. Ezután a gyerek eldönti, hogy vissza akar-e térni az osztályba. Ha igen, a felügyelő nevelő kitölti az „Információs lap az osztályba való visszatéréshez” c. papírt, és a diák elhagyja az Arizona szobát. Szó nélkül bemegy az osztályterembe, leteszi a hozott lapot a tanári asztalra, és csendben leül a helyére, bekapcsolódik a munkába. Ha nem akar visszatérni az osztályba a gyermek, a tanóra végéig az Arizona szobában maradhat. Néhány fontos szabály: - az Arizona Program nem kiküldő program, az óraelhagyás kizárólag a gyerek döntése; - a tanulónak mindig pótolnia kell az órai munkát;
25
EX CATHEDRA -
az Arizona szobában való tartózkodás nem mentesít a következő órai felelés vagy dolgozatírás alól; témazáró alatt is elhagyható az osztályterem, de a dolgozatot a megoldott feladatok erejéig értékeli a pedagógus; egy tanórán akár több tanuló is elhagyhatja a termet, de nem egyszerre; az óra utolsó 10 percében nem mehet ki gyerek az Arizona szobába; ha az osztályba visszatért gyerek ismét rendetlen, újra kimehet az Arizona szobába (két év alatt alig fordult elő ilyen eset); az Arizona szobába távozott gyerek kérhet segítséget az órát tartó pedagógustól a tananyag pótlásával kapcsolatban – természetesen csak órán kívül; az Arizona szobába távozó tanuló döntéséért nem kaphat büntetést; köteles segítő beszélgetésen részt venni az Arizona szobába távozó gyermek egy általa választott személlyel; a kiválasztott személyt az Arizona szoba felügyelőjének értesíteni kell, aki a tanulóval egy egyeztetett időpontban elbeszélget arról, hogyan tudná legközelebb elkerülni a rendbontó magatartást; szünetben nincs nyitva az Arizona szoba; az Arizona szobában tartózkodó gyermekek egymással nem kommunikálhatnak (hiszen ugyanabban az időben több osztályból is tartózkodhat ott gyermek), csak a felügyelő nevelővel.
A segítő beszélgetéseknek fokozatai vannak: a./ 1-4. alkalom után a beszélgetés résztvevői: tanuló + általa megjelölt felnőtt b./ 5. alkalom után: diák + osztályfőnök + az Arizona csoport tagjai közül a tanuló által választott nevelő c./ 10. alkalom után: az előbb említett szereplők + az egyik szülő (előzőleg erről a megbeszélésről hivatalos értesítést kap) d./ 15. alkalom után: kibővül az előző kör az iskola igazgatójával e./ 20. alkalom után: bevonjuk a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot a megbeszélésbe f./ 25. alkalom után: a Rendőrség Ifjúságvédelmi Osztálya is bekapcsolódik (Erre még nem volt két év alatt példa!) 26
EX CATHEDRA A fent említetett alkalmak egy tanév időtartamára vonatkoznak. Ha a szülő nem hajlandó az együttműködésre, azt azonnal jelezzük a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat felé. Minden beszélgetésről jegyzőkönyv készül, amit valamennyi résztvevő aláírásával hitelesít. Az Arizona csoportról: Tagjai a nevelőtestület pedagógusai közül azok, akik vállalták a csoportban való részvételt. Munkájukat önként, a szabad idejükben végzik. (lyukas órákban, tanórák előtt/után) Feladatuk: - a program beindulása előtt a program kidolgozása, az Arizona szoba kialakítása - űrlapok szerkesztése, majd biztosítása a zavartalan működéshez - az Arizona szoba folyamatos felügyelete - a programmal kapcsolatos dokumentáció vezetése, rendszerezése, azok rendszeres értékelése - havonta tartott összejöveteleken összegzés, tapasztalatcsere a csoport tagjai részvételével, esetleg meghívott vendégekkel - kapcsolattartás az iskola vezetésével, a tantestület többi tagjával, szülőkkel, gyerekekkel, külső személyekkel, szervezetekkel - programok szervezése - kérdőívek szerkesztése a programmal kapcsolatban azok szétosztása, eredményeinek értékelése - az Arizona verseny koordinálása - segítő beszélgetések lebonyolítása - tájékoztató tartása az újonnan beiratkozott gyerekek szüleinek a programról minden ősszel - információk bizalmas kezelése Arizona verseny Osztályok közötti verseny. Az iskolai hirdető táblán hetente összesítjük az Arizona szobába távozó gyerekek számát osztályonként. Egy-egy félév végén a legkevesebb pontszámmal rendelkező osztályok pénzjutalomban, oklevélben részesülnek.
27
EX CATHEDRA 4. Tapasztalatok -
nyugodtabbá vált a tanórák légköre, és az órák után a tanári szoba légköre is több idő jut a koncentrált munkavégzésre tanár-diák viszony erősödött erősödött a tanulni kész diákok jogainak védelme javult az iskola megítélése a szülők körében nem érzik a renitensekkel szemben tehetetleneknek magukat a pedagógusok a problémás gyerekekkel megnőtt a személyes beszélgetések száma az Arizona Programnak köszönhetően az osztályközösségek erősödtek a zavaró diákok a tanórán elveszítették a „színpadot” gondolkodásra kényszerül a renitens gyerek, nem bújhat a „Nem tudom” válasz mögé gyakran a beszélgetéseknek köszönhetően feltárulnak olyan okok, amik előidézik a negatív viselkedést javult a tantestület egysége a programnak köszönhetően még szorosabbá vált több intézménnyel, személlyel az iskola kapcsolata
A program bevezetése óta precízen vezetett statisztikai adatok egyértelműen bizonyítják az iskola életében bekövetkezett pozitív változást. Nem gyógyír mindenre a program, de összefogással komoly eredményeket tudhat magáénak. A programot és az elért eredményeket 2008 májusában a csoport tagjai egy kiadvány formájában megjelentették, amely megvásárolható intézményünkben. Ha valamelyik pedagógusközösség érdeklődését felkeltette ez a tájékoztató, szívesen adunk további segítséget akár személyesen is. Szeretettel várjuk érdeklődésüket: Ambergerné Szücs Veronika - Horváth Attila Weöres Sándor Általános Iskola 8500 Pápa, Teleki u. 2. Tel: 89/510-560 E-mail:
[email protected] 28
EX CATHEDRA
„Egy kis külföldi kitekintés” Kerületünk több pedagógusa is részt vehetett az elmúlt hónapokban külföldi szakmai utakon az ő beszámolóikat szedtük csokorba. Írországban jártam, lehetőséget láttam Manapság, amikor a pedagógusok erősségeit és gyengeségeit oly gyakran veszik számba, nem ritkán hiányosságként jelenik meg a pályázatírás tapasztalata. Ez egy olyan újfajta elvárás, amelyet a tanárokkal, tanítókkal szemben támasztanak, nem csupán az intézmények szűkülő anyagi forrásai miatt, hanem a világ „kitágulása”, az európai kapcsolatok szélesedése, az uniós lehetőségek beáramlása miatt is. A pályázatokkal kapcsolatban „csupán” két probléma szokott felmerülni: 1. meg kell találni a megfelelőt 2. meg kell írni. Ha e két akadályt sikerrel legyőztük, akkor lehet esélyünk arra, hogy profitáljunk a lehetőségekből. Pulay Gabriella Tátra Téri Általános Iskolatanára azon szerencsések közé tartozik, akiknek mindhárom sikerült és a Tempus Közalapítvány Comenius LLP-„ Egész életen át tartó tanulás program” révén két hetes tanár továbbképzésen vehetett részt nyáron Dublinban. Tapasztalatai közreadásával a figyelmet egy olyan lehetőségre fókuszálja amely valamennyi pedagógus számára adott. A kezdetek A történet egy emaillel kezdődött, amelyet iskolánk kapott és először törölni szerettem volna, hogy ne foglalja a tárhelyet, annyira képtelennek tűnt. Végül azonban mégis felhívtam az Ausztrál Oktatási Központot, az elektronikus levél feladóját. Ők hívták fel a figyelmemet erre az egyedülálló lehetőségre, amely biztosítja a sikeres pályázónak, hogy továbbképzésen vehessen részt a megjelölt uniós országok egyikében. A részvételhez szükséges anyagi feltételeket a Tempus Közalapítvány biztosítja 80%-os előfinanszírozással, a fennmaradó 20% pedig a pályázat teljesítése után kerül odaítélésre.
29
EX CATHEDRA Miután többszörösen tájékozódtam a közalapítvány honlapján és elolvastam minden létező idevágó információt, úgy döntöttem, hogy egy próbálkozást megér a lehetőség. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a családom, barátaim és kedves kollégáim nem keveset győzködtek, mire cselekvésre adtam a fejemet. Úgy gondolom, hogy eddig a mozzanatig teljesen tipikus a történet: adott egy pedagógus kevés önbizalommal, sok történet készátverés- végződésekkel (ugyan már, pont nekem?) és ezzel szemben egy fantasztikus lehetőség. Ismerve a magyar tanári fizetéseket, ki tudna saját zsebből finanszírozni egy külföldi továbbképzést euróban? Tudjuk, hogy a magyarországi képzések 20%-os önrésze is sokszor gondot jelent. Pályázni kell Az ACE munkatársaitól végig sok segítséget kaptam: bátorítást, amire igazán sok szükségem volt. Az ő kapcsolati tőkéjükkel találtam meg a továbbképzést lebonyolító intézményt és a szállást. Biztonságérzetet adott, hogy olyan helyre pályázok, ahonnan már sokan pozitív tapasztalatokkal érkeztek haza. A képző intézménnyel végig rajtuk keresztül tartottam a kapcsolatot. A pályázat megírása után, de még a beadás előtt konzultáltam velük, és elismerő véleményük megerősített elhatározásomban. S tették mindezt non-profit módon. A Tempus Közalapítvány pályázati kiírása és szempontsora korrekt volt, követhető és részletes. A Közalapítvány munkatársaival elektronikus úton tartottuk a kapcsolatot, részletes tájékoztatást kaptam a pályázat minden fázisában, és szükség esetén mód nyílt a telefonos, illetve személyes konzultációra. A pályázatot, amely két fő részből állt: szakmai és költségvetési tervezet, elektronikus és postai úton egyaránt be kellett adni. Az elektronikus kitöltés során végig visszajelzés érkezett az esetleges hiányosságokról, így csak egy pontosan kitöltött pályázat kerülhetett „feladásra”. A beadás után hosszúnak tűnő várakozás következett, s végül megérkezett a jó hír: pályázatomat támogatásra érdemesnek ítélte a szakértői bizottság, így megerősíthetem részvételi szándékomat a dublini kurzuson! Az út - a továbbképzés A nyelvtanárok számára szervezett továbbképzésre Dublinban, a CES épületében, néhány lépésre a patinás Trinity Collegetől került sor. Előzetes felmérés után osztottak be minket csoportokba, ahol különböző európai 30
EX CATHEDRA országokból érkező tanárok találkozhattak. Az én csoportomban például az osztrákokon kívül képviselve voltak a hollandok, olaszok, spanyolok, belgák, oroszok. A tréning valamennyi foglalkozása magas színvonalú volt. A nyelvtanítás fontos aspektusai kerültek terítékre figyelembe véve a mi igényeinket és elvárásainkat is. A témákat sokoldalú megközelítésben dolgoztuk fel. A továbbképzést tartó trénerek építettek a csoportunk ismereteire, tanítási tapasztalatára és intuíciójára. Elméleti áttekintést és gyakorlati alapokat egyaránt kaptunk. Valamennyi foglalkozás rengeteg segédanyag kiosztásával zárult, amelyek elméleti és gyakorlati összefoglalót jelentettek és a későbbi tanítási gyakorlatban jól hasznosíthatóak. Nyelvi fejlődésünk is biztosítva volt: nem csupán a nyelvgyakorló órákon, hanem minden foglalkozáson új nyelvi elemet sajátíthattunk el, illetve régieket mélyíthettünk el. A különböző témákhoz kapcsolódó bibliográfiát kaptunk, amely nem csak szakirodalmat, de hasznos szervezetek címeit és internetes oldalak jegyzékét is tartalmazza. A délelőtti foglalkozások workshop - jellegűek voltak, amelyeken a közös megbeszélés, a brainstorming, a pár a csoport, valamint egyéni munka egyaránt szerepet kapott. A délutáni foglalkozások részben előadások voltak, amelyek az ír kultúra és történelem néhány fontos szegmensét mutatták be. Az ebéd utánra eső „órák” másik csoportját a városnézések jelentették, ahol Dublin nevezetességeit mutatták meg nekünk. A nap második felében egyéb programokat is szerveztek számunkra, amelyek Dublin és környékének megismerésén kívül sportolási lehetőségeket és más kulturális eseményeket foglaltak magukban. Bár a részvétel fakultatív volt, mindig rengeteg érdeklődőt vonzottak. Ezeket a kirándulásokat külön stáb szervezte az iskola vezetésével összhangban. Többségük diákok közül került ki, akik nyári munkaként végezték magas színvonalon a munkájukat. Az iskola kulturális hétvégi kirándulásokat is felkínált számunkra, így megismerhettük a csodálatos Newgranget, amely az Unesco Világörökség része, vagy a festői Glandelought és Powerscourtot is. A gazdag szakmai és kulturális kínálat mellett a képző intézményt rendkívül magas flexibilitás jellemezte – a diákok elvárásait maximálisan figyelembe vették.
31
EX CATHEDRA Mit profitáltam? A továbbképzésről számtalan élménnyel és tapasztalattal gazdagodva tértem haza. Az alábbiakban a legfontosabbakat próbálom csokorba szedni: • A nemzetközi tanárcsoport tagjaként személyes és szakmai kapcsolatok kiépítésére volt lehetőség. Első kézből lehetett tapasztalatot szerezni más országok tanítási és intézményi kultúrájáról. • A kapott pozitív visszajelzések és elismerés a szakmai magabiztosságomat növelték. • A nyelvet autentikus környezetben használva a nyelvtudásom megújult és számos országismereti információra tettem szert, amelyet nyelvórákon hasznosítani tudok. • Az ír emberek pozitív attitűdje mély benyomást gyakorolt rám, olyan dolognak tartom, amelyet érdemes lenne „importálni”. • Az ír táj és kultúra megismerése – ez egy olyan csoda, amit mindenkinek látni kell. • Az idegen nyelvi környezetben való boldogulás pozitív élménye. • Megtapasztaltam, hogy valóban működik ez a program, és az életkor nem diszkriminatív tényező az elbíráláskor. • A megpróbáltam – megcsináltam - érzés pozitív hatása. Mit javasolhatok? A bevezetőből talán kiderült, hogy számos kétely volt bennem is, amikor belevágtam a pályázásba, úgy gondolom, olyanok, mint bármelyikünkben, aki még nem vett részt hasonló programban. Végigcsinálva, megélve ezt az időszakot, életem egyik nagyon hasznos lépésének tekintem, ezért mindenkinek, aki hasonló élményekre vágyik, csak azt tudom mondani: próbáld meg Te is! A régiek azt mondták: „Hajózni kell”. Modern világunkban én ezt a mondást a következőképpen fogalmazom át: „Pályázni kell! Mindenkinek sok sikert kívánok a hajózás ezen új formájához, és ha navigátorra van szükség, ott az internet, de elérhető vagyok én is, szívesen válaszolok a felmerülő kérdésekre. Pulay Gabriella Tátra Téri Általános Iskola
32
EX CATHEDRA Beszámoló A „Schulische Unterstützungssysteme in Tirol” című szakértői tanulmányútról Timák Ildikó, a Zrínyi Miklós Általános Iskola igazgatója Innsbruckban (Ausztria) tanulmányúton vett részt, melynek témája a tiroli iskolai támogatási rendszerek megismerése volt. A szakértői beszámoló rövidített változatát adjuk közre. Az iskola a társadalom tükörképe, a problémák gyűjtőhelye, így az iskolák előtt álló feladatok túlmutatnak a tudományok közvetítésén. Éppen ezért szükségszerű, hogy a pedagógusok az ily módon kiszélesedett feladataik megoldásához külső segítséget kapjanak. A kurzus során e külső segítségnyújtás területeibe, formáiba pillanthattunk be az előadások, iskolalátogatások és programok során. Az első nap délelőttjén bemutatkoztak vendéglátóink. A Landesschulrat für Tirol elnöke köszöntő szavai után az intézet igazgatója mutatta be munkájukat, melyet leginkább az önkormányzatok Oktatási Osztályának, a Pedagógiai Intézetek szakmai szolgáltatásainak és a Nevelési Tanácsadók szakszolgálatainak együtteseként lehet elképzelni. Illetékességük egész Tirol tartomány. Az Iskolapszichológia és Tanácsadás részleg vezetője témakezdő előadásában rámutatott, hogy az iskolai problémák az elmúlt hatvan évben alapvetően megváltoztak. Míg az 1940-es években a problémák listáját a lármázás és rágógumizás vezette, addig napjainkban ugyanezt a listát a drogés alkoholfogyasztás, a korai terhesség vezeti. Megváltoztak a társadalom által preferált értékek is. Az első helyekről kiszorult a pontos munkavégzés, az udvariasság, sokat veszített értékéből az engedelmesség, szerénység és visszafogottság, míg előtérbe került az önállóság, az érvényesülés és az egészséges életmód. „Az iskola nem nulláról indul”, az iskola előtti években szerzett ismeretek, tapasztalatok, az életmód alapvetően befolyásolja a gyerekek iskolai előmenetelét. Az iskola és a család egyre esélytelenebbül veszi fel a harcot a televízióból áradó erőszakkal, a számítógépes játékokkal és egyéb szenvedélybetegségekkel szemben. Egy 2005-ös heidelbergi felmérés szerint minden negyedik tanuló valamilyen tanulási, magatartási nehézséggel küzd, amely igen szoros összefüggést mutat a családok nemzeti sokszínűségéből fakadó eltérő szokás- és 33
EX CATHEDRA értékrendjével. A gyerekek jelentős hányada küzd kommunikációs problémákkal is. Fontos feladat ezért az oktatás valamennyi szereplője (szülők, gyerekek, pedagógusok) részére nyújtott segítségnyújtás, tanácsadás, az együttműködés. Végezetül vázlatosan bemutatta az Iskolapszichológia részleg működését, melynek négy fő területe: azonnali beavatkozás, prevenció, terápiás kezelés, pályaválasztási tanácsadás. A gyerekekkel és a szülőkkel való kapcsolattartást két nemzetiségi csoport segíti, így a segítséget anyanyelvükön kapják. Bemutatta a „Plattform Kind und Familie” projektet, mely elsősorban szakmai információkkal és felvilágosítással támogatja a gyerekek nevelésében résztvevőket. A délelőtti előadásokat rövid séta követte a Ferrari iskolába. Természetesen mindenki az autómárkára asszociált, de mint később megtudtuk, a Ferrari egy nagyon régi innsbrucki nemesi család, és semmi kapcsolata sincs olasz névrokonával. A Ferrari iskolában szakképzés folyik, melyek közül az egyik legrégebbi a szakács, cukrász és felszolgáló szakág. Az ebéd idejére „tananyaggá váltunk”, de ezt egy cseppet sem bántuk: a gyönyörűen megterített asztaloknál többfogásos ebédet szolgáltak fel az udvarias, kedves pincérlányok és fiúk. Az italmester nemcsak kínálta a helyi specialitásokat, hanem be is mutatta jellegzetességeiket. Az apró „tan-étteremben” első osztályú kiszolgálást kaptunk. Délután a résztvevők prezentációkkal mutatták be országuk képzési rendszerét, a támogatások formáit, városukat vagy/és iskolájukat. Kiderült, hogy az osztrák iskolarendszerhez hasonlóan Németországban, Lengyelországban és Litvániában is a 4+8 osztályos oktatási forma a legelterjedtebb: a négy osztályos alapiskolát hat-nyolc éves képzés követi. A magyar oktatási rendszerhez leginkább a cseh forma hasonlít, a kolléganő elmondása szerint náluk is egyre népszerűbbek a 6-8 osztályos gimnáziumok. Kedden látogatást tettünk az innsbrucki Pedagógiai Főiskolán. Dr Werner Mayr rektorhelyettes köszöntött bennünket. Elmondta, hogy a Főiskolához két gyakorló iskola tartozik, és az Erasmus program keretében több „vendég hallgató” is részt vesz az oktatásban. Kiemelte a főiskola egyik sajátos programját, a Buddy Projektet, melyet a későbbiekben az egyik gyakorló iskolában részletesen is megismerhettünk. A főiskolán a projekthez kapcsolódva képzés és továbbképzés folyik. Mayr úr bevezetője után Dr Klaudia Kröll tartott igen hangulatos tréninget számunkra, melyen ízelítőt mutatott azokból a kommunikációs gyakorla34
EX CATHEDRA tokból, játékokból, gyakorlatokból, melyeket a hallgatók a képzés során sajátítanak el. Ezekkel a technikákkal jobban megismerhetik a gyerekek érzelemvilágát, gondolkodásukat, szociális hátterüket, így munkájukat hatékonyabbá tudják tenni. Ezután Silvia Krenn, a projekt vezetője ismertette velünk a tiroli Buddy Projektet. Peer Education – BuddyProject Tirol 1.) A tanítók támogatása képzéssel és továbbképzéssel a megfelelő kompetenciák megszerzéséhez. Pl: „Önismeret és szociális kompetenciák, szociális tanulás és személyiségfejlődés a tanításban”, „Mediáció az iskolákban”: Iskolai mediátor-képzés 2.) Tanítók segítsége a konfliktuskezelésben - Iskolai mediáció Képzett iskolai mediátorok vezetnek le tanulók vagy tanárok közötti, tanulók és tanárok közötti vitahelyzeteket. Jelenleg 70 képzett iskolai mediátor működik és további 45 képzése folyik. 3.) A diákok egymást segítik A tiroli Boddy projekt lényege: felelősséget tanulni – erőszakot elkerülni. Képzett Buddy-k (diáktársak) segítenek a problémakezelésben, konfliktushelyzetek megoldásában és a tanulásban. Jelenleg 56 diák-segítő vesz részt a projektben valamennyi évfolyamon és iskolatípusban. Ilyen segítség lehet például: a diákok kísérése az első héten új iskolába érkezéskor, segítség a szünetekben, a közlekedésben, az olvasásban, a tanulásban (tanulótársak). Az ismertető után ellátogattunk a Reithmann Gimnáziumba, ahol képzett Buddy-k beszéltek részletesen munkájukról: A projekt elsődleges célja a megelőzés: a különféle kooperációs és kommunikációs technikákkal – a buddyk segítségével- a tanulók tanulják meg a konfliktusokat kezelni és megoldani. Érezzék át az iskolai együttlét felelősségét, így nagymértékben javulhat az iskolai- és osztályklíma. A gyerekek tanulják meg, hogy felelősek egymásért, ezzel erősödik szociális kompetenciájuk, mely későbbi szociális érzékenységük kialakulását erősíti. A program kedves színfoltja volt az „Európai büfé”. A főiskolán több Erasmus ösztöndíjas hallgató tanul Belgiumból, Törökországból, Spanyolországból és a Cseh Köztársaságból. Nemzeti ételeikből színes terülj-terülj asztalkát varázsoltak. Délután az Intézetben előadásokkal folytatódott a program. Dr Henzinger részletesen bemutatta Az Iskolapszichológia és Pályaválasztási Tanács-
35
EX CATHEDRA adó munkaterületeit és munkatársait. Előadása után három munkatársa ismertetett meg bennünket munkájával. Igen nagy hatással volt ránk a Szövetségi Nyomozóhivatal munkatársának előadása. Elmondta, hogy az iskolai bűnmegelőzés keretében rendszeresen előadásokat tartanak, de munkájuk sajnos egyre inkább túlmutat az iskola falain. Este még meglátogattuk a Tourismuskolleg nevű iskolát, a turizmussal kapcsolatos szakmák képzésére szakosodott intézményt. Az iskolába érettségi után jelentkezhetnek a diákok és felsőfokú képzést kapnak. Az épületben minden megtalálható, ami a vendéglátással kapcsolatos: recepció, büfépult, kávézó és bár, étterem, tankonyha és előkészítő helyiségek. A hallgatók mindent az iskola falai között sajátítanak el, a vendégfogadástól a koktélkeverésig. A szerdai nap egy közeli gimnázium órájának látogatásával kezdődött. Az órát a Kontakt @Co munkatársa tartotta a szenvedélybetegségekről, a függőségről. A beszélgetés során a gyerekek személyes élményeikről is beszámoltak és elmondták véleményüket is. A Kontakt@Co azon szervezetek egyike, akik egy jól felépített, szisztematikus programmal segítik az iskolai bűnmegelőzési munkát. Másik szervezet, a TIBS (Tiroler Bildungsservice), melynek fő célja egy minden iskolai formát érintő struktúra kiépítése. Az iskolákat és intézményeket összekötő hálózat kiterjed a képzéssel és oktatással kapcsolatos szinte valamennyi területre. Délután ellátogattunk a KIJA (Kinder-und Jugendanwaltschaft Tirol) szervezetéhez, akik ifjúság-és gyermekvédelemmel, a gyermekek képviseletével foglalkoznak. A szervezet közel 145 000 gyereket és fiatalt lát el, fenntartójuk a Tiroli tartomány vezetése, de politikailag függetlenek. Elsősorban gyerekek fordulnak hozzájuk segítségért, de gyakran tesznek bejelentést szülők, nagyszülők, szomszédok, illetve tanárok, nevelők is. A gyerekek elsősorban telefonon (ilyenkor mindig visszahívják őket), e-mail-ben, vagy honlapuk vendégoldalán kérnek segítséget tőlük. Problémáik igen változatosak: a hétvégi diszkótól való szülői tiltás megkérdőjelezésétől egészen a gyermekbántalmazásig terjed. Alapelvük az egyenlő bánásmód, gyermekjólét és támogatás. Csütörtökön buszra szálltunk és ellátogattunk az Innsbrucktól 12 km-re, a hegyek között fekvő Zirlbe. A helyi iskolában az igazgató úr, majd a TKS (Tiroler Kulturservicestelle) vezetője köszöntött bennünket. Tirol mintegy 700 iskolája részére szerveznek kulturális programokat, a Landesschulrat für Tirol szervezeteként működnek. Szolgáltatásaik száma és területe az 36
EX CATHEDRA elmúlt 30 évben ugrásszerűen megnőtt: míg az 1974-75-ös tanévben 30 rendezvényük volt, addig 2004-05-ben már 2252 (!). Teljes körű kulturális szolgáltatást végeznek a programkínálatok összeállításától a tájékoztatáson át a rendezvények lebonyolításig. Költségvetésük 56 %-át biztosítja a Tiroli Tartomány, bevételük jelentős része a tanulóktól, iskoláktól származik. Az ismertető után részt vettünk a tornateremben az általuk szervezett dob oktatáson, ahol a gyerekek egy nagy körben ülve, hatalmas konga dobokon tanulták az alapütéseket. Ausztriában már kisiskolás korban elkezdik és szervezik a biztonságos közlekedés alapszabályainak oktatását. Az iskolalátogatás után a Landesschulrat für Tirol közlekedésbiztonsági osztályának vezetője kíséretében betekintést nyerhettünk ebbe a jól kidolgozott, szisztematikusan felépített prevenciós munkába. Ezután részt vehettünk a 4. évfolyamosok kerékpáros óráján, ahol a közlekedésbiztonsági program keretében a gyerekek a különböző forgalmi szituációkban gyakorolták a kerékpáros közlekedés alapszabályait. A közlekedési szabályok elméleti és gyakorlati oktatása után a gyerekek kerékpáros vizsgát tesznek, így 12 éves korukra megszerezhetik „első jogosítványukat”, mellyel már egyedül is részt vehetnek kerékpárral a forgalomban. Mindez jó előkészítése a már 14 éves korban megszerezhető „valódi” jogosítványnak. A kerékpáros oktatás a Raiffeisen Bank által működtetett két „Közlekedési Mobil Iskolával”, azaz kerékpárokkal, sisakokkal, láthatósági mellényekkel és útjelző táblákkal gazdagon felszerelt teherautó segítségével történik. A Club Teherautó „órarend szerint” látogatja az iskolákat. Munkájuk során elengedhetetlen a rendőrséggel való szoros együttműködés, mely a program sikerességének alapfeltétele. A nap zárásaként Absam-ba utaztunk, a tiroli turizmus-és kereskedelmi szakképző Intézetbe (TFBS für Tourismus Absam). A hallgatók a tiroli hotelekben és vendéglátóhelyeken végzett gyakorlati képzésükhöz ebben a központban sajátíthatják el az elméletet, szerezhetik meg az alapjártasságokat. Az iskola hírneve nemcsak Ausztriából, hanem Németországból is vonzza a hallgatókat. A hatalmas tankonyhák és modern előadó termek sokat sejtettek abból, vajon miért olyan népszerű ez az intézmény. Pénteken délelőtt lehetőségünk volt az előadókkal ismét találkozni és a programokon látottakkal-hallottakkal kapcsolatban kérdéseket feltenni. Vendéglátónk összegzésében kiemelte a koordinációs munka fontosságát, hiszen csak egységes szemlélettel és irányítással tudja a különböző területen folyó prevenciós munka és szolgáltatás az iskolai nevelést segíteni, tá37
EX CATHEDRA mogatni. Bemutatta kidolgozás alatt álló projektjüket, melyben a Buddy programhoz hasonlóan a nagyobb gyerekek támogatják és segítik a kisebbeket, de a támogatottak az óvodások és a kisiskolások lennének. A tanulmányút során a támogatási rendszer több területén is megismerhettem olyan ötletet, lehetőséget, melyeket érdemes lenne a hazai gyakorlatban is megvalósítani. Ilyen például: • a tanulói mentorálás rendszerének adaptálása, mely új tartalmakkal tudná bővíteni a diákönkormányzatiságot • bankok, nagyvállalatok bevonása az iskolai támogatási rendszerbe: pl.:kerékpáros oktatás eszköz és feltételrendszerének megteremtése • a rendőrség bevonása és szervezett, állandó jelenléte a prevenciós munkában • gyermekvédő szervezetek mellett a gyermekek jogvédő és segítő szervezetének kiépítése (pl. gyermekbíróság, segély vonalak, infokommunikációs hálózat, on-line fórumok) • a szülők és pedagógusok tájékoztató rendszere • művészeti bemutatók és művészeti oktatások központi szervezése A tiroli Landesschulrat tervező, szervező és koordináló tevékenysége révén nem az iskolákra hárul a lehetőségek és szolgáltatások felkutatása vagy kiválasztása, a pénzügyi háttér megteremtése (pályázatok, támogatók megkeresése), a lebonyolítás, adminisztrálás és szervezés, hanem az Intézet a támogatások rendszerét szolgáltatásként kínálja fel az oktatási intézményeknek. Munkája során olyan külső partnereket is be tud vonni a támogatási rendszerbe, amelyet egy iskola önállóan nem tudna elérni. Lehetővé teszi a különböző iskolatípusok közötti élő kapcsolatot és együttműködést, valamint összehangolja az iskolák külső partnereinek tevékenységét. A támogatási rendszer így gazdaságosabban, szélesebb körűen és hatékonyabban tud működni. A tanulmányút legfőbb tanulsága számomra annak az egyértelmű igazságnak a gyakorlatban való igazolása volt, hogy egy rendszer csak akkor tud rendszerként működni, ha elemeit egymáshoz igazítják, összeillesztik és működését irányítják. Az egyes fogaskerekek talán gyorsak, talán erősek, de egymás nélkül nem tudnak egy nagyobb, átfogóbb rendszert mozgásban tartani. Timák Ildikó igazgató Zrínyi Miklós Általános Iskola
38
EX CATHEDRA
Izlandon gyermeknek lenni a csecsemőkortól az egyetemig Oláhné Szentimrey Zsuzsanna pályakezdő gyógy-testnevelőként dolgozott a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézetben. Az élet úgy hozta, hogy a férje edzői állást kapott Izlandon, így fájó szívvel elhagyták Magyarországot, de csak egy időre! Megkértük Zsuzsit, írjon az izlandi oktatásról, a tapasztalatairól. Az izlandi anyák mindössze hat hónapot maradnak otthon babájukkal. Hat hónapig a fizetésük 80% - át kapják, igaz, választhatják azt az utat is , hogy a fizetésük 40% - áért 12 hónapig maradnak otthon. Ehhez a hat hónaphoz hozzájön az apa három hónapja, amikor ő marad otthon a gyermekkel, szintén a fizetése 80%-áért. A kilenc hónap elteltével egy idősebb bébiszitter foglalkozik a gyermekkel otthon, vagy a nagyszülők segítenek, egészen 18 hónapos korig. 18 hónapos kortól 6 éves korig óvodába járnak a gyerekek (Leikskóla), de gyakran már 5 évesen elkezdik az iskolát. A legjobb óvodákba bejutni nehéz, várólisták vannak. Az is nehezíti az óvodai ellátást, hogy pedagógus hiány van. A spalettán találni a környezetvédelemre nevelő óvodát, kézműves óvodát… stb., ebben nem is tér el az otthoni óvodai választéktól. Ami minden óvodában szembetűnő, ha a hőmérséklet -10 fok vagy esik az eső vagy a hó, a gyerekek a kis anorákjukban akkor is minimum 1 órát játszanak a gyönyörű udvaron. Az iskolai rendszer az óvodaival ellentétben teljesen eltérő hazánkétól. 5-6 éves kortól 16 éves korig járnak a gyerekek általános iskolába, ami 1– 10. osztályt jelent. 1- 4. osztályig, úgymond az alsó tagozatban, óráik 80 percesek, amit felosztanak 2 x 40 percre, s nincs szünet közben, csak tananyagot váltanak. Izlandon csodálatos az, hogy a természeti adottságoknak köszönhetően szinte minden iskolának van tanuszodája, így már elsőtől az órarendbe egyszerűen beépíthető az úszásoktatás. Ami még nagyon izlandi sajátosság, az a lányoknak a kötésóra, amit egészen felső tagozatig tanulnak a gyerekek. Ezután 20 perc szünet következik, amit szintén, ha esik, ha fúj, az udvaron töltenek a diákok. Majd megint 2 x 40 perces tanóra jön egyhuzamban. Az ebédszünet 50 perces, amiből szintén az udvaron töltenek 25 percet. Legkésőbb 14 órakor végeznek a gyerekek. 39
EX CATHEDRA A főváros, Reykjavík Önkormányzata által irányított tanórán kívüli (Frístundaheimili, After-School) programban kaptam munkát ideérkezésünk után két héttel. Ezt a Frístundaheimili rendszert 2000-től vezették be, a dán iskola utáni program mintájára. 2000-ig minden iskolás tanuló kapott egy kulcsot a nyakába, és suli után szépen hazasétált, vagy a nagyszülők, idősebb testvérek felvették őket, és már a délutánt otthon töltötték, vagy egyből mentek edzésre vagy zeneiskolába, és a szülők ott vették fel a gyerekeket. 2000-ben mindössze 1 ilyen intézmény működött a délutáni programmal, majd évről évre növekedett a számuk, mígnem 2008-ra minden kerületnek minimum 1 Frístundaheimilije üzemel. Angolul After-School programnak fordítják. A napközihez hasonlítanám, de igazából teljesen más. Minden ilyen intézmény az iskoláktól különálló épületben található, de nagyon közel, hogy a kicsik is csak átsétálhassanak. Ezt a programot 1 - 4. osztályig vehetik igénybe a szülők, amiért fizetniük kell. Kérhetnek heti 5 napot, de akár csak 1 napot is, hogy vigyázzunk a gyermekre, illetve ha uzsonnát is kérnek, az plusz költséggel jár. 14 órakor érkeznek a kis elsősök, majd folyamatosan érkeznek a nagyobbak. 15 órára az uzsonnát befejezik, majd ezután jönnek a programok. Vagy korcsoportonkénk kis klubbokban játszunk, kézműveskedünk, vagy szabadon játszanak a gyerekek akár az udvaron is, vagy szervezett foglalkozásra kísérjük őket, sportórára, hittanra vagy zeneiskolába. A szülők bármikor jöhetnek a gyerekekért, de a nagyobbak a szülő jóváhagyásával egy bizonyos időben hazasétálhatnak. Nagyon szabad felfogású ez a rendszer, mind a dolgozók, mind a szülők, gyerekek részéről. Például, mikor elkezdtem dolgozni, megkérdeztem, hogy mi is a munkaköri leírásom, mi a cél, a válasz ledöbbentett: „amit szeretnél, amihez kedved van, és a gyerekeknek is”. Ezzel a mondattal többször is találkoztam, ami eleinte furcsa volt, de könnyen megszokható. A következő korcsoportba 5 - 7. osztályosok tartoznak. Annyi a változás, hogy pár órával tovább tanulnak a gyerekek, illetve már nem vehetik igénybe a fent említett programot. Ami még szintén szokatlan, hogy a gyerekeknek nincsen házi feladatuk, nincsenek dolgozatok, csak tesztek, amiknek csak meg kell felelni. Ez az amerikai modellt tükrözi. A harmadik korcsoportban 8. osztálytól 10. osztályig járnak a gyerekek, s itt a hangsúlyt a középiskolára való felkészülésre fektetik, a teszt dolgozatok egyre sűrűbbek. 40
EX CATHEDRA 10 év után az izlandi gyerekek minimum 2 nyelvtudással (angol vagy német és dán) a zsebükben, de jellemzőbb a 3, kezdhetik meg a középiskolai tanulmányaikat. Sajnos, elég gyakran előfordul, hogy 16 évesen úgy döntenek, hogy nem tanulnak tovább, sokkal kecsegtetőbb számukra az, hogy minden szakképesítés nélkül egy nap alatt akár 10 munka közül is választhatnak, így hamar megvehetik az autójukat, szó szerint villoghatnak a pénzükkel, mert sajnos itt ez a „menő”. A többség, aki középiskolába iratkozik, 16 éves kortól 20 éves korig tanulhat tovább. Minden egyes iskolában plusz egy szakmára specializálódhatnak, legyen az pék vagy szociológia szak, mindegy, de már egy szakmával mindenképpen gazdagabbak lesznek 20 évesen. A középiskolai oktatás hasonlít az otthoni főiskolai, egyetemi kreditrendszerhez, a diákok állítják össze az órarendjüket, alakítják a szabadidejüket. Nagyon jellemző, hogy suli után dolgozni mennek valahova akár bolti pénztárosnak, moziban jegyárusnak, bébiszitternek vagy edzőnek stb. A főiskolai, egyetemi képzés a bolognai rendszer elvén működik Izlandon is. Jellemző, hogy sok tanári állást úgy töltenek be, hogy a pályázónak nincs meg a szakirányú felsőfokú végzettsége, csak valamilyen kötelező tanfolyami tanúsítvány, és esetleg pár év elteltével megszerzi a diplomát, de nem a szaktudás megszerzése, hanem a magasabb fizetési kategória miatt. Mivel Izland lakossága mindössze 300 000 fő, ezért az egyetemek, főiskolák száma sem számottevő. Doktori képesítést külföldön szereznek, nagyon sok izlandi tanuló jár Magyarországon a SOTE-ra, illetve Svájcba, Dániába mennek tanulni azok, akik több tudást szeretnének magukba szívni. Sajnos, gazdasági válság van Izlandon is, sőt itt érezhető legjobban. Az izlandi emberekre ennek ellenére jellemző a hihetetlen optimizmus, a túlélési ösztön, az összetartás, és az, hogy nem félnek visszatérni a gyökereikhez, a természethez. Gyönyörű, ahogy védik a természeti kincseiket, halászatukat, és a még meglévő mezőgazdaságukat. Jóleső érzés átélni azt a biztonságot, amit itt tapasztalunk, mind az utcákon, mind amikor a kis gyerekeket látjuk egyedül játszani, vagy példaértékű, ahogyan az autósok betartják a közlekedési szabályokat. Remélem, itthon is egyre több területen tapasztalhatjuk majd a jó gyakorlatot. Oláhné Szentimrey Zsuzsanna gyógy-testnevelő Az információk begyűjtéséhez segítséget nyújtott: Elísabet Þóra Albertsdóttir, www.arsel.is.
41
EX CATHEDRA Comenius városában jártunk Október elején Łeszno város Központi Tanártovábbképző Intézetének (Ošrodek Kształcena Ustawicznego Nauczycieli w Łesznie) meghívására Lengyelországba utaztunk. Hogyan is került sor erre a meghívásra? Az elmúlt tavaszon a Biztonságos Iskola Mozgalom keretében lengyel delegáció érkezett hozzánk, egyik programjuk a József Attila Általános iskolában, mint e mozgalom bázis iskolájában tett látogatás volt. Itt egy gyakorlati bemutatón vettek részt az akkori 1. a. osztályban, ahol az iskolánkban már több mint 6 éve működő lovagprogram egy foglalkozását tekintették meg, utána pedig egy rövid ismertetőt nézhettek meg a program egészéről. Tetszésüket oly annyira elnyerték a látottak, hogy a következő képzési programjukra és konferenciára bennünket is meghívtak. Łeszno Lengyelország Wielkopolske tartományának egyik közepes nagyságú városa, nem messze Poznantól, mintegy 80000 lakossal. Történelmi városközpontját a Városháza tornyos épülete uralja, körülvéve barokk, rokokó, és klasszicista lakóházakkal. A városközpontban található mind a Tanártovábbképző Intézet, mind az az iskola, amelynek vendégei voltunk. A Belvárosi Általános Iskolában október 9-én gyakorlati bemutatót tartottunk 25, különböző településről érkezett pedagógus előtt, az iskola egyik 3. osztályával. Természetesen a meghívók biztosítottak tolmácsot. A gyerekekkel hullámpapírból pajzsot készítettünk, amelyre mindenki saját címert választhatott. Közben megbeszéltük a címer szerepét, elkészítésének szabályait, a pajzs használatát és a védekezésben betöltött szerepét. A foglalkozás után csillogó szemmel vitték haza elkészített remekeiket a nebulók, a tanáraikkal pedig rövid eszmecserére került sor. Másnap egy nemzetközi konferencián tartottunk előadást a múzeumpedagógiáról és a segítségével lebonyolítható Lovagprogramról. Lengyel kollégáink nagy érdeklődéssel hallgatták mondanivalónkat, annál is inkább, miután náluk a múzeumpedagógia még ismeretlen terület. Hogy nem csak udvariasan meghallgattak, arra bizonyíték a feltett kérdéseken kívül az is, hogy még ott a konferencián felajánlotta az egyik iskolaigazgató, építsünk ki testvériskolai kapcsolatot egymás közt. Ennek igazán örültünk. A konferencián megtudtuk, hogy lengyel kollégáinkat is hasonló problémák foglalkoztatják, mint minket, a képzések helyi igényekhez való alkalmazkodása, a felduzzadt adminisztráció, a nevelés és oktatás egyensúlya.
42
EX CATHEDRA A látogatás során szembesültünk azzal, hogy a mi módszerünk egyfajta lehetőség a megoldás felé vezető úton.
Szepesházyné Kurimay Ágnes és Palotainé Simon Ilona József Attila Általános Iskola
43
EX CATHEDRA Egy finn-magyar barátság kezdete A tanév végén a nyári szünet közeledtével a legtöbb tanár és tanító a jól megérdemelt pihenését várja. Ezen a nyáron rám és két kiváló hetedikes tanulóra azonban még szebb élmények vártak, mint amit egy átlagos nyári szünet tartogathat: tíz csodálatos napot tölthettünk el Finnországban, egy nemzetközi diáktáborban. De hogyan is csöppentünk mi bele ebbe a különleges kalandba? Az észak-európai ország egyik városa, Vantaa és Pesterzsébet ebben az évben vette fel egymással a kapcsolatot. Az együttműködés keretében hívtak meg két diákot és egy kísérőt az idén már 30. alkalommal megrendezett táborukba. A Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Logopédiai Intézet igazgatója, Loncsák Judit engem kért fel erre a feladatra, a két tanulónk: Moroz Viktória és Tóth Norbert mellé. 2008. június 28. és július 7. között megismerhettük a finn emberek barátságos vendégszeretetét, ételeik, nyelvük, kultúrájuk színességét. Az első két napon Vantaa városát fedeztük fel. A következő hét napot Kukonnotkoban, Vantaatól nem messze, az erdő közepén, egy csillogó vizű tó mellett töltöttük. A táborban Észak-és Közép-Európa, Afrika, a Közel-Kelet és Kína 12-15 éves kisdiákjai és kísérőik vettek részt. A faházakban együtt lakó gyerekek együtt játszottak, dolgoztak, feladatokat oldottak meg, így a tábor végére sok új barátság köttetett. Bemutattuk tábortársainknak hazánk kulturális értékeit, tájait és pár ránk jellemző ételt, tárgyat, mindeközben mi is megismertük a többiek szülőföldjét, otthonuk szépségeit. A tíz nap hamar eltelt, máris búcsúznunk kellett a finn táj szépségeitől, a kellemes nyári időjárástól, és legfőképp vendéglátóink és barátaink szeretetétől. Mindeközben három finn fiatal érkezett Pesterzsébetre a csereprogram keretén belül. Két napot töltöttek el Budapesten Huszák Tihamérné igazgatóhelyettes és Gyüre Zsuzsa angol tanár társaságában és idegenvezetésével. Megismerhették szűkebb pátriánkat, Pesterzsébetet és a főváros legnevezetesebb látnivalóit. Nagy élményt jelentett nekik a séta az Állatkertben, elefántot is itt láttak először élőben. A Városligeti séta és a Santana koncert egyenesen lenyűgözte őket. A Budai vár, a Mátyás templom, a hidak cso44
EX CATHEDRA dálattal töltötték el mindhármukat, és emellett persze az időjárás is, ami végig kegyes volt hozzájuk. Eztán egy hetet töltöttek Vörösmartys gyerekekkel az iskola által szervezett Mezőkövesd, Zsóry-fürdői táborban. Itt az egri kirándulás és a Szépasszonyok völgye jelentett számukra nagy élményt, illetve az Éliás Zoltánné táborvezető testnevelő tanárunk által öszszeállított tábori programok. Nagyon jól érezték magukat és szívesen térnének vissza hozzánk. Bízunk benne, hogy ez a csereprogram még nagyon sok élményt tartogat számunkra a jövőben is.
Demeterné Dózsa Viktória angol-történelem szakos tanár Vörösmarty Mihály Ált. Isk. és Log. Int.
45
SZÖRFÖZÉS NEVELÉS – NEHÉZSÉGEK ÉS KIÚTKERESÉS Pesterzsébeti Pedagógiai Hét 2008. október 7-14. A kerületben munkálkodó pedagógusok sajnálattal tapasztalják, hogy az agresszív magatartás, a mások kárára történő érdekérvényesítés egyre inkább terjed óvodáinkban és iskoláinkban. Ahhoz, hogy a problémamegoldás eredményhez vezessen a közoktatási intézményekben, szükséges a szemléletformálás, a pozitív énkép kialakítása és végül a módszertani repertoár bővítése. Mindezek az utak bejárásához nyújtunk segítséget a tanév kiemelt rendezvényeivel. Az októberi programokon előadásokkal érzékenyítettünk a problémára. Hagyományainkhoz híven a témához tavasszal bemutató foglalkozásokat, tanórákat szervezünk. Következő írásunkban öszszefoglaljuk a programokkal való elégedettségi mérés eredményeit. Az Őszi Pesterzsébeti Pedagógiai Hét rendezvényeinek összesen 435 résztvevője volt az aláírt jelenléti ívek szerint. Ez rendkívül magas szám, különösen akkor, ha a kerületi pedagóguslétszámot nézzük, amely kb. 520 fő. Az idén új kérdőívvel mértük a rendezvényekkel való elégedettséget. Reméltük, még sokrétűbb visszajelzést kapunk majd a fontos kérdésekről, és a kérdőív kitöltése egyszerűbb lesz. Összesen 214 db kérdőív érkezett vissza hozzánk. - Hogyan vélekednek vendégeink a pedagógiai hét kínálatáról? 1. Előadások: 2. Kiválasztási szempont: 1.1. mennyisége 1.2. kínálata téma előadó időpont kevés 6 % nem megfelelő 0% 25 % megfelelő 91 % megfelelő 53 % 79 % 21 % túl sok 3 % jó 47 % A fenti táblázat jól mutatja, hogy a kollégák szerint elegendő a hat előadás. Az óvodapedagógusok és a tanítók közül néhányan kevésnek tartották a nekik szóló rendezvényt. A pedagógusok majdnem fele írta, hogy a pedagógiai hét kínálata tartalmi szempontból jó volt.
46
SZÖRFÖZÉS - Mi befolyásolja leginkább a program kiválasztását? A jelentkezők többsége a címből kikövetkeztethető téma alapján választotta az adott előadást. Az általunk szervezett öt előadásnál a jelentkezők közel 10%-a jelezte, hogy választását az előadó személye határozta meg. A csütörtök délutáni első előadó, Dr. Bagdy Emőke, aki olyan ismert szaktekintély, hogy a hallgatóság 57%-a kifejezetten ő miatta jött el a programra. A visszajelzések szerint nem kellett csalódniuk. Befolyásoló tényező még az időpont is: átlagosan 25%-nál, de a napközis pedagógusoknál ez az arányszám természetesen magas, eléri a 65%-ot. - Milyennek látták a válaszolók az előadásokat? A kérdőív összeállításakor megkerestük azt a 3 legfontosabb elemet, amely alapján leginkább eldönthető, hogy a kollégák mennyire vannak megelégedve egy előadással. Ez a három elem: szakmai megalapozottság, előadói stílus és használhatóság. Úgy döntöttünk, hogy az egyszerűség kedvéért csupán három fokozatú skálát használunk a minősítésre. A kérdőíveken megadott válaszok eredményeit e három elem szerint csoportosítva adjuk most közre. Adott előadással való elégedettség: kompetencia tekintetében hasznosíthatóságot tekintve szakmai előadói 1. Petkes Csaba: Önálló tanulás, mint az érvényesülés záloga résztvevő:39 fő 31 db kérdőív (79%) nem megfelelő 0% 0 % egyáltalán nem 0% megfelelő 3% 3 % részben 26 % kiváló 97 % 97 % nagy mértékben 74 % 2. Horváth Attila: Arizona program, avagy lehetőség a konfliktusok kezelésére résztvevő:73 fő 45 db kérdőív (62%) nem megfelelő 0% 0 % egyáltalán nem 5% megfelelő 33 % 47 % részben 88 % kiváló 67 % 53 % nagy mértékben 7%
47
SZÖRFÖZÉS Adott
előadással való elégedettség: kompetencia tekintetében hasznosíthatóságot tekintve szakmai előadói 3. Zsolnai Anikó Óvoda-iskola tapasztalatai a szociális kompetencia területén résztvevő:55 fő 25 db kérdőív (45%) nem megfelelő 0% 0 % egyáltalán nem 12 % megfelelő 25 % 44 % részben 44 % kiváló 75 % 56 % nagy mértékben 44 % 4. Bagdy Emőke: Hogyan dolgozzunk az agresszióval? résztvevő:159 fő 58 db kérdőív (36%) nem megfelelő 0% 0 % egyáltalán nem 0% megfelelő 5% 7 % részben 22 % kiváló 95 % 93 % nagy mértékben 78 % 5. Sipos Endre: Lelkiállapotok tükröződése a gyermekrajzokban résztvevő: 70 fő 33 db kérdőív (47%) nem megfelelő 0% 0 % egyáltalán nem 0% megfelelő 27 % 30 % részben 76 % kiváló 73 % 70 % nagy mértékben 24 % 6. Máthé Lajos: A testi és lelki egészség megőrzésének lehetőségei résztvevő: 39 fő 22 db kérdőív (56%) nem megfelelő 5% 5 % egyáltalán nem 9% megfelelő 14 % 23 % részben 59 % kiváló 82 % 73 % nagy mértékben 32 % A táblázat adataiból kitűnik, hogy vendégeink az előadók szakmai felkészültségével voltak leginkább megelégedve: összességében „kiváló” osztályzatot adott a hallgatóság 82%-a. Az előadói kompetenciákat ehhez képest kevesebben, a résztvevők 74%-a minősítette kiválónak. A pedagógusok 43%-a jelezte azt, hogy nagy mértékben, 53%-uk pedig részben tudja az előadásokon elhangzottakat hasznosítani. A kapott átlagértékek bizonyítják, hogy szakmailag sikeres rendezvényt szerveztünk a kerületi pedagógusoknak, illetve meghívott kedves vendégeinknek. A zárt végű kérdések után módjában állt a válaszolóknak megfogalmazni pozitív, illetve negatív élményeit a programmal kapcsolatban.
48
SZÖRFÖZÉS Nagyon köszönjük az őszinte véleményeket, amelyekből most egy csokorra valót gyűjtöttünk össze. Jól éreztem magam, mert: 1. jó hangulatú, humoros előadás volt, előa. használható, konkrét módszereket kaptunk. 2. láttunk egy esetleges kiutat (van előa. akinek sikerült); érdekes, életszerű volt, sok gondolatot ébresztett bennem. 3. intenzív módon, beszélgetést kezelőa. deményezett velünk a témában; gondolkodásra késztetett; fontos az óvoda és iskola közötti zökkenőmentes átmenet megoldása! 4. hihetetlen tudását úgy adta át, hogy előa. érthetővé tette számomra; érzelmileg is megérintett; fantasztikus volt. 5. humoros, laza, igazi pedagógus, aki előa. átéli a gyerekek világát; táncot tanítok és végre valaki megerősített! 6. a hallottakon érdemes elgondolkodelőa. ni; új megvilágításba helyezte a témát; sokat tanult; átvizsgálhattam a tudásom.
Az zavart, hogy: rövid volt az idő. nem mondták el a problémákat, illetve hogyan győzték le; túl hosszú volt a bevezetés; több ponton kötekedhetnének a gyermekvédő szervezetek. megszólalt többször is a telefon; a lényegről (ami miatt jöttem) csak az utolsó negyed órában volt szó. kényelmetlenek a székek és szoros a hely; amiről nem esett szó, arról folytatást várok. mennyi mindent nem tudok még. általánosította a negatív példákat; ugyanezt már tavasszal előadta, és a tavalyi folytatására számítottam.
A szervezéssel kapcsolatos észrevételeket megszívleljük, és jövőre megtartott rendezvényünkön szeretnénk majd ezeken javítani. A dicsérő véleményeket az előadók nevében megköszönjük. Reméljük, jövőre is tudunk ilyen színes programmal jelentkezni. Itt köszönjük meg a Fővárosi Közoktatás-fejlesztési Közalapítványnak, az Apáczai és a Mozaik Kiadónak, hogy támogatták rendezvényünket. A résztvevők véleménye alapján összeállította: Szekeres Lászlóné igazgatóhelyettes
49
SZÖRFÖZÉS Diákparlamenti élményeim
A 2007-2008-as tanévet az Országos Diákparlament lebonyolításával kezdtük, melynek a visszhangjaként nagyon sok iskola diákjaiban megfogalmazódott, hogy milyen nagy szükség lenne az iskolák közötti kommunikációra. Ennek a kérésnek, és a PIGYÖ választások aktualitásának próbáltunk eleget tenni azzal, hogy az idei tanév első nagy kerületi eseményeként megrendeztük a diákparlamentet. A diákparlament a kerületi diákoknak fontos esemény, melyet 2 évente hívnak össze, ám a 2007-es diák-küldött közgyűlés után „rendkívüli” ülésre került sor. Valamennyi általános iskolánk képviseltette magát, s a középiskolások közül is sokan érdeklődtek. Az ülés kezdetén az együttműködés jelét kimutattuk, s a napirendet egyhangúlag elfogadtuk. A plenáris ülés előtt Komoróczy László alpolgármester úr mondott beszédet. Ezután egy igencsak fárasztó plenáris ülés következett. Négy előadó beszélt változatos témákról: agresszió, forrásteremtés, diákjogok, a DÖK (diákönkormányzatok) fejlesztése. Amikor „kitántorogtunk” az ülésről sáskahadként szabadultunk rá a szendvicsekre, ami hamarosan el is fogyott, s a későn érkező Ildikó néni (akit nagyon szeretünk) már csak a hűlt helyét találta. Utána mindenki elvonult a szekcióülésekre, ahol külön csoportokban, részletesen kiveséztük a plenáris ülésen már elővezetett témákat. A szekcióülés végén nehezen, de megválasztottuk azt, aki beszámolt a szekciókban elhangzottakról. Még egy utolsó nekifutásként meghallgattuk az iskolák beszámolóit. A program zárszavát Majoros József osztályvezető úrtól hallhattuk, aki elmondta, hogy a PIGYÖ (Pesterzsébeti Ifjúsági és Gyermekönkormányzat) képviselőtestületét az októberi képviselőtestületi ülésen a polgármester úr felesketi. Oláhné Horváth Ildikó a PIGYÖ felnőtt segítője pedig azzal zárta be a diákparlamentet, hogy a PIGYÖ-sök Dömsödön október 3-5-ig a csapatépítő tréningen, míg a többiek 2 év múlva újra találkoznak. Révész Nándor 8.a. József Attila Általános Iskola 50
SZÖRFÖZÉS PIGYÖ-sök a Neptunban! A szeptemberi PIGYÖ (Pesterzsébeti Ifjúsági és Gyermekönkormányzat) választások után októberben 3 napos csapatépítő tréningen vettek részt a megválasztott képviselő-testületi tagok. Egymást nem ismerve indultak útnak, de három nap múlva boldog kis csapatként érkeztek vissza. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a PEPI (Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet), aki összehívta az erzsébeti iskolák fiatalabb-idősebb diákjait. Céljuk, hogy a diákok jobban megismerjék egymást és az iskolákban folyó diák-önkormányzati munkát, valamint, hogy összehangolt csapattá szerveződjenek. Így történt, hogy 16 egymásról szinte semmit sem tudó ember találkozott az erzsébeti vasútállomáson 2008. október 3-án. Vacogtunk a változékony, igen szeles időben, de már alakulgattak a kis társaságok. Nem tudtuk, mi a másik neve, vagy honnan jött, de beszélgettünk és barátkoztunk. Mire befutott a vonat, a feszültség feloldódott. A félórás út alatt már a vonat zakatolását is nehezen lehetett hallani a vidám zsivajtól. Még az sem zavart minket, hogy Ildikó néni (PIGYÖ felnőtt segítője), Laci, Szilvi és én (Nándi) kilométeres gyaloglás elé néztünk, mivel a kisbusz megtelt. Legnagyobb örömünkre Zsolt kocsival elénk jött és megmentett. Így már alig negyedóra múlva az ágyunkra pakoltunk. Nem kellett sok idő, és már a röplabdapályán ütöttük a labdát. Mire az ebédhez értünk, nem maradt ki senki a traccspartiból. A délutánt megkímélte az eső, így az ismerkedős játékok, melyet Ikó (Ildikó néni) vezényelt le, még a szabadban történtek. Este a szobákban már buli zajlott…. Másnap: Eső, eső, eső, mégpedig vigasztalanul. De furcsa mód nem zavart senkit. A csapatépítő tréner Nándi (Langó Nándor) benti játékokkal készült, igen fárasztó 2 x 3 órás blokkokban. Ám a csapat kimeríthetetlen lelkesedése nem csillapult, a játékok során kiderült, hogy a hivatalos besorolásban buták, de lelkesek vagyunk. Estére már nem esett, de veszettül fújt. Egyesek futottak, mások sétáltak, és rémtörténetekkel riogatták egymást. Voltak, akik bulit szerveztek, amin mellesleg mindenki részt vett… 2008. október ötödike: ötletbörze, enyhülő idő, fogalmazás, polgármester és alpolgármester választás és visszautazás. Ezekkel a szavakkal a nap öszszefoglalható. Reggel, a pakolás után órákon át tartó viták után, én írtam 51
SZÖRFÖZÉS meg a beszámolónkat a táborról. Ezalatt sokan rajzolgattak a vendégkönyvbe, mások beszélgettek vagy próbálták kitalálni a logónkat. Polgármesternek Szabó Szilviát választottuk, aki az Eötvös Lóránd Szakközépiskola 10.-es tanulója. Az alpolgármesteri tisztségen ketten osztoznak úgy, mint a „nagyoknál”: Zombori Zsófia a Stromfeld Aurél Általános Iskolából, valamint Barcsa Mónika a Hajós Alfréd Általános Iskolából. A választás után sajnos ki kellett rángatni a cuccokat a házból, és a mikrobuszba a Zsolti kocsijába, majd onnan pedig a vonatra szálltunk. Mikor beszéltünk, csak egy dolog volt biztos: lehet, hogy nem itt, lehet hogy nem ekkor, DE AZ TUTI, HOGY UGYANAZOKKAL találkozni fogunk !!!!!!!
Révész Nándor sajtóreferens a PIGYÖ képviselő-testület nevében
52
SZÖRFÖZÉS
„Millenniumi és Szent István Kupa” „1848, te csillag…” A „Millenniumi és Szent István Kupa” történelmi vetélkedőket az idén már 9. alkalommal rendezte meg Intézetünk. Témájául ez alkalommal az 1848-1849-es forradalom és szabadságharcot választottuk, az esemény 160. évfordulója alkalmából. A verseny anyagát 1848. március 15-től 1849. október 6-ig terjedő időszak eseményei, a korszak jelentős történelmi személyiségei és hadvezérei adták. Úgy gondoljuk, ma is elgondolkodtató a nemzetté válás, az identitástudat, a haza szolgálata, a nemzetiség kérdése, melyeket e korszak kiemelkedő egyéniségei már akkor megfelelően tudtak kezelni. Méltán állhatnak példaként ifjúságunk előtt. A verseny három fordulós volt, ami szeptember közepétől indult. 12 általános iskolai, és 8 középiskolai csapat nevezett be. Az első fordulóban egy múzeumi sétálólapot kellett kitölteni a csapatoknak a Hadtörténeti Múzeum „Fényesebb a láncnál a kard” című kiállításán. Másodikként egy számítógépre írt bemutatót kellett készíteni a csapatoknak, melynek témája a korszak egy kiemelkedő személyiségének bemutatása volt. A szóbeli döntőn (harmadik forduló) ezt az anyagot előadták a csapatok. A helyszínt hagyományosan a Csili Művelődési Központ biztosította. A zsűri elnöke Komoróczy László alpolgármester, a zsűri tagjai: Somogyváry Géza – Pesterzsébet Díszpolgára, Bánhegyi Ferenc – történelemtanár, az Apáczai Kiadó tankönyvszerzője és Majoros József – az Oktatási Kulturális és Sportosztály osztályvezetője voltak. A versenyt a Nemzeti Kulturális Alap és az Apáczai Kiadó támogatta. A versenyen a következő eredmények születtek:
53
SZÖRFÖZÉS „Millenniumi Kupa”eredmények: 1. hely: Lázár Vilmos Általános Iskola: „Jurátusok” csapata: Balogh Bence, Schindler Lóránt, Vogel Csongor Felkészítő tanár: Dr. Kovács Andrásné 2. hely: József Attila Általános Iskola: „Lovagok” csapata: Jőrös Bence, Öregdi Sándor, Kovács Tamás Felkészítő tanár: Pongráczné Krizmanits Mária 3. hely: József Attila Általános Iskola: „Nemzetőrök” csapata: Kassai Ádám, Kiss Beatrix, Révész Nándor Felkészítő tanár: Asquiné Papp Klára „Szent István Kupa” eredmények: 1. hely: Pestezsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola „10. Utászkar” csapata: Mestyán Bernadett, Németh Szilvia, Vida Brigitta Felkészítő tanár: Weidinger Mária, Molnár Mónika 2. hely: Baross Gábor Általános Iskola és Szakiskola „Fiatal Magyarország” csapata: Berényi Albert, Somodi Zsolt, Kálmán Zoltán Felkészítő tanár: Hegedűs Mónika 3. hely: Gróf Széchenyi István Általános Iskola, Szakiskola és Gimn. „Hídember” csapata: Horváth Klaudia, Szabó Brigitta, Nyári Vivien Felkészítő tanár: Főzőné Kovács Klára A két Kupát hagyományosan az október 23-i kerületi ünnepségen vehették át a csapatok, a Fáklyás futás győzteseivel együtt. Minden versenyzőnek és győztesnek gratulálunk! Bondor Mária történelem szaktanácsadó
54
SZÖRFÖZÉS Fáklyás emlékfutás Jubilálunk, immár 10. alkalommal került megrendezésre Pesterzsébeten a hagyományossá vált fáklyás váltófutás. Az idén 5 középiskola és 9 általános iskola mellett a Pesterzsébeti Ifjúsági és Gyermekönkormányzat is képviseltette magát. Marsi Zsolt, a Baross Gábor Általános Iskola és Szakiskola tanulója- a PIGYÖ képviseletében- egyedüli indulóként teljesítette a teljes távot. A Juta-dombnál a felsorakozott csapatok előtt, az 1956-os eseményekre emlékezve Somogyváry Géza, Pesterzsébet díszpolgára szólt a fiatalokhoz. A koszorúzás után az ’56-os Szövetség tagjai fellobbantották a forradalom lángját. Az iskolák képviselői elhelyezték a megemlékezés virágait, és a lángról meggyújtották a fáklyákat, melyek a futásnál váltóbotként is szolgáltak. A váltófutás gyors és biztonságos lebonyolítását könnyítette, hogy busszal juthattak el a gyerekek a váltópontokra, illetve a leváltott futókat az Emlékezés terére szállították. A rendőrség biztosította a futók biztonságát, de jó célt szolgáltak a láthatósági mellények is. A rajtra az ünnepség után került sor. Az Emlékezés terére elsőként az Eötvös Loránd Szakközépiskola tanulója érkezett, ezzel megnyerve a középiskolák versenyét. Az általános iskolák futói közül a Hajós Alfréd Általános Iskola csapata bizonyult a leggyorsabbnak. A rövid ünnepség után a csapatok emléklapot vehettek át az egykori események résztvevőitől, és a két győztes iskola képviselője fáklyájával meggyújtotta az Emlékezés lángját, mely a helyi hagyományok szerint november 11-ig ég. A két győztes csapat október 22-én, a koszorúzáson vette át a megérdemelt kupát. Kántor Anikó, Varga Sándor sportszervezők 55
SZÖRFÖZÉS „ Füstmentes osztályok” pályázat
A 2007/2008-as tanévben írta ki az ÁNTSZ a 7-8. osztályosok részére a „Füstmentes osztályok” pályázatot, melyről az egyik nyertes csapat az alábbiakban számol be. Iskolánk védőnője, Dr. Hodvogner Lászlóné lelkesen biztatta az érintett osztályfőnököket, hogy vegyenek részt a többfordulós pályázaton. A fődíj 200.000.-Ft , tehát nagy volt a tét. Az osztály tanulóival ismertettem a feltételeket, mely szerint a pályázaton induló tanulók nem dohányozhatnak. Diákjaim reagálása alapján nem láttam akadályát a nevezésnek. Mikor meghallották a fődíj összegét, nagy lelkesedést tanúsítottak a verseny iránt. A feladatlapokat minden hónap elején lehetett az ÁNTSZ honlapjáról letölteni, de az osztálynak a védőnő is hozta nyomtatott formában. A feladatok érdekesek voltak, a tanulók – életkoruk ellenére – remek ötletekkel álltak elő, és időnként nagyon meglepő válaszokat adtak. Az egyik igen ötletes feladat pl.: 1.) Számítsák ki, hogy ha egy családban két fő dohányzik, hány forint kiesést jelent a családi kasszából tíz év alatt a cigarettára költött pénz, ha egy doboz cigaretta ára 500 forint és mindkét fő egy-egy dobozzal szív naponta? Megoldás: 1 év 365 nap, a 10 év az 3650 nap, ha mindkét felnőtt egy-egy dobozzal szív naponta, akkor ennek költsége 2x500 azaz 1000 forint. Így a 10 év alatt cigarettára költött pénz: 3650x1000 = 3.650 000 Ft. Ez az összeg csak akkor valós, ha a cigaretta ára nem emelkedik. 2.) A cigarettán túl milyen egyéb költség merül fel a dohányzás esetén 10 év viszonylatában?
56
SZÖRFÖZÉS Megoldás: Abban az esetben, ha igyekszünk mindent figyelembe venni, a járulékos költségek igen szerteágazóak lehetnek. Néhány példával szemléltetve: - a lakás szellőztetése következtében megnőhet a téli hónapokban a fűtés számla - a lakásban lévő textíliákat sűrűbben kell mosni, mert a dohányfüstöt megköthetik - hamutálak vásárlása - a rágyújtáshoz szükséges öngyújtók költségei közelítő számítással: Ha két ember dohányzik, akkor 2 db gyújtóra van szükség, tételezzük fel, hogy két hétig működik, mert addig nem fogy ki. Számításunkban az öngyújtó ára 100 Ft/db. Ekkor, ha egy évben 52 hét van és 2 hétig használnak 1 gyújtót, akkor évente 25 db kell egy embernek. Mivel ketten dohányoznak, így 52 gyújtó kell egy évben ez 5200 Ft, ha 10 évre viszonyítva vizsgáljuk, akkor 52 000 Ft ez a költség. Ezek a költségek a családokat terhelik, de a dohányzás egészségkárosító hatása miatt a családtagok gyógykezelése a többi ember által befizettet járulékokból történnek. Kérdés volt még, hogy mire lehetne ezt a pénzt felhasználni, és konkrétan az osztály tanulói mire fordítanák. Első ötlet az iskola felújítása volt, ezzel mindenki egyetértett. Ezt a gondolatot szőtték tovább, hogy mit újítanának fel, és mit változtatnának az iskolán. Elhangzott a focipálya korszerűsítése, a tantermek szépítése, egy uszoda építése és különálló kosárpálya kialakítása. Érdekesnek találták a gyerekek még az interjúkészítést egy dohányzó és egy nem dohányzó emberrel, illetve az egyik feladatnál ötleteket kellett írni, hogyan lehetne a „füstmentességet” szélesebb körben reklámozni. A gyerekek aktívak voltak, sokat viccelődtek, és sok-sok humorral fűszerezték a munkát. Például arra a kérdésre, hogy mit csinálnának a főnyereménnyel, az alábbi választ adták: „Megfizetnék Uri Gellert, hogy az iskola dohányzó diákjait leszoktassa a dohányzásról”. 57
SZÖRFÖZÉS Az utolsó feladatot az osztálykiránduláson készítettük el. Csapatnevet és szlogent kellett választani. Ez a feladat csapatépítésnek is kiváló volt. Izgatottan vártuk az eredményhirdetést, amin – meglepő módon – csak 5 diák képviselhette az osztályt. Ez kellemetlenül érintette őket, de nagyon örültek, és büszkék voltak magukra, mert megnyerték a pályázatot, bár holtversenyben egy másik iskola osztályával. Ami számomra szintén meglepő volt, hogy a holtversenyben lévő két csapat közül sorsolással választották ki a 200e Ft nyertesét. Ezt igazságtalannak tartottuk! Sajnos, a sorsoláson a szerencse nem nekünk kedvezett, így nem tudtuk Uri Gellert meghívni az iskolánkba. Örömmel nyugtáztuk azonban, hogy így is sok szép ajándékban részesültünk. „a 7. osztály tanulói” Gr. Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola
58
SZÖRFÖZÉS Könyvtárostanárok és közkönyvtárosok dél-pesti régiós találkozója 2008. október 7-én került megrendezésre a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár XX/2. sz. könyvtárában a dél-pesti könyvtárostanárok és közkönyvtárosok konferenciája. A rendezvényt Majoros József, a Pesterzsébeti Önkormányzat Oktatási, Kulturális és Sportosztály vezetője nyitotta meg, továbbá megtisztelte jelenlétével a rendezvényt Szabados Ákos polgármester is. Mindketten kifejtették, hogy mennyire fontosnak tartják az iskolai könyvtárak, a közkönyvtárak és a művelődés ügyét. A megjelent vendégek több témában is hallhattak előadást. Dr. Fodor Péter / FSZEK főigazgatója/ a könyvtári protokollról, Hoch Zsuzsanna /könyvtárpedagógiai szakértő/ a párbeszéd fontosságáról beszélt. Kovács Éva /FSZEK dél-pesti régiójának igazgatója/ előadása igyekezett rávilágítani arra, hogy hol vannak azok a kapcsolódási pontok, ahol mi, mint iskolai könyvtárosok és ők, mint közművelődési könyvtárosok találkozhatunk. Vitányi György /Karácsony Sándor Általános Iskola igazgatója/ egy Csepelen működő kettős funkciójú könyvtárat, Tóth Viktória /könyvtári szaktanácsadó/ pedig az együttműködést a ferencvárosi könyvtárak között mutatta be. Összefoglalva elmondható, hogy az előadások igyekeztek szerteágazóan ismertetni a területet. A kerületek iskolai könyvtárai kiállítással mutatkoztak be. A XX. kerületi iskolai könyvtárosok nagyon szép, színvonalas anyagot gyűjtöttek össze, melyről úgy gondoltuk, hogy érdemes szélesebb körben is megtekinteni. Januárig a kiállítás megtekinthető a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézetben. Az érdeklődők ízelítőt kaphatnak abból, hogy mennyi mindenre ad lehetőséget egy iskolai könyvtár.
Simon Krisztina könyvtáros
59
SZÖRFÖZÉS Elkésett búcsúzás Varga Norbertnétól A szerző kérésére közöljük az alábbi írást. Elment egy kolléga, egy vezető. Feltűnés nélkül, csendben, ahogy érkezett. Ez a tanév már nélküle kezdődött. Merész döntés volt, amikor megpályázta az igazgatói állást, két olyan előd után, akik húsz-húsz éven át vezették a kerület egyik legeredményesebben működő iskoláját. Noha volt vezetői előélete (előző iskolájában helyettes volt), otthona is a kerületünkhöz kötötte - az iskola és a tantestület ismeretlen volt számára. Nem volt könnyű a helyzete azért sem, mert helyettesei is először láttak el vezetői feladatot. Nagy tervekkel, lelkesedéssel látott munkához. A hagyományok ápolása mellett új hagyományokat teremtett. Azon fáradozott, hogy az iskola jó hírét megőrizze és megőriztesse kollégáival. Menedzser típusú vezető volt. Az épületbe lépve feltűnhetett mindenkinek az otthonosság, a tisztaság. A bejárat közelében új irodát és titkári szobát alakíttatott ki, olyat, mely valóban méltó volt hazai és külföldi vendégek fogadására. Újult a tornaterem, megvalósult a sportudvar, felújult a kisudvar, hogy csak néhányat említsünk fejlesztéseiből. Új helyiséggel bővíttette a könyvtárat, függönyöket, sötétítőket varrt. Az ebédlőt is csinosította. Támogatta az alulról jövő kezdeményezéseket, ha az iskola érdekét szolgálták. Először ebben az iskolában neveztünk el termet régi kollégáról, melyet még két teremnévadó követett. Iskolánk a Bűnmegelőzési program bázisiskolája lett, külföldi kapcsolatokkal. Múzeumpedagógusok munkája pótolja a sokszor hiányos családi nevelést, segítik a kollégák munkáját. Immár második éve német nemzetiségi osztályok tanulnak a falak között. Vezetése idején lettünk 75 illetve 80 évesek. Méltón ünnepeltünk. Szeretettel fogadta az elsősöket, tarisznyát varrt részükre, emléklapot is kaptak, akárcsak a nyolcadikosok búcsúzáskor. Évnyitók alkalmával az iskolajelvényt nyolcadikosok tűzték az elsősök blúzára, ezáltal is az attilás büszkeség magját ültetve el. Mindez 10 év fáradozásának töredéke. Munkáját elismerték? Azt hiszem, nem. Nem tudom. Legyen ez az írás az elismerés pótlása és búcsúzás. Ferenczi Mária könyvtárostanár József Attila Általános Iskola 60
SZÖRFÖZÉS Bemutatkozunk…. A fenti címmel indítjuk útjára sorozatunkat, mely minden számban bemutat egy tankönyvkiadót.
Mozaik Oktatási Stúdió A Mozaik Oktatási Stúdió 1990-ben alakult, míg mára a hazai oktatási piacon az első 3 tankönyvkiadó közt tartják számon. A Mozaik Kiadó 100%-ban magyar vállalkozás, 60 lelkes és kreatív dolgozója van, és több mint 100 szerzővel áll kapcsolatban. Kiadványai hatalmas elismerést aratnak mind az iskolák körében, mind a különböző könyvszakmai fórumokon, ahol eddig egyedülálló számban gyűjti a díjakat: Tankönyvi tetszésdíj, Hun Didac Ezüst és Arany Díj, Szép Magyar Könyv Különdíj és Oklevél. A kiadó nemcsak a Budapesti, de a Frankfurti Nemzetközi Kiállításon is évről évre megméreti magát. A kezdetben tankönyvi kiegészítőket, segédkönyveket, alternatív tankönyveket készítő kiadó immár közel hétszáz kiadványt jelentetett meg. Az olvasni tanuló általános iskolásoktól a felvételiző középiskolásokig, sokan használják a kiadó gondozásában megjelent tankönyvsorozatok, szöveggyűjtemények, gyakorló munkafüzetek, atlaszok mellett az otthoni felkészülést segítő példatárak és felvételi feladatgyűjtemények sorát. A Mozaik Kiadó fennállása óta kiemelt szerepet vállal a pedagógusok módszertani továbbképzése és az iskolák szakmai támogatása terén. Tankönyvszerzők, szakértők, nagy gyakorlattal rendelkező tanárok tartanak módszertani előadásokat, fórumokat az érdeklődő pedagógusoknak. Ezek a népszerű találkozók lehetőséget teremtenek arra is, hogy a pedagógus kollégák megosszák egymással és a kiadó munkatársaival tanítási és a tankönyvek használatával kapcsolatos tapasztalataikat. A hazai tanulmányi versenyek sorában példa nélküli a Mozaik Kiadó internetes versenyére jelentkezők száma. A kiadó külön figyelmet fordít arra, hogy a rászoruló diákok ingyen nevezhessenek, és hogy ne csupán a kiemelkedő tudású gyermekek indulhassanak.
61
SZÖRFÖZÉS A kiadó gondozásában jelennek meg a gyakorló pedagógusok által összeállított, közkedvelt szakdidaktikai folyóiratok, melyek szakmai újdonságokat, híreket és ötleteket kínálnak a szakterületükön tájékozódni kívánó tanítóknak és tanároknak: Csengőszó, A fizika-, A biológia-, A kémia-, A matematika- és A földrajz tanítása. Óriási segítséget adnak a tanítók számára a beépített szöveges értékeléssel megjelent iskolai nyomtatványok, valamint nagy örömet nyújtanak számukra az olcsó, mégis esztétikus határidő naptárak. Az oktatásirányítók rendszeresen óraszámcsökkentést írnak elő, ezzel a tankönyvek folyamatos átdolgozását indukálják, ezért igény szerint a Kiadó biztosítja az ingyenes tanári példányokat. Tanterv és tanmenet, esetenként óravázlatok is rendelkezésre állnak. A kiadó jelentette meg az első magyar képességfejlesztő pedagógiai programcsomagot, amelyet szegedi kutatók, mérési szakemberek dolgoztak ki a 4-8 évesek számára, és az OKÉV is ajánl az iskoláknak. A Mozaik Kiadó tankönyveire egységesen jellemzők: A tudomány legújabb eredményeire támaszkodva tartalmában korszerű ismereteket közöl. Mind megjelenésével, mind stílusával kiválóan alkalmas arra, hogy megalapozza a tanulók tantárgyi érdeklődését. Megőrizve a hagyományos tananyag és tanítási módszerek értékeit, kiegészül a Nemzeti alaptantervben meghatározott új műveltségi elemekkel, kulcskompetenciákat fejlesztő feladatsorokkal, így alapját képezheti az általános és középiskolák helyi tanterveinek is. A tananyag mennyisége és megközelítési módja a tanulók életkori sajátosságainak változásaihoz igazodik (évfolyamonként egyre nagyobb teret kapnak a készségfejlesztő feladatok, a táblázatok és grafikonok elemzése), de a megszokott szerkezet és a gazdag, élményszerű illusztrációk végigkísérik őket. Sokoldalúan támogatja az együtt dolgozást, a projektmunkát, valamint az ismeretszerzést. A kerettanterv által előírt fő témák, az elsajátítandó törzsanyag a könnyebb áttekinthetőség kedvéért alfejezetekre bomlik. A kiegészítő tananyagok lehetőséget adnak a differenciált oktatásra is. Közelebb hozza a régi korok mindennapjait a diákokhoz, a természettudományok esetében pedig célja egy egységes természetszemléletű rendszert alkotva, a gyakorlatban, a mindennapi életben betöltött szerepének bemutatása. 62
SZÖRFÖZÉS Az erkölcsi értékek közvetítése, a magyar hagyományok őrzése mindvégig nagy hangsúlyt kap. Az élményszerű szemléltetést és a modern pedagógiai eljárások alkalmazását segítik elő a didaktikusan felépített transzparenssorozatok, demonstrációs- és hanganyagok, applikációs készletek, hívóképek, hangoztató kártyák. Minden nagy népszerűségnek örvendő tankönyvcsaládunk elérhető már digitális formában is; néhány tantárgyhoz interaktív oktatási anyag is készült. E segédeszközök remek lehetőséget nyújtanak a tantárgyi integrációra akár az irodalom, a művészettörténelem, a történelem és ének oktatásakor, akár a természetismereti, természettudományi tantárgyak tanításakor. A Mozaik Kiadó olyan kísérletet tesz, amellyel remélhetően képes versenyre kelni a modern médián és telekommunikációs eszközökön nevelkedett tanulók érdeklődésének megnyeréséért.
Árgyelán Ágnes Mozaik Kiadó - budapesti képviselő E-mail:
[email protected] Telefon: 06-30-626-2400
63
AJÁNLÁS
A Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet tankönyvtára megújult, és folyamatosan bővülő állománnyal várja a pedagógusokat! Fontosnak tartjuk, hogy hozzáférést biztosítsunk a legújabb fejlesztésű tankönyvekhez. Ennek megvalósításához nagy segítséget kapunk a tankönyvkiadóktól. A tavalyi tanévben egy teljes, új tankönyvsorozatot adott a Dinasztia Tankönyvkiadó, valamint az Oxford University Press és a Klett Kiadó nyelvkönyvi részlegünket gazdagította. Ebben a tanévben a Mozaik Kiadó egészítette ki könyvtárunk anyagát legújabb tankönyveivel. Az Apáczai Kiadó új általános iskolai könyvsorozatának megérkezését a következő hetekre ígérte. Ígéretet kaptunk még az állomány frissítésére a Műszaki Kiadótól és a Nemzeti Tankönyvkiadótól. Igyekszünk a tankönyvek mellé a tanítást segítő kiadványokat is beszerezni, így pl. könyvtárunkban megtekinthetők a Pilóta kompetenciafejlesztő sorozat kötetei, melyet a Nemzeti Tankönyvkiadó adott ki. Reméljük, hogy állományunk segítséget nyújt a tankönyvek megismerésében, választásában, az órák színesebbé tételében. Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet Pedagógiai Szakkönyvtára 1204. Bp. Ady Endre u. 98. Tel.: 421-07-71 06-20/570-34-96 (intézeti mobil szám) Honlap: www.pepint.hu E-mail:
[email protected] Nyitvatartás: Hétfő: 12-17 Kedd: 8-16 Csütörtök: 8-16
64
AJÁNLÁS A Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet Könyvtárában megtalálható új könyvek óvodapedagógusoknak: 1. Susanne Stöcklin, Meier, Gulázsi Aurélia, Lelkes Ágnes: 100 játék gyerekeknek Budapest, Cser Kiadó, 2004 2. Fonay Tiborné, Kissné Takács Erika, Rákóczi Zoltánné: Az óvodáskorú gyermek megismerésének, fejlesztésének rendszere és eszköztára 1.: A gyermek megismerésének első lépései Debrecen, Pedellus Tankönyvkiadó, 2007 3. Kissné Takács Erika, Rákóczi Zoltánné: Az óvodáskorú gyermek megismerésének, fejlesztésének rendszere és eszköztára 2.: Testi érettség, motoros képességek Debrecen, Pedellus Tankönyvkiadó, 2007 4. Kissné Takács Erika, Rákóczi Zoltánné: Az óvodáskorú gyermek megismerésének, fejlesztésének rendszere és eszköztára 3.: Értelmi képességek Debrecen, Pedellus Tankönyvkiadó, 2005 5. Kissné Takács Erika, Miskolcziné Borsos Anikó, Rákóczi Zoltánné: Az óvodáskorú gyermek megismerésének, fejlesztésének rendszere és eszköztára 4.: Érzelmi – akarati képességek Debrecen, Pedellus Tankönyvkiadó, 2007 6. Kissné Takács Erika, Miskolcziné Borsos Anikó: Az óvodáskorú gyermek megismerésének, fejlesztésének rendszere és eszköztára 5.: Szocializációs képességek Debrecen, Pedellus Tankönyvkiadó, 2007 7. Fonay Tiborné, Kissné Takács Erika, Sütőné Karsa Tímea: Az óvodáskorú gyermek megismerésének, fejlesztésének rendszere és eszköztára 6.: Anyanyelvi képességek Debrecen, Pedellus Tankönyvkiadó, 2006
65
AJÁNLÁS 8. Fonay Tiborné, Kissné Takács Erika, Miskolcziné Borsos Anikó, Pongorné Füzesi Gyöngyi, Rákóczi Zoltánné, Sütőné Karsa Tímea: Az óvodáskorú gyermek megismerésének, fejlesztésének rendszere és eszköztára 7.: Iskolakészültség megállapítása: Folyamatkövetés óvodából iskolába Debrecen, Pedellus Tankönyvkiadó, 2008 9. Jávorné dr. Kolozsváry Judit, Pázsikné Szilágyi Gabriella Stöckert Károlyné, Szalontai Judit, Villányi Györgyné, W. Mikó Magdolna: Hasznos tudnivalók óvodáskorú gyermekekről: Háttérkalauz szülőknek, óvodapedagógusoknak (Tág a világ) Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004
Könyvek a nem szakrendszerű oktatás témaköréből 1. Bordács Margit – Lázár Péter: Kedves könyv Dinasztia tankönyvkiadó, Budapest, 2006 2. Diane Heacox: Differenciálás a tanításban, tanulásban – kézikönyv a 3-12. évfolyam számára Szabad Iskolákért Alapítvány, 2006 3. Együtt – működik kooperatív foglalkozástervek 1. 1. és 2. osztály magyar nyelv és irodalom, matematika Független Pedagógiai Intézet, 2004 4. Együtt – működik kooperatív foglalkozástervek 2. 5. és 8. osztály magyar nyelv és irodalom, társadalomismeret Független Pedagógiai Intézet, 2004 5. Együtt – működik kooperatív foglalkozástervek 3. 5. és 8. osztály matematika, természetismeret Független Pedagógiai Intézet, 2004 6. Falus Iván –Kimmel Magdolna: A portfólió Gondolat Kiadói Kör, Budapest, 2003
66
AJÁNLÁS
7. Gyenei Melinda: Tanulási zavarok korrekciója a tanórákon ELTE PPK, Budapest, 2004 8. Horváth Attila: Kooperatív technikák OKI, Budapest, 1994 9. Hunyady Györgyné – M. Nádasi Mária: Osztályozás? Szöveges értékelés? Dinasztia Kiadó, Budapest, 2004 10. Kagan, Spencer: Kooperatív tanulás. Önkonet, Budapest, 2001 11. Képzők Kézikönyve - Ötletek módszerek fiatalok és felnőttek neveléséhez. Mobilitás Európai Fejlesztési Bizottsága, 2006 12. Lénárd Sándor – Rapos Nóra: MAGtár – ötletek az adaptív oktatáshoz OKI, Budapest, 2004 13. Lénárd Sándor – Rapos Nóra: MAGtár – ötletek tanítóknak az adaptív tanulásszervezéshez 2. OKI, Bp., 2006 14. Lénárd Sándor - Rapos Nóra: Ötletek tanítóknak a fejlesztő értékeléshez és az adaptív tanulásszervezéshez 3. OKI, Budapest, 2006 15. Lénárd Sándor – Rapos Nóra: MAGtár – ötletek tanítóknak az adaptív tanulásszervezés elindításához és fenntartásához 4. OKI, 2007 16. M. Nádasi Mária: Adaptivitás az oktatásban Comenius Bt., Pécs, 2001., 144.o. 17. M. Nádasi Mária: Projektoktatás Kiadói Kör, Budapest, 2004
67
AJÁNLÁS 18. Nahalka István: Túl a falakon Gondolat Kiadói Kör, Budapest, 2004 19. Oroszlány Péter: Tanulásmódszertan Metódus-Tan Bt., Budapest, 2006 20. Önértékelés az európai iskolákban – egy változás története KÖVI, OKI, Szeged, 2006 21. Oroszlány Péter: Könyv a tanulásról Budapest, AKG Kiadó, 2002 22. Oroszlány Péter: A tanulás tanítása: tanári kézikönyv Budapest, AKG Kiadó, 1998 23. Kovács Zs. Katalin – Péterffy Balázs – Pukli István: Iránytű 5: Kompetenciafejlesztő feladatok. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2008 24. Szekszárdi Júlia, Kósáné Ormai Vera: Neveletlenek? Gáspár Sarolta beszélgetései gyerekekkel és felnőttekkel. Budapest, Dinasztia, 2003 25. Gordon Győri János: Tehetségpedagógiai módszerek (Oktatásmódszertani Kiskönyvtár VII. ) Budapest, Gondolat Kiadó, 2004 26. Nagy József: Kompetencia alapú kritériumorientált pedagógia Szeged, Mozaik Kiadó, 2007 27. Szekszárdi Júlia: Új utak és módok: Gyakorlatok a konfliktuskezelés tanításához és tanulásához 13 éven felüli tanulók számára. Budapest, Dinasztia Tankönyvkiadó, 2008 28. Alkotva tanulunk: Tevékenységközpontú foglalkozások 11-12 éveseknek. Budapest, Dinasztia, 2008-11-04
68
AJÁNLÁS Új szakkönyvek, melyeknek minden nap hasznát veheti! A tevékenységközpontú foglalkozásokat tartalmazó gyűjtemény elsősorban az ötödikhatodik osztályos, „nem szakrendszerű oktatást” hivatott segíteni. Részletesen kidolgozott foglalkozásterveket tartalmaz, a foglalkozások megtervezésétől az eszközök előkészítésén át, a foglalkozás levezetésén keresztül az értékelésig, négy fő kompetenciacsoport köré csoportosítva. Alkotva tanulunk, DI-469010, B/5, 120 oldal, ára: 1690 Ft Szekszárdi Júlia évtizedek óta foglalkozik a hatékony konfliktuskezelés iskolai gyakorlatával, lehetőségeivel. Az Új utak és módok c. könyve elméleti alapot és hátteret is biztosít a konfliktusok kezeléséhez, de igazi értéke a számtalan gyakorlat, játék, feladat, amelyek leírását sok esetben külön útmutató követi a megvalósító számára – több évre elegendő muníciót adva a gyakorló pedagógusoknak, ifjúsági szakembernek, vagy épp a szülőknek. 13 éven felüli tanulókkal végezhető gyakorlatok a konfliktuskezelés tanításához, tanulásához. Új utak és módok DI-469009, B/5, 204 oldal, ára: 1690 Ft Megrendelhetők és megvásárolhatók közvetlenül a kiadónál: www.dinasztia.hu
69
AJÁNLÁS
Új készségfejlesztő taneszköz-család Magyarországon: LÜK! A LÜK® több generáción átívelő, nemzetközi népszerűségnek örvendő, játékos készség-fejlesztő rendszer, mely egyesíti magában a játszva tanulás észrevétlen, önfeledt örömét és gyors eredményét. Mi a LÜK® sikerének titka? • Több mint 40 év pedagógiai tapasztalatai alapján fejlesztették. • Szerzői tapasztalt pedagógusok és kutatók, illusztrátorai gyermekkönyvekre szakosodott képzőművészek. • Felépítése egyszerű, könnyen követhető, így a készségfejlesztés ideális eszköze. • A tanuláshoz legfontosabb képességeket fejleszti: pl. megfigyelés, összpontosítás, kitartás, problémamegoldó gondolkodás, így megkönnyíti az iskolakezdést is. • Önellenőrzésre tanít, és a kirakókészlettel azonnali eredményt mutat. • Pénztárcakímélő, hiszen egyetlen kirakókészlet elegendő sok-sok füzetnyi feladat játékos megoldásához. • Segíti a harmonikus és sikerorientált személyiségfejlődést – motiválja a tehetségeseket, és segíti a lassabban haladókat a felzárkózásban. • Folyamatos ellenőrzés és újítás mellett, a visszajelzések figyelembevételével formálódnak a füzetek. • A LÜK® sorozat szerzői küldetésüknek tekintik, hogy minden gyermeket hozzásegítsenek képességei kibontakoztatásához és a tanulás örömeinek átéléséhez. Kizárólagos magyarországi licensz-tulajdonos és forgalmazó: Dinasztia Tankönyvkiadó, 1155 Budapest, Tóth István u. 97. www.dinasztia.hu Ismerje meg Ön is a termékcsaládot részletesen, kattintson még ma: www.luek.hu Lapról lapra, napról napra okosabban, ügyesebben!
70
AJÁNLÁS Nagy-Szivárvány Alapítvány Gimnáziuma és Szakképző Iskolája Cím: 1204 Budapest, Pöltenberg u. 10-12. Tel/Fax: 1-347-0950 Tel.: 06-1-347-0951 e-mail:
[email protected], web: www.szivarvanyszakkepzo.hu OM azonosító: 200479
Képzési ajánlatunk
Államilag finanszírozott, nappali és esti tagozatos, iskolarendszerű képzéseink Jelentkezni lehet: nappali tagozatra 23 éves korig, esti tagozatra az iskolaköteles kor (18 év) elmúltával Igénybe vehető juttatások: Diákigazolvány, kollégiumi férőhely, szakmai évfolyamokon ösztöndíj, étkezési utalvány A szakképzés végén –a sikeres szakmai vizsga letétele után- államilag elismert, OKJ szerinti bizonyítványt, igény szerint Europass bizonyítvány-kiegészítőt kap.
Általános középfokú oktatás
Szakiskola
Szakközépiskola
Szakmai középfokú oktatás
Általánosan műveltséget megalapozó 9.-10. évf.
Szakmacsoportok: Kereskedelem-marketing, Vendéglátás-idegenforgalom, Könnyűipar Érettségit adó szakközépiskolai képzés 4 évfolyammal (9.-12. évf.) Szakmacsoportok: Kereskedelem-marketing, Vendéglátás-idegenforgalom, Könnyűipar, Művészet-közművelődés-kommunikáció
Alapfokú iskolai végzettséghez, betöltött 16. életévhez kötött szakképesítések: Szakképesítés megnevezése OKJ száma Évfolyamok száma Élelmiszer- és vegyiáru eladó 31 341 01 0010 31 02 2 v. 3 (nyújtott képzés) Ruházati eladó 31 341 01 0010 31 05 2 v. 3 (nyújtott képzés 10. évfolyam elvégzéséhez, betöltött 16. életévhez kötött szakképesítések: Szakképesítés megnevezése OKJ száma Évfolyamok száma Cukrász 33 811 01 0000 00 00 3 Pincér 33 811 02 1000 00 00 3 Szakács 33 811 03 1000 00 00 3 Női szabó 33 542 05 0010 33 03 3 12. évfolyam elvégzéséhez kötött, szakképesítések: Szakképesítés megnevezése OKJ száma Kereskedő 52 341 05 1000 00 00 Divat-stílustervező asszisztens
52 1812 17
Évfolyamok száma 2 1 (rövidített képzés, ruhaipari előképzettséghez kötött 2
Esti tagozatos gimnáziumi képzés Mindazoknak, akik már nem tankötelesek, és munka mellett kívánnak érettségit szerezni. A képzés tandíjmentes, diákigazolvány igényelhető!
Jelentkezni a honlapunkról (www.szivarvanyszakkepzo.hu) letölthető jelentkezési lap kitöltésével, és elérhetőségeink valamelyikére történő megküldésével lehet.
71
AJÁNLÁS Nagy-Szivárvány Alapítvány Gimnáziuma és Szakképző Iskolája Cím: 1204 Budapest, Pöltenberg u. 10-12. Tel/Fax: 1-347-0950 Tel.: 06-1-347-0951 e-mail:
[email protected], web: www.szivarvanyszakkepzo.hu OM azonosító: 200479
Képzési ajánlatunk
Felnőttképzés Tanfolyami rendszerű, költségtérítéses képzések A képzés végén –a sikeres szakmai vizsga letétele után- államilag elismert, OKJ szerinti bizonyítványt, igény szerint Europass bizonyítvány-kiegészítőt kap.
Szakképesítés megnevezése Hostess Marketing-és reklámügyintéző Kereskedő Vendéglős Jelnyelvi tolmács Műszakicikk kereskedő Divat-stílustervező asszisztens Szakács Pincér Cukrász Pincér + mixer Mixer Élelmiszer-és vegyiáru eladó Ruházati eladó Zöldség-gyümölcs eladó
Szakképesítés OKJ száma
Előképzettség
52 812 01 0000 00 00
Érettségi
110 óra
52 342 01 0000 00 00
Érettségi
250 óra
52 341 05 1000 00 00 52 811 02 0000 00 00 52 223 01 0000 00 00 52 341 01 0000 00 00
Érettségi Érettségi Érettségi 12. évfolyam
330 óra 330 óra 250 óra 330 óra
52 1812 17
12. évfolyam
420 óra
33 811 03 1000 00 00 33 811 02 1000 00 00 33 811 01 0000 00 00 33 811 02 1000 00 00 33 811 02 0001 33 01 33 811 02 0001 33 01
10. évfolyam 10. évfolyam 10. évfolyam
750 óra 750 óra 750 óra
10. évfolyam
750 + 80 óra
Pincér szakképesítés
31 341 01 0010 31 02
8. általános
405 óra
31 341 01 0010 31 05 31 341 01 0010 31 06
8. általános 8. általános Bolti eladó szakképesítés, 10. évfolyam
405 óra 405 óra
Kereskedő, boltvezető
33 341 01 0000 00 00
Bolti eladó + kereskedő, boltvezető Gyorséttermi- és ételeladó Vendéglátó eladó Étkezdés Női szabó
31 341 01 0010 33 341 01 0000 00 00 33 811 03 0100 31 01 52 811 02 0100 31 02 52 811 02 0100 31 01 33 542 05 0010 33 03
Lakástextil-készítő
33 542 05 0100 21 02
Textiltermék összeállító
33 542 05 0100 21 04
10. évfolyam 8. általános 8. általános 8. általános 10. évfolyam Ált. iskolai végzettség nélkül Ált. iskolai végzettség nélkül
Tervezett képzési idő
80 óra
150 óra 405 + 150 óra 150 óra 150 óra 166 óra 800 óra 230 óra 198 óra
Jelentkezni a honlapunkról (www.szivarvanyszakkepzo.hu) letölthető jelentkezési lap kitöltésével, és elérhetőségeink valamelyikére történő megküldésével lehet.
72
AJÁNLÁS Tanfolyam A Kt. 133.§ (1) bekezdése alapján, az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben, majd azt követően az ötödik - hatodik évfolyamokon felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást. A pedagógusok foglalkoztatását meghatározó előírás a Kt. szerint: "Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket. E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítókra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a tizenegy-tizenkettő éves korosztály neveléséhez és oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el." (17. § (8) bekezdés) Az átmeneti rendelkezések szerint a 2012/2013 tanítási év végéig az 5-6. évfolyamon, továbbá emelt szintű oktatás esetén, az első-negyedik évfolyamon, a nem szakrendszerű oktatásban pedagógus-munkakört tölthet be az a tanár, aki 2004. szeptember1-jéig, legalább öt év gyakorlatot szerzett 1-4. évfolyamon. (128. § (20) bekezdés) A tanév rendjéről szóló rendelet szerint 2009. február 1. és április 30. között szakma ellenőrzés keretében reprezentatív mintavétel útján kell elvégezni a nem szakrendszerű oktatásra való felkészülés, továbbá a nem szakrendszerű oktatás megszervezésének a vizsgálatát az általános iskolákban. Intézetünk az elmúlt évben 3 alkalommal szervezte meg a 120 órás tanfolyamot. Ennek ellenére előfordulhat, hogy vannak olyan kollégák, akik ebben, vagy a következő tanévben részt vesznek a nem szakrendszerű oktatásban, de még nem rendelkeznek az ehhez szükséges végzettséggel. Ezért januárban új tanfolyamot indítunk (2009. I. 22–23–24; I. 29–30–31; II. 5–6–7; II. 12–13–14). Négy alkalommal, csütörtök – péntek 8-17 óráig, szombaton 8-15 óráig tart. A tanfolyam díja a tanfolyam beindulása után, már az új költségvetési évben fizethető, de lehetőség van a 2008-as fizetésre is. Részletes tájékoztató és jelentkezési lap a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet honlapjáról (www.pepint.hu) letölthető. Jelentkezési határidő: 2008. december 1-ig.
73
AJÁNLÁS „Osztályfőnöki óra kicsit másként” A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Vécsey lakótelepi tagkönyvtárába hívom a kerület 5-8. osztályos iskolásait egy programsorozatra osztályfőnöki óra keretében. „Fókuszban a család” címmel a következő témákról tervezünk foglalkozást 2009 első félévében szakemberek előadása/közreműködése segítségével: január: február: március: április: május:
Családi ünnepeink (az év kezdetén ez aktuális) Családi költségvetés, pénzgazdálkodás Családi viszályok, viták Családi nyaralás, közös programok Gyarapodó család - a születés hete kapcsán
Ezeket a találkozókat szerda délelőttökre javasoljuk 10-12 óra között. Az iskolások egyúttal megismerhetnek a könyvtár szolgáltatásaival, működésével is. Ez a tervünk még igen képlékeny, s ezért örömmel veszünk javaslatokat vagy előadók jelentkezését a felsorolt témákban. A könyvtárunk nyitott az együttműködés egyéb formáira, területeire is. Mivel csak részben ismerjük egymás feladatait, várjuk a kerületi pedagógusok igényeit a közös munkával kapcsolatban. A jövő évben lehetőségünk nyílik környezetvédelmi programok tartására is. Elérhetőségünk: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Vécsey lakótelepi könyvtára 1204 Budapest, Pacsirta u. 157/b. Tel.: 284 7447 e-mail címünk:
[email protected] A könyvtárunkról további információ megtekinthető a www.fszek.hu címen. Molnár Éva könyvtáros
74
AJÁNLÁS A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Vécsey lakótelepi tagkönyvtárában tartandó „Fókuszban a család” című osztályfőnöki foglalkozásokhoz Javaslat/kiegészítés Részvételi Iskola neve/ Pedagógus szándék/osztály/fő elérhetősége neve Családi ünnepeink Családi költségvetés Családi viszályok, viták Családi nyaralás, közös programok Gyarapodó család Környezetvédelmi program Egyéb program
75
AJÁNLÁS Olvass velünk! A Nagy Könyv 100 legnépszerűbb regényéből verseny
A Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet a 2008-2009-es tanévre is meghirdeti az „Olvass velünk! A Nagy Könyv 100 legnépszerűbb regényéből” csapaversenyt a 7-8. osztályosok, illetve más iskolatípus ennek megfelelő korosztálya számára. A verseny témája: ¾ Nógrádi Gábor: „Pete Pite” és „Az anyu én vagyok”; ¾ Szabó Magda: „Abigél” című regényei. Legfontosabb tudnivalók: a versenyre 3 fős csapatok jelentkezhetnek. Nevezni a jelentkezési lap postai úton történő elküldésével lehet. A jelentkezési lap letölthető a www.pepint.hu honlapról. Nevezési díj 1800 Ft/csapat. A XX. kerületi általános iskolák két csapatot ingyen indíthatnak Nevezési határidő: 2008. december 5. A 2009. májusi döntőbe a 12 legtöbb pontot elérő csapatot hívjuk meg. Fődíj: hétvégi táborozás Magyarországon. A döntőbe jutott további 11 csapat versenyzői könyveket, társasjátékokat kapnak, és még 40 csapatnak küldünk ajándéktárgyakat. A szervezők elérhetősége és további információk: Verőcei Gáborné versenyfelelős
[email protected], Tel.: 06 – 1 – 421 – 0771, honlap: www.pepint.hu .
76
A kiadványt írták a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet munkatársai, valamint a kerületünkben dolgozó pedagógusok, meghívott előadóink, vendégeink.
Felelős kiadó: Főszerkesztő Olvasószerkesztő: Rovatvezetők: 12 hét történése: Górcső: Ex cathedra: Szörfözés: Ajánlás: Terjesztés:
Dr. Nagyné Koczog Tünde Simon Krisztina Verőcei Gáborné Szekeres Lászlóné Soltészné Szabó Emőke Bondor Mária Vasas Dezsőné, Verőcei Gáborné Tatarek Gáborné Molnár Márk
Megjelenik évente három alkalommal. Szerkesztőség címe: Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet 1204 Budapest Ady Endre u. 98.
[email protected] www.pepint.hu Telefonok: titkárság: 284 01 38 (fax is) vezető: 421 07 70 előadók:421 07 71