Részletes beszámoló a Kalotaszeg a 19. századi európai köztudatban. Források Gyarmathy Zsigáné Hóry Etelka hagyatékából a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban című kutatási tervben vállaltakról (Támogató: Klebelsberg Kunó-ösztöndíj)
1. Név: Török Zsuzsa
2. A kutatás témája
A 19. század vége irodalmi nagyasszonyának is nevezett Gyarmathy Zsigáné élete végéig szülőföldjén, Kalotaszegen élt, és írásai is e régióhoz kapcsolódtak. Valójában Kalotaszeg tette őt híressé. A 19. század végén jelentkező irodalmi regionalizmus egyik képviselőjének is tekintik őt. Írásaiban saját környezetében megismert történetekkel, színterekkel, emberekkel, tárgyakkal ismertette meg olvasóit. Hasonló cél mozgatta néprajzi érdeklődését is, amikor összegyűjtötte és megismertette nemcsak a Monarchia, hanem később a nagyvilág előtt is szülőföldje népi kézimunkáit: a kalotaszegi varrottast. A varrottas Párizsban kezdte meg diadalútját, eljutott híre Amerikába is, de igazán népszerűvé a kézművesség reneszánszának hazájában, Angliában vált. Még Oscar Wilde Dorian Gray arcképe című regényében is említést tett róla a szerző, a regény főhőse ugyanis finom és egzotikus keleti textilgyűjteménye mellett magyar, vagyis kalotaszegi szőtteseket is vásárolt. Mária Valéria főhercegnő, Ferenc József és Erzsébet legkisebb leánya esküvői kelengyéjének is fontos összetevője volt a kalotaszegi varrotas, amely a bécsi udvar ízlését követő magyar arisztokrácia körében is divatcikké vált a 19. század végén. A varrottasról a magyar nyelvű és a különböző külföldi lapokban közölt cikkek a régiót nemzetközi hírűvé tették. Gyarmathyné felhasználva a hazai és nemzetközi érdeklődést, egyszersmind kiszolgálva a felkeltett igényeket, újjáélesztette az elsorvadt kalotaszegi háziipart: a vidék falvaiban így eladásra és exportra is dolgoztak a hímző- és szövőnők. Kortársai Gyarmathyné néprajzi szakértelmét nagyra tartották. Ő lett az egyetlen magyar nő, akit közreműködésre kértek fel a Rudolf trónörökös kezdeményezésére megindult hatalmas vállalkozás, az
Osztrák-Magyar
Monarchia írásban és képben szerkesztői. Gyarmathyné írta a többkötetes sorozat Kalotaszegről szóló részét.
1
Gyarmathy Zsigáné munkásságának alapos, levéltári és kézirattári forrásokon alapuló vizsgálata mindezidáig nem történt meg. Pedig a nevéhez kötődő források ismerete nemcsak egy írónői életpálya alakulástörténetébe enged betekintést, hanem főként abba a folyamatba, amely során egy erdélyi régió világhírűvé vált a 19. század második felében. A kalotaszegi varrottas nemzetközi hírneve a nemzeti identitás egy meghatározott régióval és annak tárgyi kultúrájával való összekapcsolását is eredményezte: az európai társadalmakban a magyar kultúra és identitás emblematikus jelölőjévé vált. A kutatás témája tehát eredetileg a kolozsvári Lucian Blaga Egyetemi Könyvtár kézirattárában található, Gyarmathy Zsigánétól származó kéziratok és újságcikkgyűjtemények tanulmányozása volt. A helyszínen végzett feltáró munka során azonban kiderült, hogy a Gyarmathy-család hagyatékának egy jelentős része a Román Országos Levéltár Kolozs Megyei Igazgatóságának tulajdonában van. A kutatás tehát e gyűjtemény Gyarmathy Zsigánéra vonatkozó részének a tanulmányozásával egészült ki. A hagyaték ismertetésére és elhelyezésének történetére a kutatott gyűjtemények ismertetésénél térek ki részletesen.
3. A kutatás helyszíne 3.1. Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár Kutatási és Különgyűjteményi Osztálya, Kolozsvár, Románia (Biblioteca Centrală Universitară „Lucian Blaga” Cluj, Colecţii Speciale ‒ www.bcucluj.ro) 3.2. Román Országos Levéltár Kolozs Megyei Igazgatósága, Kolozsvár, Románia (Direcţia
Judeţeană
Cluj
a
Arhivelor
Naţionale)
(http://www.arhivelenationale.ro/index.php?lan=0&jud=88) 4. A kutatás időtartama: 2015. július 1‒31. (1 hónap) 5. Kutatott gyűjtemények, átnézett irat- és dokumentumállagok 5.1. Gyarmathy Zsigáné és a Gyarmathy-család hagyatéka kolozsvári gyűjteményekben
Gyarmathy Zsigáné rövid életrajzát Persián Kálmán történész, könyvtáros ismertette 1911ben. (Persián Kálmán, Kalotaszeg nagyasszonyáról, Gyarmathy Zsigánéról, Kolozsvár, Kiadja Stief Jenő és Társa Könyvkiadó-Vállalata, 1911.) A füzet bevezetőjében Persián megemlítette, hogy Gyarmathy Zsigáné hagyatékát, könyveit és írásait ő maga vette át az 2
írónő legidősebb fiától. Arról is említést tett továbbá, hogy a hagyatékban gazdag és tartalmas levelezés is fennmaradt. Ez a hagyaték kezdetben az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárába került, majd később a Kolozsvári Akadémiai Könyvtárba. Ez utóbbiból 1974-ben két részre osztották: a hagyaték kisebbik része a Központi Egyetemi Könyvtárba, nagyobbik része a Román Országos Levéltár Kolozs Megyei Igazgatóságára került. A pályázat benyújtásának idején csupán a Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár Különgyűjteményi Osztályán található kéziratokról volt tudomásom, s noha ismertem Persián írását, és sejtettem, hogy még ennél is több kéziratnak kell lennie, csak remélni tudtam, hogy a teljes hagyaték előkerül. A helyszínen, Kolozsváron végzett kutatás legnagyobb sikere, hogy az Egyetemi Könyvtárban átnézett kéziratok mellett sikerült a Persián Kálmán által is említett hagyatékot teljes terjedelmében megtalálni a Román Országos Levéltár Kolozs Megyei Igazgatóságán. A kutatómunka tehát az eredeti kutatási tervben benyújtott feladatokhoz képest a levéltárban talált iratanyag átnézésével egészült ki.
5.2. Gyarmathy Zsigáné kéziratai a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár Különgyűjteményi Osztályán A kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár Különgyűjteményi Osztálya külön jelzetek alatt besorolva tartalmazza Gyarmathy Zsigáné kéziratait. A kéziratok jelentős része szépirodalmi munkáinak fogalmazványait vagy tisztázatait tartalmazza, kisebb hányaduk az írói műhelymunka egyéb dokumentumait: jegyzetfüzeteket, olvasmányjegyzeteket, illetve különféle
újságcikkgyűjteményeket.
A
Klebelsberg-ösztöndíjbizottságnak
benyújtott
pályázatom elsősorban ezek áttekintésére vonatkozott. A kutatóút során az intézmény tulajdonában lévő összes Gyarmathy-kéziratot átnéztem. Ezek tételes felsorolása: Az írói műhelymunka különféle dokumentumai és egyéb publicisztikai jellegű szövegek:
Gyarmathy Zsigáné: Jegyzetek vagy szemelvények az általam olvasott jobb munkákból. Kézirattári jelzet: 1594.
[A vegyes jegyzeteket Gyarmathyné egy noteszbe írta, amelynek az utolsó harmada telefonkönyvszerű. A notesz 1‒8. lapjai aforizmaszerű jegyzeteket tartalmaznak külföldi és magyar szerzőktől. A telefonkönyvszerű részben az ABC betűinek megfelelően csoportosította a jegyzeteket. Az E betűnél például különféle családi eseményeket tüntetett fel 3
(házasságkötésük, gyermekei születése, gyermekei házasságkötése, unokái születése), az I-nél az időjárással kapcsolatos fontosabb eseményeket jegyezte le éves lebontásban, a J betűnél Jegyzetek és gyermekmondások cím alatt jegyzett le apróságokat, a N-nél Nevezetesebb emberek elhalálozásának évét, a P-nél Paraszt mondásokat rögzített stb.]
Gyarmathy Zsigáné: A kalotaszegi varrottas eredete és újjászületése. Kézirattári jelzet: 395, illetve: 394.
[Fekete tintával, szép kalligrafikus írással írt szöveg, minden bizonnyal másolat. A lapok rectója a jobb felső sarkában meg van számozva fekete nyomtatott számokkal a címlaptól (1től) 20-ig. A 3. nyomtatott számozástól, vagyis a szöveg kezdetétől a lapok az oldal alján középen kézírással is számozva vannak, 1-től 33-ig. A 19. lap versóján ceruzával: Faragó Jenő úr ajándéka 479 – 1900. A kézirat a kalotaszegi varrotas történetét és a kialakulásával és elterjedésével kapcsolatos Gyarmathy-féle elgondolást mutatja be.]
Gyarmathy Zsigáné: Mely könyvek voltak kedvenceim. Kézirattári jelzet: 1210.
[6 folióból álló fogalmazvány. Feketet tintával írta, dátumot nem tartalmaz. A kézirat Gyarmathyné első komoly olvasmányainak a felsorolását tartalmazza kezdve a 18‒19. század költőitől (Csokonai Vitéz Mihály, Kisfaludy Sándor, Berzsenyi Dániel, Czuczor Gergely, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Arany János, Tompa Mihály) Jókai prózáján át egészen az angol és orosz prózaírókig (Dickens, Thackeray, Turgenyev, Gogol, Tolsztoj) valamint a vele kortárs és általa olvasott és nagyrabecsült írónők (Kisfaludy Atala, B. Bütner Lina, Szabóné Nogáll Janka, Hermann Ottóné, Tutsek Anna) megemlítéséig. Korai olvasmányai kiválasztásában nagy szerepet játszott református lelkész apa, Hóry Farkas, aki maga is verselgetett a papi hivatás mellett.]
Gyarmathy Zsigáné: Néhány szó Veres Pálnéról. Kézirattári jelzet: 1209. [9 folió terjedelmű, nem saját kezű írás, hanem másolat. Fekete tintával írták a lapok rectójára, a lapokat 1-től 9-ig meg is számozták. Címe azonos a kézirattári jelzet címével. A cikk tartalmából kiderül, hogy egy felolvasásra készült, és Veres Pálné Beniczky Herminről, az első magyar nőképző egyesület megteremtőjéről szól.]
4
Gyarmathy Zsigáné: Részvétfelirat a királyhoz Erzsébet királyné halála alkalmából. Kézirattári jelzet: 1507. [4 folióból álló kézirat, fekete tintával csak a rectókra írva. Saját kezű írás. A királynak címzett részvétfelirat a magyar nők nevében.]
Gyarmathy Zsigáné Szakácskönyve. Kézirattári jelzet: 1298. [A füzet Gyarmathy Zsigáné fekete tintával, különböző kézírásokkal írt receptgyűjteménye.]
Gyarmathy Zsigáné Számvetési könyvecskéi. Kézirattári jelzet: 1727. [Két, 23, illetve 49 folióból álló notesz az 1902‒1907 közötti periódusból. Sajnos, mindkettő kizárólag csak számításokat tartalmaz, így lehetetlen arra következtetni, hogy ezek valójában mire is vonatkoztak.] Gyarmathy Zsigáné Újságcikkgyűjteménye. Kézirattári jelzet: 3568. [Az újságcikkgyűjtemény 6 dossziéba rendezve tartalmazza Gyarmathy Zsigáné különféle korabeli lapokban megjelent szépirodalmi és publicisztikai írásainak kivágatait. A gyűjtemény a következő újságokból tartalmaz egy-egy számot vagy kivágott újságcikket: Esti Ujság (1898), Budapesti Hirlap, Az én ujságom (1895), Magyar Ifjuság (1886), Előkelő Világ (1898), A Hét, Divat-Salon, Az Évszak (1898), Magyar Szó, Reform, Az én ujságom (1896), Pesti Hirlap Naptára, Hasznos Mulattató (1897), Magyar Szó (1903), Magyar Bazár (1899), Fővárosi Lapok (1896), Budapesti Hirlap (1894), Magyar Ifjuság (1892), A Hét (1891), Ellenzék (1895), Vasárnapi Újság (1842), Magyar Lányok (1899), Kalotaszeg (1890), Lányok Lapja. Az újságcikkgyűjtemény külön borítékban tartalmazza azon elbeszélések újságkivágatait,
amelyek
Gyarmathyné
valamelyik
kötetében
megjelentek.
Sok
újságkivágatról csak további kutatásokkal lehet megállapítani, hogy mely újságból származik, mivel kizárólag csak a saját cikket tartalmazza.]
Átolvasott szépirodalmi munkák:
Gyarmathy Zsigáné Apróbb elbeszélései. Kézirattári jelzet: 1519. 5
Gyarmathy Zsigáné: Asszonyokról (Elbeszélések). Kézirattári jelzet: 1211. Gyarmathy Zsigáné: Debreczeni Márton vagy a kis parasztfiúból lett nagy úr. Kézirattári jelzet: 3284. Gyarmathy Zsigáné: A fiatal kirándulók. Kézirattári jelzet: 1207. Gyarmathy Zsigáné: A gyűlölt vő. Elbeszélés. Kézirattári jelzet: 1196. Gyarmathy Zsigáné: A „jó” és az „imádságos” asszony. Kézirattári jelzet: 2144. Gyarmathy Zsigáné Kalotaszegi bokréta c. műve IV., V., VII., X., XIII., XIV. és XV. darabjai. Kézirattári jelzet: 1197. Gyarmathy Zsigáné: A kiknek nincsen szivök. Kézirattári jelzet: 1212. Gyarmathy Zsigáné: A legnagyobb hágcsó. Kézirattári jelzet: 2145. Gyarmathy Zsigáné: A menyasszony leány. Kézirattári jelzet: 1504. Gyarmathy Zsigáné: Mohyék. Kézirattári jelzet: 1506.
5.3. Gyarmathy Zsigáné kéziratai a Román Országos Levéltár Kolozs Megyei Igazgatóságán
A Román Országos Levéltár Kolozs Megyei Igazgatósága a Gyarmathy-család fondjában (száma: 350) tartalmazza Gyarmathy Zsigáné kéziratait. A család kéziratai 1974-ben kerültek a levéltárba a Kolozsvári Akadémiai Könyvtárból. A kalotaszentkirályi (Kolozs vármegye) Gyarmathyak valószínűleg az érsekújvári Gyarmathy-család egyik ágát képezik, akik 1650ben kaptak nemességet II. Rákóczi Györgytől. A család egyik kiemelkedő tagja épp Gyarmathy Zsigmond (1832‒1908), Hóry Etelka férje volt: Kolozs megyei szolgabíró, majd királyi tanácsos, takarékpénztári vezérigazgató, a Bánffy-család kalotaszegi birtokainak inspektora. Felesége, a magyargyerőmonostori református egyház lelkipásztorának, Hóry Farkasnak a lánya irodalmi és néprajzi tevékenysége révén az erdélyi kulturális élet reprezentatív figurája volt a 19. század második felében. A Gyarmathy-család 1.25 folyóméter terjedelmű kéziratos hagyatéka az 1783‒1945 közötti periódusból tartalmaz a családdal kapcsolatos különféle dokumentumokat. Legnagyobb részét Gyarmathy Zsigmond és feleségének a levelezése teszi ki. A hagyaték továbbá Gyarmathy Zsigáné etnográfiai tevékenységére vonatkozó iratokat, a kalotaszegi varrottasnak a budapesti és bécsi világkiállításon
való
részvételével
kapcsolatos
dokumentumokat,
a
Bánffy-család
birtokviszonyaira vonatkozó okiratokat, újságkivágatokat, fényképeket, magyarországi és külföldi képeslapokat tartalmaz. A kéziratok magyar, német és angol nyelvűek.
6
A Gyarmathy-család hagyatéka nem tartalmaz semmilyen, korabeli rendezőjére vonatkoztatható információt. Márpedig nyilvánvaló bizonyítéka a hagyaték elrendezésének az a tény, hogy a Gyarmathy Zsigmond és a Hóry Etelka által kapott levelek feladóik nevének alfabetikus sorrendjében olvashatók. Néhány tematikus csoportot is elkülönítettek a hagyatékon belül, amelyek közül talán a legizgalmasabb Gyarmathy Zsigmond „bolond fiókja”, egy olyan kéziratgyűjtemény, amely Gyarmathyné férjének különféle amatőr íróktól származó szövegeit tartalmazza. E szövegeket Gyarmathy Zsigmond különféle társasági alkalmakkor vendégei szórakoztatására olvasta fel. A kéziratok ily módon való elrendezését a Gyarmathy-család fondjához készült mutató bevezetése szerint még az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárában készítették, ahová a hagyaték eredetileg került. Lehetséges, hogy épp a hagyatékot a családtagoktól átvevő Persián Kálmán csoportosította ily módon az iratanyagot. A levéltári feldolgozás során a dokumentumokat további problémakörök és személyek köré rendezték az Erdélyi Múzeumban kialakított tematikus csoportokat is megtartva. A Gyarmathy-család hagyatékát a Román Országos Levéltár Kolozs Megyei Igazgatóságán Ofelia Avarvarei levéltáros dolgozta fel 2012 áprilisában. A Gyarmathy-család hagyatékában a Gyarmathy Zsigáné Hóry Etelkával kapcsolatos iratanyagból a kutatóút során a következő tételeket néztem át: Előfizetési felhívások Gyarmathy Zsigáné könyveire 1884‒1887 [Az iratanyag Gyarmathyné Hegyek közül és Beszélyek és apróságok című könyveire vonatkozó aláírási íveket tartalmazza.] A budapesti és bécsi világkiállításon népművészeti termékekkel való részvételre vonatkozó dokumentumok
[Gyarmathyné a kalotaszegi varrottassal részt vett az 1885. évi budapesti és az 1890. évi bécsi kiállításon. Az iratanyag a kiállításon való részvétellel kapcsolatos levelezést, a kiállított termékek listáját, az eladott termékekkel kapcsolatos számlákat tartalmazza.]
Újságok és újságkivágatok Gyarmathyné irodalmi és néprajzi tevékenységével kapcsolatosan
7
[Az újságcikk-gyűjtemény főként Gyarmathyné könyveinek korabeli fogadtatásával kapcsolatos újságcikkeket, recenziókat tartalmaz a következő lapokból: Pesti Hirlap, Nemzet, Ellenzék, Fővárosi Lapok, Pesti Napló, Alföld, Magyar Bazár mint a Nők Munkaköre.] Gyarmathy Zsigáné néprajzi gyűjteményével és ennek az Erdélyi Néprajzi-Múzeumba való elhelyezésével kapcsolatos levelezés
[Dr. Hermann Antal, az Erdélyi Kárpát-Egyesület Néprajzi Múzeuma igazgatójának levele Gyarmathyné valamelyik gyermekéhez, amelyben arra kéri, hogy a Gyarmathy-hagyaték Kalotaszegre vonatkozó néprajzi és művészeti tárgyait, könyveit teljes egészében átengedjék az Erdélyi Kárpát-Egyesület Néprajzi Múzeumának.]
Gyarmathy Zsigáné könyvalakban ki nem adott munkáinak, hírlapokban megjelent cikkeinek és kéziratainak listája [Gépiratos lista Gyarmathynénak a címben említett munkáira vonatkozóan. Feltételezhetően még akkor készült, amikor a hagyaték az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárában volt.]
Gyarmathy Zsigáné Hóry Etelkának küldött levelek A‒G (1862‒1909)
[Az iratanyag több száz Gyarmathynénak küldött levelet tartalmaz. A levelek feladóinak nevét az A-tól a G betűig alfabetikus sorrendbe rendezték.]
Gyarmathy Zsigáné Hóry Etelkának küldött levelek G‒J (1857‒1909)
[Az iratanyag több száz Gyarmathynénak küldött levelet tartalmaz. A levelek feladóinak nevét a G-től a J betűig alfabetikus sorrendbe rendezték.]
Gyarmathy Zsigáné Hóry Etelkának küldött levelek K‒Z (1860‒1909)
[Az iratanyag több száz Gyarmathynénak küldött levelet tartalmaz. A levelek feladóinak nevét a K-tól a Z betűig alfabetikus sorrendbe rendezték.]
8
Gyarmathy Zsigáné Hóry Etelkának küldött levelek és meghívók különféle személyektől és társaságoktól (1856‒1910)
[Az iratanyag Gyarmathynénak küldött különféle leveleket tartalmaz. A levelek feladóinak nevét nem rendezték alfabetikus sorrendbe.]
Gyarmathy Zsigáné Hóry Etelkának küldött képeslapok (1890‒1910) [Az iratanyag több száz, magyarországról és külföldről Gyarmathynénak küldött képeslapot tartalmaz.]
Névjegyek (1870‒1909) [Az iratanyag feltehetően azon személyek névjegyeit tartalmazza, akik Gyarmathyék legfontosabb
társasági
kapcsolathálóját
alkották.
Nagy
segítséget
jelentenek
a
Gyarmathynénak címzett levelek feladóinak azonosításában is.]
A Gyarmathy Zsigáné Hory Etelka által küldött levelek (1849‒1910)
[Az iratanyag Gyarmathy Zsigáné családtagjaihoz (szüleihez, testvéreihez, gyermekeihez, a család közeli ismerőseihez) küldött leveleit tartalmazza.]
6. Az ösztöndíjjal kapcsolatos gyakorlati észrevételek
A romániai kézirattárakban és levéltárakban való kutatást nagy mértékben segíti a román nyelv ismerete. Noha mind a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár Kézirattárának, mind pedig a Román Országos Levéltár Kolozs Megyei Igazgatóságának van magyar nyelvű munkatársa, könnyen előfordulhat, hogy valamilyen oknál fogva (betegség, szabadság) nem tartózkodnak az intézményben, és ez a tény rendkívül megnehezítheti a kommunikációt azok számára, akik nem beszélik a román nyelvet. Természetesen, valamilyen idegen nyelven (főként angolul, franciául) is lehetséges segítséget kérni, amennyiben az adott intézmény munkatársa többékevésbé birtokolja e nyelveket. Aki tehát nem beszél románul, célszerű, hogy előre felvegye a kapcsolatot valamelyik ott élő magyar kollégával, és segítségét kérje a kommunikációban.
9
A Román Országos Levéltár Kolozs Megyei Igazgatóságán rendkívül prózai körülmények is nehezítik a kutatást. Először is, csak meghatározott számú dokumentumhoz lehet naponta hozzájutni, és ezeket a kutatást megelőző nap kérelmezni kell. Továbbá: a kutatóterem korlátozott befogadóképessége miatt gyakran közelharcot kell vívni egy-egy szabad asztalért. Ezért annak, aki rövid idő alatt nagy mennyiségű munkát szeretne elvégezni, célszerű már a levéltár nyitvatartási idejének legkorábbi időpontjában megjelenni a helyszínen. A kutatóterem konnektor tekintetében is véges számú lehetőséget biztosít, célszerű tehát egy nagyon erős akkumulátorú laptoppal, esetleg egy saját hosszabbítóval is felkészülni a meglepetésekre. A levéltár azonban olyan gazdag magyar vonatkozású, legtöbb esetben feltáratlan forrásanyagot tartalmaz, hogy a kutatás a felsorolt korlátok ellenére is igazi elégtételt jelent a vizsgálódó számára. A közgyűjtemények munkatársai közül a Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár Kutatási és Különgyűjteményi Osztályán Călin-Emilian Cira volt segítségemre a kutatás során, a levéltárban pedig egyaránt kaptam segítséget az intézmény román és magyar nyelvű munkatársaitól.
7. Az ösztöndíjas tevékenység eredményei Az Klebelsberg Kunó-ösztöndíj által biztosított kutatóút nélkül lehetetlen lett volna a kevés kivétellel teljes egészében kolozsvári közgyűjteményekben található Gyarmathy-hagyaték átnézése. Ennek legizgalmasabb része, Gyarmathy Zsigáné levelezése, az írónő korabeli társadalmi
kapcsolathálójának
és
a
kalotaszegi
varrottas
hazai
és
nemzetközi
sikertörténetének gazdag forrásanyagát biztosítja. Gyarmathyné irodalmi és társadalmi munkásságának korabeli megítélése egy erőteljes nacionalista diskurzusba íródott. A kalotaszegi asszony. Írónői életpálya a 19. századi nemzetépítés kontextusában címmel készülő tanulmányom egyik központi kérdése, hogy hogyan járulhat hozzá a 19. századi nacionalizmus kutatása írói és írónői életpályák vizsgálatához. A hagyaték megismeréséhez és a tanulmány megírásához nyújtott támogatását a Klebelsberg Kunó-ösztöndíj bírálóbizottságának ezúttal is köszönöm.
Budapest, 2015. október 5. Török Zsuzsa, PhD
10
