1. napirendi pont. Háziorvosi szolgálat beszámolója a évrıl

1. napirendi pont Háziorvosi szolgálat beszámolója a 2009. évrıl

Érdemi változás a 2008. évi jelentéshez képest nem történt. Pácienseink létszáma közel állandó. Halálozási és születési szám szinte megegyezett, köszönhetıen a betelepüléseknek és az önkormányzat fiatalokat itt tartó politikájának. A munkaszervezést illetıleg továbbra is beteg elıjegyzési rendszerben dolgozunk, melyet a betegek többsége elfogadott és alkalmazza is. Amit elfogadtak alsó szinten, azt nehezebb elfogadni a szakrendelés szintjén, nem beszélve a több hónapos várakozási idıkrıl. Ez utóbbi megnövelte a háziorvos felelısségét és persze szakmai lehetıségeit is, de az ehhez illeszkedı finanszírozás nélkül. A kórházba utalás rendszere is megváltozott. Szigorodott a területi hovatartozás, szinte teljesen megszőnt az elıjegyzési rendszer. Lehetıleg mindent ambuláns úton kell kivizsgálni, és csak nagyon sürgıs esetben lehet a beteget kórházba küldeni. A kórház által indokolatlannak ítélt sürgısségi beküldés esetén kilátásba helyezték a háziorvos anyagi felelısségét. A betegségek elıfordulását illetıleg megbetegedés szempontjából továbbra is a szív-érrendszeri betegségek, a cukorbetegség áll a vezetı helyen. Halálozást illetıleg a daganatos betegségek vezetik a mi statisztikánkat, de az országosét is. Sajnos, egyre fiatalabb korosztályt érint ez a betegség típus. Szomorúan tapasztalom, hogy az egyre nehezebb megélhetés ellenére nem csökken a dohányzók és az alkoholt nagyobb mértékben fogyasztók száma, kapcsolatba hozhatóan a vezetı betegségekkel. Általában az egészségtelen életmód, az egyre fokozódó, az élet minden szférájára kiterjedı stressz nagyon jellemzı társadalmunkra, mely a szervezetben kóros mechanizmusok beindulásához vezetnek. A helytelen életmód testi-lelki-szellemi következményei már a gyerekeknél megmutatkoznak, egyre több ebben az életkorban is a magas vérnyomás, a testsúly felesleg, fejfájás. Kamaszok már szinte rendszeresen dohányoznak, alkoholizálnak, szexuális életet élnek annak minden vonzatával. A jó terápiás lehetıségek ellenére továbbra is a megelızés lenne a fı cél. A gyerekek esetében a szülık felelısségét sajnos nem tapasztalom. A központi elrendeléső szőrıprogramok most jobbára szünetelnek, de egyénre szabva a praxisban mi végezzük. Vannak megkötések, több vizsgálati lehetıséget kivettek a háziorvos kezébıl, és szakorvosi szintre emeltek. Továbbra is ingyenes a csecsemık és kisdedek tüdıgyulladás elleni védıoltása, mely egy súlyos betegségtıl mentheti meg ezt a korosztályt. Az idényjellegő influenzaoltás is ingyenes a rizikó csoportoknak. A múlt télen az influenza elleni védekezés kiterjedt az új ún. pándémiás influenzára is, az ingyenességet kiterjesztve a rizikó csoportokra, így kisgyerekre, kismamákra is. Öt év óta praxisunk tagja a Veszprém megyei Kreatív Háziorvosi Egyesületnek. Ennek keretében csoportos ISO minıség biztosítással rendelkezünk harmadik éve, évenkénti külsı audit által ellenırizve. Sajnos, a TB ezt még nem értékeli. Egy éve az OEP is elkezdett egy tájékoztató jellegő belsı minıség ellenırzést, mely kiterjed az orvos szőrési, beutalási, gondozási tevékenységére. Egy másik rendszerben az orvos gyógyszerírási szokásait figyelik. A paraméterek alapján plusz finanszírozást kapnánk, ha díjaznák. Szakmai szempontból a kötelezı és ajánlott továbbképzéseken munkatársaimmal együtt eljárunk a szakma folytatásához szükséges pontszámokat győjtve. Ötévente összesítik a győjtött pontszámokat, és hosszabbítják meg szakmai engedélyünket. Most van ez a forduló. A tárgyi feltételeket illetıen mőszerparkunk az elıíráson felüli, évrıl évre karban tartott. Évente újítjuk informatikai rendszerünket nem kis ráfordítással. A rendelı tisztasági meszelése még nem fejezıdött be. Nyirád, 2010-04-22 Dr. Huszágh Lívia s.k. háziorvos

3. napirendi pont Szociális Segítı Központvezetıjétıl 8454 Nyirád, Sallai u. 1/A. Tel: 06 (70) 3385 - 701 E-mail: [email protected] Hivatkozási szám: Ügyiratszám:

15-45/2010. I-4/2010. Tárgy: Tájékoztató a Szociális Segítı Központ mőködésérıl

Nyirád Község Önkormányzata Képviselı - Testülete

Tisztelt Képviselı - Testület!

A Szociális Segítı Központ mőködésérıl szeretném tájékoztatni Önöket az alábbiakban. A Szociális Segítı Központ a szociális szolgáltatások egymásra épülésével, illetve egymás melletti integrációjával mőködik, valamint a gyermekjóléti szolgáltató tevékenységeket is integráció formájában látjuk el. A szociális területen dolgozó szakemberek és technikai dolgozók etikus és humánus magatartása alapvetı követelmény. Az Intézmény szakmai munkájára a többször módosított 1993. évi III. törvényben (továbbiakban Szt.), az 1997. évi XXXI. törvényben (továbbiakban Gyvt.), valamint e törvények végrehajtási rendeleteiben, és Nyirád Község Önkormányzati Képviselı-testületének 6/2005. (IX. 16.) a gyermekvédelmi ellátásokról és az 5/2006. (VIII. 11.) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról, valamint a 8/2007. (IX. 14.) illetve a 2/2010. (III. 19.) szóló az Önkormányzat saját bevételeinek alapjául szolgáló díjakról, rendeletében szabályozott elıírások vonatkoznak. Szociális alapszolgáltatásaink: -

házi segítségnyújtás; étkeztetés; nappali ellátás (idısek klubja); családsegítés; szociális információs szolgáltatás.

- Nyirád Község Önkormányzata 2005. december 31-én Társulási megállapodást írt alá a „Somló Térségi Önkormányzatok Feladatellátó Társulással” (8457 Bakonypölöske, Petıfi u. 88.) a jelzırendszeres házi segítségnyújtás – mint szociális alapszolgáltatással – kapcsolatos feladatok ellátására. Ezt a társulási megállapodást a Tisztelt Testület 2010. március 18-i ülésén megszőntette. - Nyirád Község Önkormányzata a Tapolca és Környéke Kistérség Többcélú Társulás keretében látja el a támogató szolgáltatást. A szolgáltatást a Balatonfelvidéki Támogató Szolgálat (8308 Zalahaláp, Petıfi tér 4.) biztosítja. Gyermekjóléti szolgáltató tevékenységünk: - gyermekjóléti szolgáltatás A gyermekvédelmi ellátásokról szóló 6/2005. (IX. 16.) Ör. számú rendeletben foglaltak alapján a gyermekek napközbeni ellátását az önkormányzat • a Halimba, Nyirád, Szıc Intézményfenntartó Társulás Általános Iskolája és Óvodája által fenntartott napközi otthonos óvodában („Nyitnikék” Óvoda 8454 Nyirád, Széchenyi u. 36.); • a Halimba, Nyirád, Szıc Intézményfenntartó Társulás Általános Iskolája és Óvodája által fenntartott iskolai napközi keretében („Erzsébet királyné” Általános Iskola 8454 Nyirád, Szabadság u. 1.) biztosítja. A házi segítségnyújtásból adódó feladatokat, napi 8 órában közhasznúmunkás látja el, aki a klub mindennapi feladatainak megoldásában is segít. Ennek keretében azoknak az idıs embereknek nyújt gondoskodást, akik saját otthonukban élnek, és önmaguk ellátására részben vagy teljesen képtelenek.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása értelmében házi segítségnyújtás igénybevételét megelızıen vizsgálni kell a „gondozási szükségletet” melynek céljából külön szakértıi bizottság mőködik Ajkán. Majd a gondozási szükséglet megállapítását követıen, a jegyzıtıl „jövedelem vizsgálatot” kellett kérni, ezt a törvényi változásoknak köszönhetıen 2010. január elsejétıl az intézményvezetı végzi. Ezek eredményeinek függvényében vehetı csak gondozásba a kérelmezı. Szolgáltatások köre házi segítségnyújtás esetén:
ebéd házhozszállítása,
élelmiszer, gyógyszer beszerzése,
orvosi segítség kérése,
személy, lakás, környezet tisztán tartása,
hivatalos ügyek intézése,
családi kapcsolatok erısítése. A szolgáltatást a 2009. év során összesen 18 fı vette igénybe. Jelenleg 12 fıt látunk el. 2009. decemberében Ajka Város Önkormányzatának Jegyzıje szakmai ellenırzést rendelt el a szociális és gyermekvédelmi alapszolgáltatások mőködésére vonatkozóan, különös tekintettel a házi segítségnyújtásra. Az ellenırzés eredményeként az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendeletre hivatkozva 12 fıre maximálta a házi segítségnyújtásban gondozható személyek számát. Közhasznúmunkás végzi ezt a feladatot. Megkönnyítené az ellátásban részesülı idısek helyzetét is, ha állandó munkatársunk lenne, mert az idısek számára mindig nehézséget okoz egy új, ismeretlen ember megismerése, bizalmukba fogadása. A feladatot ellátó személyt pedig 3-4 havonta be kell tanítani, és meg kell ismertetni az adminisztrációs teendıkkel. Szociális Étkeztetés A szociális étkeztetés keretében, átlagosan a 2009. évben 32 fı részesült kedvezményes díjú egyszeri meleg étkeztetésben. A létszám változó, jelenleg 41 fı számára biztosítjuk ezt a lehetıséget. Az étkezık a központból viszik el az ebédjüket, ami azért is szerencsés, mert így ık is értesülnek-, és részt tudnak venni rendezvényeinken – programjainkban, illetve gyakran ilyenkor keresik meg a családgondozókat segítségkérés céljából. A szociális gondozónk adagolja számukra az ebédet. A felvételüket és szükséges adminisztrációt én végzem. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása értelmében, a jegyzıtıl „jövedelem vizsgálatot” kellet kérnie az igénylınek, az ellátás igénylését megelızıen, törvényi változásoknak köszönhetıen 2010. január elsejétıl ezt a vizsgálatot az intézményvezetı végzi.

Idısek Klubja Az idısek klubjában az átlagos létszám a 2009. évben 26 fı. Jelenlegi létszámunk 28 fı. Az idei évfolyamán is kb. 10 - 15 fı idıs ember jár be rendszeresen, napközben is a klubba, akik reggeltıl délutánig itt töltik a napjukat. Két alkalommal étkeznek (tízórai - ebéd) igény esetén, segítséget nyújtunk higiénés szükségleteik kielégítésében, ügyeik intézésben vagy csak egyszerően meghallgatjuk ıket, segítıbeszélgetést folytatunk velük. Folyamatosan figyelemmel kísérjük fizikai állapotukat, testsúly-, vérnyomás-, vércukorszint mérés formájában, programokat-, foglalkozásokat szervezünk számukra, tartjuk a kapcsolatot a háziorvosukkal és hozzátartozóikkal. İk általában özvegy, beteg, magányos asszonyok, akik számára a klub jó lehetıség arra, hogy társaságban, kulturált körülmények között, „felügyelet” mellett hasznosan, jó hangulatban töltsék el a napjukat. A szociális gondozó igyekszik maximálisan kielégíteni, a fizikális – lelki - szociális szükségleteiket gondozottainknak, amit egyéni gondozási terv alapján kell felmérni és kielégíteni. Ez alapján, ha kell segít a zuhanyozásban, mosásban, vasalásban, étkeztetésben, segítıbeszélgetéseket folytat, foglalkoztatást végez, apróbb ügyeket intéz, tartja a kapcsolatot a háziorvossal, hozzátartozókkal, segít a gyógyszerelésben, figyelemmel kíséri gondozottaink fizikai állapotát, testsúly-, vérnyomás-, vércukorszint mérés formájában.

Mindezek mellett elvégzi a folyamatos napi takarítást, ételkiosztást, mosogatást, és a rávonatkozó adminisztrációt, tehát az étkezési létszámot regisztrálja és továbbítja a konyha felé, az új klubtaggal elkészíti a gondozási nevelési tervét, ami alapján gondozza egész évben, vezeti a térítési díjnyilvántartási törzslapot, napi tevékenységét feljegyzi a munkanaplójába. A foglalkozásokon, rendezvényeken továbbra is 20 - 25 fı jelenik meg. Tavaly is tartottunk, és az idei év során is szeretnénk többször klubtagjainknak, tea-, mozi délutánt rendezni. Farsangoltunk, megemlékeztünk a nınapról, megünnepeltük a húsvétot, készülünk az anyák napjára, a gyermekjóléti szolgálat által rendezett nyári napközis táborra. Megszervezzük a hagyományos kirándulásokat a Nyirádi horgásztóhoz, és a pápai élményfürdıbe. Az idén is megünnepeljük az idısek napját, gyertyát gyújtunk mindenszentek alkalmából, együtt ünnepeljük a karácsonyt és az újévet is.

A rendezvények népszerőek klubtagjaink körében, örülnek a kikapcsolódási- és találkozási lehetıségnek. Az ezekre történı készülıdések, pedig nagyszerő és folyamatos foglalkoztatási lehetıséget nyújtanak. Az idısek klubjába a tagok felvételét, és az ehhez kapcsolódó adminisztrációt én végzem. A klub, továbbra is biztosítja a pedikőrös és fodrász által nyújtott szolgáltatásokat, igény esetén jön a két mesterember a klubba. Családsegítés A családsegítés a szociális és mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylık számára az ilyen helyzethez vezetı okok megelızése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megırzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családsegítés célja az, hogy a segítı és a hozzáforduló közös munkálkodása során a kliens eljusson valamilyen megoldáshoz a problémájában. A munka során a családgondozó segítı támogatással áll a kliens mellett. A családok segítésének szerepe az, hogy megelızze a gyermekek és felnıttek elhanyagoltságát, bántalmazását, segítse a kiszolgáltatott felnıtteket és gyermekeket, akik nem képesek arra, hogy megvédjék magukat a fizikai és érzelmi bántalmazásoktól, és akik nem képesek önmaguktól eredményesen funkcionálni és hozzájutni juttatásokhoz, biztosítsa a családot helyettesítı környezetet a felnıttek és gyermekek számára, hogy közremőködjön a családok oktatásában, foglalkoztatásában és felvilágosításában. A családsegítés során a szociális munka eszközeinek és módszereinek alkalmazásával nyújt szociális és mentálhigiénés szolgáltatásokat. A Családsegítı Szolgálat családgondozói feladatokat lát el, ellátásokat közvetít, és szervezési tevékenységet végez (tájékoztatás, tanácsadás). 1. A Szolgálat feladatai: a) Általános segítı szolgáltatás keretében megelızı tevékenységek: • figyelemmel kíséri a lakosság szociális és mentálhigiénés helyzetét, feltárja a nagyszámban elıforduló, az egyén és család életében jelentkezı probléma okait és jelzi azokat az illetékes hatóság vagy szolgáltatást nyújtó szerv felé; • veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelı és jelzı rendszert mőködtet, ennek keretében elısegíti különösen az egészségügyi szolgáltatók, oktatási intézmények, a gyermekjóléti szolgáltat, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételét a megelızésben. b)

Általános segítı szolgáltatás keretében az egyének és a családok életvezetési képességének megırzése, valamint az egyén és a család életében jelentkezı probléma megszüntetése: • tájékoztatást ad a szociális, a családtámogatási és a társadalombiztosítási ellátások formáiról, az ellátásokhoz való hozzájutás módjáról; • szociális, életvezetési, mentálhigiénés tanácsadást nyújt; • segítséget nyújt az egyénnek a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ügyek vitelében; • meghallgatja az egyén, a család panaszát és lehetıség szerint intézkedik annak orvoslása érdekében; • családgondozással elısegíti a családban jelentkezı krízis, mőködési zavarok, illetve konfliktusok megoldását.

A családsegítı szolgálat szorosan együttmőködik a gyermekjóléti szolgálattal, ez adódik egy részt a közös irodánkból illetve, hogy a gyermekeknél jelentkezı problémák tulajdonképpen gyakran „lecsapódásai” a család nem megfelelı mőködésének. Így együtt mőködtetjük az észlelı és jelzırendszert, és részt veszek a szabadidıs tevékenységek (játszóházak, napközis nyári tábor) szervezésében lebonyolításában is. Adományok tekintetében is sokan megtisztelnek bennünket bizalmukkal, ruhanemőt, bútort hoznak a rászorulók részére. A Magyar Máltai Szeretet Szolgálat támogatásával pedig élelmiszerrel tudjuk segíteni a nehéz helyzetben lévı családokat. Az idei évtıl a családsegítı szolgálat feladata a rendszeres szociális segélyben részesülık gondozása, nyilvántartásba vételük, együttmőködési megállapodás kötése az ellátottal a beilleszkedést segítıprogramra vonatkozóan.

A gondozott családok problémái szoros összefüggésben vannak a jelenlegi gazdasági helyzettel. A szolgálatnál segítséget igénylık többsége 2008. ıszétıl jellemzıen, munkanélküli és „hozzák” az ebbıl adódó gondokat: - anyagi, megélhetési nehézségek, közüzemi tartozások - munkaelvesztésének pszichés terhei, kilátástalanság - szenvedélybetegségek (dohányzás, alkoholizmus, gyógyszerfüggıség, játékszenvedély stb.) - kommunikációs gondok a családon belül, „egymás mellett élés”. A tavalyi évfolyamán 64 személlyel, illetve családjaikkal, kerültem segítıkapcsolatba. A családsegítı szolgálat felszereltsége megfelelı. A rendelkezésünkre álló iroda használatával kapcsolatos problémák is megoldódtak, 2009. februárjától a gyermekjóléti szolgálat családgondozójának az ügyfélfogadása a mővelıdési házban zajlott, majd a Polgármesteri Hivatal Házasságkötı termében, 2010. évtıl az iskola adott lehetıséget a négyszemközti beszélgetésekre. 2009. decemberében a családsegítı szolgálatnál is lezajlott egy szakmai ellenırzés, sajnos elıször a kilenc ill. tíz éves családgondozói munkám alatt. Adminisztrációs hiányosságon kívül más szakmai problémát nem találtak, ennek a „rendbetétele” folyamatosan zajlik az ajkai módszertani központ és egyben ellenırzı szerv Iránymutatásával Jelzırendszeres házi segítségnyújtás A jelzırendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élı, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelı használatára képes idıskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülı krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A szolgáltatással elégedettek (voltak) az idısek, 39 fı veszi igénybe ezt az ellátást, de folyamatosan jelentkeznek az idısek és a hozzátartozóik továbbra is az ellátásra. Az idısek regisztrációját én végeztem, a kapcsolatot továbbra is tartom a szolgáltatóval. Jelenleg a készülékek még kint vannak a lakásokon és riasztás esetén segítséget küldenek (szomszéd, orvos, hozzátartozó) az idıs ember számára. Támogató szolgálat: A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történı ellátása, elsısorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megırzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. 3 fı veszi igénybe jelenleg a társulásban megoldott, Zalahalápi központtal mőködı szolgáltatást. 2007. év folyamán a szociális törvény módosították, mellyel jelentısen szigorították és egyben csökkentették, a támogató szolgálat ellátását igénybe vevık körét. A házi segítségnyújtástól annyival tudnak többet segíteni az idıseknek, hogy ık személyszállítási lehetıséget is biztosítanak, mely népszerő szolgáltatás a Nyirádi kliensek körében is. A támogatószolgálat vezetıje és munkatársai is nagyon segítıkészen állnak hozzá kéréseinkhez, jó az együttmőködés. Továbbképzések közül igyekeztünk megragadni a térítésmentes lehetıségeket, és ilyen módon gyarapítani a tudásunkat, sajnos nem sok lehetıségünk volt rá. A Szociális Segítı Központ épülete általában jó állapotban van, de szükség lenne az épület folyamatos karbantartására, padozat felújításra, vízhálózat cseréjére. Fontos lenne még egy plusz pihenıszoba, ahol nyugodtan tudna piheni az, aki rosszul érzi magát. Erre a célra az irodában van egy heverı biztosítva, de ez nem a legszerencsésebb megoldás senki számára sem. Meglátásom szerint jó a kapcsolatunk a helyi intézményekkel, a polgármesteri hivatallal, iskolával, óvodával, konyhával, háziorvossal, védınıi szolgálattal, mővelıdési házzal, illetve a civil szervezetekkel, bátran fordulhatunk segítségért hozzájuk, és mi is igyekszünk segíteni a munkájukat, bízunk benne, hogy ez a jövıben is így marad. Igyekszünk a velünk kapcsolatba kerülı személyek, családok, segítése, képessé tevése, a szociális munka eszközeivel, és a helyi erıforrások mozgósításával. Kérem a tisztelt képviselı - testületet, hogy szíveskedjen elfogadni a beszámolómat.

Nyirád, 2010. április 21. Tisztelettel:

Illés Olga intézményvezetı

Szociális Segítı Központ Gyermekjóléti Szolgáltatás 8454 Nyirád, Sallai u. 1/a. Tel.: 06/70/3385-701

A gyermekjóléti szolgálat mőködése a 2009. évben

2006. december eleje óta töltöm be a gyermekjóléti szolgálat családgondozói feladatkörét. Munkám során igyekszem a gyermekvédelem alapelveit, a szakmai etikai kódex irányelveit szem elıtt tartani, s ezek figyelembevételével a gyermekek, családok életminıségének jobbításán tevékenykedni. A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata: - a gyermek testi, lelki egészségének, családban történı nevelésének elısegítése. - támogatáshoz való hozzájutás segítése - tanácsadás (pl: nevelési, egészségügyi) - szabadidıs programok szervezése - szakellátásba került gyermekek családjának utógondozása Összefoglalva a gyermekvédelem fı célja: hozzásegíteni a gyermeket az egészséges, értékes, minıségi élethez, a jóléthez, a családban történı nevelkedéséhez. A gyermekjóléti szolgálat észlelı- és jelzırendszert mőködtet, amely lehetıvé teszi a gyermekeket veszélyeztetı okok feltárását. A településen a rendszer tagjai – polgármesteri hivatal, óvoda, iskola gyermekvédelmi felelıse, a védını, a háziorvos, valamint a körzeti megbízott – becsületesen, legjobb tudásuk mellett az elvi, etikai normák, titoktartási kötelezettség figyelembevételével, a gyermekek érdekeit szem elıtt tartva látják el a feladatukat, végzik munkájukat. Úgy gondolom, hogy a jelzırendszer tagjaival, az intézmények dolgozóival jó kapcsolatot sikerült kialakítanom. A hatékony együttmőködés céljából az esetmegbeszélések idıpontját is rugalmasan kezelve, az érintett tagok idıbeosztását figyelembe véve igyekszem összehangolni azt. Az esetmegbeszélés állandó meghívottjai a védını, óvoda, iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelısei, családsegítı szolgálat családgondozója, valamint a rendırség képviselıje. Az elmúlt év során hat alkalommal tartottunk szakmaközi megbeszélést, esetmegbeszélést, A múlt év során alapellátás keretében 44 gyermekkel – 24 családdal - kerültem kapcsolatba, védelembe vett gyermekek száma 2009-ban 13 fı – 8 családból. - védelembe vétel 2009. 01. 01.-12. 31. között: 5 gyermek - 3 családból - védelembe vétele megszőnt 2009. 12. 31.ig: 8 gyermek - 3 családból - záró létszám 2009. 12. 31.: 7 gyermek 5 családból A tavalyi év során védelembe vételi tárgyalásra, felülvizsgálatra 5 alkalommal került sor, 9 gyermeket érintve, melynek következtében a védelembe vétel megállapítására, illetve további fenntartása került sor, mivel a veszélyeztetı tényezık csak részben szőntek meg. Jelenleg (2010.) 6 család 10 gyermeke van védelembe véve. Változás okai: - más településre költözött a család - nagykorúvá válás - eredményes családgondozás

A tavalyi évben családból történı kiemelésre nem került sor. Gyermekvédelmi szakellátásban 5 család részesült 10 gyermeket érintve. A gyermekek nevelıszülıknél, illetve lakásotthonban nevelkednek. A családba való visszakerülés érdekében végzett családgondozás mellett sem volt lehetıség a gyermekek átmeneti nevelésének megszüntetésére. Az éves felülvizsgálatok során a Gyámhivatal az átmeneti nevelés fenntartása mellett döntött. A nevelıszülıknél élı gyermekek a családokat elfogadták, beilleszkedtek az ottani közösségekbe. A nevelıszülık következetesen és munkára nevelik ıket, természetesen figyelembe véve a gyermekek testi fejlettségét. A nevelıszülık mindent megtesznek annak érdekében, hogy a gyermekek testi-lelki-szellemi és erkölcsi fejlıdése optimális legyen. Természetesen a szülık is rendszeresen látogatják a gyermekeket a meghatározott idıpontokban, a kapcsolatot telefonon keresztül is tartják. A gyermekek családból történı kiemelésére a legvégsı esetben kerül sor, mikor már az alapellátás keretében, a védelembe vétellel sem sikerül a gyermek helyzetén javítani, megnyugtató körülményekben biztosítani az egészséges fejlıdését. A gyermekvédelmi szakellátás intézményeivel a kapcsolatot tartom, hisz a cél a gyermek családba történı visszakerülése, az ott történı nevelése. A 2009. évben szakmai tevékenység során az ügyfeleknek nyújtott segítségek a következık voltak: információnyújtás, tanácsadás, segítı beszélgetés, hivatalos ügyekben való közremőködés, más szolgáltatásba való közvetítés, elhelyezési és felülvizsgálati tárgyaláson való részvétel, valamint családlátogatás történt és környezettanulmányok készítése. Egy-egy családban a problémák halmozottan jelentkeznek. A legjellemzıbb problémák továbbra is: - anyagi, megélhetési gondok - szenvedélybetegségek (alkoholizmus, játékszenvedély) - szülık vagy a család életvitele - szülıi elhanyagolás - gyermek magatartászavara, beilleszkedési nehézsége. Az év során, a szolgálat által szervezett szabadidıs tevékenységek a következık voltak: - Játszóházak, melyek alkalmával a Húsvéti Ünnepekre, és az Adventi, Karácsonyi ünnepkörre készültünk közösen a gyermekekkel, s néhány lelkes szülıvel, de szerveztünk játszóházat a nyári-, valamint az ıszi szünidı ideje alatt is. - Augusztusban 5 napos nyári napközis tábor megszervezésére került sor, ahol 55 gyermeknek szerveztünk tartalmas és hasznos idıtöltést. A tábor ideje alatt játékos formában prevenciós célzattal elıadásokon is részt vettek a gyerekek, a helyi védını, a rendırség és a tőzoltóság munkatársainak jóvoltából. Ezek lebonyolítását pályázatok útján, helyi vállalkozók támogatásával s nem utolsó sorban a helyi és a kisebbségi önkormányzat jelentıs támogatásával sikerült megvalósítani. Mindezek sikeres véghezvitelében segítettek az intézmények dolgozói is. Mindezeket a már hagyományossá vált szabadidıs tevékenységeket szeretnénk a továbbiakban is megvalósítani a gyermekek részére. A Gyermekétkeztetési Alapítvány pályázati kiírásán a település évek óta sikeresen szerepel, így 20 nehéz sorsú család kap étkezési csomagot - elıfızött ebédet, tartós élelmiszert - februártól decemberig a Mindenki ebédel program keretében. A civil szervezetekkel jó kapcsolat kialakítására került sor már az évek során is, együttmőködésre lehet számítani a velük folyó munka során.

Így az általuk szervezett programokon is részt tudnak venni nehezebb sorsú, hátrányos helyzető családok gyermekeikkel. A rászoruló családok számára több alkalommal adományokat osztottunk szét, melyek helyi lakosok felajánlásaiból – ezek ruha, bútor, hőtıszekrény adományok - és a Máltai Szeretetszolgálat által adott csomagokból (elsısorban élelmiszer, higiéniai termékek) származott. Börzét is szerveztünk, ahol az adományokból származó ruhákból, játékokból válogattak, vittek az érdeklıdık. Az ügyfélfogadás helyszíne a 2009-es évben a Mővelıdési Házban lett kijelölve, december hónapban az ügyfélfogadás a hivatalban történt, jelenleg ez év elejétıl az iskola biztosít helyet az ügyfelek fogadására az alsó tagozatosok épületében. Az ügyfélfogadás idıpontja: hétfın és csütörtökön: 13-17 óráig. Elıadásokon, szakmai továbbképzéseken, a módszertani központ által szervezett elıadásokon a tavalyi évben egy alkalommal tudtam részt venni. Munkám során igyekszem a gyermekvédelem alapelveit, a szakmai etikai kódex irányelveit szem elıtt tartani, s ezek figyelembevételével a gyermekek, családok életminıségének jobbításán tevékenykedni. Nyirád, 2010. április 22. Tisztelettel:

Sásdi Vanda családgondozó

4. napirendi pont

Nyirád Község Önkormányzatának Jegyzıjétıl 8454 Nyirád, Szabadság u. 3. Tel./fax: 88/235-001; 88/506-070 e-mail: [email protected]

Ügyszám: 15-48/2010.

Elıterjesztés Nyirád Község Önkormányzati Képviselı-testülete 2010. április 29-i ülésére

Tárgy: A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése

Tisztelt Képviselı-testület! A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 96. § (6) bekezdése elıírja, hogy a helyi önkormányzatnak a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-ig átfogó értékelést kell készítenie, amelyet a képviselı-testületnek meg kell tárgyalnia.

1. A település demográfiai mutatói Nyirád község lakossága 2009. január 1-jén 1984 fı. A 0-14 évesek száma 338 fı, a 15-18 évesek száma 113 fı, a 19-60 évesek száma 1134 fı, a 60 évesnél idısebbek száma 399 fı.

2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások

2.1.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

A tárgyévben rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesített gyermekek száma 113 fı volt. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülı gyermekek kor szerinti megoszlása: 41 fı 0-6 éves, 67 fı 7-14 éves, 3 fı 15-18 éves, 1 fı 19 év felett. Megszüntetésre a tavalyi év során nem került sor. 2009. 01. 01- 2009. 08. 31-ig a jövedelemhatár 35.625 Ft, gyermekeit egyedülálló szülıként nevelı család esetében 38.475 Ft volt, 2009. 09. 01-tıl a jövedelemhatár 37050 Ft-ra, gyermekeit egyedülálló szülıként nevelı család esetében 39900 Ft-ra emelkedett. A kérelmezı családokra jellemzı, hogy rossz anyagi körülmények között élnek. Sok esetben egyik vagy mindkét szülı munkanélküli, családjukban kettı vagy több gyermeket nevelnek. 23 családnál egyedül álló szülı neveli gyermekét/gyermekeit. A családokban az egy fıre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj minimum alatt vagy annak közelében van.

2.1.2. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban 38 gyermek részesült. Támogatási esetek száma 18, a támogatásban részesített családok száma 15. Az önkormányzatot terhelı kiadások nagysága 166.500 Ft. Elutasított kérelmezı nem volt. 2.2.

Gyermekétkeztetés

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény alapján gyermekétkeztetés esetén - a bölcsıdés, az óvodás, az 1-6. évfolyamon nappali rendszerő iskolai oktatásban részt vevı gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át, - az elızı pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülı gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át - a három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50 %-át, - tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50 %-át normatív kedvezményként biztosítjuk. A kedvezményben részesülık adatai: - 100 %-os kedvezményben részesülı óvodáskorúak száma: 27 - 50 %-os kedvezményben részesülı óvodáskorúak száma: 18 - 100 %-os kedvezményben részesülı tanulók száma (1-4 osztály): 31 - 50 %-os kedvezményben részesülı tanulók száma (1-8 osztály): 40

3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások Nyirád Község Önkormányzata 2001. január 1-jével Gondozási Központot hozott létre, melynek elnevezése 2006. december 1-tıl Szociális Segítı Központ lett. A képviselı-testület döntését követıen az intézmény vezetıje Illés Olga. Sásdi Vanda határozatlan idejő kinevezéssel tölti be a gyermekjóléti szolgálat családgondozói feladatkörét. Fogadó óráját heti három alkalommal 20 órában látja el. A Szociális Segítı Központ feladatai között szerepel az 1997. évi XXXI. tv. 15 § (2) bekezd. a) pontjában megfogalmazott gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása. A települési önkormányzat a településen élı gyermekek veszélyeztetettségének megelızését a gyermekjóléti szolgáltatás útján szervezi. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védı speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történı nevelkedésének elısegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelızését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekjóléti szolgálat a támogatásokhoz, ellátásokhoz való hozzájutás érdekében: 1. segítséget nyújt a gyermek vagy szülıje (törvényes képviselıje) kérelmének elıterjesztéséhez 2. szükség esetén kezdeményezi a támogatás megállapítását, az ellátás igénybevételét a hatáskörrel rendelkezı illetékes hatóságnál, szolgáltatónál 3. a gyermeket, illetve a szülıt (törvényes képviselıt) felkészíti a támogatás célszerő felhasználására.

3.1.

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok részletes értékelése

3.1.1. A gyermekjóléti szolgálat szakmai tevékenységeinek száma

Sor-

Megnevezés

szám 1. Információnyújtások 2. Egyéb hivatalos ügyek intézésében való közremőködések 3. Tanácsadások 4. Közvetítések más alap. oktatási és egészségügyi stb. szolgáltatásba 5. Elhelyezési tárgyaláson való részvétel 6. Felülvizsgálati tárgyaláson való részvételek 7. 5 Esetmegbeszélések 8. 3 9. Örökbefogadással kapcsolatos intézkedések 10. Összesen (1-9. sor összege)

Száma 2005.

2006.

2007.

46 19

36 13

280 56

341 32

303 15

18 7

21 9

83 19

96 7

57 2

1

-

2

-

-

7

8

7

6

10

6 2 -

5 2 -

1 6 -

-

6 -

106

95

454

489

393

2008. 2009.

A táblázat adataiból megállapítható, hogy 2005. és 2008. között a feladatellátás növekedése tapasztalható. Az öt egymást követı év közül a 2008. év adatai a legmagasabbak. A tárgyévben kismértékő csökkenés látszik az információnyújtások, hivatalos ügyek intézésében és tanácsadások számában, de hasonlóan az elmúlt évekhez 2009. évben is a szakmai tevékenységek közül 95%-ot tesz ki e három együttes tevékenységek száma. Ezek mindegyike az alapos szakmai ismereten kívül megfelelı empatikus készséget is feltételez. Az esetek száma igazolja, hogy a gyermekjóléti szolgálat feladatellátása megfelelı személy vezetésével, és megfelelı, szakképesítéssel rendelkezı családgondozóval történik.

3.1.2. A szolgáltató tevékenységet igénybe vevık száma Száma Sor- Megnevezés szám 2005. 2006. 1. A szolgáltatást igénybe vevı 47 48 gyermekek száma összesen 2. Családok száma, melyekben az 19 23 igénybevevı gyermekek élnek 3. Ebbıl a szakellátásban résztvevı 3 3 gyermekek családjának száma

2007. 39

2008. 52

2009. 57

21

26

33

3

4

5

Általános szabályként állapítható meg, hogy az ellátást igénybe vevı családok száma határozza meg a szolgáltatást igénybe vevı gyermekek számát. Ez abból adódik, hogy gyermekjóléti beavatkozást igénylı családok esetében szinte minden esetben az összes gyermekre ki kell terjeszteni az ellátást.

3.1.3. A gyermekjóléti szolgálatok kapcsolatfelvétel módja szerint

Sor- Megnevezés szám 1. Önkéntes (gyermek kezdeményezte) 2. Szülı által küldött 3. Saját intézmény által 4. Jelzırendszer által küldött 6. Együttmőködésre kötelezett (hatóság által kötelezett) 7. Összesen (1-6. sorok)

gondozási

eseteinek

Kapcsolatfelvétel száma 2005. 2006. 2007. 3 1 -

száma

2008. -

2009. -

5 6 7 19

2 14 28 10

2 19 12 15

2 23 15 16

1 14 30 11

40

55

48

56

56

a

A gyermekjóléti szolgáltatás igénybevételének döntı mértékben önkéntességen kellene alapulnia. Öt év viszonylatában a 2005 -ös évtıl számolhatunk be arról, hogy történt önkéntes igénybe vétel, a 2009-es évben a kapcsolatfelvételnek ezt a módját nem választotta gyermek. Továbbra is megmaradt az a tendencia, mely szerint az együttmőködésre kötelezettek száma többszöröse az ellátást önkéntesen igénybe vevık számánál. A forgalmi napló alapján készült adatok egyrészt annak köszönhetıek, hogy a kinevezett személy csak a családgondozói feladatokat látja el, így lehetısége nyílt a még intenzívebb kapcsolattartásra a gyermekekkel és a szülıkkel egyaránt. A szokásos feladatok mellett a családgondozó a tanulásban is segíti a rászoruló, ellátást igénybevevı gyermekeket. Továbbra is fontosnak tartom a jelzırendszer gyors és precíz mőködését. Ebbe beleértem az óvoda-, iskola ifjúságvédelmi felelısét, a védınıt, a házi orvost és a családgondozót. Nincs statisztikai adatunk arra vonatkozóan, hogy az önkéntes jelentkezések és a jelzırendszer által kezdeményezett eljárásokat követı intézkedésekkel hány darab és milyen mértékő súlyosabb problémát sikerült megelızni. Szeretném kihangsúlyozni, hogy nincs hatékonysági mutató a gyermekjóléti szolgáltatásokra vonatkozóan. Szükségességét viszont azzal indoklom, hogy létjogosultsága már attól van, ha akár egy gyermek esetében is meg tudtuk hosszabbítani a családban tartásának az idıtartamát.

3.1.4. Gyermekjóléti szolgáltató tevékenység a kezelt probléma típusa szerint Sorszám Probléma típusa 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggı stb.) Gyermeknevelési Gyermekintézménybe beilleszkedési nehézség Magatartászavar, teljesítményzavar Családi konfliktus (szülık egymás közti, szülı-gyermek közti) Szülık vagy a család életvitele Szülıi elhanyagolás Családon belüli bántalmazás (fizikai, szexuális) Fogyatékosság, retardáció Szenvedélybetegségek Problémák száma összesen (1-10. sorok)

Kezelt problémák száma 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 19 10 14 10 21 9 5

5 2

6 2

9 7

10 -

5 16

9 7

7 7

12 7

12 8

13 8 9

5 6 3

12 2 3

8 5 6

14 7 3

5 10 99

2 7 55

2 6 62

2 6 72

3 4 82

A kezelt problémák közül az anyagi, a gyermeknevelési, a szülık életvitele, a szülıi elhanyagolás, a szenvedélybetegségek és a családon belüli bántalmazás miatti problémák együttes száma az összes probléma 72%-a. Ezek a problémák a szülıkhöz kapcsolódnak. Ezekben az esetekben a kedvezıtlen helyzet kialakulásáért kizárólag a szülı(k) felelısek. A gyermek(ek) kizárólag áldozatok. A gyermekek magatartás- és teljesítményzavara, és beilleszkedési nehézsége a szakértıi vizsgálatok alapján szinte minden esetben a gyermeknevelés problémáira vezethetı vissza. A fogyatékosság és retardáció, születési rendellenesség, melyet szakemberek közremőködésével próbálunk orvosolni. A fiatalkorúak a társadalmi környezet változása miatt egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve, például szenvedélybetegségek kialakulása és az értékvesztés miatt. Külön hangsúlyt fektet a jogalkalmazó – így adott esetben a helyhatóság – a prevenciós programok szervezésére. Példa erre az általános iskolákban mőködı DADA program, melynek bonyolítását a rendırség személyi feltételek hiányában sajnos a 2009-es évben nem tudta vállalni, de reményeink szerint a 2010/2011-es tanévben elindulhat a program az iskolában. A gyermekjóléti szolgálat a gyermekek számára szervezett szabadidıs programok keretében is tart felvilágosító elıadásokat a drog, alkohol terjedésének visszaszorítására, valamint a bőnmegelızésre vonatkozóan. Országos problémaként érzékelhetı a fiatalkorú bőnelkövetık számának növekedése.

3.1.5. A gyermekjóléti szolgálat gondozási tevékenysége Ssz Megnevezés .

2.

3. 4.

Gondozási esetek összesen (2-4. sor) Alapellátásban történı gondozás védelembe vétel utógondozás Ebbıl

1.

Gondozott gyerekek és családjaik száma gyerekek száma családjaik száma 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 47 48 28 52 54 19 18 21 26 31

30

38

23

39

42

12

10

15

19

24

10

10

15

13

12

4

6

6

7

7

7

-

-

-

-

3

2

-

-

-

A gyermekvédelmi intézkedések alkalmazása során is be kell tartani a fokozatosságot. Fı szabályként hatósági intézkedés akkor alkalmazató, ha az alapellátás nem vezetett eredményre. Elıfordulhatnak, azonban rendkívüli helyzetek, melyek halasztást nem tőrıen teszik szükségessé a hatósági intézkedést. A táblázatból megállapítható, hogy rendkívüli intézkedésre nem került sor. Ezt azért tartom fontosnak kihangsúlyozni, mert e tény a jelzırendszer hatékonyságát igazolja azzal, hogy nem a kialakult súlyos problémával kell rögtön szembesülni, hanem már a probléma kialakulásakor alapellátás keretén belül lehet intézkedni.

3.1.6. Utógondozás 2009. évben utógondozásra nem került sor.

3.1.7. A jelzırendszer tagjaival való együttmőködés A gyermekvédelem helyi szereplıi napi kapcsolatban állnak egymással. Nagyon jó munkakapcsolat alakult ki közöttük. Probléma esetén bármikor kérhetik egymás segítségét. Esetmegbeszéléseken, esetkonferenciákon a segítık aktív közremőködése is jelentısen hozzájárul ahhoz, hogy mielıbb megoldási alternatívák készülhessenek egy adott problémára.

3.2. A gyermekek napközbeni ellátásának, átmeneti gondozásának biztosítása A gyermekvédelmi ellátásokról szóló 6/2005. (IX. 16.) Ör. számú rendeletben foglaltak alapján a gyermekek napközbeni ellátását az önkormányzat • az önkormányzat által fenntartott napközi otthonos óvodában (HalimbaNyirád-Szıc Intézményfenntartó Társulás Általános Iskolája és Óvodája „Nyitnikék” Óvoda 8454 Nyirád, Széchenyi u. 36.); • az önkormányzat által fenntartott iskolai napközi keretében (Halimba-NyirádSzıc Intézményfenntartó Társulás Általános Iskolája és Óvodája „Erzsébet királyné” Általános Iskola 8454 Nyirád, Szabadság u. 1.) biztosítja.

A fenti számú rendeletben foglaltak alapján a gyermekek átmeneti gondozását az önkormányzat társulás tagjaként, Ajka Város Önkormányzatával közösen szervezi meg, melynek keretében helyettes szülıi ellátást biztosít. Az ellátást biztosító intézmény az ajkai Családsegítı és Gondozási Központ (8400 Ajka, Móricz Zs. u. 7.).

4. Jegyzıi hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések

A 2009. évben 5 család, 9 gyermeke esetében került sor a védelembevétel felülvizsgálatára. A felülvizsgálatot követıen a gyámhatóság fenntartotta a védelembevételt. 1 esetben megszőnt a védelembe vétel a gyermek nagykorúvá válásával. Új védelembe vételre 3 család esetében került sor, a védelembe vett gyermekek száma 5 fı. Az újonnan védelembe vett gyermekek közül 3 gyermek védelembe vétele 2009. január 6-án megszőnt, az év során alapellátás keretében látta el a családgondozó a családot, de december hónapban ismét szükségessé vált a gyermekek védelembe vétele.

A gyámhatóság részérıl 2009. évben ideiglenes hatályú elhelyezés nem történt.

5. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenırzések tapasztalatai 2009. december 10-én az Önkormányzat fenntartásában mőködı szociális és gyermekvédelmi alapszolgáltatások mőködésének szakmai ellenırzésére került sor Ajka Város Önkormányzat Jegyzıje részérıl. Az ellenırzés kiterjedt arra, hogy a szolgáltató tevékenység megfelel-e a mőködési engedélyben foglaltaknak és a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, így különösen a személyi és tárgyi feltételeknek. Az ellenırzés során feltárt hiányosságok és azok megszőntetésére tett intézkedések: 1. Az ellátottak számára nyitva álló helyiség akadálymentesítése nem megoldott. - 2010. nyarán rámpa kialakítására kerül sor. 2. A szakmai program nem tartalmazza a megvalósulás várható következményeinek, eredményességének, az ellátó-rendszerben betöltött szerepének és hatásának értékelését. - A szakmai programban e hiányosság pótlásra került. 3. Családsegítés dokumentációjában az együttmőködési megállapodás nem tartalmazza a szolgáltatást igénybevevı személy problémáját az elérendı cél érdekében megvalósítandó feladatokat, az együttmőködés módját, a folyamatba bevonandó szolgáltatókat, intézményeket, a találkozások rendszerességét, a segítı folyamat várható eredményét, a segítı folyamat lezárásának idıpontját. - A dokumentum átdolgozásra került, mely tartalmazza a fentiekben felsorolt hiányzó adatokat.

6. Jövıre vonatkozó javaslatok, célok A statisztikai adatok önmagukért beszélnek. Évrıl évre jelentısen emelkedik az ellátandó esetek száma. Van, azonban amire nem világít rá a statisztika, ez pedig a jogszabályi változások miatt lényegesen kiterjedtebb adminisztrációs feladatok ellátását jelenti. Az önkormányzat lehetıségeihez mérten biztosította a gyermekjóléti szolgálat mőködését – ebbe beletartozik a felsıfokú szakirányú végzettséggel rendelkezı személy alkalmazása, valamint a szükséges technikai feltételek biztosítása. A gyermekjóléti szolgálatot ellátó személynek nemcsak a szakmai képesítése van meg, hanem az ezen feladathoz elengedhetetlenül szükséges emberi tényezıkkel is rendelkezik. Közvetlen folyamatos kapcsolatot alakított ki az ellátandó családokkal, jól mőködteti az információs jelzırendszert, és lehetıség szerint elvégzi a kötelezı adminisztrációt. Ahhoz, hogy javítani tudjunk a gyermekek helyzetén a szülık aktív közremőködése és a változás akarása szükséges. Aki a problémát már a kialakulásának idején észleli, és jelzi, az segíti a gyermekjóléti szolgálatot, valamint a gyámhatóságot abban, hogy a megoldás érdekében a leghatékonyabb intézkedést megtegye. A megfelelı együttmőködés és tájékoztatás alapján a veszélyeztetések felszínre kerülése, a szükséges eljárás lefolytatása eredményezheti, hogy a gyermeket nem kell kiemelni a családból, továbbá, hogy a gyermekek helyzete javuljon.

7. A bőnmegelızési program Nyirád Község Önkormányzati Képviselı-testülete a 71/2005. (IX. 15.) Ökt. számú határozatával fogadta el Nyirád Község Önkormányzatának bőnmegelızési és közbiztonsági koncepcióját. A koncepció célja az önkormányzat közbiztonsági és bőnmegelızési filozófiájának megfogalmazása, majd - konkrét helyzetelemzés alapján - a megvalósítandó azonnali, rövid-, közép- és hosszú távú célok, illetve prioritások kijelölése, - a lehetıségeket feltárva - a végrehajtás módjának meghatározása, a fejlesztés folyamatos biztosításával pedig az életminıséget javító közbiztonság megteremtése.

A bőnmegelızési program fıbb pontjai 1.) Állapotfelmérés és helyzetelemzés A célok helyes meghatározásának, majd azok eléréséhez szükséges feladatok kijelölésének alapja a jelenlegi állapot pontos felmérése, az okok és körülmények elemzése. − A település szociometriai leírása, település-szerkezetének sajátossága − A település közbiztonsági jellemzıi 2.) Célok, prioritások Általános hosszú távú, középtávú és rövid távú célok kitőzése. Prioritások megfogalmazása: − A közterület rendjének fenntartása. − A gyermek és fiatalkori bőnözés csökkentése. − A droghasználat és kábítószer-bőnözés kezelése, megelızése. − A családon belüli erıszak megelızése, megtörtént esetek megfelelı kezelése.

− Az idıs, egyedül élık fokozott védelme, biztonságuk növelése. − Az áldozattá válás megelızése, áldozatsegítés, az áldozat kompenzációja. − A településen fellelhetı kedvezıtlen tendenciák megállítása. − A település közbiztonságának javításához szükséges minimális rendıri jelenlét biztosítása. 3.) A megvalósítás eszközei − Bőnmegelızési és közbiztonsági költségvetési célkeret létrehozása. − A bőnmegelızési és közbiztonsági feladatok ellátására felelıs személy kinevezése. − A prioritásoknak megfelelı cselekvési programok kidolgozása, megvalósítása. 4.) A rendırséggel való együttmőködés − Véleményezés-tájékoztatás. − Együttmőködés. − Támogatás. 8. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttmőködés A gyermekjóléti szolgálat feladata olyan szabadidıs programok szervezése, amelyek a családban jelentkezı nevelési problémák és hiányosságok káros hatásainak enyhítését célozzák, illetve amelyek megszervezése a rossz szociális helyzetben lévı szülıknek aránytalan nehézségeket okozna. A Szociális Segítı Központ egész évben rendszeresen szervezett szabadidıs programokat a gyermekek számára. Ezek a programok már annyira kinıtték magukat, hogy nem csak a hátrányos helyzetben lévı gyermekek vettek részt rajtuk, hanem az általános iskolás korosztály jelentıs része. Az átlag családoknál, ahol mindkét szülı dolgozik, különösen hétköznap jut kevés idı a gyermek szabadidıs elfoglaltságának biztosítására. Ezt a szerepet az iskola is csak részben tudta átvállalni, ott is csak azokon a területeken, amelyek a közoktatáshoz vagy a sporthoz kapcsolódnak. A gyermekjóléti szolgálat viszont a gyermek számára felszabadult kikapcsolódást nyújtó, kulturális és szórakoztató programokat is szervezett. A Nyirád és Térsége Nagycsaládosainak Közhasznú Egyesülete, az Összefogás Nyirádért Egyesület, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a Nyirád Község Cigány Kisebbségi Önkormányzata és Nyirád Község Önkormányzata a 2009-es évben is segítséget és támogatást nyújtottak a gyermekjóléti szolgálat által rendezett szabadidıs programokhoz (pl.: „Szivárvány” nyári tábor, játszóházak stb.), illetve rendszeresen meghívja a szolgálat által gondozott gyermekeket szórakoztató és kulturális mősoraira. Kérem elıterjesztésem megtárgyalását és elfogadását. Nyirád, 2010. április 21.

Könnyid Erika jegyzı

5. napirend Tervezet!

Költségvetési rendelet Nyirád Község Önkormányzati Képviselı-testületének ……../2010. (IV.30.) Ör. számú rendelete az Önkormányzat 2009. évi költségvetésérıl

Nyirád Község Önkormányzati Képviselı-testülete az Államháztartásról szóló - többször módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény 65. § (1) bekezdése, valamint a 68. § (2) bekezdése alapján - figyelembe véve ezen jogszabály, valamint Az államháztartás mőködési rendjérıl szóló – módosított – 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendeletben meghatározottakat – a 2009. évi költségvetését, a közoktatási feladatra társult önkormányzatok egyetértésével - az alábbiak szerint módosítja: 1. §. A 3/2009. (III.11.) Ör.sz. rendelet 3 §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: Az önkormányzat és költségvetési szervei 2009. évi költségvetése A képviselı-testület az önkormányzat - beleértve a költségvetési szerveit - 2009. évi költségvetésének 370.439 ezer forintban, a) kiadási fıösszegét b) bevételi fıösszegét 370.439 ezer forintban állapítja meg. 2. §. A 3/2009. (III.11.) Ör.sz. rendelet 4 §-a az alábbiak szerint módosul: I. A költségvetési bevételek Az önkormányzat 2009. évi módosított költségvetési bevételeinek forrásonkénti részletezését az 1. számú melléklet tartalmazza. 3. §. A 3/2009. (III.11.) Ör.sz. rendelet 6 §. (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: II. A költségvetési kiadások (1) Az önkormányzat mőködési, fenntartási kiadási elıirányzatait a képviselı-testület a következık szerint határozza meg: Megnevezés e Ft - Mőködési kiadások elıirányzata összesen: 324.649 Ebbıl: 2/A. számú melléklet: személyi jellegő kiadások: 167.901 2/A. számú melléklet: munkaadókat terhelı járulékok: 48.581 73.236 2/B. számú melléklet: dologi jellegő kiadások (fejl.kamat nélkül): 2/C/l. számú melléklet: támogatások, pénzeszköz átadások: 6.477 2/C/2. számú melléklet: szociális célú támogatások: 22.133 2/C/2. számú melléklet: ellátottak egyéb juttatása 535 2/E. számú melléklet. mőködési kölcsön nyújtása: 1.720 2/E. számú melléklet: céltartalék 4.066

4. §. A 3/2009. (III.11.) Ör.sz. rendelet 7 §. (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: 7. § Az önkormányzat felújítási és felhalmozási kiadásai összesen: 45.790 ezer forint. A felújítási és felhalmozási kiadásokból: 2/B.számú melléklet: dologi kiadásokból beruházási kamat 1.499 2/C/1. számú melléklet: felhalmozási célú pénzeszközátadás 2.636 2/D. számú melléklet: pénzügyi befektetések elıirányzata 1.919 2/D. számú melléklet: felújítás, beruházás elıirányzata: 33.736 2/E.számú melléklet: beruházási hiteltörlesztés 6.000 5. §.

Záró rendelkezések. (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. (2) A rendelet kihirdetésérıl a jegyzı gondoskodik. Nyirád, 2010. április 29.

Sarkadi Nagy András polgármester

Könnyid Erika jegyzı

Ph.

A rendelet kihirdetve: Nyirád, 2010. április 30. Könnyid Erika jegyzı

6. napirend NYIRÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8454. Nyirád, Szabadság u. 3. Tel./fax: 88/235-001 ________________________________________________________________ Ügyszám: 54 /2010.

TÁRGY: 2009. éves beszámoló

Tisztelt Képviselı-testület!

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 80. §-a, valamint a 249/2000. (XII.24.) Korm.rendelet 7. §-ának (1) bekezdése értelmében az alábbiakban számolok be a 2009. évi költségvetés teljesítésérıl: 1.Az Önkormányzati feladatellátás általános értékelése: A helyi önkormányzat az államháztartás helyi szintje. Az önkormányzat maga alakítja mőködését, önállóan gazdálkodik a pénzeszközökkel, a vagyonnal. A lakosság érdekében a hatáskörébe utalt és az általa vállalt feladatok ellátását szervezi. Az ide tartozó, helyi szinten megoldandó feladatok: a közoktatás, egészségügy, szociális ellátás, kulturális szolgáltatások, településgazdálkodás. Önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerve a Polgármesteri Hivatal, mely a közszolgáltatások megszervezésérıl köteles gondoskodni. Ezt intézményrendszerén keresztül végzi. Az 1996-ban létrejött Közoktatási Társulás gyermeklétszáma a 2008/2009 tanévben 295 fı volt, ez a létszám sajnos csökkent 277 fıre a 2009/2010-es tanévre. 2009 évben a folyamatosan csökkenı normatíva mellett tehát létszámcsökkenéssel is számolni kellett. Az óvodák létszáma viszont 128 fırıl 134 fıre emelkedett sajnos nem Nyirádon nıtt a létszám. A Nyirádi létszám 78-ról 74-re csökkent. Szociális Segítı Központ ellátotti létszáma szintén csökkent, az Idısek Klubjában átlagosan 25 fı járt. (bár az éves ellátotti létszámot törvényi elıírás szerint 251 nappal kell osztani,ennyire jár a normatíva) A házi segítségnyújtás 11 fı, a szociális étkeztetést 31 fı vette igénybe. Mővelıdés Ház és Könyvtár, valamint Háziorvosi, Védınıi rendelı is mőködik. Megoldásra vár a Háziorvosi rendelı más módon történı hasznosítása, ugyanis 2010 évben a Háziorvosi szolgálat mőködtetésének akkor lehet kiadása, ha a leadott kártyák számát is önkormányzatunk jelenti, holott a finanszírozást a háziorvos kapja. Élelmezésellátó szervezet: 2009. évben 232 nap mőködött a konyha, összesen 49051 adagot szolgáltatott ki, ez napi átlagban 211 fıt jelent. Az ebéden kívül 18112 adag tizórait és uzsonnát is nyújtott. Polgármesteri Hivatal: a község önálló polgármesteri hivatallal rendelkezik. A Hivatal látja el az összes intézmény – beleértve a Halimbai iskola és óvoda – munkaügyi, pénzügyi, gazdálkodási teendıit is. Az Önkormányzat az ajkai Új Atlantisz Térségfejlesztési Társulás tagja.

2.Bevételi források és azok teljesítése, helyi adókból, illetve az államháztartás más alrendszereibıl származó bevételek:

Az önkormányzat intézményi mőködési bevételeinek összege 19.479 ezer forint, mely a módosított képest 100,7 %-ban teljesült. E sorokon mutatjuk be a hatósági jogkörhöz köthetı mőködési bevételeket, az étkezés térítési díjakat, kiszámlázott ÁFÁ-t, átvett pénzeszközöket. A többletteljesítés 694 ezer forint non-profit szervtıl átvett támogatás, 418 ezer forint biztosítói kártérítés, továbbá továbbszámlázott bevételként számoltuk el a háziorvosi rendelıben biztosított takarítás költségét a Müvelıdési Háznál. (A TB. támogatással el kell számolni, így a biztosított szolgáltatás ugyanebben az összegben kiadás a rendelıben.) . Önkormányzati sajátos mőködési bevétele 90.822 ezer forint. Helyi adók és átengedett központi adók e tétel legfontosabb elemei. Az eredeti elıirányzathoz viszonyított teljesítés 110,51 %. Helyi adóbevételek közül az iparőzési adó bevétel nıtt 3.987 ezer forinttal, de ebbıl a bevételi többletbıl csak 2.163 ezer forint a tényleges növekmény, hiszen a személyi jövedelemadó jövedelemkülönbség mérséklésére megállapított összeg 1.824 ezer forinttal csökkent növekmény miatt. Sajátos felhalmozási és tıkejellegő bevétel 13.480 ezer forint. A helyi adóbevételbıl a magánszemélyek kommunális adója 8001 ezer forint nem mőködési, hanem felhalmozási bevételként itt szerepel. Az önkormányzati vagyon üzemeltetésébıl befolyt bevétel 4.622 ezer forint a szennyvízközmő beruházás eszközhasználati díja. Ez az összeg azért nıtt, mert a 2008. utolsó negyedéve is ebben az évben realizálódott. Önkormányzatunk költségvetési támogatása 185.325 ezer forint. Az eredeti tervhez képest 19.360 ezer forinttal nıtt. A normatív állami támogatás némileg csökkent, ez az év közi lemondások (létszám változások) miatt történt. A növekedés központosított elıirányzat, mely eredeti elıirányzatként nem tervezhetı. Központosított elıirányzatok részletes felsorolását az elıirányzat módosítás részletesen tartalmazza. Felhalmozási és tıkejellegő bevételünk összesen 2.526 ezer forint, eredeti elıirányzata nem volt. A Ford értékesítése, továbbá a megszőnt Viziközmő társulatnak fizetett közmőfejlesztési hozzájárulás (hátralékok) jelentkeznek itt. A befolyt összeg 1500 ezer forinttal több volt, (megérkeztek a lakástakarék-pénztári befizetések) de az elızı évben a „vizihitel” törlesztésére átadott pénzeszközt futtattuk ki a befolyt bevétellel. Támogatásértékő bevételünk 60.342 ezer forint volt. Ebbıl a támogatásértékő mőködési bevétel 43.557 forint. Védınıi szolgálat finanszírozására, közhasznú foglalkoztatásra helyi feladatokhoz, helyi önkormányzattól (Halimba) és a többcélú kistérségi társulástól a közoktatási feladat társulásban történı ellátására. Beruházási célú átvett pénzeszköz 16.785 ezer forint, ebbıl 8.353 ezer forint a WW kisbusz pályázati támogatása, 8.432 ezer forintot pedig Halimba adott át a beruházás pályázati támogatásához saját erıként. . Hitelek, értékpapírok, támogatási kölcsönök visszatérülése, igénybevétele: : A 2009. évi költségvetést 18.625 ezer forint hitel felvételének tervével hoztunk egyensúlyba. Ezt a hitelt nem kellett felvenni, bár év közben jelentkeztek likviditási gondok. Az év végén 5.030 ezer forint volt a bankszámlán úgy, hogy a normatív elılegbıl kifizettük a december havi

illetményt december hónapban. A szociálisan biztosított kölcsönök visszatérülése 1.620 ezer forint volt.

3.Kiadások alakulása: Személyi juttatások és munkadót terhelı járulékok elıirányzata és teljesítése: Rendszeres és nem rendszeres, továbbá a külsı személyi juttatások 2009. évi teljesítése 167.872 ezer forint. Jelentısen, 6.293 ezer forinttal tér el az eredeti elıirányzattól. E jelentıs megtakarítás azzal magyarázható, hogy eredeti elıirányzatként terveztünk 13. havi illetményt. A dolgozók keresetkiegészítése váltotta ki a 13. havi illetményt, melyet központosított elıirányzatként kaptunk, és a MÁK automatikusan számfejtette. E célra 6.146 ezer forint érkezett. A munkaadókat terhelı járulékok jelentıs 5.227 ezer forintos csökkenésének oka részben a hogy a járulékok 2009. július 1-tıl 32 %-ról 27 %-ra csökkentek, részben a kereset kiegészítés járulék kiegészítést is tartalmazott. Dologi kiadások: A dologi kiadások és folyó kiadások teljesítése 72.687 ezer forint. Az eredetileg tervezett elıirányzattal szemben 4.151 ezer forint a megtakarítás. Támogatás, támogatásértékő kiadás, végleges pénzeszköz átadás, egyéb támogatás: Részletesen a 2/C/1. számú mellékleten mutatjuk be. Társadalom és szociálpolitikai juttatások: A folyósított szociális ellátások, egyéb pénzbeni juttatások, összege 21.482 ezer forint, az ellátottak egyéb pénzbeli juttatása 535 ezer forint. (Kisebbségi önkormányzat „ösztöndíj támogatása”) Felhalmozási kiadások és pénzügyi befektetések: A felhalmozási kiadások és pénzügyi befektetések ténylegesen teljesített összege 35.655 ezer forint. Legjelentısebb beruházás Halimbán történt, Nyirádon a kisebb felújítások mellett a WW kisbusz vásárlás jelentkezett nagyobb beruházásként. A fedezet, - kisebb 2008-ról áthuzódó beruházások, felújítások mellett – nagyrészt központosított elıirányzat, vagy pályázati támogatás volt. Hitelek, kölcsönök nyújtása és törlesztése: 2/E. számú melléklet. Az önkormányzat hosszú lejáratú, csatorna beruházásra felvett hitelébıl a rövid lejáratú kötelezettség 6.000 ezer forint. . A lakosságnak adott kölcsönbıl 1620 ezer forint térült vissza.

4. Pénzmaradvány változása, okai: Az önkormányzat záró pénzkészlete 5.030 ezer forint. Az aktív és passzív elszámolások záróegyenlegei növelik illetve csökkentik a pénzkészletet, attól függıen, hogy követelést, vagy kötelezettségek takarnak. Hosszú idı óta elıször pozitív a pénzmaradványunk. A tárgyévi helyesbített pénzmaradvány 2661 forint. Az év végi normatív elszámolás során 432 ezer forint forint visszafizetési kötelezettség keletkezett úgy, hogy a keresetkiegészítésre adott központosított elıirányzatból a járulék megtakarítás miatt kellett visszafizetni, és 1.43 ezer forint pótigénylésünk keletkezett. A pozitív pénzmaradvány összege 3.642 ezer forint.

5. Önkormányzati vagyon alakulása: Az önkormányzat vagyona a mérleg szerint 918513 ezer forintról 934185 ezer forintra nıtt. A mérleg eszközoldala nettó módon tartalmazza a befektetett eszközök állományi értékét. A befektetett eszközállomány növekedése a 2/D. táblázatban kimutatott értékkel nıtt, ugyanakkor az elszámolt értékcsökkenéssel csökkent. Ebben jelenleg a Halimbai beruházás is szerepel, mely térítésmentes átadásként 2010-ben kerül Halimba vagyonába. Követelés állományunk nıtt, 302 ezer forint étkezés térítési díj hátralék, 6.946 ezer forint helyi adó hátralék, 1074 ezer forint szociális kölcsöntartozás szerepel e sorokon. Az év végi bank és pénztárszámlák egyenlege 5.030 ezer forint volt. Az aktív és passzív pénzügyi elszámolások egyenlege azért ilyen magas, mert december hónapban kifizetésre került a december havi nettó bér, melynek fedezete a forrásoldalon a 13. havi normatív elıleg. A források oldalon látható, hogy hosszú lejáratú fizetési kötelezettségünk 2011 évre már nem lesz. Az idei 6.000 ezer forintos utolsó törlesztı részlet átkerült a rövid lejáratú kötelezettségek közé. Szállítói tartozásunk volt év végén 704 ezer forint, ez olyan kötelezettség melynek teljesítése megtörtént, tehát az árut leszállították, de fizetési határideje 2010 évi. Helyi adó túlfizetés 2.907 ezer forint, mely nagyrészt iparőzési adó feltöltés. A mérlegben szereplı követelések és kötelezettségek állománya a követelések fele billen, sajnos a helyi adóbevételek nehezen behajthatók. Tisztelt Képviselı-testület! Kérem, hogy a 2009. évi zárszámadást megtárgyalni és elfogadni szíveskedjenek.

Nyirád, 2010. április 23.

Sarkadi Nagy András polgármester

7. napirendi pont Nyirád Község Önkormányzatának Jegyzıjétıl 8454 Nyirád, Szabadság u. 3. Tel./fax: 88/235-001; 88/506-070 e-mail: [email protected]

Ügyszám: Ügyintézı:

15-47/2010. Vagányi Diána

Elıterjesztés Nyirád Község Önkormányzata Képviselı-testülete 2010. április 29-i ülésére Tárgy: 2010. évi közbeszerzési terv Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! A közbeszerzésekrıl szóló 2003. évi CXXIX. törvény (továbbiakban Kbt.) 5. §-a értelmében a Kbt. 22. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérık a költségvetési év elején éves összesített közbeszerzési tervet kötelesek készíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseikrıl. A közbeszerzési terv nyilvános. A közbeszerzési terv nyilvánosságra hozataláról gondoskodni kell. Ez történhet helyi, illetve országos lapban történı megjelentetéssel, az önkormányzati rendelet kihirdetéséhez hasonlóan az önkormányzat hivatalos lapjában, illetıleg a helyben szokásos módon. A közbeszerzési tervet az ajánlatkérınek legalább öt évig meg kell ıriznie. A közbeszerzési terv elkészítése elıtt az ajánlatkérı indíthat közbeszerzési eljárást, amelyet a tervben szintén megfelelıen szerepeltetni kell. A közbeszerzési terv nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét. Az ajánlatkérı a közbeszerzési tervben nem szereplı közbeszerzésre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésre vonatkozó eljárást is lefolytathat, ha az általa elıre nem látható okból elıállt közbeszerzési igény vagy egyéb változás ezt szükségessé teszi. Ezekben az esetekben a közbeszerzési tervet módosítani kell az ilyen igény vagy egyéb változás felmerülésekor, megadva a módosítás indokát is. Az ajánlatkérı köteles a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzési tervét megküldeni. A 2010. január 1-jétıl hatályos közbeszerzési értékhatárokat a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésérıl szóló 2009. évi CXXX. törvény 87. §-a tartalmazza. A közbeszerzések értékének meghatározásakor alkalmazni kell a Kbt. 35-40 §-át, különös tekintettel a legmagasabb összegő teljes ellenszolgáltatás és az összeszámítási szabály alkalmazására. Az árubeszerzés esetében nettó 8 millió Ft a közbeszerzés értékének alsó határa. Az elızı évek gyakorlatának megfelelıen ezt az értéket meg fogja haladni az Élelmezésellátó Szervezet 2010. évi nyersanyag beszerzése. E beszerzésekre vonatkozóan a közbeszerzési tervjavaslatot mellékelten csatolom. Kérem az elıterjesztésem elfogadását. Nyirád, 2010. április 13. Tisztelettel: Könnyid Erika jegyzı

irád Község Önkormányzata 54 Nyirád, Szabadság u. 3.

Tervezett közbeszerzés elnevezése, tárgya

elmezésellátó Szervezet 11. évi nyersanyag szerzése

KÖZBESZERZÉSI TERV 2010. ÉV Közbeszerzési eljárást Meglebonyolító szervezet jegyzés

Pénzügyi forrás rendelkezésre állásának várható idıpontja Közebeszerzés (becsült) értéke Ft (nettó)

Költségvetési támogatás

9.000.000

Saját forrás

2011. év

EU támogatás

Egyéb

Közbeszerzési Közbeszerzés eljárás tárgyának megvalósít. megvalósít. határideje határideje

2010. Pénzügyi december 31. ügyintézı

yirád, 2010. április 13.

Sarkadi-Nagy András polgármester

Saját

Könnyid Erika jegyzı

Külsı

8. napirendi pont Nyirád Község Önkormányzatának Jegyzıjétıl 8454 Nyirád, Szabadság u. 3. Tel./fax: 88/235-001; 88/506-070 e-mail: [email protected]

Ügyszám: Ügyintézı:

15-56/2010. Kovács Károlyné

ELİTERJESZTÉS Nyirád Község Önkormányzatának Képviselı-testülete 2010. április 29-i ülésére

Tárgy:

A szervezeti és mőködési szabályzat módosítása

Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak!

A 2007. évi CLII. törvény szabályozza a közszolgálatban álló személyek vagyonnyilatkozattételi kötelezettségét. A törvény 4. §-a értelmében a közszolgálatban álló személyek esetében az ıket ilyen minıségében alkalmazó szervezet szervezeti és mőködési szabályzatában fel kell tüntetni a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget. Fentiek alapján szükséges az SZMSZ-t a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök felsorolásával kiegészíteni. Kérem a csatolt rendelettervezet megtárgyalását és elfogadását.

Nyirád, 2010. április 23.

Tisztelettel:

Könnyid Erika jegyzı

Tervezet Nyirád Község Önkormányzata Képviselı-testületének ……/2010. (….) önkormányzati rendelete a képviselı-testület és szervei szervezeti és mőködési szabályzatáról szóló 4/2007. (VI. 15.) önkormányzati rendelete módosításáról

Nyirád Község Önkormányzata Képviselı-testülete az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekrıl szóló 2007. évi CLII. törvény 4. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következıket rendeli el: 1. § A képviselı-testület és szervei szervezeti és mőködési szabályzatáról szóló 4/2007. (VI. 15.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: SZMSZ) 55. §-a a következı (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Nyirád Község Önkormányzatánál foglalkoztatottak kötelezettséggel járó munkaköreit a 9. melléklet tartalmazza.”

vagyonnyilatkozat-tételi

2. § Az SZMSZ e rendelet 1. melléklete szerinti 9. melléklettel egészül ki. 3. § Ez a rendelet a kihirdetését követı napon lép hatályba, és a hatálybalépését követı napon hatályát veszti.

Nyirád, 2010. ………………….

Sarkadi-Nagy András polgármester

Könnyid Erika jegyzı

1. melléklet A képviselı-testület és szervei szervezeti és mőködési szabályzatáról szóló 4/2007. (VI. 15.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló …./2010. (…..) önkormányzati rendelethez

„9. melléklet A képviselı-testület és szervei szervezeti és mőködési szabályzatáról szóló 4/2007. (VI. 15.) önkormányzati rendelethez

Nyirád Község Önkormányzatánál foglalkoztatottak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörei

Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekrıl szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban Vnytv.) 3. § (1) – (2) bekezdésében foglaltak alapján a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök a következık:

1. Vnytv. 3. § (1) bekezdése alapján évente: a) jegyzı b) iskolaigazgató c) a Szociális Segítı Központ vezetıje 2. Vnytv. 3. § (1) bekezdés c), d), e) pontjai alapján kétévente: pénzügyi ügyintézık. 3. Vnytv. 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján ötévente: a) b) c) d) e) f)

anyakönyvvezetı adóügyi ügyintézı szociális ügyintézı gyámügyi ügyintézı szabálysértési ügyben eljáró ügyintézı hagyatéki ügyintézı”